A szavazatok csaknem egészének összeszámolása után most már bizonyos, hogy az európai parlamenti választásokat a Demokrata Párt nyerte (a szavazatok 28,78 százalékával). A további sorrend: Szociáldemokrata Párt (23,14%), Nemzeti Liberális Párt (13,45%), Liberális Demokrata Párt (7,78%) RMDSZ (5,52%) – ezek küldhetnek összesen 34 képviselőt az Európai Parlamentbe, hozzájuk csatlakozik az egyetlen független jelölt, Tőkés László is (3,43%). /Öt párt és egy független jelölt az Európai Parlamentben. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

A magyar kormány és két magyarországi ellenzéki alakulat, a Fidesz és az MDF képviselője az Országgyűlés november 26-i ülésén napirend előtt gratulált a romániai választáson mandátumot nyert új magyar európai parlamenti (EP) képviselőknek. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint az EP-választáson a nemzeti önbecsülés győzött a kishitűség és az ehhez kapcsolódó széles körű vádaskodás felett. Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke elmondta: a párt EP-delegációja kész folytatni és megerősíteni az eddig kialakult eredményes együttműködést az RMDSZ európai parlamenti képviselőivel, rámutatva: „egyedül az RMDSZ józan és kiegyensúlyozott politikája hozott eddig sikereket a romániai magyarok számára”. /Nagy B. István: Magyarországi üdvözlet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készült interjúban kifejtette: „Tőkés László a Székelyföldön tartja a legjobban azt a tizenhét évvel ezelőtti legendás alakját, amit a temesvári forradalom kölcsönzött neki, az emberek úgy emlékeznek rá, mint Temesvár hősére, vagyis ők nem a mai Tőkést ismerik. ” Kelemen nem számított Tőkés püspök bejutására. Szerinte Székelyföldön az RMDSZ kormányon volt, sok esetben a hatalommal azonosították, ezért a szövetség ebben az erdélyi térségben kopott meg a leginkább. A székelyek előtt népszerű Orbán Viktor a Székelyföldön erősen mitikus Tőkés püspök mellett kampányolt. Toró T. Tibor képviselő, arra számítva, hogy valami megváltozik a RMDSZ politizálásában. /Lokodi Imre: „Megint le fogunk ülni tárgyalni” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke a vele készült interjúban hangsúlyozta: „Paradox, de az RMDSZ-t tulajdonképpen Tőkés László és Orbán Viktor vitte be az EP-be azzal, hogy versenyhelyzetet teremtettek, és olyan üzenetet fogalmaztak meg, amely a teljes mozgósítást célozta. ”Szinte bizonyosak voltak abban, hogy Tőkés Lászlónak a támogatottsága elég nagy, a mandátum megszerzéséhez biztosan elég. Azonban a kampány utolsó időszakában, amikor a választási megfigyelőket megpróbálták kiszorítani, attól féltek, hogy esetleg csalnak. Nagyon sok helyről kaptak olyan bejelentést, hogy a választási törvényt megszegték, azonban ez nem volt elég erős ahhoz, hogy lenyomja a Tőkés László támogatottságát. Románok is szavaztak Tőkés Lászlóra. Iasi megyében 1300-an támogatták a püspököt, míg az RMDSZ 130 szavazatot kapott, Vrancea megyében pedig 850-en voksoltak Tőkésre, míg az RMDSZ-re talán tizedannyian. Már november 25-én, vasárnap este bejelentette Tőkés László, hogy meghívja az RMDSZ-t az erdélyi magyarság sorskérdéseiről és a brüsszeli képviseletről való egyeztetésre, de ezt visszautasította az RMDSZ. /”Mi teremtettünk versenyhelyzetet” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Márton Árpád RMDSZ-frakcióvezető szerint a választási eredmény egyik oka két sajtóorgánum, „amelyik az elmúlt egy hónapban átalakult kampányszórólappá. Az egyiket úgy hívják, Háromszék, a másik a Krónika. ” A Krónika munkatársa cáfolta: a Krónika nem foglalt állást a választási versenyben. Márton Árpád szerint a másik ok, hogy Sepsiszentgyörgyön és Erdővidéken a Magyar Polgári Szövetségnek és a Székely Nemzeti Tanácsnak nagyon aktív, ügyesen mozgó csapata van, lejárató kampányt folytattak. A képviselő az ilyen módszereket soha nem tudta elfogadni. Azt állította, hogy plakátjaik eltűntek, miközben őket vádolták plakátletépéssel. Az újságíró emlékeztetett: azt mondták, hogy Tőkésnek semmi esélye, az egyedüli, amit elérhet, hogy ne jusson be az RMDSZ. Márton Árpád szerint nem igaz, hogy a más véleményen lévőknek nincs helyük az RMDSZ-ben, ő az erkölcsös politikának a híve. Az RMDSZ kezdeményezésére kizárták a Magyar Polgári Egyesület Bihar és Szatmár megyei választási megfigyelőit, Márton Árpád szerint ez törvényen alapuló döntés volt. /Gazda Árpád: Túl a szavazathozamon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Tőkés László európai parlamenti képviselő leszögezte, sohasem a tisztségtől, a rangtól tette függővé a munkáját, mindig szolgálni akart. Lehetőleg már a jövő héten Brüsszelben akar lenni, az adminisztratív ügyek intézésére. A mostani európai parlamenti választás szerinte sikertörténet. A demokratikus választási versenyhelyzet rendkívüli mozgósító erővel hatott. Az RMDSZ vezetői úgy vélekednek: közös listaállítás esetén a magyarság akár négy vagy öt képviselői helyet is szerzett volna. Tőkés ezt cáfolta: az RMDSZ a márciusban leadott támogató aláírások számához képest mintegy 70 ezerrel kevesebb szavazatot gyűjtött össze, ő pedig mintegy 30 ezerrel többet, mint amennyi támogató aláírása volt. Az RMDSZ nem tudja reálisan nézni a valós helyzetet. Tőkés László november 25-i, vasárnapi javaslatára, miszerint vegyék fel újra a tárgyalás, a párbeszéd fonalát, az RMDSZ részéről visszautasítás volt a válasz. Az Európai Parlament néppárti frakciójában ott lesz két volt vetélytársa, Frunda György és Sógor Csaba szenátor is. Ha a szabad demokrata Szent-Iványi István és a szocialista Tabajdi Csaba adott esetben együtt tud működni az EP-ben a fideszes Gál Kingával és Szájer Józseffel, akkor Erdély érdekében példát kell venni róluk. /Rostás Szabolcs: Megbukott az egypártrendszer. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Tőkés László püspök, független EP-képviselő köszönőlevelet küldött Wilfrid Martensnek, az Európai Néppárt elnökének a választási kampányban nyújtott segítségéért. A püspök Orbán Viktornak, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökének, az Európai Néppárt alelnökének is megköszönte a korteshadjárat során nyújtott segítségét. A püspök felhívta a figyelmet, hogy a volt miniszterelnök nem pártpolitikai alapon érkezett Erdélybe, hanem nemzetpolitikai alapon. Konkrét ügyekben mindenképpen együtt szeretne működni az RMDSZ-el, hangsúlyozta Tőkés. /Tőkés gratulál és bírál. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Még nem döntötte el Tőkés László, lemond-e püspöki tisztségéről az európai parlamenti mandátum javára. Tőkés László mind a 34 képviselőtársával szeretne együttműködni az országot érintő ügyekben, az RMDSZ-szel pedig az erdélyi magyarságot érintő nemzetpolitikai kérdésekben. „Gratulálok az RMDSZ-nek is, annak ellenére, hogy tisztességtelen, hazug kampányt folytattak” – mondta a püspök. Sajnálatát fejezte ki, hogy az RMDSZ tovább folytatja a negatív kampányt. Tőkés hangsúlyozta, le kellene ülniük az RMDSZ vezetőivel tárgyalni. „Az én győzelmem az RMDSZ győzelme is” – mondta, utalva arra, hogy mind a mai napig tagja a szövetségnek, tehát szerinte nem igaz Frunda Györgynek az a kijelentése, hogy szét akarta verni az RMDSZ-t. /Both Abigél: Püspök marad Tőkés László? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Legalább tízéves vitára adott választ Székelyföldön az EP-választás. Az 1996-os helyhatósági választások óta leárulózták azokat az embereket, akik független jelöltként indultak a helyhatósági választáson. Az RMDSZ nem értette meg, hogy ott, ahol a magyar önkormányzati mandátumokat nem fenyegeti veszély, hagyni kell, hogy verseny rostálja ki az alkalmatlan jelölteket. Most a versenyhelyzet legitimitást nyert Erdély-szerte. Erdélyi léptékben az RMDSZ és Tőkés László támogatottsági aránya 60:40 százalék, Székelyföldön pedig közel azonos mértékű. A polgári oldalnak nem árt tudni, hogy a sikert elsősorban nem önmagának, hanem Tőkés Lászlónak köszönheti. /Benkő Levente: Legitimált esély. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

A magyar sikerhez nagyon kellett a nagyfokú román választói apátia. A magyar választói jelenlét – az átlagost ugyan jóval meghaladta – abszolút számokban azonban alacsonyabb volt a korábbiaknál. 1990 óta ez az első olyan választás, amikor a román nacionalista alakulatok nem érték el a bejutáshoz szükséges küszöbértéket. Ami annak tulajdonítható, hogy a korábban Román Nemzeti Egységpártban, majd Nagy-Románia Pártban /PRM/ tömörült román szélsőjobb szétaprózódott apró pártocskákká. A PRM mellett megjelentek olyan alakulatok, mint a Becali-féle Új Generáció Pártja, Voiculescu Konzervatív Pártja, a Cozmin Gusa Nemzeti Kezdeményezés Pártja. Ezek együtt továbbra is 15 százalékos eredményhez közelítenek – egyenként viszont kiestek. Az RMDSZ vezetői közül a legtöbben irreálisan magas előrejelzésekkel rukkoltak elő. /Salamon Márton László: Számok mögött. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Makkai János, a Népújság főszerkesztője újra hitet tett az RMDSZ mellett, mondván, a román szavazók közönyének köszönhető, hogy Frunda György, Sógor Csaba és Tőkés László Brüsszelbe igazolhat át. Cáfolta, hogy a versenyhelyzet mozgósítóan hatott volna a magyarok szavazókedvére. A Tőkés Lászlót támogatók pozícióját gyengíti, hogy Tőkés László Brüsszelből legfeljebb csak távirányító lehet, így majdhogynem súlytalanná válnak. Makkai szerint az RMDSZ szidalmazása helyett programokkal kell befolyást szerezniük. Az RMDSZ-t illetően Markó Bélának igaza van, most a mérlegelésé az idő, írta Makkai. /Makkai János: Túl az ünneplésen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

Tőkés püspök győzelme alapjában döntötte meg az RMDSZ egyeduralkodó politikai filozófiáját, miszerint a szövetségen kívüli politizálás eleve kudarcra van ítélve. Az erdélyi magyarsága pluralizmusra szavazott, ehhez mindkét fél köteles tartani magát. Az újságíró szerint a győzelmet a demokratikus megegyezés, a közös fellépés biztosítja. /Chirmiciu András: Győzelem. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

Valóságos politikai földrengést váltott ki az európai parlamenti (EP) választásokon öt százalék alatt teljesítő kisebb pártokban a kudarc. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke bejelentette, lemond szenátori tisztségéről, és összehívja tömörülése rendkívüli kongresszusát, amelyen javasolni fogja a politikai alakulat kilépését a parlamentből. A PRM honatyái azonban nem szívesen adnák fel jövedelmező tisztségüket. Gheorghe Funar pártfőtitkár figyelmeztetett: a párt kilépése csak lehetőséget adna az RMDSZ-nek a „szárnyalásra”. A Nemzeti Liberális Fiatalok (TNL) listáján indult Csibi Magor befutott, EP-képviselő lett. Az EP-ben a környezetvédelmi bizottságban szeretne dolgozni. /Bogdán Tibor: Kis pártok – nagy földrengések. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Az Eckstein-Kovács Péter szenátor vezette Szabadelvű Kör RMDSZ-platform közleménye szerint ahhoz, hogy az erdélyi magyarok a 2008-as megmérettetésen is sikert arassanak, belső választásokat kell szervezni az erdélyi magyarság körében, és az eredmények függvényében létre kell hozni egy olyan entitást, amelyik győztesként kerül majd ki a jövő évi választásokon. A Szabadelvű Kör azt javasolja: a magyar képviselők egyenként csatlakozzanak az EP főbb politikai csoportjaihoz. Aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy mind az RMDSZ-es EP-képviselők, mind a Fidesz-támogatta Tőkés László ugyabba a politikai családba, az Európai Néppártba (EPP) fognak tartozni. Az RMDSZ mostani sikere nem jelentheti a szövetségen belüli radikális reform elodázását, érvényesülni kell a politikai pluralizmusnak. /Együttműködésre szólít fel a Szabadelvű Kör. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

A helyi tanácsnak kell eldöntenie, ki vezeti majd Nagyváradot a 2008-ban tartandó helyhatósági választásokig. Petru Filip jelenlegi polgármester ugyanis EP-képviselő-jelöltként a harmadik volt a Demokrata Párt listáján, így biztos helye van Brüsszelben. Mivel a nyár elején tartandó helyhatósági választásokig hat hónap van, nem írnak ki időközi választásokat, hanem a tanács dönti el, hogy a két alpolgármester – az RMDSZ-es Biró Rozália és a demokrata párti Mihai Groza – közül kit jelöl a tisztségre. Az RMDSZ azt szeretné, ha Biró Rozália töltené be az ideiglenes polgármesteri tisztséget. /Pap Melinda: Ki lesz a nagyváradi polgármester? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke (PRM) bejelentette, hogy a szenátus tagja marad. Szerinte meghamisították az európai parlamenti választásokat. Ezt azzal támasztotta alá, hogy bejutott az EP-be két RMDSZ-es képviselő és Tőkés László, miközben a román nemzeti erőket képviselők közül senki. Úgy vélte: Nicholas Taubman amerikai nagykövet műve, hogy olyan terroristák, mint Tőkés László és azok a képviselők, aki azt merték kérni, hogy a magyar nyelv is hivatalos legyen Romániában, bejutottak az EP-be. C. V. Tudor bejelentette, levelet fog írni George W. Bushnak és Condoleezza Rice-nak, hogy hívják vissza Taubmant, mert ha a nagykövet egy éven belül nem megy el, Románia föderális állammá fog válni. Továbbá hitványnak nevezte Taubman nagykövetet, aki szerinte nevetségessé teszi a zsidó fajt. /Vadim Tudor: nem mondok le. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Az RMDSZ elégedett az európai parlamenti választásokon elért eredményeivel: ez egyben csattanós válasz mindazoknak, akik az RMDSZ 5% alatti teljesítményét vetítették előre, de azoknak is, akik meg is tettek mindent azért, hogy a szövetség ne érje el a bejutási küszöböt – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtótájékoztatóján. Úgy értékelte, az erdélyi magyarság jelentős többsége továbbra is az RMDSZ-t, az egységes politikai képviseletet támogatja. Az RMDSZ jó szereplése a felelős magatartásnak köszönhető – mutatott rá Markó Béla. Az RMDSZ elnöke egyben jó munkát kívánt Tőkés László független jelöltnek, hogy be tudja mindazt tartani, amit a kampányban ígért, és hogy össze tudja hangolni egyházi és európai parlamenti tevékenységét. Markó a népszavazásról szólva kijelentette, hogy az államelnök túlfeszíti a húrt a kétfordulós, egyéni körzetes választási rendszer erőltetésével, nem ért egyet azzal, hogy egy olyan rendszert kényszerítsenek az országra, amely azzal jár, hogy, két-három párt marad a parlamentben. /Az erdélyi magyarság jelentős többsége továbbra is az RMDSZ-t, az egységet támogatja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./ „Meg kell néznünk, hogyan biztosítjuk az RMDSZ és a romániai magyarság egységét a következő választásokon, és ennek érdekében azokkal ülünk le tárgyalni, akikkel ez megvalósítható” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. „Már-már azt kezdtem hinni, hogy a Fidesszel kell a továbbiakban egyeztetnünk, hiszen az állt Tőkés László mögött az ő kampánya során” – mondta. „Tőkés László kiadott közleményében párbeszédet kér az RMDSZ-szel, de ugyanabban a közleményben posztkommunista pártnak nevezi a szövetséget” – állapította meg Markó. /M. L. : Elemez az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Markó Béla szövetségi elnök is részt vett az RMDSZ képviselőházi frakciójának november 27-i ülésén, amelyen az EP-választások eredményeit értékelték. Markó Béla megvonta a politikai bizalmat Toró T. Tibortól, amiért részt vett Tőkés László püspök, EP-képviselő kampányában. Az ülésen Garda Dezső Gyergyószék képviselője is megrovásban részesült, amiért megjelent Tőkés kampányrendezvényén. A képviselőházi frakció több tagja értésére adta Torónak, hogy személye többé nem kívánatos körükben, kérték, ne vegyen ezentúl részt azokon a frakcióüléseken, ahol az RMDSZ-t érintő kérdésekben egyeztetnek. Azokban az ügyekben, amelyek a magyarságot érintik, majd egyeztetnek vele is, hangzott el, erre a feladatra Márton Árpád frakcióvezető vállalkozott. A szabályzat értelmében nem tartozik a frakció vezetőségének hatáskörébe a hűtlenséggel vádolt tagok kizárása, ez a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) kiváltsága. Várható, hogy a frakció javaslatot tesz a december 8-án összeülő SZKT-nak Toró kizárására. Toró T. Tibor nagy szerepet vállalt a szövetség és a Tőkés László neve által fémjelzett ellenzék közötti egyeztetésekben és mindvégig a konszenzus szükségességét hangoztatta, úgy nyilatkozott: nem szándékozik kilépni a frakcióból, az üléseken viszont nem vesz részt. „Nem lépek ki, hiszen úgy gondolom, hogy ez a frakció nem az RMDSZ-é, hanem az erdélyi magyarságé. Az RMDSZ nem csak az RMDSZ-tagoktól kapta a mandátumot, hanem az egész közösségtől, ezért úgy gondolom, hogy mindaddig, amíg ez az egy frakció van, ebben mindenkinek helye kell hogy legyen. Úgy vélem, az RMDSZ-nek tudomásul kell végre vennie az eredményt, a 60–40 százalékos arányt, azt, hogy a 40 százaléknak pont olyan legitimitása van, mint az RMDSZ által képviselt 60-nak. Nem volt titok, mindenki tudta rólam, hogy én ennek a 40 százaléknak az értékrendjét képviselem” – mondta. Azt gondolta, hogy a választási eredmények kijózanítják majd a vezetőséget, de nem tanultak semmit, vélekedett Toró. Garda Dezső képviselő a Szabadság kérdésére elmondta: a kommunista rendszerben nagyon sokat szenvedett, állandó megaláztatásnak volt kitéve, könyveit égették el, szakmai előrehaladását gáncsolták, a Szekuritáté folyamatosan zaklatta. „A kommunizmus összeomlásában játszott szerepéért csak tisztelni és becsülni tudom Tőkés Lászlót” – mondta Garda Dezső, hangsúlyozva: nem az RMDSZ ellen kampányolt azáltal, hogy részt vett Tőkés László kampányrendezvényein. „Nem követtem el semmilyen RMDSZ-ellenes cselekedetet, és csak erkölcsi kötelességemnek tettem eleget” – jelentette ki az RMDSZ politikusa. /P. A. M. – Sz. K. : Megvonták a politikai bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

A helyhatósági vagy parlamenti választások esetén a tét is más volt, érdemes elvégezni egy összehasonlítást. Az abszolút számokból kiderül: mintegy 175 ezerrel kevesebben voltak szavazni erdélyi magyarok a hét végén, mint 2004-ben. Azért volt most kiemelkedően magas a magyar részvétel (a román pártok szavazótáborához viszonyítva), mert ez a választás az RMDSZ és Tőkés László között érzelmi és fontossági problematikával rendelkezett. A román pártoknál ez a tét hiányzott. A választáson látható volt, Tőkés László olyan szimbólum, ami választási szempontból még mindig hatékony és igény van rá. Kérdés marad, miként nyit majd az RMDSZ a 175 769 szavazó irányába, akik most Tőkés Lászlóra adták le voksukat. Az RMDSZ-re 1990-ben 991 601-en szavaztak, megszerezték a szavazatok 7,23 százalékát. A további évek szavazási eredményei: 1992-ben 811. 290 /7,46 %/, 1996-ban 812. 628 /6,87 %/, 2000-ben 736. 863 /6,8 %/, 2004-ben 628. 125 /6,19 %/, 2007-ben 262. 929 /5,52 %/. /Fazekas Zoltán: Egy „sima győzelem” sarokszámai. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Tőkés László EP-képviselő nyilatkozatában köszönetet mondott mindazoknak, akik szavazataikkal európai parlamenti képviselővé választották, továbbá a megválasztatását támogató szervezeteknek és személyiségeknek, egyházának, valamint a Szilágyi Zsolt vezette kampánycsapatnak. Megválasztatását az erdélyi magyarság közös győzelmének tekinti. Nem lett igazuk azoknak, akik a magyarság megosztásáról, valamint a magyar európai parlamenti képviselet létrejöttének kudarcáról jósolgattak. Orbán Viktor politikai tisztánlátását igazolták az eredmények. Az EP-választásokon az erdélyi magyarság politikai nagykorúságáról tett bizonyságot. A választás véget vetettek az RMDSZ által megtestesített romániai magyar egypártrendszernek. Ezzel az ún. Markó-doktrína is megdőlt, melynek értelmében az erdélyi magyar közösség azonos volna az RMDSZ-szel. Tőkés László elsőrendű feladatának tekinti Románia tényleges integrációját, Erdély európai integrációját a romániai magyarság közösségi önrendelkezése, Székelyföld területi autonómiája – a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján. Önvizsgálatra, megújulásra van szükség, valamint a 2008. évben sorra kerülő választásokra tekintő összefogásra, ezért javasolja a 2007. szeptember 6-án félbeszakadt tárgyalások újrakezdését, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum megalakítását. /Tőkés László EP-képviselő: Nyilatkozat az európai parlamenti választások tárgyában. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 28./

Köszönetet mondott a Hunyad megyei magyarságnak Winkler Gyula távközlési miniszter, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ összerdélyi szinten itt érte el a legjobb eredményt a magyar szavazatok megoszlását illetően. Az RMDSZ Hunyad megyében 5179 szavazatot kapott, azaz 4,24%-os támogatottságnak örvend, míg Tőkés Lászlónak egyéni jelöltként 878 szavazatot sikerült összegyűjtenie /0,71 %/. – Az itt élő magyarság megértette, hogy szórványban csakis egységes fellépéssel lehet eredményeket elérni – nyilatkozta Winkler Gyula. /(GBR): Winkler elégedett Hunyad megyével. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

Antal Árpád, Az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője szerint az EP-választások Kovászna és Hargita megyei eredményei azt mutatják, hogy “a magyar választók megbüntették az RMDSZ-t a Székelyföldet illető politikája miatt”. A képviselő szerint az RMDSZ-nek határozottabban ki kell állnia a területi autonómia ügyében. Antal Árpád úgy véli, hogy az RMDSZ vezetősége előtt két lehetőség áll: vagy bezárul, vagy megnyílik a másik tábor előtt. Antal Árpád hozzátette: jelenleg az a legfontosabb, hogy a felek leüljenek tárgyalni, és megegyezésre jussanak. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

Markó továbbra is az egységről beszél, Tőkés püspök az egység lebontásáról. Nem vitás, a püspök nyeregben érezheti magát, lovát felnyergelte a magyarországi ellenzék, írta Lokodi Imre, a lap munkatársa. Nem állja a helyét, ha az RMDSZ a pozíciója megszilárdulásának konklúziójával megy tovább, és ennél is rosszabb lesz, ha Tőkés püspök még több radikalizmust próbál kicsikarni. A két félnek tárgyalnia kell. /Lokodi Imre: Szóhullám. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Két nappal az európai parlamenti választások előtt Bakk Miklós politológus mondta el, hogy megítélése szerint a kettős kudarc lenne az a választási eredmény, amely a leginkább késztetné közös útkeresésre, hosszú távú megegyezésre az RMDSZ-t és ellenzékét. A mostani választás eredménye az egyik legrosszabb, ami születhetett. Azt sugallhatja ugyanis, hogy minden rendben, nincs szükség erdélyi magyar rendszerváltásra; nyugodtan mehet Tőkés a magyar szavazatok közel 40 százalékával Brüsszelbe, Szász Jenő meg a 25 ezer aláírással a pártbejegyzést intézni Bukarestbe, a kilencvenes évek elején kialakított RMDSZ-modell megfelel a jövőben is. Nincs szükség személyi változásokra, a Markó–Frunda–Verestóy–Borbély négyesfogat további sikerek felé húzza a szekeret. Ez a sugallat már megmutatkozik az RMDSZ-es tisztségviselők nyilatkozataiban. Továbbra is azt hajtogatják, a voksolók az egységes képviseletet támogatták szavazatukkal, az ellenzéknek az RMDSZ-ben a helye, nem kell elsietni az egyezkedés elkezdését. Valójában ezt a választást a román szavazók nyerték meg az erdélyi magyarságnak azzal, hogy távol maradtak az urnáktól. Ha nem lesz erdélyi magyar rendszerváltás, elvérzik a közösség politikai képviselete. /Gazda Árpád: Részegítő győzelem. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

Még mindig tart az alkudozás a Szatmár Megyei Tanács elnöki széke körül, amelyről egészségügyi okokra hivatkozva egy hónappal ezelőtt mondott le az RMDSZ-es Szabó István. „Patthelyzet van. Minden párt akarja a tisztséget, de még senki senkivel nem tudott kiegyezni” – vázolta a helyzetet Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke. A politikai háttéralkuk helyett fölmerült az a megoldás is, hogy meggyőznék Szabót arról, töltse le a hátralevő féléves mandátumát. Azonban ő hallani sem akart arról. Tizenhárom képviselővel az RMDSZ-é a legnépesebb önkormányzati frakció, míg a PSD-nek 12 tanácsosa van. /Babos Krisztina: Az RMDSZ visszahívja Szabó Istvánt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

Jó tucatnyi esztendővel ezelőtt hallotta először az újságíró: a szekuból kinőtt hírszerzők célja, hogy a Nemzetmentési Frontból kifejlődő két nagy párt létezzen Romániában és ezek felváltva kerüljenek hatalomra. Ehhez azonban fel kell számolni a történelmi pártokat, a nacionalistákat fel kell osztani kisebb csoportokra, az RMDSZ pedig jó lesz dísznek a hatalom kalapján. Akkoriban csak megmosolyogták ezt, mert e tervhez egy akkor másod-, harmadrendű politikusnak, Traian Basescunak a nevét kapcsolták. Abban az időben éppen a parasztpárt került hatalomra, a liberálisok is mindinkább erősödtek, C. V. Tudor és a nagy-romániások pedig népszerűségük csúcsán voltak. Aztán előbb eltűntek a süllyesztőben a keresztény-demokrata parasztpártiak. Lejáratásukhoz, nem kis mértékben, az akkori szállításügyi miniszter, Traian Basescu járult hozzá. Később a liberálisokat szerette volna besorjázni a demokrata pártiak közé, de ennek Calin Popescu-Tariceanu állt ellent. A két párt összeboronálására még Teodor Stolojannal, Tariceanu elődjével egyezett meg, azonban Tariceanu került a pártelnöki, s ezzel a miniszterelnöki székbe. Igaz, azzal az ígérettel, hogy néhány hónap múlva visszalép. Tariceanu azonban nem mondott le a kormányfői tisztségről. És ezzel megkezdődött a harc az időközben államfői bársonyszékbe került Basescu és a kormánypalotába magát befészkelő Tariceanu között. Megindították a kormány tagjai ellen a lejárató hadjáratot, Tariceanut ez sem zavarta. A cél megmaradt: két pártnak váltakozva kell kormányoznia, egy darabig Traian Basescu elnöksége alatt. Ezt nem tudták elérni a régi választási törvény szerint, ezért új választási törvényt hoztak létre. Tariceanu azonban s előbb lépett és elfogadtatott a kormánnyal egy új, nemcsak két párt parlamenti jelenlétét biztosító választási jogszabályt. Az államfőnek nem maradt más hátra, mint, hogy lejárassa a parlamentet és népszavazást rendezzen egy közvetlen választásért. /Román Győző: Egy vezér, két párt, egy nemzet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 28./

Tizenkét magyar is szerepel a leggazdagabb románokat rangsoroló Capital Top 300-ban. Látványos változásokon ment át a Capital című gazdasági-pénzügyi hetilap által összeállított, a 300 leggazdagabb romániai üzletembert rangsoroló toplista. 2006-ban mindössze két dollármilliárdosa volt az országnak, addig idén az első tíz helyezettnek van legalább egymilliárdos vagyona. A tavaly még 800 millió dolláros vagyonnal rendelkező Dinu Patriciu vagyona egyetlen év alatt 3,1-3,3 milliárdra ugrott: sikere titka a Rompetrol eladása. Harmadik helyről ugrott a másodikra Gigi Becali futballmágnás: vagyona egyetlen év alatt megháromszorozódott, elérve a 2,8-3 milliárd dollárt. Ion Tiriac 1,5 milliárdról 2,2-2,4 milliárdra duzzasztotta vagyonát, a tavalyi második helyről így is a harmadikra csúszott le. Akárcsak tavaly, tizenkét romániai magyar vállalkozó is felkerült a 300-as listájára. A 2006-os rangsoroláshoz hasonlóan a nagyváradi székhelyű RCS&RDS telekommunikációs vállalat tulajdonosa, Teszári Zoltán a leggazdagabb romániai magyar: egyetlen év alatt sikerült közel egymilliárd dollárral gyarapítania tavaly még 220-230 millió dolláros vagyonát. Miközben 2005-ben a nyolcadik, 2006-ban a negyedik helyen álltak a romániai magyar vállalkozók rangsorában, idén a másodikra futott be Fodor Zsolt és felesége, Silvia, a kolozsvári székhelyű Euro GSM tulajdonosai, vagyonuk a tavalyi 45-50 millió dollárról 120 millióra nőtt. A harmadik helyre sorolt Mudura Sándor vagyona is jelentősen gyarapodott, eléri a 100 millió dollárt. A nagyváradi üzletember a Lotus Plázát működtető Plaza Invest vállalat többségi tulajdonosa. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor vagyona 53-54 millióról 81 millióra bővült Eladta Hungastro-részvényeit, a befolyt összeget pedig a tulajdonában levő cégek tőkeemelésére fordította, és folytatta ingatlanpiaci, tőzsdei és befektetési alapi beruházásait. 60 millió dollár maradt a kolozsvári Urasi Béla vagyona, miközben a szintén kincses városi Pászkány Árpád üzletember vagyona 35-40 millióról 50-55 millióra bővült. A következő három helyen háztartási gépek forgalmazásával foglalkozó kézdivásárhelyiek tudják magukénak. A Cosmo üzletláncot működtető Primex cég tulajdonosa, Bába György 42-46 millió dolláros vagyonnal rendelkezik, a tavalyi 38-39 millióhoz képest. A Domo üzletláncot együtt útnak indító Szarvadi Lóránd és Hegedűs Ferenc vagyona a 2006-os szinten maradt. Szarvadinak és feleségének, Zsuzsannának 40, míg Hegedűsnek 32 millió dollárja van. László Jánosnak, a székelyudvarhelyi Impar cégcsoport, illetve a Küküllő Szálloda tulajdonosának a tavalyi 20–21 millió dollárról 31 millió dollárra gyarapodott vagyona, miközben a csíkszeredai Kurkó János Györgynek változatlanul 23 millió dollár maradt. Szintén a tavalyi szinten maradt Kovács Zoltán temesvári üzletember különböző sajtóorgánumok, nyomdák, reklámcég működtetése és ingatlanberuházások révén megszerzett 19-20 millió dolláros vagyona. /Bálint B. Eszter: Már tízen dollármilliárdosok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

Várakozásokon felül teljesített mind az RMDSZ, mind a független jelölt a vasárnapi EP-választásokon. Szerencséről van szó, megismételhetetlen szerencséről, hangsúlyozta Bányai Péter politikai kommentátor. Ha a jövő évi parlamenti választásokig nem növekedik lényegesen az RMDSZ népszerűsége, akkor nem jut be a törvényhozásba. Basescu elnök ambíciózus terve: minél több hatalmat az elnöknek, a titkosszolgálatoknak. Ezért minél kevesebb a párt, annál jobb. /Sz. K. : „Nincs szó sikerről, csupán szerencséről, megismételhetetlen szerencséről” = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Szinte vérre menő magyar-magyar harccá fajult Erdélyben a romániai európai parlamenti (EP) választás, írta a HVG. Most fordult elő először, hogy a magyarok nem csak szavazhattak, hanem valóban választhattak. Tőkés László független jelölt és Frunda György szenátor, az RMDSZ listavezetője is értékelte az európai parlamenti (EP) választás eredményét a hetilap kérésére. Tőkés László szerint az erdélyi magyarok nagyfokú politikai érettségről tettek tanúbizonyságot. Részvételükkel gondoskodtak arról, hogy az erdélyi magyarságnak népes képviselete legyen Brüsszelben. Sajnos az RMDSZ szembeállítja az erdélyi magyarság egységét a demokratikus választójogokkal. A sajtó útján szinte azonnal üzent az RMDSZ-nek, hogy szeretne leülni tárgyalni velük, de egyelőre csak visszautasító jelzéseket kapott. Frunda György kifejtette, az RMDSZ-nek kevés pénze volt a kampányra. Tőkés László püspök fő célja nem az volt, hogy ne jusson az EP-be, hanem hogy az RMDSZ ne, szögezte le Frunda. Arra a kérdésre, hogy leülnek-e Tőkés Lászlóval stratégiát egyeztetni, Frunda kijelentette, nem hiszi, hogy stratégiáról kellene egyeztetni vele, de tárgyalni kell a romániai magyarság érdekeit érintő kérdésekben. -A jövőben Tőkés hívei és RMDSZ között a megállapodás nem lesz könnyű, mert az RMDSZ jelenlegi vezetése nem akar hatalmából és befolyásából engedni, az ellenzék pedig várhatóan választói támogatottságának mértékében szeretne részesülni a szervezet irányításából, írta a HVG. -A határ menti magyarországi településekről egyre többen ingáznak Nagyváradra, Aradra vagy Temesvárra dolgozni. Romániában egyre több multinacionális cég telepedik meg. Romániában egy év alatt reálértékben 15 százalékkal nőttek a keresetek, míg Magyarországon 5,6 százalékos volt a csökkenés. Becslések szerint 2,5-3 millió romániai dolgozik Európa nyugatabbra eső felén, közülük mintegy 30 ezren Magyarországon. Az igazi kihívás az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkatársa, Majoros András szerint az, hogy képesek-e belátni a gazdasági szereplők: előnyösebb, ha versengés helyett kölcsönösen kiegészítik egymás tevékenységét a határ menti területeken. /Beleszakadnak? Erdélyi képviselők az Európai Parlamentben. = Heti Világgazdaság (Budapest), nov. 28./

A Központi Választási Iroda (BEC) november 28-án tette közzé a november 25-i európai parlamenti választások végleges eredményeit, kiszámolva azt is, hogy a nem bejutó pártokra leadott szavazatok visszaosztása után melyik párt hány képviselőt küldhet Brüsszelbe. Ennek nyomán véglegessé vált, hogy az RMDSZ két képviselőt –Frunda Györgyöt és Sógor Csabát – küld a brüsszeli törvényhozásba. Az EP-választásokon több mint 5.300.000 szavazópolgár vett részt, azaz a választásra jogosultak 29,46 százaléka. Az általuk leadott voksok 95,38 százaléka, azaz 5.122.226 számít érvényesnek, 4,59 százalék, azaz 246. 555 szavazat érvénytelen. A kieső pártokra leadott szavazatok aránya összesen 17,81 százalék. A bejutó pártok listáira és a független jelöltre leadott érvényes szavazatok száma és megoszlása, illetve a szavazatok visszaosztása után számított EP-képviselői helyek száma: PD 13, PSD 10, PNL 6. PLD 3, RMDSZ 2 és Tőkés László, függetlenként. /Két RMDSZ-es EP-mandátum. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./