A Romániában jelenleg létező nyolc fejlesztési régió bebizonyította, hogy kevéssé hatékony – nyilatkozta sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ennek oka elsősorban az, hogy a régiók túl nagyok. Nincs közös gazdasági vonásuk. Az RMDSZ kidolgozott egy tanulmányt ezzel kapcsolatosan, és a következő hetekben nyilvánosságra hozzák azt. A megfogalmazott javaslatokról az államfővel is tárgyaltak, és megállapodtak abban, hogy bármiféle átszervezésre is kerüljön sor, azt csak 2009-ben lehet megvalósítani, amikor az uniós költségvetés lejár. Romániának 13–14 fejlesztési régióra lenne szüksége, régiónként átlagosan 3 megyével. A központosítottság megszüntetése az egyik legfontosabb tennivalója Romániának – hangsúlyozta Markó. A politikai válságok feloldására az RMDSZ elnöke azt javasolja: tiltsák meg a pártvándorlást, illetve azt, hogy a pártkoalíciók, miután parlamentbe jutottak, felbomoljanak. Az RMDSZ-nek nincs szándékában óvást emelni a Tőkés László püspök europarlamenti jelöltségét támogató aláírások jegyzékével kapcsolatosan – nyilatkozta Markó, reagálva a püspök kampányfőnökének korábbi kijelentésére, miszerint a szövetségben máris ki van adva az utasítás, hogy bizonyos számú aláírást semlegesnek kell nyilváníttatni. Markó elismerte, hogy a püspök függetlenként való indulása veszélyeztetheti az RMDSZ-t. Egyébként az RMDSZ-en kívüli aláírásgyűjtések egyfajta vígeposszá váltak, már évek óta állandóan folynak hasonló törekvések – emlékeztetett Markó. Nem érti, hogyan lehetséges az, hogy egy erdélyi magyar szervezet nem képes összegyűjteni alkalomadtán 25-30 ezer aláírást. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Markó: életképtelen régiók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Az RMDSZ 322 000 aláírást gyűjtött össze eddig európai parlamenti jelöltlistájának támogatására, a gyűjtés azonban tovább zajlik– jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. /322 000 aláírás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./

Az RMDSZ mindig ellenezte az egyéni választókörzetes szavazási rendszer bevezetését, mert nem biztosítana megfelelő parlamenti képviseletet a nemzeti kisebbségeknek, s ez által a romániai magyarság alkotmányos jogai csorbulnának – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor. – Ha az egyéni választókerületes rendszerben lehetőség nyílna a romániai magyarság számarányos képviseletére, akkor az RMDSZ árnyalhatná az álláspontját – közölte Eckstein-Kovács. /Nagy-Hintós Diana: Eckstein-Kovács: Az RMDSZ árnyalhatja álláspontját. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Az RMDSZ-kongresszust értékelte először a szövetség Temes megyei szervezetének vezetősége. A sajtótájékoztatón Halász Ferenc elnök az egyik legolajozottabb kongresszusnak nevezte az összejövetelt. Az aradi kongresszuson Toró T. Tibor parlamenti képviselő kérte a jelenlévőket, bírálják felül a Szövetségi Képviselők Tanácsa által megszavazott képviselőjelölt-listát, a befutó helyek egyikére Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét jelöljék, azonban leszavazták az indítványát. “Tizenöt éve határozottan a belső ellenzékhez tartozom, de mindig az egység, a vezetőség tagjai és az övékkel szembenálló véleményen lévők közti párbeszéd megteremtésén fáradoztam. Úgy látszik, ez a munkám hiábavaló volt, és elképzelhető, hogy ezek után külső ellenzékbe vonulok” – mondta Toró T. Tibor. /(pataky): Toró T. : “Elképzelhető, hogy külső ellenzékbe vonulok” . = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./

Provokációnak minősítette Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, hogy éppen akkor keresték fel a szavazóbiztosok, amikor tudták, hogy Aradon van, az RMDSZ kongresszusán.,,Én mindig támogattam az autonómiát, és mint korábban kijelentettem, szavaznék is erről, ha olyankor keresnének, amikor otthon vagyok” – fejtette ki. Ugyanakkor kiemelte: családtagjai politikai nézeteiért nem ő a felelős, ezek nem azonosak az övével. Tulit Attila, az SZNT alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Albert Álmos családja elutasította az autonómiáról szóló népszavazást. /(-kas): Albert Álmos tiltakozik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Minden negyedik felnőtt korú romániai magyar aláírta az RMDSZ EP-választási listáját, így az RMDSZ 322 ezer aláírást gyűjtött össze európai parlamenti jelöltlistájának támogatására, jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Ostobaságnak nevezte azokat a híreszteléseket, miszerint meg akarnák akadályozni Tőkés László indulását az EP-választásokon. /Stanik Bence: Minden negyedik magyar választó aláírását megkapták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Nyílt levélben fordult Markó Béla RMDSZ-elnökhöz Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor képviselő. Megállapították, hogy miután mind az RMDSZ, mind pedig Tőkés László összegyűjtötte az európai parlamenti választásokon történő induláshoz szükséges aláírásokat, s miközben a közösség jelentős része elvárja az egység megteremtését, fontosnak tartották az „utolsó utáni” összefogásra történő felszólítást. Sógor és Toró felszólította Markót: éljen „megerősített elnöki hatalmával annak érdekében, hogy a magyar érdekképviselet egységes jelöltlistával álljon választói elé”. Kifejtették: meggyőződésük, „hogy ez kizárólag az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetésén” és az elnök akaratán múlik. /Sógor és Toró: Egységes jelöltlistát! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

A RMDSZ nem ért egyet az európai parlamenti választások elhalasztásával – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a miniszterelnöki bejelentésre reagálva. „Felkészültünk a választásra, 300 000-nél jóval több aláírást gyűjtöttünk, ezeket jövő héten letesszük a Központi Választási Irodánál” – nyilatkozta. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor azt is elmondta, jelenleg teljes mértékben hiányzik a konszenzus, melyre szükség van a választások lebonyolítása érdekében. „Így számomra is kétségessé válik, hogy megfelelő körülmények között lehetne-e megtartani május 13-án az európai parlamenti választásokat” – vélekedett Markó. Tőkés László kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt kifejtette: „Bármikor hívják urnákhoz a választókat, Tőkés László a legesélyesebb erdélyi magyar jelölt”. Szilágyi Zsolt arról is beszélt, hogy tudomásuk szerint az RMDSZ vezetésének szándékában áll megkérdőjelezni a püspöknek gyűjtött aláírások hitelességét. „Csirájában kellett volna elfojtsák a kezdeményezésünket, de mivel ez nem sikerült, Verestóy Attila az RMDSZ titkos kampányfőnöke tovább dolgozik. Még nem is összesítettük az aláírásokat, de ő már tudja, hányat kell érvényteleníteni ahhoz, hogy a püspök ne indulhasson el a versenyben” – magyarázta Szilágyi. A kampányfőnök szerint Verestóy egy Bukarestben tartott gyűlésen közölte a számadatokat. A kampányfőnök azt is bejelentette, a választás tisztasága érdekében felkérték a sajtót, az Európai Parlamentet és az Európai Néppártot, hogy ne csak a voksolást, hanem az aláírásgyűjtési folyamatot is figyeljék. /EP-választás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

Kormányzati szerepre készül 2010-ben a Magyar Demokrata Fórum (MDF) – nyilatkozta a március 11-i országos tisztújító gyűlésen Dávid Ibolya, a párt elnöke, akit újra megválasztottak, nem volt kihívója. Dávid Ibolya tudatta, hogy az MDF sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel nem lépne koalícióra. A gyűlésen felszólalt Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. Arról beszélt, hogy az Európai Unión belül kell megteremteni egy újfajta magyar egységet. „El kell tűnnie az életünkből annak az utálatos szónak, hogy határon túli magyar” – hangsúlyozta. /Kormányzati szerepre készül az MDF. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Március 12-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök bejelentette: elhalasztják az európai parlamenti választásokat az év második felére. A sürgősségi kormányrendelet Vasile Blaga belügyminiszter és demokrata párti politikus nem ellenjegyezte. Az Igazságügyi Minisztérium arról tájékoztatta a kormányfőtitkárságot, hogy a rendelet nem felel meg a törvényes előírásoknak. A liberálisok által vezetett kormányfőtitkárság azonban a kormányfő és az Állandó Választási Hatóság elnökének aláírását viselő kormányrendeletet elküldte a Hivatalos Közlönyhöz, mert a választások időpontjának meghatározása kizárólag Tariceanu hatáskörébe tartozik. Előzőleg a kormányfő és az államfő összeszólalkozott Traian Basescunak a kormányülésen való részvételének ügyében. A kormányfő jelezte: nem ért egyet azzal, hogy Basescu elnököljön a kabinet ülésén, mondván, az országban nincs válsághelyzet, hogy indokolt lenne az államfői ülésvezetés. Basescu elnök mégis elment a Victoria-palotába. Basescu azt állítja: a meghirdetett időpontban jelent meg a Victoria-palotában, minden egyes miniszterrel beszélt, és kifejtette véleményét a választások eredeti időpontban, azaz május 13-án történő megtartása mellett, tehát részt vett a kormányülésen. Ezzel szemben Tariceanu leszögezte: az államfő jelenlétében csak konzultáció történt, a kormányülés Basescu távozása után kezdődött el. A kormány szóvivője bejelentette, hogy a választások érdekében eddig meghozott intézkedések továbbra is érvényben maradnak, és a pártok, illetve a független jelöltek által összegyűjtött támogató aláírások nem veszítik el érvényüket. Emil Boc PD-elnök a kormányülés után bejelentette, hogy egyik miniszterük sem ellenjegyzi a halasztást kimondó kormányrendeletet. Basescu elnök azzal vádolta meg a liberálisokat, hogy titkos szövetséget kötöttek a Szociáldemokrata Párttal (PSD). Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a döntés az egész román politikai életet, de az erdélyi magyarságot is közvetlenül érinti. – Bizonyos értelemben igaza volt a miniszterelnöknek, amikor a választások elhalasztását javasolta, de ennek egyáltalán nem örültünk. Az RMDSZ ugyanis azt szerette volna, hogy erre minél előbb sor kerüljön. Több mint 120 000 aláírás gyűlt Tőkés László püspök, független EP-jelölt támogatására. Az aláírás-gyűjtés folytatódik, az íveket március 14-én juttatják el a Központi Választási Irodához. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese közölte, az RMDSZ közel 318 ezer aláírást nyújt át a választási irodának. Toró T. Tibor abban reménykedett, hogy a 100 ezer aláírás összegyűjtésével, az erdélyi és magyarországi közéleti személyiségek Tőkés melletti kiállásával az RMDSZ újragondolja az EP-listáról hozott döntését. Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) úgy vélekedett: a választások elhalasztása nem előnyös Tőkés László független jelölt számára. /Az év második felére halasztotta a kormány az EP-választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Sólyom László köztársasági elnök március 12-én négynapos magánlátogatásra érkezett Erdélybe. Marosvásárhelyre érkezett repülőgéppel, majd gépkocsival továbbutazott az egykor elárasztott Bözödújfalu és Szováta felé. Március 13-án az államfő megkoszorúzza a Segesvár és Fehéregyháza között ispánkúti emlékművet, amelyre ismeretlenek trágár feliratot mázoltak, melyet a rendőrség eltávolított. Sólyom László megérkezett látogatása első helyszínére, Bözödújfalura. A küldöttség délután továbbutazott Szovátára, ahol Sólyom László megtekintette a Teleki Oktatási Központot, találkozott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) vezető tisztségviselőivel, este pedig a megyei és városi vezetőkkel, helyi elöljárókkal vacsorázott a szovátai Danubius szálloda éttermében. A magyar államfő látogatása kapcsán a román sajtó azt írta: Sólyom László köztársasági elnök Tőkés László református püspökkel ünnepli március 15-ét. A Gardianul című lap az elmúlt időszakban több magyarellenes írást is közölt. Sólyom László erdélyi látogatásával a március 12-i román lapok zöme nem foglalkozott. A Mediafax hírügynökség ismertette Nicolae Popa konzervatív párti képviselő nyilatkozatát, aki szerint miközben a román hatóságok „passzívan szemlélik Sólyom László magánlátogatását, a magyar elnök a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel készül találkozni, ami a román állam integritására és szuverenitására nézve rendkívüli módon veszélyes”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy az egység üzenetével érkezik a magyar államfő Erdélybe, s Sólyom László találkozója Tőkés László püspökkel nem tekinthető politikai állásfoglalásnak. Markó hangsúlyozta: ma sem tekint alternatívaként Tőkés Lászlóra, szerinte továbbra is az RMDSZ-en belül kell érvényesíteni az alternatívákat. Nem politikai okból, hanem erdélyi útja miatt nem lesz jelen az államfő a március 15-i Kossuth téri zászlófelvonáson. Az államfő a rendszerváltozás óta először nem tartózkodik Magyarországon egy nemzeti ünnep délelőttjén. /Erdélyi körúton Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Marosvásárhelyen Sólyom László fogadásán jelen volt Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök és Csegzi Sándor, Marosvásárhely polgármester-helyettese. Bözödújfalu úttalan útjára hirtelen vadonatúj kövezés került. A néhány szavas településismertetőt Tar András Erdőszentgyörgy polgármestere mondta el Sólyom Lászlónak és feleségének, akik meghatottan hallgatták a vízbe fullasztott falu történetét. „Kimondhatatlan volt a fájdalom, torokszorító a kiszolgáltatottság érzése” – mesélte fájdalmas emlékeit a köztársasági elnöknek Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes, aki gyerekként élte meg a szörnyű tragédiát. Elmondta: minden évben, augusztus első szombatján, akik még élnek, és akik megtehetik, eljönnek a gyűjtőtó közelében felállított „panaszfalhoz”, hogy emlékezzenek. A szomszédos Kőrispatakról érkezett Szűcs Lajos, a világhírű szalmakalap-múzeum alapítója, ajándékba adott egy szalmakalapot Sólyom Lászlónak. /Bögözi Attila: Erdélyben a „civil” Sólyom László. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Összegyűltek az Európai Parlamenti jelöltségeket támogató aláírások. Örülhetnénk, hiszen – ha az RMDSZ-en belül nem sikerült is – mostantól az RMDSZ-en kívül megteremtődhetnek a méltányos politikai küzdelem feltételei, írta Bíró Béla. Szerinte azonban Tőkés László nem az RMDSZ politikai irányvonala mellé állít alternatívát, hanem – önmagát a romániai magyarság ombudsmanjának kinevezve – a nemzet egészének képviseletében lép fel. A túloldalon sem különbözik a mentalitás, RMDSZ-képviselőként Winkler is a romániai magyarság egészét véli képviselni, s ezzel Tőkés Lászlóról tartja azt, hogy nem képvisel senkit, de megosztja (az RMDSZ által képviselt) romániai magyarságot. Szemérmesen elhallgatja, a megosztás csak fokozódott azzal, hogy Sógor Csaba személyét, akinek bejutó helyre állításával talán lehetőség nyílt volna az egység fokozatos visszaállítására, az RMDSZ csúcsvezetése utasította el. Bíró szerint a magyar képviselők majd az EP nyilvánossága előtt a magyarság érdekeink védelmét – hathatós román közreműködéssel – kabaréba fullasztják. Bíró kifogásolta, hogy Tőkés László nem tud idegen nyelveket. Igaz, Winkler Gyula Transindexen olvasható interjúja sem kápráztat el az alany politikatudományi ismereteivel vagy dialóguskészségével, a régiókról szólva például a nemzet és az állam fogalmát összekeveri. /Bíró Béla: Elég elé. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Hatékony agrárstratégia kidolgozását sürgeti a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/, az erdélyi magyar gazdák erről a Székelyudvarhelyen február 17-én lezajlott nyolcadik kongresszusukon záródokumentumot fogadtak el, tájékoztatott Sebestyén Csaba RMGE-elnök. Kiemelte: sok pénz kell az EU-csatlakozás utáni felzárkózáshoz, de fontosabb lenne a koncepcióváltás. Arra igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy Románia agrárstratégiai tervéből nem derül ki, milyennek képzelik el 10–20 év múlva az ágazatot, illetve a vidék arculatát, a tervezetből pedig olyan előírások hiányoztak, mint a fiatal gazdálkodók induláshoz szükséges támogatása, a korai nyugdíjba vonulás kérdésköre vagy a kedvezőtlen természeti adottságú térségek támogatása. Sebestyén Csaba szerint a felzárkózáshoz szükséges támogatások lehívása terén a gazdák nem kapnak kellő segítséget. „Románia nemzeti vidékfejlesztési terve nem készült el, tehát az év közepéig nincs esély elfogadtatni azt Brüsszelben. Ha pedig nincs terv, nem juthatunk hozzá az EMVA forrásaihoz” – hangsúlyozta. 2005-ben a pályázati források révén az RMGE-programok többsége megvalósult, 2006-ban már a rendszeres programok – ezen belül a szakképzés és tanácsadás, a gazdákkal való találkozók, az információszerzés és továbbítás – is kárát szenvedték a megcsorbult támogatásoknak. Kevés annak az esélye, hogy 2007-ben magyarországi alapítványoktól pénzt tudjanak szerezni, és a romániai források is gyengék. A Communitas Alapítványtól huzamosabb ideje évi négyezer lejt kapnak az Erdélyi Gazda című folyóirat megjelentetésére, ez az összeg egyhavi kiadási költségre elég. Sebestyén Csaba hozzátette: a román miniszterelnöki hivatalnak, a mezőgazdasági miniszternek, a parlament két házelnökének, valamint a kormánykoalíciós pártok vezetőinek, összesen hét intézménynek hivatalosan elküldött záródokumentumukra és egyeztetést kérő leveleikre kettő nem válaszolt: az RMDSZ csúcsvezetése, illetve elnöki hivatala. /Benkő Levente: Felzárkóztatás zsebpénzből? = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Eltüntették a Petőfi-emlékműre firkált futballgraffiti nyomait. Az ispánkúti Petőfi-emlékhely talapzatát március 10-én fújták le festékszóróval. A firkálásnak nincsenek szemtanúi. Hegyi Mózes, a fehéregyházi RMDSZ elnöke elmondta, akkor is sajnálatos az emlékműgyalázás, ha az nem a költő vagy a magyarság ellen irányul. Hunyadi László marosvásárhelyi képzőművész alkotását az elmúlt évtizedek során több alkalommal is meggyalázták. Az 1990-es marosvásárhelyi események idején az ispánkúti emlékmű domborművét is megrongálták máig ismeretlen tettesek megcsonkították az alkotást. A másfél évvel ezelőtti felújítás idején úgy döntöttek, hogy érintetlenül hagyják a megrongált részt, az emlékmű frontján Gyarmathy János, marosvásárhelyi szobrászművész új, Petőfit ábrázoló bronzplakettjét helyezzék el. Az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb zarándokhelyét 2005. július 31-én avatták újra. A régi emlékművet marosvásárhelyi értelmiségiek kezdeményezésére 1969-ben állították fel az Ispánkút közelében. /Szucher Ervin: Szemtanú nincs, szurkolókra gyanakszanak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Megemlékezéssel és történelmi vetélkedővel egybekötött ünnepség keretében adták át március 11-én, vasárnap Kalotaszentkirály – Zentelkén a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjakat. A jeles esemény vendége volt Mikola István magyarországi országgyűlési képviselő, akinek ősei egykor Kalotaszegen éltek. Póka András György helyi polgármester köszöntötte elsőként a népes közönséget. Mikola István beszédében hangsúlyozta: az ünnepek feltöltik a lelket energiával. Ilyen alkalomnak kellene lennie az 1848. március 15-ére való emlékezésnek is. – Négy olyan energiaforrás létezik, ami visszapótolhatná a történelmi tragédiák okozta veszteségeket. Az egyik a nemzeti együvé tartozás, identitástudat jelentőségében áll, a másik a szolidaritás, egymásért való felelősség tudatosítása, a harmadik a család, ami az öröm és lelki energiák legnagyobb forrása, valamint annak a hite, hogy képesek vagyunk változtatni, és egymásra találni – magyarázta. Máté András, az RMDSZ parlamenti képviselője a jelenlegi politikai helyzetre reflektált: március 15-e hibájából sajnos nem tanultunk. Most is széthúzás van: a magyarság kétfelé oszlik. De amikor itt vagyok, úgy érzem, hogy egy olyan közösség áll mögöttem, amellyel lehet együtt jövőt építeni – mondta. A kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola V–VIII. osztályos diákjai verses-zenés összeállítással léptek fel. A Kiss B. Attila és Okos Márton által alapított Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjat öten vehettek át. A többi pályázó Várnagy Enikő helytörténeti olvasókönyvével lett gazdagabb. /Dézsi Ildikó: Emlékezés a szabadság hőseire. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

A Fehér megyei magyar tagozatos iskolák igazgatóit hívta össze március 9-én Tóth Gabriella nemzetiségi tanfelügyelő a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumba. A legnagyobb gondokkal küszködő balázsfalvi iskolát egész küldöttség képviselte. Bethlenszentmiklós, Felvinc, Magyarlapád, Marosújvár, Székelykocsárd és Torockó iskoláinak igazgatói, illetve aligazgatói voltak jelen. Komoly aggodalomra ad okot a megyében, hogy az említett iskolákban, Bethlenszentmiklós, Magyarlapád és Torockó kivételével, szimultán V–VIII. osztályos oktatás folyik. A tanügyi törvény értelmében azonban a következő tanévtől ez megszűnik. A gyerekek ingáztatása megoldatlan, mivel magyar iskolaközpontok nem alakultak, iskolabuszokat sem igényelhettek. Az eddigi tapasztalatok alapján a szülők még a felkínált ösztöndíj-lehetőségek ellenére sem hajlandók bentlakásba küldeni gyerekeiket, inkább a román tagozatot választják. Balázsfalva viszont ragaszkodik magyar tagozatához. Itt a román iskola olyan kemény meggyőző munkát végez, hogy a szülők a plusz magyar órák miatt is nehezen íratják magyar tagozatra a gyerekeiket. Az iskola tanárai egy olyan védőprogram kidolgozását várják az RMDSZ-től, mint amilyennel minden a Hargita vagy Kovászna megyei román tannyelvű oktatást is védeni fogják. /Takács Ildikó: Elkallódnak-e a magyar gyerekek? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

Sólyom Lászlót bizonyára csupa jó szándék vezérli, amikor alig három hét alatt másodszor látogat Erdélybe. Bizonyára senki nem magyarázhatja félre, hogy Markó Bélával egy díszelőadáson találkozik, és a programjában nem szerepel az RMDSZ. Bizonyára senki nem hiszi azt, hogy a magyar köztársasági elnök, aki az egység megteremtésén fáradozik, azért találkozik Tőkés László püspökkel, az EMNT elnökével, független EP-képviselőjelölttel, hogy támogatásáról biztosítsa, írta ironikusan Simon Judit, a lap főmunkatársa. Az újságíró folytatta kritikáját: a köztársasági elnök nem lesz otthon a szabadságharc ünnepének nyitó momentumán, és egyetlen hivatalos programon sem, nem tételezhető fel róla, hogy nem szívesen állna ki a köztérre a miniszterelnök társaságában. Simon Judit ítélkezett: a köztársasági elnök pártok és politikai irányzatok felett áll, a látszat nemegyszer csal. /Simon Judit: Bizonyára. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Az RMDSZ március 12-én benyújtotta az európai parlamenti választáson való induláshoz szükséges aláírásokat, jelentette be Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A törvény szerint 200 ezer aláírást kellett volna összegyűjteni, de a szervezet listáin 322 ezer kézjegy szerepelt. Viszonylag rövid idő alatt sikerült összegyűjteni ennyi aláírást, ami nagyon jó eredménynek számít, értékelte Markó. Szerinte ez bizonyítja, hogy a romániai magyarság támogatja az RMDSZ következetes politikáját. Markó közleményében köszönetet mondott a helyi és területi szervezeteknek, önkormányzati képviselőknek, polgármestereknek, tanácsosoknak, valamint az önkénteseknek, de mindenekelőtt az erdélyi magyaroknak, akik „meghallva az egység hívószavát” aláírásukkal támogatták a szövetség jelöltjeit. /Leadta az RMDSZ az aláírásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

A romániai magyarság először szembesül az igazi választás lehetőségével, amikor az RMDSZ jelöltlistája és egy független jelölt között mérlegelhet, kire is adja a voksát. Az RMDSZ 322 ezer támogatói aláírása mellett ugyanis Tőkés Lászlót is erőteljes, több mint 136 ezer nevet tartalmazó lista legitimálja. Az eredmények bizonyítják a tényleges választás iránti igényt. A Tőkés Lászlót pártoló aláírások száma másként gondolkodó tömeg létezéséről árulkodik, állapította meg Csinta Samu, a Krónika felelős szerkesztője. /Csinta Samu: Számháború. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ideiglenes elnöke és Andrássy Árpád, az SZNT Állandó Bizottságának titkára kijelentették, hogy az SZNT tagjai és az RMDSZ vezetői külön-külön vesznek részt a március 15-ei ünnepségeken. Felvetődött a közös ünneplés lehetősége, és helyszíneket is javasoltak, többek között Csíkszeredát, de ez nem valósult meg. „Nem szervezünk külön ünneplést, mindenki magánszemélyként vesz részt az ünnepségeken” – mondta Andrássy. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) baróti szervezetei aláírtak egy felhívást, amelyben felszólítják a magyarokat, hogy ünnepeljék együtt a magyar nemzeti ünnepet. A felhívást az említett három szervezeten kívül a magyar egyházak, a civil szervezetek, illetve Barót független polgármestere, Nagy István is aláírta. Március 14-én elkezdődnek Kolozsváron a március 15-i ünnepi rendezvények. A kolozsvári Magyar Operában Talpra magyar... ! címmel ünnepi műsor lesz, amelynek díszvendége Sólyom László köztársasági elnök és Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ idén Zilahon, Wesselényi Miklós szobránál rendezi meg a március 15-i, országos központi rendezvényét. /Külön ünnepelnek az SZNT vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Megalakulásakor az RMDSZ utánpótlását nevelő ifjúsági szervezetnek számított a MIT, a Magyar Ifjúsági Tanács, mára viszont önálló civil szerveződés. A MIT tizenkét év alatt megtett útját mutatja be a Másfél évtized című könyv, a Magyar Ifjúsági Tanács, az ernyőszervezet tizenkét évéről és az erdélyi magyar ifjúsági élet tizenöt évéről szóló interjúkötet. Sándor Krisztina MIT-elnök kifejtette, a könyvben megszólaló interjúalanyok részletesen beszélnek arról, hogyan kerültek a kezdeti időszak után egyfajta ellenzékbe az RMDSZ-ben. Ezt az ellenzékiséget kezdetben a Reform Tömörüléssel együtt vállalták. Ebben a helyzetben jött volna el az SZKT-tagság megújítása 2001-ben, az RMDSZ vezetői azonban nem fogadták el az SZKT-tagságra jelölt személyek listáját. Ekkor a MIT úgy döntött, nem érdemes bent maradni ebben a rendszerben, mert nincs lehetőség a megváltoztatására. A MIT vezetősége nem tudta elfogadni azokat a döntéseket, amelyeket a csúcsvezetés hozott, a sorozatos megalkuvásokat és a nyomásgyakorlási helyzetek kihagyását, elég a Petőfi–Schiller egyetem terve körüli botrányra gondolni. A MIT tagjai látták, hogy a kormányra lépés után az erdélyi magyarság érdekein a pártérdek kerekedik felül, ezt nem lehetett vállalni. A MIT volt az a szervezet, amelyik először vállalta a nyilvános szakítást az RMDSZ csúcsvezetőségével. Az interjúgyűjteményben az akkori MAKOSZ-elnök, Borboly Csaba (ma MIÉRT-társelnök, Hargita megye tanácsának alelnöke) azt állította, hogy aljas leszámolás áldozata lett, hamis bizonyítékok alapján távolították el a MIT-ből. Sándor Krisztina elmondta, Borboly a sikkasztásra biztató leveleinek az elnökség kezébe kerülését nevezi leszámolásnak, azonban a tények tények maradnak. Nagy Pál a vele készített interjúban kijelentette, hogy két tagszervezet (az OMDSZ – Országos Magyar Diákszövetség és a RODOSZ – Romániai Doktorandusok Szövetsége) csak hátráltatja a MIT-et, inkább hagyni kellene őket a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet – az RMDSZ által a MIT kilépése után létrehozott ifjúsági szervezet) felé közeledni. Sándor Krisztina rámutatott, az OMDSZ a támogatások miatt bizonyos mértékben függ az RMDSZ-től, emellett együttműködik a MIÉRT-tel is. Valamiért mégis ragaszkodnak a MIT-tagsághoz. A RODOSZ MIT-beli szerepe a múltban több évig az OMDSZ-éhez hasonló volt. A legtöbb ideig elnökségi szerepet vállaló Veres Valér nemzeti liberális szemlélete meghatározta a szervezet álláspontját. Ugyanaz a helyzet a RODOSZ-szal is, mint az OMDSZ-szel: anyagilag függ az RMDSZ-től. A MIT továbbra is olyan szerepet játszik az erdélyi magyar közéletben, mint most, alapvetően civil szövetség. /Bagoly Zsolt: Hat éve járja a maga útját a MIT. Nem lehetett beletörődni az RMDSZ sorozatos megalkuvásaiba. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 14./

A Szabadság magyar fordításban közölte a Cotidianul című bukaresti román lapban megjelent, Székelyföld autonómiájával foglalkozó cikket. A Székely Nemzeti Tanács népszavazást rendezett az autonómiáról. „A referendum célja tudatosítani a székelységben az autonómia szükségességét” – mondta Ferenc Csaba, a SZNT alelnöke. A két román cikkíró szerint az autonómiát az egyszerű emberek körében nem övezi feltétlen egyetértés. A szerzők azt elismerik, hogy a kormányzat 1989 után késleltette a régiók fejlesztésének elvén alapuló decentralizációt. Az RMDSZ szerint az autonómia feltételezi a régiók korszerűsítésének elsőbbségét, így a Székelyföldét is. Az SZNT etnikai kritériumokra támaszkodó autonómiát akar, ezért hívta a székelyeket az urnákhoz. Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem politológus tanárának véleménye szerint, az SZNT által javasolt modell túlhaladott. Gagyi József, a Sapientia antropológusa szkeptikus az autonómia előnyeit illetően. A Román Akadémiai Társaság tanulmánya szerint a székelységben az egy főre eső saját jövedelem az országos értékek alatt maradt, ez a régió az újraelosztás során többet kap a központtól, mint amennyit fizet. „Nem tudjuk, hogyan működne egy autonómia a Székelyföldön, mert még nem létezett ilyen”, mondta Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke. Kolumbán Gábor adjunktus szerint Székelyföldet regionális fejlődési struktúra keretein belül kell felépíteni, de nem etnikai kritériumok alapján. Fodor Imre felhívta a figyelmet arra, hogy Marosvásárhelyen 13 általános iskola működik. Az egyiknek Friedrich Schiller a neve, a másiknak Európa, a többi román személyiségek nevét viseli, annak ellenére, hogy a város lakosságának fele magyar. Másik példa: 1996–2000 között Maros megye Közigazgatási Bizottságának 27 tagja volt, közülük csak ő volt magyar. A többi 26 román volt. /Marius Cosmeanu, Remus Radu: A székelyek autonómiája: a harc a szív és a pénztárca között folyik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13., folyt. 14./

Bonchidára, Válaszútra, majd Zsobokra utazott március 14-én Sólyom László magyar köztársasági elnök, este pedig a kolozsvári Magyar Operában tartott március 15-i ünnepség díszvendége volt. Az elnököt és feleségét felállva és tapssal fogadták a jelenlévők. Az operagála előtt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Sólyom László ünnepi beszédet mondtak. Az 1848–1849-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve mindketten a nemzet egységére hívták fel a figyelmet. Sólyom László magyar állami kitüntetéseket adott át jeles erdélyi közéleti személyiségeknek. A köztársasági elnök Nagyváradon vesz részt a március 15-i ünnepségeken, majd innen utazik tovább Budapestre. A bonchidai Bánffy-kastélyban Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke, üdvözölte az elnököt és feleségét. Szabó Bálint felhívta Sólyom László figyelmét: szükséges közös stratégiák kidolgozása a magyar tudományosságért, az épített örökség védelméért. Sólyom László elmondta: csak gratulálni tud a Transylvania Trust Alapítvány munkájához. Vallomása szerint bármikor szívesen visszajönne Bonchidára, megcsodálni az egykor „Erdély Versailleseként” számon tartott Bánffy-kastélyt. Válaszúton a szórványkollégiumot látogatta meg Sólyom László, majd megtekintette Kallós Zoltán néprajzkutató saját gyűjtésű néprajzi múzeumát is, ezután Zsobokra utazott, ahol a gyermekotthont látogatta meg. A kolozsvári Magyar Operában Markó Béla mondott beszédet leszögezte: 1848 szabadságharca után a nemzetállam eszméje legyőzte a nemzeteket, most pedig a nemzeteknek kell legyőzniük a nemzetállamot. Az Európai Unióban „végre együtt lesz, együtt lehet magyar a magyarral” – mondta. Markó az egységet hangsúlyozta: „Csak egymásnak ne ugorjunk!” Sólyom László beszédében hangsúlyozva: Magyarország nem fordított hátat a környező országokban élő magyar közösségeknek, hozzáfűzve, hogy az egyesülő Európában rohamosan nő a kisebbségvédelem joga. Elismerést nyert az is, hogy az anyaországnak joga van más államok kisebbségét képező nemzetrésze identitásának és kultúrájának támogatására, mondta az elnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségek kulturális autonómiája magától érthető minimum, a kisebbségi jogok pedig ott, ahol minden feltétel és igény megvan rá, a területi autonómia lehetőségét is magába foglalja. Hozzáfűzte: korábbi hivatalos látogatásán már tolmácsolta, hogy ez a magyar kormány álláspontja is. Sólyom László kijelentette: csak érzelmi alapú politizálással nem jutunk előre, az új viszonyoknak megfelelő, az anyaországot és a többi nemzetrész jövőjét egységben látó nemzetstratégia kialakítása nem halogatható tovább. Sólyom László végül köszönetet mondott felesége és munkatársai nevében azért a szeretetteljes fogadtatásért, amelyben az erdélyiek részesítették. Ezek után a magyar államfő átadta a magyar állami kitüntetéseket, majd operagálával zárult az est. /Farkas Imola, Köllő Katalin: Európában a magyar nemzet megint egységes lehet. Sólyom László bármikor szívesen visszatér Erdélybe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Díjazottak: Auch Sándor, a marosvásárhelyi izraelita hitközség elnöke – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Boér Ferenc, a kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Cs. Erdős Tibor képzőművész – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Gálfalvi György író – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Horváth Andor író – Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje; Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere – Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje; Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió vezetője – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Márkos Albert hegedűművész – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Öllerer Ágnes zenetanár – Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt; Szilágyi Júlia író – Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje. /Díjazottak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Erdély visszatérésével Európába sokkal közelebb került az anyaországhoz a történelem folyamán a határmódosítások révén tőle elszakított magyarság. Ma elsősorban békét és egyetértést kívánhat leginkább magának a magyar nemzet, ezen belül az erdélyi magyarság is. Nem ártana felülvizsgálni a mindenkori magyar kormány nemzetiségpolitikáját, hogy igazi testvérként, a magyar nemzet részeként kezeljék végre az anyaország határain túl élő, kisebbségi sorsba kényszerült nemzettársaikat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szövetség aradi kongresszusán kijelentette, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatban legyen végre konszenzus a mindenkori magyar kormány politikájában. Jelzésértéke van Sólyom László köztársasági elnök négy napos erdélyi nem hivatalos magánlátogatásának is. A rendszerváltás óta első alkalommal tartózkodik Erdélyben magyar államfő a március 15-i nemzeti ünnep alkalmával. Talán azt kívánta volna ezzel hangsúlyozni Sólyom László, hogy Erdélyt saját hazájának, az itt élő magyarokat pedig nem egyszerű „határon túli magyaroknak”, hanem ennél sokkal többnek: saját népének tekinti. Ugyanilyen fontos, hogy az erdélyi magyarság is komoly önvizsgálatot tartson, megszabaduljon az önmarcangoló kisebbségi érzéstől, ne érezze magát többé „kisebbnek” és „kevesebbnek”, és csak „határon túli magyarnak”, hanem nyerje vissza önbizalmát és önértékelését. /Papp Annamária: Strasbourg. Békét, egyetértést – uniót! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Az Erdélyi Riport hetilap két írásában támadta Sólyom László köztársasági elnököt: Jó képet kénytelen vágni az RMDSZ két, láthatóan nem különösebben kedvére való dologhoz: a májusi európai parlamenti választás elhalasztásához, illetve Sólyom László magánjellegű ünnepi erdélyi vizitjéhez, írta Szűcs László főszerkesztő. Az EP-választás őszre halasztása, szemben politikai ellenfelükkel, a független jelölt református püspökkel, aligha hiányzott Markóéknak. Szűcs László szerint „a három héttel korábbihoz hasonlóan újfent a Tőkés-kampányt segítő megjelenése a legfőbb magyar közjogi méltóságnak a zűrzavaros román politikai viszonyok között akkor sem a legjobban időzített, ha érkezése magánjellegét oly sokszor emlegetik. ” Hozzátette: „Sólyom aligha lép majd fel nyíltan az RMDSZ ellen, úgyhogy a mosoly kötelező. ” /Szűcs László: Két tűzoltás között. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 15./ Az Erdélyi Riport hetilapban Ágoston Hugó is elítélően írt Sólyom László köztársasági elnök látogatásáról: kihívásként is értelmezhető, hogy a rendszerváltás óta először nincs jelen Budapesten március 15-én. Az újságíró a Népszabadságot idézte, Nagy N. Péter jegyzetét: Sólyom László nem lesz a helyén. /Ágoston Hugó: Egyfelől és másfelől. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 15./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke március 14-én Nagyszebenbe látogatott, amely idén az Európa Kulturális Fővárosa címet viseli. A házelnök a város német nemzetiségű polgármesterével találkozott, délután Markó Bélával, az RMDSZ elnökével mondott beszédet az 1848–49-es szabadságharc évfordulója alkalmából. Megtekintette az Európa Kulturális Fővárosa címet 2010-ben viselő Pécs bemutatkozását a nagyszebeni Thalia koncertteremben, este pedig részt vett a Pécsi Színház – Edward Albee: Nem félünk a farkastól című darab – előadásán. Szili Katalin egy harangocskát ajándékozott Nagyszeben polgármesterének, Klaus Johannisnak, aki cserébe egy fotóalbumot adott az Országgyűlés elnökének. „Ez a kicsinyített mása annak a harangnak, amely Magyarország parlamentjében szól. Az eredeti 150 éves, és mindig az asztalomon van. Azt szeretném, ha ez a harangocska az Ön asztalán állna. Ha megrázza a harangot, mi sietve jövünk Nagyszebenbe. Azt szeretném, ha ez lenne az együttműködésünk szimbóluma” – mondta Szili Katalin. /Nagyszeben vendége volt Szili Katalin. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

A Románia határain kívül élő – külföldi állampolgárságú – románok jogállásának státustörvényét március 13-án a parlament ellenszavazat nélkül megszavazta – tájékoztatott Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. A törvény előírja, hogy a határon túli románok ingyenesen látogathatják a romániai kulturális intézményeket, történelmi műemlékeket, múzeumokat, ugyanakkor román anyanyelvű oktatásban részesülhetnek minden szinten, pénzt igényelhetnek, illetve pályázhatnak kulturális központok, iskolák, templomok építésére és renoválására, kiemelkedő teljesítményű tevékenységükért pedig a román állam általi kitüntetésekben részesülhetnek – emelt ki néhány passzust a román státustörvényből Asztalos Ferenc. Hozzátette, az RMDSZ képviselői is megszavazták a törvényt, hiszen „romániai magyarokként mi nagyon jól tudjuk, mit jelent kisebbségben élni. A romániai belpolitikai élet feszült viszonyai közt is a nemzeti ügyekben egységes a román politikum. Példát vehetünk nemzeti szolidaritásukról, mi, romániai magyarok, akik már nemzeti ünnepeinket is megosztva, külön szekértáborokban üljük. /(bágyi): Megszavazták a román státustörvényt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 15./

Tőkés László független jelöltnek az európai parlamenti választásokon való indulásához szükséges aláírásokat leadták március 14-én a bukaresti országos választási irodánál – tájékoztatott Szilágyi Zsolt, a jelölt kampányfőnöke. Több mint 137 ezer kézjegy szerepel a listákon, összesen majdnem 150 ezer aláírás gyűlt össze, de csak a tökéletesen kitöltött íveket adták le. Szilágyi valószínűsíti, hogy az RMDSZ „mindent megpróbál majd elkövetni, hogy kizárja a konkurenciát”. Ugyanakkor bízik abban, hogy a választási iroda európai és korrekt módon bírálja el majd Tőkés támogatóinak akaratát. Hat politikai párt és egy független jelölt nyújtotta be az európai parlamenti választásokon való jelöléshez szükséges aláírási listákat. /B. T. : Leadták a Tőkést támogató aláírásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

„Frunda Györgynek van a legkevesebb joga arra, hogy bírálja az igazságügy területén tapasztalható hiányosságokat, hiszen ezelőtt két évvel felajánlottam neki, hogy vállalja el az igazságügyi miniszteri tisztséget” – nyilatkozta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök válaszként arra, hogy az RMDSZ szenátora kifejtette: az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működésére vonatkozó törvény csak kis része az igazságügyi reformnak. Frunda megerősítette a kormányfő kijelentését. „Nagyon jó viszonyban vagyok Tariceanuval, aki a kormányalakítás előtt valóban meghívott egy vacsorára, és felajánlotta, hogy legyek igazságügyi miniszter. Különböző szubjektív és objektív okok miatt azonban nem fogadhattam el az ajánlatot” – nyilatkozta az RMDSZ szenátora. /Farcádi Botond: Frunda igazságügyi miniszter lehetett volna. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Fokozott rendőri jelenlét lesz március 15-én a háromszéki településeken: Kovászna megyében több mint 100 rendőrt és csendőrt mozgósítanak – jelentette ki Laurentiu Todoran Kovászna megyei rendőrparancsnok. Todoran hozzátette, tudomásuk szerint a háromszéki települések többségében az RMDSZ szervezi az ünnepséget, és ezt jobban szeretik a rendfenntartók, mert az RMDSZ ünneplése kiszámítható, hagyományszerűen zajlik, és eddig még nem okozott problémát a rendőrségnek. A Kovászna megyei rendőrparancsnok hozzátette: fenntartásaik vannak a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség képviselőivel szemben. Laurentiu Todoran példaként hozta fel a tavalyi székelyudvarhelyi március 15-i ünnepséget, ahol a Székely Nagygyűlésen kiáltványt fogadtak el az autonómia ügyében. A rendőrparancsnok szerint a 2006-os évi székelyudvarhelyi ünnepség vészharang volt, amely előrevetíti a zavargások lehetőségét is. /Kovács Zsolt: Szeretik az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./