„Árukapcsolással” gyanúsítja az európai parlamenti képviselőjelöltek támogatását célzó aláírásgyűjtés ügyében a Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ) Márton Árpád háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő. Szerinte a független EP-jelölt állításához szükséges százezer névjegyet a polgáriak párhuzamosan gyűjtenék a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett és a területi autonómia igénylését tanúsítani hivatott, úgynevezett belső népszavazással. /D. P. : Aláírás-kapcsolás sajátjelöltért és autonómiáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Határozati indítványt nyújtott be az Európa Tanács huszonnégy képviselője a romániai magyar kisebbség által a felsőoktatásban elszenvedett diszkrimináció ügyében. A január 24-ikei keltezésű dokumentum benyújtását Göran Lindbad svéd képviselő javasolta, a magyar képviselők közül pedig aláírásával támogatta többek között Frunda György (RMDSZ) és Németh Zsolt (Fidesz). A Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, dr. Hantz Péter 24-én és 25-én az Európa Tanács számos képviselőjét tájékoztatta a Babes–Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzetről. Az állásából elbocsátott egyetemi oktató találkozott az Európa Tanács kisebbségügyi és oktatási szakbizottságainak vezetőivel is. Eugen Nicolaescu, Maros megyei PNL-elnök, képviselő kijelentette: politikai kampányeszköznek tartja az indítványt. /ET határozati indítvány BBTE ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Bolyai és a fekete doboz címmel írt hosszabb eszmefuttatást az Erdélyi Riport számára Székedi Ferenc. Szerinte mindenki önálló Bolyait akar, mindenki másként, a kívülállók nem látják, mi történik a fekete dobozban. Azóta közzétették a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Tagozata vezető tanácsának állásfoglalását: „A BBTE magyar tagozatának saját erejéből nem áll módjában a romániai magyarságot ért történelmi sérelmek, így az önálló Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének jóvátétele. Felvállaljuk a magyar tannyelvű karok szakmai előkészítését, de létrehozásuknak a meglévő egyetemi keretekben mindeddig nem tudtunk érvényt szerezni. E kérdés megoldására politikai akarat szükséges. ” Székedi szerint ez jelzi, a kormányon levő RMDSZ-nek kell kiharcolnia a döntést. „Nem engedhetjük, hogy a magyar felsőoktatás szervezése és vezetése leálljon. Ezért a tiltakozásból lemondott egyetemi vezetők helyét a magyar oktatók által legitim módon megválasztott személyek kell átvegyék minden szinten. ” A közlemény szerint „Nem értünk egyet a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökének fegyelmi okokból történő elbocsátásával. ” „A BKB a nyilvánosság előtt mindvégig a BBTE magyar tagozata és magyar oktatói testülete hiteles képviselőinek nyilvánította magát. Ez részükről önkényesen történt. ” A közlemény szerint elhatárolódnak: „a BBTE magyar tagozata és oktatótestülete nevében. ” /Székedi Ferenc: A feltört fekete doboz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Markó Béla RMDSZ-elnök január 27-én Szászrégenben Borbély László miniszterrel, Márk Endrével, az RMDSZ Szászrégen-körzeti szervezetének elnökével, valamint Nagy András helyi polgármesterrel tartott lakossági fórumot az időszerű politikai kérdésekről. Markó szerint a szászrégeni magyarság összefogása, cselekvőképessége mindenki számára példaértékű lehet, a város magyar közössége ugyanis, számbeli kisebbsége ellenére, magyar polgármestert tudott választani. /Szászrégen a követendő példa. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Maros megyében három párt is igényt tart az elhunyt Victor Suciu tanácsosi helyére. Az RMDSZ a választási törvényre hivatkozik, a Konzervatív Párt (PC) a PUNR tavalyelőtti bekebelezésére, míg a Szociáldemokrata Párt (PSD) arra, hogy az egységpárt marosvásárhelyi tagjainak nagy része az ő csoportosulásokhoz csatlakozott. A Maros megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke szerint a megüresedett hely a választási törvény értelmében csakis az RMDSZ-t illetheti meg. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy amennyiben egy időközben feloszlatott politikai alakulat listájáról bekerült tisztségviselő helye ürül meg, azt a legtöbb szavazatot szerző párt kapja meg. Az RMDSZ listáján a soron következő jelölt az ákosfalvi iskola igazgatója, Antal András. A 35 létszámos önkormányzatban az RMDSZ jelenleg 15 tanácsossal rendelkezik, így a gyarapodás minimális előnnyel járna. /Szucher Ervin: Ki ülhet a bársonyszékbe? = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Tartalék anyaország címmel szervezett országos szórványtengely-műhelyt Nagyszebenben a helyi Polgári Magyar Művelődési Egyesület és a kolozsvári Vílághírnév internetes névsorolvasó. A rendezvény főszereplője az a Szilágy megyei küldöttség volt, amely Fekete-Szabó András RMDSZ-szenátor vezetésével „örökbe fogadni” érkezett a Nagyszeben környéki szórványközösségeket. A többnyelvűség jegyében zajló rendezvény csúcspontja az örökbefogadási folyamat volt, amelynek ceremóniamestere az ötletgazda Szabó Csaba kolozsvári tévészerkesztő volt. /Tartalék anyaországot keres a szórvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Sajtóértesülés szerint a Demokrata Párt (PD) támogatná a kulturális autonómiát meghatározó jogszabályt. Az előzmény, hogy a szenátus jogi bizottságának legutóbbi ülésén az RMDSZ látványosan megváltoztatta véleményét a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. Monica Macovei igazságügyi miniszter szerint az ANI az eddiginél hatékonyabban ellenőrizhetné törvényhozók, miniszterek, közigazgatási vezetők, bírók és ügyészek, illetve egyes közhivatalnokok vagyonát. Az RMDSZ szerint azonban új struktúra létrehozása helyett az ügyészség ilyen vonatkozású munkájának hatékonyságán kellene javítani. A Hotnews című hírportál úgy tudja, hogy az RMDSZ azért módosította véleményét, mert megegyezett volna a PD-vel a kisebbségi törvénytervezet támogatásában. Eckstein-Kovács Péter szenátor cáfolta, hogy ilyen egyezség jött volna létre a PD és az RMDSZ között. /Borbély Tamás: Kiszámíthatatlan a kisebbségi törvény sorsa? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Az RMDSZ-nek az európai parlamenti választásokra készülő választási lista összeállítására nagy gondot kell fordítania. Ez nem sikerült. Az első helyre sorolt Nagy Zsolt rátermett politikus, de esetében figyelembe kellett volna venni bizonyos rétegek friss keletű bizalmatlanságát vele szemben az ún. „kémbotrány” kapcsán, még akkor is, koholmányról van szó. A Népújság szerint a disszidens szervezetek, noha politikai súlyuk minimális, legreprezentatívabb képviselőjüket jelölve, gyakorlatilag veszélybe sodorják az erdélyi magyarság EP-jelenlétét. Tőkés László független jelöltként való indításának eredménye azonban csupán az lehet, hogy sem ő, sem az RMDSZ-listán szereplők nem kapnak elegendő voksot. Emellett Tőkés aligha alkalmas a túlságosan gyakorlati politikai ismereteket igénylő feladat ellátására. – Az alternatív szervezetek roppant nagy károkat okoznak. /Bálint Zsombor: Két EP-képviselő – vagy egy sem? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának nyárádszeredai levelező tagozatán zajlik a téli vizsgaidőszak. Az első évfolyamon 48, a másodikon 38, a harmadikon 30, a negyedik évfolyamon 31-en vizsgáznak. Dr. Jakab Sámuel tagozatvezető elmondta: eddig az első évfolyam hallgatói bizonyultak a legjobbaknak. Temes megye kivételével egész Erdélyből tanulnak fiatalok és idősebbek a nyárádszeredai levelező tagozaton. Ebben az évben újdonság, hogy sok csángó fiatal iratkozott be a szakképzésre. A kertészmérnöki szakon folyó képzés időtartama négy és fél év, az oktatás hétvégeken zajlik. A végzettek magyarországi diplomát kapnak, amit az egyetem és az RMDSZ oktatási osztálya hozzájárulásával honosítanak. Az elmúlt tíz évben a vizsgázottak 9%-a külföldre ment dolgozni. Nagyobb részük időszakosan dolgozik külföldön, majd hazatér és a megszerzett pénzt vállalkozásba fekteti. A végzettek legtöbbje munkahelyet talált, mások saját gazdaságaikban dolgoznak. Románia EU-csatlakozása újdonságot hozott a tanintézmény életébe, ugyanis akik a nyárádszeredai levelező tagozaton szereznek kertészmérnöki szakképzést, az EU országaiban is elismerik azt. /(kilyén): Vizsgalázban a kertészmérnöki szak hallgatói. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

Románia elnökének az a törekvése, hogy feltárja a kommunizmus bűneit, korszakos jelentőségű és példamutató a magyarság számára is, hangsúlyozta Borbély Zsolt Attila. Az RMDSZ élén és középgárdájában felülreprezentáltak az egykori párttagok. Emellett a múlt rendszerrel nyíltan szembeszállókat Szőcs Gézától Borbély Ernőn keresztül Tőkés Lászlóig módszeresen kiszorították az RMDSZ-ből. Az RMDSZ első kongresszusán már egymásnak feszült a két irányzat. Az egyik oldalon a konfrontációt is vállaló csoport jelent meg, akik mellett az RMDSZ fiatal politikusai, az RMDSZ-en kívül szerveződött, de vele szoros szövetségben működő MISZSZ aktivistái elkötelezték magukat. Ez a politikai vonulat a nemzeti önrendelkezés érvényesítését, a nemzeti önkormányzat megteremtését tartotta legfőbb célnak. A másik oldalon a kompromisszumok megkötésében már némi gyakorlatot szerzett RMDSZ-es nómenklatúra állt. A két szemlélet ütközését jól példázza, amit a később érthetetlen balkanyart leíró Cs. Gyimesi Éva Szőcs Géza elnökké választásának érdekében fogalmazott meg röplapjában és felszólalásában: „Szőcs Géza következetesen ellenzéki életpályája most hidat jelent történelmi közelmúltunk és jövőnk között. Kolozsváron nem véletlenül az ifjúsági szervezetek állottak mellé a leghatározottabban. (…) Soha nem volt párttag, sohasem vállalt politikai kompromisszumokat a mi érdekeink rovására. Biztos, jól jövedelmező állást, családja létbiztonságát áldozza fel, hogy ezután itthon álljon a közös ügy szolgálatába. (…) Személyében – Tőkés László mellett – a legradikálisabb kisebbségpolitikai út testesül meg. Nem köti semmi múltbeli engedmény, nem kompromittálta magát ilyen tekintetben. A politikát profi szinten műveli. Személye fedezet arra, hogy a látszatát is elkerüljük annak, hogy az RMDSZ újkommunista stílusú szervezet. Elnökjelöltem az RMDSZ élén: Szőcs Géza. ” (In: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség I. Kongresszusa, szerk. Varga Gábor, kiadó: RMDSZ Bihar megyei szervezete, 1990.) Mi lett volna, ha Hajdu Győző beiratkozik az RMDSZ-be? Egy idő múlva elfogadást nyert volna. Ez onnan is sejthető, hogy Makkay Botond (szekus kollaboráns a református egyház kebelében, aki Tőkés László helyére pályázott) első megjelenése a politikában felhördülést váltott ki, később Krassó-Szörény megyei RMDSZ-elnök lett. Szőcs Géza Domokos Géza elnöki jelölése és a jelöltnek a felkérés utáni elfogadó nyilatkozata nyomán bejelentette: nem kíván Domokos Géza ellenében indulni az elnökválasztáson. Végül Domokos Géza lett az elnök és Szőcs Géza a főtitkár. Borbély Zsolt Attila megjegyezte, talán ekkor kellett volna keményebbnek lenni. /Borbély Zsolt Attila: A múlt tükörcserepei. A kommunizmus kísértete. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 30./

Az RMDSZ csúcsvezetősége eldöntötte, hogy kik képviselik majd a szövetséget az Európai Parlamentben. A belső ellenzék Sógor Csaba szenátor személyében a negyedik helyre került, ez azt jelenti, ennek a játszmának ő a vesztese. Sógor Csaba elmondta, hogy az SZKT dönt, de arra még nem volt még példa, hogy ez a testület megvétózta volna az operatív tanács döntését. A jelöltek kritériumrendszerében első helyen szerepelt az idegennyelvtudás, a szakmai felkészültség és a gyakorlat a nemzetközi politikai porondon. Sógor Csaba úgy tudja, hogy a jelentkezők közül nyelvvizsgáról csak ő tud hiteles okmányt felmutatni, de a külföldi politikában való jártasságot figyelembe véve a lista alakulása közelebb kerül a valós értékekhez. Az erdélyi magyar–magyar párbeszéd megvalósítására kitűnő alkalom lett volna egy közös jelölt befutása. Itt az észérveket ismét felülírta a politikai döntés. /Jakab Lőrinc: Demokratikus vígjátékot rendezett az RMDSZ az uniós jelöltek listájával. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 30./

Az olvasói levél írója messzemenőleg egyetért Lehoczky Attila történelemtanár Gondolatok az aradi magyarság jövőjéről című 2006. december 30-án megjelent írásával. A szórványban élő magyarság megmaradásának legfőbb záloga a magyar iskola mellett az, hogy a magyar fiú magyar lánnyal találkozzon, ehhez azonban kell, hogy legyen hol találkozni. Szerencsére van már olyan hely, mint a Jelen Ház vagy az RMDSZ székháza, oda kellene csalogatni a magyar fiatalokat. /Betegh László nyugdíjas, Arad: “messzemenőkig egyetértek…” = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./

Az A7 internetes hetilapot mutatta be ironikusan a cikkíró, Óra nevű internetes hetilapnak nevezve. Ha szélsőségesek vagyunk is, azért adjunk magunkra! – adta ki a jelszót a felelős szerkesztő, akit a munkatársak egymás közt csak Dominának becéztek. Unalmasak és egysíkúak mostanság a Wassról szóló írásaitok – mondta a lapvezető. Az RMDSZ nem ad pénzt, közölte. A munkatársak álmélkodtak: ez hogy létezik? Nekünk eddig mindig adtak. Hiszen mi vagyunk az erdélyi kulturális hetilap. Nekünk kötelező, hogy adjanak. – Tehát Wass után most Markó-ellenes rovatot is indítunk. Ha erre sem ad pénzt, feljelentjük Gyurcsánynál, mondták a munkatársak. Nekem te itt ne gyurcsányizzá’, mert rögtön mehetsz a Magyar Nemzethez – háborodott fel Domina. Sebaj – nyugtatta a többieket a vezérnő. A magyarországi források elapadhatatlanok. Legalábbis nekünk. Azt ígérték, amíg kritikusan lépünk fel mindenkivel szemben, addig dől a lé. /Fábián Tibor: Médiadzsungel: Kulturális hetilap. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 30./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nem ért egyet Tőkés László református püspök jelölésével az európai parlamenti választásokon. A politikus úgy véli, ez a jelölés az RMDSZ választótáborát csökkentheti. Az RMDSZ-ből kiszorult ellenzéki erők Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét kérték fel, hogy induljon függetlenként az európai parlamenti választásokon. Markó Béla bejelentette: március 2-ra és 3-ra összehívja Aradra az RMDSZ kongresszusát. /Markó nem ért egyet Tőkés jelölésével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Hiánycikk a magyar nyelven szerkesztett szakszótár. A különböző intézményekben dolgozó szakembereknek égető szükségük lenne ezekre a szótárakra. Nyelvészek, szakírók, akadémikusok összefogásával lehetséges ilyen szakszótárak szerkesztése. A kiváló erdészeti szakíró, Kádár Zsombor dicséretes vállalkozásának köszönhetően látott napvilágot az Erdő és nyelv című szakszótár, ajánlható a közbirtokosságok és erdőtársulások, nemkülönben a famegmunkálásra szakosodott cégek figyelmébe. Hasonló kiadványok megjelentetését akár az RMDSZ Communitas Alapítványa is felvállalhatná. /Kristó Tibor: Kincs a szakszótár. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 31./

A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ utcai tiltakozásokkal fogja bojkottálni a február negyediki székelyudvarhelyi választásokat, azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy minden eszközt felhasznál arra, hogy az MPSZ udvarhelyi szervezetét megakadályozza a választásokon való részvételben. Sófalvi László, az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet elnöke szerint az MPSZ szórólapokat, leveleket oszt az udvarhelyieknek, melyekben valótlanságokat állít. /B. Z. : Lesz választás Székelyudvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Jól haladnak az autonómia-népszavazást előkészítő munkálatok Gyergyószéken – áll Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnökének közleményében. A bizottságok elkezdték munkájukat: felosztották szavazókörzetekre a településeket, urnabiztosokat toboroznak, és támogatást gyűjtenek a népszavazás költségeinek fedezésére. A szervezők megfigyelőként meghívták az RMDSZ összes parlamenti képviselőjét és szenátorát, a képviselőház és a szenátus emberjogi bizottságának, illetve a magyar Országgyűlés külügyi és emberjogi bizottságának tagjait. /Fülöp Noémi: Várják a referendum támogatóit. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./

Polgári engedetlenségi mozgalom indult a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium ügyében. Sándor Lajos nagyváradi református lelkész január 31-én reggel elkezdte a Lorántffy Zsuzsanna református gimnázium sportpályájának visszaszerzése céljából meghirdetett éhségsztrájkját. A lelkész átvonult a gimnázium egyik termébe, amelyet a sztrájk idejére az iskola biztosított számára. A nagyváradi templom tornyában január 31-től óránként megkondítják a harangot, és addig harangoznak, míg az akció tart. Az éhségsztrájkot folytató Sándor Lajoshoz Csűri István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspök-helyettese is csatlakozni akart, de hosszabb ideje súlyos betegséggel küszködik, és jelenleg is gyógyszeres kezelés alatt áll, orvosa nem engedte meg neki. A demonstrálóhoz csatlakoztak az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetének tagjai is, ők személyenként 24 órás éhségsztrájkra vállalkoztak, naponta váltják egymást, jelezte Nagy Barna, a nagyváradi szervezet elnöke. Az ortodox Szentháromság nevű egyházközség a terület újbóli lezárásán kívül nem reagált sem a reformátusok hónapok óta zajló vasárnapi imatüntetésére, sem a január 31-én elkezdett ima- és éhségsztrájkra. A mostani tiltakozó akcióhoz a római katolikus püspökség eddig nem csatlakozott, de támogatásukra és a többi magyar egyház segítségére is számítanak az akcióban a reformátusok. Markó Béla RMDSZ-elnök is támogatást ígért az ügyben. /Gergely Gizella: Éhségsztrájk a pályáért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./

Könnyen el lehet sorolni, hogy a magyar ember miben szenved hiányt itt Erdélyben: nincs pénzünk, nincs állami egyetemünk, nincs autonómiánk, nincs gazdasági erőnk, kevés a gyerek, sok a kivándorló, magas a közköltség, alacsony az életszínvonal, sorolta Szondy Zoltán újságíró. Van az erdélyi magyaroknak olyasmijük, ami a művelt Európában már senkinek sincs, „van diktatúránk” – tette hozzá. Ez az RMDSZ. Számos elemében hasonlít ahhoz a rendszerhez, mely ellen Tőkés László ezelőtt tizenhét évvel kiállt, mely ellen az erdélyi magyarság fellázadt. Elképzelhető, hogy tavasszal az európai parlamenti választásokon az RMDSZ képviselőlistájával szemben Tőkés László független jelölt fog elindulni. Az RMDSZ magyarázni fogja, hogy a listáján két bejutónak számító helyére kiszemelt miniszterek nem a bűnügyi kivizsgálás vagy kormányátalakítás elől hagynák ott bársonyszékeiket s mennének Brüsszelbe. /Szondy Zoltán: Különbejáratú diktatúránk. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./

A határon túli magyarság számára nyújtott támogatásoknak a versenyképességet kell erősíteniük – mondta Eörsi Mátyás, a magyarországi Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) ügyvivője, aki beszámolt arról, hogy az SZDSZ Kóka János magyar gazdasági miniszter vezette delegációja február 1-jén Kolozsváron az RMDSZ országos és a román liberálisok helyi vezetőivel tárgyalt. A küldöttségben Eörsi Mátyás ügyvivő, valamint Ara-Kovács Attila, az SZDSZ külügyi irodájának vezetője vesz részt. Eörsi elmondta: a felek megállapították, hogy nagyon jó a kapcsolat a két párt között, különösen azóta, hogy Calin Popescu-Tariceanu liberális pártelnök tölti be a miniszterelnöki posztot. Az SZDSZ olyan üzenetet próbál megfogalmazni, miszerint az a belpolitikai háború, amely Romániában folyik, sokat árt annak az országnak. A küldöttség február 2-án tárgyal Markó Béla RMDSZ elnökkel. /Kolozsváron az SZDSZ küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Harminckét küldött képviseli Kolozs megyét az RMDSZ kongresszusán, melyet Aradon tartanak március 2-3-án. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök közölte: 16 választott képviselő és 16 tisztségviselő képviseli majd Kolozs megyét az aradi kongresszuson. Kolozs megye nem jelöl senkit az RMDSZ elnöki tisztségére, és egyelőre nem is támogat senkit. Eckstein-Kovács Péter szenátor neve merült fel, mint esetleges jelölt, de a politikus nem vállalta a megbízatást. /Papp Annamária: Nem állít saját elnökjelöltet Kolozs megye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Az RMDSZ álláspontja szerint, mivel az erdélyi magyar aktív választók elsöprő többségének bizalmát élvezik, az egység „megbontására” irányuló kísérletek csakis kívülről érkezhetnek. Ezért a vele szemben fellépő, kisebb súlyú szervezetek a parlamenti jelenlét zavaró akadályát jelenthetik. Az összefogás azt jelenti, hogy az alternatív jelölt(ek) – ha kedves neki(k) a magyarság egysége – visszalép(nek) a biztosabban befutó RMDSZ javára. Most viszont Tőkés László személyében –ha valóban vállalja – a magyar pártnak olyan kihívója akadt, akire nem lehet legyinteni. A püspök ismertségi és bizalmi indexe – a Markó Béláé mellett – a legmagasabb az erdélyi magyarság körében. Az RMDSZ-jelöltek tehát most először találhatják magukat abban a helyzetben, hogy ők azok, akik „egységet bontanak” – azaz veszélyeztetik Tőkés László bejutási esélyeit, s ezáltal az erdélyi magyarság europarlamenti jelenlétét, állapította meg a lap munkatársa. /Papp Attila Zsolt: Az örök másik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Folytatja a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájáért január 31-én elkezdett éhségsztrájkját Sándor Lajos református lelkész, akihez továbbra is csatlakozik az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetének egy-egy tagja, naponta váltva egymást. A nagyváradi tanács RMDSZ-frakciója nevében Pásztor Sándor frakcióvezető bejelentette, a februári tanácsülésen újra napirendre tűzik a sportpálya ügyét. Pásztor szerint azonban az éhségsztrájk és a hasonló radikális lépések nem hoznak megoldást az ügyben, ehelyett kompromisszumra kell törekedni. A pálya tulajdonosa, az ortodox Szentháromság egyházközség munkásai megduplázták a sportpályát körülvevő kerítést. Tőkés László püspök ugyanakkor Tolnay István és Antal János előadó tanácsosok társaságában látogatást tett Virgil Bercea görög katolikus püspöknél és Fejes Rudolf Anzelm premontrei főapátnál. Bercea jogosnak ismerte el a református egyház küzdelmét a sportpálya visszaszerzéséért. Fejes Anzelm főapát szintén támogatásáról biztosította az egyházkerületet, és közölte, szívesen rendelkezésükre bocsátaná a premontrei rend egykori iskolájának sportpályáját. Ezt azonban nem teheti meg, hiszen a rend nem kapta még vissza kolostorát, iskoláját és a templom udvarát, amelyeket a Vointa Sportegyesület használ. Tőkés Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, valamint Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnökhöz fordult segítségért, akik többször is támogatásukat ígérték a sportpálya visszaszerzése ügyében. A nagyvárad-ősi református egyházközség presbitériuma közleményében „mélységesen elítéli a nagyváradi bíróság részrehajló határozatát a sportpálya ügyében” és bejelentette csatlakozását a polgári engedetlenségi mozgalomhoz. A Lorántffy-gimnázium diákjai szolidaritásuk jeléül lemondtak a hét végére tervezett farsangi bál megtartásáról. /Gergely Gizella: Szolidaritás a sztrájkoló lelkésszel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Az RMDSZ képviselőivel tárgyalt február 2-án Kolozsváron a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) küldöttsége: Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter és Eörsi Mátyás ügyvivő. Markó Béla két témában foglalta össze az elhangzottakat: az RMDSZ és az SZDSZ között fennálló régi jó kapcsolatot szeretnének kiaknázni az EU-integráció érdekében, illetve a gazdasági, és ezen belül főleg az informatikai fejlesztés terén ugyancsak már meglevő együttműködést kormányzati eszközökkel kívánják tovább mélyíteni. Közös koncepciót dolgoztak ki az SZDSZ és az RMDSZ Szabadelvű Körének szakértői a határon túli magyarság oktatási és kulturális támogatására a 2006–2010 közötti időszakra. Az SZDSZ támogatja Romániát az infrastruktúra, az ipari parkok fejlesztésében, valamint a két ország közös tőkealapjának létrehozását a gazdasági fejlesztés érdekében. A magyar fél, korábbi javaslata értelmében, mintegy 40 milliárd eurót szán e célra. Eörsi Mátyás kifejtette, hogy az SZDSZ-nek két partnere van Romániában, az RMDSZ és a PNL. /Román–magyar alap létrehozását javasolják. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ Kóka János SZDSZ-es gazdasági és közlekedési miniszter az RMDSZ szabadelvű szárnyának és a Nemzeti Liberális Pártnak (NLP) a meghívására látogatott Erdélybe. Kifejtette, hogy a NLP-vel választási, pártszervezési, pártépítési – együttműködéséről tárgyalt, az SZDSZ és az RMDSZ kapcsolata felhőtlen. Szerinte mindkét fél azt gondolja, hogy határon túli politikáját Magyarország nem építheti a múlt sérelmeire, s hogy a kilátástalanság és az elkeseredettség kultusza helyett a gyarapodáscélzó együttműködés kultúráját kell meghonosítani magyar–magyar és magyar–román viszonylatban egyaránt, Erdélyre és Romániára nézve is. A magyaroknak nem kizárólag a romániai magyarság, hanem Románia fejlesztésén és integrációján kell dolgozniuk. Az SZDSZ fontosnak tartja az infrastrukturális kapcsolatok erősítését. Elvi döntést hoztak az RMDSZ vezetőivel, hogy a jelenleg százötven tagú eMagyar hálózatot másfélszeresre bővítik. Kóka hangsúlyozta, hogy a magyar költségvetésből a határon túli magyar programok támogatására szánt összegek növekedni fognak. A miniszter drukkol Romániának, hogy Kelet-Európa részeként a kelet- és közép-európai erőforrásokat gyarapítsa. /Tibori Szabó Zoltán: „Kifejezetten drukkolok Romániának” Interjú Kóka János magyar gazdasági és közlekedési miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke tárgyalást kezdeményezne a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusával és Andrei Margaval, az Akadémiai Tanács elnökével a multikulturalizmus témájában, illetve amiatt, hogy a szenátus nem engedte meg a kétnyelvű táblák kitételét az egyetem épületében. Markó azzal vádolta az egyetem szenátusát, hogy kompromittálja magát ezzel a hozzáállással. „Ha magyar nyelven is oktatnak az egyetemen, akkor ennek a nyelvnek is jelen kell lennie az egyetem épületében” – mondta Markó. /Kétnyelvű táblákról tárgyalna Markó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Több száz – magyar és román nyelvű – plakátot nyomtattak a Székelyföld autonómiájáért szervezendő belső, nem hivatalos népszavazás népszerűsítésére. A referendumot a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki szervezete szervezi meg 43 településen február 10. és 18. között. Sepsiszentgyörgyön több mint 250 önkéntes fog házról házra járni a mozgóurnákkal. A szervezők szerint a referendum megszervezésének költségei több mint 150 millió régi lejre rúgnak. Az SZNT sepsiszéki képviselői az elmúlt napokban tárgyaltak a népszavazásról a helyi polgármesterekkel, egyházi vezetőkkel, civil szervezetek vezetőivel, illetve az RMDSZ helyi szervezeteinek vezetőivel. /Több száz plakát a Székelyföld autonómiájáért szervezendő népszavazás népszerűsítésére. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

Indul az európai parlamenti választásokon Tőkés László. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa február 2-i ülésén megtárgyalta a kérdést, és úgy döntött, hogy támogatja püspöke független jelöltként való indulását. Egyúttal felkérik a gyülekezeteket, hogy az egyetemes imahéten kezdjék el a benevezéshez szükséges százezer aláírás összegyűjtését. Az igazgatótanács közleményben hozta nyilvánosságra álláspontját, amelyben sajnálkozását fejezi ki azért, hogy ,,az RMDSZ csúcsvezetősége folyamatosan elhárította a romániai magyar politikai és civil szervezetekkel való megegyezést közös erdélyi magyar európai parlamenti jelöltlista állítására nézve”. Határozatát azzal indokolta, hogy ,,egyházkerületünknek elemi érdeke a keresztyén értékek és a magyar érdekek méltó képviselete a megváltozott európai viszonyok között” – ugyanakkor köszönetet mond az EMNT-nek, az SZNT-nek, az MPSZ-nek, a Magyar Polgári Egyesületnek, a Magyar Ifjúsági Tanácsnak és az Erdélyi Magyar Ifjaknak azért, hogy közösen kérték meg Tőkés Lászlót a jelöltség vállalására. /Tőkés László indul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

A budapesti Legion Siculis (Székely Légió) irredenta rohamosztag értesítette a hargitai hatóságokat, hogy érkezik. Megküldte itteni programját, tagjai névsorát, fedőnevüket, sőt fényképeit is. Ennek köszönhetően ország-világ megtudta, hogy a különítmény február első hetében Hargitafürdőn szervez félkatonai kiképzőtábort, székelyföldi önkéntesekkel együtt gyakorolja a késdobálás, közelharc technikáját, ismerkedik a diverzió fortélyaival. Végső célja: Erdélyt Magyarországhoz csatolni, legalábbis a bukaresti Ziua napilap január 29-i számában ez állt. A Ziua – és visszhangjaként több kereskedelmi tévéadó – ismertette aknamunkájukat, bemutatta vezérüket, a sepsiszentgyörgyi származású Révész Tibort, valamint alárendeltjeit, akik a Bézbol, Hargi, Hassan, Kudi, Sniper, Zoro stb álnevekre hallgatnak. A Ziua ezelőtt 11 hónappal, 2006. március 9-én egész oldalt közölt a Legion Siculis irredenta szervezetről, ennek hargitai kiképzőtáborairól, amelyek harcosait Erdély elcsatolására készítik fel. Ezelőtt egy évvel szinte szóról szóra ugyanaz a mese, mint most. A székelyföldi, úgymond félkatonai szervezkedések hírverése nem 2006-ban kezdődött el. 1990. november 9-én a szélsőséges Romania Mare hetilap írta: „Több romániai magyar nemzetiségű fiatal Budapesten tanulja a hírszerzést, diverziót. Itthon az RMDSZ képez ki rohamosztagokat az erdélyi románság elűzése céljából. ” Hosszú távra szóló, magyarellenes agitáció kezdődött, amit bizonyít, hogy öt év múlva, a Romania Mare 1995. november 3-i számában személyesen Corneliu Vadim Tudor pártvezér fogalmazta meg aggodalmát: „Az RMDSZ különítményei Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatást folytatnak, miáltal Románia területi megcsonkítására törekszenek. ” Alig tíz nap múlva, november 13-án Gheorghe Funar (akkor még a PUNR elnöke, jelenleg a Nagy-Románia Párt főtitkára) azt kérte Ion Iliescu elnöktől, hogy Hargita és Kovászna megyében koboztassa el a magyar félkatonai szervezetek fegyvereit. A Ziua 1996. március 18-án hírül adta: fennáll a veszély, hogy az RMDSZ fegyveres osztagai bevetésre kerüljenek Erdélyben. Ezt a sötét hagyományt folytatja a Ziua vészharangkongatása ugyanarról a Székely Légióról és vezéréről, Révész Tiborról. Mennyi a valóság? A Ziua elárulta magát: minapi, január 29-i cikkének internetes tálalásában, amelyet a kereskedelmi tévéadók is átvettek, a képernyőn megjelent egy „leleplező” színes fénykép, rajta magyar felirattal: Hegyimentő tábor, 1995. A Légió tehát nem katonáskodik, hanem a Hargita bércein edzőtábort szervez tagjainak. Erre utal internetes portáljának címe is: Hungarian Survival, tehát túlélés, de nem honfoglaló késdobálások. /Barabás István: Gyanús vendég. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./

Tőkés László, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke csak azzal a feltétellel hajlandó független jelöltként indulni a májusi európai parlamenti választásokon, ha az őt erre felkérő szervezetek képesek összefogni – közölte a püspök Marosvásárhelyen. Az RMDSZ-en kívüli szervezetek ellenzéki kerekasztala február 3-án ismét összeült, hogy megerősítse: felkéri Tőkés Lászlót, független jelöltként szálljon versenybe az európai parlamenti képviselőségért. Tőkés a tanácskozást követően kifejtette: kudarcba fulladt az a kísérlet, hogy megteremtődjék az összefogás az RMDSZ és a „nemzeti oldal” között. Az RMDSZ EP-jelöltlistáját a generációváltás jegyében állították össze, mondta Markó Béla. Tőkés László jelölésére nem kell idegesen reagálni, mindenkinek joga van független jelöltként indulni – mondta. Szerinte Brüsszel nem az erdélyi magyarság pluralizmusának a helyszíne, oda nem veszekedni kell menni. Markó úgy látja, egyre erőteljesebben érzékelhető egyes román politikusok részéről, hogy az EU-csatlakozást követően nincs szükségük arra, hogy együttműködjenek a magyarság politikai képviseletével. Az RMDSZ elnöke bejelentette: a kisebbségi törvény elfogadására történő felkészülés jeleként az Aradon sorra kerülő kongresszuson a Szövetségi Egyeztető Tanács helyét a Kulturális Autonómia Tanácsa veszi át. /K. O. : Tőkés László az egység feltételével indul az EP-választásokon. Markó szerint nem veszekedni megyünk Brüsszelbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Hat magyar civilszervezet úgy döntött, hogy támogatja Tőkés László református püspök jelölését az európai parlamenti választásokra. A támogatók a következők: Magyar Polgári Szövetség, a Székely Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Magyar Ifjúsági Tanács, Erdélyi Magyar Ifjak és a Bihar Megyei Magyar Civil Egyesület. “A püspök úr elfogadta jelölésére vonatkozó javaslatunkat, a hat szervezet pedig a kampány megszervezésének módján gondolkodik. Optimisták vagyunk, ami a 100 ezer aláírás összegyűjtését illeti, a politikai programot jövő héten hozzuk nyilvánosságra” – nyilatkozta Soós Sándor, az EMI elnöke. Tőkés László elmondta: hivatalosan is elfogadta, hogy jelöltesse magát függetlenként az EP-választásokra, és amennyiben összegyűlnek az aláírások, indul a választásokon. Frunda György néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta: nem hiszi, hogy Tőkés össze tudja gyűjteni a szükséges aláírásokat, míg Markó Béla szerint Tőkés jelölése az RMDSZ szavazótáborát osztja meg. /Napzárta. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./