"Dec. 17-én a szenátus is megszavazta Gyergyószentmiklós megyei jogú várossá válását. A törvénytervezetet benyújtó dr. Garda Dezső parlamenti képviselő elmondta, hogy amikor ez napirendre került szenátusban, az ellenzék tagjai elhagyták a termet, a következő alkalommal a Nagy-Románia Párt szenátorai felkészültek arra, hogy leszavazzák a törvénytervezetet, ezért Garda megegyezett Puskás Bálinttal, a szenátus titkárával és Seres Dénes bizottsági elnökkel, hogy a törvénytervezetet december utolsó parlamenti hetében tűzzék napirendre. Végül dec. 17-én Garda próbáltam bemutatni a település történetét, de a szenátorok türelmetlenül közbekiáltottak, hogy őket csak az érdekli, megfelel-e a város a követelményeinek, vagy sem. Garda bizonygatta, hogy megfelel, azonban a kormányképviselő államtitkár jelezte, hogy lakosság szempontjából nem felel meg az elvárásoknak, ezért a kormány nem támogatja a törvénytervezetet. Erre Garda kifejtette, hogy a kormány későn adta be a törvénytervezet véleményezését. Az ülésvezető elnök szavazásra bocsátotta a törvényt, melyet megszavaztak./(Gál Éva Emese): Municípium lett Gyergyószentmiklós. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./"

Nemcsak a román sajtó és a román politikusok támadják a székely tanácsokat és a Magyar Polgári Szövetséget, hanem a Romániai Magyar Szó és a Népújság munkatársai is. Barabás István cikkében támadta Tőkés Lászlót és Csapó Józsefet, akik két táborra osztják a hagyományosan összetartó szavazóbázist. Funar követelte, hogy kormány, ügyészség, rendőrség a törvény szigorával lépjen fel az alakuló tanácsok ellen. Barabás hozzátette: Funar véleményét a kutya sem veszi figyelembe, „Tőkés Lászlónak és Csapó Józsefnek, a két fő-tanácsnoknak haja szála sem görbült, ami részben az RMDSZ érvelésének is köszönhető: javasolgatni, tervezgetni, sőt Szövetségünket fúrogatni mindenkinek jogában áll” Barabás szerint „a romániai magyar szakadárpolitika január 17-én egy nyilvánvalóan életképtelen autonómiatervezettel újabb fejezetet” írt történetébe. Corneliu Vadim Tudor az RMDSZ-t támadó nemzeti tanácsoknak emlékművet helyezett kilátásba. A szenátusban 2003. március 10-én kijelentette: „Amikor majd Tőkés László alaposan szétveri az RMDSZ-t, hozzám jösztök, hogy bevigyelek a politikába. Tőkés László is tett valami jót az életében: megosztotta az RMDSZ-t. Emeljünk szobrot neki!” Gyarmath János március 15-én tudósítást közölt erről a szenátusi vitáról, megjegyezve: „Erre a szoborra vágyna a püspök úr?! Vélem, hogy nem. Csakhogy az áskálódást folytatva, akár ide is eljuthat.” Barabás szerint Tőkés László és áskálódó hívei is megérdemlik azt a bizonyos emlékművet, amelyet a román extrémizmus akar emelni mindazoknak, akik a romániai magyar kisebbség erejét gyengítik. Az RMDSZ-t három irányból éri szüntelen támadás: A Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca Egyesület és Tőkés László tábora részéről. Miközben Tőkés László és elvbarátai kígyót-békát kiabálnak az RMDSZ-re, a román politikai elit pozitívan ítélte meg az RMDSZ szerepét. /Barabás István: Hasraesés magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Sógor Csaba február 20-án tartott sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy elkészítette egy új kultusztörvény tervezetét, illetve a felekezeti oktatásra vonatkozó jogszabály tervezetét. Bejelentette, hogy újabb szenátori mandátumra pályázik a következő választásokon. – Az RMDSZ színeiben nyertem mandátumot, és így is akarom azt befejezni – hangsúlyozta Sógor Csaba. Az elmúlt két évben négy politikai nyilatkozatot tett a szenátusban, tavaly pedig négy esetben interpellált. Február 23-án az 1958-as Szoboszlay-perben halálra ítélt és kivégzett áldozatok holtteste hollétének kiderítése érdekében kíván felszólalni a szenátusban. Sógor Csaba beszélt még a nagycsaládosok egyesületének alakulásáról és a moldvai csángók ügyének képviseletéről. /Sarány István: Sógor Csaba újabb mandátumra pályázik. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

Nemrég a világ különböző pontjain fiatalok maratoni felolvasónapot szerveztek Wass Albert műveiből. Céljuk az író műveinek népszerűsítése mellett az volt, hogy bekerüljenek a Rekordok Könyvébe. Sikerült felállítani az új Guinness-rekordot, majd a megyei rendőrparancsnok háborús bűnös népszerűsítése címén hat hónaptól akár öt évig terjedő börtönbüntetést is kilátásba helyezett. Frunda Györgyöt, a Wass család ügyvédjét megkereste a fiatalok egy része, segítségét kérve. A szenátor márc. 1-jén interpellált a szenátusban a szervezők zaklatása, megfélemlítése ellen. A parlamentben előzőleg Adrian Paunescu többször interpellált Wass Albert ellen, a sajtóban is cikkeztek róla. Frunda György leszögezte, Wass Albert nem háborús bűnös, még ha el is ítélték. A kolozsvári népbíróság 1946 januárjában az édesapjával együtt halálra ítélte, azzal a váddal, hogy felbujtották a honvédegység parancsnokát, hogy két faluban, Szentgotthárdon és Cegében kivégezzenek hat embert, négy románt és két zsidót. A per alatt sem Wass Albertet, sem az apját nem idézték be. Ők akkor már Németországban voltak, majd Amerikába telepedtek ki. Abban az időszakban, amikor a kivégzésre való uszítással vádolták, Wass Albert Szászrégenben volt. Erről amerikai emigránsok, amerikai bíróságok előtt tanúvallomást tettek. Sőt, a Wass család feljelentést tett a kivégzést elrendelő honvédtiszt ellen. Mindezek birtokában Frunda semmisségi panaszt nyújtott be Románia főügyészéhez. A román akadémia is elismerte Wass Albert írói nagyságát. /Mózes Edith: Frunda György: Ne zaklassák a gyerekeket! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

Márc. 2-án a képviselőház és szenátus együttes ülésén megszavazták az Interparlamentáris Unió Román Csoportja Igazgatótanácsának összetételére vonatkozó módosítást. Mivel az RMDSZ megvonta Pécsi Ferenctől az eddigi megbízatást, a szövetséget a jövőben Böndi Gyöngyike fogja képviselni a tanácsban. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 3. – 2659. sz./

A szenátus márc. 4-i ülésén jóváhagyták az Arad megyei Kisiratos kiválását Kürtös városából, valamint a település önálló községgé alakulását /Szenátusi döntés Kisiratosról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

A szenátus megszavazta az új községek létesítéséről szóló törvénytervezetet. Ennek értelmében – az államelnöki kihirdetést illetve a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően – elnyeri ezt a közigazgatási státust többek között az Arad megyei Kisiratos, a Kovászna megyei Bikszád, Málnás és Mikóújfalu, a Hargita megyei Csíkcsicsó, Szentlélek, Csíkszentimre, Galambfalva, Csíkrákos, Máréfalva, a Maros megyei Koronka és Sóvárad, a Szatmár megyei Egri és Csomaköz. /Új községek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

A Nagy-Románia Párt szenátorai a szenátus ápr. 1-jei ülésén bejelentették, hogy egyszerű indítványt kezdeményeznek „A 40 ezer románt meggyilkoló tizenhárom magyar tábornok emlékművének nincs mit keresnie Románia területén” címmel. Ebben kérik a szoborcsoport felállítási munkálatainak felfüggesztését. Az indítvány megvitatásának célszerűségéről Nicolae Vacaroiu, a Szenátus elnöke fog dönteni. /Parlamenti gáncsvetés a Szabadság-szobor ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Érdemdíjban részesült Hajdú Győző is, az Igaz Szó volt főszerkesztője, a szélsőségesen nacionalista Eugen Barbu, Corneliu Vadim Tudor és Adrian Paunescu kebelbarátja, aki 1989 előtt kivívta az erdélyi magyarok ellenszenvét. Az Érdemdíjat Kiosztó Országos Bizottságot a Román Akadémia elnöke, a képviselőház és a szenátus művelődési és munkaügyi bizottságának elnökei, a Művelődési és Kultusz-, az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium, illetve az Országos Sportügynökség képviselői, valamint az öt alkotási szövetség képviselői alkotják. A díjazott írók között található Balogh József, Domokos Géza, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Hajdú Győző, Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Szász János, Sütő András és Szilágyi István. Érdemdíjat kaptak továbbá Boér Ferenc és Csíky András színművészek, valamint Baranyai Ferenc és Gergely István képzőművészek. Fodor Sándort megdöbbentette az, hogy díjat kapott Hajdú Győző, Adrian Paunescu szenátor kebelbarátja is. Hajdút nem a romániai magyar írók javasolták a díjra, hanem olyan szerv, amelynél elévülhetetlen érdemeket szerzett. /Papp Annamária: Érdemdíj az érdemtelen Hajdú Győzőnek. Elismerésben részesültek a romániai magyar alkotók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség keretében működő, joghallgatókat tömörítő Jurátus Kör 25 tagja Markó Béla RMDSZ-elnök meghívására kétnapos látogatásra érkezett Bukarestbe. Máj. 11-én Markó Béla szövetségi elnök fogadta a joghallgatókat, ismertette a fiatalokkal a szövetség autonómiapolitikáját. Ezután a joghallgatók a képviselőházba látogattak, ahol Varga Attila képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke, és Frunda György szenátor, a szenátus jogi bizottságának elnöke fogadta őket. Máj. 12-én Kozsokár Gábor alkotmánybíró fogadja a joghallgatókat az Alkotmánybíróságon. /Bukarestben a Jurátus Kör tagjai. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

Máj. 13-án Bukarestben a szenátus és a képviselőház együttes ülésén elfogadták a Románia védelmét és biztonságát bemutató Fehér könyvet. Az RMDSZ véleményét ez ügyben Szabó Károly Szatmár megyei szenátor, a szenátus honvédelmi bizottságának tagja ismertette: Románia parlamentje első alkalommal fogad el egy alapdokumentumot az ország belbiztonságára és védelmére vonatkozóan. /Belbiztonsági és védelmi dokumentum. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

A Nagy-Románia Párt az RMDSZ feloszlatása érdekében indított pert. A per több mint két esztendeje zajlik. A Nagy- Románia Párt ügyvédje, Lucian Augustin Bolcas képviselő, az RMDSZ-t Frunda György szenátor képviseli. Frunda György a szenátus emberjogi, kisebbségvédelmi és vallásügyi bizottságának elnöke, emellett az Európa Tanács megbízásából jelentés összeállításán dolgozik a nemzet és a nemzeti közösségek témájában. Meg kell szakítania munkáját, hogy jelen legyen a per újabb, jún. 15-i tárgyalásán. Mindkét félnek be kellett terjesztenie a dokumentációt, az igazoló anyagot. Frunda beterjesztette az RMDSZ alapokmányait, programját, statútumát, a protokollumokat, a választási programokat. Ezek azt igazolják, hogy az RMDSZ tevékenysége törvényes és alkotmányos. A Nagy-Románia Párt jó ötkilós dokumentációja csak fizikailag mérhető, mert jogi hatása nincs. Főként újságkivágásokat tartalmaz, továbbá összeállítások rádiós és televíziós műsorokból. Ennek alapján az látszik, hogy a Nagy-Románia Pártnak van egy diverziós szakosztálya, amely a hazai magyarsággal foglalkozik. Szept. 7-én lesz a következő tárgyalás. /Béres Katalin: A Nagy-Románia Párt az RMDSZ feloszlatásáért perel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Az alkotmánybírósághoz fordul Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő azt követően, hogy a szenátus elutasította két törvénymódosítási javaslatát. A szenátusnak 45 napon belül kellett volna válaszolnia a javaslatra. Szerinte javaslatait automatikusan napirendre kellett volna tűzni másfél hónap elteltével. Kerekesnek 42 támogató aláírást sikerült összegyűjtenie az RMDSZ, a kisebbségi pártok, valamint a Nemzeti Liberális Párt honatyáinak részéről. A két javaslat az 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a között etnikai okokból meghurcolt személyekkel kapcsolatos kormányrendeletre vonatkozott. Az egyik javaslat kiiktatta volna a rendelet által előírt jogok megszerzéséhez szükséges kérvények benyújtási határidejét, a másik pedig egyenlő juttatást javasolt a törvény által érintett összes személynek. /Kerekes Károly az alkotmánybírósághoz fordul. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Lényegében a helyi választási törvény feltételeihez kötötte a szenátus jún. 28-i ülése a kisebbségi szervezetek részvételét a parlamenti választásokon. Eszerint az őszi választásokon való részvételhez is igazolnia kell az illető szervezetnek a kisebbség legalább 15 százalékának, de legtöbb 25 ezer tagnak a támogatását. A listának legkevesebb 15 megyéből kell származnia, és megyénként legalább 300 tag nevét kell tartalmaznia. A törvénymódosítást még a képviselőháznak is jóvá kell hagynia, s erre csak ősszel kerül sor. /Nem változtak a feltételek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Jún. 29-én a szenátus elvetette a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezet szakaszonkénti vitáját, jelezte Szilágyi Zsolt képviselő, aki már függetlenként nyújtotta be a tervezetet azt követően, hogy az RMDSZ képviselőházi frakciója kizárta soraiból, miután kilépett a szövetség Bihar megyei szervezetéből. Egyes szenátorok szerint az elgondolás alkotmányellenes, az előterjesztőknek börtönben lenne a helyük. Mások gazemberségnek tartották a beadványt, amelyet nemzetállamban nem lenne szabad megtenni. Puskás Bálint elmondta, hogy az RMDSZ nem ért egyet mindenben a törvény megfogalmazásával, de támogatja az autonómiát. Szilágyi Zsolt beszédében kiemelte, hogy az autonómia hagyományos Erdélyben, a kultúrák, vallások, nyelvek, népek kiegészítő régióját jelenti. Ezt az alkotmánynak kellene garantálnia, és semmiképpen sem alkotmányellenes, sőt, az Európa Tanács is azt ajánlja a kormányoknak, hogy tárgyalásos úton próbálják biztosítani az autonómiát. /(i): Elvetették az autonómia-vitát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Szilágyi Zsolt nyilatkozott az előterjesztésről, kifejtve, Székelyföld autonómiáját célzó törvényjavaslat Románia integrációját szolgálja. Törvényes keretet választottak, amikor törvényjavaslattal fordultak a parlamenthez. Néha alig lehetett kivenni, miről beszél Szilágyi Zsolt, olyan hangzavar uralkodott el az ülésteremben. Az ülésvezető Doru Ioan Taracila szenátornak gyakran kellett intenie – főként a nagy-romániás honatyákat –, hogy ne zavarják a szónokot, de hiába. Antonie Iorgovan a kormánypárt nevében elmarasztalta a törvényjavaslatot. Aberrációnak minősítette, amely az első cikkelytől az utolsóig alkotmányellenes. Puskás Bálint elmondta fenntartásait a szöveggel szemben. Az RMDSZ szükségesnek tartja az autonómia bevezetését, annak mindhárom formáját: a személyi elvű, a kulturális és a területi autonómiát egyaránt. Ez már 1992 óta szerepel az RMDSZ programjában. A szövegen javítani kell, de az elv mellett kiállunk, mondta. George Pruteanu sem adta alább: gazemberségnek, bűnténynek minősítette a törvényjavaslatot. /(Béres Katalin): Parlamenti tudósítás. Az autonómia szele vihart aratott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ Néhány nagy-romániás szenátor börtönbüntetést kért az előterjesztőkre. Szilágyi Zsolt a tervezet indoklásában az autonómia nyugat-európai példáira, Skóciára, Katalóniára, a belgiumi németekre hivatkozott, és a plénum figyelmébe ajánlotta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén elfogadott Gross-jelentést, amely alkotmányos szintű, autonómiák formájában létrejövő kiegyezést szorgalmaz a kisebbségek és nemzetállamok között. Végül 12 ellenszavazattal – amely közül nyolc az RMDSZ-frakcióé volt – a szenátus elutasította a statútum vitára bocsátását. Székelyföld autonómiastatútumát a Székely Nemzeti Tanács dolgozta ki, és hat RMDSZ-es képviselő, Birtalan Ákos, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Vekov Károly és Pécsi Ferenc nyújtotta be a parlamentben. Előzőleg a képviselőház március közepén mondott nemet a javaslatra. /Elutasították az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

A Szabadság arra kérte Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátort, valamint Vekov Károly képviselőt, hogy értékelje az idei parlamenti tevékenységet. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a szenátus jogi bizottságának tagja szerint jogi szempontból talán a román törvényhozás legfontosabb periódusa volt. Ez idő alatt fogadták el a bírók jogállásáról szóló törvényt, a bírósági szervezési törvényt és a legfelsőbb bírótanács törvényét, amelyek gyakorlatilag az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosítanák, e három jogszabály megalkotását az Európai Unió (EU) kérte Romániától. A szenátor szerint ezzel megszűnt a politikum intézményes beavatkozásának a lehetősége az igazságszolgáltatás menetébe. Az alkotmány módosítása nem is okozott áttörést a kisebbségi jogok terén, de tartalmaz pozitív rendelkezéseket ezen a területen, és gyakorlatilag kompatibilissá teszi a román alkotmányt az EU-s jogszabályokkal. Vekov Károly képviselő kifejtette: az elmúlt ciklusban az RMDSZ parlamenti szinten az eddigi protokollumtól behatárolt és meghatározott politikát folytatta, amely lényegében a kormánypárt támogatását jelentette. Az oktatás területén elkezdődött a decentralizáció. A romániai magyarság státusának jogi kérdése nincs megnyugtatóan elintézve. /Köllő Katalin: Eredményes ülésszak az integrációs előírások jegyében. A román politikum még mindig visszautasít alapvető európai elveket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Az RMDSZ elemezte a választási törvénytervezetek szenátusban jóváhagyott változatát, és eldöntötte, hogy képviselői támogatják majd a jogszabályt az alsóházban is. Közleménye szerint az RMDSZ lehetségesnek tart néhány módosítást apróbb kérdésekben, de összességében egyetért a tervezet szenátus által elfogadott változatával. Az RMDSZ ugyanakkor támogatja a rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását augusztus végére. /Az RMDSZ egyetért a szenátusi változattal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

A parlament őszi ülésszakának első napján, az RMDSZ szenátusi frakciója tisztújítást végzett. Az RMDSZ-nek járó szenátusi alelnöki tisztségbe Puskás Bálint szenátort javasolták, frakcióvezetővé újraválasztották Verestóy Attila szenátort, alelnökké Szabó Károlyt, titkárnak pedig Kereskényi Sándor szenátort. A képviselőház háznagyi tisztségébe újraválasztották Borbély László RMDSZ-képviselőt. /Tisztújítás a parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

Markó Béla RMDSZ-elnök helyzetelemzéséből kiderült, hogy az RMDSZ győzött, győz és győzni fog minden vonalon. Az RMDSZ sikert sikerre halmozott. Csak az erdélyi magyarság küszködik egyre több problémával. Csak Erdélyből valahogy eltűnt kétszázezer magyar, írta Szondy Zoltán. Az RMDSZ-ből a jobboldali érzelmű emberek zöme távozott. Autonómiát akar a székelység? „Autonómiát akarunk és erről nincs vita közöttünk..." – állította Markó Béla. Az elmúlt nyolc esztendő során miért nem akartak autonómiát? – tette föl a kérdést az újságíró. Mai napig tart a Communitas Alapítvány botránya, mai napig nem vontak felelősségre senkit azért, hogy az erdélyi magyarságnak művelődési célokra kiutalt összegek javát az RMDSZ saját működésére, emberei fizetésére fordítja. A román szenátus honlapja szerint Markó Béla szenátor törvényjavaslatainak száma az elmúlt négy évben nulla. Markó Béla szenátornak 2003 februárjától 2004. június 28-ig se kérdése, se interpellációja nem hangzott el. /Szondy Zoltán: Erdélyben nincsenek pálmák... = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

A Hargita és Kovászna megyei széki nemzeti tanácsok a Maros megyei példát követték, ahol a Székely Nemzeti Tanács helyi vezetői nem a megyei tanácshoz, hanem közvetlenül a polgármesterekhez fordultak a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás megszervezése ügyében. A Hargita megyei önkormányzat egyértelműen elutasította az SZNT kérését, a Kovászna megyei pedig csupán politikai állásfoglalást nyilvánított ki. A helyi referendum megszervezésének törvényességéről Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a szenátus jogi bizottságának tagja nyilatkozott: az autonómia kérdéséről országos vagy regionális szinten lehet beszélni. A regionális népszavazásra nincs törvényes alap, ugyanis nincsenek régiók, az autonómia kérdése azonban megyén túl ívelő eset, azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs rá megfelelő törvény. Az autonómiáról szóló helyi népszavazásoknak nincs meg a megfelelő jogi háttere. Azonban, ha a kezdeményezők által megszervezett helyi népszavazásból kiderül, hogy a lakosság támogatja az autonómia létrejöttét, Eckstein-Kovács Péter véleménye szerint jelzésszerű lenne mind belpolitikai, mind pedig külpolitikai téren. A központi hatóság már a népszavazás kiírása előtt meghiúsíthatja ezek létrejöttét, ha azonban sor kerül a referendum megszervezésére, a kiíró polgármesternek vagy helyi tanácsnak van anyagi felelőssége, hiszen közpénzt költ el olyan kezdeményezés támogatására, amelynek nincs törvényes alapja. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint az általuk kezdeményezett népszavazás nem arra keresi a kérdést, hogy kell-e területi autonómia, vagy sem, hanem arról szól, hogy az illető egyén, akit megkérdeznek, akarja-e, hogy létrejöjjön egy új közigazgatási terület. Ez pedig helyi jellegű kezdeményezés, amelynek megszervezése lehetséges. /Köllő Katalin: Helyi referendum az autonómia kérdéséről. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. szept. 17./

Tizenegy személy adta le a parlamenti képviselő és szenátorjelöléshez szükséges iratokat Szatmárnémetiben, az RMDSZ megyei irodáján. Közülök heten a képviselőházba, négyen pedig a szenátusba szeretnének bejutni. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei D. István, Kereskényi Gábor, Antal István János, Visnai Csaba, Tóga István, Seres Ferenc. A szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günther Tibor és Kabai István. Remélik, hogy Pécsi Ferenc is elküldi jelöléséhez a még hiányzó iratokat. /Tizenegyen indulnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Szept. 28-án a képviselőház és a szenátus együttes ülést tartott. Az egyik napirendi pont a Legfelsőbb Védelmi Tanács 2003. évi tevékenységi jelentése volt. Az RMDSZ álláspontját Szabó Károly szenátor ismertette, aki kifogásolta a parlament korlátozott hozzáférését a tanács dokumentumaihoz, és szorgalmazta a betekintés lehetőségének megteremtését. /Együttes ülésen a szenátus és a képviselőház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Hosszas taktikázás után a szenátus is elfogadta a szövetkezeti törvénytervezetet. Ezután mind a kormány képviselője, mind a szakbizottság elnöke kezet fogott Puskás Bálinttal és Pete Istvánnal, a törvény két RMDSZ-es témagazdájával, mintegy gratulálva nekik a jó munkához. A kormánypárti ülésvezető elnök heteken át, minden eszközt latba vetve akadályozta a törvény vitáját. Puskás Bálint, a szenátus alelnöke összefoglalta a történteket. Miután a képviselőház elfogadta a szövetkezeti törvénytervezetet és átkerült a szenátusba, hatalmas harc kezdődött akörül, hogy törvény legyen-e belőle. Végül szept. 23-án Puskás a kormánypárti frakció elnökéhez fordult és bejelentette, hogy ha most sem tárgyalják meg a tervezetet, akkor az RMDSZ-frakció semmiféle törvényt nem fog megszavazni. Ez hatott, az ülésvezető elnök kénytelen volt vitára bocsátotta a törvényt, és alig negyedóra alatt a plénum elfogadta azt. Az RMDSZ-es kollegákat kérte, legyenek jelen ezen a vitán, hiszen minden szavazat számított. Ennek ellenére az RMDSZ-frakcióból kevés szenátor volt jelen. Hátravan még az egyeztetés a képviselőházzal. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. A szövetkezeti törvény viszontagságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Márton Árpád szenátor sajtótájékoztatóján ismertette a szenátusnál iktatott törvénymódosítási kezdeményezését. A székelyföldi autonómia kapcsán benyújtott népszavazási kezdeményezést nem tűzte napirendre a háromszéki önkormányzat, arra hivatkozva, hogy a törvényes rendelkezések szerint ilyen jellegű referendumot csak az államelnök írhat ki. Ezért a Kovászna megyei tanács RMDSZ-es frakciója kérésére a háromszéki honatyák /Puskás Bálint szenátor, Márton Árpád és Tamás Sándor képviselők/ törvénymódosítást terjesztettek be, amely lehetőséget nyújtana arra, hogy egy bizonyos tájegységre vonatkozó kérdésekben regionális szintű népszavazást szervezhessenek. /Törvénymódosítási kezdeményezések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Hivatalos romániai látogatást kezdett okt. 11-én Ilham Aljev azerbajdzsáni államfő. Ion Iliescu és Ilham Aljev a Cotroceni palotában folytatott megbeszélést. Ilham Aljev okt. 12-én találkozik a szenátus, illetve a képviselőház elnökével /Bukarestben az azeri államelnök. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

A szenátusban Frunda György szenátor, Dumitru Petru Pop, a Nagy-Románia Párt szenátora magyarellenes kirohanására reagálva síkraszállt a helyi parlamentek esetleges felállítását is feltételező regionalizálás, és ezen belül az autonóm székelyföldi régió jövőbeli létrehozása mellett. Elutasította a nagy-romániás szenátor által tanúsított magatartást, és azokat az elveket, amelyek a történelmi tényeket elferdítő, és a történelmi emlékek, közöttük az építészeti örökség, jelesül a marosvásárhelyi szecessziós épületek, történelmi tárgyú freskók és üvegablak kompozíciók megcsonkítására uszítnak. /A Parlamentben történt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

A külföldön leadott szavazatok nélkül, a Központi Választási Iroda közlése alapján a nov. 28-i választáron a következő eredmények születtek: Elnökválasztás. A december 12-i második fordulóban dől el, ki lesz az elkövetkező öt évben Románia államelnöke. Adrian Nastase az első fordulóban a szavazatok 40,94 %-át, Traian Basescu a 33,92 százalékát kapta meg. A parlamenti mandátumok megszerzéséhez szükséges 5%-os küszöböt 4 párt (szövetség) lépte át a következő szavazatarányokban: Szenátus: PSD-PUR 37,13; PNL-PD 31,77; PRM 13,63; RMDSZ 6,23; Képviselőház: PSD-PUR 36,61; PNL-PD 31,33; PRM 12,92; RMDSZ 6,17. Az érvényben levő választási törvény szerint a szenátusban 137, képviselőházban 314 (a nemzeti kisebbségek mandátumain kívül) fő lesz. A mandátumok elosztása a következő lesz: Szenátus: PSD-PUR 57; PNL-PD 49; PRM 21; RMDSZ 10; Képviselőház: PSD-PUR 132; PNL-PD 113; PRM 47; RMDSZ 22. Az RMDSZ mandátumainak száma csökken az előző törvényhozási ciklushoz képest. Ennek legfőbb oka, hogy az újra elosztással kiosztott mandátumok száma 2000-hez viszonyítva a felére csökkent. 2000-ben a küszöb alatti szavazatok száma több mint 20 % volt az össz-szavazatoknak, míg most csak 11-12%. /(Czédly József): A novemberi választások végeredménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Brassó megyében Traian Basescu 134.583, Adrian Nastase 87 478, Corneliu Vadim Tudor 32.797, Markó Béla pedig 16.343 szavazatot kapott. A képviselő házra adott szavazatok közül az NLP-DP Szövetség 120.062, az SZDP-RHP Szövetség 74.170, a NRP 32.981, az RMDSZ pedig 22.042 szavazatot tudhat magáénak. A szenátusra adott szavazatok közül az NLP-DP Szövetségé 119.946, az SZDP-RHP Szövetségé 75.569, a Nagy-Románia Párté 32.643, az RMDSZ-é pedig 22.197 szavazat. /Végleges választási eredmények Brassó megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Hét honatyával kevesebbel kezdi az RMDSZ az új parlamenti ciklust: a választásokat követően a magyar szenátorok száma 12-ről 10-re, a képviselőké pedig 27-ről 22-re apadt. A felsőházban Kereskényi Sándor és Vajda Borbála szenátor, a képviselők közül pedig Winkler Gyula és Székely Ervin nem kapott újabb mandátumot. Ezenkívül nem jutott parlamenti megbízatás a Szatmár megyei lista harmadik, a Maros megyei lista negyedik, illetve a Hargita megyei lista ötödik jelöltjének, Vizsnyai Csabának, Benedek Imrének és Korodi Attilának; a felsorolt helyek négy évvel ezelőtt még befutónak számítottak. A Kárpáton túli megyékben „helycsere” történt: a töredékszavazatok elosztását követően Pataki Júlia képviselőt a galaci Székely Levente Csaba váltja fel a törvényhozásban. Kereskényi Sándor a jövőben a kultúrpolitika terén kíván tevékenykedni. Vajda Borbála egy könyvelési cég tulajdonosa, így a vállalkozását vezeti a továbbiakban. Winkler Gyula úgy nyilatkozott, az RMDSZ vezetői már jelezték, hogy számítanak pénzügyi szaktudására. Székely Ervin elmondta: újságíróként került be a parlamentbe, s ha másvalami nem adódik, visszatérne a sajtóba, de kormányzati munkát is elfogadna. /Nem újrázhat több hazai magyar politikus. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Traian Basescu a liberális-demokrata D.A. szövetség színeiben megnyerte az elnökválasztást. A szavazatok 98,76 százalékának összeszámlálása alapján Basescu szerezte meg a voksok 51,23 százalékát, Nastasénak 48,77 százalék jutott. A dec. 12-én, vasárnapi tartott második fordulóban a szavazásra jogosult mintegy 18 millió állampolgár 55,13 százaléka járult az urnák elé. Basescu az európai integrációt és a korrupció elleni harcot, a szegénység felszámolását, valamint a "sajtószabadság visszaállítását" jelölte meg tevékenysége elsőrendű céljának. Basescu nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősítette a korrupciót, ezért nemzetvédelmi célnak tekintette e jelenség elleni harcot. Basescu a biztos kormányzati többség kialakításában számít a parlament demokratikus pártjainak bevonására. Ebben az összefüggésben külön kiemelte, hogy számít az RMDSZ részvételére. /Basescu nyerte az elnökválasztást. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Basescu, Románia új elnöke bejelentette: Calin Popescu Tariceanut kéri fel kormányalakításra. Basescuék nem tárgyalnak a Nagy-Románia Párttal. Amennyiben a D.A. (összesen 112 képviselő, 49 szenátor) miniszterelnökjelölt megnyeri kormánya számára a Román Humanista Pártot (22 képviselő, 10 szenátor), az RMDSZ-t (22 képviselő, 10 szenátor) és a 18 nemzeti kisebbségi képviselőt, többséget szerez mind a képviselőházban, mind a szenátusban. A 332 tagú képviselőház és a 137 tagú szenátus együttes ülésén 234 + 1 szavazat szükséges a kormány megszavazásához. Ha megvalósul az NLP–DP–RHP–RMDSZ koalíció, és a nemzeti kisebbségeknek a támogatását is megnyerik, Tariceanu kormánya 174 szavazatra számíthat. Amennyiben a humanisták, vagy az RMDSZ úgy dönt, csakis a szociáldemokratákkal akarnak kormányt alakítani, Traian Basescu felkérheti az SZDP miniszterelnök-jelöltjét is a kormányalakításra. /(Sz. K.): Basescu megnyerte az elnökválasztást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./