"Közel 1700 diák tanulhat a következő tanévben a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem három erdélyi városban működő szakjain. Az egyetem idén immár harmadik alkalommal hirdet felvételit, a nemrég befejeződött tanévben működő 15 szak mellé pedig 2003-tól újabb három társul. A legtöbb szak továbbra is Csíkszeredában működik majd. Az eddig hét szak: agrár- és élelmiszeripari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, általános közgazdaság, román nyelv és irodalom-angol nyelv és irodalom, szociológia-vidékfejlesztés, környezetmérnök, élelmiszeripari mérnök - kettővel bővül. A környezetgazdaság szak már megkapta az ideiglenes akkreditálást, a társadalmi kommunikáció-közkapcsolatok szak működési engedélyeztetése viszont még várat magára. Kolozsváron fotóművészet, filmművészet, média szakkal bővül a választék - a környezetföldrajz-környezettudomány szak változatlanul működik. Marosvásárhelyen idén nem lesz bővítés, maradnak a pedagógia-szociálpedagógia, a közkapcsolatok kommunikációja, informatika, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, illetve kertészmérnöki szakok. A meghirdetett szakokon továbbra is fele-fele arányban oszlanak meg a tandíjas, illetve tandíjmentes helyek. Előbbi kategóriában marad a 200 eurós éves tandíj, leszámítva a fotóművészet, filmművészet, média szakot, ahol az egyetem szenátusa 350 eurós tandíjat állapított meg. /Cs. S.: Bővülő Sapientia. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./"

"Még idén megoldódik a legnagyobb romániai kisebbség, a magyarok azon igénye, hogy saját, elkülönített felsőfokú oktatási intézményük legyen - jelentette ki a román szenátus emberi jogi és kisebbségi bizottságának delegációját vezető Mircea Iustian jún. 19-én, Budapesten. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem újraindításáról van szó - fejtette ki Stefan Margineanu, a küldöttség tagja. /Elkülönített magyar felsőfokú oktatás Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Románia számára elfogadhatatlan Andreas Gross svájci szakértő jelentése, mert felveti a nemzeti alapon megvalósuló területi autonómia eszméjét - nyilatkozta Gheorghi Prisacaru, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének munkájában részt vevő román küldöttség vezetője.Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette, Románia számára elfogadhatatlan Andreas Gross svájci szakértő jelentése, amely szerint az autonómia kedvező módja egyes feszültségek megoldásának Európában. "Ez a jelentés elfogadhatatlan a román küldöttség számára." "Andreas Gross ahelyett, hogy csak a nemzeti kisebbségek védelméről, esetleg a kisebbségek bizonyos kulturális autonómiájáról szólna, felveti a nemzeti alapon megvalósuló területi autonómia eszméjét" - állapította meg a kormánypárti politikus, aki szerint a nemzeti alapon megvalósuló területi autonómia ellentmond a nemzeti érdekeknek és az európai normáknak. Prisacaru elmondta azt is, hogy a magyar kedvezménytörvény tervezett módosításai nem adnak teljes egészében megnyugtató választ a Magyarországgal szomszédos államok, így Románia aggodalmaira. /"Elfogadhatatlan" a Gross-jelentés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./"

"Jún. 23-án tartják a felvételi vizsgát a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. A helyek száma a tavalyihoz hasonló maradt. Dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár, a MOGYE rektor-helyettese az elmúlt hét végén a magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti felsőoktatás helyzetéről és távlatairól tartott előadást. Az elmúlt évek bejutási arányát összegezve megállapíthatták, hogy az általános orvosi karra átlagosan 120 magyar diák nyert felvételt (voltak évek, hogy többen, máskor néhánnyal kevesebben), ezért ennyi helyre tartanak számot az idén is. A fogorvosin és a gyógyszerészeti fakultáson legalább a helyek felére. Ezeknek a számoknak a véglegesítése még nem történt meg, egy azonban biztos: az egyetem szenátusa elfogadta a két szériában történő oktatást az Általános Orvosi Karon, ami azért nagyon jelentős, mivel ez a szervezési forma a magyar oktatók számára kétszer annyi órát jelent, mint az elmúlt évben. Ebből kiindulva pedig növelni lehet a fiatal oktatók számát, és újabb professzorokat lehet kinevezni. A jelek szerint a szakminisztérium továbbra sem biztosít pénzt a kétnyelvű oktatásra. Jó hír viszont, hogy folyamatban van a négyéves bábaképző fakultás akkreditálása, amelyen magyar nyelven is fognak oktatni. A magyar tanárok aránya alacsony az egyetemen: az Általános Orvosi Karon az oktatók 29 százaléka, a fogorvosin ugyanannyi, a gyógyszerészetin pedig a 40 százalékuk magyar nemzetiségű. Részletezve: a magyar diákok oktatását 12 professzor (7 ÁOK, 1 FOK, 4 GYK), 14 docens (12, 0, 2), 29 adjunktus (21, 1, 5), 32 tanársegéd ( 27, 2, 3) és 25 preparátor (18, 5, 2) végzi. Nehéz valakit előadótanárrá előléptetni, mivel meg kell felelnie bizonyos szakmai követelményeknek. A tüdőgyógyászat, sebészet, sejtbiológia, bőrgyógyászat terén vannak még gondok. Tanársegédek itt is működnek, de előadást tartani nincsen joguk, ezért az oktatást órabéres előadókkal oldják meg. /Bodolai Gyöngyi: Kétszériás oktatás a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./"

""Az RMDSZ parlamenti képviselői semmilyen hivatalos forrásból nem kaptak tájékoztatást arról, hogy az Európa Tanácsban egyáltalán létezik a Gross-jelentés a regionális autonómiáról. Pedig Frunda Györgyöt a szenátusi és a képviselőházi RMDSZ-frakciók közösen szavazták meg az Európa tanácsi helyre - fejtette ki Szilágyi Zsolt képviselő, a képviselőház külügyi bizottságának RMDSZ-es tagja. - A legutóbbi csoportülésen például lett volna alkalom arra, hogy Európa tanácsi képviselőnk tájékoztasson, mégsem tette meg." Szilágyi elmondta, az RMDSZ parlamenti képviselői a Krónikából szereztek tudomást a svájci képviselő indítványáról, mint ahogyan szintén a lapból értesültek arról, hogy az ET Parlamenti Közgyűlése el is fogadta a jelentést. Frunda György szenátor, a közgyűlés jogi és emberjogi bizottságának RMDSZ-es tagja strasbourgi elfoglaltságaira hivatkozva lapzártáig nem nyilatkozott. /Salamon Márton László: RMDSZ-es rácsodálkozás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./"

"Az RMDSZ-t nem érte váratlanul, hogy elutasítják azt a javaslatát: kerüljön ki Románia nemzetállamként történő meghatározása az ország alkotmányából - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ ennek ellenére beterjeszti azt a szenátusban és a két ház együttes ülésén is. Az RMDSZ elnöke szerint a nemzetállami koncepció nem tükrözi Romániában a valóságot, hiszen a román többségen kívül más nemzetiségű közösségek is élnek, és közülük az egyik a jelentős létszámú romániai magyar közösség. Markó szerint néhány év múlva ki fog derülni, hogy újabb módosításra lesz szükség. Az alkotmánymódosító törvénytervezet szövegébe előzetes egyeztetések alapján, az RMDSZ javaslatára sikerült bevinni azt a javaslatot, hogy az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás ezentúl felekezeti intézményekben is lehetségessé váljon, kiterjesztve ezt az oktatási rendszer minden szintjére. Továbbá sikerült elfogadtatni az RMDSZ azon módosító javaslatát, amely bevezet egy új szakaszt az egészséges környezethez való jog szabályozására vonatkozóan. Eszerint az állam elismeri az állampolgárok jogát egy egészséges és ökológiailag kiegyensúlyozott környezethez; az állam biztosítja az ehhez szükséges jogi keretet; a magán és jogi személyek pedig kötelesek védeni a környezetet. /Nem lepődtek meg az RMDSZ vezetői. Markó Béla az alkotmánymódosításról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Vekov Károly képviselő júl. 3-i sajtótájékoztatóján cáfolta azokat a beszámolókat, amelyek arról szóltak, hogy a bekövetkezett módosítások az RMDSZ és a kormánypárt közötti megegyezés alapján születtek meg. Ez nem fedi a valóságot, hiszen a vitákon a Nagy-Románia Párton kívül, a többi parlamenti párt is jelen volt, és hozzájárult a törvénytervezet kidolgozásához. Az előzetes tárgyalásokon az RMDSZ elfogadta, hogy a vitán ne essen szó két érzékeny problémáról, amelyet a Vekov Károly által vezetett RMDSZ-platform javasolt, éspedig az autonómia, valamint a szubszidiaritás kérdéséről. Vekov Károly jelezte: az általa előterjesztett törvénytervezet, amely a műemlék-templomok környékén zajló különböző rendezvények, sörfesztiválok és egyéb események korlátozását, illetve betiltását írná elő, egyetlen kifejezés módosításával átment a szenátusi vitán, majd ősszel kerül a képviselőház plénuma elé. A képviselő véleménye szerint az SZKT továbbra is az RMDSZ jelenlegi vezetőségének közvetlen irányítása alatt áll. /Köllő Katalin: Az SZKT-t továbbra is a csúcsvezetőség irányítja. A szenátus elfogadta Vekov Károly törvénytervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Részletes írás jelent meg a Capital folyóiratban arról, hogyan folynak el a közpénzek. A folyóirat adatokat közöl a politikusok munkaprogramjáról, keresetéről, a keresetkiegészítő lehetőségekről, külföldi utazgatásaik gyakoriságáról és áráról, a parlament "anyagbeszerzési" szokásairól. Ebben az évben nagyjából a költségvetés egyharmadát utalták ki a szenátorok és képviselők, valamint a kisegítő személyzet fizetésének és napidíjának fedezésére, személyzet pedig van bőven: 344 képviselő, emellett a képviselőháznak még 1300 alkalmazottja van, 141 szenátor mellett pedig a szenátus 916 alkalmazottat foglalkoztat. A parlament egy évben közel kétezer milliárd lejt használ el, ez nagyjából 60 millió dollárnak felel meg. A képviselőháznak idén 1345 milliárd lejt utalnak ki, ami képviselőnként 3,9 milliárd lejt jelent. A politikusok keresete 124, a kisegítő személyzet keresete 226 milliárd lej. 132 milliárdot tesz ki az elszállásolási költség, ugyanannyit a parlament épületének fenntartása, amelybe 154 milliárdot ruháznak be. Telefonköltségre 30 milliárdot, üzemanyagra 14,4 milliárdot szánnak, belföldi napidíjra 43, külföldire 5 milliárdot számoltak, és 29 milliárdba kerül a külföldi utazás. A szenátusnak 600 milliárd lejt utalnak ki ebben az évben, ez 4,25 milliárdot jelent szenátoronként, akiknek a fizetése 53, a kisegítő személyzetüknek pedig 80 milliárd lej, a területi irodák alkalmazottainak bére pedig 39 milliárd. Belföldi napidíjra 11,5, külföldi utazásra 20 milliárd lejt szánnak, 50 milliárdba kerül a szállásdíj, 7 milliárdba a protokollköltségek. Telefon-beszélgetésre 16, számítógép-felszerelésre 42, üzemanyagra pedig 42 milliárdot szánnak. Egy egyszerű parlamenti tag bruttó keresete 29,5 millió lej, ez a pénzösszeg a betöltött tisztség szerint növekszik közel 40 millió lejig, amelyhez még hozzászámítják a hűségpénzt, az üléseken való részvételi hányadot, továbbá a területi munkát, amelyet az általuk képviselt körzetben kellene hogy végezzenek. /Pénznyelő intézet az éhes parlament. A költségvetés egyharmadát emészti fel a politikai gépezet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei képviselője júl. 4-i sajtótájékoztatóján elítélte a júl. 3-án Székelyudvarhelyen alakult Magyar Polgári Szövetség azon szándékát, hogy ellenjelölteket állítson az RMDSZ-szel szemben a székelyföldi helyhatósági választásokon. - Bűnös dolog szervezett módon ellenjelölteket állítani a helyhatósági választásokon, mert a választások jelentik a romániai magyarság közképviseletének alapját - mondta. A képviselőház által elfogadott alkotmánymódosító törvény szövegét Eckstein-Kovács Péter kompromisszumosnak nevezte. Románia nemzetállam jellegét leszögező első cikkely kapcsán a szenátor közölte, hogy javasolni fogja a román szenátus jogi bizottságának, egészítse ki a román alkotmány nemzetállamra vonatkozó cikkelyét azzal a mondattal, hogy a nemzetállam fogalma ne jelenthessen diszkriminációs jogalapot a román állampolgárok nemzetiség szerinti megkülönböztetésére. /Borbély Tamás: Bűnös dolog ellenjelölteket indítani. Eckstein-Kovács Péter sajtótájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"Ráduly Levente Markó Béla szövetségi elnökkel keveredett nyilvános vitába. Amióta életbe lépett a közigazgatási törvény, mely lehetővé teszi az anyanyelv használatát, Ráduly az egyetlen, aki következetesen elmond néhány magyar mondatot Marosvásárhelyen, a románul zajló közgyűléseken, amelyeket a jelen levő Kolcsár Magdolna tolmácsnő le is fordít az állam nyelvére. A reakció román oldalról - a merev elutasítás. Volt már emiatt kirohanás, ajtócsapkodás, miegyéb. Legutoljára a román tanácsos kifejtette: amit Ráduly tesz: pimaszság, tiszteletlenség, a jelenlevők semmibe vétele, és szerinte a törvény nem arra vonatkozik, hogy a tanácsosok megszólalhassanak magyarul is. Aki egyetemi diplomát szerzett, történetesen éppen az orvosit végezte el, annak kötelessége volt megtanulni románul, tehát a doktor úr csakis rosszindulatból akar mindenáron magyarul felszólalni. A román tanácsosnak eszébe sem jut az, hogy az utóbb évtizedekben talán éppen ők voltak a tapintatlanok, amiért eszük ágában sem volt megtanulni a többség nyelvét, mely egy ideje sajnos kisebbség lett a városban. A tanácsos úr számára csak egyfajta önérzet létezik: az övé és nemzettársaié. A kisebbségnek csak ne legyen önérzete, és ha már volt olyan pimasz, hogy kiharcolta a nyelvhasználati jogot, akkor legyen már olyan tapintatos, és legalább ne éljen e jogával. A többi magyar tanácsos az incidens során mélyen hallgatott. Mivel más kezdeményezés nem született az anyanyelv használatára a marosvásárhelyi tanácsban, ezt az egyet üdvözölnünk kell, írta Máthé Éva. Eugen Gh. Nicolaescu Maros megyei liberális képviselő odáig jutott el a magyarellenességben, hogy kijelentette: Adrian Paunescutól és "jó román" társaitól várja el: a szenátusban akadályozzák meg, hogy az alkotmány szavatolja majd az anyanyelvhasználatot az igazságszolgáltatásban. Merthogy nagy lenne ám a veszély: magyar enklávé jönne létre Romániában. Hogy ezt miként kell elképzelni, nem magyarázta meg. /Máthé Éva: Ne mondd! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Az eddiginél sokkal aktívabb politikát hirdetett meg Adrian Nastase miniszterelnök a határon túli románok érdekében. A miniszterelnök a Realitatea nevű kereskedelmi televízió Harc Romániáért című műsorában kifejtette: Romániának immár nem szívességeket kell kérnie az Európai Unióval szomszédos államokban élő románok érdekében, hanem joggal várhatja el, hogy esetükben bizonyos európai normákat érvényesítsenek, mint ahogy azt korábban Romániától követelték. Adrian Nastase szerint nincs rendben az, hogy a román vezetés megszokta: "elsősorban arról adunk számot, hogy miként viselkedünk mi a nemzeti kisebbségekkel szemben, és elfogadjuk, hogy más országokban a nálunk alkalmazottnál szűkebb normák érvényesülnek". A miniszterelnök szerint ebből a szempontból ígéretesnek bizonyult Románia számára a magyar kedvezménytörvény kérdésében folytatott vita. - Azt hiszem, ebben a majd két évig tartó vitában európai álláspontra helyezkedve úgy győztünk, hogy közben nem sértettünk meg senkit, és sikerült bizonyos elvárásokat rögzítenünk - fogalmazott. Különösen fontosnak nevezte, hogy a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról Bukarestben született román-magyar megállapodásba bekerült a kölcsönösség elve. Ez azt jelenti, hogy ha ugyanazokat a feltételeket állapítjuk meg a határon túli, mondjuk Magyarországon élő románok számára, akkor ugyanolyan elbánásban részesülnek majd a magyar állam részéről, mint amilyen elbánást a román állam biztosít a nemzeti kisebbségeknek - jelentette ki. Adrian Nastase bejelentette: vizsgálják annak lehetőségét, hogy az alkotmány módosításának szenátusi vitájában felvessenek-e egy olyan módosítást, amelynek értelmében a Romániában élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének alkotmányos elvét összekapcsolnák a kölcsönösség elemével. /Nastase aktívabb politikát akar. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

"Valóban hasznos lenne, ha a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikában Románia és Magyarország kölcsönösen alkalmazná a jó tapasztalatokat - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek. Az RMDSZ elnöke azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Adrian Nastase kormányfő bejelentette: vizsgálják annak lehetőségét, hogy a román alkotmány módosításának szenátusi vitájában felvessenek-e egy olyan módosítást, amelynek értelmében a Romániában élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének alkotmányos elvét összekapcsolnák a kölcsönösség elvével. Markó Béla leszögezte: nehezen képzelhető el, hogy az alkotmányban szerepeljen a kölcsönösség elve, mivel ez ahhoz a jogi helyzethez vezethetne, hogy az alaptörvény elvárásokat fogalmaz meg más államokkal szemben. Markó hozzátette: Nagyon örülnék, ha Romániában is léteznének valamilyen formában a nemzeti kisebbségek önkormányzatai, az a lehetőség, hogy a nemzeti kisebbségek helyi és országos szinten saját önkormányzatokat választhatnak. Tudjuk, hogy a magyarországi gyakorlatnak vannak hiányosságai, de ezzel együtt érdemes lenne ezt az önkormányzati formát Romániában is megvalósítani - jelentette ki. /Nehezen képzelhető el a kormányfő javaslata. Markó Béla a kormányfő javaslatáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

"Több javaslatot is benyújtott az RMDSZ szenátusi frakciója az alkotmánymódosító bizottsághoz, amely aug. 4-én megkezdte ülését, hogy előkészítse az alaptörvény augusztus végi felsőházi vitáját - tájékoztatta a Krónikát Eckstein-Kovács Péter szenátor. Az indítványok között szerepelt a Romániát nemzetállamnak kimondó 1-es cikkely törlése és a 148-as cikkely második bekezdésébe foglalt tiltás feloldása, miszerint a nemzetállamra vonatkozó cikkelyen nem lehet módosítani. Szintén az RMDSZ javaslatai közé tartozott a 6-os cikkely módosítása, amellyel a szövetség azt szorgalmazta, hogy a nemzeti kisebbségeket nemzeti közösségeknek ismerje el a román alkotmány. A bizottság elvetette az RMDSZ szenátusi frakciójának javaslatait.Ennek ellenére Eckstein optimistán nyilatkozott az alkotmánymódosító testület munkálatairól. "Meg kell mondanom, hogy benne maradt az alaptörvényben mindaz, amit mindeddig eredményként könyvelhetett el az RMDSZ - jelentette ki a szenátor. - Történt ez annak ellenére, hogy több módosítójavaslat is született, amelyek törölték volna az anyanyelvhasználat jogát az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Mi több, Dan Ioan Popescu gazdasági miniszter a felekezeti oktatást is korlátozta volna. Végül sértetlen maradt az alkotmány szövegének az a változata, amelyet a képviselőház már elfogadott, és amely szavatolja ezeket a jogokat."Eckstein-Kovács Péter egyéni indítványt is megfogalmazott. Eszerint az alkotmány 1-es cikkelyét alcikkellyel kell kiegészíteni, amely kimondja, hogy az ország nemzetállamként történő meghatározása nem jelenthet jogalapot a diszkriminációra és a jogfosztásra. Az indítványt a testület elvetette. /Cseke Péter Tamás: Marad az anyanyelv-használati jog. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./"

"Az RMDSZ politikusok támogatják a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezői által sürgetett székelyföldi autonómiát is - derült ki a szövetség vezető politikusainak válaszaiból, akik csak abban az esetben értenek egyet a székelyföldi kezdeményezéssel, ha az összhangban áll a jogi normákkal. - Az RMDSZ most is az autonómia kiépítésén dolgozik - jelentette ki Markó Béla szenátor. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónika kérdésére úgy értékelte, hogy az autonómia ügyében eddig elkészített tervezetek "kissé messze állnak a jogi kodifikáció helyességétől". "Tisztelem az amatőrök lelkesedését, de egy ilyen tervezetnek összhangban kell lennie mind a romániai, mind az európai jogrenddel és normákkal, tehát mégiscsak jogi szakemberekre kellene bízni a dokumentum kidolgozását." Verestóy úgy fogalmazott: "A működő autonómiastruktúrák kiépítése pontosan az, amit most az RMDSZ végez, ezért csak ezt tekintem járható útnak." Frunda György szenátor nem bocsátkozott jóslatokba. "Amikor majd elkészül, és ismerni fogom a tervezetet, akkor tudom csak eldönteni, hogy azt támogatom-e vagy sem" - mondotta Frunda. Albert Álmos /Sepsiszentgyörgy polgármestere/ az RMDSZ alternatív szervezetének nevezte a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületét és helyesli azt a szándékot, hogy a Székely Nemzeti Tanács októberi 26-i megalakulását tervezik a kezdeményezők. Albert szerint a magyarság mindenekelőtt a földek, erdők, egyáltalán a javak visszaszolgáltatását, valamint az anyanyelv használatának a lehetőségét, tehát ugyanazoknak a célkitűzéseknek az érvényre jutását várja, amelyekért az RMDSZ harcol. "Az embereknek tudniuk kell, hogy az RMDSZ vezetői mellettük állnak, mert a naponta megfogalmazott bírálatok dacára a szövetség nélkül nem érhetik el a jogorvoslatot" - idézte Albert Álmost a Mediafax. /Benkő Levente: A cél azonos, az utat kell megkeresni. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./"

"Eckstein-Kovács Péter szenátor, az alkotmány módosítására létrehozott szenátusi bizottság tagja vele készült interjúban kitért arra, hogy az RMDSZ frakciójának volt egy tízpontos módosító csomagja. Mindezek nem nyerték el a képviselőház támogatását, mégis úgy látták, hogy azt fenn kell tartaniuk a közvélemény és a parlament előtt. A kormánypárt, az SZDP olyan "erőemberei", mint Adrian Paunescu például, azt szerették volna elérni, hogy a felekezeti oktatásról szóló rész ne úgy kerüljön be, ahogy azt az RMDSZ már kieszközölte. Továbbá szerették volna korlátozni az igazságszolgáltatásban az anyanyelv használatának"most jobb pozícióban vagyunk, mint azt az eddigi alkotmányos előírások rögzítették." Például az, hogy a rendőrök nem tarthatnak házkutatást bírói engedély nélkül, mindenek előtt az RMDSZ ellenállásán múlott. /Gyarmath János: Mindenképpen jobb pozícióba kerültünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"Még idén megoldódik a legnagyobb romániai kisebbség, a magyarok azon igénye, hogy saját, elkülönített felsőfokú oktatási intézményük legyen - jelentette ki Mircea Iustian, a szenátus emberi jogi és kisebbségi bizottságának delegációjának vezetője Budapesten. A kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáról van szó - fejtette ki Stefan Margineanu, a küldöttség tagja az MTI kérdésére válaszolva azután, hogy a küldöttség Kaltenbach Jenővel, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosával folytatott eszmecserét. Romániában csak egy ombudsman működik, de - a magyar tapasztalatok alapján is - célszerűbb volna több, szakosított ombudsmani hivatal létrehozása. A szenátus tagjai kifejtették: Romániában is több nemzeti kisebbségi csoporttal kapcsolatban merülnek fel problémák, és Magyarországhoz hasonlóan országukban is a cigány közösség részéről fogalmazódik meg a legtöbb reklamáció. Románia megfontolja a magyar kisebbségi önkormányzati rendszer tapasztalatait, annál is inkább, mivel Romániában az egyesületekbe szerveződő kisebbségek a magyarországinál kevesebb állami támogatást kapnak. /Elkülönített magyar felsőfokú oktatás Kolozsváron? = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./"

"Politikai szempontból analfabetizmus, erkölcsi szempontból pedig súlyos vétek, amit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezett - nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Tokay György képviselő. Szerinte sok az önsajnálat a magyarságban. Tokay úgy látja, hogy az EMNT-vel valakik kedvező tárgyalási pozíciókat kívánnak kiharcolni maguknak. Az első választásokon, 1990-ben Nagyváradon létrejött az úgynevezett Európa Párt, amelyet Csapó József fémjelzett. Ő és az RMDSZ annak idején megegyeztek abban, hogy nem indul külön, így lett ő az első a szenátusi listán Bihar megyében. Valakik most ugyanezt próbálják cselekedni.Tokay létkérdésnek tartja a parlamenti képviseletet. Arra a kérdésre, hogy vannak-e korrupt politikusok az RMDSZ-ben, Tokay igennel válaszolt. Fiatalítani kellene, ő például már nem indul a következő választásokon. A tizennégy év számára elegendő volt. /Cseke Péter Tamás: Túl sok az önsajnálat a magyarságban. Interjú Tokay György RMDSZ-es képviselővel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./"

"A román parlament felsőháza, a szenátus tagjai júl. 1-től parlamenti vakáción vannak, a képviselőház tagjai - a rendkívüli ülésszak miatt - júl. 7-től vakációznak. A lap sorozatában arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként töltötték a nyarat a Hargita megyei szenátorok és parlamenti képviselők. Elsőként Sógor Csaba szenátor számolt be, akinek most keresztelik legkisebb gyermekét, a negyediket. A családdal Siklódon voltak, nagyszüleik házában. Együtt volt családja az Ezer Székely Leány Napja rendezvényein is, viseletben voltak valamennyien. Sógor Csaba jelen voltam a Nyergestetőn szervezett ünnepi megemlékezésen, Lázárfalván az úrnapi körmeneten és búcsúban. Korábban Gyimesfelsőlokon volt egy konferencián, ahol a csángókérdésről volt szó. A Tusnádfürdőn szervezett XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban is aktív szerepet vállalt. Ügyfélfogadást is tart: választóit fogadja. Emellett felkeresi választókerülete településeit. Ugyanakkor beterjesztette az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatait, továbbá az erdélyi magyar történelmi egyházak jogtanácsosaival találkozott. /Sarány István: Törvényhozók nyara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./"

"A Demokrata Párt (DP) Kolozs megyei szervezete ellenzi azt, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) létrehozzák a két önálló magyar kart. A DP által kiadott dokumentum szerint a létező magyar szekciók egyesítése, s a magyar karok ezáltal történő létrehozása "megengedhetetlen etnikai alapú elkülönülést" jelentene. A DP azt követően ismertette álláspontját e kérdésben, hogy Alexandru Athanasiu oktatási miniszter felkérte a BBTE szenátusát, hogy következő ülésén vitassa meg a magyar tanárok által megfogalmazott, a két önálló kar létrehozását célzó kérést. Korábban Ecaterina Andronescu is intézett hasonló kérést a szenátushoz, annak teljesítését azonban az egyetem vezetői megtagadták. Az önálló magyar karok létrehozása fontos célkitűzése az RMDSZ-nek, s ezt a kormánypárttal kötött különböző protokollumok is tartalmazzák. A BBTE-n jelenleg 40 929 diák tanul, s ezek közül 9511 magyar. Magyar nyelvű oktatás körülbelül 50 szakon folyik ma a kolozsvári egyetemen. /Ellenzik a magyar egyetemi karokat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./"

"A minisztérium legutóbbi, Alexandru Athanasiu tanügyminiszter kézjegyével ellátott átiratában felkérte a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, bocsássa ismét az egyetem szenátusa elé a román, magyar és német tanárokból álló vegyes bizottság júniusi határozatát. A minisztérium az új karok működéséhez szükséges költségtöbbletet is hajlandó biztosítani, ennek ellenére a BBTE hivatalos álláspontja az, hogy a magyar oktatók kérése csak kormányrendelet vagy a parlament által elfogadott törvény útján jöhet létre. Hasonló helyzet tapasztalható a kolozsvári zeneakadémián, valamint az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen. Catalin Baba, az egyetem szóvivője elmondta, hogy a minisztériumi átirat semmit sem változtat a helyzeten, mivel a határozatban leszögezett feltételek alapján a minisztériumnak nemcsak felelősséget kell vállalnia magyar karok létrehozásáért, hanem kezdeményeznie is kell azt. A szóvivő szerint alaptalan a miniszter azon kérése, miszerint a felsőoktatási intézmény vezető testülete vizsgálja meg és szavazzon ismét a vegyes bizottság határozatáról, mivel ezt június 10-én már megtette. A BBTE szenátusa a határozatot csak elfogadta, de nem szavazta meg - nyilatkozta Néda Árpád rektor-helyettes. Néda úgy vélte, amennyiben az egyetem vezető testülete ismét megtárgyalja a határozatot, nagy valószínűséggel meg is szavazza azt. Néda Árpád nem értett egyet román kollégái azon érvelésével, miszerint ha létrejönnének a magyar karok, az egyetem multikulturális jellege csorbulna. Az anyanyelvű felsőoktatás kérdése fontos célkitűzése az RMDSZ-nek. A BBTE-n a magyar karok létrehozása, illetve a kolozsvári konzervatórium és az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen tervezett magyar oktatási nyelvű csoportok megalakítása szerepel a kormány és az RMDSZ által kötött együttműködési megállapodásban. A Ziarul Clujeanului című kolozsvári lap aug. 20-i számában megszólalt a két tanintézmény rektora. Liviu Marghitas, az utóbbi egyetem vezetője elmondta: nem tud arról, hogy az általa vezetett intézmény tárgya lenne egy ilyen politikai dokumentumnak. - Nem érkezett kérés a magyar oktatás megvalósítására vonatkozóan. Különben is a mezőgazdaságot, az oktatás nyelvétől függetlenül, mindenhol ugyanúgy szervezik. Diákjaink végzik feladataikat, nem törődnek ezzel - mondta. Alexandru Farcas, a konzervatórium rektora hasonlóan elutasító hangnemben nyilatkozott, megkérdőjelezte a magyar oktatás szükségességét. /Borbély Tamás: Csak jogszabály segíthet a magyar karokon. Mások is elutasítják a magyar nyelvű oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

"A kommunista diktatúra udvari költője, Adrian Paunescu - a kormánypártnak köszönhetően -a politika vezéregyénisége lett. Politikusként a szenátusban vív ádáz küzdelmet a "románok jogaiért", esti szabad idejében pedig a tv-csatornák műsorvezetőjeként a legaljasabb módon gyalázza a magyarokat. A Realitatea Tv-ben légből kapott vádak, a hamisított adatok tömkelegét zúdítja naiv nézői nyakába, bőven kimerítve a nemzeti uszítás, a gyűlöletkeltés valamennyi vádpontját. Az egyik olvasónk felrótta a lapnak, hogy nem reagál a Paunescu-féle történelemhamisításra, az RMDSZ a kormánypárttal kötött megállapodás dacára semmit sem tesz a magyarellenes hangulatkeltés megfékezésére. Az olvasó felháborodása jogos, hiszen az aradi vértanúk, illetve a Szabadság-szobor kapcsán például annyi valótlanság, alaptalan állítás hangzott el, hogy Tokay György RMDSZ-képviselő telefonon megpróbált ugyan azon melegében bekapcsolódni az ún. vitába, de végül kénytelen volt lecsapni a kagylót. Az RMDSZ-nek viszont lépnie kellene: az állam- és kormányfőt gyalázó OTV-t meglepő gyorsasággal sikerült felfüggeszteni, majd megszüntetni; ugyanígy Paunescut és őt dicsőítő janicsárjait le kellene tiltani valamiképpen a képernyőről. /Ferencz L. Imre: Gyalázzák a sajátjukat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./"

"Ülésezett a kormánypárt /PSD/ és az RMDSZ vegyes bizottsága. Közös álláspontjuk az, hogy az aradi Szabadság-szobornak a helyi önkormányzat által kijelölt méltó helyére kell kerülnie - jelentette ki Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. A szenátor hozzátette, "ez azt jelenti, hogy a szoborállítást akadályozó jelenlegi adminisztratív és egyéb döntéseket felül kell vizsgálni". Az RMDSZ tárgyalócsoportja 23 pontos listával ült le a tárgyalóasztalhoz, és a megbeszélések során áttekintették a pártközi együttműködés helyzetét, különös figyelmet fordítva a tanévkezdéssel kapcsolatos kérdésekre. Azt is rögzítették, hogy miként működnek együtt a 2004-es költségvetési törvénytervezet kidolgozásában. /Gazda Árpád: Megegyeztek a szoborállításról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./"

"Aug. 25-én kezdte el a szenátus rendkívüli nyárvégi ülését. Az alkotmányt módosítása folyik. A felsőházba benyújtott 324 módosító javaslat közül 191-et eleve elutasítottak, 11-et visszavontak, s tulajdonképpen csak 32-őt fogadtak el a kidolgozással megbízott bizottságban. Az RMDSZ frakciója is több javaslatot benyújtott. Ismét kérte, hogy töröljék a Romániát nemzetállamnak kimondó 1-es cikkelyt, javasolta továbbá, hogy a román alkotmány a nemzeti kisebbségeket nemzeti közösségekként ismerje el. Ezeket az alkotmánymódosító bizottság elutasította. /Kilin Sándor: Alkotmányfoltozás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./"

"Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke aug. 25-én, a szenátus ülésén kifejtette, hogy az RMDSZ több alkotmánymódosító javaslatot nyújtott be, ugyanígy előterjesztette a romániai nemzeti közösségek jogállására vonatkozó javaslatcsomagot is. Egyes módosító javaslataikat elfogadták, másokat pedig elutasítottak. Végeredményben a jelenlegi tervezet jobbítja az alkotmányt, de alkotmányreformról nem lehet beszélni. A kisebbségi jogok szempontjából fontos az alkotmány kiegészítése olyan rendelkezésekkel, melyek biztosítják az anyanyanyelv használatát a helyi közigazgatásban, az állam helyi intézményeiben és az igazságszolgáltatásban. Nem fogadták el viszont a nemzetállami meghatározásnak az alkotmányból törlését célzó javaslatukat. meghatározás azt sugallja, hogy a román állam kizárólag a román nemzeté. "Mi azt valljuk, hogy mind a magyarok, mind a más nemzetiségű polgárok az állam alkotó elemei, még történelmi szempontból is." Semmi nem indokolja azt, hogy Románia maradjon az egyetlen állam Európában, amelyik egy ilyen alkotmány-koncepcióval rendelkezik. Az RMDSZ egyetért az elfogadott módosításokkal, de a vitákban fenn fogja tartani más benyújtott módosító javaslatait is. /Markó Béla: A valóságot fogadnák el... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"

"A szenátus aug. 26-i ülésén elvetette az RMDSZ-nek azt a javaslatát, hogy iktassák ki az első cikkelyből a nemzetállam fogalmát. Az RMDSZ indítványa mellett 14-en, ellene 109-en szavaztak. Az alkotmánymódosító bizottsághoz összesen 235 indítványt nyújtottak be a szenátorok, közülük 32-t fogadott el a testület. Ezt a 32 módosító javaslatot vitatta meg a plénum, kettőnek a megszavazásával nem végeztek. /Cseke Péter Tamás: Döntött a szenátus: marad a nemzetállam. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./"

"Tovább folyik a huzavona a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar karainak létrehozása körül. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között megkötött együttműködési megállapodást felülvizsgáló bizottság aug. 25-i ülésén a szövetség és a román kormánypárt képviselői egyetértettek abban, hogy az RMDSZ által kért két magyar fakultást kormányhatározattal hozzák létre, miután a felsőoktatási intézmény szenátusa véleményezi a kérdést. Az egyetem rektora, Andrei Marga azonban Alexandru Athanasiu oktatási miniszternek néhány nappal ezelőtt küldött válaszlevelében úgy fogalmazott, "a magyar karok létrehozásának kérdésében a szenátus jún.0-i döntése továbbra is érvényes". A testület akkori határozatát Ecaterina Andronescu volt tárcavezető és Radu Damian államtitkár levelei váltották ki.Ezekben a kormány képviselői kérték a BBTE vezetőségét, az egyetem magyar tanárai által megfogalmazott igényeknek megfelelően hozza létre a két magyar kart. Az új miniszter aug. 11-i levelében ismételten kérte a rektort, tűzze a kérdést a szenátus legközelebbi ülésének napirendjére. Athanasiu levelét azzal zárja: a szaktárca kész anyagilag is támogatni a kezdeményezést. Andrei Marga rektor válaszlevelében megismételte a BBTE vezetőségének két hónappal korábbi álláspontját: "Amennyiben a minisztérium magára vállalja a magyar karok létrehozásának jogi és anyagi felelősségét, az egyetem szenátusa egy hónapon belül elkészíti a BBTE szerkezeti átalakításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányt, majd ennek függvényében dönt annak lehetőségéről, hogy eleget tegyen-e a magyar kollégák kérésének".Markó Béla úgy vélte, pozitívabb Alexandru Athanasiu miniszter hozzáállása a magyar karok létrehozásának kérdéséhez, mint elődjéé, Ecaterina Andronescué volt. Markó ugyanakkor elismerte, az idei tanév már "elúszott" a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar beiskolázási számainak megállapítása tekintetében. /Salamon Márton László: Babes-Bolyai: meddő levélváltás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./"

"Aug. 27-én a felsőház is elfogadta az anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban Eszerint anyanyelvükön is értekezhetnek a közigazgatási intézményekben azokhoz a kisebbségekhez tartozó személyek, amelyek számaránya az adott településen meghaladja a húsz százalékot. A szövetség javaslatára az alkotmány szerint ez a jog kiterjed a decentralizált intézményekre is, mint például a pénzügyi igazgatóságokra. Az RMDSZ javaslatára - csakúgy, mint a képviselőházi vita során - sikerült bevinni azt a javaslatot, hogy az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás ezentúl egyházi intézményekben is lehetségessé váljék.A képviselőkhöz hasonlóan aug. 27-én a szenátorok is megszavazták, hogy az alkotmány értelmében ezentúl nem kötelező a katonai szolgálat Romániában; az ország védelmének megszervezését az alaptörvény szerint sarkalatos törvény szabályozza. /Cseke Péter Tamás: Szenátus: bővülhet a felekezeti oktatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./"

"Eddig közel százezer moldovai állampolgár szerzett román állampolgárságot, és közülük több mint 27 ezren román útlevelet is. A román-moldovai állampolgárok közül 440-en fordultak az utóbbi két évben nyugdíjkérelemmel a román nyugdíjbiztosítóhoz, a Védelmi Minisztérium viszont egyetlen olyan román-moldovai állampolgárról sem tud, aki Romániában jelentkezett volna sorkatonai szolgálatra. Valamennyi kettős állampolgár romániai szavazati joggal is rendelkezik. Még nem sikerült feldolgozni a korábban felgyűlt aktákat, kérelmeket.A nyugdíjat annak az országnak a nyugdíjpénztára fizeti, amelyik területén nyugdíjazása pillanatában állandó lakhelye volt a kérelmezőnek. 2001. január elseje óta 440 moldovai-román állampolgár kérte romániai nyugdíjazását. A hét elején elfogadta a román állampolgársági törvényt módosító 2003/43-as sürgősségi kormányrendeletet a képviselőház plénuma /előzőleg a szenátus már elfogadta/. A szöveg csak a házközi egyeztetés után válik véglegessé, mert a két ház által javasolt változat néhány ponton más-más megfogalmazást tartalmaz. Azt már az 1991/21-es állampolgársági törvény is kimondta, hogy a külföldi állandó lakhely megőrzése mellett is megszerezhetik a román állampolgárságot azok a személyek, akik egykor Románia állampolgárai voltak. 2000. márciusától a határ menti megyék rendőrkapitányságain is be lehetett nyújtani a kérvényeket. Ez az engedmény 2001 végéig volt érvényben. Ekkor a Nastase-kabinet egy sürgősségi kormányrendelettel a Belügyminisztériumtól az Igazságügyi Minisztérium alárendeltségébe helyezte át az állampolgársági hivatalt, és az igazságügyi tárcának már nem voltak területi irodái. A most beiktatott cikkely szerint: "Azok a volt román állampolgárok és másodfokig terjedő leszármazottaik, akik 1989. dec. 22. előtt nekik nem felróható okokból veszítették el a román állampolgárságukat, vagy akaratukon kívül vonták azt meg tőlük, kérésre visszakaphatják a román állampolgárságot. Emellett megőrizhetik az idegen állampolgárságot, és megőrizhetik külföldi állandó lakhelyüket, vagy áthelyezhetik azt Romániába." A fenti kategóriákba tartozó személyeket a törvény mentesíti az állampolgárság visszaszerzésének költségeitől. A módosított törvény több pontja is arra utal, hogy a román állam a szülőföldjükön maradva szeretné román állampolgárrá tenni a besszarábiai románokat. Erre utal, hogy más szabályozás érvényes a már Romániában élő egykori román állampolgárokra. Ők csak négy év itt-tartózkodás után kérvényezhetik az állampolgárságot. A román útlevél adta utazási lehetőségek is elsősorban azok számára nyílnak meg, akik megőrzik a külföldi állandó lakhelyüket. Ők a román útlevéllel úgy utazhatnak Európa országaiban, mint bármelyik román állampolgár. A román állampolgársági törvény korábban nem volt tekintettel a nemzeti hovatartozásra, a kulturális kötődésre. Elvileg azok a moldovai vagy bukovinai ukránok vagy oroszok is megszerezhették a román állampolgárságot, akik a két világháború között - míg szülőföldjük Romániához tartozott - román állampolgárok voltak. A kormányrendelettel módosított változat immár a román nyelv ismeretét is feltételként fogalmazza meg. A nyelvtudásról a kérvényt vevő hivatalnoknak kell meggyőződnie. /Gazda Árpád: Százezer román-moldovai állampolgár. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./"

"Az RMDSZ és a kormánypárt közti együttműködési megállapodásban foglaltak megvalósításának üteméről, az alkotmánymódosítás szenátusi vitájáról, a kettős állampolgárság kérdéséről és az Ügyvezető Elnökség legutóbbi üléséről, tájékoztatta a sajtó képviselőit aug. 29-én Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök. Sikerült megállapodniuk abban, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül kormányhatározattal hozzák létre a szövetség által kért két magyar fakultást, miután megkapták az egyetem szenátusa erre vonatkozó véleményezését. Hasonlóképpen járnának el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem beiskolázási számának ügyében is. Idén is - mint minden évben - gondot jelent a magyar nyelvű tankönyvek hiánya, az RMDSZ a lehetőségekhez mérten mindent megtesz a probléma orvoslása érdekében. A kettős állampolgárságról Markó Béla elmondta: szakértőkből - jogászokból és politikusokból - álló bizottságot hoznak létre az elkövetkezőkben, amelynek feladata a kérdés körül kialakult helyzet elemzése lesz. /P. A. M.: Szakértők elemzik a kettős állampolgárság kérdését. Markó Béla és Takács Csaba kolozsvári sajtótájékoztatón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"Az egyetemi karok etnikai alapon történő szétválasztása óhatatlanul a Babes-Bolyai Tudományegyetemen létező együttműködési légkör szétrombolásához vezet - olvasható az egyetem sajtóosztályának közleményben. Az intézmény vezetősége úgy véli, hogy az épületek, tantermek és könyvtárak újraosztása fölösleges konfliktusokat fog gerjeszteni. "Abszurd vita keletkezik majd, így számos embernek szenvednie kell a politikai jellegű érdekekből feszültséggel terhelt interetnikus kapcsolatok miatt". Mint ismeretes, Alexandru Athanasiu oktatási miniszter átiratban arról biztosította az egyetem vezetőségét, hogy a tárca magára vállalja a magyar karok működtetésének költségeit. Legutóbb Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott a magyar karok megalakulásáról. "Jelenleg a BBTE szenátusának elemzését várjuk. Remélem, hogy a testület pozitív véleményezést fogalmaz meg. A kormány meghozza döntését a két magyar kar létrehozásáról, s a kormányrendelet abban az esetben is megszülethet, ha a szenátus elutasító határozatot hoz" - szögezte le az RMDSZ elnöke. /B. T.: Etnikai feszültséget okoznának a magyar karok? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Kása Zoltán rektor-helyettes szerint az oktatási tárca pénzügyi felelősséget vállalt a karok létrehozására, ezt Markó Béla szövetségi elnök is megerősítette, hozzátéve, továbbra is várják a tudományegyetem szenátusának véleményét. Markó felszólította a kormánypártot, tartsa magát az egyezményben megfogalmazott, a magyar karok létrehozásáról szóló kitételhez. "A kormány egyezségünk szerint vállalni fogja a felelősséget, és Alexandru Athanasiu miniszter jelezte is, hogy azokat a többletköltségeket, amelyek a két kar létrehozása miatt felmerülnek, a kormány fedezni fogja" - szögezte le a Krónikának Markó, aki szerint 2003-ban egy ilyen kérdésben, mint amilyen a magyar karok létrehozása, csak pénzügyi gondok merülhetnek fel. A két magyar kar létrehozásáról kormányhatározat dönt majd. "Nem levelezgetni, sajtóközleményeket kibocsátani, polémiát folytatni kellene, hanem egyszerűen megtenni azt, ami már rég esedékes, azaz a BBTE szenátusának véleményt kellene mondania erről a kérdésről" - tette hozzá. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese cáfolta a közleménybe foglalt egyes kijelentéseket, tudomása szerint az oktatási minisztérium vállalta a pénzügyi felelősséget a magyar karok létrehozására. "A szenátusnak újra kell tárgyalnia a kérdést, és a júniusi határozat alapján nyilván nem szavazhatja le a karok létrehozását, mivel a szavahihetősége múlik ezen" - mondta Kása. A rektor-helyettes a megvalósíthatósági tanulmány kapcsán közölte: két ilyen nagyméretű kar csak gazdaságos lehet. "Az egyetemen számos, ezeknél kisebb kar is működik, amely el tudja tartani magát. Ez nem lehet akadály" - tette hozzá. /Lepedus Péter: Megaegyetem kell a kolozsvári magyar karokhoz? = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./"