Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2014. november 24.
Johannisról mesélnek a szebeni magyarok
Egészen másnak ismerik a nagyszebeni magyar közösség képviselői Klaus Johannist, mint ahogy a szász politikust az RMDSZ felső vezetése festette le az államfő-választási kampányban. Szerintük hiába próbálnak egyesek kígyót-békát elhitetni államelnökké választott polgármesterükről, az elmúlt másfél évtized alatt a szebeni magyaroknak volt alkalmuk megtapasztalni Johannis munkamódszerét, szavahihetőségét és a nemzeti közösségekhez való viszonyulását.
Az alig néhány napja megválasztott államfőt dicsérő szavakat már a szebeni városháza előtti Nagypiac téren felállított karácsonyi vásárban is bőven hallani. Az akcentusról ítélve a „de ügyes városgazda” vagy a „tényleg elnöknek való úriember” minősítések semmiként nem helyi magyaroktól származnak. A kürtőst, lángos vagy forralt bort kínáló székelyföldi árusok azonban arról igyekeznek meggyőzni, hogy ők jól ismerik az elöljárót, hisz ahányszor az egykori szász városban ütik fel a lacikonyhát, a polgármester mindig kedves hozzájuk, és barátságosan üdvözli.
„Ráadásul magyarul!” – vágja rá az egyik férfi. Klaus Johannis igyekszik mindenkit anyanyelvén köszönteni, és néhány szót szólni hozzá, de a különböző internetes oldalakon megjelenő hírekkel ellentétben, nem beszéli a magyar nyelvet. Az viszont igaz, hogy evangélikusként minden vasárnap ott van a római katolikus templomban, de nem a magyar, hanem a német misén.
Az ingujjból előrántott adu
A beiktatás előtt álló elnök és a piactéri árusokhoz képest Johannist ténylegesen ismerő nagyszebeni magyar politikai, érdekképviseleti és kulturális szervezetek kapcsolata szinte két évtizedes múltra tekint vissza. Az ismerkedés a Samuel von Brukenthal Főgimnázium egykori fizikatanárával az RMDSZ és a Romániai Németek Demokrata Fórumának közös, főtéri székházában, valamikor 1996 második felében történt – emlékszik vissza Szombatfalvi Török Ferenc, a helyi RMDSZ akkori elnöke.
„Amikor a szövetség első ízben, ’96-ban belépett a kormányba, Szeben megyében megkapta, többek között, a helyettes főtanfelügyelői tisztséget. A német fórum képviselői arra kértek, adjuk át nekik a funkciót, nem bánjuk meg, mert a jelöltjük minden magyar ügyet felvállal. Némi vacillálás után megtettük, amiért meg is kaptuk a magunkét az RMDSZ felső vezetésétől. Csak annyit kértem a fórum vezetőitől, ha lehet, az akkor már tisztségben lévő Hanz Schneidert jelöljék a továbbiakban is. Nem lehet, válaszolták, hisz a pozícióra valaki mást szemeltek ki. Ekkor mutatták be nekünk Klaus Johannist, akit jóformán csak látásból ismertünk” – eleveníti fel a múlt vasárnap megválasztott államelnökkel való első találkozását Szombatfalvi Török Ferenc, aki annak idején, 1992 és 2000 között a megyei önkormányzat tagja volt.
Mint mondja, a szászok betartották az ígéretüket: emberük, akit nem sokkal később főtanfelügyelővé léptettek elő, az RMDSZ minden kérését teljesítette. „Ez idő tájt sikerült Bürkösön, Oltszakadáton, Vízaknán és Mihályfalván óvodai csoportokat és elemi osztályokat indítanunk, Szentágotán és Nagydisznódon népiskolákat létrehoznunk” – sorolja kapásból a Johannishoz kötődő első megvalósításokat Török.
Johannis az RMDSZ polgármestere is lehetett volna
Azt viszont még a szebeni magyarok közül is kevesen tudják, hogy első polgármesteri mandátumát Klaus Johannis akár az RMDSZ színeiben is megszerezhette volna. A helyi románságban a ’90-es évek vége felé fogalmazódott meg, hogy az addig eredménytelen és számos viszályt gerjesztő román polgármesterek után jó lenne egy tekintélynek örülő németajkú személyt jelölni a városatyai tisztségre.
A Nemzeti liberális Párt akkori elnöke, Petru Simption azzal a javaslattal kereste meg Szombatfalvi Török Ferencet, mint olyant, aki jó kapcsolatot ápol az akkoriban teljesen apolitikus Romániai Németek Demokrata Fórumával, hogy a szászok sorában találjanak egy közös jelöltet.
„Megkerestük a fórum egyik kulcsemberét, a nemzetközi hírnevű műépítész Hermann Fabinit, és arra kértük, legyen a PNL és az RMDSZ közös jelöltje. Kéthetes gondolkodási idő után megköszönte a bizalmat, de elutasította, viszont ajánlott valakit: Klaus Johannis főtanfelügyelőt. A liberálisoknak nem tetszett az ötlet, így kútba dőlt az egész. Újabb két hét múlva a német fórum bejelentette: versenybe száll a polgármesteri székért, jelöltje Johannis” – emlékszik a kulisszák mögötti mozzanatokra az RMDSZ volt elnöke.
Bár a 2000 elején készült közvélemény-kutatások szerint a német jelölt előtt hét román politikus állt, az RMDSZ meghívta az egyik közgyűlésére Johannist, mutassa be a terveit.
„Mi magyarok addig is felnéztünk a német közösségre, kultúrára és mentalitásra, de azon a gyűlésen Johannis különösképpen elnyerte a tetszésünket. Még annyit sem beszélt, mint most, kissé nehézkesen is fejezte ki magát, de amit mondott, azzal lényegre tört. Utólag árulta el, hogy életében akkora tapsot nem kapott, mint akkor az RMDSZ-nél” – idézi fel Klaus Johannisnak a magyar közösség előtti bemutatkozását Szombatfalvi Török Ferenc. A maroknyi magyarság és a még inkább megfogyatkozott szász lakosság támogatása azonban mit sem ért volna, ha a románság nem szavaz a változásra.
Az adott szó súlya
Aki 2000-ben Johannis mellé állt, nem bánta meg. Míg első megválasztásához két fordulóra volt szükség, a következő mandátumokban a szász jelölt már az első körből abszolút többséget szerzett. A későbbi 88,7-es, 83,2-es és 77,9-es győzelmi arányok teljesen egyértelműsítették a polgármester megítélését.
Szombatfalvi Török János egy régi, megkopott noteszt szed elő a fiókjából, belelapoz, és átnyújtja. 2002, augusztus – olvasható az egyetemi tanár címként megjelenő kézírása. Alatta pontokba szedve: Bilinszky-emléktábla, Petőfi-park, a Polgári Magyar Művelődési Egyesület épületének ügye, belvárosi telek egy közösségi ház építésére, többnyelvű helységnévtábla és egy-egy megjegyzés.
„Így jelentkeztünk az egyeztető gyűléseken. Mi soroltuk a kéréseinket, Johannis meg helyben, habozás nélkül döntött. Nem beszélt mellé, nem ígért teljesíthetetlen dolgokat. Megmondta tisztán, nem tudja támogatni a város bejáratához kért magyar felirat elhelyezését. A többi óhajunkat, időhúzás, emlékeztetés és kérleltetés nélkül teljesítette” – mondja a volt RMDSZ-elnök, aki miután 2005 végén átadta a stafétabotot a fiatalabb nemzedéknek, a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület irányítását vette át.
A civil szervezet is a polgármesternek köszönheti a főtéri Magyar Ház visszaszerzését. Klaus Johannis és az önkormányzati testület – melynek egyetlen RMDSZ-es tagja sem volt – a 2001/10-es törvény egyik, Szebenben átjárhatónak tűnő kiskapuját használva ki, visszaszolgáltatta a magyar közösségnek a Nagypiac téri, ezerhatszázas években épült háromszintes ingatlant.
Meg is gyűlt emiatt a baja a bűnügyi szervekkel, melyek arra kötelezték, hogy perelje vissza az időközben telekkönyvezett épületet. Pedig a tulajdonjog vitathatatlan volt: a főtéri épületet az egykori Magyar Polgári Kör vásárolta 1895-ben. A házat jóval a ’48-as államosítás után kobozták el, immár a Madosztól. A román kommunisták 1956-ban teljesen kifüstölték onnan a magyar szervezetet – a szó szoros értelmében.
„Az épület előtti téren meggyújtották a régi, értékes könyveinket, melyeknek egy része szerencsére megmenekült, a nyugdíjasok egyesületéhez és az Astra könyvtárba került” – mesélik a nagyszebeni magyarság képviselői. Az öt évig tartó per végül a jogos tulajdonos javára dőlt el.
„Tudtuk, hogy a polgármester külső nyomásra lépett. Nem haragudtunk rá, hisz ő volt az, aki a törvényt és a tulajdonjogot tiszteletben tartva, visszaszolgáltatta az ingatlant. A városháza a per alatt is korrektül járt el, Johannis nem fellebbezte meg az alapfokú ítéletet” – idézi fel a Magyar Ház fél évszázad alatt megélt második kálváriáját Török elődje, a polgári egyesületet nyolcvanéves koráig irányító Kalmár Zoltán.
Működő kulturális autonómia
„Függetlenül attól, hogy mit mondanak a kissé eltébolyodott nagyjaink, nekem csupa pozitív élményeim vannak a polgármesterrel kapcsolatosan” – szögezi le már a beszélgetés elején Serfőző Levente. A másik civil szervezet, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke szerint azoknak, akik mindent megmozgattak annak érdekében, hogy november 16-án a magyarság ne voksoljon Johannisra, el kellene gondolkodniuk azon, hogy a német politikusnak már négyszer szavazott bizalmat a közösség Nagyszebenben.
Az itt született és élő Serfőző büszkén állítja: magyarként jól érzi magát Szebenben. Mint mondja, sokaknak lenne mit tanulniuk az itt megvalósult kulturális autonómiából.
„Alig vagyunk magyarok ebben a városban, de két művelődési szervezetünk van, anyanyelvünkön tanulhatunk, visszakaptuk felekezeti és közösségi ingatlanjainkat, a magyar óvodás csoportot befogadták az evangélikus egyház épületébe, három diákkal is elindíthattuk a kilencedik osztályt, egyházaink arányos finanszírozásban részesülnek, az Ars Hungarica keretében évről évre bemutathatjuk magyarságunk hagyományait és kultúráját” – sorolja a közösségi összefogásból, a polgármester hozzáállásából és a többségiek támogatásából fakadó pozitívumokat Serfőző Levente.
A főként művelődési események szervezésével foglalkozó egyesület vezetője szerint mindezek ellenére hathatósabb támogatásban is részesülhetnének a magyar közösség rendezvényei. „A polgármester több pénzt is juttathatott volna a rangos rendezvényekre, ez igaz. Mint ahogy az is, hogy jól esne, ha legalább időnként megjelenne egy-egy eseményünkön, és ne csupán a helyetteseit küldje. De ne mindössze a pénzosztás alapján ítéljünk meg valakit” – vallja Serfőző, aki szerint egy rosszindulatú elöljáró meg se hallgatná a háromezer főt alig meghaladó magyarság kéréseit.
Órát lehet beállítani utána
Mint ottjártunkkor ismételten kiderült, a német pontosság nem egyszerű mítosz, még az elrománosodott Szászföldön is működik.
„Azon túl, hogy igen komoly és pedáns ember, a pontosságnak ritka formáját ismerhették meg általa a szebeniek: megtanultak odafigyelni az óra másodpercmutatójára. Bármilyen találkozó, amin megjelent az elmúlt tizennégy évben, legyen az a hétfő reggeli városházi gyűlés vagy a kulturális események szervezőivel folytatott állandó egyeztetések, ő mindig akkor lépett be a polgármesteri hivatal gyűlésterembe, amikor a másodpercmutató pontosan a nagymánusra ért” – meséli Kató Csilla, az Astra Filmfesztivál művészeti igazgatója.
A megbeszélésekről nem csak a polgármester nem késhetett; íratlan szabállyá vált, hogy az utána érkezők már nem léphettek be a terembe. Kató Csilla szerint ez nem valamiféle beteges pontossági mániának tulajdonítható; a szász mentalitás része.
„Egyébként a másodpercmutató figyelembe vételét a közös rendezvények kezdete alkalmával más alkalmakkor is megtapasztaltam a szebeni szászok körében” – teszi hozzá a térség legrangosabb filmfesztiváljának a társszervezője.
Akárcsak a HÍD elnökének, Kató Csillának is lenne oka az általa szervezett nemzetközi rendezvény alulfinanszírozására panaszkodni. A székelyföldi származású, Budapesten diplomázott antropológus viszont sokkal fontosabbnak tartja mindazt a mély és pozitív változást, ami szinte szeme láttára, az elmúlt tizennégy esztendő alatt a városban végbement.
Ezt hangsúlyozza Guttmann Szabolcs is, aki Nagyszeben főépítészeként meghatározó szerepet játszott a történelmi belváros újjávarázslásában. Mint mondja, polgármestersége első felében Johannis rendkívül fogékony volt a szakma véleményére, viszont 2007 után, miután Nagyszeben átadta az Európai Kulturális Fővárosa stafétabotját, tapasztalata szerint ugyanabba a csapdába esett, mint az elmúlt huszonöt év legtöbb romániai politikusa: egymaga hozta meg a döntéseket, ami kettőjük munkakapcsolatának a végét is jelentette.
A ma már Kolozsváron élő műépítész viszont azt szeretné, ha államfőként Klaus Johannis ismét úgy kezdené el a feladatát, mint polgármesterként, az első mandátumai alatt.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
Egészen másnak ismerik a nagyszebeni magyar közösség képviselői Klaus Johannist, mint ahogy a szász politikust az RMDSZ felső vezetése festette le az államfő-választási kampányban. Szerintük hiába próbálnak egyesek kígyót-békát elhitetni államelnökké választott polgármesterükről, az elmúlt másfél évtized alatt a szebeni magyaroknak volt alkalmuk megtapasztalni Johannis munkamódszerét, szavahihetőségét és a nemzeti közösségekhez való viszonyulását.
Az alig néhány napja megválasztott államfőt dicsérő szavakat már a szebeni városháza előtti Nagypiac téren felállított karácsonyi vásárban is bőven hallani. Az akcentusról ítélve a „de ügyes városgazda” vagy a „tényleg elnöknek való úriember” minősítések semmiként nem helyi magyaroktól származnak. A kürtőst, lángos vagy forralt bort kínáló székelyföldi árusok azonban arról igyekeznek meggyőzni, hogy ők jól ismerik az elöljárót, hisz ahányszor az egykori szász városban ütik fel a lacikonyhát, a polgármester mindig kedves hozzájuk, és barátságosan üdvözli.
„Ráadásul magyarul!” – vágja rá az egyik férfi. Klaus Johannis igyekszik mindenkit anyanyelvén köszönteni, és néhány szót szólni hozzá, de a különböző internetes oldalakon megjelenő hírekkel ellentétben, nem beszéli a magyar nyelvet. Az viszont igaz, hogy evangélikusként minden vasárnap ott van a római katolikus templomban, de nem a magyar, hanem a német misén.
Az ingujjból előrántott adu
A beiktatás előtt álló elnök és a piactéri árusokhoz képest Johannist ténylegesen ismerő nagyszebeni magyar politikai, érdekképviseleti és kulturális szervezetek kapcsolata szinte két évtizedes múltra tekint vissza. Az ismerkedés a Samuel von Brukenthal Főgimnázium egykori fizikatanárával az RMDSZ és a Romániai Németek Demokrata Fórumának közös, főtéri székházában, valamikor 1996 második felében történt – emlékszik vissza Szombatfalvi Török Ferenc, a helyi RMDSZ akkori elnöke.
„Amikor a szövetség első ízben, ’96-ban belépett a kormányba, Szeben megyében megkapta, többek között, a helyettes főtanfelügyelői tisztséget. A német fórum képviselői arra kértek, adjuk át nekik a funkciót, nem bánjuk meg, mert a jelöltjük minden magyar ügyet felvállal. Némi vacillálás után megtettük, amiért meg is kaptuk a magunkét az RMDSZ felső vezetésétől. Csak annyit kértem a fórum vezetőitől, ha lehet, az akkor már tisztségben lévő Hanz Schneidert jelöljék a továbbiakban is. Nem lehet, válaszolták, hisz a pozícióra valaki mást szemeltek ki. Ekkor mutatták be nekünk Klaus Johannist, akit jóformán csak látásból ismertünk” – eleveníti fel a múlt vasárnap megválasztott államelnökkel való első találkozását Szombatfalvi Török Ferenc, aki annak idején, 1992 és 2000 között a megyei önkormányzat tagja volt.
Mint mondja, a szászok betartották az ígéretüket: emberük, akit nem sokkal később főtanfelügyelővé léptettek elő, az RMDSZ minden kérését teljesítette. „Ez idő tájt sikerült Bürkösön, Oltszakadáton, Vízaknán és Mihályfalván óvodai csoportokat és elemi osztályokat indítanunk, Szentágotán és Nagydisznódon népiskolákat létrehoznunk” – sorolja kapásból a Johannishoz kötődő első megvalósításokat Török.
Johannis az RMDSZ polgármestere is lehetett volna
Azt viszont még a szebeni magyarok közül is kevesen tudják, hogy első polgármesteri mandátumát Klaus Johannis akár az RMDSZ színeiben is megszerezhette volna. A helyi románságban a ’90-es évek vége felé fogalmazódott meg, hogy az addig eredménytelen és számos viszályt gerjesztő román polgármesterek után jó lenne egy tekintélynek örülő németajkú személyt jelölni a városatyai tisztségre.
A Nemzeti liberális Párt akkori elnöke, Petru Simption azzal a javaslattal kereste meg Szombatfalvi Török Ferencet, mint olyant, aki jó kapcsolatot ápol az akkoriban teljesen apolitikus Romániai Németek Demokrata Fórumával, hogy a szászok sorában találjanak egy közös jelöltet.
„Megkerestük a fórum egyik kulcsemberét, a nemzetközi hírnevű műépítész Hermann Fabinit, és arra kértük, legyen a PNL és az RMDSZ közös jelöltje. Kéthetes gondolkodási idő után megköszönte a bizalmat, de elutasította, viszont ajánlott valakit: Klaus Johannis főtanfelügyelőt. A liberálisoknak nem tetszett az ötlet, így kútba dőlt az egész. Újabb két hét múlva a német fórum bejelentette: versenybe száll a polgármesteri székért, jelöltje Johannis” – emlékszik a kulisszák mögötti mozzanatokra az RMDSZ volt elnöke.
Bár a 2000 elején készült közvélemény-kutatások szerint a német jelölt előtt hét román politikus állt, az RMDSZ meghívta az egyik közgyűlésére Johannist, mutassa be a terveit.
„Mi magyarok addig is felnéztünk a német közösségre, kultúrára és mentalitásra, de azon a gyűlésen Johannis különösképpen elnyerte a tetszésünket. Még annyit sem beszélt, mint most, kissé nehézkesen is fejezte ki magát, de amit mondott, azzal lényegre tört. Utólag árulta el, hogy életében akkora tapsot nem kapott, mint akkor az RMDSZ-nél” – idézi fel Klaus Johannisnak a magyar közösség előtti bemutatkozását Szombatfalvi Török Ferenc. A maroknyi magyarság és a még inkább megfogyatkozott szász lakosság támogatása azonban mit sem ért volna, ha a románság nem szavaz a változásra.
Az adott szó súlya
Aki 2000-ben Johannis mellé állt, nem bánta meg. Míg első megválasztásához két fordulóra volt szükség, a következő mandátumokban a szász jelölt már az első körből abszolút többséget szerzett. A későbbi 88,7-es, 83,2-es és 77,9-es győzelmi arányok teljesen egyértelműsítették a polgármester megítélését.
Szombatfalvi Török János egy régi, megkopott noteszt szed elő a fiókjából, belelapoz, és átnyújtja. 2002, augusztus – olvasható az egyetemi tanár címként megjelenő kézírása. Alatta pontokba szedve: Bilinszky-emléktábla, Petőfi-park, a Polgári Magyar Művelődési Egyesület épületének ügye, belvárosi telek egy közösségi ház építésére, többnyelvű helységnévtábla és egy-egy megjegyzés.
„Így jelentkeztünk az egyeztető gyűléseken. Mi soroltuk a kéréseinket, Johannis meg helyben, habozás nélkül döntött. Nem beszélt mellé, nem ígért teljesíthetetlen dolgokat. Megmondta tisztán, nem tudja támogatni a város bejáratához kért magyar felirat elhelyezését. A többi óhajunkat, időhúzás, emlékeztetés és kérleltetés nélkül teljesítette” – mondja a volt RMDSZ-elnök, aki miután 2005 végén átadta a stafétabotot a fiatalabb nemzedéknek, a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület irányítását vette át.
A civil szervezet is a polgármesternek köszönheti a főtéri Magyar Ház visszaszerzését. Klaus Johannis és az önkormányzati testület – melynek egyetlen RMDSZ-es tagja sem volt – a 2001/10-es törvény egyik, Szebenben átjárhatónak tűnő kiskapuját használva ki, visszaszolgáltatta a magyar közösségnek a Nagypiac téri, ezerhatszázas években épült háromszintes ingatlant.
Meg is gyűlt emiatt a baja a bűnügyi szervekkel, melyek arra kötelezték, hogy perelje vissza az időközben telekkönyvezett épületet. Pedig a tulajdonjog vitathatatlan volt: a főtéri épületet az egykori Magyar Polgári Kör vásárolta 1895-ben. A házat jóval a ’48-as államosítás után kobozták el, immár a Madosztól. A román kommunisták 1956-ban teljesen kifüstölték onnan a magyar szervezetet – a szó szoros értelmében.
„Az épület előtti téren meggyújtották a régi, értékes könyveinket, melyeknek egy része szerencsére megmenekült, a nyugdíjasok egyesületéhez és az Astra könyvtárba került” – mesélik a nagyszebeni magyarság képviselői. Az öt évig tartó per végül a jogos tulajdonos javára dőlt el.
„Tudtuk, hogy a polgármester külső nyomásra lépett. Nem haragudtunk rá, hisz ő volt az, aki a törvényt és a tulajdonjogot tiszteletben tartva, visszaszolgáltatta az ingatlant. A városháza a per alatt is korrektül járt el, Johannis nem fellebbezte meg az alapfokú ítéletet” – idézi fel a Magyar Ház fél évszázad alatt megélt második kálváriáját Török elődje, a polgári egyesületet nyolcvanéves koráig irányító Kalmár Zoltán.
Működő kulturális autonómia
„Függetlenül attól, hogy mit mondanak a kissé eltébolyodott nagyjaink, nekem csupa pozitív élményeim vannak a polgármesterrel kapcsolatosan” – szögezi le már a beszélgetés elején Serfőző Levente. A másik civil szervezet, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke szerint azoknak, akik mindent megmozgattak annak érdekében, hogy november 16-án a magyarság ne voksoljon Johannisra, el kellene gondolkodniuk azon, hogy a német politikusnak már négyszer szavazott bizalmat a közösség Nagyszebenben.
Az itt született és élő Serfőző büszkén állítja: magyarként jól érzi magát Szebenben. Mint mondja, sokaknak lenne mit tanulniuk az itt megvalósult kulturális autonómiából.
„Alig vagyunk magyarok ebben a városban, de két művelődési szervezetünk van, anyanyelvünkön tanulhatunk, visszakaptuk felekezeti és közösségi ingatlanjainkat, a magyar óvodás csoportot befogadták az evangélikus egyház épületébe, három diákkal is elindíthattuk a kilencedik osztályt, egyházaink arányos finanszírozásban részesülnek, az Ars Hungarica keretében évről évre bemutathatjuk magyarságunk hagyományait és kultúráját” – sorolja a közösségi összefogásból, a polgármester hozzáállásából és a többségiek támogatásából fakadó pozitívumokat Serfőző Levente.
A főként művelődési események szervezésével foglalkozó egyesület vezetője szerint mindezek ellenére hathatósabb támogatásban is részesülhetnének a magyar közösség rendezvényei. „A polgármester több pénzt is juttathatott volna a rangos rendezvényekre, ez igaz. Mint ahogy az is, hogy jól esne, ha legalább időnként megjelenne egy-egy eseményünkön, és ne csupán a helyetteseit küldje. De ne mindössze a pénzosztás alapján ítéljünk meg valakit” – vallja Serfőző, aki szerint egy rosszindulatú elöljáró meg se hallgatná a háromezer főt alig meghaladó magyarság kéréseit.
Órát lehet beállítani utána
Mint ottjártunkkor ismételten kiderült, a német pontosság nem egyszerű mítosz, még az elrománosodott Szászföldön is működik.
„Azon túl, hogy igen komoly és pedáns ember, a pontosságnak ritka formáját ismerhették meg általa a szebeniek: megtanultak odafigyelni az óra másodpercmutatójára. Bármilyen találkozó, amin megjelent az elmúlt tizennégy évben, legyen az a hétfő reggeli városházi gyűlés vagy a kulturális események szervezőivel folytatott állandó egyeztetések, ő mindig akkor lépett be a polgármesteri hivatal gyűlésterembe, amikor a másodpercmutató pontosan a nagymánusra ért” – meséli Kató Csilla, az Astra Filmfesztivál művészeti igazgatója.
A megbeszélésekről nem csak a polgármester nem késhetett; íratlan szabállyá vált, hogy az utána érkezők már nem léphettek be a terembe. Kató Csilla szerint ez nem valamiféle beteges pontossági mániának tulajdonítható; a szász mentalitás része.
„Egyébként a másodpercmutató figyelembe vételét a közös rendezvények kezdete alkalmával más alkalmakkor is megtapasztaltam a szebeni szászok körében” – teszi hozzá a térség legrangosabb filmfesztiváljának a társszervezője.
Akárcsak a HÍD elnökének, Kató Csillának is lenne oka az általa szervezett nemzetközi rendezvény alulfinanszírozására panaszkodni. A székelyföldi származású, Budapesten diplomázott antropológus viszont sokkal fontosabbnak tartja mindazt a mély és pozitív változást, ami szinte szeme láttára, az elmúlt tizennégy esztendő alatt a városban végbement.
Ezt hangsúlyozza Guttmann Szabolcs is, aki Nagyszeben főépítészeként meghatározó szerepet játszott a történelmi belváros újjávarázslásában. Mint mondja, polgármestersége első felében Johannis rendkívül fogékony volt a szakma véleményére, viszont 2007 után, miután Nagyszeben átadta az Európai Kulturális Fővárosa stafétabotját, tapasztalata szerint ugyanabba a csapdába esett, mint az elmúlt huszonöt év legtöbb romániai politikusa: egymaga hozta meg a döntéseket, ami kettőjük munkakapcsolatának a végét is jelentette.
A ma már Kolozsváron élő műépítész viszont azt szeretné, ha államfőként Klaus Johannis ismét úgy kezdené el a feladatát, mint polgármesterként, az első mandátumai alatt.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
2014. november 24.
Ismét vált az RMDSZ?
Letette ugyan az esküt a jelenlegi, PSD-vezette kormányban az új RMDSZ-es miniszter is hétfőn - ám közben egyre több hang szól arról, hogy Kelemenék esetleg átállnak a PNL-hez.
Ezen a héten fog az RMDSZ konkrét tárgyalásokat folytatni a PNL-vel arról, hogy új parlamenti többséget alkossanak-e együtt. Ezt Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke, a szervezetben még mindig befolyással bíró politikus nyilatkozta hétfőn. Hozzátette: amennyiben esetleg megállapodnak, akkor a parlamentben 2015-ben jöhet létre az új többség. Mint ismeretes, az RMDSZ jelenleg a (még) Voctor Ponta vezette PSD-vel együtt kormányon van és őket támogatja a parlamentben is. Az államfőválasztást azonban a PNL-s Klaus Iohannis nyerte. A megválasztott államfő már rögtön a voksolások után tudatta: kormányváltást is szeretne, de nem azonnal, és nem mindenféle pártváltogató politikusok megszerzése révén, hanem alaposabban átgondolva, és tárgyalások nyomán. Markó azt mondta: "a héten összeül az RMDSZ vezetése is, hogy megtárgyalja a kérdést, mert tudomásom szerint eddig nem voltak egyeztetések".
Eskü
A Bihari Napló volt az első, amelyik hírt adott róla - majd innen a központi média is átvette -, hogy ha központi egyeztetések még nem is voltak, helyi szinten épp Biharban a PNL már meghívta tárgyalni az RMDSZ-t, hogy itt alkossanak új többséget a váradi városi, illetve a megye tanácsban is. Ha ez sikerülne, megpróbálnák leváltani a PSD embereit: Ioan Mangot, a Megyei Tanács alelnöki székéből, és Ovidiu Muresant nagyváradi alpolgármesteri tisztségből.
Minden esetre az átállásról való tárgyalások hírével egy időben, azaz tegnap azért letette az esküt a PSD-RMDSZ-PPDD-PC-kormány új művelődési minisztere. Hegedüs Csilla (és Bogdan Aurescu külügyminiszter) ünnepélyes tegnap19 órakor kezdődött a Cotroceni-i palotában. Hegedüs Csilla kinevezését múlt héten írta alá Traian Băsescu államelnök.
Véleményt mondott az RMDSZ kormányon maradásának, vagy új többséghez csatlakozásának ügyéről Borboly Csaba, a Csík Területi RMDSZ elnöke is. Ő nemrég még úgy értékelte, hogy "azzal, hogy Iohannisra szavaztak, a magyar választók egyértelműen azt üzenték az RMDSZ-nek, hogy a kormányból ki kell lépni"- azonban tegnap már finomított ezen, és azt a nem egyértelmű álláspontot fogalmazta meg, hogy szerinte az RMDSZ kormányon elért bizonyos eredményeket... A (még?) kormányzó PSD-vel kapcsolatos fejlemény, hogy Liviu Dragnea, a párt ügyvezető elnöke tegnap azt mondta, minél gyorsabban kongresszust akarnak a választási vereség után, hogy "januártól a kormányzásra koncentráljanak". Egyes források szerint e kongresszus december 20 körül lehet. Dragnea azt állítja, ezen nem fogják leváltani Victor Pontát a pártelnökségből - más források szerint viszont Ponta lemondatására vagy leváltására készülnek, legalábbis egyes PSD-s körök a párt és a kormány élén sem akarják már látni.
Szeghalmi Örs
erdon.ro
Letette ugyan az esküt a jelenlegi, PSD-vezette kormányban az új RMDSZ-es miniszter is hétfőn - ám közben egyre több hang szól arról, hogy Kelemenék esetleg átállnak a PNL-hez.
Ezen a héten fog az RMDSZ konkrét tárgyalásokat folytatni a PNL-vel arról, hogy új parlamenti többséget alkossanak-e együtt. Ezt Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke, a szervezetben még mindig befolyással bíró politikus nyilatkozta hétfőn. Hozzátette: amennyiben esetleg megállapodnak, akkor a parlamentben 2015-ben jöhet létre az új többség. Mint ismeretes, az RMDSZ jelenleg a (még) Voctor Ponta vezette PSD-vel együtt kormányon van és őket támogatja a parlamentben is. Az államfőválasztást azonban a PNL-s Klaus Iohannis nyerte. A megválasztott államfő már rögtön a voksolások után tudatta: kormányváltást is szeretne, de nem azonnal, és nem mindenféle pártváltogató politikusok megszerzése révén, hanem alaposabban átgondolva, és tárgyalások nyomán. Markó azt mondta: "a héten összeül az RMDSZ vezetése is, hogy megtárgyalja a kérdést, mert tudomásom szerint eddig nem voltak egyeztetések".
Eskü
A Bihari Napló volt az első, amelyik hírt adott róla - majd innen a központi média is átvette -, hogy ha központi egyeztetések még nem is voltak, helyi szinten épp Biharban a PNL már meghívta tárgyalni az RMDSZ-t, hogy itt alkossanak új többséget a váradi városi, illetve a megye tanácsban is. Ha ez sikerülne, megpróbálnák leváltani a PSD embereit: Ioan Mangot, a Megyei Tanács alelnöki székéből, és Ovidiu Muresant nagyváradi alpolgármesteri tisztségből.
Minden esetre az átállásról való tárgyalások hírével egy időben, azaz tegnap azért letette az esküt a PSD-RMDSZ-PPDD-PC-kormány új művelődési minisztere. Hegedüs Csilla (és Bogdan Aurescu külügyminiszter) ünnepélyes tegnap19 órakor kezdődött a Cotroceni-i palotában. Hegedüs Csilla kinevezését múlt héten írta alá Traian Băsescu államelnök.
Véleményt mondott az RMDSZ kormányon maradásának, vagy új többséghez csatlakozásának ügyéről Borboly Csaba, a Csík Területi RMDSZ elnöke is. Ő nemrég még úgy értékelte, hogy "azzal, hogy Iohannisra szavaztak, a magyar választók egyértelműen azt üzenték az RMDSZ-nek, hogy a kormányból ki kell lépni"- azonban tegnap már finomított ezen, és azt a nem egyértelmű álláspontot fogalmazta meg, hogy szerinte az RMDSZ kormányon elért bizonyos eredményeket... A (még?) kormányzó PSD-vel kapcsolatos fejlemény, hogy Liviu Dragnea, a párt ügyvezető elnöke tegnap azt mondta, minél gyorsabban kongresszust akarnak a választási vereség után, hogy "januártól a kormányzásra koncentráljanak". Egyes források szerint e kongresszus december 20 körül lehet. Dragnea azt állítja, ezen nem fogják leváltani Victor Pontát a pártelnökségből - más források szerint viszont Ponta lemondatására vagy leváltására készülnek, legalábbis egyes PSD-s körök a párt és a kormány élén sem akarják már látni.
Szeghalmi Örs
erdon.ro
2014. november 25.
25 magyar év értékelése Pécskán
Klebelsberg-nap, az emlékezés jegyében
Szombaton a pécskai 2-es Számú Általános Iskola dísztermében került sor a Klebelsberg-nap idei rendezvényére. A szervező, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület nevében az elnök, Nagy István köszöntötte a mintegy 40 résztvevőt, majd ismertette a 25 magyar év 1989 decembere után Pécskán, Arad megyében és Romániában című visszatekintő programját, amely értékeli az elmúlt 25 év történéseit az RMDSZ pécskai és Arad megyei elnökei, illetve az Arad és Temes megyei parlamenti képviselői, szenátora bukaresti törvényhozásban végzett munkáját.
A kezdetektől napjainkig
Tekintve, hogy Nagy István részt vett a pécskai szervezetnek 1989. december 28-i megalapításában, amikor is a 160 személy részvételével a szervezet elnöki tisztségébe választották, a kezdetről beszélt: újra beindították a 2 éve megszűnt Búzavirág néptánccsoportot, az 1990-ben megszervezett parlamenti választásokon az RMDSZ listája 2500 szavazatot kapott. Az 1992-es helyhatósági választásokon a 19 tagú tanácsban az RMDSZ 7 mandátumot szerzett. Beindították a Pécskai Újságot, ami 10 év alatt 74 számban jelent meg. 1997-ben a községben még több magyar élt, mint román. A közművelődési munkát nagyban segítette az 1991-ben a településre került ft. Heinrich József katolikus plébános, aki a községi tanács és a hívek segítségével körbekerítette a templomot. Mivel az elkerített rész magánterületnek számított, 2000-ben leleplezhették gr. Klebelsberg Kunó mellszobrát, a templom falán több, kiemelkedő pécskai személyiség emléktábláját, és az I. világháborús emlékművet is leleplezhették.
Tőle az RMDSZ elnöki tisztséget Csepella János vette át, mivel azonban ő nem volt jelen, az utána következett Kocsik Imre számolt be a pécskai közművelődési élet támogatásáról, az utóbbi években alaposan megcsappant RMDSZ-es városi tanácsosok – jelenleg maga és ifj. Zágoni Szabó András – által kifejtett munkáról, közösségépítésről.
Bölöni György jelenlegi péskai RMDSZ-elnök, megyei tanácsos a fordulat utáni lelkesedésről beszélt, amikor a pécskai szervezetben ő gazdasági alelnök lett, noha nem voltak gazdasági tapasztalatai. Nem csak neki, de az akkori községi tanácsosoknak is újszerű dolgokkal kellett foglalkozniuk. Arra jól emlékszik, hogy az 1990-es márciusi, marosvásárhelyi események után nemcsak a magyarságnak a szabadsághoz való hozzáállásában, hanem a többségi nemzetnek a magyarsághoz való viszonyában is gyökeres változás történt. 1994-től Tokay György képviselői irodájában dolgozott, ahol betekinthetett a politikába, de a pécskai közéletben is megpróbált állandóan jelen lenni, ahol ft. Heinrich József plébános és dr. Pálfi Sándor körzeti orvos sokat tettek ez ügyben. A pécskai magyarságnak a rendszerváltás óta van megyei tanácsosa, előbb ft. Heinrich József, utána Csepella János, manapság maga tölti be a tisztséget. Pécskán mindig az RMDSZ, az egyház és a civilszervezetek mozgatták a közművelődési életet. Idén 41 magyar rendezvény szerepel a város programjában, amelyeket a helyi tanács és a polgármesteri hivatal rendszeresen támogat.
Megyei elnökök visszaemlékezései
A programvezető Nagy István a pécskai tisztségviselők után felkérte a megyei rangú RMDSZ-elnököket a visszaemlékezésre.
Hosszú Zoltán ügyvéd jól emlékszik az 1989-es aradi eseményekre, amikor is tudtak a temesvári megmozdulásokról, vérontásról. Ennek hatására december 21-én nagy tömeg gyűlt össze az aradi városháza előtt, ahol beszédeket mondtak, de éjszakára az emberek hazamentek, csak mintegy 100-an maradtak a helyszínen – félő volt, hogy letartóztatják őket. Nem történt meg. Másnap még nagyobb tömeg gyűlt össze tiltakozni, ugyanakkor elterjedt a hír, hogy az Óraműszer-gyárból tiltakozó menet indult el, amihez a Szerszámgépgyár és a Vagongyár munkásai is csatlakoztak. A városháza elé érve terjedt el a hír, hogy a Ceauşescu-házaspár elmenekült, megalakult a Nemzeti Megmentési Front. Hosszú Zoltán felkereste Matekovits Mihályt, majd a volt kultúrafelelős Kocsik Józsefet, akivel Kovách Géza társaságában elmentek Ujj Jánoshoz, szervezkedni. Másnap, temesvári mintára, megalakították az Aradi Román Demokrata Front Magyar Nemzetiségű Lakosságának a Bizottságát, aminek 10 pontba foglalták a követeléseit. A már Jelen nevű napilapban lehozták a felhívást, miszerint a szerkesztőség 8. szobájában várják a magyarok csatlakozási szándékát. Amikor megtudták, hogy Bukarestben alakul a Rámánia Magyar Demokrata Szövetség, annak december 26-án megalakították az Aradi Szervezetét. Az alakuló ülésen megválasztották az ideiglenes intéző bizottságot: Hosszu Zoltán elnök, Cziszter Kálmán és Tokay György alelnökök, Ujj János titkár, míg tagként Balta János, Bütte Mária, Kocsik József, Matekovits Mihály, Mester József, Nagy Sándor, Oroszhegyi Károly és Pávai Gyula képezték a vezetőséget. Az eredeti 10 pontot 12-re bővítették, amelyekből néhány még manapság sem teljesült. Később, szenátorként nem igazán tudta ellátni a megyei elnöki teendőket, ezért 1991-től Cziszter Kálmánnal társelnökként, utána Cziszter egyedül vezette a szervezetet.
Cziszter Kálmán szerint, még nem volt alkalom a megyei szervezet 25 éves munkáját kiértékelni, de reméli, hogy az évfordulóra össze fog állni. Sajnálatos, amiért a Temesvári Kiáltvány szelleme nem érvényesült, vagyis az egykori pártaktivistáktól, besúgóktól nem vonták meg a közszereplés jogát. Cziszter Kálmán nagy szeretettel gondol vissza Pápai Sándor jogászra, aki alapos tapasztalatával nagyon sokat segített a demokratikus berendezkedés első éveiben. Komoly sikernek tartja a 12 pontban is szerepelt, Szabadság-szobornak az elnöksége idején történt várfogságból való kiszabadítását, illetve, hogy 1996 óta Aradnak, Bognár Levente személyében folyamatosan van magyar alpolgármestere.
Király András ott volt az 1989-es eseményeken, de valahogy nem került előtérbe, a szervezet választási kampányait vezette. 2001-ben felkérték a megyei szervezet vezetésére, amiben kiemelkedő időszak volt a 2001–2004. között az SZDP-vel kötött egyezségnek a hozadéka: 2004 áprilisában a Szabadság-szobornak az újraállítása; sikerült aszfaltburkolatot húzni a Pécska–Kispereg közötti útra, de a Státus Iroda beindítása is nagy lendületet adott a magyarsággal való kapcsolattartásnak. Bognár Levente alprefektussága idején beindult a vidékjárás. 2004. csúcsév, hiszen a megyei szervezetnek alprfektusa, megyei tanácsi alelnöke, illetve aradi alpolgármestere is volt. Markó Béla és Takács Csaba kidolgozták a szervezeti működés kereteit, a HEKT (Helyi Elnönök Konzultatív Tanácsa) mellett létrehozták a Kulturális Autonómia Tanácsot is, amivel a civilszervezeteket próbálták megcélozni. Ami a szervezeten belüli platformokat illeti, az egy tábor, több zászló elvet vallja.
Király Andrástól Bognár levente vette át a megyei elnöki tisztséget. Elöljáróban köszönetet mondott Nagy Istvánnak a fórum megszervezéséért. A szervezetben 1992-től vállalt feladatot, előbb alprefektus, 2000-től Arad alpolgármestereként szolgálja az itt élő közel 16 ezer fős, míg RMDSZ megyei elnökként a megye, mintegy 37 ezer fős magyarságát. Nem csak a városi, de a megyei tanácsban a koalíciós partnerek támogatásával rendszeresen megpróbálják előteremteni a magyarlakta települések fejlődése, az anyanyelvű oktatási intézmények korszerűsítése céljaira, illetve a közművelődési rendezvényekhez szükséges támogatásokat.
Hogyan látszott a törvényhozásból?
A Megyei elnökök visszaemlékezései után Nagy István köszönetet mondott a hozzászólásokért, sajnálattal jegyezte meg, hogy a beszámolók alatt egy ideig a nézők között látta Antal Péter polgármestert is, akinek személyesen akarta megköszönni Pécska Város Tanácsának és Polgármesteri Hivatalának a rendezvény anyagi támogatását, de a 2-es Számú Általános Iskola vezetőségének is megköszönte a vendéglátást, illetve az étterem használatát. A kávészünetet követően a parlamenti képviselők visszaemlékezéseit hallhattuk, amelyeket Nagy István a betegsége miatt távol maradó Tokay Györggyel készült beszélgetés filmjével óhajtott kezdeni, ami azonban technikai okok miatt nem sikerült. Ezért Hosszu Zoltán emlékezett vissza hatéves szenátori mandátumának az eseményeire. Első alkalommal 36 ezer szavazatot kapott, ami azonban az 1992-es választásokra alaposan csökkent, de a visszaosztásból újra bejutott. Barabás Béla után Arad megye első magyar szenátora volt. Kiemelte az új Alkotmány elkészítésének a munkálatait, amikor több társával sérelmezte az egységes nemzetállam megnevezést előíró I. cikkelyt. Munkája során számos kivizsgáló bizottságnak volt a tagja, így az 1989-es vérontásokat, de a kétszeri bányászjárást kivizsgáló bizottságoknak is. Ami az elsőt illeti, kiderült, hogy a rendszerváltás tulajdonképpen államcsíny volt, amit a II. garnitúrás kommunista vezetők hajtottak végre a hatalom ellen, míg a bányászjárásokat Iliescu és csapata szervezték.
Ezt követően, Nagy István felolvasta a dr. Bárányi Ferenc Temes megyei parlamenti képviselő által írt, az 1990–2000. közötti időszakot felölelő, alapos beszámolót. Ebben kiemelkedő szerep volt, amikor 1995-ben frakcióvezetőként, 7 törvénytervezet nyújtott be, amelyekből 3-at elfogadtak, 1998-ban pedig egészségügyi miniszterként próbálta megreformálni az ország egészségügyét. 1992-től a Máltai Segélyszolgálat országos elnökségi tagja, író, fontos közéleti személyiség, a Magyar és a Román Tudományos Akadémia tagja.
Király András nehéz feladat előtt állt, amikor a tízéves mandátuma idején komoly elismerést kivívott Tokay Györgynek a nyomdokaiba kívánt lépni. 2004-től az oktatási, sport és tudományos bizottságban dolgozott, majd koalícióra léptek a Tăriceanu-kormánnyal. Ennek a jóvoltából aszfaltos út kerülhetett a nagyvarjai, a szentpáli és a bélzerindi bekötő utakra, de beindult a sportcsarnok-építő program is, ezért Kisiratoson, Nagyiratoson, Majláthfalván, de Pécskán is kis méretű, míg Simonyifalván olimpiai mérető sportcsarnok épülhetett, de az aradi képviselői iroda is jól működött. 2006-tól kormányválság volt, de az SZDP külső támogatásával, 21%-os parlamenti háttérrel is kormányozni tudtak. Parlamenti munkája alatt 26 plénumbeli felszólalást tett, de elérte az anyanyelvű iskolákba ingázó diákoknak a költségtérítését, illetve az ott oktató tanítóknak plusz 4 órás többletfizetést.
Faragó Péter bevallotta: a 2008-ban bevezetett új választási törvény kiszámíthatatlanságának a következtében jutott a képviselőházba. A gazdasági világválságról tudomást venni nem akaró kormány 2009-ben szembesült a szomorú valósággal, ezért a 2010-ben meghozott megszigorítások nem csak a kormány, de az RMDSZ nimbuszának is ártottak. A 2011-ben elfogadott oktatási törvény megfelelő keretet biztosít az anyanyelvű oktatásnak is. Ugyanakkor Cseke Attila egészségügyi miniszterként lerakta az egészségügy reformjának az alapjait. A 2011-ben leköszönt Markó Béla szövetségi elnök helyét Kelemen Hunor vette át. A 2012. parlamenti választások alkalmával az Arad megyében begyűlt jóval több szavazat dacára, a szerencse a temesvári jelöltnek kedvezett, Arad megye parlamenti képviselet nélkül maradt.
Interetnikus pártban a perspektíva?
Bakk Miklós politológus, a BBTE előadótanára igen érdekes megközelítésben elemezte ki az RMDSZ 25 éves politizálását. A különböző lehetőségek latba vetésével eljutott az erdélyi interetnikus párt létrehozásában rejlő lehetőségekig, amihez több, jelen lévő politikus is hozzászólt, kételyeinek adott hangot. Moldován János nyugalmazott biológiatanár kétszer is kifejtette bölcsességen alapuló, talpraesett véleményét, külső szemlélőként véleményt mondott Toldi János, az ülésen részt vevő makói küldöttség vezetője is.
Miután Nagy István minden résztvevőnek átadta az V. Klebelsberg-füzetet, ami a tavalyi eseményt tartalmazza, kivonultak a templomkertbe, ahol az RMDSZ helybeli és megyei szervezetei, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, valamint Makó Város Önkormányzata részéről koszorúkat helyeztek el gr. Klebelsberg Kunó mellszobránál.
A rendezvény a szervezők által adott közös ebéddel, kellemes együttléttel zárult. Nagy kár, hogy a tartalmas rendezvény nem csábított sokkal nagyobb számú érdeklődőt.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
Klebelsberg-nap, az emlékezés jegyében
Szombaton a pécskai 2-es Számú Általános Iskola dísztermében került sor a Klebelsberg-nap idei rendezvényére. A szervező, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület nevében az elnök, Nagy István köszöntötte a mintegy 40 résztvevőt, majd ismertette a 25 magyar év 1989 decembere után Pécskán, Arad megyében és Romániában című visszatekintő programját, amely értékeli az elmúlt 25 év történéseit az RMDSZ pécskai és Arad megyei elnökei, illetve az Arad és Temes megyei parlamenti képviselői, szenátora bukaresti törvényhozásban végzett munkáját.
A kezdetektől napjainkig
Tekintve, hogy Nagy István részt vett a pécskai szervezetnek 1989. december 28-i megalapításában, amikor is a 160 személy részvételével a szervezet elnöki tisztségébe választották, a kezdetről beszélt: újra beindították a 2 éve megszűnt Búzavirág néptánccsoportot, az 1990-ben megszervezett parlamenti választásokon az RMDSZ listája 2500 szavazatot kapott. Az 1992-es helyhatósági választásokon a 19 tagú tanácsban az RMDSZ 7 mandátumot szerzett. Beindították a Pécskai Újságot, ami 10 év alatt 74 számban jelent meg. 1997-ben a községben még több magyar élt, mint román. A közművelődési munkát nagyban segítette az 1991-ben a településre került ft. Heinrich József katolikus plébános, aki a községi tanács és a hívek segítségével körbekerítette a templomot. Mivel az elkerített rész magánterületnek számított, 2000-ben leleplezhették gr. Klebelsberg Kunó mellszobrát, a templom falán több, kiemelkedő pécskai személyiség emléktábláját, és az I. világháborús emlékművet is leleplezhették.
Tőle az RMDSZ elnöki tisztséget Csepella János vette át, mivel azonban ő nem volt jelen, az utána következett Kocsik Imre számolt be a pécskai közművelődési élet támogatásáról, az utóbbi években alaposan megcsappant RMDSZ-es városi tanácsosok – jelenleg maga és ifj. Zágoni Szabó András – által kifejtett munkáról, közösségépítésről.
Bölöni György jelenlegi péskai RMDSZ-elnök, megyei tanácsos a fordulat utáni lelkesedésről beszélt, amikor a pécskai szervezetben ő gazdasági alelnök lett, noha nem voltak gazdasági tapasztalatai. Nem csak neki, de az akkori községi tanácsosoknak is újszerű dolgokkal kellett foglalkozniuk. Arra jól emlékszik, hogy az 1990-es márciusi, marosvásárhelyi események után nemcsak a magyarságnak a szabadsághoz való hozzáállásában, hanem a többségi nemzetnek a magyarsághoz való viszonyában is gyökeres változás történt. 1994-től Tokay György képviselői irodájában dolgozott, ahol betekinthetett a politikába, de a pécskai közéletben is megpróbált állandóan jelen lenni, ahol ft. Heinrich József plébános és dr. Pálfi Sándor körzeti orvos sokat tettek ez ügyben. A pécskai magyarságnak a rendszerváltás óta van megyei tanácsosa, előbb ft. Heinrich József, utána Csepella János, manapság maga tölti be a tisztséget. Pécskán mindig az RMDSZ, az egyház és a civilszervezetek mozgatták a közművelődési életet. Idén 41 magyar rendezvény szerepel a város programjában, amelyeket a helyi tanács és a polgármesteri hivatal rendszeresen támogat.
Megyei elnökök visszaemlékezései
A programvezető Nagy István a pécskai tisztségviselők után felkérte a megyei rangú RMDSZ-elnököket a visszaemlékezésre.
Hosszú Zoltán ügyvéd jól emlékszik az 1989-es aradi eseményekre, amikor is tudtak a temesvári megmozdulásokról, vérontásról. Ennek hatására december 21-én nagy tömeg gyűlt össze az aradi városháza előtt, ahol beszédeket mondtak, de éjszakára az emberek hazamentek, csak mintegy 100-an maradtak a helyszínen – félő volt, hogy letartóztatják őket. Nem történt meg. Másnap még nagyobb tömeg gyűlt össze tiltakozni, ugyanakkor elterjedt a hír, hogy az Óraműszer-gyárból tiltakozó menet indult el, amihez a Szerszámgépgyár és a Vagongyár munkásai is csatlakoztak. A városháza elé érve terjedt el a hír, hogy a Ceauşescu-házaspár elmenekült, megalakult a Nemzeti Megmentési Front. Hosszú Zoltán felkereste Matekovits Mihályt, majd a volt kultúrafelelős Kocsik Józsefet, akivel Kovách Géza társaságában elmentek Ujj Jánoshoz, szervezkedni. Másnap, temesvári mintára, megalakították az Aradi Román Demokrata Front Magyar Nemzetiségű Lakosságának a Bizottságát, aminek 10 pontba foglalták a követeléseit. A már Jelen nevű napilapban lehozták a felhívást, miszerint a szerkesztőség 8. szobájában várják a magyarok csatlakozási szándékát. Amikor megtudták, hogy Bukarestben alakul a Rámánia Magyar Demokrata Szövetség, annak december 26-án megalakították az Aradi Szervezetét. Az alakuló ülésen megválasztották az ideiglenes intéző bizottságot: Hosszu Zoltán elnök, Cziszter Kálmán és Tokay György alelnökök, Ujj János titkár, míg tagként Balta János, Bütte Mária, Kocsik József, Matekovits Mihály, Mester József, Nagy Sándor, Oroszhegyi Károly és Pávai Gyula képezték a vezetőséget. Az eredeti 10 pontot 12-re bővítették, amelyekből néhány még manapság sem teljesült. Később, szenátorként nem igazán tudta ellátni a megyei elnöki teendőket, ezért 1991-től Cziszter Kálmánnal társelnökként, utána Cziszter egyedül vezette a szervezetet.
Cziszter Kálmán szerint, még nem volt alkalom a megyei szervezet 25 éves munkáját kiértékelni, de reméli, hogy az évfordulóra össze fog állni. Sajnálatos, amiért a Temesvári Kiáltvány szelleme nem érvényesült, vagyis az egykori pártaktivistáktól, besúgóktól nem vonták meg a közszereplés jogát. Cziszter Kálmán nagy szeretettel gondol vissza Pápai Sándor jogászra, aki alapos tapasztalatával nagyon sokat segített a demokratikus berendezkedés első éveiben. Komoly sikernek tartja a 12 pontban is szerepelt, Szabadság-szobornak az elnöksége idején történt várfogságból való kiszabadítását, illetve, hogy 1996 óta Aradnak, Bognár Levente személyében folyamatosan van magyar alpolgármestere.
Király András ott volt az 1989-es eseményeken, de valahogy nem került előtérbe, a szervezet választási kampányait vezette. 2001-ben felkérték a megyei szervezet vezetésére, amiben kiemelkedő időszak volt a 2001–2004. között az SZDP-vel kötött egyezségnek a hozadéka: 2004 áprilisában a Szabadság-szobornak az újraállítása; sikerült aszfaltburkolatot húzni a Pécska–Kispereg közötti útra, de a Státus Iroda beindítása is nagy lendületet adott a magyarsággal való kapcsolattartásnak. Bognár Levente alprefektussága idején beindult a vidékjárás. 2004. csúcsév, hiszen a megyei szervezetnek alprfektusa, megyei tanácsi alelnöke, illetve aradi alpolgármestere is volt. Markó Béla és Takács Csaba kidolgozták a szervezeti működés kereteit, a HEKT (Helyi Elnönök Konzultatív Tanácsa) mellett létrehozták a Kulturális Autonómia Tanácsot is, amivel a civilszervezeteket próbálták megcélozni. Ami a szervezeten belüli platformokat illeti, az egy tábor, több zászló elvet vallja.
Király Andrástól Bognár levente vette át a megyei elnöki tisztséget. Elöljáróban köszönetet mondott Nagy Istvánnak a fórum megszervezéséért. A szervezetben 1992-től vállalt feladatot, előbb alprefektus, 2000-től Arad alpolgármestereként szolgálja az itt élő közel 16 ezer fős, míg RMDSZ megyei elnökként a megye, mintegy 37 ezer fős magyarságát. Nem csak a városi, de a megyei tanácsban a koalíciós partnerek támogatásával rendszeresen megpróbálják előteremteni a magyarlakta települések fejlődése, az anyanyelvű oktatási intézmények korszerűsítése céljaira, illetve a közművelődési rendezvényekhez szükséges támogatásokat.
Hogyan látszott a törvényhozásból?
A Megyei elnökök visszaemlékezései után Nagy István köszönetet mondott a hozzászólásokért, sajnálattal jegyezte meg, hogy a beszámolók alatt egy ideig a nézők között látta Antal Péter polgármestert is, akinek személyesen akarta megköszönni Pécska Város Tanácsának és Polgármesteri Hivatalának a rendezvény anyagi támogatását, de a 2-es Számú Általános Iskola vezetőségének is megköszönte a vendéglátást, illetve az étterem használatát. A kávészünetet követően a parlamenti képviselők visszaemlékezéseit hallhattuk, amelyeket Nagy István a betegsége miatt távol maradó Tokay Györggyel készült beszélgetés filmjével óhajtott kezdeni, ami azonban technikai okok miatt nem sikerült. Ezért Hosszu Zoltán emlékezett vissza hatéves szenátori mandátumának az eseményeire. Első alkalommal 36 ezer szavazatot kapott, ami azonban az 1992-es választásokra alaposan csökkent, de a visszaosztásból újra bejutott. Barabás Béla után Arad megye első magyar szenátora volt. Kiemelte az új Alkotmány elkészítésének a munkálatait, amikor több társával sérelmezte az egységes nemzetállam megnevezést előíró I. cikkelyt. Munkája során számos kivizsgáló bizottságnak volt a tagja, így az 1989-es vérontásokat, de a kétszeri bányászjárást kivizsgáló bizottságoknak is. Ami az elsőt illeti, kiderült, hogy a rendszerváltás tulajdonképpen államcsíny volt, amit a II. garnitúrás kommunista vezetők hajtottak végre a hatalom ellen, míg a bányászjárásokat Iliescu és csapata szervezték.
Ezt követően, Nagy István felolvasta a dr. Bárányi Ferenc Temes megyei parlamenti képviselő által írt, az 1990–2000. közötti időszakot felölelő, alapos beszámolót. Ebben kiemelkedő szerep volt, amikor 1995-ben frakcióvezetőként, 7 törvénytervezet nyújtott be, amelyekből 3-at elfogadtak, 1998-ban pedig egészségügyi miniszterként próbálta megreformálni az ország egészségügyét. 1992-től a Máltai Segélyszolgálat országos elnökségi tagja, író, fontos közéleti személyiség, a Magyar és a Román Tudományos Akadémia tagja.
Király András nehéz feladat előtt állt, amikor a tízéves mandátuma idején komoly elismerést kivívott Tokay Györgynek a nyomdokaiba kívánt lépni. 2004-től az oktatási, sport és tudományos bizottságban dolgozott, majd koalícióra léptek a Tăriceanu-kormánnyal. Ennek a jóvoltából aszfaltos út kerülhetett a nagyvarjai, a szentpáli és a bélzerindi bekötő utakra, de beindult a sportcsarnok-építő program is, ezért Kisiratoson, Nagyiratoson, Majláthfalván, de Pécskán is kis méretű, míg Simonyifalván olimpiai mérető sportcsarnok épülhetett, de az aradi képviselői iroda is jól működött. 2006-tól kormányválság volt, de az SZDP külső támogatásával, 21%-os parlamenti háttérrel is kormányozni tudtak. Parlamenti munkája alatt 26 plénumbeli felszólalást tett, de elérte az anyanyelvű iskolákba ingázó diákoknak a költségtérítését, illetve az ott oktató tanítóknak plusz 4 órás többletfizetést.
Faragó Péter bevallotta: a 2008-ban bevezetett új választási törvény kiszámíthatatlanságának a következtében jutott a képviselőházba. A gazdasági világválságról tudomást venni nem akaró kormány 2009-ben szembesült a szomorú valósággal, ezért a 2010-ben meghozott megszigorítások nem csak a kormány, de az RMDSZ nimbuszának is ártottak. A 2011-ben elfogadott oktatási törvény megfelelő keretet biztosít az anyanyelvű oktatásnak is. Ugyanakkor Cseke Attila egészségügyi miniszterként lerakta az egészségügy reformjának az alapjait. A 2011-ben leköszönt Markó Béla szövetségi elnök helyét Kelemen Hunor vette át. A 2012. parlamenti választások alkalmával az Arad megyében begyűlt jóval több szavazat dacára, a szerencse a temesvári jelöltnek kedvezett, Arad megye parlamenti képviselet nélkül maradt.
Interetnikus pártban a perspektíva?
Bakk Miklós politológus, a BBTE előadótanára igen érdekes megközelítésben elemezte ki az RMDSZ 25 éves politizálását. A különböző lehetőségek latba vetésével eljutott az erdélyi interetnikus párt létrehozásában rejlő lehetőségekig, amihez több, jelen lévő politikus is hozzászólt, kételyeinek adott hangot. Moldován János nyugalmazott biológiatanár kétszer is kifejtette bölcsességen alapuló, talpraesett véleményét, külső szemlélőként véleményt mondott Toldi János, az ülésen részt vevő makói küldöttség vezetője is.
Miután Nagy István minden résztvevőnek átadta az V. Klebelsberg-füzetet, ami a tavalyi eseményt tartalmazza, kivonultak a templomkertbe, ahol az RMDSZ helybeli és megyei szervezetei, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, valamint Makó Város Önkormányzata részéről koszorúkat helyeztek el gr. Klebelsberg Kunó mellszobránál.
A rendezvény a szervezők által adott közös ebéddel, kellemes együttléttel zárult. Nagy kár, hogy a tartalmas rendezvény nem csábított sokkal nagyobb számú érdeklődőt.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2014. november 25.
Kevés az állami támogatás
Kerekasztal a székelyföldi tudományos kutatásról
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) március 8-án megalakult sepsiszentgyörgyi fiókszervezete is csatlakozott a 2002 óta A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című rendezvénysorozathoz. Messze látó tudomány – perspektívák Székelyföldről címmel szombaton a megyei önkormányzat gyűléstermében tartottak kerekasztal-beszélgetést. A tanácskozás résztvevői szerint nincsenek könnyű helyzetben a székelyföldi tudományos kutatók, ugyanis sem a román, sem a magyar kormány részéről nem számíthatnak támogatásra.
A beszélgetést Bíró Boróka Júlia, az EME sepsiszentgyörgyi fiókszervezetének elnöke moderálta, a tudományos oktatás helyzetéről kilenc középiskolai és egyetemi szaktekintély beszélt.
Bíró Béla, a Székely Mikó kollégium tehetséggondozással is foglalkozó matematikatanára elmondta, a nagy múltú iskolában ma is vannak olyan diákcsoportok, amelyek különösen érdeklődnek bizonyos szakterületek iránt, ezért sok önképzőköri foglalkozásuk van. Pető Mária, a tanintézmény kutatásirányító fizikatanára szerint a középiskolai tudományos műhelyek helyzete nem könnyű, de egyértelmű, hogy ezeknek van eredménye, hiszen az utóbbi pár évben olyan rangos nemzetközi versenyeken vettek részt, ahol Romániát vagy egész Kelet-Európát csak a mikós diákok képviselték.
Dr. Cziprián K. Loránd, a sepsiszentgyörgyi Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közigazgatási tanszékének vezetője borúlátóbb képet festett a mai helyzetről. „Romániában a tudományos kutatás támogatása a bányabéka feneke alatt van, ugyanis az elmúlt két évben harminc országos érdekeltségű kutatást finanszíroztak Bukarestből, ami édeskevés” – mondta. A professzor szerint a székelyföldi tudományterületek támogatása mind a magyar, mind a román kormány politikájának a perifériáján szerepel.
Dr. Lázár Ede, a csíkszeredai Sapientia EMTE dékán-helyettese úgy véli, a székelyföldi tudományos kutatás tekintetében a kis számok törvénye érvényesül, ennek minden negatívumával, de némi fejlődést is tapasztaltak, hiszen jó néhány fiatal kutató doktori címmel rendelkezik. Dr. Szabó Levente, a kolozsvári BBTE magyar tanszékének szenátusi képviselője úgy látja, az egyetemek közötti versengés zsákutcába vezet, és reméli, idővel az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények partnerként fognak egymásra tekinteni, annál is inkább, mert jelenleg Romániában lecsengőben van a nagy egyetemalapítási láz.
Lőfi Gellért, a Plugor Sándor Művészeti Líceum igazgatója elmondta, az erdélyi magyar oktatásban a művészeti oktatás még gyerekcipőben jár, különösen a zenei képzés kritikán aluli. Jó hír viszont, hogy született egy sürgősségi kormányrendelet, amely a romániai zeneoktatás felzárkóztatását célozza.
Lévai Barna
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Kerekasztal a székelyföldi tudományos kutatásról
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) március 8-án megalakult sepsiszentgyörgyi fiókszervezete is csatlakozott a 2002 óta A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című rendezvénysorozathoz. Messze látó tudomány – perspektívák Székelyföldről címmel szombaton a megyei önkormányzat gyűléstermében tartottak kerekasztal-beszélgetést. A tanácskozás résztvevői szerint nincsenek könnyű helyzetben a székelyföldi tudományos kutatók, ugyanis sem a román, sem a magyar kormány részéről nem számíthatnak támogatásra.
A beszélgetést Bíró Boróka Júlia, az EME sepsiszentgyörgyi fiókszervezetének elnöke moderálta, a tudományos oktatás helyzetéről kilenc középiskolai és egyetemi szaktekintély beszélt.
Bíró Béla, a Székely Mikó kollégium tehetséggondozással is foglalkozó matematikatanára elmondta, a nagy múltú iskolában ma is vannak olyan diákcsoportok, amelyek különösen érdeklődnek bizonyos szakterületek iránt, ezért sok önképzőköri foglalkozásuk van. Pető Mária, a tanintézmény kutatásirányító fizikatanára szerint a középiskolai tudományos műhelyek helyzete nem könnyű, de egyértelmű, hogy ezeknek van eredménye, hiszen az utóbbi pár évben olyan rangos nemzetközi versenyeken vettek részt, ahol Romániát vagy egész Kelet-Európát csak a mikós diákok képviselték.
Dr. Cziprián K. Loránd, a sepsiszentgyörgyi Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közigazgatási tanszékének vezetője borúlátóbb képet festett a mai helyzetről. „Romániában a tudományos kutatás támogatása a bányabéka feneke alatt van, ugyanis az elmúlt két évben harminc országos érdekeltségű kutatást finanszíroztak Bukarestből, ami édeskevés” – mondta. A professzor szerint a székelyföldi tudományterületek támogatása mind a magyar, mind a román kormány politikájának a perifériáján szerepel.
Dr. Lázár Ede, a csíkszeredai Sapientia EMTE dékán-helyettese úgy véli, a székelyföldi tudományos kutatás tekintetében a kis számok törvénye érvényesül, ennek minden negatívumával, de némi fejlődést is tapasztaltak, hiszen jó néhány fiatal kutató doktori címmel rendelkezik. Dr. Szabó Levente, a kolozsvári BBTE magyar tanszékének szenátusi képviselője úgy látja, az egyetemek közötti versengés zsákutcába vezet, és reméli, idővel az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények partnerként fognak egymásra tekinteni, annál is inkább, mert jelenleg Romániában lecsengőben van a nagy egyetemalapítási láz.
Lőfi Gellért, a Plugor Sándor Művészeti Líceum igazgatója elmondta, az erdélyi magyar oktatásban a művészeti oktatás még gyerekcipőben jár, különösen a zenei képzés kritikán aluli. Jó hír viszont, hogy született egy sürgősségi kormányrendelet, amely a romániai zeneoktatás felzárkóztatását célozza.
Lévai Barna
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2014. november 25.
RMDSZ: „elviekben” lehet tárgyalni a kormányváltásról
Az RMDSZ-ben a héten elviekben szóba kerülhet, hogy tárgyalásokat kezdjenek az új Nemzeti Liberális Párttal (PNL) egy új összetételű parlamenti többség kialakításáról, eddig ugyanakkor nem történt ilyen témájú megkeresés – mondta hétfőn Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője az RFI rádiónak nyilatkozva.
„Nem az RMDSZ dönti el, hogy leváltják-e a kormányt vagy sem, hanem a parlamenti többség, és persze az RMDSZ szavazatai is számítanak. De jelenleg nem tudok arról, hogy az ellenzék köreiben szándék lenne a többség azonnali megváltoztatására. Gyanítom hogy előbb-utóbb, valószínűleg jövőre megkísérelnek új többséget létrehozni, és akkor nekünk is meg kell vizsgálnunk, mi a teendő, de erről nem most kell dönteni” – mondta a politikus.
Kelemen Hunor, a szövetség jelenlegi elnöke múlt héten azt mondta: a szövetség vezetői ezen a héten ülnek össze, hogy a kormányon maradásról vagy a kilépésről tárgyaljanak. Kifejtette: nem keresnek ürügyet a kilépésre, az elsődleges cél az, hogy megértsék, mi történt az államfőválasztáson.
Kelemen hétfőn az Adevărulnak nyilatkozva kifejtette: egyelőre nem tud egyértelmű választ adni arra, hogy az RMDSZ megkérdőjelezné a Szociáldemokrata Párttal (PSD) megkötött szövetséget, előbb a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) csütörtökön ki kell elemeznie a választási eredményeket.
„Ha a kormányzás nem szolgálja a közösséget, nincs miért kormányon maradni. Nincs értelme ott maradni, ha nem hoz javulást az emberek számára” – szögezte le Kelemen. Kifejtette: meg kell vizsgálni, miért szavazott a magyarok 85 százaléka Johannisra, azért, mert kisebbségi, illetve erdélyi, vagy egyszerűen Ponta elleni protestszavazatokról van szó.
Annak kapcsán, hogy Johannis jelezte: nem támogatja az etnikai alapú autonómiát, mégis rá szavaztak a magyarok, Kelemen úgy vélte, ez nem számított, a régiók esetleges létrehozása esetén nem lehet eltekinteni attól, hogy Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy és Bihar megyében adott etnikai viszonyok vannak, amelyeket nem szabad módosítani.
Azt is elmondta: a PNL még nem kereste meg az RMDSZ-t az esetleges kormányváltás kapcsán, az RMDSZ pedig most elsősorban a jövő év elején esedékes kongresszusra koncentrál. Leszögezte: a PSD-vel kötött koalíciós megállapodás 2016-ig szól, de nem csupán a szövetségen múlik, hogy egyben marad-e addig a kormány.
Mint ismeretes, a Victor Ponta vezette, és az RMDSZ-t is soraiban tudó koalíció esetleges leváltása annak nyomán merült föl, hogy Ponta elvesztette az államfőválasztást, és a győztes, Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke jelezte: a PNL célja az, hogy hatalomra kerüljön, akár már 2015-ben, de legkésőbb a 2016-os parlamenti választást követően.
Az RMDSZ-en belül is vannak olyan hangok, amelyek szerint a szövetségnek tudomásul kell vennie, hogy a magyarok többsége Johannisra szavazott, és ki kell lépnie a kormányból.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
Az RMDSZ-ben a héten elviekben szóba kerülhet, hogy tárgyalásokat kezdjenek az új Nemzeti Liberális Párttal (PNL) egy új összetételű parlamenti többség kialakításáról, eddig ugyanakkor nem történt ilyen témájú megkeresés – mondta hétfőn Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője az RFI rádiónak nyilatkozva.
„Nem az RMDSZ dönti el, hogy leváltják-e a kormányt vagy sem, hanem a parlamenti többség, és persze az RMDSZ szavazatai is számítanak. De jelenleg nem tudok arról, hogy az ellenzék köreiben szándék lenne a többség azonnali megváltoztatására. Gyanítom hogy előbb-utóbb, valószínűleg jövőre megkísérelnek új többséget létrehozni, és akkor nekünk is meg kell vizsgálnunk, mi a teendő, de erről nem most kell dönteni” – mondta a politikus.
Kelemen Hunor, a szövetség jelenlegi elnöke múlt héten azt mondta: a szövetség vezetői ezen a héten ülnek össze, hogy a kormányon maradásról vagy a kilépésről tárgyaljanak. Kifejtette: nem keresnek ürügyet a kilépésre, az elsődleges cél az, hogy megértsék, mi történt az államfőválasztáson.
Kelemen hétfőn az Adevărulnak nyilatkozva kifejtette: egyelőre nem tud egyértelmű választ adni arra, hogy az RMDSZ megkérdőjelezné a Szociáldemokrata Párttal (PSD) megkötött szövetséget, előbb a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) csütörtökön ki kell elemeznie a választási eredményeket.
„Ha a kormányzás nem szolgálja a közösséget, nincs miért kormányon maradni. Nincs értelme ott maradni, ha nem hoz javulást az emberek számára” – szögezte le Kelemen. Kifejtette: meg kell vizsgálni, miért szavazott a magyarok 85 százaléka Johannisra, azért, mert kisebbségi, illetve erdélyi, vagy egyszerűen Ponta elleni protestszavazatokról van szó.
Annak kapcsán, hogy Johannis jelezte: nem támogatja az etnikai alapú autonómiát, mégis rá szavaztak a magyarok, Kelemen úgy vélte, ez nem számított, a régiók esetleges létrehozása esetén nem lehet eltekinteni attól, hogy Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy és Bihar megyében adott etnikai viszonyok vannak, amelyeket nem szabad módosítani.
Azt is elmondta: a PNL még nem kereste meg az RMDSZ-t az esetleges kormányváltás kapcsán, az RMDSZ pedig most elsősorban a jövő év elején esedékes kongresszusra koncentrál. Leszögezte: a PSD-vel kötött koalíciós megállapodás 2016-ig szól, de nem csupán a szövetségen múlik, hogy egyben marad-e addig a kormány.
Mint ismeretes, a Victor Ponta vezette, és az RMDSZ-t is soraiban tudó koalíció esetleges leváltása annak nyomán merült föl, hogy Ponta elvesztette az államfőválasztást, és a győztes, Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke jelezte: a PNL célja az, hogy hatalomra kerüljön, akár már 2015-ben, de legkésőbb a 2016-os parlamenti választást követően.
Az RMDSZ-en belül is vannak olyan hangok, amelyek szerint a szövetségnek tudomásul kell vennie, hogy a magyarok többsége Johannisra szavazott, és ki kell lépnie a kormányból.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2014. november 25.
Ingyenes képzések az esélyegyenlőségért
A Szatmári Egyházmegyei Caritas a Nagyváradi Caritas Catolicával és a Gyulafehérvári Caritasszal együttműködésben „Partnerség a munkaerőpiaci esélyegyenlőségért” címmel, POSDRU/144/6.3/S/127884 szám alatt indított közös projektet a nők munkaerőpiacon való könnyebb elhelyezkedésének és az esélyegyenlőség megteremtésének érdekében.
A projektet az Európai Szociális Alap támogatja a „Befektetés az emberekbe” romániai 2007-2013 Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Szektoriális Programon keresztül. 6-os prioritási tengely: „A társadalmi integráció”. Fő beavatkozási terület 6.3: „Nemek közötti egyenlőség a munkaerőpiacon” Értéke 2.390.137,50 lej, megvalósításának időtartama pedig 18 hónap. A projekt célkitűzése az esélyegyenlőség és a nemek közötti, munkaerőpiacon fellépő különbségek és diszkrimináció leküzdése, 570, a nyugati és központi fejlesztési régiókból származó személy, többségében nő, szakmai képzésének és továbbképzésének támogatása a munkahelyek könnyebb megszerzése illetve azok megtartása érdekében. A jelentkezők közül kiválasztott személyek a Caritas Catolica Nagyvárad által szervezett következő képzéseken vehetnek részt: idősgondozó, gyermekgondozó (babysitter), szociális gondozó, takarító. A szociális gondozó képzés október 13-án elkezdődött, a takarító képzés januárban indul. A képzések elvégzését igazoló oklevél lehetőséget nyújt akár saját vállalkozás beindítására is. Az említett képzések ingyenesek, elvégzésük után a résztvevők az Európai Unió tagállamaiban elismert oklevelet kapnak. A résztvevők anyagi, pénzbeli támogatásban is részesülnek a képzések ideje alatt, könnyebben szereznek és tartanak majd meg egy munkahelyet, vállalkozói készségeket és karrierfejlesztési lehetőségeket sajátíthatnak el. Jelentkezés és bővebb információ a 0259-411-156, 0745-516-101, telefonszámok valamelyik vagy a nagy.andrea@caritascatolica-oradea.ro email címen. Ez az anyag nem képezi kötelező módon az Európai Unió vagy Román kormány hivatalos álláspontját.
erdon.ro
A Szatmári Egyházmegyei Caritas a Nagyváradi Caritas Catolicával és a Gyulafehérvári Caritasszal együttműködésben „Partnerség a munkaerőpiaci esélyegyenlőségért” címmel, POSDRU/144/6.3/S/127884 szám alatt indított közös projektet a nők munkaerőpiacon való könnyebb elhelyezkedésének és az esélyegyenlőség megteremtésének érdekében.
A projektet az Európai Szociális Alap támogatja a „Befektetés az emberekbe” romániai 2007-2013 Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Szektoriális Programon keresztül. 6-os prioritási tengely: „A társadalmi integráció”. Fő beavatkozási terület 6.3: „Nemek közötti egyenlőség a munkaerőpiacon” Értéke 2.390.137,50 lej, megvalósításának időtartama pedig 18 hónap. A projekt célkitűzése az esélyegyenlőség és a nemek közötti, munkaerőpiacon fellépő különbségek és diszkrimináció leküzdése, 570, a nyugati és központi fejlesztési régiókból származó személy, többségében nő, szakmai képzésének és továbbképzésének támogatása a munkahelyek könnyebb megszerzése illetve azok megtartása érdekében. A jelentkezők közül kiválasztott személyek a Caritas Catolica Nagyvárad által szervezett következő képzéseken vehetnek részt: idősgondozó, gyermekgondozó (babysitter), szociális gondozó, takarító. A szociális gondozó képzés október 13-án elkezdődött, a takarító képzés januárban indul. A képzések elvégzését igazoló oklevél lehetőséget nyújt akár saját vállalkozás beindítására is. Az említett képzések ingyenesek, elvégzésük után a résztvevők az Európai Unió tagállamaiban elismert oklevelet kapnak. A résztvevők anyagi, pénzbeli támogatásban is részesülnek a képzések ideje alatt, könnyebben szereznek és tartanak majd meg egy munkahelyet, vállalkozói készségeket és karrierfejlesztési lehetőségeket sajátíthatnak el. Jelentkezés és bővebb információ a 0259-411-156, 0745-516-101, telefonszámok valamelyik vagy a nagy.andrea@caritascatolica-oradea.ro email címen. Ez az anyag nem képezi kötelező módon az Európai Unió vagy Román kormány hivatalos álláspontját.
erdon.ro
2014. november 25.
Engedélyezték a sepsiszentgyörgyi tüntetést
Engedélyezték a Magyar Polgári Párt (MPP) által november 29-ére Sepsiszentgyörgyre szervezett tüntetést. Az erre vonatkozó kérést hétfőn hagyták jóvá – tájékoztatott Ion Popa, a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság parancsnoka.
Ion Popa úgy tudja, az MPP által szervezett megmozdulásra mintegy kétezer személyre számítanak. A rendfenntartó erők is készülnek.
Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke kijelentette, hogy emlékeztetni kell a román kormányt az 1918. december 1-jén Gyulafehérváron elfogadott kiáltványban a nemzeti kisebbségeknek adott ígéretekre, ezért szerveznek Sepsiszentgyörgyön november 29-én tüntetést. Céljuk, hogy a politikum vegye figyelembe a modern román állam alapdokumentumában foglaltakat, hiszen az a kisebbségeknek is önállóságot, szabad nyelvhasználatot ígért.
Az áprilisi tervek ellenére a román nemzeti ünnep előtt két nappal, november 29-én szervezi meg utcai megmozdulását Sepsiszentgyörgyön az MPP háromszéki szervezete, hiszen a megyeszékhely önkormányzata nem engedélyezte, hogy december elsején a sepsiszentgyörgyi a Mihai Viteazul téren – ahol általában a sepsiszentgyörgyi román közösség ünnepel – felvonulást szervezzenek.
Szabó Enikő
Székelyhon.ro
Engedélyezték a Magyar Polgári Párt (MPP) által november 29-ére Sepsiszentgyörgyre szervezett tüntetést. Az erre vonatkozó kérést hétfőn hagyták jóvá – tájékoztatott Ion Popa, a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság parancsnoka.
Ion Popa úgy tudja, az MPP által szervezett megmozdulásra mintegy kétezer személyre számítanak. A rendfenntartó erők is készülnek.
Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke kijelentette, hogy emlékeztetni kell a román kormányt az 1918. december 1-jén Gyulafehérváron elfogadott kiáltványban a nemzeti kisebbségeknek adott ígéretekre, ezért szerveznek Sepsiszentgyörgyön november 29-én tüntetést. Céljuk, hogy a politikum vegye figyelembe a modern román állam alapdokumentumában foglaltakat, hiszen az a kisebbségeknek is önállóságot, szabad nyelvhasználatot ígért.
Az áprilisi tervek ellenére a román nemzeti ünnep előtt két nappal, november 29-én szervezi meg utcai megmozdulását Sepsiszentgyörgyön az MPP háromszéki szervezete, hiszen a megyeszékhely önkormányzata nem engedélyezte, hogy december elsején a sepsiszentgyörgyi a Mihai Viteazul téren – ahol általában a sepsiszentgyörgyi román közösség ünnepel – felvonulást szervezzenek.
Szabó Enikő
Székelyhon.ro
2014. november 25.
Borboly meggondolta magát a kormányon maradásról?
Noha egyelőre az RMDSZ keretében hivatalos döntés nem született a kormányzati szerepvállalás ügyében, Borboly Csaba, a Csík Területi RMDSZ elnöke árnyalja az ezelőtt egy héttel megfogalmazott nyilatkozatát arról, mely szerint az erdélyi magyarok egyértelműen jelezték az RMDSZ-nek, hogy lépjen ki a kormányról.
Mai Facebook-bejegyzésében Borboly azt írja, az utóbbi napokban több helyen is azt olvasta, hogy az RMDSZ „megint kapaszkodik a bársonyszékekbe, nem akarja hagyni a kormányrudat”.
A Szövetség kormányzati szerepvállalása, parlamenti politizálása az elmúlt 25 évben az erdők, egyházi ingatlanok visszaszerzéséről szólt, a nyelvi jogok bővítéséről, az önálló iskolahálózat felállításáról, és arról, hogy a költségvetésbe befizetett pénzből jusson a székelyföldi településeknek is. Szerinte ha nem erről szólt volna az RMDSZ elmúlt 25 éve, akkor már nem lenne bent a parlamentben, az önkormányzatokban. „Tehát a bársonyszékekre visszatérve, a jelenlegi politikai helyzetben azok a bizonyos bukaresti bársonyszékek sokkal inkább valamiféle rozsdás vasból tákolt ülőalkalmatosságok, amelyek alatt gázégő található, amely csavarható fel és le, de egy biztos, nem ezt szokás fűtött ülésnek nevezni” - írja Borboly.
Egy héttel ezelőtt azt írta egy Facebook-bejegyzésben: azzal, hogy Johannisra szavaztak, a magyar választók egyértelműen azt üzenték az RMDSZ-nek, hogy a kormányból ki kell lépni. "A magyarok szavazatai arról szóltak, hogy az RMDSZ kormányon legyen, vagy ellenzékben. Az üzenet egyértelmű. Hogy mi lesz, mit kell tenni, az majd eldől, szerintem ezt ma senki nem tudja, de egy biztos, a kormányból ki kell lépni – írta november 17-én, egy Facebook-bejegyzésben az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke. (hírszerk.)
Transindex.ro
Noha egyelőre az RMDSZ keretében hivatalos döntés nem született a kormányzati szerepvállalás ügyében, Borboly Csaba, a Csík Területi RMDSZ elnöke árnyalja az ezelőtt egy héttel megfogalmazott nyilatkozatát arról, mely szerint az erdélyi magyarok egyértelműen jelezték az RMDSZ-nek, hogy lépjen ki a kormányról.
Mai Facebook-bejegyzésében Borboly azt írja, az utóbbi napokban több helyen is azt olvasta, hogy az RMDSZ „megint kapaszkodik a bársonyszékekbe, nem akarja hagyni a kormányrudat”.
A Szövetség kormányzati szerepvállalása, parlamenti politizálása az elmúlt 25 évben az erdők, egyházi ingatlanok visszaszerzéséről szólt, a nyelvi jogok bővítéséről, az önálló iskolahálózat felállításáról, és arról, hogy a költségvetésbe befizetett pénzből jusson a székelyföldi településeknek is. Szerinte ha nem erről szólt volna az RMDSZ elmúlt 25 éve, akkor már nem lenne bent a parlamentben, az önkormányzatokban. „Tehát a bársonyszékekre visszatérve, a jelenlegi politikai helyzetben azok a bizonyos bukaresti bársonyszékek sokkal inkább valamiféle rozsdás vasból tákolt ülőalkalmatosságok, amelyek alatt gázégő található, amely csavarható fel és le, de egy biztos, nem ezt szokás fűtött ülésnek nevezni” - írja Borboly.
Egy héttel ezelőtt azt írta egy Facebook-bejegyzésben: azzal, hogy Johannisra szavaztak, a magyar választók egyértelműen azt üzenték az RMDSZ-nek, hogy a kormányból ki kell lépni. "A magyarok szavazatai arról szóltak, hogy az RMDSZ kormányon legyen, vagy ellenzékben. Az üzenet egyértelmű. Hogy mi lesz, mit kell tenni, az majd eldől, szerintem ezt ma senki nem tudja, de egy biztos, a kormányból ki kell lépni – írta november 17-én, egy Facebook-bejegyzésben az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke. (hírszerk.)
Transindex.ro
2014. november 26.
Vállalja a kudarcot
Victor Ponta kormányfő tegnap kijelentette, hogy vállalja az államelnöki választásokon vallott kudarcot: „Én vagyok a felelős. Most mit gondolnak? Amíg nyertem, babérokat kaptam. Most azt hiszik, hogy mást hibáztatok?” – felelte az újságíróknak. A dubaji vakációjáról elhárította a kérdéseket, csak annyit mondott, hogy „hazugságok” az erről szóló hírek, nem a kormány pénzét költötte, és nem iszik whiskyt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Victor Ponta kormányfő tegnap kijelentette, hogy vállalja az államelnöki választásokon vallott kudarcot: „Én vagyok a felelős. Most mit gondolnak? Amíg nyertem, babérokat kaptam. Most azt hiszik, hogy mást hibáztatok?” – felelte az újságíróknak. A dubaji vakációjáról elhárította a kérdéseket, csak annyit mondott, hogy „hazugságok” az erről szóló hírek, nem a kormány pénzét költötte, és nem iszik whiskyt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. november 26.
Az RMDSZ és Diaconescu nélkül is simán kormányozhat Ponta
Az RMDSZ és a Dan Diaconescu Néppárt támogatása nélkül sem bukna meg Victor Ponta kormánya a parlamentben – számolta ki a törvényhozói mandátumok megoszlása alapján az infopolitic.ro.
A miniszterelnök támogatottsága a Nemzeti liberális Párt (PNL) kilépésével megszűnt Szociálliberális Szövetség (USL) „feltámasztásával” erősödik meg. A PNL helyett a Călin Popescu Tăriceanu vezette Liberális Reformista Párt (PLR) jelenti majd az új USL liberális pólusát. Az erről szóló szándéknyilatkozatot a második elnökválasztási forduló előtt írták alá a felek, Victor Ponta pedig kedden miniszteri posztokat is ígért új koalíciós partnereinek.
Az új USL-t a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Konzervatív Párt (PC), az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) és a Liberális Reformista Párt (PLR) alkotná. A Victor Ponta mögött álló pártszövetségnek jelenleg 56 százalékos többsége van a parlamentben. Ehhez hozzáadódik az RMDSZ 8 és a nemzeti kisebbségek 3 százalékos aránya. Ezzel a – több mint kétharmados – többséggel a miniszterelnök alkotmányt is módosíthatna, ha akarna.
Számszerűsítve a PSD+PC+UNPR+PLR koalíciónak 317 képviselője és szenátora van a parlamentben. A kormány megbuktatásához 286 szavazatra lenne szükség, ám az ellenzéknek csak 253 szavazata van.
A szavazatok megoszlása a képviselőházban: PSD+PC+UNPR+PLR – 223, RMDSZ – 18, PPDD – 13, kisebbségek – 17, függetlenek és a PMP – 21, PNL – 73, PDL – 36.
A szavazatok megoszlása a szenátusban: PSD+PC+UNPR+PLR – 94, RMDSZ – 8, PPDD, függetlenek és a PMP – 5, PNL – 42, PDL – 20.
maszol/infopolitic.ro
Az RMDSZ és a Dan Diaconescu Néppárt támogatása nélkül sem bukna meg Victor Ponta kormánya a parlamentben – számolta ki a törvényhozói mandátumok megoszlása alapján az infopolitic.ro.
A miniszterelnök támogatottsága a Nemzeti liberális Párt (PNL) kilépésével megszűnt Szociálliberális Szövetség (USL) „feltámasztásával” erősödik meg. A PNL helyett a Călin Popescu Tăriceanu vezette Liberális Reformista Párt (PLR) jelenti majd az új USL liberális pólusát. Az erről szóló szándéknyilatkozatot a második elnökválasztási forduló előtt írták alá a felek, Victor Ponta pedig kedden miniszteri posztokat is ígért új koalíciós partnereinek.
Az új USL-t a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Konzervatív Párt (PC), az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) és a Liberális Reformista Párt (PLR) alkotná. A Victor Ponta mögött álló pártszövetségnek jelenleg 56 százalékos többsége van a parlamentben. Ehhez hozzáadódik az RMDSZ 8 és a nemzeti kisebbségek 3 százalékos aránya. Ezzel a – több mint kétharmados – többséggel a miniszterelnök alkotmányt is módosíthatna, ha akarna.
Számszerűsítve a PSD+PC+UNPR+PLR koalíciónak 317 képviselője és szenátora van a parlamentben. A kormány megbuktatásához 286 szavazatra lenne szükség, ám az ellenzéknek csak 253 szavazata van.
A szavazatok megoszlása a képviselőházban: PSD+PC+UNPR+PLR – 223, RMDSZ – 18, PPDD – 13, kisebbségek – 17, függetlenek és a PMP – 21, PNL – 73, PDL – 36.
A szavazatok megoszlása a szenátusban: PSD+PC+UNPR+PLR – 94, RMDSZ – 8, PPDD, függetlenek és a PMP – 5, PNL – 42, PDL – 20.
maszol/infopolitic.ro
2014. november 26.
Biró Rozália: az RMDSZ-vezetők többsége kormányzáspárti
Megoszlik az RMDSZ területi vezetőinek véleménye a további kormányzati szerepvállalásról Biró Rozália szerint.
A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke szerdai sajtótájékoztatón újságírói kérdésre elmondta: elsősorban az RMDSZ székelyföldi politikusai szorgalmazzák a kilépést a kormányból. A többi területi vezető azonban egyértelműen a kormányzás folytatását támogatja.
„A megyei elnökeink többsége szerint ugyanazt az elvet kell követnünk, amely már 12-13 éve vezérel bennünket. Mi soha nem a kormányzás kedvéért kormányoztunk, mind a céljainkhoz közelebb vivő feltételekhez kötöttük részvételünket a kormánykoalíciókban” – idézték Biró Rozáliát a hírtelevíziók.
A politikus szerint az RMDSZ idei kormányra lépésekor kitűzött célok egy része megvalósult, más része meg nem. Ezért a szövetség is két táborra oszlott a kormányon maradás kérdésében. Mint ismert, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) csütörtökön dönt a kormányzati szerepvállalásról.
Biró Rozáliának némileg ellentmondva Kereskényi Gábor képviselő szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: a Bihar, Szilágy és Szamár megyei RMDSZ-szervezet arra hatalmazta fel a képviselőit a SZÁT-ban, hogy csak az eddigi eredmények alapos kielemzése után döntsenek az esetleges kormányon maradásról. A politikus kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy az RMDSZ még mindig nem tölthette be mind azokat a kormányzati tisztségeket, amelyeket kialkudott a koalícióban lévő román pártokkal.
maszol/realitatea.net
Megoszlik az RMDSZ területi vezetőinek véleménye a további kormányzati szerepvállalásról Biró Rozália szerint.
A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke szerdai sajtótájékoztatón újságírói kérdésre elmondta: elsősorban az RMDSZ székelyföldi politikusai szorgalmazzák a kilépést a kormányból. A többi területi vezető azonban egyértelműen a kormányzás folytatását támogatja.
„A megyei elnökeink többsége szerint ugyanazt az elvet kell követnünk, amely már 12-13 éve vezérel bennünket. Mi soha nem a kormányzás kedvéért kormányoztunk, mind a céljainkhoz közelebb vivő feltételekhez kötöttük részvételünket a kormánykoalíciókban” – idézték Biró Rozáliát a hírtelevíziók.
A politikus szerint az RMDSZ idei kormányra lépésekor kitűzött célok egy része megvalósult, más része meg nem. Ezért a szövetség is két táborra oszlott a kormányon maradás kérdésében. Mint ismert, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) csütörtökön dönt a kormányzati szerepvállalásról.
Biró Rozáliának némileg ellentmondva Kereskényi Gábor képviselő szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: a Bihar, Szilágy és Szamár megyei RMDSZ-szervezet arra hatalmazta fel a képviselőit a SZÁT-ban, hogy csak az eddigi eredmények alapos kielemzése után döntsenek az esetleges kormányon maradásról. A politikus kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy az RMDSZ még mindig nem tölthette be mind azokat a kormányzati tisztségeket, amelyeket kialkudott a koalícióban lévő román pártokkal.
maszol/realitatea.net
2014. november 27.
Az RMDSZ kilép a kormányból
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kilép a román kormányból – döntötte el csütörtökön Kolozsváron a Szövetség Állandó Tanácsa (SZÁT).
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta, a SZÁT határozata javaslat értékű. A kilépésről a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hozza meg a végső döntést, amelyet december 13-ára hívnak össze Marosvásárhelyre. Az elnök hozzátette, a döntés azt tükrözi, hogy az RMDSZ vezetői a romániai elnökválasztás második fordulójában leadott magyar szavazatokból megértették a magyar választók hangját. Megjegyezte, hogy a magyar választók mintegy 80 százaléka Klaus Iohannist (a Viktor Ponta szociáldemokrata miniszerelnökkel szemben induló jobboldali elnökjelöltet) támogatta.
„Megértettük az üzenetet, jobban oda kell fordulnunk a magyar választókhoz” – jelentette ki Kelemen Hunor, megjegyezve, hogy a politikusok akkor is hibáznak, ha figyelmen kívül hagyják a választók üzeneteit, de akkor is, ha mindig a választók elvárásához igazodnak. Hozzátette, a kormánynak az RMDSZ nélkül is megvan a többsége a parlamentben, így az RMDSZ döntése nem befolyásolja a kormányzati stabilitást.
„Nem akarunk kormányt buktatni” – jelentette ki az elnök.
Az RMDSZ a februári kormányválság után lett tagja a harmadik Ponta-kormánynak, a Szociáldemokrata Párt koalíciós partnereként. Éppen hétfőn iktatták be hivatalába Hegedüs Csillát, a magyar párt által delegált új kulturális minisztert, miniszterelnök-helyettest.
Kelemen Hunor újságírói kérdésre csak elméleti lehetőségként vette számba, hogy az SZKT mégis a kormányon maradásról döntsön. Hozzátette, az elmúlt 25 évben nem történt meg, hogy a szövetség kisparlamentje megfordítsa a szűkebb vezető testületek döntését. Emlékeztetett, hogy a 34 tagú állandó tanácsban ellenszavazat nélkül, két tartózkodással hozták meg a kilépést javasoló döntést. A folytatásra vonatkozó kérdésekre válaszolva Kelemen Hunor elmondta, a szövetség arra készül, hogy támogassa a parlamentben a Ponta-kormánynak azokat a döntéseit, amelyek az életszínvonal növekedéséhez, munkahelyek létrehozásához, gazdasági stabilitáshoz vezetnek. Emellett pedig meg szeretnék őrizni mindazokat a jogokat, amelyeket az elmúlt 25 évben a magyarok számára kivívtak. Azt is megjegyezte, készek párbeszédet folytatni valamennyi párttal.
Az elnök elmondta, nem tárgyaltak Klaus Iohannisszal, és a mögötte álló Nemzeti liberális Párttal (PNL) egy új parlamenti többség kialakításáról.
A romániai elnökválasztás november 16-án tartott második fordulójában Klaus Iohannis győzött Victor Ponta kormányfővel szemben. Az RMDSZ a magyar választók belátására bízta annak az eldöntését, hogy kire szavaznak, de a kampányban közvetve Victor Pontát támogatta.
MTI
Erdély.ma
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kilép a román kormányból – döntötte el csütörtökön Kolozsváron a Szövetség Állandó Tanácsa (SZÁT).
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta, a SZÁT határozata javaslat értékű. A kilépésről a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hozza meg a végső döntést, amelyet december 13-ára hívnak össze Marosvásárhelyre. Az elnök hozzátette, a döntés azt tükrözi, hogy az RMDSZ vezetői a romániai elnökválasztás második fordulójában leadott magyar szavazatokból megértették a magyar választók hangját. Megjegyezte, hogy a magyar választók mintegy 80 százaléka Klaus Iohannist (a Viktor Ponta szociáldemokrata miniszerelnökkel szemben induló jobboldali elnökjelöltet) támogatta.
„Megértettük az üzenetet, jobban oda kell fordulnunk a magyar választókhoz” – jelentette ki Kelemen Hunor, megjegyezve, hogy a politikusok akkor is hibáznak, ha figyelmen kívül hagyják a választók üzeneteit, de akkor is, ha mindig a választók elvárásához igazodnak. Hozzátette, a kormánynak az RMDSZ nélkül is megvan a többsége a parlamentben, így az RMDSZ döntése nem befolyásolja a kormányzati stabilitást.
„Nem akarunk kormányt buktatni” – jelentette ki az elnök.
Az RMDSZ a februári kormányválság után lett tagja a harmadik Ponta-kormánynak, a Szociáldemokrata Párt koalíciós partnereként. Éppen hétfőn iktatták be hivatalába Hegedüs Csillát, a magyar párt által delegált új kulturális minisztert, miniszterelnök-helyettest.
Kelemen Hunor újságírói kérdésre csak elméleti lehetőségként vette számba, hogy az SZKT mégis a kormányon maradásról döntsön. Hozzátette, az elmúlt 25 évben nem történt meg, hogy a szövetség kisparlamentje megfordítsa a szűkebb vezető testületek döntését. Emlékeztetett, hogy a 34 tagú állandó tanácsban ellenszavazat nélkül, két tartózkodással hozták meg a kilépést javasoló döntést. A folytatásra vonatkozó kérdésekre válaszolva Kelemen Hunor elmondta, a szövetség arra készül, hogy támogassa a parlamentben a Ponta-kormánynak azokat a döntéseit, amelyek az életszínvonal növekedéséhez, munkahelyek létrehozásához, gazdasági stabilitáshoz vezetnek. Emellett pedig meg szeretnék őrizni mindazokat a jogokat, amelyeket az elmúlt 25 évben a magyarok számára kivívtak. Azt is megjegyezte, készek párbeszédet folytatni valamennyi párttal.
Az elnök elmondta, nem tárgyaltak Klaus Iohannisszal, és a mögötte álló Nemzeti liberális Párttal (PNL) egy új parlamenti többség kialakításáról.
A romániai elnökválasztás november 16-án tartott második fordulójában Klaus Iohannis győzött Victor Ponta kormányfővel szemben. Az RMDSZ a magyar választók belátására bízta annak az eldöntését, hogy kire szavaznak, de a kampányban közvetve Victor Pontát támogatta.
MTI
Erdély.ma
2014. november 27.
Erdélyi elemzők: az RMDSZ a magyarság által elutasított Pontától menekült
Erdélyi elemzők szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azért lépett ki a kormányból, mert el akarta kerülni, hogy továbbra is a magyar közösségben rendkívül népszerűtlen Victor Ponta kormányfőhöz kötődjön.
Kiss Tamás szociológus, a romániai Kisebbségkutató Intézet kutatója az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, az RMDSZ állandó tanácsa az egyetlen lehetséges jó döntést hozta meg, amikor a kormányból való kilépést kezdeményezte.
„Klaus Iohannis jóval több magyar szavazatot kapott a romániai elnökválasztás második fordulójában, mint Kelemen Hunor az elsőben, és a szavazatok döntő hányada protesztszavazat volt a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD), Victor Ponta miniszterelnök és az általa megjelenített rendszer ellen. Kockázatos volt Pontával menni azon az úton, mert valószínű, hogy egy Klaus Iohannis-Victor Ponta konfrontáció veszi kezdetét, amiből Ponta nem jöhet ki jól. Mellette azok is erodálódnak, akik vele tartanak" – vélte Kiss Tamás.
A szociológus emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ 2012-ben is csak 5,1 százalékot ért el a parlamenti választásokon. Ha folytatódik erodálódása, könnyen a választási küszöb alatt találhatja magát. Úgy vélte, a döntés egy új irányba való elmozdulásnak lehet „a szükséges de nem elégséges első lépés".
„Az RMDSZ azt nyeri, hogy nem kell kiülnie Victor Ponta mellé az asztalhoz. Nem kell egy olyan miniszterelnökkel közösséget vállalnia, aki a magyar választók szemében a rossz megtestesítője" – jelentette ki Kiss Tamás. A veszteségek oldalán az elemző a kormányzati erőforrások várható beszűkülését említette. Szerinte az ellenzéki szerep a szövetség „karbantartására" lehet alkalmas. Ebben a helyzetben megerősödhet a szövetség autonomista hangja is, de a közpolitikák szintjén is előre léphet az RMDSZ.
Székely István Gergő politológus, a Kisebbségkutató Intézet elemzője szerint az RMDSZ azt mérte fel: többet veszítene a kormányon maradással, mint a kilépéssel. Azt szerette volna elkerülni, hogy két egymás utáni döntéssel váltsa ki a választói ellenérzését. Hozzátette: a szövetség ugyan a választók belátására bízta, kire szavaznak a romániai elnökválasztás második fordulójában, de elmondta, hogy Iohannist nem támogatja, „Pontát pedig mégis igen".
Azt is a kilépés lehetséges okai közé sorolta, hogy a kormánynak minden bizonnyal megszorításokat tartalmazó költségvetést kell a parlament elé terjesztenie, mert 2015-ben kezdődik a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel törlesztése. „Lehetséges, hogy az RMDSZ úgy méri fel: csak most kezdődik el igazán a kormány népszerűségvesztése" – magyarázta a politológus.
Székely István Gergő ezzel együtt meglepőnek találta az RMDSZ döntését. Emlékeztetett arra, hogy a szövetség még soha nem hozott hasonló döntést. Arra figyelmeztetett, hogy még nem lehet tudni, teljesen ellenzékbe vonul-e az RMDSZ, vagy csak a minisztereit vonja vissza a kormányból, és megpróbál a hatalom közelében maradni.
MTI
Erdély.ma
Erdélyi elemzők szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azért lépett ki a kormányból, mert el akarta kerülni, hogy továbbra is a magyar közösségben rendkívül népszerűtlen Victor Ponta kormányfőhöz kötődjön.
Kiss Tamás szociológus, a romániai Kisebbségkutató Intézet kutatója az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, az RMDSZ állandó tanácsa az egyetlen lehetséges jó döntést hozta meg, amikor a kormányból való kilépést kezdeményezte.
„Klaus Iohannis jóval több magyar szavazatot kapott a romániai elnökválasztás második fordulójában, mint Kelemen Hunor az elsőben, és a szavazatok döntő hányada protesztszavazat volt a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD), Victor Ponta miniszterelnök és az általa megjelenített rendszer ellen. Kockázatos volt Pontával menni azon az úton, mert valószínű, hogy egy Klaus Iohannis-Victor Ponta konfrontáció veszi kezdetét, amiből Ponta nem jöhet ki jól. Mellette azok is erodálódnak, akik vele tartanak" – vélte Kiss Tamás.
A szociológus emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ 2012-ben is csak 5,1 százalékot ért el a parlamenti választásokon. Ha folytatódik erodálódása, könnyen a választási küszöb alatt találhatja magát. Úgy vélte, a döntés egy új irányba való elmozdulásnak lehet „a szükséges de nem elégséges első lépés".
„Az RMDSZ azt nyeri, hogy nem kell kiülnie Victor Ponta mellé az asztalhoz. Nem kell egy olyan miniszterelnökkel közösséget vállalnia, aki a magyar választók szemében a rossz megtestesítője" – jelentette ki Kiss Tamás. A veszteségek oldalán az elemző a kormányzati erőforrások várható beszűkülését említette. Szerinte az ellenzéki szerep a szövetség „karbantartására" lehet alkalmas. Ebben a helyzetben megerősödhet a szövetség autonomista hangja is, de a közpolitikák szintjén is előre léphet az RMDSZ.
Székely István Gergő politológus, a Kisebbségkutató Intézet elemzője szerint az RMDSZ azt mérte fel: többet veszítene a kormányon maradással, mint a kilépéssel. Azt szerette volna elkerülni, hogy két egymás utáni döntéssel váltsa ki a választói ellenérzését. Hozzátette: a szövetség ugyan a választók belátására bízta, kire szavaznak a romániai elnökválasztás második fordulójában, de elmondta, hogy Iohannist nem támogatja, „Pontát pedig mégis igen".
Azt is a kilépés lehetséges okai közé sorolta, hogy a kormánynak minden bizonnyal megszorításokat tartalmazó költségvetést kell a parlament elé terjesztenie, mert 2015-ben kezdődik a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel törlesztése. „Lehetséges, hogy az RMDSZ úgy méri fel: csak most kezdődik el igazán a kormány népszerűségvesztése" – magyarázta a politológus.
Székely István Gergő ezzel együtt meglepőnek találta az RMDSZ döntését. Emlékeztetett arra, hogy a szövetség még soha nem hozott hasonló döntést. Arra figyelmeztetett, hogy még nem lehet tudni, teljesen ellenzékbe vonul-e az RMDSZ, vagy csak a minisztereit vonja vissza a kormányból, és megpróbál a hatalom közelében maradni.
MTI
Erdély.ma
2014. november 27.
Zászlóháború a parlamentben
Az 1994/75-ös zászlótörvény négy módosító javaslata is szerepel a parlament napirendjén, és ezek közül csak egy, az RMDSZ kérésére született, a közigazgatási egységek zászlóhasználatát szabályozó elfogadható, a többi különböző mértékben büntetné (akár börtönnel is) a román nemzeti lobogón kívüli zászlók használatát. Mindezt Klárik László szenátor mondta el annak apropóján, hogy tegnap a szenátus hallgatólagosan elfogadta a liberálisok igen szigorú jogszabályát, mely bűncselekménnyé nyilvánítja azokat a szimbólumhasználati kihágásokat, amelyek eddig csak egyszerű szabálysértésnek minősültek.
A Nemzeti liberális Párt kezdeményezését majdnem az összes liberális szenátor aláírta, negatívan véleményezte azonban a törvénykezési testület, a kormány, a szenátus jogi és közigazgatási bizottsága. Nem tűzték napirendre, és tegnap lejárt a határidő, így hallgatólagosan elfogadottnak tekintik a jogszabályt, mely esetében a képviselőház mondja ki majd a döntő szót. A liberálisok javaslata rendkívüli módon szigorítaná a korábbi jogszabályt, ha elfogadják, akkor például akár börtönnel is büntethető az a polgármester, aki nem viseli a piros-sárga-kék mellszalagot, vagy más zászlót is kitűz hivatalára a román nemzeti lobogó mellé.
A liberálisok javaslata tulajdonképpen csak rátromfolt az SZDP-sek kicsit korábban beterjesztett módosító indítványára, amely ugyan nem utalta büntetőjogi kategóriába a szabálysértéseket, de jelentős pénzbírság kirovását javasolta a szabálysértésekért, 30 ezer és 100 ezer lej közötti összegre bírságoltatnák nemcsak a hivatalosságokat, de azokat a magánembereket is, akik saját házukra tűznek ki más zászlót, mint a román lobogót. Ennek a jogszabálynak egyik pontja tenné kötelezővé az iskolákban a román himnusz éneklését – hívta fel a figyelmet Klárik. A szenátuson ez is hallgatólagos jóváhagyással ment át, a képviselőházban várja, hogy napirendre tűzzék. A harmadik jogszabály lehetővé tenné, hogy a területi közigazgatási egységek használják saját zászlójukat, ezt a szenátus szeptember 30-án megszavazta, a képviselőházban elakadt, és van még egy tervezet, amelyet az időközben függetlenné vált Bogdan Diaconu képviselő nyújtott be, és amely betiltaná az „etnikai jellegű zászlók használatát”. Ez is a szenátusban van, és a napokban jár le a hallgatólagos elfogadás határideje – derült ki a Klárik által bemutatott dokumentumokból. Klárik László felhívta a figyelmet, hogy a román politikai pártok közül egyik sem viszonyul baráti módon a magyarkérdésekhez, tulajdonképpen csak akkor tesznek pozitív gesztusokat, ha érdekeik azt kívánják, többnyire olyankor, amikor az RMDSZ valamelyikükkel közösen kormányoz. Az SZDP jelen pillanatban „egy elég perverz játékot űz, olyan, mintha egyik kezében ostor lenne, a másikban cukorka, és azt használja, amely éppen az érdekeinek megfelel” – fogalmazott Klárik a két szociáldemokrata jogszabályra utalva. A helyzet alakulásának függvényében bármelyiket elővehetik és elfogadtathatják a parlamentben. Kiemelte, ezzel nem a kormányzati szerepvállalás mellett kíván érvelni, csupán felhívta a figyelmet, hogy egyik párt sem szeret bennünket, engedményeket legfennebb akkor tesznek, ha szükségük van a szavazatainkra. Felidézte, hogy az RMDSZ éppen azért szeretné alkotmányba iktatni, hogy a magyarság nem kisebbség, hanem államalkotó tényező, mert akkor elkerülhetőek lennének a fentebb említett zászlótörvények. „Mi itthon szeretnénk érezni magunkat ebben az országban, és ehhez az is hozzátartozik, hogy szimbólumainkat szabadon használhassuk. Ezek nem valaki ellen irányulnak, hanem saját magunk megerősítését szolgálják. Törvénnyel, kényszerítő eszközökkel nem lehet tiszteletet kivívni, szeretetet pedig még annyira sem” – hangsúlyozta a háromszéki szenátor.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az 1994/75-ös zászlótörvény négy módosító javaslata is szerepel a parlament napirendjén, és ezek közül csak egy, az RMDSZ kérésére született, a közigazgatási egységek zászlóhasználatát szabályozó elfogadható, a többi különböző mértékben büntetné (akár börtönnel is) a román nemzeti lobogón kívüli zászlók használatát. Mindezt Klárik László szenátor mondta el annak apropóján, hogy tegnap a szenátus hallgatólagosan elfogadta a liberálisok igen szigorú jogszabályát, mely bűncselekménnyé nyilvánítja azokat a szimbólumhasználati kihágásokat, amelyek eddig csak egyszerű szabálysértésnek minősültek.
A Nemzeti liberális Párt kezdeményezését majdnem az összes liberális szenátor aláírta, negatívan véleményezte azonban a törvénykezési testület, a kormány, a szenátus jogi és közigazgatási bizottsága. Nem tűzték napirendre, és tegnap lejárt a határidő, így hallgatólagosan elfogadottnak tekintik a jogszabályt, mely esetében a képviselőház mondja ki majd a döntő szót. A liberálisok javaslata rendkívüli módon szigorítaná a korábbi jogszabályt, ha elfogadják, akkor például akár börtönnel is büntethető az a polgármester, aki nem viseli a piros-sárga-kék mellszalagot, vagy más zászlót is kitűz hivatalára a román nemzeti lobogó mellé.
A liberálisok javaslata tulajdonképpen csak rátromfolt az SZDP-sek kicsit korábban beterjesztett módosító indítványára, amely ugyan nem utalta büntetőjogi kategóriába a szabálysértéseket, de jelentős pénzbírság kirovását javasolta a szabálysértésekért, 30 ezer és 100 ezer lej közötti összegre bírságoltatnák nemcsak a hivatalosságokat, de azokat a magánembereket is, akik saját házukra tűznek ki más zászlót, mint a román lobogót. Ennek a jogszabálynak egyik pontja tenné kötelezővé az iskolákban a román himnusz éneklését – hívta fel a figyelmet Klárik. A szenátuson ez is hallgatólagos jóváhagyással ment át, a képviselőházban várja, hogy napirendre tűzzék. A harmadik jogszabály lehetővé tenné, hogy a területi közigazgatási egységek használják saját zászlójukat, ezt a szenátus szeptember 30-án megszavazta, a képviselőházban elakadt, és van még egy tervezet, amelyet az időközben függetlenné vált Bogdan Diaconu képviselő nyújtott be, és amely betiltaná az „etnikai jellegű zászlók használatát”. Ez is a szenátusban van, és a napokban jár le a hallgatólagos elfogadás határideje – derült ki a Klárik által bemutatott dokumentumokból. Klárik László felhívta a figyelmet, hogy a román politikai pártok közül egyik sem viszonyul baráti módon a magyarkérdésekhez, tulajdonképpen csak akkor tesznek pozitív gesztusokat, ha érdekeik azt kívánják, többnyire olyankor, amikor az RMDSZ valamelyikükkel közösen kormányoz. Az SZDP jelen pillanatban „egy elég perverz játékot űz, olyan, mintha egyik kezében ostor lenne, a másikban cukorka, és azt használja, amely éppen az érdekeinek megfelel” – fogalmazott Klárik a két szociáldemokrata jogszabályra utalva. A helyzet alakulásának függvényében bármelyiket elővehetik és elfogadtathatják a parlamentben. Kiemelte, ezzel nem a kormányzati szerepvállalás mellett kíván érvelni, csupán felhívta a figyelmet, hogy egyik párt sem szeret bennünket, engedményeket legfennebb akkor tesznek, ha szükségük van a szavazatainkra. Felidézte, hogy az RMDSZ éppen azért szeretné alkotmányba iktatni, hogy a magyarság nem kisebbség, hanem államalkotó tényező, mert akkor elkerülhetőek lennének a fentebb említett zászlótörvények. „Mi itthon szeretnénk érezni magunkat ebben az országban, és ehhez az is hozzátartozik, hogy szimbólumainkat szabadon használhassuk. Ezek nem valaki ellen irányulnak, hanem saját magunk megerősítését szolgálják. Törvénnyel, kényszerítő eszközökkel nem lehet tiszteletet kivívni, szeretetet pedig még annyira sem” – hangsúlyozta a háromszéki szenátor.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. november 27.
Jövőre két ütemben nőhet a minimálbér
Januártól 975 lejre, júliustól pedig 1050 lejre nőne jövőre a minimálbér a munkaügyi minisztérium honlapján szerdán közzétett tervezet értelmében.
Mint a dokumentumból kiderül, a kormány által garantált legkisebb jövedelem 1050 lejre növelése 1 471 356 munkavállalóra hatna pozitívan, amelyből 488 630-an a közszférában dolgoznak. A számítások szerint ugyanakkor az intézkedés jó hatással lenne a gazdaság növekedésére is, serkentené ugyanis a feketemunka visszaszorítását és az alkalmazásokat.
Negatívan hatna viszont a jövő évi állami költségvetésre, a becslések szerint 205 millió lejes lyukat ütne a büdzsén. Az érintettek szerint nem kimondottan jó hír a minimálbér emelése a magánszférában vállalkozók számára sem, növelniük kell ugyanis a bérköltségeiket, ami a termékek drágulásához is vezethet, csökkentve ezáltal a versenyképességet a külföldi piacokon.
Amint arról beszámoltunk, a Ponta-kabinet még az államfő-választási kampányban jelentette be, hogy 2015-ben két ízben is nő a minimálbér. Az intézkedéssel várhatóan számol majd a jövő évi állami költségvetés is, amelyet a kormány tagjainak közlése szerint a hét végéig dolgoznak ki, hogy a nemzetközi hitelezők Bukarestbe érkező küldöttségével egyeztetni tudjanak majd arról.
A dokumentumot várhatóan december 10-én vitatják meg a parlamentben, a kormány várakozásai szerint pedig december 19-éig a honatyák el is fogadják azt. Bár egyelőre nem sok részletet árult el a kormány a büdzsétervezetről, a bérek és más juttatások emelése, illetve a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékpontos csökkentése miatt sokan vélik úgy, hogy elkerülhetetlen lesz az adóemelés vagy az adóalap kiszélesítése.
A kormány tagjai viszont ezt cáfolják, Victor Ponta kormányfő szerdán is határozottan leszögezte, hogy jövőre nem lesz adóemelés. Hasonlóképpen nyilatkozott a hét elején Darius Vâlcov költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter, elmondása szerint azért nem kell majd adót emelniük, mivel nőni fog az adóbehajtás hatékonysága, s ezáltal pótolni tudják a kieső összegeket, amelyek – mint arról beszámoltunk – szakértői becslések között 15-17 milliárd lej körül alakulnak.
A Capital üzleti és pénzügyi hetilap eközben ismételten arra irányította rá a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetés fő kihívása a nyugdíjak finanszírozása lesz. A nyugdíjjárulékok ugyanis több mint öt éve nem fedezik a kifizetendő összeget, amit így a büdzséből kell pótolni. A tb-csökkentés pedig csak tovább fogja mélyíteni a deficitet, főként olyan körülmények között, hogy tavaly például a negatív mérleget majdnem teljes egészében a nyugdíjak okozták, idézik fel a szakértők.
2013-ban a büdzsé hiánya 15,7 milliárd lej volt, eközben az állami költségvetésből 12,25 milliárd lejt utaltak át a nyugdíjalapba, a járulékok ugyanis a szükséges összeg alig kétharmadára voltak elegendőek.
A lap újságírója ugyanakkor emlékeztet, a tb-csökkentést üdvözölte az üzleti szféra, az intézkedés hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez, azonban csak jövőre 5-6 milliárd lejes hiányt üt a költségvetésen, 17 milliárd lejre növelve a nyugdíjalap deficitjét. A kormány – bár az intézkedés már október elsejétől hatályos – máig nem nevezte meg, hogy miből fogja ezt a hiányt pótolni.
Bálint Eszter
Székelyhon.ro
Januártól 975 lejre, júliustól pedig 1050 lejre nőne jövőre a minimálbér a munkaügyi minisztérium honlapján szerdán közzétett tervezet értelmében.
Mint a dokumentumból kiderül, a kormány által garantált legkisebb jövedelem 1050 lejre növelése 1 471 356 munkavállalóra hatna pozitívan, amelyből 488 630-an a közszférában dolgoznak. A számítások szerint ugyanakkor az intézkedés jó hatással lenne a gazdaság növekedésére is, serkentené ugyanis a feketemunka visszaszorítását és az alkalmazásokat.
Negatívan hatna viszont a jövő évi állami költségvetésre, a becslések szerint 205 millió lejes lyukat ütne a büdzsén. Az érintettek szerint nem kimondottan jó hír a minimálbér emelése a magánszférában vállalkozók számára sem, növelniük kell ugyanis a bérköltségeiket, ami a termékek drágulásához is vezethet, csökkentve ezáltal a versenyképességet a külföldi piacokon.
Amint arról beszámoltunk, a Ponta-kabinet még az államfő-választási kampányban jelentette be, hogy 2015-ben két ízben is nő a minimálbér. Az intézkedéssel várhatóan számol majd a jövő évi állami költségvetés is, amelyet a kormány tagjainak közlése szerint a hét végéig dolgoznak ki, hogy a nemzetközi hitelezők Bukarestbe érkező küldöttségével egyeztetni tudjanak majd arról.
A dokumentumot várhatóan december 10-én vitatják meg a parlamentben, a kormány várakozásai szerint pedig december 19-éig a honatyák el is fogadják azt. Bár egyelőre nem sok részletet árult el a kormány a büdzsétervezetről, a bérek és más juttatások emelése, illetve a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékpontos csökkentése miatt sokan vélik úgy, hogy elkerülhetetlen lesz az adóemelés vagy az adóalap kiszélesítése.
A kormány tagjai viszont ezt cáfolják, Victor Ponta kormányfő szerdán is határozottan leszögezte, hogy jövőre nem lesz adóemelés. Hasonlóképpen nyilatkozott a hét elején Darius Vâlcov költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter, elmondása szerint azért nem kell majd adót emelniük, mivel nőni fog az adóbehajtás hatékonysága, s ezáltal pótolni tudják a kieső összegeket, amelyek – mint arról beszámoltunk – szakértői becslések között 15-17 milliárd lej körül alakulnak.
A Capital üzleti és pénzügyi hetilap eközben ismételten arra irányította rá a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetés fő kihívása a nyugdíjak finanszírozása lesz. A nyugdíjjárulékok ugyanis több mint öt éve nem fedezik a kifizetendő összeget, amit így a büdzséből kell pótolni. A tb-csökkentés pedig csak tovább fogja mélyíteni a deficitet, főként olyan körülmények között, hogy tavaly például a negatív mérleget majdnem teljes egészében a nyugdíjak okozták, idézik fel a szakértők.
2013-ban a büdzsé hiánya 15,7 milliárd lej volt, eközben az állami költségvetésből 12,25 milliárd lejt utaltak át a nyugdíjalapba, a járulékok ugyanis a szükséges összeg alig kétharmadára voltak elegendőek.
A lap újságírója ugyanakkor emlékeztet, a tb-csökkentést üdvözölte az üzleti szféra, az intézkedés hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez, azonban csak jövőre 5-6 milliárd lejes hiányt üt a költségvetésen, 17 milliárd lejre növelve a nyugdíjalap deficitjét. A kormány – bár az intézkedés már október elsejétől hatályos – máig nem nevezte meg, hogy miből fogja ezt a hiányt pótolni.
Bálint Eszter
Székelyhon.ro
2014. november 27.
KMKF-munkacsoport: készüljön konkrét cselekvési terv a külhoni magyar ifjúságról
A külhoni magyarságról szóló konkrét cselekvési terv megalkotását kéri a kormány illetékeseitől a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma társadalmi szervezetek munkacsoportja - erről döntöttek a tömörülés csütörtöki ülésén a résztvevők a Parlamentben.
Szávay István (Jobbik), a munkacsoport társelnöke az ülés után az MTI-nek elmondta: a nemzetpolitikai államtitkárságtól és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől azt kérik, hogy a tanácskozáson megfogalmazott javaslatok tükrében a következő egy évben a külhoni magyar fiatalságot érintő problémák kezelésre készítsenek konkrét cselekvési tervet. Egyúttal szeretnék, ha ezen ügyek kezelése "össznemzetpolitikai konszenzus" keretében valósulhatna meg - jelezte.
A testület ülésén ismertették a Nemzetstratégiai Kutatóintézet külhoni magyar ifjúságról készült kutatását. Mint a társelnök elmondta: nagyon alapos és átfogó elemzés készült a külhoni magyar fiatalok helyzetéről, állapotáról és identitásáról.
Szavai szerint az ülésen a tagok mellett a külhoni magyar ifjúsági szervezetek képviselői is kifejtették véleményüket, felmerültek földrajzi és névhasználati problémák, szó volt a fiatalokat sújtó alkoholizmusról is. Az elhangzott észrevételeket és a kutatást továbbítják a nemzetpolitikai államtitkárság számára - közölte.
Bóna Zoltán (Fidesz), a testület másik társelnöke hozzátette: nagyon tartalmas és előremutató előadások hangzottak el az ülésen. Reményét fejezte ki, hogy folytatni tudják azt a nemzetpolitikai programot, amit a Fidesz-KDNP 2010-ben megkezdett.
(MTI), Budapest
A külhoni magyarságról szóló konkrét cselekvési terv megalkotását kéri a kormány illetékeseitől a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma társadalmi szervezetek munkacsoportja - erről döntöttek a tömörülés csütörtöki ülésén a résztvevők a Parlamentben.
Szávay István (Jobbik), a munkacsoport társelnöke az ülés után az MTI-nek elmondta: a nemzetpolitikai államtitkárságtól és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől azt kérik, hogy a tanácskozáson megfogalmazott javaslatok tükrében a következő egy évben a külhoni magyar fiatalságot érintő problémák kezelésre készítsenek konkrét cselekvési tervet. Egyúttal szeretnék, ha ezen ügyek kezelése "össznemzetpolitikai konszenzus" keretében valósulhatna meg - jelezte.
A testület ülésén ismertették a Nemzetstratégiai Kutatóintézet külhoni magyar ifjúságról készült kutatását. Mint a társelnök elmondta: nagyon alapos és átfogó elemzés készült a külhoni magyar fiatalok helyzetéről, állapotáról és identitásáról.
Szavai szerint az ülésen a tagok mellett a külhoni magyar ifjúsági szervezetek képviselői is kifejtették véleményüket, felmerültek földrajzi és névhasználati problémák, szó volt a fiatalokat sújtó alkoholizmusról is. Az elhangzott észrevételeket és a kutatást továbbítják a nemzetpolitikai államtitkárság számára - közölte.
Bóna Zoltán (Fidesz), a testület másik társelnöke hozzátette: nagyon tartalmas és előremutató előadások hangzottak el az ülésen. Reményét fejezte ki, hogy folytatni tudják azt a nemzetpolitikai programot, amit a Fidesz-KDNP 2010-ben megkezdett.
(MTI), Budapest
2014. november 28.
Svédországi Magyarok Országos Szövetsége: a Mikó-ügy kirakatper
Kirakatpernek minősítette a Ploiesti-i Táblabíróságnak a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt indított büntetőperét, valamint mélységesen elítélte a törvényszék határozatát a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Egy nappal korábban jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre módosította a táblabíróság a restitúciós bizottság tagjaira alapfokon kiszabott börtönbüntetéseket, és megerősítette az első fokú ítéletnek azt a részét, amely szerint a református egyház elveszíti tulajdonjogát a sepsiszentgyörgyi ingatlan felett.
Bihari Szabolcs, a szövetség elnöke közleményében úgy vélte, hogy a kommunizmus évei alatt jogtalanul államosított épületet a restitúciós bizottság javaslatára szolgáltatták vissza jogos tulajdonosának, az Erdélyi Református Egyháznak. A szervezet szerint a Székely Mikó Kollégiumnak helyt adó épület ismételt államosítását nem lehet másként értékelni, mint az erdélyi magyarság és a Református Egyház elleni lépést.
A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége szerint a bírósági döntés ellentmond mindazon nemzetközi szerződéseknek, amelyek a kisebbségi jogokat és a szabad vallásgyakorlást szavatolják, és amelyeket Románia aláírásával szentesített. A szervezet úgy vélte, ez az ítélet kimeríti a köztörvényes bűncselekmény fogalmát és Románia jogállamiságát kérdőjelezi meg. „Nyíltan magyar- és egyházellenes, és a Romániában élő kisebbségek elleni olyan támadás, melyet az Európai Unió szellemiségében hívő polgár nem fogadhat el" – olvasható a közleményben.
Emiatt a szövetség mélységesen elítéli a határozatot. Tiltakozását eljuttatja Románia kormányához és az európai kisebbségi fórumokhoz, valamint az ítéletről tájékoztatja Svédország kormányát is.
Erdély.ma
Kirakatpernek minősítette a Ploiesti-i Táblabíróságnak a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt indított büntetőperét, valamint mélységesen elítélte a törvényszék határozatát a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Egy nappal korábban jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre módosította a táblabíróság a restitúciós bizottság tagjaira alapfokon kiszabott börtönbüntetéseket, és megerősítette az első fokú ítéletnek azt a részét, amely szerint a református egyház elveszíti tulajdonjogát a sepsiszentgyörgyi ingatlan felett.
Bihari Szabolcs, a szövetség elnöke közleményében úgy vélte, hogy a kommunizmus évei alatt jogtalanul államosított épületet a restitúciós bizottság javaslatára szolgáltatták vissza jogos tulajdonosának, az Erdélyi Református Egyháznak. A szervezet szerint a Székely Mikó Kollégiumnak helyt adó épület ismételt államosítását nem lehet másként értékelni, mint az erdélyi magyarság és a Református Egyház elleni lépést.
A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége szerint a bírósági döntés ellentmond mindazon nemzetközi szerződéseknek, amelyek a kisebbségi jogokat és a szabad vallásgyakorlást szavatolják, és amelyeket Románia aláírásával szentesített. A szervezet úgy vélte, ez az ítélet kimeríti a köztörvényes bűncselekmény fogalmát és Románia jogállamiságát kérdőjelezi meg. „Nyíltan magyar- és egyházellenes, és a Romániában élő kisebbségek elleni olyan támadás, melyet az Európai Unió szellemiségében hívő polgár nem fogadhat el" – olvasható a közleményben.
Emiatt a szövetség mélységesen elítéli a határozatot. Tiltakozását eljuttatja Románia kormányához és az európai kisebbségi fórumokhoz, valamint az ítéletről tájékoztatja Svédország kormányát is.
Erdély.ma
2014. november 28.
Az RMDSZ kilenc hónapig vett részt a szociáldemokrata Victor Ponta kormányában
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kilép a Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök vezette román kormányból – döntötte el a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) csütörtökön. Amennyiben az RMDSZ belső parlamentje december 13-án formailag is megerősíti ezt a döntést, azzal az RMDSZ legrövidebb, alig kilenc hónapos kormányzati szerepvállalásának végére tesz pontot.
Az RMDSZ idén március 3-án írt alá megállapodást Victor Pontával a közös kormányzásról, miután a liberálisok kiléptek a 2012-es parlamenti választásokon kétharmados győzelmet arató Szociálliberális Szövetségből és ellenzékbe vonultak. Az RMDSZ belépésével kialakult új kormánykoalíció vezető ereje a PSD maradt, a Ponta-kabinetben pedig még két kisebb párt, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) kapott miniszteri posztokat. Az RMDSZ két minisztérium – a kulturális és a környezetvédelmi tárca – élére jelölhetett tisztségviselőt: előbbit (márciustól októberig) Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, utóbbit Korodi Attila töltötte be. A parlament által megszavazott új kormányszerkezet szerint a kulturális tárca vezetője miniszter-elnökhelyettesi ranggal vesz részt a kormány munkájában. A Ponta-kormányban mind a négy koalíciós pártnak létrehoztak egy-egy miniszter-elnökhelyettesi tisztséget.
Az RMDSZ egyebek mellett arról állapodott meg koalíciós partnereivel, hogy az ország közigazgatási átszervezésénél figyelembe veszik a térségek kulturális, történelmi sajátosságait – vagyis nem alkotnak olyan régiókat, amelyek beolvasztják, vagy feldarabolják a Székelyföldet. A felek vállalták, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) életbe lépteik azt a megállapodást, amelyet a magyar és román oktatók Ponta közvetítésével kötöttek 2012-ben a magyar főtanszékek magalakításáról.
A székely zászló körüli viták leszerelése érdekében bekerült a megállapodásba, hogy törvényben teszik lehetővé az adott település, vagy megye zászlajának a kifüggesztését a közintézményeken. Az RMDSZ megállapodott koalíciós partnereivel az észak-erdélyi autópálya továbbépítéséről.
Az autópálya-építés és zászlótörvény alkotása terén történtek kisebb előrelépések, de a megállapodásból valójában csak az valósult meg maradéktalanul, hogy nem született a magyarság érdekeit sértő régió-felosztás, mivel új alkotmány nélkül a kormánytöbbség egyáltalán nem hozhatott létre régiókat.
Az RMDSZ már júliusban közel került ahhoz, hogy kilépjen a koalícióból, amikor kiderült, hogy a bukaresti külügyminisztérium az RMDSZ tudta nélkül, a magyar szövetséggel szemben lépett be az európai kisebbségvédelmi csomagról, az úgynevezett Minority SafePack-ről szóló luxemburgi perbe. A javaslatcsomag egyik kezdeményezőjeként Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes azt mondta: nem tudja elképzelni a további kormányzati részvételt, amennyiben Románia nem lép vissza a perből. Az RMDSZ vezetőinek többsége akkor azonban akkor nem akart lemondani a kormányzás előnyeiről, és megelégedtek Ponta ígéretével, miszerint a Minority SafePack-kel kapcsolatos román álláspontot majd szeptemberben a parlament szakbizottsága fogja kialakítani, a román kormány nem tesz le újabb dokumentumokat az Európai Unió luxemburgi bíróságán zajló perbe mindaddig, amíg a parlamenti vita le nem zárul.
A júliusi koalíciós vita azzal ért véget, hogy Kelemen Hunor lemondott kormánytisztségeiről, de a szövetség nem lépett ki a kormányból. A Ponta által ígért kisebbségvédelmi parlamenti vitára eddig nem került sor.
Az RMDSZ elnöke augusztus elsejei hatállyal nyújtotta be lemondását, mégis október 9-éig hivatalban maradt, mivel Traian Basescu államfő nem írta alá felmentését. Az RMDSZ ugyanis először Biró Rozália szenátort, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökét javasolta a megüresedő posztra, de az államfő bejelentette, hogy őt alkalmatlannak találja, és elutasította kinevezését.
Ezt követően már csak az elnökválasztás után tett újabb javaslatot az RMDSZ, így Hegedüs Csilla addigi kulturális államtitkárt csak november 24-én – alig három nappal a kormányból való távozásról szóló döntés előtt – iktatták be a román kormány kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségébe.
Az RMDSZ már az elnökválasztás előtt tisztában volt azzal, hogy az erdélyi magyar választók nem fognak a PSD államfőjelöltjére szavazni. Az Európai Néppárt – amelynek az RMDSZ is tagja – azt kérte romániai tagpártjaitól, hogy Klaus Iohannist támogassák, viszont minden közvélemény-kutatás Ponta győzelmét jósolta. Az RMDSZ kínos helyzetét azzal próbálta áthidalni, hogy választói belátására bízta, kire szavaznak.
A voksolás abban a tekintetben beigazolta a várakozásokat, hogy az urnák elé járuló magyarok több mint 80 százaléka Iohannisra szavazott. Csak az okozott meglepetést, hogy sokan mások is így tettek, Iohannis nyert, és így jobbközép államfő fog állni a következő öt évben Románia élén.
Bár a PSD körüli koalíciónak az RMDSZ nélkül is többsége van a parlamentben, az elemzők arra számítanak, hogy ez már a jövő év során elolvad, mert a román parlamentben gyakori jelenség az, hogy egyes honatyák pártot váltanak, átülnek a hatalom oldalára.
Az RMDSZ most még elhagyhatta a süllyedő hajót a választóktól kapott üzenetre hivatkozva, egy olyan pillanatban, amikor nem idéz elő kormányválságot a kilépéssel. Ha ezt a döntést a Ponta-kormány esetleges bukásáig halogatta volna, nehéz lett volna elhitetnie választóival, hogy a kormányzást nem célnak, hanem a kisebbségi érdekérvényesítés eszközének tekinti.
MTI
Erdély.ma
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kilép a Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök vezette román kormányból – döntötte el a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) csütörtökön. Amennyiben az RMDSZ belső parlamentje december 13-án formailag is megerősíti ezt a döntést, azzal az RMDSZ legrövidebb, alig kilenc hónapos kormányzati szerepvállalásának végére tesz pontot.
Az RMDSZ idén március 3-án írt alá megállapodást Victor Pontával a közös kormányzásról, miután a liberálisok kiléptek a 2012-es parlamenti választásokon kétharmados győzelmet arató Szociálliberális Szövetségből és ellenzékbe vonultak. Az RMDSZ belépésével kialakult új kormánykoalíció vezető ereje a PSD maradt, a Ponta-kabinetben pedig még két kisebb párt, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) kapott miniszteri posztokat. Az RMDSZ két minisztérium – a kulturális és a környezetvédelmi tárca – élére jelölhetett tisztségviselőt: előbbit (márciustól októberig) Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, utóbbit Korodi Attila töltötte be. A parlament által megszavazott új kormányszerkezet szerint a kulturális tárca vezetője miniszter-elnökhelyettesi ranggal vesz részt a kormány munkájában. A Ponta-kormányban mind a négy koalíciós pártnak létrehoztak egy-egy miniszter-elnökhelyettesi tisztséget.
Az RMDSZ egyebek mellett arról állapodott meg koalíciós partnereivel, hogy az ország közigazgatási átszervezésénél figyelembe veszik a térségek kulturális, történelmi sajátosságait – vagyis nem alkotnak olyan régiókat, amelyek beolvasztják, vagy feldarabolják a Székelyföldet. A felek vállalták, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) életbe lépteik azt a megállapodást, amelyet a magyar és román oktatók Ponta közvetítésével kötöttek 2012-ben a magyar főtanszékek magalakításáról.
A székely zászló körüli viták leszerelése érdekében bekerült a megállapodásba, hogy törvényben teszik lehetővé az adott település, vagy megye zászlajának a kifüggesztését a közintézményeken. Az RMDSZ megállapodott koalíciós partnereivel az észak-erdélyi autópálya továbbépítéséről.
Az autópálya-építés és zászlótörvény alkotása terén történtek kisebb előrelépések, de a megállapodásból valójában csak az valósult meg maradéktalanul, hogy nem született a magyarság érdekeit sértő régió-felosztás, mivel új alkotmány nélkül a kormánytöbbség egyáltalán nem hozhatott létre régiókat.
Az RMDSZ már júliusban közel került ahhoz, hogy kilépjen a koalícióból, amikor kiderült, hogy a bukaresti külügyminisztérium az RMDSZ tudta nélkül, a magyar szövetséggel szemben lépett be az európai kisebbségvédelmi csomagról, az úgynevezett Minority SafePack-ről szóló luxemburgi perbe. A javaslatcsomag egyik kezdeményezőjeként Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes azt mondta: nem tudja elképzelni a további kormányzati részvételt, amennyiben Románia nem lép vissza a perből. Az RMDSZ vezetőinek többsége akkor azonban akkor nem akart lemondani a kormányzás előnyeiről, és megelégedtek Ponta ígéretével, miszerint a Minority SafePack-kel kapcsolatos román álláspontot majd szeptemberben a parlament szakbizottsága fogja kialakítani, a román kormány nem tesz le újabb dokumentumokat az Európai Unió luxemburgi bíróságán zajló perbe mindaddig, amíg a parlamenti vita le nem zárul.
A júliusi koalíciós vita azzal ért véget, hogy Kelemen Hunor lemondott kormánytisztségeiről, de a szövetség nem lépett ki a kormányból. A Ponta által ígért kisebbségvédelmi parlamenti vitára eddig nem került sor.
Az RMDSZ elnöke augusztus elsejei hatállyal nyújtotta be lemondását, mégis október 9-éig hivatalban maradt, mivel Traian Basescu államfő nem írta alá felmentését. Az RMDSZ ugyanis először Biró Rozália szenátort, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökét javasolta a megüresedő posztra, de az államfő bejelentette, hogy őt alkalmatlannak találja, és elutasította kinevezését.
Ezt követően már csak az elnökválasztás után tett újabb javaslatot az RMDSZ, így Hegedüs Csilla addigi kulturális államtitkárt csak november 24-én – alig három nappal a kormányból való távozásról szóló döntés előtt – iktatták be a román kormány kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségébe.
Az RMDSZ már az elnökválasztás előtt tisztában volt azzal, hogy az erdélyi magyar választók nem fognak a PSD államfőjelöltjére szavazni. Az Európai Néppárt – amelynek az RMDSZ is tagja – azt kérte romániai tagpártjaitól, hogy Klaus Iohannist támogassák, viszont minden közvélemény-kutatás Ponta győzelmét jósolta. Az RMDSZ kínos helyzetét azzal próbálta áthidalni, hogy választói belátására bízta, kire szavaznak.
A voksolás abban a tekintetben beigazolta a várakozásokat, hogy az urnák elé járuló magyarok több mint 80 százaléka Iohannisra szavazott. Csak az okozott meglepetést, hogy sokan mások is így tettek, Iohannis nyert, és így jobbközép államfő fog állni a következő öt évben Románia élén.
Bár a PSD körüli koalíciónak az RMDSZ nélkül is többsége van a parlamentben, az elemzők arra számítanak, hogy ez már a jövő év során elolvad, mert a román parlamentben gyakori jelenség az, hogy egyes honatyák pártot váltanak, átülnek a hatalom oldalára.
Az RMDSZ most még elhagyhatta a süllyedő hajót a választóktól kapott üzenetre hivatkozva, egy olyan pillanatban, amikor nem idéz elő kormányválságot a kilépéssel. Ha ezt a döntést a Ponta-kormány esetleges bukásáig halogatta volna, nehéz lett volna elhitetnie választóival, hogy a kormányzást nem célnak, hanem a kisebbségi érdekérvényesítés eszközének tekinti.
MTI
Erdély.ma
2014. november 28.
Felajánlotta lemondását Victor Ponta
Ponta egyetlen feltétele, hogy Klaus Iohannis megválasztott elnök a jelenlegi kormánykoalícióból bíz meg másvalakit kormányalakítással.
Felajánlotta lemondását Victor Ponta miniszterelnök a bukaresti kormány éléről pénteken, azzal a feltétellel, ha Klaus Iohannis megválasztott elnök a jelenlegi kormánykoalícióból bíz meg másvalakit kormányalakítással. Ponta ezt pénteken jelentette ki a dcnews.ro hírportálnak adott interjúban. Leszögezte, hogy a 2012-es parlamenti választás nyomán hatalomra került jelenlegi kormánykoalíciónak folytatnia kell a kormányzást 2016-ig, hiszen még sok a tennivalója a következő két évben. „Addig, amíg létezik a jelenlegi parlamenti többség, a kormányzásra kell összpontosítanunk" – mondta Ponta.
Ponta november 16-án elvesztette az államfőválasztást Iohanisszal szemben. MTI
Erdély.ma
Ponta egyetlen feltétele, hogy Klaus Iohannis megválasztott elnök a jelenlegi kormánykoalícióból bíz meg másvalakit kormányalakítással.
Felajánlotta lemondását Victor Ponta miniszterelnök a bukaresti kormány éléről pénteken, azzal a feltétellel, ha Klaus Iohannis megválasztott elnök a jelenlegi kormánykoalícióból bíz meg másvalakit kormányalakítással. Ponta ezt pénteken jelentette ki a dcnews.ro hírportálnak adott interjúban. Leszögezte, hogy a 2012-es parlamenti választás nyomán hatalomra került jelenlegi kormánykoalíciónak folytatnia kell a kormányzást 2016-ig, hiszen még sok a tennivalója a következő két évben. „Addig, amíg létezik a jelenlegi parlamenti többség, a kormányzásra kell összpontosítanunk" – mondta Ponta.
Ponta november 16-án elvesztette az államfőválasztást Iohanisszal szemben. MTI
Erdély.ma
2014. november 28.
Az RMDSZ nem akar a figyelmetlen politikusok hibájába esni
Az elnökválasztáson az RMDSZ választói azt is üzenték, hogy jelenleg nem tartják elengedhetetlennek a párt kormányzati szerepvállalását, és újfajta politizálást várnak el tőle – véli Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.
Nem Klaus Johannisszal, a romániai államfőválasztás győztesével függ össze, hogy az ellenfele, Victor Ponta által vezetett kormányból kilép az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – mondta a 180 percben a párt elnöke, Kelemen Hunor. Szerinte a döntés oka mindenekelőtt az, hogy nem eshetnek bele abba, a politikusok által gyakorta elkövetett hibába, hogy nem hallgatják meg a választók szavát.
Kelemen Hunor ezt annak kapcsán hangsúlyozta, hogy a novemberi romániai elnökválasztás második fordulójában a magyarok által nagy számban lakott megyékben Klaus Johannis jóval több szavazatot kapott, mint az RMDSZ által is alkotott kormánykoalíció vezetője, Victor Ponta.
Az államfőválasztás első körében jelöltként indult RMDSZ-elnök szerint az is lényeges, hogy a második fordulóban olyan szavazók is megmozdultak, akiket sem ő, sem a másik magyar államfőjelölt, az EMNP-s Szilágyi Zsolt nem tudott megszólítani. Kelemen Hunor hangsúlyozta, ez olyan vészjelzés számára, amire oda akar figyelni, és a közösségépítéssel kívánnak foglalkozni, ahogy azt a választóik elvárják most. Hozzátette: az RMDSZ választói azt is üzenték, hogy jelenleg nem tartják elengedhetetlennek a párt kormányzati szerepvállalását.
Kelemen Hunor arról is beszélt, nem azért lépnek ki a kormányból, mert jövőre az IMF-nek megfelelő költségvetést kell vinnie a kabinetnek, ami egyes vélemények szerint a Ponta-kabinet népszerűségvesztését okozhatja. A politikus szerint ugyanis a 2015-re tervezett hiány megszorító intézkedések nélkül is tartható.
Az RMDSZ elnöke szerint a kiválás oka inkább a 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokban keresendő. Kelemen Hunor szerint a legfontosabb cél, hogy – mint huszonöt éve mindig – akkor is legyen magyar képviselet a romániai törvényhozásban. Ez sokkal fontosabb, mint az ideig-óráig tartó kormányzás – fogalmazott. Hozzátette: az idei romániai elnökválasztás eredményét nagyban befolyásolták a politikai elit ellen leadott protesztszavazatok, és „ezt a hangot meg kell hallani”.
Az RMDSZ kormányból való kilépéséről a romániai magyar párt szövetségi állandó tanácsa foglalt állást csütörtökön, Kolozsváron. Az ajánlást követően a formális határozat még hátra van, azt a december 13-ára összehívott szövetségi képviselők tanácsa hozhatja meg. Kelemen Hunor szerint az ülésen, bár vita biztosan lesz, nem hiszi, hogy más döntés születne, minthogy az RMDSZ távozzon a kabinetből.
hirado.hu / Kossuth Rádió, 180 perc
Erdély.ma
Az elnökválasztáson az RMDSZ választói azt is üzenték, hogy jelenleg nem tartják elengedhetetlennek a párt kormányzati szerepvállalását, és újfajta politizálást várnak el tőle – véli Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.
Nem Klaus Johannisszal, a romániai államfőválasztás győztesével függ össze, hogy az ellenfele, Victor Ponta által vezetett kormányból kilép az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – mondta a 180 percben a párt elnöke, Kelemen Hunor. Szerinte a döntés oka mindenekelőtt az, hogy nem eshetnek bele abba, a politikusok által gyakorta elkövetett hibába, hogy nem hallgatják meg a választók szavát.
Kelemen Hunor ezt annak kapcsán hangsúlyozta, hogy a novemberi romániai elnökválasztás második fordulójában a magyarok által nagy számban lakott megyékben Klaus Johannis jóval több szavazatot kapott, mint az RMDSZ által is alkotott kormánykoalíció vezetője, Victor Ponta.
Az államfőválasztás első körében jelöltként indult RMDSZ-elnök szerint az is lényeges, hogy a második fordulóban olyan szavazók is megmozdultak, akiket sem ő, sem a másik magyar államfőjelölt, az EMNP-s Szilágyi Zsolt nem tudott megszólítani. Kelemen Hunor hangsúlyozta, ez olyan vészjelzés számára, amire oda akar figyelni, és a közösségépítéssel kívánnak foglalkozni, ahogy azt a választóik elvárják most. Hozzátette: az RMDSZ választói azt is üzenték, hogy jelenleg nem tartják elengedhetetlennek a párt kormányzati szerepvállalását.
Kelemen Hunor arról is beszélt, nem azért lépnek ki a kormányból, mert jövőre az IMF-nek megfelelő költségvetést kell vinnie a kabinetnek, ami egyes vélemények szerint a Ponta-kabinet népszerűségvesztését okozhatja. A politikus szerint ugyanis a 2015-re tervezett hiány megszorító intézkedések nélkül is tartható.
Az RMDSZ elnöke szerint a kiválás oka inkább a 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokban keresendő. Kelemen Hunor szerint a legfontosabb cél, hogy – mint huszonöt éve mindig – akkor is legyen magyar képviselet a romániai törvényhozásban. Ez sokkal fontosabb, mint az ideig-óráig tartó kormányzás – fogalmazott. Hozzátette: az idei romániai elnökválasztás eredményét nagyban befolyásolták a politikai elit ellen leadott protesztszavazatok, és „ezt a hangot meg kell hallani”.
Az RMDSZ kormányból való kilépéséről a romániai magyar párt szövetségi állandó tanácsa foglalt állást csütörtökön, Kolozsváron. Az ajánlást követően a formális határozat még hátra van, azt a december 13-ára összehívott szövetségi képviselők tanácsa hozhatja meg. Kelemen Hunor szerint az ülésen, bár vita biztosan lesz, nem hiszi, hogy más döntés születne, minthogy az RMDSZ távozzon a kabinetből.
hirado.hu / Kossuth Rádió, 180 perc
Erdély.ma
2014. november 28.
Antal Árpád: az RMDSZ meghallgatta a választók üzenetét
Antal Árpád üdvözli az RMDSZ döntését, hogy kilép a kormányból. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a szövetség vezetősége meghallgatta az erdélyi magyarok üzenetét.
Egyértelmű, hogy az emberek azt akarják, hogy szakítsunk a Ponta-kormánnyal és ezt a határozottan kinyilvánított népakaratot tiszteletben kell tartani, mutatott rá Antal Árpád, aki hozzátette: örömmel fogadta ezt a döntést, mert korábban is felhívta a figyelmet arra, hogy ez a lépés szükséges ahhoz, hogy az RMDSZ visszatérjen a gyökereihez, hogy alulról építkezve helyreállítsák a megrendült bizalmat.
„Fontos, hogy az RMDSZ kapui szélesre legyenek tárva, hogy azon bejöhessen minden erdélyi magyar ember. Én azt remélem, hogy ez a lépés előrevisz bennünket a székelyföldi törekvések sikerre vitelében és segít bennünket abban, hogy új és szorosabb társadalmi szerződés jöjjön létre az RMDSZ és az erdélyi magyarság között", nyilatkozta Antal Árpád.
Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
Antal Árpád üdvözli az RMDSZ döntését, hogy kilép a kormányból. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a szövetség vezetősége meghallgatta az erdélyi magyarok üzenetét.
Egyértelmű, hogy az emberek azt akarják, hogy szakítsunk a Ponta-kormánnyal és ezt a határozottan kinyilvánított népakaratot tiszteletben kell tartani, mutatott rá Antal Árpád, aki hozzátette: örömmel fogadta ezt a döntést, mert korábban is felhívta a figyelmet arra, hogy ez a lépés szükséges ahhoz, hogy az RMDSZ visszatérjen a gyökereihez, hogy alulról építkezve helyreállítsák a megrendült bizalmat.
„Fontos, hogy az RMDSZ kapui szélesre legyenek tárva, hogy azon bejöhessen minden erdélyi magyar ember. Én azt remélem, hogy ez a lépés előrevisz bennünket a székelyföldi törekvések sikerre vitelében és segít bennünket abban, hogy új és szorosabb társadalmi szerződés jöjjön létre az RMDSZ és az erdélyi magyarság között", nyilatkozta Antal Árpád.
Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
2014. november 28.
Kiléphet a kormányból az RMDSZ, december 13-án döntenek
Kelemen Hunor: nem akarjuk lerombolni 25 év munkáját
Több mint öt órán át tartó egyeztetés után az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) azt javasolta, hogy az RMDSZ lépjen ki a Victor Ponta által vezetett kormányból.
A kilépésről a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hozza meg a végső döntést, amelyet december 13-ára hívnak össze Marosvásárhelyre. Kelemen Hunor az eseményt követő sajtótájékoztatón elmondta: nincs szándékukban megbuktatni a Ponta-kormányt, és mivel az RMDSZ kilépése miatt nem kerül veszélybe a kabinet stabilitása, ezért „meghallgatván választóik hangját”, a kormányból való távozást javasolják. A SZÁT döntését két tartózkodással és egyetlen ellenszavazat nélkül fogadta el a testület. Kelemen azt hangsúlyozta: a választókkal való kapcsolat megerősítését, a 2015-ös RMDSZ-kongresszus előkészítését és a 2016-os választási évre való felkészülést tartják most a legfontosabbnak. A szövetségi elnök szerint a liberálisok részéről nem érkezett eddig felkérés az esetleges együttműködésre.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Kelemen Hunor: nem akarjuk lerombolni 25 év munkáját
Több mint öt órán át tartó egyeztetés után az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) azt javasolta, hogy az RMDSZ lépjen ki a Victor Ponta által vezetett kormányból.
A kilépésről a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hozza meg a végső döntést, amelyet december 13-ára hívnak össze Marosvásárhelyre. Kelemen Hunor az eseményt követő sajtótájékoztatón elmondta: nincs szándékukban megbuktatni a Ponta-kormányt, és mivel az RMDSZ kilépése miatt nem kerül veszélybe a kabinet stabilitása, ezért „meghallgatván választóik hangját”, a kormányból való távozást javasolják. A SZÁT döntését két tartózkodással és egyetlen ellenszavazat nélkül fogadta el a testület. Kelemen azt hangsúlyozta: a választókkal való kapcsolat megerősítését, a 2015-ös RMDSZ-kongresszus előkészítését és a 2016-os választási évre való felkészülést tartják most a legfontosabbnak. A szövetségi elnök szerint a liberálisok részéről nem érkezett eddig felkérés az esetleges együttműködésre.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2014. november 28.
Az RMDSZ kilép a kormányból
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kilép a kormányból – döntötte el csütörtökön Kolozsváron a Szövetség Állandó Tanácsa (SZÁT).
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta, a SZÁT határozata javaslat értékű. A kilépésről a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hozza meg a végső döntést, amelyet december 13-ára hívnak össze Marosvásárhelyre. Az elnök hozzátette, a döntés azt tükrözi, hogy az RMDSZ vezetői az elnökválasztás második fordulójában leadott magyar szavazatokból megértették a magyar választók hangját. Megjegyezte, a magyar választók mintegy 80 százaléka Klaus Iohannist támogatta a választásokon.
Megértettük az üzenetet, jobban oda kell fordulnunk a magyar választókhoz” - jelentette ki Kelemen Hunor. A szövetség elnöke azt is elmondta, a Nemzeti liberális Párt (PNL) részéről még nem érkezett semmilyen felkérés sem a párbeszédre, sem az együttműködésre. “Engem nem az érdekel, mit tesz a PNL, hanem az, hogy mit tesz az RMDSZ. Nincs semmilyen elvárásunk a liberálisoktól, hanem csak a választóinktól. Most a 2015-ös RMDSZ-kongresszus előkészítésére, a 2016-os választásokra és a választóinkra kell összpontosítanunk, és nem arra, hogy mit tesznek más pártok” – nyilatkozta az RMDSZ-elnök.
Úgy véltetovábbá, az első forduló után korrekt, koherens döntést hoztak, amikor a választást a romániai magyarság belátására bízták.
Szabadság (Kolozsvár)
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kilép a kormányból – döntötte el csütörtökön Kolozsváron a Szövetség Állandó Tanácsa (SZÁT).
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta, a SZÁT határozata javaslat értékű. A kilépésről a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hozza meg a végső döntést, amelyet december 13-ára hívnak össze Marosvásárhelyre. Az elnök hozzátette, a döntés azt tükrözi, hogy az RMDSZ vezetői az elnökválasztás második fordulójában leadott magyar szavazatokból megértették a magyar választók hangját. Megjegyezte, a magyar választók mintegy 80 százaléka Klaus Iohannist támogatta a választásokon.
Megértettük az üzenetet, jobban oda kell fordulnunk a magyar választókhoz” - jelentette ki Kelemen Hunor. A szövetség elnöke azt is elmondta, a Nemzeti liberális Párt (PNL) részéről még nem érkezett semmilyen felkérés sem a párbeszédre, sem az együttműködésre. “Engem nem az érdekel, mit tesz a PNL, hanem az, hogy mit tesz az RMDSZ. Nincs semmilyen elvárásunk a liberálisoktól, hanem csak a választóinktól. Most a 2015-ös RMDSZ-kongresszus előkészítésére, a 2016-os választásokra és a választóinkra kell összpontosítanunk, és nem arra, hogy mit tesznek más pártok” – nyilatkozta az RMDSZ-elnök.
Úgy véltetovábbá, az első forduló után korrekt, koherens döntést hoztak, amikor a választást a romániai magyarság belátására bízták.
Szabadság (Kolozsvár)
2014. november 28.
Kívül tágasabb
Talán nem túlzás történelminek nevezni a csütörtöki napot: az az RMDSZ, amelyet eddig úgy tartottak számon, hogy gyakorlatilag bárkivel hajlandó szövetkezni annak érdekében, hogy kormányra kerüljön, vagy ott maradjon, most úgy döntött, a továbbiakban nem akar a koalícióban maradni.
A kabinetből való távozásról persze nem önszántából döntött a szövetség. Ehhez kellett az a pofon, amelyet a magyar választóktól az államfőválasztás második fordulójában kapott. Hiszen hiába éreztette az RMDSZ burkoltan és néha kevésbé burkoltan, hogy Victor Ponta államfő-választási győzelmét szeretné, a magyarok elsöprő többsége mégis az erdélyi, kisebbségi jelöltre, Klaus Johannisra szavazott. Még úgy is, hogy az nem ígért semmit közvetlenül a magyar közösségnek.
Az okok sokrétűek, de látható, hogy a magyarokat is elkapta az a szinte euforikus hangulat, amely egész Erdélyt magával ragadta, és amely szinte becsületbeli üggyé tette a balkáni, korrupt, bizánci szellemiségű Ó-Románia, illetve a vele azonosított PSD és Ponta elutasítását, és a nyugatosnak, européernek gondolt Johannis támogatását.
Másrészt a „korrekt partnernek” nevezett PSD magyarellenes lépései is minden bizonnyal sokat nyomtak a latban. Ráadásul a kormány megítélését tovább rontja a külföldi románok szavazása körüli botrány, amely miatt immár a legfőbb ügyészség is nyomozást indított.
Ilyen körülmények között az RMDSZ részéről öngyilkosság lett volna, ha ragaszkodik az el- és megvetett PSD-s szövetséghez, ez ugyanis vélhetően még a megmaradt szavazóinak nagy részét is eltávolította volna. Ráadásul az sem mellékes, hogy Johannist jól láthatóan a külföldi partnerek – az EU és Washington – is komolyabb és fontosabb partnernek tekintik, mint a kormányt, ezt jelzik a gyors gratulációk, az amerikai ügyvivő látogatása és Biden alelnök személyes telefonhívása.
Az RMDSZ tehát most meglépte, amit a magyarok többsége elvárt. Kérdés, hogy valódi ellenzéki szerepet vállal, esetleg kívülről támogatja tovább a Ponta-kormányt, vagy ismét elcsábul, ha lehetőség adódik a jelenlegi ellenzékkel együtt új kormányt alakítani, és hajlandó lesz egy jobbközép kabinetet – és ezzel az ország kisebbségpolitikáját – részvételével legitimálni.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
Talán nem túlzás történelminek nevezni a csütörtöki napot: az az RMDSZ, amelyet eddig úgy tartottak számon, hogy gyakorlatilag bárkivel hajlandó szövetkezni annak érdekében, hogy kormányra kerüljön, vagy ott maradjon, most úgy döntött, a továbbiakban nem akar a koalícióban maradni.
A kabinetből való távozásról persze nem önszántából döntött a szövetség. Ehhez kellett az a pofon, amelyet a magyar választóktól az államfőválasztás második fordulójában kapott. Hiszen hiába éreztette az RMDSZ burkoltan és néha kevésbé burkoltan, hogy Victor Ponta államfő-választási győzelmét szeretné, a magyarok elsöprő többsége mégis az erdélyi, kisebbségi jelöltre, Klaus Johannisra szavazott. Még úgy is, hogy az nem ígért semmit közvetlenül a magyar közösségnek.
Az okok sokrétűek, de látható, hogy a magyarokat is elkapta az a szinte euforikus hangulat, amely egész Erdélyt magával ragadta, és amely szinte becsületbeli üggyé tette a balkáni, korrupt, bizánci szellemiségű Ó-Románia, illetve a vele azonosított PSD és Ponta elutasítását, és a nyugatosnak, européernek gondolt Johannis támogatását.
Másrészt a „korrekt partnernek” nevezett PSD magyarellenes lépései is minden bizonnyal sokat nyomtak a latban. Ráadásul a kormány megítélését tovább rontja a külföldi románok szavazása körüli botrány, amely miatt immár a legfőbb ügyészség is nyomozást indított.
Ilyen körülmények között az RMDSZ részéről öngyilkosság lett volna, ha ragaszkodik az el- és megvetett PSD-s szövetséghez, ez ugyanis vélhetően még a megmaradt szavazóinak nagy részét is eltávolította volna. Ráadásul az sem mellékes, hogy Johannist jól láthatóan a külföldi partnerek – az EU és Washington – is komolyabb és fontosabb partnernek tekintik, mint a kormányt, ezt jelzik a gyors gratulációk, az amerikai ügyvivő látogatása és Biden alelnök személyes telefonhívása.
Az RMDSZ tehát most meglépte, amit a magyarok többsége elvárt. Kérdés, hogy valódi ellenzéki szerepet vállal, esetleg kívülről támogatja tovább a Ponta-kormányt, vagy ismét elcsábul, ha lehetőség adódik a jelenlegi ellenzékkel együtt új kormányt alakítani, és hajlandó lesz egy jobbközép kabinetet – és ezzel az ország kisebbségpolitikáját – részvételével legitimálni.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2014. november 28.
„Elvi” tárgyalókészség az RMDSZ-nél
Tárgyalásokat kezdeményezhet az RMDSZ az új Nemzeti liberális Párttal (PNL) egy új összetételű parlamenti többség kialakításáról, bár eddig nem történt ilyen témájú megkeresés. Erről Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője beszélt az RFI rádiónak nyilatkozva.
Nem az RMDSZ dönti el, hogy leváltják-e a kormányt vagy sem, hanem a parlamenti többség, és persze az RMDSZ szavazatai is számítanak. Nem tudok azonban arról, hogy az ellenzék köreiben szándék lenne a többség azonnali megváltoztatására. Előbb-utóbb, valószínűleg jövőre minden bizonnyal megkísérlik új többség létrehozását, és akkor nekünk is meg kell vizsgálnunk, mi a teendő. Erről azonban nem most kell dönteni – fogalmazott az RMDSZ korábbi elnöke. Kijelentése rímel Kelemen Hunor, a szövetség jelenlegi elnöke múlt héten elhangzott jelzésére: a szövetség vezetői még novemberben összeülnek, hogy tárgyaljanak a kormányon maradásról vagy a kilépésről. Kifejtette: nem keresnek feltétlenül ürügyet a kilépésre, az elsődleges cél, hogy megértsék, mi történt az államfőválasztáson. Az Adevărul című napilapnak nyilatkozva Kelemen is megerősítette: egyelőre nem tud egyértelmű választ adni arra, hogy az RMDSZ megkérdőjelezné a Szociáldemokrata Párttal (PSD) megkötött szövetséget, előbb a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) elemeznie kell a választási eredményeket.
„Ha a kormányzás nem szolgálja a közösséget, nincs miért kormányon maradni. Nincs értelme ott maradni, ha nem hoz javulást az embereknek” – szögezte le Kelemen. Meg kell vizsgálni, miért szavazott a magyarok 85 százaléka Johannisra, azért, mert kisebbségi, illetve erdélyi, vagy egyszerűen Ponta elleni protestszavazatokról van szó. Kelemen szerint Johannis megválasztásában nem számított, hogy a szász származású politikus jelezte: nem támogatja az etnikai alapú autonómiát. A régiók esetleges létrehozása esetén azonban soha nem lehet eltekinteni a Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy és Bihar megyében létező etnikai viszonyoktól, illetve attól, hogy azok módosítása megengedhetetlen. Azt is elmondta: a PNL még nem kereste meg az RMDSZ-t az esetleges kormányváltás kapcsán, az RMDSZ pedig ebben a pillanatban elsősorban a jövő év elején esedékes kongresszusra koncentrál. A PSD-vel kötött koalíciós megállapodás 2016-ig szól, szögezte le Kelemen, de nem csak a szövetségen múlik, hogy egyben marad-e addig a kormány.
A helyzetet nagyban befolyásolhatja, hogy egyes hírek szerint Ponta-ellenes puccs készül a PSD-ben. Rendkívüli kongresszus összehívását szorgalmazza ugyanis Liviu Dragnea, a PSD ügyvezető elnöke. Sajtóértesülések szerint Dragnea azért lobbizik párttársai körében, hogy a decemberi kongresszuson őt válasszák a párt elnökévé. Dragnea úgy nyilatkozott az Antena 3 hírtelevíziónak: a pártvezetés nagy többsége azt az álláspontot támogatja, hogy még idén túl kell esni a kongresszuson, hogy januártól teljes erővel a kormányzásra koncentrálhassanak.
Eközben Ponta Sebastian Ghiţă PSD-szenátor, a kormány szócsövének számító RTV hírcsatorna tulajdonosa társaságában Dubajban töltötte szabadságát. Az ügy érdekessége, hogy Ghiţă neve korábban éppen abban a kontextusban merült fel, hogy Ponta államfővé választása esetén Dragneával kettesben ő venné át a párt irányítását. A szenátor azonban később visszalépett ezen szándékától.
A kongresszus ötletét amúgy a párt jelenlegi tiszteletbeli elnöke, Ion Iliescu volt államfő is támogatja. Adrian Năstase volt pártelnök-kormányfő – aki 2004-ben vesztette el az államfőválasztást Traian Băsescuval szemben – viszont úgy véli, hogy a kormánynak bizalmi szavazást kellene kérnie maga ellen a parlamentben, és a kabinet átalakítása is szükséges. A pártelnök vesztes választás utáni leváltása amúgy nem lenne újdonság a PSD-ben: Ponta is azt követően került a párt élére, hogy Mircea Geoană addigi pártvezér elvesztette a 2009-es államfőválasztást.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Tárgyalásokat kezdeményezhet az RMDSZ az új Nemzeti liberális Párttal (PNL) egy új összetételű parlamenti többség kialakításáról, bár eddig nem történt ilyen témájú megkeresés. Erről Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője beszélt az RFI rádiónak nyilatkozva.
Nem az RMDSZ dönti el, hogy leváltják-e a kormányt vagy sem, hanem a parlamenti többség, és persze az RMDSZ szavazatai is számítanak. Nem tudok azonban arról, hogy az ellenzék köreiben szándék lenne a többség azonnali megváltoztatására. Előbb-utóbb, valószínűleg jövőre minden bizonnyal megkísérlik új többség létrehozását, és akkor nekünk is meg kell vizsgálnunk, mi a teendő. Erről azonban nem most kell dönteni – fogalmazott az RMDSZ korábbi elnöke. Kijelentése rímel Kelemen Hunor, a szövetség jelenlegi elnöke múlt héten elhangzott jelzésére: a szövetség vezetői még novemberben összeülnek, hogy tárgyaljanak a kormányon maradásról vagy a kilépésről. Kifejtette: nem keresnek feltétlenül ürügyet a kilépésre, az elsődleges cél, hogy megértsék, mi történt az államfőválasztáson. Az Adevărul című napilapnak nyilatkozva Kelemen is megerősítette: egyelőre nem tud egyértelmű választ adni arra, hogy az RMDSZ megkérdőjelezné a Szociáldemokrata Párttal (PSD) megkötött szövetséget, előbb a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) elemeznie kell a választási eredményeket.
„Ha a kormányzás nem szolgálja a közösséget, nincs miért kormányon maradni. Nincs értelme ott maradni, ha nem hoz javulást az embereknek” – szögezte le Kelemen. Meg kell vizsgálni, miért szavazott a magyarok 85 százaléka Johannisra, azért, mert kisebbségi, illetve erdélyi, vagy egyszerűen Ponta elleni protestszavazatokról van szó. Kelemen szerint Johannis megválasztásában nem számított, hogy a szász származású politikus jelezte: nem támogatja az etnikai alapú autonómiát. A régiók esetleges létrehozása esetén azonban soha nem lehet eltekinteni a Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy és Bihar megyében létező etnikai viszonyoktól, illetve attól, hogy azok módosítása megengedhetetlen. Azt is elmondta: a PNL még nem kereste meg az RMDSZ-t az esetleges kormányváltás kapcsán, az RMDSZ pedig ebben a pillanatban elsősorban a jövő év elején esedékes kongresszusra koncentrál. A PSD-vel kötött koalíciós megállapodás 2016-ig szól, szögezte le Kelemen, de nem csak a szövetségen múlik, hogy egyben marad-e addig a kormány.
A helyzetet nagyban befolyásolhatja, hogy egyes hírek szerint Ponta-ellenes puccs készül a PSD-ben. Rendkívüli kongresszus összehívását szorgalmazza ugyanis Liviu Dragnea, a PSD ügyvezető elnöke. Sajtóértesülések szerint Dragnea azért lobbizik párttársai körében, hogy a decemberi kongresszuson őt válasszák a párt elnökévé. Dragnea úgy nyilatkozott az Antena 3 hírtelevíziónak: a pártvezetés nagy többsége azt az álláspontot támogatja, hogy még idén túl kell esni a kongresszuson, hogy januártól teljes erővel a kormányzásra koncentrálhassanak.
Eközben Ponta Sebastian Ghiţă PSD-szenátor, a kormány szócsövének számító RTV hírcsatorna tulajdonosa társaságában Dubajban töltötte szabadságát. Az ügy érdekessége, hogy Ghiţă neve korábban éppen abban a kontextusban merült fel, hogy Ponta államfővé választása esetén Dragneával kettesben ő venné át a párt irányítását. A szenátor azonban később visszalépett ezen szándékától.
A kongresszus ötletét amúgy a párt jelenlegi tiszteletbeli elnöke, Ion Iliescu volt államfő is támogatja. Adrian Năstase volt pártelnök-kormányfő – aki 2004-ben vesztette el az államfőválasztást Traian Băsescuval szemben – viszont úgy véli, hogy a kormánynak bizalmi szavazást kellene kérnie maga ellen a parlamentben, és a kabinet átalakítása is szükséges. A pártelnök vesztes választás utáni leváltása amúgy nem lenne újdonság a PSD-ben: Ponta is azt követően került a párt élére, hogy Mircea Geoană addigi pártvezér elvesztette a 2009-es államfőválasztást.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2014. november 28.
Kiskapuk a jó szomszédhoz
Egy lendülettel három határátkelőt is átadtak november 8-án a román–szerb határszakaszon. A határátkelőhelyek számának növelése megkönnyíti a térség lakóinak „szomszédolását”, a szerb állampolgároknak az utat az Európai Unió felé, de a gazdasági kapcsolatok élénkülését várják tőlük.
Nyolcra nőtt immár a közúti átkelők száma Románia és délnyugati szomszédja, Szerbia között, amiből öt Temes megyében található. Az új határátkelőhelyek a történelmi Bánságnak a trianoni békediktátummal, majd az 1923-as román–jugoszláv határegyezménnyel elszakított területeit kötik össze. A romániai Fény, illetve a szerbiai Módos, továbbá Valkány és Egyházaskér, valamint Kunszőlős és Nákófalva között nyitották meg a határt. Utóbbi helyszínen Alekszandar Vucsics szerb és Victor Ponta román miniszterelnök vágta át a szalagot.
Szalagvágás kampányban
Minél inkább közeledtünk a határ felé, annál inkább sűrűsödtek a „Victor Ponta elnök!” feliratú plakátok az oszlopokon, és az út fölé kifeszített molinók. Az is szembeötlő volt, hogy Temesvártól Kunszőlősig (Lunga) majdnem valamennyi kanyarban láthatósági mellényt viselő rendőr posztolt, vagy civil ruhás „szervek” ütötték el az időt az út mentére félrehúzott járművekben. Arról nem is beszélve, hogy a kormányfői látogatásra kicsinosított falu központjában minden „mezei” érdeklődőt kiszállítottak az autóból, és arra köteleztek, hogy az utolsó három-négy kilométert gyalog tegye meg. Közben felettébb ügybuzgó és szervilis, már-már arrogáns határőrök igazoltattak, sőt fel is írták a neveket és a személyazonossági adatokat.
Hiába, az esemény a romániai elnökválasztás első és második fordulója közötti hétvégére esett. Az elővigyázatosságra talán magyarázat lehetne, hogy aznapra szociáldemokrata- és Ponta-ellenes tüntetést terveztek Temesvárra, de a miniszterelnök-államfőjelölt sokakat meglepve a szerb oldalról érkezett az avatóra – mint utóbb elmondta, az előző este már Belgrádban tárgyalt –, hogy aztán átsiessen a román oldalra, s ott várja szerb kollégáját. Így hiába álltak díszőrséget a szomszédos megyékből is buszokkal odaszállított határőrtisztek és altisztek, nem tiszteleghettek a miniszterelnök előtt.
Sztráda a Balkánra
Az egyórás késéssel kezdődő ünnepség szónokai többnyire az ilyenkor szokásos „tiszteletköröket” futották. Alekszandar Vucsics szerb kormányfő kijelentette: „Nákófalva és Kikinda lakói több mint húsz éve várják a határátkelő megnyitására tett ígéret beváltását. 2004-ig itt kishatárforgalom zajlott, amit felszámoltak. A nemzetközi határátkelő mai megnyitásával nemcsak az utat rövidítjük le a települések között, hanem a két népet is közelebb hozzuk egymáshoz.” Nebojsa Stefanovics szerb belügyminiszter kiemelte, hogy mintegy 30 kilométerrel lerövidítik az utat a régió egyik gazdasági központja, Temesvár felé, majd idézte a régi román szólást, miszerint Románia két örök barátra támaszkodhat: Szerbiára és a Fekete-tengerre. Victor Ponta biztosította a vendégeket, hogy Szerbia is számíthat a román kormány támogatására európai uniós csatlakozási tárgyalásai során. „Azt szeretném, hogy az Európai Unióban Románia legyen Szerbia legjobb barátja. Európa pedig nem lesz teljes és egységes, míg Szerbia és a környező országok nem válnak az unió tagjává” – mondta.
A három új nemzetközi határátkelőt rekordidő alatt nyitották meg, mintegy tíz hónappal a két kormány közötti megegyezés után, az infrastruktúrát alig hat hónap alatt alakították ki. Ponta bejelentette, hogy egy Belgrád-Temesvár autópálya építését is tervezik, ám a sajtó érdeklődésére árnyalta a beharangozót: „Ez nem finanszírozható európai uniós pénzekből, amíg Szerbia nem tagja az uniónak. Megtárgyaltuk Vucsics miniszterelnökkel, hogy a két ország közösen építheti meg a sztrádát, esetleg egy harmadik ország, vagy egy banki konzorcium finanszírozásával. A két ország szakminisztériumai dolgoznak a projekten, és remélem, jövőre nekiláthatunk a források előteremtésének.”
Határátlépési ábécé
A román–szerb határszakasz közel 550 kilométer, aminek majdnem fele szárazföldi határvonal. Vízen és vasúton is át lehet menni egyik országból a másikba, a közúti határátkelők száma pedig nyolcra emelkedett. „Egy átlagos napon a közúti határátkelőkön 1500-1800 személy halad át, a járművek száma két-háromszáz” – ecsetelte Gabriel Furcă, a kunszőlősi határátkelő parancsnoka. A Zsombolya–Szerbcsernye és a Temesmóra–Versecvát nemzetközi határátkelőn nonstop a forgalom, a november elején átadott új határátkelők azonban csak naponta reggel 8 és este 8 óra között tartanak nyitva, és csak a személyforgalmat szolgálják, a 3,5 tonnánál nehezebb gépjárművek nem használhatják. Uniós állampolgárok érvényes személyi igazolvány, az unión kívüliek útlevél, adott esetben vízum felmutatásával kelhetnek át.
Kinek jó ez?
Az új határátkelők megnyitásának a két országban élő nemzeti kisebbségek is örvendenek.„Akét közösségnek, a szerbiai románoknak, illetve a romániai szerbeknek is nagyon fontos ez a lépés. Bennünket, romániai szerbeket közelebb hoz az anyaországhoz, a néphez, amelyhez tartozunk, és biztos, hogy minden téren megkönnyíti a kapcsolatteremtést és az együttműködést Szerbiával” – fogalmazott Szlavomir Gvozdenovics, a Romániai Szerbek Szövetségének elnöke, parlamenti képviselő. A határátkelők megnyitásában nagy érdeme volt – az ünnepségen azonban egyéb elfoglaltsága miatt nem jelent meg – Marossy Zoltán Temes megyei alprefektusnak. Szerinte a Bánság romániai és vajdasági részén sorsközösségben élő magyaroknak, civil szervezeteiknek, egyházaiknak, oktatási intézményeiknek ezek a határátkelők nagy segítséget jelentenek majd a kapcsolattartásban „A romániai magyarságon belül mi, a délvidéki magyarságon belül ők számítanak szórványnak. Ezenkívül Budapestről nézve a Nagyvárad–Kolozsvár–Székelyföld tengely, illetve a Bácska–Újvidék tengely mentén élő magyarokat veszik számításba. Mi már nagyon a peremvidékre, a látóhatár szélére sodródtunk” – jegyezte meg kissé lemondóan Marossy Zoltán. Az ő kezdeményezésére indult be két-három éve a Bánság romániai, illetve szerbiai részére eső, de még jelentős magyar közösségek által lakott települések közti kapcsolatépítés. Kikinda, Nagybecskerek és Pancsova vonzáskörzeteibe eső helységekkel keresik a viszonyt a nagyjából hasonló helyzetű, szerkezetű és nagyságú Temes megyei települések. „Próbálkoztunk önkormányzatok szintjén, de észrevettük, hogy két-három találkozó után az angolul beszélők jönnek a rendezvényekre, ránk már nincs szükség – folytatta az alprefektus. – Így inkább a magyar közösségi vezetőkkel, civil szervezetekkel keressük a kapcsolatot. Persze általában az érdekvédelmi szervezetek égisze alatt.”
A mára elrománosodott egykori sváb településen, Kunszőlősön is nagyon várták már a határ megnyitását. A helybeliek távolabbról szemlélték az eseményeket, bár Ioan Dohotar portája alig kőhajításnyira van a vámtól, kapujából jól látszanak a szomszédos Nákófalva tornyai is „Jó volt az is, míg működött a kishatárátlépés, mert ami nem volt nálunk, megvettük ott, biciklivel is átmehettünk, nem kellett benzinre költeni – idézte fel a korábbi állapotokat. – Most is sok minden olcsóbban megvásárolható odaát. Ha csak aprópénzről is van szó, az itteni átlagember azt is megnézi. Sok családnak rokona is van a túloldalon, de azért szerintem nem fognak itt tömegesen átjárni.”
Kettős mérce
Tekintve, hogy Szerbia unión kívüli ország, furcsa, hogy ilyen sürgős volt a román fél számára a határ átjárhatóbbá tétele, miközben kicsit északabbra, Arad megyében már 2014 elején öt új román–magyar határátkelő megnyitásáról egyeztetett a két EU-tagállam kormánya. Ráadásul a Kisvarjas–Dombegyház, Ottlaka–Elek és Feketegyarmat–Gyula–Dénesmajor utak már elkészültek, a Nagylak-Csanádpalota történelmi út újjáépítése még tart, és tervek vannak a Pécska–Battonya útszakasz járhatóvá tételére is. A román kormány augusztusban jóvá is hagyta a kétoldalú közútfejlesztési keretmegállapodást, amelynek értelmében 20 határon átnyúló közúti és kerékpáros út épülhet meg uniós forrásokból, az új határátkelők felépítése mégis késik. Részben talán érthető a kivárás, mert ha Románia belátható időn belül beléphetne a schengeni övezetbe, szabad lenne a közlekedés, nem kellene határállomást építeni. Másrészt viszont tagadhatatlan, hogy mióta a PSD a fő kormányerő, a demokrata-liberális vezetőségű Arad megye infrastrukturális beruházásai, fejlesztései késve, vagy egyáltalán nem valósulnak meg. Példa erre az Aradot északról megkerülő körgyűrű két felüljárója építésének 2012-es felfüggesztése. Az ott kialakuló kilométeres dugók, többórás várakozások miatt a sofőrök körében hírhedté vált Arad, de a helyzet az egész országra rossz fényt vet.
Pataky Lehel Zsolt
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Egy lendülettel három határátkelőt is átadtak november 8-án a román–szerb határszakaszon. A határátkelőhelyek számának növelése megkönnyíti a térség lakóinak „szomszédolását”, a szerb állampolgároknak az utat az Európai Unió felé, de a gazdasági kapcsolatok élénkülését várják tőlük.
Nyolcra nőtt immár a közúti átkelők száma Románia és délnyugati szomszédja, Szerbia között, amiből öt Temes megyében található. Az új határátkelőhelyek a történelmi Bánságnak a trianoni békediktátummal, majd az 1923-as román–jugoszláv határegyezménnyel elszakított területeit kötik össze. A romániai Fény, illetve a szerbiai Módos, továbbá Valkány és Egyházaskér, valamint Kunszőlős és Nákófalva között nyitották meg a határt. Utóbbi helyszínen Alekszandar Vucsics szerb és Victor Ponta román miniszterelnök vágta át a szalagot.
Szalagvágás kampányban
Minél inkább közeledtünk a határ felé, annál inkább sűrűsödtek a „Victor Ponta elnök!” feliratú plakátok az oszlopokon, és az út fölé kifeszített molinók. Az is szembeötlő volt, hogy Temesvártól Kunszőlősig (Lunga) majdnem valamennyi kanyarban láthatósági mellényt viselő rendőr posztolt, vagy civil ruhás „szervek” ütötték el az időt az út mentére félrehúzott járművekben. Arról nem is beszélve, hogy a kormányfői látogatásra kicsinosított falu központjában minden „mezei” érdeklődőt kiszállítottak az autóból, és arra köteleztek, hogy az utolsó három-négy kilométert gyalog tegye meg. Közben felettébb ügybuzgó és szervilis, már-már arrogáns határőrök igazoltattak, sőt fel is írták a neveket és a személyazonossági adatokat.
Hiába, az esemény a romániai elnökválasztás első és második fordulója közötti hétvégére esett. Az elővigyázatosságra talán magyarázat lehetne, hogy aznapra szociáldemokrata- és Ponta-ellenes tüntetést terveztek Temesvárra, de a miniszterelnök-államfőjelölt sokakat meglepve a szerb oldalról érkezett az avatóra – mint utóbb elmondta, az előző este már Belgrádban tárgyalt –, hogy aztán átsiessen a román oldalra, s ott várja szerb kollégáját. Így hiába álltak díszőrséget a szomszédos megyékből is buszokkal odaszállított határőrtisztek és altisztek, nem tiszteleghettek a miniszterelnök előtt.
Sztráda a Balkánra
Az egyórás késéssel kezdődő ünnepség szónokai többnyire az ilyenkor szokásos „tiszteletköröket” futották. Alekszandar Vucsics szerb kormányfő kijelentette: „Nákófalva és Kikinda lakói több mint húsz éve várják a határátkelő megnyitására tett ígéret beváltását. 2004-ig itt kishatárforgalom zajlott, amit felszámoltak. A nemzetközi határátkelő mai megnyitásával nemcsak az utat rövidítjük le a települések között, hanem a két népet is közelebb hozzuk egymáshoz.” Nebojsa Stefanovics szerb belügyminiszter kiemelte, hogy mintegy 30 kilométerrel lerövidítik az utat a régió egyik gazdasági központja, Temesvár felé, majd idézte a régi román szólást, miszerint Románia két örök barátra támaszkodhat: Szerbiára és a Fekete-tengerre. Victor Ponta biztosította a vendégeket, hogy Szerbia is számíthat a román kormány támogatására európai uniós csatlakozási tárgyalásai során. „Azt szeretném, hogy az Európai Unióban Románia legyen Szerbia legjobb barátja. Európa pedig nem lesz teljes és egységes, míg Szerbia és a környező országok nem válnak az unió tagjává” – mondta.
A három új nemzetközi határátkelőt rekordidő alatt nyitották meg, mintegy tíz hónappal a két kormány közötti megegyezés után, az infrastruktúrát alig hat hónap alatt alakították ki. Ponta bejelentette, hogy egy Belgrád-Temesvár autópálya építését is tervezik, ám a sajtó érdeklődésére árnyalta a beharangozót: „Ez nem finanszírozható európai uniós pénzekből, amíg Szerbia nem tagja az uniónak. Megtárgyaltuk Vucsics miniszterelnökkel, hogy a két ország közösen építheti meg a sztrádát, esetleg egy harmadik ország, vagy egy banki konzorcium finanszírozásával. A két ország szakminisztériumai dolgoznak a projekten, és remélem, jövőre nekiláthatunk a források előteremtésének.”
Határátlépési ábécé
A román–szerb határszakasz közel 550 kilométer, aminek majdnem fele szárazföldi határvonal. Vízen és vasúton is át lehet menni egyik országból a másikba, a közúti határátkelők száma pedig nyolcra emelkedett. „Egy átlagos napon a közúti határátkelőkön 1500-1800 személy halad át, a járművek száma két-háromszáz” – ecsetelte Gabriel Furcă, a kunszőlősi határátkelő parancsnoka. A Zsombolya–Szerbcsernye és a Temesmóra–Versecvát nemzetközi határátkelőn nonstop a forgalom, a november elején átadott új határátkelők azonban csak naponta reggel 8 és este 8 óra között tartanak nyitva, és csak a személyforgalmat szolgálják, a 3,5 tonnánál nehezebb gépjárművek nem használhatják. Uniós állampolgárok érvényes személyi igazolvány, az unión kívüliek útlevél, adott esetben vízum felmutatásával kelhetnek át.
Kinek jó ez?
Az új határátkelők megnyitásának a két országban élő nemzeti kisebbségek is örvendenek.„Akét közösségnek, a szerbiai románoknak, illetve a romániai szerbeknek is nagyon fontos ez a lépés. Bennünket, romániai szerbeket közelebb hoz az anyaországhoz, a néphez, amelyhez tartozunk, és biztos, hogy minden téren megkönnyíti a kapcsolatteremtést és az együttműködést Szerbiával” – fogalmazott Szlavomir Gvozdenovics, a Romániai Szerbek Szövetségének elnöke, parlamenti képviselő. A határátkelők megnyitásában nagy érdeme volt – az ünnepségen azonban egyéb elfoglaltsága miatt nem jelent meg – Marossy Zoltán Temes megyei alprefektusnak. Szerinte a Bánság romániai és vajdasági részén sorsközösségben élő magyaroknak, civil szervezeteiknek, egyházaiknak, oktatási intézményeiknek ezek a határátkelők nagy segítséget jelentenek majd a kapcsolattartásban „A romániai magyarságon belül mi, a délvidéki magyarságon belül ők számítanak szórványnak. Ezenkívül Budapestről nézve a Nagyvárad–Kolozsvár–Székelyföld tengely, illetve a Bácska–Újvidék tengely mentén élő magyarokat veszik számításba. Mi már nagyon a peremvidékre, a látóhatár szélére sodródtunk” – jegyezte meg kissé lemondóan Marossy Zoltán. Az ő kezdeményezésére indult be két-három éve a Bánság romániai, illetve szerbiai részére eső, de még jelentős magyar közösségek által lakott települések közti kapcsolatépítés. Kikinda, Nagybecskerek és Pancsova vonzáskörzeteibe eső helységekkel keresik a viszonyt a nagyjából hasonló helyzetű, szerkezetű és nagyságú Temes megyei települések. „Próbálkoztunk önkormányzatok szintjén, de észrevettük, hogy két-három találkozó után az angolul beszélők jönnek a rendezvényekre, ránk már nincs szükség – folytatta az alprefektus. – Így inkább a magyar közösségi vezetőkkel, civil szervezetekkel keressük a kapcsolatot. Persze általában az érdekvédelmi szervezetek égisze alatt.”
A mára elrománosodott egykori sváb településen, Kunszőlősön is nagyon várták már a határ megnyitását. A helybeliek távolabbról szemlélték az eseményeket, bár Ioan Dohotar portája alig kőhajításnyira van a vámtól, kapujából jól látszanak a szomszédos Nákófalva tornyai is „Jó volt az is, míg működött a kishatárátlépés, mert ami nem volt nálunk, megvettük ott, biciklivel is átmehettünk, nem kellett benzinre költeni – idézte fel a korábbi állapotokat. – Most is sok minden olcsóbban megvásárolható odaát. Ha csak aprópénzről is van szó, az itteni átlagember azt is megnézi. Sok családnak rokona is van a túloldalon, de azért szerintem nem fognak itt tömegesen átjárni.”
Kettős mérce
Tekintve, hogy Szerbia unión kívüli ország, furcsa, hogy ilyen sürgős volt a román fél számára a határ átjárhatóbbá tétele, miközben kicsit északabbra, Arad megyében már 2014 elején öt új román–magyar határátkelő megnyitásáról egyeztetett a két EU-tagállam kormánya. Ráadásul a Kisvarjas–Dombegyház, Ottlaka–Elek és Feketegyarmat–Gyula–Dénesmajor utak már elkészültek, a Nagylak-Csanádpalota történelmi út újjáépítése még tart, és tervek vannak a Pécska–Battonya útszakasz járhatóvá tételére is. A román kormány augusztusban jóvá is hagyta a kétoldalú közútfejlesztési keretmegállapodást, amelynek értelmében 20 határon átnyúló közúti és kerékpáros út épülhet meg uniós forrásokból, az új határátkelők felépítése mégis késik. Részben talán érthető a kivárás, mert ha Románia belátható időn belül beléphetne a schengeni övezetbe, szabad lenne a közlekedés, nem kellene határállomást építeni. Másrészt viszont tagadhatatlan, hogy mióta a PSD a fő kormányerő, a demokrata-liberális vezetőségű Arad megye infrastrukturális beruházásai, fejlesztései késve, vagy egyáltalán nem valósulnak meg. Példa erre az Aradot északról megkerülő körgyűrű két felüljárója építésének 2012-es felfüggesztése. Az ott kialakuló kilométeres dugók, többórás várakozások miatt a sofőrök körében hírhedté vált Arad, de a helyzet az egész országra rossz fényt vet.
Pataky Lehel Zsolt
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2014. november 29.
A liberálisok számítanak az RMDSZ-re
Az új NLP egyesíteni fogja erőit az ellenzékben, hogy a kormányt megbuktassa. Mikor? Amikor kényelmes többséget tudunk biztosítani a parlamentben – közölte tegnap Cezar Preda volt DLP-s képviselő, aki állítása szerint már egy hete tudta, hogy az RMDSZ ki fog lépni a kormányból, mert „nem maradhat többé Ponta és Dragnea mellett”.
Preda szerint „az RMDSZ pont azt tette, amit tennie kellett”. Alina Gorghiu, az NLP első alelnöke visszafogottabban nyilatkozott: akkor fognak tárgyalni az együttműködésről egy új parlamenti többség kialakítása érdekében, amikor az RMDSZ meghozza végső döntését a kormányból való kilépését illetően. A SZÁT csütörtöki határozatát nem tartja meglepőnek: „Tudomásul vettük, szerintem magától értetődő gesztus, figyelembe véve a magyar választók politikai opcióját az államelnöki választásokon. Gyanítom, hogy a javaslatot az RMDSZ vezetőségi fóruma is jóváhagyja december 13-án, mivel az RMDSZ minden komoly elemzése elkerülhetetlenül az alakulat kormányból való kilépéséhez vezetett volna” – vélekedett Gorghiu, és leszögezte: „a mi célkitűzésünk továbbra is az, hogy eltávolítsuk a toxikus Ponta-kormányt, és minél hamarabb össze tud állni egy új parlamenti többség, amely bizalmatlansági indítvánnyal félre állíthatja azt, annál jobb”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az új NLP egyesíteni fogja erőit az ellenzékben, hogy a kormányt megbuktassa. Mikor? Amikor kényelmes többséget tudunk biztosítani a parlamentben – közölte tegnap Cezar Preda volt DLP-s képviselő, aki állítása szerint már egy hete tudta, hogy az RMDSZ ki fog lépni a kormányból, mert „nem maradhat többé Ponta és Dragnea mellett”.
Preda szerint „az RMDSZ pont azt tette, amit tennie kellett”. Alina Gorghiu, az NLP első alelnöke visszafogottabban nyilatkozott: akkor fognak tárgyalni az együttműködésről egy új parlamenti többség kialakítása érdekében, amikor az RMDSZ meghozza végső döntését a kormányból való kilépését illetően. A SZÁT csütörtöki határozatát nem tartja meglepőnek: „Tudomásul vettük, szerintem magától értetődő gesztus, figyelembe véve a magyar választók politikai opcióját az államelnöki választásokon. Gyanítom, hogy a javaslatot az RMDSZ vezetőségi fóruma is jóváhagyja december 13-án, mivel az RMDSZ minden komoly elemzése elkerülhetetlenül az alakulat kormányból való kilépéséhez vezetett volna” – vélekedett Gorghiu, és leszögezte: „a mi célkitűzésünk továbbra is az, hogy eltávolítsuk a toxikus Ponta-kormányt, és minél hamarabb össze tud állni egy új parlamenti többség, amely bizalmatlansági indítvánnyal félre állíthatja azt, annál jobb”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. november 29.
Az erdőirtások visszaszorítását tartja legfontosabb eredményének Korodi
A törvénytelen erdőirtások visszaszorítását tartja kilenc hónapos miniszteri megbízatása legfontosabb eredményének Korodi Attila, a környezetvédelmi tárca vezetője.
A miniszter környezetvédő civil szervezetek vezetőivel együtt részt vett péntek délután Kolozsváron egy pódiumbeszélgetésen, amelyet a Think Outside the Box szervezett.
A politikus a beszélgetés után az MTI-nek elmondta: az erdőradar elnevezésű internetes követőrendszer októberi bevezetése óta a hatóságok a fát szállító gépjárműveket tudják hatékonyan ellenőrizni. Az erdőradar beüzemelése utáni első 8-9 napban annyi engedély nélküli fuvarozó bukott le, mint korábban egy év alatt.
Amint a miniszter elmagyarázta, október 8. óta Romániában valamennyi fát szállító járművet egy internetes rendszerbe kell bevezetni. A rendszer egy kódot generál, amely meghatározott időre biztosítja a megadott rendszámú gépkocsinak a lehetőséget, hogy a kijelölt útvonalon elszállítsa a fát az erdőből a telephelyre vagy a telephelyről valamely gyárig. A telephelyeknek, gyáraknak nem szabad online kóddal nem rendelkező szállítmányokat befogadniuk. A kód nélkül szállított fát elkobozzák, és a szállítótól megvonják a szállítási engedélyét. A rendszer kizárja, hogy egy szállítólevéllel több fuvart is lebonyolítsanak.
„Ha bárki fával megrakott autót lát bármelyik országúton vagy erdei úton, hívja fel a 112-es számot, és jelentse az autó rendszámát és az észlelés helyét” - mondta a miniszter. Hozzátette: a hívást fogadó személy azonnal látni fogja, hogy engedélyezett szállításról van-e szó, ha pedig a szállító nem rendelkezik online kóddal, a legközelebbi rendőrőrs riasztásával kötelezően meg kell állítani az autót. Korodi Attila szerint a rendszer bevezetéséhez bátorság is kellett, mert az érdekeket sértett. Elmondta, hogy minisztériuma háttértámogatást nyújtott Doina Pana vízügyekért és erdészetért felelős tárca nélküli miniszternek, aki az erdőradar bevezetéséért felelt.
A miniszter kijelentette, azért nem fájlalja, hogy ott kell hagynia a tárcát, mert meggyőződése, hogy az RMDSZ „értelmes és jogos döntést hozott” csütörtökön a kormányból való kilépésről. (mti)
Transindex.ro
A törvénytelen erdőirtások visszaszorítását tartja kilenc hónapos miniszteri megbízatása legfontosabb eredményének Korodi Attila, a környezetvédelmi tárca vezetője.
A miniszter környezetvédő civil szervezetek vezetőivel együtt részt vett péntek délután Kolozsváron egy pódiumbeszélgetésen, amelyet a Think Outside the Box szervezett.
A politikus a beszélgetés után az MTI-nek elmondta: az erdőradar elnevezésű internetes követőrendszer októberi bevezetése óta a hatóságok a fát szállító gépjárműveket tudják hatékonyan ellenőrizni. Az erdőradar beüzemelése utáni első 8-9 napban annyi engedély nélküli fuvarozó bukott le, mint korábban egy év alatt.
Amint a miniszter elmagyarázta, október 8. óta Romániában valamennyi fát szállító járművet egy internetes rendszerbe kell bevezetni. A rendszer egy kódot generál, amely meghatározott időre biztosítja a megadott rendszámú gépkocsinak a lehetőséget, hogy a kijelölt útvonalon elszállítsa a fát az erdőből a telephelyre vagy a telephelyről valamely gyárig. A telephelyeknek, gyáraknak nem szabad online kóddal nem rendelkező szállítmányokat befogadniuk. A kód nélkül szállított fát elkobozzák, és a szállítótól megvonják a szállítási engedélyét. A rendszer kizárja, hogy egy szállítólevéllel több fuvart is lebonyolítsanak.
„Ha bárki fával megrakott autót lát bármelyik országúton vagy erdei úton, hívja fel a 112-es számot, és jelentse az autó rendszámát és az észlelés helyét” - mondta a miniszter. Hozzátette: a hívást fogadó személy azonnal látni fogja, hogy engedélyezett szállításról van-e szó, ha pedig a szállító nem rendelkezik online kóddal, a legközelebbi rendőrőrs riasztásával kötelezően meg kell állítani az autót. Korodi Attila szerint a rendszer bevezetéséhez bátorság is kellett, mert az érdekeket sértett. Elmondta, hogy minisztériuma háttértámogatást nyújtott Doina Pana vízügyekért és erdészetért felelős tárca nélküli miniszternek, aki az erdőradar bevezetéséért felelt.
A miniszter kijelentette, azért nem fájlalja, hogy ott kell hagynia a tárcát, mert meggyőződése, hogy az RMDSZ „értelmes és jogos döntést hozott” csütörtökön a kormányból való kilépésről. (mti)
Transindex.ro
2014. december 2.
Ponta: december 19-ig új kormányzati struktúrát fogad el a kormánykoalíció
A román kormány mögött megbízható parlamenti többség áll, amely hamarosan kidolgozza cselekvési tervét a 2015-16-os időszakra, a december 14. és 19. közötti héten pedig új kormányzati struktúrát fogad el – jelentette be Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök kedden, miután felkereste a kormányát támogató parlamenti frakciókat.
A román kormányfő azt követően vette számba parlamenti támogatását, hogy a múlt héten a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bejelentette: kilép a kormányból.
Ponta megerősítette, hogy a Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök vezette Liberális Reform Párt (PLR) miniszteri posztokat kap kormányában. A PSD-t támogató kisebb koalíciós pártok mindegyikének két-két minisztere lesz.
Mivel új politikai erő lép be a kormánykoalícióba, Pontának bizalmi szavazást kell kérnie a parlamenttől. Egyúttal az új kormányzati struktúrát is el akarja fogadtatni ezzel a voksolással, amelyet a megváltozott koalíció prioritásaihoz igazítanak.
A parlamenti szavazás időzítésekor Ponta arra hivatkozott, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa csak december 13-án hozza meg a hivatalos döntést a szövetség minisztereinek visszahívásáról. Tariceanu jelezte: pártja nem az RMDSZ helyett lép be a kormányba, a PLR-nek mások a prioritásai, és egy gazdasági jellegű tárca irányítására is igényt tart. Ezért kell átalakítani a kormány szerkezetét is, amelyet márciusban az akkor kormányra lépő RMDSZ igényeihez igazítottak. A magyar szövetség távozása után vélhetően a kulturális tárca vezetője már nem miniszterelnök-helyettesi rangban vesz majd részt a kormány munkájában.
Kedden Ponta megkapta a PSD, valamint a koalíció két kisebb pártja – a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) – frakcióinak támogatását a kormányzás folytatásához. A miniszterelnököt a (nem magyar) kisebbségek parlamenti frakciója is támogatásáról biztosította.
Romániában 2016 végén jár le a 2012 decemberében kezdődött parlamenti ciklus. A Ponta-kabinet politikai jövője azáltal kérdőjeleződött meg, hogy a miniszterelnök novemberben megpályázta az államfői tisztséget, de alulmaradt a küzdelemben a jobbközép jelöltjével, Klaus Iohannisszal szemben. Bár ezt sokan úgy értelmezték, hogy a választók megvonták a bizalmat Pontától, a szociáldemokrata politikus most ahhoz próbál támogatást szerezni, hogy a parlamenti mandátum végéig folytassa a kormányzást a 2012-ben elfogadott szociálliberális kormányprogram alapján. MTI
Erdély.ma
A román kormány mögött megbízható parlamenti többség áll, amely hamarosan kidolgozza cselekvési tervét a 2015-16-os időszakra, a december 14. és 19. közötti héten pedig új kormányzati struktúrát fogad el – jelentette be Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök kedden, miután felkereste a kormányát támogató parlamenti frakciókat.
A román kormányfő azt követően vette számba parlamenti támogatását, hogy a múlt héten a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bejelentette: kilép a kormányból.
Ponta megerősítette, hogy a Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök vezette Liberális Reform Párt (PLR) miniszteri posztokat kap kormányában. A PSD-t támogató kisebb koalíciós pártok mindegyikének két-két minisztere lesz.
Mivel új politikai erő lép be a kormánykoalícióba, Pontának bizalmi szavazást kell kérnie a parlamenttől. Egyúttal az új kormányzati struktúrát is el akarja fogadtatni ezzel a voksolással, amelyet a megváltozott koalíció prioritásaihoz igazítanak.
A parlamenti szavazás időzítésekor Ponta arra hivatkozott, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa csak december 13-án hozza meg a hivatalos döntést a szövetség minisztereinek visszahívásáról. Tariceanu jelezte: pártja nem az RMDSZ helyett lép be a kormányba, a PLR-nek mások a prioritásai, és egy gazdasági jellegű tárca irányítására is igényt tart. Ezért kell átalakítani a kormány szerkezetét is, amelyet márciusban az akkor kormányra lépő RMDSZ igényeihez igazítottak. A magyar szövetség távozása után vélhetően a kulturális tárca vezetője már nem miniszterelnök-helyettesi rangban vesz majd részt a kormány munkájában.
Kedden Ponta megkapta a PSD, valamint a koalíció két kisebb pártja – a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) – frakcióinak támogatását a kormányzás folytatásához. A miniszterelnököt a (nem magyar) kisebbségek parlamenti frakciója is támogatásáról biztosította.
Romániában 2016 végén jár le a 2012 decemberében kezdődött parlamenti ciklus. A Ponta-kabinet politikai jövője azáltal kérdőjeleződött meg, hogy a miniszterelnök novemberben megpályázta az államfői tisztséget, de alulmaradt a küzdelemben a jobbközép jelöltjével, Klaus Iohannisszal szemben. Bár ezt sokan úgy értelmezték, hogy a választók megvonták a bizalmat Pontától, a szociáldemokrata politikus most ahhoz próbál támogatást szerezni, hogy a parlamenti mandátum végéig folytassa a kormányzást a 2012-ben elfogadott szociálliberális kormányprogram alapján. MTI
Erdély.ma
2014. december 2.
Az 1918-as román ígéretek betartását követelték Sepsiszentgyörgyön
Az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéretek betartását, a magyarság jogainak alkotmányos elismerését követelték a román kormánytól a Magyar Polgári Párt (MPP) felhívására összegyűlt tüntetők szombaton Sepsiszentgyörgyön.
Itthon vagyunk!, Autonómiát!, Vesszen Trianon! – skandálta a szervezők szerint kétezres, a csendőrség szerint ötszáz főre tehető tömeg az el-eleredő ónos esőben a Kovászna megyei kormányhivatal előtti téren, miközben Kollektív jogokat, Szabad Erdély, autonóm Székelyföld feliratú, román és angol nyelvű táblákat emeltek a magasba.
A demonstráció szónokai arra emlékeztették Bukarestet, hogy az 1918. december elsején elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozatból csak az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó rész került be az alkotmányba, és beváltatlanok maradtak azok a cikkelyek, amelyekben a románság autonómiát ígért az Erdélyben élő népeknek.
A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új román állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.
A korabeli eseményeket felidéző Kádár Gyula történész rámutatott: a modern román államot megalapozó Gyulafehérvári Nyilatkozatot az erdélyi magyarság is jogforrásnak tekinti, és amikor helyi kulturális vagy területi autonómiát követel, ma sem kér mást, mint amit a románság ígért számára.
A rendezvényen Biró Zsolt pártelnök felolvasta az MPP önkormányzati képviselőinek a teljes gyulafehérvári határozat alkotmányos megerősítését sürgető, a román kormányhoz intézett petícióját, amelyet átadtak a prefektusi hivatal ügyeletes tisztségviselőjének.
Az MPP szerint az alaptörvénynek a románok és a vele együtt élő őshonos nemzeti közösségek szuverén és oszthatatlan államaként kellene meghatároznia Romániát, amelyben az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Nyilatkozat a nemzeti egyenlőség erkölcsi, történelmi és jogi alapja.
A pártelnök szót emelt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégium újraállamosítása ellen, majd bejelentette, nyílt levélben hívták meg Klaus Johannis megválasztott államfőt a Székelyföldre. Az MPP a levélben rámutat: a magyarság túlnyomó többsége Johannist támogatta az elnökválasztáson, mert azt reméli, hogy véget vet a "tolvajlás, a hazugság és a nemzeti megalázás posztkommunista rendszerének".
"Mi, Székelyföld népe, a becsülettel végzett munka, a tisztesség és a nemzeti tisztelet Romániájában akarunk élni" – olvasható a Biró Zsolt, az MPP elnöke által aláírt nyílt levélben.
Népújság (Marosvásárhely)
Az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéretek betartását, a magyarság jogainak alkotmányos elismerését követelték a román kormánytól a Magyar Polgári Párt (MPP) felhívására összegyűlt tüntetők szombaton Sepsiszentgyörgyön.
Itthon vagyunk!, Autonómiát!, Vesszen Trianon! – skandálta a szervezők szerint kétezres, a csendőrség szerint ötszáz főre tehető tömeg az el-eleredő ónos esőben a Kovászna megyei kormányhivatal előtti téren, miközben Kollektív jogokat, Szabad Erdély, autonóm Székelyföld feliratú, román és angol nyelvű táblákat emeltek a magasba.
A demonstráció szónokai arra emlékeztették Bukarestet, hogy az 1918. december elsején elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozatból csak az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó rész került be az alkotmányba, és beváltatlanok maradtak azok a cikkelyek, amelyekben a románság autonómiát ígért az Erdélyben élő népeknek.
A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új román állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.
A korabeli eseményeket felidéző Kádár Gyula történész rámutatott: a modern román államot megalapozó Gyulafehérvári Nyilatkozatot az erdélyi magyarság is jogforrásnak tekinti, és amikor helyi kulturális vagy területi autonómiát követel, ma sem kér mást, mint amit a románság ígért számára.
A rendezvényen Biró Zsolt pártelnök felolvasta az MPP önkormányzati képviselőinek a teljes gyulafehérvári határozat alkotmányos megerősítését sürgető, a román kormányhoz intézett petícióját, amelyet átadtak a prefektusi hivatal ügyeletes tisztségviselőjének.
Az MPP szerint az alaptörvénynek a románok és a vele együtt élő őshonos nemzeti közösségek szuverén és oszthatatlan államaként kellene meghatároznia Romániát, amelyben az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Nyilatkozat a nemzeti egyenlőség erkölcsi, történelmi és jogi alapja.
A pártelnök szót emelt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégium újraállamosítása ellen, majd bejelentette, nyílt levélben hívták meg Klaus Johannis megválasztott államfőt a Székelyföldre. Az MPP a levélben rámutat: a magyarság túlnyomó többsége Johannist támogatta az elnökválasztáson, mert azt reméli, hogy véget vet a "tolvajlás, a hazugság és a nemzeti megalázás posztkommunista rendszerének".
"Mi, Székelyföld népe, a becsülettel végzett munka, a tisztesség és a nemzeti tisztelet Romániájában akarunk élni" – olvasható a Biró Zsolt, az MPP elnöke által aláírt nyílt levélben.
Népújság (Marosvásárhely)