"Máj. 30-án Nagyváradon megyei önkormányzati tanácskozást tartottak Bihar megye RMDSZ-es polgármesterei és alpolgármesterei részvételével. Hivatalos volt egy-egy tanácsos is azokból a helyi tanácsokból, amelyekben az RMDSZ nem rendelkezik apparátusi vezetőkkel. Az Ügyvezető Elnökséget az Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztály részéről Székely István ügyvezető alelnök és Boros János önkormányzati főelőadó képviselte. Székely István ismertette az Országos Önkormányzati Tanács terveit valamint a helyhatósági törvény kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó módosításaiból fakadó lehetőségeket, a kétnyelvű helységnévtáblák és közintézményi feliratok gyakorlati kivitelezésének módozatait. Boros János felszólalásában kitért a törvény módosulásának további következményeire, valamint a települési és regionális alapítványok illetve a település-szövetségek létrehozásának fontosságára. A fejlesztéshez és a szociális szolgáltatások javításához szükséges helyi pénzforrások növelésének lehetőségéről dr. Földes A. Béla ügyvezető elnök beszélt. A Sulyok István Főiskola diákjai a PHARE program és más alapítványi programok pályázati lehetőségeit, valamint az idén lebonyolításra kerülő nonprofit menedzserképzés feltételeit ismertették. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./"

"Jún. 10-én Magyar Bálint művelődési és közoktatási minisztere kolozsvári látogatása során megbeszélést folytatott Takács Csaba ügyvezető elnökkel és Kötő József művelődési és oktatási ügyvezető alelnökkel. A megbeszélésen jelen voltak Székely István és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Birtalan József gazdasági igazgató. A miniszter tájékoztatta az Ügyvezető Elnökség tagjait romániai látogatásának tapasztalatairól, kiemelten az oktatási és művelődési miniszterekkel, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával folytatott megbeszéléseiről. A felmerült kérdésekre vonatkozóan a vendég tájékoztatást kapott az RMDSZ álláspontjáról; a tanügyi törvény várható módosításairól, amelyek lebontják az anyanyelvi oktatás korlátait és kialakítják az intézményes garanciák rendszerét; ugyanakkor részletesen áttekintették az erdélyi felsőoktatási hálózat telepítési koncepcióját, valamint a Bolyai Egyetem kérdését. A továbbiakban egyeztették az anyaországi együttműködés lehetőségeit a tanulmányok elkészítésében, a létesítendő intézmények alapításában és működtetésében. Áttekintették a romániai magyar művelődési élet néhány időszerű problémáját, mint: a minőségi magyar könyvek erdélyi forgalmazásának kérdése, a színházi kultúra színvonalának emelése érdekében meghirdetendő infrastrukturális pályázat kiírása, az Erdélyi Tankönyv Tanács működésének rendszere, a távoktatási formák intézményesítésének, akkreditálhatóságának feladatai, a magyar állami elismerések szerepe a valós értékrend alakításában. "

"A magyar nyelvű oktatás és közművelődés újraindításának szükségessége a moldvai csángó faluközösségekben nemzeti önépítésünk folyamatában kiemelt fontosságú feladat. Ebből a tényből kiindulva, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Oktatási Főosztálya neves hazai néprajzkutatók, Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos tanulmányaira támaszkodva, elkészítette az intézménytelepítési tervezet térképét, amelyet tanulmányozásra és gyakorlati alkalmazásának előkészítésére a kormányzatban dolgozó illetékes RMDSZ-tisztségviselők elé terjeszt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 17., 1050. sz./"

"Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházügyi Főosztálya elemezte az illetékességi körébe tartozó kulturális reform végrehajtását ösztönző törvénykezési munkából rá háruló feladatok elvégzését. A 3-as pont raportőre Kerekes Károly RMDSZ-képviselő, a jogi és politikai kérdésekkel foglalkozó bizottság elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 17., 1050. sz./"

"Jún. 21-én Kolozsváron, az Ügyvezető Elnökség kezdeményezésére tanácskozásra kerül sor az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel ? miniszterekkel, államtitkárokkal, prefektusokkal, alprefektusokkal és prefektúrai vezérigazgatókkal. A tanácskozáson megvitatják a kormányzati munka aktuális kérdéseit, a központi és helyi koalíciós együttműködésben felmerülő problémákat, a megoldásra váró feladatokat. A tanácskozáson részt vesz Markó Béla szövetségi elnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 20., 1053. sz./"

"Ugyancsak jún. 21-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kezdeményezésére tanácskozásra került sor Kolozsváron az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel, miniszterekkel, államtitkárokkal, prefektusokkal, alprefektusokkal és igazgatókkal. A tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök tartott helyzetelemző értékelést az RMDSZ kormányzati munkájának hathónapi tapasztalatairól, a koalíciós együttműködés időszerű kérdéseiről, az elkövetkező időszak teendőiről, megoldandó feladatairól. A tanácskozás részleteire holnapi számunkban visszatérünk. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 23., 1054. sz./"

"A lapok beszámolnak az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének szervezésében a szövetség prefektusai, alprefektusai, miniszterei és államtitkárai között lezajlott szombati kolozsvári megbeszélésről. Eckstein-Kovács Péter szenátor a Szabadságnak nyilatkozva ellentmondásosnak nevezte azt a helyzetet, hogy annak ellenére, hogy a szenátus emberjogi bizottságában több a kormánypárti, mint az ellenzéki honatya, mégis a koalíciósok hiányzása miatt, az ellenzéki pártok képviselői ellene szavaztak az oktatási törvény módosításának. A Kolozs megyei szenátor szerint a NATO-csatlakozási kudarc nyomán az ellenzék ismét a magyar-kártyát fogja játszani. Markó Béla a sajtónak elmondta, hogy a koalíció nehezebben működik a megyékben, a reform késése pedig két-három hónapos. A szövetség elnöke szerint, mivel lehetetlen a parlamenti halogatások miatt, hogy az oktatási törvénytervezetet mindkét házban, akár a rendkívüli parlamenti ülésszakot is beleértve, elfogadtatni, a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvényhez hasonlóan törvényerejű kormányrendelettel kell megoldani. Markó Béla szerint ezzel kapcsolatban a szövetség, mind a koalíciós partnerekkel, mind pedig az államelnökkel egyeztetett, és erre még ezen a héten sor kerülhet. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ A Ziua "Az RMDSZ erőlteti a tanügyi törvény módosítását" címmel ismerteti Markó Béla kijelentéseit. Az Adevarul de Cluj "Az RMDSZ is sürgősségi kormányrendeletet akar" címmel tájékoztat a szombati kolozsvári eseményről. A Stirea úgy véli, hogy az RMDSZ veszélyeztetve látván érdekeit a "NATO-ügy" után, magasabb követelményeket támaszt és igényeli magyar tagozat létesítését a jogon, illetve a műszaki oktatáson. Az eseményről tájékoztat a Cronica Romana is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 23., 116. sz./"

"Jún. 27-én tartotta soros ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, ülésükről közleményt adtak ki. Napirenden szerepelt az aktuális gazdasági, szociális, illetve kisebbségi vonatkozású kormányzati és törvényhozási kérdések elemzése, az Ügyvezető Elnökség főosztályai további feladatainak meghatározása. E napirend keretében Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a testületet a Bukarestben folytatott koalíciós megbeszélésekről, a legfontosabb bel- és külpolitikai eseményekről, a koalíció e kérdésekben képviselt álláspontjáról, beleértve a NATO-bővítés alternatíváinak elemzését is. A koalíció általános tevékenységével kapcsolatosan elhangzott, hogy minél sürgősebben ki kell küszöbölni a még meglevő működési zavarokat, meg kell teremteni a további reformfolyamathoz szükséges feltételeket, elsősorban a törvényes keretek létrehozásával, az ennek megfelelő struktúrák kialakításával és a reformot politikailag és szakmailag is felvállaló és ennek érdekében cselekvő személyi állomány biztosításával, alsóbb szinteken is. Az Ügyvezető Elnökség további intézkedéseket lát szükségesnek a szövetség kormánytisztviselői, parlamenti frakciói, valamint önkormányzatai közti minél jobb együttműködés érdekében is. Ezen kérdések elemzésére és az idevágó feladatok meghatározására adott alkalmat az a találkozó, amelyen az RMDSZ szövetségi elnöke, ügyvezető elnöke, miniszterek, államtitkárok, prefektusok, alprefektusok vettek részt jún. 21-én. Az Ügyvezető Elnökség tájékoztatót hallgatott meg az államelnökkel, miniszterelnökkel és a kormánykoalíciós pártok elnökeivel folytatott tárgyalásokról a Tanügyi törvény módosítása kapcsán felmerült nézeteltérésekre vonatkozóan. A helyzetet elemezve megállapították, hogy van lehetőség a kérdés jóhiszemű megoldására és a Tanügyi törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítására. Ez biztosítja az 1997-98-as tanévben a reformok bevezetését, az anyanyelvű oktatást sújtó korlátozások megszüntetését, úgy, ahogy a Kormányprogramban és a koalíciós megállapodásokban szerepel. Az RMDSZ bízik a koalíció reformpolitikájában, mind a gazdasági, társadalmi, mind a kisebbségi vonatkozású kérdések megoldása iránti elkötelezettségében, és meggyőződésünk, hogy a mostani vitás kérdésekre is meg lehet találni a megoldást az eddigi koalíciós együttműködés fenntartásával. "

"Jún. 28-án, Kolozsváron, az Ügyvezető Elnökség székhelyén ülésezett az RMDSZ Alapszabályzat-előkészítő Bizottsága. Jelen voltak: Székely István, Bakk Miklós, Ráduly Róbert és Markó Attila. Az ülésen az alapszabályzat elvi kérdéseit vitatták meg, és megállapították: pontosítani kell az alapszabályzatnak a tagságról, döntési hierarchiáról, a szövetség ellenőrző testületeiről szóló rendelkezéseit, ugyanakkor szabályozni kell a kormányzati tisztségviselők jogállását és a parlamenti jelölés kérdéskörét. Az elvi kérdések tisztázását követően a bizottság július második felében elkészíti a szövegszerű módosító indítványokat is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1061. sz./"

"Júl. 7-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A tanácskozáson jelen voltak Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, Székely István és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, Birtalan József megbízott gazdasági ügyvezető alelnök, valamint meghívottként Boros János önkormányzati főelőadó és Balogh István, a számítástechnikai csoport vezetője. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a testületet a székelyudvarhelyi csereháti létesítmény ügyében folytatott tárgyalásokról és az ezzel kapcsolatos további feladatokról. A helyi elöljárókkal lebonyolított találkozón az ügyvezető elnök javaslatot tett egy cselekvési program kidolgozására, amely a csereháti kisegítő iskolával kapcsolatosan kialakult konfliktus tulajdonjogi szintű megoldását célozza. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége vállalta, hogy támogatni fogja a kérdés megoldását. A kormánykoalícióban való részvétel kapcsán felmerült annak a fontossága, hogy az Ügyvezető Elnökségnek állandó kapcsolata legyen az RMDSZ parlamenti frakcióival. Napirenden szerepelt az állami költségvetésből a kisebbségeknek juttatott, a Művelődés- és Egyházügyi Főosztály által előterjesztett sajtó- és kultúratámogatás jóváhagyása. Kötő József ismertette azokat a kritériumokat, amelyek alapján a különböző kategóriájú sajtótermékek kiadásának támogatását elbírálták. A sajtótermékek esetében a támogatás a lapok gazdálkodásának javítását célzó feltételekhez van kötve. A kulturális események támogatása kapcsán felmerült, hogy az elbírálások tárgyilagosabbá tétele érdekében a területi szervezetek küldjék be a főosztályhoz prioritási listáikat a körzetükhöz tartozó kulturális rendezvényekről. Ugyanakkor ügyvezető elnökségi döntés született arra vonatkozóan, hogy a kulturális támogatások elbírálását ezután az EMKE, az Ifjúsági Főosztály, a SZET művelődési szaktestülete, az SZKT művelődési szaktestülete által létrehozott kuratórium végezze. Az Ügyvezető Elnökség a továbbiakban megtárgyalta a július 12-i SZKT-val és az RMDSZ-kongresszussal kapcsolatos operatív feladatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./"

"Júl. 10-én tartotta soros ülését Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Napirenden szerepelt többek között az SZKT előkészítéséről szóló beszámoló meghallgatása, az RMDSZ-kongresszus előkészítését célzó dokumentumok megvitatása, a szövetség 1997. évi költségvetése Birtalan József gazdasági igazgató, megbízott gazdasági ügyvezető alelnök előterjesztésében, az RMDSZ Alapszabályzatának módosításával kapcsolatos ügyvezető elnökségi álláspont kialakítása. A testület megvitatta ? Székely István ügyvezető alelnök előterjesztése alapján ? a 69-es helyi közigazgatási törvényt módosító 22/1997-es Sürgősségi kormányrendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket, valamint Kötő József ügyvezető alelnök előterjesztését a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet gyakorlatba ültetésére irányuló konkrét cselekvési programról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11., 1069. sz./"

"Júl. 18-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az Ügyvezető Elnökség napirenden kívül meghallgatta az újonnan kinevezett Szilágy megyei alprefektust, aki a Szilágy megyei RMDSZ-elnök kíséretében bemutatkozó látogatást tett az ügyvezető elnöki hivatalban.Az Ügyvezető Elnökség megtárgyalta az SZKT 1997. július 12-13-i ülésén felmerült operatív feladatokat. Az RMDSZ kongresszusának szervezésével kapcsolatosan Takács Csaba ügyvezető elnök bejelentette, hogy tanácskozásra hívja össze a kongresszusi szervezőbizottságot. A tanácskozás lehetséges időpontja júl. 24-e. Az Ügyvezető Elnökség megtárgyalta a kongresszusi beszámolók és dokumentumanyagok előkészítését. A kongresszusi kiadvány főszerkesztője - ügyvezető elnökségi határozat értelmében - Dáné Tibor Kálmán, a kiadvány költségvetéséért az RMDSZ Gazdasági Igazgatósága, a román, illetve angol nyelvű fordításokért, valamint azok költségvetéséért Walter Klára felel. - Tájékoztató hangzott el a 69/1991-es közigazgatási törvény módosításáról szóló 22-es sürgősségi kormányrendelet gyakorlati megvalósításával kapcsolatos tennivalókról, valamint azokról a lépésekről, amelyeket a tanügyi törvény módosításának érvényesítése érdekében tenni kell. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./"

"Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége júl. 19-én közleményt adott ki: Románia kormánya, a parlament által elfogadott programja révén elkötelezte magát, hogy Románia Alkotmánya 20. szakaszának megfelelően jóhiszeműen alkalmazza azokat a nemzetközi szerződéseket és egyezményeket, amelyeket Románia aláírt. Az újraközölt 69/1991. számú Helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó 22/1997-es számú kormányrendeletnek a helységnevek kisebbségi nyelven történő feliratozásáról szóló rendelkezése alapján Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala hozzálátott a kétnyelvű helységnévtáblák felállításához. Megállapítva, hogy Marosvásárhely megyei jogú város kétnyelvű feliratainak engedély nélküli és provokatív eltávolításával nyilvánvalóan megszegték az érvényben lévő törvényeket, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnöksége a következő Állásfoglalást teszi közzé:Azok az akciók, amelyeket a Románia kormányprogramjával szemben ellenséges politikát folytató erők szerveztek júl. 18-án Marosvásárhelyen, lábbal tiporva az ország törvényeit és a Románia által aláírt nemzetközi egyezményeket, súlyos károkat okoznak Románia demokratizálódási folyamatának és euroatlanti integrációjának. Úgy véljük, hogy a Marosvásárhelyen történtek semmibe veszik és csorbítják azokat a közös erőfeszítéseket, amelyeket az ország állampolgárai tesznek, nemzeti hovatartozástól függetlenül, a demokratikus értékek érvényre juttatásáért, a többség és kisebbségek békés együttéléséért. Felhívjuk Marosvásárhely összes polgárait, nemzetiségi különbség nélkül, hogy ne üljenek fel e provokációknak, és kérjük a Kormány Főtikárságát, a Belügyminisztériumot, Maros megye Prefektúráját, tegyenek meg minden intézkedést és támogassák Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalát az Alkotmány és a hatályos törvények tiszteletben tartásában és gyakorlati alkalmazásában.Ugyanakkor követeljük mindazoknak a szervezeteknek, természetes személyeknek, illetve köztisztviselőknek a felelősségre vonását, akik bármilyen módon hozzájárultak ehhez az akcióhoz, súlyos károkat okozván az ország megítélésének és a demokratikus intézményeknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./"

"Júl. 23-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Boros János Kolozs megyei elnök az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kolozsvári székházában fogadta a Kovács László magyar külügyminiszter által vezetett küldöttséget, melyben a magyar kormány tisztségviselőin kívül jelen volt mint a hét parlamenti párt elnöke, illetve képviselője. A megbeszélések során az RMDSZ vezetői ismertették a magyarországi politikusokkal a romániai magyarság helyzetének alakulását, és elemezték a tanügyi törvény, illetve a helyi adminisztráció törvényének módosítása során kialakult helyzetet és lehetőségeket.A magyar külügyminiszter, valamint minden parlamenti párt képviselője pozitívan értékelte az RMDSZ szerepvállalását a kormánykoalícióban és a szövetség által kifejtett eddigi tevékenységet. A magyarországi politikusok kivétel nélkül kijelentették, hogy továbbra is támogatni fogják Románia integrációs törekvéseit az európai és euroatlanti struktúrákba. A felek egyetértettek abban, hogy a kolozsvári magyar konzulátus megnyitásának rendkívül nagy jelentősége van a román-magyar kapcsolatok építése terén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 1077. sz./ Az MDF küldöttségét Lezsák Sándor elnök vezette. Wagner István készített vele interjút. Lezsák kifejtette, hogy "az Antall-Boross-kormányzat kezdett el egy olyan Kárpát-medencei térségi politikát, amely mögött volt európai, nyugat-európai közbizalom is, és volt hazai is." Elmondta, hogy a kolozsvári konzulátus előtti tömeg a két nép barátságát példázta. Lezsák úgy látja, ha a romániai magyarok szavazati jogot kapnánk, az MDF megnyerné a választást. Nekünk azonban a határon belül kell olyan szavazóbázist meghódítani, ami megvolt már, tette hozzá. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 25./"

"1997. augusztus 12-én kibocsátott 143. számú határozatával az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége kinevezte Nagy Zsolt ügyvezető alelnököt kongresszusi biztosnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 13., 1090. sz./"

"Szept. 2-án az Unitárius Püspökség Kolozsváron Enyedi György és a Kelet-Közép-Európai unitárizmus a XVI. és XVII. században címmel konferenciát szervezett,. melyen részt vett Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. Ezt követően a magyar politikust Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kötő József ügyvezető elnökhelyettes és Székely István önkormányzati és területi szervezetekért felelős alelnök fogadta az Ügyvezető Elnökség kolozsvári székházában. A megbeszélésen a résztvevők megvitatták a román-magyar alapszerződés gyakorlatba ültetésének módozatait, kiemelve a dokumentumban foglalt vegyes bizottságok létrehozásának időszerűségét és egyetértettek annak szükségességében, hogy e vegyes bizottságban részt vegyenek a romániai magyar illetve a magyarországi román közösség legitim képviselői is. A HTMH elnöke és az RMDSZ vezetői elemezték az anyanyelvű oktatás fejlesztését célzó együttműködés módozatait, figyelembe véve, többek között, az egyetemi diplomák kölcsönös elismeréséről kötött ekvivalencia-egyezményt, az európai felsőoktatási egyezményeket, illetve a létező törvényes keret adta lehetőségeket.A részvevők áttekintették Magyarország európai integrációjának hatásait az anyaország és a határain túl élő kisebbségek kapcsolatára, majd áttekintették a két ország helyi önkormányzatai közötti kapcsolatok fejlesztésében rejlő lehetőségeket, különös tekintettel a határokon átnyúló fejlesztési programokra, amelyek rendkívül fontosak az európai integráció szempontjából, s amelyeket az EU pénzügyileg is támogat. Megállapítást nyert, hogy a megbeszéléseken érintett területeken Románia és Magyarország közötti együttműködés, amely az alapszerződés szellemében folyik, előnyös mindkét ország európai integrációja számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 2., 1104. sz./"

"Szept. 2-án megjelent a polgármestereknek, tanácsosoknak szóló Önkormányzat Hírlevél első száma, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének és az Országos Önkormányzati Tanácsnak a kiadványa. Főszerkesztője Halmágyi Erika. A beköszöntő szerint az Illyés Alapítvány támogatása tette lehetővé, hogy elindítsák a kiadványt. /Önkormányzat Hírlevél (Kolozsvár), szept. 2./"

"Aug. 29-én ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A napirend első pontjaként szerepeltek az RMDSZ V. Kongresszusával kapcsolatos szervezési kérdések. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta a Kongresszus mappa- és jelvénytervét, valamint a kongresszusi ülésrendet. Megállapítást nyert, hogy a Kongresszus megszervezése az eredeti ütemterv szerint halad. Beszámoló hangzott el a programbizottság, valamint az alapszabályzat-módosító bizottság munkálatairól. - Megtárgyalták az 1997-98-as tanévre vonatkozó, illetve az anyanyelvű oktatás általános rendezésével, a módosított tanügyi törvény gyakorlatba ültetésével kapcsolatban az RMDSZ-re háruló időszerű feladatokat, melyek megoldásához szükség van a Tanügyminisztérium megfelelő intézkedéseire. - Az RMDSZ Ü.E. megvizsgálta annak lehetőségét, hogyan tud segítséget nyújtani hiteles és naprakész információkkal a magyarországi kárpótlásra jogosultaknak. Ennek érdekében az Ü.E határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy az RMDSZ részéről kizárólagosan Birtalan József gazdasági alelnök jogosult nyilatkozni a kárpótlással kapcsolatosan. A továbbiakban sor került a főosztályok szeptemberi cselekvési programjának meghatározására. Az Ügyvezető Elnökség megbízta Birtalan József gazdasági alelnököt, hogy konzultáció céljából hívja össze az RMDSZ Gazdasági Tanácsát, amelynek feladata a gazdasági reform elemzése, szakszerű álláspont kialakítása a kormány és a törvényhozás koalíciós gazdaságpolitikájára vonatkozóan. A Gazdasági Tanács összegző szakmai értékelése szept. 10-ig fog elkészülni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 2., 1104. sz./

"Ismert, hogy Csapó József RMDSZ-szenátor összesen négy autonómiatervezetet dolgozott ki, ebből kettő került a különböző RMDSZ-testületek elé, megvitatás céljából. A személyi elvű autonómia statútum-tervezetét az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ többször is megvitatta, majd elnapolta, 1996 elején munkaanyagként elfogadta. A tervezet azonban többé nem került vissza az SZKT elé véglegesítésre, ehelyett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége egy szakbizottság másik tervezetét nyújtotta be, amely alapelveiben lényegesen különbözik Csapó József tervezetétől. Az RMDSZ néhány politikusa és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés keresztény-nemzeti RMDSZ-platform kéri, hogy hívjanak össze egy rendkívüli SZKT-ülést az RMDSZ autonómia-tervezeteinek megvitatására. Csapó József az Új Magyarországnak nyilatkozva kifejtette: az autonómiatörekvéseket az RMDSZ kormánykoalícióban való részvétele negatívan befolyásolja. "Ugyanis elvileg összeegyeztethetetlen egy önkormányzásra törekvő közösség közképviseletének országos kormányban, kormányzásban való részvétele akkor, amikor a saját önkormányzását nem tudja gyakorolni." A kormányprogramban ugyanis nem szerepel az autonómiára vonatkozó törvényes keretek létrehozása. Csapó József azt várja az RMDSZ-kongresszustól, hogy döntsön a személyi elvű autonómia tervezetéről, hagyja jóvá azokat a feltételeket, amelyek az ilyen jellegű önkormányzás közepette egy közösségnek a kormányzati hatáskörök teljesítésében való részvételre vonatkoznak. /Zsákutcában az autonómia ügye? = Új Magyarország, szept. 3./"

"Az oktatási törvény módosításával megvalósult a jogi keret a kisebbség anyanyelven való képzésére, de még nincs rá lehetőség, hogy alkalmazni is lehessen: hiányoznak magyar nyelvű tankönyvek, sok helyen pedig magyar szaktanárok is, fejtette ki Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének oktatási főosztályának kellene a szellemi irányító központnak lenni, mondta, a munkába be kell kapcsolódnia a Tokay György által vezetett kisebbségi minisztériumnak és Béres András oktatási államtitkárnak. Az RMDSZ-nek főtanfelügyelői, tanfelügyelői vannak, tehát létezik a végrehajtói keret. A munkába be kell vonni természetesen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét, a Bolyai Társaságot és a magyar egyetemi tanárokat is. Minden régióban meg kell teremteni az anyanyelvi képzés lehetőségeit, a moldvai csángók körében is. Van már tudományos felmérés arról, hogy a moldvai csángóknál hol kell fakultatív jellegű órákat tartani. Elkészült a felsőoktatásra vonatkozó tanulmány is, amely arról szól, hogyan lehet megszervezni a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a Zene- és Képzőművészeti Főiskolán, Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a tagozatos egyetemeket. Létre kell hozni a romániai magyar oktatás teljességét felölelő adatbázist. /Szász Csaba: Átmeneti időszak. Tervekben bővelkedve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./"

"A Kriza János Néprajzi- és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezésében szeptember 12-14. között Zabolán találkoztak az erdélyi magyar néprajzi gyűjtemények kezelői, a néprajzosok, muzeológusok és műemlékvédők, hogy megbeszéléseket folytassanak a vidéki néprajzi tájházak és múzeumi gyűjtemények helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről. A szakmai előadások, bemutató-dolgozatok és a szakmai viták mellett a jelenlévők, Pozsony Ferenc - a KJNT, valamint Balogh Ferenc - a KLMT elnökének vezetésével kataszteri nyilvántartásba vették a bemutatott létező állami, iskolai, önkormányzati és magángyűjteményeket. A rendezvényen jelen volt az RMDSZ Ügyvezető Elnökség művelődés- és egyházügyi főosztályának, valamint az Illyés Közalapítvány művelődési szaktestületének képviseletében Balogh Ferenc, az ÜE főelőadója. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 13., 1113. sz./"

Egészségügyi okokra hivatkozva Béres András, az RMDSZ oktatásügyi államtitkára lemondási szándékáról értesítette az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét. Az ÜE okt. 10-i ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel, azonban nem született döntés arról, hogy elfogadják-e Béres András lemondását, s ha igen, ki legyen az utóda. - Az ÜE-nek még nincs jelöltje a nemrég az RMDSZ-nek juttatott külügyi államtitkári tiszt betöltésére. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Okt. 9-11. között Kolozsváron "Műemlékvédelem, településfejlesztés és környezetvédelem az önkormányzatok szintjén" címmel Romániából, Magyarországról és Jugoszláviából egybegyűlt szakemberek, polgármesterek tartottak konferenciát, továbbá tényfeltáró szakmai kirándulást /Torda, Mészkő, Torockó, Tordaszentlászló, Kőrösfő és Magyarvista/ és vitafórumot, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezésében. - A romániai magyar polgármesterek, tanácsosok és szakemberek számára megfogalmazott "Kolozsvári felhívás" kiemeli a településfejlesztés kérdéseit megvizsgáló és alakító lakossági fórumok szükségességét a rendszerváltás következményeként. - A találkozón részt vettek Kiss János Botond környezetvédelmi államtitkár, Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa és Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke is, míg a megnyitót Székely István önkormányzati alelnök és Balogh Ferenc KLMT-elnök, az RMDSZ ÜE főelőadója tartották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 14., 1032. sz./

Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, meghallgatták Nagy Zsolt ügyvezető alelnök jelentését az RMDSZ V. kongresszusának megszervezéséről és lebonyolításáról. A kongresszus megszervezésével járó kiadások a költségvetési kereten belül maradtak. A testület munkaprogramot dolgozott ki a kongresszusi dokumentumok megszerkesztésére és kiadására, az SZKT előkészítésére, különös tekintettel a szövetség működésének egyszerűsítését célzó alapszabályzati módosításokra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 14., 1032. sz./

Okt. 22-én a szövetség bukaresti székházában tanácskozott az RMDSZ-vezetés a szövetség kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozás napirendjén két kérdés szerepelt: a szövetségi elnök kormányzati konzultatív testületének létrehozása a kongresszusi határozatoknak megfelelően és az Ügyvezető Elnökségen belül kormányzati feladatokkal megbízott főosztály és ügyvezető alelnöki tisztség létrehozása. A marosvásárhelyi kongresszuson elfogadott alapszabályzat előírásainak megfelelően Markó Béla szövetségi elnök létrehozta az RMDSZ szövetségi elnökének konzultatív testületét, melynek tagjai az RMDSZ kormányzati tisztségviselői. A szövetségi elnök konzultatív testülete az RMDSZ kormányzati munkájának operatív kérdéseiben tanácskozik heti rendszerességgel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 23., 1139. sz./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ifjúsági főosztálya jóvoltából napvilágot látott az Ifi-Tájékoztató 13. száma, amely beszámol - többek között - a Magyar Ifjak Világfóruma erdélyi szervezetének alakuló üléséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Nov. 6-án Budapesten ünnepélyesen megnyitották a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány székházában a Határon Túli Magyar Ifjúsági Szervezetek Információs Irodáját. Az Amerikai út 96. szám alatti iroda hivatalos megnyitásán beszédet mondott dr. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A megjelenteket köszöntötte Varjú László, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány kuratóriumának elnöke és Kali Zoltán, a Romániai Magyar Ifjúsági Tanács elnöke. A felvidéki, a vajdasági, az erdélyi és a kárpátaljai magyar fiatalok közös koordinációs tanácsot hoztak létre, s kijelölték országonként azt a két-két fiatalt, akik ellátják az állandó budapesti képviseletet. /Magyar Nemzet, nov. 7./ Ezután sor került a határon túli magyar ifjúsági szervezetek képviselőinek találkozójára Tabajdi Csaba politikai államtitkárral, amelynek során tájékoztatók hangzottak el a régióbeli ifjúsági szervezetek helyzetéről, gondjairól. Szóba került a felvidéki magyar ifjúsági szervezetek helyzete, a Romániai Ifjúsági Tanács alakulási folyamata, a román-magyar ifjúsági alapítvány létrehozása, a Magyarországon tanuló határon túli magyar diákok szociális és tanulmányi helyzete, a támogatási lehetőségek kérdése. A romániai magyar ifjúsági szervezetek képviseletében jelen voltak a MIT, MISZSZ, OMDSZ, TMD, MAKOSZ, ÁME, valamint az RMDSZ ÜE Ifjúsági Főosztályának a képviselői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 1150. sz./

Nov. 18-i ülésén az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége úgy határozott, hogy november 30-ig megküldi a szakbizottságoknak az SZKT napirendjére kerülő javaslat- és határozattervezeteket. Az Ügyvezető Elnökség meghallgatta az ügyvezető elnök beszámolóját a kormányátalakítással kapcsolatos tárgyalásokról, és kiemelt fontosságúnak ítélte a reformok életbe ültetésével foglalkozó tárcák hatékonyabb működését célzó intézkedéseket a kormányátalakítás során. A testület foglalkozott a médiákban és a politikai élet színterén megnyilvánuló szélsőséges nacionalista, kisebbség- és magyarellenes hangulatkeltés kérdésével is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 20., 1159. sz./

Somai József tanulmányában az RMDSZ kormányba lépésének hatását vizsgálta. Ma sem ismeretes "a koalíció egyezségrendszerének ránk vonatkozó minden tétele", állapította meg. A választás után a demokratikus pártok kormányszövetségének együttműködési ajánlatát az RMDSZ-nek el kellett fogadnia. Ebben a helyzetben megváltoztak az RMDSZ céljain belül a prioritások. A "radikális" megoldáskeresés helyett az egzisztenciális kérdések kerültek a politikai törekvések elé. A kompromisszum a konfliktushelyzetek megoldásának legfőbb eszköze, azonban a kompromisszumok sorozata a lemondások akkumulációja is. A kormányba lépéssel az RMDSZ-nek le kell mondania a társadalmi engedetlenségi harc formáiról. - A kiegyezés látszatpolitikája nem sokáig tartott, mert vulkánszerűen feltört ismét az erdő nacionalizmus, amiben a koalíciós partnerek is nyíltan cinkosok. A kockázatot csak akkor lehet vállalni, ha a tanügyi törvény módosítása és a kulturális autonómia tételesen garantált. "Ezt négy évig nincs jogunk halasztani" - figyelmeztetett Somai. Akkor meg ki kell lépni a koalícióból. Viszont "ma a bentmaradás kényszere nagyobb, mint az egykori belépés kényszere." A látszat, hogy a kisebbségi kérdést megoldották, gátolja a nemzetiségpolitika kibontakozását. Mindenképpen stratégiaváltásra van szükség, ezt ki kell dolgozni, azonban erre még nem futotta az RMDSZ politológusainak és politikusainak az energiájából. - Somai hiányolja az RMDSZ-ben a pluralizmust, ami még nem valósult meg. - Az autonómiáról sem beszél az RMDSZ a jelenlegi helyzetében. Az RMDSZ a működőképességéhez szükséges struktúrát eddig még nem találta meg, az Egyeztető Tanács léte csak szimbolikus. "A struktúra torzulásának bizonyítéka az Ügyvezető Elnökség túlzott politikaorientáltsága"'. - Az új politizáló struktúrának lehetővé kell tenni a szövetségen belüli ellenzéki politizálást. - A kormányba lépést vizsgálva Somai azt a következtetést vonta le, hogy "nagy horderejű kérdésekben ne döntsünk egy közösség sorsáról felkészületlenül és alapos, szakszerű és az egész közösség részéről elfogadott elemzés nélkül." /Somai József: Gondolatok az RMDSZ struktúrájával és működésével kapcsolatban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Dec. 2-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A tanácskozáson előkészítették az SZKT és a SZET dec. 13-án tartandó közös ülésének napirendi pontjait. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatót tartott a kormánykoalíciós tárgyalásokon képviselt RMDSZ-álláspontról. A koalíciós tárgyalások során az RMDSZ vezetői szorgalmazták a miniszterelnök által vezetett kabinet működési zavarainak kiküszöbölését, valamint a miniszterelnök tekintélyének erősítését. Kérték az RMDSZ-t a kormány struktúrájában országos és helyi szinten megillető helyek maradéktalan biztosítását. Ugyanakkor felkérték koalíciós partnereinket a szélsőséges nacionalista, magyarellenes hangulatkeltéssel szembeni határozott fellépésre, szorgalmazva a törvényesség szigorú betartását. A koalíciós tárgyalások során Markó Béla szövetségi elnök megerősítette az RMDSZ kérését, hogy az államelnök foglaljon állást a tanügyi törvény módosításának vitája során az RMDSZ és a Parasztpárt között kialakult helyzet kapcsán, a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokkal szemben, ugyanakkor felhívta a figyelmet az utóbbi időben a történelmi magyar egyházak ellen beindult általános kampányra és a zaklatásokra, amelyeknek egyházi személyek, valamint különböző RMDSZ-tisztségviselők vannak kitéve. Az RMDSZ továbbra is síkraszáll a kormányprogram betartása mellett, és hangsúlyozza ennek bel- és külpolitikai vetületeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 3., 1167. sz./