Az SZKT nyilatkozata szerint kész tárgyalni az ellenzéki pártokkal, ugyanakkor a Társadalmi Demokrácia Pártjával is. Az RMDSZ nem fogadja el a Demokratikus Konvenció /DK/ felszólítását és az RMDSZ nélkül hozott határozatát. Amennyiben ez a feltétele a DK-n belüli együttműködésnek, akkor az RMDSZ új formát, a partneri viszonyt ajánlja a DK-nak.Végül az SZKT határozatában felhatalmazta az RMDSZ vezetőit. hogy kérjék fel az európai és más nemzetközi intézményeket, hogy megfigyelőik által vegyenek részt a román-magyar kerekasztal további tanácskozásain. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Nagyon ellentmondásos helyzetre vall a hét végi döntés. Az SZKT mindegyik frakciója elítélte Nagy Benedek képviselő minősíthetetlen megnyilvánulását, szennyiratát, ezzel szemben a szavazásnál százegy képviselőből harmincöten teljesen felmentették Nagy Benedeket - nyilatkozta Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Nagy Benedek mögött rejtett erők húzódnak meg. Mély szakadék húzódik a romániai magyarság politikai képviselete és a romániai magyarság tömegei között, mondta a püspök. Időzített bomba van elhelyezve az RMDSZ-en belül. /Új Magyarország, febr. 28./

"Cseke Gábor élesen bírálta az SZKT Nagy Benedek képviselő kizárására vonatkozó határozatát és visszautasította Tőkés László kritikáját, "mert egyik cikkünk megint nem a szája íze szerint íródott". A Romániai Magyar Szó nem Neptun-rajongó és nem Tőkés-ellenes, egyszerűen nem szeretik a kizárólagosságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ "

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Marosvásárhelyen ülésezett febr. 25-26-án. Markó Béla elemezte a decemberi tanácskozás óta eltelt, az RMDSZ elleni példátlan kampány által jellemzett időszakot. Rámutatott, hogy az RMDSZ nem oka, hanem tárgya a méltatlan támadásoknak. A kisebbségi kérdés csak nemzetközi garanciákkal kezelhető, s ebbe a kétoldalú garanciák is beleszámítanak. Javasolta, hogy az RMDSZ erősítse meg az alapszerződéssel kapcsolatos igényeit. Az SZKT elemezte a DK-hoz való viszonyát. A jövőben az RMDSZ nem a DK tagjaként, hanem egyenjogú partnereként működik. Az SZKT leszögezte, hogy az Országos Önkormányzati Tanács döntései nem mondanak ellent az ország alkotmányának. Az SZKT többórás vita és szavazás után jóváhagyta az etikai bizottság jelentését, amely a Tőkés László tiszteletbeli elnök ellen körözött röpirat ügyében elmarasztalta Nagy Benedek képviselőt, és kizárta az RMDSZ-ből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Ötvennégyen a kizárásra szavaztak, tizenketten visszautalták volna az ügyet újratárgyalásra, harmincöten a kizárás ellen voksoltak, a kérdés lezárását sürgették. Nagy Benedek több kifogást emelt az ellene indított eljárással kapcsolatban. Frunda György túl szigorúnak tartja az ítéletet, szerinte ez a döntés "súlyos károkat fog okozni az RMDSZ számára". Tokay Györgynek komoly fenntartásai vannak "azzal a módszerrel és gyakorlattal szemben, ahogy az RMDSZ-en belül a politikai kérdéseket megoldják." Szerinte listák készülnek a politikai ellenfelekről és ezek az Etikai Bizottság elé kerülnek. Tőkés László felszólalásában elmondta, hogy megbocsátott Nagy Benedeknek. Szerinte azok szavazhattak a képviselő felmentése mellett, akik eszközként használták fel Nagy Benedeket politikai irányvonaluk érvényesítésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28., Magyar Nemzet, febr. 27., Markó Béla felszólalása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./Tőkés László bejelentette, hogy visszavonja nemrég tett nyilatkozatát a visszavonulásról, ezután vállal közszereplést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./A Szórvány, a Partium, a Magyar Demokrata Frakció a büntetés enyhítésére, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Szabadelvű Kör, a Bethlen Gábor és a Gaudeamus Frakció, a Reform Tömörülés a kizárás mellett foglalt állást. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./Az SZKT ülésének zárónapján Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője előterjesztette a Cselekvési irányelvek a romániai magyar oktatás fejlesztésére című oktatásstratégiai dokumentumot, amelyet az SZKT tagjai elfogadtak. Cs. Gyimesi Éva elmondta, hogy a közeljövőben részletes oktatásstratégiát dolgoznak ki a szórványban élő magyarok számára. Markó Béla megkérdezte, miért kellett öt évig várni e dokumentum kidolgozására. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 1./"

Az SZKT határozatot adott ki az alapszerződésről. Ebben szerepel, hogy az alapszerződésnek integrálni kell a két országban élő kisebbségek legitim képviselőinek véleményét, részletesen kidolgozott kisebbségvédelmi megállapodást is kell tartalmaznia, amely garantálja az autonómia jogát, továbbá kötelezettségvállalást mindezek biztosítására. /Határozat az alapszerződésről. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 27., 480. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete nevében Borbély Ernő nyilatkozott: helyesen jártak el, amikor Nagy Benedek kizárásáról döntöttek, ezt igazolta az Etikai Bizottság határozata és az SZKT döntése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

"Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke visszavonult a politikai élettől, de most terjedelmes nyilatkozatot adott, Cseke Gábor kérdéseire válaszolva, melyben élesen bírálta Tőkés Lászlót és a köré gyűlő csoportot. Amennyiben az RMDSZ vezető testületei eltűrik Nagy Benedek képviselő kizárását, Domokos nem tudja, a jövőben lesz-e helye az RMDSZ soraiban. Szerinte az SZKT-ben vannak emberek, akik "belső ellenzékre vadásznak". A Tőkés László köré gyűlő csoport a kolozsvári RMDSZ-kongresszuson rendet akar teremteni, a város az erdélyi magyar radikalizmus győzelmének színtere lesz. Tőkés László és tanácsosai nem vették észre az atlantai találkozóval a román-magyar viszony nemzetköziesítését. A neptunosok, Tokay, Borbély László, Frunda túl nagy falatnak bizonyultak, nem sikerült őket eltávolítani, Nagy Benedek viszont "áldozatául esett az ezúttal jobban megszervezett lejáratási, elszigetelési erőfeszítésnek." Mindkét vád ürügy volt, állítja Domokos Géza, az igazi címzett a mérsékelt politika. /Hol tartjuk az eszünket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5., az interjú fontosabb részleteit idézi, ismerteti Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője: Magyar Nemzet, márc. 4./"

Nagy Benedek képviselő nyilatkozatot adott ki: hibásnak minősíthető kételyeinek szűk körben, írásban terjesztéséért két ízben megkövette a nyilvánosság előtt Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Az SZKT minősítése (a kizárása) aránytalanuk súlyos, ezért az RMDSZ kongresszusához fellebbez. A döntésig tartózkodni fog az ügy minősítésével kapcsolatos mindennemű sajtónyilatkozattól, ugyanerre kér minden érdekeltet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

"Márc. 1-jén RMDSZ-küldöttség utazott Budapestre, hogy részt vegyen a magyar kormány politikai államtitkára, Tabajdi Csaba által kezdeményezett konzultáción a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A Markó Béla szövetségi elnök vezette delegáció tagjai: Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke és Frunda György szenátor, az RMDSZ Európa Tanács-i képviselője. Tabajdi Csaba bevezető előadása után /A határon túli magyarság érdekeinek megjelenítése nemzetközi fórumokon/ Kovács László külügyminiszter tájékoztatta a romániai, szlovákiai, kárpátaljai, szlovéniai, horvátországi, vajdasági magyarság vezetőit a magyar-román és a magyar-szlovák alapszerződésekkel kapcsolatos kérdésekről.Stratégiai kérdéseket vitattunk meg, jelentette ki Tabajdi Csaba. Szükség van a magyar szervezetek belső egységére, a magyar diplomáciának pedig határozottabban, ám az európai elvárásoknak megfelelően kell megjelenítenie a határon túli magyarok igényeit, mondta. Ezeket a találkozókat rendszeressé teszik. Markó Béla eredményesnek könyvelte el a találkozót: "Az együttgondolkodás lehetővé teszi a bizalmatlanság elosztását is. "Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta: azon vannak, hogy az alapszerződések márc. 20-a előtt megszülessenek. "Viszont ha a román fél nem óhajt minimális jogi biztosítékokat adni, akkor nincs miről alapszerződést kötni" - jelentette ki az Erdélyi Naplónak. - A magyar szervezetek képviselőit fogadta Horn Gyula miniszterelnök is. - Tőkés László így foglalta össze a történteket: "Követelményeink, kritikáink, aggályaink feltárását követően Horn Gyula kifejtette, hogy a magyar kormány megközelítése némileg különbözik a miénktől." Tőkés László meglepőnek tartotta Kovács László külügyminiszternek a BBC-ben elhangzott kijelentését: "Az alapszerződéseket a magyar kormány köti a szomszédos országokkal, nem a magyar parlament, nem is a magyar ellenzéki pártok, és nem a határon túli magyarság." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8./"Hangot adtam annak a reményünknek, hogy a nagy sietségben ez a konzultáció nem csupán formális jellegű, hanem valóban bele tudunk szólni a minket érintő kérdésekbe." - nyilatkozta Tőkés László. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke hangsúlyozta: Mi nem kérdőjelezzük meg, hogy a magyar kormánynak kell véghezvinnie a szerződéskötések aktusát. De mindenképpen figyelembe kell vennie annak az ötmilliónak az érdekét és helyzetét, akit tőle elszakítottak, még akkor is, ha sürgetik bizonyos vállalások és törekvések. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"

Amennyiben valaki súlyos politikai hibát követ el, vállalnia kell a következményeket. - nyilatkozta Nagy Benedek ügyéről Varga Attila képviselő. Nem ért egyet azzal, hogy az SZKT döntésével megszűnt az RMDSZ egysége. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 15./

Márc. 24-26-a között tartotta a szlovákiai Együttélés ötödik országos kongresszusát Dunaszerdahelyen, újra elnökké választották Duray Miklóst. Az RMDSZ részéről Dézsi Zoltán, az RMDSZ SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Somai József szervezési alelnök és Kerekes Károly parlamenti képviselő vett részt a rendezvényen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 28., 501. sz./

Markó Béla elnök kérésére ápr. 2-án egyeztető tanácskozást tartottak Szovátán, amelyen részt vett Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, dr. Csávossy György, az Egyeztető Tanács elnöke, Tőkés László tiszteletbeli elnök megbízottja, az ügyvezető alelnöke, a platformok és társult pártok vezetői, valamint meghívott szakértők. A tanácskozás célja az autonómia-statútumok kidolgozásával kapcsolatos újabb kérdések tisztázása volt. Megállapodtak, hogy az ápr. 7-én kezdődő rendkívüli SZKT-ülés elé kell terjeszteni az autonómia-statútumokat /az SZKT által megbízott statútum-bizottság, Bakk Miklós, Szilágyi N. Sándor tervezete/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Máj. 5-én Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSZ SZKT utolsó ülése a kongresszus előtt. Megvitatják az autonómia-tervezetet. /Magyar Nemzet, ápr. 6./

Ápr. 7-8-án Csíkszeredán tanácskozott az RMDSZ SZKT rendkívüli ülésszaka. A napirenden a belső választások alapelveinek kidolgozása és az autonómia-statútumok kidolgozása szerepelt. A belső választásokról eltérőek voltak a vélemények. Markó Béla elmondta, hogy a belső választások és a statútumok kérdésében egyre halasztják a döntést. Vállalni kell a felelősséget, a józan döntést, sürgette. Végül abban állapodtak meg, hogy egy éven belül lesznek a belső választások. Hosszas vita után arra szavaztak, hogy a jelölés csak területi listákon történjék. Tőkés László javaslatára az SZKT határozatot fogadott el, szorgalmazva az Atlantában elkezdett román-magyar párbeszéd folytatását. Ezután az autonómia-statútumok megvitatása következett. Öt tervezet született /Dr. Csapó József, a statútum-bizottság, a politikai főosztály személyi autonómiára vonatkozó tervezete, Bakk Miklós és Szilágyi N. Sándor tervezete/, az SZKT nem döntött, hanem a politikai főosztályt bízta meg a tervezetek további előkészítésével. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

"Az SZKT ülésének második napján Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke sajtóértekezletet tartott. A román fél már nem érdekelt a párbeszéd folytatásában, jelentette ki, mert az atlantai találkozóval demonstrálta a világ előtt nyitottságát és a kisebbségek iránti pozitív magatartását. - A nemzeti kérdésben hatalom és ellenzék egyetért. A román ellenzék felkészületlen, kiszolgáltatott. Az SZKT tanácskozásáról megállapította, hogy a "belső választások megszervezésének tudatos akadályoztatásával állunk szemben". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./ Székelyföldnek a romániai magyar politizálás természetes politikai centrumává kellene válnia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"

Ápr. 11-én Kolozsváron újból összeült az RMDSZ etikai bizottsága, a hírzárlat miatt keveset lehetett megtudni. A Tőkés László-Nagy Benedek ügyhöz kapcsolódva Tokay György és Borbély Imre ügyét tárgyalták. Az SZKT-döntés után hozzák nyilvánosságra a döntést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

"Ápr. 13-án a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek /gyergyói, csíki, udvarhelyi, háromszéki/ Székelyudvarhelyen megalakították az RMDSZ Székelyföldi Egyeztető Tanácsát, amely az egy tömbben élő magyarság politikai cselekvésének összehangolását célozza. A megalakult tanács közleményében leszögezte: támogatja a három szintű autonómia megvalósítását és bírálta az SZKT döntését, hogy az autonómiatervezetek véglegesítését egy szűk szakértői csoportra bízta. Székelyföldön nő a rendőrségi akciók száma, ezért felkérik a területi szerveket, hogy haladéktalanul jelentsék a tapasztalt atrocitásokat, a dokumentumokat adják át a parlamenti képviselőknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ Megállapították, hogy a rendőrség "egyre inkább megszálló hatalomként viselkedik Székelyföldön, a lakosság megfélemlítésére és megalázására törekszik, emberi és nemzeti önérzetét sértő akciókat hajt végre". A rendőri alakulatok több "rasszista jellegű" cselekményt követtek el. /Magyar Hírlap, ápr. 20./ "

Az SZKT legutóbbi ülésén a jelenlevők megkapták az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége gazdasági főosztályának rövid- és középtávú cselekvési programját. Felszínes és vázlatos, nem taglalja, hogy most mit kellene tenni, értékelte a programot Szabó István közgazdász, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Az ellenzéki Romania Libera, a kormánylap, a Vocea Romániei nem adott hírt az RMDSZ SZKT üléséről, a többi viszont a nyílt levélről számolt be. A Ziua szerint az RMDSZ radikálisai területi autonómiát követelnek, a Cronica Romana szerint a radikálisok az RMDSZ kettészakadását kockáztatják, az Evenimentul Zilei szándékosan ferdít, amikor azt állítja, hogy az RMDSZ szélsőségesei Kovászna és Hargita Magyarországhoz csatolását vagy a romániai magyarság társnemzeti státusát követelik. /Népszabadság, máj. 9./

Hiba lenne, ha az RMDSZ kétéves tevékenységét egy nyílt levél alapján ítélné meg valaki, nyilatkozta Takács Csaba ügyvezető elnök Borbély Imre leveléről a Magyar Hírlapnak. Takács Csaba azt tartja sajnálatosnak, hogy az SZKT üléséről a második napon a küldötteknek legalább fele elpárolgott, így a létfontosságú ügyek tárgyalása már nem volt lehetséges, az autonómia-koncepció, a privatizációs stratégia és a tankönyvprogram megvitatása elmaradt. Nincs törésvonal az RMDSZ-ben, hangsúlyozta Takács Csaba, az automómiastratégiát illetően csupán a retorika más, az alapelvet valamennyien hasonlóan ítélik meg. /Magyar Hírlap, máj. 9./

"Buchwald Péter RMDSZ-szenátor indulatos írásában /Támadás az RMDSZ ellen/ kirohant Borbély Imre ellen, aki az SZKT-n ismertette Markó Béla elnök elleni tanulmányát. Buchwald Péter szerint az írás "hangneme, szerkesztése, rossz emlékeket idéző szókapcsolatai és elsősorban tartalma, nem nyilvánosságot, hanem orvosszakértői véleményt igényelne." Azzal fejezi be, hogy ha Borbély Imre lesz az elnök, nem kíván a szervezet tagja lenni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./"

"Az RMDSZ SZKT ülésén, Marosvásárhelyen /ápr. 5-6./ a küldöttek nem tudták véglegesíteni az autonómia körüli kérdéseket, ez a kongresszusra maradt. Haladást értek el a programtervezet és a szervezeti szabályzat kidolgozásában, egyes pontok véglegesítése ugyancsak a kongresszusra maradt. Az SZKT elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint a testület "megelégedéssel szerzett tudomást az ET parlamenti közgyűlésének 508/1995. sz. határozatáról, amely nem csupán megerősíti az 1201/1993. sz. ajánlást, hanem a benne foglaltakat saját megfigyelő és ellenőrző tevékenységének alapelvévé emeli." Bizonyos, hogy az említett dokumentum "alkalmazása és a román belső jogrendbe való beépítése nagyban elősegítheti az etnikum-közi konfliktusok elkerülését..." Az SZKT ülésén Frunda György szenátor a strasbourgi parlamenti ülésszak és az 1201-es ajánlás körül kialakult viharról számolt be, Tőkés László tiszteletbeli elnök pedig amerikai útjáról, amelynek során tájékoztatta az amerikai kongresszusi tagokat és az emberjogi illetékeseket a romániai magyarság helyzetéről. Borbély Imre képviselő az SZKT ülésén nyilvánosságot kapott nyílt levelében támadta meg Markó Béla szövetségi elnököt, akit azzal vádolt, hogy egyensúlypolitikát próbál folytatni az autonomisták és a mérsékeltek, a neptunosok között, de gyakorlati politikájával az utóbbiakat támogatja, továbbá nem ítélte el a Tőkés Lászlót támadó Nagy Benedek képviselőt. Markó Béla válasz nélkül hagyta a vádakat, azzal, hogy nem tereli személyes síkra az elnökválasztási kampányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8., 9., Magyar Nemzet, máj. 8., Magyar Hírlap, máj. 9./ Szász János élesen elítélte Borbély Imre levelét, bolsevik eredetű elvnek mondta, hogy Borbély Imre biztosítani kívánja Tőkés László helyét az RMDSZ-ben. Borbély írása: "pápaválasztások előtti hitiratokra emlékezető levél". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

Offenzívában a radikális szárny: maximális követelések - obskúrus manőverek címen számol be a Romania Libera az SZKT üléséről. /Magyar Nemzet, máj. 10./

"Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője, egyúttal a Magyar Nemzet bukaresti tudósítója kommentálta a történteket. Az SZKT legutóbbi ülésén nem tudta véglegesíteni a legfontosabb dokumentumokat. A különböző csoportosulások között ellentétek vannak. Borbély Imre levelében éles támadást intézett Markó Béla elnök ellen és visszalépésre szólította fel az elnököt. "A nyílt levél tovább gazdagítja azt a politikai irodalmat, amelynek kiemelkedő csúcsai Tőkés Lászlónak a Neptun-konfliktust kirobbantó írása, Szőcs Gézának a Tokay György ellen írt, közvetlenül a brassói kongresszus előestéjén terjesztett pamfletje, vagy az újabb keletű, szintén a nagyváradi püspök nevéhez fűződő, a Nagy Benedek csíkszeredai képviselőt "kiátkozó" közleménye. Ezeknek a címzettje valójában nem egy-egy személy volt, hanem az RMDSZ más véleményen levő, egyesek által mérsékeltnek vélt szárnya", akiket a magyar érdekeket elárulóknak neveztek. /Magyar Nemzet, máj. 11./"

Máj. 16-án Kolozsváron tanácskoztak az RMDSZ területi szervezetei a szövetség országos vezetőivel. Az időszakos kozultatív tanácskozás szükségességéről, a kongresszusi munkálatok előkészítéséről ás az új SZKT megválasztásának kérdéseiről volt szó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 17./

"Az Erdélyi Napló közölte először Borbély Imre Markó Bélához írt nyílt levelét, melyet a szerző az SZKT máj. 5-6-i ülésén ismertetett a megjelentekkel. Borbély Imre levelében elmarasztalja Markó Bélát, az SZKT szövetsége elnökét a következő ügyekben: Neptun, Nagy Benedek Tőkés László ellenes röpirata, "egyensúly"-politika, Atlanta, autonómia. A levél azzal végződik, hogy a felsoroltak miatt Markó Béla vonja le a szükséges következtetéseket. A szerkesztőség kérésére Markó Béla reagált a levélre: emlékeztetett arra, hogy megfogadta, elnökjelölt társai erkölcsi-politikai viselkedését minősíteni nem fogja. Ennek ellenére hozzátette: "elnökjelölt képviselő kollégám rosszízű vádiratot próbál fabrikálni ellenem", majd kitért arra, hogy a szenátus febr. 13-án 104 szavazattal nyilatkozatot fogadott el ellene az autonómiakérdésben, a nemzetállam kérdésében, a Romániában élő magyar közösség jogfosztottságának kérdésében vallott álláspontjáért. Ez a nyilatkozat elolvasható a hivatalos közlönyben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ A Romániai Magyar Szó nem volt hajlandó közölni Borbély Imre nyílt levelét, ahogy a szerkesztőség közölte /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./, csak a levélre reagáló, azt elítélő hozzászólásoknak adott teret. "

"Borsos Géza a kolozsvári RMDSZ-kongresszus végén bejelentette, hogy lemond SZKT-tagságáról és kilép az RMDSZ-ből. Ezzel kívánt tiltakozni a Nagy Benedek ügyében hozott döntés ellen. Nagy Benedek tette "az erdélyi magyarság ellen elkövetett bűn", ezért igazságot kellett volna szolgáltatni. Hibának tartja, hogy a kongresszus nem indított vitát Székelyföld reprezentációjáról, mert a vezetési struktúrákban Székelyföld alulképviselt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./ "

Markó Béla RMDSZ-elnök közleményben jelentette be, hogy jún. 30-ára összehívta Marosvásárhelyre az SZKT alakuló ülését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A Székelyföldi Egyeztető Tanács /SZET/ jún. 14-én Gyergyószentmiklóson megtartott soros ülésén /Csík, Gyergyó, Háromszék és a meghívottként jelen levő Maros megyei küldöttség/ elemezték az RMDSZ IV. kongresszusának tevékenységét és az ott elfogadott dokumentumokat. A maratoni kongresszusi munkálatok során az alapszabályzatba hibás, egymásnak ellentmondó megfogalmazások is kerültek. A SZET egyetért Borsos Géza SZKT-képviselő nyilatkozatának erkölcsi indítékával, de nem fogadja el az SZKT-ből való kilépését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./ Borsos Géza döntése: 1286. sz. jegyzet.

A kongresszus után bizonyos kérdéseket újra kell gondolni, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, a vele készült beszélgetésben. Újra kell gondolni az ügyvezető elnökség főosztályainak szerepét. A változásokat az SZKT ülésén jelentik be. Az SZKT egyik fő feladata lenne, hogy politikai döntéseket hozzon, meg kell újítani a szakbizottsági munkát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./