Jún. 23-án Gyergyóalfaluban tartotta III. konferenciáját a Gyergyó Területi Önkormányzatok Szövetsége, melyen elfogadták a szövetség alapszabályzatát és megválasztották vezetőségét. Elnök: dr. Fülöp László gyergyócsomafalvi önkormányzati képviselő, alelnök: Elekes Józsa Márton, Gyergyóalfalu polgármestere, a szövetség SZKT-küldöttje: Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere. A volt ipartestületek vagy más polgári szervezetek tulajdonából államosított épületeket vissza lehet igényelni, felhívták a megjelentek figyelmét arra, hogy ezeket az igényeket juttassák el a Gyergyó Területi RMDSZ-nek. A résztvevők tiltakozást fogadtak el a diszkriminatív tanügyi törvény ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

"Jún. 30-án és júl. 1-jén tartotta alakuló ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla tájékoztatót terjesztett elő a IV. kongresszus óta eltelt idő szervezeti eseményeiről, a bel- és külpolitikai fejleményekről. Titkos szavazással megválasztották az Állandó Bizottságot, elnöke Dézsi Zoltán, alelnökök: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt, titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József. Az SZKT megerősítette Takács Csabát ügyvezető elnöki tisztségében, hozzá tartozik a most megválasztott gazdasági igazgató, Birtalan József. A főosztályok élén álló ügyvezető alelnököket megerősítették tisztségükben. Az oktatásügyi törvény nyomán kialakult helyzetet is megvitatták, az SZKT 11 tagú válságstábot hozott létre, amely kidolgozza javaslatait. Az SZKT ülésén Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott arra, hogy a tanügyi törvénnyel az asszimilációs politika folytatódik. Egy ellenállási és polgári engedetlenségi cselekvési program kidolgozását javasolta, ez lenne a Lármafa mozgalom. A román kormánynak az oktatási rendszer átalakításához nemzetközi pénzügyi támogatásra van szüksége, állapította meg Markó Béla RMDSZ-elnök, azért siettek a tanügyi törvénnyel. Azonban a megszületett törvény semmi támogatást nem érdemel. Az SZKT felhívást adott ki, kifejtve, hogy a romániai magyar nyelvű közösséget hetvenöt esztendeje az erőszakos asszimiláció legváltozatosabb módszereivel próbálják felszámolni. Ennek legújabb bizonyítéka a parlament által elfogadott oktatási törvény, amely megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a magyar szakoktatást, megtiltja önálló magyar egyetem és főiskola létesítését és az anyanyelvi felvételizést. Az SZKT felhívja Románia elnökét, kormányát, felelős politikai erőit, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, a román közvéleményt, hogy ne hagyja magát megtéveszteni, Magyarország kormányát, hogy "emelje fel szavát minden fórumon a minket sújtó elnyomás ellen", az Európa Tanácsot, az EBESZ-t s az ENSZ-et, hogy ne hagyják a helyzetet elmérgesedni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 565. sz./"

Júl. 5-én tartotta első tanácskozását Kolozsváron az SZKT-n létrehozott tanügyi válságkezelő bizottság. Megjelentek: Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Demeter János önkormányzati és területi alelnök /a szövetségi elnök megbízottja/, Cs. Gyimesi Éva oktatásügyi alelnök, Szőcs Judit /Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/, Horváth Andor /Bolyai Társaság/, Asztalos Ferenc, az RMDSZ parlamenti csoportjának képviselője, Mikó Lőrinc, az egyházak képviselője és Fodor Judit jogász. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 5., 567. sz./ A bizottság sajtónyilatkozatot adott ki, ebben olvasható, hogy a diszkriminatív tanügyi törvényt a társadalom és a nemzetközi fórumok tudomására hozzák: szórólapon Románia polgárai számára feltárják a jelenlegi kritikus helyzetet, egyben ismertetik céljaikat, tájékoztató és tiltakozó leveleket küldenek az Európa Tanácsnak és más nemzetközi szervezeteknek, a nagykövetségeknek, az egyházfők kihallgatást kérnek az államelnöktől és ellátogatnak Strasbourgba, az ET elnökéhez, ifjúsági stafétát indítanak az ET-hez az RMDSZ tanügyi törvénytervezet melletti közel félmillió aláírással, tiltakozó akciókat terveznek és szeptemberben Székelyudvarhelyen országos méretű tömegtüntetést, továbbá iskolabojkottot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ által létrehozott Tanügyi Válságtanács aug. 2-án tartott ülésén ajánlást fogadott el, hogy szept. 2-án Székelyudvarhelyen a polgári fórumon legyenek jelen az egyházak vezetői, az RMDSZ vezetői testületei, küldjék el képviselőiket a Bolyai Társaság és a többi civiltársadalmi szerveződések. Szept. 8-án pedig helyi tiltakozó akciókat szervezzenek. A román sajtó félretájékoztatásának ellensúlyozására román nyelvű szórólapot adnak ki. Tanácskoztak az oktatási törvény negatív hatásait ellensúlyozó alternatív oktatási formák létrehozásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 3., 588. sz./

Az ellenzéki erők nem hívták meg az RMDSZ-t a rekord búzatermés okozta botrány miatt a parlament rendkívüli összehívásáról történt tanácskozásra. Ez is mutatja, hogy az oktatási törvény elleni tiltakozásával mennyire egyedül maradt a magyar érdekvédelmi szervezet. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa által létrehozott válságstáb kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a román lapok félretájékoztatásának ellensúlyozására román nyelvű szórólapot kell kiadni. Ennek már van annyi eredménye, hogy az Adevarul - igaz, elhatároló bevezetővel - közölte a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének a románsághoz írt levelét, amelyben kifejtették, hogy mi az, ami jogsértő a tanügyi törvényben, olvasható Gyarmath János (/gyarmath/ szignóval) bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, aug. 5./

Az RMDSZ nemzeti keresztény platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés meghívására aug. 5-6-án a Madarasi Hargitán a Székely Egyeztető Tanács, az RMDSZ több területi szervezetének képviselője, önkormányzati képviselők és parlamenti tagok vettek részt a tanácskozáson. Elemezték az autonómia-statútum tervezetének véglegesítését és alkalmazásának feltételeit. A megjelentek kezdeményezték az autonómia-statútum tervezetének véglegesítését, ezért egy rendkívüli SZKT összehívását. A résztvevők tiltakozást fogalmaztak meg a tanügyi törvény anyanyelvi oktatást sújtó részei ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

A Besztercei Híradó közölte az RMDSZ SZKT Marosvásárhelyen tartott ülésén júl. 1-jén elfogadott felhívásának /Anyanyelvű oktatásunkért, kultúránkért/ teljes szövegét. /Besztercei Híradó (Beszterce), aug./

Szept. 16-án Szatmárnémetiben tartották az Országos Önkormányzati Tanács ülését, melyen részt vett Markó Béla elnök is. Elfogadták a helyhatósági választásokkal kapcsolatos anyagokat, amelyeket a szept. 23-i SZKT-ülés elé terjesztenek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az SZKT-hez intézett levelében több kérdésben is bírálta a magyar kormány magatartását: nem célravezető Horn Gyula miniszterelnök Vacaroiu kormányfővel való brünni találkozóján bejelentett azon elképzelése, hogy magyar szakértői küldöttség tanulmányozza a román tanügyi törvény végrehajtását a helyszínen. Nem ért egyet Kovács László külügyminiszterrel, hogy Romániával szemben nem használhatók "olyan kemény diplomáciai eszközök, mint a megbeszélések visszamondása vagy a politikai nyomás gyakorlása". Tőkés László sürgette az RMDSZ-t, hogy adja értésére a magyar kormánynak: határozottabb és egyértelműbb lépéseket vár el tőle. A magyar fél megengedő jellegű, hamisan konciliáns megnyilatkozásai lovat adnak Iliescu és a nacionalista román hatalom alá, miközben Romániában változatlan erősséggel tart tovább a kisebbségi magyarság elleni politikai kurzus. Bírálta "a kiváló román-magyar katonai együttműködésről szóló, nagy gonddal kialakított hiedelmet", szembe állítva azzal, hogy közben "megállás nélkül folyik a magyar többségű vidékek és települések, legfőképpen pedig Székelyföld militarizálása" az etnikai összetétel megváltoztatása céljából. Tőkés László szerint az RMDSZ-nek figyelmeztetni kellene a magyar kormányt a román katonapolitika betelepítési gyakorlatának és védelmi doktrínájának magyarellenességére, továbbá a magyar Honvédelmi Minisztériumot arra, hogy ne nyújtson támogatást a magyar települések elrománosítására. A püspök felszólította az RMDSZ-t, hogy hirdessen tanügyi válsághelyzetet, és abszolút prioritásként kezelje a romániai magyar nyelvű oktatás, illetve a kisebbségi tanügyi autonómia kérdését. Megismételte azt a nézetét, hogy a romániai magyar politizálás "bűnbeesése" a PER-tárgyalásokkal kezdődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ PER=Project on Ethnic Relations amerikai szervezet. "

Az RMDSZ SZKT szept. 23-24-én Gyergyószentmiklóson ülésezett. Elhatározták a Gazdasági és Szociális, illetve a Falupolitikai és Mezőgazdasági Főosztály létrehozását. Tamás László lemondott az ifjúsági alelnöki tisztségről, a helyébe Nagy Zsolt került. Az SZKT határozata értelmében a tanügyi válságbizottság tovább működik. Az SZKT meghallgatta Tőkés László tiszteletbeli elnök -távolléte miatt - levélben megfogalmazott helyzetelemzését és javaslatait. Markó Béla prioritásként jelölte meg az oktatással kapcsolatos feladatokat. Az SZKT testületileg részt vett azon a tiltakozó fórumon, amelyre a Strasbourgból visszatért Ifjúsági Karaván tagjainak gyergyószentmiklósi fogadása adott alkalmat. Az SZKT állásfoglalást tett közzé, ebben szolidaritást vállal a veszélybe került vajdasági magyarsággal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 25., 625. sz./ Immár hagyományosan késve kezdődött Gyergyószentmiklóson az SZKT ülése, mert a képviselők késve érkeztek. A 132 tagjából estére csak nyolcvanan érkeztek meg. Másnap ugyancsak hamarabb kezdtek távozni, így a tervezett tíz napirendi pont tárgyalására nem volt mód. Buchwald Péter javasolta, hogy az RMDSZ indítson jelöltet a köztársasági elnöki választáson. Toró T. Tibor három állásfoglalást javasolt: szolidaritásvállalás a vajdasági magyarokkal, az Iliescu megbékélési nyilatkozatával kapcsolatban, a magyar kormány felhívása határozottabb fellépésre a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A képviselők megszavazták a javaslatot, az ülés befejezéséig csak a szolidaritási nyilatkozat készült el. - A tanügyi törvény elleni tiltakozó akcióról kiderült, hogy helyi szinten nem olyan lelkesek az emberek. A szülők és gyermekek nem akarnak konfliktust román társaikkal, a tanárok féltik állásukat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./

"Borbély Imrének az Interconfessio Társaság Etédre kihelyezett, kibővített közgyűlésén, jún. 17-én elhangzott előadását közölte a lap. Borbély Imre a szabadság gondolatának, az RMDSZ-politikában az autonomista eszme győzelmének útját mutatta be, visszapillantva az előző RMDSZ-kongresszusokra. Az I. kongresszus /Nagyvárad, 1990. ápr. 21-22./ minimálprogramot fogadott el, önrendelkezésről még nem esett szó, az a demokraták /későbbi "radikálisok"/ szervezetlensége miatt történt. A II. kongresszus /Marosvásárhely, 1991. máj. 25-27./ pozitív eredménye volt a társnemzeti önmeghatározás, mely Balázs Sándor megfogalmazásában bekerült a programba. A Küldöttek Országos Tanácsa strukturálatlan, nagyrészt működésképtelen volt. Domokos Géza és a mérsékeltek hónapokig obstruálták a tervezett agyagfalvi népgyűlés autonómianyilatkozatának megvitatását, majd elhatárolódtak a kezdeményezéstől, magára hagyva Katona Ádámot. Az 1992. okt. 25-i RMDSZ-nyilatkozat a nemzeti kérdésről az autonomista RMDSZ-politizálás kezdetét jelzi, ez egyben az autonómiaigény középpontba helyezése. A nyilatkozat elfogadását elősegítette Tőkés László hangsúlyos melléállása. Az RMDSZ III. kongresszusa /Brassó, 1993. jan. 15-17./ pozitív fejleménye a háromszintű autonómiarendszer programbeli rögzítése. A IV. kongresszuson /Kolozsvár, 1995. máj. 26-28./ csiszolódott az autonómiaprogram, kibővült a területi autonómia követelésével, elfogadták a nemzeti közösségként való önmeghatározást. - Az autonomistáknak pozícióvesztéssel kellett fizetniük győzelmükért. A politikai győzelem nem föltétlenül pozíciókban, hanem az eszme valóraválthatóságával mérendő. Politikai győzelem lesz, ha létrejön egy erdélyi magyar kataszter és adatbank, ha megszületik egy reális gazdasági koncepció, ha lépések történnek a tudásközpontú erdélyi magyar nemzetfejlesztéshez. Borbély Imre felvázolta a követelményeket: szabadságelv, szubszidiaritás elve, fontosnak tartja, hogy az SZKT-ben név szerint szavazzanak a sorsdöntő kérdésekről: kataszter, belső választások, autonómia-statútumok, továbbá azt, hogy a Területi Elnökök Konzultatív Testülete bővebb legyen. Az RMDSZ-nek állandó képviseletet kell tartania Magyarországon. - Egyértelművé vált a kompromisszum határa: jogfosztott állapotban a részjogok végleges elfogadása nem kompromisszum, hanem kollaboráció. - A többségi néppel dialógust kell folytatni. /Borbély Imre: Az RMDSZ IV. kongresszusa. Egy eszme győzelmének politikai és gyakorlati hozadéka. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 18.-okt. 3. ? a hetilap késve jelent meg/"

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az SZKT gyergyószentmiklósi tanácskozásához intézett levelében leszögezte: a magyar kormány megengedő magatartása csak a romániai nacionalistákat segíti, miközben Romániában változatlan erejű a magyarellenesség. Tőkés László megállapításáról kérdezte meg a Demokrata munkatársa Csapody Miklóst, az MDF országgyűlési képviselőjét és Lábody Lászlót, a HTMH elnökét. Csapody Miklós elfogadta Tőkés László érvelését, hozzátéve: hivatalos magyar kormányküldöttség utazott Romániába, hogy ellenőrizze az oktatási törvény végrehajtását, ez minősíti a magyar kormányt. Ez a törvény alapjaiban dönti romba a magyar nyelvű oktatást. Kovács László külügyminiszter állítása, hogy a keményebb fellépés nem vezet eredményre, csak újabb táptalajt ad a romániai szélsőséges nacionalista erőknek. Korrektebb, határozottabb magyar külpolitikával kellene elősegíteni a két ország megbékélését. A külpolitikai vezetés egy részében működnek a Varsói Szerződés idején kialakult régi reflexek. "A magyar külpolitika elfogadó és korlátozó jellegű." Romániában növekszik a magyarellenesség. Lábody László a romániai fejleményeket illetően igazat adott Tőkés Lászlónak, azonban azt visszautasította, hogy a magyar kormány fellépése lovat adna a nacionalisták alá. A kemény diplomácia fogalma számára értelmezhetetlen. Iliescu elnök washingtoni látogatásakor amerikai részről elhangzott, Románia akkor kaphatja meg a legnagyobb kedvezményt, ha megfelelően bánik a magyar kisebbséggel. "Nem értek egyet Csapody Miklóssal abban, hogy a magyar kormány tétova és elfogadó magatartást tanúsít" - jelentette ki. A Honti Mária vezette delegáció nem az oktatási törvény végrehajtását ellenőrizte, hanem kifejtette, miért rossz a törvény. Horn Gyula miniszterelnök a vajdasági magyarok képviselői előtt kijelentette: nincs olyan nemzetközi tárgyalása, amelyen ne hozná szóba a határon túli magyarság problémáját. /Demokrata, okt. 12./"

"Fey László kifogásolta, hogy a kolozsvári Magyar Opera vezetőségének a Bartók-emléknapot hirdető felirata csak magyar nyelvű volt. Az ellenségnek szállított muníciónak tartja, hogy Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés újabb autonómia-tervvel állt elő. A román közvélemény számára vörös posztó az autonómia-tervezet. Még nem hozták nyilvánosságra, mit tartalmaz a tervezet, melyet Csapó József állított össze. Fey szerint Csapóról "bebizonyosodott, hogy ehhez nem ért, erre nem képes." Fey ellenezte Katona Ádám javaslatát, hogy az SZKT novemberi rendkívüli ülésén döntsenek erről. A cikkíró szerint Iliescu pártja megszabadul a szélsőségesektől és a demokratikusabb erőkkel szövetkezve alakíthat kormányt. Ebben benne lehet az RMDSZ is. A "Katona Ádám-féle hőzöngések a szélsőségesek malmára hajtják a vizet." Katona Ádám és társai nem törődnek a magyarság érdekeivel, "radikális követeléseikkel a rövidlátó magyar választók szavazatait igyekeznek megszerezni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./"

"Szentimrei Krisztina Törésvonalak az erdélyi magyar politikai mezőben címmel írt összefoglalásában először a "radikális-mérsékelt" ellentétet vette számba, amely visszanyúlik az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusáig /1990. ápr. 21-22./, amelyen jelen voltak az előző rendszer kontraszelektált "hivatalos magyarjai", a mérsékletre intők. A mérsékeltek vezéralakja Domokos Géza volt, Iliescu, akkor még ideiglenes elnök barátja, a radikálisoké pedig Szőcs Géza, az Ellenpontok szamizdat kiadvány szerzője. Tőkés László akkor még nem foglalt állást a kettejük harcában. Domokos Géza hatására a képviselők tartózkodtak az alkotmány azon cikkelyének megszavazásakor, amely kimondta, hogy Románia egységes nemzetállam. Szentimrei Krisztina szerint Domokos Géza elnökségének talán legszégyenletesebb eseménye, hogy Szőcs Géza kénytelen volt saját nevében benyújtani a kisebbségekről szóló törvénytervezetét, melyet Domokos Géza hatására az RMDSZ nem vállalt fel. Ez a tervezet hangsúlyos előképe az SZKT által 1994 decemberében elfogadott törvénytervezetnek. 1992-ben Hargita megyében a képviselő- és szenátorjelöltek kiválasztásakor a küldöttgyűlésen kimaradtak a "mérsékeltek", ekkor elnöki jóváhagyással új gyűlést hívtak össze, amely a Domokos-vonal híveit szavazta meg. 1992 nyarán az RMDSZ vezetősége titkosította Csapó József autonómia-statútumát a közelgő választásokra hivatkozással. Az RMDSZ frakcióvezetői elhatárolták magukat Tőkés László tiszteletbeli elnök etnikai tisztogatásra vonatkozó kijelentésétől, a mérsékeltek prominensei pedig mandátum nélkül tárgyaltak Neptunon a román kormányzattal. Két tanulmány /Borbély Imre: Neptun, Romániai Magyar Szó, 1993. szept., Tamás Sándor: Valahol mi is utat vesztettünk, Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. máj. 17./ taglalta a radikális-mérsékelt ellentétet. A másik a nemzeti/nemzetietlen törésvonal: a/ A nemzet iránt elkötelezett politikai irányzat lefedi a hajdan Szőcs Géza körül csoportosuló tábort, legfőbb szerveződései a Reform Tömörülés és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. Az irányzat legfőbb prominense Tőkés László. b/ A nemzet iránt elkötelezett, de baráti kötődései vagy megtéveszthetősége folytán hatalomorientált vonalat erősítő irányzat a Szórvány csoport, a Partium frakció nagy része, de ide sorolható a tanulmány írója szerint Markó Béla és az Ügyvezető Elnökség zöme. c/ A nemzet iránt közömbös, hatalomorientált káderpolitikusok csoportja, reprezentánsaik a neptunisták, így Borbély László. Jellemző, hogy az 1994-es választást követően Magyar Demokrata Frakcióról Szociálliberális Frakcióra változtatta a csoport a nevét. d/ A nemzeti problematika iránt közömbös, gyakran ellenséges doktriner baloldali liberális irányzat, csoportjuk a Szabadelvű Kör és az Ügyvezető Elnökség. Magyari László Nándor például, továbbá Cs. Gyímesi Éva, aki a nemzetellenes liberalizmus mellett áll ki. Egyik vezetője volt az önrendelkezés-ellenes sajtókampánynak és több, a nemzet és nemzet-szeretet fogalmát darabokra szedni igyekvő tanulmány szerzője. Az Ügyvezető Elnökség titkára Kós Anna, aki felelős szerkesztőként jegyezte az RMDSZ IV. kongresszusán megjelenő vicclapnak álcázott kampánykiadványt, melynek legfőbb célpontja Tőkés László az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt. /Kapu, 9. sz. (októberben jelent meg)/ A vicclap címe: Új Helyszín, Új Ezred."

"Románia bejelentette, hogy 2000-re 200 ezer fővel csökkenti katonai állományát. A beharangozott létszámcsökkentés azonban csak Védelmi Minisztériumra vonatkozik. A Belügyminisztériumhoz tartozó, az 1989-es fordulat után újraalakított csendőrségre mindez nem vonatkozik. Egymás után építenek új kiképzőközpontokat, laktanyákat, melyek számára legtöbbször - a helyhatóságok megkerülésével - a kormány utal ki területet, épületet. Becslések szerint Székelyföldön most több mint kétszer annyi rendőr teljesít szolgálatot, mint Ceausescu rendőrállamában. A csendőrség, a rendőrség elsősorban Székelyföldön terjeszkedik. A Háromszék napilap /Sepsiszentgyörgy/ külön rovatot indított A Székelyföld militarizálása címmel. Legújabban Felsőrákoson adtak száz hektárt egy csendőrzászlóalj részére. Sepsiszentgyörgyön 1991-ben kormányhatározattal létrehoztak egy csendőrzászlóaljat, 1994 augusztusában újabb kormányhatározattal hat és fél hektáros parcellát kaptak, a "földstadion" néven ismert területet egy részét. Ezen a helyen kaszárnyát és a tisztikar részére 200 lakást akarnak építeni. Kézdivásárhelyen /akárcsak Sepsiszentgyörgyön/ utólag értesült arról a polgármester, hogy a városból a kormány 15 hektárt a csendőralakulatnak adott. Csíkszeredába egy csendőrzászlóaljat és egy csendőrképzőt helyeztek, a csendőrségnek adták a Hargita Szállót, erről is csak utólag értesült a polgármester. Székelyudvarhelyre is települt egy csendőrszakasz, jelezték, hogy külön laktanyára tartanak igényt. - Székelyföld nagyvárosainak polgármesterei nem kaptak létszámadatokat a rendőrségtől. Kitérő választ adott az újságíró kérdésére Gheorghe Magureanu ezredes, Kovásza megye rendőrparancsnoka is, de cáfolta, hogy magas lenne a létszámuk. András Imre és Zsigmond László, az RMDSZ Hargita, illetve Kovászna megyei képviselők 1993 márciusa óta több ízben kérték a csendőrök és rendőrök létszámára vonatkozó adatokat a kormánytól, nem kaptak választ. Először Adrian Nastase utasította vissza a választ azzal, hogy a létszámadatokat csak akkor lehetne kiadni, ha az adatok hasznossága indokolt volna. Zsigmond László képviselőnek 1995 februárjában Valer Dorneanu, a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter írásba adta: "a kért adatok nem találhatók meg az illetékes intézmények nyilvántartásaiban." Nem hivatalos források szerint Kovászna megyében a rendőrök száma meghaladja a 800 főt. A tizenkétezres Kovászna városban 1989 előtt 22 rendőr teljesített szolgálatot, ma 65-en vannak, a 7610 lelket számláló Szentegyházán 7-ről 27-re emelkedett a számuk. Kovászna megye lakosságának 78 %-a magyar, a rendőröknek viszont mindössze 14 %-a magyar. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője háromszor felszólalt az RMDSZ SZKT-ülésein Udvarhely és környéke katonai megszállása ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 8./ "

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Marosvásárhelyen tartotta ülését nov. 18-19-én. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy az RMDSZ már nem bízik abban, hogy a román többség elismeri a jogos magyar követeléseket, a román politikai erők pedig belátták, hogy nem tudják fölmorzsolni az RMDSZ-t. A magyar kormánytól elvárható, hogy a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon határozottabban vesse fel a nemzetiségi kérdést, s ne fogadja e azt az egyszerűsítő álláspontot, hogy az európai integráció mindent megold. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság helyzete nem oldható meg csak jogkövető magatartással, ehhez jogalkotó-teremtő szándék is szükséges. A közelgő választásokon az RMDSZ elszigetelésére törekednek és a szövetséget pofozógépnek akarják felhasználni. Az SZKT megbízta Bodó Barnát, SZKT elnökét, hogy látogassa meg Székelyudvarhelyen az éhségsztrájkoló Katona Ádámot. Az ülésen elhatározták egy bizottság megalakítását, amely az európai integrációs folyamatokkal foglalkozik. Az SZKT három állásfoglalást adott ki. Az első nyilatkozat újból kiáll a román-magyar kerekasztal összehívása mellett, amely alapja lenne a román-magyar államközi megegyezésnek. Az SZKT visszautasítja azt a durva hangnemet és méltatlan támadást, amelyet Chebeleu használt Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével szemben. A SZKT a második állásfoglalásában leszögezte, hogy a szlovák nyelvtörvény rendkívüli módon korlátozza a magyar kisebbséget anyanyelvének használatában, és kísérletet jelent a nyelvi fasizmus közép-európai újjáélesztésére. A harmadik állásfoglalás kiáll az oktatási törvény ellen tiltakozók mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20., 21., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 20., 665. sz./

Iliescu államelnök amerikai látogatása nem volt sikeres, állapíthatta meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, felvetődött a legnagyobb kedvezmény kétségbevonása. Iliescutól megkérdezték amerikai sajtóértekezletén, hogy a fehér házbeli megbeszélésen szóba került-e a magyar kérdés. Az elnök ezt tagadta, holott a Fehér Ház egyik szóvivője kifejtette: a legnagyobb kedvezmény megadásának egyik feltétele a kétmilliós magyarság helyzetének javítása. Tőkés László amerikai útjáról elmondta, hogy egyik legfontosabb feladat a tájékoztatás és információcsere, mert még mindig sikeres a hivatalos román félrevezető politika. - A püspök alternatív megbékélési javaslatára kapott durva hangú válaszról elmondta: a levél arról tanúskodik, hogy a román hatalom részéről hiányzik a valódi megbékélés őszinte szándéka. Örömmel vette Markó Béla szövetségi elnök és az SZKT javaslatát támogató magatartását. - Alulról jövő kezdeményezés szép példáját látja a tanügyi törvény ellen tiltakozó ima- és böjtnapoknak. - A közelgő választással kapcsolatban a kifáradásra, a fásultságra figyelmeztetett. - Tőkés László javasolta az erdélyi, felvidéki és vajdasági magyarság érdekében az egész világ magyarságára kiterjedő aláírási akció megindítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezető személyisége okt. 23-ától éhségsztrájkba kezdett és azt csak a 42. napon, orvosai utasítására, dec. 3-án hagyta abba. Éhségsztrájkjának 38. napján nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Öröm számára, hogy platformjuk készíthető elő az RMDSZ országos vezetőségétől kierőszakolt székelyudvarhelyi rendkívüli, decemberi SZKT-t. Öröm az is, hogy az Európa Tanács dec. 16-án helyszíni szemlére Romániába küldi Jansson, Schwimmer és Mme Durrieu jelentéstevőit. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az RMDSZ erkölcsi-politikai válságban szenved. Szerinte Markó Béla elnök a Tokay- és a Verestóy-vonalat képviseli, közben az autonómia elkötelezett híveként nyilatkozik. Markó Béla egy esztendeje késlekedik elvégezni azt a Tőkés László által az SZKT-ben többször is igényelt elemzést Tokay György és társai által híresztelt állításról, hogy "mi "szélsőségesek" lennénk a Szövetségben, akik veszélyeztetik a térség békéjét". Jelképes, hogy Markó Béla éppen Tokay Györggyel utazik Dél-Tirolba a területi autonómiát tanulmányozni. Van ok a nyugtalanságra, mert az anyaország kormányzata nem akarja kimondani védőhatalmi kötelezettségét az utódállamok magyarsága felett, sőt Keleti György honvédelmi miniszter nem talált semmi kivetnivalót abban, hogy sokezernyi katona betelepítése folyik Székelyföldre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 13./ Az Adevarul (Bukarest) dec. 15-i száma ismerteti Katona Ádám fenti nyilatkozatát Gyenge visszhang, ellentétek, keserűség címmel. A Romániai Magyar Szóban Cseke Gábor tudósított ugyanerről a nyilatkozatáról Az éhségsztrájk 38. napján címmel, hozzátéve: a helyzetelemezésbe valószínűleg belejátszott az éhségsztrájk próbára tevő nyomatéka, a betegágyban fekvő elkeseredettebben fogalmaz. A következő időszakban kiderül: ki is nyilatkozott: a beteg ember vagy a platform maga, írta Cseke Gábor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./"

Az RMDSZ vezetőségében kevés a gazdasági szakember. A gazdasági szakemberek, a vállalkozók kivonulnak az RMDSZ-ből, mert attól tartanak, árt nekik ez a kapcsolat. Szabó Árpád Budapesten elvégezte a közgazdasági egyetemet, majd hazatért, azonban nem kapott munkát. Az RMDSZ Maros megyei szervezeténél alkalmazták, jelenleg gazdasági alelnök. Marosvásárhelyen létrehoztak a magyar vállalkozók számára alternatív kamarát, azonban nem működik. Felélesztése fontos lenne, hiszen Maros megyében a vállalkozók 85 %-a magyar. - Rácz Sándor, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ Kolozs megyei elnöke szerint az RMDSZ mezőgazdasági főosztályán az RMGE embereinek kellene dolgozni, mert nekik van tömegbázisuk, megszervezték a gazdaköröket. - Az RMDSZ gazdasági főosztályának vezetője Náznán Jenő agrármérnök, azonban tisztségében nem erősítették meg, mert már két SZKT-ülésen a küldöttek többsége hazament, mielőtt személyéről szavaztak volna. /Simon Judit: Gazdasági kisebbségben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

"Jan. 5-6-án Székelyudvarhelyen tartotta közgyűlését a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/, megvitatták a magyar ifjúsági szervezetek programjait. Elvi állásfoglalást hoztak, miszerint az ifjúsági szervezetek az RMDSZ-listán indítanak jelölteket. Oktatási szakmai csoportot is létrehoznak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 10., 694. sz./ Székelyudvarhelyen ülésezett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), amely öt romániai magyar ifjúsági és diákszervezetet tömörít soraiban. A testület többek között megvitatta a MIT-nek az RMDSZ "belső parlamentjében", a Szövetségi Képviselők Tanácsában betöltött szerepét, kapcsolatát a romániai politikai és társadalmi szervezetekkel, a magyar kormány kulturális és oktatási szerveivel, a Határon Túli Magyarok Hivatalával, továbbá a MIT szerepvállalását a tavasszal esedékes helyhatósági választások kampányában. /MIT-ülés Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"

"Funar polgármester végrehajtotta elhatározását, jan. 15-én Grigore Zanc prefektus társaságában /aki az előző héten még kifogásolta azt, hogy az emléktábla románnak nevezi a magyar uralkodót/ fölhelyeztette Mátyás király kolozsvári szülőházára azt az emléktáblát, amely románnak nyilvánította királyunkat. Funar nem kérte ki a városi tanács véleményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Több román történész szintén elítélte ezt az akciót, nyilatkozott Molnos Lajos az Új Magyarország munkatársának, Jódal Bélának, sőt a Vatra Romaneasca is elvetette Funar megfogalmazását, amely a táblára került. Zanc prefektus azt kérte Funartól, halassza el a tábla feltételét, amíg annak szövegét a történelmi valóságnak megfelelően ki nem javítják. Funar azonban erre nem volt hajlandó és a magyarok szolgájának nevezte a prefektust. Az RMDSZ SZKT is tiltakozott, felkérte Iliescu elnököt, lépjen fel az ilyen xenofób cselekedetek ellen. - A Magyarok Világszövetsége tiltakozott Funar újabb tette ellen. /Új Magyarország, jan. 16./ Funar az avatás után újságíróknak kifejtette, hogy Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa "rozoga kísértet", továbbá "az RMDSZ és Magyarország prókátora", aki rosszhiszemű. Funar szerint a kormánynak kérni kellene az EBESZ-től: tiltsa meg a főbiztosnak, hogy Romániával foglalkozzon. A főbiztost nemkívánatos személlyé kellene nyilvánítani. /Magyar Nemzet, jan. 16./ Az RMDSZ bírósági eljárást kezdeményez, mivel az emléktáblával kapcsolatos kiadásokat a városi tanáccsal nem engedélyeztették. - A Vatra Romaneasca is kifogásolta az emléktábla szövegét. /Magyar Hírlap, jan. 16./ "

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Göncz Árpád magyar és Ion Iliescu román elnöknek írt levelében - amelyet az SZKT székelyudvarhelyi ülésén felolvasott - új cikkely beiktatását javasolta a megbékélési nyilatkozatba, amely kimondaná, hogy a felek a megbékélés elengedhetetlen feltételének tartják a "román-romániai magyar megbékélést", ennek érdekében szorgalmazzák a "román-romániai magyar kerekasztal" összehívását, illetve egy "román-romániai magyar egyezség" megkötését. A román-magyar ellentét mindenekelőtt kisebbségi természetű, írja. A tényleges megbékélés a közös múlt sérelmeinek kölcsönös meghaladásával kezdődik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ "

"Katona Ádám a vele készült interjúban kifejtette, hogy "nem az elrománosodottak kizárását, hanem a békés visszavonulásukat tartanám jó megoldásnak." Az emberek megkérdezik: "hogyan érvelhet valaki például a tanügyi törvényünk mellett, amikor otthon románul beszél?" Az SZKT székelyudvarhelyi ülésén nem tért vissza Magyari Lajos szenátor megnyilatkozására, aki "ittas állapotban azt indítványozta, döntsék el, fasiszta típusú szervezet-e az RMDSZ." /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16./ "

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalásában elítélte azt, hogy Magyari Lajos az SZKT székelyudvarhelyi ülésén /jan. 12-14./ indítványozta, döntsék el, fasiszta típusú szervezet-e az RMDSZ. Magyari Lajos szenátornak emberi mentsége, hogy ittas állapotban mondta mindezt, de ez nem enyhíti azt a kárt, amelyet az ellenséges sajtó okozott az RMDSZ-nek, megszellőztetve az elhangzott, valótlan sértést. Minden becsületes RMDSZ-tag nevében ki kell kérni még a puszta felvetését is annak a kérdésnek, hogy fasiszta vagy demokratikus szervezet-e az RMDSZ. - Tokay György a Bihari Naplónak adott nyilatkozatában azt állította: "eltűrtük, hogy a lapok tele legyenek mocskolódó írásokkal, melyek fajelméleti alapokra helyezik az RMDSZ-t. A média megtelt ezekkel a gondolatokkal..." Ilyen rágalmakkal eddig csak a többségi nacionalista propagandisták illették a szervezetet. "A romániai magyar nyelvű lapok és a média egésze iránti megbecsüléssel és szolidaritással határozottan vissza kell utasítanunk." - olvasható Tőkés László állásfoglalásában. - "Az RMDSZ-nek a jövőben sokkal inkább az állampolitikai szinten űzött mesterséges asszimiláció tárgyában kellene SZKT-vitákat rendeznie és nyilatkozatokat elfogadnia". /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 25./ Tokay György-interjú: 93. sz. jegyzet - Szeghalmi Örs: "Tárgyalni mindenképpen kell". = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./"

"AZ RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ jan. 12-14-én Székelyudvarhelyen tanácskozott, a Csapó József RMDSZ-szenátor által kidolgozott személyi autonómiáról, melyet elfogadott munkadokumentumnak. A további kodifikáció feladatát egy szakértői csoport fogja elvégezni. Az SZKT foglalkozott Katona Ádám állásfoglalásával. Katona Ádám is vitatkozott. értelmezve kijelentését. Markó Béla kifejtette, hogy nem személyekre szóló büntetést kíván, hanem elvi állásfoglalást. Tőkés László püspök kifejtette: elfogadhatatlan, ahogyan Katona Ádám a témához közelített, de kérte a képviselőket, ne feledjék Katona érdemeit sem. Az SZKT állásfoglalása leszögezte, hogy az RMDSZ "elutasítja a nacionalizmust, sovinizmust és antiszemitizmust, a gyanakvást és a nemzeti előítéleteket, a verbális agressziót", a szövetségben nincs helye az intolerancia semmiféle megnyilvánulásának. Az SZKT elhatárolta magát Katona Ádám nézeteitől. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ismertette a román és magyar államfőhöz intézett újabb levelét, ebben kifejtette, hogy a megbékélés "legfőbb akadálya a romániai magyar kisebbségi nemzetközösség rendezetlen helyzete". - Az SZKT elfogadott nyilatkozata szerint az RMDSZ "a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely biztosítja a romániai magyarság közképviseletét". Az RMDSZ szükségesnek tartja a romániai magyar közösség politikai, gazdasági, kulturális megerősödését, a belső önrendelkezés jogának fokozatos érvényesítését, az aktív szerepvállalást a román politikai életben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 15., 696. sz., Simon Judit: Az SZKT elfogadta a személyi elvű autonómia statútumtervezetét. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 17./ "Négy éve folyik Kolozsváron, Erdély fővárosában, Gheorghe Funar polgármester, RNEP-pártvezér kezdeményezésére és irányításával a kulturális etnikai tisztogatás, a törvényesség lábbal tiprása: a magyar utcanevek eltüntetése, magyar vonatkozású emléktábla levakoltatása, a város műemlékzónának nyilvánított, történelmi Főtere arculatának a teljes megváltoztatása, a Mathias Rex-szoborcsoport meggyalázása, otromba zászlórudak engedély nélküli szereltetése a szobor mellé, a főtéri ásatások kiterjesztése, törvénytelen kísérlet a városközpont magyaroktól való megtisztítására stb. Hogy a magyar elem végleges eltüntetése, tönkretétele a célja e következetesen szélsőséges nacionalizmusnak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a bejelentett további tervek, úgymint: egy, a történelmet durván meghamisító emléktábla feltétele - 1996. január 15-én - Mátyás, Mathias Rex kolozsvári szülőházára; tavasz elején a Lupa Capitolina-szobor elhelyezése a Főtéren, Decebal és Traianus mellszobrával együtt, majd később a Traianus-oszlop másolatának ugyancsak a Főtéren való elhelyezése, legvégül pedig a Mathias rex-szoborcsoport eltüntetése Kolozsvárról. Eleddig hiábavalóak voltak tagságunk, Kolozsvár magyar lakosságának sorozatos tiltakozásai - amelyet romániai magyar nemzeti közösségünk is támogatott -, mivel hogy Gheorghe Funar polgármester visszaél hatalmával, kihasználja kisebbségi kiszolgáltatottságunkat, s mert a jogvédelem intézményes keretei még mindig a politikának vannak alárendelve. Gheorghe Funar polgármester négy éve tartó önkényeskedése, törvénysértési, következetes és provokatív magyarellenes, feszültségkeltő megnyilvánulásai mind azt tanúsítják, hogy a PUNR-nek és vezérének legfőbb célkitűzése gáncsot vetni Romániában a demokrácia kiteljesítésének, a jogállamiság megvalósulásának, mindenféle román-magyar megbékélési kísérletnek ezzel felmérhetetlen erkölcsi, politikai kárt okozva a román népnek, Románia európai integrálódásának. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanács ismételten és a leghatározottabban elítéli Gheorghe Funarnak és pártjának xenofóbiáját, szélsőséges nacionalizmusát, a magyar nép önérzetét sértő provokációit, kultúránk egyetemes értékeinek megsemmisítését célzó intézkedéseit. Ezért azzal a kéréssel fordulunk Románia elnökéhez, Románia Parlamentjéhez és Kormányához, valamint Kolozs megye Prefektusához, hogy sürgősen és a leghatározottabban lépjen fel Gheorghe Funar kolozsvári polgármester önkényeskedése, törvénysértései, szélsőségesen nacionalista és xenofób megnyílvánulásai ellen, elejét véve ezzel egy olyan esetleges interetnikai konfrontációnak is, amely beláthatatlan következményekkel járhat, s nemcsak feldúlja Kolozsvár törékeny békéjét, de egyszersmind továbbrontja Románia nemzetközi megítélését." /Az SZKT állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./"

"Ion Iliescu államfő elemezni fogja az RMDSZ székelyudvarhelyi határozatait, támogatva azt, ami pozitív és visszautasítva mindazt, ami az ország föderalizálására vezetne - jelentette be sajtóértekezletén Traian Chebeleu, az államfő szóvivője. Chebeleu üdvözölte az RMDSZ döntését, hogy elhatárolja magát Katona Ádám "rasszista és militarista" nézeteitől. /Az államfő elemezni fogja az SZKT határozatait. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

Cs. Gyimesi Éva tanszékvezetőnek az RMDSZ oktatásügyi alelnöki tisztségéből való lemondásának hasznosságán tűnődött Miklós László. Cs. Gyimesi Éva néhány éve már lemondott az RMDSZ-ben vállalt tisztségéből, akkor azzal, hogy egyetemi tanári munkát akar végezni. Akkoriban mondott le SZKT-tagságáról Kántor Lajos is. - Egyébként a kolozsvári főiskolai tisztújításokon egyetlen magyar személyiség sem kapott felelős vezető beosztást, sem a Zeneakadémián, sem az Agrártudományi, sem az Állatorvosi Egyetemen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

"Iliescu elnök az RMDSZ SZKT székelyudvarhelyi tanácskozásainak dokumentumait, az autonómiatörekvést "szeparatista, autonómiapárti, az ország etnikai alapú szétforgácsolására irányuló" tervként értékelte. Iliescu felhívta az RMDSZ vezetőinek figyelmét, hogy alkotmányellenes céljaik következményeiért a felelősség őket terheli. /Magyar Hírlap, jan. 26./"

Székelyudvarhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ jan. 12-14-e között tartott ülésén Borbély Ernő ismertette a Székelyföldi Egyeztető Tanács /SZT/ célkitűzéseit és működési Szabályzatát. A testület 1995. ápr. 13-án alakult meg, de csak idén véglegesítette összetételét és fogadta el működési szabályzatát. A Székelyföldi Egyeztető Tanács a székely székek egyeztető és döntéshozó testülete, az RMDSZ-en belül regionális szervként kíván működni. Célkitűzései között szerepel a székelyföldi autonómia megvalósítása. Az SZT üléseit a soron következő házigazda-szervezet hívja össze. Az első tanácskozás Csíkszeredán, jan. 19-én volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./

Az 1992. márc. 14-én Kolozsváron megalakult Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ platformja számvetést adott közre, beszámolva eddigi tevékenységéről. Kezdettől a különböző autonómiaformák megvalósítását tartották alapvető célkitűzésüknek, támogatták dr. Csapó József autonómia-tervezetét. A platform létrehozta 1995. ápr. 13-án az RMDSZ Székelyföldi Politikai Egyeztető Tanácsát. Kezdeményezték az SZKT rendkívüli összehívását, hogy megvitassák az autonómiatervezetet. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek döntő szerepe volt az igazságtalanul elítélt oroszhegyiek és zetelakiak kiszabadításában, két éve igyekeznek felhívni a figyelmet Székelyföld militarizálással történő elrománosítására. A platform felsorolta kezdeményezéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3-4./