"Erdélyi viszonylatban csak a háromszéki és csíki RMDSZ-szervezet döntött a belső választás mellett. Mint ismeretes, a szövetség VII. kongresszusa elfogadta, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának helyi tagjait a szervezetek döntése alapján válasszák közvetlenül vagy elektoros (kijelölt választók általi) módszerrel. Háromszék és Csík közvetlen, állóurnás szavazásról döntött, a többi székelyföldi szervezet elektorokkal választ képviselőket az SZKT-ba. Az elektoros módszer mellett döntött egyebek mellett Udvarhelyszék és Gyergyó is. A választásokra május közepén kerül sor. /Csak két RMDSZ-szervezet rendez belső választást. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Márc. 22-én újból bizalmat szavaztak az RMDSZ Brassó megyei elnökének Kovács Attilának a tisztújító küldöttgyűlésen. "Nagyon fontos célkitűzésünk volt a belső egység helyreállítása, a belső szabályok betartása, a béke és a csend megteremtése az RMDSZ szervezetben. " - mutatott rá elnöki beszámolójában Kovács Attila. A szervezet elnökének programjában szerepel egy önálló magyar nyelvű iskola megteremtése, a földek és erdők visszaszerzése, a vidéki szervezetek megerősítése, a helyi önkormányzatok anyagi támogatása, a civil szférával és az egyházakkal építő jellegű kapcsolat kialakítása. A közvetett választáson résztvevő 344 küldött Szakál Andrást, Bálint Lászlót és Magdó Leventét választotta az SZKT tagjává. /Belső választások - 2003. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 24., 2422. sz./"

"Márc. 29-én Kónya-Hamar Sándor képviselőt választották meg ismét az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökévé Kolozsváron, Máté András városi tanácsos ellenében a megyei tisztújító küldöttgyűlésen. Az ülés napirendjén szerepelt többek között a megyei elnök, alelnökök, különféle szakbizottságok beszámolói kétéves tevékenységükről. Kónya-Hamar Sándor megállapította, hogy sok rangadó értelmiségi a kezdeti lelkesedés után visszavonult a szervezeti életből, és maradtak az elkötelezettek, akik egyre jobban fogynak és öregednek. A Kolozs megyei RMDSZ egyházakkal való viszonyát talán példaértékűnek nevezte. Az RMDSZ országos vezetősége nem kimondottan Kolozsvár központúságú. A magyarországi pártokkal való viszonyt Kónya-Hamar Sándor így jellemezte: " még mindig jobb, hogy senki klientúrája nem lettünk". És mit jelent a kolozsváriság 2003 tavaszán? "Egyfajta azonosulást egység és kétség választhatósága között, leginkább az elsővel, az egységgel", fogalmazott Kónya-Hamar Sándor. A jelenlévők Pillich László művelődési, Sztranyiczky Szilárd mezőgazdasági, Máté András, a kolozsvári körzetekkel való kapcsolattartásért felelős alelnöknek, továbbá Lakatos András oktatási, Pálffy Zoltán önkormányzati alelnök, Mátis Jenő, a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) elnökének, valamint Bitay Levente ügyvezető alelnöknek a jelentését hallgathatták meg. Az elnökségi beszámolókat nagy többséggel elfogadták. A megyei alapszabályzatot módosították. A küldöttek elfogadták azt a módosító indítványt, hogy hozzák létre a Kolozs megyei szervezet tiszteletbeli elnöki címét. Ennek betöltésére a megyei elnökség Tőkés László püspököt, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökét kéri fel. A küldöttgyűlés 172 szavazattal újraválasztotta elnökévé Kónya-Hamar Sándort, megelőzve így Máté Andrást, aki 155 szavazatot kapott. A testület úgy határozott, hogy elektoros módszerrel válasszák meg a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) Kolozs megyei küldötteit. /Papp Annamária: Tisztújító közgyűlés Kolozs megyében. Kónya-Hamar Sándor a régi-új megyei elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ "

"Románia alkotmányának átfogó reformja kiemelkedő fontosságú az ország euro-atlanti csatlakozása szempontjából, ugyanakkor megteremtheti nemzeti közösségünk belső önrendelkezésen alapuló autonómia-programjának alkotmányos keretét is, új dimenziót adva ezáltal az erdélyi magyar társadalom természetes fejlődésének és a román-magyar kapcsolatok normalizálásának egyaránt - szögezték le közleményükben Kovács Zoltán Zsolt, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Vekov Károly és Toró T. Tibor parlamenti képviselők. "Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a támogatott javaslatok igen csekély mértékben tartalmazzák az általunk igényelt módosításokat. Ezen az sem változtat, hogy a félig vagy teljesen elutasított indítványokat, így az RMDSZ javaslatait is, újra meg lehet vitatni a parlament plénumában. A lényeg, hogy a bizottságban résztvevő román politikai pártok a magyar javaslatoknak csupán töredékét fogadták el", szögezték le. Az öt képviselő jelezte, hogy az RMDSZ által hivatalosan benyújtott módosító-csomag alapelveinek véglegesítését nem előzte meg sem komoly társadalmi, sem belső politikai vita. A Szövetségi Képviselők Tanácsa nem volt hajlandó vitára bocsátani a megfogalmazott indítványokat, és formális szavazást is a végleges anyag ismertetése nélkül rendelt el. Ezzel az RMDSZ programjának lényegét képező stratégiai cél: a közösségi - kulturális és területi - autonómia alkotmányos jogának tételes megfogalmazása kimaradt a csomagból. Mindezekért jelen állásfoglalás aláírói az RMDSZ képviselőházi csoportjában ellenezték, hogy az RMDSZ parlamenti csoportja ezen alkotmánymódosítási csomag kezdeményezője legyen. "Ilyen körülmények között kezdeményezőként aláírni ezt a - mi szempontunkból - csonka alkotmánymódosítási javaslatot, amely tagadhatatlan pozitív elemei ellenére messze nem tartalmazza, még az elutasított indítványok szintjén sem, a magyar nemzeti közösség hosszú távú stratégiai céljainak alkotmányos garanciáit, annyit jelentene, mint beleegyezőleg elfogadni azt, hogy csak ennyire módosuljon a román alkotmány. Ezzel mintegy előre jeleznénk, hogy ezzel a kevéssel is beérjük, és jelenleg nem tartunk igényt sem a belső nemzeti önrendelkezésre, sem az Európában használatos autonómia-formákra, amelyek esélyegyenlőséget biztosíthatnak román polgártársainkkal", állapítják meg. Mindezek ellenére az elkövetkező alkotmány-vitában részt kívánnak venni. /Álláspont az alkotmány-módosítási indítványokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Az RMDSZ ápr. 3-i sajtóértekezletén Markó Béla emlékeztetett, hogy ápr. 4-én Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa, illetve a Szövetségi Egyeztető Tanács tartja közös - a jelenlegi összetételben utolsó ülését, amelyen a szövetség költségvetésének elfogadása, a politikai helyzet elemzése történik meg. Másik fontos esemény a Sepsiszentgyörgyön a három magyar többségű megye tanácsai által megrendezett Önkormányzatok a Székelyföldért konferencia. Markó rámutatott: örül a kormány legújabb döntésének, melynek értelmében a gyereknevelési segélyeket megnyirbáló rendeletét - tervei szerint - csak 2004-től alkalmazza. Az RMDSZ szerint a fizetés 85%-át jelentő segélyt meg kell tartani, emellett azonban a kisjövedelmű anyáknak járó anyagi juttatásokat növelni kellene. Márton Árpád képviselő szorgalmazta, hogy a kulturális intézmények finanszírozása ne egyetlen hatóság hatáskörébe tartozzon. /(Szász Róbert): RMDSZ-sajtóértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./"

"Ápr. 5-én, az RMDSZ két országos vezető testületének - a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) - Marosvásárhelyen tartott együttes ülésén Markó Béla, az RMDSZ elnöke kiemelte: A romániai magyarság egyértelmű érdeke az, hogy Magyarország az Európai Unió tagja legyen. - Ebben a helyzetben rendkívül nagy felelőtlenség, hogy a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) vezetőségének tagjai, köztük az MVSZ erdélyi képviselői, a csatlakozás elutasítására szólítják fel a magyarokat - szögezte le. Úgy fogalmazott, jó lenne, ha az MVSZ vezetőségének erdélyi tagjai ilyen kérdésekben kikérnék az erdélyi magyarok véleményét is. Markó kijelentette: az RMDSZ nem örül annak, hogy halasztódik a kedvezménytörvény módosítása. Reményét fejezte ki, hogy a törvény módosításának ügyében mihamarabb összeül majd a Magyar Állandó Értekezlet. Elmondta: az RMDSZ számára kedvező változás, hogy az oktatási-nevelési támogatás ezután azoknak a határon túli magyar szülőknek is jár majd, akiknek csak egy kiskorú gyermekük tanul magyar nyelven. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy a támogatás továbbra is fizethető legyen közvetlenül a szülőknek Romániában. Az Illyés Közalapítvány újjáalakult kuratóriuma kifizeti a tavalyról elmaradt támogatásokat. Romániából 2002-ben 36 ezer pályázat érkezett, ebből közel 2 ezer támogatást fizettek ki 100 millió forint értékben, a fennmaradó 34 ezer pályázatra 1,8 milliárd forintot kellene fizetni. Markó eredményként értékelte, hogy az Erdélyt átszelő autópálya a román fejlesztési tervekben a távlati - 2015 után megvalósuló - célok közül átkerült a 2015-ig megvalósítandó feladatok közé. Külön szólt arról is, hogy az RMDSZ megkezdte a küzdelmet a székelyföldi fejlesztési régió létrehozásának érdekében. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházaknak és az RMDSZ-nek kölcsönösen szükségük van egymásra. Markó név szerint bírálta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsát, amely a közelmúltban úgy döntött, hogy megvonja támogatását az RMDSZ-től. Országos választási bizottság összeállításával fejezte be tevékenységét az SZKT. Az új összetételű SZKT-ba a tagok többsége - mintegy 60 százaléka - választások útján kerül be. Rajtuk kívül az SZKT tagjai lesznek az RMDSZ azon tisztségviselői - a szövetség parlamenti törvényhozói, illetve területi szervezeteinek vezetői -, akik korábban más választásokon nyerték el tisztségüket. Markó Béla elmondta, hogy azokban a térségekben, ahol egy tömbben él a romániai magyarság, inkább a közvetlen választás, az úgynevezett szórványvidékeken pedig a közvetett választás mellett döntöttek. /Megkezdődtek a belső választások. Még júniusban megalakul a romániai magyarság új parlamentje. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

"A gazdasági fejlődéshez szükséges régiók megteremtése nem feltételezi Románia aktuális közigazgatási-területi szerkezetének módosítását, jelentette ki ápr. 7-én Markó Béla RMDSZ-elnök, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) egy delegációjával Bukarestben tartott találkozója után. Markó Béla kifejtette: ezen régiók megalakítása csak az európai közösség által nyújtott pénzalapok nagyobb méretű áradását célozza meg. Markó felajánlotta a kormánypártnak, hogy közösen elemezzék a jelenlegi fejlesztési régiók eddigi működését. Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke elmondta, az SZDP közleményt bocsátott ki, mely szerint az RMDSZ-vezetők elhamarkodták a Hargita-Kovászna-Maros gazdasági-adminisztratív régióra vonatkozó kijelentésüket. A közvélemény etnikai hátteret asszociál a kijelentéshez, szögezte le a közlemény. Az SZDP kifejezte reményét, hogy az RMDSZ megváltoztatja véleményét. Frunda György szenátor az SZKT-ülésen kijelentette, hogy a régió fejlesztési ötletet minden romániai magyar támogatja, ez viszont nem adminisztratív autonómiát jelent. /Nem módosulna a közigazgatási kerületi szerkezet. SZDP-RMDSZ találkozó a Victoria Palotában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"

"Erdélyben Neptun egyet jelent a hatalmi motivációjú politikai korrupcióval, a román hatalomnak való behódolással. Az utolsó SZKT-ülésen Tokay György büszkén mutatott rá, hogy az a politikai magatartás, amiért őt kis híján megfosztották frakcióvezetői tisztségétől, ma az RMDSZ egészének politikai irányvonalát határozza meg. Frunda György 1996-ban állította, hogy az 1995-ös atlantai tanácskozás legitimálta Neptunt. Akkor - miként arról az Erdélyi Napló 1996 októberében hírt adott - Markó Bélában volt még annyi tartás, hogy rámutasson: a nyílt színen, az RMDSZ minden irányzatának részvételével zajlott atlantai tanácskozás nem legitimálta, hanem korrigálta Neptunt. Kősbb Markó Béla élére állt a neptuni csapatnak s oroszlánrészt vállalt az RMDSZ neptuni pályára állításában. /Borbély Zsolt Attila: Neptun mint politikai irányzék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./"

"A Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi, április 5-ei ülésén Sántha Pál Vilmos, a Hargita Megyei Tanács egykori elnöke felszólalásában jelezte: munkahelyén, a megyei tanácsnál másként gondolkodóként kifejtett véleményeiért, az RMDSZ vezetőségétől eltérő politikai nézeteiért valóságos hajtóvadászatot indítottak ellene, mindent elkövetnek, hogy jelenlegi tisztségéből, a belső pénzügyi ellenőrző osztály éléről eltávolíthassák. Sántha Pál Vilmos egyik ellenőrzése nyomán súlyos, bűncselekményre utaló rendellenességekre bukkant: sikkasztás, csalás, okirat-hamisítás. Ő mindezt - a szabályzatnak megfelelően - 2002. jan. 31-én jelentette a tanácselnöknek, illetve az ügyészségnek is. Az illető alegység vezetője a megyei tanácselnök, Zsombori Vilmos klientúrájához tartozott, így élvezte annak védelmét. Az ügyészségi kivizsgálás azon nyomban beindult, a tanács részéről az ügynek semmiféle következménye nem volt. Sántah újabb szabálytalanságra bukkant: Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke 2001-ben, külföldi útjai után, megszegve a törvényes előírásokat, mintegy 35 millió lejt számolt el költségtérítésként. Sántha Zsombori tanácselnökhöz eljuttatott jelentésében felhívta erre az illetékesek figyelmét, javasolván a szabályszerű megoldást is: a szóban forgó pénzösszeg haladéktalan visszafizetését. Ez a mai napig nem történt meg. Ekkor Zsombori és Bunta a másik alelnököt, Petres Sándort is bevonva, fegyelmi bizottság elé citálták Sánthát és a köztisztviselőkre vonatkozó fegyelmi szabályzat - az illető szabály szerint előírt határidőből már kifutva - és mondvacsinált bizonyítékok alapján hat hónapra visszaminősítették osztályvezetői tisztségéből. Az SZKT-n replikázó Bunta szerint Sántha a fegyelmi bizottság döntése miatt a közigazgatási bíróságon kereste az igazát, de a pert mindkét fokon elveszítette. Sántha szerint ez bizonyítja, hogy az igazságszolgáltatás nem pártatlan. /Szentgyörgyi László: Aki nincs velük, az ellenük? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./ Bunta Levente, a Hargita megyei tanács alelnöke az Erdélyi Napló kérdésére cáfolta Sántha Pál Vilmos kijelentéseit, mondván, nem igaz, hogy politikai nézetei miatt hátrányosan megkülönböztetnék őt. "Sántha Pál Vilmos fegyelmi vétséget követett el, nem ismerte fel, hogy a feladatköréből adódóan hogyan kell neki viselkednie, hol keresi a kenyerét és hogyan viszonyuljon az intézményben dolgozókhoz és tisztségéhez." - minősített Bunta. Hozzátette: Sánthának nem az a munkája, hogy turkáljon a papírokban, hanem az, hogy a hivatal döntéseit segítse abban, hogy az jobb döntéseket hozzon. Bunta elmondta : "Több rendben felajánlottuk neki azt, hogy térjen jó útra, és áthelyezzük egy másik osztályvezetői beosztásba", de ő ezt nem akarja. /Kiss Edit: Cáfol az alelnök. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./"

"Ápr. 25-én ülésezett Kolozsváron a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Az ülést Mátis Jenő, az MKT elnöke vezette. A gyűlés némi módosítással elfogadta A Kolozs megyei RMDSZ tájékoztatója című szöveget, amely tartalmazza a Szövetségi Képviselők Tanácsába megválasztandó képviselők jelölési feltételeit. Ezek után kinevezték a Megyei Választási Bizottság hét tagját /Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly, Eckstein-Kovács Péter, Somai József, Góger Ferenc, Pálffy Zoltán és Ferencz Zoltán/. Ez a választó bizottság az SZKT Kolozs megyei tagjainak megválasztását fogja levezetni. Az SZKT Kolozs megyei képviselőinek megválasztása máj. 24-én lesz. /Köllő Katalin: Új MKT-t választ a megye magyarsága. Május 24-e a küldöttgyűlések napja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./"

"Ápr. 26-án Marosvásárhelyen az RMDSZ Maros megyei szervezetének küldöttgyűlésén választották meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa Maros megyei képviselőit. A küldöttek meghallgatták és elfogadták a megyei elnök beszámolóját, a Területi Képviselők Tanácsa, az etikai, ellenőrző és szabályzat-felügyelő bizottságok jelentéseit, megválasztották a TKT-tagokat és elfogadták a megyei alapszabályzatot és programot. Kelemen Atilla megyei elnök beszámolójában az önkormányzatiságról beszélt, kijelentve, hogy a megyei szervezet kritikusan foglalkozott ezzel a kérdéssel, és megállapította, hogy "a Maros megyei önkormányzatok az átlagon felül működtek". Eredményeket értek el a kormánypárttal kötött megyei protokollummal, a Bolyai Líceum magyar tannyelvű oktatási intézménnyé való visszaállítását említette. Virág György, a megyei önkormányzati tanács elnöke kijelentette: a 215-ös törvény "hangsúlyosan megerősítette a helyi önkormányzatok hatáskörét, de egy költségvetési buktatóval járt együtt. " A hatáskörökhöz a kormány nem adta a szükséges pénzalapokat. Markó Béla szerint az RMDSZ által választott útnak nincs alternatívája. Az erdélyi magyarság számára az egyetlen út: megkeresni az együttműködés lehetőségeit a belpolitikában, valamint a mindenkori magyar kormánnyal és Európával. Azonban Szász Jenő "felvilágosította", hogy van alternatíva. Szász szerint "lehet, hogy fontosabb a több évtizedes magyar jövő Erdélyben, mint az idei krumplitermés". Markó kijelentette: ezek szerint a fórumozók tulajdonképpen a magyar jövő érdekében tesznek, míg a többiek krumplit termesztenek. "Mi a közbirtokossági erdőkért harcolunk, mások a magyar jövőért, mi erdélyi autópályáért, a Sapientia Egyetem bővítéséért, kétnyelvű feliratokért harcolunk, mások magyar jövőt építenek". Végkövetkeztetésként fogalmazta meg, hogy mégsincs alternatíva. Az egyetlen lehetséges út: együtt harcolni a magyar jövőért. Egységre van szükség, hangsúlyozta Markó. A következő négy évben, az úgynevezett alanyi jogon tagságot szerzők mellett Csegzi Sándor, Dáné Károly, Dávid Csaba, Illés Kálmán, Kelemen Kálmán, Péter Ferenc, Benedek Imre, Iszlay Árpád, Gáll Ernő, Náznán Jenő, Balogh József, Kakassy Sándor és Brassai Zsombor képviseli a megyét a Szövetségi Képviselők Tanácsában. /Mózes Edith: Küldöttgyűlést tartott az RMDSZ megyei szervezete. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./ Nem került fel az RMDSZ területi képviselőinek listájára Fodor Imre, Marosvásárhely egykori polgármestere, jelenlegi alpolgármestere. Fodor - akit egy hónappal korábban kizártak a Területi Képviselők Tanácsából is - úgy vélekedett, hogy áldozatul esett az RMDSZ jelenlegi vezetősége által folytatott politikának, amely a kényelmetlen személyek kizárásán alapul. Elmondta: azt követően érzi magát holtvágányon, hogy az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán szót emelt Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségének megvonása ellen. ,,Noha Tőkés Lászlónak sokszor igaza van, én nem vagyok az általa folytatott politika híve, de nem érthetek egyet az RMDSZ éléről történő eltávolításával sem. Ez a lépés megosztotta a romániai magyarságot" - szögezte le Fodor Imre. /Fodort is ejtették. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./"

"Visszalépett SZKT-tagként való jelölésétől Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának korábbi elnöke, miután a jelölési listáján szereplő aláírások között több hamisnak tűnő kézjegyet talált a választási bizottság. Óvási joggal két személy élt: Tinca Kálmán szóban igazolta, nem írta nevét a Dézsi jelölési listájára, Bereczky József pedig az aláírásgyűjtés időszakában Marosvásárhelyen tartózkodott kórházi kezelésen. A Krónika értesülései szerint Dézsi Zoltán továbbra is indul a Gyergyó Területi RMDSZ elnöki tisztségéért szervezett megmérettetésen. Ellenjelöltjei Garda Dezső parlamenti képviselő. /Gergely Edit: Dézsi Zoltán visszalépett. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./"

"Máj. 5-én Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus sajtótájékoztatót tartott Gyergyószentmiklóson, a helyi RMDSZ-szervezet székházában. A tájékoztató első részében az általa benyújtott SZKT-tagnak való jelölőlista körüli aláírás-hamisítások ügyében nyilatkozott, vállalva a felelősséget, megerősítve, hogy visszalép a jelöléstől. Ezután dr. Becsek Garda Dezideriu Coloman /végig így emlegette/ hitelrontó, megfogalmazása szerint: gyalázkodó kijelentéseinek cáfolatát olvasta fel. Dézsi elvárja, hogy kérjen bocsánatot tőle a képviselő. /(Bajna György): Dézsi Zoltán sajtótájékoztatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 6./ Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus kifejtette, hogy egy bizonyos csoportosulás, élén Garda Dezső képviselővel, az "életére tör": nem csupán becsületét akarja tönkretenni, hanem bemocskolni, eltaposni kívánja. Az alprefektus azokra a - szerinte Garda által terjesztett - fő állításokra válaszolt, miszerint Hargita megye prefektusaként eladta volna a gyilkostói Hargita-Neamt megyehatárt, bűnös lenne a marosfői ortodox templom megépítésében, valamint ellenezte volna a gyergyói önálló magyar gimnázium létrejöttét az 1989-es fordulat után. /Gergely Edit: Dézsi: Garda az életemre tör. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./"

"Ápr. 26-án tartotta az RMDSZ Brassó Megyei Szervezete az újraválasztott Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) alakuló ülését. Megválasztották az MKT Állandó Bizottságát, megerősítették a megyei szervezet ügyvezető elnökségét. Az MKT elnöke Bálint László református lelkész maradt továbbra is, alelnöke Dobolyi István nyugalmazott tanár lett. Az új ügyvezető elnök ugyanaz, aki az elmúlt két évben is betöltötte ezt a munkakört, Szakál András. Szakál András elmondta, hogy Farkas Anna főtanfelügyelő-helyettese a tanügyben a legértékesebb emberük, hiszen a megyét illető minden oktatásügyi információ eljut hozzá. Ezért választották őt tanügyi alelnöknek. A művelődési alelnöki tisztségre Házy Bakó Esztert kérték fel, aki az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület vezetője is. Politikai alelnök Zakariás Károly, a városi tanács RMDSZ-frakcióvezetője lett. Ifjúsági alelnök Magdó Levente, a Brassói Magyar Diákszövetség elnöke, SZKT-tag, a nemrég megalakult Brassói Ifjúsági Tanácsban is szerepet vállalt. Létrehozták a szórvánnyal foglalkozó alelnökséget, melynek célja az olyan településeken, mint Szászhermány, Barcarozsnyó, Feketehalom, Kóbor, Nagymoha, fellendíteni a szervezetet, máshol pedig, mint Predeál, Szentpéter, létrehozni új helyi szervezeteket. /Tóásó Áron Zoltán: A brassói RMDSZ élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

"54,83 százalékos részvételi arányt jegyeztek az RMDSZ Csíki Területi Szervezete által máj. 11-én szervezett belső választáson. A területi szervezet tagszervezeteinek nyilvántartott taglétszáma 7474, a területi elnökjelöltre leadott szavazatok száma 4098, a szövetségi képviselőjelöltekre 4086, a területi képviselőjelöltekre pedig 4099. Az egyedüli területi elnökjelölt - Ráduly Róbert Kálmán tisztségben lévő elnök - 3770 érvényes szavazatot kapott, 256-on szavaztak ellene és 72 szavazat érvénytelen volt. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) tagjelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta Zsombori Vilmos - 832, Márton István - 718, Rafain Zoltán - 561, Hajdú Áron Péter - 479 és Nagy Benedek - 466. - Megtisztelő a figyelem, amelyet az emberek a belső választásokra fordítottak - mondta Ráduly Róbert Kálmán területi elnök. - Ez megerősít minket abban a hitünkben, hogy a közvetlen választások módszere az egyetlen járható út - szögezte le a képviselő. /Sarány István: RMDSZ belső választások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./"

"Máj. 13-án Kolozsváron beszélgetésre hívta a sajtó képviselőit Mátis Jenő, az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) jelenlegi elnöke, a május 24-én sorra kerülő Szövetségi Képviselők Tanácsába (SZKT) való választási ülésével kapcsolatban. 13 pontban fogalmazta meg a programot, ebben szerepelt, hogy csökkent az RMDSZ érdekvédelmi és érdekképviseleti jellege, ezért az SZKT-nak ezen a téren kellene megerősödnie, a magyar közösségen belül az általános, titkos és közvetlen belső választást irányozná elő. Hangsúlyozta, hogy az SZKT ne "Bólogató Jánosként" szerepeljen. Mátis Jenő az autonómiai statútumok kidolgozását, megvitatását és elfogadását hirdette meg. A romániai magyar ifjúsági szervezeteket az SZKT-nak egyformán kellene támogatnia. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű oktatását újra napirendre kell tűzni. /Köllő Katalin: Az SZKT ne legyen Bólogató János. Mátis Jenő 13 pontja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Mérsékelt részvétel jellemezte az RMDSZ Székelyföldön tartott közvetlen belső választását - állapította meg a máj. 13-i román sajtó. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) megújítása keretében máj. 11-én a döntő többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében rendezték meg a választást. A választásra jogosult több mint 35 ezer RMDSZ-tagból közel 10 ezer jelent meg a szavazóurnáknál. A legnagyobb érdeklődés a csíki területi szervezetben volt, itt 7474 személyből 4100 ember szavazott, ami 54,8 részvételi arányt jelent. Felső-Háromszéken 40,6 százalékos volt a részvételi arány: 8019 szavazatra jogosult személyből 3261-en adták le voksukat. A legalacsonyabb, 12 százalékos részvételt Alsó-Háromszéken jegyezték, ahol a több mint 20 ezres tagságból csak 2400-an járultak az urnák elé. Miután a választás érvényességéhez legalább 30 százalékos részvételi arány szükséges, a tervek szerint itt máj. 25-én megismétlik a választást - ezúttal közvetett formában. Az SZKT tagjainak mintegy 60 százalékát az RMDSZ 23 területi szervezete választja, a többi helyre választott tisztségviselők - területi elnökök, parlamenti képviselők, szenátorok - kerülnek. /Belső választások Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Érvényes és érvénytelen. Több mint 50 százalékos volt máj. 11-én, vasárnap a részvétel a Csíki Területi RMDSZ által megszervezett belső választásokon. Nem úgy Háromszéken, ahol nagyfokú volt az érdektelenség a tagság soraiban. A 300 ezer magyar lakta Hargita megyében az RMDSZ-nek három területi szervezete van, a széki történelmi felosztást követve: csíki, gyergyói és udvarhelyszéki. Máj. 11-én Csíkszéken rendeztek állóurnás, titkos, közvetlen belső választásokat, s ezen újraválasztották Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselőt a szövetség területi elnökének. Az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsának csíki képviselőit is megválasztotta, körzetek szerint. Csíkszeredát Hajdú Áron és Nagy Benedek fogja képviselni az SZKT-ban. Felcsíkról Márton Istvánt, Alcsíkról Rafain Zoltánt, Középcsíkról pedig Zsombori Vilmost választották SZKT-tagnak. (Nagy jelölése és megválasztása sokakban megütközést keltett, ugyanis őt évekkel ezelőtt etikai vétség miatt - az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen áskálódott - Csíkszeredában kizárták a szervezetből, s ezt az SZKT is megszavazta, ám senki sem tud róla, hogy valaha is rehabilitálták volna.) Kovászna megyében is két területi RMDSZ-szervezet van: a felsőháromszéki (Kézdivásárhely központtal) és a háromszéki (Sepsiszentgyörgy központtal). Az előbbi 31 településen, 34 szavazókörzetben bonyolított le részleges belső választásokat, ezen 3261 RMDSZ-tag, azaz a jogosult személyek 40,66 százaléka vett részt, így a választás érvényes. A háromszéki területen csak 2389 RMDSZ-tagot szavazott, a részvétel így 11,93 százalékos volt, a szavazás tehát érvénytelen. /Csíkszék-Háromszék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"Május 17-én tartotta tisztújító gyűlését az RMDSZ Temes megyei szervezete. A szavazást követő vitában nem egyszer kérdőre vonták Toró T. Tibort az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakításában végzett tevékenységéért, belső ellenzéki szerepvállalásáért, és több ízben felszólították: kizárólag a Temes megyei magyarság képviseletével foglalkozzon, de elhangzottak a pártját fogó kijelentések, pro és kontra vélemények az autonómiakérdésről. Újabb hároméves mandátumot kapott az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöki tisztségében Halász Ferenc. Megválasztották a Szövetségi Képviselők Tanácsában a Temesnek fenntartott két helyre Bodó Barna megyei tanácsost és Kaba Gábor zsombolyai polgármestert. A régiót négy hely illeti meg az SZKT-ban, de a megyei elnök és Toró T. Tibor parlamenti képviselő hivatalból tagja az RMDSZ parlamentjének is nevezett testületnek. Halász Ferenc beszámolójában az eredmények közé sorolta, hogy a 2001-2003-as időszakban a megyei RMDSZ a civil szervezetek támogatásával is foglalkozott. Jövőre csökkentik a megyei és helyi tanácsosok létszámát, ennélfogva nehezebb lesz megtartani az RMDSZ-es önkormányzati képviselők számát is. Toró szerint a bánsági magyarság érdekei nem különíthetők el a romániai magyarságétól, hangsúlyozta, hogy az EMNT nem az RMDSZ alternatívája, s ha nevében az erdélyi megnevezés is szerepel, a romániai magyarság egységének megteremtését-megőrzését tűzte ki célul. /P. L. Zs.: Őszintén. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./"

"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a belső választásokról úgy vélte, hogy minden egyes platform számára biztosította az esélyegyenlőséget. Kifejtette: az RMDSZ vezetősége a választásokat mindig tisztújításnak, a belső ellenzék pedig a hatalomátvételhez vezető egyik legfontosabb útnak tekintette. Takács Csaba szerint a belső választások kérdése tulajdonképpen álvita volt. Az RMDSZ belső ellenzékének egyik markáns csoportja a belső választásokat a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülésein óriási vitává alakította. Az RMDSZ vezetése összesen öt alkalommal terjesztette elő a választások szabályzatáról szóló határozattervezetet. Takács szerint a választás jó ürügy volt arra a belső ellenzéknek, hogy a szövetség iránti bizalmat gyengítsék. Takács Csaba leszögezte, az RMDSZ politikáját leghangosabban bírálók kisebbségben maradtak. /Tibori Szabó Zoltán: Biztosítottuk az esélyegyenlőséget. Beszélgetés Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnökkel a belső választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"Máj. 24-én tartották Kolozsváron a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsában (MKT) a tisztújítást és megválasztották a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) Kolozs megyei tagjait. Ezenkívül 85%-os többséggel a megyei szervezet tiszteletbeli elnökévé választották Tőkés Lászlót. Az ülésen szóba kerültek oktatási, egészségügyi és önkormányzati kérdések, valamint a választási törvények módosításával kapcsolatos problémák. /Köllő Katalin: Megválasztották az SZKT- és MKT-tagokat. Tőkés László az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26/"

"A belső választási folyamat több mint 85 SZKT-képviselői mandátum megújítását eredményezte. A zömmel közvetett módon, tisztújító közgyűlések mintájára megszervezett "belső választások" az ellenzék meggyengülését hozták. Ellenzékinek számító RMDSZ-politikusok a mostani SZKT-ban is vannak, de szervezett ellenzékként való fellépésük minden bizonnyal elmarad. A Reform Mozgalom jelöltjei nem indultak, jóllehet ezt megtehették volna, és a Székelyföldön lett is volna esélyük pozíciókat szerezni. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) Felső-Háromszéken rendelkezik 2-3 képviselővel, másutt azonban nem jutott SZKT-mandátumhoz. A Nemzetépítő Platform csak vezetője, Vekov Károly parlamenti képviselő révén van jelen az SZKT-ban. Az ifjúsági szervezetek számára elkülönített 11 helyet "az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket" tömörítő Miért kapta meg. Az SZKT a lényegi politikai döntések meghozatalában eddig sem játszott fontos szerepet, az RMDSZ döntéshozó centrumai néhány éve már az Operatív Tanács, a parlamenti frakciók és a Szövetségi Elnöki Hivatal. Az SZKT-nak egyetlen fontos politikai szerepe maradt: a belső politikai nyilvánosság fenntartása. /Bakk Miklós: Egyszínű az RMDSZ politikai térképe. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./"

"Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb eseménye az RMDSZ belső életében a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) megújulása, amelyre várhatóan június 28-án kerül sor Marosvásárhelyen - mondotta Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ heti sajtóértekezletén Bukarestben. Markó emlékeztetett arra, hogy Románia és Magyarország miniszterelnöke ünnepélyes keretek között megnyitja Nagykároly mellett a Csanálos-Vállaj határátkelőt. Véleménye szerint ez egyértelmű bizonyítéka a két ország közötti kapcsolatok állandó javulásának. Markó Béla szerint a két ország közötti kapcsolatok kedvező irányba fejlődését megerősíti Páll Béla magyar idegenforgalmi államtitkár romániai látogatása is. Kelemen Hunor SZET-elnök a sokat vitatott tévé- és rádióilletéket szabályozó kormányrendeletről szólt, amelyet elfogadott a Képviselőház. Elmondta: az RMDSZ képviselői támogatták a kormányrendeletnek a jelenlegi formában történő elfogadását, ugyanis ez tartalmazza azokat a javaslatokat, amelyeket a szövetség képviselői megfogalmaztak. Emlékeztetett arra, hogy a jelenleg elfogadott változat értelmében a tévé és rádióilleték kifizetése alól mentesülnek a nem kormányzati szervezetek, azok a személyek, akiknek jövedelme nem éri el az átlagjövedelmet, a szociális segélyben részesülők, az egyetem előtti oktatási intézmények, a katonai egységek, az egyházi felekezetek, a diplomáciai kirendeltségek, a volt mezőgazdasági alkalmazottak, a televízió és rádió alkalmazottai. /Az új SZKT június 28-án alakul meg. Kielégítő megoldás tévé- és rádióilleték ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./"

"A sepsiszentgyörgyi fórum résztvevői kérték, a román parlament nyilvánítsa november 15-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Remek ötlet. Mi pedig kérhetjük az RMDSZ platformjait, a bejegyzendő Magyar Polgári Szövetséget, az SZKT-t, a SZET-et, mindenféle fórumot, ahol magyarul beszélnek, nyilvánítsák 2003-at a szórvány kihalása évének. Ha már a tulipán kettészakadt, s a szirmok egyik fele Tőkés László, a másik fele Markó Béla kezében ragadt, állapította meg Irházi János. Szerinte a fórumosok fő célja a belső anyaország területi autonómiája, a Székelyföld teljes függetlenségének elérése. De mi lesz a szórvánnyal? - kérdezte.A mi szórványbéli sajátos problémáink megoldására megvalósítható terv kellene, sürgette Irházi. /Irházi János: Szórvágy. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./"

"Az RMDSZ célul tűzte ki a szavazatok 7,5-8 százalékának megszerzését a jövő évben esedékes általános választásokon, nyilatkozta a Mediafaxnak Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának (SZKT) elnöke. Frunda úgy vélekedett, hogy az újonnan megjelent magyar alakulatok nem jelentenek komoly versenytársat a szövetség számára. "Diskurzusuk populista, minden reális tartalomtól mentes, én azt hiszem, hogy nem fenyeget veszély bennünket, választóink pedig továbbra is támogatni fognak", fogalmazott Frunda György. /Frunda az RMDSZ választási esélyeiről. A szövetségnek nincs reális versenytársa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"Az RMDSZ új összetételű vezető szervezete, az SZKT erős legitimitású testület lesz - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A tanács tagjainak nagyobb része az elmúlt hónapokban tartott belső választásokon nyerte el mandátumát. - Az utóbbi időben több, a romániai magyarságot megosztó kísérletnek voltunk szemtanúi, nekünk meg kell próbálnunk kialakítani a magyarok teljes szolidaritását a választásokra való felkészülésben - szögezte le. /Markó: Erős legitimitású SZKT lesz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Jún. 28-án délelőtt ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Meghallgatták a szövetségi választási bizottság jelentését, s igazolták a 144 képviselő mandátumát. Megalakultak a frakciók, szám szerint nyolc. Ezek: Kereszténydemokrata, Székelyföldi frakció, Novum Forum, Partium, Új Erő, Szórvány, Szabadelvű és a Nemzeti Polgári Centrum. Nem sikerült megválasztani az SZKT állandó bizottságát, mert a többes jelölés során az alelnök-jelöltek közül csak Puskás Bálint kapta meg a szükséges szavazatszámot. Az elnökválasztás simán ment, ugyanis egyetlen jelölt volt, Frunda György, aki 103 szavazattal 21 ellenében nyerte el a tisztséget. A másik alelnök és a négy titkár megválasztását a következő SZKT- ülésre halasztották. Frunda György kijelentette: szeretné, ha az SZKT funkcionális parlamentként működne, nem az iszapbirkózás, a sértegetések, a parttalan viták színtere lenne. Markó Béla szövetségi elnök nyitotta meg az SZKT alakuló ülését, kijelentve, hogy a testület tagjai "hiteles képviselői a romániai magyar közösség politikai akaratának. Nem valamiféle új keletű erdélyi magyar kutyabőr által, nem közfelkiáltás által, hanem választás által". Hangsúlyozta, hogy közösen kell dolgozniuk az RMDSZ programjának végrehajtásáért, "ezt helyettünk senki sem fogja megtenni. Tanácsokat kapunk majd ezután is, különböző fórumokról meg- megüzenik majd nekünk, hogy mi a dolgunk, időről időre ki leszünk téve olyan grammatikai leleményeknek, hogy: "fogjuk meg és vigyétek!", de a munkát nekünk kell elvégeznünk". Az SZKT-nak történelmi kihívásokkal kell szembenéznie az elkövetkezendőkben. Döntéseinek következményei ugyanis kihathatnak nemcsak a következő évekre, de az elkövetkezendő évtizedekre is, hiszen a jövő nemzedékek sorsáról is határoznak, valahányszor meghoznak egy-egy politikai döntést. Példának az erdélyi autópálya tervét hozta fel, hozzátéve, hogy sem ebben az ügyben, sem a nyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás, sem az egyetem vagy az önkormányzatiság dolgában nem lehet előrehaladást elérni, ha nem lennének politikailag egységesek, vagy ha a magyarságnak nem lenne parlamenti képviselete. "Nélkülünk rajzolnák át a térképet, és mi majd tiltakoznánk. Nélkülünk szerveznék át a közigazgatási egységeket, és mi majd tiltakoznánk. Nélkülünk történne minden, ami fontos és mi majd tiltakoznánk. Itt-ott talán még le is fékezhetnénk az áruló szándékokat, még toldozhatnánk- foldozhatnánk is egy kicsit a szakadt térképen, de ez a maximum, amit elérhetnénk". (...) "Mi nem ezt akarjuk! Mi partnerek akarunk lenni, mi bele akarunk szólni azokba a döntésekbe, amelyek minket is érintenek, és dönteni akarunk azokban a kérdésekben, amelyek csakis minket érintenek. Ehhez egységes RMDSZ-re van szükség!" - hangsúlyozta Markó Béla. Ezután Markó kirohant a fórumosok ellen, akik megbontják az egységet. A testület elfogadta Markó Béla javaslatát, és további bizalmat szavazott Takács Csaba ügyvezető elnöknek és az általa összeállított csapatnak. A tanács jóváhagyta a parlamenti frakciók működési szabályzatát, elutasította Ungvári Zrinyi Imre, a szövetségi etikai bizottság elnökének bizalmi szavazásról szóló indítványát, és állásfoglalást fogadott el az Európa Tanács 1609. számú, a regionális autonómiáról szóló ajánlás-tervezetéről. Az állásfoglalás elfogadását parázs, személyeskedésektől sem mentes vita előzte meg, ugyanis két változatot dolgoztak ki, egyiket az ügyvezető elnökség, másikat az RMDSZ képviselőházi frakciójának polgári szárnya. A testület az ügyvezető elnökség által kidolgozott változatra adta voksát. Szilágyi Zsolt, a Polgári szárny képviselője azzal vádolta Frunda Györgyöt, az ET jogi bizottságának alelnökét, hogy nem tájékoztatta az RMDSZ parlamenti frakcióit Andreas Gross svájci képviselő jelentéséről, amelyben a regionális autonómia elveinek jogi érvényesítését kéri, s amelyben megállapítja: "Az autonómia megoldást jelenthet az olyan, háborús konfliktussá növekvő politikai feszültségekre, amelyek az utóbbi években Európában kitörtek, túlnyomórészt nem államok közötti, hanem kisebbségek és államok közötti háborúkat jellemezték". Frunda György válaszában elmondta, hogy a Gross- jelentést az ET parlamenti közgyűlése elfogadta. A jelentés nem etnikai autonómiáról szól, hanem regionális autonómiáról, mint a konfliktus megoldásának eszközéről, és kimondja, hogy az autonóm hatóságoknak figyelembe kell venni a kisebbségek igényeit, jogait. Frunda szerint az Európa Tanácsban két felfogás ütközött: a francia és a német, azaz a szubszidiaritás elvére alapozó és a centralizált államfelfogás. Gross a szubszidiaritáson alapuló svájci modellre hivatkozva hangsúlyozta, hogy a parlamentek és a kormányok kötelesek hatáskörük egy részét átruházni alacsonyabb szintekre. Ha nem sikerül közös nevezőre jutni, akkor bírói parlamentet vagy nemzetközi intézetet kell létrehozni. Frunda György szerint Szilágyi Zsolt félrevezeti a magyarságot, amikor etnikai autonómiát emleget, és megvádolja őt, hogy nem tájékoztatta a parlamenti frakciókat. A Szövetségi Egyeztető Tanács megalakította a szakbizottságokat, megválasztották azok elnökeit és titkárait. Megalakult az egyházi szakbizottság, elnök Borzos István; közművelődés és művészet, elnök Jakobovits I. képzőművész; gazdaság és környezetvédelem, Sebestyén Csaba; oktatás- tudomány, Szőcs Judit; sajtó, könyvkiadás, Kántor Lajos; emberjogi szaktestület, Hajdu Gábor. /Mózes Edith: Megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./ A megalakult frakciók (zárójelben a frakció tagjainak száma, illetve vezetője): 1. Kereszténydemokrata Frakció (17, Kelemen Kálmán); 2. Székelyföldi Frakció (13, Ladányi László); 3. Novum Forum Frakció (11, Borbély László); 4. Partiumi Frakció (27, Lakatos Péter); 5. Új Erő Frakció (19, Borboly Csaba); 6. Szórvány Frakció (11, Winkler Gyula); 7. Szabadelvű Kör Frakció (10, vezetőjét később választják meg); 8. Nemzeti Polgári Centrum Frakció (22, Kónya-Hamar Sándor). A frakciókba be nem lépett 14 képviselő függetlenként tevékenykedik majd az SZKT-ban. A felsorolásból látható, a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platform, illetve a Bucur Ildikó vezette baloldali platform az új testületben nincs jelen. Nem alakítottak külön frakciót a Reform Mozgalomnak az SZKT-ban jelen lévő tagjai sem, akik az ülésen javaslataik zömét a Nemzeti Polgári Centrum Frakció támogatásával nyújtották be. A belső ellenzékként számon tartott korábbi platformok képviselői egyébként most a Nemzeti Polgári Centrum Frakcióba tömörültek, amely 22 tagjával - a Partiumi Frakció után - a második legnagyobb SZKT-frakciót alkotja. Az Új Erő Frakciót az SZKT-ban képviselt ifjúsági szervezetek képviselői hozták létre. 19 tagjával ez a testület harmadik legnagyobb frakcióját adja. Az SZKT megválasztotta az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságát, amelynek öt tagja közül kettőt (Bíró Enikő, Markó Attila) a szövetségi elnök javasolt. A fennmaradó három helyre titkos szavazással Asztalos Csabát, Rozsnyai Sándort és Rütz Erzsébetet választották meg. Toró T. Tibor felhívással fordult a testülethez, hogy az RMDSZ-ben állítsák helyre a sokszínűséget, mert a szervezet homogén párttá vált, ahonnan az ellenvéleményeket kiszorítják, ami az érdekképviseletet gyengíti. Javasolta a szabályzat vitájának elnapolását, újratárgyalását, s a konszenzussal elért kétharmados döntéshozatal bevezetését. Ellenkező esetben úgy vélte, a többség diktatúrája érvényesül a kisebbség felett. Ez utóbbi megfogalmazást Székely Ervin visszautasította. Márton Árpád és Verestóy Attila egyaránt azzal érvelt, hogy a parlamenti frakció működőképességének és hatékonyságának biztosítása megköveteli az ott egyszerű többséggel elfogadott döntések kötelező érvényesítését a parlamentben. Az SZKT Toró T. Tibor javaslatát leszavazta. Ungvári-Zrínyi Imre, az RMDSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának (EFB) elnöke három etikai vizsgálatról számolt be a testületnek. Az elsőt Pécsi Ferenc képviselő ellen nyújtották be, aki 2002 februárjában a bukaresti Curentul napilapban azt állította, hogy gazdasági érdekszövetség létezik az RMDSZ és a kormánypárt vezetői között. Az EFB felszólította Pécsit, hogy terjessze be bizonyítékait, vagy pedig vádjait nyilvánosan vonja vissza. Pécsi közölte: élni kíván fellebbezési jogával. Kifogásolta, hogy a két évvel ezelőtt általa benyújtott keresettel az EFB mindmáig nem foglalkozott, miközben az ellene irányuló keresetet kivizsgálta. Az EFB-határozatot az SZKT elfogadta. A második a Nagy Pál kontra Asztalos Csaba ügy volt. Az EFB figyelmeztetésben részesítette Asztalost, aki a hatóságoknál levédte a MIT nevet, miközben tudta, hogy ezt évek óta a Magyar Ifjúsági Tanács nevű szervezet, az RMDSZ egyik partnerszervezete használja, s ezzel erkölcsi kárt okozott a MIT-nek és a szövetségnek. Asztalos kijelentette: fellebbezni fog, hiszen amikor a nevet levédte, a MIT "már rég nem volt" az RMDSZ ernyője alatt. Az EFB-határozatot az SZKT elutasította. A harmadik a Lakatos Péter kontra Tőkés László ügy volt. Markó felhozta a státustörvény történetét. Rámutatott: az RMDSZ nem örült annak, hogy "az egységes nemzet fogalma helyett az egy nemzethez való tartozás elve maradt a szövegben", ám a szövetség azoknak a nevében fogadta el a módosítást, akik igénylik a támogatásokat, és akik számára fontos, hogy a kedvezmények köre bővült. Hozzátette: a következő feladat annak elérése, hogy a jogszabály Romániában alkalmazható legyen, ehhez azonban az RMDSZ-nek politikai befolyásra van szüksége. Lakatos Péter úgy vélekedett, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felállítása a Tejútnál is messzebb van. Kelemen Attila a magyarországi politikai ellentétek Erdélybe hozatala ellen foglalt állást. Markó Béla beszédét és a szövetség jelenlegi politizálását a Nemzeti Polgári Centrum Frakció nevében Szilágyi Zsolt élesen bírálta. Rámutatott: ha ebben a ritmusban halad az egyházi ingatlanrestitúció, a teljes vagyon visszaszerzése akár 30 évig is eltarthat. Ugyanakkor leszögezte, nem igaz, hogy a Kárpát-medencei magyarság 98 százaléka egyetértett a státustörvény módosításával. Furcsállotta azt is, hogy miközben a magyar státustörvényt az EU kifogásolja, a moldovaiak nyugodtan lehetnek kettős - moldovai és román - állampolgárok. /Tibori Szabó Zoltán: Boldogulásunk egységünktől és gazdasági erőnktől függ. Marosvásárhelyen újjáalakult a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Az RMDSZ képviselőházi frakciójának Polgári Szárnya jún. 28-án, az SZKT alakuló ülésén felhívással és kéréssel fordult a szövetségi képviselőkhöz az RMDSZ sokszínű és konszenzuskereső jellegének visszaállításáért: "Annak tudatában, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség politikai érdekképviselete országos szinten csak egységben lehet hatékony; azon meggyőződés által vezérelve, hogy ez az egység csakis sokszínű és befogadó lehet; azon aggodalomnak adva hangot, hogy az értékek és érdekek ekkora sokszínűségét mutató közösség politikai képviselete homogén és központosított párttá válása, a központi vezetés álláspontjától eltérő vélemények elfojtása és e véleményeket megjelenítő egyének és csoportok kiszorítása vagy ellehetetlenítése nem segíti, inkább gyengíti a képviselet és az érdekérvényesítés hatékonyságát, az RMDSZ képviselőházi frakciójának Polgári Szárnya felkéri a Szövetségi Képviselők Tanácsa tagjait az alábbiak támogatására: 1. Az SZKT napolja el az RMDSZ parlamenti csoportja működési szabályzatának elfogadását és újratárgyalás céljából utalja azt vissza a parlamenti frakciókhoz; 2. Az SZKT kérje megfontolás tárgyává tenni a szabályzat azon pontjának módosítását, amely az egyszerű többséggel hozott csoport-döntést kötelezővé teszi a frakciók tagjai számára, akkor is, ha az ellenkezik a képviselők belső meggyőződésével vagy közvetlen választóik értékrendjével és érdekeivel; 2. Az SZKT ajánlja a parlamenti csoportnak az eddigi gyakorlatot: a kötelező érvényű határozatok esetében a konszenzushoz közelebb álló, kétharmados minősített többségű döntéshozatalt." "Ha sérelmezzük a többségi szavazás módszerét a magyar közösség dolgainak kezelésében mint a többség diktatúráját a kisebbség felett, akkor ne csináljunk ebből belső gyakorlatot a fontos kérdéseink eldöntésében" - kérte a Polgári Szárny. A felhívást és kérést az SZKT figyelembe sem vette, és egy gyors szavazással úgy módosította az eddigi frakciószabályzatot, hogy a többségi diktatúra érvényesüljön az RMDSZ parlamenti csoportjában is. /Elutasított konszenzuskeresés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 1./"

"Az RMDSZ képviselőházi frakciójának Polgári Szárnya jún. 28-án, az SZKT alakuló ülésén felhívással és kéréssel fordult a szövetségi képviselőkhöz az RMDSZ sokszínű és konszenzuskereső jellegének visszaállításáért: "Annak tudatában, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség politikai érdekképviselete országos szinten csak egységben lehet hatékony; azon meggyőződés által vezérelve, hogy ez az egység csakis sokszínű és befogadó lehet; azon aggodalomnak adva hangot, hogy az értékek és érdekek ekkora sokszínűségét mutató közösség politikai képviselete homogén és központosított párttá válása, a központi vezetés álláspontjától eltérő vélemények elfojtása és e véleményeket megjelenítő egyének és csoportok kiszorítása vagy ellehetetlenítése nem segíti, inkább gyengíti a képviselet és az érdekérvényesítés hatékonyságát, az RMDSZ képviselőházi frakciójának Polgári Szárnya felkéri a Szövetségi Képviselők Tanácsa tagjait az alábbiak támogatására: 1. Az SZKT napolja el az RMDSZ parlamenti csoportja működési szabályzatának elfogadását és újratárgyalás céljából utalja azt vissza a parlamenti frakciókhoz; 2. Az SZKT kérje megfontolás tárgyává tenni a szabályzat azon pontjának módosítását, amely az egyszerű többséggel hozott csoport-döntést kötelezővé teszi a frakciók tagjai számára, akkor is, ha az ellenkezik a képviselők belső meggyőződésével vagy közvetlen választóik értékrendjével és érdekeivel; 2. Az SZKT ajánlja a parlamenti csoportnak az eddigi gyakorlatot: a kötelező érvényű határozatok esetében a konszenzushoz közelebb álló, kétharmados minősített többségű döntéshozatalt." "Ha sérelmezzük a többségi szavazás módszerét a magyar közösség dolgainak kezelésében mint a többség diktatúráját a kisebbség felett, akkor ne csináljunk ebből belső gyakorlatot a fontos kérdéseink eldöntésében" - kérte a Polgári Szárny. A felhívást és kérést az SZKT figyelembe sem vette, és egy gyors szavazással úgy módosította az eddigi frakciószabályzatot, hogy a többségi diktatúra érvényesüljön az RMDSZ parlamenti csoportjában is. /Elutasított konszenzuskeresés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 1./"

"Markó Béla megszegte az 1994-es évi 75. sz. törvényt, amikor a Szövetségi Képviselők Tanácsának elején a magyar himnusz eléneklését javasolta - nyilatkozta Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, aki azt javasolja, hogy sürgősen állítsák össze az RMDSZ vezetőinek, valamint a szövetség különböző testületeiben tevékenykedő személyek listáját Romániából való kitoloncolás céljából. A Nagy- Romániás polgármester szerint az RMDSZ együttműködése az SZDP-vel nem teszi lehetővé az ügyészség beavatkozását a románellenes SZKT-ülések esetében, ahol - Funar szerint - "a belső anyaország" kérdéséről tárgyaltak. /Funar a román államhoz hűtlen személyek kitoloncolását kéri. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./"