A Magyar Dolgozók Egyesülete és az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése lényegében egyformán elítéli az RMDSZ parlamenti csoportján belül megalakult Polgári Szárnyát. Gajdos Balogh Attila viszont a Polgári Szárnyat az RMDSZ csúcsvezetése önkényes vezetési stílusának ellensúlyozására hivatott csoportosulásnak látja. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), az RMDSZ úgynevezett belső parlamentje ugyanis a hatalmi ágak szétválasztási elvének sem felel meg. Markó Béla szövetségi elnök szerint az SZKT tagjai mögött sok-sok szavazat áll. Valójában az SZKT-ban a küldöttek önmaguk hatalmát ellenőrzik. Az SZKT nem tudja biztosítani a vezetés fölötti ellenőrzést. Ebben az évben a román kormánynak nagyobb szüksége van az RMDSZ-re, mint fordítva. Éppen ezért választotta az RMDSZ-t szövetségesül. - Az erdélyi magyar történelmi egyházak nyomása nélkül még a protokollumba se került volna be az egyházi ingatlanok ügye. /Gajdos Balogh Attila: Melyik egységről van szó? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Máj. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: Az önállóság — más szóval: autonómia — ugyanis azt jelenti, hogy a román pártokkal pragmatikus viszonyt kell kialakítanunk, és a velük való együttműködés révén olyan eszközöket kell teremtenünk, amelyek ezt a magyar közösséget a túlélésben, a megerősödésben és a továbblépésben segítik, Markó szerint ugyanezek az intelmek érvényesek a magyarországi pártokkal kialakított kapcsolatokra is. Markó beszámolójában az erdélyi magyar közvéleményt is megosztó magyarországi választások kapcsán felserkenő vitával foglalkozott, kifejtette: aki pedig jobbra vagy balra akar felsorakoztatni minket, az elveszti önállóságunkat, és ezzel elveszi erőnket is. Nincsen időnk Fidesz-, MDF-, MSZP-, vagy SZDSZ pártinak lenni, mert itt, Romániában kell magyarpártinak lennünk, amíg még nem késő - hangoztatta. Az SZDP-RMDSZ szólva a szövetségi elnök eredményként értékelte azt, hogy a rendőrségi törvénybe bekerült a nyelvhasználati rendelkezés, elfogadták a munkaszolgálatosok kárpótlásának törvényét, elkészültek az etnikai okokból üldözött személyek kárpótlását szabályozó törvény végrehajtási utasításai, kormányhatározat rendezte a nemzeti jelképek használatát, már csak államfői ellenjegyzésre vár a földtörvény, amelyből törölték a közbirtokosságra vonatkozó megszorító intézkedéseket, az egyházi ingatlanok restitúciója ügyében tett, az RMDSZ szerint időt nyerő lépéseket, a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásba. A Bolyai Farkas Líceum kapcsán kirobbant konfliktus véleménye szerint arra int: a nacionalizmus kísértete még itt van közöttünk, de megítélése szerint ennek felélesztéséhez hatalmi érdek már nem fűződik. Puskás Bálint szenátor szerint az erdélyi magyarság nem tudott kellően közel férkőzni a PHARE és egyéb, EU-pénzekkel tele "húsos fazékhoz". Bucur Ildikó megjegyezte, nem ártana konzultálni időnként a platformokkal is. (Ennek fontosságát később maga Markó Béla is elismerte). Szilágyi Zsolt, a Reform Tömörülés alelnöke kifejtette: egyetértenek abban, hogy szükség van összefogásra, önállóságra, autonómiára, hogy jó lenne, ha a kiszorítósdit a kooperáció, a tájékoztatás, a konszenzus venné át. Példaként megemlítette: azon kevés RMDSZ-politikus közé tartozik, akik évek óta tudatosan, következetesen felvállalták a csángókérdést, ezért nehezményezi, hogy "kiszorult" abból az RMDSZ-delegációból, amely nemrég Moldovába látogatott. Borbély László képviselő határozottan visszautasította azokat a vádakat, miszerint az RMDSZ-ben nem biztosított a demokratikus döntéshozatal. Ráduly Róbert képviselő értetlenségének adott hangot amiatt, hogy miért szorítják ki továbbra is a testületből a Magyar Ifjúsági Tanács SZKT- frakcióját. Borbély Zsolt kifejtette: azon magyar politikai erőket kellene támogatni, amelyek tényleg a magyar nemzet lelki egységét akarják megvalósítani, és nem azokat, akik az RMDSZ feje fölött alapszerződéseket kötöttek, a választási kampányban szembe állították a határon túli magyarokat a magyarországiakkal, az új kormányban az oktatási tárcát pedig egy olyan párt képviselőjére bízták, amelynek politikusai és holdudvara pedig a Szent Koronát lemicisapkázta, a Szent Jobbot letetemcafatozták. Tőkés András kifejtette: örvend a protokollum kapcsán elért eredményeknek, de véleménye szerint hosszú távon nem ez a Neptun óta elkezdődött alkupolitika, hanem az autonómia megteremtése a járható út. Frunda György szenátor, SZKT-elnök is, aki szerint az autonómia felé igenis Neptunban kezdődik, és Strasbourgon, Bukaresten, Budapesten, intézményteremtésen és az ezt lehetővé tévő törvények elfogadtatásán keresztül vezet az út. Az ülés a romániai magyar oktatás helyzetének vitájával folytatódott. A magyar tannyelvű oktatás akkor létjogosult, ha képes korszerű, versenyképes tudást biztosítani az anyanyelvükön tanuló fiataloknak. Hozzászólásaikban a küldöttek kifogásolták a romániai magyar nyelvű oktatás helyzetét, többek szerint a probléma megoldása az oktatási rendszer autonómiájának biztosításában rejlik. Kifogásolták többek között, hogy a szakiskolákban az anyanyelvi oktatást szabotálják, a tanintézmények vezetése nem hozhat döntéseket a tanfelügyelőségek, illetve az Oktatásügyi Minisztérium megkérdezése nélkül. A vitára meghívást kaptak a szakma képviselői is. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az SZDP–RMDSZ protokollum tartalmazza az önálló magyar oktatási vonal kiépítését a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, de felhívta a figyelmet, amennyiben nem tesznek sürgős lépéseket erre vonatkozóan, a terv megint csúszik egy évet. A Kolozs megyei RMDSZ részéről Mátis Jenő MKT-elnök határozattervezetet terjesztett elő, amelyben azt javasolják az RMDSZ parlamenti csoportjainak, hogy kezdeményezzék a tanügyi és a helyi közigazgatási törvény módosítását a tanintézmények autonómiája növelésének érdekében. A tanácskozás kezdetén az SZKT leszavazta a Reform Tömörülés elnökének, Toró T. Tibornak két javaslatát, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve az alkotmánymódosítás napirendre tűzését kezdeményezte. A visszautasítást azzal indokolták, az SZKT már döntött egyházi ingatlan-ügyben, amikor megbízta az RMDSZ-t, hogy a történelmi magyar egyházak képviselőivel közösen dolgozzanak ki erre vonatkozó törvénytervezetet. Ami az őszre tervezett alkotmánymódosítást illeti, a jogi szakértők ülésén a Reform Tömörülésnek alkalma van saját elképzeléseit képviselni, a kérés tehát időszerűtlen — hangoztatták. Az említett témákról és azokról a további kérdésekről, amelyek az RT szerint lemaradtak az SZKT napirendjéről az ülés után, a Polgári Együttműködés Tanácsának alakuló ülésén tárgyaltak. Az SZKT három frakciója, a Reform Tömörülés, a Keresztény-Nemzeti Frakció és a testületből kizárt Magyar Ifjúsági Tanács által létrehozott Polgári Együttműködés Tanácsa az RMDSZ képviselőházi frakcióján belül létrejött Polgári Szárny mintájára alakult. A Tanács célja az átláthatóság elősegítése a Szövetségi Képviselők Tanácsában, és az RMDSZ eredeti programjának gyakorlatba ültetése, amelytől a szövetség vezetése véleményük szerint eltávolodott. /Székely Kriszta: Önállóságra vagyunk ítélve. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ SZKT-ülés kis híján már első perceiben botrányba fulladt. Frunda György szenátor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagjainak a vissza nem fogadásának okát taglalta, a kiszorított ifjak a Kultúrpalota nagytermének erkélyéről kiáltották be véleményüket az elnök önkényesnek vélt döntéséről. Az SZKT ugyanis nem volt hajlandók napirenden kívül megvitatni a MIT sorsát. Annak ellenére, hogy a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság jogerős döntésben mondta ki, hogy az SZKT szabálytalanul járt el, amikor két évvel ezelőtt nem igazolta a MIT-jelöltek mandátumát. A jogerős döntésből kiindulva, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke a MIT megkövetését javasolta a kétéves jogfosztás miatt, de a teremben ülő többség erről hallani sem akart. A Krónikának nyilatkozva Jakab István, a MIT jelenlegi elnöke a testület félrevezetését eredményező hazugsággal vádolta Frundát, aki SZKT-elnökként nem volt hajlandó a szabályzatfelügyelők ifjakra vonatkozó döntését felolvasni. "Frunda György azt hangoztatta, a Szabályzat-felügyelő Bizottság döntése nem tekinthető jogerősnek, holott ez írásban szerepel a határozat szövegében. Mi nem vagyunk az RMDSZ ellen, de egyenesen botrányos, amit a demokráciával, a kényelmetlen erők lesöprésével művelnek" – mondta Jakab. A Reform Tömörülés másik két soron kívüli javaslatát is elutasította az SZKT. Toró azt szerette volna, ha az egybegyűltek megvitatják az egyházhoz való viszonyulást és az elkobzott javak kérdését, illetve az alkotmány módosítását. Ráduly Róbert aggasztónak nevezte azt az erdélyi magyar jövőt, amelyet a szekértáborokra szakított ifjúság épít majd fel. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, az RMDSZ csupán az egyházi ingatlanokra figyel, holott a kormánypárttal kötött megállapodás a közösségi javak visszaszolgáltatásáról is szól. A Nagy F. István alelnök által bemutatott füzetből kiderül, Erdélyben minden harmadik magyar anyanyelvű gyermek végzi románul iskolai tanulmányait, és a rossz demográfiai mutatók aggasztó jövőt vetítenek elő az anyanyelvi oktatásban. Matekovits Mihály aradi főtanfelügyelő-helyettes arra panaszkodott, hogy megyéjében a 8. osztályt magyar iskolában végző gyermekek 40 százaléka magyarországi középiskolában kívánja folytatni tanulmányait. /Szucher Ervin, Gazda Árpád: Erkélyjelenet az SZKT-ülésen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ Markó Béla RMDSZ elnök beszédének alapgondolatát – hogy az erdélyi magyarság önállóságra ítéltetett – a belső ellenzék is elfogadta. A célok tehát nem különböznek, már csak az ezekhez vezető útban, a hogyanban kell megegyezni. E téren viszont mintha mélyült volna a szakadék a felek között, állapította meg Gazda Árpád. Minősíthetetlen, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői az erkélyről bekiabálva próbálták érvényesíteni akaratukat. Botrányos, hogy az SZKT jogászként elismert elnöke arról győzködte a képviselőket: ideiglenes jellege miatt még csak felolvasni sem kell a szabályzat-felügyelők MIT javára hozott határozatát, amikor ennek a szövege azzal a szóval végződik: jogerős. Továbbá a szabályzat-felügyelő bizottság elnöke állította, a bizottság a MIT-ügy újratárgyalásáról döntött, az öttagú bizottság három tagja viszont nem tudott ilyen döntésről. /Gazda Árpád: Célok és eszközök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

A Reform Tömörülés, a Keresztény-Nemzeti Frakció a Szövetségi Képviselők Tanácsa keretén belül megalakították a Polgári Együttműködés Tanácsát, amelyet támogatnak a Magyar Ifjúsági Tanács képviselői is. Szándéknyilatkozatuk szerint a Polgári Együttműködés Tanácsa alapvető céljai: következetesen munkálkodni a szövetség programjának megvalósításán az európai polgári-keresztény értékrend és az erdélyi haladó hagyományok alapján; visszaállítani az SZKT súlyát, növelni hatékonyságát, hogy betölthesse szerepét és hatáskörét, igazi erdélyi magyar parlamentként működjön. Megengedhetetlen, hogy az SZKT szavazógéppé degradálódjon. Nem fogadható el, hogy a képviselők akár hiányos, akár minimális információ birtokában legyenek kénytelenek döntést hozni, vagy döntéshozó helyzetbe se kerüljenek, mert a lényegi kérdésekről nem esik szó. Az SZKT az érdemi döntések és véleménynyilvánítások fóruma. Azért, hogy ezt a feladatát méltóképpen el tudja látni, hozzuk létre az Egyeztető Tanácsot, ahová hívjuk és várjuk mindazokat a szövetségi képviselőket, akik a tisztesség, a közösség iránt érzett felelősség nevében közös jövőnkért vállalták a munkát és ennek szellemében szeretnének dolgozni." — áll a közleményben. /Szavazógéppé degradálódott az SZKT? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának (SZKT) elnöke máj. 29-én kijelentette, hogy kérni fogja a Szabályzat-felügyelő Bizottságot, foglaljon állást a Reform Tömörülés azon kezdeményezése kapcsán, hogy egy RMDSZ-en belüli struktúrát hozzon létre. - Az RT a platformoknál nagyobb szuperstruktúrát próbál létrehozni, amit a szövetség szabályzata nem enged meg - szögezte le Frunda. Frunda nem hiszi, hogy "autoriter" módon vezeti az SZKT üléseit, ahogy Toró T. Tibor RT-elnök bírálataiban megfogalmazta, véleménye szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elveit próbálja érvényesíteni. /Frunda kontra Reform Tömörülés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Dr. Kincses Előd, az RMDSZ marosvásárhelyi alapító tagja közleményében felrótta az RMDSZ vezetésének, hogy az SZKT legutóbbi ülésén semmibe vették az RMDSZ alapszabályzatának 44. szakaszát, mely szerint az SZKT nem jogosult arra, hogy felülbírálja a társult tagok, mint a MIT-küldött állítását. "Aggasztó, hogy pont a változtatni akaró, saját véleményüket egyéni karrierjük kockáztatásával is felvállaló ifjakat akarjátok kiutálni, kiirtani a romániai magyar politikai életből. Azt próbáljátok meghonosítani, hogy az RMDSZ alkalmazásában álló »független« fiatalok meghatározó szerepet játszanak az általatok hatalmi támogatással létrehozott »alternatív« ifjúsági szervezetben" — áll a marosvásárhelyi politikus közleményében. /Tiltakozik Kincses Előd. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

A Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi, marosvásárhelyi ülésén a Reform Tömörülés mindenképpen el szerette volna érni azt, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviseletének jó éve húzódó ügyéről vitát indítson. Ezt a többség nem fogadta el, ezért a konfliktus tovább éleződött. A szembenállásról kérdezte Gyarmath János főszerkesztő Asztalos Csabát, a szövetségi elnök belpolitikai tanácsosát, a MIÉRT állandó bizottságának tagját. Asztalos Csaba szerint a Reform Tömörülés válsághelyzetbe került a magyarországi választások kimenetele miatt, ezért támadásba lendült, további, nagyobb körben megnyilvánuló válságot próbálván előidézni. Asztalos úgy vélekedett, hogy az anyaországi támogatási rendszerben politikai szimpátiák alapján részesítették őket előnyben: a civil szerveződések közül csakis azok részesültek komolyabb támogatásban, amelyek elkötelezték magukat bizonyos magyarországi politikai erők melletti, illetve idehaza az RMDSZ legitim vezetősége elleni harcban. Ez érvényes a MIT-re is. Az ifjúsági szervezetek /MIT, MIÉRT/ már leültek egy asztalhoz, tárgyaltak, amíg ebbe az együttműködésbe kívülről nem szóltak bele, és a MIT ennek következtében végülis egyeduralkodó szerepre törekedett. /(Gyarmath János): Lyukas ernyő az ifjak feje felett? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke arra vár, hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) helyi szervezetének vezetői felvegyék vele a kapcsolatot az együttműködési megállapodás aláírása érdekében. Együttműködési protokollum-tervezetünket elküldtük – jelezte mondta Kónya-Hamar Sándor. Emlékeztetett: megállapodtak abban, hogy átadják a Bocskai (Avram Iancu) tér 16. szám alatti ingatlant, később meggondolták magukat. A képviselő leszögezte: túlkapásnak ítéli a MIT-frakció kizárását az SZKT-ból. /Kiss Olivér: Tovább húzódik az RMDSZ–SZDP-megállapodás aláírása. Az RMDSZ Kolozs megyei elnöke kivár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

A hét végi Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülésén szó sem esett a Babes–Bolyai Tudományegyetem helyzetéről, ezen belül a magyar önálló karok létrehozásáról. A felsőoktatási hálózat kiépítése azonban a BBTE magyar karainak a létrehozásával is csak részben valósulhatna meg, ugyanis az erdélyi magyarságnak a teljes körű képzés érdekében még jó ideig egy bizonyos fokú tanárhiánnyal is szembe kell néznie. Ebbe nem lehet belenyugodni, hangsúlyozta Borbély Tamás. /Borbély Tamás: Elvárások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

A legutóbbi RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésén a romániai magyar oktatás helyzetét is áttekintette a testület. A demográfia adatai csökkenő tendenciát jeleznek Romániában, ez a csökkenés pedig fokozottabban jelentkezik a romániai magyar közösség, és főként az iskoláskorú népesség esetében. Míg 1992-ben a magyar nemzetiségű iskoláskorúak részaránya 6,4% volt, jelenleg 6 % alá csökkent ez az arány. Az intézményi autonómia a szórvány vagy a szórványosodás helyzetében komoly asszimilációs veszély forrása lehet. A magyar tanítási nyelvet választók részaránya az országosan nyilvántartott tanulók létszámának 4,34 százaléka, ami 225.000 iskoláskorú gyermeket jelent. Románul tanul vagy beiskolázatlan közel 70.000 tanuló, az iskoláskorú magyar népesség kb. 35 százaléka. A magyar nyelven tanulók arányszáma az óvodától a középiskoláig 6,6 százalékról 3,8 százalékra csökkent, míg a szak- és a posztliceális oktatásban ez az érték 2,5 százalék. Növekvő tendenciát mutat a román tannyelvű iskolát választó magyar tanulók száma. A romániai magyar felsőoktatásban a magyar nemzetiségű hallgatók részaránya folyamatosan csökken, emellett egy egész sor képzési területhez tartozó szakon nincs magyar képzés: a műszaki tudományok és a mezőgazdasággal kapcsolatos szakirányok terén, valamint a jogász-, közgazdász-, zenei és képzőművészeti oktatásban a magyar nyelvű képzési lehetőségek erősen korlátozottak vagy teljes mértékben hiányoznak. Vekov Károly nehezményezte, hogy az RMDSZ kiadványában nem található tényleges stratégia a helyzet javítására, Toró T. Tibor pedig Markó Béla szövetségi elnök azon kijelentését tartotta furcsának, miszerint az RMDSZ nem kíván idén módosítást követelni az oktatási törvényben. Mátis Jenő a "romániai magyar közösség megmaradása érdekében" kidolgozott határozattervezetet olvasott fel, amelyet eljuttatnak az RMDSZ oktatási főosztályához. Markó Béla a Népújságnak elmondta, hogy igenis létezik stratégia a magyar nyelvű oktatást illetően. Szerinte most építkezni kell, alkalmazni a létező törvényt és majd amikor ezt a keretet kitöltötték, akkor kell a törvény módosításáról beszélni. /Antalfi Imola: Szövetségi elemző az anyanyelvi oktatásról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Jún. 21-én a Bihar megyei RMDSZ szervezésében Partiumi Kerekasztalra került sor Nagyváradon, amelyen Arad, Bihar, Máramaros, Hunyad, Szatmár és Szilágy megye küldöttei vettek részt. A rendezvényen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, valamint Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. A rendezvényen a Szövetségi Képviselők Tanácsa Partium frakciója tagjainak aláírásával nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatban üdvözölték a magyar kormánynak a határon túli magyarságra vonatkozó elképzeléseit, melyeknek megvalósítsa a térség stabilitását erősítheti, megteremtve a szomszédságpolitika, a határon túli magyarsággal való törődés és az integrációs törekvések összhangját. Egyetértenek a magyar kormány azon igényével, hogy a magyarságpolitikában a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra kell törekedni, együttműködve a magyarországi parlamenti pártokkal és határon túli magyarság legitim szervezeteivel. Azt kérik, hogy a határon túli magyarságot érintő határozatok meghozatala előtt széles körű konzultációt folytassanak a határon túli magyarság valamennyi legitim szervezetével. A sajtóértekezleten Markó Béla, Szabó Vilmos államtitkár, valamint Bálint-Pataki Béla, a HTMH elnöke tájékoztatták a helyi magyar és román sajtó képviselőit a kerekasztal-megbeszéléseken elhangzottakról. Markó Béla megerősítette, hogy az RMDSZ–nek érdeke a magyarországi politikai alakulatokkal és a mindenkori magyar kormánnyal jó kapcsolatokat fenntartani. Szabó Vilmos kifejtette, hogy a lezajlott kerekasztal fontos és folytatásra érdemes tanácskozás volt, amelyen ismertette a magyar kormánynak a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásról kialakított álláspontját. Szabó kijelentette, hogy a meglévő támogatásokat bővítik és hatékonyabbá teszik, de leszögezte, hogy a magyar kormány nem kíván és nem is fog beavatkozni egyetlen határon túli magyar közösség legitim érdekvédelmi szervezetének belső életébe sem. /Partiumi Kerekasztal Nagyváradon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 22./ A találkozón több mint százan vettek részt meghívásos alapon. A kerekasztal-beszélgetés témájaként azt jelölték meg, hogyan alakulnak a romániai magyarság, illetve az RMDSZ kapcsolatai az új magyar kormánnyal, a magyarországi intézményekkel, és nem utolsó sorban, változik-e az anyaországi támogatási rendszer. A tanácskozás során a folyosón többször elhangzott: azok vesznek részt ezen találkozón, illetve azok kaptak meghívót, akik az RMDSZ vezetése, egység- és kisebbségpolitikája mellett teszik le voksukat. Bálint-Pataki József bejelentette, hogy a HTMH tizedik születésnapját ünneplik Nagyváradon. Az elnök, aki megalakulásától fogva dolgozik a hivatalban rámutatott, az intézmény ismertette azokat a feladatokat, melyek a HTMH-ra hárulnak a kapcsolattartásban, amely mind belföldre, mind a határon túlra irányul. Bálint-Pataki rámutatott, nem a magyar kormány hivatott eldönteni, kivel tárgyal, hanem a magyar közösségek, hiszen ők választják vezetőiket. /Simon Judit: Partiumi Kerekasztal. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

"Az RMDSZ kongresszusai után az RMDSZ alapszabályzata újra törvénybe iktatja a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT-nek) a létét, szabályozza működését és megválasztásának mikéntjét, hogy a szabályzat végére mégis kiderüljön: még sincs SZKT. Pedig az minden évben többször is ülésezik SZKT néven. Belső parlament, amelyben nem igazi képviselők, hanem kinevezett küldöttek ülnek. Ámbár Markó Béla szerint valahol, valahova mégiscsak megválasztották őket. Gajdos Balogh Attila szerint minden elkövetett hibának, közel tíz éve, a még mindig KOT-ként - Küldöttek Országos Tanácsaként - működő, torz SZKT a fő forrása, amelyben a végrehajtók önmagukat ellenőrizhetik. Az emlékezetes kolozsvári SZKT-n többnyire csak a választott képviselők jó része, meg a fiatalok szavaztak a kormányból való kilépés mellett. Hogy mára kiderüljön: kormányon kívül, a kormányt támogatva, jobb eredményeket lehet elérni. 1996 őszén és után pontosan ezt ajánlotta az akkor "radikálisnak" mondott mai belső ellenzék. Talán jobb lett volna rájuk is hallgatni, s az "egység" nevében nem elszigetelni őket. Így valójában négy-öt ember megvalósult egységéről van szó csupán, akik örökös "kis lépéseikkel" nagy léptekkel keltették a reménytelenség érzését. Ezzel is fokozva a kivándorlás ütemét, amely a megkérdezettek válaszaiból kivehetően korántsem csak gazdasági jellegű, fogalmazott a cikkíró. /Gajdos Balogh Attila: Az érem egyoldalúsítása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ "

"Júl. 17-én ötödik alkalommal ülésezik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). Az ülést Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nyitja meg, majd Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László magyar külügyminiszter tart előadást. A MÁÉRT-en az erdélyi küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának az elnöke, Kelemen Attila, a szövetség képviselőházi csoportjának vezetője és Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke képviseli. Megerősítették ugyanakkor, hogy Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tagja a küldöttségnek. A MÁÉRT-ra nem névre szóló meghívók érkeztek, hanem a határon túli magyar szervezetekre bízták a döntést, hogy jelöljék ki azt az öt személyt, aki részt vesz az értekezleten. /Ma Budapesten ülésezik a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ "

"Föltétlenül el kell gondolkozni azon, hogy egy esetleges közelibb vagy távolabbi, RMDSZ-en belüli szakadást mivel lehetne ellensúlyozni, vetett fel Gajdos Balogh Attila cikkében. Az egyeduralomra törő négy-öt tagú csoport (belső) diktatúrája már nem csupán az ál Szövetségi Képviselők Tanácsán, hanem még az Operatív Tanácson is felülkerekedett. Önkényesen kihagyták a MÁÉRT értekezletének erdélyi küldöttei közül Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, a szövetség tiszteletbeli elnökét. A belső diktatúrának, útját kell állni. Az RMDSZ-vezetésnek a kedvező bel- és külpolitikai helyzetek idején határozottan és "kis lépések" nélkül kell(ene) föllépnie a külföld bevonásával, a kedvező kisebbségi légkör megteremtéséhez. Ki tud a szellemi-lelki terrortámadásokról, Funarról a távol Strasbourgban? Mondjuk az RMDSZ-vezetők jóvoltából. Kolozsváron csupán a szakértő egyetemi tanár, Veress Valér említette a kisebbségi lét szerepét a nagymérvű fogyatkozásban. Az önálló állami magyar egyetemet is elpuskázták. /Gajdos Balogh Attila: Szakítópróba és a kisebbségi lét minősége. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ "

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke júl. 24-i sajtótájékoztatóján Adrian Nastase kormányfő nyilatkozatára utalva kijelentette: gyakran nem ért egyet Tőkés László tiszteletbeli elnökkel, de ugyanakkor nem fogadja el a kormányfő javaslatát. "Azt hiszem, komoly véleménykülönbségek léteznek a mi megközelítésünk, és Tőkés László szemlélete között, de mi határozzuk el, hogy kinek van és kinek nincs helye az RMDSZ-ben" - mondotta az elnök. Tőkés László a Szabadság kérdésére kifejtette: okosabban tette volna Nastase, ha nem alkalmaz hasonlatokat. A püspök érdekesnek tartja, hogy a miniszterelnököt az önkormányzatiság, az autonómia ügye dühítette fel. A tiszteletbeli elnök szerint Nastaseból az egypártrendszeri reflex szólalt meg, hiszen látni való: a román politikai ellenzék szinte teljesen elenyészett már. A püspök kijelentette, az RMDSZ akkor segítene leginkább Románia demokratikus átalakulásában, ha az utódkommunista párttal szemben ellenzékben állna. Tőkés Lászlót kellemesen meglepte Markó Béla nyilatkozata, mivel nemrég fegyelmi megrovásban részesítette az SZKT. - Nastase úgy nyilatkozott, mintha az SZDP magyar tagozatának lennék a tiszteletbeli elnöke - fogalmazott Tőkés. /Markó Béla védelmébe veszi Tőkés Lászlót. Nastasénak semmi beleszólása nincs az RMDSZ belügyeibe. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./ "

"Szept. 7-én Marosvásárhelyen, a megyei RMDSZ szervezet székházában ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, melynek napirendjén a szövetségi elnök politikai tájékoztatója, a területi elnökök tájékoztatója, a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről szóló beszámolók, valamint a tulajdon visszaszolgáltatások megyénkénti helyzetének elemzése és a hónap vége felé esedékes SZKT soros ülésének előkészítése szerepelt. A TKT-t követő sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök elmondotta: a szövetség prioritásai között szerepel a föld- és erdőtörvény alkalmazásának folytatása és felgyorsítása, az egyházi javak visszaszolgáltatásával kapcsolatosan a törvény alkalmazásának mielőbbi elkezdése. Az RMDSZ már elkészítette, és továbbította saját tervezetét. Az RMDSZ szempontjából kiemelt fontosságú az a nemrég elfogadott sürgősségi kormányhatározat, mely a helyi intézmények, a települések utcáinak elnevezését szabályozza. Az RMDSZ már régóta sürgette ennek a jogszabálynak az elfogadását, mely a helyi tanácsok hatáskörébe utalja az elnevezések jogkörét. Igaz, hogy továbbra is létezni fog egy, a prefektus által kinevezett szakbizottság, de ennek csupán konzultatív hatásköre lesz. A helyi protokollumokkal kapcsolatosan egyes megyékben a megállapodások jól működnek, mint például Fehér meg Arad megyében, de Beszterce megyében például a felek között konfliktushelyzet alakult ki. /(Bögözi Attila): TEKT ülés Marosvásárhelyen. Helyzetelemzés, szeptember elején. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./"

"A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülése előtt a Megyei Képviselők Tanácsa tartott gyűlést. Napirenden szerepelt Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök, illetve a parlamenti képviselők politikai beszámolója, valamint különböző határozattervezetek elfogadása. A megyei elnök beszámolójában többek között a Református Kollégium körül kialakult helyzetről, a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésének gondjairól (Aranyosgerend, Bonchida, Aranyosegerbegy) számolt be. Kónya-Hamar Sándor ugyanakkor nehezményezte, hogy az RMDSZ országos csúcsvezetősége bizonyos értelemben pontatlan állításokat fogalmazott meg a Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban. Vekov Károly képviselő a magyar színház és a magyar opera helyzetére tért ki. Szerinte vészjósló jelenség az, hogy a színházbajárás helyett a mai fiatalság inkább tévét néz. Úgy véli, emiatt az intézmény vezetősége is hibás. - Lehet, hogy egyesek jó színházi szakemberek, de biztos, hogy nem jó menedzserek - mondta. Vekov Károly azt is szóvátette, hogy az RMDSZ legfelsőbb vezetését nem érdekli ez a kérdés. Az MKT többek között arról döntött, hogy javaslatot tesz a Szövetségi Képviselők Tanácsának: a magyar civil társadalom aláírásokkal támogassa az RMDSZ alkotmánymódosító tervezetcsomagját. A határozatot a jelenlévő MKT-tagok látható többséggel elfogadták. Az MKT jelen lévő tagjai ugyanakkor elhatározták: felkérik az SZKT-t, térjen vissza azon döntésére, amellyel a belső választások megszervezését felfüggeszti. /K. O.: Belső választásokat követel az MKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

"Szept. 21-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ két testülete /SZKT és SZET/ együttes ülését megnyitó Frunda György szenátor, az SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ elnöke a szept. 20-i Egyeztető Kerekasztal keretében született javaslatokat ismertette. Mátis Jenő a Reform frakció nevében kezdeményezte, hogy az SZKT-SZET ülésén tűzzék napirendre a szabályzatfelügyelő-bizottság jelentését, az alkotmánymódosításról szóló teljes csomagot, valamint zárt ülésen számoljanak el a romániai magyar nemzeti közösségnek juttatott állami támogatásokról. A javaslatokat a kerekasztal elutasította, akárcsak a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet és Tőkés László református püspök, tiszteletbeli elnök azon indítványát, hogy a jövő évi kongresszus előtt belső választásokat tartsanak. A támogatások kérdéskörében úgy határoztak, hogy szintén a következő SZKT-SZET ülésre az Ügyvezető Elnökség erről tájékoztató anyagot készít, amelyet nyílt ülésen vitat majd meg a két testület. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke elmondta: örül annak, hogy sikerült konszenzusra jutni ebben a kérdésben. Az SZKT-SZET plénuma nem szavazta meg a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) által előterjesztett két határozatot. Kolozs megye egyrészt a kongresszus előtti belső választások lehetővé tételét indítványozta, ugyanis szerintük amennyiben ezt nem ejtik meg, a kongresszusra csakis szabálytalan módon kerülhet sor, másrészt pedig kezdeményezte, hogy a civil társadalom szintén aláírásgyűjtéssel támogassa az Operatív Tanács által elfogadott és az SZKT elé terjesztett alkotmányt módosító javaslatcsomagot. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte, hogy a Jeremiásokat nem szereti. Aki bízik közössége jövőjében, az vállalja a küzdelmet és a munkát. Emlékeztetett arra, hogy a minap új magyar középiskolát nyitottak meg Máramarosszigeten, a kormánypárttal kötött egyezség értelmében Marosvásárhelyen immár újabb román osztály nélkül indul a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Csángóföldön pedig két csoportban hivatalosan is megkezdődött a magyar nyelv oktatása. Az elkövetkezőkben a népességcsökkenés okait kell vizsgálni, és a teendőket kell meghatározni. Az RMDSZ vezetője rámutatott: az elmúlt időszakban jelentős föld- és erdővagyont juttattak vissza, hátra van az egyházi ingatlanok törvényének mielőbbi alkalmazása. "Föld, erdő, ház", lehetne a következő hónapok legfontosabb jelszava, hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: szociális programokat, munkahelyet, lakást, fizetést kell kínálni a fiataloknak Markó hangsúlyozta: szükséges arról vitázni, hogy miért sürgetik a támogatási rendszerek átvilágítását. Mint fogalmazott, ami a Királyhágómellékén egy néhány napos kudarcos rendezvényre elég, az a magyar színtársulatok négy esztendei költségvetése. A vita során Borbély Zsolt Attila kifejtette: érdemi változásra van szükség a szervezetben. A cél az autonómia megvalósítása kell hogy legyen. Borbély László arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben 2000-ben az RMDSZ nem vállalja az együttműködést a kormánypárttal, akkor a Nagy-Románia Párt (NRP) lett volna az esetleges partnere a Szociáldemokrata Pártnak (SZDP). Borbély kiemelte, hogy a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás mintegy 89 pontjából eddig 75-öt sikerült részlegesen vagy teljesen megvalósítani. Vekov Károly leszögezte, egyetért Markó Bélával abban, hogy "magyarpártinak" kell lenni, a kérdés csupán az, hogy milyen magasra állítsák a mércét. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke, Katona Ádám a pénzügyi számbavételt szorgalmazta, amelyet az "üvegzseb" jegyében terjesszenek ki valamennyi képviselőre. Katona is a kongresszus előtti belső választások megtartását sürgette. Tamás Sándor képviselő tájékoztatása szerint Erdélyben körülbelül 1 millió tízezer hektár erdőterületet sikerült visszajuttatni a volt tulajdonosoknak az utóbbi két évben, ami egyrészt az RMDSZ következetességének köszönhető. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Platform elnöke szerint az RMDSZ eredményes munkát végez. A Reform Tömörülés elnöke, Toró T. Tibor képviselő úgy vélte, hogy Markó Béla politikai tájékoztatója megpróbálja következetesen elterelni a figyelmet a lényegről. Meglátása szerint kétféle jövőkép, a kisebbségi és az autonóm jövőkép létezik. Takács Csaba ügyvezető elnök elutasította az RMDSZ csúcsvezetőségét ért bírálatokat. Markó Béla úgy értékelte: elvszerű vita folyt. Úgy vélte, önálló magyar közösséget kell felépíteni, amely egyenértékű az autonómiával. Markó Béla elmondta: a Communitas Alapítvány erre az évre 18 és fél milliárd lejt kapott, ebből 11 milliárd lej érkezett be, a pénzt a sajtótermékek, könyvkiadók támogatására, kulturális rendezvények megszervezésére fordították. Ugyancsak kérdésre válaszolva Takács Csaba ügyvezető elnök kifejtette: a határon túli magyar fiatalok anyanyelven történő tanulását segítő pályázati támogatás jelentős részét az Illyés Közalapítvány kuratóriuma más célokra fordította. Tudomásunk van arról, hogy 600 millió forintot nem az oktatás támogatására használtak fel. Döntöttek az ügyvezető elnök-helyettes és ügyvezető gazdasági alelnök személyéről. Az előbbi tisztségre Borbély László képviselőt, míg az utóbbira Kerekes Gábor önkormányzati ügyvezető alelnököt választották meg. A képviselők megszavazták, hogy a RMDSZ VII. kongresszusát 2003. febr. 1-2-án tartsák meg, a helyszínére vonatkozó pályázatokat 2002. okt. 15-ig nyújthatják be. /Félig üres, félig tele palack? "Föld, erdő, ház!" - a következő hónapok jelszava. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./"

"A Szövetségi Képviselők Tanácsa szept. 21-i ülésén elfogadta az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Oktatási Főosztályának határozatát a romániai magyar oktatással kapcsolatban. Decentralizáció szükséges az oktatás minden vonatkozásában, szélesíteni kell az intézményi autonómiát. Szükség van önálló magyar fakultások, tanszékek létrehozására a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, valamint a marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetemen, új magyar tannyelvű oktatási vonalak kialakítására Marosvásárhelyen (Petru Maior Műszaki Egyetem), Kolozsvárt (Gheorghe Dima Zeneakadémia), magyar tannyelvű csoportokra Kolozsvárt (Műszaki Egyetem, Ion Andreescu Művészeti Akadémia, Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem). Továbbra is fontos prioritás a magyar nyelvű magán (egyházi és alapítványi) felsőoktatási intézmények támogatása, az állami felsőoktatásban működő elitképző programokra, ösztöndíj-támogatásra az oktatói személyzet, valamint a posztgraduális képzést felvállalók számára. - Az RMDSZ parlamenti képviselőcsoportjának kezdeményeznie kell a törvénymódosításokat a tanügyi törvény, a pedagógusok jogállását szabályozó statútum és a helyi közigazgatási törvény esetében. Szükséges, hogy a közoktatásban minden tantárgyat a kisebbségek nyelvén tanítsanak, beleértve a Románia földrajza és a Románok történelme című tantárgyakat is. Sürgető feladat az egyházi jellegű közoktatási intézmények működését szabályozó keretek kidolgozása. Az alapfokú képzést (óvodai és elemi oktatás) lehetőség szerint biztosítani kell minden településen, ha másként nem, akkor a közösség által létrehozott magán jellegű intézményekben. /Szövetségi Képviselők Tanácsa: Határozat. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 23. - 2287. sz./"

"Szept. 21-én, Szövetségi Egyeztető Tanács és a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésén mindenkinek megvolt a maga igaza, állapította meg Bakk Miklós. Markó Bélának is, amikor a "tégláról téglára" építkező politikát eredményekről beszélt, s a Reform Tömörülésnek is, amikor élesen bírálta az alkotmánymódosítás megvitatásának elutasítását. Azonban egyértelművé vált, hogy az újabb kiegyezés elodázhatatlan. Miközben ugyanis Románia NATO-taggá és az EU-val határos országgá válik, a számában fogyatkozó erdélyi magyarságnak elsősorban az RMDSZ révén adatik meg, hogy versenyt futhasson saját sorsával. E versenyben pedig minden gondolatra, tervre és politikai ösztönre szükség van. A hazateremtéshez téglahordásra és közjogi stratégiára egyaránt szükség van. Az összhang megteremtése a február elején tartandó RMDSZ-kongresszus feladata, fogalmazta meg véleményét Bakk Miklós. /Bakk Miklós: Téglától hazáig. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./"

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa márc. 21-i, Marosvásárhelyen tartotta ülésén Kerekes Gábort megválasztotta gazdasági ügyvezető alelnöknek. A lap munkatársa arról kérdezte, hogy ez összeegyeztethető-e jelenlegi státusával, az önkormányzati ügyvezető alelnöki tisztséggel. A régiófejlesztés, a kis térségek fejlesztése az önkormányzatok társulásán alapszik, tehát önkormányzatokról folyik a szó, ha pedig a feladatokról és célokról van szó, ezek jelentős része gazdasági, gazdálkodási, beruházási kérdés, ezért szerinte mindkét funkciót el lehet látni egyszerre. Az önkormányzati munka átalakul az idők folyamán, egyre többször gazdálkodási kérdések merülnek fel. A hangsúly egyre inkább gazdasági mederbe terelődik. - Borbély László frissen megválasztott ügyvezető elnökhelyettes a kisebbségi statútum kidolgozásáról nyilatkozott. A kisebbségi statútum viszont szentesítené a kisebbségek jogállását, és ez megjelenne az alkotmányban. Ki kell mondani azt is, hogy mi az az úgynevezett hagyományos kisebbség, amelyre Európa-szerte létezik megfogalmazás, és ez legyen államalkotó tényező. Felsorolni azokat a területeket, ahol jogaik vannak. /Köllő Katalin: Gazdasági kérdések és költségvetési javaslatok. Hírháttér a szombati SZKT-ról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./"

"Váratlanul, 58. születésnapja előtt pár nappal elhunyt Jankó Szép Sándor /Szilágyszeg, 1944. szept. 26. - Nagyvárad, 2002. szept. 21./ fizika szakos tanár, az Ady Endre Középiskola korábbi igazgatója. Volt városi tanácsos, jelölték a város polgármesterének, szerették, becsülték őt a városban. /(Balla Tünde): Jankó Szép Sándort búcsúztatja Várad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ Jankó Szép Sándor 1996-ig a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja."

"Az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében a Szövetségi Képviselők Tanácsához (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanácshoz (SZET) fordult az egyre inkább "rendpártivá formált érdekvédelmi és közképviseleti szövetségünk tevékenységének normalizálása végett". Elfogadhatatlannak tartják az RMDSZ csúcsvezetése és az RMDSZ szavazótábora közötti szakadék kialakulását és folyamatos mélyülését. Ugyanakkor kifogásolják, hogy az RMDSZ az egymást váltó román politikai vezetés szövetségesévé vált. Emlékeztetnek arra, hogy Orbán Viktor, a FIDESZ elnöke, 1999 júliusában, az első, Romániában tett hivatalos miniszterelnöki látogatása során kijelentette, hogy "amennyiben ilyen irányú kérés érkezik az RMDSZ-től, Magyarország meg fogja adni a kettős állampolgárságot a romániai magyar nemzeti közösség minden tagjának". Markó Béla elnök úr sajátságos válasza: "az RMDSZ sem ellenzi ezt a lépést, sem nem javasolja, hanem elemzi". Erről a négy esztendeig tartó "elemzésről semmit nem tudunk!" - állapították meg a közleményben. Továbbá felhívták a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság az RMDSZ létrehozása óta olyan mértékben vándorol el szülőföldjéről, mint két tragikus válságidőszak, a Trianon és a párizsi békediktátum után. /Rendpártiság helyett normalizálódást! Felhívás az SZKT-hoz és SZET-hez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"

"Egyik-másik nyolcadik osztályt végzett erdélyi magyar diák magyarországi középiskolában folytatja tanulmányait. Ennek oka részben a jobb magyarországi iskolai körülményekben, részben pedig a viszonylag könnyű felvételi vizsgákban kereshető. A kivándorlás ötlete elsősorban a jó tanulók fejében fordul meg, akik így - szándékuktól függetlenül - akár teljes magyar tannyelvű osztályokat is halálra ítélhetnek. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, nincsenek adataik arról, hogy nyolcadik osztály után hány gyerek folytatja középiskolai tanulmányait Magyarországon. Idén a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból hat diák iratkozott át tizedik osztály után magyarországi kollégiumokba, mind jó képességű gyermek, értelmiségi családból származnak. A nagykárolyi középiskolában szinte minden évfolyamon van egy-két tanuló, aki Magyarországon folytatja középiskolai tanulmányait. Bihar megyére nem jellemző, hogy magyarországi gimnáziumokban tanuljanak a középiskolások - tájékoztatta a Krónikát Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes. Kiss Ernő, a nagyszalontai gimnázium igazgatóhelyettese elmondta, hogy tavaly 17 diákjuk választott a határ túloldalán iskolát, idén mindössze öten voltak. A szomszédos magyarországi települések tanárai átjárnak a Partiumba, illetve Erdélybe, hogy diákokat toborozzanak. A magyarországi iskoláknak szükségük van minél több tanulóra, mert e szerint kapják a juttatásokat. Idén kevesebb diák vándorolt Magyarországra tanulni, mint tavaly - jelezte Matekovics Mihály Arad megyei tanfelügyelő. Matekovics hangsúlyozta, több alkalommal felhívták a szülők figyelmét, hogy ne írassák magyarországi iskolába gyermeküket, hiszen ez az aradi szórványban esetleg egész osztályok, sőt iskolák megszűnésével járhat. "Nagyon nehéz lesz majd a hazajövetel - érvelt a tanfelügyelő -, mivel a Magyarországon szerzett érettségi oklevelet csak akkor ismerik el Romániában, ha románból is levizsgázik a diák. Ez pedig még a román anyanyelvű diákoknak is komoly próbatétel." A Magyarországon továbbtanuló diákok ügyére Matekovics Mihály hívta fel első ízben a közvélemény figyelmét, amikor egy SZKT-ülésen arra kérte az RMDSZ-t: hassanak oda, hogy a földrajzot és a történelmet anyanyelven lehessen tanulni Romániában, ugyanis véleménye szerint ezzel indokolható a kisdiákok kivándorlása. /Nyolcadik osztálytól Magyarországon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./"

"A múlt hét végi Szövetségi Képviselők Tanácsán /SZKT/ kiderült: magyar polgármesterek, alpolgármesterek, alprefektusok, a kérdésben érintett tanácsosok nehezítik, késleltetik, kadályozzák a birtoklevelek kiosztását, a tulajdonba helyezést. Országos szinten, a tulajdonbizonylatok kiosztásában éppen Maros, Hargita és Kovászna megye kullog a sor végén. Legtöbb helyen a helyi földosztó bizottságok, a magyar polgármesterek, titkárok hibájából nem sikerül orvosolni a kommunizmus idején történt jogfosztásokat. Az RMDSZ erélyesen fel kíván lépni a törvények végrehajtását szabotálók ellen. Az SZKT-n elhangzott, hogy a szóban forgók a jövőben semminemű megbízatást nem kaphatnak. Takács Csaba ügyvezető elnök mondta, "magyar emberek, magyar embereknek nem adják vissza jogos tulajdonukat, magyar emberek, magyar embereket legalább olyan bánásmódban részesítenek, amelyeket szeretünk a románok esetében hangoztatni, és saját tehetetlenségünket, hibáinkat mások irányába próbáljuk terelni." /Mózes Edith: Magyarok magyarok ellen? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következetesen próbálja az RMDSZ-en belüli polarizációt a párbeszéd-konfrontáció ellentétpárból levezetni, állapította meg Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke. A szövetség elnöke és csapata állandó párbeszédet folytat a mindenkori román kormánnyal. És mi az eredménye a párbeszédnek az erdélyi magyarság szempontjából? 1993 és 1996 között is folyt a párbeszéd az akkori kormánypárttal a nyilvánosság kizárásával, titokban. A legismertebb esemény ebben az időszakban Neptun-ügy néven ismert. Akkor, nem sokkal az RMDSZ brassói kongresszusa után Frunda György, Borbély László és Tokay György titokban tárgyaltak az akkori kormánypárt képviselőivel, azt a káros látszatot keltve - elsősorban a nemzetközi közvéleményben -, hogy a romániai magyarság helyzete jó, a kisebbségi kérdés ebben az országban megoldott. A Szövetségi Képviselők Tanácsa - többek között Tőkés László kérésére - Állásfoglalásban jelentette ki Neptun után: "Az SZKT 1993. szeptember 25-ei ülésén a tiszteletbeli elnök és a politikai alelnök helyzetelemzései, valamint Tokay György és Borbély László képviselők beszámolói és a frakciók állásfoglalásai alapján megállapította, hogy az RMDSZ három közismert politikusa mandátum nélkül vett részt és tárgyalt a hatalom képviselőivel, ami következményeivel jelentős politikai károkat okozott a szervezetnek." Ez volt a valóság és kilenc év után az SZKT állásfoglalásával akkor egyetértő Markó úgy emlékszik, hogy Tőkés embereket akart megsemmisíteni! Ugyancsak 1993-ban Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy egyfajta etnikai tisztogatás folyik Erdélyben. Ez ellen Bukarestben pánikhangulatban tiltakoztak egyes RMDSZ-képviselők, együtt a román politikai pártok vezetőivel. Pedig nyilvánvaló volt a magyarság háttérbe szorítása majdminden területen. - 1996 végére az RMDSZ-ben már megszokottá vált, hogy a döntéshozó testületeket megkerülve egypár vezető politikus párbeszédet folytat a román pártok képviselőivel, egyezségeket kötnek, s utólag az elnök elfogadtatja ezeket az SZKT-val. Ez történt az RMDSZ kormányba lépésekor is. Később lehetett dicsekedni azzal, hogy az egyházak visszakapnak egypár ingatlant, de ez általában csak papíron történt meg. Lehetett a romániai magyar oktatás bővítéséről beszélni, de az RMDSZ Operatív Tanácsa volt az, amely talán véglegesen aláásta a kolozsvári állami magyar egyetem ügyét és - természetesen "párbeszéd" útján - bevitte a köztudatba a multikulturalitás fogalmát. Ezután az SZKT határidőt szabott a kormánynak a Bolyai-egyetem visszaállítására. A határidő lejárta előtt pár órával hathatós RMDSZ-közreműködéssel kitalálták a Petőfi- Schiller-egyetemet (1998/687-es Kormányhatározat, egyik aláírója Tokay György miniszter). Emiatt az RMDSZ a kormányban maradt, egyetem azonban nem lett. Az RMDSZ-programban szereplő autonómiáról Frunda György kijelentette: "Nem lehet etnikai alapon létrehozni az autonómia intézményét, hanem a helyi közösségek kell létrehozzák. Véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában". Frunda: "Az etnikai alapú területi autonómia létrehozására nem látok esélyt". Clinton elnök modellértékűnek minősítette a román kormány kisebbségpolitikáját. Az utóbbi időben létrejönnek az SZDP és az RMDSZ között a protokollumok, de a megszabott határidőket a kormánypárt nem tartja be (például a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskola esetében, ahol négy évig húzzák-halasztják a megoldást, jóllehet a kormánypárttal kötött megállapodás csak egy évre szól!), vagy az országos protokollum lejárta előtt pár hónappal a megyei szintűeket nem hajlandó megkötni (Bihar, Kolozs és Kovászna megye). Az erdőket, földeket a sikerpropagandával ellentétben még mindig nem adják vissza, a Hargita megyei 85 ezer hektár visszajuttatott közbirtokossági erdő csak töredéke annak, amit a román kommunista állam elvett az erdélyi magyaroktól. A jó viszonyt fenntartandó, 1993 óta az RMDSZ vezetői sorozatban szervezték és szervezik a magyarországi baloldal politikusainak hivatalos erdélyi találkozóit, lakossági fórumait. A Fidesz, MDF és MIÉP politikusai is elég gyakran megfordulnak Erdélyben, de nem az RMDSZ hívására. Az együttgondolkodást szorgalmazó Markó elnök a megoldásokat közösen keresve általában a jobboldal, a nemzeti oldal rendezvényeit nem tiszteli meg jelenlétével. Azért gratulált oly gyorsan az erdélyi magyarság nevében is Medgyessy Péternek. A magyarázatot a villámgyors gratulációra Borbély Zsolt Attila adja: "A kormányváltásnak szurkolt, mert egy MSZP-SZDSZ-kormány alatt nem kell attól félni, hogy a közösség-önfeladás egy adott pontján Budapesten egy nemzetileg elkötelezett kabinet kijelenti, hogy eddig és ne tovább. Hogy elég volt az erdélyi magyarság érdekeinek kiárusításából". Ezért nem vett részt az idei bálványosi szabadegyetem rendezvényein. "Fölösleges a rendezvény-ellenrendezvény-féle rivalizálás", mondta Markó azután, hogy irányításával az RMDSZ létrehozta a MIT ellenében a MIÉRT-et, és első dolga volt a nyárádszentmártoni szabadegyetem megszervezése, melyen felvonult a magyarországi és romániai neokommunista politikusok egész sora. Kiss István emlékeztetett arra a hadjáratra, melyet Markó és csapata folytatott a halálosan beteg Zonda Attila ellen azért, mert az egy olyan demokratikusan működő megyei szervezetet akart kialakítani Maros megyében, amelyben a tagság véleményét is meghallgatják. Csapó József szenátor kiiktatása azért volt fontos, mert autonómia-statútuma nem tetszett a román kormányköröknek. Verestóy Attila szenátori széke annyira fontos volt, hogy a Kolumbán Gábor ellen folytatott sikertelen lejárató kampány után választási csalástól sem riadtak vissza. Udvarhely Erdély legrendezettebb, leglátványosabban fejlődő magyar városává vált Szász Jenő polgármestersége alatt, de a Verestóy uralta helyi "szövetség" évek óta áskálódik ellene. És a példákat lehet sorolni. Szőcs Gézától, Borbély Imrétől, András Imrétől, Kincses Elődtől, Bardóczy Csabától szabadulni kellett, mert másként gondolkodtak, mint a "párbeszéd" emberei. 2001 februárja óta húzzák-halasztják a Maros megyei Reform Tömörülés képviselőjének TKT-ba való kooptálását, Markó elnök hivatalának közreműködésével. Botrányos, ahogyan az RMDSZ-ben semmiféle vétséget el nem követő jelöltet megfosztották TKT-tagságától. Ez ügyben Markó Attila bizottsági elnök időhúzása ellenére 2002 áprilisában a Reform Tömörülésnek igazságot szolgáltató döntést hozott a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság. Az elnöki hivatal alkalmazottai - nyilvánvaló, hogy utasításra - egyszerűen nem gépelik le (!) a határozatot és nem hozzák nyilvánosságra a döntést. /Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke: Párbeszéd vagy konfrontáció? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./"

"A belső választások elmulasztása miatt keres jogorvoslatot a bukaresti bíróságon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Ezt okt. 7-i sajtótájékoztatóján fejtette ki. Indoklásában elmondta, hogy a jelenlegi SZKT törvénytelenül működik, így nem jogosult az újabb kongresszus összehívására. Markó Béla szövetségi elnök reagált a tiszteletbeli elnök sajtótájékoztatóján elhangzottakra. - Sajnos Tőkés László teljesen elveszítette politikai ítélőképességét, oda jutott, hogy feljelenti saját sorstársait a bukaresti bíróságon - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Példátlan eset, hogy egy magyar ember a bukaresti bírósághoz fordul a magyar érdekvédelmi szervezet ellen. Tőkés László az utóbbi időben mindennel megpróbálkozott már, hogy érvényesítse akaratát az RMDSZ-ben, s miután ez semmilyen más módszerrel nem sikerül, most a román bírósághoz fordult - mondta Markó. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy jelenleg folyik egy per a szövetség ellen: Corneliu Vadim Tudor pártja, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) igyekszik elérni, hogy a román bíróság nyilvánítsa törvénytelennek az RMDSZ működését. Markó szerint a püspök szét akarja verni az RMDSZ egységét. "Ezt viszont még neki sem engedhetjük meg, bármilyen nagy tiszteletnek is örvendett egykor. Ez ma nem jogosítja fel őt arra, hogy tönkretegye az RMDSZ egységét és egy platformra kerüljön a Nagy-Románia Párttal" - folytatta Markó. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a tiszteletbeli elnököt egyetlen alkalommal választották meg: 1993-ban a szövetség brassói kongresszusán, és akkor sem titkos szavazással, hanem tapssal. - Teljesen természetes volt, hogy ő az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. De amióta oda jutott, hogy feljelenti az RMDSZ-t a román bíróságon, ez a helyzet nem tekinthető természetesnek - fejezte be nyilatkozatát Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Tőkés László a bukaresti bíróságra viszi az RMDSZ-kongresszus ügyét. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"

"Okt. 9-én ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. A Tanács ülésén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető elnök-helyettes, Frunda György a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Dr. Verestóy Attila az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, Dr. Kelemen Atilla a Szövetség képviselőházi frakciójának elnöke és Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. Az Operatív Tanács közleményt fogadott el. A közlemény szerint az Operatív Tanács visszautasítja Tőkés Lászlónak a Szövetségi Képviselők Tanácsát rágalmazó állításait. Tőkés László intoleranciája, elvakultsága az RMDSZ belső demokráciát veszélyezteti. Inkább bízik Tőkés László a bukaresti igazságszolgáltatásban, mint a saját szövetségével való együttgondolkodásban. A belső választásokra az RMDSZ csíkszeredai kongresszusa nem rendelt el határidőt. A Szövetségi Képviselők Tanácsa elemezte a belső választások kérdését, és mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy közvetlen választásokat megrendezni úgy, hogy azt senki ne kérdőjelezhesse meg, rendkívül felelősségteljes feladat, az erről szóló döntést a következő kongresszusra bízta. Az egységes RMDSZ eddig is teljes elkötelezettséggel tudta képviselni a magyar nemzeti közösség ügyét. Az RMDSZ Operatív Tanácsa elítéli azt, hogy Tőkés László a bírósághoz fordult. /Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalásában leszögezte: október 7-én kelt közleményében arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy egyfelől panasszal fordult az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságához, másfelől semmisségi kérelmet nyújtott be a fővárosi Bírósághoz a Szövetségi Képviselők Tanácsának az RMDSZ VII. kongresszusa összehívását kimondó, szeptember 21-i határozata tárgyában, és szorgalmazta ugyanakkor, hogy a nevezett törvényességi fórumok kötelezzék a Szövetséget a közel egy évtizede törvényellenesen elodázott belső választások megtartására. A tiszteletbeli elnök szerint Markó Béla szövetségi elnök durva, személyeskedő támadással válaszolt. "Az RMDSZ szövetségi elnökének tisztségéhez, erdélyi magyarságunkhoz és a demokratikus politikai kultúrához méltatlan, személyeskedő és rágalmazó vádaskodását ezennel határozottan visszautasítom. " Markó Béla elnök szerint Tőkés saját sorstársait feljelentett. A püspök sorstársainak nem az Iliescu-féle román utódkommunista párttal lepaktált Markó-csoport, hanem az erdélyi magyar nemzeti közösség tagjait tartja. Markó szerint "Példátlan eset, hogy egy magyar ember a bukaresti bírósághoz fordul a magyar érdekvédelmi szervezet ellen" Valójában 2000-ben - kettős állampolgársága iránti kifogással - a román hatóságokkal maga az RMDSZ töröltette dr. Kincses Előd ügyvédet a parlamenti képviselőjelöltek listájáról; hasonlóképpen, az RMDSZ egyik minisztere indított peres eljárást az Udvarhelyért Polgári Egyesület székelyudvarhelyi és Hargita megyei tanácsosai ellen, másfelől a nevezett városi és megyei tanácsok RMDSZ-frakcióinak jogi keresete alapján a marosvásárhelyi Táblabíróság az UPE képviselőit éppen a minap zárta ki a helyi és megyei önkormányzati tanácsokból. A tusnádfürdői nyári szabadegyetem nemzeti eszmeiségét az RMDSZ-hez hasonlóan támadta Adrian Nastase román miniszterelnök, aki kijelentette: "Ha Corneliu Vadim Tudor magyarnak született volna, ő lehetne Tőkés László..." Lehetséges, hogy Markó Tőkés László tisztségéből való eltávolításának útját egyengeti. Egyébként a tiszteletbeli elnök meg- vagy újraválasztására nézve nincs rendelkezik. /Tőkés tiltakozik Markó kijelentése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

"Fey László elítélte Tőkés László püspököt, amiért a bukaresti bírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa döntését az RMDSZ következő kongresszusának összehívásáról, és kötelezzék a szövetséget a belső választások megtartására. /Fey László: Kilátások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a szövetség miniparlamentjéhez (SZKT) intézett levele felveti a kérdést: mennyire legitimek a kisebbségi képviseletek? Kincses Előd emlékeztetett: az RMDSZ 1993-as brassói kongresszusa, amelyen Domokos Géza helyett Markó Bélát választották szövetségi elnöknek, elhatározta az RMDSZ-en belül a közvetlen és titkos belső választások megtartását. A belső választás azonban nem történt meg. Az RMDSZ alapszabálya szerint "Az SZKT a szövetségi választások során megválasztott képviselőkből áll". Ilyen választásokra az SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ ideiglenes létrehozása óta - tehát 1993 óta - nem került sor. A romániai magyarság sorsára vonatkozó döntéseket ezért egy vitatott összetételű, választói legitimizáció nélküli testület hozza meg. Az általános választások előtt az RMDSZ hatalmi szóval kijelölt új, Maros megyei vezetése nem volt hajlandó előválasztásokat tartani. Az országos vezetés pedig a belső választásokat elszabotálta. Kincses leszögezte: fontos lenne a belső választások megtartása, mert csak így lehetne megismerni a politikusok, platformok tényleges támogatottságát, és elejét lehetne venni a korrupció gyanúba keveredett, népszerűtlen politikusok listán tartása miatti szavazói távolmaradásnak. Az RMDSZ 1999. évi csíkszeredai VI. kongresszusa ismételten a belső választások megtartása mellett döntött és elhatározta azt, hogy a miniparlament, a Szövetségi Képviselők Tanácsa mandátumát a rövidesen megtartandó belső választásokig meghosszabbítja. A belső választások pénzügyi fedezete is biztosított volt, de az Illyés Közalapítvány által kiutalt 15 millió forintból az RMDSZ vezetése végülis 7 gépkocsit vásárolt. 2001. tavaszán az SZKT úgy döntött, hogy nem tartja meg a belső választásokat és törvénytelenül meghosszabbította saját mandátumát. /Kincses Előd: Legitim kisebbségi szervezetek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ "