"Marosvásárhelyen ülésezik ferb. 27-én és 28-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A napirenden a májusi kongresszus előkészítése, az RMDSZ költségvetésének megvitatása, illetve a régóta esedékes átvilágító testület létrehozása szerepel. A korábbi gyakorlattól eltérően a mostani SZKT együtt ülésezik az egyházi vezetőket, értelmiségieket és civil társadalmi személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanáccsal. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: a marosvásárhelyi SZKT napirendjén szereplő ügyek közül a legnagyobb hangsúly bizonyára a kongresszusi előkészületekhez kapcsolódó javaslatok vitájára esik. - Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök és parlamenti képviselő szerint az SZKT súlypontját a kongresszus és a belső választások előkészítése kell hogy képezze. Arra a kérdésre, hogy a kongresszusig hátralévő időszakban folytatni kívánják-e az Alsócsernátonban megkezdett fórumsorozatot, Kónya-Hamar Sándor kijelentette: "Szerintem a csernátoni fórum ünnepi magaslatot jelentett, amelyet nem kellene arról a magaslatról . Az ott elkészült dokumentumok mindmáig az SZKT asztalán hevernek. Ezeknek a dokumentumoknak az RMDSZ belső politikájának a megvitatását és értékelését kellett volna előidézniük, tehát végeredményben a szövetség programjának a módosítását vagy kiegészítését. Amíg tehát megvitatása nem történik meg, minden további fórum csak rontana az RMDSZ megújulását célzó politikai kísérleten. Nem vagyok ennek híve, s nem voltam már Csernáton után sem, s a történtek azt igazolták, amitől féltem". A belső választások időpontjára és formájára vonatkozó kérdésre Kónya-Hamar elmondta: a korábban elfogadott választási szabályzatot a kongresszus még módosíthatja. Hogyha csak az általános tagnyilvántartásban szereplők szavazhatnak, azt jelentené, hogy kizárólag az RMDSZ-tagok döntenek, s nem pedig az erdélyi magyarság. Márpedig Kónya-Hamar szerint az lenne a jó, hogy az erdélyi magyarságnak is legyen szava ebben a kérdésben. Amennyiben a kongresszuson nem csak az RMDSZ-tagok szavazhatnának, könnyen előállhatna a magyarországi román önkormányzat körüli botránnyal azonos helyzet: erre az alkalomra mások is erdélyi magyarnak vallhatnák magukat, s szavazatukkal lehetetlen helyzetet teremthetnének. Ezt a lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagyni - tette hozzá. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-kongresszus szempontjából a Székelyföldön lenne a sor Marosvásárhelyen ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"

"A Szövetségi Képviselõk Tanácsa febr. 27-én és 28-án Marosvásárhelyen tartotta ülését. Bevezetõjében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet a koalíciós állapot pillanatnyi helyzetérõl, a magyar-magyar csúcsról, amely Magyar Állandó Értekezlet néven a kapcsolattartás intézményes fórumává vált. A szövetségi elnök külön hangsúlyozta az RMDSZ kezdeményezésére létrejött kis- és középvállalatokkal foglalkozó ügynökség jelentõségét, amelynek élére Birtalan József volt szállításügyi államtitkárt nevezték ki. Ezzel a kezdeményezéssel az RMDSZ bebizonyította, hogy nemcsak a kisebbségpolitika, hanem más, országos jelentõségû kérdések is foglalkoztatják. A kettõs állampolgárság ügyérõl elmondotta: többszöri éles felvetéseire nem kapott olyan választ, hogy amennyiben az RMDSZ vezetõsége kérné ezt, a magyar kormány megadná a kettõs állampolgárságot. Markó beismerte, hogy az RMDSZ-en belül igenis léteznek egymásnak feszülõ, egymásnak ellentmondó vélemények. " Én magam is számos tisztségviselõvel nem értek egyet, de senkinek sem szabad a nézetkülönbségeket szembeállítania az RMDSZ egységével." "Miközben a kormánykoalíció kilábalni igyekszik a bányászjárásokból, nem tekinthetünk el attól, hogy körvonalazódik egyfajta háttér-magyarellenesség" - figyelmeztetett Markó Béla és határozott állásfoglalást kért az SZKT-tól a kézdivásárhelyi '89-es eseményekben való részvételért nemrég alapfokon hozott ítéletek ügyében, az úgynevezett Agache-féle perben, éppúgy, mint a csernátoni fórum egyes résztvevõinek a brassói ügyészségre való beidézése esetében Tõkés László tiszteletbeli elnök megköszönte a Tokay György helyébe lépett új kisebbségügyi miniszternek, hogy az utóbbi években elsõ alkalommal hivatalosan felvette a kapcsolatot a vallási vezetõkkel és február 19- én Kolozsvárott találkozott püspökökkel és egyházi fõgondnokokkal. Tokayról viszont úgy nyilatkozott, hogy a leköszönt miniszter távozásának ódiumát rá, a tiszteletbeli elnökre akarta vetni. Igaz ugyan, hogy két évvel ezelõtt felvetette Tokay eltávolítását, mely kezdeményezéssel akkor magára maradt, ám két év után azt mondani, hogy Tõkés László miatt volt eltávolítva, ez politikai lejáratással, egyúttal visszautasított minden, általa kezdeményezett fórummal kapcsolatos vádat is és a magyar-magyar csúcs kapcsán a kettõs állampolgárság ügyét érintve úgy fogalmazott: az anyaországban "elnyilatkozták magukat egyes vezetõk, ahelyett, hogy az RMDSZ-szel kimunkáltak volna egy közös álláspontot." Az ülésen Markó-Tõkés pengeváltásra is sor került, mert a szövetségi elnök megkérdezte hogy az órákig húzódott vitának tulajdonképpen mi volt a célja? Mert végülis ugyanazok a személyek, önmagukat idézve, ugyanazt ismételték el, ami a már elhíresült fórumokon is elhangzott, és a kettõs állampolgárság érzelmi hátterét kihasználva ne próbálja senki kettéosztani a szervezetet. Tõkés László érve erre: amit nem kértünk, azt bizonyosan nem kapjuk meg. Ami elhalkul az RMDSZ-en belül, az elhalkul odaát is. Tokay György azt hangoztatta: felelõs romániai magyar politikus nem nyilatkozhat oly módon a kettõs állampolgárság kérdésérõl, hogy figyelmen kívül hagyja azokat a nemzetközi szerzõdéseket, amelyek Magyarországra szigorú kötelezettségeket rónak. Katona Ádám a kettõs állampolgárság kérdésének a szõnyeg alá seprésével vádolta az RMDSZ vezetõségét. Kijelentette: felelõsségre kell vonni azokat a "régi rendszer" maradványaiként tovább tevékenykedõ magyar külügyi szakértõket, akik egykor "legyúrták" a magyar-román alapszerzõdést, most meg "rossz tanácsokat adnak a jóhiszemû magyar vezetõknek". "Ezen a parton" a püspök úr eddig második személynek érezte magát a szövetségben, most már harmadik. Markó: Nem errõl szól az RMDSZ, hogy ki hányadik helyen áll, hanem arról, hogy aki elöl van, az mit tesz. Febr. 27-én délután a kongresszust elõkészítõ dolgokkal foglalkozott az SZKT. A vita végeredménye: a kongresszuson részt vesz az SZKT meg a Szövetségi Egyeztetõ Tanács mind a 181 tagja, 228 mandátum jut a területi szervezeteknek, 36 a pártoknak, platformoknak, 26 az ifjúsági szervezetek (MIT) képviseletének. A febr. 28-án folytatódó ülésen az SZKT kijelölte tagjait a program-, illetve alapszabályzat-módosító bizottságban Szatmári Tibor, Tamás Sándor, Székely Ervin, illetve Ráduly Róbert, Bulyovszkij Loránd, Márton Árpád személyében. Kijelölték az átvilágító bizottságot. A testület elfogadta a SZET döntését az átvilágító bizottság összetételérõl, amelynek tagjai Szabó Árpád unitárius püspök, Csávossy György SZET-elnök és Antal Attila. Az SZKT ugyanakkor elfogadta egy új, szociális kérdésekkel foglalkozó fõosztály létrehozására vonatkozó javaslatot. Az SZKT úgy döntött, hogy Csíkszereda legyen a következõ RMDSZ-kongresszus színhelye. - A tanácskozás több nyilatkozat és állásfoglalás elfogadásával ért véget: az SZKT elítélte az elmúlt idõszakban "az etnikai diszkrimináció minden jegyét magán viselõ koncepciós pereket", lásd a kézdivásárhelyi rendõrlincselés elítéltjeit, a brassói ügyészség beidézett RMDSZ-politikusokat, vagy az úgymond "rágalmazási" perben súlyos pénzbüntetésre ítélt Kolumbán Gábort, Hargita megye tanácselnökének esetét. Az SZKT állásfoglalásban hívta fel a figyelmet arra, hogy az Országos Audiovizuális Tanács túllépte jogkörét, és alkotmányos jogokat korlátozott, amikor határozatban kötelezte a nem román nyelven sugárzott rádiós és televíziós mûsorok szinkrontolmácsolását, illetve román nyelven való feliratozását. Az SZKT megbízta a szövetség vezetõit, hogy járjanak el Eva Maria Barki bécsi jogász Romániából történt kiutasításának visszavonása érdekében. Az SZKT zárt ülést rendelt el a költségvetés megvitatására, amelyet azonban elhalasztott a testület áprilisra tervezett ülésére. /Marosvásárhelyen: Mi fõ a kondérban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1., Székely Kriszta: Csíkszereda az RMDSZ-kongresszus színhelye Nem az RMDSZ-en múlik a kettõs állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

"A Szabadságnak nyilatkozott Eckstein-Kovács Péter a kézdivásárhelyi elítéltek ügyében, akiket az 1989-es forradalmi események nyomán pereltek be egy milicista őrnagy meggyilkolásának vádjával. A miniszter kijelentette, hogy az 1989-es decemberi események kapcsán "a jogalkalmazás bizonyos esetekben szelektíven történik", ugyanis amikor áldozatok és tettesek ugyanazon nemzetiségűek voltak, nem történt felelősségre vonás. A lap szerint az ügyben aláírásgyűjtést kezdeményeztek, amit az SZKT egyöntetűen támogatott. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

Csávossy György, a SZET elnöke az SZKT-n kifogásolta, hogy a SZET nem rendelkezik azokkal a döntéshozatali jogokkal amelyek megilletnék. Szerinte e testületben összpontosul a romániai magyar szellemi élet elitje, ezért újra kell gondolni annak szerepét. Elmondotta: mindenképpen szükség van az alapszabályzat módosítására. A történelmi egyházak intézménye a legstabilabb intézmény Erdélyben még a mai napig is. Az utóbbi időben azonban képviselőik mind ritkábban vesznek részt a SZET ülésein, valószínű úgy érzik, hogy nem ez az a fórum, amelyen híveik érdekeit igazán képviselni tudják. Újra kell gondolni a Szövetségi Egyeztető Tanács szerepét. Vagy meg kell szüntetni a SZET-et és egyesíteni kell az SZKT-val, vagy nagyobb beleszólási jogot kell biztosítani számára az RMDSZ döntéshozatalában - állította Csávossy. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

"A múlt hét végi marosvásárhelyi SZKT végül mégsem az utolsó a kongresszus előtt - határozott febr. 28-án a testület, április 18-ban jelölve meg a következő SZKT időpontját, a helyszínről viszont nem döntöttek. Alapszabályzat-ellenesnek ítélt döntés miatt mondott le febr. 28-án az SZKT-n Bodó Barna és Somai József az SZKT állandó bizottsága alelnöke és titkára. Õk ugyanis 1998. október 20-án beadvánnyal fordultak az RMDSZ Szabályzat-felügyelő Bizottságához. Mint ismeretes, az SZKT október 3-i, rendkívüli tanácskozásán tárgyalta az RMDSZ további kormányban maradását, illetve kilépését. Akkor három javaslat volt: a kolozsvári megyei szervezet kilépést indítványozott; Szilágyi Zsolt képviselő a bennmaradást újabb határidős feltételekhez kötötte javaslatában; az Ügyvezető Elnökség a Petőfi-Schiller egyetemre vonatkozó kormányhatározat miatt a kormányban maradást javasolta. A név szerinti szavazás elvi kérdésre vonatkozott: a bennmaradásra. A szavazat ennek értelmében csak igen, illetve nem lehetett. Ez a kérdésfeltevés viszont az SZKT kétharmados támogatottságát feltételezi, az alapszabályzat szerint. Az ismert 59-37 eredményű, név szerinti szavazás nem elegendő tehát a kilépés-bennmaradás kérdésének eldöntésére - érveltek október 20-i beadványukban Bodó Barna és Somai József és hangsúlyozták: a fentiek értelmében az október 3-i SZKT-döntést nem tekinthetik a kormányzati szerepvállalás kérdésében érvényesnek. Kérték a Szabályzatfelügyelő Bizottságot, foglaljon állást a jelzett kérdésben. Ez meg is történt, mint ahogy azt a Szabályzat-felügyelő Bizottság 1/1998-as határozata tanúsítja, mely szerint a SZFB megalapozottnak tekinti a Bodó Barna és Somai József által előterjesztett beadványban foglaltakat, s az Alapszabályzat 47. szakasza értelmében, formai és eljárási szempontból alapszabályzat-ellenesnek minősíti az SZKT-nak a kormányzati szerepvállalás tárgyában hozott szeptember 5-i és október 3-i határozatát. A határozat ellen fellebbezésnek van helye, melyet két, soron következő SZKT lejártáig lehet előterjeszteni. Bodó Barna és Somai József február 23-án élt is e fellebbezési jogával. Bodó Barna és Somai József lemondó nyilatkozata így rögzíti a tényeket: az SZKT 1999. február 28-i tanácskozásán az SZFB elnöke ismertette a helyzetet, vagyis hogy fellebbezést nyújtottunk be a testülethez, de az SZKT nyilvánossága előtt nem azt jelentette be, ami a határozatuk lényege, hogy indítványunkat elfogadta, hanem azt, hogy elutasította azt. Nyilvánvalóan valótlan és tendenciózus kijelentését másodszori hozzászólásában sem igazította ki. A SZFB elnöke, Markó Attila eljárása minősíthetetlen. /Bögözi Attila: Mégsem volt az utolsó SZKT a marosvásárhelyi! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./"

Az RMDSZ márc. 10-én Bukarestben sajtóértekezletet tartott. A RMDSZ vezetése teljes mértékben egyetért az ügyészségi zaklatásnak kitett politikusok tiltakozásával, és követeli, hogy vessenek véget a minden jogi alapot nélkülöző eljárásnak a tavalyi alsócsernátoni fórumon felszólalókkal szemben - hangzott el a sajtóértekezleten. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: az ő kezdeményezésére az SZKT legutóbbi ülésén már elítélte, hogy a brassói fellebbviteli bíróság mellett működő ügyészség a kolozsvári polgármester feljelentése alapján vizsgálatot kezdett az alsócsernátoni fórum résztvevői ellen, személyesen kérte fel Románia főügyészét, az igazságügyi minisztert /aki egy korábbi nyilatkozatában tagadta azt, hogy Markó őt ez ügyben megkereste volna/ és Emil Constantinescu államelnököt, hogy járjanak közbe a vizsgálat beszüntetése érdekében. Amennyiben folytatódik a romániai magyar politikusok szabad véleménynyilvánítása, valamint a szólásszabadság ellen irányuló ügyészségi eljárás, az RMDSZ a román és a nemzetközi emberi jogi fórumokhoz fordul az ügyben - közölte a szövetségi elnök. /Az RMDSZ a brassói ügyészség jogszerűtlen eljárásának beszüntetését követeli. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

"Dr. Tamás Sándor parlamenti képviselő számos dokumentummal nyújtott tájékoztatás az Agache-ügyről. Ebből közölt összeállítást a napilap. 1989 óta Oroszhegy és Zetelaka mellett. Kézdivásárhely is a "bűnös" székelyföldi települések lajstromában szerepel. Kézdivásárhelyen 1989. dec. 22-én meglincselték Aurel Agache őrnagyot, a gazdasági rendőrség hírhedt vezetőjét. Agache rettegésben tartotta lakosságot, visszaéléseit többen is jelentették a milícián, végül az ügyészség "büntetésből" áthelyezte Agachét Kézdivásárhelyről Barótra, ahonnan ismét "büntetésből" visszahelyezték Kézdivásárhelyre. Az ügyvédek kérésére az áldozatok sorra vallomást tettek arról, hogy mit művelt Agache, törvénytelen házkutatásokat tartott, aranyat vett el az emberektől, egyeseket megvert. 1993-ban Iliescu államfő elnöki rendelettel forradalmi mártírhőssé nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot is kapott. Bákóban utca viseli a nevét. 1991. nov. 26-án őrizetbe vették Héjja Dezsőt, 29-én Filip Orbán Daniella tanárnőt, dec. 4-én pedig Paizs Ottó borbélyt. Mindhármuknak egy hónapig vizsgálati fogságban tartották. - Agache özvegyének kérésére újból foglalkozni kezdtek az üggyel, 1997. okt. 14-én kihallgatták Paizs Ottót és Héjja Dezsőt, Filip Orbán Daniella nem jelent meg a kihallgatáson. Kiss Alexandru ügyvéd 1997. dec. 15-én elkészítette a vádiratot, melyben a fenti három személy vádlottként szerepel. 1998. febr. 9-én tartották meg az első tárgyalást, febr. 15-én ítéletet hirdettek: Filip Orbán Daniela hét év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó négy év, Reiner Anton három év /felfüggesztett/, Konrád Jánost felmentették. A négy elítéltnek összesen 260 millió lejt /kb. 20 ezer dollár/ kártérítést köteles fizetni, továbbá meg kell fizetniük a perköltséget is. A bíróság elrendelte a vádlottak letartóztatását. Az ügyvédek fellebbeztek, a rendőrség nem kapott letartóztatási parancsot. Az RMDSZ kézdiszéki és kézdivásárhelyi szervezete febr. 19-én, az RMDSZ legfelső fóruma, az SZKT febr. 27-én, a Reform Tömörülés RMDSZ-platform márc. 6-án tiltakozott az igazságtalan ítélet ellen. A vádlottak hozzátartozói és ismerősei éhségsztrájkot kezdtek tiltakozásul. Ezt a tiltakozási formát aláírásgyűjtési akció váltotta fel. /Oroszhegy és Zetelaka után... Kézdivásárhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16., 17./"

A Gyergyói-medence RMDSZ szervezetei is megtartották tisztújító közgyűlésüket. A szavazás eredményeként Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, az SZKT elnöke lett az RMDSZ Gyergyó területi elnöke. /Új Kelet (Gyergyószentmiklós, független információs hetilap), márc. 30. - 13. sz./

"Ápr. 16-án ülésezett Kolozsvárott a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), az RMDSZ VI. kongresszusának előkészítésével foglalkoztak. Markó Béla szövetségi elnök az elmúlt időszak eseményeire visszatekintve úgy értékelte: sem kül-, sem belpolitikai vonatkozásban nem egyértelmű még, hogy Románia melyik utat választotta. Jelen pillanatban még nem lehet tudni, hogy a térség országai - leszámítva Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot - milyen érdekszférák felé sodródhatnak. - Márton Árpád Kovászna megyei képviselő, az RMDSZ alapszabályzat-módosító bizottságának a tagja javasolta: vitassák meg a testület struktúrájára, hatáskörére, munkájára vonatkozó módosító indítványokról. A felszólalók abban egyetértettek: elengedhetetlen feladat a romániai magyar értelmiség "visszacsalogatása", a civil társadalom szerepének erősítése a döntések meghozatalában. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a SZET részt kíván venni a jövőben a politikai döntéshozatalban. A testület elfogadta, hogy a SZET képviselőket delegáljon az SZKT-ba és a megyei, illetve területi képviselők tanácsaiba, az egyházak képviselői pedig valamennyien tanácskozási jogot kapnak. /Székely Kriszta: Ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács Erősíteni a civil szféra szerepét a döntéshozatalban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./"

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Markó Béla szövetségi elnöknek szóló nyílt levelében leszögezte: az RMDSZ-platform saját meghívottjaiként Szőcs Géza írót és Hegyi Sándor református lekészt jelölte az RMDSZ VI. kongresszusára. Mindkét meghívott jelölését visszautasították, arra való hivatkozással, hogy határidő után érkezett a választási biztoshoz, az EMK tiltakozik a hátrányos megkülönböztetés ellen, hiszen mások még később letett jelöléseit elfogadták. A népi-nemzeti platform azért fordult a szövetségi elnökhöz, hogy saját meghívottjaiként kérje föl Hegyi Sándort és Szőcs Gézát a részvételre. A levélben emlékeztettek az SZKT-ülésen elhangzott interpellációra, mely szerint a csendőrség újabban, tehát mióta az RMDSZ kormányon van, utasítást kapott az ún. szeparatisták megfigyelésére. /Az EMK nyílt levelet küldött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Ápr. 23-án Marosvásárhelyen, a Bernády Házban ülésezett a legutóbbi SZKT-döntés alapján a Markó Béla szövetségi elnök által összehívott, kongresszus előtti RMDSZ- egyeztető kerekasztal, melyen jelen voltak a SZET-, ÜE-, SZKT- elnökök, a területi szervezetek elnökei, pártok, platformok vezetői, valamint az alapszabályzat- és a programmódosító bizottságok tagjai. Több elvi kérdésben született döntés. Ilyen például az SZK-SZET viszonya. Úgy döntöttek, hogy megmarad mind a két testület, viszont évente legalább egyszer közösen üléseznek. Ezen kívül a SZET tagjai megfigyelői státusban, tanácskozási joggal vehetnek részt az SZKT ülésein. - Maradt a korábbi szabályzat, hogy a szövetségi elnököt a kongresszus választja meg. A képviselők, szenátorok kijelölése előválasztásokon történik, s ahol nincsenek ilyen előválasztások, ott viszont az SZKT meg az OT is beleszólhat a jelölésekbe, épp azért, hogy ne csak egy szűk körű testület döntése nyomán történjenek a jelölések. Az Operatív Tanács (OT), a jövőben állandó testületként fog működni, de csak időszakonként ül össze. A tiszteletbeli elnöki funkció megmarad, viszont a kerekasztal megerősítette azt a két alapszabályzati passzust, amely előírja: az RMDSZ legfelsőbb képviseletét a szövetségi elnök látja el, és ő ad mandátumot a tisztségviselőknek, hogy a szövetséget képviseljék. Ezenkívül minden RMDSZ- tisztségviselő számára a testületi döntések - SZKT, OT - kötelezőek. /Bögözi Attila: Lépés egy összetartó kongresszus felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

"Szőcs Géza nyílt levelet intézett az RMDSZ kongresszusához. " Kedves RMDSZ! Én most kilépek belőled. Vagy, ha úgy tetszik: kilépek Önből. Kilépek Önök közül." - kezdte a sértődött hangon. "Mint ismeretes, az RMDSZ nem akarja, hogy jelen legyek a szövetség csíkszeredai kongresszusán: sem küldöttként, sem meghívottként, sehogyan." "Az RMDSZ tehát - mellőzésemből ezt olvasom ki - csapást mért a kommunista diktatúrával való nyílt szembenállás értékére mint előzményre." "Már itt szeretném jelezni, hogy az RMDSZ-től - szemben a későbbi vezetők által követett gyakorlattal - soha egyetlen lej fizetést, honoráriumot, költségtérítést nem vettem fel." Szőcs Géza rátért a pénzügyekre: Az RMDSZ ellenőrző bizottsága "engem mintegy 25 millió forint kezelésében elmarasztaló jelentését az SZKT egyszeri hallásra elhadart, paródiaszerű felolvasás után elfogadta. Ez ellen a határozat ellen fellebbeztem az RMDSZ legutóbbi, marosvásárhelyi kongresszusához. A kongresszus második napján az ellenőrző bizottság közel húszmillió forintnyi, velem szembeni követelésről elismerte, hogy megalapozatlan, következésképp tarthatatlan vádakra épül. Ám ahelyett, hogy a meghurcolásért bocsánatot kért volna, a fennmaradó, mintegy 7 millió forintnyi összegről továbbra is vitatta, hogy jogszerűen kezeltem-e ezeket a - hangsúlyozom: nem az RMDSZ-nek szóló - pénzeket. Ekkor, mint ismeretes, azt kértem az RMDSZ-től: ha úgy ítéli meg, hogy követelése van velem szemben, indítson jogi úton eljárást ellenem." /Szőcs Géza: A kunostinca. Levél az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"RMDSZ-kongresszus - máj. 15-16./ Május 15-én Csíkszeredában megkezdődött az RMDSZ VI. kongresszusa. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy "az utat ki kell jelölni, az utat meg kell építeni, az úton végig kell menni. Az úton időről időre meg kell állni, vissza kell nézni, hogy jönnek-e utánunk azok, akikkel együtt indultunk." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott a kormány "exportkirakat" politikájára. Megállapította, hogy az erdélyi magyarok, németek, szlovákok és cigányok ugyanazon etnikai tisztogatásnak és erőszakos asszimilációnak vannak kitéve, mint a koszovói albánok vagy a vajdasági magyarok. A román politikai elit továbbra is a kétkulacsos politikát alkalmazza. "Koszovó után nem lehet úgy politizálni, mint annak előtte. Új politikai helyzet adódott, amelyet kihasználatlanul hagyni több, mint bűn - hiba volna". Ezek után Tőkés László 12 pontos javaslatcsomagot mutatott be: erdélyi helyzet feltárása, a megújulási RMDSZ-fórumok újraértékelése, az Erdély- központúság programba foglalása, román? romániai magyar kerekasztal szervezése, a kormánybeli részvétel felülvizsgálata, a magyar állami egyetem helyreállítása, Románia nemzetállami státusának megváltoztatása, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása, politikai nyilatkozat kibocsátása autonómia-ügyben, felhívás külföldön élő erdélyiekhez, új nemzetstratégia kidolgozása. Ezek elfogadását kérte a kongresszustól. - Emil Constantinescu államfő levelét Constantin Teleaga elnöki tanácsos tolmácsolta, majd Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter Radu Vasile miniszterelnök kongresszushoz intézett levelét olvasta fel. A magyarországi vendégek közül Dávid Ibolya igazságügyminiszter (MDF-elnök), Németh Zsolt külügyi államtitkár (FIDESZ-alelnök), Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az MSZP részéről Nagy Sándor alelnök, a Független Kisgazda Párt részéről Lányi Zsolt alelnök, az SZDSZ részéről Dornbach Alajos országgyűlési képviselő mondott köszöntő beszédet. Az SZKT, a SZET, az Országos Önkormányzati Tanács, az Operatív Tanács, Ügyvezető Elnökség beszámolója után több mint hatórás vita következett, majd mind a kilenc beszámolót elfogadták a küldöttek. A kongresszus munkálatai reggel hatig kitolódtak. Markó Bélát újraválasztották szövetségi elnöknek /431 küldöttből 274-en szavaztak rá, Kincses Elődre pedig 157-en./ Markó Béla megköszönte a bizalmat, Kincses Előd pedig jelentős sikernek mondta a szavazás eredményét, amely jelzi, hogy a tagság nagyrésze az RMDSZ megújítását akarja. /Egy nap és egy éjszaka sűrített krónikája: Markó Béla maradt az RMDSZ elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17., Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ Máj. 16-án, a második napon újabb köszöntő beszédek hangzottak el. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció pártja tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a koalícióba való belépéssel sokat nyert a szlovákiai magyarság. Patrubány Miklós, a Világszövetség Erdélyi Társaságának elnöke a kettős állampolgárságról szólva kijelentette: ez csak elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. A kongresszuson a küldöttek elfogadták, hogy kiemelten támogatni kell a csángók magyar nyelvhasználatát az oktatásban és a hitéletben. Az önálló magyar egyetem és a Petőfi-Schiller Egyetem közti különbségre hívták fel többen a figyelmet, és kérték a Szövetséget, hogy ne fogadja el a magyar-német főiskolát. A külpolitikára, a szociális védelemre, az önkormányzatokra, az egészségügyre, az egyházakra, az ifjúságra és a gazdaságra vonatkozó cselekvési prioritások megbeszélése után gazdasági kérdésekről volt szó. A kongresszus két nyilatkozatot fogadott el. Az egyik a koszovói válságra vonatkozik, a másik pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának prioritásait tartalmazza. /Gui Angéla: Csíkszeredában szombaton és vasárnap zajlott le az RMDSZ VI. kongresszusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./"

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Takács Csaba jelenlegi ügyvezető elnököt bízta meg az új ügyvezető elnökség kialakításával. Az ügyvezető elnököt és az ügyvezető elnökséget az SZKT és a SZET együttes ülése nevezi ki a szövetségi elnök javaslatára. Takács Csaba elmondta, hogy elkezdte a konzultációkat az ügyvezető elnökség kialakítását illetően. Fontosnak tartja a belső választások megtartását, az önkormányzati választások előkészítését, illetve a parlamenti választások megszervezését és lebonyolítását. - Jún. 15-től Markó Béla kinevezte Szatmári Tibort az RMDSZ sajtóirodájának vezetőjévé. /Takács Csaba marad az ügyvezető elnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

"Jún. 19-én Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa, amelynek mandátuma a májusi kongresszuson lejárt. Ezzel párhuzamosan kezdte el munkálatait a Szövetségi Képviselők Tanácsa is, amelynek napirendjén elsősorban a belső választásokra, valamint az önkormányzati választásokra vonatkozó szervezési intézkedések szerepeltek. Délután SZET-SZKT együttes ülésre került sor, amelyen megerősítették tisztségében Takács Csaba ügyvezető elnököt, és az ügyvezető elnökséget, majd kijelölték a belső választásokat koordináló munkacsoportot, a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottságot, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságot és a Szövetségi Ellenőrző Bizottságot. A Szövetségi Egyeztető Tanács az RMDSZ társult tagjainak döntéshozó fóruma. Tagjai a kulturális, az oktatási, szociális, tudományos, művészeti, ifjúsági és különböző szakmai szervezetek által delegált képviselők, továbbá több más egyházi, kulturális, tudományos és közéleti személyiség, akiket a szövetségi elnök hív meg - teljes vagy tanácskozási jogkörrel. A SZET elvi állásfoglalásokat bocsát ki a romániai magyar nemzeti közösséggel kapcsolatos alapvető kérdésekről; összehangolja a társult tagok tevékenységét; határozati javaslatokat tesz az SZKT-nak és véleményezheti az SZKT határozatait; szakmai segítséget nyújt a Szövetség különböző döntéshozó testületeinek, és beszámolót kérhet a Szövetség vezető tisztségviselőitől. Az RMDSZ múlt hónapi, VI. kongresszusa különböző módosításokat hozott a SZET hatáskörét illetően: a SZET, amely eddig csak konzultatív szerepet töltött be, most bizonyos esetekeben részt vesz a döntéshozatalban is: a módosított alapszabályzat szerint évente egyszer kötelező módon SZET-SZKT együttes ülésre kerül sor, bizonyos döntéseket - az ügyvezető elnökség, illetve a különböző bizottságok kinevezése, az RMDSZ költségvetésének elfogadása - e két testület csakis együttesen hozhat meg. - A SZET alakuló ülését Markó Béla szövetségi elnök vezette, aki megköszönte Csávossy György leköszönő elnöknek négyéves tevékenységét. Megválasztották a SZET Állandó Bizottságát: Kelemen Hunort választották elnöknek. Alelnök maradt Káli Király István, a titkár pedig Antal Attila. - A SZET-üléssel egyidőben tartotta tanácskozását az SZKT is. A kongresszus meghosszabbította a testület mandátumát a novemberi belső választásokig. Az SZKT a belső választásokkal kapcsolatos határozattervezetek véglegesítésére munkabizottságot hozott létre. - A SZET-SZKT együttes ülésén Markó Béla tartott politikai beszámolót. A koszovói tragédiának el kell gondolkodtatnia a nemzetközi szervezeteket azon, hogy milyen módszerekkel lehet az ehhez hasonló konfliktusok kirobbanását megelőzni. A szövetségi elnök szerint az európai intézmények csak afféle "fájdalomcsillapító szerepet" töltöttek be, a kisebbségi jogok védelmére kialakított mechanizmusai gyengék. Az RMDSZ-nek mint Európa legnagyobb nemzeti kisebbség képviselőjének kezdeményező szerepet kell betöltenie abban, hogy ezek az ellenőrzési mechanizmusok valóban hatékonyakká váljanak. Markó kifejtette: a szövetségi elnöki hivatalban át kell gondolni néhány hatáskört, és új munkacsoportokat kell létrehozni. Ezek közé sorolta a sajtótevékenységet - amelynek nemrég kinevezett felelőse Szatmári Tibor -, illetve a bel- és külpolitikai munkacsoportot. Amint azt korábban már bejelentette, az ügyvezető elnöki tisztségre Markó Béla ismét Takács Csabát jelölte. Takács Csabát végül a két testület tagjai, titkos szavazással, 84:36 arányban újraválasztották tisztségébe. A két testület szintén titkos szavazással döntött a Takács által javasolt ügyvezető alelnökök személyéről. A testület új összetétele a következő: területi szervezetekért felelős alelnök Nagy Zsolt, önkormányzati alelnök Madaras Lázár, művelődési és egyházügyi alelnök Sebesi Karen Attila, oktatási alelnök Nagy F. István, gazdasági alelnök Péter Pál, a kormányzati tevékenységért felelős alelnök Borbély László. /Székely Kriszta: Együttes ülésen a SZET és az SZKT. Megalakult az új ügyvezető elnökség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

Az SZKT és a SZET jún. 19-i marosvásárhelyi együttes ülésén Murvay Miklós, SZKT-tag, aradi városi tanácsos javasolta, hogy az RMDSZ hozza létre a Damjanich János nevet viselő közalapítványt, amely az aradi vértanúk emlékművének újraállításával kapcsolatos intézkedésekben képviseli a szervezetet, gyűjtést szervez a szobor helyreállításához szükséges költségek fedezésére, kiadványaival előkészíti a román közvéleményt a szobor elfogadására, illetve megszervezi az ifjúság hagyományőrző nevelését. Továbbá azt indítványozta, hogy alakuljon egy közös magyar-magyar szoborbizottság e lépések szigorú egyeztetésére, és hogy az UNESCO ismerje el a Zala György alkotta aradi Szabadság-szobrot a világörökség részeként, és ezt védett műemléknek nyilvánítsa. Ez az alapítvány felvállalhatja, hogy összegyűjti Erdély területén az 1848-as emlékeket, és ezekhez méltó kiállítást szervez. /Alapítvány létrehozását javasolták az aradi vértanúk emlékművének helyreállítása érdekében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa elnöksége Szovátán rendezett tanácskozásán véglegesítette a helyhatósági választások előkészítéséről és lebonyolításáról, valamint az RMDSZ Országos Kampánystábjának létrehozásáról szóló két határozattervezetet, amelyet a szeptemberben tartandó Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé terjesztenek megvitatásra. Takács Csaba ügyvezető elnököt elmondta, hogy az elfogadott határozattervezetek döntenek az önkormányzati tisztségviselők, a polgármesterek és tanácsosok jelölésére vonatkozóan is. Székelyföldön és a többségben magyarlakta településeken az előválasztásos rendszer szerepel a javaslatban. A tisztségviselőknek, függetlenül attól, újraindulnak-e vagy sem a választásokon, be kell számolniuk négy éves tevékenységükről. Azokon a településeken is, ahol a magyarság létszáma nem haladja meg a húsz százalékot ajánlatos az önálló polgármester-jelölt indítása. /Készülődés a helyhatósági választásokra El kell számolniuk helyi választottjainknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke aug. 31-én kelt nyílt levelében kifejtette az RMDSZ autonómia-koncepciója megvalósulatlansága fölött érzett elégedetlenségét. Katona Ádám idézte az RMDSZ érvényes programjának idevágó részét, melyet az RMDSZ kolozsvári kongresszusa /1995. május 26-28./ fogadott el, hiányolva a megfelelő statútumot. "Van okunk a szégyenre, ha meggondoljuk, hogy máig sincs autonómia memorandumunk és nincs autonómia statútumunk, pedig a romániai magyar nemzeti közösség mintegy tízszer nagyobb lélekszámú a délvidékinél...". A Romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómia statútum-tervezetét dr. Csapó József szenátor már 1995. folyamán elkészítette, és az SZKT, illetve az RMDSZ Jogi Szakbizottsága elé tárta, azonban máig sem került a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. Katona kitért arra, hogy az RMDSZ-en belüli "retrográd erők", amelyek "Szövetségünk megalakulásától mindmáig akadályozták és akadályozzák a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezésének megvalósítását. Ismeretes hogy ezen retrográd erők szabotálták el mindmáig autonómia szabályozásunkat, miattuk nincs mindmáig az RMDSZ-nek elfogadott autonómia statútuma, amely nélkül pedig nincs előre lépés belső önrendelkezésünk megvalósításának útján." Katona Ádám haladéktalanul kérte: a Csapó-féle tervezetet tűzzék a szeptemberi SZKT napirendjére. /Katona Ádám nyílt levelet írt Markó Bélának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./"

"Szept. 3-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A november 13-ra tervezett belső választásokat vitatták meg. Markó Béla szövetségi elnök ismertette az RMDSZ VI. kongresszusa óta eltelt időszak lényegesebb belpolitikai eseményeit. A jelen levő területi elnökök szerint a belső választásokra kijelölt dátumig lehetetlen megejteni a szükséges szervezési intézkedéseket, ezért javasolták annak elhalasztását. A döntés a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szeptember 18-i ülésén várható. Elhangzott még, hogy az RMDSZ-nek nincs naprakész tagsági nyilvántartása. Kolozs megye álláspontját ismertetve Kónya-Hamar elmondta: nem értett egyet a közvetett, tehát elektoros változattal, hiszen ez a választójog megsértését jelenti. A képviselő, akit a napokban immár negyedszer választottak meg a képviselőház titkári tisztségébe, elmondta: ennek a tisztségnek a betöltése elsősorban az "ellenzéki időkben" jelentette az igazi kihívást. A titkári munkakörben elsősorban olyan feladatok tartoznak, mint az ülések előkészítése, a törvények szövegének véglegesítése, a képviselőház külügyi protokolljának szervezése. /Székely Kriszta: Ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Javasolták a belső választások elhalasztását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa ülésén többen javasolták, hogy a belső választásokat országosan egységes rendszer szerint - közvetett, elektoros módon - bonyolítsák le. Az értekezleten szó esett az önkormányzati választásokról is. Leszögezték: azon helységekben, ahol a magyar lakosság számaránya 55 % fölötti, sikerülnie kell saját polgármestert választani, az önkormányzati tanácsokban pedig megszerezni a feltétlen többséget. Az 50 % feletti magyar jelenlét kötelezővé teszi előválasztás tartását, illetve a jelölések ilyen úton történő véglegesítését. Markó Béla szövetségi elmondta, hogy jelentős törvényeket kell véglegesíteni, a tulajdont szabályozó törvényekről van szó a szenátusban, a képviselőházban a közigazgatási törvényről. - A privatizációból a magyaroknak nem szabad kimaradniuk. A tanácskozás után Kincses Előd (Maros megye) ismertette elhangzott javaslatát: az SZKT megválasztását össze kell kötni az önkormányzati előválasztással. A belső választáson mindenki részt vehetne, aki magát magyarnak tartja. Viszont az RMDSZ-tag más urnába helyezi el a szavazatát, mint a nem tag. A tagok szavazata egyként vonatkozna mind a szövetségi küldött, mind a polgármester, illetve a tanácsos személyére. A nem tagok szavazata ugyancsak döntő a közjogi funkciók, a polgármester és a tanácsosok szempontjából. Így aztán meg is lehetne látni, hogy a köztisztviselői funkcióra javasolt jelölt a nem RMDSZ-tagok között milyen szimpátiának örvend. Kónya Hamar Sándor (Kolozs megye) szerint: "Tisztázni kell, hogy miért történtek mulasztások. Tíz éve nem sikerült legitimizálni egy vezetést. Sajnos, a megyei szervezeteknek nincs egységes és érvényes nyilvántartásuk./(Csomafáy Ferenc): Tovább tolták a belső választások időpontját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

Augusztus elején megalakult az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Szociális Főosztálya. (Ügyvezető alelnök Péter Pál.) A főosztály máris olyan információs hálózat kiépítését kezdte el, amely közvetítő szerepet töltene be a szociális problémákkal foglalkozó civil szervezetek, alapítványok, egyházi és karitatív szervezetek, a parlamenti frakciók és bizottságok és az SZKT Szociális Bizottsága közötti hírcserében. A szociális főosztály a területi szervezetek révén tudósítani szeretné a magyar kisebbségi (vagy kisebbségi érdekeltségű) civil szervezeteket a törvénymódosításokról, új jogszabályokról, pályázati lehetőségekről, cselekvési prioritásokról. Az új főosztály tervezi a szociális szervezetek országos találkozójának megszervezését. Ennek érdekében a főosztály arra kéri a területi szervezeteket, hogy készítsenek átfogó és pontos kimutatást a helyi civil szervezetekről és alapítványokról - egy országos adatbázis létrehozása érdekében. /Az RMDSZ a civil társadalomért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./

Szeptember 2-án megalakult Kolozsvárott az RMDSZ Nemzetépítő Platformja (NÉP), egyelőre Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs és Maros megyei RMDSZ-tagok részvételével. A platform ideiglenes vezetését Vekov Károly (elnök), Izsák Balázs és Pápay Zoltán (alelnökök) látja el. Dokumentumaikat a szeptember 18-án esedékes ülésen terjesztik a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. A sajtónak előzőleg eljuttatták a platform zászlóbontó szándéknyilatkozatát, programtervezetét, valamint Vekov Károlynak A tanügyi törvények című terjedelmes elemzését az érvényben lévő, a magyar nyelvű oktatást és önálló intézményépítést korlátozó, a jelenlegi RMDSZ-vezetés hathatós közreműködésével megszületett jogszabályokról. A Romániai Magyar Szó szeptember 8-ai számában támadás jelent meg a születőben lévő kezdeményezés ellen, Fey László tollából. A Nemzeti Platform szándéknyilatkozatában kifejtette, hogy elégedetlen a tíz év mérlegével, a koalíciós kormányzati időszak eredményeivel és az RMDSZ teljesítményével is. Megmaradásunkat és ittmaradásunkat őseink földjén csak akkor látjuk biztosítottnak, ha változtatunk eddigi politikánkon - olvasható. A platform az RMDSZ programjának megfelelően a nemzeti érdekek egyértelmű megjelenítését és érvényesítését tartja elsőrendű feladatának. A platform a kereszténydemokrácia elveire és értékeire épül, mintegy jelezve: az RMDSZ-ben jelenleg nincs hiteles megjelenítője ennek az értékrendnek és politikai irányzatnak, hiszen a Hajdú Gábor, Nagy Benedek, Bárányi Ferenc stb. nevével fémjelzett Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártnak sikerült mára a láthatatlanságig belesimulni a balkáni tájba. /Zászlóbontás a nemzeti oldalon. Újabb platform az RMDSZ-ben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./

"Szept. 18-án este Marosvásárhelyen véget ért az RMDSZ miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának gyűlése. Az SZKT elhalasztotta a belső választások megtartását. A hivatalos indoklás szerint hét területi szervezet nem akarta megrendezni a belső választásokat, illetve nem tudta megteremteni a lebonyolításhoz szükséges anyagi, illetve szervezési kereteket. Hosszas vita folyt. Takács Csaba ügyvezető elnök a teljes kérdéskörről folytatott vita elhalasztását javasolta, Markó Béla azonban úgy fogalmazott, hogy ez visszavetné a teljes Szövetséget, így végül is megtárgyalták a dokumentumot. Ennek lényege, hogy a belső választásokat 2000-ben kell megtartani, a helyhatósági voksolások előtt. A területi szervezetek döntik majd el, hogy a választás közvetlen vagy elektoros lesz. Tőkés László tiszteletbeli elnök Tájékoztatás és tisztázás a partiumi, illetve erdélyi önálló magyar egyetem alapítása ügyében címmel szólalt fel. Kijelentette: "A Bihar megyei RMDSZ-szervezet vezetősége ahelyett, hogy támogatni igyekezne a partiumi kezdeményezést, a Nagyváradi Egyetem közismerten nacionalista rektora által "bedobott", félrevezető nyilatkozatának engedve, heteken át abban a hiedelemben ringatja a magyar közvéleményt, mintha a nagyváradi román egyetemen a magyar nyelvű felsőoktatás meghonosítására reális esély létezne. A Teodor Maghiar rektor keltette diverzió természetesen semmi egyébre nem szolgált, mint hogy kifogja a szelet a létrejövő Partiumi Egyetem vitorlájából." A román sajtó ellenséges hozzáállása nem meglepő, mondta a püspök, annál inkább megdöbbentették a magyarországi és hazai "bizonyos" magyar sajtó és politikai közélet megnyilvánulásai. Elsősorban a budapesti Népszabadságot ítélte el, mely azt állította: "Tőkés egyeztetés nélkül kezdeményezett". A Népszabadság nemcsak Kolozsvárt és Nagyváradot állította szembe cikkei által, hanem a többi egyházfőt is őellene uszította, állapította meg a püspök, a Romániai Magyar Szót pedig "előszeretettel átveszi" a Népszabadság cikkeit, "mintha éppen bizony idehaza nem volna képes tájékozódni a hazai helyzetről". Tőkés püspök megemlítette, hogy a Bihari Napló is teret adott eme diverziónak. Még elítélendőbbnek tartotta egyes hazai politikusok megnyilatkozásait. Az egyes RMDSZ-politikusokat azért ítéli el, mert "megszépítik" a tanügyi törvényt, úgy állítják be, hogy az a romániai magyar nyelvű oktatás számára új fejezetet, sok lehetőséget nyit. A tiszteletbeli elnök szerint a román tanügyi törvény gyakorlatilag kizárja a hazai magyar egyetem létesítését. Személyes érintettségre hivatkozva később mind Markó Béla szövetségi elnök, mind pedig Kapy István, a Bihar megyei RMDSZ elnöke visszautasította a vádakat. Markó kifejezetten az RMDSZ legnagyobb törvényhozási megvalósításának nevezte a tanügyi törvény módosított változatának elfogadását, kijelentve és statisztikákkal is bizonyítva, hogy ezáltal a magyar közösség előtt igenis megnyílt az út egy teljesebb felsőoktatás felé. Amikor Ráduly Róbert vette át a tanácskozás vezetését, úgy próbálta visszafogni a növekvő indulatokat, hogy kikapcsolta egyes felszólalók mikrofonját. Így történt ez Katona Ádám esetében is. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke azt szorgalmazta, hogy az SZKT tűzze napirendre a dr. Csapó I. József szenátor által elkészített autonómia-statútum-tervezetet. Katona Ádám kurucokra és labancokra próbálta osztani a szervezetet, ekkor Ráduly a szónokot leparancsolta az emelvényről. A Reform Tömörülés javaslata volt, hogy a helyhatósági választás első fordulójában - ott, ahol a magyarság részaránya meghaladja a 60 százalékot - az RMDSZ ne állítson saját jelöltet, hanem fogadja el magáénak azokat a magyar jelölteket, akik magukévá teszik az RMDSZ programját, a második fordulóban viszont támogassák a legjobb eredménnyel rendelkező magyar jelöltet. Az SZKT ezt a javaslatot elvetette. Azt viszont elfogadták, hogy ott, ahol az 50 százalékot meghaladja a magyarság részaránya, ha az RMDSZ-jelölt nem nyeri meg a választást, legyen tisztújítás az RMDSZ- szervezetben. Ugyanakkor szavazattöbbséget kapott az a javaslat is, hogy az 50 %-ot meghaladó magyarsággal rendelkező helységekben legyen RMDSZ-előválasztás, melynek során megnevezik a legrátermettebb polgármester-jelölteket. - Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szóvá tette, hogy a kolozsvári jogi fakultáson a magyar diákoknak fenntartott helyekre kimondottan román nevű hallgatók jutottak be, és jó lenne utána nézni, hogy mi van emögött. - Kelemen Hunor művelődési államtitkár, a SZET elnöke ismertette a romániai magyar felsőoktatásra vonatkozó állásfoglalást, amelyet egységesen fogadtak el a szövetségi képviselők: "A Szövetségi Egyeztető Tanács üdvözli a történelmi egyházaink püspökeinek azon szándéknyilatkozatát, amelynek értelmében felvállalják az önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében egy alapítványi, magyar magánegyetem létrehozását, Kolozsvár székhellyel. Az RMDSZ oktatási stratégiájának szellemében felsőoktatási hálózatunk központjának továbbra is Kolozsvárt tartjuk, élén egy államilag támogatott egyetemmel, mint a Romániai Magyar Felsőoktatási Hálózat Telepítési Tervezetének alapköve. Az említett tervezet alapján felsőoktatási hálózatunk alkotórészei az egyházi magánintézmények által létrehozandó felsőoktatási struktúrák is. Az így kialakítandó romániai magyar felsőoktatási hálózat nemcsak földrajzilag válhat többpillérűvé, hanem alapítói, fenntartói szempontból is. (?) A magánegyetemi hálózat létrehozására irányuló fáradozásokkal párhuzamosan semmiképpen sem szabad megfeledkezni a jelenlegi állami felsőfokú oktatási intézmények magyar hallgatóinak és tanszemélyzetének jogi és szellemi szükségleteiről. Hangsúlyt kell fektetni az állami felsőoktatás folyamatos finanszírozására, a háttérintézmények (könyvtárak, szakkollégiumok, tanári lakások stb.) kialakítására - ez esetben is figyelembe véve a regionális szempontokat. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk összehangolni a rendelkezésre álló alapok (Apáczai Közalapítvány, Illyés Közalapítvány, a Magyar Oktatási Minisztérium) pályázati rendszerét." - Az ülés elején felvetődött, hogy az SZKT fogadjon el állásfoglalást a kolozsvári, úgynevezett táblabotránnyal kapcsolatban is, ám az ülés végére a képviselők erről gyakorlatilag elfeledkeztek. Markó Béla szövetségi elnök később kifejtette, hogy erre különben nem is lett volna szükség, hiszen a vezető RDMSZ-tisztségviselők számos esetben kifejtették már álláspontjukat ezzel az üggyel kapcsolatban. /Szeghalmi Örs: Belső választások csak jövőre. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20., /Máthé Éva: Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"

Az SZKT elfogadta a Szövetségi Egyeztető Tanács által szeptember 17-én Kolozsváron közzétett állásfoglalást. Az állásfoglalás szerint a Szövetségi Egyeztető Tanács üdvözölte a történelmi egyházak püspökeinek szándéknyilatkozatát, amelynek értelmében felvállalják az önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében egy alapítványi, magyar magánegyetem létrehozását Kolozsvár székhellyel. - Az RMDSZ a felsőoktatási hálózat központjának továbbra is Kolozsvárt tartja, élén egy államilag támogatott egyetemmel. Elsődleges a jogi, anyagi és színvonalas szakmai háttér biztosítása. Hangsúlyt kell fektetni az állami felsőoktatás folyamatos finanszírozására, a háttérintézmények (könyvtárak, szakkollégiumok, tanári lakások, stb.) kialakítására. /SZKT-állásfoglalás egyetem-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Szept. 21-én Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetői sajtótájékoztatón beszámoltak a hét végén, Marosvásárhelyen megejtett SZKT-ülésről. Az ülésen Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bírálta a Szövetség Bihar megyei képviselőit, mondván, ahelyett, hogy támogatták volna a partiumi egyetemi kezdeményezést, a nagyváradi nacionalista rektor félrevezető nyilatkozatának engedve, abban a hiedelemben ringatták a magyar közvéleményt, mintha a nagyváradi román egyetemen a magyar nyelvű felsőoktatás meghonosítására reális esély létezne. A sajtótájékoztatón Kapy István, az RMDSZ Bihar megyei elnöke kifejtette, hogy szakértőkkel arról tárgyaltak, milyen lehetőségei lennének a váradi egyetemen magyar szakok beindításának úgy, hogy azok esetleg kiegészítsék a Sulyok István Református Főiskolán (SIRF) működőket. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke úgy nyilatkozott, hogy meglepte a püspök úr beszéde, hiszen nem merült fel, hogy a megyei RMDSZ ne támogatná a partiumi egyetem létrehozását. Ráadásul éppen Tőkés László jelentette ki, hogy a partiumi felsőoktatási intézet a létező magyar nyelvű oktatási formák kiegészítése kíván lenni. /Szeghalmi Örs: RMDSZ-vezetők Tőkés vádjairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./

Szeptember 23-án tartotta Markó Béla RMDSZ-elnök Bukarestben a szövetség szokásos sajtóértekezletét. Bevezetőjében ismertette az SZKT határozatait, kiemelve a helyhatósági választások előkészítéséről hozott döntéseket. Kifejtette, hogy az RMDSZ szerint jövő tavasszal kellene megtartani a helyhatósági választásokat, hisz akkor jár le a négyéves mandátum. A szövetségi elnök kifejtette, az RMDSZ számára elfogadhatatlan egy olyan pótköltségvetés, amely nem oldja meg a helyhatóságok ilyen jellegű gondjait, beleértve az energiaárak növelése okozta fűtési gondokat is. /Markó: tavasszal kellene tartani a helyhatósági választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

"Az RMDSZ-en belül két, egymással nem ellentétes, de a politizálási stílusról eltérő véleményt valló vonulat különül el. Köztudott, hogy a szövetség legutóbbi kongresszusán Markó Béla ellenjelöltje Kincses Előd ügyvéd volt, akit a marosvásárhelyi románság az 1990-es események legradikálisabb magyar személyiségének tekintett, ezért sok évig nem térhetett haza, hiszen bírósági eljárást helyeztek ellene kilátásba. A kongresszuson Kincses alul maradt a megmérettetésben, de Maros megyében ő lett az elnök, Kelemen Attila ellenében. Kelemen Attila képviselő árgus szemekkel figyeli a megyei elnök munkáját, annál is inkább, mivelhogy az állatorvos-képviselő a Maros megyei Területi Képviselők Tanácsának (TKT) elnöke. A minap a helyi sajtóban megfogalmazta kifogásait. Ezzel kapcsoltaban kérte az újságíró Kincses Előd véleményét. Kelemen Atilla felvetette, hogy a Maros megyei RMDSZ-szervezetnek még mindig nincs idei költségvetése, holott immár novemberben járunk. Kincses elmondta, hogy mindaddig nem készíthetnek megyei költségvetést, ameddig az országos költségvetési leosztást nem kapják meg. Az elosztást a központi RMDSZ-től későn kapták meg, ezért nem tudták az idei első TKT-ra elkészíteni a saját költségvetésünket. A következő TKT- ülés a TKT-tagok hiányzása miatt nem volt határozatképes: kilenc olyan TKT-tag, akik egy nappal azelőtt jelezték: jelen lesznek, végül nem vettek részt az ülésen. Kelemen Attila kifogásolta, hogy a megyei vezetőség nem kezdte el a válogatást a helyhatósági választásra. Itt ütközik az RMDSZ-en belüli két koncepció, szögezte le Kincses Előd. Ő annak a híve, hogy előválasztás szükséges az RMDSZ polgármester- és tanácsos-jelöltjeit kiválasztására. Kelemen azonban úgy tesz, mintha szóba sem jöhetne az előválasztás, holott az SZKT-ban is a többség ezt támogatta. - Mélyült-e a szakadék helyi szinten a Frunda-Kelemen-Borbély-Markó-vonal és a Tőkés-Kincses tábor között, tette fel a kérdést Máthé Éva. Kincses Előd válaszában hangsúlyozta, ő a Kincses-vonalat képviseli, ez pedig azt jelenti: megpróbálja mind a két táborból azt hasznosítani, ami tökéletesíti a szövetség érdekképviseleti tevékenységét. - Kincses szorgalmazta, hogy az RMDSZ tisztségviselői, akik nem fizetik a megfelelő nagyságrendű tagságdíjat, ne bújhassanak ki ezen elemi kötelezettségük alól, hiszen státusukat, jólétüket kizárólag annak köszönhetik, hogy az RMDSZ tagsága különböző tisztségekbe juttatta őket. /Máthé Éva: "Én a Kincses-vonalat képviselem..." (mondja a megyei szervezet elnöke) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"

"Nov. 19-én ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A testület elfogadta a helyhatósági választások előkészítésének szabályozására vonatkozó határozattervezetet, melyet a Szövetségi Képviselők Tanácsa következő ülése elé terjesztenek. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter tájékoztatás adott a történelmi magyar egyházak és a magyar nemzeti közösség aktuális problémáiról. Az ÜE foglalkozott Tőkés László tiszteletbeli elnök sajtóbeli nyilatkozatával, mely szerint az RMDSZ "egy kommunista jellegű párt", annak "vezetőségét kommunista jellegű megnyilvánulás, totalitarizmus és intolerancia jellemzi". Az ÜE ezzel kapcsolatos állásfoglalásában visszautasította ezeket az állításokat. Az ÜE megbeszélésre hívta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét soron következő ülésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 19. - 1606. sz./"

"A Reform Tömörülés RMDSZ-platform küldöttsége hazatért két napos budapesti útjáról, amelynek célja a platform és a FIDESZ, illetve az állami intézmények közötti kapcsolat kiépítése. A küldöttség kiegészült Borbély Zsolttal, az RT SZKT-küldöttjével. A küldöttség találkozott Németh Zsolt államtitkárral is. "A megbeszéléseken a Reform Tömörülés politikusai a további együttműködésről is tárgyaltak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke furcsállotta, hogy a látogatás pártjellege összemosódott az állami jelleggel. Németh Zsolt kijelentette: "A magyar kormány időnként kényelmetlen helyzetben találja magát, ugyanis bizonyos esetekben közvetítőként kell fellépnie az RMDSZ-en belül szemben álló felek között." Markó Béla erre reagálva elmondta: nem kérték az államtitkárt, hogy közvetítőként lépjen fel. Ha az RMDSZ-nek vannak belső konfliktusai, azokat meg tudja oldani. /A Reform Tömörülés küldöttsége visszatért Budapestről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./"

Dec. 3-án az RMDSZ SZET-SZKT együttes ülést tartott Marosvásárhelyen. Új rendszer szerint újítják meg a magyarországi Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának szaktestületeit. Eddig az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jelölte ki a szaktestületek összetételét. A jövőben ez a feladat az RMDSZ-szel társult civil szervezetek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanácsra (SZET), pontosabban a SZET szakbizottságaira hárul. A SZET dec. 3-i ülésén véglegesítette a szaktestületek összetételét. Az RMDSZ szövetségi, tiszteletbeli és ügyvezető elnökéből, a SZET, illetve az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnökeiből álló romániai alkuratórium a SZET-javaslatokat közvetíti majd a budapesti kuratórium felé elfogadás végett. A SZET tanácskozását a SZET és az SZKT együttes ülése követte. Markó Béla tartott beszámolót az elmúlt hónapok politikai eseményeiről, a felerősödő nacionalista támadásokról. - A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom állásfoglalás- tervezetében felszólította Tőkés Lászlót, hogy vonja vissza nyilatkozatát, amelyben kommunista jellegű pártnak minősítette az RMDSZ-t, vagy fontolja meg, hogy tagja akar-e lenni e párt vezetőségének. A küldöttek a ?89-es események évfordulójához méltatlannak tartották, és levették a napirendről ezt a javaslatot. /Sz. K. [Székely Kriszta]: SZET-SZKT együttes ülés Marosvásárhelyen Véglegesítették az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának szaktestületeit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az SZKT ülésén felszólalásában elmondta: "feltűnő egybeesést" tapasztalt az RMDSZ-delegáció november végi budapesti látogatása és a Népszabadság egyik cikkének megjelenési időpontja között, amely az RMDSZ mai hivatalos irányvonalával szembehelyezkedő, ún. radikális szárnyhoz tartozó közéleti személyiségeket járatott le. Az Elszámolatlan pénzek Erdélyben? című írásból (Népszabadság, dec. 1.) kiderült: az Illyés Alapítvány 1992-ben már adott 2,5 millió forintot erdélyi magyar egyetemalapításra egy alapító bizottság számára, amely a lap információi szerint azóta sem számolt el a pénzzel. A bizottság tagjai közül a lap Szőcs Gézát, Tőkés Lászlót, Patrubány Miklóst, Borbély Imrét, Toró T. Tibort, és Szilágyi Zsoltot nevezte meg. A Népszabadság szerint az Illyés Alapítvány kuratóriumának akkori titkára, dr. Entz Géza több alkalommal is felszólította a kedvezményezetteket, hogy a kapott összeg felhasználásáról az alapítványnak számoljanak be. Próbálkozása sikertelen volt. Szőcs Géza a Népszabadságnak elmondta: az összeget sokszor ellenőrizték. A pénz nem tűnt el: az Illyés Alapítvány vezetőivel folytatott konzultációk után ingatlant vásárolt az egyetem szükségleteire. Szőcs szerint a vele kapcsolatos problémák mindig akkor merülnek fel, amikor egyéb gond van az RMDSZ-ben. Ott most az a gond - idézte a lap Szőcsöt - hogy a magyar kormány nem nekik, hanem egy vallási jellegű magánegyetem alapítására adta a kétmilliárd forintot. Tőkés László a Szabadság szerkesztőségébe eljuttatott sajtónyilatkozatában kifejtette: tudomására jutott, hogy a Népszabadság "leleplező" cikket szándékszik közzétenni, amelyben az ő személye is érintett. Ezért felkérte a lap főszerkesztőjét, hogy tegyék lehetővé az ügy előzetes tisztázását, és csak abban az esetben vigyék nyilvánosság elé az ügyet, amennyiben ez a tisztázás sikertelennek bizonyulna. A főszerkesztő erre ígéretet tett, a cikk mégis megjelent, anélkül, hogy Tőkés Lászlónak vagy az Illyés Alapítványnak az álláspontját ismertették volna. Tőkés szerint az írás politikai célzata egyértelmű: lejáratni azokat a közéleti személyiségeket, akik 1992-ben, az RMDSZ akkori országos vezetőségének tagjaiként magyar ökumenikus egyetemet kíséreltek meg létrehozni, és ezáltal az erdélyi magyar egyházfők egyetemalapítási kezdeményezését hitelteleníteni. Tőkés László püspök sajtónyilatkozatában kifejtette: az Illyés Alapítvány 2,5 millió forintos pályázati támogatásáról csak most, a Népszabadságból értesült. A Szőcs Géza által jegyzett pályázat sorsáról mind ez ideig semmiféle információval nem rendelkezett, annak felhasználásához semmi köze nem volt. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata mellékelte azt a nyilatkozatot is, amely az erdélyi magyar egyházak elöljáróinak 1992. január 17-i tanácskozásán született. Ebből kiderült: az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői egyetértettek Szőcs Géza szenátornak egy felekezetközi erdélyi egyetem létrehozásáról szóló javaslatával, amelyet az állami egyetemként létrejövő magyar nyelvű Bolyai egyetem előkészítésének tekintettek, és támogatták az egyetem létrehozása célját szolgáló alapítvány létrehozását. - Az érintettek közül Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke a Szabadság kérdésére kifejtette: tudomása szerint semmilyen alapító bizottság nem alakult. Arról sincs tudomása, hogy valaki valamiféle pályázatot nyújtott volna be egyetem kapcsán az Illyés Alapítványhoz, és hogy erre 2,5 millió forintot vett volna fel. 1992-ben, az RMDSZ akkori 15 tagú elnökségében valóban szó esett egy ökumenikus magyar egyetem létrehozásáról, az ötletet pedig többen támogatták, de semmilyen konkrét lépésre nem került sor - nyilatkozta Patrubány. Szilágyi Zsolt képviselő a Szabadságnak kijelentette: a sajtóból értesült a hírről, és neki sincs tudomása arról, hogy az Illyés Alapítvány milliókat adott volna ökumenikus erdélyi egyetemre. A képviselő ugyanakkor elmondta: semmilyen egyetemalapító bizottságban nem volt benne, a budapesti lap pedig ellenőrizhetné hírforrásait. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Erdélyi Ökumenikus Magyar Egyetem - már 1992-ben Az ökumenikus egyetem céljaira felvett két és fél millió forint elsikkasztásával vádolják az egykori alapító bizottság tagjait. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"