Az RMDSZ jó ideje csak sodródik, kénytelen belenyugodni a koalíciós partner színeváltozásaiba, álláspontváltozásaiba, állapította meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Az RMDSZ mondja, hogy kilép a kormányból, azután nem lép ki, újabb haladékot ad. Jó precedens volt viszont az RMDSZ Kolozs megyei tanácsának ülése, amikor kezdeményezőleg lépett fel a magyar nyelvű egyetem kérdésében. - A Székelyföldi Fórum egy folyamat kezdete lehet, Partiumi Fórummal szeretné folytatni, még ebben az évben. Éppen ezért "meggyőződésem, hogy a konfliktus, a vita, a Markó-vita helytelen." Azért volt kénytelen ezt a rendhagyó formát választani, "mert az SZKT-n belül minden erre vonatkozó próbálkozást letörtek." Azzal vádolják az RMDSZ-t, hogy kizárólag a magyarság érdekeivel törődik, Ezzel a váddal meg akarják terhelni az RMDSZ-t pszichikailag, el akarják terelni a figyelmet a kisebbségi kérdés megoldatlanságáról. - Tőkés László nem tart attól, hogy az RMDSZ szétszakad, házon belül kell megoldani a problémákat, hangsúlyozta, hogy "mindent az RMDSZ legitim struktúráiban akarunk megvalósítani." /Máté Zsófia: Házon belül oldjuk meg a gondolat. Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ szept. 5-6-án tartotta ülését Kolozsváron. Markó Béla szövetségi elnök beszámolójában elemezte a kialakult helyzetet. 1996 novemberében az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem volt hibás döntés, hiszen ez a koalíció akkor egyértelműen az európai utat választotta. Az utóbbi időszak történései viszont azt bizonyítják, hogy a partnerek letértek erről az útról. Ez mind a kisebbségi kérdés kezelésében, mind pedig a gazdasági reform halogatásában egyértelműen kimutatható. Amennyiben ez a koalíció nem képes a szükséges korrekciókat végrehajtani, az RMDSZ nem tudja követni szövetségeseit. Megállapította, hogy a képviselőház oktatási szakbizottságának döntése része az utóbbi hetekben felerősödött kisebbségellenes, magyarellenes támadássorozatnak, és ez érthetetlen módon épp akkor történt, amikor a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel az RMDSZ egy olyan alternatívát igyekezett kidolgozni, amely kivezet a válságból. Markó Béla beszámolt a Cotroceni-palotában szeptember 4-re összehívott koalíciós csúcsról: tekintettel arra, hogy nem született megnyugtató döntés a magyar egyetem ügyében, az RMDSZ nem szavazott bizalmat a Radu Vasile-kabinetnek. "Addig, amíg ebben a kormányban olyan miniszterek vannak, mint Andrei Marga, aki fő akadályozója volt a magyar egyetem ügyének, ebben a kormányban nem lehet bizalmunk" - szögezte le. A szövetségi elnök szerint a koalíciós pártvezérek a találkozó során elismerték azt, hogy egyetértettek az önálló magyar egyetem létrehozásában. Egyetértettek abban is, hogy képviselőház tanügyi szakbizottsága által javasolt szöveg elfogadhatatlan, de a multikulturális intézményeknél, egy esetleges magyar-német egyetem gondolatánál tovább nem lehetett jutni, Kolozsvár székhelyről pedig hallani sem akartak - jegyezte meg az elnök. Mint mondotta: a koalíciós vezetők újabb ülést terveznek keddre, amelynek egyetlen témája lesz: a magyar felsőoktatás sorsa. A meghívást el kell fogadni - vélte az elnök, aki viszont nem sok esélyt lát a továbblépésre. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke vitára bocsátotta az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból tervezett kilépésről szóló határozattervezetét, amelyet az SZKT bizonyos módosításokkal elfogadott. A Szabadságnak nyilatkozva Takács megerősítette: az SZKT lényegében az ügyvezető elnökség határozattervezetét fogadta el, azzal a kiegészítéssel, hogy a döntés érvénybelépésének időpontjául szeptember 30-át jelölte meg. Mindez nem befolyásolja a kilépés eldöntött tényét, az SZKT határozat lényegét, csupán "technikailag" lehetővé teszi a kilépéssel felmerülő gyakorlati problémák időbeni megoldását. "Tudjuk, hogy nehéz döntést javasoltunk az SZKT-nak, és felmértük azt is, hogy e döntést követően nagyon sok olyan intézkedésre is sor kerül, amely negatívan érinti közösségünket" - mondta az ügyvezető elnök. "Koalíciós partnereink egyértelműen bebizonyították, hogy nem hajlandók támogatni egy olyan fontos kérdésben, mint az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása. Itt nem csupán egyetemről, hanem sokkal súlyosabb kérdésről van szó: egy kétmilliós közösség nemzeti identitása megőrzését szavatoló teljes oktatási rendszer kiépítéséhez való alapvető jogának a megtagadásáról - mutatott rá Takács Csaba. Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője beszámolójában kifejtette: a koalíciónak nem sikerült még a minimális konszenzust sem kialakítani a kisebbségi kérdésben. Véleménye szerint a koalíciós partnerek gyakorlatilag kitaszították az RMDSZ-t a koalícióból. A szövetségnek a kormányból való kiválása elsősorban a román partnerek döntése - hangsúlyozta. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke szerint a szeptember 30-i határidő megalapozott, körülbelül ennyi időre lenne szükség ahhoz, hogy a képviselőház olyan formában módosítsa a tanügyi törvényt, hogy ez összeegyezethető legyen a koalíció programjában leszögezettekkel, ez csakis a koalíciós partnerek akaratán múlik - szögezte le a szenátor. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ Az SZKT ülésén Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: nem szabad elkövetni ugyanazt a hibát, mint 1996 novemberében, amikor "egy szóra beléptünk". Haladékot kért a kilépésre. Szerinte két hetet kell adni a kormánynak és megszabni azokat a feltételeket, amelyek az RMDSZ-t a koalícióban tarthatják. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./ Az SZKT az ülésről kiadott határozata szerint RMDSZ szeptember 30-i határidővel kilép a kormányból, amennyiben eddig az időpontig a parlament nem fogadja el a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában. Az elfogadott határozat értelmében szeptember 7-től kezdődően az RMDSZ nem tekinti a maga számára kötelezőnek a koalíciós egyezségeket, következésképp szenátorai, képviselői, valamint vezetői parlamenti, illetve politikai döntésekben az RMDSZ programját tartják önmaguk számára mérvadónak. A határozat kimondja: az RMDSZ a továbbiakban is aktív partnerséget vállal, saját törvénytervezeteket, módosító indítványokat fog előterjeszteni, illetve támogatni fogja a kormányzati többség minden olyan javaslatát, amely megegyezik a szövetség programjával. Az RMDSZ ugyanakkor továbbra is nyitott marad egy olyan koalíciós együttműködés előtt, amely pontosan kidolgozott új koalíciós megállapodáson alapul - áll az SZKT határozatában. /Határozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ Az SZKT ülésén Tokay György kisebbségvédelmi miniszter elmondta, ő volt az első, "akit a tiszteletbeli elnök úr gazembernek vagy baleknek nevezett", mert vállalta a kormányszereplést. Emlékeztetett rá, hogy az általa vezetett hivatal nemcsak a magyarság, hanem Románia 17 kisebbségének sorosával foglalkozik. A koalíciós partnerek rendszeresen megszegték az eredeti kormányprogramban rögzítetteket. Az SZKT ülésén megkérdezték azt, hogy az RMDSZ miért "cserélte el" az idegenforgalmi tárcát az egészségügyire. Birtalan Ákos volt turisztikai miniszter megjegyezte, a lényeget úgyis csak az emlékirataiban közli, ha valaha is megírja azokat. Az 1996-os kormánykoalícióban egyedül az RMDSZ vette komolyan a közös programot. A kabinet átszervezésekor Birtalan azt javasolta Markó Bélának, hogy az RMDSZ a gazdasági minisztériumot vegye át, nem az egészségügyit javasolta. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 8./ A lapok újabb "zsarolásként" (Transivania Jurnal), "ultimátumként" (Adevarul, Ziarul de Cluj, "példátlan radikalizálódásként" értékelik az RMDSZ lépését, figyelemre méltó viszont az, hogy a "kész helyzet" elé állított sajtó ez esetben a kilépés következményeire, a kormánykoalíció további sorsára is utal elemzéseiben. A Szabadság két teljes oldalon elemezte a helyzetet, közölte az RMDSZ-vezetők felszólalásait. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

A Szabadság Markó Béla szövetségi elnök, a kolozsvári SZKT-n kifejtett véleményének beigazolódását látja a halasztásban: Markó Béla a koalíciós egyeztetésre utalva ugyanis kijelentette: az RMDSZ részt vesz az újabb találkozón, de a "közhangulatot" ismerve nem táplál illúziókat, ami a partnerek jobb belátásra térítését illeti. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Andrei Marga tanügyminiszter "eredeti" javaslattal érkezett a parasztpárti képviselőkkel való találkozóra: a miniszter német, magyar, angol és francia tannyelvű multikulturális egyetem létesítését javasolta, a román-magyar határ két oldalán. Ezek Aradon és Szatmáron működnének, illetve Magyarországon a román határ közelében lévő helységekben. A Duna menti egyetem létrehozásához a két ország parlamentjének jóváhagyására lenne szükség. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke is meglehetősen érthetetlenül fogadta a hírt, véleménye szerint egy Duna menti egyetem létrehozása enyhén túlzás, mivel szerinte Magyarországon kis számú román nemzetiségű diák él. Diaconescu hangsúlyozta, hogy továbbra is a legjobb megoldásnak pártja javaslatát tartja: multikulturális egyetemet. Remus Opris, a KDNPP alelnöke ellenben egyetért Andrei Marga javaslatával. Annak a véleményének adott hangot, hogy Marga a regionális fejlődés, elsősorban a román-magyar viszonyok megszilárdítása érdekében kezdeményezte javaslatát. Vasile Lupu, a KDNPP másik alelnöke komolynak és mindkét fél számára elfogadhatónak tartotta a Duna menti egyetem létrehozását. Virgil Petrescu parasztpárti képviselő, volt tanügyminiszter szintén jónak ítélte Andrei Marga javaslatát, amely szerinte nem jelent újdonságot. Néhány évvel korábban ez már vita tárgyát képezte, de az RTDP, az akkori kormányzó párt állandó bizottságában nem került napirendre. Petrescu a Duna menti egyetem létrehozását a legjobb megoldásnak tartja, amely egyben kielégíthetné az RMDSZ-vezetők elvárásait is. Takács Csaba ügyvezető elnök kijelentette: a tanügyi törvény megszavazásáig az egyetem ügyében egyetlen kompromisszumos megoldás sem jöhet szóba. - Asztalos Ferenc képviselő elmondta: a tanügyminiszter javaslata, akárcsak a magyar-német multikulturális egyetem létrehozásának kezdeményezése, tulajdonképpen időhúzási taktika, amellyel a koalíciós partnerek abba a helyzetbe akarják kényszeríteni az RMDSZ-t, hogy tekintsen el az SZKT által megjelölt szeptember 30-i határidőtől. - Az RTDP elutasítja Andrei Marga javaslatát, az RNEP és a Nagy Románia Párt politikusai szerint azonban elemezni kell az ötletet. /Marga: "Duna menti egyetem"! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Sokak számára meglepő volt az SZKT szept. 5-i tanácskozása. Azok, akik tavaly Kolozsváron a Bolyai Tudományegyetem kérdésében igyekeztek meggyőzni a hallgatóságot, hogy a romániai közhangulat nincs felkészülve az önálló magyar egyetem létrehozására, elégedjünk meg önálló karok és tagozatok alakításával, azok most kijelentették: ha a koalíciós partnerek nem egyeznek bele az önálló magyar egyetem létesítésébe, az RMDSZ szept. 30-án kilép a koalícióból, állapította meg a Szabadság munkatársa, Szabó Piroska. A korábbi RMDSZ-állásfoglalások is "disszonánsan csengenek össze a jelenlegi radikális hangnemmel. Például a cserben hagyott Cserehát ügyében, amelyről a kisebbségi miniszter, a kis lépések nagy taktikusa csupán annyit mondott a kolozsvári tavalyi SZKT-ülésen, hogy a betolakodó apácák kihurcolása »nem volt lovagias tett«, meg hogy hetven görög katolikus apácától még nem fog elrománosodni Székelyudvarhely." /Szabó Piroska: Országomat egy lóért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Az RMDSZ csúcsvezetésének "azon lépése, hogy egyértelműen a kormányból való kilépés megszavazására szólította fel az SZKT-t, bátor és helyzetteremtő lépés volt a sokévi sodródó, eseménykövető politika után. Ez azonban nem akadályoz meg abban, hogy jelezzem az elfogadott határozat néhány fogyatékosságát. Ezek közül első és legfontosabb a felelősség szétkenése." - írta Borbély Zsolt Attila. "Az SZKT által elfogadott nyilatkozat eltereli a figyelmet arról, ami a lényeg: az indokolatlan bizalom-megelőlegezés a politikában kudarcra van ítélve." Nem tartja tisztességesnek azt állítani, hogy nem lehetett előre látni mindazt, ami bekövetkezett, "hogy az RMDSZ helyesen lépett midőn kormánykoalíciót alkotott olyan erőkkel, melyeknek hozzánk való viszonyulását pontosan ismerhettük. Az 1996-ig eltelt 6 esztendő fényesen igazolta, hogy ezekkel az erőkkel mindaddig együtt lehet működni, amíg napirendre nem kerül a nemzeti kérdés. Mert abban a pillanatban az esetek túlnyomó többségében azok oldalára kerülnek, akiket egyébként legfőbb ellenfeleiknek tartanak." A belépéskor kellett volna világosan megszabnia a feltételeket. Borbély Zsolt Attila kifejtette, hogy az SZKT immár 3 éve illegitim (a brassói RMDSZ-kongresszus határozata szerint belső választások eredményeként kellett volna összeállnia az SZKT-nak. "Mi lenne, ha a csúcsvezetést a nemzet érdeke mozgatná? Mindenekelőtt lemondana, anélkül, hogy tagjai újra jelöltetnék magukat, hisz testületileg alkalmatlannak bizonyultak a rájuk bízott feladat végrehajtására. De hagyjuk számításon kívül a teljességgel kizárt lehetőségeket." - írta Borbély Zsolt Attila. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés és a Reform Tömörülés SZKT elé terjesztett állásfoglalása javasolta a felelősség megállapítását, a továbblépés lehetséges irányainak elemzését, valamint a rendkívüli kongresszus összehívását. Az SZKT-határozat tétovaságának dacára Borbély Zsolt Attila úgy látja, "esély van arra, amit Markó Béla ismételten hangsúlyoz: az egységes cselekvésre. A "program s az alapszabályzat be nem tartása idézte elő a mai kritikus helyzetet s tette nélkülözhetetlenné a tagságot megszólító Csernáton-típusú népgyűlések szervezését." /Borbély Zsolt Attila: Kormányon kívül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának marosvásárhelyi zárt ülésén a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) kormányból való kilépésre vonatkozó döntése során előálló új politikai helyzetet, a szeptember 30-ig hátramaradt két hét feladatait, illetve a kilépést követő cselekvési program módozatait vitatta meg - nyilatkozta Takács Csaba ügyvezető elnök. Szerinte óriásit tévednek azok, akik bíznak abban, hogy Nyugat vagy még Magyarország rohanni fog a romániai magyarság érdekeinek támogatására. Takács szerint felelőtlen szemlélet elhitetni az emberekkel azt, hogy attól lesz jobb az élet, ha kilépnek a kormányból. - Ez legalább olyan felelőtlenség, mint elhitetni azt, hogy csak azért kapunk vagy nem kettős állampolgárságot, mert az RMDSZ kéri vagy nem. Hangsúlyozta, hogy először mindenki végezzen önvizsgálatot, és csak aztán hirdesse meg az RMDSZ megújulását. /Zárt TEKT-ülés Marosvásárhelyen. Az ügyvezető elnök bízik abban, hogy az RMDSZ vissza tud térni önmagához. Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

Az RMDSZ kormány-tisztségviselői a következő szövegű nyílt levélben kértek magyarázatot Tőkés Lászlótól, az RMDSZ tiszteletbeli elnökétől: "A magyarországi Demokrata c. hetilap 1998. augusztus 6-i számában, a "Kilenc éve tart a lebontásom" című interjúban Ön a következőt nyilatkozta: Riporter: "Hogyan léptek be?" (Megj. - a kormányba). Tőkés László: "A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának, úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsának szeptemberi, kolozsvári ülésén mind a szövetségi elnök, mind a kisebbségvédelmi miniszter beszámolójában említést tett erről a számunkra (és az RMDSZ kormányzási tevékenységére nézve) mélyen sértő kijelentésről, a gyűlés során nem kaptunk semmilyen választ a lapban megjelent nyilatkozatra. Ezért kénytelenek vagyunk nyílt levélben felkérni Önt, hogy záros határidőn belül nyilvánosan indokolja meg az említett interjúban elhangzottakat, vagy vonja vissza a fent idézett minősítést. Aláírók: Tokay György miniszter, Hajdu Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula államtitkár, Birtalan József államtitkár, Borbély László államtitkár, Demeter János államtitkár, Erős Viktor államtitkár, Kelemen Hunor államtitkár, Kötő József államtitkár, Lányi Szabolcs államtitkár, Niculescu Antal államtitkár, Pete István államtitkár, Varga Gábor államtitkár, Dézsi Zoltán prefektus, Riedl Rudolf prefektus, Bognár Levente alprefektus, Buchwald Péter alprefektus, Burkhardt Árpád alprefektus, Czédly József alprefektus, Fekete-Szabó András Levente alprefektus, Gazda László alprefektus, Modok Gusztáv alprefektus, Segesvári Miklós alprefektus. /Tőkés László legazemberezte az RMDSZ kormánytisztségviselőit. Az érintettek nyílt levélben kérnek magyarázatot a tiszteletbeli elnöktől. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt az RMDSZ kormánytiszt-ségviselőinek hozzá írt nyílt levelére. Rendkívül sajnálja, írta, hogy a hivatkozott interjúból idézett minősítést /a legazemberezést/ Hajdú Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula, Birtalan József, Demeter János, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kötő József, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal, Pete István és Varga Gábor államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, valamint Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhardt Árpád, Czédly József, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv és Segesvári Miklós alprefektusok magukra vették. "Mivel interjúmban nevesítést nem alkalmaztam, népies egyszerűséggel mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy »Akinek nem inge, ne vegye magára«. A nyílt levél aláírói idézett kijelentését szövegösszefüggéséből kiragadva, tévesen vonatkoztatták magukra. Az inkriminált szöveg, a megfelelő kiegészítéssel, így hangzik: "Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén is azt vetettem fel, hogy ha már annak idején nem volt stratégiánk arról, hogy miként lépjünk be a kormányba, most talán kidolgozhatnánk egy stratégiát arra nézve, hogy hogyan lépjünk ki belőle. - Hogyan léptek be? - A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." (Kiemelések tőlem — T. L.) A bővítve idézett szövegrészből értelemszerűen kiolvasható, hogy minősítésem nem a kormányzati tisztségek viselőinek szól, hiszen ezen tisztségeiket valamennyien csak a kormánybalépés után nyerték el, tehát a kormányzati szerepvállalásért, illetve annak mikéntjéért őket nem lehet okunk bírálni." Tőkés László sajnálja hogy "olyan, általam nagyra becsült, jeles közéleti személyiségek sorakoztak fel velem szemben, akiknek nagy többségével soha semmi bajom nem volt, vagy éppenséggel jó viszonyban vagyunk egymással." Ugyanakkor furcsának tartotta, hogy az augusztus 6-i interjúra a nevezettek csupán másfél hónap múltán, szeptember 21-én reagáltak. A nyílt levél - időzítését tekintve, közvetett módon - inkább az alsócsernátoni fórumnak szól. "Ezt támasztja alá Borbély László államtitkár azon, szeptember 22-i nyilatkozata is, mely szerint az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa szeptember 19-i, marosvásárhelyi ülésén "egybehangzó vélemény volt", hogy a Székelyföldi Fórumot "nem lehet másként értelmezni, mint megosztási kísérletet" (kiemelés tőlem - T. L.). Márpedig a vásárhelyi megbeszélésen a szövetség alulíró kormánytisztviselői, az RMDSZ prefektusai és alprefektusai is részt vettek. Az alsócsernátoni fórum, az ott elhangzott építő jellegű bírálatokkal együtt, felelős módon őrködött az RMDSZ egységén. Nagyon remélem, hogy az interjúmmal kapcsolatos félreértések tisztázásával ez az egység továbbra is fennmarad és tovább erősödik." /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Akinek nem inge... Válasz az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és megyei tisztségviselőinek nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30., Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30./ A felsorolásból Tőkés László kihagyta Tokay György minisztert és Borbély László államtitkárt, tehát tőlük nem kért elnézést. Előzmény: Szabadság (Kolozsvár), szept. 22.

Katona Ádám ismertette az 1992 márciusában megalakult Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja tevékenységét és célkitűzéseit. Az EMK elérte, hogy "önmegnevezésünk a romániai magyar nemzeti közösség" legyen, továbbá azt, hogy az RMDSZ programja tartalmazza a három szintű autonómia követelést. Az EMK úttörő szerepet vállalt a közösségi jogsérelem orvoslása, a rendőrgyilkosságok ürügyén igazságtalanul meghurcoltak érdekében. Elérték, hogy az SZKT támogassa Székelyudvarhely magyarságát az ún. csereháti botrányban. Az EMK mindeddig szövetségesek nélkül küzd a Székelyföldnek román rendőrökkel, katonákkal való betelepítése ellen. - Az RMDSZ-ben egyazon "ernyő alá kerültek "az egykori áldozatok és hóhéraik". Rontotta az RMDSZ hatékonyságát, hogy anyaországi hatásra létrehozták Kolozsvárott az erdélyi szocliberál paktumot. /Katona Ádám: Az erdélyi magyarság cselekvési egységéért! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 29./

Okt. 1-jén a szövetség bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök, Verestóy Attila és Varga Attila szenátusi, illetve képviselőházi frakcióvezetők, ügyvezető alelnökök, Demeter János és Birtalan József államtitkárok. Markó Béla az Operatív Tanács előző esti ülésének végén a sajtó képviselői előtt mondottakat megerősítve kijelentette, hogy az OT pozitívan értékelte a szept. 30-i kormányhatározatot mint új elemet, amely ugyan nem jelenti a magyar nyelvű felsőoktatás végleges és kielégítő megoldását, mindenképpen tanúsítja, hogy a koalícióban megvan a politikai akarat a válsághelyzet feloldására, és feltétlen elmozdulást jelent a kérdés érdemi és gyakorlati megközelítésében. A kormányhatározatot és az ennek nyomán előállott új helyzetet az okt. 3-ra, Marosvásárhelyre összehívott SZKT hivatott alaposan megvizsgálni és meghozni a megfelelő döntést. Addig a miniszterek és államtitkárok lemondását elhalasztják - mondotta a szövetségi elnök. Arra a kérdésre, hogy ki nyert, avagy hogy nyert-e az RMDSZ e kormányhatározattal, a szövetségi elnök azt válaszolta, nem helyes a kérdést így feltenni, hogy ki nyert, és ki veszített. Mindkét fél, a koalíció és az RMDSZ is veszített volna, így viszont lehetőség van arra, hogy mindkét fél, az egész ország nyerjen. A Képviselőház oktatási bizottsága álláspontjának ismeretében a felsőfokú oktatás törvényes garanciáira vonatkozó kérdésre Markó Béla kifejtette, hogy a sürgősségi kormányrendelet érvényben van, és ez lehetővé teszi felsőfokú oktatási intézmények létesítését a kisebbségek anyanyelvén. Történt egy kísérlet e jog megnyirbálására, de most a kormányhatározattal új helyzet állott elő, amelyet az RMDSZ vezetése és az SZKT alaposan elemezni fog, hiszen ez a határozat önmagában is új elem, egy első lépés a kérdés jogszabályok által történő rendezésére. A leendő Petőfi-Schiller egyetem székhelyére vonatkozó kérdésre Markó Béla kijelentette, hogy erre nem tér ki a határozat, de az RMDSZ továbbra is Kolozsvárt tartja a legmegfelelőbb székhelynek a magyar részleg számára, míg a német részleg tekintetében a német kollégák hivatottak véleményt mondani, és persze lehet a rektorátus Kolozsvárott, de működhetnek fakultások más városokban is. A szövetségi elnök hangsúlyozta, az RMDSZ szeretné, ha a válsághelyzet minél hamarabb megoldódna, hogy a koalíció végre rátérhessen az ország általános - elsősorban gazdasági - kérdéseinek a megoldására. Erre vonatkozóan az RMDSZ még augusztusban több javaslatot tett, de a szövetséget eltérítették a gazdasági problémák megoldására irányuló törekvéseitől. Egy másik kérdésre válaszolva Markó Béla és Verestóy Attila kifejtették, hogy a létesítendő egyetemet nem a hallgatók etnikai hovatartozása, hanem az oktatási nyelv határozza meg, amint az jelenleg is történik többek között a Bukaresti Egyetem hungarológiai fakultásán vagy a bukaresti német líceumban, ahol jelentős számú román nemzetiségű hallgató tanul - az illető nyelven. A közoktatásügyi miniszterrel kapcsolatos kérdésre válaszolva Markó Béla és Verestóy Attila elmondották, hogy amennyiben Marga miniszter úr hajlandó végrehajtani a közös kormányprogramot, annak a koalíciós kormánynak a programját, amelynek tagja, akkor maradhat tisztjében, és az RMDSZ hajlandó vele együttműködni a reform végrehajtásán, amennyiben azonban nem, akkor nincs mit keresnie egy olyan kormányban, amelynek programjával nem ért egyet s amelynek megvalósítását megtagadja, illetve akadályozza. Végezetül Markó Béla és Takács Csaba kifejtették, hogy az RMDSZ programja és a szeptember 30-i kormányhatározat között nem látnak ellentmondást, utóbbi nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az RMDSZ törekedjen egy magyar egyetem létrehozására, mint ahogy a szövetség programja sem zárja ki más feltételek figyelembe vételét vagy a más nyelveken való oktatás lehetőségét. Ám mindezeket a kérdéseket az SZKT szombati rendkívüli ülése hivatott alapos elemzésnek alávetni - vonta le a végső következtetést az RMDSZ elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 1. 1338. sz./

Szept. 30-án este az RMDSZ bukaresti székházában ült össze a szövetség Operatív Tanácsa. Az Operatív Tanács tagjai a szervezet elnöke, Markó Béla, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, Dézsi Zoltán, a Szövetségi Képviselők Tanácsa Állandó Bizottságának elnöke, Csávossy György, a szövetségi egyeztető tanács elnöke, Kötő József és Demeter János államtitkárok. A megbeszélésre meghívást kapott, de nem tisztelte meg jelenlétével Tőkés László tiszteletbeli elnök és Csávossy György. A maratoni tanácskozás, amely éjfélkor ért véget, eredetileg csupán a kormányból való kilépés módozatait tárgyalta volna meg. Ezt nyilatkozta a tanácskozást megelőző percekben a szövetség elnöke. Miután azonban a kormányülésen egy, az RMDSZ számára is kedvező határozat született /Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német multikulturális állami egyetemről szóló kormányhatározat/, az Operatív Tanács úgy vélekedett, hogy igaz ugyan, hogy ez még nem oldja meg teljesen a problémát, de első lépésként elfogadható bizonyíték arra, hogy a kormány, ha akar, képes lépni, tájékoztatott Borbély László államtitkár. Markó Béla elnök újságíróknak kijelentette: az RMDSZ pozitívan értékeli a kormányhatározatot. Ezzel a lépéssel a kormánykoalíció világos jelét adta annak, hogy szándéka megfelelő módon kezelni a helyzetet. Az Operatív Tanács okt. 1-jén éjjel arról is döntött, hogy a hét végére összehívják a Szövetségi Képviselők Tanácsának rendkívüli tanácskozását. Az SZKT-ülésre okt. 3-án kerül sor Marosvásárhelyen. Amíg a testület másként nem dönt, a szövetség nem hívja vissza kormánytisztség-viselőit. /Maratoni tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

"Az Európai Idő Borbély Zsolt Attila véleményét kérte ki az alsócsernátoni fórum kapcsán. "A fórum szükségessége elsősorban abból adódott, hogy a jelenlegi RMDSZ-elit elszakadt választói bázisától". "Ez a fórum a médián keresztül nyomást kívánt gyakorolni az RMDSZ-vezetésre, ugyanakkor a tagságot is mobilizálni tudta, tehát mindkét irányba hatott..." Borbély Zsolt Attilának meggyőződése, hogy a kormányban maradás kérdésében az SZKT-tagoknál "inkább a tudati ráhatás a döntő, amely pillanatnyilag - a média holdudvarának köszönhetően - az RMDSZ-csúcsvezetés kezében van." "Az SZKT egyszerűen nem képes megszabadulni azoktól a sztereotípiáktól, amelyeket rájuk erőltet az RMDSZ csúcsvezetését támogató sajtó." - Borbély Zsolt Attila jogász, politológus, a Magyar Kisebbség /Kolozsvár/ szerkesztője, jelenleg a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem politológia szakán doktorál, témája a határon túli magyar pluralizmus. /Kocsis Károly: Egy ellenzéki az RMDSZ-ről. Kilépünk-e a kormányból? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), okt. 3-16./"

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ okt. 3-án Marosvásárhelyen tartott rendkívüli ülésén 59 igen szavazattal 37 nem szavazat ellenében úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos eddigi határozatait. A testület ugyanakkor fenntartotta azt a jogot, hogy bizonyos meghatározott feltételek esetén az SZKT ismét felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. A határozat szerint az RMDSZ koalíciós szerepvállalását az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé, a koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltétele az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik saját programja megvalósításához, nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Az SZKT-n Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet az RMDSZ Operatív Tanácsának szept. 30-i üléséről. A testület az SZKT előző ülésén hozott döntésének megfelelően a kormánykoalícióból való kilépés módozatairól tárgyalt. Döntést nem hoztak. A szintén aznapra összehívott kormányülésen ugyanis határozat született egy Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német egyetem létrehozására. Markó szerint az Operatív Tanács úgy értékelte: noha az RMDSZ-szabta a feltételek, amelyeknek teljesülése nélkül az RMDSZ nem tudja további kormányzati szerepvállalását elképzelni, nem teljesültek, a kormány ajánlata olyan pozitív intézkedés, amely indokolttá teszi a rendkívüli SZKT összehívását. A testületnek arról kell tehát dönteni: fenntartja-e szeptember 5-i döntését, vagy felülbírálja azt. Markó Béla fontosnak minősítette a magyar-német egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot, mivel egyetemet véglegesen létrehozni csak törvénnyel lehetséges. Véleménye szerint ez a határozat azt fejezi ki, hogy a kormány és a koalíció előre akar lépni, ami az anyanyelvű felsőfokú oktatást illeti. "Illúziókban azonban továbbra sem ringathatjuk magunkat" - mondta Markó. Takács Csaba ügyvezető elnök egyetértett a Smaranda Enache és Gabriel Andreescu levelében megfogalmazottakkal, amelyben a két ismert román közéleti személyiség felhívta az SZKT figyelmét: amennyiben elfogadják a magyar-német egyetemet, ország-világ előtt bizonyságot tesznek tárgyalókészségükről, racionalitásukról. Tőkés László tiszteletbeli elnök szerint a magyar-német egyetem létesítésére elrendelő kormányhatározattal érdemben semmit sem változott a helyzet, ami a 36-os sürgősségi kormányrendeletet, illetve a Kolozs megyei képviselők, majd a képviselőházi frakció által benyújtott törvénytervezetet illeti a magyar egyetem létrehozására vonatkozóan, nem is beszélve az 500000 aláírással ellátott tanügyi törvénytervezet sorsáról. Cseberből vederbe kerültünk, állapította meg Tőkés László. "Úgy látszik, állandóan "a minimumnak a további minimalizálása felé haladunk, és ezt nevezzük kompromisszumkészségnek" - mondotta a püspök. Tőkés László szerint ennek az úgymond "kéznyújtásnak" az elfogadásával az RMDSZ nem tesz mást, mint ismét "mentőövet" dob a román kormánynak. Tőkés László azt javasolta: halassza el az SZKT a döntést még egy héttel, addig pedig legyen széles körű társadalmi vita tárgya a kilépés témája. Kötő József ügyvezető alelnök, oktatási államtitkár szerint az egyetemalapításra vonatkozó kormányhatározat - amennyiben a kormány valóban komolyan gondolja - jó lehetőség arra, "önálló magyar állami tudományegyetem megvalósításához, kiépítéséhez hozzáfogjunk", ugyanakkor pedig megoldást is nyújt az igen bonyolult akkreditációs problémákban. Verestóy Attila szenátor a kormányban maradást szorgalmazta, hasonlóképpen Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, Dézsi Zoltán prefektus, Frunda György szenátor, Borbély László államtitkár és mások is. Borbély Zsolt Attila szerint "alig-mézes-madzag" a kormány ajánlata, a lényege: bármi legyen, csak ne az, amit az RMDSZ kér. Ha most maradunk, abból a partnerek azt a következtetést vonják le, hogy velünk bármit "le lehet nyeletni", szögezte le Borbély Zsolt Attila. Csapó I. József szenátor kijelentette: a szeptember 5-i SZKT-döntésben meghatározott feltételek nem valósultak meg, az RMDSZ-nek tehát nincs helye a kormányban. Igenis, jogunk van az állami költségvetésből támogatott önálló magyar egyetemre! - mondotta. Katona Ádám hangsúlyozta: a magyar-német egyetem igenis alternatívája az önálló, magyar egyetemnek! Szerinte "mi a magunkét kérjük vissza, azt, amit 1919-ben szuronyokkal vettek el tőlünk". Katona Ádám kifejtette, hogy az RMDSZ-ben három hónapon belül tisztújításra van szükség. Bucur Ildikó, Somai József és Kónya-Hamar Sándor egybehangzóan azt vallották, hogy az RMDSZ hívja vissza két miniszterét és államtitkárait mindaddig, amíg a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet a parlament nem szavazza meg eredeti formájában. Markó Béla a szavazás előtt összegezte a vitát. Kifejtette, hogy a magyar-német egyetemre vonatkozó határozat nagyon kevés és nagyon ingatag, de az első jogi intézkedés, amely arra mutat, hogy van akarat a koalícióban a negatív folyamatot megállítani. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 5., Bögözi Attila: Maradtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./ A 11 órás vita után a testület 59 mellette és 37 ellene leadott szavazattal az RMDSZ kormányon maradása mellett döntött. Az SZKT elfogadta az erre vonatkozó Határozatot, valamint egy Nyilatkozatot a szeptember végén lezajlott szlovákiai választások eredményével kapcsolatban. Határozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa rendkívüli ülésén megvizsgálta a szeptember 30-án a Petőfi-Schiller egyetem tárgyában elfogadott kormányhatározat következtében előállott politikai helyzetet, és a következőket határozza: 1. Hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos határozatait. 2. Koalíciós szerepvállalását a kormányprogramban foglaltak szellemében, az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé. 3. A koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltételének tekinti az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását, az 1998. szeptember 30-i 687-es kormányhatározat előírásainak megvalósítását és a helyhatósági törvény módosítását a 22/1997-es sürgősségi kormányrendeletnek megfelelően. 4. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik a saját programja megvalósításához, tehát nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Felszólítjuk a koalíció minden politikai pártját, hogy ebben a nehéz gazdasági és politikai helyzetben tanúsítsa azt a határozottságot és következetességet, amely elengedhetetlen a kormányprogram megvalósításához szükséges reform véghezviteléhez, valamint a kormány belföldi és külföldi hitelének megerősítéséhez. Az előbbiekben megszabott feltételek be nem tartása esetében az SZKT felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. Nyilatkozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa megelégedéssel vette tudomásul a szeptemberi szlovákiai választások eredményeit, amelyek lehetővé tették a szlovákiai demokratikus pártok kormányra jutását. Bízunk abban, hogy az újonnan alakuló kormánykoalíció vezetésével Szlovákia visszatér a közös Európa felé vezető útra, és teljesíteni fogja az Európai Unióhoz való csatlakozás politikai feltételeit, beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak garantálását és tiszteletben tartását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5. 1340. sz./"

"A múlt hét végén, Marosvásárhelyen megtartott rendkívüli SZKT-tanácskozáson több órás vita előzte meg a végső döntést, illetve a határozat elfogadását. A határozat értelmében az RMDSZ egyelőre felfüggeszti a szept. 5-én, Kolozsváron hozott döntését, mely szerint, ha szept. 30-ig a parlament nem fogadja el a tanügyi törvényt a 36. számú sürgősségi kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően, akkor szept. 30-i hatállyal kilép a koalícióból. A rendkívüli SZKT ülésen a többség a kormányban maradás mellett adta le voksát. A Népújság munkatársai megkérdezte az SZTK néhány tagját, hogy véleményük szerint helyesen döntött-e a Szövetségi Képviselők Tanácsa? Markó Béla szövetségi elnök szerint a többség a kormányzati szerepvállalás folytatása mellett döntött, azonban meglehetősen magas volt az ellenzők aránya. Az a tény, hogy 37 képviselő nem tartja helyesnek az RMDSZ kormányban maradását, erőteljes figyelmeztetést jelent. Székely Ervin képviselő szerint az SZKT az egyetlen ésszerű döntést hozta meg ebben a helyzetben. Katona Ádám /Erdélyi Magyar Kezdeményezés/ kiemelte: a kormánybalépést követően ketten-hárman-négyen mondtak nemet, most már a résztvevőknek több mint egyharmada vélekedett így. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint ez a döntés "intő jel mind a saját közösségünk, mind a koalíciós partnerek felé." "Az SZKT ülésén született szavazatarány vélhetően elgondolkoztatja azokat, akikkel együtt képzeltük el a romániai reform megvalósítását." Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke végre határozott tettet várt volna az SZKT-tól, hogy nem csak újabb határidőket szabjanak meg. Emiatt ő nagyon-nagyon elégedetlen. Varga Attila képviselőházi frakcióvezető úgy érzi, hogy most még van esély, tehát helyes döntésnek tartja a kormányzati szerepvállalás folytatását. Takács Csaba ügyvezető elnök úgy látta, hogy az SZKT-tagok nagy többsége még adott egy esélyt annak a román kormánynak, amely a tanügyi kérdés kapcsán egy kormányrendeletet kibocsátva, politikai ajánlatot fogalmazott meg. Szilágyi Zsolt képviselő viszont visszalépésként értékelte, és azt gondolja, hogy ebből a védekező pozícióból az RMDSZ nehezen tud majd eredményt elérni. Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke szerint ez a döntést lehetőséget ad, hogy az RMDSZ tovább küzdjön céljaiért. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökének az a véleménye, hogy a kormány gesztusát visszautasítani több lenne, mint bűn. Burkhardt Árpád, Maros megye alprefektusa kifejtette: Győzött a józan ész, az a reális hang. /Hogyan értékeli az SZKT döntését? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./"

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/ okt. 3-i rendkívüli ülése előtt az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviselőtanácsa nyilatkozatban leszögezte: a szervezet nem fogadja el a magyar-német multikulturális egyetemet, és továbbra is ragaszkodik a kolozsvári székhelyű önálló magyar felsőoktatási intézmény mielőbbi létrehozásához, ugyanakkor pedig felkéri az SZKT-t, hogy tartsa tiszteletben a szeptember 5-én hozott döntését. A jelenlévők egyetlen ellenszavazattal elfogadták a határozatot. Buchwald Péter alprefektust arról kérdezte a Szabadság, hogy miért nem értett egyet a megyei szervezet nyilatkozatával. Az alpefektus megértette azt az indulatot, amivel a kolozsvári MKT külön nyilatkozatot terjesztett a marosvásárhelyi SZKT elé, politikusként azonban nem értett egyet a határozattal. Úgy kell dönteni, hogy a magyar közösségnek ebből a legkevesebb kára származzon. A kormány felajánlotta a Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német állami egyetem létesítésének lehetőségét, ezzel bebizonyította, hogy szüksége van az RMDSZ jelenlétére. Ezt az ajánlatot visszautasítani rossz lépés lett volna - hangsúlyozta Buchwald Péter /Továbbra is létkérdés az önálló magyar egyetem - véli Buchwald Péter alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

"Okt. 14-én a szövetség bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, továbbá meghívottként jelen voltak Birtalan József szállításügyi államtitkár és Varga Gábor, az Országos Találmányi Hivatal vezérigazgatója. Az Ügyvezető Elnökség megvitatta a testület zavartalan működésével kapcsolatos kérdéseket, és arra a következtetésre jutott, hogy tekintettel az ÜE tagjainak hivatali elfoglaltságából eredő gyakori bukaresti jelenlétére, ezentúl minden hónapban egy ügyvezető elnökségi ülést a fővárosban tart. Október 31-én az Ügyvezető Elnökség szervezésében kerül sor Marosvásárhelyen a Magyar Polgármesterek Országos Találkozójára. A találkozót a szövetségi elnök és az OÖT elnöke hívja össze. A találkozó részletes programját is megvitatták, véglegesítése után ismertetésére visszatérünk. Az Ügyvezető Elnökség az RMDSZ Sajtóirodájának javaslatára megvitatta egy RMDSZ Heti hírlevél beindításának lehetőségét, és arra a következtetésre jutott, hogy az RMDSZ jelenlegi kiadványait hasznosan kiegészítené egy ilyen jellegű kiadvány. A testület megvitatta az államtitkárok megyei kiszállásainak helyzetét; Borbély László kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnök ismertette az államtitkárok megyei kiszállásainak programját. Az Ügyvezető Elnökség úgy döntött, javaslatot tesz az SZKT Állandó Bizottságának, hogy tűzze a belső választások kérdését a következő SZKT napirendjére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 15., 1348. sz./"

"A Bihar megyében október 24-én sorra kerülő Régiók Találkozója című Partiumi Fórumra a meghívót az RMDSZ Bihar megyei szervezete, az RMDSZ Érmihályfalvi Körzeti Szervezete, illetve Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének nagyváradi hivatala írta alá. Ez a fórum az Alsócsernátonban szeptember 12-én, az RMDSZ megújulásáért szervezett találkozónak a folytatása. - A tiszteletbeli elnök meghívója részletezi a fórum lényegét. Az Alsócsernátonban megtartott Székelyföldi Fórum "természetes folytatásaképpen" kerítenek sort a Partiumi Fórumra, ahová elvárják "mindazokat, akiket romániai magyarságunk közös gondjai foglalkoztatnak, és nemzeti közösségünk jövendőjét szívükön viselik." A Tőkés László kézjegyével ellátott meghívóban továbbá az olvasható, hogy "A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megújulásáért indított mozgalom következő helyszínének megválasztása már önmagában is híven tükrözi arra irányuló szándékunkat, hogy alulról építkezve, magyar közösségünk valamennyi régiójának bevonásával, az összes területi és helyi képviseleteket megszólaltatva, az eddiginél szorosabb demokratikus összefogással keressük a helyes és hatékony politizálás és cselekvés új útjait". Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint: "A magyar tannyelvű állami egyetem ügyében előállott és a román kormányban való részvételünkkel kapcsolatos jelenlegi kritikus helyzet kiváltképpen indokolttá teszi a Csernátonban elkezdett együttgondolkozás és önszerveződés folytatását". Végül, olvasható a meghívóban, "annak reményében, hogy szövetségünk egysége jegyében, az RMDSZ megújulásáért indított fórum-mozgalom eredményesen folytatódik, és szövetségünk eredeti programjának és célkitűzéseinek megfelelően sikerülni fog előre lépnünk - tisztelettel és szeretettel hirdetjük meg az október 24-i Érmihályfalvi Fórumot". A meghívó értelmében személyre szóló, külön meghívót senkinek sem küldenek, hanem "a lehető legszélesebb demokratizmus szellemében Fórumunkra tisztelettel és szeretettel elvárjuk a Partium polgárait, szövetségünk valamennyi országos és területi vezetőjét, az SZKT és a SZET tagjait, parlamenti képviselőinket és szenátorainkat, az RMDSZ különféle platformjainak és csoportosulásainak képviselőit, önkormányzati vezetőinket és tanácsosainkat, nem utolsósorban pedig egyházaink lelkészi és világi vezetőit, papjait és lelkipásztorait, egyszóval pedig mindazokat, akik erdélyi-romániai magyarságunkért felelősséget éreznek és hordoznak", olvasható a tiszteletbeli elnök hivatala által megfogalmazott átiratban. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./"

"A Reform Tömörülés nyílt levelet intézett Markó Bélához, az RMDSZ szövetségi elnökéhez, emlékeztetve őt arra, hogy a Reform Tömörülés október 11-i tanácskozásán "igen éles bírálatot fogalmazott meg az Ön nevével fémjelzett RMDSZ-politikával szemben." "Olyan kongresszusi döntések végrehajtásának elodázása fűződik ehhez a politikához, mint a jogvédelmi és közösségszervezési szempontból egyaránt alapvető nemzeti kataszter összeállítása, vagy a szövetségi struktúrák valódi legitimitását megalapozó belső választások megrendezése, amelyekért újraválasztásakor Ön vállalt személyes garanciát. De ennél is súlyosabb és nehezen megbocsátható hiba volt kormányzati pozícióból magunkévá tenni egy olyan tanügyi törvénytervezetet, amely több helyen ütközik a félmillió aláírással kifejezett közösségi akarattal" - áll az RT közleményében. Pozitívan ítélték meg Markó Béla határozott fellépését a szeptember 5-i SZKT-ülésen, amikor a koalíciós szerződés mielőbbi felbontását szorgalmazta. A következő hetek történései azonban egészen mást mutatnak: "az Ön köré tömörülő szűk csoport által gyakorlatba ültetett politika végzetesen távolodik a szövetség programjától, alapvető célkitűzéseitől, és egyre kevésbé szolgálja az erdélyi magyar közösség hosszú távú érdekeit." A jelenlegi helyzet a RT szerint a következő: - A koalíciós együttműködés minden áron való megőrzése. Emellett "titokban Szövetségünk nemcsak társszerzőjévé, de Tokay György miniszter személyén keresztül legfőbb szekértolójává vált a senki által nem kívánt kreatúrának, a Petőfi-Schiller ?bikulturális? egyetemnek." - Az RMDSZ legitimálta a margai értelmezésű "multikulturalitást". - "Továbbéltettük a "román kisebbségvédelmi modell" hamis mítoszát." "Üzentünk saját népünknek, hogy az adott szó már nálunk sem kötelez.." "Mindezen felismerések késztettek bennünket arra, hogy az RMDSZ csúcsvezetésében végzetesen megrendült bizalmunkat nyilvánosan is kifejezésre juttassuk." A Reform Tömörülés nyílt párbeszédet kezdeményez "a csapdahelyzetből való kitörési lehetőségekről, a Szövetség belső reformjáról és az erdélyi magyar politikai érdekképviselet ezredvégi prioritásairól." A nyílt levelet Toró T. Tibor írta alá. /Párbeszédet a csapdahelyzetből való kitörési lehetőségekről. A Reform Tömörülés nyílt levele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"

"Okt. 24-én tartották meg Érmihályfalván a Partiumi Fórumot, a Régiók Találkozóját. Mintegy 250 személy jelent meg. A néhány napja újraválasztott Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a találkozó megnyitása előtt nyilatkozott a sajtónak. Hangsúlyozta, hogy ez a mozgalom és kezdeményezés az RMDSZ-en belül történik. Alsócsernátonban "főképpen a magyarság országos helyzetével foglalkoztunk, általános helyzetértékelésre törekedtünk, ez esetben főképp magának az RMDSZ-nek a helyzetével foglalkozunk. Az RMDSZ önvizsgálatát szeretnénk végrehajtani" - mondta. Kerülték a személyeskedést. "Az alsócsernátoni fórum visszhangja feltétlenül igazolni látszik ennek a kezdeményezésnek az értelmét." "Lehetetlen állapot, hogy szeptember 5-én hoz egy határozatot az SZKT, és október 3-ra, a következő ülésig ez a határozat a feje tetejére áll..." "Valami elindult, ezen az úton tovább kell lépni." "Helytelen az a felfogás, hogy nincsen alternatíva." A "belső választásokat szorgalmazni kell." /T. Sz. Z. (Tibori Szabó Zoltán): A kongresszus összehívása és a belső választások megtartása a cél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"

Borbély Zsolt Attila az RMDSZ eddigi legnagyobb hibájának, sőt bűnének tartja, hogy az SZKT okt. 3-i ülésén visszavonta szept. 5-i, a kolaícióból való kilépést elhatározó állásfoglalását. Borbély Zsolt Attila hangsúlyozta: kollektív szégyen az, ami történt. /Borbély Zsolt Attila: Töréspont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 27./

"A képviselőház külügyi bizottsága Smaranda Enache újonnan kinevezett finnországi román nagykövet visszahívását kérte Emil Constantinescu államfőtől, mivel megítélése szerint a nagykövet asszony az RMDSZ-hez írt levele miatt méltatlanná vált a megbízatásra. Mint ismeretes, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnökeként Gabriel Andreescuval, a Helsinki Bizottság társelnökével közösen az SZKT október 3-i üléséhez nyílt levelet intézett, kiegyensúlyozott, bölcs döntést kérve az RMDSZ-től, amely a kormányból való kilépést fontolgatta. Mint írták, a kormányhatározat elutasítása esetén a várható következményekért minden felelősséget az RMDSZ-re hárítanának. Ha viszont az SZKT elfogadná a felajánlott magyar?német egyetemet - még azzal is számolva, hogy a későbbiekben a parlament esetleg nem erősítené meg a kormányhatározatot -, azzal ország-világ előtt bebizonyítaná, hogy az RMDSZ tárgyalókészsége, racionalitása a legnehezebb próbát is kiállta, míg a koalíciós partnerekből végig hiányzott a jóhiszeműség. Ebben az esetben a magyar kisebbség jogosan tekinthetné a belső önrendelkezést az egyetlen üdvözítő megoldásnak nemzeti identitása kifejezésére, hiszen a többiekben egyáltalán nem lehet megbízni. A képviselőház külügyi bizottsága szerint "a nagykövet asszony levelének megállapításai ellentétesek a román alkotmánnyal, a parlamenti pártok programjával, és még inkább ellentétesek a diplomáciai testület szabályaival, mivel azok tiltják, hogy a testület tagjai politikai jellegű véleményt formáljanak". Smaranda Enachét épp a nevezetes levél nyilvánosságra hozatala előtt egy nappal nevezte ki Románia új finnországi nagykövetévé Constantinescu államfő. Erre annak ellenére került sor, hogy a külügyi bizottság leszavazta a jelölést. A nemmel szavazók szerint Enache nem felelt meg a román nagykövetekkel szembeni politikai elvárásoknak, mert néhány magyarországi szervezet díjjal ismerte el addigi tevékenységét. /A képviselőház külügyi bizottsága. Smaranda Enache nagykövet visszahívását követeli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

Nov. 13-án Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. 1993-ban az RMDSZ brassói kongresszusa úgy döntött, hogy a szövetségnek a két kongresszus közötti legmagasabb döntéshozó fórumát, a Szövetségi Képviselők Tanácsát belső választások során válasszák meg. A belső választások kérdésének szabályozását az SZKT hosszú viták után 1996 máciusában fogadta el. A szabályzat a képviselők számát 127-ben állapítja meg, amelynek kétharmadát a területi szervezetek, egyharmadát pedig a pártok és platformok jelölésével választják meg. A választásokon részt vehetnek az RMDSZ-tagok, a szabályzat azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a választási jogokkal élni akarók közvetlenül szavazatuk leadása előtt is felvétethessenek a választói névjegyzékre. A belső választás közvetlen, állóurnás, és helyzettől függően több napot is tarthat. Az 1997-es dévai SZKT-n az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége (ÜE) javasolta a belső választások kiírását, ezt azonban a Szövetségi Képviselők Tanácsa nem tartotta időszerűnek és elvetette. Takács Csaba ügyvezető elnök összehívta a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát, amelyre hivatalosak voltak a pártok és platformok vezetői is. A fő napirendi pont a belső választások voltak. Az ÜE a decemberi SZKT-ra javasolni fogja a belső választások kiírását. /Belső választásokra készül az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

"Makkay József ironikus hangsúllyal tudósított a jelenlegi helyzetről, ahogy ő látja. Marosvásárhelyen díszebédre készülnek az SZKT-tagok /"eszkátézó választottjaink"/, hosszú, unalmas és betanult szövegeket ezzel ellensúlyozzák. A nép majd okulhat: RMDSZ-körökben minden rendben. "Miért csak mi követelőzünk állandóan? Miért ne lehetnénk egy kis megértéssel azok iránt, akik maguk közé fogadtak." A lapok rakoncátlanok. Már készül a "mindent elsöprő új napilap, ami majd a helyes útról fogja meggyőzni a romániai magyarságot." Az új lap kiiktatja a konkurenciát. Pénz van hozzá. A radikálisokat el kell különíteni. "Mert ők a nép ellenségei." /Makkay József: Képzelt riport egy eszkátéról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./"

"Ülésezett az RMDSZ két vezető szerve: Kolozsvárott a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) és Marosvásárhelyen dec. 12-én a Szövetségi Küldöttek Tanácsa (SZKT). A SZET napirendjén négy kérdés szerepelt: az RMDSZ részvétele a koalícióban, a privatizáció, a mezőgazdaság helyzete, valamint kérdezz-felelek Kötő Józseffel az önálló magyar egyetemről. Az SZKT ülésén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy a kormány "évfordulós" mérlege nem kielégítő. Az RMDSZ támogatja a kormány szigorú gazdasági intézkedéseit, azonban kérdéses, hogy lesz-e ereje a kormánykoalíciónak az intézkedések végrehajtására. Az ellenzék bizalmatlansági indítványa a törvényhozás lefékezését célozza. S mindez sovén-nacionalista megnyilvánulások közepette történt, amelyek már a fasizálódás veszélyével fenyegetnek. A Nagy Románia Párt kolozsvári nagygyűlésén kilátásba helyezték a katonai diktatúrát, a koncentrációs táborokat - egyes nemzetiségek számára -, és Markó Béla szerint vétkes és bűnös mindaz, aki hallgat. E tekintetben elsősorban a román politikai pártokra gondol a szövetségi elnök, amelyek egyike sem foglalt állást a sovén-nacionalista megnyilvánulásokkal szemben. Még a koalíción belüliek sem... A cinkos hallgatás alóli egyetlen kivétel Constantinescu elnök, aki szóvá tette, hogy e megnyilvánulások tűrhetetlenek. A kormány szerkezeti átalakításáról szólva elmondta, hogy az RMDSZ továbbra is igényli az egészségügyi tárcát; megmarad a kisebbségi tárca, de önálló minisztériumként, nem pedig a miniszterelnöknek alárendelt főosztályként. Az SZKT első alkalommal tűzte napirendre az ifjúsági kérdést. Teljes közönybe ütközött ez a téma, a terem szinte kiürült. Markó Béla bevallotta, hogy az RMDSZ-nek nem körvonalazódott az ifjúsági politikája.- A szociális kérdés kapcsán kibontakozott vita viszont áttörést eredményezett. A kérdezők azt tették szóvá, hogy bár az RMDSZ kongresszusa elhatározta egy szociál-politikai struktúra létrehozását, az ügyvezető elnökség nem hozta azt létre mindmáig. Az SZKT illetékes szakbizottsága követelte a szociális kérdést ténylegesen kezelő főosztály létesítését, megfelelő hatáskörrel és költségvetéssel. És ezt az SZKT elfogadta! Felismerték, hogy most már - az újabb munkanélküli hullám előtt - szociális téren ténylegesen tennie kell valamit. - Vitát eredményezett a belső választások kérdése. Ezek megtartását ugyan már a brassói kongresszus elhatározta, idestova hat esztendeje, azóta is halogatják. és íme a második áttörés! Ezen az SZKT-n olyan döntés született, amely előírja az RMDSZ soros kongresszusának megtartását - 1999. május 15-re hívják össze -, valamint a belső választások megtartását 1999. november 13-án. 69 szövetségi küldött szavazta ezt meg, név szerinti szavazással. Tehát betartása személyre szólóan számonkérhető. - Megszavazták az átvilágítási határozatot is. Egyetlen "apró" módosítással. Ugyanis az RMDSZ-tisztségviselők közül mindmáig nagyon kevés küldte el politikai önéletrajzát a szövetségi elnökségre. További gond, hogy az elhatározott átvilágítási akció nem oldja meg a kérdést, nem szünteti meg az RMDSZ-tisztségviselők szekus múltjával kapcsolatos spekulációkat. Ahhoz olyan törvény kell, amely lehetővé teszi a szeku-dossziék tanulmányozását. /Zsehránszky István: SZET Kolozsváron, SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14., Székely Kriszta: Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke nem javasolja a kormánynak, hogy fellebbezzen a Petőfi-Schiller egyetem ügyében. Mint ismeretes, a Román Nemzeti Egységpárt beadványa nyomán az ítélőtábla törvény- és alkotmány- ellenesnek nyilvánította azt a kormányhatározatot, amely a Petőfi-Schiller magyar-német egyetem létrehozásáról rendelkezik. Dec. 14-i sajtóértekezletén a parasztpárt elnöke kijelentette: kezdettől fogva ellene volt az egyetem létesítésének a körülményeit vizsgáló kormánybizottság létrehozásának, hiszen még nem teremtődtek meg azok a törvényes keretek, amelyek egy ilyen intézmény létét szavatolnák. - Radu Vasile miniszterelnök úgy nyilatkozott: a kormány legközelebbi ülésén fog dönteni arról, hogy él-e a fellebbezés lehetőségével vagy sem. Az RMDSZ hét végi marosvásárhelyi SZKT-ülésén is elhangzott: a szövetség elvárja a kormánytól, hogy kérje az ítélőtábla döntésének felülbírálását. Remus Opris parasztpárti alelnök úgy nyilatkozott, hogy az ítélőtábla a lehető legjobbkor hozta meg döntését, hiszen egy csapásra megoldotta a kormánypárt dilemmáját a sokat vitatott magyar egyetem ügyében. Az ítélet lemosta azt a szégyenfoltot a román kormány arcáról, amelyet a Petőfi-Schiller-egyetem létesítésére kierőszakolt kormányhatározat jelentett, - mondotta Opris. A sajtóértekezleten jelen volt Andrei Marga tanügyminiszter is, aki ismételten kifejtette jól ismert elutasító álláspontját a felsőfokú anyanyelvi oktatással kapcsolatban. Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője nem tartja elképzelhetőnek, hogy a kormány lemond a fellebbezés lehetőségéről, hiszen ezzel mintegy beismeri, hogy törvény- és alkotmányellenes kormányhatározatok terhelik a lelkiismeretét. /Nagy kő esett le a parasztpárt szívéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

"A SZET-en és az SZKT-n is felszólalt Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke kérte, ügyeik kapjanak nagyobb hangsúlyt az RMDSZ vezető fórumain, mert meg kellene állítani a moldvai magyarok asszimilálódását. Jelenleg kb. 70 ezer moldvai csángó még beszél magyarul, de csak 2 %-uk tud elolvasni egy magyar nyelvű szöveget. évente 4 %-kal csökken a magyarul beszélő csángók száma. - Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő arról beszélt, hogy Romániában a fő cél a románosítás. Ez a folyamat 1918 óta feltartóztathatatlanul halad előre. Ezen nem változtat az, hogy az RMDSZ kormányon van. "Elvesztettük a csíksomlyói iskolát. Elveszítettük a székelykeresztúri tanítóképzőt... Most elveszik a megyétől az iskolai táborokat... Irányított földvásárlással az elnéptelenedő székely falvakban románok vásárolnak... Mi az RMDSZ stratégiája a tömbmagyarság, a Székelyföld megmentésére?" - kérdezte. Beder Tibor nem kapott érdemleges választ kérdésére. /Zsehránszky István: Csángósodunk, ez a jövő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./"

Az SZKT létrehozza az RMDSZ Átvilágító Bizottságát. Az Átvilágító Bizottság három, a SZET által kijelölt tagból áll. Az Átvilágító Bizottságot a szövetségi elnök hívja össze, működéséhez az biztosít feltételeket. A SZET általi kijelölést és az SZKT általi megerősítést követő 10 napon belül az Átvilágító Bizottság összeül és elfogadja működési szabályzatát. Alakuló ülését követően az Átvilágító Bizottság közli a szövetségi elnökkel azon helyi és országos, választott és kinevezett RMDSZ-tisztségviselők névsorát, akik az SZKT 1998. júniusi döntése értelmében a Securitatével való együttműködésüket illetően nem tettek eleget nyilatkozattételi kötelezettségüknek. A szövetségi elnök felszólítja az illetékes helyi vagy országos testületeket az illető személyek tisztségből való felmentésére. Az Átvilágító Bizottság a létrejöttétől számított 30 munkanapon belül jelenteni fogja megállapításait a szövetségi elnöknek. Ezt követően a szövetségi elnök összehívja az Operatív Tanács ülését, amely a megállapítások értelmében lemondásra szólítja fel az érintett tisztségviselőket. Amennyiben az érintett tisztségviselő a felkérést követően 30 napon belül nem mond le, a szövetségi elnök vagy az Operatív Tanács saját hatáskörében kezdeményezi a felmentését vagy nyilvánosság előtt felszólítja tisztségéből való lemondásra. Az Átvilágító Bizottság a Securitate-dossziék áttekinthetőségéről rendelkező törvény hatályba lépését követő 15 napon belül, a törvénynek megfelelően és az általa nyújtott lehetőségek szerint, megvizsgálja az átvilágítási tevékenysége kibővítésének keretét és módozatait, és azt az SZKT elé terjeszti. (Szövetségi Képviselők Tanácsa) /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

"Január 29-én Kolozsvárt ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Markó Béla szövetségi elnök elemezte a bányászjárás bel- és külföldi visszhangját, Románia ezzel kapcsolatos nemzetközi megítélését. Jelezte, hogy a "coziai megegyezés" még mindig nem átlátható. Az események során kiderült, hogy a jogos szociális problémáikon túl, a bányászok arra törekedtek, hogy megdöntsék a fennálló rendszert, a demokratikus intézményeket. Értékelése szerint a rendfenntartó erők ellen tudtak volna állni a rohamoknak, ha vezetőik különböző elkötelezettsége miatt nem kapnak ellentmondó, sőt kártékony parancsokat. A bányásztüntetés napjaiban az RMDSZ-t meg se említették, ám mihelyt elmúlt a veszély, az RMDSZ elleni támadások azonnal ismét folytatódtak Ebből következik, hogy a médiának és bizonyos romániai politikai köröknek szükségük van az örökös ellenség-képre. Megtárgyalták a február 27-ére kitűzött marosvásárhelyi SZKT főbb problémaköreit, valamint a kongresszus előkészületeit. /Szükség van az ellenség-képre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készített interjúban a fórumokról beszélt. A fórum-mozgalom kongresszus-előkészítő folyamattá minősült át." Valamennyi fórumra meghívták az RMDSZ egészének képviselőit. A fórumok által fémjelzett törekvés és a hivatalos RMDSZ elvált egymástól, azonban az a céljuk, mondta a püspök, hogy a kettőt közelítsék. "Tény, hogy ki kell igazítani azt a pályát, amelyre az RMDSZ jelenlegi szűk körű vezetősége terelte az erdélyi magyarságot. Vagy velük, vagy nélkülük." - Tőkés László felvetéseket juttatott el Orbán Viktor magyar kormányfőnek a román miniszterelnökkel várható tárgyalásokkal kapcsolatban, majd a látogatás után a Orbán Viktor beszámolt neki a tárgyalások menetéről. Arra a kérdésre, hogy tájékoztatta-e budapesti tárgyalásai előtt Markó Béla szövetségi elnököt terveiről, tárgyalási szándékról, Tőkés László így válaszolt: "Már túlhaladott az az állapot, amikor ennek az igénynek meg tudnánk felelni. Annyira eltávolodtunk ugyanis az utóbbi időben, hogy a kommunikációnak ez a természetes formája nem tud megvalósulni. Ha írok egy levelet Markó Béla elnök úrnak, ő nem válaszol rá. Az RMDSZ-szabályzat előírja, hogy minden fontosabb tárgyalóküldöttségbe az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevonandó. Ezt az elnök úr már évek óta nem gyakorolja. Tehát nem tartanak be semmilyen normát, semmilyen szabályzati előírást. Még az operatív tanácsokra megkapom a meghívót, de semmilyen más tájékoztatást nem kapok, még az RMDSZ-sajtófigyelőt sem. Ilyen körülmények között nincs jelentősége ennek, hogy előzetesen vagy utólagosan... Mindezáltal minden általunk kiadott nyilatkozatot vagy közleményt elküldünk az RMDSZ szövetségi elnöki irodájának és az ügyvezető elnöki hivatalnak. Ez esetben még nem volt időm semmilyen tájékoztatást nyújtani, mert egész nap utaztam, hajnal felé érkeztem meg, s még átgondolni sem volt időm sűrű budapesti programomat, nemhogy le is jegyezzem. Persze, a magyar-magyar csúcsra készülve szükség lesz egyeztetésre, hiszen úgy tudom, Markó Bélával ketten kaptunk erre hivatalos meghívást. Butaság volna, ha előtte nem egyeztetnénk a véleményünket." - Mit vár a magyar-magyar csúcstalálkozótól? "Nem kevesebbet lehet a magyar csúcstól elvárni, mint a magyar-magyar kapcsolatoknak az intézményesülését. Úgy látom, a magyar kormány megtalálta a legitim intézményes magyar kapcsolatok kialakításának a módját. Legitim kereteit kell tehát létrehoznunk az intézményes magyar-magyar együttműködésnek, amelyet függetleníteni kell az ilyen-olyan kormányok kényétől-kedvétől. Olyanfajta legitimitás ez, mint az interparlamentáris unióban a finnugor frakciónak a felállítása, vagy a frankofon államok együttműködése. A parlamenti együttműködés keretébe, az európai politikai kapcsolatok rendszerébe beilleszthető a valamennyi magyar nemzeti közösség parlamenti képviseletének az együttműködése. Másfelől annak fontosságát hangsúlyoznám, hogy az 1996 őszén, a pápai csonka csúcson megszakadt folyamat folytatódik. Erre annál inkább szükség van, mert az RMDSZ kezdett komolytalanná válni. Miután ugyanis a szövetség SZKT-határozatban állt ki a magyar-magyar kapcsolatok intézményes kiépítése mellet, a magyar miniszter által vezetett román kisebbségvédelmi hivatal, egyetértve Tabajdi Csaba volt magyar államtitkárral, az RMDSZ hatályos határozatait felülbírálták. A többi határon túli magyar közösség magyar-magyar kapcsolatok iránti elemi igényét pedig évekig semmibe vették. Ezt én a volt magyar kormány hátráltató befolyásának s a határon túli többségi kormányok hátrányos befolyásának tulajdonítom. Végre egyenesbe kerülnek a dolgok. Jobb is nyíltan vállalni magyarságunkat és együttműködésünket, mint valamely összmagyar kárpát-medencei konspiracionista gyanúsítás vádja alá esni. Vállaljuk magunkat!" - A püspök megállapította, hogy fontos volna az egyházak képviseletének bevonása az RMDSZ -döntésekbe. /Tibori Szabó Zoltán: A fórumok által fémjelzett törekvés és a hivatalos RMDSZ elvált egymástól. Nyárádszeredai interjú Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16. - kivonatolva ismertette Tőkés László a várható magyar-magyar csúcsról címmel: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./"