Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
RMDSZ Szövetségi Képviselők/Küldöttek Tanácsa /SZKT/
1517 tétel
2011. február 12.
Az oktatási törvény elfogadása mérföldkő az erdélyi magyar jogküzdelemben
- Az oktatási törvény elfogadása az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára az elmúlt két évtized jogküzdelmének egyik legfontosabb mérföldköve, mert ezáltal sikerült kiteljesíteni a kisebbségi anyanyelvhasználatot: a jogszabály ugyanakkor átvezet egy olyan új küzdelembe, amely a kollektív jogokért, a döntési jogokért folyik, hiszen ez tartalmazza már a kulturális autonómiának bizonyos elemeit – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén.
A miniszterelnök-helyettes a Szövetség nagy feladatának nevezte, hogy megteremtse az oktatási törvény helyes és minél gyorsabb alkalmazásának feltételeit, és ide sorolta az azt a célt is, hogy ősztől magyar nyelvű történelem és földrajz tankönyveket adjanak a magyar gyerekek kezébe, de elkészüljön a román nyelv oktatását célzó sajátos tanterv és tankönyv is.
Közölte: az RMDSZ kitart kormányzati partnere mellett, és hamarosan koalíciós megállapodást köt a PDL-vel, amelyben olyan további fontos prioritások szerepelnek majd, mint a kisebbségi törvény elfogadása, az önkormányzati és parlamenti választási törvények módosítása, a gazdasági fejlesztési régiók átalakítása, vagy egy gazdaság-ösztönző intézkedés-csomag gyakorlatba ültetése.
Mint mondta, a kisebbségi törvény képviselőházi szakbizottsági vitáját már a következő napokban-hetekben újraindítják, és esély van arra, hogy a jogszabályt még ebben a parlamenti ülésszakban elfogadják. A magyarság számára fontosnak nevezte a választási törvények módosítását is, amelyek a tervezett változtatások által a jelenleginél méltányosabb és arányosabb képviseletet biztosítanának a magyar közösség számára.
A szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ nem esküdött és nem esküszik „örök hűséget” egyetlen román pártnak sem, csupán a magyarságnak, de betartja a kötött megállapodásait, és mindezt annak érdekében, hogy a magyar közösség céljait megvalósíthassa. Az ellenzéki pártokkal kapcsolatos viszonyt értékelve kifejtette: azt várja az ellenzéktől, hogy tisztázza az oktatási törvénnyel kapcsolatos álláspontját.
A közösségen és az RMDSZ-szen belüli szolidaritás fontosságáról szólva felidézte a huszonegy évvel ezelőtt, február 1o-én lezajlott százezres marosvásárhelyi könyves-gyertyás tüntetést, amely álláspontja szerint az elmúlt két évtized legfontosabb szolidaritás-példája. - Ma keveset beszélünk erről a fontos eseményről, azonban az akkor felmutatott szolidaritás ma is élő parancs: vitázhatunk, konfrontálódhatunk, de az RMDSZ-nek ma is az a felelőssége, hogy ezt a szolidaritást megőrizze – mutatott rá Markó Béla.
Magyarországgal való kapcsolatokat értékeltve az RMDSZ elnöke ellentmondásosnak nevezte a magyar államvezetés viszonyulását az RMDSZ-hez. Mint fogalmazott: míg egyik vezető magyar politikus egyfajta „Szent István-i intelemként”, de nagyon logikus gondolatmenetet követve, arra figyelmeztette a Szövetséget, hogy ne bontsa fel a román-magyar kapcsolatok és a magyar nemzeti érdek szempontjából fontos romániai kormánykoalíciót, és felismeri, hogy a két ország viszonyának alakulásában meghatározó az RMDSZ politikája és kormányzati részvétele, odáig már nem jut el a következtetéssel, hogy akkor talán nem jó politika „ha az RMDSZ-t ütjük, csépeljük és szét akarjuk verni”. Közölte: nem csak most, hanem az elmúlt húsz évben nagyon sokszor az RMDSZ-szen múlott a két ország jó viszonya, akkor viszont most nem kellene úgynevezett demokrácia-központok segítségével szétverni az erdélyi magyar politika egységét. Úgy fogalmazott: amennyiben igaz az, hogy a demokrácia-központokat valójában pártalapítási céllal hozták létre, akkor ez nem más, mint - egy magyar mondás szerint – „pénzzel betegséget venni”. – Ha ez tényleg így van, és igaz, hogy erre valaki pénzt ad, akkor betegséget vesznek nekünk, de betegséget vesznek maguknak is, hiszen Magyarországnak is nagy „betegsége” lenne, ha az RMDSZ általuk is fontosnak tartott parlamenti képviselete megszűnne – figyelmeztetett az RMDSZ elnöke. erdon.ro
2011. február 13.
Módosított javaslatok – Alapszabály-módosításokról szavazott az utóbbi évek legfontosabb SZTK-ja
Az SZKT a szövetségi elnökről szóló fejezet kibővítésével is egyetértett, az új cikkely a volt elnökök jogait szabályozza.
Az SZKT meghirdetett kezdési időpontjában barátságos, csevegős hangulat fogad a marosvásárhelyi Kultúrpalota előterében: az elnökjelöltek, politikusok és a háttéremberek kihasználják, hogy találkozhatnak egymással, sok a mosolygós arc. Az ülés több mint félórás késéssel kezdődik, de ehhez már hozzászoktunk.
Napirendi pontok
Az SZKT-t megelőző egyeztető kerekasztal által javasolt napirendi pontok ismertetésével kezdődik az ülés. Biró Rozália közölte: a javaslat szerint napirendre kerül a szövetségi elnök politikai beszámolója, az Olt megyei RMDSZ-szervezet megalakítása illetve a kongresszus előkészítése, beleértve az alapszabályzat- és programmódosító javaslatok megvitatását.
Eckstein-Kovács Péter kérte Kovács Péter kongresszusi biztosi tisztségének megvonásáról szóló határozat megszavazásának napirendre tűzését, az SZKT látható többsége elutasította ezt a kérést, amelyet Eckstein és Olosz Gergely közösen fogalmazott meg. Azt is kérte, hogy a kongresszusi szavazás tisztaságának érdekében rögzítsék pontosan a szavazás mikéntjét, ennek napirendre tűzését megszavazták.
Markó politikai tájékoztatója
20 évvel ezelőtt, szinte napra pontosan, február 10-én százezres gyertyás tüntetés volt Marosvásárhelyen – kezdte Markó Béla politikai tájékoztatóját, rámutatva: az akkor felmutatott szolidaritás ma is szükséges a romániai magyarság számára, és parancs az RMDSZ-nek.
Az oktatási törvény elfogadása az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára az elmúlt két évtized jogküzdelmének egyik legfontosabb mérföldköve, mert ezáltal sikerült kiteljesíteni a kisebbségi anyanyelvhasználatot: a jogszabály ugyanakkor átvezet egy olyan új küzdelembe, amely a kollektív jogokért, a döntési jogokért folyik, hiszen ez tartalmazza már a kulturális autonómia bizonyos elemeit – jelentette ki Markó.
A miniszterelnök-helyettes a Szövetség nagy feladatának nevezte, hogy megteremtse az oktatási törvény helyes és minél gyorsabb alkalmazásának feltételeit, és ide sorolta az azt a célt is, hogy ősztől magyar nyelvű történelem és földrajz tankönyveket adjanak a magyar gyerekek kezébe, de elkészüljön a román nyelv oktatását célzó sajátos tanterv és tankönyv is.
Közölte: az RMDSZ kitart kormányzati partnere mellett, és hamarosan koalíciós megállapodást köt a PDL-vel, amelyben olyan további fontos prioritások szerepelnek majd, mint a kisebbségi törvény elfogadása, az önkormányzati és parlamenti választási törvények módosítása, a gazdasági fejlesztési régiók átalakítása, vagy egy gazdaság-ösztönző intézkedés-csomag gyakorlatba ültetése.
Mint mondta, a kisebbségi törvény képviselőházi szakbizottsági vitáját már a következő napokban-hetekben újraindítják, és esély van arra, hogy a jogszabályt még ebben a parlamenti ülésszakban elfogadják. A magyarság számára fontosnak nevezte a választási törvények módosítását is, amelyek a tervezett változtatások által a jelenleginél méltányosabb és arányosabb képviseletet biztosítanának a magyar közösség számára.
A szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ nem esküdött és nem esküszik „örök hűséget” egyetlen román pártnak sem, csupán a magyarságnak, de betartja a kötött megállapodásait, és mindezt annak érdekében, hogy a magyar közösség céljait megvalósíthassa. Az ellenzéki pártokkal kapcsolatos viszonyt értékelve kifejtette: azt várja az ellenzéktől, hogy tisztázza az oktatási törvénnyel kapcsolatos álláspontját.
A közösségen és az RMDSZ-en belüli szolidaritás fontosságáról szólva felidézte a huszonegy évvel ezelőtt, február 1o-én lezajlott százezres marosvásárhelyi könyves-gyertyás tüntetést, amely álláspontja szerint az elmúlt két évtized legfontosabb szolidaritás-példája. - Ma keveset beszélünk erről a fontos eseményről, azonban az akkor felmutatott szolidaritás ma is élő parancs: vitázhatunk, konfrontálódhatunk, de az RMDSZ-nek ma is az a felelőssége, hogy ezt a szolidaritást megőrizze – mutatott rá Markó Béla.
A Magyarországgal való kapcsolatokat értékelve az RMDSZ elnöke ellentmondásosnak nevezte a magyar államvezetés viszonyulását az RMDSZ-hez. Mint fogalmazott: míg egyik vezető magyar politikus egyfajta „szentistváni intelemként”, de nagyon logikus gondolatmenetet követve, arra figyelmeztette a Szövetséget, hogy ne bontsa fel a román-magyar kapcsolatok és a magyar nemzeti érdek szempontjából fontos romániai kormánykoalíciót, és felismeri, hogy a két ország viszonyának alakulásában meghatározó az RMDSZ politikája és kormányzati részvétele, odáig már nem jut el a következtetéssel, hogy akkor talán nem jó politika, „ha az RMDSZ-t ütjük, csépeljük, és szét akarjuk verni”.
Közölte: nem csak most, hanem az elmúlt húsz évben nagyon sokszor az RMDSZ-en múlt a két ország jó viszonya, akkor viszont most nem kellene úgynevezett demokrácia-központok segítségével szétverni az erdélyi magyar politika egységét. Úgy fogalmazott: amennyiben igaz az, hogy a demokrácia-központokat valójában pártalapítási céllal hozták létre, akkor ez nem más, mint - egy magyar mondás szerint – „pénzzel betegséget venni”. – Ha ez tényleg így van, és igaz, hogy erre valaki pénzt ad, akkor betegséget vesznek nekünk, de betegséget vesznek maguknak is, hiszen Magyarországnak is nagy „betegsége” lenne, ha az RMDSZ általuk is fontosnak tartott parlamenti képviselete megszűnne – figyelmeztetett az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ négy platformja (Szabadelvű kör, Kereszténydemokrata Platform, Szociáldemokrata Platform és Nők a Nőkét Platform) kezdeményezésére az SZKT elfogadta az elnökválasztás lebonyolítására vonatkozó határozatot, amelynek pontjai:
• Az RMDSz X. Kongresszusán az elnök-jelöltekre való szavazás zárt fülkében történjék, annak lehetőségét kizárva, hogy a leadott szavazatot bárki ellenőrizhesse, bárkinek be lehessen mutatni.
• A fülkében, vagy annak környékén, beleértve a szavazóurnát, megfigyelők jelenléte tilos, sem személyek sem más (videokamerák, kamerás telefonok vagy bármi hasonló) nem zavarhatják a szavazás titkos jellegét.
• A megválasztandó Szavazatszámláló Bizottságba válasszák be, kötelező módon, a három jelölt legalább egy-egy képviselőjét.
Hozzászólások
A hozzászólások során Borbély László kijelentette: ne adjon senki leckét nekünk demokráciából! „Az igaz, hogy mindig van egy többség és egy kisebbség, de a kisebbségnek el kell fogadnia a többség álláspontját, a többségnek pedig védelmeznie kell a kisebbséget. Magyarországon most azzal jönnek, hogy Magyarország a magyaroké, de akkor itt mit kellene, mondani, hogy Románia a románoké? Nem, Románia mindenkié, és huszonegy év ezt bizonyítjuk” – mondta a környezetvédelmi miniszter. Borbély a marosvásárhelyi TKT-ülés kiszivárgott jegyzőkönyve kapcsán elmondta: a felvétel azt bizonyítja, hogy "végig felelősen beszéltünk, titkosan szavaztunk; még szivárogtatásból is példát adhatnánk".
A magyar kormánytól egyet kérünk: hogy partnerek legyünk; minden magyar kormánytól ezt kérjük, és azt várjuk el, hogy ők is partnerként tekintsenek az RMDSZ-re - mondta.
László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke a Mátyás szobor újraavatása körüli huzavona kapcsán megjegyezte: nem a román fél miatt húzódik ez az ügy.
Winkler Gyula az Európai Néppárt 2012-es kongresszusának előkészületeiről számolt be, kiemelve, mennyire fontos a párt kisebbségekkel szembeni viszonyulásának szabályozása. Bodor László Miért-elnök a további fiatalításra helyezte a hangsúlyt, Édler András pedig az egyenlő távolság elvét kritizálta a magyarországi pártokkal kapcsolatban, arra figyelmeztetve, hogy hosszú idő óta a magyar kormány először próbál választ találni a határon túli magyarok problémáira, és hiba lenne nem elfogadni a kinyújtott kezet. Hozzátette: nem lehet egyenlő távolságot tartani, együttműködni egy Gyurcsány-típusú kormánnyal. Katona Ádám hozzászólásának legérdekesebb mozzanata az volt, hogy azt állította: 1990 márciusában Domokos Géza akkori RMDSZ-elnök már egy héttel a pogrom előtt tudott róla, hogy jönnek a hodákiak, de a fiókba süllyesztette az iratot.
Eckstein-Kovács Péter az elnökválasztási folyamat leszabályozásának hiányára figyelmeztetett ismételten, ugyanakkor azt az észrevételét is megosztotta, hogy az emberek igénylik a vitát, a megmérettetést, tehát a kampánynak felhajtó ereje is van.
Olosz Gergelynek korábban nem volt alkalma az SZKT előtt bejelenteni indulását a szövetség elnöki tisztségért, ezért ezt most tette meg. A korábbi, magyar kormányhoz fűződő viszonyról szóló vitához hozzátette: a mindenkori magyar kormány az lesz, amely megteremtette a nemzeti összetartozást.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ az elmúlt 21 évben azért volt sikeres, mert Erdélyre figyelt.
“Elsősorban ott kell jelen lennünk, ahol a magyar emberek élnek. Kétségkívül, nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az erdélyi jelenlétre. Az erdélyi magyarokra figyeltünk akkor is, ha ellenzékben voltunk, akkor is, ha kormányon. Akkor, amikor nyelvi, közösségi jogainkról döntöttünk a parlamentben, és akkor is, amikor az oktatási törvényt kiharcoltuk. Ez a mi erősségünk, ezt kell figyelemmel követnünk az elkövetkezőkben is, és akkor elmondhatjuk, hogy az RMDSZ jó úton halad” - jelentette ki Kelemen Hunor.
A közelgő kongresszus kapcsán megállapította, hogy az előkészületek, a három jelölt jelenléte nagyon sok mindent a felszínre hozott. Kelemen szerint ez nem baj, az viszont lényeges, hogy a kongresszus után, a végeredménytől függetlenül „egymás szemébe tudjunk nézni, együtt tudjunk továbbmenni úgy, hogy az erdélyi magyar közösség legyen továbbra is az elsődleges szövetségesünk.”
Kelemen Hunor megismételte azon meggyőződését, hogy a Szövetség megújulása, megváltozása belülről kell megtörténjen, erre a változásra kell összpontosítani, nem a máshonnan érkező javaslatokra. „Kiszámítható, ésszerű változásokat javasolok, amelyeket közösen megbeszélünk, és együtt végrehajtunk. Meggyőződésem, hogy szövetségünket meg kell újítanunk, de ennek az újításnak, változásnak belülről kell jönnie. Mi magunk tudjuk csak megváltoztatni az RMDSZ-t, nem kívülről és nem másoktól kell ezt várnunk. Én ezt a változást képviselem” – ismertette terveit Kelemen Hunor.
Markó Béla a hozzászólásokra válaszolva közölte: ő soha nem mondta azt, hogy egyforma távolságot kell tartani a magyarországi pártoktól, hanem azt, hogy egyforma közelségben kell lennünk. És ezt az MSZP nyolcéves kormányzása alatt mondtam el sokszor, ebből levonhatják a következtetéseket – tette hozzá.
Markó felszólalását többször is megszakította bekiabálásaival az első sorban ülő Katona Ádám, aki, miután Biró Rozália megpróbálta rendre utasítani, felállt, és azt kiabálva, hogy „Gyalázzák Tőkés Lászlót!”, és hogy „Ezekkel nem áll szóba Orbán Viktor!”, kivonult a teremből, általános derültség közepette. Ezt Markó így kommentálta: ezért kell tudni, mikor kell abbahagyni.
Alapszabályzat-módosítás
Kovács Péter kongresszusi biztos beszámolt a február 26-27-i nagyváradi kongresszus előkészületeiről, majd Takács Csaba ügyvezető elnök beszélt az alapszabályzat-módosító bizottság előkészítő munkájáról.
Az SZKT arról dönt, hogy az alapszabályzat-módosító javaslatok milyen formában kerülnek a kongresszus elé, ahol majd cikkelyenként megvitatják a módosításokat.
Ezt követően következett az Alapszabályzat-módosítások fejezetenkénti vitája és megszavazása.
Mint várható volt, az SZKT-küldöttek közül sokan távoztak az ülésnek erről a részéről: a legkényesebb módosító javaslatokról szóló szavazáson már csak mintegy félszázan vettek részt, miközben az ülés elején még 116 küldött volt jelen.
Az SZKT elfogadta a politikai alelnöki tisztség létrehozására vonatkozó fejezetet, Eckstein-Kovács Péter javaslatát a fejezet törléséről 16-an támogatták, és 34-en szavaztak ellene.
XIV. POLITIKAI ALELNÖK
1) A politikai alelnököt az SZKT választja meg négy éves időtartamra, a szövetségi elnök javaslata alapján, a szövetségi képviselők több mint fele szavazatával. Tagja az SZKT-nak, a SZÁT-nak és a SZE-nek.
(2) A politikai alelnök tevékenységét egy alelnöki iroda segíti.
(3) A politikai alelnök hatásköre:
a) felel a kormányzati kapcsolattartásért;
b) összehangolja és felügyeli a központi és dekoncentrált kormányzati tisztségviselők munkáját;
c) koordinálja a szövetség külpolitikáját a szövetségi elnök megbízása alapján;
d) a szövetségi elnök akadályoztatása esetén összehívja a Szövetségi Elnökséget;
e) a szövetségi elnök akadályoztatása esetén összehívja a Szövetségi Állandó Tanácsot.
(4) A politikai alelnököt az SZKT hívhatja vissza, a szövetségi elnök vagy a képviselők 1/3-nak javaslatára, az SZKT összképviselőinek több mint fele szavazatával.
Hasonló eredményt hozott az Ügyvezető Elnökség főtitkársággá való alakításáról szóló fejezet vitája is.
Az SZKT az alapszabályzat szövetségi elnökről szóló fejezetének kibővítésével is egyetértett, az új cikkely a volt szövetségi elnökök jogait szabályozza.
Két szövetségi elnöki mandátumot betöltött személyek tagjai az SZKT-nak, SZÁT-nak és a Szövetségi Elnökségnek.
Amennyiben jelöltetik magukat a parlamenti választásokon, a Szövetség befutó helyet biztosít számukra.
A volt szövetségi elnök munkáját egy iroda segíti.
Program
Az RMDSZ Programmódosító javaslatait Kelemen Hunor ismertette, az SZKT két apró módosító javaslat elfogadása után látható többséggel megszavazta a programot, így a hosszúra nyúlt alapszabályzat-módosító vita után a program vitája keveebb mint tíz percet tartott, Biró Rozália 16:33-kor lezárta az ülést. Transindex.ro
2011. február 14.
Hivatalosított háttéralkuk
Egymásnak estek az atyafiak a szombati marosvásárhelyi SZKT-n, ki-ki meggyőződése, elkötelezettsége, retorikai képességei függvényében érvelt saját igaza mellett, támadta ellenfeleit.
Így aztán helyenként érdekes vita kerekedett a máskor afféle szavazógépezetként működő SZKT ülésén arról, hogy miként kellene viszonyulnia az RMDSZ-nek a magyarországi kormányhoz, milyen koalíciós politikát kellene folytatnia a román pártokkal, hogyan kellene biztosítani az esélyegyenlőséget a három elnökjelölt versengésében. Bebizonyosodni látszik, hogy a verseny jótékony hatású, a három elnökjelölt küzdelme során különféle nézetek, elképzelések ütközhetnek, s ezek közül többet érdemes lenne megfontolnia a volt, de főként a leendő vezetésnek. A szervezet miniparlamentjének ülését azonban beárnyékolta, hogy a csúcsvezetés magatartása mit sem változott: továbbra is úgy nyilvánulnak meg, mintha ők lennének az erdélyi magyarság kizárólagos képviselői, így aztán fel sem merült a magyar szervezetekkel való együttműködés lehetősége. Ráadásul tűzön-vízen át érvényesíteni próbálták akaratukat, hiába magyarázta több képviselő is, hogy későn kapták kézhez a módosított alapszabályzatot, nem volt idejük elemezni azt, az érvek sorra visszapattantak, végül kevesen maradtak a teremben, de elfogadták a fentről javasolt módosításokat. De még ennél is visszatetszőbb, hogy az új alapszabályzat szemmel láthatóan személyre szabott: a korábban a potenciális RMDSZ-elnökjelöltek közé sorolt Borbély Lászlót vélhetően a politikai alelnöki tisztséggel igyekeznek kárpótolni, amelynek hatásköre korántsem elhanyagolható. Fölöttébb furcsa Markó Béla helyzete is: egyre nyilvánvalóbb, a szövetségi elnök úgy távozik, hogy közben marad, irodát biztosítanak számára, helyet a döntéshozó testületekben, de még befutó pozíciót is a parlamenti választásokon, nehogy véletlenül kimaradjon valamiből a szövetség volt vezetője. A székelyföldi politikusoknak tett engedménynek tekinthető a regionális területi szervezetek létrehozásának lehetősége.
Minden jel arra utal tehát, hogy a háttérben megkötött alkuk hivatalosítása a sebtében összeállított statútum, mely valójában a hatalom átmentését szolgálja
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. február 14.
Melegítés a kongresszusra (Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT)
A két hét múlva esedékes tisztújító kongresszust megelőző kampány rányomta bélyegét a hét végén Marosvásárhelyen lezajlott Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésére. Szinte tapintható feszültség, bekiabálások, burkolt vagy nyílt, gúnyos vagy éppen cinikus támadások, stílusparódia, teremből való kitessékelés, magasba nyújtott piros lapok jellemezték az alapszabály-módosítás miatt hosszúra nyúlt tanácskozást, amelynek legfőbb témája az anyaországgal való kapcsolat, illetve az RMDSZ koalíciós politikája volt.
Hat-háromra játszik az aranycsapat
Már az ülés kezdetén éles vita bontakozott ki, Eckstein-Kovács Péter kérte, hogy tűzzék napirendre az Olosz Gergellyel közösen kezdeményezett határozattervezetet, melynek értelmében menesztették volna Kovács Péter kongresszusi biztost arra hivatkozva, hogy tevékenysége során nem bizonyult pártatlannak. A plénum elutasította a javaslatot, elfogadták ellenben a kongresszusi szavazás titkosságát biztosító tervezet napirendre tűzését. Frunda Györgynél az alapszabály-módosítás ütötte ki a biztosítékot, kifogásolta, hogy későn kapták meg a tervezetet, és szerinte amúgy sem az SZKT-nak, hanem a kongresszusnak kellene döntenie arról. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform vezetője elfogadhatatlannak minősítette, hogy egy demokratikus szövetségben az alapszabály-módosítást két nappal az SZKT előtt küldték el, bírálta az RMDSZ csúcsvezetését, az "aranycsapatot", akikkel Orbán Viktor nem áll szóba, és akik "hat-háromra játszanak", azaz a valamikor hatszázalékos támogatottságot olyannyira leépítették, hogy most a háromszázalékos eredmény is kérdéses.
Pénzzel betegséget
Ez volt az utolsó SZKT, amelyen Markó szövetségi elnökként szólalt fel, talán ezért is kezdte nosztalgikus hangnemben beszédét, utalva az 1990-es években lezajlott ülések zamatos vitáira vagy a Marosvásárhelyen lezajlott százezres tüntetésre. Az RMDSZ koalíciós politikájának elemzése kapcsán mérföldkőnek, korszakhatárnak minősítette az oktatási törvény elfogadását, melyet egyúttal kötelező házi olvasmányként ajánlott a szövetség politikusainak, rosszallóan jegyezve meg, hogy némelyek nem is ismerik a jogszabályt. Bár örök hűséget nem esküszik egy román pártnak sem, az RMDSZ betartja koalíciós megállapodásait, főleg, amíg kölcsönös ez, az ellenzéktől pedig várja, tisztázza álláspontját a tanügyi törvény kapcsán, majd gúnyosan jegyezte meg: az RMDSZ-elnökválasztási kampányban is témává vált, ki mennyire szerelmes egyik vagy másik román pártba. Leszögezte, a koalíció prioritási listáján szerepel a kisebbségi törvény. Kitért a magyar kormánnyal való kapcsolatra is, utalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes legutóbbi nyilatkozatára, melyben azt sugallta, az RMDSZ-nek ki kellene tartania jelenlegi kormányzati partnerei mellett. Csakhogy eme Szent István-i intelem mellett azt is fel kellene ismerni, hogy nem jó, ha az RMDSZ-t ütik, vágják, szét akarják verni — vélekedett Markó, aki szerint pénzzel betegséget vesz a magyar kormány, ha a Demokrácia Központokat pártalapításra használja, veszélybe sodorhatja a romániai magyarság parlamenti képviseletét.
Lecke demokráciából
A felszólalások során Lakatos Péter és Szabó Ödön viccel, pamflettel próbálta oldani a hangulatot, ez utóbbi megjegyezte: a magyar kormánynak Magyarországon van szüksége a határon túli magyarokra. Borbély László leszögezte: demokráciából senki ne adjon leckét az RMDSZ-nek, majd büszkén ecsetelte, a marosvásárhelyi zárt ülésről kiszivárgott anyag is azt bizonyítja, felelősségteljesen beszéltek a gyűlés résztvevői. László Attila a Mátyás-szobor avatása körüli bonyodalmakról, Winkler Gyula az Európai Néppárt programjának módosításáról beszélt, Lakatos András Markó Bélát méltatta, Édler András pedig kifejtette: hiba lenne a magyar kormány kéznyújtását elutasítani, kár egy szűk csoport egyéni érdekeiért feláldozni a romániai magyar közösséget, az RMDSZ-nek inkább saját háza táján kellene körülnéznie, biztosítania az esélyegyenlőséget a három elnökjelölt számára, valamint megnéznie, miként térhetnének vissza a választókhoz. Katona Ádám keserűen konstatálta, hogy most is az "aranycsapat bebetonozásán" dolgoznak, két oldalról súgnának Kelemen Hunornak, ha ő kerülne az RMDSZ elnöki tisztségébe. Mint mondta, 1990 márciusában Domokos Géza akkori RMDSZ-elnök már egy héttel a véres március előtt tudomást szerzett arról, hogy jönnek a hodákiak, de a fiókba süllyesztette az iratot. "Szégyen, gyalázat" — kiáltotta, amikor Bíró Rozália SZKT-elnök felszólította, hogy fejezze be beszédét, mert túllépte az időkeretet. Eckstein-Kovács Péter a kampánytapasztalatait összegezte, sérelmezte, hogy a választás szabályozását kérő levelét válaszra sem méltatta a csúcsvezetés, majd megjegyezte: észlelte a kampány felhajtóerejét is. Olosz Gergely RMDSZ-elnökjelölt az SZKT előtt is bejelentette, hogy versenybe száll, mint mondta, összefogást, jólétet akar, a magyar—magyar viszonyban az egyenlő távolságtartás helyett szövetséget, és azt szeretné, ha február 27-e után nem az RMDSZ vezetné a közösséget, hanem a közösség az RMDSZ-t. Kelemen Hunor megjegyezte: sok szó esett Budapestről, de kevés Erdélyről, márpedig az RMDSZ erőssége az Erdélyre figyelés, és ezt kell követni a továbbiakban is. Szerinte a változásnak belülről kell fakadnia.
A felszólalásokra válaszolva Markó leszögezte: ő maga nem elnökjelölt, majd az előtte felszólalók némelyikének "nyersmagyar" megfogalmazásait kigúnyolva értetlenségét fejezte ki, hogy miért baj, ha az általa megszerzett tapasztalatot, "aztat a tapasztalatot" megpróbálja átadni. Cinikusan reagált Katona Ádám felvetéseire is, aki azonban az első sorból válaszolt igen hevesen, sérelmezve, hogy Tőkés Lászlót gyalázzák, végül felszólították, hagyja el a termet. Menjenek a fenébe, aljas gazemberek! felkiáltással ki is vonult a teremből a résztvevők kacagása közepette. (Utóbb visszajött, és elnézést kért kirohanásáért.) Markó Béla közben az egyenlő távolságtartás elvét bírálóknak próbálta elmagyarázni, hogy ő ilyent soha nem mondott, mindig az egyenlő közelség elvéről beszélt. Eckstein-Kovács Péter kétkedően csóválta fejét, Markó meg is szólította, de az RMDSZ-elnökjelölt csak annyit válaszolt: "Fáj a nyakam."
Személyre szabott alapszabály
Az SZKT által javasolt formában az RMDSZ alapszabályzata rendelkezne többek között a politikai alelnöki tisztség létrehozásáról, arról, hogy az ügyvezető elnökséget főtitkársággá alakítanák, lehetővé tennék a regionális területi szervezetek megalakítását, és létrejön a szövetségi elnökség. A politikai alelnököt az SZKT választja meg, ő felel többek között a kormányzati kapcsolattartásért, a szövetség külpolitikájáért. Az új alapszabály előírja, hogy a volt szövetségi elnökök számára (február 27-e után Markó Béla kerül ebbe a helyzetbe) létrehoznak egy irodát, és biztosan befutó helyet kapnának a parlamenti választásokon. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. február 14.
SZKT: az RMDSZ alapszabályának és programjának módosításairól döntöttek
A február 26-27-i RMDSZ-kongresszus elé terjesztendő alapszabály- és programmódosító tervezetek megvitatása és elfogadása volt a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombaton, Marosvásárhelyen tartott ülésének legfontosabb napirendi pontja. A javasolt módosítások értelmében az RMDSZ-ben létrejön a politikai alelnöki tisztség, főtitkársággá alakul az ügyvezető elnökség, a korábbi szövetségi elnökök pedig befutó helyet kapnak a parlamenti választásokon. Markó Béla elmondta utolsó szövetségi elnöki beszámolóját, amelyben az RMDSZ sikereit méltatta, hangsúlyozta az egység fontosságát és bírálta az EMNT pártalapítási szándékát.
A nagyváradi kongresszust előkészítő SZKT-n Markó Béla utoljára tartott politikai beszámolót szövetségi elnöki minőségében. Az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára az elmúlt két évtized jogküzdelmének egyik legfontosabb mérföldköve az oktatási törvény elfogadása, mert ezáltal sikerült kiteljesíteni a kisebbségi anyanyelvhasználatot: a jogszabály ugyanakkor átvezet egy olyan új küzdelembe, amely a kollektív jogokért, a döntési jogokért folyik, hiszen ez tartalmazza már a kulturális autonómiának bizonyos elemeit – jelentette ki Markó.
A miniszterelnök-helyettes a Szövetség nagy feladatának nevezte, hogy megteremtse az oktatási törvény helyes és minél gyorsabb alkalmazásának feltételeit, és ide sorolta az azt a célt is, hogy ősztől magyar nyelvű történelem és földrajz tankönyveket adjanak a magyar gyerekek kezébe, de elkészüljön a román nyelv oktatását célzó sajátos tanterv és tankönyv is.
Markó: az RMDSZ kitart kormányzati partnere mellett, de „nem esküszik örök hűséget” egyetlen román pártnak sem
Azt is leszögezte Markó, hogy az RMDSZ kitart kormányzati partnere mellett, és hamarosan koalíciós megállapodást köt a PDL-vel, amelyben olyan további fontos prioritások szerepelnek majd, mint a kisebbségi törvény elfogadása, az önkormányzati és parlamenti választási törvények módosítása, a gazdasági fejlesztési régiók átalakítása, vagy egy gazdaság-ösztönző intézkedés-csomag gyakorlatba ültetése.
Mint mondta, a kisebbségi törvény képviselőházi szakbizottsági vitáját már a következő napokban-hetekben újraindítják, és esély van arra, hogy a jogszabályt még ebben a parlamenti ülésszakban elfogadják. A magyarság számára fontosnak nevezte a választási törvények módosítását is, amelyek a tervezett változtatások által a jelenleginél méltányosabb és arányosabb képviseletet biztosítanának a magyar közösség számára.
A szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ nem esküdött és nem esküszik „örök hűséget” egyetlen román pártnak sem, csupán a magyarságnak, de betartja a kötött megállapodásait, és mindezt annak érdekében, hogy a magyar közösség céljait megvalósíthassa. Az ellenzéki pártokkal kapcsolatos viszonyt értékelve kifejtette: azt várja az ellenzéktől, hogy tisztázza az oktatási törvénnyel kapcsolatos álláspontját.
A közösségen és az RMDSZ-szen belüli szolidaritás fontosságáról szólva felidézte a húsz évvel ezelőtt, február 10-én lezajlott százezres marosvásárhelyi könyves-gyertyás tüntetést, amely álláspontja szerint az elmúlt két évtized legfontosabb szolidaritás-példája. „Ma keveset beszélünk erről a fontos eseményről, azonban az akkor felmutatott szolidaritás ma is élő parancs: vitázhatunk, konfrontálódhatunk, de az RMDSZ-nek ma is az a felelőssége, hogy ezt a szolidaritást megőrizze – mutatott rá Markó Béla.
„Betegséget vásárolnak” az új erdélyi magyar párt megalapításának elősegítői és finanszírozói
A Magyarországgal való kapcsolatokat értékelve az RMDSZ elnöke ellentmondásosnak nevezte a magyar államvezetés viszonyulását az RMDSZ-hez. Markó kitért Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes korábbi nyilatkozatára, amelyben azt tanácsolta az RMDSZ-nek, ne lépjen ki a kormánykoalícióból, mivel ez az egyik garanciája a román-magyar együttműködés fennmaradásának, a magyar állampolgárság zökkenőmentes megszerzésének. Markó Béla szerint ez a „Szent István-i intelem” felismeri, hogy a két ország viszonyának alakulásában meghatározó az RMDSZ politikája és kormányzati részvétele, de odáig már nem jut el a következtetéssel, hogy akkor talán nem jó politika „ha az RMDSZ-t ütjük, csépeljük és szét akarjuk verni”.
Közölte: nem csak most, hanem az elmúlt húsz évben nagyon sokszor az RMDSZ-szen múlott a két ország jó viszonya, akkor viszont most nem kellene úgynevezett demokrácia-központok segítségével szétverni az erdélyi magyar politika egységét.
Markó szerint, ha igaz, amit egyes demokrácia-központok vezetői nyilatkoztak, nevezetesen, hogy az EMNT által tervezett Erdélyi Magyar Néppárt megalapítását is elősegítik aláírásgyűjtéssel, és erre pénzt is adtak nekik Magyarországról, akkor ezzel a pénzzel Magyarországon „betegséget vásároltak”. „Ha ez tényleg így van, és igaz, hogy erre valaki pénzt ad, akkor betegséget vesznek nekünk, de betegséget vesznek maguknak is, hiszen Magyarországnak is nagy betegsége lenne, ha az RMDSZ általuk is fontosnak tartott parlamenti képviselete megszűnne” – fogalmazott.
Az RMDSZ elnöke későbbi felszólalásában hozzátette: egyetért azzal, hogy a romániai magyar szervezetnek szoros viszonyban kell állnia a magyar kormánnyal, ám nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egységes politikai képviselet és fellépés alapvetően meghatározza a román-magyar viszonyt Romániában, valamint Magyarország és Románia kapcsolatait. Markó szerint a Vajdaságban és a Felvidéken is egységes magyar politikai képviseletre lenne szükség.
Kelemen Hunor: ott kell lennünk, ahol magyarok élnek
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ az elmúlt 21 évben azért volt sikeres, mert Erdélyre figyelt.
„Elsősorban ott kell jelen lennünk, ahol a magyar emberek élnek. Kétségkívül, nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az erdélyi jelenlétre. Az erdélyi magyarokra figyeltünk akkor is, ha ellenzékben voltunk, akkor is ha kormányon. Akkor, amikor nyelvi, közösségi jogainkról döntöttünk a parlamentben és akkor is, amikor az oktatási törvényt kiharcoltuk. Ez a mi erősségünk, ezt kell figyelemmel követnünk az elkövetkezőkben is, és akkor elmondhatjuk, hogy az RMDSZ jó úton halad” – jelentette ki Kelemen Hunor. A közelgő kongresszus kapcsán megállapította, hogy az előkészületek, a három jelölt jelenléte nagyon sok mindent a felszínre hozott. Kelemen szerint ez nem baj, az viszont lényeges, hogy a kongresszus után, a végeredménytől függetlenül „egymás szemébe tudjunk nézni, együtt tudjunk továbbmenni úgy, hogy az erdélyi magyar közösség legyen továbbra is az elsődleges szövetségesünk.”
Kelemen Hunor megismételte azon meggyőződését, hogy a Szövetség megújulása, megváltozása belülről kell megtörténjen, erre a változásra kell összpontosítani, nem a máshonnan érkező javaslatokra. „Kiszámítható, ésszerű változásokat javasolok, amelyeket közösen megbeszélünk, és együtt végrehajtunk. Meggyőződésem, hogy szövetségünket meg kell újítanunk, de ennek az újításnak, változásnak belülről kell jönnie. Mi magunk tudjuk csak megváltoztatni az RMDSZ-t, nem kívülről és nem másoktól kell ezt várnunk. Én ezt a változást képviselem” – ismertette terveit Kelemen Hunor.
Módosítások: politikai alelnök, főtitkárság
Kovács Péter kongresszusi biztos beszámolt a február 26-27-i nagyváradi kongresszus előkészületeiről, majd Takács Csaba ügyvezető elnök beszélt az alapszabály-módosító bizottság előkészítő munkájáról.
Az SZKT arról döntött, hogy az alapszabály-módosító javaslatok milyen formában kerülnek a kongresszus elé, ahol majd cikkelyenként megvitatják a módosításokat. Az RMDSZ alapszabályának 127 cikkelye közül 87 paragrafus módosítására történt javaslat.
Az alapszabály módosítása során az SZKT elfogadta többek között a politikai alelnöki tisztség létrehozására, valamint az Ügyvezető Elnökség főtitkársággá való alakításáról szóló fejezetet, a testület a szövetségi elnökről szóló fejezetének kibővítésével is egyetértett, ez az új cikkely a volt szövetségi elnökök jogait szabályozza: tagja az SZKT-nak, a Szövetségi Állandó Tanácsnak és a Szövetségi elnökségnek azok a személyek, akik két szövetségi elnöki mandátumot betöltöttek, az RMDSZ pedig befutó helyet biztosít számukra a parlamenti választásokon.
Az RMDSZ Programmódosító javaslatait Kelemen Hunor ismertette, az SZKT két módosító javaslat elfogadása után látható többséggel megszavazta a programot.
Eckstein-Kovács Péter és Olosz Gergely hiába kérte a részrehajlással vádolt Kovács Péter kongresszusi biztosi tisztségének megvonását, a küldöttek többsége a határozattervezet napirendre tűzésétől is elzárkózott.
Az RMDSZ négy platformjának – Szabadelvű Kör, Szociáldemokrata Platform, Kereszténydemokrata Platform és a Nők a Nőkért Platform – javaslatára az SZKT határozatot fogadott el az elnökválasztási szavazás lebonyolításáról. A határozat értelmében a kongresszuson a szavazás zárt fülkében történik, kizárva annak lehetőségét, hogy a leadott szavazatot bárki ellenőrizhesse és bárkinek be lehessen mutatni. Tiltja a határozat a megfigyelők és más személyek, illetve képrögzítő készülékek jelenlétét a szavazófülkében, illetve a fülke és a szavazóurna környékén. A határozat harmadik pontja kimondja, hogy a megválasztandó Szavazatszámláló Bizottságba válasszák be kötelező módon a három elnökjelölt legalább egy-egy képviselőjét is. (Olt megyében is RMDSZ-szervezet alakul. Az SZKT szombati ülésén arról is döntöttek, hogy Olt megyében is RMDSZ-szervezet alakul, amely tíz helyi szervezetből áll. Az RMDSZ-nek egyébként több Kárpátokon túli megyében is működik megyei vagy területi szervezete: Konstanca, Galac, Gorj, Iaşi, Mehedinţi, Suceava, Vâlcea megyében és Bukarestben.) Krónika (Kolozsvár)
2011. február 14.
RMDSZ-alapszabályzat: elfogadta az SZKT a módosító tervezetet
Az RMDSZ egy dolgot kér a mindenkori magyar kormánytól
Szombati, marosvásárhelyi ülésén elfogadta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) a szövetség alapszabályzat- és a programmódosító tervezetét. A szokatlanul hosszúra nyúlt, heves indulatokat kiváltó tanácskozás időnként az RMDSZ hőskorára emlékeztette a résztvevőket. A vita lényegében az RMDSZ elnökjelöltjeinek kongresszust megelőző bemelegítő összecsapása volt, és az RMDSZ jövőjét meghatározó olyan fontos kérdéseket érintett, mint a szövetség átalakuló vezetőségi struktúrája – amit elfogadtak ugyan, de még a kongresszusnak is rá kell bólintania. A vitákat megelőzően Markó Béla szokásos politikai tájékoztatójában cáfolta az elmúlt napok híreszteléseit, miszerint az RMDSZ felrúgná a kormánykoalíciós megállapodást, ugyanakkor azt is kifejtette: Magyarország „betegséget vásárolt” magának és a romániai magyarságnak, ha igaz, hogy a magyar állam a demokrácia-központok révén az új párt bejegyzését is anyagilag támogatja.
A megbeszélés már az elején szokatlanul kezdődött, hiszen a küldöttek a napirendről kezdtek vitatkozni, amire az SZKT-én rég nem fordult elő. A vitát részben Eckstein-Kovács Péter két javaslata váltotta ki. A Kolozs megyei politikus Kovács Péter kongresszusi biztosnak a tisztségéből való leváltását kérte, mivel az RMDSZ elnöki posztjára pályázó volt szenátor szerint Kovács nem látja el pártatlanul biztosi feladatkörét, és Kelemen Hunort támogatja. Eckstein-Kovács a februári nagyváradi tisztújító kongresszuson az elnökválasztási szavazás procedúrájának szabályozásáról szóló határozat napirendre tűzését is javasolta – ez utóbbi határozattervezetet három platform terjesztette be az átlátható, korrekt és titkos szavazás biztosítása érdekében. A két felvetése közül csak az utóbbit fogadta el az SZKT, miután Takács Csaba ideiglenes ügyvezető elnök tájékoztatta a küldötteket arról, hogy a kongresszus szervezéséért felelős bizottság már a héten elfogadott egy hasonló szabályozást. Kovács Péter mandátuma megvonásának a napirendre tűzésével csak 21-en értettek egyet, így a testület látható többséggel elutasította Eckstein-Kovács javaslatát.
Az SZKT egyes tagjai azt kifogásolták, hogy az alapszabályzat és a program módosítására vonatkozó tervezetet csak másfél nappal a tanácskozás előtt kapták meg, így szerintük a kongresszusra kell bízni ezt a kérdést. Így érvelt Frunda György, aki, mint mondta – utalva ezzel az SZKT, illetve a kongresszus létszámára – száz ember nem dönthet hatszáz helyett. Az elégedetlenkedőknek Markó Béla válaszolt. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi kongresszusok előtt is az SZKT vitatta meg az alapszabályzat és a program módosításával megbízott testület tervezetét, így segítve a kongresszus munkáját, ami nem jelenti azt, hogy a kongresszuson már nem szerveznek vitát a módosításokról. Markó hangsúlyozta, hogy a bizottság által elutasított módosító javaslatok is fenntarthatók a kongresszuson.
Marad a koalíció
A napirend körüli vita lezárása után Markó megtartotta szokásos politikai tájékoztatóját, amelyben ismét az oktatási törvény gyors és jó alkalmazásának fontosságát hangsúlyozta. Az RMDSZ elnöke – aki ebben a minőségében az utolsó SZKT-én vett részt – cáfolta az elmúlt napok híreszteléseit, miszerint az RMDSZ felrúgná a kormánykoalíciós megállapodást. Mint mondta, a szövetségnek egyelőre nincs oka megtenni ezt, mert a megállapodás működőképes. Hangsúlyozta: nagyvonalakban egyetértés alakult ki az RMDSZ és koalíciós partnerei között a 2011-es törvényhozási prioritásokról, ezért nem vetődött fel az RMDSZ-en belül a kormányból való kilépés lehetősége. Markó szerint jó esély van arra, hogy a képviselőház megvitassa a június végéig tartó parlamenti ülésszakban a kisebbségi törvénytervezetet. Hozzátette: a gazdasági fejlesztési régiók újrarajzolásának szükségességéről is egyetértés van, abban viszont egyelőre megoszlanak a vélemények a koalícióban, hogy milyen és mekkora régiók alakuljanak meg.
Az RMDSZ elnöke kitért Semjén Zsolt nyilatkozatára, amelyben a magyar miniszterelnök-helyettes azt tanácsolta az RMDSZ-nek, ne bontsa fel a jobbközép kormánykoalíciót, amely Semjén szerint az egyik garanciája a román–magyar együttműködésnek, valamint a magyar állampolgárság zökkenőmentes kiadásának. A romániai magyar politikus elmondta, büszkeséggel töltötte el, hogy a magyar kormány egyik vezetője felismerte: az RMDSZ meghatározó szerepet játszik a román–magyar államközi kapcsolatok alakulásában, de szerinte a magyar kormánypárti politikusoknak azt is fel kellene ismerniük, hogy nem hasznos ebben a pillanatban az RMDSZ-t „ütni, szétverni”.
Magyarország betegséget vett
Markó ezzel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által tervezett pártalapításra és a demokrácia-központokra utalt. Markó szerint Magyarország „betegséget vásárolt” magának és a romániai magyarságnak is, ha igaz, hogy a magyar állam a demokrácia-központok révén az új párt bejegyzését is támogatja, és erre pénzt is adott. A tanácskozáson több felszólaló is érintette az RMDSZ és a Fidesz viszonyát, amely jelenleg rideg. Mint ismeretes, mindhárom RMDSZ-elnökjelölt programjában fontos szerepet foglal el a jelenlegi magyar kormánypárttal való viszony, amelynek rendezését sürgetik. Édler András és Olosz Gergely bírálta az RMDSZ jelenlegi vezetőségének a Fideszhez fűződő viszonyát. Édler kifogásolta az RMDSZ „egyenlő távolság elvének” politikáját a magyarországi pártok felé, Olosz pedig kijelentette: a mindenkori magyar kormány lesz az, amely megteremti a nemzeti összetartozást. Ezekre a kijelentésekre reagálva Markó kijelentette: egyetért azzal, hogy az RMDSZ-nek szoros viszonyban kell lennie a magyar kormánnyal, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egységes politikai képviselet és fellépés alapvetően meghatározza a román–magyar viszonyt Romániában, valamint Magyarország és Románia kapcsolatait. Markó szerint a Vajdaságban és Felvidéken is egységes magyar politikai képviseletre lenne szükség. Hozzátette: „nincs szükségünk arra, hogy mások pártokat szervezzenek a nyakunkra”.
Borbély László szerint az RMDSZ egy dolgot kér a mindenkori magyar kormánytól, hogy partnerei lehessenek. „Partneri viszonyban kell lennie az RMDSZ-nek a magyar kormánnyal, és a magyar kormánynak is partnernek kell lennie az RMDSZ-szel” – mondta Borbély. A környezetvédelmi miniszter beszédében kitért a marosvásárhelyi TKT-ról a múlt hétvégén nyilvánosságra került hangfelvételre. Hangsúlyozta: végig lehet hallgatni, és meg lehet győződni arról, hogy felelősen beszéltek az ülés résztvevői, nincs a felvételben semmi olyan, ami a nyilvánosság előtt ne lenne vállalható.
László Attila a Mátyás király szoborcsoport újraavatása körül kialakult helyzet méltatlanságára hívta fel a figyelmet. A politikus Szőcs Géza magyar kulturális államtitkárt hibáztatja az újraavatás többszörös halogatása miatt. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy „nem a román fél a hibás”, majd hozzátette: ha már kolozsvári születésű az államtitkár (utalva ezzel Szőcs Gézára), akkor továbbra is azt várja tőle, hogy kellő mértékben érzékelje a szobor újraavatásának jelentőségét.
Átalakul az RMDSZ vezetőségi struktúrája
Az RMDSZ alapszabályzatának és programjának módosításáról szóló két tervezet közül az előbbi váltott ki nagy érdeklődést a képviselők körében, ugyanis a kongresszuson elfogadásra javasolt dokumentum komoly szerkezeti átalakításokat ír elő az RMDSZ vezetőségében. Ezeknek a módosításoknak a java részét Kelemen Hunor támogatja, hiszen az új szerkezetet az RMDSZ elnökjelölt programja is magába foglalja.
A vita lényegében az RMDSZ elnökjelöltek kongresszust megelőző bemelegítő összecsapása volt, hiszen Eckstein-Kovács Péter megpróbálta törölni a Kelemen által tervezett legfőbb változtatásokat. Az alapszabályzat-tervezet szerint létrejön a politikai alelnöki tisztség, amely jelenleg nem létezik, az Ügyvezető Elnökség Főtitkársággá alakul, emellett létrejön, többek között a szövetségi elnököt, politikai alelnököt, főtitkárt, frakcióelnököket, az SZKT-elnököt, megyei vagy területi elnököket egyaránt magába foglaló Szövetségi Elnökség, amely a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ügyvezető hatáskörét venné át úgy, hogy a SZÁT is megmarad. A jelenleg 14 tagú SZÁT ezentúl nagyobb létszámú testület lesz, magában foglalja többek között a Szövetségi Elnökség tagjait, valamint a Kulturális Autonómia Tanács elnökét. Eckstein-Kovács nem értett egyet a politikai alelnöki tisztség és a Szövetségi Elnökség létrehozásával, de a törlésre vonatkozó javaslatait az SZKT elvetette.
Kihozta a sodrából Markót
A kongresszus egyik színfoltja Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform elnöke volt, aki Olosz Gergely RMDSZ-elnökké való megválasztását támogatja. Katona a szombati SZKT-n többször is szót kért, és rendszerint vitába keveredett Biró Rozália SZKT-elnökkel, miután ez utóbbi figyelmeztette, hogy túllépte a felszólalások engedélyezett időkeretét. Katona élesen bírálta az RMDSZ vezetőségét, azzal vádolva azt, hogy párttá alakították a szövetséget, amelyből szerinte hiányzik a demokrácia. Katona Ádám többször ingerülten közbekiabált a felszólalók beszéde alatt, és nem egyszer személyeskedő megjegyzéseket tett. A politikai vitát lezáró Markó-beszéd alatt is közbekiabált, majd amikor Biró megpróbálta rendre utasítani, Katona felállt és azt ordítva, hogy „Gyalázzátok Tőkés Lászlót!”, „Ezekkel nem áll szóba Orbán Viktor!”, kivonult a teremből.
Ez azonban csak az első felvonása volt a Katona-Markó konfliktusnak, amely az alapszabályzat-módosítás elhúzódó vitájakor tört ismét felszínre. Az adott ponton parttalan vitává terebélyesedni látszó tanácskozást Markó ügyrendi hozzászólással próbálta felgyorsítani, emlékeztetve a képviselőket, hogy a végső döntést a tervezetről kongresszusnak kell meghoznia. A hozzászólás után az emelvényről távozó Markó nyomába eredt Katona Ádám, aki ingerült hangon vetette a szövetség vezetői szemére, hogy csak másfél nappal azelőtt kapták meg a tervezet szövegét. Ezt követően a higgadtságáról közismert Markó ismét szót kért, és emelt hangon vonta felelősségre Biró Rozáliát amiatt, hogy túlságosan engedékenyen vezeti az ülést. „Sem egyik, sem másik kolléga ne álljon fel, ne rángassa a galléromat, sem az enyémet, sem a másikét, és ne üvöltözzön rám! Eddig sem volt ez az SZKT, és ezután sem lesz az! Vagy ül a helyén és hallgat, vagy kimegy! Én is kimegyek, ha így viselkednek! – ordította a szemmel láthatóan feldühödött Markó.
Az SZKT-n a derültséget kiváltó közbeszólások sem hiányoztak. Ilyen momentum volt, amikor Markó Béla azokra a bírálatokra válaszolt, amelyek az RMDSZ-nek a magyar pártokhoz való viszonyulására vonatkoztak. Markó kijavította azokat, akik folyamatosan az egyenlő távolság elvét emlegették, és hangsúlyozta, hogy pontatlanul idézik őt, hiszen mindig az egyenlő közelség politikájáról beszélt. Markó megjegyezte, személyesen Eckstein-Kovács Péterhez szólva, hogy ez így van még akkor is, ha a Kolozs megyei politikus Markó szerint bólogat. Eckstein-Kovács is felvette a kesztyűt, és kijelentette, hogy „fáj a nyakam”, amire hangos nevetésben tört ki a terem.
B. T. Szabadság (Kolozsvár)
2011. február 14.
Markó: „betegséget vesz”, aki pénzt ad az erdélyi pártra
Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes szombaton az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén azt nyilatkozta, hogy „betegséget vesz”, aki pénzt ad egy új erdélyi párt létrehozatalára, mert ez a magyar közösség megosztásához vezethet.
Markó Béla elmondta, az elmúlt húsz évben a román–magyar viszony az RMDSZ-től is függött és éppen ezért a „jótékony politika” az lenne, ha nem próbálnák meg aláásni a szövetség tekintélyét azzal, hogy támogatják egy új erdélyi párt létrehozatalát, mert ez a magyar közösség megosztásához vezethet, tájékoztatott a MEDIAFAX tudósítója.
„Azoknak, akik elismerik, hogy Románia és Magyarország viszonya szempontjából meghatározó volt az RMDSZ, be kellene látniuk, nem az a leghasznosabb politika, ha fejbe verik az RMDSZ-t, és megpróbálnak megosztani”, mondotta Markó.
Kifejtette, nincs kifogása az ellen, ha a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által létrehozott Demokrácia Központok azért kapnak magyarországi támogatást, hogy segítsenek a polgároknak a magyar állampolgárság elnyerésében, de nem ért egyet azzal, ha a pénzt az új magyar párt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozatalára fordítják.
„Amennyiben igaz az, hogy a Demokrácia Központokat valójában pártalapítási céllal hozták létre, akkor ez nem más, mint – egy magyar mondás szerint – pénzzel betegséget venni”, mondotta Markó Béla, aki rámutatott, hallotta az EMNT képviselőinek nyilatkozatát, hogy miután befejezik a magyar állampolgársági dosszié összeállítását, megkérdezik az illetőt, be akar-e lépni az EMNP-be.
Hangsúlyozta, egy új párt létrehozatala az erdélyi magyar közösség megosztásához vezethet, ami „betegséget” jelentene az erdélyi és magyarországi magyarságnak egyaránt.
„Magyarország számára az lenne a betegség, ha a megosztottság Szlovákia után elérné Romániát is”, mondotta Markó Béla.
Néhány hete, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László azt nyilatkozta egy sajtótájékoztatón, hogy a magyar állam, Demokrácia Központoknak adott pénzét egy új párt alapítására fordítják.
Borbély szerint aggasztó, hogy Tőkés egy új magyar pártot akar létrehozni Erdélyben rövid idővel azután, hogy az RMDSZ listáján bejutott az Európai Parlamentbe, rámutatott, káros lenne több erdélyi magyar párt léte.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)
2011. február 14.
Markó már fenyegetőzik és riogat
Markó Béla, az RMDSZ leköszönő elnöke szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén élesen bírálta a magyar kormányt az „úgynevezett demokráciaközpontok” létrehozása miatt, mivel ezeket „pártalapítási céllal hozták létre” – az Erdély Magyar Néppárt megalakulására célozva – , s ez nem más, mint „pénzzel betegséget venni”. Az Orbán-kormányt ezzel gyakorlatilag megvádolta azzal, hogy a kedvezményes honosítás (a kettős állampolgárság megszerzése) elősegítésére magyarországi támogatással létrehozott központok „betegséget terjesztenek” az erdélyi magyarság soraiban. Szerinte Magyarországnak is nagy „betegsége” lenne, ha az RMDSZ parlamenti képviselete megszűnne az erdélyi demokrácia és pluralizmus kiteljesedése következtében. Markó ezzel ismét összemosta a másfél millió romániai magyarság egészét és az RMDSZ nevű, egyre népszerűtlenebb versenypártot. Reggeli Újság (Nagyvárad)
2011. február 14.
Markó Béla búcsú-SZKT-ja
A feszült hangulatú ülésen bemutatkozott az RMDSZ-elnök három utódjelöltje
Utolsó alkalommal vett részt RMDSZ-elnökként a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülésén a hétvégén Markó Béla
Történelminek nevezhető ülést tartott a hétvégén a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) Marosvásárhelyen, tekintve, hogy Markó Béla utoljára vett részt RMDSZ-elnökként ilyen rendezvényen. A nem mindennapi pillanat – a szövetség tizedik, két hét múlva Nagyváradon rendezendő kongresszusát előkészítő tanácskozás – jelentőségét a küldöttek is átérezhették, lévén hogy a megszokottnál valamivel nagyobb számban, összesen 116-an jelentek meg a szövetség „miniparlamentjének” helyet adó vásárhelyi Kultúrpalotában.
Elkapkodták az ÚMSZ-t
A szokásosnál nagyobb érdeklődés az Új Magyar Szó terjesztéséért felelősöket is meglepte: míg egy „hétköznapi” SZKT-ra kivitt száz darab ingyenes példány éppen elegendőnek bizonyult, ezúttal a kezdési időpont után fél órával már egymást kérdezgették a később érkező küldöttek: „Nincs véletlenül még egy Magyar Szód?”
Amúgy a késlekedők nem maradtak le semmi egyébről, hiszen az ülés bő fél órás késéssel kezdődött – hacsak nem a mindig hasznos „folyosói lobbi” egy részéről. No meg a napirend előtti felszólalásokról, amelyek egyikében Eckstein-Kovács Péter és Olosz Gergely RMDSZ-elnökjelöltek kérték Kovács Péter kongresszusi biztos leváltásának napirendre tűzését.
Az államfői tanácsos és a képviselő kérését azonban nagy többséggel leszavazta az SZKT. Ez a szavazattúlsúly előrevetítette egyébként a továbbiakban megmutatkozó erőviszonyokat a szövetségen belül, ami a két elnökjelölt esélyeit illeti ellenfelükkel, Kelemen Hunor kulturális miniszterrel szemben.
Nem volt „érzékeny búcsú”
Ám még mielőtt a „hármak” összecsaptak volna, a mindenkori gyakorlatnak megfelelően a képviselők a tisztségben levő szövetségi elnök politikai beszámolóját hallgathatták meg. Aki azonban egy leköszönő elnöki búcsúbeszédet várt Markó Bélától, csalódnia kellett. Markó az „érzékeny búcsút” már letudta az ezt megelőző, decemberi SZKT-n, most pedig ereje és mandátuma teljében levő miniszterelnök-helyettesként szólt a hallgatósághoz.
Politikai beszámolójában egyébként a szövetségi elnök az oktatási törvény elfogadását nevezte meg a szövetség és az erdélyi magyarság elmúlt húsz évben kifejtett kisebbségi jogküzdelme legfontosabb mérföldkövének. Mint fogalmazott, ezáltal sikerült kiteljesíteni a kisebbségi anyanyelvhasználatot, és a jogszabály átvezet egy olyan új küzdelembe, amely a kollektív jogokért, a döntési jogokért folyik, hiszen ez tartalmazza már a kulturális autonómiának bizonyos elemeit.
A miniszterelnök-helyettes az RMDSZ nagy feladatának nevezte, hogy megteremtse az oktatási törvény alkalmazásának feltételeit, és ide sorolta azt a célt is, hogy ősztől magyar nyelvű történelem- és földrajztankönyveket adjanak a magyar gyerekek kezébe, illetve elkészüljön a román nyelv oktatását célzó sajátos tanterv és tankönyv is.
Új koalíciós szerződés
Markó Béla leszögezte, az RMDSZ kitart kormányzati partnere mellett, és hamarosan koalíciós megállapodást köt a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L), amelyben olyan további fontos prioritások szerepelnek majd, mint a kisebbségi törvény elfogadása, az önkormányzati és parlamenti választási törvények módosítása, a gazdasági fejlesztési régiók átalakítása, illetve egy gazdaságösztönző intézkedéscsomag gyakorlatba ültetése.
Mint mondta, a kisebbségi törvény képviselőházi szakbizottsági vitáját már a következő napokban-hetekben újraindítják, és esély van arra, hogy a jogszabályt még ebben a parlamenti ülésszakban elfogadják. A magyarság számára fontosnak nevezte a választási törvények módosítását is, amelyek a tervezett változtatások által a jelenleginél méltányosabb és arányosabb képviseletet biztosítanának a magyar közösség számára.
Mint kifejtette, az RMDSZ nem esküdött és nem esküszik „örök hűséget” egyetlen román pártnak sem, csupán a magyarságnak, de betartja megállapodásait. Az ellenzéki pártokkal kapcsolatos viszonyt értékelve kifejtette: azt várja az ellenzéktől, hogy tisztázza az oktatási törvénnyel kapcsolatos álláspontját.
Ellentmondásos viszony a magyar kormánnyal
A Budapesttel való kapcsolatokat értékelve az RMDSZ elnöke ellentmondásosnak nevezte a magyar államvezetés viszonyulását az RMDSZ-hez. Mint fogalmazott: míg egyik vezető magyar politikus egyfajta Szent István-i intelemként, de nagyon logikus gondolatmenetet követve arra figyelmeztette a szövetséget, hogy ne bontsa fel a román–magyar kapcsolatok és a magyar nemzeti érdek szempontjából fontos romániai kormánykoalíciót, és felismeri, hogy a két ország viszonyának alakulásában meghatározó az RMDSZ politikája és kormányzati részvétele, odáig már nem jut el a következtetéssel, hogy akkor talán nem jó politika „ha az RMDSZ-t ütjük, csépeljük és szét akarjuk verni”.
Közölte: nemcsak most, hanem az elmúlt húsz évben nagyon sokszor az RMDSZ-en múlott a két ország jó viszonya, akkor viszont most nem kellene úgynevezett demokrácia-központok segítségével szétverni az erdélyi magyar politika egységét.
„Az rendben van, hogy támogatást kapnak a magyar állampolgárság megszerzésének lebonyolítására, de amennyiben igaz az, hogy a demokrácia-központokat valójában pártalapítási céllal hozták létre, akkor ez nem más, mint pénzzel betegséget venni. Ha erre valaki pénzt ad, betegséget vesznek nekünk, de betegséget vesznek maguknak is, hiszen Magyarországnak is nagy betegsége lenne, ha az RMDSZ általuk is fontosnak tartott parlamenti képviselete megszűnne” – figyelmeztetett Markó.
Utódjelöltek ígéretei
A szövetségi elnökjelöltek közül Eckstein-Kovács Péter szólalt fel elsőként. Traian Băsescu államelnök tanácsosa kifejtette, az elnökjelölti kampánynak felhajtó ereje is van, hiszen nagy az érdeklődés, az emberek örültek annak, hogy igazi vitát láthattak a jelöltek között. „Ez a többes jelölés nem a szétverés irányába mutat, továbbra is együtt tudunk dolgozni” – vélekedett Eckstein.
A másik „utódjelölt”, Olosz Gergely háromszéki képviselő tulajdonképpen csak most jelentette be az SZKT előtt indulását. „Az a célom, hogy az erdélyi magyarok nyerjenek, hogy megvalósuljon a magyar összefogás, a családok jól éljenek, a közösségeink versenyképessé váljanak, hogy minden, Romániában élő magyar érezze, nincs egyedül” – ismertette céljait a politikus.
A szövetségi elnöki tisztség elnyerésére legesélyesebbnek tartott Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ az elmúlt 21 évben azért volt sikeres, mert Erdélyre figyelt. A közelgő kongresszus kapcsán megállapította, az előkészületek, a három jelölt jelenléte nagyon sok mindent a felszínre hozott.
Kelemen szerint ez nem baj, az viszont lényeges, hogy a kongresszus után, a végeredménytől függetlenül „egymás szemébe tudjunk nézni, együtt tudjunk továbbmenni úgy, hogy az erdélyi magyar közösség legyen továbbra is az elsődleges szövetségesünk.”
Élet Markó után
A leköszönő szövetségi elnök politikai beszámolóját követő felszólalásokban többnyire az összefogás, az együttműködés volt a legfontosabb közlendője a szónokoknak, akik arra figyelmeztettek, hogy az RMDSZ-nek egységesnek kell maradnia. Borbély László környezetvédelmi miniszter elmondta, büszke arra, hogy bárhová megy, mindenhol tisztelet és odafigyelés övezi a magyarokat, az RMDSZ-t.
„Az RMDSZ az egyetlen demokratikus szövetség az országban, ne adjon senki nekünk leckét demokráciából” – üzent az Erdélyben úgynevezett demokrácia-központokat pénzelő Budapestnek Borbély, aki szerint amúgy a szövetségnek mindig partneri viszonyra kell törekednie a magyar kormánnyal.
László Attila a kolozsvári Mátyás-szobor helyreállításának felavatásáról szólt, arról, hogy nem a román fél miatt húzódik az ügy. „Szeretném, ha a kolozsvári születésű államtitkár megtalálná azt az időpontot, amikor végre felavathatjuk a Mátyás-szobrot” – fogalmazott a kolozsvári alpolgármester utalva Szűcs Géza magyar kormánytag politikai felelősségére.
Lakatos András Bihar megyei képviselő Markó Bélát „búcsúztatva” kifejtette: szerinte úgy fognak majd Markóról beszélni a történelemben, mint az ezredforduló legnagyobb magyar államférfijáról. Édler András háromszéki képviselő a magyarországi kormány védelmére kelt. Mint kifejtette, a magyar politika megoldást akar találni a határon túli magyarság problémáira is.
Szerinte „nem szabad a kinyújtott kezet visszautasítani, hanem inkább szét kéne nézni a saját házunk táján, hogy mit teszünk azért, hogy visszatérjünk az emberekhez, amikor tudatosodik bennünk, hogy nem lehetünk akárkivel partnerek, például a Gyurcsány típusú politikusokkal nem, de Orbán Viktorral igen”.
Kínos közjáték Katonával
Az Orbán Viktor magyar kormányfővel és Tőkés László európai parlamenti képviselővel fenntartott hűvös viszonyt hányta Markó Béla szemére Katona Ádám. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke előbb csak bekiabálgatott a neki nem tetsző beszédek alatt, majd amikor éppen Markó állt a pulpitusnál, Katona magából kikelve válogatott szitkokat kezdett a szónok és a teremben ülők fejéhez vágni.
„Itt az elszámolás ideje!” – jósolta az idős képviselő, majd „régi párttitkároknak, elvtársaknak, kommunistáknak” titulálta a prezídiumnál ülőket. Végül Biró Rozália SZKT-elnök többszöri felszólítására dohogva elhagyta a termet, hogy később visszatérjen, és az ülés hátralévő részében is az első sorból hangoskodjon.
Megszavazott módosítások
Ekkor még hátravoltak olyan időigényes mozzanatok, mint az alapszabályzat módosításának vitája és a programmódosítás. Az immár megcsappant létszámú SZKT elfogadta többek között a politikai alelnöki tisztség létrehozásáról, valamint az Ügyvezető Elnökség főtitkársággá való alakításáról szóló fejezetet.
A testület a szövetségi elnökről szóló fejezetének kibővítésével is egyetértett – az új cikkely a volt szövetségi elnökök hatásköreit szabályozza. A programmódosító javaslatokat Kelemen Hunor ismertette, az SZKT két módosító javaslat elfogadása után látható többséggel megszavazta a programot.
Korteskedtek és bíráltak az elnökjelöltek
Kampányakciókon vettek részt az SZKT-t megelőzően az RMDSZ-elnökjelöltek: Kelemen Hunor Temesvár és Arad után pénteken szatmári „kortesúton” vett részt, Eckstein-Kovács Péter pedig Kolozsváron sajtótájékoztatott.
Kelemen Szatmáron „beseperte” a helyiek ígéretét, hogy rá fognak szavazni, miután a miniszter is szentül ígérte, hogy az eddigieknél nagyobb szerepet szán a szövetség vezetésében a Partiumnak és ezen belül Szatmár megyének. Eckstein eközben bírálatokat fogalmazott meg az alapszabály tervezett módosításával kapcsolatban. Mint mondta, nem ért egyet az ügyvezető elnökség megszüntetésével és főtitkárság létrehozásával. (Sike Lajos, Sipos M. Zoltán)
Antal Erika, Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. február 15.
SZKT: az RMDSZ alapszabályának és programjának módosításairól döntöttek
A február 26-27-i RMDSZ-kongresszus elé terjesztendő alapszabály- és programmódosító tervezetek megvitatása és elfogadása volt a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombaton, Marosvásárhelyen tartott ülésének legfontosabb napirendi pontja. A javasolt módosítások értelmében az RMDSZ-ben létrejön a politikai alelnöki tisztség, főtitkársággá alakul az ügyvezető elnökség, a korábbi szövetségi elnökök pedig befutó helyet kapnak a parlamenti választásokon. Markó Béla elmondta utolsó szövetségi elnöki beszámolóját, amelyben az RMDSZ sikereit méltatta, hangsúlyozta az egység fontosságát és bírálta az EMNT pártalapítási szándékát.
nagyváradi kongresszust előkészítő SZKT-n Markó Béla utoljára tartott politikai beszámolót szövetségi elnöki minőségében. Az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára az elmúlt két évtized jogküzdelmének egyik legfontosabb mérföldköve az oktatási törvény elfogadása, mert ezáltal sikerült kiteljesíteni a kisebbségi anyanyelvhasználatot: a jogszabály ugyanakkor átvezet egy olyan új küzdelembe, amely a kollektív jogokért, a döntési jogokért folyik, hiszen ez tartalmazza már a kulturális autonómiának bizonyos elemeit – jelentette ki Markó.
A miniszterelnök-helyettes a Szövetség nagy feladatának nevezte, hogy megteremtse az oktatási törvény helyes és minél gyorsabb alkalmazásának feltételeit, és ide sorolta az azt a célt is, hogy ősztől magyar nyelvű történelem és földrajz tankönyveket adjanak a magyar gyerekek kezébe, de elkészüljön a román nyelv oktatását célzó sajátos tanterv és tankönyv is.
Markó: az RMDSZ kitart kormányzati partnere mellett, de „nem esküszik örök hűséget” egyetlen román pártnak sem
Azt is leszögezte Markó, hogy az RMDSZ kitart kormányzati partnere mellett, és hamarosan koalíciós megállapodást köt a PDL-vel, amelyben olyan további fontos prioritások szerepelnek majd, mint a kisebbségi törvény elfogadása, az önkormányzati és parlamenti választási törvények módosítása, a gazdasági fejlesztési régiók átalakítása, vagy egy gazdaság-ösztönző intézkedés-csomag gyakorlatba ültetése.
Mint mondta, a kisebbségi törvény képviselőházi szakbizottsági vitáját már a következő napokban-hetekben újraindítják, és esély van arra, hogy a jogszabályt még ebben a parlamenti ülésszakban elfogadják. A magyarság számára fontosnak nevezte a választási törvények módosítását is, amelyek a tervezett változtatások által a jelenleginél méltányosabb és arányosabb képviseletet biztosítanának a magyar közösség számára.
A szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ nem esküdött és nem esküszik „örök hűséget” egyetlen román pártnak sem, csupán a magyarságnak, de betartja a kötött megállapodásait, és mindezt annak érdekében, hogy a magyar közösség céljait megvalósíthassa. Az ellenzéki pártokkal kapcsolatos viszonyt értékelve kifejtette: azt várja az ellenzéktől, hogy tisztázza az oktatási törvénnyel kapcsolatos álláspontját.
A közösségen és az RMDSZ-szen belüli szolidaritás fontosságáról szólva felidézte a húsz évvel ezelőtt, február 10-én lezajlott százezres marosvásárhelyi könyves-gyertyás tüntetést, amely álláspontja szerint az elmúlt két évtized legfontosabb szolidaritás-példája. „Ma keveset beszélünk erről a fontos eseményről, azonban az akkor felmutatott szolidaritás ma is élő parancs: vitázhatunk, konfrontálódhatunk, de az RMDSZ-nek ma is az a felelőssége, hogy ezt a szolidaritást megőrizze – mutatott rá Markó Béla.
„Betegséget vásárolnak” az új erdélyi magyar párt megalapításának elősegítői és finanszírozói
A Magyarországgal való kapcsolatokat értékelve az RMDSZ elnöke ellentmondásosnak nevezte a magyar államvezetés viszonyulását az RMDSZ-hez. Markó kitért Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes korábbi nyilatkozatára, amelyben azt tanácsolta az RMDSZ-nek, ne lépjen ki a kormánykoalícióból, mivel ez az egyik garanciája a román-magyar együttműködés fennmaradásának, a magyar állampolgárság zökkenőmentes megszerzésének. Markó Béla szerint ez a „Szent István-i intelem” felismeri, hogy a két ország viszonyának alakulásában meghatározó az RMDSZ politikája és kormányzati részvétele, de odáig már nem jut el a következtetéssel, hogy akkor talán nem jó politika „ha az RMDSZ-t ütjük, csépeljük és szét akarjuk verni”.
Közölte: nem csak most, hanem az elmúlt húsz évben nagyon sokszor az RMDSZ-szen múlott a két ország jó viszonya, akkor viszont most nem kellene úgynevezett demokrácia-központok segítségével szétverni az erdélyi magyar politika egységét.
Markó szerint, ha igaz, amit egyes demokrácia-központok vezetői nyilatkoztak, nevezetesen, hogy az EMNT által tervezett Erdélyi Magyar Néppárt megalapítását is elősegítik aláírásgyűjtéssel, és erre pénzt is adtak nekik Magyarországról, akkor ezzel a pénzzel Magyarországon „betegséget vásároltak”. „Ha ez tényleg így van, és igaz, hogy erre valaki pénzt ad, akkor betegséget vesznek nekünk, de betegséget vesznek maguknak is, hiszen Magyarországnak is nagy betegsége lenne, ha az RMDSZ általuk is fontosnak tartott parlamenti képviselete megszűnne” – fogalmazott.
Az RMDSZ elnöke későbbi felszólalásában hozzátette: egyetért azzal, hogy a romániai magyar szervezetnek szoros viszonyban kell állnia a magyar kormánnyal, ám nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egységes politikai képviselet és fellépés alapvetően meghatározza a román-magyar viszonyt Romániában, valamint Magyarország és Románia kapcsolatait. Markó szerint a Vajdaságban és a Felvidéken is egységes magyar politikai képviseletre lenne szükség.
Kelemen Hunor: ott kell lennünk, ahol magyarok élnek
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ az elmúlt 21 évben azért volt sikeres, mert Erdélyre figyelt.
„Elsősorban ott kell jelen lennünk, ahol a magyar emberek élnek. Kétségkívül, nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az erdélyi jelenlétre. Az erdélyi magyarokra figyeltünk akkor is, ha ellenzékben voltunk, akkor is ha kormányon. Akkor, amikor nyelvi, közösségi jogainkról döntöttünk a parlamentben és akkor is, amikor az oktatási törvényt kiharcoltuk. Ez a mi erősségünk, ezt kell figyelemmel követnünk az elkövetkezőkben is, és akkor elmondhatjuk, hogy az RMDSZ jó úton halad” – jelentette ki Kelemen Hunor. A közelgő kongresszus kapcsán megállapította, hogy az előkészületek, a három jelölt jelenléte nagyon sok mindent a felszínre hozott. Kelemen szerint ez nem baj, az viszont lényeges, hogy a kongresszus után, a végeredménytől függetlenül „egymás szemébe tudjunk nézni, együtt tudjunk továbbmenni úgy, hogy az erdélyi magyar közösség legyen továbbra is az elsődleges szövetségesünk.”
Kelemen Hunor megismételte azon meggyőződését, hogy a Szövetség megújulása, megváltozása belülről kell megtörténjen, erre a változásra kell összpontosítani, nem a máshonnan érkező javaslatokra. „Kiszámítható, ésszerű változásokat javasolok, amelyeket közösen megbeszélünk, és együtt végrehajtunk. Meggyőződésem, hogy szövetségünket meg kell újítanunk, de ennek az újításnak, változásnak belülről kell jönnie. Mi magunk tudjuk csak megváltoztatni az RMDSZ-t, nem kívülről és nem másoktól kell ezt várnunk. Én ezt a változást képviselem” – ismertette terveit Kelemen Hunor.
Módosítások: politikai alelnök, főtitkárság
Kovács Péter kongresszusi biztos beszámolt a február 26-27-i nagyváradi kongresszus előkészületeiről, majd Takács Csaba ügyvezető elnök beszélt az alapszabály-módosító bizottság előkészítő munkájáról.
Az SZKT arról döntött, hogy az alapszabály-módosító javaslatok milyen formában kerülnek a kongresszus elé, ahol majd cikkelyenként megvitatják a módosításokat. Az RMDSZ alapszabályának 127 cikkelye közül 87 paragrafus módosítására történt javaslat.
Az alapszabály módosítása során az SZKT elfogadta többek között a politikai alelnöki tisztség létrehozására, valamint az Ügyvezető Elnökség főtitkársággá való alakításáról szóló fejezetet, a testület a szövetségi elnökről szóló fejezetének kibővítésével is egyetértett, ez az új cikkely a volt szövetségi elnökök jogait szabályozza: tagja az SZKT-nak, a Szövetségi Állandó Tanácsnak és a Szövetségi elnökségnek azok a személyek, akik két szövetségi elnöki mandátumot betöltöttek, az RMDSZ pedig befutó helyet biztosít számukra a parlamenti választásokon.
Az RMDSZ Programmódosító javaslatait Kelemen Hunor ismertette, az SZKT két módosító javaslat elfogadása után látható többséggel megszavazta a programot.
Eckstein-Kovács Péter és Olosz Gergely hiába kérte a részrehajlással vádolt Kovács Péter kongresszusi biztosi tisztségének megvonását, a küldöttek többsége a határozattervezet napirendre tűzésétől is elzárkózott.
Az RMDSZ négy platformjának – Szabadelvű Kör, Szociáldemokrata Platform, Kereszténydemokrata Platform és a Nők a Nőkért Platform – javaslatára az SZKT határozatot fogadott el az elnökválasztási szavazás lebonyolításáról. A határozat értelmében a kongresszuson a szavazás zárt fülkében történik, kizárva annak lehetőségét, hogy a leadott szavazatot bárki ellenőrizhesse és bárkinek be lehessen mutatni. Tiltja a határozat a megfigyelők és más személyek, illetve képrögzítő készülékek jelenlétét a szavazófülkében, illetve a fülke és a szavazóurna környékén. A határozat harmadik pontja kimondja, hogy a megválasztandó Szavazatszámláló Bizottságba válasszák be kötelező módon a három elnökjelölt legalább egy-egy képviselőjét is. (Olt megyében is RMDSZ-szervezet alakul. Az SZKT szombati ülésén arról is döntöttek, hogy Olt megyében is RMDSZ-szervezet alakul, amely tíz helyi szervezetből áll. Az RMDSZ-nek egyébként több Kárpátokon túli megyében is működik megyei vagy területi szervezete: Konstanca, Galac, Gorj, Iaşi, Mehedinţi, Suceava, Vâlcea megyében és Bukarestben.) Krónika (Kolozsvár)
2011. február 15.
Átvenni nehéz, átadni még komplikáltabb?
Mint tegnapi lapunkban olvashatták, kemény szópárbajokra is sor került, sőt sértegetések is elhangzottak a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati ülésén.
Napirend előtti felszólalásában Eckstein Kovács Péter elnökjelölt Kovács Péter kongresszusi biztos mandátumának visszavonását követelte, mert véleménye szerint nem bizonyított pártatlanságot a kampány során, ugyanakkor azt kérte, hogy állítsanak fel szavazófülkéket a szavazás tisztaságának biztosítása érdekében, hogy megvalósuljon a belső demokrácia, s a szavazás „titkos jellegét ne zavarják kamerák”.
Frunda György szenátor azt szerette volna tisztázni, hogy milyen vitát folytatnak a programról és az alapszabályzatról, mert ha az SZKT elfogadja vagy elutasítja a beterjesztett módosításokat, azzal megfosztja a kongresszusi küldötteket, hogy véleményt mondjanak a dokumentumokról. Válaszában Takács Csaba megbízott ügyvezető elnök bejelentette, hogy a fülkéket megrendelték.
Eckstein Kovács Péter kérését, hogy a jelenlegi kongresszusi megbízott helyére egy olyan személyt nevezzenek ki, aki nem szubjektív és pártatlanul biztosítani tudja a kongresszus megszervezését, a testület elutasította.
Frunda György bejelentését, hogy a módosító javaslatokat a szombati SZKT előtti csütörtökön délután kapták kézhez, így nem volt alkalmuk megtárgyalni ahhoz, hogy véleményt formáljanak azokról, és a felvetésre, hogy az eljárás nem elégíti ki a demokrácia minimális követelményeit sem, hiszen „120 ember nem dönthet 600 helyett”, szintén elutasították.
„Nem vagyunk egyformák, de összetartozunk”
Markó Béla kijelentette: „nosztalgiája támadt” a ’90-es évek iránt, amikor „zamatos viták” hangzottak el az SZKT-ban. „Hordaléka van a többes jelölésnek, de azért annyi nem kéne legyen, hogy utána ne tudjanak együtt dolgozni. Nem vagyunk egyformák, de összetartozunk”, figyelmeztetett az RMDSZ elnöke.
A vita során felszólalók nagy része arra figyelmeztetett, hogy nem az RMDSZ-en belül kell keresni az ellenséget, és meg kell tartani a szervezet egységét, meg kell erősíteni szövetség jellegét, és egységesen, egy irányban munkálkodva kell dolgozni azért, hogy a szövetség ott legyen a parlamentben.
Lakatos Péter képviselő ezzel kapcsolatosan idézte Ferenc Jóskát, aki, amikor Bécsben az osztrák–magyar meccsről hallott, azt kérdezte, ki az ellenfél? Szabó Ödön, az RMDSZ nagyváradi ügyvezető elnöke szerint 2004-2008 között az önkormányzatok hozzászoktak, hogy csak kérni kell, és megkapják a támogatást. Viszont kérni csak akkor lehet, ha „elegen vagyunk a parlamentben”. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke egyperces emlékezésre kérte fel a testületet a nemrég elhunyt szatmári szenátor, Szabó Károly emlékére, majd a magyar miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszéléseiről számolt be. Katona Ádám úgy vélte, arra megy ki a játék, hogy „bebetonozzák az aranycsapatot”, azaz a „neptunosokat”; számon kérte Szovátát, amelyet „eljátszottak”, szemére vetette Markó Bélának, hogy 20 év alatt egyszer beszélgettek, akkor, „amikor még egy csapatban játszottak”.
„Felejtsük a múltat, kezdjünk új lapot”, mondta, felszólítva a jelenlegi vezetést: „lépjen hátrább”, hozzátéve, hogy „az eltelt 20 éves neptuni politizálás legalább 40-et vett el az életéből.”
Elnökjelöltek a mikrofonnál
Eckstein Kovács Péter szerint rég nem volt igazi megmérettetés az RMDSZ-ben, nem fektettek le szabályokat sem, s amikor szabályozást kért, válaszra sem méltatták. Ugyanakkor megemlítette az udvarhelyszéki RMDSZ-gyűlést, amelyen részt vettek és vitát is folytattak az elnökjelöltek. Ennek a kampánynak „felhajtó ereje is volt, az emberek igénylik a vitát, a bemutatkozást”, tette hozzá. Végül leszögezte: „Mindenkinek érdeke, hogy a kongresszus fair és demokratikus módon folytatódjon le”.
Kelemen Hunor felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ az elmúlt 21 évben azért volt sikeres, mert Erdélyre figyelt. „Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az erdélyi jelenlétre. Az erdélyi magyarokra figyeltünk akkor is, ha ellenzékben voltunk, akkor is, ha kormányon, amikor nyelvi, közösségi jogainkról döntöttünk a parlamentben és akkor is, amikor az oktatási törvényt kiharcoltuk. Ez a mi erősségünk, ezt kell figyelemmel követnünk az elkövetkezőkben is, és akkor elmondhatjuk, az RMDSZ jó úton halad”.
Olosz Gergely, mint mondta, azért vállalta a megmérettetést, mert azt akarja, hogy „a magyarok nyerjenek, jólét legyen a magyar családokban, versenyképessé tegyük közösségünket, s minden Romániában élő magyar tudja, hogy nincs egyedül.” Véleménye szerint „nem az RMDSZ kell vezesse a magyarságot, hanem a magyarság kell az RMDSZ irányítója legyen”. Egyenlő esélyt és támogatást kért, mert „egyetlen cél, hogy a magyarok nyerjenek”, hangsúlyozta Olosz Gergely.
Csak egységes politikai képviselet és egységes politikai föllépés biztosítja a parlamenti jelenlétet
Markó Béla válaszában mindenekelőtt tisztázni kívánta az „irritált és szálkás” felszólalókkal és háborgókkal, hogy lehet dicsérni vagy bírálni, de ő nem elnökjelölt, és nem aznap (sz.m.: az SZKT-n) választanak elnököt, hanem a nagyváradi kongresszuson. Meglepte, hogy egyesek „szívesen rúgnának a döglött oroszlánba”, annak ellenére, hogy ezelőtt néhány hónappal még azt tapasztalta, hogy a többség a stabilitást és a folytonosságot akarta, s többen kérték, vállalja továbbra is az elnökséget. Csodálkozott, hogy néhány hónap alatt minden megváltozott. Ezért kérdezte, miért baj az, ha véleményt mond, miért „olyan rémséges perspektíva, miért olyan szörnyű veszély, ha Markó a tapasztalatát esetleg fölajánlja a továbbiakban is az RMDSZ javára?” Visszautasította a vádat, amely szerint a háttérből akarja irányítani a szervezetet, mert, mint mondta, ha továbbra is vezetni kívánta volna, jelöltette volna magát. Arra kérte kollégáit, ne idézzék pontatlanul a Magyarországgal való viszonyról szóló nyilatkozatait, ő egyenlő közelségben, nem egyenlő távolságban akart lenni a mindenkori magyar kormánnyal, ezt állította akkor is, amikor azok, akik most kormányon vannak, ellenzékben voltak, s akik most ellenzékben vannak, kormányon voltak Magyarországon az elmúlt nyolc esztendőben.
Felhívta a figyelmet, hogy „az erdélyi magyarság és az RMDSZ az elmúlt 21 esztendőben bebizonyította, hogy csakis az egységes politikai képviselet és az egységes politikai föllépés biztosítja a parlamenti jelenlétet, alapvetően meghatározza az országon belül a magyar-román viszonyt és alapvetően meg tudja határozni a két ország viszonyát is. És aki ezt nem hiszi, nézze meg, hogy ebben a pillanatban Románia viszonylatában micsoda nehéz helyzet van, mennyit kínlódnak mindkét ország demokratikus erői, hogy valamiképpen helyrekalapálják az elrontott viszonyt”(...) „Minden Kárpát-medencei politikus tudatában kell legyen annak, hogy nincsen más út, mint egységes politikai képviselet Erdélyben. Így kellene legyen a Vajdaságban és így kellene legyen Szlovákiában is, és ehhez kérek én támogatást, és ezzel kapcsolatosan mondom el a lehető legélesebben a véleményemet, amikor azt érzékelem, hogy mások a nyakunkra pártokat akarnak szervezni...”
A beszéd közben, miután többször bekiabált, Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform vezetője felugrott, és szitkozódva kivonult a teremből: „Kimegyek, elegem van ebből a bandából. Menjenek a fenébe, aljas gazemberek!” kiabálta.
A továbbiakban a testület megvitatta az RMDSZ alapszabályzatát és programját. Négy platform, a szociáldemokrata, a kereszténydemokrata, a Nők a nőkért platform és a Szabadelvű Kör javaslatára határozatot fogadott el a szavazás lebonyolításáról: a kongresszuson a szavazás zárt fülkékben történik, kizárva a szavazás befolyásolásának a lehetőségét. Népújság (Marosvásárhely)
2011. február 15.
Tőkés: alaptalan Markó bírálata
„Markó Béla akkor kezd erkölcsről beszélni, amikor nem a szája íze szerint alakulnak a dolgok” – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki hétfőn közleményben reagált a szövetségi elnök SZKT-n elhangzott beszédére.
Markó szombaton marosvásárhelyi beszédében úgy fogalmazott: „veszélyes és ostoba játékot játszik a Fidesz”, s ha igaz, amit egyes demokrácia-központok vezetői nyilatkoztak, nevezetesen, hogy az EMNT által tervezett Erdélyi Magyar Néppárt megalapítását is elősegítik aláírásgyűjtéssel, és erre pénzt is adtak nekik Magyarországról, akkor ezzel a pénzzel Magyarországon „betegséget vásároltak”. „Ha igaz, hogy erre valaki pénzt ad, akkor betegséget vesznek nekünk, de betegséget vesznek maguknak is, hiszen Magyarországnak is nagy betegsége lenne, ha az RMDSZ általuk is fontosnak tartott parlamenti képviselete megszűnne” – fogalmazott a leköszönő RMDSZ-elnök.
Tőkés közleményében arra emlékezteti Markó Bélát, hogy „amikor az RMDSZ potentátjai rátették a kezüket a státusirodákra, amelyeket – eredeti céljuktól eltérően – az elmúlt években tulajdonképpen kampánygépezetként használtak, továbbá a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány barátságának köszönhetően ellenőrizetlenül és saját céljaikra, klientúrájuk építésére osztogatták a magyarországi közpénzeket, akkor sem az erkölcs nem jutott eszébe, sem pedig az, hogy veszélyes és ostoba játék volna a kizárólagosságra törekvő erőpolitika.” Krónika (Kolozsvár)
2011. február 16.
Közleménybeszéd
„Az RMDSZ elnökválasztó kongresszusa előtt Olosz Gergely elnökjelölt személyes találkozót kezdeményezett Markó Bélával, az RMDSZ leköszönő elnökével. A találkozó után az elnökjelölt elmondta, nagyon fontosnak tartotta, hogy az SZKT-n megtett bejelentése után ez az első találkozó a leköszönő szövetségi elnökkel, Markó Béla elnökkel történjen meg, hiszen úgy látja, hogy az RMDSZ további életében fontos döntés születik majd meg a kongresszuson, és nem mindegy, hogy milyen irányba fog a szervezet továbbmenni.“
Kovászna megyében remek magyar tanárok vannak. Olosz Gergely RMDSZ-képviselő nyugodt szívvel elküldhetné kampányirodájának munkatársait egy-két pótórára, ahol emlékezetükbe idézik: a magyar nyelv tömör. Két személy között a „találkozó nem történik meg”, hanem egész egyszerűen találkoznak, és a névre utaló tisztséget, amit egyszer leírtak, nem kell ismételgetni, mert az olvasó nem szereti, ha szellemi fogyatékosnak tekintik.
És ráadásul, amint a Markó-közleményéből kiderül, nem történt más, mint két honatya találkozott, és elbeszélgettek, ahogyan az – tekintve a tevékenység színtereit – nagyon gyakran megesik. „Meglehetősen szokatlan eljárásnak tartom, hogy Olosz Gergely képviselő úr egy velem folytatott beszélgetéséről sajtóközleményt adott ki. Az RMDSZ elnökeként napi kapcsolatban vagyok parlamenti és kormányzati kollégáimmal, és elég különös lenne, ha erről mindenki tájékoztatót tenne közzé.”
Markó ezzel a mondatával nagyon finoman fogalmazott. Mert elmondhatta volna azt is, hogy a kampányiroda a sajtóközlemény címével az Olosz Gergely javára akarta félrevezetni a közvéleményt: »Markó Béla szövetségi elnök biztosított arról, hogy amennyiben megválasztanak az RMDSZ elnökévé, számíthatok a támogatására a kitűzött céljaim megvalósításához« – nyilatkozta Olosz Gergely elnökjelölt a Szövetség elnökével való találkozója után.”
A hasonló típusú információtorzítást az újságíró-iskolákban a médiamanipuláció tipikus példájaként tanítják. A magyar nyelvterületen pedig ugyanezt balkáni politizálásnak nevezik, amit természetesen a magyar politikusok határon innen és túl mélységesen elítélnek. Amikor mások gyakorolják. Ami pedig a politika médiához való viszonyát illeti, az a Janus-arc tipikus példája: választások előtt szövegben, hangban és képben özönlik a cél és a tenniakarás, még abból is sajtóközlemény lesz, hogy csakis a jelölteknek köszönhetően februárt március követi, választások után pedig jó néhányan jobbról vagy balról döngölnék a földbe mindazokat a fránya és sajnálatraméltó firkászokat, akiknek van néhány olyan önálló gondolatuk, amely nem találkozik a politikusi érdekekkel.
És mindez addig tart, amíg a politika próbálja ellenőrizni a médiát és nem a köz véleményén alapuló média a politikát.
Székedi Ferenc, Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. február 25.
Ki lesz az RMDSZ elnöke?
Megoszlanak a vélemények arról, hogy lesz-e meglepetés az elnökválasztáson. A szövetség jelenlegi irányítói, Markó Béla hívei igyekeznek egyértelműen azt sugallni, csak Kelemen Hunornak van valós esélye. Sorra érkeztek a területi, megyei szervezetek nyilatkozatai, majd mindenik azt kiáltotta világgá, hogy a jelenlegi művelődési minisztert támogatja.
Az elmúlt hetek RMDSZ-tájékoztatói, erdélyi magyar sajtóbeszámolói Kelemen diadalútját tükrözik: ment, látott és győzött, begyűjtötte a kongresszusi szavazás szempontjából amúgy semmilyen jelentőséggel nem bíró voksokat. Igen komolyan készül (készítik) az elnöki feladatra, és ezt mutatja az is, hogy egy ideje a román közvélemény felé is elsősorban ő közvetíti az RMDSZ álláspontját. Programjából főleg a háttéralkuk során rögzített változásokat ismerhettük meg: mit ígért Borbély Lászlónak, a marosvásárhelyieknek, a székelyföldi vezetőknek, no meg a Partiumnak, Közép-Erdélynek. Eckstein-Kovács Pétert főleg a román sajtó emlegeti az esélyesek között, a magyar média inkább érdekes színfoltként ismertette megnyilvánulásait. Az államelnök kisebbségi tanácsadója nem vett tudomást az esélyeit törpítő megjegyzésekről, kommentárokról, mindenütt ott volt, felszólalt, nyilatkozott, éles bírálatokat fogalmazott meg. Eckstein volt az, aki sorozatosan számon kérte a megyei, területi közgyűlések demokratikus döntéshozatalát, szóvá tette az esélyegyenlőtlenséget, és hogy a szövetség hivatalos apparátusa egyértelműen Kelement támogatja. Kifogásokat emelt amiatt is, hogy a nagy esemény szervezői, a szavazás lebonyolításáért felelős kongresszusi biztos, Kovács Péter és csapata nem pártatlan. Tárgyalt Tőkés Lászlóval is, nyitást ígért a szövetségen kívüli szervezetek felé, új stratégiát, amely biztosíthatja a magyarság parlamenti jelenlétét. A megyei találkozókon felvázolt programjának sok kedvelt eleme volt, többnyire rokonszenvvel viszonyultak hozzá a küldöttek, a szavazás mégis, legyen bár titkos, majd minden esetben Kelemen főlényes győzelmét hozta.
Olosz Gergely indulásának viharos bejelentése után szinte eltűnt. Nem vett részt a számára sikert nem ígérő megyei küldöttgyűléseken, nem járta az erdélyi településeket, de találkozott Orbán Viktorral, s nem késlekedett ezt díszes fotóval igazolni, és ő is tárgyalt Tőkés Lászlóval. Elsősorban a látványos imázsépítéssel foglalkozott, igaz, közben kipenderítették a frakcióvezetői székből, majd még egy hír érkezett: az SZKT ülésén próbált nagy magyar távlatokat felvillantani államelnök-választáshoz illő beszédében. Oly kevéssé volt jelen, hogy a román média szinte nem is említi a jelöltek között. Kezdeti nyilatkozatai után alig hallatott programjáról, terveiről, de igyekezett fontos helyeken, fontos emberek társaságában mutatkozni, többet ült Budapesten, mint Bukarestben, s a Duna tévé vitaműsoránál sem felelt meg neki a kolozsvári stúdió, hatásosabbnak találta, ha a magyar fővárosból fogalmazza meg üzenetét. Sokak által hangoztatott esélytelenségének kicsit ellentmondani látszik, hogy Markó Béla fontosnak tartotta ironikus sajtóközleményben helyretenni a kettejük találkozójáról kiadott Olosz-nyilatkozatot. Van, aki erényeként, mások hibaként említik, hogy a magyarországi kormányoldal félhivatalos szócsövévé vált, ha ő jutna az elnöki székbe, teljes mértékben a Fidesz–KDNP alárendeltjévé tenné az RMDSZ-t.
Legyen változás, de ne változzék semmi
Az eljövendő elnök személyénél is fontosabb azonban, hoz-e, s ha igen, milyen változást az RMDSZ-ben, a szövetség politikájában. Kelemen Hunor egyértelműen a markói örökséget viszi tovább, s félő, nehezen tudja belopni saját egyéniségét, elképzeléseit, hisz két erős személyiség szorításában kell majd kormányoznia. Markó Béla nem kíván visszavonulni, a számára kitalált tisztségek jelzik, befolyása jelentős marad, s ott lesz a háttéralkuknak köszönhető politikai alelnök, Borbély László. Olosz egészen más politikát ígér, Vissza a magyarokhoz jelszóval népszerűsíti elképzeléseit, konkrétumot azonban keveset árult el, magyarországi kapcsolatai ismertek, bukaresti román politikai és üzleti összeköttetései rendkívül rossz hírűek. Ecksteinről tudni lehet, élesen, szókimondóan fogalmazott mindig, amikor a demokratikus elveket látta sérülni, következetesen kiállt az RMDSZ sokszínűsége mellett, s pont ezek miatt nehezen hihető az oly sokszor hangoztatott vád: Băsescu embere, átjátszaná a szövetséget a demokrata-liberálisoknak.
A szombati elnökválasztáson 555 küldött dönt az elkövetkező RMDSZ-elnök személyéről, ezek többsége azonban éppen a jelenlegi vezetőség elkötelezettje, Markóéknak köszönheti jól fizetett állását, vezető funkcióját. Egy bejáratott rendszer részei, ahol tudják, hogyan, milyen áron juthatnak előbbre, nem akarnak radikális változást, csak éppen annyit, amennyi megmaradásukat szavatolja. Az elégedetlenek már jó ideje külön utakon, más pártokban, szövetségekben igyekeznek érvényesíteni elképzelésüket.
Mindennek tükrében már egyáltalán nem talányos, ki lesz az RMDSZ következő elnöke. Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. február 25.
Sorsdöntő kongresszusra készül az RMDSZ Nagyváradon
Sorsdöntő lehet az RMDSZ 10., váradi kongresszusa: tizenkét év után először fordul elő, hogy több jelölt pályázza meg a szervezet vezetői tisztségét, az elnökválasztás nyertese a szövetséget 18 évig irányító Markó Bélától veszi át a stafétabotot. A fórumon – melynek keretében a szövetség alapszabályának módosítása is terítékre kerül – az 555 küldöttön kívül a parlamenti pártok vezetői is részt vesznek.
A szombaton és vasárnap a nagyváradi Szakszervezetek Művelődési Házában zajló 10. RMDSZ-kongresszuson az 555 küldött három jelölt közül választhat. A papírforma szerint a legnagyobb eséllyel a területi szervezetek zöme és a leköszönő elnök által támogatott Kelemen Hunor művelődési miniszter, a szövetség korábbi ügyvezető elnöke indul. A tisztségre ugyanakkor a kolozsvári Eckstein-Kovács Péter, az államelnöki hivatal kisebbségügyi tanácsosa és a háromszéki Olosz Gergely parlamenti képviselő pályázik még.
Huszonegy éves története során az érdekvédelmi szövetséget mindössze két elnök vezette. Az RMDSZ legfőbb vezetőtestületének első tanácskozása alkalmával – mely szintén Nagyváradon, 1990 áprilisában zajlott – Domokos Géza író, műfordító nyerte az elnökválasztást a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége támogatásával induló Szőcs Géza költő ellenében. Három évvel később, a Brassóban megszervezett RMDSZ-kongresszus alkalmával Domokos Géza önként visszalépett, Markó Béla pedig fölényes győzelmet aratott egyetlen kihívójával, Mina Lászlóval, a Brassó megyei szervezet elnökével szemben. Újabb elnökválasztásra 1995 májusában Kolozsváron került sor, Markó kihívói – Borbély Imre elnökségi tag és Kónya-Hamar Sándor kolozsvári parlamenti képviselő – azonban alulmaradtak. Két évvel később Marosvásárhelyen a tisztújítás nem szerepelt a napirenden, az 1999-es, csíkszeredai fórumon pedig az RMDSZ belső ellenzéke által támogatott Kincses Előd ügyvéd csupán a voksok egyharmadát tudta összegyűjteni Markó Bélával szemben. A 2003-as szatmárnémeti kongresszuson – mely főként azért emlékezetes, mert ekkor fosztották meg tiszteletbeli elnöki tisztségétől Tőkés Lászlót – nem volt kihívója Markó Bélának, s mint ismert, egyedüli jelöltként kapott újabb négyéves megbízatást a 2005-ös aradi ülésen is. A legutóbbi RMDSZ-kongresszust 2009-ben Kolozsváron tartották.
Zsúfolt kongresszusi program
A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) február 12-én Marosvásárhelyen lezajlott ülésén született döntések értelmében a kongresszus napirendjén az RMDSZ alapszabályának 127 cikkelye közül 87 paragrafus módosítása is szerepel. A szombaton várható elnökválasztási szavazás lebonyolításáról szóló határozat értelmében a kongresszuson a szavazás zárt fülkében történik, kizárva annak lehetőségét, hogy a leadott szavazatot bárki ellenőrizhesse, és bárkinek be lehessen mutatni. Tiltja a határozat a megfigyelők és más személyek, illetve képrögzítő készülékek jelenlététa szavazófülkében, illetve a fülke és a szavazóurna környékén. A határozat harmadik pontja kimondja, hogy a megválasztandó Szavazatszámláló Bizottságban kötelező módon a három elnökjelölt legalább egy-egy képviselője is jelen van.
Fellendül a váradi turizmus
A Körös-parti város öt nagy hoteljében biztosan telt ház lesz a hétvégén, itt szállnak meg a kongresszusi küldöttek, valamint a meghívottak (közel százan), míg az eseményre akkreditált 250 sajtós további négy-öt kisebb panzióban kap helyet, tudtuk meg Szabó József kongresszusi biztostól.
A jeles meghívottak között biztosan ott lesz Emil Boc miniszterelnök, Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve Daniel Constantin, a Konzervatív Párt elnöke is. A kongresszust négy tévécsatorna közvetíti élőben. A hatalmas rendezvény lebonyolításában a szövetség kolozsvári központjából mintegy hatvanan segédkeznek, Nagyváradról és Bihar megyéből pedig mintegy kétszáz önkéntes vesz részt a szervezésben – ide nemcsak a kongresszuson sürgő-forgó fiatalok tartoznak, hanem például a biztonsági őrök, a virágdekorációk készítői, a parkolóőrök, illetve a parkolók jelzéseit felfestő munkások is. A váradi szervezők között tíz olyan önkéntes is dolgozik, akik már az első, szintén a bihari megyeszékhelyen tartott RMDSZ-kongresszus lebonyolításában is részt vettek, tudtuk meg Szabó Józseftől. Nem kis feladat a vendégek étkeztetése sem: a legtöbben a hotelekben fognak reggelizni és vacsorázni, az ebédet pedig a helyszínen kapják: szombaton egy szendvicset ehetnek, vasárnap pedig svédasztalt terítenek nekik. A kongresszusi biztos megjegyezte: fontos például arra is odafigyelni, hogy a szendvicsben ne legyen sok mustár vagy ketchup, mert azzal a küldöttek lecsöpögtethetik magukat. Lényeges az időjárás is, ezért a szervezők folyamatos kapcsolatban vannak a meteorológiai szolgálattal, hiszen a hóesés megnehezíti a küldöttek Váradra vezető utazását.
Nem tiltakozhatnak a szakszervezetisek
Csütörtökön kiderült, a nagyváradi városi önkormányzat nem engedélyezte azt a tüntetést, amelyet a szakszervezetek terveztek szombatra, az RMDSZ kongresszusának helyszínéül szolgáló szakszervezeti művelődési ház előtti térre. „A törvényes előírások értelmében nem lehet ugyanazon a helyszínen, ugyanabban az időben két rendezvényt tartani, attól függetlenül, hogy milyen jellegű rendezvényekről van szó” – magyarázta a szakszervezetek kérelmét elutasító döntést Ionel Vila, a nagyváradi városi önkormányzat jegyzője.
A szakszervezetek azért akarnak tiltakozni, mert a kormány felelősségvállalással, parlamenti vita nélkül kívánja elfogadtatni a munkatörvénykönyvet. Kelemen Hunor kulturális miniszter, szövetségi elnökjelölt kérte a nagyváradi polgármestert, ne engedélyezze a megmozdulást, mivel az RMDSZ-kongresszusnak „semmi köze a szakszervezetek kéréseihez”.
Időközben a Frăţia szakszervezeti tömb Maros megyei vezetősége bejelentette: nem kívánnak elállni szándékuktól, és küldöttségük tiltakozni fog a rendezvény helyszínén. „Abszurdum, hogy az önkormányzattól kell engedélyt kérnünk, hogy elmenjünk a Szakszervezetek Művelődési Házába” – nyilatkozta csütörtökön Călin Orlando Cociş, a Frăţia marosvásárhelyi képviselője.
Eckstein: nemcsak az elnökválasztás a tét
A hétvégi kongresszuson az új elnök megválasztásán kívül a vezetőtestületnek arról is döntenie kell, hogy a szervezet hogyan, milyen programmal készül fel a 2012-es parlamenti választásokra – jelentette ki csütörtökön Eckstein-Kovács Péter elnökjelölt. A politikus szerint az is eldől Nagyváradon, hogy marad-e a két magyar párt Erdélyben, vagy létrejön a harmadik is. „Nem az a jelölt tudja a tagság által elvárt változást meghozni, akit ugyanazok fognak vezetni, akik eddig is vezették a szövetséget, a volt elnök és a politikai alelnök. A változást csakis egy független, egyedül dönteni képes jelölt hozhatja el, aki tud tárgyalni az erdélyi magyar szervezetekkel, aki nem kívánja sem a bukaresti, sem a budapesti pártokhoz kötni az RMDSZ szekerét” – fogalmazott Eckstein. Az elnökjelölt ugyanakkor cáfolta Szász Jenő korábbi nyilatkozatát, leszögezte: nem kíván visszalépni Olosz Gergely javára. Abszurd volna, ha visszalépnék azzal a támogatottsággal, amivel rendelkezem. Győzni megyek Nagyváradra” – mondta az elnökjelölt.
Létrejöhetnek a regionális szervezetek
Antal Árpád, a szövetség sepsiszentgyörgyi és Tamás Sándor, Kovászna megyei elnöke a Székelyföld hangsúlyosabb megjelenítését szorgalmazzák az RMDSZ-en belül. A két háromszéki politikus közölte: részt vettek a szabályzat és programmódosító bizottság munkálataiban, a plénum elé kerülő tervezetbe két javaslatuk került be. A jelenleg működő Országos Önkormányzati Tanács helyett három regionális –székelyföldi, dél-erdélyi és partiumi – tanács létrehozását szorgalmazzák, ezek vezetői alkotnák az országos tanácsot, mondta Tamás Sándor. A politikus szerint az országos tanács nem működik, mert túlméretezett. A székelyföldi RMDSZ létrehozására az a szabályzatmódosítás teremt lehetőséget, miszerint két vagy több megyei szervezet regionális szervezetet hozhat létre. A székelyföldi szervezet biztosan megalakul, de több ilyen regionális szervezet is működhetne, ha mások is támogatják a kezdeményezést, fejtette ki Antal Árpád.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár
2011. február 25.
A Markó-doktrína aktualitása
Nem szeretnék leltárt készíteni, akinek kedve van, felüti az internetet, és rájön arra, hogy a Google-ben Markó Bélának a neve különböző nyelveken több mint száztízezerszer jelenik meg, és közben találkozik valamennyi könyvének a címével is.
Verseskötetekkel ugyanúgy, mint irodalmi vonatkozású esszékkel vagy politikai publicisztikával, készítettek vele interjúkötetet, és megjelent a még mindig kevéssé ismert közös szerző, a Szekuritáté által készített lehallgatási dossziéja is. A címszavak java részében vagy úgy szerepel Markó Béla, mint költő, író, szerkesztő, vagy úgy, mint politikus.
Az első három megnevezés voltaképpen alkotói munkát és értelmiségi létet takar, az utóbbi pedig – hadd nevezzük így – közéleti tevékenységet. A kettő között igen lényeges különbség van. Az alkotó ember egy sorompóit felemelő társadalomban voltaképpen szabad, úgy gondolkodik és azt teszi, amit akar. Hogyha mondjuk ír vagy beszél, akkor olyan szavakat és kifejezéseket, olyan mondatszerkezetet használ és olyan gondolatvitellel építkezik, aminővel a kedve tartja.
A közéleti személyiségnek is nevezett politikus ugyanezt nem teheti meg. Ő ugyanis az intézményi és jogi korlátokon túl sem feledheti, hogy rendszerint nem azonos jellemzőjű, hanem különbözőképpen rétegződött, kisebb-nagyobb közösségekhez szól, és mindannyiuk számára meg kell találnia az őket összefűző szálakat. Ezért a politikusok, még ha szeretnék, sem tudnák elkerülni a közhelyeket, a költők számára viszont belső parancs az eredetiség, a gondolati tömörség, a választékos nyelv.
És a dolgok természeténél fogva létezik még egy igen nagy különbség: miközben a költő rendszerint az egyénnel, az emberrel, annak belső világával foglalkozik, addig a politikus, minél gyakrabban emlegeti az embereket, óhatatlanul annál arctalanabbá válik számára az a tömeg, amelyhez intézi szavait.
Nem látszólagos, nem felszínes, hanem nagyon is valós ellentmondások ezek, és nekem, akár lírai, akár prózai, akár publicisztikai, akár nemzeti-nemzetiségi vagy történelmi vonatkozású szövegeit olvasom Markó Bélának, netán a politikai beszédein töprengek el, mindig eszembe jut ez a kettősség. Alighanem az ember egyazon időben nem lehet költő és politikus is, kötve hiszem, hogy Markó Béla a Szövetségi Képviselők Tanácsa vagy a román kormány ülései alatt, amikor nem éppen ő beszél, verseket vagy irodalmi esszéket írna, mint ahogyan az sem valószínű, hogy egy szonett két sora között következő beszédének az indításán gondolkodna.
Ezért az egyesek számára oly egyszerűnek tűnő, több százszor leírt, költő-politikus, vagy politikus-költő fogalma számomra sem egybeírva, sem kötőjellel nem értelmezhető összevontan, hanem csupán így: Markó Béla életének adott óráiban, napjaiban költő és esszéíró, más órákban és más napokon pedig politikus. Nem a költő politizál és nem a politikus ír verset, hanem ugyanaz a gondolkodó személyiség, ugyanaz az erdélyi magyar értelmiségi áll mindkét önálló cselekvés hátterében.
Megértve ezt a különbséget, egy újra kiadott és egy új Markó-kötetről szeretnék beszélni. Az Erdélyi macska című könyv Szép-literatúrai utazások alcímmel zömében a klasszikus, valamint a jelenkori magyar irodalom több alkotójával, alkotásával kapcsolatos esszéket tartalmaz. Meggyőződésem, hogy nem csupán a magyartanárok, hanem általában az értelmiségiek számára hasznos lehet a Markó Béla tolla irányította újrafelfedezés, amely olykor csupán egy-egy idézetet használ ürügyként ahhoz, hogy – amint azt az 1990 előtti írásokban megszoktuk – a sorok között közösségi üzenetet is hordozzon. A kötet utolsó fejezete pedig már önálló, különálló egység, itt főként a Markó Bélával készített interjúk már ahhoz a politikushoz vezetnek el, aki a Kié itt a tér című összeállítás cikkeit, beszédeit, tanulmányait írta.
Bevallom, én ezt az utóbbi kötetet kimondottan azzal a céllal olvastam el, hogy találjam meg a Markó-doktrínát. Ugyanis miután Markó Béla bejelentette, hogy tizennyolc esztendő után nem óhajt indulni az RMDSZ elnöki tisztségéért, politikai ellenfelei közül nagyon sokan kezdték emlegetni ezt a fogalmat. Miszerint, ha Markó majd nem is vezet, de a Markó-doktrína tovább fog élni, az RMDSZ-ben nem lesz szemléletváltás, mert a Markó-doktrína mélyen meggyökerezett a szervezetben, évek kellenek, amíg a Markó-doktrína szellemét lehántják a megcsontosodott, a doktrínába betokosodott RMDSZ-ről és így tovább.
De voltaképpen mi is ez a Markó-doktrína?
Néhányan azzal vádolják a szövetségi elnököt, hogy megszilárdította a központi vezetést, a döntéseket egy szűk kör kezébe helyezte – és ez a Markó-doktrína.
Mások szerint a Markó-doktrína azt jelenti: Erdélyben nem lehet élet az RMDSZ-en kívül, azaz a romániai magyarságnak politikai egységben kell maradnia és mindig úgy kell táncolnia, hogyan az RMDSZ vezetősége fütyül. Minden más, többpárti kísérlet csökkenti a romániai magyarság politikai és más érdekérvényesítési esélyeit.
Megint mások szerint a Markó-doktrína valamiféle kötéltánc a román hatalom közelében, és arra szolgál, mindegy, hogy mikor, mindegy, hogy kivel, de az RMDSZ mindig ott legyen a romániai hatalomban.
Azután léteznek olyan politikai-ideológiai ellenfelek, vagy a holdudvaraikban éldegélők, akik darabokból próbálják összeállítani a Markó-doktrínát. Például: nincs szükség területi autonómiára, jó helyette a regionalizmus. Vagy: nem önrendelkezési, hanem kisebbségi törvényre van szükség.
Léteznek más megközelítések is. Például: a Markó-doktrína elveti a gyökeres megoldásokat, és a kis lépések híve. Vagy: a Markó-doktrína nem eléggé népi és nem eléggé nemzeti, Magyarországon csak a szocialisták és a liberálisok támogatását élvezi.
Tehát mi is a Markó-doktrína?
Nos, én ebből a könyvből, az utóbbi két évtizedben megírt tanulmányok, előadások, hazai és magyarországi lapokban megjelent közéleti írások gyűjteményéből a következő támpontokat derítettem ki, amelyeket – saját értelmezésemben – akár Markó-axiómáknak, azaz Markó Béla politikai sarkigazságainak is nevezhetünk.
Az első: a romániai németektől és zsidóktól eltérően a romániai magyarok történelmi távlatokban is meg akarnak maradni szülőföldjükön. Nagyobb tömegben sem Magyarországra, sem távolabbra nem óhajtanak kitelepedni, ezért itt kell megtalálniuk a saját egyéni és közösségi létük jobbításához nélkülözhetetlen társadalmi-gazdasági-jogi kereteket.
A második: bár nem is egyszer átemelték feje fölött a határokat, a romániai magyarság nem a jelenlegi Magyarország Erdélybe kivándorolt magyar kisebbsége, hanem egyenrangú összetevője a magyar nemzetnek. Következésképpen kettőjük között bármilyen viszonyrendszer nem alárendelt, hanem csak mellérendelt lehet.
A harmadik: akár tetszik ez nekünk, akár nem, a romániai magyarság jelene és jövője szorosan összefügg Románia jelenével és jövőjével, hiszen a romániai magyarok ennek az országnak a valóságában élik mindennapjaikat.
A negyedik: a romániai magyarság jelenére és jövőjére vonatkozó elképzeléseket nem a harsogó kinyilatkoztatások szintjen, hanem helyi, regionális, országos és nemzetközi szintén végzett következetes munkával lehet véghezvinni.
Az ötödik: a valóban működő és működtethető közösségi autonómiát ezekkel az eszközökkel, a nyitott társadalom biztosította céltudatos és alulról történő intézményépítéssel lehet elérni.
Úgy gondolom, a Markó-doktrína nem más, mint a fenti megfontolásokhoz csatlakoztatott politikai eszközöknek a mindenkori hatékonyság függvényében rugalmasan bővíthető vagy szűkíthető tárháza. A kulcsszó az előző mondatban pedig a hatékonyság. Markó következetes kiállása a romániai magyarság politikai képviseletének és érdekvédelmének egysége mellett voltaképpen nem más, mint folyamatos küzdelem a hatékonyság és eredményesség megőrzéséért.
A politikus Markó a váradi kongresszuson nagy vonalakban a következőképpen vehetné számba a tizennyolc év eredményességet: szabad anyanyelvhasználat a közigazgatásban és a bíróságokon, kétnyelvű törvényes feliratozás, anyanyelvű oktatás óvodától az egyetem utáni képzésig, önálló és egyre inkább általunk irányított iskolai hálózat, a romániai magyarságra szabott és kiemelt költségvetési támogatásokkal egybekötött tanterv.
Kiterjedt föld-, erdő- és ingatlanvagyonok visszaszolgáltatása, erdélyi magyar közösségek intézményépítése, iskolák, templomok, közösségi házak, emlékművek ezreinek felújítása és meglendülő infrastruktúra-fejlesztés az egyre önállóbb döntési jogkörökhöz jutó helyhatóságok irányítása alatt. Olyan magyar művelődési élet, amelyet csak az ötlettelenség, a kezdeményezőkészség és az anyagiak hiánya korlátozhat. Összeségében pedig a romániai magyarság olyan politikai-társadalmi tényezővé való válása, amelyre mindeddig, Románia történelmében még soha nem volt példa.
Persze, tisztában vagyok azzal is, hogy van az éremnek az ország általános helyzetéhez és még el nem ért vágyainkhoz kapcsolódó másik oldala is. Nem feledhetjük ugyanis, hogy még a lehető legszürkébb erdélyi macska is csak addig marad ugyanannál a háznál, amíg megélhetése van, máskülönben önálló és gazdától független. Ezért úgy gondolom, az első könyvcím markói metafórája nem véletlen. A házimacska nem annyira látványos, mint a mifelénk csupán állatkerti ketrecekben vagy cirkuszi porondokon felbődülő más macskafélék, de szabad, szívós, kitartó – túlélő. És ez nem a Macskák című zenés játék. Ez a valóság.
Domokos Géza (Brassó, 1928. május 18. – Marosvásárhely, 2007. június 27.)
Az elemi iskolát Zágonban, a középiskolát Sepsiszentgyörgyön végezte. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen kezdte a bölcsészeti tanulmányait, majd egy év után Moszkvában a Makszim Gorkij Irodalmi Intézetben Pausztovszkij tanítványa lett. Visszatérve Romániába, az Előre, a Pionír és az Ifjúmunkás szerkesztőségében dolgozott. 1961-től a bukaresti Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlegének főszerkesztője, 1970-től a Kriterion Könyvkiadó igazgatója lett. Az Irodalmi Könyvkiadónál töltött évek alatt indultak el a Romániai Magyar Írók, a Horizont, és a Forrás könyvsorozatok.
A diktatúra bukása után a születő Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapítója és első elnöke lett. Meghatározó szerepet játszott a szervezet országos intézményeinek felépítésében, a román politikai pártokkal folytatott párbeszéd elindításában, az RMDSZ külföldi megismertetésében, a romániai magyar közösség parlamenti politikájának kialakításában. 1993-tól kezdve visszavonultan élt.
Markó Béla Domokos Gézáról: „Írni is úgy írt, ahogy a régi erdélyiek: dísztelenül, szikáran, pontosan, tisztán, érthetően. (...) Míg mások szép színes metaforái rövid idő alatt romlandónak bizonyultak, az ő munkáinak súlya mintha növekedne, mintha érvényesebb lenne az is, amit a napi politika dilemmáiról papírra vetett. Ellenfeleit bírálja, de nem mocskolja, ellenségeit próbálja megérteni.”
Markó Béla (Kézdivásárhely, 1951. szept. 8.
1958–1970 között a kézdivásárhelyi líceum diákja, itt érettségizett, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán magyar-francia szakon tanult. 1974-ben szerezte meg tanári diplomáját. 1974–1976 között Marosszentannán általános iskolában francia nyelvet tanított. 1976–1989 között Marosvásárhelyen az Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője volt.
1989-től főszerkesztője a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóiratnak. Az 1989-es változások után kezdett el politikával aktívan foglalkozni. A Maros Megyei Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alapító tagja és alelnöke. 1990-ben Maros megyei szenátor, 1990-1991-ben az RMDSZ Országos Elnökségének tagja volt. 1990–1992 között a Szenátus Művelődési Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja, a Román Parlament IPU-küldöttségének tagja.
1991–1992-ben az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, majd 1996-ig a Szenátus Külügyi Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja volt. 1993 óta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és 1996 óta a Szenátus Külügyi Bizottságának tagja. 2004-2007 között a román kormány művelődési, oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettese. 2009 decemberétől ismét a román kormány miniszterelnök-helyettese.
Székedi Ferenc, Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. február 26.
Kongresszus – Bakk Miklós: Az RMDSZ-nek kamatoztatnia kell azt, ami eddigi politikájának pozitív hozadéka
Mindenképpen történeti léptékkel mérhető korszaka volt az RMDSZ-nek ez a közel húsz esztendő, amelyet Markó Béla neve fémjelez. Ami e korszak mérlegén sikerként könyvelhető el az, hogy az RMDSZ állandó politikai partnerré és koalíciós tényezővé vált a román pártpolitikai palettán. Ezáltal folyamatosan megjelenítette a román politikában a magyar érdeket, azt viszonyítási ponttá avatta nagyon sok döntési folyamatban. Viszont a történelmi mérleg másik serpenyőjében látni kell annak a felemásságnak a konzekvenciáit is, hogy az RMDSZ politikai integrációja nem jelentette és nem sokkal vitte előbbre a magyarság egészének a kollektív-közjogi integrációját. Mi több, az RMDSZ politikai integráltságának, koalíciós működésének az volt az ára, hogy a napi, taktikai viták és a kompromisszumok okán a nyilvánosságból kikoptak, illetve onnan eltűntek a távlatosabb kollektív tervek vitái. Amire az erdélyi magyarságnak szüksége van, hiszen helyzete, belső adottságai sokat változtak a kilencvenes évek eleje óta.
A nagyobb korszakokat meghatározó politikusok habituálisan is kifejezik az illető korszak rejtett kényszereit, kompromisszumait. Így van ez Markó Bélával is. Az RMDSZ koalíciós potenciáljával ügyesen taktikázó pártvezér az erdélyi nyilvánosságban egyre inkább az elsinkófált társadalmi viták jelképévé kezdett válni. Politikusként mindig ügyesen kerülte az élesebb magyar vitaközeget, s ha vitát vállalt, azt mindig olyan helyzetben tette, amelyben megszólalásai inkább kinyilatkoztatások voltak, s nem vitára bocsátott vagy legalábbis vitatható tézisek. Jól megformált beszédei, helyzetértelmezései az SZKT-én kulturáltan autoriter lezárásai voltak olyan vitáknak, amelyek tulajdonképpen ki sem bontakozhattak.
Az RMDSZ-nek kétségtelenül kamatoztatnia kell azt, ami eddigi politikájának pozitív hozadéka: a kormányzati tapasztalatot és a koalíciós nyitottságot, partneri elismertséget. De távolról sem úgy, mint eddig! Jóval több programpártiságot kell vinnie ezekbe a koalíciókba, s nem a megszerzett kormányzati és közigazgatási pozíciókon, hanem a programon keresztül kellene értékelnie a kormányzati együttműködések eredményességét. Úgy vélem, két kérdésben is alapvető szemléleti váltásra van szüksége. Az egyik: a többi magyar politikai szervezethez való viszonya. Ezt eddig az RMDSZ hegemóniájának megőrzése nézőpontjából alakította, azonban hosszabb távon ez nem lesz tartható. Érdemes előre menekülnie, és valamilyen stratégiai tartalmú partneri viszony kialakításával kísérleteznie. Bár úgy tűnik, az EMNT-vel döcögősre sikeredett partnerség ebbe az irányba mutatott, mégis az elmúlt hetekben kiderült, e mögött is inkább megakadályozási szándék rejlett, hogy a Tőkés László körüli csoportosulásból intézményesült politikai erő váljon. A másik: a Székelyföld-kérdéshez való viszonya. Immár több politikai elemzés is napvilágot látott arról, hogy az alapvetően kulturális és nyelvi jogokra hangszerelt RMDSZ-stratégia ma már nem elégíti a székelyföldi választókat. Itt a területi érdek és a kulturális identitás fejlesztésének olyan összekapcsolása szükséges, amire a nyugati etnoregionális mozgalmak adnak jó példát. Persze, ez előrevetíti a különbséget, sőt az ellentétet, amely a székelyföldi és a nem székelyföld, valamint szórványhelyzetben élő magyarok politikai megszólíthatósága között feszül. De egy politika akkor kreatív, ha sikerül neki látszólag ellentmondásos helyzeteket és törekvéseket is egységben láttatni.
Szabadság (Kolozsvár)
2011. február 27.
Bemutatkoztak a jelöltek
Nagyvárad – Az elmúlt hétvégén a nagyváradi Szakszervezetek Művelődési Házában tartották az RMDSZ 10. kongresszusát. Szombat délután 6 órától került sor a három elnökjelöltnek a bemutatkozására.
Sorshúzással dőlt el, hogy a három elnökjelölt milyen sorrendben tartsa a bemutatkozó beszédét. Ennek megfelelően először Olosz Gergely parlamenti képviselő kapott lehetőséget, aki a mélyreható változást és a megújulást emelte ki a programjából, melyek szerinte biztonságot és békességet eredményeznének. Felszólalásában többször is idézte Széchenyi azon gondolatát, mely szerint tőlünk függ minden, csak akarnunk kell. Ugyanakkor azon meggyőződésének adott hangot: „a temesvári csoda pillanatában alakult meg az RMDSZ”, a szervezet keretében pedig széleskörű demokráciára van szükség.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter hangsúlyozta: a kampányát a közvetlen találkozásokra építette, és nem foglalkozott a versenytársaival, mert úgy véli, hogy az RMDSZ nem egy játékszer, és káros, illetve romboló hatású „a személyeskedésre és az egymás lejáratására alapozó politikai üzenet”. Ezzel szemben ő inkább azzal is törődött, hogy az elképzeléseit papírra vesse, melyből dokumentumból kitűnik, hogy a szolidaritás, az arányosság és a kiegyensúlyozott döntéshozatal híve. Meglátásában ugyanakkor új fejezet nyílik az identitásukért való küzdelemben, és folytonosságra, illetve összefogásra van szükség az elkövetkezendő időszakban is, mert csak saját erőnkből érhetünk el eredményeket.
Ellenzéki hang
Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsadó úgy ajánlotta önmagát a küldöttek figyelmébe, mint egy „lehetőséget a sikeres RMDSZ-re”. Úgy vélte: egy barátságos és befogadó RMDSZ-re van szükség, mely meghallgatja azt, hogy mit akarnak az emberek. Hangsúlyozta: három alapelvet- a demokráciát, az autonómiát és a szolidaritást- tarja fontosnak, és nem támogatja a további megszorító intézkedéseket. Viccesen megjegyezte: élvezi a vitát, sajnos azonban az utóbbi időben az SZKT ülésein nem pezseg az élet, „épphogy nem fizetnek neki, hogy legyen egy ellenzéki hang is”. Hozzátette: tiszteli Markó Bélát, de Kelemen Hunorral az a legnagyobb probléma, hogy nem hiszik el róla az emberek azt, hogy erős elnök tud lenni, amíg ott áll a háttérben Markó Béla és Borbély László.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro
2011. február 28.
Új elnök, régi szövetség (RMDSZ-kongresszus)
Kelemen Hunor, az új elnök
Fölényes győzelmet aratott Kelemen Hunor az RMDSZ tizedik kongresszusán, a küldöttek kétharmadának szavazatával ő lesz a szövetség elnöke a következő négy esztendőben. Kinyújtott kezet ígért az erdélyi magyar szervezetek felé, és azt, hogy szoros, de korrekt partnerségre törekszik a magyar kormánypártokkal.
Román koalíciós partnereikkel nincs, amiért felrúgniuk a szövetséget, amíg betartják a megállapodást — mondotta, és a liberális pártelnök szavaira válaszolva kiemelte azt is, ultimátumot senkitől nem fogadnak el. A nagyváradi kongresszus fegyelmezetten, rendben, a várakozásoknak megfelelően zajlott, feszültséget inkább a háttérben lehetett érzékelni, no meg a meghívottak nyilatkozatai közül néhány kavart kisebb botrányt.
Olosz Gergely fogadta a nagyváradi RMDSZ-kongresszusra érkezőket. Bármilyen irányból közelítették a várost, az elnöki tisztségre pályázó háromszéki képviselő óriásplakátja köszöntötte őket. Intenzív kampány zajlott az elmúlt napokban, s ha Eckstein és Kelemen elsősorban a hivatalos nyilatkozatokra, sajtótájékoztatókra, no meg a baráti, kollegiális háttérbeszélgetésekre korlátozta a meggyőzést, Olosz telefonos üzenetekkel, e-maillel, közvélemény-kutatásoknak álcázott hívásokkal igyekezett meggyőzni a küldötteket. Sem a pénzt, sem az energiát nem sajnálta.
Húsz év után, ugyanott
Szombaton délelőtt már jó egy órával a kezdet előtt nagy volt a nyüzsgés a szakszervezetek művelődési házában, ugyanott, ahol húsz évvel ezelőtt az RMDSZ hivatalos alakuló ülését tartották. Érkeztek, regisztráltak a küldöttek, és helyet, teret foglalt a sajtó, a román hírtévék berendezték stúdióikat, kamerák sora szegeződött ,,lövésre készen" a bejáratra, lesték az érkező fontos román és magyar politikusokat. A tizedik kongresszust ezúttal a megszokottnál kisebb, alig negyedórás késéssel kezdték. A Bihar megyei elnök, Kiss Sándor házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, az RMDSZ súlyát érzékeltetve, no meg céljait jellemezve mondotta: bízik benne, a huszadik kongresszuson ,,Barack Obama, Angela Merkel és Nicolas Sarkozy ül a padsorokban Emil Boc, Victor Ponta és Crin Antonescu helyett". Markó Béla szerint ,,az RMDSZ stabil, nemzetközileg is megkerülhetetlen szervezetté vált" az elmúlt két évtizedben, cáfolta azokat, akik azt mondják, ,,nem haladtunk az általunk választott úton, vagy nem volt helyes az általunk választott út". A magyar és román hozzászólók majd mindenike az RMDSZ és a leköszönő elnök, Markó Béla érdemeit emelte ki, hangsúlyozták mindazt, amit a szövetségnek köszönhet a magyarság, Románia.
Román és magyar üzenetek
Traian Băsescu államelnök üzenetében külön üdvözölte a ,,komoly és jó gazda" magyarokat, és az RMDSZ-tagokat, ,,akik partnerek voltak a nehéz időben", Emil Boc miniszterelnök, a DLP elnöke szintén a nehéz időkben való kiállásért hálálkodott, és a válság végét, a jobb jövőt ígérte, elhangzott, csökkentik a társadalombiztosítási hozzájárulást, és a következő évben románok és magyarok egyaránt jobban élnek majd. Nem véletlenül emelte ki több ízben a magyarok szavatartását, tisztességét, hisz a két ellenzéki párt elnöke, Victor Ponta és Crin Antonescu igen egyértelműen fogalmazott: a magyarokkal, az RMDSZ-szel gyorsabban, nélkülük lassabban, csak a 2012-es választás után következhet be a nagy többség által (a lakosság 90 százalékát említették) igényelt változás, de velük vagy nélkülük megteszik a szükséges lépéseket, a szövetség döntése, melyik oldalra áll. A liberális pártelnök megfogalmazása ultimátumszerű volt, ha most nem csatlakozik hozzájuk a magyar érdekvédelmi szövetség, jövőre már nem kérnek belőle.
A magyarországi politikusok közül Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a magyar—magyar, a román—magyar viszony, illetve az erdélyi magyarság szempontjából világította meg az RMDSZ szerepét, az összefogás szükségességét emelte ki, Pál apostol szavait idézte: ,,ha marjátok és rágjátok is, fel ne faljátok egymást". A Fidesz nevében felszólaló Pelczné Gáll Ildikó beszéde sokakban ellenérzést váltott ki, úgy értékelték, a magyar kormánypárt akaratát próbálja rákényszeríteni a szövetségre. A Fideszes alelnök felidézte, az elmúlt két évtizednek voltak sikerei, de nem szűkölködött az ellentmondásban sem, kifejtette: megújulásra van szükség, megfelelő politikai válaszokkal, de feltette a kérdést: ,,megvan-e az értékrend, amelyre építeni lehet, elég stabil-e, s megvan-e az irány, a célok?". Véleménye szerint újra kell értelmezni, kik a szövetségesek, és a hozzájuk fűződő viszonyt, és elmondta, az számíthat a Fidesz támogatására, aki nem a könnyebb de kompromisszumoktól terhes utat választja. A határon túli magyar szervezetek képviselői, helyzetükből adódóan, a negatív (Szlovákia) és pozitív (Vajdaság) példákat, ezek tanulságait idézték, az LMP elnöke, Schiffer András pedig azokat bírálta, akik ,,Budapestről osztják az észt".
Múlt és jövendő — Markó szemszögéből
Markó Béla beszámolójában az elmúlt 21, illetve 18 év mérlegét vonta meg, ,,az RMDSZ az erdélyi magyarság közös szellemi-politikai vagyona" — mondotta. Majd két évtizedes politizálása legnagyobb tanulságaként fogalmazta meg: a Kós Károly-i eszme, az erdélyi lélek önállósága tartotta meg a szövetséget a politikában, és hogy továbbra is a függetlenség megőrzése a záloga megmaradásuknak. Számba vette, hogy az 1990-ben, 1993-ban megfogalmazott programok majd minden pontja teljesült, ,,egyedül az akkor még csak általánosságban emlegetett területi autonómia maradt beváltatlan követelésünk" — mondotta, s kiemelte, ennek kell majd a következő évek nagy prioritásának lennie, az előfeltételeket sikerült megteremteniük. A leköszönő elnök felidézte a szembenállást a mérsékeltek és radikálisok között. ,,Azok, akik a román parlamentben vagy később kormánykoalícióban próbáltak eredményt elérni, joggal nevezhetők mérsékelteknek azokhoz képest, akik akkor még hevesen tagadták a románokkal való politikai párbeszéd, netán együttműködés értelmét" — emlékeztetett. A tizennyolc év legnagyobb belső politikai változása éppen az — vélte a szónok —, hogy ma már ilyen értelemben mérsékeltek vitáznak mérsékeltekkel. Egyértelműen Tőkés Lászlóra utalt, aki korábban bírálta az RMDSZ kompromisszumkészségét, de ,,most ott van az Európai Parlamentben, pártot alapít, és minden bizonnyal román parlamenti jelenlétről, esetleg kormányzásról álmodik".
Felidézte, elnöksége 18 éve alatt 14 választást küzdöttek végig, s bár a szavazatok száma valóban fogyott, az arány maradt, a román parlamentben például ma is ugyanolyan, mint 1993-ban. A szervezet két évtized során elért vívmányai között említette, hogy a magyar nyelv ma Erdélyben számos helyzetben hivatalos erővel bír, ma a magyarok nemzeti ünnepét a román államelnök és miniszterelnök köszönti, szimbólumaik használatát kormányhatározat szavatolja, köztéren áll az aradi Szabadság-szobor, az oktatás területén sikerült a magyar közösség számára kedvezőbb jogszabályokat elfogadtatni. ,,Mindennapos dilemmánk, hogy miképpen integrálódhatunk egyrészt a magyar nemzet egészébe, másrészt a romániai társadalomba úgy, hogy közben önállóak is vagyunk, és alapjában véve a fontos döntéseket mi hozzuk meg" — mondotta Markó, aki szerint tulajdonképpen ez az autonómia. Együttműködésre, összefogásra azonban szükség van, ,,ha az eszközökben nem is, de legalább a célokban újból és újból meg kellene egyeznünk" — fejtette ki. Nem elvitatható, hogy az RMDSZ-nek sikerült az elődök által eltékozolt javak egy részét visszaszereznie ,,nemcsak jogokat, hanem anyagi javakat is", de azt is tudni kell, hogy egyetlen rossz döntés elsöpörheti ezek jelentős részét — fejtette ki. Markó Béla beszéde végén arra kérte a kongresszust: szavazzon bizalmat továbbra is annak a politikának, amelyet együtt alakítottak ki, és amelynek lényege, hogy ,,szövetségben kell lennünk, egységesnek kell lennünk, sorsunkról továbbra is nekünk kell döntenünk".
Elnökjelöltek a porondon
Markó Béla búcsúja végén ezúttal sem maradt el a hosszan tartó vastaps, és akárcsak az SZKT-n, Takács Csaba ezúttal is könnyekkel küszködve köszönte meg munkáját, ,,nagyrabecsülésük jeleként" átadta a Bethlen Gábor-emlékplakettet. A felszólalások hosszú sora következett, több mint harmincan méltatták Markó elnöki tevékenységét, szóltak a célokról, elképzelésekről, a jövőről. A szombati nap legizgalmasabb momentumára késő délután, hat óra körül került sor, a három elnökjelölt: Olosz Gergely, Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter ismertette programját, elképzeléseit. Sok újat egyikük sem mondott, Olosz egy korszak lezárulásáról beszélt, és arról, hogy tőlük függ, minek a megvalósítására képesek, Kelemen kiemelte, a következő esztendők a regionális politikáról és a kollektív jogokról szólnak, de hangsúlyozta azt is, új fejezetet nyitnak a szövetség történetében. Eckstein elmondta, az emberek változást, stílusváltást akarnak, ő alkalmas sikeressé tenni a szövetséget a következő esztendőkben.
Háromnegyed kilencre lett eredmény, és ezúttal csak alig néhány perccel a hivatalos bejelentés előtt szivárgott ki a végleges változat: az érvényes 536 voksból Kelemen Hunor szerzett meg 371-et, Eckstein-Kovács Péterre 118-an szavaztak, Olosz Gergelyre 47-en. Kelemen Hunor megválasztása után bejelentette, a kétharmados többség kötelezi, egy erős szövetség erős elnöke kíván lenni. S bár eredetileg vasárnap délelőttre tervezték, már a szavazatszámlálás alatt elkezdték az alapszabályzat módosítását, és hatott a figyelmeztetés, ha kell, késő éjszakáig maradnak, gyorsan, a tervezett formában fogadták el a változásokat. Néhány erőtlen módosításpróbálkozás volt, ám eredménnyel egyik sem járt. Ennél is hatékonyabbak voltak vasárnap délelőtt, szűk egy óra alatt megszavazták a szövetség új programját, és elfogadtak hat határozatot, az RMDSZ tizedik kongresszusa délelőtt fél tizenegykor kezdődött és fél tizenkettőkor be is zárta munkálatait.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. február 28.
Elnököt váltott a körüludvarolt RMDSZ
Egy napra Nagyvárad került a romániai média fókuszába, itt tartották ugyanis a Romániai Demokrata Szövetség tizedik kongresszusát, amelyen új elnököt választottak a tizennyolc év után leköszönő Markó Béla helyére, és jelentősen átszervezték a párt döntéshozó, irányító testületeit.
A kormányon lévő RMDSZ nagy fegyvertényként könyvelheti el, hogy az összes romániai parlamenti párt elnöki szinten képviseltette magát a rendezvényen, és a felszólalók egybehangzóan elismeréssel nyilatkoztak a szövetségről, így tett levelében a Kuvaitban tartózkodó Traian Băsescu államfő és videóüzenetében Wilfred Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke is. Ezért keltett meglepetést, sőt megütközést, amikor Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnök sokakat sértő, kioktató beszédében mintegy utasította a küldötteket, hogy melyik elnökjelöltre szavazzanak, hogy elnyerjék a magyar kormánypárt támogatását. A küldöttek jó része viszont hurrogással fejezte ki nemtetszését, majd a hozzászólások rendjén számosan szögezték le: az RMDSZ-nek ne diktáljanak se Brüsszelből, se Bukarestből, de Budapestről se. A voksoláskor is eszerint jártak el, így a területi szervezetek többségének és a leköszönt Markó Béla támogatását élvező Kelemen Hunort több mint kétharmados többséggel választották elnöknek. Az eredményhirdetés utáni sajtóértekezletén utóbbi úgy reagált: már el is felejtette az ominózus beszédet, amelyben a Fidesz-alelnök például lomha, beteg szervezetnek nevezte a szövetséget.
Megnyugodhat egyelőre az RMDSZ-szel együtt kormányzó Demokrata–Liberális Párt, mert Markóval egybehangzóan az új szövetségi elnök is kijelentette: nincs okuk más partnert keresni, amíg a mostani tartja magát a megállapodáshoz. Emil Boc pártelnök-kormányfő ezt igyekezett bizonygatni kongresszusi üdvözlőbeszédében, amikor az elmúlt évek megszorító intézkedéseit követő, szerinte már hónapokon belül a polgárok zsebén is érezhető gazdasági fellendülést emlegette. A közös, stabil kormányzás fenntartására buzdított az (EPP) elnöke és Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Utóbbi emlékeztetett a „ Traian Băsescu vezette D–LP” és a Fidesz–KDNP közötti jó viszonyra, ugyanakkor leszögezte, hogy kulcsfontosságú számukra az „etnikai párt” jelenléte a román parlamentben.
A bukaresti ellenzék vezérei a maguk oldalára igyekeztek csábítani a döntéshozó testületet. A Szociáldemokrata Párt elnöke, Victor Ponta nyílt színi tapsot kapott, amikor azt ígérte, hogy hatalomra kerülésük esetén sosem fognak politikai okból árulással vádolni egy magyar minisztert, amit ez megesett Nagy Zsolt volt informatikai tárcavezetőjével, és sosem fog megesküdni a Bibliára, hogy nem lép koalícióra az RMDSZ-szel. A Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu által felvázolt forgatókönyv szerint a Szociál-Liberális Szövetség kerül hatalomra 2012-ben az RMDSZ nélkül is, de megtörténhet ez hamarosan is az RMDSZ-szel együtt, a szövetségé a döntés. A politikus hosszan méltatta a szervezet szerepét és Markó érdemeit a román–magyar viszonyok átalakításában, a magyarok hozzáértését, megbízhatóságát, kötelességtudatát és szabadságszereteté, amiért ő tiszteli, becsüli és szereti e közösség tagjait. A tisztelet és szeretet hangján szólt a tisztségből távozó szövetségi elnökről Takács Csaba megbízott ügyvezető elnök is, aki könnyeivel küszködve olvasta fel a méltatást, majd a szervezet nevében egy Bethlen Gábor fejedelmet ábrázoló domborművet adott át neki.
Markó utolsó szövetségi elnöki beszámolójában az irányítása alatt eltelt tizennyolc év lényeges momentumairól emlékezett meg, a romániai magyar közösség legfőbb politikai eszközeként, +közös szellemi-politikai vagyonunkként” láttatta az RMDSZ-t. A számos hozzászólás után – az eredeti programhoz képest közel háromnegyed órás késéssel – kezdődött az új szövetségi elnök megválasztása titkos szavazással. Amíg számolták a voksokat, a kongresszus az alapszabályzat módosító javaslatairól döntött, és végére is ért még szombaton este. A számláló bizottság elnöke 21 óra előtt pár perccel közölte az eredményt: az 536 érvényes voksból (2 volt érvénytelen) 371-et kapott Kelemen Hunor, 118-at Eckstein-Kovács Péter, aki hiába jelentette ki, hogy ő nem Băsescu embere, és mindössze 47-et az Orbán Viktor támogatását élvező Olosz Gergely.
Az alapszabályzat változtatásán több hónapig dolgozott egy különbizottság, és a kongresszuson lényegében csak megerősítették a legutóbbi SZKT-n már előterjesztett javaslatokat. Így létrehozták a politikai alelnöki státust, betöltőjét a legközelebbi SZKT választja meg, de nyílt titok, hogy Borbély Lászlónak szánják a külpolitikáért, kormányzati kapcsolattartásért felelős tisztséget. Az eddigi Ügyvezető Elnökség feladatait két testület veszi át: a Főtitkárság (fizetett alkalmazottakkal) az adminisztratív szervezésért felel, a 18 tagú Szövetségi Elnökségben (SZE) pedig a politikai irányításért a parlamenti frakcióvezetők és azon területi elnökök részvételével, amely megyékben a magyarság részaránya meghaladja a 15 százalékot. Ezzel teljesült a Bihar megyei és partiumi területi szervezetek óhaja, nagyobb beleszólást kapnak az RMDSZ irányításába. A szórvány-megyék szervezeteit éves váltással összesen két személy képviseli. Az eddig 14 fős Szövetségi Állandó Tanácsban is helyet kap az SZE minden tagja, továbbá a megalakuló három Regionális Önkormányzati Tanács elnöke, a szórványt és a platformokat ebben is két-két személy reprezentálja. Az alapszabályzat az idénre ígéri a Kulturális Autonómia Tanács megalakítását.
Tegnap a programmódosítással – nagyobb hangsúlyt kapott a székelyföldi önrendelkezés, az oktatás meg a szórvány – és néhány kongresszusi határozat elfogadásával, a tervezettnél másfél órával hamarabb zárult le a kongresszus. Fellélegezhetett a több mint százfős helyi rendezőcsapat, amelynek tagjai fáradhatatlan figyelemmel őrködtek azon, hogy a félezernél több küldött, a több tucatnyi meghívott, a közel másfélszáz sajtós semmiben se szenvedjen hiányt. Dicséretre méltó a profi módon felszerelt és berendezett sajtószoba, a Szakszervezetek Művelődési Házának összes székére rákerült új, a tulipán emblémájával ellátott huzat, az egész épület dekorációja, amelyből az élővirág-kompozíciókat sem felejtették ki.
Máté Zsófia, Reggeli Újság (Nagyvárad)
2011. március 1.
Módosították az RMDSZ alapszabályzatát
Néhány apróbb módosítással, de valójában az SZKT által is jóváhagyott formában fogadta el az RMDSZ kongresszusa a szövetség alapszabályzatát. A leglényegesebb változás: átalakítják az ügyvezető elnökséget, főtitkárságot hoznak létre helyette, és egy politikai alelnöki funkcióval is kiegészítik a csúcsvezetést.
A főtitkárt és a politikai alelnököt egyaránt a szövetségi elnök javasolja, és az SZKT szavazza meg. Az egyezségek szerint Kelemen Hunor Kovács Pétert nevesíti főtitkárként, aki több kampányban s most a kongresszus megszervezésével is bizonyította elkötelezettségét. A politikai alelnök Borbély László lesz. A vita során Eckstein-Kovács Péter kifogásolta az új felépítést: erős elnöknek nincs szüksége politikai alelnökre, magának kell meghoznia a fontos döntéseket — érvelt. Kelemen Hunor válaszában elmondta, a főtitkár szervezési kérdésekkel foglalkozik, a politikai alelnök azokat a feladatokat teljesíti, melyeket az elnök rábíz, nem helyette hoz döntéseket. Az alapszabályzat létrehoz még egy új vezetői tisztséget, a volt szövetségi elnökét, azzal a pontosítással, hogy a kiváltságok azokat illetik meg, akik legalább két mandátum során vezették az RMDSZ-t. A Markó Bélára szabott tisztséggel iroda jár, helye lesz a legfontosabb és legmagasabb szintű döntéshozó testületekben, és befutó helyet biztosítanak számára a majdani parlamenti választásokon. Eckstein az újabb iroda kialakítását is kifogásolta, szenátorról, miniszterelnök-helyettesről van szó, akinek van irodája és „fél emelet áll rendelkezésére a Victoria-palotában", az anyagi gondokkal küszködő helyi és megyei szervezetekre kellene inkább pénzt fordítani, hogy ne kényszerüljenek leépíteni munkatársaikat. A legtöbb támogató szavazatot egyébként ez a két Ecksetein-féle módosítás kapta, ám egyik sem elegendőt a megszavazáshoz. Bővült a legfelsőbb döntéshozó testületek sora, a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) 26 tagja lesz, helyet kapnak benne a regionális önkormányzati tanácsok vezetői, a platformok képviselői rotációval, a szórványmegyék ugyancsak egymást váltva, és legalább kéthavonta ülésezik majd, de létrehozzák a 18 tagú Szövetségi Elnökséget (SZE), amely a tulajdonképpeni döntéseket hozza két SZÁT-ülés között. Az új alapszabályzatba bekerült a székelyföldi javaslat: két vagy több megyei szervezet regionális szervezetet hozhat létre, és a jövőben három külön regionális önkormányzati tanács működik: egy a Székelyföldön, egy Közép-Erdélyben és egy a Partiumban.
Az alapszabályzat-módosítás eredetileg a vasárnapi programban szerepelt, ám az operatív ülésvezetés Bíró Rozália SZKT-elnök vezényletével már az elnökválasztási szavazatszámlálás idején napirendre tűzte. Gyorsan, pergőn zajlott a statútum elfogadása, melyet megzavart az eredmény megszületése, és a bejelentést halogatni sem lehetett, mert a hírtévék már a pontos arányokat is világgá kiáltották. Kelemen Hunor győzelmének kihirdetése után azonban már jócskán megfogyatkoztak a küldöttek, az alapszabályzat végleges változatát igencsak szellős teremben hagyták jóvá.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. március 6.
Ahol mérget kevernek az RMDSZ-nek, ott nincs miért keresni a párbeszédet
Jövő év végéig szóló koalíciós megállapodást kötött. Ez volt Kelemen Hunor első hivatalos aktusa a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) első embereként. Noha a ceremónia két nappal megválasztása utánra esett, szó sincs ölbe hullott ajándékról, hiszen az új elnök régóta tagja az RMDSZ csúcsvezetésének. Igaz, ehhez – és a várakozásokhoz – képest sok változtatást sejtet a vele készített interjúnkban.
Az első benyomás a megválasztása után az volt, hogy rendkívül tettre kész. Mihez fogott először?
Az első feladat az volt, hogy véglegesítsük a Demokrata-Liberális Párttal a 2011. és a 2012. évre szóló együttműködési megállapodásunkat. Persze ezen túl a szövetség a fontosabb. Elkezdtünk dolgozni azon, hogy az új alapszabályzat szerint minél hamarabb meg tudjuk alakítani az új elnökséget. Föl kell készülnünk a Szövetségi Képviselők Tanácsára, amelyen főtitkárt és alelnököt választ a szövetség. A gazdasági tanácsot is szeretném március folyamán megalakítani, hisz ha van égető problémája a romániai magyarságnak, és így nyilván az RMDSZ-nek is, az a gazdaság.
- A gazdaság fellendítése nem éppen új feladat, tavaly ősz óta készül egy intézkedéscsomag.
- A kormány a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és az Európai Unióval kötött megállapodások miatt kényszerpályán van. A szerződés április végén jár le. Ebben az időszakban nekünk az volt a fontos, hogy megteremtsük a költségvetési egyensúlyt, elindítsuk a nagy ágazatok reformját, és hogy egészséges alapokra helyezzük – egészen 2016-ig – azt a költségvetési politikát, amely 2009 végén teljesen felborulni látszott.
- És látszik a kényszerpálya vége?
- A stabilizáció jelen pillanatban lezárultnak tekinthető. Viszont a gazdaságélénkítő csomagot csak akkor lehet elővenni, ha van tartalék. Nagyon komolyan gondolkodunk azon, hogy még idén csökkentsük a munkáltatói adóterhet. Az első hónapokban biztosan kisebbek lesznek a bevételek, és a kiesést valahonnan pótolni kell. Korábban is mindig az volt a kérdés, hogy az átmeneti időszakot hogyan vészeljük át. Úgy látom, a most készülő, újabb valutaalapi egyezmény biztosítani tudja ehhez a tartalékot.
- Az egyensúlyteremtés része a munkatörvénykönyv elfogadása is? Miért erőlteti a kormány ezt a népszerűtlen intézkedést?
- Nem tudom, mennyire népszerűtlen, hiszen a szakszervezetek alig tudnak összegyűjteni ezerötszáz embert tüntetni. A mostani munkatörvénykönyv a legmerevebb Európában, rugalmasabbá kell tenni, ellenkező esetben lemaradunk. Természetesen, aki hozzászokott ahhoz, hogy elkötelezi a szakszervezeteket és a munkaadói oldalt négy-tíz évre, az zavartan nézi a tevékenykedésünket. Másfelől a munkáltatói oldalon azt látom, hogy ennek a módosításnak igenis örvendenek.
- Azért nem mindenki: a nagyvállalatok például a szakszervezetek oldalára álltak.
- Teljesen elégedett nem lehet mindenki. Ha a munkaadói és a munkavállalói oldalon egyaránt van elégedetlenség, az azt jelenti, hogy egyiknek sem kedvezel túlságosan, megtaláltad a helyes középutat, ami egy társadalomban az egyensúlyt jelenti. Nem szabad a munkavállalót sem kiszolgáltatni, sőt védeni kell, de a munkaadót sem kell olyan helyzetbe hozni, hogy akarja, nem akarja, meg kell tartania a munkást. Legalább ennyire fontos, hogy a feketén dolgozókat vissza kell hozni a reálgazdaságba.
- A gazdaság az azonnali kihívás, hosszabb távon az RDMSZ a társadalomépítésre összpontosít. Hogyan teszi ezt?
- Az erdélyi magyarság igényli, hogy azokon a területeken, amelyek az identitásunkhoz kapcsolódnak – az oktatás és a kultúra egyes területein – társadalomépítéssel is foglalkozzunk. Ez számunkra nem újdonság, de sok minden megváltozott húsz év alatt. Ezért tartom fontosnak, hogy egy kicsit újragondolva ismét belevágjunk. Ez nem azt jelenti, hogy az alapítványi, egyesületi szférát ellenőrizni akarja bárki. Ahol viszont kezdeményező szerepet kell vállalni, ott kezdeményező szerepet vállalunk, ahol csupán partneri viszonyra van szükség, ott partneri viszonyt alakítunk ki.
- Ez az a bizonyos kinyújtott kéz, amiről megválasztása után beszélt?
- Ami a magyarságot illeti, inkább nyitott kapuról beszélnék: befogadóbbá tesszük az RMDSZ-t. A kinyújtott kézzel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra (EMNT) gondoltam, mindazokra, akikkel 2009-ben az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében kialakítottuk a Magyar Összefogást. És természetesen mindazokra a politikai partnereinkre, akikkel határon belül, határon kívül együttműködni kívánunk.
- Markó Béla leköszönő elnök a kongresszuson azt mondta, „újra kell kötni a szövetséget". Elég lesz ehhez tágra nyitni a kaput?
- A szervezetben minden magyar embernek meg lehet találni a helyet, amelyet tudása, tapasztalata szerint el tud foglalni. Ugyanakkor tudatosítani kell minden egyes politikusban: nagyon fontos megismerni az emberek problémáit, de ugyanolyan fontos ezekre megvalósítható válaszokat adni. Ha hitelesek tudunk maradni egyenként, akkor a befogadó szervezet, a sokszínűséget értékelő és erősítő szervezet – a nyitott kapu, amiről beszéltem – megvalósulhat. Készül egy erdélyi konzultáció, nagyon pontos képet szeretnénk kapni a közösség elvárásairól. De a konzultáció arra is jó, hogy az emberek lássák, a szövetség velük foglalkozik, az ő problémáik a fontosak. Ezt időről-időre meg is kell majd ismételni. Azt a bizonyos szövetséget mindig újra kell kötni. Tévedés, hogy az egyszer megkötött szövetség elegendő egy egész életre.
- Érvényes ez a bukaresti partnerekre is?
- Más logika szerint, de érvényes. Az RDMSZ egyik erőssége az, hogy nyitott tud maradni – tárgyalóképes. Másfelől az ellenzéknek meg kell értenie, hogy az RMDSZ, amely most a másik oldalon áll, később ugyanolyan szavatartó lesz, ha átalakulnak a belpolitikai viszonyok és szövetségek.
- Kormány vagy ellenzék, mindkettőhöz parlamenti képviselet kell. Ha budapesti hátszéllel megalakul az Erdélyi Magyar Néppárt, az RMDSZ a parlamenti küszöb alá szorulhat. Az EMNT nem zárkózik el az összefogástól, ellenkezőleg. Megtörtént a kapcsolatfelvétel?
- Ahogy ígértem, a kongresszus után kapcsolatba léptem mindazokkal, akik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban jelen voltak. Tőkés Lászlóval már a megválasztásom másnapján beszéltem. Abban állapodtunk meg, hogy folytatjuk a beszélgetéseinket.
- A Magyar Polgári Párttal keresik a kapcsolatot?
- Ahogy ők viselkednek velünk és az EMNT-vel, nem hiszem, hogy ott kellene keresnünk a párbeszéd csíráit. Ahol mérget kevernek az RMDSZ-nek, ott nincs miért keresni a párbeszédet.
- A nagyváradi kongresszus egyik meghatározó pillanata volt a Fidesz képviselőjének sokak szerint fenyegető beszéde. Ehhez képest a kongresszus végén ön békülékeny hangot ütött meg.
- Nem hiszem, hogy nekünk egy új fejezetet hadüzenettel kell megnyitni.
- Gratuláltak önnek a Fidesz részéről?
- Többen is felhívtak, illetve küldtek üzenetet.
- Rendezhető a nem éppen felhőtlen viszony?
- Türelemmel, bölcsességgel, nyitottsággal igen. Közös érdekeink, de elsősorban közös értékeink vannak. Mind a Fidesznek, mind az RMDSZ-nek érdeke, hogy ez a viszony szoros és partneri legyen. Ez a magyar-magyar és a magyar-román kapcsolatokat is erősíti. Ebben a térségben nagyon fontos, hogy ezek a kérdések megnyugtatóan rendezve legyenek, és azt gondolom, hogy ilyen szempontból is új fejezetet kezdünk. Természetesen türelem is kell hozzá, mert mi tagadás, lehetett érezni, hogy van egyfajta bizalmatlanság mindkét irányból.
- Bizalmatlanság vagy érdekütközés?
- Utóbbi is lehet, de nem akarok belemenni. Egyfajta bizalmatlanság érezhető volt az elmúlt években. Márpedig a bizalom minden partneri viszonyban nagyon fontos.
- Marad akkor az egyenlő közelség keresése?
- Nem fogalmaztam így.
- Markó Béla elnökségének ez volt az egyik vezérelve.
- Nyilván ezt a kérdést vele kell megbeszélni, nem velem.
- Mi lesz az, amin még változtat elődje politikájához képest?
- Az értékeket illetően semmiben, hiszen ezek az erdélyi magyarság értékei. Az út, amelyen elindultunk, a parlamentáris politika marad, nem keresünk más politikai eszközöket. Az alapvető célok – autonómia, kollektív jogok – tekintetében nem történik változás. Ilyen szempontból folytonosságra van szükség. A munkamódszereket illetően lesznek változások. Minden ember magával hoz egyfajta szemléletet, minden vezető másként közelíti meg a döntéshozatalt. Szemléletváltásról is lehet beszélni, nemzedékváltásról is. A lényeg az, hogy ne ott változtassunk, ahol nincs rá szükség, és az értékeket, célokat illetően nincs szükség változtatásra.
- Ha a fontos célkitűzéseket nézzük, a mínuszok közé kell sorolni az autonómiát és az önálló állami egyetemet. Milyen időtávlatban látja ezeket megvalósíthatónak?
- Nem szabad pontos napot és órát adni. Ha parlamentáris eszközökben gondolkodunk, a hét százalékunkhoz mindig kell 43 százalékot találni, hogy valamit el tudjunk érni. Ehhez folyamatos párbeszédre van szükség, de a mentalitásnak is változnia kell. 1990-ben egy magyar felirat miatt borult lángba Marosvásárhely, ma a magyar feliratokat a társadalom nagy többsége elfogadja. A dél-tiroliaktól megtanultuk, hogy újabb és újabb határidők kitűzésénél sokkal fontosabb a következetes politizálás, a partnerkeresés.
- Mintha az állami egyetem már nem volna annyira fontos.
- Kérdés, hogy az egyetemalapítást önmagában értéknek tekintjük, vagy nem. Szerintem csak akkor lehet értéknek tekinteni, ha ezzel minőségi oktatást is tudsz biztosítani, és a meglévő intézményes kereteket nem vered szét. Az egyetem nem népdalcsoport, nem lehet alapítani egyet egyik napról a másikra, és főleg nem az oktatók ellenében. Amíg nincs egyetértés a magyar oktatók között, a politikusok nem tehetnek mást, minthogy megpróbáljanak nyitottak lenni, érvelni, konszenzust teremteni.
Szőcs Levente
nol.hu, Erdély.ma
2011. március 12.
Új testületek, új vezetők? (Mozgolódás az RMDSZ-ben)
Év végéig életbe kell lépnie a regionális átszervezésről szóló törvénynek, ez szerepel a kormánypártok által múlt héten aláírt megállapodásban, ez sokat jelent Székelyföld szempontjából is, mert hivatalosan is egyetlen fejlesztési régióba sorolják Kovászna, Hargita és Maros megyét — mondta el a Háromszék kérdésére Tamás Sándor, az RMDSZ megyei elnöke.
A szövetség kidolgozta a törvénytervezetet Románia regionális átszervezéséről, és a megállapodás szerint ezt tekintik majd alapnak. A székelyföldi regionális RMDSZ létrehozását még nem indították el, alig egy hete járt le a kongresszus, amelyen döntöttek az új szerkezetről. Tamás Sándor elmondta, március 15. után ülésezik az elnökség, április 2-án megtartják a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülését, létrehozzák az új testületeket, megválasztják az új vezetőket, és valamikor a tavasz végére megalapítják a székelyföldi regionális szervezetet is.
Az RMDSZ-ben jelenleg az átszervezés folyik, no meg a találgatás, ki foglalhatja el a főtitkári széket. A politikai alelnöki tisztség a korábbi alkuk értelmében Borbély Lászlót illeti, ezt senki nem kérdőjelezi meg, ám több név is felmerül főtitkárként, Kelemen Hunor szövetségi elnök bizalmi embereit, Porcsalmi Bálintot és Kovács Pétert emlegetik esélyesként. Fiatalítás lesz a különböző szakosztályok élén, most zajlanak a belső egyeztetések arról, hová ki kerül, lapunk értesülései szerint visszahoznák az élvonalba Nagy Zsoltot, és szerepet követelnek az ifjú Hargita megyeiek is. A háromszéki RMDSZ-nek is vannak javaslatai, ám részleteket vagy neveket Tamás Sándor nem árult el, nem kívánja gyengíteni alkupozíciójukat.
Iochom István, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. március 19.
Kelemen Hunor: visszaköszön a nacionalizmus
Megválasztásakor tett ígéretéhez híven, miszerint kéthetente Kolozsváron tart sajtótájékoztatót, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, tegnap délután ismertette és kommentálta a kongresszus után történt legfontosabb hazai eseményeket.
Az elnök csütörtökön megbeszélést folytatott a szövetségen belüli ideológiai platformok képviselőivel, majd a területi elnökökkel konzultált. Április másodikára a kolozsvári magyar színházba hívják össze a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülését, amelyen megalakítják a döntéshozatalokra felhatalmazott 18 tagú Szövetségi Elnökséget. Napirendi pontként szerepel az alelnök (erre a tisztségre Borbély László esélyes), és főtitkár megválasztása (ezt a személyt még keresik). A találkozó után megrendezik a Mátyás király szoborcsoport hivatalos újraavatását. Az ezt követő 2-3 hónapban, a tervek szerint, a területi szervezetek révén társadalmi konzultációt tartanak 200 000–300 000 személlyel, hogy feltérképezzék a különböző régiókban élő magyarok sajátos elvárásait, és azok ismeretében kidolgozhassák a közép-, illetve hosszútávra szóló politikai stratégiát.
Kelemen Hunor elgondolkoztatónak tartja, hogy március 15-ével kapcsolatban, Orbán Viktor félreértelmezett, eltorzított üzenete miatt, alig fél nap alatt a román parlamentben egyesek képesek lennének az utóbbi huszonegy év kiegyezésre törekvő munkájának eredményeit lábbal tiporni, és a magyar kártyát ismételten uszító szándékkal felhasználni. Haşoti szenátor politikai nyilatkozatát szerencsére a kormánykoalíció visszaverte, és amikor a tévedésre fény derült, a honatyák közül egyre többen higgadtak le. Ugyanakkor az RMDSZ elítéli a csíkszeredai Csibi Barna nyilvános felelőtlen akcióját, mert a magyar–román párbeszédhez nélkülözhetetlen a kölcsönös tisztelet megkövetelése. A parlamentben a nacionalista hang feltámasztása minden esetre zavaró tényező – mondta a szövetségi elnök. És még hozzátette: az RMDSZ helye ott van a parlamentben, mert azzal biztonságérzetet szavatol a romániai magyarság számára
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)
2011. március 23.
Főtitkárt keres Kelemen – Míg Borbély László politikai alelnöksége már biztos, a főtitkári tisztség még kiadó
Kovács Péter mellett Nagy Zsolt és Tánczos Barna neve is szerepelt azon a „rövid listán”, amelyet a nagyváradi kongresszust követően Kelemen Hunor szövetségi elnök állított össze az RMDSZ főtitkári tisztségének lehetséges várományosairól – értesült lapunk.
A művelődési miniszter tíz nap múlva, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) kolozsvári ülésén terjeszti elő javaslatait a politikai alelnöki és a főtitkári posztra.
Az előbbi tisztségre – Borbély László környezetvédelmi miniszter személyében – Kelemen Hunornak már megvan a jelöltje, az utóbbi posztra esélyes személyek nevét azonban csak találgatni lehet – a „rövid listát” az szövetségi elnök egyelőre „lakat alatt tartja”.
Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök már korábban megerősítette lapunknak, hogy esélyes „az RMDSZ harmadik embere” címre, konzultált már erről a szövetségi elnökkel. A kolozsvári Majális utcai ügyvezető elnökség – a majdani főtitkárság – lapunknak nyilatkozó alkalmazottai is szinte biztosra vették, hogy Kovács lesz az „új főnök”.
Lapunk információi szerint azonban előfordulhat, hogy Nagy Zsolt az RMDSZ főtitkáraként tér vissza a „nagypolitikába”. A jelenleg a versenyszférában tevékenykedő volt informatikai miniszter, a Janovics Jenő Alapítvány vezetője legutóbb a nagyváradi RMDSZ-kongresszuson került ismét reflektorfénybe. A Szakszervezeti Művelődési Ház termében minden szem rá szegeződött, amikor a küldötteket üdvözlő beszédében Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke kijelentette: „Románia kormányának egyetlen miniszterét sem szabad etnikai alapon hazaárulással vádolni”.
Az ellenzéki politikus szavait nagy taps fogadta, ugyanis kijelentésével arra utalt: Nagy Zsoltnak azért kellett visszavonulnia a közélettől, mert 2007 szeptemberében a korrupcióellenes ügyészség hazaárulás gyanújával bűnvádi eljárást indított ellene. A volt minisztert két éve küldték bíróság elé, pere azóta is tart.
„Én ezt sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom” – jelentette ki tegnap Nagy Zsolt arra a kérdésünkre, valóban felmerült-e, hogy az RMDSZ főtitkára legyen. Korábban egyébként a volt miniszter az ügyvezető elnökségen kezdte politikai karrierjét, egy ideig a területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöki tisztséget töltötte be.
Tánczos nem vállalja
Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár ellenben lapunknak megerősítette: valóban rajta volt a szövetségi elnök „rövid listáján”. Azért csak volt, mert úgy döntött, a főtitkári tisztséget nem vállalja el. „Ez a poszt teljes embert kíván, ráadásul a főtitkárság Kolozsváron van. Én a kétlaki életet csak Csíkszereda és Bukarest között tudom elképzelni” – mondta lapunknak a fiatal székelyföldi politikus, aki egyébként jelenleg az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Tánczos hangsúlyozta, nem politikai alkudozások során merült fel a neve, hanem Kelemen Hunor kereste meg azzal a kéréssel, hogy vállalja el a tisztséget.
„Átbeszéltük ezt a kérdést a szövetségi elnökkel. Megtisztelőnek tartottam az ajánlatot, de sajnálattal kellett közölnöm, hogy nem tudom vállalni a feladatot” – jelentette ki az államtitkár.
Az alapszabályzat értelmében a kongresszus utáni első SZKT-ülésen választják meg a főtitkárt, akinek első feladata az új intézmény működési szabályzatának kidolgozása lesz. Erről, illetve a főtitkárhelyettesek személyéről egy következő SZKT-ülés dönt. Áprilisig az ügyvezető elnökség a jelenlegi formájában működik, Takács Csaba vezetésével.
Bukarestben lesz a politikai alelnöki iroda
Ami a politikai alelnöki tisztséget illeti, nyílt titoknak számít hónapok óta, hogy a pozíció várományosa Borbély László környezetvédelmi miniszter. „Kelemen Hunor szövetségi elnök már akkor felajánlotta a politikai alelnöki tisztséget nekem; amikor eldöntötte, hogy indul az elnöki tisztségért. Én azt hiszem, hogy jó, ha egy csapatban ezeket a dolgokat előre megbeszéljük – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Borbély. – Nem falrengető újdonság számomra ez a tisztség, kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnökként eddig is ezt csináltam, ezután is ezt fogom csinálni, pluszban csak bizonyos külpolitikai feladatok lesznek.”
Kérdésünkre a miniszter kifejtette, a politikai alelnöki iroda Bukarestben működik majd, az egyik RMDSZ-székházban, két-három alkalmazottal. „Soha nem volt szó arról, hogy Kolozsváron működjön ez az iroda” – szögezte le Borbély felvetésünkre, miszerint a sajtóban erre utaló hírek is megjelentek már.
Cseke Péter Tamás, Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. március 24.
Feloszlatta magát az MPP Arad megyei szervezete
Több mint tíz évvel ezelőtt történt, a 2000-es önkormányzati választások hajrájában, hogy Markó Béla egy precedens és alapszabályzati felhatalmazottság nélküli lépéssel felfüggesztette Kincses Elődöt megyei elnöki tisztségéből és helyére Kelemen Atillát nevezte ki. Jellemző az ürügy is: Kincses nem a Markó-klikk által összeállított listát adta le a törvényszéken, hanem az előválasztásokon összeállított sokkal nagyobb legitimitású listát. A Markó Béla emberének számító Markó Attila által vezetett Alapszabályzatfelügyelő Bizottság sem tehetett mást: megállapította, hogy az elnök megsértette az alapszabályzatot. Az ügyet tárgyaló SZKT úgy szavazott a kérdésben, hogy az illetékes bizottság – az Alapszabályzatfelügyelő Bizottság- jelentését nem olvasták fel a döntés előtt, annak ellenére, hogy ezt többen kifejezetten kérték. Az SZKT leszavazta önmaga informálását abban az ügyben, ami épp napirenden volt. S utólag legitimálta Markó Béla szabályzatsértését.
Addig is történt több súlyos szabálytalanság és a küldöttek jóhiszeműségével való visszaélés az RMDSZ-en belül, gondoljunk csak a Hargita megyei Domokos-féle listahamisításra (1992), a kormányzati szerepvállalás puccsszerű levezénylésére (1996), amikor kész helyzet elé állították a döntésben illetékes belső szervet, az SZKT-t, vagy a Petőfi-Schilleres beetetésre, s a sor sajnos még hosszan folytatható. De az a cinizmus, amivel a Kincses–Markó konfliktust a győztesek levezényelték, példátlan volt, akárcsak a nemzetpolitikai következménye: akkor veszett el a marosvásárhelyi polgármesteri szék a magyarság számára, néhány szavazaton. Bízvást kijelenthető, hogy ha akkor az RMDSZ egységet mutat kifelé és korrektséget befelé, miénk a győzelem. Eme eset sokaknak vízválasztó volt, közéjük tartozom magam is. Mekkora esély lehet egy szervezet demokratizálására, ha annak vezetői nem tartják be a saját maguk által alkotott játékszabályokat? A következtetést már akkor sokan levonták, de ahhoz, hogy a következtetésből adódó cselekvési imperatívusz jegyében konkrét lépésekre sor kerüljön, még várni kellett 2003-ig, amikoris megalakultak az RMDSZ politikai monopóliumát felszámoló szervezetek, az MPSZ, EMNT és az SZNT.
Az MPSZ-t a 2004-es önkormányzati választásokon az RMDSZ a román hatalommal karöltve elgáncsolta, be kellett jegyeztetni az MPP-t. 2008-ra ez meg is történt. Az MPP-nek óriási történelmi lehetősége volt: mindazt, ami az RMDSZ-en belül elviselhetetlen volt, a program be nem tartása, a kongresszusi határozatok figyelmen kívül hagyása (lásd a brassói, mindmáig nem teljesített határozatokat a nemzeti kataszterről, belső választásokról és autonómia-statutumokról), a saját szabályzat lábbal tiprása, azt másként csinálni. Megmutatni, hogy egy politikai szervezeten belül tisztességesen és következetesen is lehet játszani, ahogy azt az MPP elődszervezete, a Reform Tömörülés megfogalmazta.
A közírás nem alanyi költészet, de hadd szóljak néhány mondatot saját esetemről is, hiszen az jól példázza, hogy milyen abszurd helyzetbe kerültek azok az MPP-sek, akik a nemzet és jogszerűség értékeit egyszerre szerették volna tisztelni és ezek szerint alakítani a közös pártot. Az MPP-be nem akartam belépni, mert Csúzi István és Sárközi Zoltán alapszabályzat-ellenes és hamis ürüggyel, konkrétan az MPP RMDSZ-platformmá alakítási szándékának politikai rágalmával való kizárása az MPSZ-ből igencsak kiábrándított, mint ahogy a kizárást megszavazók későbbi magyarázkodása is a szervezet belső listáján. Akkor már látszott: nem ilyen lovat akartunk. Mégis elmentem az MPP aradi alakuló ülésére azért, mert esélyét láttam annak, hogy valamelyik RMDSZ-es ágens elkezd provokálni, elindul az egységdemagógia jegyében a mellébeszélés és ez kerül ki a sajtóba. Ebben az esetben bőven lettek volna érvek a tarsolyomban. Támadás nem érkezett, viszont nem jött össze annyi aradi ember, konkrétan tíz, aki megalakíthatott volna egy alapszervezetet. Akkor félretéve averziómat, a kollektív nevetségessé válást elkerülendő beléptem a pártba, sőt a feleségemet is belépésre kértem. Így járt el az aradi MPP későbbi legaktívabb tagja, Murvai Miklós is.
2009-ben lezajlott a botrányos tisztújítás, amikor a meghívottaknak is szavazati jogot adtak, egy áttekinthetetlen és eleve szabálytalan szavazással, mert Szász Jenő veszélyben érezte – egyébként alaptalanul – az elnöki székét. A békéltetés nem járt sikerrel, Szász Jenő nem hívott össze újabb, törvényes gyűlést, hanem azt mondta: döntsön a bíróság. A bíróság döntött: elmarasztalta Szász Jenőt, aki újabb kongresszust hívott össze épp egy esztendővel ezelőtt és kizáratta azokat, akik a párt jogszerű működésének érdekében léptek fel és akiknek a bíróság igazat is adott. A hat kizárt MPP-tagból hárman is Arad megyeiek voltunk: Nagy István, Murvai Miklós és a sorok írója. A kizárást a kongresszus meggyőző többséggel fogadta el, ami felettébb sajnálatos, mert azt mutatja, hogy az MPP középgárdának fontosabb az elnök akarata, mint a méltányosság, igazságosság és jogszerűség. Épp mint az RMDSZ-ben…
Az aradiak, mint ahogy a többi, Szász Jenő irányában el nem kötelezett, és az MPP-n belül a példamutató program- és alapszabályzatszerűséget kívánatosnak tartó csoport kemény dilemma elé került: indítson újabb eljárást, vagy hagyja meg az MPP-t annak, amivé vált: Szász Jenő baráti illetve vazallusi körének. A választást megkönnyítette az EMNT azon döntése, hogy pártot jegyeztet be.
Az új párt, mint azt Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke már a szándék nyilvánosságra hozatalakor, a tavalyi tusnádfürdői tábor idején bejelentette, várja mind az MPP-ben, mind az RMDSZ-ben csalódottakat, akik egyszerre ragaszkodnak a nemzet és a belső demokrácia értékeihez. Ennek jegyében a minap az aradi megyei MPP szervezet, mely több mint száz tagot számlált, elsősorban a Szász Jenő által nemhogy ok, de ürügy nélkül kizárt Murvai Miklós szervező munkájának köszönhetően (Murvai sem a perindításban nem vett részt, se nem bírálta nyilvánosan a párt elnökét, „bűne” az volt, hogy a belső nyilvánosság előtt tett javaslatokat az MPP demokratizálására és érveket gyűjtött össze a jelenlegi politikai vonalvezetés tarthatatlansága mellett) feloszlatta magát.
Kíváncsian várjuk: mit lép erre a központ.
Alapítanak új aradi szervezetet, hogy megfeleljenek a párttörvény elvárásainak vagy bíznak a hanyag és elnéző jogalkalmazásban?
Borbély Zsolt Attila. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2011. április 1.
Borbély László lesz az RMDSZ politikai alelnöke, Kovács Péter tölti majd be a főtitkári posztot
A várakozásoknak megfelelően alakította ki csúcsvezetői csapatát az RMDSZ élére a február 26–27-i kongresszuson megválasztott Kelemen Hunor.
A politikus csütörtökön bejelentette, hogy a politikai alelnöki posztra Borbély Lászlót, míg a főtitkári tisztségre Kovács Pétert javasolja majd a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombaton Kolozsváron tartandó ülésén. Mint ismeretes, a két funkciót az alakulat nagyváradi tisztújító kongresszusán hozták létre Kelemen Hunor javaslatára, és ennek nyomán az eddigi ügyvezető elnöki tisztségből – amelyet jelenleg a tavaly februárban „visszahívott” Takács Csaba tölt be, miután a kulturális minisztérium élére kinevezett Kelemen összeférhetetlenség miatt felfüggesztette ez irányú tevékenységét – létesült a politikai alelnöki és a főtitkári. Az RMDSZ elnökének akkori indoklása szerint helyettese majd az ő megbízásából végez majd feladatokat, míg a főtitkár a szervezési kérdésekkel foglalkozik majd.
Az 57 éves Borbély László jelenleg a környezetvédelmi minisztériumot irányítja a Boc-kormányban, az RMDSZ-ben pedig hosszú ideje betölti a kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnöki tisztséget. Kelemen Hunor csütörtökön nagy tapasztalattal rendelkező politikusnak nevezte Borbélyt, aki szerinte képes megfelelni az alelnöki poszt jelentette kihívásoknak. A 36 éves Kovács Péter az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke, kongresszusi biztosként pedig ő menedzselte le a szövetség nagyváradi fórumát is. Kelemen róla is elismerő szavakkal beszélt: jó szervezőnek, megbízható embernek nevezte, aki ismeri az RMDSZ területi szervezeteit. „Mindkét politikust kiváló csapatembernek tartom” – jelentette ki a szövetségi elnök. Emlékezetes, a váradi kongresszuson Eckstein-Kovács Péter elnökjelölt ellenezte a legvehemensebben a politikai alelnöki poszt létrehozását, sőt annak várományosa kapcsán megjegyezte: „nagyon nem szeretné”, ha Borbély kötelezné el politikailag az RMDSZ-t. Eckstein ugyanakkor a korteshadjárat során többször követelte Kovács Péter kongresszusi biztos leváltását amiatt, hogy nyíltan Kelemen megválasztását támogatta.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2011. április 1.
Új trió az RMDSZ élén – Borbély Lászlót javasolja politikai alelnöknek, Kovács Pétert, főtitkárnak Kelemen Hunort
Borbély László környezetvédelmi minisztert javasolja a politikai alelnöki, Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnököt pedig a főtitkári tisztségre az RMDSZ szövetségi elnöke. Kelemen Hunor javaslatairól a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati, kolozsvári ülésén szavaz.
Interjú Borbély László politikai alelnökjelölttel
Nyílt titoknak számít hónapok óta, hogy ön a politikai alelnöki tisztség várományosa.
– Valóban, Kelemen Hunor szövetségi elnök már akkor felajánlotta a politikai alelnöki tisztséget nekem, amikor eldöntötte, hogy indul az elnöki tisztségért. Nem falrengető újdonság számomra ez a tisztség, kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnökként eddig is ezt csináltam, ezután is ezt fogom csinálni, ezen felül csak bizonyos külpolitikai feladataim lesznek.
Az ügyvezető elnöki tisztség kettéválasztása politikai alelnöki és főtitkári tisztségre egyébként logikus lépés, így a főtitkárnak több kapacitása marad a szervezési kérdésekkel foglalkozni, míg a politikai alelnök politikai kérdésekben vesz részt a döntéshozatalban.
Ebben a többlépcsős döntéshozatalban új elem a szövetségi elnökség.
– A szövetségi elnökség létrejötte – amely szerintem szintén jó döntés volt – nagyban segíti ezt a többlépcsős döntéshozatalt, hiszen a szövetségi elnökségben jelen van a szövetségi elnök mellett a politikai alelnök, a volt szövetségi elnök, illetve más szervezeti struktúrák is. És nagy nyereség, hogy ezeket a struktúrákat, a területi szervezetek vezetőit, a platformokat jobban bevonjuk a döntéshozatalba, mint ahogyan eddig történt.
- Leendő politikai alelnökként a szövetségi elnök után a politikai kérdésekben a legilletékesebb. Mint ilyent kérdezzük: mi a helyzet a bukaresti kormánykoalícióval?
– Nagyon nehéz időszaknak nézünk elébe. A kormányzati jelenlétet illetően életbevágóan fontos volt a koalíciós protokollum megkötése, és a határidők már ketyegnek, a koalíciós partnereknek ezeket be kell tartaniuk. Itt van máris a nyakunkon az első határidő, a kisebbségi törvényt az ülésszak végéig meg kell szavazni, és következik azután a régióátalakítási törvény is.
- Budapesten, úgy tűnik, az RMDSZ irányában nem oldódott a fagyos légkör.
– Meggyőződésem, hogy ki tudunk alakítani egy modus vivendit a magyar kormánnyal akkor is, ha bizonyos kérdésekben a legmarkánsabban eltér a véleményünk. Ilyen példa az új erdélyi magyar párt megalakulása. A közvéleménykutatások márpedig bennünket igazolnak. Azt, hogy az erdélyi magyarok mélységesen ellene vannak egy új magyar párt megalakulásának.
- Tőkés Lászlót is meg lehet győzni arról, hogy nincs szükség új magyar pártra?
– Tőkés László RMDSZ-színekben megválasztott európai parlamenti képviselő, és neki saját magával kell megbeszélnie elsősorban ezt a tudathasadásos állapotot. De én biztos vagyok abban, hogy megtaláljuk a megegyezés módját vele is, mint ahogyan megtaláltuk két évvel ezelőtt is, az EP-választásokon, a Magyar Összefogás révén.
Interjú Kovács Péter főtitkárjelölttel
- Ön területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnökként az RMDSZ főtitkári posztjának várományosa. Milyen tervekkel vág neki a feladatnak, amennyiben az SZKT megszavazza a jelölését?
– Először is közelebb kell vinni a szervezetet az emberekhez, intenzívebb kommunikációt kell folytatni a közösségekkel, az emberek igényeire kell válaszolni a napi tevékenységben.
- Melyek a fő csapások ebben a tekintetben?
- Az egyik fő irány a területi szervezeteink segítése, hiszen vannak olyan területi szervezeteink, ahol növelni kell a hatékonyságot. A másik csapás: az önkormányzatok – tanácsosainkat, polgármestereinket, alpolgármestereinket jobban be kell kapcsolnunk az RMDSZ szervezeti vérkeringésébe. A harmadik vonulat a társadalomszervezés erősítése, ami erősebb magyar közösségeket eredményezne.
A negyedik irány az ifjúság bevonása a szervezetbe, a fiatalok jelenlétének megerősítése például az önkormányzatokban. És végül, de nem utolsósorban a szervezetkommunikációt kell erősíteni: mind a belső, mind a külső kommunikációt át kívánjuk gondolni, és ez már a választásokra való felkészülés szerves része lesz.
Kelemen Hunor szövetségi elnökké választása után erdélyi konzultációsorozat beindításáról beszélt. Ennek megszervezése, gondolom, a főtitkár feladata is.
– A konzultációsorozat megtervezése folyamatban van, a gyakorlati megvalósítást pedig valahogy úgy kell elképzelni, mint egy nagy közvéleménykutatást, amellyel több százezer emberhez eljutunk. Kapuról kapura menve, a sajtóban, a világhálón és más csatornákon keresztül próbáljuk megtudni, mi az emberek véleménye, hogyan ítélik meg a környezetüket, mit módosítanának mindezen.
A másik nagy projekt idén a népszámlálás, az azzal kapcsolatos tájékoztatás. Vélhetően összekötik a két kampányt.
– Természetesen, hiszen időben is az egyik után azonnal következik a másik. A kettő között az a különbség, hogy a népszámlálási kampányban kiemelt kategóriákat célzunk meg, míg a konzultáció egyformán irányul mind a másfél millió erdélyi magyar felé. A népszámlálási kampányban viszont beazonosítottunk hat olyan kategóriát, amelyeket megpróbálunk megcélozni: a csángókat, a svábokat, a lakótelepi magyarokat, a vegyes házasságokban élő magyarokat, a romákat, akik magyarul beszélnek, valamint szórványtelepüléseken élő magyarokat.
- A főtitkárság leendő munkatársai jórészt vélhetően az ügyvezető elnökség jelenlegi alkalmazottai lesznek. Kikre számít?
– Öt vagy hat főtitkárhelyettessel működik majd a főtitkárság, és az ügyvezető elnökségen jelenleg dolgozó alkalmazottak, osztályvezetők, igazgatók közül mindazoknak a munkájára számítok, akik folytatni akarják az eddig végzett munkát. Formailag az SZKT szavazza meg következő ülésén a főtitkárhelyetteseket, de természetesen nem kell addig várni, hanem a főtitkár javaslata alapján születő ideiglenes szövetségi elnöki kinevezéssel már hétfő reggeltől el lehet kezdeni a munkát.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. április 2.
Lakatos Péter beszéde miatt kivonultak a magyar diplomaták az SZKT üléséről
Tovább mélyül az RMDSZ, valamint az Orbán Viktor vezette magyar kormány és a Fidesz közötti szakadék. Az RMDSZ miniparlamentjeként emlegetett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati, Kolozsváron rendezett ülésén a Magyar Köztársaság Romániában szolgálatot teljesítő diplomatái kivonultak a testület munkálatairól, tiltakozásképp a szövetség egyik politikusának a magyar kormányt bíráló, gunyoros hangvételű beszéde miatt. Lakatos Péter parlamenti képviselő fiktív WikiLeaks-kiszivárogtatásba csomagolva bírálta az Orbán-Kormányt.
A magyar-magyar kapcsolatok terén precedensnek számító közjátékot Lakatos Péter parlamenti képviselőnek a Kolozsvári Állami Magyar Operában rendezett SZKT-ülésen elhangzott felszólalása váltotta ki. Az RMDSZ Bihar megyei honatyája beszédében azt ecsetelte, mit tartalmazhatnak a Wikileaks oknyomozó portál által 2020-ban, az Egyesült Államok budapesti és bukaresti nagykövetségének jelentései alapján nyilvánosságra hozandó kiszivárogtatásai Orbán Viktor kormányfőnek a határon túli magyarokhoz intézett március 15-i üzenete, illetve a miniszterelnöknek tulajdonított kijelentések nyomán kirobbant bukaresti politikai vita kapcsán.
Lakatos fiktív eszmefuttatása szerint a bukaresti amerikai nagykövetség majdani helyzetelemzése arra a következtetésre juthat, hogy „gyorsabban és simábban megoldódott volna a magyar nemzeti ünneppel kapcsolatos botrány, ha a magyar kormány hazahívja nagykövetét, és nem hagyja, hogy az a képviselőház külügyi bizottságbeli meghallgatásán belebonyolódjon felesége idézeteinek magyarázgatásába”. (Mint ismeretes, a román ellenzéki pártok az Agerpres állami hírügynökség téves tudósítása alapján összekeverték Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet felesége, Bajtai Erzsébet saját ünnepi hozzászólását Orbán Viktor üzenetével).
A továbbiakban Lakatos Péter a következőképpen idézett az általa kitalált Wikileaks-jelentésből: „Orbán Viktor a holland-magyar focimeccsre sietve elfelejtette megköszönni Kelemen Hunornak, hogy rá tudta venni Victor Pontát arra, hogy a PSD legalább egy képviselője ne szavazza meg a parlamentben a magyarországi vezetőket nacionalista nyilatkozataik miatt elítélő határozatot, így azt nem fogadta el a képviselőház”.
Ebben a pillanatban Füzes Oszkár nagykövet, Szilágyi Mátyás kolozsvári és Zsigmond Barna csíkszeredai főkonzul testületileg kivonult az SZKT üléséről. Noha Füzes nemmel válaszolt a Krónika kérdésére, miszerint gesztusuk a Lakatos-beszéddel áll-e összefüggésben, lapunk információi szerint a három diplomata egyértelműen az Orbán-kormány bírálata miatt hagyta el a miniparlament munkálatait.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök később kérdésünkre úgy kommentálta a történteket: Lakatos Péter „ironikus, parodizáló kijelentésére diplomatának nem kell megsértődnie”, és a felszólalás nem az RMDSZ, hanem a bihari honatya álláspontját képviseli.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2011. április 2.
Kelemen Hunor: a nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni
A nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni Romániában, mert az könnyen lángra lobbantható, de annál nehezebben eloltható - fejtette ki Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) kolozsvári ülésén elhangzott politikai beszámolójában Kelemen Hunor felidézte a február 26-27-i nagyváradi RMDSZ-kongresszus óta eltelt egy hónap belpolitikai eseményeit.
Emlékeztetett arra, hogy a szövetség aláírta a koalíciós jegyzőkönyvet a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) a 2012-ig tartó parlamenti ciklus végéig elsőbbséget élvező közös kormányzati feladatokról. Ezek közé tartozik a kisebbségi törvény tervezete, amelynek ügye 2006 óta húzódik a törvényhozó testületben. Ezt a törvény még a tavaszi ülésszak végéig el kell fogadni - hangsúlyozta a szövetség elnöke. Szerinte ugyanis ez lesz a próbaköve annak, hogy a jelenlegi kétpárti koalíciónak van-e valóban parlamenti többsége. Ha van, az RMDSZ továbbra is kész vállalni ezt a koalíciót, ha nincs, akkor e koalíció jövője megkérdőjeleződik - mondta Kelemen.
Utalt a romániai régiók átalakításának a kérdésére, amelyet - mint jelezte - úgy kellene megvalósítani, hogy az a Székelyföldön, a Partiumban és más területeken élő magyarok érdekeit szolgálja.
Kelemen Hunor hosszan beszélt a március közepén rendezett parlamenti bizalmatlansági indítvány vitájáról, amely egy adott ponton eltért eredeti témájától. Arra utalt, hogy akkor a szociáldemokrata és liberális ellenzék olyan nyilatkozatot akart elfogadtatni a honatyákkal, amely “elítélte” volna a magyar vezetők Erdélyben elhangzott március 15-i beszédeit, akárcsak Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét, legalábbis a miniszterelnöknek tévesen tulajdonított - a román hivatalos hírügynökség téves híradásában szereplő - megállapításokat.
Néhány nappal később a képviselőház külügyi bizottsága elfogadott ugyan egy ilyen elítélő nyilatkozatot, de a plénumon egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy ott is elfogadják azt.
Mindennek Kelemen szerint az a tanulsága, hogy ebben a térségben még semmi sem dőlt el végérvényesen, például a kisebbségi jogok területén még nem dőlt el, hogy milyen irányban kíván haladni Románia. “Rajtunk, a mi erőnkön, akaratunkon, politikai bölcsességünkön is múlik, hogy a jövőben milyen irányt vesz a politikai diskurzus” - szögezte le a szónok.
Szerinte a most fellángoló magyarellenes hullámnak az a tanulsága, hogy továbbra is szükség van erős magyar képviseletre, egyetlen román párt és politikus sem védi meg a magyarságot. Nemcsak a mai ellenzéki pártokra utalt ezzel, hanem arra is, hogy a magyarországi megnyilatkozásokat elítélő nyilatkozathoz még a kormányon lévő PD-L több képviselője is voksát adta. A nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni Romániában, mert az könnyen lángra lobbantható, de annál nehezebben eloltható - figyelmeztetett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke elmondta: gesztust tett Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, meghívta őt a felújított Mátyás-szobor kolozsvári avatására, felkérve arra is, hogy beszédet tartson. Tőkés szívesen elfogadta a felkérést - mondta Kelemen, hozzáfűzve: meglepetten értesült arról, hogy Tőkés elszámoltatási biztosok küldését kéri Magyarországról, azzal támadva az RMDSZ-t, hogy “rosszul bánik a magyarországi pénzekkel”. Kelemen Hunor ezt az állítást határozottan visszautasította. “Nincs mit rejtegetnünk, a kollégák tisztességesen dolgoztak az alapítványokban és az egyesületekben” - szögezte le az RMDSZ elnöke.?:::?MTI