Mi fog változni az RMDSZ alapszabályzatában?
A legégetőbb alapszabályzat-módosítási javaslat valószínűleg a regionális önkormányzati tanácsok megalakulása, illetve a szövetségi alelnöki tisztség létrehozása lesz.
Nomber 25-ig lehetett benyújtani a javaslatokat az RMDSZ Alapszabályzat-módosító nyilvános konzultációján. Összesen 18-20 módosító javaslat érkezett be. Többek között az RMDSZ több platformja, Frunda György szenátor, Kelemen Hunor kulturális és műemlékvédelmi miniszter, Borboly Csaba és Tamás Sándor Hargita, illetve Kovászna megyei tanácselnök nyújtott be módosító javaslatokat. Utóbbit ismételt megkeresésünkre sem sikerült elérni. A szakbizottság véleményezte a módosító indítványokat, amelyeket valószínűleg a február 6-i SZKT javasol majd elfogadásra vagy elutasításra az alapszabályzat-módosító bizottság véleményezése alapján. Végső döntést az RMDSZ Alapszabályzata értelmében a jövő évi, február 26-27-én, Nagyváradon sorra kerülő Kongresszus hoz. Körkérdésünkben a politikusok ismertették a benyújtott dokumentumok tartalmát.
"Két javaslatot nyújtottam be a bizottsághoz. Az egyik módosító javaslatom az elnök mandátumának két ciklusra való korlátozására vonatkozik. A másik javaslatom az SZKT hatáskörét illeti. Most az SZKT-nak kell jóváhagynia a kormányba való belépést, illetve kilépést. Én azt szeretném, hogy a tárgyalásokat, amelyeket az RMDSZ vezetősége folytat, szintén hagyja jóvá előzetesen az SZKT, és csak utána tárgyalhasson az RMDSZ vezetősége, a Szövetségi Állandó Tanács, illetve a szövetségi elnök a kormányra lépésről az SZKT által megszabott feltételek mentén" - mondta el kérdésünkre Frunda György szenátor.
Eckstein Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke személyesen nem írt indítványokat, azonban az RMDSZ platformjainak kerekasztala javasolt néhány módosítást az alapszabályzatot illetően. Az RMDSZ Szabadelvű Körének elnöke megkeresésünkre ezekről a módosítás-tervezetekről beszélt.
"A módosító indítványok lényege, hogy a platformok képviselve legyenek az RMDSZ gyakorlatilag minden konzultatív és döntéshozó testületében. Azt indítványozzuk, hogy a Szövetségi Állandó Tanácsban (SZÁT) rotációs alapon legyen két képviselője a jelenleg az alapszabályzat szerint bejegyzett nyolc platformnak. Azt szeretnénk tehát, hogy az Autonómia Tanácsban, az SZKT-ban, és az RMDSZ kongresszusán a platformok által delegált emberek nagyobb számban legyenek jelen. Egy indítvány szerint a platformok azt akarják beszövegezni, hogy a platformok a támogatottságukat időről időre erősítsék meg aláírások formájában. Mi ezt úgy tekintjük, hogy mihelyt egy megyei szervezetnek nem kell egy ilyenszerű procedúrának alávetnie magát, akkor nem méltányos, hogy a platformoktól ezt elvárják. Azt nem kérdőjelezzük meg, hogy legalább három megyéből kell legalább 750 aláírás, és megyénként az aláírások száma meg kell haladja a 150-et. Mi ezt úgy tekintjük, hogy ez egy olyan elvárás, amely végső soron a platformoknak is érdeke olyan szempontból, hogy legyenek reprezentatívak. Itt a regisztráció négyévenkénti felújítását kérdőjelezzük meg" - tájékoztatott Eckstein.
Néhány javaslatot Kelemen Hunor kulturális és műemlékvédelmi miniszter is beterjesztett a bizottsághoz. "Az egyik javaslatomat, a politikai és társadalomszervezési funkciók nagyon jó meghatározását és megerősítési elvét elfogadta mindenki, és fontosnak is tartom, hogy az alapszabályzatban ez nagyon határozottan megjelenjen. A másik javaslatom az lenne, hogy hozzunk létre egy politikai alelnöki tisztséget, az ügyvezető elnökséget pedig át kellene alakítani főtitkársággá. A főtitkár társadalmi kérdésekkel, adminisztrációval és az RMDSZ pénzügyeivel foglalkozna. A politikai alelnök pedig természetesen minden olyan üggyel foglalkozna, amely politikai munkát jelent az elnök mellett. Továbbá azt javasoltam, hogy az Országos Önkormányzati Tanácsot alakítsuk át regionális önkormányzati tanácsokká, mivel az OÖK jelenlegi formájában nem működik, ugyanis más-más problémákkal szembesülnek a székelyföldiek és a partiumiak, vagy a szórványban, illetve a tömbben élő magyarok. Az elmúlt években mi már próbálkoztunk regionális önkormányzati konferenciák szervezésével, és az jól működött. Ezért én azt javasolom, hogy legyen három önkormányzati tanács: egy székelyföldi, egy partiumi, illetve egy közép-erdélyi, szórvány tanács. Ezenkívül a SZÁT kibővítését javasoltam, hogy lehessen az önkormányzatokat a döntéshozatalba jobban bevonni úgy, hogy közben megőrizzük a korporatív elvet. Egy 19 tagú SZÁT-ot javasolok a mostani helyett. Ebben helyet kapnának a megyei önkormányzati vezetők, a regionális önkormányzati tanácsok vezetői, a területi elnökök (amúgy három területi elnök eddig is tagja volt a testületnek). Emellett azt is javasoltam, hogy a testületben rotációs elv alapján a platformok egy-egy képviselője is kapjon helyet, hogy az Állandó Tanácsban jelenjen meg ez az ideológiai érték, pluralizmus. Nyilván a főtitkár és a politikai alelnök is tagja lenne a testületnek – mindkettőjüket az SZKT választaná meg a szövetségi elnök javaslatára. A platformok képviselői akár egy éves, akár fél éves gyakorisággal váltanák egymást, azonban ezt nem írtam bele a javaslatomba. A területi elnökök is a rotációs elv alapján lennének jelen, és ők évente cserélnék képviselőiket az Állandó Tanácsban. Az egy éves rotációs elv a platformok esetében is érvényesíthető, de ezt nyilván a platformokkal is egyeztetni kell, a lényeg a képviseletük biztosítása az Állandó Tanácsban."
Márton Árpád képviselő ismertette a felmerült, összesített kérdéseket, amelyekről határozatot kell hozni. "Egy olyan dokumentumot nyújtottam be, amely számba veszi, hogy milyen kérdésekről kellene dönteni, és felsoroltam, hogy melyek azok a kérdések. Tehát nincs olyan módosító javaslat, amelyet én szövegeztem volna meg, mert arról volt szó, hogy előbb elvi döntéseket hozunk. Az volt az egyezség, hogy elvi kérdésekről hozunk döntést. November 25-én járt le a módosító javaslatok begyűjtése. A bizottság első ülésén megbeszéltük, hogy melyek azok a témák, amelyek szóba kerülhetnek, és egy eljárást dolgoztunk ki: november 16-ig a bizottsági tagok eldöntésre váró elvi kérdéseket kell benyújtsanak. Azontúl 25-ig bárki benyújthatott javaslatot. Azoknak a kérdéseknek a kapcsán, amelyek 16-ig elhangzottak, készítettem egy számbavételt, hogy melyek voltak a témák és az alternatívák. Az egyik ilyen kérdés az volt, – amit egyébként én hoztam fel – hogy kell egy egységesített szabályozás, amit minden szinten alkalmazni kell, bizonyos választott tisztségek visszavonására. Néhány tisztség esetében le van írva, hogy ki, és milyen körülmények között kezdeményezheti a mandátum lejárta előtt a visszavonását. Például a szövetségi és az ügyvezető elnök esetében van szabályozás, más tisztségek esetében viszont nincs. A másik téma, ami felvetődött, hogy az ügyvezető elnökség megmarad-e intézményként a jelenlegi szerkezetben, vagy egy másik szerkezetben kellene működnie. Egy másik téma az önkormányzati tanácsok működésével, illetve a regionális szerkezet megjelenítésével kapcsolatos. Itt volna nekem amúgy egy opcióm: én annak vagyok a híve, hogy egy nagy országos önkormányzati tanács helyett jobb lenne, ha három regionális önkormányzati tanács működne, mert régió-szinten léteznek közös témák, kérdések, megbeszélnivalók. Lehetne egy országos egyeztetés, ahol a három regionális önkormányzati tanács vezetősége van jelen, amely egyeztetési fórumként működhetne. A másik kérdés a platformok jelenléte különböző vezetőségi szinteken. Felmerült az is, hogy kellene valamilyen fellebbviteli lehetőség a jelölésekkel kapcsolatosan: például kellene-e léteznie egy felsőbb testületnek, amely jóváhagyja vagy felülbírálja a községi vagy városi szintű polgármesteri, tanácsosi jelöléseket. Be kellene-e vezetni az előválasztást, avagy továbbra is szabadon kellene hagyni a jelöléseket? A korábbi beszélgetések során felmerült, hogy a politikai szerkezeten túl mennyire erősítjük meg a szervezet társadalmi szerepvállalását, milyen jellegűek lesznek az operatív döntések, vagy hogy bővülne vagy sem a Szövetségi Állandó Tanács, illetve annak hatásköre, mi lesz a Kulturális Autonómia Tanáccsal és annak hatáskörével, összetételével. A témalista mentén ahhoz fogok ragaszkodni, hogy akiknek van konkrét elképzelésük, azok jöjjenek egy szerkezettel, és annak függvényében döntünk. Nekem amúgy az a véleményem, hogy a jelenlegi szabályzattal nem feltétlenül olyan nagy a gond, hogy feltétlenül módosítani kellene. Valóban van néhány probléma, amit egységesíteni kellene, mert vannak elnézett dolgok is benne: vannak hiányosságok, és az is előfordul, hogy valami kétszer szerepel benne.
Kelemen Hunorhoz hasonlóan Borboly Csaba is úgy gondolja, meg kellene szüntetni az ügyvezető elnökséget, helyében pedig egy alapvetően adminisztratív teendőket ellátó titkárságot kellene létrehozni. "Jelenleg átfedés van az Ügyvezető Elnökség, az Állandó Tanács és a szövetségi elnök politikai jogosítványai között. Szerintem nem jó, ha az ügyvezető elnökség politikai jogosítványokkal rendelkezik. Az Állandó Tanács esetében egyfelől egy átnevezést javasolok. Hívjuk ezután elnökségnek, mert a hasonló szerveknek minden politikai alakulatnál elnökség a neve itthon és külföldön is. Az Állandó Tanács elnevezés nem fejezi ki a lényegét, jobb, ha nevén nevezzük, tehát elnökségnek. De e téren érdemi javaslatot is megfogalmaztam. Nevezetesen azt, hogy a megszűnő ügyvezető elnökségi delegáltak helyett kapjanak Állandó Elnökségi/Állandó Tanácsi tagságot az RMDSZ megyei tanácselnökei, illetve megyeközponti városokat vezető polgármesterei. A javaslat célja, hogy az emberek mindennapjait ismerő, komoly mozgástérrel rendelkező önkormányzati politikusok helyet kapjanak az RMDSZ vezetőségében. Jelenleg csak én vagyok ott önkormányzatisként mint OÖT elnök. Az önkormányzati szféra jelenti az RMDSZ alapját, ezért sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia a vezetőségben, mint amiben eddig részesült. Harmadik javaslatommal tulajdonképpen csatlakoztam ahhoz a Háromszékről jövő kezdeményezéshez, amely regionális RMDSZ szervezetek létrehozását, közöttük egy székelyföldi RMDSZ szervezet létrehozását célozza. Egy olyan országban, ahol élesen elkülönülő regionális jellegzetességek vannak, a politikai struktúrában is hangsúlyt kell ennek a jellegnek adni. Én követendő példának tartanám az RMDSZ szempontjából az osztrák illetve svájci pártokat. Ott képesek sikerrel ötvözni az országos és regionális struktúrákat. Jó lenne, ha mi is tanulnánk tőlük e téren. Negyedik javaslatom pedig arra vonatkozott, hogy alapszabályzat feloszlatási lehetőséget biztosítson az Állandó Tanácsnak/elnökségnek, ha egy alapszervezet lefagy, nem működik, illetve súlyosan veszélyezteti az RMDSZ politikáját. Szórványban olyan helyzetre is volt példa, hogy a magyar elnök román nemzetiségű tagok toborzásával lett elnök. Szóval lehetnek olyan szituációk, amelyek csak radikális intézkedésekkel orvosolhatóak. Az ötlet egyébként a Fidesztől származik. Az önkormányzati választások előtt néhány hónappal feloszlatták és újjáalakították számos nagy taglétszámú alapszervezetüket, ahol azt látták, hogy nem halad jól a választási felkészülés, illetve ahol belháború dúl. Vannak helyzetek, amikor gyorsan kell lépni, cselekedni. Az RMDSZ-ben ez eddig nem volt szokás, de változik az a környezet, amelyben élünk és dolgozunk, adaptálódni kell az új kihívásokhoz. A ma hatályos alapszabály elfogadásának idején még nem volt rivális magyar párt, időközben átalakult a politikai mező. Ezért tartanám fontosnak javaslataim elfogadását" - osztotta meg elképzeléseit a Hargita megyei tanácselnök.
Kertész Melinda, Transindex.ro

Szakszervezeti tüntetés az RMDSZ SZKT ülése idején
A Frăţia szakszervezet Maros megyei képviselői tegnap felhívást tettek közzé, amelyben kérik a szülőket, csatlakozzanak a szombati tüntetéshez, amelyet a marosvásárhelyi kultúrpalota elé szerveznek 10 és 12 óra között. Ekkor fog ugyanis ülésezni az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa.
A szakszervezetisek a módosított gyes-törvény miatt tiltakoznak, és azt várják az RMDSZ-től, hogy ne támogassa a gyereknevelési szabadság csökkentését. Ezen kívül az Egészségügyi Minisztérium RMDSZ-es miniszterétől azt várják, hogy javítson a hazai egészségügy helyzetén.
Ezzel egy időben a Maros megyei Szakszervezetek Egyesülete is bejelentette, hogy tiltakozó nagygyűlést szerveznek szombaton a Maros Megyei Prefektúra előtti parkba, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésének idejére, amelyre több mint 200 szakszervezeti vezetőt várnak. A sztrájkőrséget a Maros Megyei Prefektúra székháza előtt tartják szombaton 10 és 12 óra között, amíg az RMDSZ SZKT ülése zajlik a közelben található Kultúrpalotában.
Maria Dăndărău, a CNSLR Frăţia Maros megyei szervezetének főtitkára elmondta, az akció célja rávenni az RMDSZ képviselőit, teljesítsék ígéreteiket, azaz állítsák vissza a fizetéseket a 2010. júniusi szintre, és ne szavazzák meg az egységes bérezési törvényt és a jövő évi költségvetést a jelenlegi formában.
„Fel akarjuk hívni az RMDSZ képviselőinek figyelmét: azzal, hogy a kormányban megszavazták az egységes bérezési törvényt, megszegték a szakszervezeteknek és a közvéleménynek tett ígéretüket, hogy kilépnek a kormányból, ha 2011. január elsejétől az állami alkalmazottak fizetései nem állnak vissza a 2010. június 30-i szintre. Hazudtak nekünk. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet az egészségügyi rendszer katasztrofális helyzetére, és ez teljesen fennhatóságuk alá tartozik” – mondta Dăndărău, aki szerint a sztrájkőrségen körülbelül 200-an vesznek részt, többnyire szakszervezeti vezetők.
Az SZKT, az RMDSZ mini parlamentje szombaton Marosvásárhelyen ülésezik, napirenden szerepel a kormányzati tevékenység elemzése. Ugyanekkorra várják, hogy Markó Béla szövetségi elnök bejelentse, a februári kongresszuson pályázik-e újabb elnöki mandátumra.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)

BÚCSÚ A FEGYVEREKTŐL
Mi történt az SZKT-n, ahol Markó bejelentette: nem indul újabb mandátumért?
Rég nem láttunk ennyi őszintén megilletődött embert az RMDSZ-ben. A trónkövetelők felálltak: ők Eckstein-Kovács Péter és Kelemen Hunor.
Az átlagosnál jóval nagyobb médiafigyelem, néhány megható pillanat és meglepően sok egybehangzó felszólalás jellemezte a szombati SZKT-t, melyen Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette: 18 év után nem kíván újabb mandátumért indulni a februárban megtartandó RMDSZ-tisztújításon. Az elnök régóta lebegteti visszavonulását, és korábban megígérte: a szombati SZKT-t világos választ ad arra a kérdésre, hogy indul-e vagy sem. A potenciális elnökjelöltek egy része szintén erre az SZKT-ra ígérte bejelentését arról, hogy indul-e az elnöki székért.
Éppen ezért Markó politikai tájékoztatója, valamint a beszéd végére várt bejelentése képezték az SZKT legfontosabb pillanatait. Az elnök beszéde kevésbé aktuálpolitikai kérdésekkel foglalkozott, mintha inkább a 18 év politikai tapasztalatának összegzése,
néhány tanulság megfogalmazása lett volna a cél.
Az utóbbi idők kormányzati döntéseivel – a közalkalmazottak fizetésének csökkentésével, a GYES átalakításával – és az azokról való belső vitákkal példázta az RMDSZ-en belül létező ideológiai sokszínűséget. Elmondta, bár kimutatható, hogy egyes RMDSZ-politikusok felvetései egyik vagy másik ideológia mentén lettek megfogalmazva, az RMDSZ-t nem az ideológiák tartják össze, hanem az, hogy miképpen lehet az országban a többséggel egyenlő, méltányos helyzetet teremteni a magyarság számára. Bárki akar ráhúzni egy ideológiát az RMDSZ-re, az valójában pártokká akarja szakítani a szervezetet – mondta, majd hozzátette: a kárpát-medencei magyarság pártalapítási kísérleteinek tanulsága az, hogy a magyarság mindenhol meggyengül, veszít befolyásából.
Az EMNT pártalapítási szándékára reagálva elmondta, nem örül annak, hogy egyes RMDSZ-es politikusok úgy nyilatkoztak: segítenék a párt bejegyzését.
Mindenkinek joga van pártot alapítani,
csakhogy ez nem jogi, hanem erkölcsi, politikai, távlati kérdés – fogalmazott. Ami a maga 18 éves mandátumát illeti, Markó visszaemlékezett, 1992-1993-ban, amikor megválasztották, az RMDSZ kettészakadni látszott, a táborok egyenlő arányban feszültek egymásnak. Éppen ezért egy olyan személyt kerestek az elnöki tisztség betöltésre, aki képes elfogadtatni magát a különféle táborokkal, és aki garantálni tudja, hogy az RMDSZ nem szakad szét.
"Az én szerepem nem ideológiai jellegű – egy vezető nem teheti meg, hogy jobb- vagy baloldali legyen" - mondta az elnök, és hozzátette, az RMDSZ története – bár személyeken múlik – nem személyes jellegű. Az SZKT-képviselők székeikből felállva, elérzékenyülve tapsolták Markó bejelentését, miszerint nem indul újabb mandátumért. Az elnök szemlátomást megkönnyebbülve ült le az első sorban levő helyére.
Szabó Ödön a Tulipán frakció nevében felszólalva azt emelte ki, hogy az RMDSZ el kell tudja mondani: nélkülük a GYES-t egy évre csökkentették volna, a kisnyugdíjasok egészségügyi biztosítási járulékot kellene fizessenek, sok minden rosszabb lenne. Az RMDSZ szerepe biztonsági övhöz hasonló: nem túl kényelmes, azonban ütközés esetén életet ment.
Tamás Sándor a Székelyföld frakció nevében arra a kérdésre próbált válaszolni, hogy milyen irányba kell tartson 20 év után az RMDSZ, továbbá milyen személy kell legyen az, aki a legmagasabb szinten képviseli azt?
A megyei tanácselnök szerint az utóbbi két évtized építkezését folytatni kell: cél a nemzeti identitás megerősítése, újratermelése, az önálló, teljes értékű erdélyi magyar társadalom kiépítése. Az erdélyi magyarság egy része a székelység: őket az utóbbi években sikerült megjeleníteni a nagypolitika színterén. Ha az elmúlt 20 év a nyelvi jogok kibővítésével telt el, a következő két évtized a régiókról fog szólni, nem csak Székelyföldön, hanem a Partiumban is. Bukarestben, Budapesten mindig lesznek fontosabb ügyek – kell legyen egy olyan hely, ahol mi vagyunk a legfontosabbak: ez Székelyföld.
Lakatos Péter a Partium frakció képviselőjeként azt mondta,
Markó gondolkozhatna még egy mandátumon, hiszen szava van úgy külföldön, mint belföldön. A képviselő egy, Traian Basescuval folytatott vitát idézett fel a GYES-törvénnyel kapcsolatban, ahol az államelnök Markó érveit hallgatván végül beadta a derekát.
Kelemen Atilla, a Novum Forum frakció nevében elmondta, a jelenlegi súlyos helyzetben Markó Béla bejelentése még súlyosabbnak hat. A politikus szerint hiányozni fog az elnök higgadtsága, önmagát emésztő, de a jó útra mindig rátaláló stílusa. Kelemen szerint ugyanakkor az RMDSZ-ben van elég erő az utódlást megoldani, a már megkezdett, romániai és magyarországi pártoktól független utat továbbvinni.
Winkler Gyula, a Szórvány frakció nevében beszámolt arról, hogy Brüsszelben mennyire kevéssé hatékony a két felvidéki, MKP-színekben EP-képviselői mandátumot nyert politikus munkája úgy, hogy pártjuk már nincsen jelen a szlovákiai törvényhozásban.
Winkler szerint az RMDSZ alapszabályzatának az alakulása a kulcskérdés ebben a pillanatban: az erdélyi magyarság durván egyharmada szórványban, egyharmada vegyes vidéken, további egyharmada pedig tömbmagyarságban él. Amennyiben sikerül olyan irányban módosítani az alapszabályzatot, hogy az mindhárom kategória számára elfogadható legyen, akkor az RMDSZ a
továbbiakban sem lesz bukaresti vagy budapesti pártokhoz annektálható.
Eckstein-Kovács Péter az új párt alapításának kérdéséhez hozzászólva elmondta, nagy hiba megosztani az erdélyi magyar szavazókat: ha három párt küzd egymással, akkor igencsak kérdéses az 5%-os parlamenti küszöb elérése. Ugyanakkor szerinte az RMDSZ-nek be kell látnia, hogy versenyhelyzetben van, valamint, hogy az RMDSZ-nek is vannak hibái. A szabadelvű politikus szerint cél lenne visszahozni az RMDSZ-be azokat az embereket, akik fásultak, kiábrándultak a politikából. Ami a kormányzati részvételt illeti, Eckstein szerint egyértelmű, hogy az erdélyi magyarok azt várják el az RMDSZ-től, hogy kormányzati tényező legyen. A politikus szerint ugyanakkor a parlamenti küszöb átlépése a legfontosabb prioritás, ami minden mást felülír – és e tekintetben érdemes elgondolkozni a kormányzati szerepvállalás értelmén.
A politikus ezután bejelentette, indulna az RMDSZ-elnöki tisztségért, amennyiben úgy látja, támogatottsága van. „Az RMDSZ legfőbb értéke a gerincesség. Ezt szentül tovább viszem” – fogalmazott, hozzátéve,
Markó Bélának méltó helyet kell
találni a szervezetben. Korodi Attila szerint az elnökválasztás miatt az RMDSZ a következő 2-3 hónapban eddig nem tapasztalt izgalmak elé néz. Fontos az új elnök megválasztása, egy pragmatikus program, valamint egy egységet teremtő alapszabályzat elfogadása. Ugyanakkor arra is vigyázni kell, hogy a politikai ellenfelek ne használják ki ezt az időszakot – mondta.
Kelemen Hunor felszólalását azzal kezdte, hogy ez elmúlt egy év az RMDSZ történetének talán legnehezebb éve. A kormányzás nem azért nehéz, mert az RMDSZ nem tud kormányozni, hanem azért, mert a gazdasági válság miatt nagyon nehéz olyan döntéseket hozni, melyek a többség támogatását bírják. Az RMDSZ számára ebben az időszakban prioritás az elesettek, szegények védelmezése, hiszen tudni lehet, hogy az RMDSZ szavazóbázisának fele vidéken él, és nem gazdag.
Saját karrierjének állomásait vázolva Kelemen elmondta, 14 éve politizál az RMDSZ-ben. Végigjárta a szervezetben az összes lépcsőfokot, az utóbbi években pedig Markó Béla és Takács Csaba mellett az RMDSZ vezetőségének is tagja volt. Ennek a szakasznak a legfőbb tanulsága, hogy a jó döntések azok, amelyeket többen vitatnak meg – fogalmazott.
A kulturális miniszter ezt követően jelentette be, hogy megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét, amennyiben a területi szervezetek támogatják őt ebben: a következő hetekben e célból konzultálni fog ezekkel a szervezetekkel. Szerinte az RMDSZ az elmúlt húsz évben meghatározott értékeit úgy tudja megőrizni, ha
gyorsan cselekszik, de ugyanakkor megfontoltan dönt.
"A magyar emberek problémáira jó válaszokat kell adni, de ezt csak csapatban dolgozva lehetséges" így Kelemen, aki szerint most a társadalomszervezés élvez prioritást. A szövetség alapszabályzatának módosítása kapcsán úgy vélekedett, olyan változtatásokat kell a dokumentumon végrehajtani, amelyek révén az elnökség megerősödik, de ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy a megyei elnököket és a platformokat is hangsúlyosabban be lehessen vonni a szövetség vezetésébe.
Markó Béla az előtte szólók felvetéseire reagálva tisztázta: ugyan szeretné továbbra is az RMDSZ munkáját segíteni, a szervezetnek azonban más lesz az elnöke. Ő a rendelkezésére álló eszközökkel megpróbálja majd befolyásolni a döntéseket, azonban a végső döntés mindig az elnöké lesz. „Egyik nagy bűnöm, hogy osem engedtem, hogy mások diktáljanak” – jelentette ki.
S. Z.
Transindex.hu

Markó visszavonul, Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter indul az elnöki tisztségért
Nem kívánja magát újrajelöltetni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki posztjára a februári nagyváradi kongresszuson Markó Béla - jelentette be maga a szövetség elnöke szombaton Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. Markó Béla - aki tizennyolc év óta tölti be a tisztséget - hozzáfűzte: nem akarja távol tartani magát a politikától. Úgy vélte: tapasztalatait az RMDSZ hasznosítani tudja az erdélyi magyar közösség javára. Az SZKT-n Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter is bejelentették: megpályázzák a szövetség elnöki tisztségét.
Kelemen Hunor kifejtette: megválasztása esetén csapatmunkára törekedne. Sokszínű RMDSZ-t akar - mondta -, amely meghallgatja az emberek problémáit, s ezekre megoldásokat talál. Ez viszont csak alapos szervezéssel valósítható meg - tette hozzá.
Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsadója is megerősítette, hogy versenybe száll majd februárban az elnöki posztért.
Markó Béla a saját jövőjére vonatkozó bejelentés előtt politikai beszámolót tartott, amelynek egyik legfőbb gondolata az volt, hogy az RMDSZ-t nem a politikai ideológiák tartják egybe. Szerinte a romániai magyarságnak egy szövetségben van a helye. Nem értett egyet azzal az állásponttal, hogy az erdélyi magyar közösségnek több pártra kellene szakadnia.
Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-ben soha nem lesz teljes támogatottsága egy-egy politikai áramlatnak, például a kereszténydemokrata, a szociáldemokrata, vagy a liberális szemléletnek. Úgy vélte: az RMDSZ-t a magyar identitás, az anyanyelvű oktatás, valamint az a cél tartja össze, hogy megteremtsék a különböző autonómia-formákat. Markó szerint az RMDSZ-nek a jövőben is szövetségként kell léteznie, vitákkal, éles véleményütköztetésekkel együtt.
A hallgatóság figyelmébe ajánlotta a felvidéki és a kárpátaljai példát, megállapítva, hogy az ottani magyar politikai elit pártokra osztotta önmagát, és emiatt az ott élő magyarság képviselete „elerőtlenedett, elvesztette korábbi befolyását”.
Markó kifejtette: „irritálja és zavarja” az a sokszor hallható bírálat, miszerint az RMDSZ már „mindenkivel” volt szövetségben Romániában. Hozzátette: Magyarországon is rosszallják egyesek, hogy az RMDSZ minden magyarországi demokratikus párttal képes volt kialakítani jó politikai viszonyt. „Az elmúlt húsz év legfőbb tanulsága az, hogy az RMDSZ minden demokratikus erővel együtt tudott működni a romániai magyarság érdekeiért, és ez Magyarország viszonylatában is így van” - hangoztatta a szónok.
Markó későbbi felszólalásában emlékeztetett: Romániában és külföldön egyes személyiségek azt tekintik legfőbb bűnének, hogy nem engedett beleszólást számukra az RMDSZ életébe. Markó bírálta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőit, akik egy új romániai magyar pártot létrehozásán munkálkodnak. Krónika (Kolozsvár)

Visszavonul Markó Béla (Eckstein és Kelemen a trónkövetelő)
"Nem kívánom jelöltetni magam újabb RMDSZ-elnöki mandátumra" — jelentette be a Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati marosvásárhelyi ülésén Markó Béla. Az érdekvédelmi szervezetet tizennyolc év óta vezető szövetségi elnök hangsúlyozta: a politikai életből nem kíván visszavonulni. Az SZKT ülésén egyébként Kelemen Hunor művelődési miniszter bejelentette, hogy a februári kongresszuson versenybe száll a szövetség elnöki tisztségéért, és megerősítette indulási szándékát Eckstein-Kovács Péter.
Édesanyám, mit segítsek?
A szokásosnál nagyobb érdeklődés övezte az RMDSZ miniparlamentjének szombati ülését: Markó Béla ugyanis erre a dátumra ígérte, hogy tisztázza, vállal-e újabb elnöki mandátumot. Láthatólag nem ez foglalkoztatta a marosvásárhelyi Kultúrpalota előtt tiltakozó több tucat szakszervezeti tagot: ők a kormány megszorító intézkedései ellen tüntettek, és követelték, hogy az RMDSZ lépjen ki a kormányból. Nem véletlen hát, hogy ezzel kezdte politikai beszámolóját Markó Béla, hangsúlyozva: bármikor készek tárgyalni az érdekvédelmi szervezetekkel, de politikai tanácskozás zajlik most, amelyen az RMDSZ-nek is fontos döntéseket kell hoznia. A szövetségen belül az elmúlt években felszínre került ideológiai nézetkülönbségeket, vitákat ecsetelte konkrét példákkal, hangsúlyozva: az RMDSZ-t nem az ideológia köti össze, hanem a magyar közösség identitásának erősítésére, jogainak bővítésére irányuló szándék. Szövetség voltunk, vagyunk, és a továbbiakban is szövetségként kell működnünk — szögezte le, majd a felvidéki, kárpátaljai helyzetet hozta fel annak alátámasztására, hogy miért nem jó, ha pártokra szakad egy kisebbség. Anélkül, hogy megnevezte volna, bírálta Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, "pártalapítás kísértete járja be Erdélyt" — jegyezte meg gúnyosan, de nem úszták meg szárazon azok az RMDSZ-es politikusok sem — többnyire a háromszékiekre célzott —, akik az együttműködés lehetőségét villantották fel nyilatkozataikban. Egyes kollégák "lányos zavarukban" már-már azt mondják, nem is olyan rossz, ha új párt alakul — fűzte hozzá, az Édesanyám, mit segítsek, törjek cukrot, hozzak lisztet? gyermekvers sorait idézve a helyzet illusztrálására.
Vastaps, könnyek, testamentum
Az elmúlt húsz év tanulságait próbálta összegezni beszédében, hangsúlyozva: erénynek tekinti azt, amivel többen vádolják, hogy a szövetség mindenkivel szövetkezett. A maga mandátumáról szólva Markó felidézte: tizennyolc évvel ezelőtt két, nagyjából egyforma erőt képviselő tábor feszült egymásnak az RMDSZ-en belül, kettészakadni látszott a szövetség, ezért volt szükség olyan vezetőre, aki biztosítani tudta, hogy egységes marad a szövetség. Félelem, szorongás és remény élt benne, amikor átvette az RMDSZ irányítását — idézte fel a kezdeteket, majd bejelentette: nem kívánja jelöltetni magát újabb mandátumra az RMDSZ februári kongresszusán. Hangsúlyozta: büszke az elért eredményekre, az anyanyelvű oktatás kiterjesztésére, a nyelvi jogok bővítésére, a magán- és közösségi javak visszaszolgáltatására, az egységes politikai képviseletre, majd azt is leszögezte: nem kíván visszavonulni a politikai életből, tovább folytatja tevékenységét az RMDSZ-en belül, hiszen "ez az én szervezetem".
Hosszan, állva tapsolták az SZKT ülésének résztvevői Markó bejelentését, majd többnyire az általa felvetett témákat folytatták. Szabó Ödön bihari ügyvezető elnök ostorozta igen keményen Tőkést, Lakatos Péter partiumi képviselő arra biztatta, gondolja meg magát, és vállaljon újabb mandátumot, Tamás Sándor háromszéki elnök a Székelyföld kérdésének fontosságát hangsúlyozta, Winkler Gyula EP-képviselő a gazdasági helyzetről beszélt, Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető a hogyan továbbról értekezett, hangsúlyozva: az elnök személyénél fontosabb a csapat, Verestóy Attila szenátor arról szólt, hogy továbbra is meghatározó szerepet kell biztosítani Markónak. A várakozásoknak megfelelően Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó az SZKT plénuma előtt is bejelentette, megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét, amennyiben támogatottságot nyer. Felszólalásában maga is elítélte az EMNT pártalapítási kezdeményezését, hangsúlyozva: nem tesz jót a megosztottság, de elismerte: "megvan a magunk hibája is abban, hogy ide jutottunk". Meg kell nyitni az esernyőt, befogadni azokat, akik belefásultak, eltávolodtak a szövetségtől, és mérlegelni kell a kormányzati szerepvállalást is, hiszen az elsődleges célkitűzés a parlamenti képviselet, amennyiben előbbi ezt veszélyeztetné, akkor érdemes alaposan elgondolkodni a folytatáson — hangsúlyozta. Szerinte az RMDSZ legfőbb értéke a gerincesség, és ő ezt "szentül" továbbvinné. Utolsóként szólalt fel Kelemen Hunor, és — szintén a várakozásoknak megfelelően — bejelentette: a februári kongresszuson versenybe száll az elnöki mandátumért. "Sok egyeztetés után azt mondtam, hogy ez az a testület, ahol döntésemet bejelentem, nem a sajtón keresztül, nem közvetítőkön keresztül üzenem indulási szándékomat" — közölte, miután felidézte: tizennégy évvel ezelőtt jött az RMDSZ-be, lépésről lépésre tanult, és megtapasztalta, hogy jó döntéseket közösen, érveket felsorakoztatva, megvitatva lehet hozni. A változásokról szóló elképzeléseit ismertetve elmondta: az RMDSZ döntéshozó szerveit meg kell erősíteni, a területi elnököknek, önkormányzati vezetőknek, platformok képviselőinek ott kell lenniük a Szövetségi Állandó Tanácsban. "Erős, következetes, szavahihető és önálló RMDSZ-t akarok, amely képes önmagát megújítani, megváltoztatni. Olyan szövetségre van szükségünk, amely meghallgatja az embereket, odafigyel gondjaikra, problémáikra. Meggyőződésem, ha egy befogadó szövetség maradunk, a magyar közösség egységét is meg tudjuk őrizni" — fejtette ki. Ezt követően ismét Markó Béla emelkedett szólásra, Eckstein felvetésére reagálva leszögezte, hogy a parlamenti képviselet sem öncélú, hanem a kormányzás, a döntések befolyásolása a célja. Majd hozzáfűzte: amennyiben az oktatási törvényt nem tudják elfogadtatni, értelmetlenné válik a további kormányzati szerepvállalás. Azt is elmondta, nem kell neki helyet keresni a szövetségben, segíti majd a szervezetet, de a végső döntés az elnöké lesz. "Sohasem hagytam, hogy mások diktáljanak, ez egyik nagy bűnöm" — fogalmazott. Az utána felszólaló Takács Csaba megbízott ügyvezető elnök már nem is bírta visszatartani könnyeit. "Aki így tud beszélni, annak tiszta a lelkiismerete" — mondta Markó felszólalására utalva, majd átölelte a szövetségi elnököt.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hogyan tovább, RMDSZ?
Hatalmas esélyt jelenthet az RMDSZ számára Markó Béla hét végi bejelentése, mely szerint nem vállal újabb elnöki tisztséget a jövőben. Sokan reménykedve tekintenek a szervezeten belül zajló történésekre, talán-talán most változik valami, lehet, hogy nyitottabbá válik a szövetség, visszafordul választóihoz, a pártosodást felváltja a belső demokrácia megerősítésének folyamata, esetleg megújul az RMDSZ, hiteles arcok érkeznek, másfajta politizálás kezdődik.
Az SZKT szombati, könnyhullatással, ölelkezéssel, nosztalgiával, végrendelkezéssel, drámai jelenetekkel tarkított ülésén történtek azonban inkább valamiféle koronaátadást sejtetnek, nem egy igazi verseny nyitányát jelzik. Nyílt titok volt, hogy Markó Béla csak akkor száll versenybe, ha nem látja biztosítottnak védence, Kelemen Hunor győzelmét. Visszavonulása tehát voltaképpen azt jelzi: a háttéralkuk megszülettek, így a sokak által esélytelennek tartott Eckstein-Kovács Péter kivételével nem is jelentkezett senki a megmérettetésre — igaz, meglepetések bármikor történhetnek. De jelenleg talán nem is a leendő elnök személye a legfontosabb. Sokkal jelentősebb, jelzés értékű üzeneteket tartalmaz Markó Béla "utolsó beszéde", melyet az elmúlt tizennyolc év politizálásának egyfajta szintéziseként is értelmezhetünk. Terjedelmes beszámolójában egyetlen szót sem ejtett az esetleges tévedésekről, hibákról, rossz döntésekről, a lehető legelutasítóbb módon viszonyult a Tőkés László és az EMNT által kezdeményezett pártalapítás ügyéhez, kigúnyolta és megfeddte azokat a székelyföldi vezetőket, akik partnerségről, összefogásról beszéltek ez ügyben, erénynek kiáltotta ki az ide-oda csapódást, a mindenkivel való szövetkezést, majd gyakorlatilag az érdekérvényesítés kizárólagos módozatának minősítette a kormányzást. És Markóval jóformán senki sem vitatkozott — Eckstein pedzette csupán, hogy az új párt létrejöttében az RMDSZ sem teljesen ártatlan —, az utána felszólalók csak túllicitálták némely gondolatát, ami azt jelzi, a Markó-doktrína — mely szerint az RMDSZ-en kívül nincs is élet — tovább él a szövetségen belül. Márpedig ez mindenféle reformnak, megújulásnak, irányváltásnak akadálya lehet, függetlenül attól, hogy hívják majd az új szövetségi elnököt. És akkor a korona átadása után könnyen kiderülhet: országot nem is örököl a legkisebb királyfi.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Markó Béla nem vállal újabb mandátumot
Egyelőre két jelölt indul az RMDSZ elnöki székéért
Azt gondolom, egy jó politikus képességeihez az is hozzátartozik, hogy tudja, mikor kell – nem visszavonulni, hanem lehetőséget biztosítani a váltásra. Persze, nem állítom, hogy én jó politikus vagyok, de véleményem szerint a politikai mérlegeléshez és a politikai képességekhez ez is szervesen hozzátartozik. Más megközelítésben pedig lényegében arról van szó, hogy 18 esztendeje vagyok az RMDSZ elnöke – elég sokan és elég sokszor a szememre is vetették. Nem arról van szó, hogy ezekre a szemrehányásokra hallgattam, hanem azt gondolom, hogy ebben a húsz esztendőben felnőttek új politikus-nemzedékek, új szemléletet is kell hozni az RMDSZ-be – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök az SZKT hét végi tanácskozásán.
A továbbiakban kifejtette: nem arról van szó, hogy az ő nemzedékének abba kell hagynia, ő maga sem akarja a közéleti szereplést abbahagyni, és a politikai jelenlétet sem, de véleménye szerint lehetőséget kell biztosítani arra, hogy új nemzedékek legyenek az RMDSZ élén.
Integráló személyre, nem pártpolitikusra van szükség
Azt is elmondta, milyen elnököt képzel el: "Olyan politikust szeretnék, aki tovább tudja vinni az RMDSZ jelenlegi irányát, jellegét. Az, hogy én a váltást tartom fontosnak, nem jelenti azt, hogy szeretném, ha az RMDSZ irányt váltana. Az RMDSZ-nek szemléletileg frissülnie, újulnia kell időről időre. Meggyőződésem, hogy ugyanabba az irányba kell tovább mennie. Ez azt jelenti, hogy politikai eszközöket kell használnia a romániai magyar érdekképviseletnek, föl kell használnia a parlamenti, és ha lehetséges, a kormányzati jelenlétet, amennyiben lehetséges, együttműködést kell keresnie a román demokratikus erőkkel. Ezt gondolom további iránynak. A másik fontos dolog, hogy olyan vezetőkre van szükség, akik együtt tudják tartani ezt a szövetséget, és akik tudatában vannak annak, hogy fontos a politikai pluralizmus a szervezeten belül annak érdekében, hogy megmaradjon az egységes képviselet. Tehát egyensúlyt tartani, integrálni képes vezetőre lenne szüksége az RMDSZ-nek, és ha megengedik, nem pártpolitikusra, még oly jó képességű pártpolitikusra sem".
A szombati Szövetségi Képviselők Tanácsának fő tétje, amelyet a politikum és a sajtó is ugyanolyan izgalommal várt, az RMDSZ elnökének bejelentése volt, hogy kívánja-e folytatni vagy sem a szövetség vezetését. Az elnök nem vállal újabb mandátumot, így a februári kongresszuson, legalábbis egyelőre, két jelölt indul: Eckstein Kovács Péter elnöki tanácsos, aki már korábban bejelentette szándékát, és Kelemen Hunor művelődési miniszter, aki az SZKT-n tette meg a bejelentést.
Az RMDSZ szövetség, és az elkövetkezendőkben is szövetségként kell léteznie
Markó Béla politikai tájékoztatójában rámutatott arra, hogy bár az elmúlt hetekben, hónapokban, amióta az RMDSZ kormányzásra vállalkozott, számos kérdésben élesen ütköztek a vélemények a szervezeten belül is arról, hogy az országot válságos helyzetéből mi módon lehetne kiemelni, stabilizálni a gazdaságot. Viták voltak szociális kérdésekben is, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ- ben élesen ütköznek az ideológiailag is jellemezhető alternatívák, hiszen amikor megszorító intézkedésekre került sor, élesen ütköztek az álláspontok. Ezt természetesnek nevezte, mert, mint mondta, "nem tudunk mindannyian kereszténydemokraták, liberálisok vagy szociáldemokraták lenni". Egyetlen kérdés volt, amelyben nem volt vita: az oktatási törvény. Ezek függvényében határozottan állította, hogy az RMDSZ-t nem az ideológia köti össze, hanem 1990 óta az anyanyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás, a magyar identitás, az, hogy méltányos helyzetet teremtsenek a romániai magyar közösség számára, illetve hogy létrehozzák a különböző autonómiaformákat.
Ha ideológiák szerint akarna az RMDSZ csoportosulni, akkor nem tartaná fontosnak, hogy egyetlen szövetségben létezzenek, s akkor igazuk lenne azoknak, akik pártokra akarják szakítani az RMDSZ-t, vagy be akarják sorolni román pártok mellé vidéki fiókokként, jelentette ki, hozzátéve: az RMDSZ szövetség és az elkövetkezendőkben is szövetségként kell léteznie. Nagy kihívás ez, de ha a Kárpát- medence tapasztalatai alapján fel kell tenni a kérdést, hogy mit választ az erdélyi magyarság: azt, ami a Felvidéken, Kárpátalján történt, vagy megmarad továbbra is egységben.
A pártalapítás kísértete járja be Erdélyt
Időről időre a pártalapítás kísértete járja be Erdélyt, jelentette ki a továbbiakban, figyelmezteve azokat a kollégáit, akik "lányos zavarukban" megengedően, amolyan "édesanyám, mit segítsek?/ törjek cukrot,/ hozzak lisztet?" stílusban nyilatkoztak az EMNT pártalakítási szándékáról, hogy az "jó, ha többen leszünk, jobban össze tudunk fogni".
Az elnök leszögezte: "Jobb, ha elítéljük, mert akik pártot akarnak alakítani, egyszer már megpróbálták. (…) Van két jeles kollégánk, aki hosszú ideig az RMDSZ-ben volt. Miért nem érvényesítették a politikai akaratukat az RMDSZ-ben? Mert a többség más állásponton volt. Aztán miután kikoptak az RMDSZ-ből, egy politikai pártot hoztak létre, s abból is kiütötték őket. Nem tudom, hányszor kell valakinek próbálkoznia, amíg rájön, hogy valamire alkalmas. Attól lehet okos, értelmes, művelt, csak nem alkalmas. Például nem alkalmas arra, hogy erdélyi politikát műveljen, mert az erdélyi politika alapja nem az intolerancia, hanem a tolerancia. Ha erre rájöttek volna a pártalapítók, rájöttek volna arra is, hogy az RMDSZ tett egy nagy lépést ama bizonyos magyar összefogással, ami nem szándéknyilatkozat volt, hanem ennek nyomán lett három képviselője az erdélyi magyarságnak az Európai Parlamentben: két képviselőnk, és még egyvalaki, aki, úgy gondolom, nem RMDSZ-es képviselő, hiszen pártot alakít, és egyszerre két helyen lenni a fizika törvényei szerint elég nehéz".
Kijelentette: "Nem akarunk abban segíteni, hogy szétverjük az egységes erdélyi magyar politikát, amelynek van eredménye". A legnagyobb eredménye, jelentette ki, az egységes politika volt, amely döcögött, lassú volt, de volt eredménye. Bárkinek joga van pártot alakítani, de megfontolandónak tartotta a dolgot, mert ez nem jogi kérdés, hanem annál sokkal súlyosabb: erkölcsi, politikai és távlati kérdés, hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)

SZKT-vastaps Markónak – Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter is megpályázná a szövetségi elnöki széket
Nem kívánja magát újrajelöltetni az RMDSZ elnöki tisztségébe a februári, nagyváradi kongresszuson Markó Béla. Ezt a szövetségi elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hétvégi marosvásárhelyi ülésén jelentette be. Mint mondta, nem vonul vissza a politikából, és 18 éves RMDSZ-elnöki tapasztalatát továbbra is a szövetség javára fordítaná.
„Elhatározásom, miszerint nem indulok egy újabb RMDSZ-elnöki mandátumért, nem jelenti azt, hogy kivonulok a politikából, és főleg a közéletből. Szenátor maradok, és egyelőre a kormányfő helyettese is” – szögezte le a Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati, marosvásárhelyi ülésén a sajtónak nyilatkozó Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke politikai beszámolója végén jelentette be, hogy nem kívánja magát újrajelöltetni az RMDSZ elnöki tisztségébe a februári nagyváradi kongresszuson.
Mint hangsúlyozta, az elmúlt 18 évben szövetségi elnökként gyűjtött politikai tapasztalatot továbbra is az RMDSZ javára szeretné fordítani. Markó a szövetség politikai ellenfeleihez intézett ironikos megjegyzésekkel is tűzdelt beszédét, majd bejelentését a küldöttek felállva, vastapssal jutalmazták, egyikük meg is jegyezte:
Édesanyám, mit segítsek? Törjek cukrot, hozzak lisztet?
A szövetségi elnök éles bírálatai elsősorban a Tőkés László volt püspököt támogató, RMDSZ-en kívüli romániai magyar politikusok pártalapítási szándékát vették célba, de kemény szavakkal illetett Markó egyes RMDSZ-politikusokat is, akik nyilatkozataikban támogatják Tőkéséket.
„Édesanyám, mit segítsek? Törjek cukrot? Hozzak lisztet?” – idézte az elnök a Létay Lajos-versike sorait az illetők viszonyulását példázva, ami nem kis derültséget keltett a küldöttek soraiban. „Akik most pártot akarnak alapítani, azok már megpróbálták egyszer. Hányszor kell próbálkoznia valakinek arra, hogy rájöjjön, nem alkalmas arra, hogy erdélyi magyar politikát műveljen?” – tette fel a kérdést.
Ami az RMDSZ-elnöki tisztségben töltött elmúlt tizennyolc évet illeti, Markó úgy értékelte: a legnagyobb eredmény, hogy a szövetség mindvégig tisztességgel, szavatartóan, következetesen együtt tudott működni a romániai demokratikus pártokkal, de a magyarországi politikummal is az erdélyi magyar közösség érdekében.
Rámutatott: az utóbbi idők kormányzati döntései – a közalkalmazottak fizetésének csökkentése, a gyermeknevelési szabadság átalakítása – és az ezek mentén kialakult belső viták azt bizonyítják, hogy az RMDSZ-en belül ideológiai sokszínűség van. „Ezzel szemben, a nemzeti ügyként kezelt oktatási törvény kapcsán teljes egyetértés volt” – tette hozzé Markó, aki szerint mindez azt bizonyítja: az RMDSZ-t ma sem az ideológia, hanem a magyar identitás kérdései, az autonómiáért folytatott küzdelem tartja össze.
„Markó maradjon még!”
Nem maradtak el azok az aggódó hangok sem, amelyek a nem Markó Béla vezette RMDSZ közeljövőbeli problémáit vizionálták. Lakatos Péter Bihar megyei elnök kifejtette: „jó volna, ha Markó Béla még egy mandátumot vállalna a szövetség élén, hiszen külföldön is és belföldön is szava van, még Băsescura is tud hatni”. Kelemen Atilla Maros megyei elnök szerint a helyzet nagyon súlyos. “Kint a Kultúrpalota előtt is tüntetnek, Bukarestben is tüntetnek, nagyon nehéz helyzetben van az RMDSZ, ezért bölcsen kell dönteni” – fogalmazott Kelemen Atilla.
Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos „megnyugtatta az aggodalmaskodókat” hogy – ha rajta múlik – az RMDSZ nem marad szövetségi elnök nélkül, mert indulni szeretne a tisztségért. „Úgy érzem, vagyok olyan kommunikátor, hogy kifelé és befelé is jól tudjak kommunikálni” – indokolta elhatározását Eckstein.
Némi meglepetésre Traian Băsescu tanácsosa arról értekezett, hogy az RMDSZ-nek ki kellene lépnie abból a kormányból, amelynek létrehozásánál köztudottan az államfő bábáskodott, és amely továbbra is élvezi Băsescu támogatását...
Kelemen Hunor indul
Nem sokkal Eckstein után Kelemen Hunor kulturális miniszter is bejelentette, hogy megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. „Tizennégy évvel ezelőtt jöttem a szövetségbe, és lépésről lépésre tanultam. Az elmúlt években Markó Béla és Takács Csaba oldalán ott lehettem a szövetség vezetőségében, és azt láttam, hogy jó döntéseket közösen, érveket megvitatva hozhatunk” – fogalmazta meg „választási programját” Kelemen.
Az RMDSZ húsz esztendős tevékenyégéről szólva a miniszter kifejtette: a legnehezebb ez az utolsó év volt. Mint elmondta, az elmúlt időszakban is sokat járta az országot, sok emberrel állt szóba. „Elmondták, hogy milyen RMDSZ-t akarnak: erőset, biztonságot szavatolót, egységeset, megbízhatót, megújulásra készet.”
Az ÚMSZ-nek Kelemen Hunor elmondta, elképzelése szerint az RMDSZ döntéshozó szerveit meg kell erősíteni. „Egy politikai szervezet eredményességét abban mérik, hogy hogyan szerepel a választásokon. Erős csapattal kell tovább mennünk, hangsúlyt helyezve a társadalomszervezésre” – magyarázta a miniszter.
Mint kérdésünkre – miszerint tervei között szerepel-e az ügyvezető elnökség főtitkársággá való átalakítása és más átszervezések – elmondta, nem a pártszerűségét erősítenék az RMDSZ-nek, de meglehet, hogy a vezetőségi testületeket átnevezik, illetve más hatásköröket adnak ezeknek.
Kongresszusi előjáték
Az SZKT utolsó napirendi pontjaként az RMDSZ február 26. és 27. között Nagyváradon tartandó tisztújító kongresszusával kapcsolatos határozattervezeteket fogadták el. A kongresszusi mandátumok elosztására vonatkozó szabályokat Kovács Péter ügyvezető alelnök ismertette az időközben megfogyatkozott számú küldöttel. Addigra már a kint tüntető szakszervezetisek is feladták a harcot a csikorgó decemberi hideggel.
„Legalább a kétnyelvűséget elértük: lám, a románok magyarul is skandálják az RMDSZ-ellenes jelszavakat” – jegyezte meg az SZKT-nak helyet adó marosvásárhelyi Kultúrpalota előtt tüntető szakszervezetisek kiabálása hallatán néhány, az előcsarnok bejáratánál cigarettázó küldött.
A bejárattal szembeni járdán a délelőtti órákban a Frăţia szakszervezeti szövetség mintegy ötven tagja tiltakozott az RMDSZ kormányzati szerepvállalása ellen. A tüntetők azt hányták a szervezet szemére, hogy megszegte fogadkozásait, miszerint nem fogad el több megszorító intézkedést. „Părăsiţi mostruoasa coaliţie! – Lépjetek ki a szörnyszövetségből!” – állt a kétnyelvű plakátok egyikén.
Antal Erika, Salamon Márton László, Új Magyar Szó (Bukarest)

Elnökváltás lesz az RMDSZ élén
Nem kívánja magát újrajelöltetni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöki tisztségére a februári nagyváradi kongresszuson Markó Béla. Ezt maga a szövetségi elnök jelentette be szombaton Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. Markó azzal indokolta a döntést, hogy helyet akar hagyni az időközben felnőtt új nemzedéknek, de hozzátette, nem kíván visszavonulni a politikai életből, tapasztalatait továbbra is az RMDSZ javára szeretné fordítani. A tanácskozáson Kelemen Hunor kulturális miniszter bejelentette: megpályázza a szövetség elnöki tisztségét, és így tesz Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségi ügyekben illetékes tanácsadója is. Hírügynökségeknek nyilatkozva Cseke Attila egészségügyi tárcavezető sem zárta ki, hogy induljon az elnökségért.
Kommentátorok, elemzők, bennfentesek és kívülállók hetek-hónapok óta csámcsognak a tisztújító kongresszusra készülő RMDSZ-ben várható fejcserékről, bár egyre kisebb a tétje annak, hogy ki vezeti a húszéves fennállása történetében példátlan népszerűségvesztésig eljutott alakulatot. Az RMDSZ gyakorlatilag annak köszönheti egyelőre még létező, ám egyre csökkenő politikai súlyát, hogy a mindenkori központi román hatalom legitimációs (főleg külpolitikai téren villogtatott) adut lát benne. Ugyanakkor regionális politikai szereplőként több megyei és települési önkormányzatban még alkupozícióban van. Mindazonáltal az RMDSZ csupán egyike a kis romániai politikai versenypártoknak, amely valószínűleg utolsó négyéves parlamenti ciklusát tölti a bukaresti törvényhozásban. A demográfiai adatok, a romániai választási szisztéma és küszöbrendszer, a korrupt kormányokban való folyamatos részvétel, illetve a magyar etnikum körében létező és egyre bővülő politikai pluralizmus mind arra mutatnak, hogy a posztkommunista „érdekvédelmi és közképviseleti szövetség” ellentmondásos, ám kétségtelenül számos romantikusan szép mozzanatot is tartalmazó története a végéhez közeledik.
A leghosszabb ideje hivatalban lévő romániai pártelnök, Markó Béla vélhetően tisztában van – már csak politikai rutinja és a bukaresti viszonyok ismerete okán is – a trendekkel, ezért igyekszik a „hatalom és dicsőség” csúcsán visszavonulni, de komoly utódlási harc nem várható. Egyrészt mert már jó ideje készíti elő mitfárerének, Kelemen Hunornak a terepet, másrészt mert a többi jelöltnek nincs akkora támogatottsága a párton belül, hogy indulásuk komolyan lenne vehető. Ugyanakkor az alakulat nevében lévő „demokrata” jelzőt igazolandó mégsem lehet csak úgy egyszerűen kinevezni Kelement elnöknek, ezért le kell játszani a kongresszusi kirakatjátékot. Megfigyelők már korábban úgy ítélték meg, hogy Markó csakis akkor vonul háttérbe, amikor már tudni fogja, hogy olyan valaki kerül a helyébe, akit ő maga tovább irányíthat. Egyelőre senki olyan neve nem merült fel mint lehetséges elnökjelölt, aki más irányt szabna az RMDSZ-nek, mint Markó, az pedig egyértelmű, hogy a leköszönő elnök mindig is Bukarest szája íze szerint szabta meg ezt a bizonyos irányt. Reggeli Újság (Nagyvárad)

MIÉRT CSINÁLJUK EGYSZERŰEN, HA LEHET BONYOLULTAN IS?
Vélemény a székelyföldi és általában a regionális RMDSZ szervezetek létrehozásáról szóló alapszabály-módosító javaslatról.
Közeleg az RMDSZ X. Kongresszusa, forrong a Szövetség. Folynak a találgatások az elnökjelöltekről, ezzel kapcsolatban mindenkinek van beton-biztos belső információja. Nem csoda, hogy a belső nyilvánosságnak ez a fő témája, hiszen Markó Béla szövetségi elnök több alkalommal is elmondta, hogy még nem döntött egy újabb mandátum vállalásának kérdésében. Ahogy közeledünk december 11-hez, a Szövetségi Képviselők Tanácsának üléséhez, amelyen Markó Béla bejelenti szándékát, úgy nő a szervezeten belüli érdeklődés mértéke. Nem bánnám, ha inkább arról beszélnénk többet, hogy milyen RMDSZ-t akarunk.
Hiszen az elnök személye meghatározó lehet a Szövetség szempontjából, azonban egyáltalán nem mindegy, hogy melyek azok az alapszabályzati keretek, működési struktúrák, döntéshozatali formák és viszonyok, amelyek között hatékonyabban tud dolgozni a szervezet.
Egy kezemen meg tudom számolni azon írások vagy nyilatkozatok számát, amelyek a Kongresszus utáni RMDSZ-ről szólnak. Ezek közül az egyik legérdekesebb, és talán legtöbb indulatot keltő javaslat a székelyföldi, vagy általában a regionális RMDSZ szervezetek létrehozása. Álláspontom szerint az ezzel kapcsolatos javaslatot a címben megfogalmazott kérdés jellemzi: miért csináljuk egyszerűen, ha lehet bonyolultan is?
Sorolom az érveimet, amelyek a regionális szervezés ellen szólnak.
1. A területi szervezetek léte is komolyan megkérdőjelezhető, miért van szükség még egy szintre? Az elmúlt években három megyében, Kovásznában, Hargitában és Máramarosban, RMDSZ-es területi szervezetek működtek. A párttörvény előírja, hogy kötelező minden megyében működtetni a megyei szintű struktúrát, úgyhogy az RMDSZ területi szervezetei létrehozták a megyei szervezetet is. A gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyen módon létrejött megyei szervezetek a területi szervezetek csataterei. Nagyon éles vonalat húznak a területi érdekek között, ami fölött nincs átjárás.
Kovászna megyében felismerték, hogy a két területi szervezetes rendszer (Alsó- és Felsőháromszék) nem hatékony, és létrehozták az egységes, egész megyei szintű Háromszéki szervezetet. Máramaros megyében a Nagybánya központú szervezet jelezte, hogy egyetért a területi szervezetek megszüntetésével, és amennyiben az SZKT elfogadja kérésüket, a Történelmi Máramarossal való egyesülés által itt is létrejön az egységes megyei szervezet. Hargita megyében Csíkszék, Gyergyószék és Udvarhelyszék még messze áll a megegyezéstől, de előbb-utóbb itt is egyesülniük kell a területeknek. A regionális szint által Hargita megyében ötszintű alárendelés létezne: helyi, területi, megyei, regionális, országos! Ember legyen a talpán, aki ebben a bürokratikus dzsungelben eligazodik! Ha elindult a strukturális egyszerűsítést, letisztulást célzó folyamat, miért van szükség egy újabb szint, a regionális szint létrehozására?
2. Ha már átszervezésről beszélünk, miért nem vesszük figyelembe a választókerületeket? Szervezési szempontból a magyarországi kétharmados párttól van mit tanulni. Sok minden összejátszott azért, hogy Európában egyedüliként sikerült kétharmados parlamenti többséget elnyerniük, amelyek közül a legmeghatározóbb a párt szervezettsége volt. Ők egyéni választókerületek szerint működnek, a hangsúly ezeken a struktúrákon és nem a megyei szervezeteken van.
Az RMDSZ strukturális, szervezési szempontból nem vette tudomásul a romániai választókerületek létét. Ez pl. Hargita megyében oda vezetett, hogy az egyéni választókerületek több területi szervezethez is tartoznak, ami a fentebb említett átjárás hiánya, a több helyen létrejött „senki földje” kialakulása miatt komoly gondokat okozott.
Ha figyelembe vesszük, hogy 2012-ben az eddigi legnehezebb választási kampányok elé nézünk, a regionális szervezetek létrehozása helyett miért nem mozdulunk el inkább a választókerületek irányába?
Az idő múlásával az RMDSZ mind többet és többet kellett dolgozzon a 6-7 százalék eléréséért. Míg a kilencvenes évek elején a kezdeti lelkesedés és az összetartozás érzése dominált, és ez elég felhajtó erőt jelentett a megfelelő választási szerepléshez, addig idővel az RMDSZ választási kampányának és kommunikációjának, illetve szervezési kapacitásának a fokozatos professzionalizálására volt szükség a parlamentbe jutáshoz.
A magyar versenypárt(ok) megjelenése még inkább erősíti ezt a versenyt, hiszen 2012-ben a tömb-magyar vidékeken már három magyar szervezet fog versengeni ugyanazokért a szavazatokért, arról nem is beszélve, hogy az utóbbi években a román pártok magyarokat célzó kampánya is erősödött.
Ez egy újabb érv abba az irányba, hogy ha a megyei szervezetek mellett más struktúrákat képzelünk el, akkor nem a nagyobb (regionális), hanem kisebb, hatékonyabb (választókerületi) rendszerben kellene gondolkoznunk.
3. Mivel foglalkozna a regionális szervezet, ha a megyék nem mondanak le hatáskörökről?
Minden politikai alakulatban, így az RMDSZ-ben is sarkalatos kérdés, hogy a különböző politikai döntések milyen szinten, milyen testületben, milyen széleskörű konzultációt követően, illetve milyen felülbírálati rendszerek működtetésével születnek. Az elmúlt években voltak törekvések arra, hogy ebben a vonatkozásban a különböző szintek között legyen átjárás, azonban a Kongresszus ezeket minden alkalommal elutasította. Éppen a fentebb említett politikai verseny következtében, úgy tűnik, hogy 2011-re a szervezet megérett egy ilyen jellegű nyitásra, változásra. A regionális szint ebből a szempontból is csak bonyolítaná a rendszer működését.
Ugyanakkor ha csak stratégiák megfogalmazására, fejlődési irányok meghatározására és összehangolására, nyilatkozatok, közlemények kibocsátására lenne jó, akkor mi változna a mostani helyzethez képest? Ez működött eddig is, miért kell ezért struktúrát is létrehozni? Végül is: miről döntene a regionális RMDSZ?
4. A regionális szerveződés a szórványt érinti a leghátrányosabban Elfogadott elv, hogy a szórványnak kiemelt figyelmet kell szentelnünk. Az oktatási törvénytervezet talán a leghangsúlyosabb példája annak, hogy az RMDSZ a törvénykezés szintjén olyan előírásokat próbál elfogadtatni, amelyek a szórványban élő magyaroknak kedveznek. Ugyanakkor az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány finanszírozási rendszerében a szórvány pozitív diszkriminációt élvez, legyen az anyanyelven oktató pedagógusok támogatása, civil és ifjúsági szervezetek programjai, anyanyelvű média működésének biztosítása, egyházi képviselők támogatása, vagy éppen a Magyar Házak rendszerének működtetése.
A Székelyföld és a Partium között éppen a szórvány és Közép-Erdély jutna a lakosságarány szempontjából méltánytalan képviselethez. A nagy földrajzi távolságok, illetve a helyi közösségi érdekek sokasága, sokszínűsége miatt Beszterce-Naszódtól Kolozs megyén keresztül Fehér megyéig, vagy Brassótól Hunyadon és Szebenen keresztül Arad és Temes megyéig nincs lehetőség egy egységes regionális szervezet létrehozására, amely egyenlő partnere lehetne a másik két régiónak. Pedig a romániai magyarok mintegy egyharmada ezekben a megyékben él!
Konkrét példát is mondhatunk. Kolozs megyében 120.000 magyar ember él, ebből Kolozsváron több, mint 60.000. Az értékteremtés szempontjából ez a közösség az egész erdélyi magyarság húzóereje tud lenni. Ezzel szemben a szomszédos Fehér megyében élő, alig több, mint 20.000 lelket számláló közösség számára az értékmegőrzés a meghatározó. Hogyan tovább? Merre tovább? Meggyőződésem, hogy a regionális szervezetek nem erősítenék az RMDSZ-t, hanem egy olyan szervezési szintet jelenítenének meg, amely bonyolítja a szervezet működését, legyen az döntés-előkészítés, döntéshozatal, vagy végrehajtás. Mindemellett egyetértek azzal, hogy oda kell figyelnünk a különböző régiók sajátos jellegzetességeire. Ehhez nem struktúrát kell változtatnunk, hanem az informális együttműködéseket, a kialakulóban lévő intézményeket kell elősegíteni.
Vannak erre vonatkozó jó példák, mint a mára már egyéves régiséggel rendelkező Székelyföld – szórvány partnerség, vagy a regionális önkormányzati együttműködések. Ezeknek a körét kell bővíteni. Nem az egész RMDSZ-t kell átszabni, hanem meg kell keresni azokat a társadalmi, szakmai, politikai rétegeket, amelyek együttműködése, közös munkája előre viszi a magyar közösség sorsát, erősíti a regionális érdekeket, jellegzetességeket.
Ebbe az irányba való elmozdulás mellett szóló legerősebb érv az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának (OÖT) tündöklése és hanyatlása. Jelenleg az OÖT nem ad választ a különböző régiókban megfogalmazódó szakmai igényekre, elvárásokra. Az OÖT formailag létezik, de mindenféle alapszabályzati előírás nélkül, úgymond „önkéntesen” és racionálisan átalakult regionális szinten működő informális tanácsokká. Ezt az igényt nem az RMDSZ alapszabályzata, hanem az önkormányzati partnerségek, együttműködések összességének igénye hozta a felszínre.
Hiba lenne nem észrevenni, hogy a továbblépési irány ezen regionális önkormányzati tanácsok intézményesítése, illetve beemelése kell legyen az RMDSZ országos döntéshozatali mechanizmusába. Meg kell erősíteni ezeket az alulról építkező szakmai csoportokat, műhelyeket, és helyet kell biztosítani számukra országos szinten is. Képviselőiknek ott kell legyen a helye a Szövetségi Állandó Tanácsban, vagy egy újonnan létrehozandó országos elnökségben.
A regionális szerveződéseknek akkor van értelme, ha természetes folyamatok megerősítéseként jönnek létre, ha valós, alulról jövő igényekre adnak választ, ezeket fűzik össze. Ebben a helyzetben olyan megoldást kell találnunk, amely nem jelent kényszerpályát, amely az RMDSZ-en belüli tradicionális struktúrák konszenzusának eredményeként születik meg. A konszenzust pedig nem az alapszabályzat megszavazásakor kell kialakítani. A regionális szervezetek létrehozásának kérdését a nyitottság jegyében kell kezelni, és lehetőséget kell biztosítani a hasonló környezetben működő területi szervezetek számára az erre vonatkozó döntések meghozatalára, úgy, ahogy évekkel ezelőtt a jelöltállítási szabályzás esetén is a megyéknek szabad keze volt...
Kovács Péter
a szerző az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke, Transindex.ro

Basescu elnevette magát Markó bejelentésén
Kinevette Markó Béla visszavonulását Traian Băsescu államelnök. Az államelnök és az RMDSZ elnöke hétfőn, a koalíciós pártokkal való találkozón viccelődtek a miniszterelnök-helyettes RMDSZ éléről történő visszavonulásának kapcsán. „Markó Béla elnök úr, mit értsek én, mit akar csinálni?” mondta az államelnök az RMDSZ vezetőjének. Az államfő nevetésbe tört ki és megjegyezte: „Hasonlóak vagyunk. Mit értsek én abból, hogy vissza akar vonulni?”
Az RMDSZ elnöke elmagyarázta, hogy nem kíván kilépni a politikai életből. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes szombaton, az SZKT-én bejelentette, nem pályázik újabb mandátumra a szövetség élén, de kiemelte, ez nem jelenti, hogy visszavonul a közéletből. Paprika Rádió, Marosvásárhely, Erdély.ma

A pártalapítások kísértete...
"...kísértet járja be Erdélyt, a pártalapítások kísértete" — parafrazálta a Kommunista kiáltvány elhíresült mondatát az RMDSZ elnöki tisztségét februárban megújítani nem kívánó Markó Béla a nagy médiafigyelemnek örvendő marosvásárhelyi SZKT-ülésen.
Ezzel a hangulatával az EMNT törekvéseihez nehezen illeszthető ítélettel a leköszönő elnök az Erdélyi Magyar Néppárt alapítóinak és a már pártként működő MPP-nek üzent, és a nyomaték kedvéért kérdéseit kérdő mondatokkal is megtoldotta: "megpróbálták egyébként az RMDSZ-en belül is (mármint a pártalapítást — S. L.). Miért nem érvényesítették politikusi akaratukat az RMDSZ-en belül? Aztán kiléptek az RMDSZ-ből, megalapítottak egy pártot, de azt is kiütötték a kezükből. Hányszor kell próbálkoznia valakinek ahhoz, hogy rájöjjön, erre nem alkalmas, nem alkalmas arra, hogy erdélyi magyar politikát műveljen, amely politikának az alapja a tolerancia és nem az intolerancia?" Ebből a szövegből az MPP-re vonatkozó célzásokra most nem figyelek. De e sorok írója történetesen jelen volt azon a Tőkés Lászlóval szemben intoleráns RMDSZ-kongresszuson, amelyen tiszteletbeli elnökségétől megfosztották. Ez alkalommal nem Markó Béla vitte a prímet a Tőkés László elleni politikai koncerten, hanem csapattársai az RMDSZ élén. Ezt csak azért jegyzem meg, mert az RMDSZ-en belüli pártalapítás kísérletének-kísértetének nem volt a szövetség egyetlen időszakában sem sok esélye, ezek a kísérletek legfeljebb a platformok szervezéséig juthattak el, és az egységen belül a sokszínűséget példázták. De most nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ez a szöveg is arrébb tereli a figyelmet arról, amit az Erdélyi Magyar Néppárt tervezői az EMNT Határozatában kiemelten kezel: "(...) olyan befogadó gyűjtőpártnak kell lennie, amelyben (...) az erdélyi és az egész Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt elkötelezett magyarnak meg kell találnia a helyét, függetlenül attól, hogy korábban melyik magyar szervezet keretében tevékenykedett". A határozat utolsó passzusában — 6. pont — "...olyan jövőbeli választási együttműködés kialakításának lehetőségéről" beszélnek, amely a parlamenti és helyenként az önkormányzati képviseletet szolgálja. Véleményem szerint a most körvonalazódó, az EMNP létrehozása elleni fellépés nem lesz sikeres. Húsz esztendő alatt kialakult egy szervezett szövetségi struktúra, létrejött a kulturális intézményrendszer stb., de a szövetség vezetése olyan külső és belső politikai eróziónak is ki volt téve folyamatosan, a szövetség a kompromisszumkeresésnek olyan pászmáit is elfogadta, amelyek — a kormányzati szerepvállalásokat is beleértve — a szövetség iránti bizalmatlanságot erősítették. Az, amit Markó Béla leköszönő elnök érdemként aposztrofál, jelesen: "az elmúlt húsz év legfőbb tanulsága az, hogy az RMDSZ minden demokratikus erővel együtt tudott működni a romániai magyarság érdekeiért, és ez Magyarország viszonylatában is így van", a visszájára sül el, mert a közvélemény éppen a "minden demokratikus erővel" való lepaktálást rója fel, mert bizonyos "demokratikus erőkkel" kapcsolatosan fenntartásai voltak/vannak. Az utólagos csalódások elkerülése végett figyelembe kell venni, hogy a magyar nemzetpolitika kérdéseiben olyan változások következtek be, amelyek majd a pártválasztási irányultságban is megnyilvánulnak. És természetesen a helyhatósági és a parlamenti választások alkalmával is. A romániai magyarságnak alapvető érdeke, hogy parlamenti képviselete és erős helyhatósági bázisa legyen. Az egymásnak feszülő, egymást pocskondiázó, személyeket lejárató, sokszor eldurvuló és nemtelen kampány megtette a magáét: szóhoz jutnak — ez a demokrácia alapja — azok a gyakran anarchista ötletekkel is előhozakodó személyek, akik eleve ártalmasnak tartanak mindenfajta képviseletet. Amennyiben az új RMDSZ-vezetés nem lesz képes arra, hogy a választási együttműködésnek maga is híve és elszánt akarója legyen, számolhatunk azzal, hogy az ötszázalékos választási küszöböt sem éri el a romániai magyarság. A nemzetpolitikai változásokat a hazai és az anyaországi magyar kapcsolatrendszer építésében is figyelembe kell venni. Lapterjedelmi okok miatt nincs most mód annak kifejtésére, hogy mit jelent az erős európai parlamenti képviselet, és mit az, hogy a magyar országgyűlés, a magyar kormány, a civil szervezetek és intézmények sokasága a nemzetegyesítés és a kisebbségek önrendelkezése, az autonómia iránt elkötelezett. Tőkés László karizmáját figyelembe véve önveszélyes minden olyan kísérlet, amely az ő elhivatottságát kétségbe vonja. A marosvásárhelyi SZKT szerencsére nem csapott át személyeskedésekbe, megelégedett az utalásokkal. Ez biztató jelzés is lehet arra nézvést, hogy a romániai magyarság képes lesz olyan ernyőt tartani a feje fölé, amely alatt pártok, szövetségek, civil szervezetek is elférnek.
Sylvester Lajos, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Új szereposztás a régi darabban?
Amit legutóbbi kötetében versben tartott illőnek kibeszélni — tudniillik, hogy számára a költészet ismét a legfontosabb dologgá lépett elő, s amiből értelemszerűen következnék, hogy a népboldogítás politikai lehetőségeiből elege volt —, arra alaposan rácáfolt Markó Béla RMDSZ-elnök az SZKT szombati gyűlésén.
Az ott elhangzott beszédből ugyanis napnál világosabban kiderül, tulajdonképpen nem azért választotta e pillanatot bejelentésére, mert be szeretné fejezni politikai pályafutását, hanem azért, mert most ítéli alkalmasnak a pillanatot arra, hogy a stafétát egy általa kiválasztott embernek adja át. Nem rejtette véka alá elszántságát sem: tulajdonképpen úgy menne, hogy valójában marad, azaz a nagy hatalmú vezérkarból korántsem szándékszik távozni. Markó fő gondja ezek szerint a váltáson belül a folytonosság biztosítása, egy olyan kurzus uralmának permanenciája, amely az esetleges utólagos kellemetlenségeknek sem teszi ki, mi több, tizenvalahány éve követett politikai vonalát más személy vezényletével, de visszamenőleg is igazolja és megerősíti. A pár hónap múlva összeülő nagyváradi kongresszuson dől el, a szövetségi elnök megítélése a belső erőviszonyokat illetően találó volt-e vagy sem. Kelemen Hunor lehetséges ellenfeleinek mai ismeretében nagy a valószínűsége annak, hogy éles cezúrára, önmagával való szembesülésre a legerősebb magyar szervezet történetében nem kerül sor. Ha a címszereplő változik is, a szerepet nem írják és nem értelmezik át, nem adnak neki más küldetést. Amennyiben a kongresszus a folytonosságra szavaz, egy belső reformot bénító döntést is hozhat egyúttal. Márpedig a világ nagyot változott az erdélyi magyar és a magyar nemzetpolitikai színtéren. Amire eddig egyedül üdvözítő reálpolitikaként esküdött a szervezet, az bizony könnyen az új lehetőségektől való idegenkedéssé minősülhet át, s egy autonomista fordulat meggátlására irányulhat. Márpedig az RMDSZ-nek alkalmasint az új nemzeti feladatoknak való megfelelés kényszerére kellene mindenekelőtt valamilyen, jövőjét szavatoló és szavazóit kielégítő választ találnia — tisztújításon innen vagy akár azon túl.
B. Kovács András /hozzászólás a lap internetes portálján – kardazoltan/:
Mit köszönhetünk neked (Erre varrrrjál gombot Béla )
Valamikor a kilencvenes évek elején, amikor az első elnök és csapata kilátástalan helyzetbe sodorta az erdélyi magyarság hajóját, megváltásként jött Béla és csapata. Akkor mindenki úgy gondolta, hogy egy fiatalos lendülettel érkező csapat véghezviszi azt amit az idős RMDSZ vezetők nem voltak képesek, nem tudtak és nem is volt rá energiájuk, hogy véghezvigyenek. Teltek, múltak az évek és "Béla és csapata" szépen átalakult "Béla és bandájává". Klikkesedés, és egy idő után a másság kitaszítása, de ami még rosszabb... a megízlelt hatalomhoz való görcsös ragaszkodás alakult ki Béla és bandájában. Nem szeretnék senkin elverni a port, hiszen mindenkinek két arca van: egy jó és egy rossz, ám úgy gondoltam, mégis pár pontban felelősnek tartom "Bélát és csapatát" vagy nevezzük inkább úgy: "Bélát és bandáját". A magam és több tucat fiatal erdélyi magyar nevében.
1. Feladtad a Bolyai Tudományegyetem kiharcolásának lehetőségét (a hatalomból való részesedésért beleegyeztél abba a nagy multikulturális *****ba amit úgy hivunk ma Babes-Bolyai, elfelejtetted persze, hogy 1990 februárjában több százezer magyar fiatal vonult ki az utcára az ÖNÁLLÓ MAGYAR EGYETEMÉRT) - persze ezzel kampányoltál 1996, 2000 és 2004-ben is.
2. Nekifogtál és szépen kitaszitottad azokat az embereket az RMDSZ-ből akiknek kül és belföldi imidzsük a közösség összefogását eredményezhette volna (egy nyitott és változatos ernyőszervezetből csináltál a te izlésficamos szájad ize szerinti pártot, amely mindennél és mindenkinél jobban hasonlit a Román Kommunista Pártra) - a nagy változatosság és az, hogy az RMDSZ egy befogadó és változatos értékeket megtartó párt - csak mese a Holdról. 3. Nekifogtál és Láku Rósu morálisan ingoványos barátoddal együtt elkezdtetek SZÁSZJENŐZNI négyévente. Nem törődve azzal, hogy A MI VÁROSUNK - MAROSVÁSÁRHELY ELVÉSZ. Pedig Fodor Imre, Marosvásárhely utolsó magyar polgármestere kongatta a vészharangokat - neked mégse az kellett, neked SZÁSZJENŐZNÖD KELLETT, hogy kielégitsd orálisan barátod és cinkostársad perverz gondolatait. (Marosvásárhely elvesztéséért EGY ÉLETRE A PEDIGRIDBE FEKETE FOLT LESZ - ÉLETED VÉGÉIG, és ha újjászületsz hatszor még akkor is megmarad ez) 4. Feladtad, ellehetetlenitetted, tönkretetted, megaláztad az ERDÉLYI MAGYAR CIVIL ÉLETET. Valamikor 1992-ben több száz olyan civil szervezet volt, akik azt remélték az RMDSZ frissen megválasztott elnökétől, hogy MINDEN CIVIL SZERVEZETET EGYSÉGESEN PÁRTFOGOL (hiszen nem egy volt akinek a léte függött a kormányon levő RMDSZ segitségétől - és nem segitettetek, sem te sem a cinkostársaid ) - CSAK AZOKAT A CIVIL SZERVEZETEKET SEGITETTED AKIK BEÁLLTAK A SORBA ÉS TAPSOLTAK NEKED ÉS AZ EGÓDNAK. 5. AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG POLITIKÁJÁT SZÉKELYFÖLDRE REDUKÁLTÁTOK. Béla, talán ez a legnagyobb bűnöd. Tudod, a Tündérkertben szórványban élt 1992-ben a magyarság közel 65%-a, ez az érték 2010-ben a TI SIKERES SZÓRVÁNYPOLITIKÁTOKNAK KÖSZÖNHETŐEN lecsökkent 50%-ra. Vagyis olyan magyar közösségek tűntek el a föld felszinéről mint a gyulafehérvári, szászsebesi, stb.Béla ezt a POKOLBAN EGY GYENGE FORRÓ OLAJAS FÜRDŐVEL JUTALMAZZÁK. 6. A székelység legnagyobb értékeit feladtad. Feladtad a HARGITÁT, mert ha nem adtad volna fel, akkor a SZÉKELY ARARAT sudár fenyőerdőinek nem tűnt volna el közel 80%-a (hála és köszönet a te KENYERES PUSZIPAJTÁSAIDNAK, Láku Rósunak, Kurkó Öcsinek és másoknak). Feladtad a HARCOT A HAGYMAKUPOLÁS HONFOGLALÁS ELLEN. Béla, tudod hogy amig te hatalmon voltál addig hány ortodox templom és kolostor épült Erdély magyarok lakta vidékein??? (megmondom neked, biztos ortodox forrásból - szám szerint 1299 új templom és kolostor VAGYIS EZERKETTŐSZÁZKILENCVENKILENC ÚJ ORTODOX KOLOSTOR). Hogy sok vagy kevés... ezt majd eldönti az utókor, de ne lepődj meg, ha majd valamelyik ortodox templom udvarán szobrot emelnek neked - A PASSZIVITÁSODÉRT és azért mert KUSSOLTÁL, MEGALKUDTÁL - A HARC HELYETT. 7.ERDÉLYI MAGYAR BANK. Valamikor Birtalan Ákosék, értelmes fiatal közgazdászok és jogászok kitalálták és megalapították a TRINVESTET.Ez lett volna hivatott betölteni azt az űrt amit a hajdani magyar pénzintézetek hiánya jelentett. Akkor 1992 és 1996 között TÖBB TIZEZER MAGYAR EMBER belépett ÉS BEFEKTETTE A KICSI PÉNZÉT a TRINVESZTBE.... azért, hogy Otilo Tokaccsal és Láku Rósuval szépen tönkretegyétek, elértéktelenítsétek azt ami arra lett volna hivatott, hogy VISSZAVÁSÁROLJA ERDÉLYT A ROMÁNOK KEZÉBŐL.Ehelyett azt a pénz elloptátok és egyéni bizniszekbe csúsztattátok át. 8. Legszégyenteljesebb cselekedeted Béla, az 1996-os ROMÁN-MAGYAR ALAPSZERZŐDÉS IDEJÉRE TEHETŐ. Ott és akkor neked és bandádnak nagyon nagy szerep jutott és igen sok köszönhető NEKED ÉS CSAPATODNAK, hogy MAGYARORSZÁG VÉGLEG ÉS HIVATALOSAN IS LEMONDOTT ERDÉLYRŐL. (Nyilván nem egy gerinces magyar kormányról beszélünk itt Béla, ezt lehet te nem tudod de megsúgom neked, hogy NÉMETORSZÁG SOHA NEM MONDOTT LE HIVATALOSAN KELET-POROSZORSZÁGRÓL, és mégis kötöttek alapszerződést a ruszkikkal és a lengyelekkel). 9. Legnagyobb vétked Béla az volt, hogy TIZENNYOLC ÉV ALATT sikerült kicserélned az RMDSZ címert: a TULIPÁN HELYETT A FAGYLALT ÉS A GALAMB KERÜLT BE A PÁRT CIMERÉBE (aki nem nyal az repűl). Úgyhogy ne csodálkozz, hogy megjelenik X és a frissen létrehozott Romániai Magyar Sóhivatal Pártjával péppé veri a jelöltjeidet a választásokon (emiatt sajnos sok sok értékes RMDSZ jelölt bukja el a választást, mert az emberekben kezdett kialakulni egy olyasfajta undor az ÁLTALAD FÉMJELZETT PÁRTTAL KAPCSOLATOSAN mint a Vécé Tudor pártjával kapcsolatosan) 10. HOL AZ AUTONÓMIA BÉLA AMIVEL KAMPÁNYOLTÁL NÉGY VÁLASZTÁSON???? Zárószó a VÁDIRAT A POKOLBA cimű Béla és bandája ellen inditott per anyagához. NEM TUDOM, HOGY A POKOLBAN MIÉRT MILYEN BÜNTETÉST OSZTANAK, DE HA JAVASOLHATOK VALAMIT AKKOR AZ AZ LENNE: ISMERD BE A BŰNÖSSÉGEDET BÉLA ÉS TALÁN MEGÚSZOD A LASSÚ FORRÓ PARÁZSON VALÓ SÜTÖGETÉST. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Toldi
Arany János csodálatos elbeszélő költeménye is szóba került december 11-én, Marosvásárhelyen, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának soros ülésén. Markó Béla szövetségi elnök említette azzal összefüggésben, hogy immár közel 18 éve elnöke a romániai magyarok leghitelesebb, legerősebb szervezetének, ennyi idő pedig akár egy emberöltőt is jelenthet. Az emberöltő mértékét meghatározó gondolat, említette, irodalmi vita tárgya is olyan értelemben, hogy 20, 40 netán több vagy kevesebb évet számlál, mint ahogy Ilosvai Selymes Péter Toldi alakjának megidézésében kilenc-tíz emberöltőről írt. A barátságosan évődő Katona Ádám közbevetésére válaszolta ezt Markó Béla, majd bejelentette: nem vállal újabb megmérettetést a 2011 februárjában, Nagyváradon megtartandó kongresszuson, elnöki megbízatását akkor fogja majd átadni az újonnan megválasztandó vezetőnek.
Ezt a politikailag legalábbis szokatlan bevezetőt azért jegyzem, mert éppen ez a fajta "Toldi Miklós-i" szerep jutott eszembe, amikor a szövetségi elnök helyzetértékelését hallgattam. Felidéztem, hogy amikor 1993 januárjában, a brassói kongresszuson Markó Bélát választották a szervezet elnöki tisztségébe, sokan kommentálták úgy, hogy az akkori radikálisok ellenében az akkori mérsékeltek jutottak hatalomra a szervezeten belül. Azóta eltelt 18 év, és sokszor, sokan vádolták azzal az RMDSZ mindenkori vezetését, hogy megalkuvó, hogy semmit nem ért el, hogy a kis lépések politikáját vállalta fel azokkal szemben, akik azonnali és teljes beteljesülésekről szövegeltek folyamatosan. Ismétlem: szövegeltek és szövegelnek mindmáig, hiszen a gyakorlatban lényegi beleszólásuk a nagypolitikába és mindennapi életünk leglényegesebb kérdéseibe nem volt, nincs, és a dolgok jelenlegi állása és személyes véleményem szerint nem is lesz.
Természetesen tévedhetek: amennyiben sikerül újabb pártot bejegyeztetni, akár a többségi bürokrácia hathatós segítségével (hogy ne cinkosságot írjak...), akkor sikerülhet az, ami a román nacionalisták 21 éves álma: megszűnik a romániai magyar közösség parlamenti képviselete, illetve, a jelenlegi Alkotmány érvényben maradása esetén egyetlen főre szűkül ez a képviselet. Mindazok a politikai elemzők, akik arról írnak, hogy egy utolsó pillanatban esetleg tető alá hozott újabb magyar összefogás (választási szövetség) akár 8%-os választási eredményt is képes lesz elérni, véleményem szerint nem itt élnek közöttünk. Annál inkább joggal írhatom mindezt, mert szemmel láthatóan, füllel hallhatóan nem Romániában élők szorgalmazzák (és pénzelik...) az új párt megalakulását.
De hogy jön ide Toldi? Nem szeretnék erőltetett párhuzamokat vonni Markó Béla és az irodalom által népmesei magasságba emelt vitéz között, de úgy érzem, hogy illendő figyelembe venni azt, amit mindkettőjük teljesítményében becsülendőnek tartok. A vitéz Toldi Arany János elbeszélő költeményének harmadik részében (Toldi estéje) már úgy szerepel a kortársak emlékezetében, mint aki "keserű orvosság durva fakanálban", aki sarkosan fogalmazott, utólag igaznak bizonyuló megjegyzései miatt kénytelen elhagyni a királyi udvart. Markó Béla szövetségi elnök rendszeresen megtartott politikai elemzéseiben, megnyilvánulásaiban gyakran figyelmeztetett bennünket, romániai magyarokat olyan veszélyekre, amelyeket csupán bizonyos "magasságból" lehet a maguk valóságában meglátni. Hányan legyintettünk rá, hányan gondoltuk úgy, hogy immár semmilyen veszély nem fenyegeti kivívott, törvényekben is rögzített jogainkat?! Alulírott, a szövetség tisztségviselőjeként joggal írhatom, hogy voltak helyzetek, amelyeket különböző módon ítéltünk meg, ezekről a megfelelő helyen és időben eszmecserét is folytattunk, de soha nem kérdőjeleztem meg, hogy a többség által támogatott szövetségi elnök döntései ne lettek volna jogszerűek, szabályszerűek. Azt sem rejtem véka alá, egyébként annak idején köztudott volt, hogy azok között voltam, akik a 2003-as, Szatmárnémetiben tartott RMDSZ-kongresszuson nehezményeztem az egyetlen jelöltre szavazást, hiányoltam az alternatívát a vezetés élén. Megtettem, mert megtehettem, és mivel nem személyes érdek, netán valamely hatalomra törő csoport érdekében szavaztam, ha jól emlékszem, mintegy 76-od magammal az egyetlen jelölt ellen, lelkiismeretem nem terheli semmilyen furdalás. Elmondhatom, hogy utána sem örvendtem annak, hogy ez a forgatókönyv 2007- ben (immár több, időközben a politikai életből önként visszavonult, tehát nem félreállított társam részvétele nélkül) Aradon megismétlődött, ismét Markó Béla vezethette a szövetséget újabb négy évig.
A fentiek ismeretében írom most: minden ellenvéleményem, netán ellenérzésem dacára a legteljesebb és legőszintébb elismerésem azért a munkáért, amit Markó Béla felelős megbízatásában végzett. Nem tisztem hivatalosan megköszönni mindazt, amit tett, meggyőződésem, hogy jól megérdemelt elismerések sora fog megemlékezni közéleti szerepének értékelése során. Akárcsak elődje, Domokos Géza, Markó Béla is önként vonul hátrább a közéletből, fel nem adva hatalmas tapasztalata értékesítésének lehetőségét a közösség javára. Bízom benne, hogy a szervezet mindenkori vezetői megtalálják a módját annak, hogy az elkövetkezendőkben hasznosítani tudják segítő szándékát. Mint ahogy abban is bízom, a kedves olvasó nem érti félre záró soraimat, hiszen nem vágyom visszatérni semmilyen közéleti szerepben, nem "udvarlási" szándékkal fogalmaztam meg gondolataimat. Ezek a sorok pedig, hadd térjek végre vissza Toldihoz, immár Arany János megfogalmazásában:
"...kivel nem ér fel egész világ ökre, dicső híre-neve fennmaradt örökre".
Tisztelt Elnök úr, kedves Béla! Erőben, egészségben eltöltendő szép éveket, szervezetünknek pedig hasonlóan szerencsés választást és sikereket kívánok!
Virág György, Népújság (Marosvásárhely)

Elnökjelöltek szemtől szemben
A Szövetségi Képviselők Tanácsa múlt szombati ülésén két RMDSZ- tisztségviselő, Eckstein Kovács Péter államelnöki tanácsos és Kelemen Hunor művelődési miniszter jelentette be szándékát, amely szerint a februárban sorra kerülő tisztújító kongresszuson versenybe száll az elnöki tisztségért. A tanácskozás szünetében őket kérdeztük.
A változás jelöltje vagyok
– jelentette ki Eckstein Kovács Péter. Ellenjelöltjéről azt mondta, Kelemen Hunort barátjának tekinti, nagyon tehetséges politikusnak nevezte, aki fiatal kora ellenére nagy tapasztalattal bír. Azonban, tette hozzá, ami az előnye, az egyben a hátránya is, mert ő a Markó Béla által támogatott jelölt. – Én a változás jelöltje vagyok, és mint ilyen, gondolom, támogatásra számíthatok mindazoktól, akik azt gondolják, hogy változásra van szükség az RMDSZ-ben, és véleményem szerint nem kevesen vannak ilyenek". Elismerte, nincs könnyű dolga, lévén Kelemen Hunor az RMDSZ ügyvezető elnöke és miniszter, ezért a lehetőségei jóval nagyobbak, mint neki, "akinek a puszta kezű ember leleményességével kell megküzdenem ezért a tisztségért". A kérdésre, hogy mit gondol, mekkora támogatottságot élvez a területi szervezetek részéről, kijelentette: – A területi szervezetek meg fognak nyilvánulni irányomban és Kelemen Hunor irányában is, majd lesz egy szavazás, amikor az emberek egyedül lesznek a szavazófülkében. Nekem, úgy érzem, ott van esélyem.
– Azt mondta, a változás jelöltje. Mit szeretne feltétlenül megváltoztatni?
– A kommunikációs hozzáállásban látok elsősorban okot a változtatásra és indokot. Azt, hogy milyen struktúra lesz, azt nem az elnök, hanem a kongresszus fogja eldönteni. Az elnök úgymond készen, tálcán kapja az új szervezeti felépítést. Viszont tény, hogy a tagság úgy érzi, meglehetősen magára maradt, a napi problémái nem jutnak el az RMDSZ vezetőinek a fülébe. Hogy a kommunikáció a magyar pártokkal, román pártokkal, még a sajtóval is kívánnivalót hagy maga után. Úgy gondolom, integráló személyiség vagyok, lehet, az idő vagy önök meg fognak cáfolni. Ezt a szervezetet egyben kell tartani, kompetitívnek kell megtartani. A legfőbb célt abban látom, hogy a következő parlamenti választásokon megőrizzük helyünket a román parlamentben. Ez a cél mindent de mindent felülír. Itt nincs helye a primadonnáskodásnak, nincs helye személyes ellentétek kiélezésének, és – legyen tiszta, nem azt mondom, hogy holnap vagy holnapután lépjünk ki a kormányból – ha a kormányzati szerepvállalás a gátja annak, hogy két év múlva bekerüljünk a parlamentbe, akkor lépjünk ki a kormányból.
Legfontosabb az önállóság megőrzése
Kelemen Hunor: – A legfontosabb, amit meg kell őrizni, bárki is lesz az RMDSZ elnöke, az önállóság. Az a fajta önállóság, amely sokakat bosszant és zavar, de amely lehetővé tette, hogy mindig azokat a döntéseket hozza meg, amelyeket a közösség érdeke megkívánt. Sokan és sokszor megpróbáltak belenyúlni az RMDSZ életébe, de aki ezt megpróbálta, csődöt mondott. Azt gondolom, hogy ez ezután is így fog történni, és ezt az önállóságot mindenáron meg kell őrizni. Mert akkor van az embernek politikusként mozgástere, hitele, lehetősége jó pozícióba kerülni, ha nem lesz soha senkinek a csatlósa.
A magyar kormánnyal partnerek kell legyünk, hisz olyan kérdésekben, amelyek a magyar nemzet alapvető kérdéseit illetik, meg kell tudni egyezni, és azt meg tudom ígérni, hogy mindenkivel párbeszédre és partneri viszonyra törekszem.
Az RMDSZ-ben szükség van a fiatal nemzedékre is, mindig újítani kell, de ezt a megújulást bennünk kell keresni, van elég erőnk és erőforrásunk ahhoz, hogy belülről megújuljunk. De a döntéshozatalba én bevonnám a megyei önkormányza-tok vezetőit, rengeteg döntést nekik kell végrehajtani, nekik kell továbbítani. Bevonnám a döntéshozatalba a megyei elnököket és a platformok képviselőit jobban, mint eddig, mert az ideológiai sokszínűséget a döntéshozatalban is meg kell jeleníteni. Ez csak néhány dolog, de jelentős dolgok, a többiről menet közben beszélünk, hisz lesz alkalmunk alapszabályzat-módosításról, programról a következő hetekben nyilatkozni. Azt tudom ígérni, hogy akár szövetségi elnökként, amennyiben megválasztanak, akár politikusként azt fogom javasolni, hogy hagyjanak fel a pártalakítási kísérlettel, mert az nem hoz semmi jót, a három kevesebb, mint egy, azt tudom ajánlani, keressünk közös megoldást, hogy ne veszélyeztessük az erdélyi magyar képviseletet a román parlamentben, az Európai Parlamentben. Azt gondolom, ez akkora hiba lenne, amit soha nem bocsátanának meg nekünk. Van elég erőnk, tehetségünk, hogy ha ez a szándék közös, ha ezt az erőt meg akarjuk őrizni, akkor megtaláljuk a megoldást.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)

Tőkés: össze kell fognunk a „nemzeti minimum” mentén
Markó Béla „visszalépése” önmagában jelzi, hogy az RMDSZ legújabb kori történetének biztos origója volt az elnök személye – és ilyen szempontból akár párhuzamot is lehetne keresni a Magyar Polgári Párt „személyre-szabottságával”. Valószínűleg innen eredeztethető az a riadalom, amely leginkább RMDSZ-es körökben érzékelhető - kommentálta a Transindex kérésére a szombati SZKT-n történteket Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, EP-alelnök.
A személyi természetű kérdéseken túlmenően azonban, mi már régóta hangoztatjuk, hogy egyfajta „rendszerváltozásra” volna szükség az RMDSZ-en belül is, mert ha az új elnök vezénylete alatt is az eddigi politikai kurzus fog folytatódni, akkor – nagy valószínűséggel – egy erejében meggyengült, és továbbra is a többségi nagypolitika foglyaként és kényszerpályáján bukdácsoló RMDSZ-re számíthatunk a jövőben - vélekedett Tőkés.
Szerinte tény az, hogy ha jelenleg tartanának országos választásokat, akkor az RMDSZ nem jutna be a parlamentbe, hiszen legutóbbi kormányzati szerepvállalása "igencsak gyalázatosra" sikeredett, ami által még a saját törzsszavazói bázisát is magára haragította.
"Márpedig nem engedhetjük meg magunknak – és ebben mint stratégiai célban egyet is érthetünk –, hogy az erdélyi magyarság országos képviselet nélkül maradjon. A különbség csupán abban áll, hogy a romániai parlamenti képviseletet eleddig – alanyai jogon – magának vindikálta az RMDSZ, mi pedig úgy véljük, hogy a tényleges érdekvédelem érdekében a közösség iránt elkötelezett, a társadalom lehető legszélesebb rétegeit képviselő, és a lehető legnagyobb támogatottsággal rendelkező magyar képviseletnek kell Bukarestben értünk dolgoznia. Senkinek sincs joga kisajátítani sem az autonómiát, sem pedig más, nemzetstratégiai prioritást jelentő célokat – ezek megvalósítása céljából, egyfajta „nemzeti minimum” mentén össze kell fognunk. Sajnos, az elmúlt évek tapasztalata az mutatta, hogy az RMDSZ „szóból nem, hanem csak voksokból ért”. Példának okáért a 2007-béli sikeres megválasztatásom után már tárgyalóképes partnernek bizonyultunk számukra, míg annak előtte csak a verbális „hintáztatásra” futotta figyelmükből..." - így Tőkés.
Kijelentette, az EMNT kész arra, hogy amennyiben tényleges változások következnek be az RMDSZ életében, akkor az új vezetőséggel tárgyalóasztalhoz üljön, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretein belül megkeressék a konszenzus lehetőségét alapvető, a pártpolitikai csatározások szintjét meghaladó céljaik elérésében. "A bukaresti kijárásos-, illetve a koncokért való politizáláshoz ellenben nem vagyunk hajlandóak asszisztálni. Könnyű belátni ugyanis: nem sok értelme van annak, hogy a román kormány tagjaként azt magyarázzuk, hogy miért jó nekünk az, ami rossz mindenkinek" - sommázott Tőkés. (hírszerk.)
Duna Televízió, Transindex.ro

Honosítás exkluzív jogon?
Kizárólagosságot élvez az EMNT az állampolgárságról szóló „pontos tájékoztatásban”?
Furcsállja az RMDSZ, hogy Budapest szerint „Erdélyben csak és kizárólag a demokrácia-központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal” a honosítási eljárásról. Ezt a magyar nemzetpolitikai államtitkárság keddi közleményében tudatta.
„Csodálkozunk a közlemény megfogalmazásán, de meggyőződésünk: nem arra vonatkozik, hogy az RMDSZ-t kizárnák az egyszerűsített honosítási eljárásról történő tájékoztatásból” – nyilatkozta tegnap lapunknak Kovács Péter. Az RMDSZ ügyvezető alelnökét annak kapcsán kérdezte az ÚMSZ, hogy a magyar nemzetpolitikai államtitkárság keddi közleményében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett demokrácia-központok kizárólagos jogáról értekezett, ami a magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos erdélyi tájékoztatást illeti.
„Az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban csak és kizárólag a külképviseletek és Erdélyben a demokrácia-központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal, mivel munkatársaiknak képzést tartottak a kérdéssel foglalkozó magyarországi szakemberek” – olvasható az MTI által idézett közleményben. Az államtitkárság indoklása szerint tudomásukra jutott, hogy „az utóbbi időben az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos ügyintézésre több önjelölt szervezet, egyesület jött létre, akik a jelentkezőknek pénzért vagy egyéb juttatásért cserében ellenszolgáltatást nyújtanak a magyar állampolgárságot igénylőknek”.
A magyar kormányintézmény hangsúlyozza: a segítségnyújtást, információszolgáltatást és az iratcsomó összeállítását a külképviseletek és a demokrácia-központok munkatársai ingyenesen végzik. „A honosítási eljárás teljes mértékben ingyenes. Ez alól kizárólag a fordítások képeznek kivételt” – tudatja a közlemény.
Az államtitkárság „tájékoztatási exkluzivitást” biztosító közleményének előzménye, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati ülésén Kelemen Hunor ügyvezető elnök felkérte a küldötteket: az őket delegáló helyi RMDSZ-szervezetek legyenek az érdeklődők segítségére a magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos ügyintézést, tájékoztatást illető kérdésekben.
Kelemen Hunor elmondta: ahogy annak idején a magyarigazolvány kérvényezéséhez szükséges iratcsomók összeállításában is segített az RMDSZ, most a kettős állampolgárság érdekében nyújt segítséget az érdeklődőknek. Az egyszerűsített honosítási eljárás megszerzésével kapcsolatban az érdeklődők választ kaphatnak az olyan kérdéseikre, hogy kik jogosultak a kettős állampolgárságra, milyen iratokra van szükségük hozzá, a családtagoknak hogyan kell eljárniuk, milyen típusnyomtatványokat kell kitölteni ehhez.
Kovács Péter lapunknak hangsúlyozta, a területi szervezetek eddig is információkat nyújtottak az érdeklődőknek az állampolgárság kérvényezéséről, és ezután is fognak. „Természetszerű, hogy az emberek hozzánk fordulnak segítségért, ugyanúgy, ahogy a státusigazolványok kiosztásakor is történt. Továbbra is élvezzük a magyar közösség bizalmát” – szögezte le az ügyvezető alelnök.
Kétszázezer tájékoztatási füzetecske az RMDSZ-től
Mint Kovácstól megtudtuk, az RMDSZ már kétszázezer tájékoztatási füzetecskét is kinyomtatott, ezeket a területi szervezetek munkatársai osztogatják. Az elmúlt napokban sok ezer ember kereste fel irodáikat a honosítási eljárás ügyében. „Emellett fogadóórákat is tartunk, a tájékoztatás fontos szakasza éppen most zárult le Bihar megyében” – mondta tegnap az ÚMSZ-nek Kovács Péter.
Az ügyvezető alelnök tájékoztatása szerint a múlt hét végén Gergely Balázs, a demokrácia-központok hálózatának igazgatója is megkereste őt ebben az ügyben. „Már akkor tisztáztuk, hogy a demokrácia-központoknak nincs kizárólagossága a tájékoztatásban” – magyarázta Kovács Péter.
Gergely Balázs, a demokrácia-központok hálózatának igazgatója szerint a nemzetpolitikai államtitkárság közleménye arra a jelenségre utal, amelyre Wetzel Tamás miniszteri biztos múlt heti erdélyi látogatásán is felhívták a figyelmet: az állampolgárság kérvényezésével kapcsolatos ügyintézésében sokan üzleti lehetőséget látnak, s kihasználják az érdeklődők jóhiszeműségét. „Szatmár megyében például a Fidesz nevében kínálnak szélhámosok pénzért információkat a honosítási eljárásról” – magyarázta Gergely.
Szélhámosok Szatmáron
A szatmári esetről tegnap egyébként sajtótájékoztatót tartott Csehi Árpád, a megyei tanács RMDSZ-es elnöke és a városi RMDSZ elnöke, Kereskényi Gábor. Csehi és Kereskényi a Fidesz Szatmár-Szabolcs-Bereg megyei elnöke, Tilki Attila által aláírt közleményt mutatott be a sajtónak, amely szerint „a Fidesz határon túli képviselettel nem rendelkezik”.
A pontosításra azért volt szükség, mert Szatmáron megjelentek olyan, honosítással foglalkozó irodák, amelyek a Fidesz helyi képviseletének adják ki magukat. A helyi sajtóban megjelent egyik hirdetésben például bizonyos Szakács Botond, a szatmárnémeti Eötvös utcai iroda vezetője így reklámozza szolgáltatásait: „A Szatmár megyei Fidesz ifjúsági szervezete 2004-ben alakult, célja a demokratikus jogok minél szélesebb körben való védelmezése”. A továbbiakban a potenciális kuncsaft megtudhatja, hogy „irodánk magyar nyelvtanfolyamot szervez azok számára, akiknek magyar gyökereik vannak, de már nem beszélik a magyar nyelvet”.
Csehi Árpád sajtótájékoztatóján figyelmeztetett: a kettős állampolgárság ügyintézésével – egyéni haszonszerzés céljából – többen visszaélnek. „Az ügyintézés törvényes fórumai elsősorban Magyarország külképviseletei, az e célra létrehozandó demokrácia-központok, valamint az RMDSZ-szervezetek irodái, amelyek szintén pontos felvilágosítást adnak mindenről, amit a honosításról tudni kell” – tette hozzá a tanácselnök.
Gyorstalpaló honosításból
Gergely Balázs szerint a demokrácia-központok attól is nyújthatnak „jobb tájékoztatást” a honosításról, hogy munkatársaik egynapos képzésen vettek részt. Mint emlékeztetett, a Magyar Külügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a demokrácia-központokat működtető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács november 24-én együttműködési megállapodást kötött az egyszerűsített honosítás végrehajtásához kapcsolódó tájékoztatásról.
„Tudomásom szerint más szervezetek nem kötöttek hasonló megállapodást a magyar kormány illetékes szerveivel” – jelentette ki Gergely, aki úgy tudja, az RMDSZ is megkereste a magyar kormányt az ügyben. Kovács Péter kérdésünkre az ügy kapcsán úgy fogalmazott: „Erről nem tudok részleteket.”
Ami a magyar nemzetpolitikai államtitkárság keddi közleményében fellelhető „tájékoztatási exkluzivitást” illeti, Gergely Balázs lapunknak leszögezte: ők nem törekednek ilyesmire. „Ellenkezőleg: örülünk, ha az egyházak, a civil vagy politikai szervezetek is népszerűsítik az egyszerűsített honosítási eljárást. A legteljesebb körű tájékoztatást azonban csak a külképviseletek és mi tudjuk nyújtani ebben a kérdésben” – jelentette ki az irodahálózat igazgatója.
Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság éppen Erdélyben tartózkodó vezetőjét tegnap többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült szóra bírnunk: a kolozsvári demokrácia-központ mai megnyitójára érkezett helyettes államtitkár telefonos bemutatkozásunk után időt kért, majd lapzártánkig nem válaszolt telefonján.
Cseke Péter Tamás, Sike Lajos, Új Magyar Szó (Bukarest)

RMDSZ 20 év távlatából
Mit köszönhetünk az RMDSZ-nek és vezetőinek az elmúlt 20 évben? Sokunkban feltevődött ez a kérdés az elmúlt hetekben lezajlott SZKT-ülést követő nyilatkozatok hallatán. Köztudott ugyanis, hogy Markó Béla elnök Úr bejelentette, hogy nem kívánja magát újrajelöltetni az RMDSZ elnöki posztjára. Sokan felkapták a fejüket, és néhányan közülünk talán még örömteli ujjongással is fogadtuk a hírt. Páran már irányváltásról, szemléletváltásról beszéltek. Azonban ez az eufórikus hangulat nem tarthatott sokáig, az elnökségre pályázó két személy nevének hallatán. Az egyik jelölt Kelemen Hunor, a másik eséllyel pályázó jelölt Eckstein-Kovács Péter. Ennek tudatában mondhatjuk, hogy az alma nem esett messze a fájától. Mondhatjuk azért, mert nyílt titok, hogy a leköszönő elnök Kelemen Hunort támogatja. Így, ez az örömittas hangulat hamar köddé vált, ugyanis a tisztújítás nem azonos a szemléletváltással. Ezt a szemléletváltást az RMDSZ testvérpártjának, a jóval erősebb gyökerekkel rendelkező, a magyarországi MSZP-nek sem sikerült megvalósítania. Mindmáig ott ül soraikban, pestiesen mondva csak „kőkomcsinak” nevezett, erős mag, amely a háttérből, a színfalak mögül bábuként mozgatja a mindenkori elnökséget. Még akkor sem, ha Kelemen Hunor erős, szavahihető RMDSZ-t képzel el a jövőt illetően. A tények tudatában, miszerint csak akkor hajlandó lemondani Markó Béla az RMDSZ elnökségéről, ha megfelelő utódot hagy maga után, szócséplésnek tűnhet az irányváltás gondolata. Ennek hangot adva, talán, az utolsó elnöki beszédében elemezte az elmúlt csaknem húsz év politikai sikereit. Egy olyan beszédben, ahol nem volt szó hibákról, tévedésekről, rossz döntésekről, ahol erényként jelent meg az ide-oda csapódás (ahogy az egyéni érdek, nem pedig a magyarság érdeke szolgálja) egy olyan beszámolóban, ahol a mindenkivel való szövetségkötés követendő példa az elkövetkező elnökségre nézve. Egy olyan irányvonalat jelölt ki, ahol a magyarság érdekérvényesítésének az útja nem az anyaország, nem az Európai Parlament, hanem Bukarest és a mindenkori román kormány felé van kikövezve. Ezen nagy szemléletváltás hallatán még az államelnök, Traian Bãsescu is nevetésben tört ki. Bátran kijelenthetjük, hogy ez az egész csak egy politikai színjáték, ahol mi, erdélyi magyarok csupán fabábuk vagyunk, akiket az orrunknál fogva lehet vezetni. Ez a színjáték már a jövő évben esedékes kampány része – vélik egyesek. És igazuk van. Talán nem is mi vagyunk a bábuk, hanem a majdani megválasztott elnökség. Senki ne higygye, hogy Markó Béla jelenlegi elnök Úr karba tett kézzel figyeli majd, ahogyan munkája kárba vész. Senki ne gondolja, hogy a háttérből nem egyengeti majd utóda útjait, és nem szól majd bele, ha az út véletlen Budapest, nem Bukarest felé venné az irányt. A másik elnökjelölt, Eckstein-Kovács Péter személye sem garancia a változásra. Ő ugyanis jelenleg az államelnök kisebbségi tanácsadója. Munkáját siker koronázza, hiszen az államelnök lépten-nyomon, ahol csak teheti, hangoztatja, hogy soha nem kap autonómiát az erdélyi magyarság. Még mindig fájó emlékként él bennünk a 2004. december 5-én lezajlott állampolgársági népszavazás, ahol az erdélyi magyarság önérzetét, identitástudatát tiporták sárba. Ennek megünneplésére hívta Kolozsvárra Eörsi Mátyást, akkori SZDSZ-es politikust, akinek előadását a kolozsvári diákság hiúsította meg. Ha az elmúlt húsz év az erdélyi magyarság szempontjából nehézkes, göröngyös is volt néha, a tények ismeretében az elkövetkezendő húsz év még nehezebb, még bizonytalanabb lesz. Mondjuk ezt annak tudatában, hogy az RMDSZ vezetésének, bárki is legyen az elnök, nem ismeretes, sőt, idegen más magyar politikai szervezetekkel az összefogás gondolata. Pedig az RMDSZ-en kívül is van élet. Ezek a hangok, ezek a törekvések egyre hangosabbak. Végezetül meg kell köszönnünk az RMDSZ-nek az elmúlt 20 év munkáját. Köszönjük a közalkalmazottak, a tanárok nevében a 25%-os bérmegvonást, a kismamák nevében a családi pótlék szigorítását, a nyugdíjasok esetében a nyugdíjra kivetett társadalombiztosítási illetéket, az egész erdélyi magyarság nevében az áfa emelését. Mindezek ellenére, bizakodunk és remélünk. Reméljük azt, hogy most nem csupán újabb színjátékról van szó. Bízunk abban, hogy az irányváltás nem csupán egy újabb üres szójáték. Ennek szellemében kívánunk mindenkinek sikerekben, megvalósításokban, eredményekben gazdag boldog új esztendőt.
Gyergyószentmiklósi Magyar Polgári Párt, Kommunikációs Osztály, Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós)

Frunda: mély változásokra van szükség az RMDSZ-ben
Meg kell reformálni az RMDSZ-t, mivel nagyon nehéz, sőt, lehetetlen lesz elérnie a parlamenti küszöböt, egyrészt a többi romániai magyar politikai alakulat nyomása, másrészt a kormányzati szerepvállalás miatt – szögezte le Frunda György szenátor.
Az RMDSZ Maros megyei szenátora csütörtökön, sajtótájékoztatón kifejtette: szükséges az RMDSZ megreformálása, ebben a folyamatban pedig a szövetségi elnök leváltásánál is fontosabb a szövetség programjának és alapszabályának módosítása.
„Az RMDSZ jelenlegi szerkezete egy államéra hasonlít: az elnök államelnökhöz hasonlóan, a Szövetségi Képviselők Tanácsa parlamentként, az ügyvezető elnökség pedig kormányként működik. Ez a struktúra az 1990-es években épült ki, hogy minél több magyart fogadjon be az RMDSZ. Ezen változtatni kell, mivel létezik egy másik magyar alakulat, a Magyar Polgári Párt, és egy újabb is létrejön, az Erdélyi Magyar Néppárt. Az RMDSZ-nek így van vesztenivalója, ha nem változtat politikáján” – fogalmazott Frunda.
A szenátor szerint az RMDSZ helyzetét az is nehezíti, hogy az emberek a Boc-kormány népszerűtlen politikájával társítják, a bírálatokat pedig még a tanügyi törvény kapcsán elért siker sem enyhíti.
Ebben a helyzetben az RMDSZ számára nagyon nehéz, sőt, lehetetlen lesz elérni a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt – figyelmeztetett Frunda. Szerinte az RMDSZ-nek vissza kell térnie erdélyi magyar választóihoz, mivel a szövetség vezetői nagyon ritkán találkoznak az emberekkel, nincs kommunikáció az RMDSZ és a választók között és rengeteg probléma vár megoldásra.
Az RMDSZ-nek újra kell építenie helyi szervezeteit és fel kell készülnie a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokra – mondta a szenátor, aki szerint a felkészülésnek nem kedvez az RMDSZ kormányon maradása. „Az állami költségvetési törvényt és a nagy politikai döntéseket elemezve látni lehet, hogy az emberek élete nem fog javulni a következő évben. Akkor viszont miért maradjunk kormányon?” – fogalmazott Frunda. Szerinte a februárban esedékes RMDSZ-kongresszusig már nincs idő, de azt követően átfogóan elemezni kell a szövetség jövőjét. Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ cenzúrázná a sajtót?
Eckstein maga a választási kampányt regulázná meg, mert úgy véli, a szervezet nem biztosít egyenlő esélyt azoknak, akik az elnökei szeretnének lenni.
Nem indulhatnak egyenlő eséllyel az RMDSZ szövetségi elnöki posztjáért azok, akik szeretnének bizonyos szabályozható, illetve nem szabályozható körülmények miatt. A jelenlegi elnök, Markó Béla pénteken világossá tette Kolozsváron, hogy Kelemen Hunort tartja a megfelelő személynek, hogy utóda legyen az RMDSZ élén.
Nem igazán mérhető, hogy ez mennyit számít majd a szavazáson a februári kongresszuson, ahogy az sem, hogy a sokáig RMDSZ-ügyvezető, jelenleg kormánytag Kelemen felhasználja-e és hogyan befolyását a szervezet infrastruktúrája és a költségvetésből kormányzati vonalon kiutalható összegek felet.
Ami viszont mérhető és szabályozható a küzdelemben, azt Ecktsein-Kovács Péter szeretné átláthatóvá tenni. Most, hogy tíz év után ez az első igazi kampány az RMDSZ-en belül,
véli maga a jelölt. Alapos korrekcióra szorulnak tehát az RMDSZ elnökválasztási kampányára vonatkozó előírások Eckstein-Kovács Péter szerint. Miközben az RMDSZ szabályzatmódosító bizottsága ülésezett, a szövetség egyik elnökjelöltjeként hétfőn bemutatta saját módosító javaslatait.
Eszerint ideje lenne leszögezni, mettől meddig tart az RMDSZ elnökválasztási kampányának időszaka. Szabályozásra szorul továbbá, hogy a jelöltek hogyan jutnak hozzá a szövetség erőforrásaihoz, ki és hogyan használhatja az infrastruktúrát, az adatbázisokat (a testületek összetételéről, elérhetőségek).
Nem biztosított az egyenlő hozzáférés
a jelöltek számára a szervezet által rendelt közvélemény-kutatásokhoz, felmérésekhez, a helyi szervezeti eseménynaptárokhoz, az RMDSZ saját kiadványaihoz és médiafelületeihez. Elmondta, amennyiben az RMDSZ apparátusát támogatói aláírások gyűjtésére kívánják felhasználni, akkor az aláírásgyűjtés minden jelölt nevét feltüntető, közös íven történjék.
Foghíjas a jelöltek előzetes támogatásának egységes metodológiája is. Szerinte a jelölteket kötelezően meg kéne hívni a jelöltállító / támogatás-megítélő gyűlésekre, hogy az adott megyei vagy területi szervezet képviselői megismerhessék a jelöltek programját és személyét. Kifogásolta, hogy a Szilágy és Hunyad megyei szervezet úgy utasította el őt, hogy esélyt sem adtak neki a bemutatkozásra. Eckstein megtiltaná továbbá a kötött mandátumot, szerinte a megyei szervezeteknek nincs joguk előírni küldöttjeik számára, kire szavazzanak.
Az sem világos, kik mennek a jelölőgyűlésre,
legalábbis Ecksteinhoz még nem jutott el ez az információ, miközben a másik jelölt, Kelemen Hunor számára ez nem lehet titok. Az sem leszögezett, hogy csak egyetlen jelöltet lehet-e támogatni, vagy többet, és hogy a támogatás kötelező-e vagy sem. Fontosnak tartja továbbá, hogy az előzetes támogatásról titkos szavazással döntsenek a megyei, a területi szervezetek, a platformok és a MIÉRT.
Szóvátette, hogy van néhány szabályzatmódosító indítvány, amelyet határozottan ellenez. Ilyen például az, amely szankcionálná, ha valaki az RMDSZ-en belül a vezetőség álláspontjával ellentétes véleménynek ad hangot a sajtóban. Sőt a javaslat azt a sajtóorgánumot is büntetné, amely közölné ezt. Nem ért egyet azzal sem, hogy a szövetség politikai alelnöke – az új tisztség elegendő támogatás esetén jönne létre – az RMDSZ szövetségi elnöke előtt vállaljon felelősséget munkájáért, Ecktsein ezt a Szövetségi Képviselők Tanácsára bízná.
Több és erősebb jogosítvánnyal ruházná fel
a partiumi megyék képviselőit, és lehetőséget biztosítana számukra, hogy a szövetség vezetőségében is nagyobb szerepet vállaljanak.
A módosító javaslatokat Eckstein az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának, Állandó Tanácsának, Ügyvezető Elnökségének és Kongresszusi biztosának postázta.
Arra hivatkozva, hogy az RMDSZ új elnökének megválasztása és az azt megelőző kampány a közelmúltban előzmény nélküli, illetve az elnökválasztási kampány szabályozottságának hiányosságai vannak, Eckstein választási kódex elfogadására hívta fel a két másik jelöltet, Olosz Gergelyt és Kelemen Hunort.
A sajtótájékoztató után elküldött választási kódexen Eckstein-Kovács Péter neve mellett ott szerepel Kelemen Hunoré is egyfajta ajánlatként, és várják, hogy ténylegesen írja alá. Olosz Gergelyé még azért nem szerepel, mert hivatalosan még nem jelentette be indulási szándékát. Manna.ro

Olosz a nevető harmadik?
Olosz Gergely tegnap hivatalosan is bejelentette: megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. A háromszéki RMDSZ-es képviselő, az alsóházi frakció vezetője sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette: megválasztása esetén megváltoztatná a szervezet jelenlegi vezetési stílusát, a közösséghez, a hazai és magyarországi politikai partnerekhez való viszonyát, tartalommal töltené meg az RMDSZ fórumait, és hangsúlyosabb képviseletet biztosítana a székelyföldi, partiumi és szórvány szervezetek számára.
Olosz Gergely tegnap hivatalosan is bejelentette: megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. A háromszéki RMDSZ-es képviselő, az alsóházi frakció vezetője sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette: megválasztása esetén megváltoztatná a szervezet jelenlegi vezetési stílusát, a közösséghez, a hazai és magyarországi politikai partnerekhez való viszonyát, tartalommal töltené meg az RMDSZ fórumait, és hangsúlyosabb képviseletet biztosítana a székelyföldi, partiumi és szórvány szervezetek számára. Ugyanakkor véget vetne az eddigi „kislépések” politikájának, amely szerinte akár évszázadokra is kitolhatja az eredményeket.
Olosz szerint személye a változást , a Kelemen Hunoré pedig a folytatást jelentené. „A szövetségnek alapvetően meg kell változnia, a tét nem kisebb, mint a romániai magyar közösség jövője” – mondta a politikus.
A szövetség képviselőházi frakcióvezetője szerint a februári kongresszus utáni RMDSZ-nek válaszokat kell találnia a közösség szükségleteire, hogy a magyarság ne érezze úgy, hogy egy másik politikai ernyő alá kell behúzódnia. Léteznek a közösség egységét veszélyeztető erők, de legtöbb esetben az ellentétek a személyes sértődések miatt alakultak ki. Bejelentette: megválasztása esetén tárgyalna minden hazai magyar politikai szervezettel, illetve ki szeretné mozdítani a holtpontról az RMDSZ és az Orbán-kormány kapcsolatát.
A háromszéki képviselő hibásnak tartja, hogy az RMDSZ vezetőinek részéről egyesek kinyilvánították, hogy egyenlő távolságot kell tartani minden magyarországi párttól, mintha ugyanúgy kellene viszonyulni a nemzetegyesítést kimondó Fidesz–KDNP szövetséghez, mint ahhoz a szocialista párthoz, amelyik számára egyszerűen nem is léteztünk. Olosz Gergely ugyanakkor úgy véli, a szövetségnek szervezeti szempontból is változnia kell, mert a jelenlegi csúcsvezetés ráerőlteti döntéseit a közösségre.
Mint ismert, ahhoz, hogy megpályázhassa az elnöki tisztséget, Olosz Gergelynek legalább egy megyei szervezet bizalmát kell élveznie. Emellett meg kell szereznie egy további, a Szövetségi Képviselők Tanácsában reprezentált szervezet vagy platform támogatását. Ha ez nem sikerül, legalább ezer RMDSZ-tagtól támogató aláírásokat kell begyűjtenie a jelöltdosszié leadási határidejéig, január 26-ig.
Olosz az ÚMSZ-nek elmondta: nem gondolkodik aláírásgyűjtésben, előbb saját szervezetének támogatását szeretné megszerezni, és bízik abban, hogy ez sikerül is. A Kovászna megyei RMDSZ-szervezet szombaton dönti el, melyik jelöltet támogatja a februári kongresszuson. Ekkora ül össze az Állandó Bizottság és a Háromszéki Képviselők Tanácsa, az ülésre pedig meghívták a másik két jelöltet – Kelemen Hunor művelődési minisztert és Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsost –, így a háromszéki az első erdélyi szervezet, amelynek mindhárom jelölt egyszerre mutatkozik be.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ-szervezet elnöke értésünkre adta, hogy személy szerint Kelemen Hunort támogatja, és Kelemen támogatását javasolja majd szombaton a küldötteknek is. „A 30-as éveikben járó politikusok generációja még túl fiatal lenne egy országos szintű politikai szervezet vezetéséhez, de támogatom a nemzedékváltást, és fontosnak tartom, hogy székelyföldi legyen a szövetségi elnök” – nyilatkozta tegnap az ÚMSZ-nek.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

Újítást!
Olosz Gergely háromszéki képviselő bejelentése, miszerint ő is indul az RMDSZ országos elnöki tisztségéért, alighanem az eddigi két pályázó közül a jelenlegi csúcsvezetés bizalmát élvező Kelemen Hunornak kedvez.
Hiszen Tamás Sándor háromszéki RMDSZ- és megyei tanácselnök első reagálása meglehetősen világosan jelzi: a székely megye aligha támogatja saját parlamenti képviselőjét, vagyis Oloszt a szövetségi elnöki tisztségért zajló versengésben. A Kelemen Hunorral és Eckstein-Kovács Péterrel szemben eleve esélytelennek tűnő Olosz ilyen körülmények között a kongresszuson többnyire attól az Eckstein-Kovácstól vesz majd el szavazatokat, aki gyakran másként vélekedett, mint a szövetségi csúcsvezetés, és a szövetség belső parlamentjében, vagyis a Szövetségi Képviselők Tanácsában nem egy ízben bírálta nyíltan a csúcsvezetés ballépéseit.
Mint például a Traian Băsescu államelnök eltávolításáért 2007-ben lezajlott, sikertelen népszavazást. Olosz bejelentése egyben azt is érzékeltetni látszik, hogy Háromszéken – talán általában a székely tömbben? – minimális elvárás az RMDSZ igazi megújulása, és olyan érdekképviseletté, vagy ha így jobban tetszik: politikai tényezővé való átgyúrása, amely nem elmaszatolja, és nem elutasítja, hanem tudomásul veszi és fel is vállalja a székelyföldi, általában a magyar többségű vidékeknek a szórványénál hangsúlyozottabb elvárásait. Is! Például azt, hogy az önrendelkezés ne választási jelszó legyen, hanem mind a magyarság, mind a románság körében a kérdéskörről folytatott párbeszéd révén is jól megfogalmazott, elérendő cél. Például azt, hogy legyen ehhez bel- és külpolitikája.
És például azt, hogy a romániai magyarság egyetlen parlamenti képviseleteként ne (csak) a határon túli magyarságot megtagadó magyarországi, bukott szocialistákkal és szabaddemokratákkal parolázzon, hanem rendezze viszonyát és vállalja fel az előrevivő együttműködést a nemzetegyesítő politikai erőkkel. Ha mindehhez nemzedékváltás kell, ám legyen. De legyen! Mert az RMDSZ akkor fog tudni megújulni igazán, ha elnökét nem irányítják a szövetség oligarchái, akik igen közel járnak már a hatvanhoz, és a munkájukat ők is elvégezték – már aki, már ahogyan. Mert addig minden mai elképzelés villával falra hányt borsó marad.
Benkő Levente. Krónika (Kolozsvár)

Megszavazták a Kolozs megyei kongresszusi küldötteket
Harmincketten mennek februárban Nagyváradra
Kis híján érvénytelennek nyilvánították a szavazást az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) január 21-i ülésén, mivel egy szavazaton múlt a voksolás érvényessége. Ötvenegy személy vett részt ugyanis azon a szavazáson, amelynek tétje az volt, hogy ki lesz az a tizenhat küldött, aki majd képviseli a megyét az RMDSZ februári nagyváradi kongresszusán. Mint kiderült, az ötvenegy szavazatból egy érvénytelen volt. Székely István, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének képviselője elmondta: ha csak 49 érvényes szavazat lett volna, a szavazást meg kellett volna ismételni. Kolozs megyéből összesen 32 küldött vesz majd részt a kongresszuson. Ebből 16-an hivatalból lesznek jelen, további 16 személyt pedig tegnap választottak ki egy 25-ös listából. A jelenleg 102 tagból álló testületből 62-en jelentek meg, ám az elnökségi tagok – az alapszabályzat értelmében – nem szavazhattak.
A Pro Iuventute Alapítvány székházában gyűlt össze tegnap a Kolozs Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) azért, hogy megválassza azt a 16 személyt, aki majd képviseli a megyét az RMDSZ tizedik, tisztújító kongresszusán, amelyre február végén kerül sor Nagyváradon. Mivel az elnökségi tagok nem szavazhattak, a három tagból álló szavazatszámláló bizottság – Csoma Botond, ifj. Deák Ferenc és Makkai Zsolt – 51 szavazójegyzéket „fésült át”, ebből egy érvénytelennek bizonyult.
Máté András Levente MKT-elnök elmondta, hogy a kongresszuson Kolozs megyéből összesen 32-en vesznek részt. Ebből 16-an korporatív tagok, akiket hivatalból jelöltek küldöttnek. Közéjük tartoznak, többek között, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) tagjai: Boros János, Csoma Botond, Fekete Emőke, Kerekes Sándor, Pálffy Mózes Zoltán, László Attila, Máté András Levente, Mátis Jenő, Póka András György, Szedilek Lenke és Kötő József. Az ifjúsági szervezetek ifj. Deák Ferencet, a Szabadelvű Kör Eckstein-Kovács Pétert és Czika Tihamért, a Szociáldemokrata Platform pedig Kira Miklóst jelölte. Korporatív tagnak minősül Török Bálint, Szamosújvár alpolgármestere is.
A tegnap kiválasztott 16 személyre egy 25 nevet tartalmazó jegyzékből voksoltak a küldöttek: Vákár István (48 szavazat), Góger Ferenc (46 szavazat), Deák Ferenc (44 szavazat), Ádámosy Klára (43 szavazat), Horváth Anna (42 szavazat), Zeng János (41 szavazat), Somogyi Gyula (38 szavazat), Lőrinczi Zoltán (38 szavazat), Makkai László (37 szavazat), Balázs-Bécsi Attila (36 szavazat), Duy Erika (36 szavazat), Pálfi Károly (36 szavazat), Péntek László (36 szavazat), Péter Tünde (36 szavazat), Molnos Lajos (35 szavazat) és Okos-Rigó Dénes (35 szavazat).
Székely István, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének a képviselője, a szavazás lebonyolítása, illetve az eredmény kihirdetése után elmondta: a választás érvényes és eredményes volt, óvást az elkövetkező 24 órában lehet leadni. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, ha eggyel kevesebb lett volna az érvényes szavazatok száma, azaz nem 50, hanem 49, úgy a szavazást meg kellett volna ismételni.
A szavazást megelőző elnökségi beszámolójában László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének az elnöke emlékeztette a jelenlévőket, hogy a vidéki közösségekben minél hamarabb tartsák meg a falugyűléseket, ahol szervezési, önkormányzati kérdésekről, illetve a magyar állampolgárság kedvezményes megadásáról értekezhetnek. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta: a falugyűléseken ki kell emelni az iskola és a közösség együttműködésének fontosságát. Fekete Emőke megyei tanácsi alelnök szintén a vidéki ülések ütemtervéről szólt néhány szót.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Az RMDSZ gazdasági programja európai prioritásokra épül
Kolozsváron szombaton ülésezett az RMDSZ kongresszusi programmódosító bizottsága. A bizottságot Kelemen Hunor vezeti, a gazdasági munkacsoportot Winkler Gyula EP-képviselő koordinálja. A konzultációsorozat decemberben kezdődött, a javaslatokat beépítették a módosító tervezetbe.
Az RMDSZ gazdasági programjának módosítójavaslatában a kulcselemek az EU 2020 új európai stratégiára épülnek – számolt be Winkler Gyula, aki az RMDSZ EP-képviselőjeként részt vett az európai dokumentum kidolgozásában is, ezért is tartotta fontosnak, hogy az RMDSZ programjában megjelenjenek az EU-s tendenciák és prioritások.
„Az EU 2020 három fontos területen tesz javaslatot. Egyrészt a tudásalapú gazdaság és az információs társadalom kialakításának ösztönzése, másrészt az úgynevezett “zöld gazdaság” megteremtése, ennek kulcsszavai: a megújuló energia, az energiahatékonyság, a klímaváltozás, versenyképesség. A harmadik pillér az emberközpontúság, vagyis a szociális Európa újragondolása, azzal a céllal, hogy az állampolgár legyen a közpolitikák középpontjában; a szociális háló, a nyugdíjrendszer, az új munkahelyek teremtése, ezek mind az Európai Néppárt által promovált prioritásrendszer részei” – magyarázta Winkler Gyula. Az EP-képviselő kiemelte, hogy az RMDSZ-nek az EU 2020 prioritásai mellett még két fontos területen kell álláspontját világosan megfogalmaznia. „A 2013 utáni Közös Agrárpolitika és a Regionális Fejlesztési Politika területén az RMDSZ álláspontja azonos több új tagállaméval, mely szerint ez a két terület az EU közös költségvetéséből 2013 után is kiemelten részesüljön, különösképpen, hogy a Románia rendelkezésére álló alapok túlnyomórészt az agrárpolitika és a regionális fejlesztés terén folyósíthatóak” – hangsúlyozta Winkler Gyula. A programmódosítási javaslatokat a bizottság február elején a TEKT és az SZKT elé terjeszti.
Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodája. Nyugati Jelen (Arad)

Használt az RMDSZ „bombázása” a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium ügyében
Úgy látszik, megmenekült a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium. Az intézménynek az utóbbi években egyre jobban össze kellett húznia magát. Az ingatlant, amelyben működött, visszakapta az unitárius egyház, mely a János Zsigmond Unitárius Kollégium megerősítését tekintette feladatának. Az ókollégium felajánlásával azonban a Brassainak is az unitáriusok nyújtottak mentőövet.
Nemrég a Brassaiért internetes blogra is felkerült az örömhír, hogy megoldódni látszik az ingatlanügy, mely az elmúlt években meglehetősen megnehezítette a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium működését. A blogon az a levél is közszemlére került, amelyben az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tájékoztatja az érintetteket, hogy a „közös igyekezetük” következtében, az unitárius egyháznak köszönhetően a Brassai Sámuel Gimnázium továbbra is önálló intézményként működhet, továbbra is a város központjában maradhat, és egyedül lakhatja be azt az épületet, amelyben jelenleg a román tannyelvű Victor Babeş Egészségügyi Szakközépiskola működik. Utóbbi intézmény 2011 szeptemberében már más épületben kezdi a tanévet. A levelet László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke és Molnos Lajos, a szervezet ügyvezető elnöke írta alá.
A kétoldalas dokumentumnak szűk ötödrészét teszi ki a helyesírási hibákban és elütésekben bővelkedő üzenet. A levél négyötöd részét annak a 296 névnek a felsorolása adja, akiknek a válasz szól.
„Ez az első hivatalos válasz, amely az utóbbi nyolc évben küldött megannyi levelünkre az RMDSZ-től érkezik” – tájékoztat Kósa Mária, a Brassai igazgatója. Hozzáteszi, a válaszban felsorolt nevek listája korántsem teljes. A tavaly szeptemberben indított akció során ugyanis az RMDSZ irodájába naponta öt szülő vagy volt brassais véndiák levelét vitték el, és mindig csak egy iktatószámot kaptak. Az RMDSZ-re nehezedő levélnyomást az iskola gerjesztette. Az itt tanuló diákok megkapták a szüleik nevében megszerkesztett szöveget, amelyet csak alá kellett íratniuk és vissza kellett vinniük az iskolába. Ebben az unitárius egyház beleegyezésére hivatkozva kérték az RMDSZ-t és személyesen László Attila megyei elnököt, Kolozsvár alpolgármesterét, járjanak közben annak érdekében, hogy a Brassai költözhessen az unitárius ókollégium épületébe, amelyben jelenleg a román nyelvű egészségügyi szakközépiskola működik. Felvetésünkre az igazgatónő elmondta, a leveles nyomásgyakorlást zokon vették a szövetség illetékesei, annak mégis döntő szerepe volt a helyzet megoldásában. Az igazgatónő megjegyezte, a sikerhez az is hozzájárult, hogy a brassaisok panaszlevelét az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa előtt is felolvasták, és a szövetség országos vezetői számára is kezdett kellemetlen lenni az évek óta húzódó kolozsvári iskolaügy.
Öt magyar iskola egy négyzetkilométeren
A kevésbé tájékozottak akár meg is lepődhetnek azon, hogy Kolozsváron magyariskola-ügy borzolja a kedélyeket. Erdély fővárosa ugyanis azzal büszkélkedhetett, hogy a ’89-es fordulat után konfliktusmentesen állította vissza a magyar iskolákat. Míg a folyamat Marosvásárhelyen és több erdélyi nagyvárosban is feszültségeket szült, Kolozsváron már 1990-től magyar oktatási intézményként működhetett a Báthori István, az Apáczai Csere János és a Brassai Sámuel nevét viselő gimnázium. A Brassaiban még ottfelejtettek pár esti tagozatos román tannyelvű osztályt, de a 2000-es évek elejétől immár ezek is más intézménybe költöztek. A Brassai abban a tekintetben is sajátos helyzetben volt, hogy nem kellett a változások után nevet változtatnia. Az egykori kolozsvári unitárius polihisztor nevét 1957-ben vehette fel a kommunista hatóságok nehezen magyarázható kegyessége folytán. Az intézménynek otthont adó patinás épületet az erdélyi unitárius egyház építtette Pákei Lajos építész tervei alapján. Az 1901-es átadáskor szenzációnak számított, hogy az alagsorba úszómedencét is terveztek a diákoknak. Termeibe az unitárius kollégium költözött, mely kinőtte már az unitárius templom másik oldalán álló ókollégium épületét, de itt kapott helyet az unitárius püspöki hivatal is. A kommunista hatalom 1948-ban államosította az ingatlant, a püspökséget azonban megtűrte falai között.
A kilencvenes évek elején a református, a római katolikus és az unitárius egyház is iskolát alapított Kolozsváron. A Pázmány Péter Katolikus Kollégium később beolvadt a Báthoriba, így öt magyar gimnázium maradt Kolozsvár belvárosában. Az egyházi iskolák versenyképességét a restitúció erősítette. A történelmi magyar egyházak ugyanis nagyobbrészt visszakapták egykori iskolaépületeiket, amelyekben a törvény szerint öt évig kellett megtűrniük a közintézményeket. A türelmi időszak lejártával szabadon választhatták meg az ingatlanok rendeltetését. A kolozsvári egyházi iskolák közül az 1993-ban indult János Zsigmond Unitárius Kollégiumnak sikerült a legjobban megerősödnie. Mára a legtöbb évfolyamán két párhuzamos osztály működik.
Unitárius terjeszkedés, brassais összehúzódás
Az unitárius egyház 1999-ben kapta vissza a Pákei Lajos tervezte iskolaépületet, és már a következő években kiderült, nem fér el az ingatlanban a János Zsigmond Unitárius Kollégium, a püspökség és a Brassai. Az egyház értelemszerűen a saját iskolája teremgondjainak a rendezését tartotta elsőrendű feladatának. Évről évre annyi termet adott át a Brassainak, amennyit a János Zsigmond nélkülözni tudott. Ez viszont azt is jelentette, hogy a Brassai évről évre újabb és újabb felszólításokat kapott további termek felszabadítására. Míg az egyházi iskola igényei szerint terjeszkedhetett, a Brassai a délutáni iskolai váltás bevezetésére kényszerült. A mostani tanévben már így sem tudott valamennyi osztálya számára tantermet biztosítani. Ekkor a közeli unitárius ókollégiumban működő Victor Babeş Egészségügyi Szakközépiskola engedett át három tantermet a brassais diákoknak. „Ha volt feszültség az épületben működő intézmények között, azt mindenképpen a Brassai teremhiánya okozta – nyilatkozta a Krónikának Popa Márta, a János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója. – Nem nekünk kellett volna veszekednünk, mert nem az unitárius egyházra és nem a János Zsigmond-kollégiumra tartozott egy állami intézmény teremgondjainak a megoldása. De sajnos az állam szervei nem tettek meg mindent a Brassaiért.” A feszültségnek olykor tárgyi jelei is akadtak. „Magam jártam végig és fényképeztem le a legutóbbi tanévkezdésre átadott termeket. Mindent tönkretettek, még a zárat is kitépték az ajtókból – említi az egyház sérelmét Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök. – Ezt az épületet Pákei a kilincstől a kupáscserépig megtervezte, most meg arra sem ügyelnek, hogy a régi bútorzat megmaradjon.”
Kútba esett intézményegyesítés
Az érintettek sokszor összeültek megtárgyalni a Brassai helyzetét, és a két iskola egyesítését is sokszor mérlegre tették. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere egy 2005-ös dokumentumot említ, amelyet mind a két intézmény igazgatója, mind az akkori unitárius püspök, mind a tanfelügyelőség aláírt. A nyolcéves terv azt irányozta elő, hogy a Brassai folyamatosan csökkenti, a János Zsigmond pedig növeli az osztályai számát. Így alakult volna ki egy olyan iskola, amelyben minden évfolyamon három párhuzamos osztály, egy világi és két egyházi működik. A megegyezést azonban egyik fél sem tartotta be. Popa Márta, az unitárius kollégium igazgatója egy újabb intézményegyesítési próbálkozást idéz fel. Az általa vezetett intézmény a püspökség szorgalmazására készített fuzionálási tervet, amelyet tavaly a két intézmény vezetőtanácsának az együttes ülésén is megvitattak.
A felajánlott kompromisszum az volt, hogy a közös intézménynek a Brassai adja a nevét, a János Zsigmond pedig a szellemiségét és az egyházi oktatási formát. Ez a terv azonban mindkét oldalon ellenkezésbe ütközött. Popa Márta szinte szabadkozva említi: tulajdonképpen ő is a különállásnak a híve, csupán a püspökség kérésének eleget téve terjesztette elé a fúziós tervet. „A nyáron aztán én is beláttam, hiába erőltetem a megegyezést – említi a püspök. – Azt pedig nem akartam, hogy egy magyar iskola nekem felróható módon szűnjön meg.” Így merült fel annak a lehetősége, hogy a Brassai az unitárius ókollégiumba költözzék. Ennek azonban két akadálya körvonalazódott. Az épületben működő román tannyelvű iskola kiköltöztetése érzékenységeket sérthet. Az intézmény szakszervezeti vezetője meg is adta a nacionalista értelmezés alaphangját. Kósa Mária a Babeş igazgatója, Anca Podoleanu józanságának tulajdonítja, hogy végül az értelem felülkerekedett az indulatokon.
A másik problémát viszont az ókollégium jogi helyzete képezte. Hiába adta vissza 2005-ben az országos restitúciós bizottság az ingatlant az egyháznak, a birtokba helyezés öt évet késett. Az adóhivatal pedig arra az időszakra is az egyháztól követelte az adót, amikor az csak papíron volt az ingatlan tulajdonosa. A Brassai vezetői úgy vélték, mindkét ügy megoldásának a kulcsa László Attila alpolgármester kezében van. Ezért vették őt célba a szülői levelekkel.
Egy irányba mutató érdekek
„Az RMDSZ megtette, és megteszi a dolgát. Egyesek viszont nem merik vállalni a tetteik felelősségét, és a gyermekeket, a szülőket küldik, hogy helyettük nyomást gyakoroljanak” – sommázta a véleményét a brassais levéláradatról László Attila. Úgy vélte, a két iskola vezetői nem tudták elkülöníteni a gyermekek érdekeit a tantestületek és az igazgatók érdekeitől. Az alpolgármester ma is úgy látja, a közösség hosszabb távú érdeke a két intézmény egyesítése lett volna. A fúzióval ugyanis a beiskolázási számokat is, a tantestületeket is meg lehetett volna őrizni, épp csak egy igazgatói és egy igazgatóhelyettesi tisztség szűnt volna meg. Az új tanügyi törvényben bevezetett kvótarendszer alapján ugyanis az ezret meghaladó diáklétszámú iskolákat erősíti. Két ötszázas nehezebben tud boldogulni.
László Attila szerint ezt immár a tapasztalat is alátámasztja. Kolozs megyében ugyanis a kvótarendszert már öt éve bevezették kísérleti jelleggel. Az alpolgármester szerint a mostani megoldáshoz az vezetett, hogy szerencsésen egy irányba mutattak az egyház, a Brassai és az ókollégiumban működő egészségügyi szakközépiskola érdekei. Utóbbi jelezte, szívesen elköltözne egy olyan iskolaépületbe, amelyik az önkormányzat tulajdonában van. Ezzel ugyanis pályázati lehetőségek nyílnának meg előtte. Mindez olyan pillanatban történt, amikor több kolozsvári iskolát is be kellett zárni az apadó gyermeklétszám miatt. Így hát a városházának volt lehetősége alternatívát ajánlani. 2010 októberében pedig az ókollégium átadása is megtörtént.
Túl a demográfiai hullámvölgyön
„Fenntartható-e öt magyar iskola Kolozsvár belvárosában, amikor vészesen csökken a gyermekek száma?” A kérdést Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök tette fel, némiképp arra a felvetésre is válaszolva, hogy miért csak egy évre hajlandók bérleti szerződést aláírni a Brassaival. A kérdés ma már kevésbé költői, mint pár évvel ezelőtt volt. A decentralizáció során ugyanis a személynyilvántartás feladatait is a városháza vette át Kolozsváron. A város vezetői ma már a születési adatok birtokában tudják tervezni az oktatást. László Attila elmondta, míg 1989 előtt évente 1200–1400 magyar gyermek kezdte az első osztályt a kolozsvári iskolákban, 2010-ben csak 293 magyar elsős gyermek akadt. Az anyakönyvezési adatok azonban arra utalnak, hogy a kolozsvári magyarság túljutott a demográfiai hullámvölgyön, a következő években jelentősen fog növekedni a magyar iskoláskorúak száma.
A növekedés a román nemzetiségűek gyarapodásánál is nagyobb mértékű. Az idén indított 11 első osztály után 2014-ben már 20 osztálynyi elsős gyermek lesz. Megtörténhet tehát, hogy jól jön még valamikor a Brassai mostani makacssága.
Gazda Árpád. Krónika (Kolozsvár)

Kooperáció, konfrontáció
Kivel kell együttműködni és kivel kell akár konfrontációt is vállalni az erdélyi magyar közösség ügyében? A kérdés első megközelítésben elméletinek tűnhet, de már csak azért is érdemes elgondolkozni rajta, mert megtörténhet, hogy a soron következő választásokon három magyar politikai alakulat jelöltjei közül választhat az erdélyi magyar ember.
A választás lehetőségének jótékony hatásai lehetnek. A piaci verseny hatékony működésre sarkallja a cégeket, a politikai verseny a politikusokat kényszeríti arra, hogy közelebb kerüljenek a választóikhoz, próbáljanak megoldást keresni a bajaikra.
Azt is tudni kell azonban, hogy a Romániában 6,2 százalékot kitevő erdélyi magyarság csakis a politikai szereplők összefogása által lépheti át az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Csakis a magyar pártok kooperációja biztosíthatja a közösség képviseletét a bukaresti vagy a brüsszeli parlamentben. Jó tehát a verseny a magyar többségű önkormányzatokban, de szükség van az összefogásra is az országos és az európai politikában. Nos, ez az elméleti felvezetés adhat értelmezési keretet Szász Jenő székelyudvarhelyi alpolgármester leváltásához.
Ez csak részben tekinthető ugyanis önkormányzati csetepaténak. Szász Jenő az egyik magyar párt elnöke, leváltásával a szövetség a magyar–magyar konfrontáció útjára tért. Az a szövetség, amelyik a román politikában fűvel-fával összeköltözik egy-egy kormányzati ciklus idejére.
Kétség nem fér hozzá, az RMDSZ-nek van mit törlesztenie Szásszal szemben. Neki sem reszketett a keze, amikor Székelyudvarhely polgármestereként az RMDSZ-t üthette. A magyar politikai szereplőknek azonban tudatosítaniuk kell, hogy csakis a fair play keretei között tartott magyar–magyar verseny teszi lehetővé az országos szintű együttműködést. Ha a viszony elmérgesedik a magyar többpártrendszerben, lőttek a parlamenti képviseletnek.
Talán Markó Bélát idézhetnénk, aki egy 2004-es SZKT-ülésen éppen Szász Jenő felvetésére reagált eképpen: „A mi mérkőzésünk román–magyar mérkőzés, és még csak a félidőnél tartunk, polgármester úr! Nekem úgy tűnik, hogy végre valahára vezetünk, de ha önök félidőben abba akarják hagyatni velünk ezt a küzdelmet, és egy magyar–magyar konfrontációt akarnak kirobbantani, akkor biztosan mindent el fogunk veszteni.”
Gazda Árpád. Krónika (Kolozsvár)

Kooperáció, konfrontáció
Kivel kell együttműködni és kivel kell akár konfrontációt is vállalni az erdélyi magyar közösség ügyében? A kérdés első megközelítésben elméletinek tűnhet, de már csak azért is érdemes elgondolkozni rajta, mert megtörténhet, hogy a soron következő választásokon három magyar politikai alakulat jelöltjei közül választhat az erdélyi magyar ember.
választás lehetőségének jótékony hatásai lehetnek. A piaci verseny hatékony működésre sarkallja a cégeket, a politikai verseny a politikusokat kényszeríti arra, hogy közelebb kerüljenek a választóikhoz, próbáljanak megoldást keresni a bajaikra.
Azt is tudni kell azonban, hogy a Romániában 6,2 százalékot kitevő erdélyi magyarság csakis a politikai szereplők összefogása által lépheti át az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Csakis a magyar pártok kooperációja biztosíthatja a közösség képviseletét a bukaresti vagy a brüsszeli parlamentben. Jó tehát a verseny a magyar többségű önkormányzatokban, de szükség van az összefogásra is az országos és az európai politikában. Nos, ez az elméleti felvezetés adhat értelmezési keretet Szász Jenő székelyudvarhelyi alpolgármester leváltásához.
Ez csak részben tekinthető ugyanis önkormányzati csetepaténak. Szász Jenő az egyik magyar párt elnöke, leváltásával a szövetség a magyar–magyar konfrontáció útjára tért. Az a szövetség, amelyik a román politikában fűvel-fával összeköltözik egy-egy kormányzati ciklus idejére.
Kétség nem fér hozzá, az RMDSZ-nek van mit törlesztenie Szásszal szemben. Neki sem reszketett a keze, amikor Székelyudvarhely polgármestereként az RMDSZ-t üthette. A magyar politikai szereplőknek azonban tudatosítaniuk kell, hogy csakis a fair play keretei között tartott magyar–magyar verseny teszi lehetővé az országos szintű együttműködést. Ha a viszony elmérgesedik a magyar többpártrendszerben, lőttek a parlamenti képviseletnek.
Talán Markó Bélát idézhetnénk, aki egy 2004-es SZKT-ülésen éppen Szász Jenő felvetésére reagált eképpen: „A mi mérkőzésünk román–magyar mérkőzés, és még csak a félidőnél tartunk, polgármester úr! Nekem úgy tűnik, hogy végre valahára vezetünk, de ha önök félidőben abba akarják hagyatni velünk ezt a küzdelmet, és egy magyar–magyar konfrontációt akarnak kirobbantani, akkor biztosan mindent el fogunk veszteni.”
Gazda Árpád. Krónika (Kolozsvár)

Válaszúton Jelentősen szűkült az RMDSZ ideológiai pluralizmusa, és felerősödött a területi érdekcsoportok befolyása
Célegyenesbe fordult az RMDSZ belső választási kampánya. A jelöltek teljes erőbedobással dolgoznak, egyesek népszerű protektorokat keresnek határon innen és túl, mások pedig épp ellenkezőleg, függetlenségüket hangoztatják. Mintha a romániai magyar médiát is az elnökválasztás kérdése uralná, pedig az RMDSZ olyan helyzetbe került, hogy bárki legyen is az elnöke, nem könnyen birkózik meg vele.
Egyfelől az a hatalmi konstrukció, amelynek a Szövetség is része, egyre inkább elveszteni látszik demokratikus jellegét. Erőltetett ütemben koncentrálja a hatalmat és rombolja a demokratikus intézményrendszert. A parlament házszabályának folyamatos megsértése, csalással vagy a felelősségvállalás eszközének túlzott és indokolatlan alkalmazása révén elfogadott jogszabályok, a bírósági ítéletek semmibevétele, egy politikai ihletésű megfélemlítés gyanúját keltő letartóztatás, a távszavazás bevezetésének szándéka, illetve a fővárosi kerületek központosítására tett kísérlet (ami szöges ellentétben áll a meghirdetett decentralizáció elvével, de lehetővé tenné a helyi bevételek megszerzését és a főpolgármester irányítása alá vonását) jól jelzik ezt a folyamatot. Ehhez társul még a kabinet ijesztő fantáziátlansága, a gazdaság élénkítésének elmaradása, újabb és újabb megszorító intézkedések bevezetése.
Az RMDSZ asszisztenciája ezekhez az intézkedésekhez máris megrendítette a választók egy részének – elsősorban az értelmiségnek – a bizalmát immár nem is a Szövetség demokratikus elkötelezettségében, hanem a koalíciós szolidaritás értelmében. A kongresszus előtt álló legnagyobb dilemma az, hogy érdemes-e és ha igen, akkor meddig éri meg ezen az úton maradni, különösen olyan körülmények között, amikor az ellenzék – a narancssárga sajtó minden óbégatása ellenére – egységesül, s a magyar érdekképviseletnek csak korlátozott ideig van lehetősége átigazolni a demokratikusabb táborba.
Másfelől nagyvonalú magyar kormánypárti segédlettel és kaján elnöki jóváhagyással új magyar párt próbál gyökeret verni Erdélyben, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a választások előtt osztozkodásra kényszerítse az RMDSZ-t egy minimális támogatottságú, távirányított politikai alakulattal. Úgy tűnik, az RMDSZ-nek egyelőre nincs elképzelése arra, hogy miként kezelje ezt a helyzetet, hogyan őrizze meg Európa legnagyobb kisebbségének érdekképviseleti egységét. Épp ellenkezőleg, létezik a Szövetségen belül egy nem domináns, de mindenképp jelentős vonulat, amelyik azt hangoztatja, hogy máris oda kell adni a fele leányságot és a teljes királyságot a politikai Borsszem Jankónak.
Harmadrészt – és erről is nyíltan kell beszélni – az elmúlt években, talán mert a majdnem folyamatos kormányzás érdeke ezt követelte meg, jelentős deficitet halmozott fel a Szövetség belső demokráciája. A Szövetségi Képviselők Tanácsa formális intézménnyé vált, a döntéseket jobb esetben a Szövetségi Állandó Tanács, rosszabb esetben még szűkebb grémium hozta, s az aktíva utólag megerősítette.
Nem véletlenül, egyes tisztségviselők „titokpártnak” titulálták az RMDSZ-t, utalva a döntéshozatal átláthatatlan jellegére és arra, hogy a formálisan kompetenciával rendelkező tisztségviselők rendszerint a sajtóból értesültek arról, hogy mit „döntöttek”. Ha nem is szűnt meg, de jelentősen szűkült az RMDSZ ideológiai pluralizmusa, és felerősödött a területi érdekcsoportok befolyása.
Jól nyomon követhető volt ez a jelenség a tisztségek elosztása esetében, amelynek kizárólagos szempontját a területi algoritmus képezte, s ez nem minden esetben esett egybe a kinevezettek szakmai kompetenciájával. Azt hiszem, hogy olyan fontos döntések meghozatala előtt, mint amilyenek az RMDSZ-re az elkövetkező hetekben várnak halaszthatatlan követelmény a belső demokrácia helyreállítása, s ennek az alapszabályzati feltételeit is biztosítani kell.
Lesz tehát feladata és hatalmas felelőssége az RMDSZ leendő elnökének (akiről már tudjuk, hogy ő nem Markó Béla), s akivel szemben a várakozás minden eddiginél nagyobb.
Székely Ervin. Új Magyar Szó (Bukarest)

szerk.
Újraválasztották Bodor Lászlót a Miért élére
Az RMDSZ-kongresszusra mindenki másnál több küldöttet delegáló ifjúsági szervezet Kelemen Hunor jelöltségét támogatja.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet a hétvégén, Szatmárnémetiben tartotta tisztújító Országos Küldöttgyűlését. Az elnöki tisztségért a HÁRIT elnöke, Grüman Róbert és a tisztséget az utóbbi két évben betöltő Bodor László indult. A többek között a Félsziget fesztiváligazgatójaként is ismert régi-új elnököt motivációjáról és a küldöttgyűlésen történtekről kérdeztük.
- Miért akartál harmadszor is elnök lenni?
– Másodszor választ a Küldöttgyűlés elnöki tisztségbe, azelőtt társelnöki tisztséget töltöttem be. Elsősorban azért, mert tovább szeretném vinni azokat az értékeket, amelyeket eddig is képviseltem ebben a szervezetben. Másodsorban azt gondolom, hogy van még mit tenni a tagszervezetek környékén, elsősorban a tagszervezetek közti arányosság megőrzése terén.
- Te is úgy jártál, mint Olosz Geri: bár sepsiszentgyörgyi vagy, a háromszéki szervezet nem a te jelöltségedet támogatta. Zavart ez?
– Álljunk meg egy szóra. Itt szó sincs erről a helyzetről, hiszen én 1998-tól Kolozsváron élek, és semmilyen tisztséggel, illetve képviseleti mandátummal nem rendelkezem vagy rendelkeztem a háromszéki szervezetben. Én a Miértbe is területi szervezeti tagság nélkül kerültem be. Ezért teljesen normális számomra, hogy a háromszéki szervezet annak elnökét támogatta a Miért elnöki tisztségbe, és nem olyan valakit, akinek nincs tagsági munkája a HÁRIT-ban.
- Mennyire volt kiélezett ez a párbaj? A „nagyoknál” azt láthatjuk, hogy a túl intenzív versengésnek káros mellékhatásai is lehetnek a szervezetre nézve.
- – Én azt gondolom, hogy a Miért nyert ebből a versenyből. Megbolydult a szervezet, erős lobby folyt, sok vita és egyeztetés, de talán ami a legfontosabb, hogy úgy tudtunk dönteni, hogy a Miért egységesen fog továbbmenni, különösebb mély sebek és sértődések nélkül. Olyan kompromisszumokra van szükség, amelyek a szervezet értékeit helyezik előtérbe, és olyan kézfogásokra, amelyek nem pillanatnyi egyezségeken alapulnak. Én remélem, hogy az RMDSZ-ben is az értékek fontosabbak, mint bármi más, és ugyanilyen bölcs döntést hoz majd a kongresszus. Meggyőződésem, a továbbiakban erős RMDSZ-t akarnak a küldöttek is, hiszen közös érdek, hogy olyan képviselete legyen az erdélyi magyarságnak, aki függetlenül tud dönteni, és egyetlen szövetségese legyen, az erdélyi magyarság.
- Meglátásodban mennyire számít a MIÉRT elnöki tisztsége politikai tisztségnek?
– A Miértnek meglátásomban 3 fontos feladata van: a társadalomszervezés és a közösségépítés, az érdekfeltárás és –érvényesítés, valamint a fiatalok versenyképességének növelése. Ebből kifolyólag a Miért elnöke már nem pusztán politikai tisztség. Ennél egy picivel több:)
- De a Miértnek szervezetként mindenképp van politikai súlya is. Számos küldöttetek lesz az RMDSZ kongresszusán, és arról is döntött a szervezet, hogy melyik RMDSZ-elnökjelöltet támogatja.
– Egyik fontos célunk, hogy a fiatalok érdekeit hatékonya képviseljük, ehhez meg elengedhetetlen a politikai munka. Úgy gondolom, hogy a kongresszusi küldöttségnél sokkal súlyosabb politikai feladata is van a szervezetnek, hiszen az RMDSZ csúcsvezetésében is helye volt és lesz a Miértnek, ezen kívül meg a szovátai ajánlás értelmében 15%-os képviseleti normája van az RMDSZ különböző döntéshozó testületeiben mind országos, mind területi szinten. Viszont úgy, ahogy azt gondolom, hogy a RMDSZ-nek sem csak a politikai képviselet az egyetlen feladata, mint mondjuk egy pártként szerveződő alakulatnak, hanem a társadalom szervezése is fontos jellemzője, úgy a Miértben is nagy hangsúlyt fektetünk a közösségépítésre. Nos, ezért mondom azt, hogy több mint politikai tisztség. Ami a Miért döntését illeti, mi a küldöttgyűlés előtt úgy határoztunk, hogy nincs szükség arra, hogy a Miért küldöttgyűlésére meghívjuk az RMDSZ elnökjelöltjeit, ugyanis ez a kgy a Miért életének egy soros mozzanata. A Miért minden évben küldöttgyűlést szervez, kétévente meg tisztújítást tart. Nos, nekünk fontos, hogy semmi ne befolyásolja ezeknek a döntéseknek a meghozatalát, és ne nyomja rá a bélyegét. Mi el tudjuk dönteni, hogy mit akarunk, és, ha szükséges, döntéseket is meg tudunk hozni. Ez történt most is: megoldottuk saját feladatainkat, és utána meg döntöttünk. Mi azt javasoljuk, hogy a Miért 56 választott és 11 SZKT-listán mandátumot nyert küldöttje az RMDSZ X. Kongresszusán Kelemen Hunort támogassa.
- Ütközött ellenállásba a Kelemen Hunor támogatásáról szóló határozat elfogadtatása? Mennyire számít ez a döntés kötelező érvényűnek a kongresszusi küldöttek számára?
– A Miért azért tud hatékonyan dolgozni és erős ifjúsági szervezetként viselkedni, mert vannak vélemények és ellenvélemények, de mindig a konszenzus kialakítása vezényel bennünket, illetve ha nincs konszenzus, a többség elve érvényesül. A kongresszuson az elnökválasztás titkos szavazással történik, a Miért küldöttgyűlésének meg az a javaslata, hogy ezen a titkos szavazáson a Miért küldöttjei Kelemen Hunort támogassák.
- A Miért korábbi vezetői ma már fontos politikai tisztségeket töltenek be az RMDSZ-ben. Számíthatunk rá, hogy a te pályád is így folytatódik?
– Érdekes kérdés. Egyelőre nincsenek a korábbi elnökökhöz hasonló politikai törekvéseim, de megtanultam azt, hogy soha ne mondd, hogy soha. A politikában jó nagyon határozott célokat kitűzni, ha meg tisztségekre tör az ember, akkor azokat időben eldönteni, és annak mentén alakítani a tevékenységet. Azt hiszem, hogy az én eddigi tevékenységemből az derül ki, hogy nincsenek előre lefektetett politikai tisztség utáni törekvéseim. Én szeretem, amivel foglalkozom, és egyelőre teljesen jól érzem magam abban a munkakörben és tevékenység-kavalkádban, amelyet kiépítettem.
- De csak nem akarsz ifjúsági vezetőként megöregedni?
– Két év mandátumot kaptam, és ígérem, hogy ezek az utolsó évek ifjúsági mozgalmárként, habár a korom megengedné, hogy tovább tevékenykedjem ifjúsági szervezetekben. Nem szeretném sms-ben részletezni, hogy nagyon sok más tevékenységem van, ahol tovább kamatoztathatom a Miértben szerzett tapasztalatot, anélkül, hogy feltétlenül politikai pályára lépjek. Transindex.ro

Megújul az RMDSZ „alkotmánya”
Az RMDSZ X. kongresszusa
Ügyvezető elnökség helyett főtitkárság, a kormányzati kapcsolatokért és az RMDSZ külpolitikájáért felelős politikai alelnök, regionális RMDSZ-szervezetek létrehozása, kétszintű politikai döntéshozatal, Kulturális Autonómia Tanács – íme néhány eleme az RMDSZ alapszabály-módosításának.
Az RMDSZ kongresszusain fontos napirendként szerepelt az alapszabályzat elfogadása, illetve módosítása. Ilyen tekintetben a soron következő, tizedik sem képez kivételt. A nagyváradi kongresszus elő terjesztendő újabb tervezetről holnap, a Szövetségi Képviselők Tanácsa marosvásárhelyi ülésén folytatnak majd vitát.
Struktúraváltás – tizennyolc év után
Vitathatatlan igazság: egy politikai alakulat alapszabályzata olyan, mint egy ország alkotmánya: az elfogadás pillanatában a lehető legközelebb van a megfogalmazott igényekhez, idővel azonban ezek az igények átalakulnak, illetve újabbak jelennek meg. Az RMDSZ alapszabályzatának módosítása a kongresszus kizárólagos hatásköre. A dokumentum olyan keretet jelent, amely a szervezet mindennapjait is meghatározhatja. Kongresszusról kongresszusra kiderül, hogy hol kell hozzányúlni, melyek azok az elemek, amelyek esetleg nem, vagy csak részlegesen működnek, illetve milyen módosítások szükségesek ahhoz, hogy a szövetség a leghatékonyabban végezhesse a munkáját.
A jelenlegi RMDSZ-struktúrát lényegében 1993-ban alakították ki. A szövetség akkori vezetői állammodellben gondolkodtak; létrehozták a szervezeten belüli három hatalmi ágat: a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) a parlament, az Ügyvezető Elnökség a kormány, a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság pedig az igazságszolgáltatás hatáskörét látta el. Ez a struktúra 18 éven keresztül működött. Az évek során voltak ugyan változások, de a struktúra lényegében nem módosult. A jelenlegi körülmények között az RMDSZ hatékonyabban tud működni, ha ez a rendszer változik – ezért mutatkozik szükségnek az alapszabályzat módosítása.
Új elemek
Az egyik fontos új elem az alapszabályzat-tervezetben az, hogy az Ügyvezető Elnökség megszűnik, helyét pedig átveszi a Főtitkárság. Amint már szó volt róla, hosszú éveken keresztül az ügyvezető elnökség a szövetség kormányaként, vagyis országos politikai döntéshozó testületeként is működött. Az ügyvezető elnökség átalakulása főtitkársággá nem csak névcserét jelent, hanem szétválasztja az országos politikai döntéshozatalt a szervezet működtetésétől és a társadalomszervezési hatáskörtől.
A főtitkárság elsődleges feladata a társadalomszervezés lesz, vagyis az a tevékenység, amely koordinálja, segíti, kiszolgálja a helyi szinteken létező közösségfejlesztő és -építő tevékenységeket, kezdeményezéseket, programokat. De a szervezet országos szintű adminisztrációját is a főtitkárság fogja ellátni, legyen az szervezési vagy pénzügyi jellegű, munkaadói tevékenység, megyei szervezetek koordinációja, vagy szervezetépítés.
A tervek szerint létrejön egy állandó kommunikációs iroda, feladata egyebek mellett a szövetség kommunikációjának átértékelése és hatékonyabbá tétele lesz. A sorozatos választási kampányokra való felkészülés érdekében állandó kampányiroda létrehozása is napirenden szerepel. Az elképzelések szerint a főtitkárság hatáskörébe tartozik majd az RMDSZ internetes jelenlétének az ellátása, ebben a vonatkozásban is újítás várható.
Létrejön a politikai alelnökség intézménye is. Az RMDSZ első számú politikai szereplője és képviselője továbbra is a szövetségi elnök marad. Ezt a feladatkört azonban csapatban lehet a leghatékonyabban ellátni, és ez adja a politikai alelnöki tisztség létrehozásának a racionalitását. A politikai alelnök felel a kormányzati kapcsolattartásért, összehangolja és felügyeli a központi és dekoncentrált kormányzati tisztségviselők munkáját. Nagyobb hangsúly kerül a szövetség külpolitikájára, melyet ezentúl a szövetségi elnök megbízása alapján a politikai alelnök lát majd el.
Regionális szerveződés
Az alapszabályzat tervezett változtatásai között fontos helyet foglal el a regionális szervezetek megalakítása. A módosítás a székelyföldi területi szervezetek igényének tesz eleget; ennek megfelelően két vagy több területi szervezet regionális struktúrát hozhat létre. Nem kötelező, de ha van erre igény, akkor az RMDSZ újalapszabályzata erre lehetőséget ad. Ennek a módosításnak vegyes volt a fogadtatása, de az alapszabályzat-módosító bizottság egyetértett vele, hiszen az RMDSZ-ben az alulról jövő kezdeményezéseknek helyet kell biztosítani. A regionális szervezetek struktúrájára, működésére vonatkozó részleteket nem az Alapszabályzat tartalmazza, hanem a megalakuló testületek fogják azokat kidolgozni.
A regionális építkezés kapcsán mindenképpen meg kell említeni a regionális önkormányzati tanácsok létrehozásának szándékát. Alapját az a felismerés jelenti, hogy önkormányzataink problémái nem egységesíthetők, hiszen nyilvánvalóan nem lehet egy kalap alatt tárgyalni egy székelyföldi és egy bánsági polgármester, vagy akár tanácsos feladatait, gondjait. A javaslat szerint az RMDSZ három regionális önkormányzati tanácsa jön létre. A székelyföldi Hargita, Maros, és Kovászna megyét fogja majd át; a partiumi Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy megyékből áll, a belső-erdélyi pedig Kolozs, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben, Krassó-Szörény megyét tömöríti.
Döntéshozatali szintek
Az alapszabály-tervezet értelmében létrejönne egy kétszintű országos politikai döntéshozatali struktúra, amely a szövetségi elnökségből, illetve a Szövetségi Állandó Tanácsból állana.
A szövetségi elnökségben helyet kapna szövetségi elnök mellett a politikai alelnök, a legalább két mandátumot letöltött volt szövetségi elnökök, a főtitkár, a parlamenti frakcióvezetők, az SZKT elnöke, de a tagok között lenne az RMDSZ-szel együttműködő országos ifjúsági egyeztető tanács képviselője, illetve minden olyan megye RMDSZ-szervezetének elnöke, ahol a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a magyarság aránya legalább 15 százalékos. Végül bekerülne a szórványmegyei szervezetek évente változó egy képviselője és az Országos Önkormányzati Tanács elnöke.
A Szövetségi Állandó Tanácsot a szövetségi elnökség tagjai, a Kulturális Autonómia Tanács elnöke, a három regionális Önkormányzati Tanács elnöke, a platformok évente illetve a szórványmegyékben működő megyei szervezetek évente változó két-két képviselője alkotná.
Végül fontos új elem az is, hogy megalakul a Kulturális Autonómia Tanács; a testület a romániai magyar tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek, illetve rétegszervezetek képviseleti, érdekegyeztető, tanácsadó és – saját hatáskörén belül – döntéshozó fóruma lesz, amely a romániai magyar nemzeti közösség érték- és érdek-pluralizmusát jeleníti meg. Új Magyar Szó (Bukarest)