Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
RMDSZ Operatív Tanács /OT/
287 tétel
2003. november 14.
"Nyilvános vitára bocsátják a Csapó I. József-féle autonómia-statútumot - határozta el nov. 13-i sepsiszentgyörgyi munkaülésén a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) állandó bizottsága. Az esetleges módosító javaslatokat dec. 10-éig várják, majd dec. 12-éig véglegesítik a tervezetet. A dokumentumot legkésőbb jan. 6-áig el kell fogadnia az SZNT-nek, ezt követően terjesztik - a képviselők és a szenátorok segítségével - a parlament elé. Lefordították román, angol és német nyelvre a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által alapokmányként kezelt autonómia-statútum-tervezet szövegét. Itthon a román sajtóval igyekeznek megismertetni a statútum tartalmát, jövő héten pedig sajtótájékoztatót tartanak Budapesten és Bécsben is. Ügyészségi eljárás egyelőre senki ellen nem indult. Tulit Attila SZNT-alelnök reagált az alsó-háromszéki RMDSZ Operatív Tanácsának nov. 12-i állásfoglalására. Az Operatív Tanács úgy értékelte, hogy Horia Grama, Kovászna megye prefektusa és Adrian Casunean-Vlad PSD-képviselő cselekedeteivel és nyilatkozataival alkotmányos jogokat sértett, és a 89 előtti szekuritátés eljáráshoz hasonlították az SZNT ellen indított kivizsgálást. Az RMDSZ közleményét egyfajta állásfoglalásnak tekintjük, bár nem teljesen egyértelmű - fogalmazott Tulit. Szomorú, hogy a székelyföldi autonómiáról most sem ejtenek egyetlen szót sem, megpróbálják összemosni a székelyföldi regionális fejlesztési tervekkel." /Farkas Réka: Külföldre készül a Székely Tanács. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./"
2003. december 4.
"A magyarság megosztásának tekintetében nem rózsaszínű a jövőkép, vélekedett Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régiókról szóló kerettörvény tervezetére reagálva. Meglehet, jószándékkal íródott az autonómia-statútum, de a gyakorlati életben alkalmazhatatlan, mert a tömbmagyar székelyföldi és a szórványban levő partiumi megyék lehetőségei az autonómia-építésre teljesen mások. Tulajdonképpen csak Székelyföldön lehet megvalósítani az autonómiát, ezért Lakatos Péter úgy vélekedett, hogy az önkormányzatokat kellene jobban megerősíteni, több jól képzett magyart bevonni a munkába, kialakítva az eurorégiókat, mert hosszú távon ez ad esélyt a magyarság fejlődésére. Az RMDSZ és a Reform Tömörülés viszonyát tisztázó megbeszéléseken a Magyar Polgári Egyesület nem zárta ki azt sem, hogy önálló jelöltet indít a közelgő helyhatósági választásokon, ezért látja megosztottnak lehetőségeinket az elnök. A legutóbbi választmányi ülésen kilátásba helyezték a szövetség munkáját gátló belső ellenzék megregulázását, ezzel kapcsolatban Lakatos Péter elmondta, hogy az Operatív Tanács megkezdte az egyeztetéseket, s a dec. 20-i választmányi ülésen hozzák nyilvánosságra az eredményeket. /(Balla Tünde): Autonómiáról Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"
2004. március 11.
Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban elmondta, ha le is mondtak arról, hogy határidőket tegyenek a dokumentum egyes pontjai mellé, számon fogják kérni annak betartását. Elismerte, az idei együttműködési megállapodásba kevesebb konkrétum került, mint a korábbiakba. Ezek megvalósulására abban látta a garanciát, hogy a Szabadság-szobor ügyében is olyankor jött az előrelépés, amikor sokan már lemondtak arról. Arra a felvetésre, hogy az egyetemi karok ügyében nem történt előrelépés, és az új megállapodásba a tavalyinál lényegesen puhább megfogalmazás került, Markó leszögezte, nem puhább, de a szöveg valóban egy folyamat beindításáról szól. Markó nehezményezte, hogy a magyar oktatók is nyilvánosan kételyeket fogalmaztak meg a két kar életképességével kapcsolatban. Gazda Árpád megjegyezte, az Operatív Tanács által jóváhagyott változatban szerepelt, hogy a karokat a 2004–2005-ös tanévben be kell indítani, a megállapodásban azonban már nem volt a tanév meghatározása és annak konkrét vállalása sem, hogy létrehozzák a karokat. Markó ezt úgy magyarázta, hogy vita volt a kormánypárttal arról, hogy be tud-e indulni már az őszi tanévkezdéstől a két kar. Markó szerint a határidők hiánya nem veszélyezteti ez a számonkérhetőséget. /Gazda Árpád: Intő szoborállítás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./
2004. március 11.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa felhívásában javasolta, hogy az erdélyi magyar közösség együtt ünnepelje március tizenötödikét. /Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./
2004. május 6.
A hatalmon levők nyíltan sosem vallják be, hogy a jogállamiság csak akkor működhet, ha az ő érdekeiket szolgálja. Ennek beszédes példája az önkormányzati választásokat szabályozó törvény hónapokkal előbb elfogadott módosítása és a hozzájuk fűzött rendelkezések jóval későbbi közreadása. Ebben szerepet játszott az RMDSZ vezetősége is. Az RMDSZ-ből való kiábrándulás oka az a magatartás, amelyet a szervezet csúcsvezetősége tanúsít, amely a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetét egy szűk körű politikusréteg véd- és dacszövetségévé alakította. Az RMDSZ 1997-tel kezdődően segédkezik antidemokratikus törvények meghozatalában; gyakorlatilag eltörölte az Operatív Tanács és holdudvara tevékenységének számonkérését. Az RMDSZ nem hajlandó elismerni az MSZP-t, mert akkor nem lehetne a romániai magyarság egyetlen legitim képviselője, nem rendelkezne kizárólagosan a román és magyar államtól a romániai magyar politikai és civil szervezetek számára kiutalt pénzalapokkal, állapította meg Mitruly Miklós. /Mitruly Miklós, Szilágysomlyó: Üsd-vágd, nem apád? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
2004. július 17.
Aggodalmát fejezte ki az RMDSZ Operatív Tanácsa a tavalyi szerbiai választások óta egyre gyakoribb, a vajdasági magyar közösség tagjai ellen irányuló támadások és nemzeti alapú atrocitások miatt, olvasható a vezető testület elfogadott állásfoglalásban. Az RMDSZ határozottan elítéli a kisebbségekhez tartozó személyek zaklatását, fizikai bántalmazását, a magyar vezetőket ért fenyegetéseket, a sírgyalázásokat és a történelmi emlékek megrongálását. A szövetség értékeli a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a Magyar Nemzeti Tanácsnak az erőfeszítéseit, amelyek célja az ország vezetőinek és hatóságainak fellépése az atrocitások megszüntetése, a tettesek felelősségre vonása és a további incidensek megelőzése érdekében. A dokumentum felhívja az Európa Tanács és más nemzetközi intézmények figyelmét a jelenség súlyosságára. /B. T.: Az RMDSZ-t aggasztják a szerbiai atrocitások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
2004. július 17.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 6,5–7 százalékos eredményt szeretne elérni az év végi romániai parlamenti választásokon – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 16-án Marosvásárhelyen. A politikus az RMDSZ Operatív Tanácsának (OT) ülését követő sajtótájékoztatón nyilatkozott erről a kérdésről. Markó elmondta: az OT azt javasolja az RMDSZ területi szervezeteinek, hogy legyenek minél nyitottabbak, ezért a törvényhozók kijelölésére minél több helyen közvetlen urnás előválasztást szervezzenek. Az OT bizottságot hozott létre, amelynek az a feladata, hogy dolgozza ki az RMDSZ választási programját. Ezt a testületet Kötő József ügyvezető elnök vezeti, tagjai között található a szövetség több parlamenti képviselője és szenátora köztük Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő is. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a Velencei Bizottság mielőbb készítsen összehasonlító tanulmányt az ET tagállamaiban érvényben lévő vonatkozó jogszabályokról, ami kiindulópontja lehet egy olyan ET-ajánlás elfogadásának, amely lehetővé teszi a nemzeti kisebbségek arányos és méltányos jelenlétét helyi és országos szintű törvényhozási és végrehajtási intézményekben Európa minden országában. /Az RMDSZ készül a parlamenti választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
2004. július 19.
A kampány véget ért, és kezdődik a kampány – jelezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 17-én Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. A választási előkészületek kapcsán beszámolt az Operatív Tanács (OT) júl. 16-i marosvásárhelyi ülésén elhangzottakról is. Aug. 25-ig ki kell dolgozni az RMDSZ választási programját, beleértve a különböző autonómiaformák megteremtését is. Az RMDSZ a parlamenti választásokat megelőzően is főképpen közvetlen, urnás, illetve, ahol erre nincs lehetőség, közvetett módszerrel választja ki képviselő- és szenátorjelöltjeit. Az indulási lehetőséget mindenkinek biztosítani szeretnék. Markó elismerte: a magyarok között van elégedetlenség a nemzeti program miatt, ezért az RMDSZ-nek le kell szögeznie, hogy az autonómia kérdését hangsúlyosan képviseli. Mások a szociális program – nyugdíj, munkahely, segélyprogramok – miatt elégedetlenek az RMDSZ-szel. Van esély arra, hogy megszólítsák a román nemzetiségűeket is. – Markó Béla és a Demokratikus Új Baloldal RMDSZ Platform képviselői júl. 16-án tartottak megbeszélést a Párbeszéd a jövőért konzultáció-sorozat keretében. Bitay Ödön, a platform vezetője hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság politikai konszenzusát az RMDSZ-en belül kell kialakítani. A Párbeszéd a jövőért keretében júl. 17-én Kolozsváron Markó Béla és Kötő József oktatási és egyházügyi ügyvezető alelnök az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) Nagy Gábor elnök által vezetett küldöttségével találkozott. Az OMDSZ vezetői kérték: az RMDSZ keresse meg a román diákszervezetekhez hasonló pénzügyi támogatási lehetőségeket is számukra a kormányintézményektől, valamint az Oktatási Minisztériumtól. Az együttműködés volt a központi témája júl. 17-én a Romániai Magyar Közgazdász Társasággal (RMKT) folytatott megbeszélésének is. A két szervezet munkájában bizonyos fajta párhuzamosság létezik, szakmai és stratégiai kérdésekben nem támaszkodnak kellőképpen egymásra. /Erős, felkészült, hozzáértő, elkötelezett frakció a cél. Markó Béla: Mindenkinek éreznie kell azt, hogy beleszólhat közösségünk életébe. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2004. július 19.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa júl. 16-án elfogadta az RMDSZ parlamenti választási programjának alapelveit. Ezek között szerepel a nemzeti kisebbségek egyéni és közösségi jogainak kiszélesítése, a közösségi autonómia-formák jogi és intézményes feltételeinek megteremtése, a közigazgatás decentralizációja, a helyi közigazgatás átalakítása valós önkormányzatokká, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezése, a magyar közösség képviseletének biztosítása minden fontos központi, regionális és helyi intézményben, újabb anyanyelvű önálló oktatási- művelődési- és sajtóintézmények létrehozása és működtetése. /Az RMDSZ parlamenti választási programjának alapelvei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./
2004. augusztus 26.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT) aug. 25-én ülésezett Marosvásárhelyen. Párbeszéd az autonómiáért címet viseli az RMDSZ választási programja – jelentették be az RMDSZ vezetői. Frunda György bejelentette: harmadszorra nem vállalja az államfő-jelöltséget, így egyelőre csak az biztos, hogy az RMDSZ-nek lesz jelöltje a novemberi államelnök-választáson. Az RMDSZ OT ülése után tartott sajtótájékoztatón Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte, hogy a következő parlamenti ciklusban jó esélyeket lát a kulturális autonómia megvalósítására, amelynek egyes elemei már léteznek, és a romániai közigazgatás decentralizálásával a területi autonómia is létrehozható. Elfogadták az előválasztásokra vonatkozó szabályzatot is. Markó Béla hangsúlyozta: az új szabályzat lehetővé teszi, hogy minden magyar beleszólhasson abba, hogy ki képviseli az erdélyi magyar közösséget a bukaresti törvényhozásban. Most nem csak az RMDSZ-tagok szavazhatnak a képviselő- és szenátorjelöltekre, hanem a magyarigazolvánnyal rendelkezők is részt vehetnek a belső előválasztásokon. Frunda György szenátor elmondta: nem volt semmilyen politikai üzenete annak, hogy nem vette át személyesen aug. 20-án a legmagasabb magyar állami kitüntetést. Markó Béla elmondta: még nem tudják, hogy mikor tartják meg a magyarországi és a határon túli magyar szervezetek találkozóját (MÁÉRT), hiszen az ülés a magyarországi kormányválság miatt várhatóan tolódni fog az eredeti időponthoz képest. /B. T.: Magyarigazolvánnyal is lehet szavazni az előválasztásokon. Frunda György harmadszor nem vállalja az államfő-jelöltséget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2004. augusztus 28.
Elmarad a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szeptember 11-ére tervezett ülése. Szabó Vilmos államtitkár aug. 27-én Budapesten úgy nyilatkozott, Medgyessy Péter megbízásából levélben tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit a halasztásról. A Máért ülését a kabinet többször elhalasztotta már, kiváltva ezzel a határon túli vezetők egy része és a magyar parlamenti ellenzék bírálatát. Az RMDSZ Operatív Tanácsának legutóbbi ülésén Markó Béla szövetségi elnök is úgy nyilatkozott: reméli, nem tolódik ismét nagyon el a betervezett találkozó. Szabó Vilmos elmondta azt is: a Máérttal ellentétben a magyarországi és a szomszédos országok parlamentjei magyar képviselőinek szept. 10-ei találkozóját az eredeti menetrend szerint megtartják. /Elmarad a Máért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2004. szeptember 4.
Szept. 3-án ülésezett az RMDSZ legmagasabb vezetőiből álló Operatív Tanács (OT), délután pedig a megyei elnököket tömörítő Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) egyeztetett. Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét javasolta az RMDSZ államelnök-jelöltjének mind az OT, mind a TEKT. A Transindex értesülései szerint a javaslat elfogadása előtt Horváth Andornak, a Korunk című havilap szerkesztőjének neve is szóba került lehetséges államelnökjelöltként. A neves fordító csak abban az esetben vállalta volna a versenyt az államelnöki székért, ha nem Markó Bélával kellett volna megmérkőznie. Az RMDSZ-nek eddig majdnem féltucat államfő-jelöltje van. /B. T.: Markót javasolja államfőjelöltnek az OT és a TEKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
2004. december 1.
Az RMDSZ kész vállalni a kormányzás feladatát, mivel a romániai magyar közösségnek érdeke, hogy aktív szerepet vállaljon a döntéshozatalban is – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szövetség Operatív Tanácsának bukaresti ülése után. Nem fognak támogatni egy olyan kormányt, amely akár csak hallgatólagosan is együttműködik a Nagy-Románia Párttal. /B. T.: Nincs döntés még arról, melyik elnökjelöltet támogatja az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2004. december 4.
Még mindig nem döntött az RMDSZ arról, hogy kit támogat az államelnök-választás második fordulójában. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a szövetség vezetőitől azt kérte, hogy a román pártokkal való tárgyalásokon magyar alprefektus és több magyar vezető kinevezését követeljék a megyei hivatalok igazgatói tisztségeibe, valamint a Kolozsváron magánszemélyek által birtokolt ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítását képviseljék. Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) dec. 3-án Marosvásárhelyen ülésezett. Ugyanott tárgyalt az Operatív Tanács (OT) is, amelyen a szövetség vezetői egyebek között a területi szervezetek által fontosnak tartott célkitűzéseket leltározták. A TEKT-en is megerősítést kapott a megyei elnökök részéről az, hogy az RMDSZ vállalja a kormányzati szerepet. Kónya-Hamar Sándor szabad kezet kért, hogy kizárólag csak az itteniek dönthessenek a D. A. Szövetséggel való együttműködés folytatásáról. A székelyföldi RMDSZ-vezetők azt hangsúlyozták, hogy tisztázni kell, hogy a szervezet programjában szereplő autonómia alatt területi autonómiát értenek-e, és erre vonatkozóan törvénytervezetet is ki kell dolgozni. Dec. 3-án marosvásárhelyi hivatalában Markó fogadta Adrian Nastase kormányfőt, aki erdélyi körútja keretében érkezett a városba. borbély): Magyar alprefektust kér a Kolozs megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2004. december 8.
Dec. 7-én ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT), amelynek napirendjén a Szociáldemokrata Párt, a Román Humanista Párt és az RMDSZ szakértői által folytatott kormányprogram-harmonizálás szerepelt. Az RMDSZ szakértőinek dec. 7-i megbeszélésén Adrian Nastase miniszterelnök is részt vett. Az RMDSZ-t Borbély László, Winkler Gyula és Kelemen Hunor képviselték. Takács Csaba elmondta, nagy hangsúlyt fektetnek a kisebbségi törvénytervezethez tartozó autonómiaformákra is. Takács szerint az államelnök-választás második fordulójában azért kell Adrian Nastaséra szavazniuk a magyaroknak, mert értesüléseik vannak arról, hogy Traian Basescu tárgyalásokat folytatott a Nagy-Románia Párttal (NRP). Az OT tagjai elvi döntést hoznak a kormánykoalícióban való részvétel kérdéséről. /B. T.: A nagy-romániásokkal szövetkezne a D. A. Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2004. december 10.
Minden magyar nemzetiségű választópolgár saját döntésére kellett volna bízni, hogyan voksol a vasárnapi elnökválasztáson, nyilatkozta Eckstein–Kovács Péter szenátor, aki kifogásolta az RMDSZ Operatív Tanácsának javaslatát, amely Adrian Nastase támogatását ajánlotta. Eckstein szerint az RMDSZ-nek a D.A. Szövetséggel is tárgyalnia kellett volna, bár a Nagy-Románia Párt nélkül minimális esély lenne RMDSZ–D.A. többségi kormány kialakítására. /Eckstein kifogásolja Nastase támogatását. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
2004. december 14.
Ha okosabban politizált volna az RMDSZ, a magyar választók ma jobb közérzettel követhetnék a bukaresti politika fejleményeit. Nastase úgy aratta Hargita megyében a legnagyobb arányú győzelmét, hogy közben a kettős állampolgárság ellen kampányolt. Ha a D.A. Szövetség vezetőinek olyan magyar politikusokkal kell tárgyalniuk, akiket maguk is köpenyegforgatónak, megvásárolhatónak tartanak, a tárgyalás magyar szempontból kevesebb eredménnyel kecsegtet. Az RMDSZ Operatív Tanácsa vét a magyar érdek ellen, ha azokat a szenátorokat, képviselőket küldi a D.A. Szövetséggel tárgyalni, akiket személyes gazdasági érdekeik a PSD-s bárókhoz kötik, írta Gazda Árpád. /Gazda Árpád: A hibaigazítás esélye. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./
2004. december 15.
"A két választási forduló közötti időszakban aggodalommal szereztünk tudomást arról, hogy az RMDSZ »központi bizottságaként« működő Szövetségi Operatív Tanács, magyar közösségünk demokratikus felhatalmazása nélkül, egyoldalú módon Adrian Nastase elnökjelölt oldalára állott, és az ő megválasztatása érdekében kampányolt. Tizenöt esztendővel Temesvár, a Ceausescu-féle diktatúra bukása után elfogadhatatlannak tartom, hogy a magyarok szövetsége pártos módon az utódkommunista Szociáldemokrata Párt jelöltjét támogassa. Magyar mivoltomban viszont szégyellem magam, hogy a képviseletünket totalitárius formában kisajátító RMDSZ újból csak azon erők oldalára állott, amelyek az elmúlt tizenöt év romániai kudarcáért, az igazi rendszerváltozás elmaradásáért leginkább felelősek" – áll Tőkés László püspök nyilatkozatában. A püspök gratulált Basescunak. /Tőkés gratulál Basescunak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2004. december 16.
Elnapolta az RMDSZ az együttműködési szerződés aláírását az SZDP+RHP szövetséggel, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök dec. 15-én. Hangsúlyozta: az RMDSZ folytatni fogja az egyeztetéseket mind az SZDP+RHP szövetséggel, mind az ellenzéki koalícióval. Elmondta: jelen pillanatban az SZDP–RHP–RMDSZ, illetve a nemzeti kisebbségek összefogásával létrejöhet parlamenti többség, de azt is figyelembe kell venni, hogy az államfő Traian Basescu lett, aki az ellenzéki Tariceanut fogja felkérni kormányalakításra. Markó bejelentése után megjelent az RMDSZ bukaresti székházában Viorel Hrebenciuc, a jelenlegi kormánypárt alelnöke, és beült az RMDSZ Operatív Tanácsa tanácskozására. Dec. 14-én Traian Basescu és Calin Popescu Tariceanu, az NLP–DP szövetség társelnökei és az RMDSZ képviselőivel, Markó Bélával és Verestóy Attilával találkoztak, elemezték az együttműködési lehetőségeket. /B. T., Sz.K.: Elmaradt az SZDP–RHP–RMDSZ szerződés aláírása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2004. december 16.
Dec. 15-én Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy továbbra is a Szociáldemokrata Párt és a Humanista Pártszövetség, valamint az RMDSZ és a kisebbségi képviselőkkel közösen alkothatnának parlamenti többséget. Mivel a választások második fordulójának eredményeképpen Traian Basecu nyerte el Románia államelnöki tisztségét, és bejelentette, hogy a D.A szövetség állít miniszterelnököt, az RMDSZ nyitott a tárgyalásokra ezzel a politikai alakulattal is. /(Márton Adél Evelin): Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2004. december 17.
Toró T. Tibor nem tartotta bölcsnek az RMDSZ Operatív Tanácsának és elnökének azon döntését, hogy a második körben a szociáldemokrata elnökjelölt támogatására hívja fel a magyarságot. Emlékeztetett, hogy Temes megyében az emberek lelkiismeretére bízták a döntést. Temes megyében a magyarság többsége a DA elnökjelöltjére voksolt. A jelenlegi helyzetben a bölcs megoldás az lenne, hogy az RMDSZ világos jelzést adjon a DA-nak, és egyben világos üzenetet választóinak is” –fejtette ki Toró T. Tibor. /László Árpád: Toró T. Tibor a választások utáni politikai helyzetről. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./
2004. december 20.
Az RMDSZ megváltoztatta a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) tervezett egyezséggel kapcsolatos álláspontját, és átállt a liberális–demokrata D. A. Szövetséghez. A dec. 18-án Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elsöprő többséggel megbízta Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy az ellenzéki pártszövetséggel folytassa a tárgyalásokat közös kormánykoalíció kialakításáról. Lakatos Péter, Bihar megyei képviselő szerint az RMDSZ-nek nem szabad mindenáron kormányzati szerepvállalásra köteleznie magát. Verestóy Attila szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az új tárgyalópartner sem lesz barátságos. Toró T. Tibor parlamenti képviselő úgy vélte, hogy az ellenzékkel kötendő esetleges egyezség alapvető feltétele legyen a kulturális és regionális autonómia. Markó Béla nem zárkózott el az RMDSZ átépítésének gondolatától sem. Frunda György szerint a szövetségben nincs mit keresniük azoknak, akik román párt listáján indultak a helyhatósági, vagy a parlamenti választásokon. Eckstein-Kovács Péter leszögezte: nem ért egyet az ilyen "boszorkányüldözéssel". Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei képviselő fogalmazta meg a legkonkrétabb elképzelést: az SZKT-ban elengedhetetlenül szükség van legalább négy-öt politikai irányzatra, amelyek majd megvitathatják a testületben felmerülő kérdéseket. A testület a magyar állampolgárság ügyében is állást foglalt. Az erről született dokumentumban az RMDSZ emlékeztetett, hogy a december 5-i népszavazáson Magyarország népe valójában nem utasította vissza a kettős állampolgárság eszményét, ezért a továbbiakban ki lehet alakítani megfelelő megoldást a magyarországi politikai életben. Az SZKT megbízta az RMDSZ vezetőségét, hogy továbbra is kezdeményezőként lépjen fel a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése érdekében. Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) üzenetét szerette volna felolvasni. A dokumentumban Tőkés László EMNT-elnök kifejtette: az RMDSZ-nek semmi keresnivalója nincsen a "történelem által régóta meghaladott Iliescu-rezsim" oldalán. Torónak végül nem engedték meg, hogy a szöveget felolvassa. A gyűlés végén a politikusok megünnepelték az RMDSZ 15. születésnapját és kiosztották az Ezüstfenyő Díjat. A huszonhét személy között a szervezet országos és helyi személyiségei egyaránt megtalálhatók. /Borbély Tamás: Átállt az RMDSZ a D. A. Szövetséghez. Az SZKT elsöprő többséggel támogatta az ellenzékkel való együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Eckstein-Kovács Péter kimondta, hiba volt Nastase támogatása, és köszönetet kell mondani azoknak is, akik a jó oldalra szavaztak. A szenátor Verestóy Attilának válaszolt ekképpen, aki azt hangoztatta: nehogy a végén azok dicsőüljenek meg, akik nem úgy tettek, ahogy az SZOT határozta. Toró T. Tibor azt javasolta, kérjen bocsánatot a szövetség azoktól a szavazóktól, akik ma szégyenlik, hogy tanácsára Nastaséra szavaztak. Ráduly Róbert az RMDSZ amnéziájára emlékeztetett. Arra, hogy magyarázat nélkül lépett túl a szövetség azon a fél évvel ezelőtt hangoztatott álláspontján, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság nem egyeztethető össze egymással. Ráduly csíkszeredai polgármester szerint köszönetet kellene mondani Patrubány Miklósnak azért, hogy az állampolgárság ügyét az RMDSZ-szel is elfogadtatta, és Mádl Ferencnek, amiért olyan időpontra tűzte ki a magyarországi népszavazást, hogy annak kampánya az RMDSZ parlamenti bejutását is segítette. Az ülésvezető megtagadta a szót Izsák Balázstól, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnökétől, aki Csapó József levelét szerette volna felolvasni. Frunda kijelentette, az SZNT nem tartozik az RMDSZ platformok közé, képviselői nem léphetnek mikrofon elé. Írásában Csapó arra intette az SZKT tagjait, hogy kötelezzék a szövetség vezetőségét a választási kampányban hangoztatott autonómiaprogram melletti kitartásra. Frunda György azt sem engedélyezte, hogy felolvassák a forradalom 15. évfordulója alkalmából tartott temesvári rendezvények résztvevőinek üzenetét. A Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok által jegyzett dokumentum elutasítása ügyében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: „nem lehet a hátsó kiskapun RMDSZ-ellenes nyilatkozatot becsempészni” az SZKT ülésére. A sajtó számára kiosztott üzenet „RMDSZ-ellenessége” abban állt, hogy megalkuvás nélküli partneri román–magyar kapcsolat kialakítására kérte a szövetség döntéshozóit, és emlékeztetett a választási kampányában hangoztatott autonómia-jelszóra. „Tekintse az SZKT az autonómia ügyét az esetleges kormányzati együttműködés és Románia európai integrációja előfeltételének” – fogalmazott a dokumentum. /Gazda Árpád, Szucher Ervin: Az RMDSZ feledékeny átállása. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./
2004. december 28.
Calin Popescu Tariceanu kijelölt miniszterelnök dec. 26-án ismertette kormányát, a képviselőház és szenátus dec. 28-án dönt arról, hogy bizalmat szavaz-e vagy sem a kabinetnek. A parlamenti szakbizottságok dec. 27-én hallgatták meg a miniszterjelölteket. A leendő kormányban mind az RMDSZ, mind pedig a Demokrata Párt (DP) és a Román Humanista Párt (RHP) egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott. Az RMDSZ erre a posztra Markó Bélát, a DP Adrian Videanut, az RHP pedig George Copost delegálta. A 24 tagú kabinetben a liberálisok tíz, a demokraták nyolc, az RMDSZ négy, a humanisták pedig három tárcát szereztek (az NLP-nek jutó miniszterelnöki tisztséget is beleértve). Markó a művelődési-, oktatási- és integrációs tárcák munkáját fogja koordinálni, Videanuhoz a gazdasági, Coposhoz pedig az üzleti élettel, a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos tárcák tartoznak majd. A gazdasági tárca a humanistáké, a 35 éves Codrut Seres személyében. Monica Macovei, az Emberi Jogok Védelméért Szövetség – Helsinki Bizottság vezetője kerül az igazságügyi tárca élére. A belügyi tárcát Vasile Blaga (DP), a védelmi tárcát pedig a Fehér megyei tanács elnöke, Theodor Athanasiu (NLP) vezeti. Külügyminiszter az alig 36 éves Mihai Razvan Ungureanu (NLP) lett, a 35 éves Ionut Popescu (NLP) pedig pénzügyminiszter. Mircea Micleát kérték fel az oktatási tárca vezetésére. Miclea a Babes–Bolyai Tudományegyetem legfiatalabb professzora, aki jelenleg a pszichológia tanszéket vezeti. Az RMDSZ Operatív Tanácsa dec. 25-én úgy döntött, a szövetség a területi szervezetekért és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnököt, a 33 éves Nagy Zsoltot kéri fel a távközlési és informatikai minisztérium vezetésére. A kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Borbély László a szállítás- és lakásügyi, valamint a turizmusért felelős minisztériumhoz tartozó középítkezési és területrendezési részleg felügyeletével megbízott miniszter lesz, Winkler Gyula volt Hunyad megyei parlamenti képviselő pedig a gazdasági minisztériumhoz tartozó kereskedelmi részleget vezeti majd. Ioan Bolcas, a Nagy-Románia Párt alelnöke kifejtette, soha nem fognak egy olyan kabinetnek bizalmat szavazni, amelynek "az irredenta RMDSZ" is tagja. /Sz. K.: Ma szavaz a parlament a Tariceanu-kormányról. Négy RMDSZ-es miniszter: Markó, Borbély, Nagy Zsolt és Winkler Gyula. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2005. január 19.
További négy államtitkár személyéről döntött január 18-án Bukarestben az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az Operatív Tanács a következő személyeket javasolja államtitkári tisztségekbe: Demeter Attilát az Ipari- és Szolgáltatásügyi Minisztériumba; Korodi Attilát a Környezetvédelmi Minisztériumba, Kötő Józsefet a Nevelésügyi- és Kutatási Minisztériumba, Székely Ervint pedig az Igazságügyi Minisztériumba. /Újabb RMDSZ-es államtitkárjelöltek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2005. január 20.
Január 18-án az RMDSZ Operatív Tanácsa további négy államtitkár személyéről döntött. Az Igazságügyi Minisztériumba Székely Ervint javasolja államtitkári tisztségbe a szövetség. Az elmúlt tizenkét évben az alsóház jogi bizottságában képviselőként tevékenykedő Székely Ervin kifejtette: nem túlzás azt állítani, az igazságügyi tárcán áll vagy bukik, hogy 2007-ben Románia csatlakozik-e az unióhoz. Jelenleg 24 szervezet harcol a korrupció ellen, ezért a sok bába között elvész a gyermek. Székely véleménye szerint egyetlen intézménybe kellene összevonni a korrupcióellenes szervezeteket, alá kellene rendelni a parlamentnek. Ami az államtitkári posztoknak az algoritmus szerint történő elosztása körüli miniszteri tiltakozásokat illeti, Székely Ervin elmondta: a minisztereknek tudomásul kell venni, hogy ez egy politikai kormány. A politikai pártok egyezsége biztosíthatja a parlamenti többséget és a stabil kormányzást. /Köllő Katalin: Székely: Az igazságügyi tárcán áll vagy bukik a csatlakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
2005. január 22.
Az RMDSZ számára rendkívül sikeres volt az államtitkárok kiválasztását célzó folyamat, mert ezáltal valóban szakmailag és politikailag egyaránt felkészült személyeket sikerült kiválasztani e tisztségekre – jelentette ki Markó Béla államminiszter január 21-én Marosvásárhelyen az RMDSZ Operatív Tanácsának ülése után tartott sajtóértekezleten. Az integrációs tárca államtitkári tisztségére RMDSZ részről Csutak Istvánt jelölik. Markó jelentős előrelépésnek tekinti azt is, hogy az RMDSZ-nek Niculescu Tóni személyében államtitkárt neveztek ki a külügyminisztériumban. Markó január 23-án és 24-én Tariceanu miniszterelnökkel hivatalos látogatást tesz Brüsszelben, ahol az Európai Unió illetékeseivel találkoznak. /Folytatódott az államtitkárjelöltek meghallgatása. Marosvásárhelyen ülésezett az Operatív Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
2005. január 22.
Markó Béla államminiszter elmondta, hogy minden államtitkári posztra 3-4 jelölt volt, ezek egyszer átmentek az RMDSZ ügyvezető elnökség szűrőjén, ezután hallgatta meg őket az OT. Az államtitkárok egy részét kinevezték: a gazdasági minisztériumba Demeter Attilát, a környezetvédelemhez Koródi Attilát, a külügyminisztériumba Niculescu Antont, a kisebbségvédelemhez Markó Attilát, illetve Cseke Attilát a kormányfőtitkárságra. A meghallgatások nyomán Kötő József képviseli az RMDSZ-t az oktatási minisztériumban, és Csutak István az integrációs minisztériumban. Az RMDSZ két platformja, a Katona Ádám vezette EMK, illetve Vekov Károly platformja „terjedelmes igénylistát szerkesztett egybe arról, hogy az új szerepben az RMDSZ és a szövetség tisztségviselői mit is kell tegyenek. Másfelől, az MPSZ is bejelentette, hogy úgymond „monitorizálás” alá helyezi az RMDSZ-t.” Markó elmondta, hogy nem esett szó erről az Operatív Tanácson. /Mózes Edith: Markó Béla: Kritika nélkül könnyen tévútra kerülhet bárki. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./
2005. január 24.
Hatra emelkedett a Tariceanu-kormányban az RMDSZ-es államtitkárok száma, miután a miniszterelnök a hétvégén jóváhagyta Kötő József kinevezését az oktatási tárcához. Az RMDSZ Operatív Tanácsa Csutak Istvánt javasolta államtitkárnak az integrációs minisztériumba. Kötő Józsefet elsősorban a kisebbségi oktatással foglalkozik majd a tárcánál. Emlékezetes, hogy Mircea Miclea miniszter korábban többször hangsúlyozta, nem szívesen dolgozna együtt az RMDSZ által javasolt államtitkárral, különösen, ha beosztottja a felsőoktatásért felelne. Az RMDSZ Székely Ervin jogászt, volt Bihar megyei képviselőt javasolta államtitkárnak az Igazságügyi Minisztériumban. Takács Csaba ügyvezető elnök leszögezte: kitartanak álláspontjuk mellett azután is, hogy a tárcánál magyar nemzetiségű államtitkárt neveztek ki Kibédi Katalin volt szatmárnémeti törvényszéki főügyész személyében. /Cseke Péter Tamás: Hat RMDSZ-es államtitkár: Kötő után Csutak következik. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./
2005. január 26.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa integrációs tárca államtitkári tisztségére Csutak Istvánt, a Gyulafehérváron székelő Regionális Fejlesztési Ügynökség Hargita megyei munkatársát jelölte. Csutak az RMDSZ választási programjában tett ígéretek teljesítését tartaná szem előtt. „A legnagyobb feladat számomra a fejlesztési régiók átszervezése lesz, ez egyszerre szakmai és politikai feladat is.” – hangsúlyozta Csutak. Továbbá több információ eljuttatását tartja fontosnak a potenciális pályázókhoz. /Köllő Katalin: A régiók átszervezése a legnagyobb feladat. RMDSZ-es államtitkárjelölt az integrációs tárcánál. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
2005. február 1.
Hála az RMDSZ Operatív Tanácsának, a parlamenti választásokon, illetve az előválasztásokon kikopott honatyák jobbnál jobb prefektusi, államtitkári székhez jutnak, írta Simó Erzsébet, a lap munkatársa. Háromszéken egyelőre mélységes titok övezi a leendő intézményvezetők névsorát. Úgy tudni, a kulisszák mögött minden székért kegyetlen küzdelem folyik. Meglepetés érte a magyar államtitkárok nevesítésekor, jegyezte meg, például a volt Bihar megyei képviselőnek, Székely Ervinnek az egészségügyi államtitkári tisztségbe való kinevezése. Az előválasztásokon Székely harmadik lett, ami azt jelenti, hogy saját hívei között sem elismerésnek. Több mint tíz évig volt képviselő, de alig hallatta hangját. Publicisztikája ellenben figyelemfelkeltő volt, a pártaktivista tipikus megszólalása miatt. Székely Ervin annak idején a Bihari Naplóban amatörizmussal vádolta meg az autonómiastatútum elkészítőit, a Krónikában meg azt nyilatkozta, hogy ,,ilyesmit még Adolf Hitler sem merészelt volna papírra vetni”. Nos, ez az ember államtitkári székébe huppant. /Simó Erzsébet: Jótett helyébe jót várj! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 1./ Székel Ervin idézett nyilatkozata: Pengő Zoltán: Hitler és a székelyföldi autonómia. = Krónika (Kolozsvár), 2004. márc. 8./