Kapy István, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke tárgyalt Teodor Maghiarral, a Nagyváradi Egyetem rektorával az intézetben esetleg indítandó magyar szakokról. Maghiar rektor továbbra is fenntartotta ígéretét a magyar szakok beindítására. A hallgatóknak kellene kérvényezni a magyar szak beindítását. /Szeghalmi Örs: Magyar egyetemi szakok. Az kérvényezhet, aki bejutott. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 27./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület visszakapta a jogtalanul elkobzott püspöki székházát. A püspökség felszólította a székházban működő intézményeket, köztük a Bihar megyei RMDSZ-t, hogy költözzenek ki. Erre 3 hónap türelmi időt adtak. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke kérdésünkre elmondta, hogy 10 éves szerződésük van, ami egészen pontosan 2000. március 19-én jár le. Az RMDSZ beadta kérelmét új székház kiutalására. Az RMDSZ a püspökségtől jelenleg 369 négyzetmétert bérel, ebből 69-et használnak, a többi 300-at átadták a Sulyok István Főiskolának, azzal a kikötéssel, hogy azt az RMDSZ tanácskozások esetén használhassa. Az RMDSZ ígéretet kapott arra, hogy rövid időn belül megkapja az új székházat. /(Józsa Tímea): A szerződés 2000. március 19-én jár le. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

"Nov. 9-én a szenátus elfogadta az elkobzott mezőgazdasági és erdőterületek visszaszolgáltatását szabályozó törvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette, hogy az RMDSZ szenátusi csoportja támogatja a törvény elfogadását. Ennek ellenére Csapó József Bihar megyei RMDSZ-szenátor nem a törvény mellett voksolt. Markó Béla úgy értékelte: a romániai magyarság számára az elkobzott földterületek visszaszolgáltatását szabályozó törvény elfogadása az elmúlt három év legjelentősebb törvényhozási aktusa az oktatási törvény mellett. E jogszabály értelmében a kárvallottak több mint 90 százaléka visszajut tulajdonához. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Elfogadták a "Lupu-törvényt" Hátravan még a két ház közti egyeztetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"Ápr. 15-én Nagyváradon tartották meg A romániai magyarság és az RMDSZ az ezredfordulón című rendezvénysorozat második szakaszát Kisebbségi oktatáspolitika Romániában címmel. A megnyitón üdvözlő beszédet mondott Tőkés László református püspök és Kapy István, a Bihar megyei RMDSZ elnöke. Nagy F. István A romániai magyar közoktatás az ezredfordulón címmel tartott előadást, ismertette az 1998-1999 tanév beiskolázási adatait. A magyar nyelvű állami felsőoktatás esélyeiről szólva Kása Zoltán, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, hogy a Petőfi-Schiller Egyetem megvalósítható. Ez az új egyetem egyelőre nem befolyásolná a magyar nyelvű oktatást a Babes-Bolyain. Alaposan át kell gondolni a Babes-Bolyai, a Petőfi-Schiller és az alapítványi egyetem céljait és távlati stratégiáit. Tonk Sándor egyetemi tanár, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke Szándékok és lehetőségek az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében: a Sapientia Alapítvány címmel tartott előadást. Az alapítvány bejegyzése a Kolozsvári Törvényszék 2000. március 16-án hozott határozatával megtörtént. Április 14-én tartották meg a Kuratórium alakuló ülését és a korábbi megbeszélések alapján elkészítették azt a pályázat-tervezetet, melyet az elkövetkező napokban az Alapítvány közzétesz. A romániai magyar közvéleményben az egyetem kérdésében két álláspont ütközik össze. Az első az egyedüli járható útnak az egykori Bolyai Egyetem restaurációját tekinti, a második szerint élnie kell minden lehetőséggel, amely az anyanyelvű egyetemi oktatás bővítését segíti elő. A Sapientia Alapítvány távlati célként a teljes struktúrájú magyar universitás létrehozását tekinti. "Nem szabad azonosítani a magyar tannyelvű egyetemi oktatást a magyar egyetemmel."- mondta Tonk Sándor. Kötő József oktatási államtitkár a romániai magyar oktatás kormányzati szemszögéből vizsgálta meg a témát, végül Ríz Ádám, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkársága főosztályvezetője Magyar oktatáspolitika a határokon túl címmel tartott előadásában hangsúlyozta az akkreditálás fontosságát. /Józsa Tímea: Kisebbségi oktatáspolitika Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./"

A megyésítéskor a színmagyar Kőröstárkány községközponthoz csapták a környékbeli színromán falvakat, úgymond az etnikai arányokat kiegyensúlyozandó. Így aztán a kétezres lélekszámú Tárkánynak csak akkor lehet magyar polgármestere és magyar többségű önkormányzata, ha mindenki egységben szavaz. Ami meg is történt 1996-ban, csakhogy az akkor az RMDSZ színeiben megválasztott elöljáró nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Benedek Ferenc polgármester állítólag kiépítette a saját kliensrendszerét. S amikor ezt a szemére vetették, a magyarfaló sajtóhoz ment panaszkodni. Ennek ellenére, a Bihar megyei RMDSZ új vezetői - akik harcban állnak a Gábor Ferenc elnökölte tárkányi szervezet által nagy becsben tartott autonomistákkal - Benedek Ferencet támogatják. A kényes etnikai egyensúly miatt (51 százalékos volt az évtized elején a magyarság aránya a községben, de azóta folyamatos az apadás) érdemes ragaszkodni az egységes fellépéshez a helyi választásokon. A mostani előválasztáson Benedek alulmaradt, megállapították Illés Péter gazdamérnök győzelmét. A vereségébe beletörődni nem tudó polgármester másnap összeszólalkozott az egyik ivócimborájával, aminek duhajkodás, majd rövid kórházi kezelés lett a vége. Az eset kapóra jött a megyei vezérkarnak, nosza gyorsan érvénytelennek nyilvánították az előző napi előválasztást! Egy hét alatt talpra állították Benedeket, megszervezték a kampányát, beleértve a plakátolást is, majd pedig pár szavazatos többséggel kihozták győztesnek. Amennyiben a jelenlegi polgármester lesz az RMDSZ jelöltje, akkor még a legádázabb ellenfeleinek is mellette kell kampányolniuk. Amennyiben ugyani másik jelöltet is állítanak, egyikőjük sem győz, hanem valamely másik - román nemzetiségű - földijük. Dénes László szerint a tárkányi politikai-etnikai konstelláció számos erdélyi településre ráillik. A dilemmák hasonlatosak. A kőröstárkányi eset Dénes Lászlót arra emlékezteti, hogy 1994-ben Horn Gyula előbb kitörte a nyakát, majd megnyerte a választásokat Magyarországon. Huncut politológusok megkockáztatták: talán a szerencsétlenül járt emberke iránti össznépi együttérzés is közrejátszott a sikerben. - Másutt is voltak a kőröstárkányihoz hasonló esetek. Gyergyócsomafalván például, Nagyszalontán az urnához csődített romák billentették ki a mérleg nyelvét, Sepsiszentgyörgyön hoci nesze alapon neveztek ki némely jelölteket a megyei tanácsba, a Szilágyságban lakhely szerint osztották a ki a mandátumokat, Zágonban óránként írták át a választási jegyzőkönyvet. /Dénes László: A Horn-effektus Kőröstárkányban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 25./

Az RMDSZ Bihar megyei szervezete közleményt adott ki, leszögezve, hogy a szervezet elnöksége a történelmi magyar egyházak állandó és hűséges partnereként munkálkodik. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége nevében május 23-án keltezett körlevél az egység megőrzésére buzdítja a választóikat. A körlevél szerint egyes "hivatalos jelöltek nyilvánvaló szabálytalanság vagy tisztességtelenség útján, vagy éppen az Egyház indokolt és jogos ellenzése ellenében nyerték el jelöltségüket", ezért arra szólították fel a szavazókat, hogy ne nyújtsanak támogatást nekik. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete szerint Bihar megyében ilyen eset nem fordult elő, ezért nem érthetnek egyet e megállapítással. /A megyei RMDSZ közleménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

Stark László volt Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnök elemezte a választások nagyváradi eredményét. Választásról választásra csökkentek az RMDSZ jelöltjére adott szavazatok. Polgármester-választás: 1992-ben I. fordulóban 36.500 szavazatot, a II-ban 45.100 szavazatot kapott. 1996-ban az I. fordulóban 23.505 szavazat, a II-ban 30.200 szavazat. 2000 júniusában az I. fordulóban 16.737 szavazat, a II. fordulóban 24.079 szavazat. - A 16.737 szavazat az össz-szavazatoknak (68.611) csak a 24,4 %-a, holott Nagyváradon a magyarság részaránya 35-36 %. Ez bizony bukás a javából! - Nagyvárad polgárai (románok, magyarok) nem voltak megelégedve az addigi városvezetéssel. - A mostani választáson az RMDSZ Nagyváradon a tanácsosi listára 17.812 szavazatot kapott, ez 1075-tel több, mint amit Kapy István kapott, de ez is csak 26,4 %-a a 67.488 váradi össz-szavazatnak. Az eredmény tehát nagyon gyenge. - Nagyváradon nem is volt RMDSZ-kampány. Újabb problémát jelentett az Orbán-Kapy párharc. A tanácsosok Orbán Mihály alpolgármesteri jelölése mellett döntöttek. Ezután az Operatív Tanács /megtudta, hogy a tanácsosok Orbán Mihály mellett döntöttek/, gyorsan visszavette a jelölés jogát, és kimondták, hogy Kapy az RMDSZ alpolgármester-jelöltje. Kapy István azonban csak 16.737 szavazatot kapott, tehát megbukott! /Stark László volt megyei RMDSZ-ügyvezető elnök (1992-1997): Hogyan tovább, RMDSZ? = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Nagyvárad-Olaszi református templomban főpásztori feddésben részesítette a Bihari Naplót, mert nem közölte a Nagyváradi Gyülekezeti Szövetség Elnökségének és a Nagyváradi Presbiteri Szövetségnek a Bihar megyei RMDSZ Küldöttgyűléséhez intézett, a parlamenti jelöltállítással kapcsolatos állásfoglalását. Ez az állásfoglalás megnevezte azt a három jelöltet, aki a két testület véleménye szerint "Románia Parlamentjében egyházunk és hívő népünk érdekeit messzemenően képviselheti". Az Állásfoglalás kemény fordulattal zárult: "Abban az esetben, ha javaslatunkat figyelmen kívül hagyják, kénytelenek leszünk felülvizsgálni az eddigi választásokon nyújtott maradéktalan támogatásunkat." A szerkesztőbizottság a nevesítés, illetve a kizárólagos jellegű zárómondat miatt tekintett el a dokumentum közlésétől. A 3000. számát ünneplő lap így akarta elkerülni a látszatát is annak, hogy bármelyik jelölt javára vagy bármelyik jelölt kárára korteskedik. /Szilágyi Aladár: Szívesebben fogadtam volna a kenyeret. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./"

"Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének küldöttgyűlése szept. 2-i ülésén szavazott arról, hogy a parlamenti funkciót megcélzott tíz jelölt milyen sorrendben szerepeljen majd a hivatalos választási listákon. A szenátori lista első helyén Pete István szerepel majd, a képviselői lista élén pedig a sorrend: Szilágyi Zsolt, Fazakas László és Székely Ervin. Két jelenlegi RMDSZ-es honatya, Csapó I. József szenátor és Rákóczi Lajos képviselő az eredményhirdetés után azt kérték, hogy nevük ne szerepeljen majd a választási listán. A tíz jelölt öt-öt percben ismertette programját. Csapó I. József szenátor, agrármérnök, Fazakas László margittai református lelkész, Kovács Zoltán érmihályfalvi gépészmérnök, Pete István közgazdász, mezőgazdasági államtitkár, Rákóczi Lajos képviselő, érköbölkúti tanár, Sarkady Zsolt jogász, Székely Ervin képviselő, jogász, Szilágyi Zsolt képviselő, politikus és Varga Gábor vegyészmérnök, író, államtitkári rangú vezérigazgató összefoglalták, hogy mit szeretnének tenni, ha a román parlamentben képviselhetik a bihari, tágabb értelemben pedig az erdélyi magyarság érdekeit. Modok Gusztáv jogász, közgazdász, helyettes kormányfőtitkár betegsége miatt nem tudott megjelenni az ülésen, azt üzente a küldöttgyűlésnek, hogy "gondoskodjon tartalékmegoldásról". A szavazás eredménye: Pete István 176, Szilágyi Zsolt 166, Fazakas László 132, Székely Ervin 113, Csapó I. József 88, Kovács Zoltán 80, Sarkady Zsolt 76, Rákóczi Lajos 52, Varga Gábor 44, Modok Gusztáv 21 szavazat. - Szilágyi Zsolt megdöbbenéssel szólt arról, hogy az elkövetkezendő négy évben a parlamentben nem dolgozhat együtt Csapó Józseffel. Csapó szenátor megköszönte a bihari magyarságnak, hogy tíz évig szolgálhatta a nemzeti közösség ügyét, elmondta, hogy tudomásul veszi a rangsorolás eredményét, s kérte, hogy töröljék a választási listáról. Varga Gábor megígérte, hogy hűséges katonája marad az RMDSZ-nek, és kifejtette: tudomásul kell venni, hogy azt a középutat, amelyet ő következetesen képvisel, a megyei szervezetben ma nem értékelik. A volt területi elnök közölte, hogy számára nem szégyen a szenátori lista második helyén szerepelni. /Wagner István: A megyei RMDSZ jelöltjei a választásokra. Megtörtént a rangsorolás. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./"

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bejelentette, hogy kilép a bihari szervezetből, és a Kolozs megyeibe iratkozik be. Az erre vonatkozó közleményben a Bihar megyei RMDSZ vezetőségével szemben erőteljes kritika fogalmazódott meg. Kiss Sándor, a megyei RMDSZ választmányának elnöke reagált Tőkés László püspök döntésére. Megdöbbentette a közlemény, hogy az utóbbi egy-két évben erkölcsileg és politikailag mélyre süllyedt a Bihar megyei szervezet. Ezt nem tudja elfogadni. A Bihar megyei RMDSZ politikája nem tér el az országos RMDSZ politikájától. Kiss Sándor hangsúlyozta, hogy a püspök vádjával szemben minden idők legreprezentatívabb és legdemokratikusabban előkészített küldöttgyűlését tartották. A közlemény szerint Csapó szenátort célzatos módon eltávolították a képviselői, illetve szenátori jelöltek sorából. Kiss szerint Csapó szenátor maga döntött úgy, hogy nem kíván a végleges jelöltlistán szerepelni. /Wagner István: ,Minden szabályszerűen, a többség akarata szerint alakult" = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./

"Szeptember 1-jei hatállyal felbontották Szombati Zoltán munkaszerződését, aki a nagyváradi kábeltelevízió magyar adása, a TVS2 műsorigazgatója volt. Ez volt az utolsó lépés abban a folyamatban, amelynek nyomán megszűnt a magyar nyelvű műsor önállósága. Paul Pintea, a kábeltelevízió médiaigazgatója azt állította, hogy magyar nemzetiségű nézők is betelefonáltak a szerkesztőségükbe, azt kérve, hogy az anyanyelvű adás sugárzási idejét csökkentsék és a műsorszórás időpontját változtassák meg, mivel jobban érdekli őket a Magyar ATV-n látható műsor, amelynek frekvenciáján volt fogható a TVS2. "Egyébként is túlzásnak tűnt két helyi adót működtetni."- tette hozzá. Jelen pillanatban két óra a magyar nyelvű adásidő. A román nyelvű adás természetesen túlsúlyban lesz - fűzte hozzá az igazgató. A hírműsorok főszerkesztője, Bimbó Szuhai Tibor szerint az RMDSZ Bihar megyei szervezete segíthetett volna, ha jelzést küld a magántelevízió vezetésének arról, hogy hiányzik az önálló magyar adás. Ez azonban nem történt meg. /Szeghalmi Örs: Összevont kábeltévéműsorok. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 28./"

A Partiumi Keresztény Egyetem szept. 28-i ünnepi tanévnyitója előtt sajtótájékoztatót tartott Tőkés László püspök, dr. Kovács Béla rektor és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi tagja. Novemberben lenne tízéves a Sulyok István Református Főiskola, melynek jogutódjaként jött létre a Partiumi Keresztény Egyetem - közölte Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi elnöke. Szólt a magyar kormánynak az erdélyi felsőoktatás ügyét segítő hathatós támogatásáról. A kétmilliárd forintos keret első kedvezményezettje a Partiumi Egyetem lett: 400 millió forintban részesültek. Megkezdték az Arany János Kollégium felújítását, elkészült az új épületszárny és az egyházkerületi székház felújítási terve. Tőkés püspök hangsúlyozta: az ingatlanok helyzetétől függenek az egyetem fejlesztési kilátásai. A püspök kérte a Bihar megyei RMDSZ-t, hogy szabadítsa fel a református egyházkerületi székházban a használatukban lévő helyiségeket, mert a PKE-nek haladéktalanul szüksége lenne a helyiségekre. - Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy most már mind a hat egyetemi szaknak megvan az akkreditálása. A főiskolai szakok (nevezetesen a tanítóképző) akkreditálása folyamatban van. Szilágyi Zsolt képviselő közölte: Csapó I. József szenátorral ellátogatnak az akkreditációs bizottsághoz, hogy közreműködjenek az akkreditálás körüli gondok megoldásában. /Nem ellenség a magánegyetem! = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 29./

"Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

Nov. 21-én Nagyváradon, Ady Endre szobránál emlékeztek költő születésének 123. évfordulójára diákok, állami intézmények, civil szervezetek, iskolák képviselői. A koszorúzást a Kőrösvidéki Múzeum és az Ady Múzeum igazgatója, Aurel Chiriac, illetve Tóth János kezdte. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete nevében Kapy István elnök, Lakatos Péter alprefektus és Jakabffy László ügyvezető elnök rótta le tiszteletét. Az Ady Endre Középiskolát nagyszámú diáksereg kíséretében Jankó Szép Sándor igazgató és Tóth Márta aligazgató képviselte. Elhelyezték koszorúikat a Szigligeti Társulat, a Kiss Stúdió, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium, az Anna Nőszövetség valamint a Nagyváradi Magyar Diákszövetség képviselői. /Ady születésére emlékeztünk. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

"Jakabffy László, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy az egyik idei célkitűzésük az új RMDSZ-székház rendbetétele, hogy oda mihamarabb átköltözhessenek, a másik nagy feladat a szervezet átalakítása. Át kell dolgozni a jelenlegi körzeti rendszert, mert számos esetben kiderült, hogy a mostani nem szolgálja a hatékony tevékenységet. Az elképzelés az, hogy minden helyhatósági egységben - tehát községi szintig lemenve - mindenhol külön körzet működjön. - A tagkönyvek cseréje még mindig nem ért véget, noha a bihari magyarság nyilvántartásának megteremtése egyre sürgetőbb feladat. - Nem lehet úgy jövőt építeni, hogy alig találni magyarajkú elsősöket egyes magyar többségű vidéki iskolák elemi osztályaiban. Arra kell törekedni, hogy ha lehet, továbbfejlesszék azt, amit eddig ki tudtak harcolni maguknak. /Wagner István: Az RMDSZ ügyvezető elnökségének tervei. Interjú Jakabffy Lászlóval, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 15./"

"Ápr. 1-jén a kolozsvári belvárosi RMDSZ-szervezet vendége volt Tőkés László királyhágómelléki püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Mint köztudott, Tőkés László tavaly kilépett az RMDSZ Bihar megyei szervezetéből és a kolozsvári belvárosi szervezetbe iratkozott be. Elmondta, hogy erre erkölcsi okokból került sor: a Bihar megyei szervezet vezetősége egyik botrányból a másik fele tart, és cinkosságszámba ment volna, ha tovább is egy ilyen tagszervezet mellett tart ki. Vitaindítójában Tőkés László kitért a márc. 31-i marosvásárhelyi SZKT "leszereplésére". Tőkés szerint azzal, hogy az SZKT elvetette a megújulás lehetőségét, megkérdőjelezte legitimitását. Úgy látta, hogy a neptunos vonal, a kormányzati szerepvállalás, majd a mai laza külső koalíciós partnerség veszélyes pályára terelte az RMDSZ-t. A püspök hangsúlyozta: e ő nem egységbontó, végig kitartott az RMDSZ egysége mellett. Ma már azonban másképpen látja a helyzetet. /(m. j.): Tőkés: Megkérdőjelezhető az RMDSZ-egység demagógiája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

"Szentjobbra szervezett kirándulást jún. 17-én a Máltai Segélyszolgálat, az Erdélyi Kárpát Egyesület és az RMDSZ megyei ügyvezető elnöksége. A látogatók megtekintették a régi apátság épületét is, ahol jelenleg orvosi rendelő működik. Jelen volt többek között dr. Földes Béla, a Máltai Segélyszolgálat Bihar megyei vezetője, Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke, Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke is. Bemutatták Csilik József István király szent jobbja és Szentjobb község története című könyvét. /Könyvbemutató és borkóstoló Szentjobbon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 18./"

"Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Kiss Sándor választmányi júl. 9-én sajtótájékoztatón ismertette, hogy hol tart a megyei RMDSZ. Lakatos Péter az eddigi sikerekről és a még meg nem valósult tervekről beszélt. Az első kategóriában felsorolta az egyházi javak visszaszolgáltatását elősegítő helyi döntések meghozatalát, az igényelt magyar nyelvű líceumi, illetve szakiskolai osztályok számának biztosítását, az eddig hátrányos helyzetbe hozott magyar többségű települések önkormányzatainak fokozottabb támogatását a költségvetés elosztásánál, a Varadinum Alapítvány kuratóriumának felállítását, 10 ezer magyar nyelvű tankönyv beszerzését, és végül a választmány új működési szabályzatának elfogadását. Feladatként jelölte meg az új közigazgatási törvény kisebbségi kitételeinek életbeléptetését, a megyei székház igazi Magyar Házzá való átalakítását. Nem sikerült még elérni a tagnyilvántartás naprakésszé tételét, illetve az évi eseménynaptár véglegesítését. /Wagner István: Bihar megyei RMDSZ-szervezet. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./"

"Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elöljárói szeretnék eltávolítani hivatalából Kapy István nagyváradi alpolgármestert, mert nem képviseli megfelelő módon a szövetség, illetve a magyar választópolgárok érdekeit az önkormányzatban. Az elöljáró leváltását leginkább Kiss Sándor, a Területi Képviselők Tanácsának elnöke szorgalmazza. A tavalyi önkormányzati választást követően az RMDSZ helyi frakciója Orbán Mihály tanácsost jelölte az alpolgármesteri tisztségre. Azonban az RMDSZ megyei és országos vezetése felülbírálta a döntést, valószínűleg azért, mert a Reform Tömörüléshez húzó Orbánnal ellentétben Kapy István a Markó-tábor oszlopos tagja. Kiss Sándor felkérte Kapy Istvánt, nyújtsa be lemondását. Kapy István egyelőre elzárkózott attól, hogy nyilatkozzon az ügyről. /Pengő Zoltán: Lemondásra szólították fel Kapy Istvánt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./"

"Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének meghívására nov. 10-én Nagyváradra látogattak az RMDSZ Szatmár és Arad megyei vezetői. A találkozó célja: a tevékenység összehangolása, az eddigieknél hatékonyabb együttműködés, a rendszeres információ- és tapasztalatcsere megvalósítása. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének részéről megjelent Illyés Gyula elnök, Szatmárnémeti alpolgármestere, Kereskényi Sándor szenátor, Erdei István képviselő, az Arad megyei RMDSZ-t Király András elnök, Toóth László, Búza Gábor és Kocsik József ügyvezető alelnökök képviselték. A vendéglátók között szerepelt Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, Kiss Sándor, a választmány elnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Lakatos Péter röviden bemutatta a Bihar megyei szervezet struktúráját és működését. Bihar megyében 20.000 nyilvántartott tagja van az RMDSZ-nek. - Illyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke kifejtette, hogy jelenleg az állam ellehetetleníti az önkormányzatok munkáját. /Rais W. István: Erősítenék az együttműködést. RMDSZ-es megyei vezetők megbeszélése. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 12./"

"Egy esztendeje Margittán az ezer éves keresztény magyar államiság megalapítójára emlékeztek Dávid Ibolya, a magyar igazságügyi miniszter asszony jelenlétében. Idén, november 11-én Ady Endrét ünnepelték a Berettyó parti városban, s a rendezvénynek ismét Dávid Ibolya volt a díszvendége. "Egy év alatt megszületett a nemzeti összetartozásunkat nem csak jelképező, hanem tartalommal is megtöltő első törvény. Egy év alatt nagyon sokat léptünk előre abban, hogy egy nemzet tagjai összetartoznak. Éljenek a politikai határok innenső vagy túlsó oldalán, s a Jóisten megadta nekünk, hogy nemzetben cselekedhetünk" - fejtette ki a miniszter asszony az Ady-szobornál elmondott beszédében. Előzőleg részt vett a város új katolikus templomában tartott ünnepi szentmisén, Az ünnepségen jelen volt Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Pete István RMDSZ-es szenátor, illetve több képviselő és Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke. A megemlékezésre nem vetett homályt az érmihályfalvi határátkelőnél történt intermezzo, miszerint az igazságügyi minisztert védő magyar kormányőrt a román határőrök felszólították, ne hozza magával önvédelmi fegyverét, holott időben, a diplomáciai szokásoknak megfelelően jelezték a tárcavezető Romániába érkezését. /(Balla Tünde): Ada-ünnepség Margittán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./"

"A Nemzeti Liberális Párt szenátorai kérik Ioan Rus belügyminisztert, hogy bírálja felül a határozatot, amely a román állampolgárok határátlépésének megszigorítására vonatkozik. December elsejétől lépett életbe az a határozat, amely szigorúbb feltételeket szab meg a román állampolgárok magáncélból történő határátlépésénél. Szilágyi Zsolt Bihar megyei RMDSZ-képviselő is bírálta a Nastase kormány sürgősségi rendeletét. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Szilágyi Zsolt szerint a kormány nem tájékoztatta a román parlamentet erről a döntésről. Szilágyi azt is sérelmezi, hogy Magyarország is szerepel ezen a listán, a kormánynak a Schengen térségben utazók szemszögéből kellett volna megfogalmazni a határozatot. /Tiltakozás a határátlépés megszigorítása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "

"Nagyváradon, a római katolikus bazilikában a erdélyi magyarság megmaradásáért, és békéjéért szerveztek ökumenikus imát december 17-én a történelmi magyar egyházak, a Bihar megyei RMDSZ szervezet kezdeményezésére. Tempfli József, nagyváradi római katolikus megyéspüspök örömmel üdvözölte ezt a kezdeményezést, mert nagyon fontos, hogy megszűnjék végre a magyarok közt levő békétlenség, gyűlölködés és széthúzás. /(Balla Tünde): A széthúzás átka megszűnjék köztünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ "

"Főleg saját felületességének köszönheti a Hargita Népe Kiadóvállalat a hetekben előállt jogvédelmi vitát - vélekedett Varga Gábor, az Országos Szabadalmaztatási és Védjegyhivatal vezetője, a Bihar megyei RMDSZ egykori elnöke. Mint ismert, a Csíki TV-t működtető KAHO Kft. december 4-én elindította az eljárást a Hargita Népe cím levédésében, s amennyiben kérését jóváhagyják, januártól a több évtizedes hagyományú megyei napilap nem jelenhet meg e név alatt. Lehet azon vitatkozni, hogy etikus-e vagy sem, de az tény: a fő hibát a Hargita Népe Kiadóvállalat követte el, hiszen elmulasztotta levédetni a nevét, állapította meg. Természetesen fellebbezhet, de a KAHO Kft. elsőbbséget élvez. /Pataky Lehel Zsolt: / A Hargita Népe fellebbezhet, de az elsőbbség másoké. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 27./"

Tavaly ősszel a Bihar megyei RMDSZ kérésére részletes felmérés készült a Belényesi medence szórványmagyarjainak iskoláztatása helyzetéről. Erőteljes az asszimiláció a Belényesi medencében, a legtöbb településen csak óvodai és elemi szinten, azaz I-IV. osztályban lehet magyarul tanulni, a szülők egyre gyakrabban íratják román tagozatra a gyermekeiket. A nyolc településen, köztük a régió központjának számító Belényesben 216 magyarul tanuló, kis- és felső általánosba járó nagydiákot regisztráltak és közel 150 óvodást. Ám a tanulólétszám lényeges hányadát két erőteljesen magyar közösség, a kőröstárkányi és a várasfenesi adja, az előbbi 160 gyereket, az utóbbi 103-at számlál. E két településen nyolcadik végéig anyanyelvükön tanulhatnak a diákok, ám másutt nem. Belényesben 27-es létszámú magyar elemi működik és egy 15 fős óvodai csoport, tíz kisdiák már első osztálytól románul tanul. Belényesújlakon 14 elemistát és 20 óvodást, Magyarremetén 28 kisiskolást és 15 óvodást, Kőrösjánosfalván pedig mindössze 7 magyarul tanuló gyereket találtak. Belényessonkolyoson nincs anyanyelvi képzés, Kisnyégerfalván szintén 7 magyar tanulót írnak össze. A pedagógusok jobbára szakképzettek, de olyan extrém esetekre is bukkantak, hogy magyar nemzetiségű tanítók román tagozaton oktatnak. A továbbtanulási arány és a képességvizsgán elért eredmény is romlott. /(Balla Tünde): Oktatási helyzetkép a Belényesi medencéből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Jan. 20-án dönt az RMDSZ Bihar megyei választmánya a Nagyszalontán kialakult konfliktus ügyében. A megyei önkormányzati szakbizottság jan. 16-i kihelyezett ülésén nem közeledtek az álláspontok, előfordulhat, hogy az RMDSZ megvonja bizalmát Nagyszalonta polgármesterétől. Nem sikerült kibékítenie az RMDSZ Bihar megyei szervezete önkormányzati szakbizottságának Tódor Albert polgármestert az RMDSZ nagyszalontai szervezetével. A városi tanács RMDSZ-frakciója, a polgármester és Török László alpolgármester nézeteltérése tovább mélyült. Tódor továbbra sem hajlandó együtt dolgozni Törökkel, az alpolgármester nem kíván lemondani, Szíjjártó Zoltán pedig bejelentette: kilép az RMDSZ városi frakciójából. A válság 2000-re vezethető vissza, amikor harmadik megválasztása után Tódor Albert polgármester leszögezte: helyettesének Szíjjártó Zoltán tanácsost javasolja. Ezzel szemben az RMDSZ-többségű tanács Török Lászlót választotta meg alpolgármesternek. Tódor és Török konfliktusa tavaly decemberben kiéleződött, amikor a polgármester bejelentette, nem tud együttműködni helyettesével. Az önkormányzat azonban kétszer is leszavazta Tódor bizalmatlansági indítványát. Tódor Albert úgy véli, harmadik mandátuma küszöbén megérdemelt volna annyit az RMDSZ városi szervezetétől, hogy kikérjék a véleményét az alpolgármester-jelöléssel kapcsolatban. Szíjjártó úgy látja, az RMDSZ-frakció már 2000-ben is csak azért javasolta Török Lászlót alpolgármesternek, hogy borsot törjön Tódor orra alá. Az RMDSZ-frakció ugyanis 2000-ben neki megtiltotta, hogy Tódor javaslatára elvállalja az alpolgármesteri tisztséget. Székely Ervin parlamenti képviselő szerint a szalontai feszültség saját pozícióit is gyengíti. /R. Sz.: RMDSZ: megvonják a bizalmat Tódortól? = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

A Bihar megyei RMDSZ választmánya hét végén több vitás kérdésben igyekezett közös nevezőre jutni. Kiss Sándor választmányi elnök például napirenden kívül javasolta egy öttagú sajtószakbizottság megalakítását, amely felügyelje az információáramlás, azonban a javaslatot egyelőre elvetették. A nagyszalontai elöljárók békítési ügye függőben maradt. Török László alpolgármester kompromisszumot ajánlott, Tódor Albert polgármester viszont fönntartotta, hogy helyettesével képtelen együtt dolgozni. A Bihar megyei MIDESZ és a nagyváradi Diákszövetség egyetnemértéséből fakadóan a területi választmány ifjúsági bizottságának összetételét nem véglegesíthették. /(Balla Tünde): Vitás kérdéseket tárgyalt a Bihar megyei RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Váljon a tanulás nemzeti létformává címmel jan. 22-én, a Magyar Kultúra Napján kerekasztal-beszélgetést rendezett Berettyóújfaluban a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület, valamint a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A fórumon részt vett Halász János, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A találkozón Halász János a nemzeti összetartozást erősítő folyamat jelentős állomásaként értékelte a kedvezménytörvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte a kedvezménytörvényt, hogy immár nemcsak az írók, a művészek, hanem a kultúra fogyasztói is közelebb kerülhetnek az egységes magyar kultúrához. Markó jelentős lépésnek tartja, hogy a magyar igazolvány az otthon tanuló erdélyi diákoknak is lehetővé teszi a magyarországi diákkedvezmények igénybevételét. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke közölte: Sződemetert, Kölcsey Ferenc szülőfaluját új nemzeti zarándokhellyé kívánják tenni. Ennek szellemében aug. 8-án Kölcsey születésnapján találkozóra várják a magyar nemzetet az erdélyi településre. A kerekasztal-beszélgetés délután Nagyváradon folytatódott. /Váljon a tanulás nemzeti létformává. Kerekasztal a Magyar Kultúra Napján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Nagyváradon dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese jelezte: várják a doktori fokozattal rendelkezők jelentkezését. Markó Béla kitért arra, hogy a magyar kultúra egységes. A nemzet fogalmának országhatároktól független megközelítése, amelyet a kedvezménytörvény is tükröz, megoldás lehet nemzeti jegyeink védelmére. Markó Béla hangsúlyozta: a himnuszt a mi ajkunkról senki le nem veheti, a politikának alázattal kell szolgálnia a magyar kultúra örök értékeit. "Az egység a mi különös csodánk, hiába választottak el határokkal, nyelvünk és kultúránk egységes" – fogalmazott. Ennek az egységnek szép példája, hogy Nagyvárad és Berettyóújfalu közösen ünnepelt. Az est fénypontjaként kiosztották az első Magyar Kultúráért-díjat, amelyet nemrégiben a Bihar megyei RMDSZ alapította, hogy megjutalmazhassák azon bihariakat, akik önzetlenül és sokat tettek a magyar kultúráért. /(Balla Tünde): A magyar kultúra napján. Váljon a tanulás nemzeti létformává. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Febr. 1-jén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kibővített igazgatótanácsi ülésén az egyház közéleti, politikai szerepvállalásáról és felelősségéről tanácskoztak. A mintegy 100 főt számláló megbeszélésen kifejtették: az egyház megvonja támogatását az érdekvédelmi szövetségtől, ha az RMDSZ-vezetők nem változtatnak politikájukon. Szabad lelkiismereti döntésre bízták a tanácskozáson való részvételt, amelynek részleteiről Tőkés László püspök és Sípos Miklós, szatmárnémeti lelkipásztor, az Esperesek Kollégiumának elnöke sajtóértekezleten számolt be. Amint a püspök kifejtette, kritikus pontra jutott az RMDSZ és a református egyház viszonya. Az egyháznak belsőleg kell értékelnie a kialakult helyzetet, mértékadó álláspontra helyezkedve.za püspök sorra kifejtette az RMDSZ, a romániai államhatalom, a magyarországi politikum és a státustörvénnyel kapcsolatos álláspontjukat. Negatívan ítélték meg az RMDSZ politikáját, főként a szövetség és a kormánypárt közt nemrég köttetett megállapodást. Úgy vélik, a román hatalom többet nyert vele, mint az erdélyi magyar közösség. Bírálták, hogy az SZKT jóváhagyása nélkül írták alá a protokollumot. "A hatalommal való egyezkedés neptuni irányvonaláról beszélhetünk. Az RMDSZ közelebb áll a mostani kormányhoz, mint amelynek tagja volt" - fejtegette, s úgy vélte, súlyos árat fizetünk majd ezért. Cselekvési egységre szólította az igazgató tanácsot, az egyházközségeket, lelkészeket, presbitériumokat, hogy kivédjék a közösség megosztását, segítsék a román asszimilációs politika elleni küzdelmet. Figyelőszolgálatot alakítanak a vallásszabadság, a kisebbségi és emberi jogok védelmében, illetve a román kisebbségi politika leleplezése végett. Vizsgálják az ortodox expanzió kérdését is. A püspök kitért a Szilágy megyében tapasztaltakta: a helyi RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, ennek nyomán késleltetik a Kálvineum visszaadását, illetve Zilahon és Szilágycsehben akadályozzák a státusirodák megnyitását. A protokollum-politika gúzsba köti a magyarság lehetőségeit. Folytatódik a magyarság térvesztése, erősödnek a Trianon utáni negatív folyamatok. Követelik tehát az egyházi és kisebbségi javak maradéktalan visszaszolgáltatását, felszólítva az RMDSZ-t: az eredeti törvénytervezethez ragaszkodjék, s az egyházakkal egyeztetett álláspontot képviselje. Kezdeményezik Románia monitorizálását Strasbourgban, próbapereket indítanak az egyházi ingatlanokért. Leszögezte: az RMDSZ-nek csak választásokkor van szüksége az egyházra, s balratolódás figyelhető meg az érdekvédelmi szövetségben. A püspök utalt egyes vezetők: Kincses Előd, Király Károly és Csapó József politikai életből való kiszorítására, az ifjúság megosztására való törekvésre s a belső választások elodázására. Fontosnak tartják az apadás, a kivándorlás és az asszimiláció megállítását, a nemzeti konszenzus kialakítását. Készek újragondolni az RMDSZ-szel való kapcsolatukat, ám amennyiben a szövetség nem változtat politikáján, részben vagy akár egészen megvonhatják tőle támogatásukat. Nem asszisztálnak olyan RMDSZ-nek, amely olyan kormánynak asszisztál, mely a kisebbségek elnyomásában jeleskedik. - A Bihar megyei RMDSZ vezetőivel két hete folyt egyeztető tárgyalás. A püspök szerint jórészt semmiben sem értettek egyet, de szívélyes légkörben folyt a megbeszélés. – Erkölcsi és hitbeli kérdésnek tekinti a Fidesz támogatását - jelentette ki a püspök, újságírói kérdésre. /(Balla Tünde): A Királyhágómelléki Egyházkerület radikális szerepvállalásra készül. Megvonhatják támogatásukat az RMDSZ-től. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

A következő tanévtől magyar nyelvű tanítóképzés indul a nagyváradi állami egyetemen - közölte márc. 22-én az MTI bukaresti irodájával Teodor Maghiar, az intézmény rektora. Teodor Maghiar elmondta, hogy az egyetem szenátusának erről szóló határozatát elküldték a minisztériumnak. A tervek szerint a 2002-2003-as tanévtől kezdve az intézmény keretében működő felsőfokú tanítóképzőben egy-egy magyar nyelvű szakot indítanak tanítók, illetve óvónők részére. A nagyváradi állami egyetemen jelenleg nincs magyar nyelvű oktatás. Maghiar arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a tanítóképzés után terveznek-e más magyar nyelvű szakokat is indítani. A magyar nyelvű tanítóképzés azért is rendkívül fontos a Partiumban, mert a Nagyváradon működő magyar magánegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem, illetve jogelődje, a Sulyok István Főiskola nem kapta meg az akkreditálást a tanítóképző szakra. A magánegyetem terveit végleg ellehetetlenítette az, hogy a román oktatási minisztérium tavaly megvonta a pedagógusképzés jogát a Romániában működő felsőfokú magánoktatási intézményektől. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy a Sulyok István Főiskolán végzett pedagógusok diplomáját államilag nem ismerték el. Emiatt az ilyen diplomával rendelkező végzősöket csak helyettesítőkként lehetett alkalmazni ideiglenes jelleggel. Ez nagy anyagi és szakmai hátránnyal járt a végzősökre és az érintett magyar tannyelvű iskolákra nézve. /Magyar nyelvű tanítóképzés Nagyváradon . = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 23./