Először fordul elő, hogy a tavaly április 25-én újra köztérre felállított aradi Szabadság-szobornál ünnepelje a magyarság március 15-ét. A közel ezer résztvevővel megtartott ünnepségen Király András parlamenti képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök ünnepi beszédében egyetértésre figyelmeztetett. A színházban több mint 120 oklevelet és érmet adtak át az RMDSZ 15. évfordulója kapcsán, a nagyváradi színház magyar társulata pedig Páskándi Géza A hazáért és a szabadságért című darabját mutatta be. Idén a Hagyományőrző Polgárok Egyesülete – az RMDSZ programjától eltérően – Sárközy Csaba, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei tagozata elnökének előadásával, a TransyMánia együttes koncertjével köszöntötte a nemzeti ünnepet. Megemlékezést tartottak a megye számos magyarlakta helységében, Nagyzerinden, Kisperegen, Ágyán is. /(Péterszabó Ilona): Aradon a Szabadság-szobornál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

December 22-én az Aradi Szabadság-szobor Egyesület, a megyei RMDSZ-szervezet és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport vezetősége domborművet leplezett le az iskola folyosóján Kovách Géza történész emlékére. Kovách a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja volt. Több mint négy évtizeden át tanított ebben az intézetben a tavaly elhunyt történész, aki december 22-én lett volna 80 éves. A bronzdombormű Dinyés László budapesti szobrászművész munkája. /Dombormű Kovách Géza emlékére. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ Ujj János helytörténész, tanár, “A” Gazsi című könyv írója méltatta pár szóban kollégáját. Bognár Levente alpolgármester, a Szabadság-szobor Egyesület egyik alapító tagja személyes élményeit elevenítette fel arról az emberről, aki generációk számára nyújtott magyarság- és erdélyiség-tudatot. Az alpolgármester szerint “Gazsi” nemcsak tanár volt, hanem jó barát, s úgy tudott tanítani, hogy a diákok figyelmét mindig lekötötte. A koszorúzást követően egy Kovách Gézáról készült rövidfilmet tekinthettek meg a résztvevők. /(nagyálmos): Felavatták Kovách Géza domborművét. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

Miért nem ünneplik meg Aradon a magyar kultúra napját? – kérdezte Király András képviselő, a megyei RMDSZ elnöke. Magyarázatként kijelentette, hogy művelődési alelnöke sincs most a megyei szervezetnek, Matekovits Mihály Bukarestbe való kinevezésével a szék megüresedett. Igaz, azelőtt sem volt a magyar kultúra napján rendezvény, de Király megígérte, idén megváltozik a helyzet. Bognár Levente alpolgármester úgy vélte, a civil szervezeteknek a feladata lenne a szervezés. /Irházi János: Miért nem ünneplik Aradon a Magyar Kultúra Napját? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./

Aradon március 15-én a Megbékélési parkban Bölöni György, az Arad Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadság-szobor talapzatáról üdvözölte az ünnepség közel ezer résztvevőjét. Takács Csaba, az RMDSZ országos ügyvezető elnöke, dr. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul és az RMDSZ megyei vezetése mellett ott volt Arad megye és város legfontosabb intézményeinek valamennyi vezetője (Stragea prefektust kivéve): Ila Carmen és Horváth Levente alprefektusok, Iosif Matula megyei tanácsi elnök, Gavril Popescu és Búza Gábor alelnökök, Gheorghe Falca aradi polgármester, Tiberiu Dekany és Bognár Levente alpolgármesterek. A kétnyelvű ünnepségen felolvasták Traian Basescu államfő, Calin Popescu-Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökök március 15-i üzenetét, majd az ünnepi szónokok következtek. /Főhajtás két forradalom hősei előtt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

A Nyugati Jelenben március 24-én Irházi János tollából megjelent, a fakultatív magyar oktatásról szóló riportban közöltekről árnyaltabb képet akart adni az Arad megyében folyó fakultatív oktatásról Nagy Gizella,  az Arad megyei RMDSZ oktatási alelnöke. Arad megyében jelenleg kétféle fakultatív oktatás létezik: az intézményes keretek közötti  öt településen: Szapáryligeten, Vingán, Borosjenőn, Fazekasvarsándon és Pankotán. A nem intézményes keretek közötti, “vasárnapi iskola” formájában működik Csermőn, Székudvaron, Lippán és Simándon. Ez utóbbi formát a pedagógus önkéntesen, általában javadalmazás nélkül végzi. Egy ideig a Pedagógus Szövetség meg tudta téríteni pályázati pénzekből az ingázó pedagógusok útiköltségét, de tavaly óta nincs erre lehetőség. Igaz, hogy az RMDSZ-nek nincs konkrét programja ennek az oktatási formának a kiterjesztésére, de ahol erre valós igény van a helyi közösség részéről, ott számíthatnak a segítségükre. A riportból kimaradt a fakultatív oktatásban legjobb eredményeket elérő tanulók év végi táboroztatása. /Nagy Gizella,  az Arad megyei RMDSZ oktatási alelnöke: Tisztelt szerkesztőség! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

Magyarországon választások lesznek. Kinek drukkol vasárnap? – kérdezték a lap munkatársai. Király András aradi képviselő, a megyei RMDSZ elnöke a magyar népnek drukkol, személyes szimpátiáitól parlamenti képviselőként nem nyilatkozhat. Az 1990-es rendszerváltás után mindegyik magyar kormány a saját programjának megfelelően próbált segíteni. Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke szerint az anyaországi támogatás a kisebbségi közösség esetében roppant érzékeny kérdés. Az a jó, ha a támogatáspolitika világos és egyértelmű. Az utóbbi időben a határon túlra irányuló budapesti támogatáspolitika megbicsaklott. Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke: Az RMDSZ-nek továbbra is függetlenül kell politizálnia. – Az anyaországi politikai elit még mindig képtelen közös nevezőre jutni a határon túli magyarsághoz fűződő viszonyban. Túsz Ferenc aradi tanácsos Orbán Viktornak drukkol. Szerinte az erdélyi magyarság kilencven százaléka Orbánnak és a Fidesz győzelmének szurkol. Halász Ferenc a Temes Megyei RMDSZ elnöke: A Fidesz kormányzása alatt a megígért segítségnyújtás biztos volt, lehetett előre tervezni. A szocialista érában viszont mindez bizonytalanná vált, az előre megígért támogatásokban sem lehetett bízni. A legnagyobb érvágást a Bartók Alapítvány számára az Apáczai Közalapítvány oktatási támogatásának a megszűntetése jelentette, és ez a veszteség az Arad, Hunyad és más erdélyi megyékben működő szórványközpontokat érintette. Horváth Zoltán, vajdahunyadi RMDSZ-tanácsos: Kedvence az MDF. Ha nem a Fidesz nyer, katasztrófa lenne az anyaországnak és az erdélyi magyarságnak is. Cziszter Kálmán aradi tanácsos: bárki kerül hatalomra, érdemben foglalkozzon a határon túli magyarság problémáival. Dézsi Attila, Hunyad megye alprefektusa: azokat az erőket pártolja, amelyek képesek nemzeti programot kidolgozni. Az erdélyi magyarság számára azoknak a győzelme lenne kedvezőbb, amelyek fokozzák a határon túli nemzetrészeknek nyújtandó támogatást. /Választások Magyarországon. Kinek drukkol vasárnap? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

Pécskán augusztus 20-án az ünnepi szentmise után Király András parlamenti képviselő Szent István király máig ható művéről és szerepéről beszélt, majd Csepella János, a helyi RMDSZ elnöke, megyei tanácsos a pécskai magyar közösség napi teendőire hívta fel a figyelmet. A templom előtt az 1996. június 23-án felszentelt, és a helyi magyarság második világháborús hősi halottainak emléket állító márványoszlopoknál koszorúzott a római katolikus plébánia, az Arad megyei és a pécskai RMDSZ, a Pécskai Polgármesteri Hivatal, a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület és az M-KIDSZ. /(-i -s): Koszorúzás Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Király András képviselő nyilatkozatában kifogásolta a Nyugati Jelen munkatársainak beszámolóját kisiratosi, nagyvarjasi, illetve nagyiratosi olvasókkal való találkozásaikról. Kisiratoson, Nagyvarjason fontos beruházások történtek, ez az RMDSZ érdeme, de erről a Nyugati Jelen nem írt. A lap szerint a Nyugati Jelen munkatársai évente legalább egyszer meglátogatják a két települést, míg az RMDSZ csak négyévenként, választások előtt. Király András legalább 3-4 alkalommal járt a községközpontban, munkatársai is sűrűbben keresik fel a megye valamennyi, magyarok által is lakott településeit, ezért visszautasította ezt a megfogalmazást. /Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő: Nyilatkozat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./ Előzmény: Kiss Károly: Nagyvarjason és Nagyiratoson találkoztunk olvasóinkkal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

A Nyugati Jelen szerkesztősége nem fogadta el Király András Arad megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő nyilatkozatát, melyben kifogásolta az olvasókkal találkozón elhangzottakat. /Jámbor Gyula főszerkesztő-helyettes: Nem nyilatkozat, csak válasz. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./; Előzmény: Kiss Károly: Nagyvarjason és Nagyiratoson találkoztunk olvasóinkkal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./; Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő: Nyilatkozat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

Április 7-én Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásának étkezdéjében tartotta meg az RMDSZ Arad megyei szervezete a hagyományos magányosok húsvétját. Az idei rendezvényen soha nem tapasztalt nagy számban vettek részt a magányosok. A megjelenteket Király András parlamenti képviselő, megyei elnök köszöntötte, aki a magányosok közösségbe vonását, a velük való törődést a szövetség kiemelkedő célkitűzésének minősítette, majd a közelmúltban bejegyzett, a szociális gondok enyhítésére létrehozott Katalin-Ecaterina Egyesület célkitűzéseiről beszélt. /Együtt szebb, meghittebb. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

Április 13-án az RMDSZ Arad megyei szervezetének székházában találkoztak a megye magyar civilszervezeteinek vezetői, akikkel Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő és Bölöni György, a Képviselői Iroda vezetője ismertette a Kulturális Autonómia Tanács létrehozásának fontosságát, az erre vonatkozó elképzeléseket. A tanács beszámoltathatja a megyei választmány kulturális, oktatásügyi, gazdasági, szociális és ifjúsági szakbizottságainak az elnökeit, kidolgozhatja és elfogadhatja a saját működési szabályzatát, határozatokat hozhat az Arad megyei RMDSZ működésére vonatkozó civiltársadalmi kérdésekben. A meghívott 36 civilszervezet közül több mint 20-nak a megjelent képviselői konstruktívan álltak a tanács létrehozásához. Cziszter Kálmán vezette le az alakuló ülést. A tanács működésére vonatkozóan a hozzászólók kérték: a megválasztandó 7 tagú elnökség május 11-ig dolgozza ki az alapszabályzatot, hívja össze a közgyűlést; a megye civilszervezetei szándéknyilatkozatban nyilvánítsák ki a csatlakozási óhajukat. Miután az elnökség tagjai maguk közül dr. Túsz Ferencet választották elnöknek, a jelenlévők megalakultnak nyilvánították az Arad Megyei Kulturális Autonómia Tanácsot. /(balta): Kulturális Autonómia Tanács Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

Az RMDSZ több megyei szervezetében elégedetlenséget váltott ki az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának (SZÁT) döntése, amely szerint az érdekvédelmi szervezet nem támogatja Traian Basescut a leváltásáról szóló referendumot megelőző kampány során. Az RMDSZ álláspontját a Demokrata Párt (PD) vezetői is élesen bírálták. Ioan Oltean alelnök bejelentette: a demokraták mindenfajta együttműködést beszüntetnek az RMDSZ-szel. „Úgy tűnik azonban, az RMDSZ vezetőinek anyagi érdekei fölötte állnak a magyar közösség érdekeinek” – mondta Ioan Oltean. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke csalódottságának adott hangot az RMDSZ vezetésének állásfoglalása miatt, ugyanakkor nehezményezte, hogy a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán (TEKT) a helyi vezetők véleményét nem kérték ki, hanem egyszerűen közölték velük a döntést. László Attila rámutatott arra, hogy mind az RMDSZ, mind a PD az Európai Néppárt tagja, így a két alakulat gyökeresen eltérő álláspontja érthetetlen. Ugyancsak a Demokrata Párttal való helyi szintű együttműködés mellett állt ki Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének hét végén újraválasztott elnöke. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke reményét fejezte ki, hogy a SZÁT döntése nem befolyásolja a PD-vel való együttműködést Bihar megyében. Az RMDSZ csúcsvezetésének álláspontját Eckstein-Kovács Péter szenátor is élesen bírálta. /Farcádi Botond: Zúgolódó megyei szervezetek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

Május 6-án Borosjenőn tartották a XIII. Horváth Béla-szavalóversenyt. Tasnádiné Jilling Erika, az Erdélyi Szórvány Magyarság Egyesület elnöknője hosszú évek óta támogatója a Fehér-Körös-vidéki szórványmagyarság gyermekeit megmozgató, Borosjenő színész-szülöttéről elnevezett versenynek. Dr. Vajda Sándor, a helyi EMKE elnöke, az immár mozgalommá nőtt szavalóverseny elindítója megnyitójában üdvözölte a rendezvény vendégeit, köztük Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, aki kimondottan erre az alkalomra jött, Búza Gábor megyei tanácsi alelnököt és Tóth Csabát, az Arad Megyei RMDSZ ügyvezető elnökét és a többi vendéget. Idén két kategóriába osztották a versmondókat: a magyar iskolába járókra és a fakultatív magyar oktatásban résztvevőkre, a két kategórián belül korcsoportokra. Összesen 92 versmondó lépett közönség elé. A győztesekre és helyezettekre: könyvjutalom, aradi, magyarországi és svájci táborozás vár. /Jámbor Gyula: XIII. Horváth Béla-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

„Nem múlhatott a megyei RMDSZ szervezetein a szövetség rossz népszavazási szereplése. Ha rajtuk múlt volna, egyes megyékben jobban, máshol pedig gyengébben szerepelt volna a szövetség” – reagált Frunda György szenátor nyilatkozatára Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke. Az elnök Frunda György magánvéleményének tekintette, hogy a megyei szervezetek szervezésén is múlott a rossz eredmény. „Nem bűnbakokat kell keresni, hanem a helyes következtetéseket kell levonni” – jelentette ki a nyilatkozatra reagálva Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke. László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke úgy vélte: „Az igenre buzdítás elhamarkodott döntés volt; ennek a következményeként az utóbbi két hét helyi szinten csak arról szólt, hogy védtük a mundér becsületét. ” Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöke közleményben ismerte el felelősségét abban, hogy nem tudták elmagyarázni a háromszéki magyaroknak, miért kell Basescu leváltására szavazni. /Egymással ütköző vélemények. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Szorosabb partneri kapcsolatot, hatékonyabb kommunikációt várnak el az RMDSZ megyei szervezetei a szövetség ügyvezető elnökségétől. Némelyikük a leendő ügyvezető elnök személyével is elégedetlen, illetve azt kifogásolja, hogy Kelemen Hunor nem tudja majd „főállásban”, Kolozsváron ellátni a rá váró feladatokat. László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke olyan személyt látna szívesen az ügyvezető elnöki székben, aki minimum napi tíz órát áldozna erre a feladatra. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor elítélte a szövetség vezetőinek azt a magatartását, amellyel a megyei szervezeteket hibáztatják a magyar lakosságnak a népszavazáson mutatott alacsony számú részvételéért. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a politikai döntésekben jobban figyelembe kellene venniük a megyei sokszínűséget. Király András képviselő, az Arad megyei RMDSZ elnöke is azt szeretné, ha az ügyvezető elnökség visszatérne ahhoz a munkastílusához, amely 2005 előtt jellemezte. Csép Éva Andrea, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke hiányosságként azt vetette fel, hogy a kolozsvári ügyvezető elnökség viszonylag ritkán kopog be a marosvásárhelyi ügyvezető irodába. /RMDSZ: hogyan tovább, szervezetépítés? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Az aradi RMDSZ összehívta a kulturális autonómia tanácsot, de kevés szervezet képviselője jött el. Valószínűsíthető, hogy így lesz a második próbálkozáson is. A magyarázat egyszerű: nincs igazi kommunikáció a megyei RMDSZ-szervezet és a civil szféra között. Ez nem csupán Aradra jellemző. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./

Június vége óta első ízben tartott sajtótájékoztatót az Arad megyei RMDSZ vezetősége. Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő az RMDSZ szeptember 8-án elfogadott európai parlamenti jelöltlistájáról elmondta: nehéz kampányra számítanak. A választás premier is lesz: a hazai magyarság valóban választhat az RMDSZ jelöltjei és Tőkés László között. A megyei elnök elégedetten közölte, hogy a megye magyar, vagy magyar szekciókkal is működő iskolái jelentős pénzeket kaptak az előkészületekre, felszerelésre. Az SZK-tagságra négyen jelentkeztek – Albert László, a megyei ifjúsági igazgatóság aligazgatója, Bognár Levente aradi alpolgármester, Búza Gábor megyei tanácsi alelnök és Tóth Csaba, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke –, az aradi kongresszuson megalakult Kulturális Autonómia Tanács tagságára Matekovits Mihály tanügyminisztérumi igazgató és Szabó Mihály, a megyei RMDSZ alelnöke pályázott. /J. Gy. : Megvannak az SZKT- és KAT-jelöltek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./

Király András képviselő, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke válaszolt Tőkés László püspök azon megjegyzésére, hogy az aradi RMDSZ megtiltotta az ő részvételét az október 6-i koszorúzáson: „Mi nem hívunk meg személyeket, aki itt akar lenni, bejelentkezik, és szívesen fogadjuk. ” Hozzátette, körülbelül egy éve nem is beszélt Tőkés Lászlóval. /(ij): Király válaszolt Tőkésnek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./ Előzmény: „Tőkés hozzáállása igen negatív a magyar közösség számára. Mi nem hívtuk meg, ám előfordulhat, hogy eljön, ahogy az már előfordult. A megemlékezések azonban nem lehetnek politikai csatározások színhelyei” – szögezte le Király András. /Ünnep Tőkés nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

Október 4-én immár hagyományosan került sor az Arad, a magyar Golgota elnevezésű szavalóversenyre, amelyet ezúttal a Gyöngyház Egyesület és az RMDSZ Arad megyei szervezete rendezett meg Arad megyei tanulók részére. Az Aradról – Csiky Gergely Iskolacsoport, Aurel Vlaicu és 10-es számú általános iskolákból –, valamint Ágyáról, Fazekasvarsándról, Kisiratosról, Pécskáról, Simonyifalváról és Zimándújfaluról jelentkezett jól felkészült versenyzők, összesen közel ötvenen indultak. /(Kiss): Arad, a magyar Golgota szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./

Nyíltan támogatja Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelöltet. A Fidesz személyes jelenléttel is besegít kampányába, és annyiszor jönnek majd, ahányszor Tőkés hívni fogja őket. Orbán – aki az RMDSZ-t magában foglaló Európai Néppárt (EPP) alelnöke is – kijelentette: az EPP támogatja Tőkés bejutását az Európai Parlamentbe. Aradon Dávid Ibolya MDF-elnök, Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Markó Béla RMDSZ-elnök is a magyarság egységét szorgalmazták, elítélve a megosztási kísérleteket. A Fidesz elnöke szerint van Erdélyben elég magyar szavazó, s ha a magyarok urnák elé járulnak, akkor semmilyen érdekütközés nem jön létre Tőkés László és az RMDSZ között. Elsőként és legdurvábban Markó Béla minősítette a magyar ellenzéki párt vezetőjének nyilatkozatát. Az RMDSZ vezetője szerint akár történelmi botlásnak is nevezhető, hogy Orbán Viktor és pártja nyíltan beavatkozik az erdélyi magyar politikába. Markó úgy vélte, a református püspök egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe, legfeljebb azt érheti el, hogy az RMDSZ sem küldhet képviselőket. Aki ezt a megosztottságot támogatja, az akarva-akaratlanul is ahhoz járul hozzá, hogy Brüsszelben csak románok képviseljék Romániát – szögezte le Markó. Ha a Fidesz valóban segíteni akarta volna az erdélyi magyar közösséget, arról kellett volna meggyőznie Tőkés Lászlót, hogy fogadja el az RMDSZ felajánlását egy közös választási listán való szereplésre – vélekedett Markó. Orbán kijelentette: az Európai Parlamentben is olyan embernek kellene képviselnie az erdélyi magyarokat, aki teljes szívvel hisz a magyar függetlenségben és szabadságban. Tőkés hangsúlyozta: örvend annak, hogy sikerült együtt ünnepelni az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőivel. Bíró Rozália, nagyvárad alpolgármestere beszédében kiemelte: miközben sem az ellenségnek, sem a diktatúrának nem sikerült megsemmisítenie a magyarságot, most magyar magyar ellen küzd, s veszélybe sodorja a közösséget. RMDSZ-esek – közöttük Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Pete István szenátor, Szabó Ödön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke –végighallgatták Orbán Viktor és Tőkés László beszédét. Tőkés László élesen bírálta, hatalmi arroganciával vádolta az RMDSZ-t, egyrészt Király András Arad megyei RMDSZ-elnök kijelentése miatt, miszerint Tőkésnek nincs mit keresnie az aradi ünnepségen, másrészt pedig közölte, hogy megfenyegették: ha meghívja Orbánt Váradra, akkor „kommandók” kifütyülik a magyar politikust. Szilágyi Zsolt utólag elmondta, hogy a Bihar megyei RMDSZ köreiből kaptak ilyen fenyegetést. Dávid Ibolya hangsúlyozta: „Nem a politikai ellenfél az ellenség, hanem a nemzeti depresszió, a közöny, a gyűlölet, a széthúzás alapvető kérdésekben és a rombolás. Itt és az anyaországban is ezer kísérlet mutatkozik a felemelkedést biztosító cselekvési egység megbontására. ” Az aradi vértanúk emlékére Kolozsváron is emlékünnepséget szerveztek. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a szamosfalvi obeliszknél fejezte ki tiszteletét. Este a Farkas utcai református templomban ökumenikus szertartással folytatódott a 13 aradi vértanúra való megemlékezés. Egyed Ákos történész, akadémikus vázolta fel röviden az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetét. /Valkai Krisztina, Borbély Tamás: Orbán felsorakoztatta a Fidesz-t és az Európai Néppártot Tőkés mögé. Kissé feszült hangulatú együttünneplés Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Egységről, együttünneplésről és a szabadságeszméről beszéltek külön – Aradon és Nagyváradon – az október hatodikai megemlékezéseken részt vevő magyar és román politikusok. Október 6-án magyar zarándokok ezrei érkeztek az egész Kárpát-medencéből Aradra, a kivégzett honvédtisztek gyászünnepére. A megemlékezéseken részt vett Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, Terényi János magyar nagykövet és Cseh Áron főkonzul is. „Ma a magyarságnak új honfoglalásra van szüksége. Ismét otthonunkká kell tennünk Erdélyt, mert nekünk nincsen más otthonunk, csak ez, és többé nem akarunk alárendelt szerepet játszani ezen a földön, soha többé nem akarunk másodrendű állampolgárok lenni itt!” – hangzott el Markó Béla RMDSZ-elnök üzenete. Nagyváradon az emlékezésen Orbán Viktor Fidesz Magyar Polgári Párt-elnök is részt vett. Biró Rozália RMDSZ-es nagyváradi alpolgármester az együttünneplés, együttgondolkodás, valamint az itthon maradás fontosságára helyezte a hangsúlyt. Orbán Viktor az összetartozásra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy „csak egymással szövetségben és nem egymás kárára tehetjük nemzetünket naggyá“. A hűvös idő miatt kevés kolozsvári jelent meg Szamosfalván, ahol Boros János alpolgármester és emlékezők koszorúztak. Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár termében emlékeztek a vértanúkra. /Egységüzenet helyett üzengetés az ünnepen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ Markó Béla szövetségi elnök Aradon elmondott beszédében úgy vélekedett, október hatodika legfőbb üzenete ma is az, hogy a szabadságharc hősei, különféle meggyőződésük, vérmérsékletük és származásuk ellenére össze tudtak fogni egymással. „Civakodó nemzet nem fog magának szabadságot, egyenlőséget, testvériséget kivívni” – hangoztatta Markó Béla. /Új honfoglalásra van szükségünk. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./ A Kárpát-medence népei közötti összefogásra, a magyar nemzet kebelén belüli összetartásra hívta fel a figyelmet szombaton, Aradon a vértanú tábornokokra emlékező beszédében Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Aradon az RMDSZ az MSZP-vel és az MDF-fel emlékezett. Markó új honfoglalást hirdetett meg Erdélyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

Tőkés László egy-két ezer voksot vehet el Arad megyében, jelentette ki október 31-én Aradon Király András képviselő, az Arad megyei RMDSZ elnöke, aki Bognár Levente alpolgármesterrel együtt beszélt a kampányról. “Bízunk a jó eredményben, Tőkés Lászlóval pedig nem foglalkozunk” – mondta a képviselő. /(Irházi): “Tőkés egy-két ezer voksot vehet el a megyében”. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

A napokban tett nyilatkozatai azt mutatják, hogy Tőkés László nem az erdélyi magyarság érdekeire, hanem saját hiúságára hallgat, a püspök egy nappal ezelőtt ugyanis olyan kijelentést tett: minthogy az RMDSZ bejusson az Európai Parlamentbe, inkább ne képviselje senki a magyarságot Brüsszelben – mondta Frunda György, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje november 4-én Krasznán, az RMDSZ kampányrendezvényén. A politikus Markó Béla szövetségi elnökkel, Sógor Csaba európai parlamenti képviselőjelölttel látogatott el Szilágy megyébe. Frunda György kifejtette, Tőkés Lászlónak és az őt támogató csoportnak nem a bejutás a cél, hanem az, hogy annyi szavazatot vegyen el az RMDSZ-től, hogy az ne érje el az ötszázalékos küszöböt, és ne jusson be az Európai Parlamentbe. Az RMDSZ karavánja Szilágy megyét megelőzően november 3-án Beszterce-Naszód megyében járt. November 3-án Sógor Csaba szenátor jelenlétében tartották meg az aradi Szentháromság-szobor avatóünnepségét. A kommunista rendszer által – egyházi és magyar jellege miatt – az Arad-belvárosi minorita templom előcsarnokába száműzött szobor-emlékmű újra a színház előtti térre került. Az Arad megyei RMDSZ kezdeményezésére a városi tanács több százezer lejjel támogatta a tizennégy méter magas műalkotás újraállítását. Az ünnepségen Gheorghe Falca polgármester, Bognár Levente alpolgármester és Roos Márton temesvári római katolikus püspök mondott ünnepi beszédet, majd a szobor újraszentelését követően Sógor Csaba szólt a több száz fős közönséghez. Újabb aradi szobor szabadult ki. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Egy fiatal értelmiségi, Lehoczky Attila tanár a közéleti helyzetet elemezte. Az előző, 2006 decemberében közölt írása visszhang nélkül maradt a lap hasábjain. Lehoczky a nemzetiségi problémák között a népszaporulatot tette első helyre. A megoldás csak jövőbe tekintő nemzetpolitikára épülhet, de ennek semmi nyoma nem észlelhető. Nagy István a magyarság fogyásának legfontosabb okát a hetvenes évekre teszi, amikor Arad beszippantotta és a románság közé szórta a vidéki magyar fiatalságot. Az oda-visszavándorlás sem felhajtóerő a nemzetpolitika és közösséggyarapodás számára. Az Arad megyei magyarság fogyása kivédhetetlen. Az oktatás Romániában a román nemzetpolitika pillére, és a magyarság fogyását elősegítő eszköze. Az Arad megyei iskolahálózat magyar lefedettségére nem lehet panasz, a hatékonyságára azonban több figyelmet kellene fordítani. Nincs kidolgozott magyar oktatási stratégiája a megyének. A tisztségek megőrzése mindig fontosabb volt. A magyartudathoz családi háttér kell. Alapvető tévedés a hazai magyar tanügy építkezéséről írni. Ami van, az szemfényvesztés. Nem léteznek a hazai magyarok adólejeiből magyarok által magyaroknak működtetett magyar intézmények. Sajnos, nem volt Markó–Tőkés vita. Áprilisban Aradon nem voltak az RMDSZ-ben belső választások. Ez a megyei ügyvezetés felelőssége. Szomorú tény, hogy az Arad megyei RMDSZ nem él az újságok, tévék és rádiók adta lehetőségekkel. /Nagy István: Vitafórum. Az Arad megyei magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./ Előzmény: Lehoczky Attila: Újabb gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14. Lehoczky Attila: Gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), 2006. dec. 30.

A tisztségviselők vagyonbevallásának eredményéről számolt be a lap. Arad megyében a politikusok közül a leggyümölcsözőbb esztendőt Bognár Levente alpolgármester zárta, aki évi 31 374 lejes alpolgármesteri fizetése mellé három belterületi telek eladásából összesen 645 200 lejt tett még a családi kasszába, de a felesége által örökölt és az ő nevén is szereplő, korábban sok vihart kavart belvárosi bérház is 95 ezer lejt hozott. Bognár folyószámláján az OTP-nél 64 ezer euró van, egy évvel korábban a Raiffeisennél nyitott folyószámlát 100 ezer euróval. Király András képviselő, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke nem gyarapodott tavaly, maradt az örökölt házzal, a civil szervezeteknél betöltött tisztségeiért nem jár fizetés. Horváth Levente alprefektus nem gyarapodott ingatlanokkal, gépkocsikkal. A legszegényebb Búza Gábor, akinek alelnöki fizetésén kívül semmije sincs. A Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjének, Juhász Editnek már nem sikerült megismételnie a 2006-os esztendőt, amikor férjével együtt telket vásároltak Borosjenőben, és a férje örökölt még egy aradi lakást. A Temes megyei politikusok, önkormányzati és köztisztviselők többsége még nem frissítette fel tavalyi vagyonbevallását. Toró T. Tibor parlamenti képviselő elmondta, hogy 2007-ben semmilyen jelentős üzletet nem kötött, nem vásárolt és nem adott el nagy értékű ingatlanokat, tavalyi vagyonbevallása nem módosul jelentős mértékben. Feleségével közösen birtokolnak egy 68 négyzetméteres tömbházlakást és egy Skoda Fabia márkájú személygépkocsit. Toró T. Tibor vagyoni szempontból a képviselőház sereghajtói között található. Marossy Zoltán alprefektus elmondta: nagy befektetést hajtott végre tavaly. Leadta 1991-ben vásárolt Oltcit Club személygépkocsiját és vásárolt egy új Fiat Panda gépkocsit. Van ezenkívül egy 2006-ban vásárolt Renault Clio típusú gépkocsija, amelyet részletre vett és egy 1995-ben vásárolt, 85 négyzetméteres temesvári tömbházlakása, valamint egy 399 négyzetméteres visszakapott ingatlanja az Arad megyei Szemlakon. /Pataki Zoltán: Mattüveg zsebek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./ Hunyad megyében Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke vagyona tavaly egy 467 négyzetméteres, 16 000 lej értékű vajdahunyadi telekkel gyarapodott. Ezenkívül egy 2000-ben vásárolt, 13 000 lejre becsült panellakással és egy 2003-ban szerzett, 28 000 lejre becsült üdülővel rendelkezik, illetve a családi ház felével. Winkler Gyula egy 2006-os gyártmányú Volkswagen Passat személygépkocsival és két, egyenként 30 000 lejes bankbetéttel rendelkezik. Jövedelemként a miniszteri fizetés mellett a volt miniszter az Eximbank igazgatótanácsának alelnökeként majdnem 80 000 lejes éves többletre számított. /Chirmiciu András: Hunyad. Telekre utaznak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./

Az Arad megyei RMDSZ-szervezet január 23-án tartott választmányi ülésének napirendjén politikai tájékoztató, a helyi, kerületi szervezetek tevékenységének kiértékelése, az EP-választási kampánystáb beszámolója és a költségvetés szerepelt. Király András megyei elnök politikai beszámolójában adatokkal alátámasztva elemezte a november 25-i EP-választás eredményeit – amelynek kampányát nehéznek, értékelte. A felszólalók zöme a bejegyzés előtt álló Magyar Polgári Párttal való kiegyezést javasolta, Király András viszont figyelmeztetett, ha országos szinten nem lesz megegyezés, akkor Arad megyében sem képzelhető el. /(irházi): Ülésezett az RMDSZ választmánya. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2007 a tisztújítás éve volt a helyi, a területi, illetve a megyei RMDSZ-szervezetekben. Az egész választási ciklusról elmondható, hogy ígéreteinket beváltottuk, eredményesek voltunk, állapította meg Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő. A szervezeti életről elmondta, olyan szervezeteket, amelyek a tagságon kívül a mögöttük lévő tömegekre, a magyarságra támaszkodnak, kevés található. A megélhetési gondok kerülnek előtérbe, kevesen vállalják fel, hogy teljes szívvel-lélekkel végezzék szervezeti munkájukat. Nem tudják megfelelően megmozgatni a közösséget. A közösségépítésben nagy szerep hárulna a magyar civilszervezetekre, illetve az egyházakra. – 2007-ben egyedüli megyei szervezetként felvállalták a Kulturális Autonómia Tanács /KAT/ létrehozásának ösztönzését. Azonban a KAT alakuló ülésétől kezdve lemorzsolódtak a civilszervezetek. A Magyar Polgári Pártot nem gáncsolják, Király András kijelentette, bennük partnerre találhatnak. /Tükör előtt az elnök. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

Ajándékkal lepte meg – immár nem először – tisztségviselőit, aktivistáit, szimpatizánsait az Arad Megyei RMDSZ: január 29-én a nagyváradi színház Csárdáskirálynőjét hozta el. A szöveget az új előadási koncepciónak megfelelően a darab rendezője, a valamikor nagyváradi (de már rég Budapestre áttelepült) színházi ember, Nemlaha György dolgozta át. /-r –a: Operett, ajándékba. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke február 9-re összehívta a választmányt. Az ülésen Cseke Attila államtitkár sikerként könyvelte az a tavaly novemberi EP-választásokat, majd elmondta az RMDSZ bármely magyar településen fel tud mutatni eredményeket. Cseke a frissen bejegyezett Magyar Polgári Párttal kapcsolatban leszögezte, „az RMDSZ-nek nem kell vele foglalkoznia”. /Irházi János: Választmányi ülés az RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./

Március 14-én az aradi Ioan Slavici Színházban kissé foghíjas nézőtér előtt került sor a március 15-i ünnepi előadásra. Bognár Levente alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd meleg szavakkal ecsetelte az évfordulót, az összefogás fontosságát. Szavalatok és énekszámok mellett a kivetítőn Latinovits Zoltán szavalatait láthatták a megjelentek, majd szegedi és békéscsabai művészek léptek fel. A szervező, az RMDSZ Arad megyei szervezete a résztvevőket állófogadáson látta vendégül. /Balta János: Ünnepi előadás Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

Aradon a Szabadság-szobor előtt mintegy 300-400 ember volt jelen a két nyelven, magyarul és románul zajló ünnepségen, amelyet Matekovits Mihály tanár, minisztériumi vezérigazgató vezetett le. Horváth Levente alprefektus tolmácsolta a román kormánynak a romániai magyarokhoz intézett üzenetét, Szentpétery István, a kolozsvári főkonzulátus konzulja pedig a magyar kormány üzenetét olvasta fel. Az aradi ünnepség szónoka, Király András, a megyei RMDSZ elnöke, parlamenti képviselő beszédében emlékeztetett, választási évben vagyunk. Emlékeztetett a közelmúlt eredményeire. Eljött az ideje annak, hogy a közösség új elképzeléseket fogalmazzon meg, új terveket készítsen, új feladatokkal bízza meg azokat, akik a következő négyéves mandátum alatt a helyhatóságokban képviselik majd az RMDSZ-t. /Jámbor Gyula: A múlt iránti tisztelet, a jövőbe vetett hit jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./