"Ismeretes, hogy a kormányrendelettel 15 ingatlant juttat vissza a romániai magyar történelmi egyházaknak. A gyulafehérvári érsekség visszakapja azt a csíksomlyói iskolaépületet, amelyben jelenleg a járványkórház működik. El is készült már a részben használt épület átadási-átvételi protokollja. Gyulafehérváron a katolikus teológia visszakapja a Képzőművészek Szövetsége használta épületet; megvan hozzá a prefektúra beleegyezése. Déván visszakerül eredeti tulajdonosához a ferencrendiek kolostora; jelenleg árvaház működik benne ferencrendi szerzetesek irányításával. A szatmári katolikus püspökség két épületet kap vissza: Nagykárolyban a Szent László konviktust, amely jelenleg használatlan; valamint Szatmárnémetiben a római katolikus konviktust, jelenleg az Unio szaklíceuma működik benne nagyon kevés diákkal. A váradi római katolikus püspökség tulajdonába visszajut Nagyváradon a Szent József kórház használatlan épülete, valamint a misericordiánus kórház épülete, amelyet jelenleg a megyei egészségügyi igazgatósága használ. A temesvári római katolikus püspökség Temesváron visszakapja a katolikus líceum épületét, amelyet részben az egyetem Elektrotechnika Kara használ, valamint a Miasszonyunk kolostort, amelyben jelenleg javítóműhelyek vannak. A Királyhágó környéki református egyházkerület tulajdonába kerül újra a zilahi református művelődési ház, jelenleg a városi művelődési ház; valamint Barátkán a református egyház tanácsterme a helyi kórház használatából. Az erdélyi református püspökség visszakapja Kolozsváron a Farkas utcai Református Kollégium régi, megrongálódott, s csak részben használt épületét, valamint Marosvásárhelyen a református leánylíceum épültét; a marosvásárhelyi városi tanács gondoskodik az épületben működő jogi személyek elköltöztetéséről. Az unitárius egyház visszakapja Kolozsváron a püspöki székhelyt; az evangélikus egyház pedig Nagyváradon a parókia könyvtárának épületét. /Zsehránszky István: A 15 visszaadott ingatlan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége nyilatkozatban tiltakozott a Romániai Református Egyház Zsinata nevében dr. Csiha Kálmán püspök és dr. Mártha Ivor főgondnok, az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségének tagjai által nyilvánosságra hozott nyilatkozat miatt. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése ugyanis máj. 7-i rendkívüli ülésén kimondta, hogy "azonnali hatállyal, meghatározatlan időre felfüggeszti egyházkerületünk részvételét a Zsinatban". Emiatt Csernák Béla és Balogh Barnabás a május 11-i tanácskozáson való önkényes részvételükkel súlyosan megszegték az egyházkerületi közgyűlés idézett határozatát. A kolozsvári tanácskozás a királyhágómelléki elnökség - Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok - távollétében nem tekinthető szabályos zsinati ülésnek. /Tőkés László püspök-elnök, Kovács Zoltán főgondnok-elnök: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./"

"A kormány május 6-i ülésén 16 egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról sürgősségi kormányhatározatot fogadott el. (A római katolikus, református, evangélikus, unitárius és más egyházak vagyonairól van szó.) Több szkeptikus szerint II. János Pál pápa május 7-9-i látogatása előtt ezzel akarta bizonyítani a román kormány, hogy közeledni akar a nyugat-európai normarendszerhez. A kormányhatározat a Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial) történő megjelenéssel lép érvényre. Eddig azonban ez nem történt meg. A visszaszolgáltatandó ingatlanok között szerepel a zilahi Kálvineum, amely visszakerülne a református egyház tulajdonába. Erre reagált a Graiul Salajului június 1-jei számában V. Blaj. Cikkének címe is hibás: "Románia kormánya visszaadja a zilahi városi művelődési házat a kisebbségeknek!" Tehát a szlovák, roma, magyar stb. kisebbségeknek. Valójában az épületet a kormányleirat a református egyháznak adja vissza. A cikk szerint Petru Durcau polgármester a prefektúrával, a megyei és a városi tanáccsal összehangolt akciót indít "a kormány e megbocsáthatatlan hibájának" megakadályozására. "Az a tény, hogy az RMDSZ igényt tart a városi művelődési otthonra, nevetséges és abszurd." - olvasható a cikkben. Zilah polgármesterének a hozzáállása is felháborító - pedig a magyarok segítségével lett polgármester: a kapott szavazatok fele a magyaroktól származott. - Elfelejtik, hogy visszaszolgáltatásról és egyházi vagyonról van szó, amelyet kizárólag a református hívek anyagi hozzájárulásával épült. /Józsa László: A Kálvineum-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./"

"Július elsején ünnepelte fennállásának hetedik évfordulóját a Kolozsváron működő Bethánia Gyógyterápiás Napközi Otthon. Mészáros Károly igazgató elmondta, hogy a napközi otthon a Bethánia Alapítvány segítségével jött létre. Ez az alapítvány a holland PCK (Protestants Christelijke Kindernitzending) Alapítvány és az erdélyi református egyház támogatásával született, elnöke Adorjáni László lelkész. Célja a különlegesen hátrányos helyzetű gyermekek megsegítése. 1992. július 1-jén nyitotta meg kapuit a Bethánia, kezdetben két csoporttal, egy magyar és egy román anyanyelvűvel indult. A holland fél segítségével modern óvodát építettek, amely 1996 szeptemberétől áll a gyermekek és családtagjaik rendelkezésére. Jelenleg hatvan gyermeket és ezek családjait látják el. Tízen foglalkoznak a rehabilitációs tevékenységgel (pszichológus, logopédus, gyógytornász, általános gyermekorvos, családgondozó), négy busz reggel beszállítja a kicsinyeket, és délután hazaszállítja őket. Az idei tanévtől beindítják a magyar nyelvű "Baba?mama" csoportot. Ebbe olyan szülők jelentkezését várják, akiknek 0-3 év közötti gyermekük a születés előtti vagy a szülés folyamán elszenvedett értelmi és mozgásbeli problémákkal küszködik. /Hit, remény és szeretet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

"Megszüntetésének negyvenedik évfordulóján barátainak egyesülete a Bolyai Tudományegyetemre emlékezett Budapesten. Az eseményt dokumentációs anyag rögzíti: A Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem 1945-1959 (A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete, Bolyai Egyetemért Alapítvány, Budapest, 1999) címû több száz oldalas kötet az intézmény mûködésének majd másfél évtizednyi történetét fogja át. Az egyetem egykori tanárai foglalják össze a hajdani eseményeket. Hiteles levéltári dokumentáció híján az emlékezés mozaikjából áll össze a kép, a levéltár ugyanis rendezetlen. Elképzelhetõ, hogy nagy része megsemmisült. Az egyetem valamikori létezése ugyanis nagyon kellemetlen és veszélyes precedens. Az említett könyvben Csõgör Lajos, a Bolyai elsõ rektora írta: "...Egyikünket sem zavarta az, hogy Nagy Géza a református egyház vezetõ személyisége, Venczel meggyõzõdéses katolikus, Márton Áron püspök részérõl is becsült személyiség, én pedig marxista voltam...". - A Bolyai-egyetem hiteles, korabeli dokumentumainak közzététele és feldolgozása még várat magára. Minden újabb adalék értékes hozzájárulás lehet az egykori Bolyai-egyetem-kép kiteljesítéséhez, a vele foglalkozó szakember munkájának a megkönnyítéséhez. /Németh Júlia: Bolyai' 99. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

"Akik egykoron a Károlyi Gáspár Teológiai és Missziói Intézet nevű teológiára felvételiztek, most gőzerővel építik a maguk által református-presbiteriánus vagy némi beképzeltséggel Közép- és Kelet-Európai Református Presbiteriánus Egyháznak nevezett új gyülekezetet. Vezetőjük /Rapp/ rágalmazza és gyalázza a magyarországi és erdélyi református és katolikus egyházakat, a pápát és mindenkit. Az egyesült államokbeli Knox Fellowship nevű református egyházi szervezet elnöke szerint a Westminster Társaság Amerikában jelentéktelen tényező. Európa keleti fertályán viszont nagy felfordulást tud kelteni dollár-tízezreivel. Diákjait dollárban fizeti, a megbízhatóbbak ajándékokban is részesülnek a mobiltelefontól a lakásig, a nyugati autótól a számítógépig. A református egyházat hamis egyháznak nevezik. Termeket bérelnek ki, ahová becsalogatják a gyanútlan egyháztagokat. /Fábián Tibor: Amerikai fanatikusok "egyházat" alapítanak Erdélyben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./"

"Partiumi keresztyén magyar egyetem indul ősztől Nagyváradon - jelentette be Tőkés László püspök júl. 16-án, Nagyváradon megtartott sajtóértekezletén. A Partium Egyetemet a romániai református egyház fogja finanszírozni. A Partium Egyetem ökumenikus jellegű lesz. A többi egyház elvetette, hogy pénzügyi támogatást adjon. Évi 20-30 millió forintot remélnek a magyar kormánytól. Ugyanakkor tényleges támogatást kapnak majd a magyarországi, a svájci, a német és más országokbeli református egyházaktól - tájékoztatott Tőkés László. Az ősztől egyelőre 600 diákkal induló nagyváradi magyar tannyelvű egyetemnek a bejegyzés előtt álló Pro Universitate Alapítvány lesz a gazdája, székhelyéül pedig a Sulyok István Református Főiskola épülete szolgál. A főiskola, az ősztől induló egyetem hittanárképző karaként működik tovább. A partiumi magyar egyetemnek emellett közgazdasági fakultása, szociális gondozókat képző kara, zenei és idegen nyelv fakultása, valamint tanítóképző kollégiuma lesz. Tőkés László szerint az egyetem magába olvasztja a nagyváradi újságíróképző kollégiumot is. /Õsztől magyar egyetem indul Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19., Magyar egyetem indul Nagyváradon. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./ Az RMDSZ-en belül 1996-ban egy 11 tagú felsőoktatási tanács alakult. A szövetség oktatási alelnöke Béres András volt, aki nyilatkozatot fogalmazott meg arról, mit tartanak sürgősnek, fontosnak a magyar felsőoktatás fejlesztésében. Akkor három pontban foglalta össze a tennivalókat: 1. általános fejlesztés, melyben a Bolyai Egyetem elsőbbséget élvez; 2. a Sulyok István Főiskola önálló magyar egyetemmé fejlesztése; 3. a Székelyföldön lévő felsőoktatási intézmények összefogása egy egyetemen belül. - Tőkés László püspök elmondta, ha az állami magyar egyetem létrehozása nem lehetséges, akkor egyházi keretek között kell majd megvalósítani a magyar felsőoktatást. "Az igazi megoldás az egyházak bevonásával egy Erdélyi Magyar Keresztény Tudományegyetem létrehozása lenne. Ennek támogatására mozgósíthatnánk a világ magyarságát" - mondta Tőkés László. Tervek szerint ősztől már meg is kezdheti munkáját az egyetem. /Partiumi Keresztyén Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./"

Augusztus 7-én Pálfalván az ünnepi istentiszteleten Tőkés László püspök fog igét hirdetni, majd a református templom kertjében felavatja Balog István képzőművész obeliszkjét, amely Teleki Blankának, Teleki Emmának és De Gerandó Ágostnak állít emléket. Ez alkalommal állít kopjafát a Szatmári Esperesi Hivatal, az 1848?49?es szabadságharc hőseinek emlékére. A kopjafa elhelyezésére azért választották Pálfalvát, mert megyénkben ehhez a településhez kötődik annak a személyiségnek a neve (Teleki Blanka), aki a legtöbbet tett a szabadságharc eszméinek a megvalósításáért. A nőszövetség és a református egyház állít emléktáblát annak a négy volt pálfalvi lakosnak az emlékére (Varga Lajos, Farkas Solem, Horotán György és Groza Miklós), akik a második világháborúban vesztették életüket. /Pálfalva. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 22./

"A budapesti székhelyű Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata aug. 10-én tartotta évi plenáris ülését Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A találkozók célja annak a feltérképezése, hogy a Trianon következtében feldarabolódott magyar református egyház milyen gondokkal, problémákkal küszködik nemcsak Amerikában vagy Ausztráliában, hanem a Kárpát-medencében is. A millenniumi ünnepségek alkalmával el szeretnék készíteni a világ összes magyar református gyülekezetének a térképét, amelyen jól látható majd, hogy a negyvenhárom országban merre szóródott szét a magyar református közösség. A millenniumi rendezvénysorozat keretében a Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata a Magyar Református Világszövetséggel közösen Budapesten felvonulást tart, és megkoszorúzza a Hősök emlékművét. A testület másik alapvető célkitűzése a nemrég megjelent új egyetemes énekeskönyv és az új istentiszteleti rend minél szélesebb körben történő terjesztése. A másik fájó probléma a horvátországi református egyház helyzete, ahol sajnos az amúgy is kis létszámú egyház két részre szakadt. - A Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata 1994-ben alakult azzal a céllal, hogy erősítsék a magyar református tudatot. "Mind a kettőre szükség van azért, mert hitében az ember anyanyelvén él. A zsinatnak csupán konzultatív jellege van. A cél olyan teológiai, egyházszervezeti, egyházpolitikai és egyéb vonatkozású ajánlások előterjesztése, amelyek elősegítik a református magyarság összetartozásának tudatát. /Papp Annamária: Kolozsváron ülésezett a Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"

Resicabányán az óvárosban lévő magyar iskola és óvoda egyaránt fölöslegessé válik, az érdektelenség miatt. Az óvodában várhatóan 4-6 gyermekre lehet számítani az új tanévben, míg az iskolában ez a szám ennél is kevesebbre tehető. A Resicabányára érkezett, most végzett nagyenyedi magyar tanítók sem akartak itt kezdeni. A református és római katolikus egyház képviselői 182 családot látogattak meg. A végeredmény siralmas: mindössze három gyermek jelentkezett magyar óvodába. /Makkay Botond: A nulláról próbálnak indulni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

Ifj. Csűry István lelkipásztor, a Harangszó /Nagyvárad/ főszerkesztője adott számot a folyóiratról. A Királyhágó-melléknek 1989 előtt egyáltalán nem volt önálló református sajtóorgánuma. 1990-től a református egyház indított egy sor kiadványt, például a Református Híradót /Nagyvárad/, de az 1997-ben megszűnt. A Harangszó első száma 1990 februárjában jelent meg. Abban az időben egy szerkesztőbizottság állította össze a Harangszót, melynek elnöke Gavrucza Tibor, főszerkesztője Farkas Antal volt. 1990 nyarán a főszerkesztő kivált a szerkesztőbizottságból, Gavrucza Tibor állt a helyére 1994 májusáig, azóta Csűry a főszerkesztő. Gondot jelent a lap terjesztése, ami sokszor a lelkipásztor vagy az esperesi hivatallal kapcsolatot tartó személy lelkiismeretén múlik. /Fábián Tibor: Kiért szól a harang? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./

"Szept. 5-én, vasárnap első alkalommal tartottak Teremiújfalun falutalálkozót. A találkozó a temetőben levő második világháborúban elesett közel negyven helybéli emlékére állított emlékmű, valamint az 1990. márciusában Marosvásárhely "fekete márciusának" egyik áldozata, Kis Zoltán sírjának megkoszorúzásával kezdődött. Szövérfi Zoltán Márton helybéli lelkipásztor elmondta, hogy Teremiújfalu első írásos említése 1263-ból maradt fent. Jelenleg a református egyház nyilvántartásában 550 lélek szerepel. A református egyházközség 1996-ban önállósult, s akkor kapott saját lelkészt is. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke a radikális helytállás és az anyaországi pénzbeli támogatások fontosságáról szólt. Dabóczi Ilona községközponti iskolaigazgató a tanintézmények munkájáról beszélt. /Simon Virág: Falutalálkozó Teremiújfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./"

Técsőn a református egyház új parókiáját Makovecz Imre tervezte. Técső 4000 lelket számláló magyar közössége ünnepre készül, a Hollósy Simon magyar gimnázium kollégiumának átadási ünnepségére. A kollégium a Felső-Tisza vidéke magyar diákjainak biztosítja a bentlakást és a korszerű tanulási lehetőségeket. A vendégek között volt Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök özvegye is. A Svájcban élő Vitéz Técsői Móricz Éva adományozta a kollégium. Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatala nevében beszélt, kifejtve, hogy a magyar kormány egyik legfontosabb feladata, a határon túli magyarok identitásának megőrzése, kultúrájuk támogatása. - Técsőn a Báthory-emlékművet, a fejedelem portréját ábrázoló domborműves emléktáblát Tóth Emőke zsennyei szobrászművész készítette. A templomkert másik emlékműve Hollósy Simon festőművész mellszobra, szintén Tóth Emőke remekműve. - Nemrég jelent meg dr. Szöllősy Tibor könyve A kígyó önmagába mar címmel, amely Magyarországon nagy feltűnést keltett. Az ünnepségsorozat befejezéseként a kollégium udvarán dr. Antall Józsefné és Vitéz Técsői Móricz Éva leleplezte a bronz képmást, amely Antall Józsefet ábrázolja. Alkotója Domokos Béla érdi művész. /Técsői jegyzet. Múlt és jelen Kárpátalján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./

Okt. 1-jén kezdődtek a Kovásznai Napok. A városi könyvtárban megnyílt a Kovászna tegnap és ma című könyvkiállítás. A Kőrösi Csoma Sándor Líceum udvarán felavatták az iskola elhunyt tanárai és diákjai emlékére állított kopjafát. Pro Urbe-díjjal tüntették ki dr. Benedek Géza nyugalmazott főorvost, Csorja Ferenc ny. tanárt, a református egyház dalárdájának karmesterét, Fábián Ernő ny. tanár-filozófust, politikai közírót és esszéírót, Gazda József ny. tanárt, írót és műkritikust, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnökét, Kádár Gyulát, a kovásznai kisipari szövetkezet hajdani elnökét, továbbá a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületet. /Kovásznai Napok ?99. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2., Pro Urbe-díjasok Kovásznán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Amennyiben a kolozsvári Gheorghe Sincai Elméleti Líceum épületének ügye nem rendeződik, az Erdélyi Református Egyházkerület bepereli a tanügyminisztériumot, nyilatkozta a Szabadságnak Tőkés Elek, az egyházkerület titkára. Az ingatlant szeptember 13-án telekkönyvezték, így az egyháztól elkobzott épület visszakerült az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába. Mivel a Farkas utcai épületrészben jelenleg egy magánlíceum működik, az Erdélyi Református Egyházkerület felkérte a Tanügyminisztériumot, hogy a tantermeket szabadítsa fel. Ennek hatására a minisztérium szeptember 15-én felszólította a Kolozs megyei tanfelügyelőséget, hogy rendezze a nyolc tanterem helyzetét, de mostanáig még semmiféle intézkedést nem hoztak az ügyben. Amennyiben harminc napon belül az ingatlan helyzete nem rendeződik, az egyház bepereli a tanügyminisztériumot. Tőkés Elek elmondta: amennyiben felszabadulnak a tantermek, a Farkas utcai épületrészben a rendszerváltás után újraindult Református Kollégium kap majd helyet. Az iskola jelenleg a Györgyfalvi negyedi 16-os Általános Iskolában működik. /A református egyház kész beperelni a Tanügyminisztériumot. Továbbra sem rendeződött a Farkas utcai iskola helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Dr. Szabó Árpád unitárius püspök /Kolozsvár/ kifejtette: Ha az egyháznak nem sikerül megszerveznie az iskolai vallásoktatást, beláthatatlan veszteségekkel kell számolnia. 1998-ban az unitárius egyház Kolozsváron beindított egy lélektani, pedagógiai-módszertani továbbképzést a lelkészek számára. Így próbálják pótolni azt, amit a református és római katolikus egyház vallástanárképzéssel biztosít. Az állam csak teljes állás után fizeti a vallástanárt, viszont a nagyvárosokban nincs annyi unitárius gyermek, hogy a teljes normát tudnák biztosítani. Csupán Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron tudták megoldani az unitárius iskolai vallásoktatást. Itt a Brassai Líceumban, az unitárius egyház egykori iskolájában, saját épületükben az unitáriusok vannak a legkevesebben. Kolozsváron 3 unitárius lelkész van és legalább 20 iskola. Különböző iskolákból összevonva próbálnak unitárius csoportokat megszervezni. /Gál Mária: Kis egyházak nagy gondjai A vallásoktatás biztosítása minden egyház számára a jövőt jelenti. Interjú dr. Szabó Árpáddal, az unitárius egyház püspökével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Okt. 23-án Zsibón - szórvány Szilágy megye szórvány városában - Magyar Házat avattak. A református egyház tulajdonát képező házat lelkes RMDSZ-tagok és egyháztagok közmunkával feljavították, és ezen a napon - Mátyus Éva RMDSZ-elnök szavaival élve - átadták, jelképesen, a zsibói magyar ifjúságnak. A Fekete Péter vezette Zsibongó kórus - amelynek lesz immár hol normális körülmények között működnie - népdalcsokorral mondott köszönetet a Magyar Házért. A Zsibongó alig egy éve állt össze, tagjai diákok, próbáikat az elmúlt télen még a fűtetlen református templomban is megtartották. Az avatóünnepség után tanügyi fórum, a ház első rendezvénye kezdődött. Zsibón egyetlen általános iskolában működnek kislétszámú magyar osztályok. Középiskolai magyar nyelvű oktatás nincs a városban. /Z. Kerekes Edit: Végváraink egyike: Zsibó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Nov. 9-án megalakult az 1989 Decemberi Román Forradalom Megünneplésének Nemzeti Bizottsága. Ez alkalommal Tőkés László püspököt, volt temesvári lelkipásztort is bevonták a hivatalos megemlékezések előkészítésébe, illetve a Nemzeti Bizottság tagjainak sorába. Tőkés László átnyújtotta az illetékes államtitkárnak, illetve az ügyvezető elnöknek a református egyház megemlékezési programját. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztató Szolgálata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 10./

"Nov. 17-én Temesváron sajtóértekezleten a szervezők először mutatták be a nyilvánosságnak A hit és hűség útja című, december 10-15 között, a temesvári forradalom tizedik évfordulóján megtartandó nagyszabású rendezvénysorozat programtervezetét. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök nyilatkozatában elmondta, hogy a temesvári egyházmegyében lelkészértekezleten vett részt, majd a temesvári évfordulós rendezvények szervezőbizottságával egyeztetett. A hit és a hűség gondolata áll Temesvár üzenetének középpontjában. Ide illene az igazságtétel gondolata is: az 1989-es felkelés áldozatainak ügyében is igazságot kell tenni. Addig nem lehet elképzelni a jogállamot, ameddig az emberi és a kisebbségi jogokat nem tartják tiszteletben. A decemberi megemlékezéssorozatot a református egyház szervezi a megyei RMDSZ-szel és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságával. A jubileumi rendezvényeket beárnyékolja a Klapka György emléktáblája ellen elkövetett vandál támadás, vagy maga az a tény, hogy a forradalom idején elkövetett atrocitásokért tíz év alatt szinte senkit sem vontak felelősségre.- Bukarestben a napokban összeült forradalmárok arról panaszkodtak, hogy még ez a demokratikusnak nevezett kormány sem tanúsít megértést az ő ügyük iránt. - Az Európába tartó Románia nem európai módszereket használ, a balkáni politikai játékokra emlékeztető magatartással szalasztja el az esélyeit a továbblépésnek. - Tőkés László a budapesti magyar-magyar csúcsról elmondta, hogy ez az értekezlet nagy előrelépést jelent a nyugati magyarság szavazati jogának biztosítása felé. A szavazati jog és a különleges jogállás a határon innen és túli magyarság nemzeti együvé tartozásának a jogi, politikai megjelenítése felé mutat. A Trianon, majd a világháborúk idején végbement drámai nemzetszakadás helyreállítását célozza. - Az erdélyi magyar egyetem ügyében az összmagyarság képviselői teljes támogatásukról biztosítottak. A püspök szerint 2000-ben lehet Romániában magyar egyetem. /Pataki Zoltán: "Mi Temesvár igazi szellemét akarjuk képviselni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"

Szatmárnémeti belvárosában az ún. Lévay háznak háromnegyed része a helyi református egyház tulajdona volt. Évek óta folyó pereskedés után a négy üzletet és több lakást magába foglaló emeletes házat visszakapta az egyház. December elejétől a Lévay házban működő üzletek tulajdonosai és a lakásbérlők egyaránt a református egyházközségnek fizetik a használati díjat. A befolyó pénzt a Kálvin Alapítvány által finanszírozott reformátusok öregotthona építésére fordítják. /Pert és épületet nyertek a szatmárnémeti reformátusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./

A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum /Kolozsvár/ igazgatósága beadvánnyal fordult a kolozsvári polgármesteri hivatalhoz, amelyben alkotmányellenesnek minősítette a Református Kollégium volt épületének visszaszolgáltatásáról rendelkező sürgősségi kormányrendeletet. Funar polgármester kijelentette, kérni fogja, hogy a kormány vonja vissza a rendeletet. A Kolozs megyei törvényszék az épületet szeptember 13-án telekkönyvezte az egyházkerület nevére, és így az ingatlan törvényesen is visszakerült az erdélyi református egyház tulajdonába. Tőkés Elek, az egyházkerület oktatási főosztályának vezetője azt javasolta, hogy az iskola igazgatósága elsőnek engedje be a jelenleg a 16-os iskolában ideiglenesen működő Református Kollégiumot a Farkas utcai épületrészbe, és nyolc tantermet bocsássanak a kollégium rendelkezésére, 2000. augusztus 15-ig teljes egészében adják át a Farkas utcai ingatlant a kollégiumnak, 5-10 év alatt építsenek maguknak új iskolát, addig is viszont az épületben maradhatnak. A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum jelenleg huszonhét teremben folytat tevékenységet, az épületnek nyolcvannégy tanterme van. /Papp Annamária: Tiltakozik a Sincai-líceum a Református Kollégium visszaszolgáltatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

Versenyvizsga eredményeként a Szatmár Megyei Múzeum nagykárolyi részlegét ismét dr. Németi János történész, tudományos kutató vezeti. Dr. Németi János 1968 és 1977 között állt a nagykárolyi Városi Múzeum élén, akkor politikai okok miatt kellett távoznia az intézménytől. (Többek között azért, mert nem talált dák várat a Károlyi kastély alatt). Ebben az időben védte meg A korai és kései vaskor Északnyugat-Romániában című doktori disszertációját is. A régészeti kutatómunkát pedagógusként sem hagyta abba. 1990-ben a Román Trákológiai Intézet északnyugat-romániai munkatársa lett. Most olyan intézménynek került az élére, amelynek állandó régészeti kiállítása akkor készült, amikor első ízben vezette ugyanezt az intézményt. A múzeumi kiállítást illetően ismét dr. Németi János a helytörténetre fekteti a hangsúlyt. Hosszabb távon önálló kelta kiállítás kialakítását tervezi. Dr. Németi János Nagykároly RMDSZ választmányának tagja, illetve a Kertvárosi Református Egyház gondnoka. Megjelenik egy román nyelvű könyve /Repertoriul arheologic al zonei Careiului/ és jövőre lát nyomdafestéket a magyar nyelvű Régészeti barangolások Szatmár megyében, amely az Otthonunk Szatmár megye sorozatban lát napvilágot. /Boros Ernő: Nagykároly. Ismét dr. Németi János a Városi Múzeum vezetője. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 17./

Szeptember óta törvényesen is visszakerült az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába a kolozsvári Református Kollégium épülete, azonban a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum többszöri felkérés ellenére sem hajlandó felszabadítani a Farkas utcai épületrészt. Tőkés Elek elmondta, hogy az egyházkerület több engedményt már nem hajlandó tenni irányukba. A líceum jelenleg félig üres, felszólítják az iskola vezetőségét, hogy január 1-jei hatállyal kössék meg az egyházzal a lakbérleti szerződést. Amennyiben erre nem kerül sor, feljelentést tesznek az oktatási minisztériumnál. /Papp Annamária: A református egyház nem hajlandó további engedményeket tenni a Gheorghe Sincai Líceumnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18/

Az utóbbi években a temesvári könyvesboltokból fokozatosan eltűntek a magyar nyelvű könyvek. Ezt a hiányt pótolja a Heti Új Szót is kiadó Reflex KFT, amely a Temesvári Magyar Házban működik. Itt az újságírás, az RMDSZ képviselői iroda, az RMDSZ Temes megyei irodái, a TEMISZ iroda mellett, a könyvárusítás is folyik egy ideje. A kommunizmus feletti győzelem tizedik évfordulójára szervezett hatnapos ünnepségsorozat keretében - dec. 14-én - megnyílt a temesvári Mária-téren, a Református Egyház épületében bérelt önálló magyar könyvesbolt. /Magyar könyvesbolt Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

A Bukaresti Református Egyház elnöksége javaslatot tett a Bukaresti Református Püspökség (Helynökség) létrehozására. A javasolt püspökség magába foglalná a Kárpátokon kívüli református szórványokat, a Duna-Fekete-tenger-Prut közötti 24 megyében, Bukarest központtal. Szórvány bizottság létezik, de ez nem elég, olvasható az érvelésben. A statisztikákban nincsenek feltüntetve a más nemzetiségű reformátusok. Braila megyében 203-an vallották magukat magyarnak, reformátusnak pedig 412-en, Botosani-ban 107 magyar él, de 370 református. A javaslatban szerepel az egyházi alapirodalom kétnyelvű tömegkiadása, a Káté és az énekek románra fordítása. Bukarest kórházaiba is kell a lelkigondozó, éppúgy, mint a zsilavai fegyházba, vagy az ország egyetlen női fegyházába, a Ploiesti melletti Targusorba. A Kárpáton túli megyéből 14-ben van több olyan helység, ahol 100 főt meghaladó református gyülekezet él. Ezeken a helyeken körlelkészséget lenne szükséges létrehozni. Konstanca megyében és az egész román tengerparton közel 800-an vallották magukat reformátusnak. Bukarestben a magyar református egyház két parókiája több ezer lélekkel számol. A javaslat amellett érvelt, hogy az egyháznak Bukarestben legyen képviselete, ez kapcsolatokat jelentene az állam központi szerveivel és a nagykövetségekkel. /Javaslattétel a Bukaresti Református Püspökség (Helynökség) létrehozására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./ A javaslatból sértődöttség is érződik, hogy a bukaresti egyházközségre eddig nem figyeltek kellőképpen.

Jan. 8-án Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezésében vitafórumot tartottak. Az RMDSZ születésének 10. évfordulójára emlékeztek, és a "hogyan tovább" kérdésre keresték a választ. Mindenkit meghívtak, akik 1990. január 6-án részt vettek Kolozsváron az RMDSZ első országos alakuló ülésén, többek között az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségét is. Markó Béla szövetségi elnök nem jött el, távolmaradását azzal indokolta, hogy az előző napon Sepsiszentgyörgyön tartózkodott, másnap nem ért volna el Kolozsvárra. A vitafórumon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tartott előadást. Többek között kifejtette: nem érzi azt, hogy a jelenlegi RMDSZ a forradalom, a rendszerváltás "gyermeke" volna, hanem inkább alkalmazkodik az általános politikai magatartáshoz, és nem vállalja a rendszerváltás "radikalizmusát". Hangsúlyozta, hogy sokkal következetesebben, elvhűséggel kellene képviselni a kisebbségi jogok ügyét. "Elrománosodtunk, asszimilálódtunk a román politikához, a megalkuvás, a következetlenség útjára léptünk. Ez a kisebbségi kérdés terén példázható a legjobban. Olyan román politikát legitimizálunk akarva-akaratlanul, amellyel szemben sokkal inkább harcolnunk kellene" - mondta. Temesvár az erdélyi magyarság számára hatalmas "erkölcsi és politikai tőkét" jelent, az elmúlt tíz évben ezt a tőkét nagymértékben "elherdáltuk". "Nemcsak a román nacionalizmus akart megfosztani bennünket ettől az erkölcsi tőkétől, nemcsak a kommunista hatalom örökösei rabolták el tőlünk ezt a tőkét, hanem mi magunk is partnerek voltunk ebben" - mondta a püspök. "Nem akarok szemrehányásokat tenni, de semmivel sem viszonyult az RMDSZ másként Temesvárhoz, mint a román hatalom. Akárhányszor hívtuk az SZKT-t Temesvárra, sohasem akart eljönni. A tizedik évfordulón sem akarták itt tartani az SZKT-t. Valószínűleg akkor a Kereszténydemokrata Platform (amely a legutolsó SZKT-én Tőkés püspököt elítélő nyilatkozatot terjesztett elő - szerk. megj.) már készítette önálló kezdeményezését, és a mozgalom vezetőjének kínos lett volna éppen Temesváron felolvasni azt" -jelentette ki a püspök. "Vissza kell térni 1989-hez, a kolozsvári nyilatkozathoz, a valódi keresztény értékekhez, vállalnunk kell eredetünket, akkori önmagunkat" - mondotta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke Az RMDSZ egysége: áldás vagy átok? című előadásában rámutatott: az RMDSZ-nek az elmúlt tíz év alatt nem sikerült alapvető célkitűzéseit megvalósítania. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke szerint az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége "tudatosan bűnös úton jár". Szász Csaba, a kolozsvári műszaki egyetem tanára arra az óriási "szakadékra" hívta fel a figyelmet, amely az RMDSZ csúcsvezetősége és a romániai magyarság között tátong. A Maros megyei RMDSZ elnöke, Kincses Előd kifejtette: amennyiben az új kormányprogramba nem kerülnek be az RMDSZ alapvető célkitűzései, az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból. Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke szerint el kell számoltatni azt a vezetést, amely a brassói RMDSZ-kongresszus határozatait nem hajtotta végre. A fórum végén Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa december 2-i határozatát ismertette. Ebben megállapították, hogy elengedhetetlenül fontos a Református Egyház és az RMDSZ viszonyának rendezése. Az egyház csak olyan politikát tud támogatni, amely messzemenően érvényesíti a magyar történelmi egyházak, s ezzel együtt a romániai magyarság érdekeit. Ennek megfelelően az Igazgatótanács párbeszédet kezdeményez, és egyeztetésre törekszik az RMDSZ-szel. /Papp Annamária: Visszatérni az eredeti célkitűzésekhez RMDSZ-születésnapi vitafórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletén újból kitűnt magyargyűlöletével: okirathamisítással, sikkasztással, hazugsággal vádolta az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőit, ugyanis - szerinte - a hajdani Ady-Sincai Líceum épületét törvénytelenül táblázták be. Funar elmondta: annak érdekében, hogy a román állam lehessen mielőbb a törvényes tulajdonos, a városháza kérni fogja a telekkönyv mihamarabbi kiigazítását. A református egyház képviselői a sátán földi küldöttei, jelentette ki. Tőkés Elek református egyházkerületi tanácsos elmondta: az ingatlant három ízben is betáblázták. Az elsőt ellopták, majd újat nyitottak. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta: a tulajdonjog visszaállításáról van szó, így a líceum épületét a kormány jogosan juttatta vissza volt tulajdonosának, az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Hangsúlyozta: a sürgősségi kormányrendelet előírja, hogy az ingatlan rendeltetését nem szabad megváltoztatni. /Kiss Olivér: Durva városházi offenzíva a református ingatlanok visszaszolgáltatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Királydarócon a református egyház visszaköveteli iskolaépületét. Ettől az évtől ebben az épületben működik az óvoda, melyet a két tagozaton mintegy húsz-húsz gyermek látogat. /Királydaróc. A református egyház volt iskolájába költözött az óvoda. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 22./

A febr. 6-án megrendezett Zilahi Közéleti Fórum résztvevői nyilatkozatot adtak ki, melyet Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Seres Dénes RMDSZ-szenátor, megyei elnök, Vida Gyula parlamenti képviselő, Molnár Kálmán esperes és Kovács Zoltán főgondnok, az RMDSZ-választmány elnöke írt alá. A nyilatkozat szerint a romániai magyar közösség alapvető célkitűzése a tulajdonjog és a tulajdonviszonyok helyreállítása, az elkobzott ingatlanok, vagyontárgyak visszaadása. Átfogó, mindenre kiterjedő jogszabályra van szükség. Románia kormányának rendeznie kell az ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, beleértve az egyházi ingatlanokét is. Erre kötelezi saját programja, választópolgároknak tett ígérete és nemzetközi kötelezettségvállalása is, így az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1123. számú határozatának 12-es pontja. A hatályos jogszabályokat tartsák tiszteletben, és rendelkezéseinek szerezzenek érvényt, jelesül az 1999/83. számú sürgősségi kormányrendeletnek, mely ugyan visszaszolgáltatja a zilahi református egyház ingatlanát, de a tényleges birtokba helyezés mindmáig nem történt meg. A nyilatkozatban kérték az RMDSZ-t mint a romániai magyar közösség érdekvédelmi és közképviseleti szervezetét, mint a jelenlegi kormánykoalíció tagját, használjon fel minden politikai eszközt arra, hogy az egyházi ingatlanok is visszakerüljenek jogos tulajdonosaik birtokába. Ebben kell szerepelnie a Zilahi Református Wesselényi Kollégium elkobzott épülete immár egy évtizede húzódó ügyének is. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 7./

Az 1999-es év az eddigi legsikeresebb éve volt az 1993-ban alakult kolozsvári Koinónia Kiadónak /másnéven CE Koinónia/: tizennégy kötetet adtak ki. Köztük van Szent Ágoston: A hit és hitvallás, Kálvin János: Keresztyén élet, Szenci Molnár Albert: Imádságos könyvecske. A kiadó Kolozsvár és Erdély reformátori örökségét, az európai modellt és ennek spirituális hátterét tartja fontosnak - mondotta Visky András igazgató. Olvasóik zöme egyetemista és a református egyház híve. Könyveiknek Kárpátalján és Délvidéken nyitottak piacot. Több könyvet jelentettek meg a budapesti Harmat Kiadóval közösen. a Ce Koinónia kiadványait. 2000-ben 22-24 kötet kiadását tervezik. Köztük van Nicolae Balota: A láthatatlan képe /esszék/. A szerző az erdélyi magyar irodalom népszerűsítője, román nyelven könyve jelent meg az erdélyi magyar irodalomtörténetről. A millenniumi projekt keretében a kolozsvári Kecskeméthy István teológiaprofesszor által fordított Teljes magyar Szentírás szerepel. /Rekord éve túlszárnyalására készül a Koinónia Kiadó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./