A bukaresti református egyház máj. 14-én és 15-én tudományos tanácskozással emlékezett meg fennállásának 180 éves évfordulójáról. Az előadók között volt Buchwald Péter szenátor, Tokay György képviselő, Borsi Kálmán Béla történész, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa, Domokos Géza, a Kriterion igazgatója, Demény Lajos történész, Molnár Szabolcs, a hungarológiai tanszék tanára és Albu Zoltán, a gyülekezet jelenlegi lelkipásztora. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

A Romániai Református Egyház Zsinata /nov. 22-25./, amely Széken kezdődött és Kolozsváron folytatódott, eredményes volt, a két püspök, Csiha Kálmán és Tőkés László egyaránt pozitívan értékelte az eredményeket. A zsinat egyetlen napirendi pontja az egyház kánonrendszere /statútuma/ módosítása, korszerűsítése volt. A törvénymódosító munka befejezésével a zsinat tagjai a Szatmár megyei Erdődre, az 1545-ös első protestáns zsinat helyszínére zarándokoltak, majd Óváriba, ahol az 1554-1555-ös zsinatot tartották. A zsinat levelet küldött Iliescu elnöknek a vallásügyi törvény halogatásával és a vallási diszkriminációval kapcsolatban. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./ Az államfőnek küldött levél rámutatott arra, hogy a romániai magyar egyházak az elmúlt öt esztendőben 14 alkalommal, több mint 2000 oldal terjedelemben intéztek hivatalos felterjesztést a román kormányzati szervekhez, sürgetve a vallásügyi törvényt, de leveleikre egyetlen sor választ sem kaptak. A kisebbségi felekezetek irányában erősödő diszkrimináció oka éppen ennek a törvénynek a hiánya. - A zsinati elnökség a Duna Televíziótól heti református adás bevezetését kérte, elismerve a többi történelmi egyház hasonló igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 6./

Az 1555-ben tartott széki zsinat emlékezetére nov. 22-én Széken összeült a református egyház zsinata, melynek napirendjén az egyház statútumának kidolgozása szerepel. A három napra tervezett zsinat nov. 25-én a Szatmár megyei Óvárban ünnepi istentisztelettel fejeződik be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

"Gazda Árpád írásában /Temesvár szerepe a forradalmi forgatókönyvben/ megállapítja, hogy az 1989-es eseményekkel foglalkozók legszívesebben elfelejtenék a Temesváron történteket. Maga Valentin Gabrielescu szenátor, az 1989-es eseményeket vizsgáló szenátusi bizottság elnöke jelentette ki: véletlen, hogy Temesváron, Tőkés László kapuja előtt indultak az események, mert ekkor már olyan feszült volt a helyzet, hogy egy kenyérbolt előtti sorbanállók között is kirobbanhatott volna. Gazda Árpád azonban hangsúlyozta: "Objektív okai vannak annak, hogy az ország több százezer hús-, kenyér- és tejsorából egyben sem robbant ki népfelkelés. E sorokba összeverődött emberek ugyanis nem képeztek közösséget, nem ismerték egymást. A temesvári református egyház pedig nem `89 decemberében kezdte az ellenállást, hanem legalább egy évvel korábban." 1989 szeptemberében Újvárossy Ernő személyében már mártírhőse is volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./"

"Ilie Fonta vallásügyi államtitkár Csiha Kálmánhoz, az Erdélyi Egyházkerület püspökéhez írt levelében kifejtette, hogy a III. Magyar Református Világtalálkozó 1996-os megszervezése "kötődik a magyar törzsek 1100 évvel ezelőtti európai honfoglalásáról megemlékező rendezvényekhez", továbbá 1996 választási év az országban, ezért a világtalálkozó "Romániában való megszervezése nem ajánlatos". /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 9., Magyar Hírlap, febr. 14./ Erre reagált Szilágyi Aladár, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka Pedig lesz világtalálkozó! címmel. A református egyház független, szuverén intézmény, nem alárendeltje a Vallásügyi Államtitkárságnak, tehát nem tilthatja meg a találkozót. Szilágyi Aladár idézte az 1991. szept. 25-én elfogadott 60. számú törvényt, amely szerint vallásos jellegű rendezvényeket nem kell előzetesen bejelenteni. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./"

Kolozsváron a Györkös Mányi Albert Emlékházban ülésezett az EMKE Kolozs megyei egyesülete. A megbeszélésen többen jelen voltak az országos elnökség tagjai közül is. Az EMKE rendszeresíteni fogja egy-egy régió magyar művelődési életének áttekintését. A Kolozs megyei /szórványba szorult/ közművelődési életnek van olyan kistája, például a Mezőség, ahol pang a magyar kulturális élet, visszaszorul a családba, a tévékészülék mellé. Ennek ellenére itt is van követendő minta, ilyen a vándorkönyvtárak működtetése. Ezeken a településeken tíz-tizenöt évvel ezelőtt még magyar nyelvű felsőtagozatok működtek. Virágzó művelődési élet a kalotaszegi falvakban, Kolozsváron és részben az Aranyos-Torda vidéken létezik. Kolozsváron Kiss Irén és társai fáradhatatlan munkája eredményeképpen erős honismereti kör működik. A Kolozs megyei művelődési élte műkedvelő központú. Az elérhető csúcsot Mákófalva színjátszói jelzik, akik már megjelentek a budapesti színpadokon, ezenkívül kétszer voltak Angliában is. Ferencz László tiszteletes előterjesztette a Kőrösfői Emlékpark tervét: a református egyház tulajdonában levő templomkertben szabadtéri színpadot építenek, itt tartják évente a Vasvári Napokat, itt hozzák létre egy erdélyi személyiségek szoborpanteonját. Mindezt a Pro Kőrösfő Alapítvány akarja felkarolni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./

Kisebbségek és egyházaik címmel a Friedrich Naumann Alapítvány szervezésében kétnapos /márc. 7-8./ tanácskozást tartottak Visegrádon. A rendezvényre romániai, szlovákiai, vajdasági, kárpátaljai, ausztriai és amerikai egyházi személyiségeket és politikusokat hívtak meg. Tabajdi Csaba politikai államtitkár kifejtette: arra kell törekedni, hogy az elvett egyházi ingatlanok visszakerülhessenek az egyházak tulajdonába. A demokráciák kiépítése attól is függ, miként sikerül az egyházak autonómiáját megteremteni. Az egyházaknak a védekezés helyett a helyi autonómia-szigetek kialakítására kell törekedniük. Az anyanyelv őrzésében sok esetben a templomok és egyházak jelentik az utolsó mentsvárat. Tabajdi Csaba elmondta, hogy alaptalan egyes határon túli püspökök aggodalma, hogy a magyar kormány magára hagyná a határon túli egyházalkat, hiszen éppen támogatásukra törekszik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ Az államtitkár a vallási autonómia megteremtését a kisebbségi politizálás egyik alapvető céljának említette. /Magyar Nemzet, Népszava, márc. 8./ A tanácskozáson Törzsök Erika , a Határon Túli Magyarok Hivatala helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: az elmúlt évtizedekben Közép-Kelet-Európában a különböző egyházak központjai voltak a kommunizmus elleni küzdelemnek, körülöttük szerveződtek a rendszer ellen fellépő liberálisok, zöldek, szociális munkások. 1989 után a kommunizmus megszűnésével ezek az erők különböző oldalakon találták magukat, ám mostanra az átmeneti ellenségeskedést mindinkább felváltja az összefogás igénye. A Szlovákiában élő magyar kisebbség 50 százaléka katolikus ugyan, mégsincs magyar püspök az országban - amit a magyar miniszterelnök a pápának szóvá tett. Romániában az állam az ortodox egyházat támogatja, viszont a magyar anyanyelvű híveket tömörítő református és katolikus egyházak diszkriminációja gyakran egybeesik a kisebbségek háttérbe szorításával. A konferencia jó alkalmat adott a pozitív példák bemutatására is. Az erdélyi Illyésfalván Kató Béla református lelkipásztor munkahelyek teremtésével, tejfeldolgozó és nyomda üzemeltetésével a hívők számára az életfeltételek javítását is megteremtette, Kárpátalján a ferences atyák iskolát hoztak létre, a gyógyításban is kiveszik részüket, ingyenkonyhát működtetnek a nyomor enyhítésére. /Konferencia a magyar kisebbségek egyházairól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

"A Szabadság márc. 27-i számában közölte Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének levelét a Szabadság olvasóihoz. A levél súlyos vádakat fogalmazott meg. Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő reagált a levélre. Azt írták, hogy a kifogásolt írást az MTI előző napi adásából vették át. A főszerkesztő beismerte: tévedett. A szóban forgó Folytatódik az elszámolatlan NTA-pénzek vitája című írás szerkesztőségi cikk volt, s az a Romániai Magyar Szó előző napi (1996. márc. 16-17.) számában megjelenteket ismertette a Szabadság-olvasóval. A cikket recenzáló szolgálatos szerkesztő egyetlen saját kommentárt sem fűzött az íráshoz, megjelölte az eredeti cikk megjelenésének helyét és időpontját, tehát aláírása elmaradásáért ez esetben őt elmarasztalni nem lehet. Tibori Szabó Zoltán visszautasította azt a vádat, hogy a közléssel "a Romániai Református Egyház egyik püspökét, és az RMDSZ tiszteletbeli elnökét" megrágalmazta volna. A "püspöki rágalom" kifejezés is benne van az RMSZ március 16-17-i számának írásában. /Tibori Szabó Zoltán: A Szabadság elleni vádakról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"

A református egyház kezdeményezésére mintegy ötvenen gyűltek össze az első református értelmiségi találkozón, április 27-én Nagyváradon, a püspöki palotában. Az értelmiség múltbeli és jelenkori helyzetéről tartott vitaindító előadást Sipos Gábor kolozsvári történész, az Erdélyi Református Egyházkerület főlevéltárosa, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) főtitkára. A kapott talentumaival a közösség szolgálatát, a fokozott egyházi szerepvállalást és az új nemzedék nevelését jelölte meg a keresztény értelmiség feladataként. Hangsúlyozták, hogy hiányzik egy olyan értelmiségi kör, mely a keresztény értékeken alapján véleménynyilvánítást biztosítana. Az összejövetel résztvevői elhatározták egy protestáns közművelődési kör létrehozását, melynek nevesítését a következő összejövetelükre halasztották. /Veres Kovács Attila: Mit cselekedjünk, atyámfiai? Református értelmiségi találkozó Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Szőcs Géza visszavonta garancia nyilatkozatát, hogy tartozása fejében árverésre bocsátja a Kolozsvár belvárosában levő ingatlanát. Emiatt a eljárást indít ellene a Kolozsvári Református Egyház vagyonközösségének kuratóriuma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület júl. 20-án kiadott nyilatkozatában tiltakozott a romániai református egyház ellen indított ellenséges politikai sajtókampány miatt, amely súlyosan sérti a vallásszabadságot, az egyházak autonómiáját. Ezekben napokban a Magyar Reformátusok Világtalálkozója ellen szólalt meg Ilie Fonta vallásügyi államtitkár, Valer Suian, a szélső nacionalista Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ ügyvezető titkára, maga az államelnök is. Legutóbb Ionel Ungur Bihar megye prefektusa nyilatkozott olyan értelemben, hogy betiltja a világtalálkozó rendezvényeit. Figyelemre méltó, hogy a nyilatkozók rendre az RNEP és a többségi kormánypárt, vagyis a kormánykoalíció tagjai. Nevezett politikusok az ország földjén közel 500 éve honos, államilag elismert református egyház törvényes rendezvényét akarják meghiúsítani, megérteni a gyülekezési, lelkiismereti és vallásszabadságot. Romániában továbbra is vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja a nem ortodox egyházakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ A Romániai Református Egyház Zsinata Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz írt levelében tiltakozott a tervezett református világtalálkozót támadó megnyilvánulások, illetve betiltásának szándéka ellen. Júl. 18-i sajtóértekezletén maga Iliescu elnök is negatívan nyilatkozott a világtalálkozóról, mondván, az nemkívánatos reakciókat válthat ki. Ebből kitűnik, hogy Romániában "továbbra is vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja egyházunkat." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 828. sz./ "

"Megrendezik a III. Magyar Református Világtalálkozót Nagyváradon, annak ellenére, hogy Romániában hatósági személyek és pártpolitikusok propagandakampányt folytattak ellene - közölte Tőkés László püspök, a Romániai Református Egyház lelkészi elnöke. Hangsúlyozta, hogy a propagandakampány célja: megfélemlíteni a rendezvényre készülő református vendégeket. Románia alkotmánya és törvényei szavatolják az ilyen rendezvény megtartását. Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök fölajánlotta, hogy a nagyváradi székesegyház udvarán megtarthatják a világtalálkozó nyitóünnepségét, ha a hatóságok megakadályozzák annak megtartását a nagyváradi stadionban. A Romániai Református Egyház Zsinata júl. 21-i levelében fordult Nicolae Vacaroiu kormányfőhöz, ismertetvén a találkozót ért sorozatos megfélemlítéseket, majd tisztelettel kérnek "hivatalos magyarázatot mindezekre, az Egyházunkat és vallásszabadságunkat sértő megnyilvánulásokra". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz írt közös levelükben tiltakoztak amiatt, hogy egyes állami hatóságok ellenzik a III. Magyar Református Világtalálkozót és politikai jelleget tulajdonítanak ennek a kiemelkedő vallási eseménysorozatnak. Az ország alkotmánya biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot, joga van tehát az egyháznak megtartani a világtalálkozót. Az egyházak közösséget vállalnak a református egyház szándékaival és rendezvényükön való részvétellel nyomatékot adnak együttérzésüknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 25., 830. sz./

A Romániai Református Egyház Zsinata már 1995 áprilisában értesítette a Vallásügyi Államtitkárságot a III. Magyar Református Világtalálkozó megszervezéséről és 1995 júniusában anyagi támogatást kért a találkozóhoz - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. A valóságnak ellentmond tehát, hogy Ilie Fonta államtitkár csak 1996 januárjában, szóban értesült a találkozóról. Elfogadhatatlan, hogy egy éves hallgatás után az államtitkárság az utolsó időben akar közbeavatkozni, megsértve a reformátusok vallásos érzéseit, ugyanakkor az egyház alkotmányban biztosított autonómiáját is megsérti. Kérik a kormányt, hogy biztosítsa a vallásszabadság védelmét, kérik a testvéregyházakat és a demokratikus pártokat, hogy utasítsák vissza az alaptalan támadásokat. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

"Aug. 3-án Nagyváradon, a sportstadionban több mint 15 ezer résztvevővel megkezdődött a III. Magyar Református Világtalálkozó. Köszöntő beszédében Tőkés László püspök, a Magyar Református Világszövetség aug. 1-jén megválasztott elnöke köszöntötte a világ minden részéből érkezetteket, "akikkel a magyar ökuménia vagy a magyar-román megbékélést szolgáló testvéri érzések kapcsolnak egybe." Üdvözlő beszédet mondott dr. Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönő elnöke, dr. Csiha Kálmán erdélyi, dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki, dr. Erdélyi Géza szlovákiai püspök, Szabó István, a Független Amerikai Magyar Református Egyház főgondnoka, az Egyetemes Magyar Református Konzultatív zsinat világi elnöke. Köszöntő beszédet mondott még Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, Mihai Dan, Bihar megyei tanácselnök, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Platty Iván magyarországi címzetes államtitkár és Markó Béla RMDSZ-elnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 5., 837. sz./"

Aug. 4-én Homoródfürdőn református ifjúsági tábor nyílt. Magyarország és Erdély minden részéből mintegy hatszáz fiatal gyűlt össze. A megnyitón megjelent dr. Csiha Kálmán püspök, aki kifejtette, hogy ez a táborozás része a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának. Ez a találkozó ajándék, mert találkozhatnak Istennel és egymással, továbbá lehetőség, hogy a vendégek megismerjék Erdély lelkét, barátságok szövődhetnek, végül ezeken a találkozókon megszülethet a magyar református egyház újjászületésének lehetősége. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 9./

"Dr. Hegedüs Lóránt püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkész elnöke nem először hívta fel a figyelmet a magyarság számának rohamos csökkenésére. "A Kádár-korszakban hatmillió abortusz volt, hatmillió magyart küldtek a halálba, hatmillió magyar nem születhetett meg!" "A rendszerváltozás óta gyakorlatilag semmi sem változott, a mai hatalom is nemzetapasztó, nemzetsemmisítő hatalom. Ugyanazt teszi, mint elődje, csak szalonképesebb eszközökkel. Olyan törvényeket hoz, ami nem kedvez az életnek, hanem a nemzet halálának kedvez. Feláldozza a nemzetet a liberalizmus oltárán. A magyaroknál lazább erkölcsiségűnek ismert franciáknál is sokkal szigorúbban viszonyulnak az abortuszhoz, jóval nagyobb felelősséggel a nemzet jövőjéhez. Sokkal gondosabb a szűrés..." Arra a megjegyzésre, hogy a nemzethalál emlegetése negatívan hathat, Hegedüs püspök azt válaszolta, hogy életre kell sokkolni a népet, "mert a magyar nép fájdalommentesen önpusztítja magát, s nem képes önmagára eszmélni." Gulácsi István a kárpátaljai református magyarok püspöke arról beszélt, hogy nehéz az ottani református egyház talpra állítása. A kommunizmus időszakában szinte alapjáig megsemmisítették az egyházat, elvették épületeit, papjait elhurcolták. A rendszerváltás óta öt új templom épült, lelkészlakok is épülnek. Kárpátalján 130 ezer református él 91 gyülekezetben, közben mindössze 28 lelkészük van, besegít még három magyarországi és egy erdélyi lelkész. Reményt keltő viszont hogy 50 teológusuk tanul Komáromban, Sárospatakon, Debrecenben, Kolozsváron és Budapesten. Öt éven belül tehát lesz elegendő református lelkészük. /Sike Lajos: A halál nemzete vagyunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./ "

Szept. 22-től 29-ig tartott Zilahon a református gimnázium 350. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségsorozat, amelyet a Zilahi Református Wesselényi Kollégium Baráti Társasága szervezte. Szept. 26-a az újraindult zilahi Református Wesselényi Kollégium napja volt, szept. 27-én pedig a Zilahi Elméleti Líceum napja. Az emlékezésen magyar és román nyelvű emléktáblát helyeztek el az udvaron levő régebbi kollégiumi épület falán. Az egykori gimnázium volt diákjai eljöttek Zilahra Magyarországról, Amerikából, Németországból, Svédországból, és Izraelből. Az évfordulóra Adorján Ilona képzőművész Wesselényi Miklós portréját ábrázoló emlékplakettet készített, ezenkívül a megjelentek megvásárolhatták Lakóné Hegyi Éva A zilahi református egyház Váradi Bibliája és a benne levő feljegyzések című tanulmányát. A Szilágyság (Zilah) különszáma Kovács Miklós két, az iskola történetével foglalkozó munkáját közölte. /Fejér László: Jubileumi ünnepség Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Szilágy megyében 20-25 magyar tanári állást hirdettek meg, de csak négyen jelentkeztek. Zsibón továbbra is hiába várnak magyartanárra. A nyolcadik osztályt elvégző diákok - szinte mind - a helyi román líceumban tanulnak tovább, magyar szakos tanár hiányában félnek a nehézségektől. Amikor még volt magyar szakos tanár, a tanulók fele a magyar tagozatot választotta. a helyi református lelkipásztor szerkesztésében megjelent A zsibói Református Egyház története című színes kalauz, a zsibóiak pedig készülnek a Wesselényi-napokra /dec. 6-8./, az első nap ünnepsége Debrecenben, a második Zilahon, a harmadik Zsibón lesz. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Okt. 31-én Reformációi Gyülekezeti Napot tartottak Nagyváradon a sportcsarnokban a helybeli kilenc református gyülekezet híveinek és testvérfelekezetek képviselőinek részvételével. Dr. Erdélyi Géza felvidéki református püspök hirdetett igét. Tőkés László püspök ünnepi beszédében a református egyház fő céljaként az egyetemesség elérését nevezte meg. Tőkés László, a Magyar Református Világszövetség elnöke bemutatta a szövetség aug. 30-31-én megválasztott vezetőit. Fellépett az énekkar, majd Bitskey Tibor budapesti színész elszavalta Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban mutatta be dr. Benkő András zenetörténész Dávid István Műemlék orgonák Erdélyben /Polis, Kolozsvár, Balassi, Budapest, 1996/ című könyvét, amely két kiadó összefogásával látott napvilágot. A könyv 1500 műemlék erdélyi orgonát vett számba. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Dávid István orgonaművész a kolozsvári Zeneakadémián szerzett diplomát, áttelepült Magyarországra, jelenleg a nagykőrösi református egyházközség orgonaművésze és a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának tanszékvezető tanára. Könyvének tíz éves múltja van. A könyv bevezetőt nyújt az erdélyi orgonaépítés történetéhez, de szerepelnek benne a katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházak orgonáinak összeírásai is. Az erdélyi orgonák megmentésére hozták létre Magyarországon az Orgona Transsylvania Alapítványt. - Dávid István nemrég orgonakoncertet adott Kolozsváron, a Szent Mihály templomban. A bevételt az erdélyi orgonaművészet segítésére, valamint a történelmi értékű orgonák javítására fordítják. /Leopold Erika: Meg kell menteni az erdélyi orgonákat. = Népszava, nov. 22./

"A millecentenárium jegyében rendezte meg a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ az V-VIII. osztályosok megyei szavalóversenyét, mely "A nyelv csak élve tündököl" elnevezésű, évente megtartott rendezvénysorozat része. A szavalóversenynek most is a besztercei református egyház adott otthont, de már épül a református egyház védnöksége alatt a Magyar Ház a Zorilor utcában. Beszterce, Bethlen, Tenke, Magyarnemegye, Árpástó, Décse, Retteg, Apanagyfalu és Borzás magyar iskolásai jelentek meg a versenyen. A díjakat Toók Katalin megyei tanácsos, a szavalóversenyek szervezője és Sárkány Ferenc nyugalmazott tanító, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke adta át. - Gellért Sándor Apanagyfalu iskolájának tanára kezdeményezésére két tanítványa szülőhelyükön gyűjtött mondákat adott elő. Gellért Sándor javasolta egy olyan rendezvénysorozat beindítását, amely a helyi hagyományokat vonultatná fel. Érdemes lenne a szervezésbe néprajzosokat bevonni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./"

"Dec. 27-én az RMDSZ kilenc nagyváradi körzete közösen tartotta meg év végi ünnepségét a várad-velencei székházban. Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök köszönetét fejezte ki mindazoknak a szolgálatot vállalóknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy 1996 a szövetség reményei beteljesülését hozó esztendő legyen. Tőkés László püspök beszédében a közszolgálatiság elvét hangsúlyozta. Minden városrészben erősíteni kell az együttműködést az RMDSZ, valamint a református és katolikus egyház között, mondotta. E tekintetben példával szolgálhat az RMDSZ megyei szervezete és a két püspökség közötti jó viszony. Vigyázni kell, intett, nehogy megismétlődjön a Magyar Népi Szövetség esete. Hozzátette: "Nem szabad beleomlanunk a hatalom karjaiba... Amit nyertünk a vámon, nem szabad elveszíteni a réven." Tempfli József püspök szintén az egyházak és a civil szervezetek összefogásáról szólt. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 31./"

"A református imahét keretében február 3-8. között Aranyosgyéresen, a református templomban a következő előadások hangzottak el: Bethlen Gábor és a református egyház ? előadó: Sipos Gábor történész; Irodalmi est ? találkozás Bálint Tibor íróval; Nehéz nagyszülőnek lenni ? előadó: dr. Löwi Károly gyermekgyógyász; A virág az életünkben ? Jankovszki Elemér, a kolozsvári Botanikus Kert nyugalmazott főkertészének diavetítéses előadása; Parlamenti krónika ? találkozás az RMDSZ Kolozs megyei képviselőivel; Üzenet mindenkinek ?Vitályos Ildikó színművésznő előadóestje. Az egyhetes rendezvény szervezői az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya, valamint az EMKE Romániai Magyar Népfőiskolai Társasága. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 1., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 7., 962. sz./"

"A Romániai Református Egyház Zsinata ápr. 11-én ülésezett Kolozsváron, kiemelten tárgyalta a felekezeti iskolák kérdését.Sajnálattal állapította meg, hogy bár az Európa Tanács kimondta, hogy Romániában biztosítani kell a felekezeti iskolák működését, mindezideig a tanügyi törvényben csak olyan egyház iskolákról volt szó, amelyek az egyházi személyzet képzéséhez szükségesek. A Romániai Református Egyház Zsinata tudva, hogy rövidesen tárgyalják a tanügyi törvény kisebbségeket megszorító rendelkezéseit, azzal fordul a minisztériumhoz, hogy korrigálják az egyházakra nézve sérelmes törvényt és iktassák be abba a minden szinten állami támogatással működő felekezeti oktatást. A Romániai Református Egyház Zsinata ápr. 17-én kelt levelében kéri mindezt. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 1./"

"A Romániai Magyar Szó interjút közöl Csiha Kálmán Erdélyi református püspökkel és D. dr. Jakubinyi György római katolikus érsekkel a Constantinescu államfővel folytatott múlt heti megbeszélés kapcsán. Csiha Kálmán megemlíti, hogy eredetileg a megállapodás úgy szólt, hogy az államfő csak a magyar egyházfőkkel találkozik, és noha végül az összes hazai egyházfő részt vett a megbeszélésen, az elnöki hivatal közölte, hogy Constantinescu elnök nem zárja ki a magyar egyházakkal való különtalálkozót, melyre egy későbbi időpontban kerül sor. Az erdélyi református egyház feje úgy gondolja, hogy az egyházfőkkel való egyetemes találkozóra külpolitikai vonatkozásban volt szükség, és kifejezi meggyőződését, hogy az államelnök nem elmosni akarja, hanem őszintén szembenézni óhajt az egyházakat foglalkoztató kérdésekkel. Tőkés László távolmaradásával kapcsolatban megjegyzi, hogy a találkozóra minden egyes egyház egy-egy vezetőjét hívták meg, a romániai református egyház részéről pedig valóban csak őt, mint ügyvezető zsinati elnököt. Miután tájékoztatta az elnöki hivatalt, hogy a református egyháznál, függetlenül attól, hogy évenként változik a zsinati ügyvezető elnökség, mind a két püspök képviseli a református egyházat. Ezután küldték meg Tőkés Lászlónak is a meghívót, de a királyhágómelléki püspöknek már nem állt módjában eljutni a találkozóra. Jakubinyi György elmondta, hogy tudatában van annak, hogy az egyházi iskolák visszaszolgáltatását egy nap alatt nem lehet megoldani, de a tulajdonjog visszaadása törvényekkel már most megoldható. Elmondja, hogy a találkozó alkalmával Constantinescu elnök megemlítette, hogy a magyar egyházak esetében bonyolultabb a kérdés, mivel a magyar közösségi javak ügyében vissza kell menni egészen 1918-ig. "Hogy mire gondolhatott az államelnök azt nem kommentálom" jegyezte meg a katolikus érsek. Megemlíti, hogy az államfő természetesnek vette, hogy az évek óta parlamenti jóváhagyásra váró kultusztörvény-tervezetet le kell tárgyalni, és valószínűleg arra az ősz folyamán kerül sor. Kifejezi érzését, hogy az államelnök őszintén és nyíltan állt szembe a kérdésekkel és nem akarja azokat el- és megkerülni. Az érsek megemlíti, hogy Constantinescu szerint az államnak kell megalkotnia a szükséges törvényeket, a kérdések gyakorlati rendezése azonban a helyhatóságok feladata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./"

"A Partiumi Közlöny egy-egy száma átfogó képet ad az egyházkerület működéséről, az elfogadott határozatokról, a történtekről, általában Tőkés László püspök igyekezetéről, hogy megfelelően dolgozzanak a gyülekezetekben. Még a kiadandó református egyházi énekeskönyvvel is foglalkoztak. Sok a probléma, ezt jelzik az ilyen megjegyzések: a püspök megengedhetetlennek tartja, hogy egyes lelkipásztorok nem laknak állandó jelleggel gyülekezetükben, nem léptek előre az egyházi kiadványok terjesztésében, stb. A fegyelmi ügyek is elhúzódnak, így például Makay Botond /Resicabánya/, Higyed István /Lugos/ lelkipásztorok, Papp László volt püspök ügye. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora ellen a presbitérium egy része panaszt nyújtott be és törvénytelenül elbocsátotta. Az Erdélyi Gyülekezet 1997. jan. 25-i közgyűlése enyhe szavazattöbbséggel fegyelmi kivizsgálást kért Zalatnay István ellen. - Az egyházkerület kiadói és sajtóbizottsága a következő könyvek kiadását irányozta elő 1997-1998-ban: Hegyesi Márton: Bihar Vármegye 1848-1849-ben /1885-ben megjelent könyv újrakiadása/, Dánielisz Endre: A szalontai iskolák története a kezdettől az államosításig, Hajdú-Mohoros József: A Partium, a Királyhágómellék földrajzi leírása, id. Csernyák Béla: A református egyház Nagyváradon, II. kötet, Szabolcska Mihály: Válogatott versek /Czine Mihály válogatásában/, Olosz Lajos életrajza, Prédikációs kötet Csűry István gondozásában, Egyházkerületi név- és címtár. Elhatározták a Királyhágómelléki Füzetek állandósítását, májusban megjelenik a 6. és 7. füzet, amelyek az 1996. aug. 30-i jubileumi ünnepség, valamint az Árpádon megrendezett millecentenáriumi emlékezés anyagait tartalmazzák. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 10., VII. évf. 5. sz./"

"A tordai RMDSZ 1995. okt. 29-én az ótordai templom főbejáratánál a II. világháború áldozatainak emlékére kopjafát állított. Emiatt eljárást indítottak az ótordai református egyház ellen, kétmillió lej büntetés kifizetését és az emlékoszlop lebontását követelve. Nagy Albert református lelkésznek és Szedilek Lenke jogásznak köszönhetően ez év februárjában megnyerték a pert. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./"

"Vetési László lelkész a szórványkérdésről, annak egyházi vonatkozásáról fejtette ki gondolatait. "Az egyház az utolsó olyan intézmény, amely a kisközösségben intézményként működik, és ezért rá nehezedik minden teher." Több mezőségi faluban a lelkész a nyelveszakadt konfirmandusokat így tanítja meg: eu-s crs, tin reformata maghiar. Már románul tanulja meg, hogy ő magyar református, de megtanulja, él benne az eredet- és hovatartozástudat. "Ugyanígy cserélt nyelvet - de nem hitet - Küküllőkarácsonyfalva magyar reformátussága." A Fehér megyei Borbánd római katolikusai egy évszázada cserélték át nyelvüket, de nem a kultusz nyelvét. Ugyanez a helyzet Verespatak unitárius, katolikus és református népével. Nagyváradon működik egy olyan szlovák adminisztrációjú apácarend, melynek belső nyelve ma is magyar. Az egyház sokat tehet, anyanyelven szól és szervez. Szigetfalu volt Vetési László első gyülekezete, a Szeben megyei Bürkös, ahol a nősülni vágyók 30-40 km-re levő magyar faluba mentek, hogy magyar társat keressenek. "De fenntartható ez a modell?" Az egyház egyedül nem tud megfelelni a beolvadástól való őrzésnek. A múlt században Czelder Márton lelkész Havaselvére ment a hívek után, Koós Ferenc Bukarestbe, templomokat építettek. 1881-ben azután megszületett az a református egyház egyetemes zsinati döntése, ez új alapokra fektette a szórványmunkát. Ekkor mondták ki a körlelkészség megszervezését, új templomok építését. Az ekkor indult "szórványszolgálat egyik legáldottabb eredménye az, hogy még vagyunk a Mezőségen, Dél- és Belső-Erdélyben." A múlt század végétől szolgálatának nagy részét lelkészekre, gyülekezetekre építette az EMKE is. Trianon után jöttek Reményik Sándor versei. A falumisszió útbaindítását a népi irodalom adta: Szabó Dezső, Ignácz Rózsa, Makkai Sándor, Rákosi Viktor, Nyírő József. A Mezőség apostolaként említették a két világháború között Földes Károlyt, Mezőújlak lelkipásztorát. Az elmúlt nehéz évtizedekben Szegedi László /Magyarigen/ és Herman János /Nagysármás/ lelkészek tették mindig azt, amit kellett, a szórványmunkában. - Vetési László figyelmeztetett: még mindig nem született átfogó szórványstratégia. Közben egyre közelebb húzódik a tömbökhöz a nyelvhatár. - Vetésinek ez a tanulmány a Jelen és jövő a mai szórványkutatásban című kötetben jelent meg. /Vetési László: Szórványszolgálat és az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ "

"Désen az egyházközség beadványban tiltakozott a református egyház államosított épületeinek eladása miatt. A beadványra kitérő választ kaptak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./"