Traian Basescu államfő december 18-án a parlamentben hivatalosan elítélte a romániai kommunista rendszert, a BBC-nek adott interjúban a kommunizmus maradványainak a jelenlegi román politikai és gazdasági életre kifejtett hatásáról beszélt. Az államfő szerint a december 18-án bekövetkezett parlamenti botrány a régi rendszer híveinek tudható be, akik mindenhova befurakodtak: a politikába, a gazdasági életbe, a sajtóba stb. A volt kommunista rendszer hatalmi pozícióiban lévő személyek ma fantasztikus gazdasági potenciállal rendelkező trösztöknél tevékenykednek. Traian Basescu szerint a Nagy-Románia Párt (PRM) erősen kötődik a volt Szekuritátéhoz, hiszen a pártban több volt szekus is található. Az SZDP-ről úgy vélekedett, hogy azt továbbra is Iliescu vezeti, Geoanat pedig éppen csak „elviselik”. / kommunizmus mindenütt jelen van. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Nemcsak a Nagy-Románia Pártnak és a szociáldemokratáknak nem tetszett a Tismaneanu-jelentés, hanem az ortodox egyház is háborog, mert a dokumentumban egyebek mellett szó esik Teoctist pátriárka és más főpapok nem épp makulátlan múltjáról. (Ziua) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

Kétpárti együttműködésről állapodtak meg Szatmárnémetiben a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vezetői. Az MSZP delegációját Veres János pénzügyminiszter, a PSD küldöttségét Vasile Dancu, az alakulat alelnöke vezette. Dancu elmondta, az európai parlamenti választási kampányban konzultálnak az MSZP-vel, ugyanis magyar partnereik bővebb tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. A PSD alelnöke leszögezte: az MSZP az EP-választásokon jobban fogja támogatni a szociáldemokratákat, mint az RMDSZ-t. Veres János, aki az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének elnöke, hangsúlyozta: a két párt a közeljövőben együttműködik közös célkitűzéseik megvalósítása érdekében. Veres kiemelte a decemberi együttes kormányülésen elfogadott tervezetek közül a Nyíregyházát Nagybányával összekötő útvonal megépítését, valamint a teherforgalom számára Petén létrehozandó határátkelő megnyitását. Veres szerint a magyar kormány húsz, határon átnyúló együttműködési tervezetet nyújtott be, amelyeket az elkövetkező időszakban bírálnak el. A pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy a jövő évi költségvetésből több százmillió forintot fordítanak a magyarországi román közösség támogatására, és állami tulajdonban levő ingatlanokat is átutalnak a román kisebbségnek. /PSD–MSZP közeledés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./ Az MSZP küldöttsége találkozott a Szatmár megyei RMDSZ vezetőivel, Ilyés Gyulával és Szabó Istvánnal, valamint Radu Buddal, a megye prefektusával is. Ezután látogatásuk főszínhelyére érkeztek, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szervezetének Szatmár megyei székhelyére. Megbeszéléseket folytattak a PSD országos alelnökével, Vasile Dancuval, valamint a helyi szervezet vezetőivel. A sajtóértekezleten Veres János miniszter elmondta, hogy a két párt, az elmúlt években, olyan politikai tevékenységet végzett, amelynek eredményei mindkét megyében tapasztalhatóak. Jó eredményként a két határátkelőhely fejlesztését említette mint közösen elért sikert, és azt, hogy teherforgalmú határátkelőhely van Csengersima és Pete között, de Vállaj-Csanálosnál is az lesz. Veres a jövőbeni együttműködésről szólt a két hasonló elveket valló párt között. Az európai baloldal nagy családjába tartozik mindkét párt, ezért egy az érdekük is, a helyi struktúrák fejlesztése és a tömegek támogatása, mondta Gheorghe Ciocan megyei PSD-elnök, aki „Nagy testvérnek” nevezte az MSZP-t és megköszönte a támogatását. „Picit szokatlan, mert politikai szervezeteknél nem túl gyakori az ilyennemű együttműködés a mi régiónkban, viszont az EU-ban ez már gyakori”, mondta Veres miniszter. /Márkus Mónika: A Szatmár Megyei Szociáldemokrata Párt és a Szabolcs– Szatmár–Bereg Megyei Magyar Szocialista Párt találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 29./

A diszkriminatív választási törvény ellen tiltakozva lemondott tisztségéről Thamó Csaba, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) udvarhelyszéki elnöke, illetve dr. Szakács István Péter, a szervezet székelyudvarhelyi elnöke. – Tiltakozunk az ellen, hogy szervezetünket diszkriminálják, és egy helyhatósági választáson nem vehetünk részt – indokolta döntését Thamó Csaba leköszönő. A választási törvény ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a február 4-én sorra kerülő, székelyudvarhelyi helyhatósági választásokon az MPSZ saját jelölteket állíthasson. A törvény, mely valamennyi, parlamenten kívüli kisebbségi szervezetet kizár a versenyből, még 2004-ben, az RMDSZ és az akkor kormányon lévő Szociáldemokrata Párt paktumának eredménye. /Szász Emese: Lemondott MPSZ- tisztségviselők. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) által támogatott egyszínű PNL-kormány lehetősége irreális és minden párt számára káros, kivéve a szociáldemokrata alakulatot – értékelte Kelemen Hunor RMDSZ-es parlamenti képviselő Ion Iliescu volt államfő kijelentését, miszerint a PSD támogatna egy egyszínű liberális kormányt. A kijelentésére érkezett negatív reakciókat követően Ion Iliescu január 10-én korrigálta kijelentését és elmagyarázta, nem úgy értette, ahogy mondta: a szociáldemokraták a demokraták, a liberálisok és az RMDSZ alkotta, kisebbségben kormányzó Tariceanu-kabinet bizonyos tervezeteit támogatnák. /”Öngyilkosság az egyszínű kormány”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Január 17-én megkezdte az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvény vitáját a szenátus Jogi és Emberjogi Bizottsága. A szenátusi testület szükségesnek tartja az elöljárók és a honatyák vagyoni ellenőrzését, de szerintük az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozása helyett a már meglévő törvényeket kellene ez irányban javítani. Az ANI-törvénytervezet azután került a felsőházba, hogy a képviselőház elfogadta a jogszabály módosított változatát. A liberálisok és a demokraták szerint a képviselők megfosztották eredeti tartalmától a törvényt, és abban reménykednek, hogy a szenátorok visszatérnek az eredeti, kormány által beterjesztett változathoz. Az RMDSZ, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nagy-Románia Párt (PRM) viszont úgy véli, a képviselőház által elfogadott változat a megfelelő. /S. J. : Először tárgyalták az ANI-törvényt a szenátusban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Most már totális háború folyik Traian Basescu államfő és Calin Popescu-Tariceanu kormányfő között azt követően, hogy az államfő bemutatta azt a „cédulát”, amelyben a miniszterelnök arra kérte az államfőt, hogy járjon közbe a legfőbb ügyésznél Dinu Patriciu liberális üzletember-politikus érdekében. Tariceanu hazugságnak minősítette Basescu állításait. Egyes elemzők szerint a „cédulaügy” legnagyobb nyertese a Szociáldemokrata Párt (PSD), amelynek vezetője, Mircea Geoana bejelentette, hogy kezdeményezni fogják az államfő felfüggesztését, és Calin Popescu-Tariceanu lemondását követelték. Ugyanakkor január 18-án újabb leleplezésekkel duzzadt a levélbotrány: Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke is előszedett egy irományt, amely ezúttal Traian Basescut inkriminálja. /Tovább gyűrűzik Tariceanu és Basescu kölcsönös vádaskodása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./ Calin Popescu-Tariceanu sejtetni engedte, hogy mindezek hátterében a volt elnöki tanácsos, Elena Udrea és annak férje Dorin Cocos üzletember áll. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke egy másik átirattal rukkolt elő, amely szerinte bizonyítja: Traian Basescu befolyással üzérkedett. Markó Béla RMDSZ-elnök az európai parlamenti választások hátráltatásától tart leginkább. Markó emlékeztetett, az országban politikai krízis eddig is volt és az államelnök és a kormányfő közötti ellentét sem mai keletű. /Súlyos politikai válság Romániában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke bejelentette, hogy a PSD nemzetbiztonsági törvénytervezetet nyújt be, amelyben a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) megszüntetését kezdeményezi. Helyébe létre kellene hozni a Nemzetbiztonsági Tanácsot, amely abban különbözne elődjétől, hogy ennek tagja volna az ellenzék képviselője is. Geoanaék szerint a képviselőház, illetve a szenátus titkosszolgálatokat felügyelő bizottságait egyesíteni kellene, ennek elnöke pedig szintén legyen tagja a tanácsnak. A javaslat azért meglepő, mert a CSAT-ot még a PSD hozta létre. – Boc demokrata pártelnök butaságnak nevezte a szociáldemokraták javaslatát. – Amennyiben Geoana javaslata arra vonatkozna, hogy a CSAT-ből egy modern nemzetbiztonsági tanácsot kellene létrehozni, ezzel akár egyet is lehet érteni. De úgy, ahogy azt Geoana elképzeli, megvalósíthatatlan – vélekedett Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának tagja. Az RMDSZ szerint a tanácsot át kell alakítani egy olyan politikai testületté, amelyben azok az illetékes politikai törvényhozók ülnek, akiknek a tevékenysége kapcsolatos a nemzetbiztonsággal, de nem kapnának helyet a különböző hírszerző szolgálatok képviselői. /Toró: Megvalósítható a CSAT átalakítása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Maros megyében három párt is igényt tart az elhunyt Victor Suciu tanácsosi helyére. Az RMDSZ a választási törvényre hivatkozik, a Konzervatív Párt (PC) a PUNR tavalyelőtti bekebelezésére, míg a Szociáldemokrata Párt (PSD) arra, hogy az egységpárt marosvásárhelyi tagjainak nagy része az ő csoportosulásokhoz csatlakozott. A Maros megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke szerint a megüresedett hely a választási törvény értelmében csakis az RMDSZ-t illetheti meg. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy amennyiben egy időközben feloszlatott politikai alakulat listájáról bekerült tisztségviselő helye ürül meg, azt a legtöbb szavazatot szerző párt kapja meg. Az RMDSZ listáján a soron következő jelölt az ákosfalvi iskola igazgatója, Antal András. A 35 létszámos önkormányzatban az RMDSZ jelenleg 15 tanácsossal rendelkezik, így a gyarapodás minimális előnnyel járna. /Szucher Ervin: Ki ülhet a bársonyszékbe? = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

A diákok szállítására szánt járműveket országszerte december közepén osztották szét, Nagyváradra azonban csak január 16-án érkeztek meg az iskolabuszok. Az átadáshoz szükséges iratokat a szállító cég később mellékelte a szállítmányhoz, így a Bihar megyei tanfelügyelőség vezetői most adhatták át a 13 kisbuszt az igénylő önkormányzatoknak. A kisbuszokkal gazdagodott települések között csak Székelyhídon él magyar lakosság. Naponta 5 településről hozzák Székelyhidra a diákokat, akik korábban a környező falvak iskoláinak román tagozatán az 5-8. osztályban tanultak, de létszámhiány miatt ezeket az osztályokat felszámolták. A Szociáldemokrata Párt (PSD) az Országos Korrupcióellenes Bizottságtól kérte a tanügyminisztériumi mikrobusz-vásárlás kivizsgálását, szerintük ugyanis korrupciógyanús a Mihail Hardau miniszter vezette tárca járművásárlása. A minisztérium 500 iskolabuszt vásárolt. A PSD szerint a minisztérium 3–4 ezer euróval többet fizetett egy buszért annak piaci áránál, ezzel mintegy másfél millió eurós kárt okozva az államnak /Gergely Gizella: Késve és drágán érkező iskolabuszok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Megszületett a Szociáldemokrata Párt (PSD) Traian Basescu államfő felfüggesztésére irányuló jogi dokumentuma, amellyel kezdetben az alkotmánybíróságot, majd a törvényhozást keresi meg a legerősebb ellenzéki párt vezetősége. A szociáldemokraták Antonie Iorgovan jogászpolitikusukat bízták meg a dokumentum jogi részének összeállításával, mivel őt tekintik a ma is érvényben lévő alkotmány egyik atyjának. Geoana, a PSD elnöke közölte, hogy 30 vádpontot fogalmaztak Basescu ellen. /Harminc vádpont Basescu ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A Háromszéken megjelent referendumellenes röpiratokat leszámítva zavartalanul folyt az autonómia-népszavazás a hét Kovászna, nyolc Hargita és két Maros megyei településen. A Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezetének vezetősége rendőrségi vizsgálatot kért az elkezdett a népszavazás ügyében. A Maros megyei PD vezetősége a bűnügyi feljelentés lehetőségét vette fontolóra. Emil Boc, a PD elnöke arra hívta fel az autonómia-referendum szervezőinek figyelmét, „ne játsszanak a tűzzel”. Boc szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezése a törvénytelenség határát súrolja. Ferencz Csaba SZNT-alelnök a PD álláspontjával kapcsolatban kifejtette, egy demokratikus kezdeményezés egyetlen államban sem lehet alkotmányellenes. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora a referendum betiltását, illetve az RMDSZ eltávolítását kérte a kormányból. Funar közölte, a PRM főügyészi vizsgálatot kér „az ország egysége ellen merényletet elkövető” személyek ellen. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint az autonómia-referendum célja elszigetelni a romániai magyar kisebbséget. Az RMDSZ nem támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezte népszavazást, de egyetért a területi autonómia eszméjével – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke kifejtette, hogyha az RMDSZ cselekedett volna az autonómiáért, most nem létezne sem SZNT, sem Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Tulit Attila SZNT-alelnök közölte, egyetlen községben sem ütköztek akadályokba. Mintegy ezer szovátai szavazott a Székely Nemzeti Tanács által szervezett autonómia-referendumon. A szavazók között több román nemzetiségű lakos is akadt, aki a kérdőív lepecsételése után büszkén mondta el, hogy ő az autonómiára adta voksát. Minderről Fodor Imre, az SZNT országos elnöke és Márton Zoltán, a marosszéki szervezet titkára számolt be. /Játék a tűzzel? = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Hatalmon és ellenzékben lévő román pártok egyaránt élesen bírálták a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazást, melyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezett. A nem hivatalos, jogi érvénnyel nem rendelkező referendum eredménye szerint a megkérdezettek 99 százaléka támogatja, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, és a szóban forgó települések ehhez tartozzanak. Korábban a román ellenzéki erők – közöttük a Szociáldemokrata Párt, a Konzervatív Párt és a Nagy-Románia Párt – többször bírálták a népszavazást. Felszólították Traian Basescu államfőt és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt, hogy lépjenek fel határozottan az alkotmányellenes népakarat-nyilvánítás szervezői ellen. Most a Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is határozottan elítélte a kezdeményezést. Emil Boc, a PD elnöke felszólította az SZNT vezetőit, függesszék fel a népszavazást. Boc szerint a referendum a „területi szeparatizmusra való felbujtás színét kezdi magára ölteni”, mi több „büntetőjogi” kérdéssé vált. A PNL vezető testülete is határozatot fogadott el, eszerint a népszavazás alkotmányellenes, illetve törvénytelen, és felszólították a Belügyminisztériumot, hogy indítson hivatalból vizsgálatot. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a népszavazás „veszélyes provokációvá” kezd válni. Tariceanu leszögezte: nem érthetnek egyet az etnikai alapú területi önrendelkezéssel. Az RMDSZ nem támogatja az SZNT által szervezett népszavazást, de egyetért a területi autonómia eszméjével. Február 12-ig a tizenhét település közül már tízben lebonyolították a népszavazást. Ferencz Csaba SZNT-alelnök közölte, hogy az 5753 szavazati joggal rendelkező állampolgár 81,67 százaléka adott le érvényes szavazatot, 98,99 százalékuk a területi autonómia mellett voksolt. /B. T. : Éles bírálatok a népszavazás kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

A referendum-kezdeményezések visszavonását kéri a kormányfő Traian Basescu államfőtől és a szociáldemokratáktól azért, hogy az EP-választásokat a kijelölt időpontban lehessen megtartani. Tariceanu miniszterelnök szerint az egyéni választókerületek bevezetéséről a parlamentnek kellene döntenie sürgősségi eljárással. Jövő héten tárgyalja a parlament a Szociáldemokrata Párt (PSD) illetve az államfő által kezdeményezett referendumok ügyét. /SZ. K. : Referendum-mizéria. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében az államfőt csak akkor lehet eltávolítani, ha azzal az összes választókorú polgár legkevesebb fele plusz egy fő egyetért. Meghiúsult az ellenzéknek az próbálkozása, hogy könnyített eljárással lehessen eltávolítani tisztségéből az ország elnökét. A Szociáldemokrata pártnak (PSD) mindemellett nem áll szándékában lemondani az elnöki mandátum felfüggesztéséről. /Cs. P. T. : „Elmozdíthatatlan” az államfő. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Markó Béla és Tőkés László fényképe uralja a bukaresti Ziua egyik február végi kolozsvári mellékletének a címoldalát. A két fénykép fölött a nagybetűs cím: „A magyar–magyar háború tétje”. A lap szerint a radikálisok és a mérsékeltek legdurvább összeütközése nyomán mindkét fél elveszítheti az Európai Parlamentbe való bejutást, a romániai magyar lakosság pedig kettészakad. A másik cikk a magyar sajtó „moguljait” sorolja fel, mindenekelőtt Verestóy Attila szenátort és rokonait-barátait, üzlettársait. A leglátogatottabb hírportálról, a Transindexről pedig azt írják, hogy azt Verestóytól Kelemen Hunor képviselő vette át. Kinek a márciusa következik? A Román Hírszerző Szolgálaté vagy a Nagy-Románia Párté, amely Székelyföldre vezényelné az Afganisztánból és Irakból visszavonandó román kontingenst, hogy ott harcoljanak a „terroristák” (székelyföldi autonómia-referendumot szervezők) ellen? Vagy a Szociáldemokrata Párté, amelynek elnöke támogatást ígér Calin Popescu Tariceanunak, ha a demokratákat és Monica Macoveit eltávolító kisebbségi kormányt hoz létre, akár az RMDSZ minisztereit megtartva? /Sebestyén László: Kinek a márciusa? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

A május 13-ára tervezett romániai EP-választások elhalasztását helyezte kilátásba Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, ha az államfő és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke nem halasztja el referendum-kezdeményezéseit. Az államfő levélben fordult a miniszterelnökhöz, ebben azt kérte, hogy ne halassza el az európai parlamenti választások időpontját. /B. T. : EP-választások: ultimátum Basescunak és Geoananak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Az aradi RMDSZ-kiértékelésben nem lehet elvonatkoztatni a legutóbb, Szatmárnémetiben szervezett kongresszustól, hiszen ekkor olyan horderejű döntés született, amely máig is kihatott az erdélyi magyar politikai erőviszonyokra. A tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetésével az RMDSZ mellékvágányra szorította Tőkés László református püspököt. A terv azonban csak félig-meddig bizonyult sikeresnek az RMDSZ-vezetők szempontjából: azóta kényelmessé váltak a Szövetség testületeinek ülései, ugyanakkor az azóta Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács élére választott Tőkés Lászlót nem sikerült politikailag semlegesíteni. Mi több az elmúlt négy évben Tőkés „egyedül a világ ellen”-szerű rokonszenves ellenzéki szerepben tetszeleghetett. A Tőkés nélküli RMDSZ az elmúlt négy év alatt gördülékenyebben, folytathatta útját, aminek Borbély Tamás újságíró szerint a romániai magyar közösség rengeteg hasznát látta. A PSD-vel kötött szövetség eredményesnek bizonyult, hiszen Adrian Nastase miniszterelnöksége alatt számos kisebbségi jogot sikerült kivívni. Hatalmas sikernek számított az aradi Szabadság-szobor visszaállítása, illetve a kétnyelvű településnév-táblák kifüggesztése. Az erdélyi megyék, beleértve a magyar közösségeket és egyházakat, rengeteg pénzt kaptak a központi költségvetésből. Az RMDSZ-nek tehát nincs miért szégyenkeznie. A szervezetnek két lényeges kihívással kellene szembenéznie. Az egyik a Tőkés-probléma kezelése. Az RMDSZ mindig akkor volt sikeres, amikor integrálásra, nem pedig kizárásra törekedett. A másik probléma: Markó Béla újabb mandátumot kap az aradi kongresszuson. Tizennégy éve tölti be az RMDSZ elnöki funkcióját, az emberek ezt megunták. „az unalom hatása alatt a választók rásütik a diktátor jelzőt”. Az újságíró szerint a szervezeten belüli középkorú és fiatal generáció reformkísérlete szánalmasan kevés eredményt produkált. Megoldást jelenthet, ha a kongresszus után az RMDSZ Markó helyett két-három fő „üzenethordozó” politikusra bízza azt a feladatot, amit az RMDSZ elnöke eddig egyedül próbált ellátni. /Borbély Tamás: Számvetés ideje. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Markó Bélának el kellene döntenie, hogy az RMDSZ-en belüli versenyben használt autonómia-diskurzust használhatja-e miniszterelnök-helyettesként – jelentette ki Mircea Geoana, az SZDP elnöke az RMDSZ hétvégi aradi kongresszusával kapcsolatban. Geoana kifejtette: az RMDSZ bármikor kiléphet a kormányból, ha úgy látja, koalíciós partnerei nem tartják be a kisebbségi törvény kapcsán tett vállalásaikat. A Nemzeti Liberális Párt alelnöke, Ludovic Orban szerint az RMDSZ-nek fel kellene hagynia azzal a politikai iránnyal, amelyet jelenleg képvisel. Megjegyezte: Románia egy olyan ország, amely túlzásba viszi a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Orban rámutatott: az alkotmányban egyetlen autonómiaforma szerepel, a helyi közigazgatásé. Nem tudom, mit kérhetne az RMDSZ, mert bármi lenne is az, törvénytelen lenne – vélekedett. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

Március 12-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök bejelentette: elhalasztják az európai parlamenti választásokat az év második felére. A sürgősségi kormányrendelet Vasile Blaga belügyminiszter és demokrata párti politikus nem ellenjegyezte. Az Igazságügyi Minisztérium arról tájékoztatta a kormányfőtitkárságot, hogy a rendelet nem felel meg a törvényes előírásoknak. A liberálisok által vezetett kormányfőtitkárság azonban a kormányfő és az Állandó Választási Hatóság elnökének aláírását viselő kormányrendeletet elküldte a Hivatalos Közlönyhöz, mert a választások időpontjának meghatározása kizárólag Tariceanu hatáskörébe tartozik. Előzőleg a kormányfő és az államfő összeszólalkozott Traian Basescunak a kormányülésen való részvételének ügyében. A kormányfő jelezte: nem ért egyet azzal, hogy Basescu elnököljön a kabinet ülésén, mondván, az országban nincs válsághelyzet, hogy indokolt lenne az államfői ülésvezetés. Basescu elnök mégis elment a Victoria-palotába. Basescu azt állítja: a meghirdetett időpontban jelent meg a Victoria-palotában, minden egyes miniszterrel beszélt, és kifejtette véleményét a választások eredeti időpontban, azaz május 13-án történő megtartása mellett, tehát részt vett a kormányülésen. Ezzel szemben Tariceanu leszögezte: az államfő jelenlétében csak konzultáció történt, a kormányülés Basescu távozása után kezdődött el. A kormány szóvivője bejelentette, hogy a választások érdekében eddig meghozott intézkedések továbbra is érvényben maradnak, és a pártok, illetve a független jelöltek által összegyűjtött támogató aláírások nem veszítik el érvényüket. Emil Boc PD-elnök a kormányülés után bejelentette, hogy egyik miniszterük sem ellenjegyzi a halasztást kimondó kormányrendeletet. Basescu elnök azzal vádolta meg a liberálisokat, hogy titkos szövetséget kötöttek a Szociáldemokrata Párttal (PSD). Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a döntés az egész román politikai életet, de az erdélyi magyarságot is közvetlenül érinti. – Bizonyos értelemben igaza volt a miniszterelnöknek, amikor a választások elhalasztását javasolta, de ennek egyáltalán nem örültünk. Az RMDSZ ugyanis azt szerette volna, hogy erre minél előbb sor kerüljön. Több mint 120 000 aláírás gyűlt Tőkés László püspök, független EP-jelölt támogatására. Az aláírás-gyűjtés folytatódik, az íveket március 14-én juttatják el a Központi Választási Irodához. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese közölte, az RMDSZ közel 318 ezer aláírást nyújt át a választási irodának. Toró T. Tibor abban reménykedett, hogy a 100 ezer aláírás összegyűjtésével, az erdélyi és magyarországi közéleti személyiségek Tőkés melletti kiállásával az RMDSZ újragondolja az EP-listáról hozott döntését. Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) úgy vélekedett: a választások elhalasztása nem előnyös Tőkés László független jelölt számára. /Az év második felére halasztotta a kormány az EP-választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Lazar Ladariu, a néhai egységpárt oszlopos tagja, jelenleg az ellenzéki szociáldemokraták /PSD/ Kolozs megyei alelnöke, felháborodottan tiltakozott Sólyom László magyar államfő erdélyi magánlátogatása ellen. Mindenekelőtt azt igyekezett „tisztázni”, hogy ha egy államelnök magánlátogatáson van valahol, akkor „egyszerű állampolgár”, s „diplomáciai követelmény” lett volna ennek megfelelően viselkednie. Ehelyett Gyulafehérváron kitűzték a magyar zászlót és elénekelték a magyar himnuszt, de se román zászló, se román himnusz nem volt. Ez, jelentette ki, törvényellenes és alkotmányellenes. Az alelnök kijelentette: ha magánlátogatásra jött, ahelyett hogy otthon ünnepelte volna meg március 15-ét, jobban tette volna, „ha elmegy horgászni Mezőzáhra vagy alpinistaként igyekezett volna kikapcsolódni”. Ladariu a továbbiakban az RMDSZ-retorika „radikalizálódására” hívta fel a figyelmet, kijelentve, hogy „megvan az eredménye”, mert most már nem elégednek meg a Székelyföld autonómiájával, egyenesen „Erdélyt akarják”. Végül fenyegetően tette hozzá: „Mindenki vésse jól az eszébe, hogy Románia nem ebek harmincadjára hagyott ország és Erdély sem pusztaság!”. Cristian Georgescu szenátor is keményen bírálta Markó Béla kolozsvári beszédét. Véleménye szerint a szöveg rosszhiszemű volt és logikátlan, kizárólag kampányszöveg, mert miközben elítélte a „többség nacionalizmusát”, a magyar kisebbséget „szupernacionalizmusra” biztatta. „Nem kell Markónak – aki a román kormány miniszterelnök-helyettese – az egységes nemzetállam, de területi enklávékat akar létrehozni”, mondta a szenátor. Mint mondta, ez nem a békés egymás mellett élést szolgálja, inkább mesterséges feszültséget kreál. Végül a szenátor felkérte a magyarságot, „ne figyeljenek oda a vezetőik uszító szavaira”. /Mózes Edith: Kitört a PSD-s hisztéria. „Autonóm Erdélyt akarnak!” = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

„Szeretném, ha a Feddhetetlenségi Ügynökség már holnap létrejönne. Ez nem Brüsszel vagy az én érdekem, hanem az országé” – mondta kétnapos romániai körútján Franco Frattini igazságügyi biztos, az Európai Bizottság alelnöke, aki az igazságszolgáltatás és a belügy helyzetét felmérni érkezett Bukarestbe. Előzően azonban, március végéig Romániának kell elkészítenie saját jelentését a 2006. december 13-án vállalt kötelezettségei teljesítéséről. A kötelezettségek között szerepel a köztisztségviselők vagyonát ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozása is. Az európai biztos Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel és Traian Basescu államfővel is találkozott. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője belügyekbe történő beavatkozásnak tekintette Frattini kiállását Monica Macovei igazságügyi miniszter mellett. /Cs. P. T. : Frattini kiáll Macoveiék mellett. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Bukaresti látogatásán Franco Frattini, az EU igazságügyi biztosa ismét kiállt Monica Macovei, mint a korrupció-ellenes fellépés garanciája mellett. Ezenkívül a feddhetetlenségi országos ügynökség (ANI) törvényének elfogadását is szorgalmazta. A Macoveira támadó oligarchia nagyot derült a más politikai kultúrából származó Frattini naivitásán, ugyanis az EU-tagság tény, Románia elérte célját. Jól bevált módszer! 1878-ban Románia függetlenségének elismerését a zsidók állampolgárságához kötötték. Bukarest természetesen nem tartotta be szavát, a zsidók csak 1919-ben kaptak állampolgárságot, amikor Románia ismét kénytelen volt szorgalmasan “udvarolni” Európának: Besszarábia, Bukovina és mindenekelőtt Erdély bekebelezése került napirendre. Az országmárka belföldön is csillog. A liberálisok példát mutatnak: a D. A. Szövetség, az SZDP oligarchikus, korrupt-rendszere elleni fellépés nagyszerű kampánytéma, amíg a lakosság jóindulatát kell elnyerni. Hatalomra kerülve “természetesen” hátat lehet fordítani a szövetségeseknek, az államfőnek, s átpártolni a korábban ellenségnek kikiáltott oligarchákhoz. /Chirmiciu András: Országmárka. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./

Eredménytelenül végződött március 20-án a pártok és az államfő között lezajlott konzultáció. A felek egy dologban egyetértenek, hogy válsághelyzet uralkodik a belpolitikában. A Nagy-Románia Párt vezetői bojkottálták Basescu elnök kezdeményezését. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök nem vett részt a találkozón. A liberálisok és az államfő közötti feszültségek nem oldódtak. A szociáldemokraták is elégedetlenül távoztak a találkozóról, Mircea Geoana, a PSD elnöke hangsúlyozta: az államfő semmilyen megoldással nem állt elő. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint vagy sikerül a pártoknak egy olyan koalíciót kialakítani, amely parlamenti többséget tudhat a háta mögött, vagy előrehozott választásokat kell tartani. Calin Popescu Tariceanu kijelentette: azok a kormánytagok, akik nem szolidárisak a kabinet döntéseivel, nincs mit keressenek a csapatban. /B. T. : Kudarcos egyeztetések az államfőnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Március 20-án megbukott a szenátusban Mihail Hardau oktatásügyi miniszter elleni, A román oktatás csődje címet viselő egyszerű bizalmatlansági indítvány, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) terjesztett elő. A szociáldemokraták 15 vádpontot sorakoztattak fel, melyek alapján kérték a miniszter lemondását. Felrótták többek között a 2005-től szervezett nagyszámú tanügyi sztrájkot és tiltakozást, az oktatási intézmények egészségügyi engedélyek hiánya miatti működési zavarait, az országos felmérő tesztek és érettségi vizsgák esetében felszínre került csalások ügyét. A vádakra válaszolva Hardau kifejtette: a minisztérium a legnagyobb költségvetéssel dolgozik, mely a bruttó hazai termék (GDP) 5,2 százaléka; ennek eredményeként megduplázódott a tanulókra a költségvetésből előirányzott összeg, a felsőoktatásban pedig 2,7-szeresére nőtt a diákokra jutó költségvetés. /B. Z. : Megbukott a „román oktatás csődje“. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Sólyom László köztársaság elnök március 13-i Fehér megyei látogatása után, március 15-én a megyei román nyelvű Unirea c. lapban két nyílt levelet közöltek: Ioan Rus, az SZDP Fehér megyei elnöke a román zászlót hiányolta a meglátogatott három intézmény – Római Katolikus Hittudományi Főiskola, Batthyaneum és Bethlen Gábor Kollégium – homlokzatáról. Utalt ezzel a “magyar–székely szélsőséges, irredenta szervezetek” magyarországi támogatottságára, felkérve a prefektust, valamint a Megyei Rendőr-főkapitányságot az 1157/2001 kormányhatározatba foglalt szankciók alkalmazására. Nicolae Popa konzervatív párti képviselő, a parlamenti frakció helyettes vezetője pedig a miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében a magánlátogatás fogalmának tisztázását és a magyar államelnöki látogatás céljainak “maximális figyelemmel való elemzését” kérte. Szervezési hiba következtében a Hittudományi Főiskola homlokzatáról valóban hiányzott a román lobogó, a háromlyukú tartóban a vatikáni, az uniós és a magyar zászló volt. Ezt a prefektusi hivatal súlyos hibának minősítette, azonban a főiskola nem a prefektúra alárendeltje, a vétség csak az iskola vezetését terhelheti. Ezért semmiképpen sem hibáztatható a magyar közösség vagy a magyar állam elnöke – nyilatkozta Ladányi Árpád alprefektus. Gyulafehérváron viszont nem volt semmilyen lobogó a Batthyaneum épületén, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium homlokzatát pedig csak az uniós és román zászlók díszítették. Nicolae Popa képviselő március 20-án kelt újabb nyílt levelében Ladányi Árpád alprefektus tisztségéből való felmentését kérte hivatali esküje megszegése miatt Tariceanu miniszterelnöktől. Popa ismételten a többségi és kisebbségi lakosok közötti feszültségkeltés miatt aggodalmaskodott, megismételte a Batthyaneum és Bethlen Kollégiumot illető igaztalan vádjait. Popa vádaskodására Nagyenyed alpolgármestere, Kováts Krisztián válaszolt, kifejtve, hogy Nicolae Popa képviselő mesterségesen szítja a feszültséget a megyében. Sólyom László látogatásakor Nagyenyeden ki volt tűzve Románia zászlaja. Nagyenyeden Sólyom László nem a politikáról, hanem a kultúráról beszélt. /Nem csitul a Sólyom László magánlátogatását követő felháborodás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

Megdicsérte Traian Basescu államfő a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőségét az intézmény tavalyi tevékenységének értékelőjén. Basescu szerint a belföldi hírszerzés a legsikeresebben megreformált intézmény Romániában. Basescu elégedett a fél évvel ezelőtt meghozott döntésével, aminek nyomán a Szociáldemokrata Párt politikusát, George Maiort nevezte ki a SRI élére. Közölte: a következő mandátumok ideje alatt is ellenzéki politikusnak kellene a SRI igazgatói székébe kerülnie, mivel a hatalmat mindig az a vád érte, hogy a titkosszolgálatokat saját érdekeikre használja fel. Az államfő meg van győződve arról, hogy a SRI nem hallgatja le törvénytelenül az állampolgárokat. /B. T. : Basescu elégedett saját döntésével. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Azok az intézmények, amelyek nem hasznosítják az információkat, bűntársak a korrupcióban – jelentette ki Traian Basescu a SRI értékelésén. Az államfő szerint még ebben az évben csökkenteni kell a SRI-ben a bürokráciát, és civil intézménnyé kell tenni a hírszerző szolgálatot. George Maior, a SRI igazgatója felrótta, hogy túl kevés pénz jut a szolgálatnak. /S. J. : Civilesítené a SRI-t Traian Basescu . = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

További gondolkodási időre van szüksége Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek annak eldöntésére, hogy a demokratákkal, vagy nélkülük alakít új kormányt. A demokraták várakozó álláspontra helyezkedtek. A híresztelések szerint a liberális és RMDSZ-miniszterek mellett az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) is kap egy tárcát. /SZ. K. : További gondolkodási időre van szüksége Tariceanunak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt voksaival parlamenti többséget érhet el a miniszterelnök által javasolt PNL–RMDSZ-kormány. A liberálisoknak, az RMDSZ-nek és a szociáldemokratáknak ugyanis összesen 255 honatyájuk van a 469 képviselőből és szenátorból álló parlamentben. Az új kormány jóváhagyásához a parlament egyszerű többségére, azaz a honatyák fele plusz egy fő szavazatára van szükség. /Gujdár Gabriella, Cseke Péter Tamás: Tariceanu kihajította a PD-s nehezéket. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Április 3-án szavaz a parlament a Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök által javasolt új kabinetről. A jelölteket előzőleg a szakbizottságok hallgatják meg. Az RMDSZ-nek négy minisztere lesz az új kabinetben: Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Borbély László regionális fejlesztésért felelős miniszter, Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter és Koródi Attila környezetvédelmi miniszter. A szociáldemokraták /PSD/ megszavazzák a PD nélküli átszervezett kormányt, a demokraták és liberális-demokraták azonban nem vesznek részt az ülésen. Geoana, a PSD elnöke megjegyezte: Tariceanu személyes felelőssége, ha a tekintélyes tisztségekhez jutott magyarok visszaélnének ezekkel a kiváltságokkal, és ha az RMDSZ a területi autonómia kivívására használná fel pozícióját. Nem csak az ellenzék sokallja az RMDSZ-re bízott tárcákat, a liberális pártban sincs egyetértés. Ludovic Orban szállításügyi miniszterjelölt, a PNL alelnöke például az új kormány ellen szavazott, mivel az Országos Befektető Vállalatot, amely jelenleg a szállítási tárca felügyelete alatt van, átteszik a most létrehozandó regionális fejlesztési minisztériumhoz, amelyet az RMDSZ vesz át. Az RMDSZ miniszterei nem a párt, hanem az ország érdekeit fogják szem előtt tartani – nyugtatta meg a közvéleményt Markó Béla a szövetségi elnök. – A PD nem fog bizalmat szavazni a PNL és az RMDSZ alkotta kormánynak, mivel ez a kormány „nem legitim”, jelentette be Boc, a demokraták /PD/ elnöke, azt követelve, hogy a szélhámos Tariceanu mondjon le! /Ma dönt a parlament a PNL–RMDSZ kormányról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./