Viták kísérték a parlament két házának elnöki tisztségébe jelölt személyek megválasztását. Végül az ellenzéki pártszövetség törvényhozói kivonultak a teremből. A feszültséget növeli a Román Humanista Párt (RHP) felemás álláspontja. Dan Voiculescu pártelnök közölte: a parlament vezetőségének megválasztásakor kitartanak szövetségesük mellett, és a Szociáldemokrata Párt jelöltjeit támogatják a parlament két házának elnöki tisztségére javasolt személyek közül. Basescu elnök az autonómia pártolója lett. A parlamentben végül Adrian Nastasét a képviselőház elnökévé választották. /Borbély Tamás: Kivonult az ellenzék a parlament üléséről. A titkos szavazás megsértése ellen tiltakoztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

A romániai rendszerváltozás kezdetét jelentő temesvári népfelkelés 15. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés résztvevői nyílt üzenettel fordultak az RMDSZ képviselő tanácsához. Az üzenet szerint az RMDSZ a többségi románsággal partneri kapcsolatra törekedjen, az 1989-es tömeggyilkosságok ügyét ki kell vizsgálni, ellenzi az RMDSZ-nek az utódkommunista Szociáldemokrata Párttal való koalícióra lépését. Szükség van a közösségi önkormányzat megvalósítására, az SZKT álljon ki az autonómia ügye mellett, az RMDSZ működjön együtt az erdélyi nemzeti tanácsokkal, a történelmi magyar egyházakkal és civil szervezetekkel. Az üzenetet Tőkés László, püspök és Kovács Zoltán főgondnok írta alá. /Temesvári üzenet a népfelkelés évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

A december 5-i népszavazás után sokan elkeseredtek, sokan szidni kezdték a magyar választópolgárokat, de elsősorban a politikusokat, akik manipulálták az embereket. De mit csinál az erdélyi magyar? – kérdezte Somogyi Botond. Ugyanazt. RMDSZ tagjai arra szavazutak, akire az RMDSZ vezetői kérték. Kéz a kézben haladtak a magyar kommunisták, román kommunisták, magyar szekusok, román szekusok.     Hiába kérték a politikai elemzők, hogy az RMDSZ a választópolgárok lelkiismeretére bízza a döntést. Nem ezt tették. Mert biztosak voltak abban, hogy Nastase győz. Nos mégsem győzött. Az RMDSZ lefekszik a PSD-nek, ha kell, lefekszik majd a DA-nak, ha kell, hogy hatalmon maradjon. /Somogyi Botond: Mi sem vagyunk különbek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 21./

Traian Basescu elnök elfogadta, hogy Eugen Bejinariu kormányfőtitkár legyen az ideiglenes kormányfő az új kabinet beiktatásáig – nyilatkozta Adrian Nastase dec. 21-én, Basescuval folytatott konzultációk után. Az SZDP képviselői szeretnék megkapni a jogot a kormányfőjelölt megnevezésére. /Ideiglenes miniszterelnök. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

Traian Basescu államfő a parlamentben képviselt pártok képviselőivel való konzultáció után bejelentette, hogy Calin Popescu Tariceanut hatalmazza fel a kormányalakításra. Basescu a jelölést azzal indokolta, hogy a pártok és pártszövetségek közül a D. A. Szövetség rendelkezik a legtöbb (161) parlamenti mandátummal az SZDP 160-jával szemben, ugyanakkor elismerte, hogy a többség kialakítása nem lesz könnyű feladat. Basescu leszögezte: támogatja mind az RMDSZ, mind pedig a többi kisebbségek azon törekvését, hogy végre megszülessen a kisebbségi törvény, ugyanakkor egyetért az önkormányzatok autonómiájának széles körű bővítésével. /Szükség van a kisebbségi törvényre! Tariceanu a kinevezett kormányfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

A parlament felsőháza, a szenátus alelnökévé választották Corneliu Vadim Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökét. "Közös listát állítottunk az alelnökök és a háznagyok megválasztására, hogy elkerüljük az alkudozást. Corneliu Vadim Tudor is a listán szerepelt, mivel pártjának, amely 21 mandátumot szerzett a szenátusban, joga volt alelnököt jelölni. A választók azok, aki azt akarták, hogy Tudor a szenátus alelnöke legyen" – magyarázta Radu Berceanu, a D.A. pártszövetség szenátora. További alelnökök: Radu Berceanu (DP), Puiu Hasotti (NLP), Codrut Seres (RHP). Az RMDSZ ebben az ülésszakban egy titkári tisztséget tölt be, erre ismét Puskás Bálint Zoltánt jelölték. Noha a D.A. Szövetséget alkotó két párt, az NLP és a DP kezdettől fogva kikötötték, hogy külön frakciót alkotnak a parlament két házában, a liberális és a demokrata szenátorok végül úgy gondolták: együtt maradnak, mert így hatékonyabb munkát tudnak végezni. A két pártnak összesen 49 szenátora van, 3-mal több mint a Szociáldemokrata Pártnak. A képviselőházban az RMDSZ-nek egy háznagyi tisztség jutott, ezt Borbély László tölti be. Az RMDSZ frakcióvezetőjének, Kelemen Attilának és helyettesének, Varga Attilának februárig hosszabbították meg a mandátumát, hogy a kormányalakítási tárgyalásokat folytató RMDSZ-bizottságban – amelynek a frakcióvezetők is tagjai – az esetleges személycserék ne okozzanak zavart. A szakbizottságok közül egyedül a mezőgazdasági élén van RMDSZ-es képviselő Kelemen Attila személyében. /Megalakultak az állandó bizottságok. Corneliu Vadim Tudor a szenátus alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

Bizalmat szavazott a parlament a liberális Calin Popescu Tariceanu kabinetjének. A szenátus és a képviselőház december 28-i együttes ülésén 265 "igen" és 200 "nem" szavazattal, tartózkodás nélkül szavazta meg a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Román Humanista Párt szövetségével létrejött koalíciós kormányt, amelyet a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői is támogattak. Tariceanu kijelölt miniszterelnök bemutatta a kormányprogramot és 24 tagú kormányát. Tariceanu kifejtette: kormánya valamennyi román állampolgár képviselője kíván lenni, függetlenül azok politikai meggyőződésétől. A volt kormánypárt /SZDP/ részéről Victor Ponta elmondta: minden, ami pozitívum Tariceanu kormányprogramjában, azt a szociáldemokratáktól leste el, a többi demagógia. Bírálta, hogy az egyik államminiszteri tisztség az RMDSZ-nek jutott, véleménye szerint az, hogy egy magyar koordinálja a művelődést és az oktatást, a Nagy-Románia Párt malmára hajtja a vizet. A kisebbségek részéről felszólaló Varujan Pambuccian kifejtette: a nem magyar nemzeti kisebbségek alkotta frakció elégedett volt az elmúlt négy évben a szociáldemokrata kormány tevékenységével, és azt remélik, hasonló együttműködést sikerül megvalósítani a Tariceanu-kabinettel is. A NRP képviselője ez alkalommal is hangoztatta: pártja nem szavaz meg olyan kormányt, amelynek tagja az RMDSZ. Véleménye szerint ez a koalíció nemzetközi nyomásra jött létre. Az RMDSZ részéről Verestóy Attila szenátor biztosította a kormányt a szövetség támogatásáról. /Sz. K.: Bizalmat szavaztak a Tariceanu-kabinetnek. Érvényesült a papírforma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Hiába várta Benedek Imre, marosvásárhelyi szívgyógyász, RMDSZ-es politikus, hogy a szövetség felsőbb vezetősége elnézést kérjen az őt ért sérelmek miatt, és köszönje meg kitartását a szervezet mellett, a marosvásárhelyi orvos-politikusnak csalódnia kellett. Benedek, állítása szerint, csalás miatt nem lehetett a Maros megyei önkormányzat elnöke, legutóbb pedig egy névtelenségbe burkolózó RMDSZ-tisztviselő azzal vádolta, hogy önjelöltként jelentkezett az egészségügyi miniszteri tisztségre. A marosvásárhelyi orvos-politikus úgy döntött: fél év után „kipakol”, feltárja az őt ért sérelmeket. Benedek Imre cáfolta, hogy valaha is ilyesmit terjesztett volna önmagáról. Azonban mind a Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a D. A. Szövetség szívesen látta volna Benedeket az egészségügyi tárca élén. Nemrégen Borbély László is elmondta, hogy ott szeretné tudni maga mellett a kormányban. A helyhatósági választások utáni belső megmérettetésen – Benedek állítása szerint – Lokodi Emőke Edit csalással került a megyei önkormányzat élére. „Azon az ominózus RMDSZ-ülésen, melyen négy személyt jelöltek az elnöki tisztségre, a második fordulót nem Lokodi nyerte nyolc szavazattal hét ellenében, hanem én. Nem volt szavazatszámláló bizottság, hanem Borbély László gyűjtötte össze a szavazócédulákat, felolvasta az eredményt, majd összetépte a papírokat. Ismerve az engem támogató kollégák számát, nekem már akkor gyanús volt, ezért összeszedtem az eltépett papírfecniket. Arra kértem Kelemen Atillát, számoljuk újra a szavazatokat; ő viszont elutasította ezt. Miután otthon összeragasztottam a cetliket, kiderült, hogy lényegében én győztem” – állította Benedek Imre, aki június 24-én átadta a dokumentumok másolatát Kelemen Atilla megyei elnöknek és az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának, ahonnan még nem kapott választ. „Számomra ez lezárt ügy, erről nincs mit nyilatkoznom – utasította el a válaszadást Kelemen Atilla. Arra a kérdésre, hogy miért csak most tárta fel az általa vélt jogszabálysértéseket, Benedek Imre elmondta: a választási kampányban nem akarta rombolni az RMDSZ esélyeit. /Szucher Ervin: Benedek Imre: kérjen elnézést az RMDSZ! A marosvásárhelyi orvos-politikus szerint csalással választottak megyei tanácselnököt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

A Kolozs Megyei Prefektúra hatáskörébe tartozó harmincegy decentralizált intézmény közül hetet szeretne megszerezni az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, jelezte Kónya-Hamar Sándor képviselő, az érdekvédelmi szövetség megyei szervezetének elnöke. Elégedetlenséget váltott ki Kolozs megyében, hogy az RMDSZ a jelek szerint itt sem prefektusi, sem alprefektusi tisztséget nem kap. Kónya-Hamar Sándor szerint felmerül annak a gyanúja, hogy az RMDSZ országos vezetése így akarja megbüntetni a megyei szervezetet a helyhatósági választások utáni "átállása" miatt. Mint ismeretes, akkoriban az RMDSZ országos vezetésének álláspontjával ellentétben a megyei szervezet vezetői úgy döntöttek, hogy megszakítják a kormányon lévő Szociáldemokrata Párttal való együttműködést, és a liberális–demokratákkal szövetkeznek. /Borbély Tamás: Elégedetlenség és felháborodás a Kolozs megyei RMDSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

Kinevezték Hargita megye új prefektusát, a demokratapárti Strujan Constantint. Az alprefektusi tisztséget továbbra is Dézsi Zoltán tölti be, aki 1996-2000 között prefektusként, majd rövid ideig a Hargita Megyei Tanács alelnöke volt, ezt követően az SZDP kormány alatt az alprefektusi tisztséget töltötte be, ugyanakkor a prefektusi tisztség feladatait is ellátta a november 28-ai választásokat megelőző kampányban és az ezt követő időszakban, miután Mircea Dusa korábbi prefektus előbb képviselőjelölt volt, majd az SZDP listáján szervezett képviselői mandátumot. Strujan Constantin egyetemi tanulmányait a Bukaresti Gazdasági Akadémián végezte. Strujan Constantin a román nyelv mellett, felsőfokú szinten beszéli a francia nyelvet, középszinten az olaszt és a magyar nyelvet. /(Daczó Dénes): Strujan Constantin a kormány Hargita megyei megbízottja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) szerint etnikai diszkriminációval jár, és ellenkezik az európai szabályokkal Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőnek az az elképzelése, hogy Magyarország ötéves beutazási vízumot adjon a határon túli magyarok részére. Cristian Diaconescu volt igazságügy miniszter, aki most a szenátus emberjogi bizottságának alelnöke, felszólította a kormányt: tisztázza álláspontját azzal kapcsolatban, hogy Magyarország „etnikai ismérvek alapján ötéves különleges beutazási vízumot akar bevezetni a határain túl élő magyarok számára”, és lépjen fel „a román állam érdekeinek védelmében”. /Az SZDP ellenzi a „Gyurcsány-vízumot”. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Az ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt (SZDP) közleménye szerint etnikai diszkriminációval jár és ellenkezik az európai szabályokkal Gyurcsány Ferenc kormányfőnek az az elképzelése, hogy Magyarország ötéves beutazási vízumot adjon a határon túli magyarok részére. (Garzó Ferenc / MTI): Az SZDP ellenzi a „Gyurcsány-vízumot”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Sem Calin Popescu Tariceanu, sem Gyurcsány Ferenc nincs abban a helyzetben, hogy most „soha nem látott lendületbe” hozza a két ország kapcsolatát, amelyről Eörsi Mátyás beszélt kincstári optimizmussal két héttel ezelőtt Bukarestben, a mostani találkozó előkészítésekor. Tariceanu számára a kormányalakítás gondjai is jelezték: a koalíciónak nemcsak a minimális parlamenti többségéből adódó nehézségekkel kell megbirkóznia, hanem saját belső koncepciótlanságával is. A háromszéki prefektusbotrány vagy Miclea oktatásügyi miniszter nyilatkozatai a kolozsvári egyetem magyar tagozatával kapcsolatosan ugyanis annak a jelzése is, hogy a magyarokkal szembeni politikában a D. A. Szövetség is a PSD nyomvonalán halad majd, írta Bakk Miklós. Gyurcsány Ferenc a népszavazás kampányában szembefordult a határon túli magyarok közvéleményével. Két koncepciótlanság óvatos egymást méregetésére kerül sor Budapesten a két miniszterelnök találkozóján. /Bakk Miklós: Koncepciók híján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke „felelőtlenségnek” nevezte a Traian Basescu államfő hivatalából való felfüggesztését célzó kezdeményezést. „Azt hiszem, Adrian Nastase sem gondolja komolyan, hogy ez lehetséges lenne”, mondta Markó Béla. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) ugyanis az államfő hivatalából való felfüggesztését javasolja, ha Basescu „folytatja jelenlegi magatartását, amely alkotmányellenes és túllépi az államfői hatáskört”. /Nem partner az RMDSZ a házelnökök leváltásában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Még a szórványban élők is furcsállják, hogy az RMDSZ az egyetlen politikai erő a bukaresti törvényhozásban, melynek némely képviselője és szenátora immár 15 éve megszakítás nélkül tagja a parlamentnek. Az embereket tudják azt, hogy a kormányzásban való részvételnek káros következményei is lehetnek. Vajdaságban apró csoportosulásokra szakadt a magyarság. A következmény: a belgrádi parlamentben egyetlenegy képviselője sincs, az újvidékiben alig néhány. Kárpátalján két szervezet áll egymással szemben, az ottani magyarok sorsa Kijev kényétől-kedvétől függ. Felvidéken összefogott a magyarság, hat éve kormánypárt az MKP. Szlovákia EU-tag lett, most már a magyarok pártját kiszorítanák a politikai porondról a többségi pártok. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnökének mondta: az, hogy az MKP az 1998-as, majd a 2002-es választások után kormánypárt lehetett, az „Washington és Brüsszel kérése volt”. Ha ez az elvárás a következőkben már nem jelentkezik, akkor „a szlovák pártok igyekeznek majd kiszorítani az MKP-t a kormányból”. Romániában a PSD nem azért vállalta az RMDSZ-szel való együttműködést, mert nem volt más megoldás számára. Az EU-csatlakozás alapkövetelménye a kisebbségi problémák legalább uniós szintű rendezése. Ezt az utóbbi évek valamennyi román kormánya tudta, s akként is cselekedett. Azonban két év teltén Románia teljes jogú EU-tag lesz, s akkor 2008-ban már egészen más lesz a román pártok orientációja. Akkor kiszorítják az RMDSZ-t a politikai porondról. Erre tanácsos lenne idejében felkészülni. /Ferencz L. Imre: Lesz-e kiszorítósdi? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Gazda Zoltán, a háromszéki Magyar Polgári Szövetség elnöke kijelentette, hogy a szövetség kéri az EU-csatlakozási tárgyalások nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozó fejezetének megnyitását, mivel az MPSZ szerint „Románia távolról sem teljesíti a feltételeket”. Gazda szerint Frunda György RMDSZ-szenátor kinevezése az ET minotorizáló bizottságának elnökévé aggodalomra ad okot az MPSZ számára, mivel ez megnehezíti a fejezet megnyitását. „Ismeretes, hogy Frunda György, az előző SZDP-kormány küldönceként mindig azt hangoztatta az Európa Tanácsban, hogy Romániában rendezték a nemzeti kisebbségek problémáit. Ezek után mit várjunk egy ilyen embertől”, fogalmazott Gazda. Hozzáfűzte, az MPSZ megpróbálja a magyarországi képviselőkön keresztül tájékoztatni az Európa Tanácsot a romániai nemzeti kisebbségek problémáiról. /MPSZ: Románia nem teljesíti a kisebbségekre vonatkozó feltételeket. Kérik a csatlakozási tárgyalások megnyitását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Arie Oostlander volt europarlamenti képviselő után Emma Nicholson, Románia egykori EP-jelentéstevője is azt nyilatkozta, meggyőződése, hogy bukaresti tartózkodásai alatt három román titkosrendőr folyamatosan a nyomában volt. „Közéleti személyiség vagyok, ha valakinek követhetnékje támad, csak tegye, nincs rejtegetni valóm, s ha mégis lenne, tudok titkot őrizni. Az egyedüli dolog, ami bosszant, az a közpénzek prédálása az olyan tökéletlen titkosügynökökre, mint amilyenek Bukarestben a nyomomba eredtek” – vélekedett Emma Nicholson. Mind a Román Hírszerző Szolgálat és a Külföldi Hírszerző Szolgálat, mind a Szociáldemokrata Párt cáfolta a vádakat. /Oostlander és Nicholson után is kémkedett az SZDP? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Dúl a háború a Tariceanu-kormány és Traian Basescu államfő, illetve a közszolgálati televízió vezetősége között. A hatalomra került liberális-demokrata D. A. Szövetség az elmúlt négy évben számtalanszor tiltakozott a bukaresti tévénél és rádiónál szerintük alkalmazott cenzúra és politikai részrehajlás ellen. Kiderült, hogy Traian Basescu a köztévé elnök-igazgatójának lecserélésén szorgoskodik, sőt már ki is szemelték Valentin Nicolau utódját Radu Calin Cristea publicista személyében. A televízió vezetősége és a Szociáldemokrata Párt éles hangon tiltakozott az ellen, hogy az államelnöki hivatal beavatkozik a közintézmény ügyeibe. Basescu durva és ironikus hangvételű nyilatkozatban utasította vissza Nicolau és az ellenzék vádjait, és rágalomnak minősítette az állításokat. Támadta a tévét Mona Musca művelődési miniszter is, közölve: az intézmény vezetőségének sorsáról az ügyben indított parlamenti vizsgálat alapján döntenek. /Rostás Szabolcs: Traian Basescu formalinba tenné a közszolgálati televízió elnökét. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

A kormányalakítás utáni tisztogatás tekintetében a Tariceanu-kabinet hasonló volt a négy évvel korábbi Ciorbea–Constantinescu kettőshöz. Elődeik, Adrian Nastaseék négy évvel ezelőtt minisztériumok, központi intézmények egész sorát keresztelték át csak azért, hogy a törvényt így megkerülve, a régi garnitúrától megszabaduljanak, hogy még a kapusok, a takarítónők is az SZDP elkötelezett hívei legyenek. Ezt a piszkos munkát a Köztisztviselők Országos Irodájának elnöke, Verginia Vedinas (jelenleg nagy-romániás képviselő) és Birtalan József (2000-2004 között e hivatal alelnöke) végezte, írta Simó Erzsébet. Birtalan Józsefet most ugyanennek az irodának az elnökévé nevezték ki. Az Academia Catavencu szatirikus lap az esetet úgy értelmezte, hogy a Köztisztviselők Országos Irodájában, hála az RMDSZ-nek, tovább él az SZDP. Az elnöki hivatalban, a Cotroceni-ben még mindig Iliescu bizalmi emberei intézik Traian Basescu elnök ügyeit. – Blaga belügyminiszter bejelentette, hogy huszonkét, ,,munkába belefáradt” megyei rendőrfelügyelőt küld el, megyei szinteken is követelni kezdték a kormánykoalíció emberei, nyújtsák be felmondásukat az SZDP-s intézményvezetők. /Simó Erzsébet: Takarítani kellene. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Törvénytelenül és a piaci áron jóval alul vásárolt Bukarestben államosított ingatlant Traian Basescu államelnök. A botrány miatt elnök közölte: felbontja a 2002-ben kötött adásvételi szerződést. Basescu kénytelen megválni közel 400 négyzetméteres lakásától a sajtóban megjelent leleplező cikkek hatására. Az államfő leszögezte: a bukaresti ingatlant törvényesen vásárolta. Antonie Iorgovan, a Szociáldemokrata Párt szenátora parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követeli a tranzakció kivizsgálására. /Rostás Szabolcs: Traian Basescu „ingatlanpanamái”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Emil Constantinescu volt államfő megszólalt a Ziua című lapban. Négyéves hallgatását azzal magyarázza, hogy az SZDP-s cenzúra lehetetlenné tette a nyilvánosság elé lépését. Beszél arról, hogy jelenleg Romániában a gazdasági-politikai hatalom egy szekus-kágébés üzletembercsoport kezében van. Ha a Dunarea nevű iratcsomót nyilvánosságra hozzák, sok, 1989 decembere után meggazdagodott ügyeskedőt leplezhettek volna le. Elmondta, hogy a hatalomváltás előtt Románia jobban fel volt készülve a Független Államok Közösségéhez való csatlakozásra, mint az uniós integrációra, hogy az úgynevezett Severin-lista, miszerint három vagy négy országos román napilap főszerkesztője valamelyik titkosszolgálatnak dolgozik, ma is érvényes. Constantinescu szerint Traian Basescu elnöknek azonnal menesztenie kellett volna Radu Timoftét, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatóját, miután az a Realitatea tévében kijelentette, hogy merénylet készül az államfő és a miniszterelnök ellen. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke február 16-án tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: nem tartja szükségesnek, hogy parlamenti különbizottság vizsgálja ki Traian Basescu államfő ingatlanügyleteit. Az SZDP parlamenti képviselői ugyanis elhatározták, hogy különbizottság létrehozását javasolják a házbizottságoknak Basescu elnök ingatlanügyeinek kivizsgálására. /Napzárta rovat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

Az előző kormány négy esztendeje alatt a régi gárda hatalomba való visszahelyezése, a klientúra anyagi igényeinek kielégítése, az államhatalom centralizálása mellett annak militarizálása folyt, például egy olyan civil intézmény élére is, mint az egészségbiztosító, katonaembert nevezett ki igazgatónak a kormány. Nem csoda, hogy az új kormány intézkedései meglehetősen nehezen hatolnak át ezen a közegen. A több mint négyéves kényszerű hallgatás után megszólaló Emil Constantinescu krimibe illő történeteket mesélt el a régi gárda visszatéréséről. Constantinescunak nagy nehézségek árán sikerült úgy-ahogy megtisztítania a hadsereget, a titkosszolgálatokat, a külföldi hírszerzést (SIE) a kommunista rezsim bizalmi embereitől. Azonban Nastaséék hatalomra kerülésük után alig fél évvel bizalmi embereiket újra pozícióba helyezték. Most a volt kormánypárt, az SZDP vádolja Traian Basescu kormányfőt, hogy törvénytelen eszközökkel vásárolt – kedvezményes áron – egy államosított villát a fővárostól. Az államelnök defenzívába szorult, magyarázkodik, s lehet, sem a titkosszolgálatok vezetőit nem lesz kurázsija leváltani, sem a kormányt óvatos tisztogató politikájában támogatni. /Simó Erzsébet: Holtponton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./

A Pro Európa Liga felháborodását fejezte ki amiatt, ahogyan a romániai gyógyászat jelentős személyiségéhez, dr. Raed Arafat doktorhoz, a Rohammentő Szolgálat vezetőjéhez viszonyult dr. Sorin Oprescu SZDP-szenátor, a Bukaresti Egyetemi Kórház vezetője a tévében. Fajgyűlölő megbélyegzést használva az SZDP-szenátor kigúnyolta dr. Raed Arafat nemzetiségi hovatartozását. A Pro Európa Liga kérni fogja a Megkülönböztetés Elleni Országos Tanácsot, hogy azonnal indítson hivatalból eljárást ebben az ügyben. /A Pro Európa Liga sajtóközleménye. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

A választásokon tapasztalt számos hiányosságot, szabálytalanságot sorolt fel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint a Velencei Bizottság jelentése, amely megkérdőjelezi a tavalyi romániai elnök- és parlamenti választások eredményeit. Ismeretes, Traian Basescu a parlamenti választások eredményét kétségbe vonva, még a második forduló előtt választási csalással vádolta az SZDP-t. Az EBESZ jelentése összesen 36 ajánlást fogalmazott meg Románia számára. Elsősorban azt kifogásolta, hogy a román parlament egyfajta matricát vezettek be, amely az új típusú személyi igazolványra ragasztva tanúsította, hogy az illető már szavazott, azonban ezt könnyűszerrel le lehetett kaparni a személyi okmányról. /Szabálytalanságokat tapasztalt az EBESZ a választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Ion Iliescu 75. születésnapja alkalmából Dan Ioan Popescutól, az SZDP bukaresti szervezetének vezetőjétől emlékplakettet kapott „Ion Iliescu – egy Ember, egy Forradalom, egy Ország” felirattal, tudósított a Romania Libera című lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Kétségbeesett szerecsenmosdatásnak, az Európai Néppárt kegyeinek elnyerését szolgáló puszta szemfényvesztésnek nevezte a román sajtó a szélsőségesen nacionalista, elvakultan magyarellenes Nagy-Románia Párt (NRP) néppárttá történt „átkeresztelését”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke újságírói kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy Vadim Tudor lemondása után az NRP lemondását várja. Egyedül a Szociáldemokrata Párt üdvözölte az NRP átváltozását, amit ígéretesnek ítélt. /Szerecsenmosdatás az NRP „átkeresztelése” – vélik a bukaresti román lapok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Nem zárja ki a Nagy-Románia Néppárttal (PPRM) való együttműködést a Szociáldemokrata Párt (PSD). Feltételként azonban megszabják, hogy az alakulat a demokratizálódást tűzze zászlajára – jelentette ki Titus Corlatean, a PSD szóvivője. Együttműködésüket az is indokolná, hogy mindkét párt ellenzéki – értékelte a szóvivő. /Röviden rovat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Ion Iliescu SZDP-szenátor a forradalom ügyében tervezett meghallgatása kapcsán kijelentette, nem fog a bíróságra menni, ehelyett találkozik az 1989-es forradalom ügyirataival foglalkozó ügyészek egyikével. Hozzátette, nincs mit elhallgatnia vagy kihagynia. Iliescut március 15-én várják a katonai ügyészek, hogy kérdéseket tegyenek fel az exállamfőnek az 1989-es bukaresti eseményekkel kapcsolatban. /Iliescu a forradalomról: nincs elhallgatni valóm! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Benyújtotta első egyszerű parlamenti bizalmatlansági indítványát az SZDP, Iliescu és Adrian Nastase ellenzékbe szorult pártja. Azt nehezményezik, hogy az új kormánykoalíció teljesen a politikai hovatartozás alapján meneszti a decentralizált intézmények vezetőit, s a maga embereit hozza helyettük. Az előző kormány éppen azt vallotta, hogy a kormányprogramot csak elvhű emberek vihetik győzelemre. Az új kormány sem mond mást, és saját hűséges embereit teszi kulcspozíciókba. Az SZDP-nek akkor lenne erkölcsi alapja ilyen indítványt megfogalmazni, ha valamiféle példát mutatott volna, írta Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Elvek és bizalmatlanságok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./