Maffiák harca
Egyre jobban közeleg az államelnök-választási kampány, és sokasodnak azok a korrupciós vizsgálatok, amelyek a kampányban részt vevő politikusokat érintik.
Ez rendjén van, láttuk, hogy a Dan Voiculescu bezárása milyen zsigeri indulatokat ébresztett, miután emberek ezreit manipulálta a tíz évre elzárt politikus érdekeit védő hírhedt hírtelevízió. Csakhogy a manipuláció nem egyoldalú, hanem mindkét irányból tetten érhető. Az ügyészség szépen sorban a Szociáldemokrata Párt (PSD) valamennyi vezető politikusát kikezdte. Liviu Dragnea és Dan Şova, vagyis Victor Ponta két legközelebbi munkatársa került mostanában az ügyészség látókörébe, és nem kizárt, hogy hamarosan magát a miniszterelnököt is előszedik. Traian Băsescu államfő még el volt ragadtatva a májusi európai parlamenti választások előtt attól, hogy a korrupcióellenes ügyészség nem avatkozott bele a kampányba, és nem állt elő olyan, vezető politikusokat érintő, nagy médiaérdeklődésre számot tartó ügyekkel, amelyekkel megbolygathatták volna a kampányt. Az államelnök-választás tétje azonban jóval nagyobb, így kérdéses, hogy a vádhatóság meg tudja-e majd őrizni pártatlanságát ebben a kényes időszakban, amikor a vádhatóságra rendszerint minden irányból jelentős nyomás nehezedik.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

Magyarellenes párt létrehozására készül egy PSD-s képviselő
Nacionalista, magyarellenes párt megalapítását jelenti be augusztus 21-én, csütörtökön Bogdan Diaconu szociáldemokrata (PSD) képviselő – írta szerda este a HotNews.
A portál értesülései szerint a politikus azért teszi meg ezt a lépést, mert Victor Ponta pártelnök-kormányfő kilátásba helyezte, hogy kirúgják a PSD-ből, ha tovább rontja a légkört a kormánykoalícióban. Diaconu ugyanis rendszeresen közöl a sajtóban magyar- és RMDSZ-ellenes publicisztikát, s több törvénytervezete is a romániai magyar közösség ellen irányul.
A képviselő szerdán a Facebook-oldalán beharangozott csütörtökre egy „eseményt”, amelyről azonban nem árult el részleteket. Ám sejteti, hogy mi várható. „Holnaptól lesz amitől tartaniuk a magyar szélsőségeseknek, az RMDSZ-szel az élen!” – írta bejegyzésében.
Bogdan Diaconu magyarellenes kirohanásait az RMDSZ is szóvá tette a koalícióban. Borbély László korábban lapunknak elmondta, tudomására hozták a miniszterelnöknek, hogy tűrhetetlennek tartják a politikus magatartását.
maszol.ro

Újabb magyarellenes párt alakul
A magyarellenes állásfoglalásairól elhíresült Bogdan Diaconu parlamenti képviselő, aki az RMDSZ kormányzati részvétele elleni tiltakozásul kilépett a Szociáldemokrata Pártból (PSD), bejelentette csütörtökön, hogy Egyesült Románia Párt néven új politikai pártot alapít.
Sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy az RMDSZ instabilitási tűzfészek, amely ellehetetleníti az etnikumok békés együttélését, és a román állam területi épségét veszélyezteti. Kifejtette: új pártja feladatának tekinti olyan szabályozás kialakítását, amely "egyszer s mindenkorra" törvényen kívül helyezi a szélsőséges magyar szervezeteket.
"Itt az ideje, hogy féljenek azok, akik titokban vagy nyíltan ennek az országnak az alkotmánya és nemzeti méltósága ellen áskálódnak. A diplomácia már kimerítette eszköztárát: eljött a cselekvés ideje. A románok be fogják bizonyítani, hogy türelmük véges, és készek kezükbe venni sorsuk alakítását" – jelentette ki Diaconu.
A Hotnews.ro jobboldali hírportál úgy értesült, hogy Diaconut Victor Ponta miniszterelnök szólította fel: ne tegyen többé olyan nyilatkozatokat, amelyek feszültséget szítanak a koalícióban a PSD és az RMDSZ között, ha pedig nem képes türtőztetni magát, akkor lépjen ki a pártból. A portál szerint az RMDSZ több ízben felkérte a PSD vezetőit, hogy határolódjanak el Diaconu magyarellenes kirohanásaitól.
Bogdan Diaconu hetente több magyarellenes írást közöl a liberális Adevarul blogrovatában, és tavaly ősszel büntetőjogi feljelentést tett a legfőbb ügyészségen a székelyek nagy menetelésének szervezői ellen. Szociáldemokrata parlamenti képviselőként a külföldi "szél-sőségesek" kiutasításáról és rendezvényeik betiltásáról nyújtott be törvénytervezetet a parlamentnek, idén a területi autonómia népszerűsítésének betiltásáról dolgozott ki jogszabálytervezetet.
A szenátus Diaconu kezdeményezésére fogadta el idén márciusban azt a törvénymódosítást, amelynek alapján megfoszthatják állami kitüntetésétől azt, aki az egységes és oszthatatlan román nemzetállamra, az államnyelvre vagy az ország területének elidegeníthetetlenségére vonatkozó alkotmányos előírást – szóban vagy cselekedetben – megsérti. A tervezetről még a képviselőháznak is szavaznia kell.
Népújság (Marosvásárhely)

Diaconu küldetése
Megtalálta hát küldetését Bogdan Diaconu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) magyarfaló „tagozatának” eddigi prominens képviselője.
Mivel a PSD nem hallgatott rá, és figyelmeztetései ellenére, miszerint az RMDSZ egy szélsőséges, szeparatista szervezet, nem rúgta fel a kormánykoalíciót, ő lép ki a pártból, és új alakulatot hoz létre a „szélsőséges” magyar törekvések – értsd: a legitim önrendelkezési igények – megfékezésére.
A PSD ezt a külföld előtt még akár imázsjavító lépésként is felhasználhatja, hiszen azt mondhatja: lám, egy szélsőséges román politikus helyett inkább a magyarokkal való együttműködést választotta.
Belföldön azonban már lehet, hogy ez a gesztus inkább rontja az imázsát, ráadásul Diaconu és az általa képviselt soviniszta politika ízig-vérig a PSD terméke.
Ez az a párt ugyanis, amely jórészt felelős azért, hogy az elmúlt években felerősödött a magyarellenesség. Két éve magyarellenes lépéssel került hatalomra: azért buktatta meg az előző kormányt, mert az döntött a MOGYE magyar főtanszékeinek létrehozásáról. Ezt követően ott ütötte a magyar szimbólumokat, ahol érte, és még úgy is folytatja a magyarellenes lépéseket, hogy kényszerből, a többség biztosítása érdekében bevette a kormányba az RMDSZ-t.
A PSD vezette kormány nevében a külügy a kisebbségek ellen lépett be a kisebbségi jogok uniós szintű rögzítésével kapcsolatos perbe, megtagadta a magyar konzuli irodák megnyitását, a PSD-s külügyminiszter pedig nemrég a kétoldalú alapszerződés megsértéseként vizionálta az autonómiaigények kinyilvánítását és budapesti támogatását.
Diaconu arra kellett, hogy még biztosabbá tegye, hogy a soviniszta román polgárok a PSD-re szavaznak. Most azonban elszabadult, és úgy gondolja: egy olyan párt élén, amelynek doktrínája egyértelműen a szélsőséges nacionalizmusra és a magyarellenességre épül, nagyobb karriert futhat be, hiszen a melldöngető „románkodásra” a jelek szerint van igény.
Diaconu pártalapítása aggasztó jövőképet vetít előre. Fokozhatja ugyanis a magyarellenes retorikát, hiszen az államfőválasztás előtti kampányidőszakban egyik párt sem engedheti meg magának, hogy elveszítse a soviniszta szólamokra fogékony jelentős számú szavazót.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

Mióta állítunk szolgákat Romániának?
A miniszter a szó latin jelentése szerint szolga vagy segéd, akinek feladata az államfő mellett a közügyek igazgatása, intézése vagy vezetése. Összeállításunkban megpróbáltuk felvázolni, az elmúlt 24 évben hány „szolgát” adott a magyarság a román hatalomnak, nem utolsósorban Biró Rozália elutasítása, illetve a következő jelölt szeptemberben esedékes kijelölésének apropóján.
Traian Băsescu államelnök augusztus 7-én jelentette be: nem nevezi ki az RMDSZ által nevesített Biró Rozáliát a kulturális minisztérium élére, illetve Claudiu Mandát költségvetési miniszternek. Az államfő nem tartja megfelelőnek Birót a kulturális tárca élére, de szállításügyi vagy infrastrukturális miniszternek habozás nélkül kinevezte volna. A Kelemen Hunor felmentésére vonatkozó határozatot sem írta alá, így az RMDSZ-elnök az átmeneti időszakban elláthatja a tárcavezetői feladatokat.
Hőskor és egyéniségei
Az 1989. december 25-én alapított RMDSZ 1990 óta folyamatosan a román parlament tagja, és alapítása után egy évvel már elmondhatta magáról, hogy a romániai magyarság legitim képviselője: a parlamenti választásokon közel egymillió szavazatot szerzett, 7,23 százalékos szavazataránnyal, ezt csupán 1992-ben múlta fölül, 7, 46-tal. Szavazótábora 2012-re 380 ezresre morzsolódott, de ilyen körülmények között is 27 parlamenti helyet szerzett. A szövetség 1996 óta kisebb-nagyobb szünetekkel folyamatosan jelen van a mindenkori román kormányban, miniszteri és államtitkári beosztásokban képviseltette magát, egyes jelöltjeit tisztelet övezte, másokat alaptalanul befeketítettek, olyan is volt, akit bíróság elé állítottak.
Kormányra lépésük 1996-ban kezdődött, amikor a legerősebb romániai magántévé (Pro Tv) hathatós segítségével győzött a Romániai Demokratikus Konvenció (CDR), jelöltjeik szerepet vállaltak rendre Victor Ciorbea, Radu Vasile, valamint Mugur Isărescu kormányában. Az első RMDSZ-es miniszterek: Birtalan Ákos (portrénkon) 1998. április 17-ig a turizmus minisztere, Tokay György 1999. január 27-ig, majd Eckstein-Kovács Péter nemzeti kisebbségi ügyek minisztere, Bárányi Ferenc 1998. június 24-ig, majd 1998. július 10-től Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, utóbbi később miniszterelnök-helyettes is.
A kezdeti időszak legragyogóbb egyénisége kétségtelenül Birtalan Ákos volt, akinek betegsége törte ketté karrierjét, a 49 évesen, 2011 augusztusában elhunyt politikus kiválóságát jelzi, hogy mára mindhárom tábor, az RMDSZ és ellenfelei is tisztelettel emlegetik a nevét.
Neptunos idők
Nem így a „neptunos” Tokay Györgyét. Ő volt az első RMDSZ-politikus, akit nagyköveti tisztséggel is jutalmaztak, 15 évi parlamenti jelenlét után elküldték Litvániába. A „neptunos” azóta vált szitokszóvá, hogy 1993. június 15-16-án az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) nevű szervezet a Fekete-tengerparti Neptunon nem hivatalos találkozót szervezett a román kormány és az RMDSZ részvételével. A tulipánt képviselő Tokay György, Borbély László és Frunda György ígéretet kapott magyar csoportok indítására a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, aminek elfogadását Tőkés László tiszteletbeli elnök megalkuvásként, az önálló magyar egyetem feladásaként értékelt.
A România Liberă című napilap 2005 júliusában azt írta, hogy „Tokay Györgyöt, aki 15 éves parlamenti karrierje után úgy döntött, többször nem indul az országgyűlési választásokon, pártja kifejezett kérésére nevezték ki nagykövetnek Litvániába.” Ezt megelőzően Tokay tíz éven keresztül az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben képviselte Romániát. Azóta egészen 2013 januárjáig nem hallottunk róla. Ekkor azt olvashattuk az RMDSZ honlapján: Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke január 22-én részt vett Aradon, a Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezett ünnepségen, ahol átadták a Kölcsey-díjakat. Az év díjazottjai Tokay György volt parlamenti képviselő, kisebbségügyi miniszter, Románia volt litvániai nagykövete és Brittich Erzsébet képzőművész voltak.
Tokay György munkásságát Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, parlamenti képviselő méltatta: „Ez fontos pillanat a Tokay György életében, ugyanakkor fontos esemény az aradi magyar közösség számára, és számomra is, hiszen a Magyar Kultúra Napján díjat adhatunk át Tokay Györgynek, az aradi magyar közösségért, valamint a romániai magyarságért folytatott munkájának elismeréséül. Tokay György magasra állította a mércét. Az ő munkásságának elveit követve felállíthatnánk a Tokay mértékegységet, amelynek ismérvei az emberség, intelligencia, empátia és elegancia lennének. Tokay György ezt képviselte az utóbbi 23 évben a romániai magyar közösség életében” – mondta Borbély.
Nagy Zsolt „véráldozata”
A 2000–2004-es időszakban az RMDSZ „kívülről” támogatta a kormányzásban a Szociáldemokrata Pártot (PSD), 2004–2007 között viszont az Igazság és Igazságosság Szövetséggel és a Konzervatív Párttal alakított kormányt a szövetség – ez volt a Tăriceanu-kormány. 2007-ben a Demokrata Párt (PD), illetve a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közötti szövetség felbomlott, ezt követően a liberálisokkal együtt kisebbségben kormányzott az RMDSZ. 2007. október 3-án a Szociáldemokrata Párt által benyújtott bizalmatlansági indítvány kellő mennyiségű szavazat hiányában nem ment át, így a kisebbségi kormány folytathatta tevékenységét.
Az időszak RMDSZ-es miniszterei:
• Markó Béla – művelődési, oktatási és európai integrációs ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes 2007 júniusáig
• Nagy Zsolt (jobb oldali portrénkon) 2007 júniusáig, majd Winkler Gyula 2007 decemberéig, ezt követően Borbély Károly – távközlési és informatikai miniszter
• Winkler Gyula – 2004. december 29. és 2007. április 5. között megbízott gazdasági és kereskedelmi miniszter
• Borbély László – fejlesztési, közmunka- és lakásügyi miniszter
• Korodi Attila pedig környezetvédelmi miniszter
A 2014 januárjában a Román Posta-ügyben négy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Nagy Zsolt volt távközlési miniszter így fogalmazott nyílt levelében: „Nem ezért tüntettem diákként. Nem ezért dolgoztam önkéntes diákmozgalomban. Nem ezért építettem közösséget, szervezetet 1991-től kezdődően. Megyek tovább! A strasbourgi emberjogi bíróságra. Mert ártatlan vagyok és igazságtalanság ért. Jogaimat megsértették, emberi méltóságomat megtépázták.” Nagy Zsoltot azzal vádolták, hogy egy kormányhatározat révén segített magántulajdonba átjátszani egy – a reális érték töredékére értékelt – bukaresti állami ingatlant, amelyet a Román Posta tőkeapportként vitt be egy magáncégekkel közös vállalkozásba, és ezzel az ügyészség szerint 8,6 millió eurós kár érte az államot.
Autonomista bunda
A 2008-as romániai parlamenti választások után Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: a szövetség egy jobboldali, Demokrata-Liberális Párt (PDL)–PNL–RMDSZ kormányt szeretne. A várakozásokkal ellentétben azonban a két legtöbb szavazatot szerző két politikai formáció, a PSD és PD-L alakított kormányt, a két párt közötti egyeztetések egyik legkiemeltebb témája az RMDSZ volt, mivel a szociáldemokraták nem kívánták bevonni a kormányba, a liberális demokratákkal ellentétben. Végül az RMDSZ ellenzékbe vonult, visszautasítva a demokrata-liberálisok által felajánlott néhány államtitkári posztot.
A 2009-es kormányválság után azonban ismét kormányra került – előbb a második Boc-kormány, majd az Ungureanu-kormány tagjaként –, mint a PDL koalíciós partnere.
Az időszak RMDSZ-es miniszterei:
• Markó Béla – miniszterelnök-helyettes
• Cseke Attila 2011 augusztusáig, majd 2011. augusztus 18-tól Ritli László – egészségügyi miniszter
• Kelemen Hunor – kulturális és örökségvédelmi miniszter
• Borbély László 2012 áprilisáig, majd 2012. április 10-től Korodi Attila – környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter
A választások előtt fél évvel, 2012 áprilisában a kormány megbukott, az RMDSZ ismét ellenzékbe került.
A 2012. december 9-i parlamenti választásokat követően nem, de a 2014-es februári kormányválság után a PSD koalíciós partnereként ismét hatalomra került az RMDSZ.
RMDSZ-es miniszterek:
• Kelemen Hunor – 2014. augusztus elsejéig, azt követően ügyvezető miniszterelnök-helyettes, művelődési miniszter
• Korodi Attila – környezetvédelmi és éghajlat-változási miniszter.
Amint említettük, Kelemen Hunor egyelőre marad a tárca élén, és elnöki, valamint kulturális tárcavezetői minőségében a háromszéki Csomakőrösön augusztus 9-én kijelentette: a mai román alkotmányos keretek között nincs realitása az RMDSZ által elkészített autonómiatervezetnek. Kelemen szerint akkor tisztességesek, ha kimondják, hogy ehhez az autonómiamodellhez új román alkotmányra van szükség. A regionális autonómiával viszont magasabb szintre emelhető a kisebbségvédelem, hogy a jövőben is biztosítani lehessen az erdélyi magyarok nemzeti identitásának megőrzését.
Itt tartunk a „posztbirórozáliai” korban.
Willman Walter, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Másfél hónap a pártváltásra (Szentesített politikai migráció)
Elfogadta a kormány tegnapi ülésén azt a sürgősségi rendeletet, amely lehetővé teszi a választott önkormányzati tisztségviselőknek, hogy mandátumuk elvesztése nélkül kilépjenek pártjukból: a jogszabály az eredetileg bejelentett két hét, majd tíz napra módosított határidő helyett negyvenöt napra felfüggeszti a pártváltást ellehetetlenítő törvénycikkek hatályát.
A sürgősségi kormányrendelet közzététele után azonnal hatályba lép, a parlament csak utólag vitatja meg a jogszabályt – e vitán az RMDSZ ellene fog szavazni, jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök. Tegnap, még a rendelet elfogadása előtt az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége aggodalmát fejezte ki annak időzítése miatt, másrészt bírálta azt, hogy a kormány összetett kérdéseket rendeletekkel szabályoz, és nem biztosít lehetőséget a parlamenti vitára. A „politikai migráció” előtt utat nyitó rendelet éles vitát váltott ki már bejelentését követően. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) szerint csak így lehet a patthelyzetbe jutott önkormányzatokat ismét működésképessé tenni, a jobboldali ellenzék viszont azt állítja: a vezető kormánypárt zsarolással próbálja saját táborába kényszeríteni a polgármestereket, akiknek meghatározó szerepük lehet az emberek mozgósításában a novemberi államfőválasztáson. Politikai elemzők arra számítanak: az SZDP jó eséllyel növelheti önkormányzati tisztségviselőinek táborát, ha az átállóknak nem kell már tartaniuk attól, hogy elveszítik mandátumukat.
Victor Ponta miniszterelnök a kormányülés elején kijelentette: vállalja a politikai migráció előtt utat nyitó sürgősségi rendeletet, mely „igazságot tesz”, hiszen 2012-ben a választottak túlnyomó többsége az akkori Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) jelöltjeként szerzett mandátumot, most pedig sokan egy másik pártszövetségben, az SZLSZ-ből kilépett Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata-Liberális Párt alkotta Keresztény-Liberális Szövetségben (KLSZ) találták magukat, és ezáltal az önkormányzatok jelentős részében a kormánypártok helyi szinten ellenzékbe kerültek. „Az elöljárók választhatnak: függetlenek lesznek, maradhatnak abban a pártban, ahol vannak, vagy pedig tiszteletben tartják választóikat. A fontos az, hogy fel akarom oldani a helyi közigazgatási hatóságokat a zárlat alól, és ismétlem, egy kis igazságot is akarunk tenni, mert nem hiszem, hogy valakitől is azt lehetne kérni, hogy miután az SZLSZ színeiben jelöltetted magad Antonescuval és Pontával az oldaladon, most állj Blaga, Băsescu és Johannis mellé. A polgármesterek és a tanácsosok nem rabszolgák Blaga és Johannis birtokán, ők szabadon választhatnak és szolgálhatják választóikat” – fűzte hozzá a kormányfő.
Az RMDSZ nem támogatja a választott önkormányzati tisztségviselők pártváltását, és az erről szóló sürgősségi kormányrendelet parlamenti vitája során a jogszabály ellen szavaz majd – jelentette be Kelemen Hunor. „Évek óta mondjuk, hogy a pártváltás a román politika krónikus betegsége. A miniszterelnök ismeri a véleményem, de magára vállalta a felelősséget. Következik a parlamenti vita, amelynek során az RMDSZ frakciói nem fogják megszavazni a rendeletet, mert nem támogathatunk olyasmit, ami ellenkezik az elveinkkel” – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette: az RMDSZ-t közvetlenül nem érinti a pártváltás, „nem adtunk embereket más pártoknak, nem is vettünk el embereket más pártoktól, minket elkerült ez a csapás. Azonban közvetve mégis érint az ügy, mivel észrevettük, hogy a politikai migráció miatt adott pillanatban megváltozhat a politikai stabilitás. Ez pedig a társadalom számára nem jó, nem konstruktív dolog”. Az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége a tegnapi kormányülés kezdete előtt tette közzé levelét, melyben aggodalmát fejezte ki a kormány által a sürgősségi rendelet elfogadására választott időpont miatt. „Az elöljárókra vonatkozó rendelet kapcsán hallottunk mellette és ellene szóló érveket. Aggódunk a kiválasztott időpont miatt. Régebben már kifejtettük aggályainkat, hogy összetett ügyeket sürgősségi rendelettel fogadnak el, és az a véleményünk, hogy az ilyen dogokat nyitott és átlátható eljárás során kellene megvitatni, amely lehetővé teszi olyan viták szervezését, melyeken minden politikai párt, a civil társadalom és minden érdekelt fél részt vehet” – áll a nyilatkozatban.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Törvényes árulás
„Ha árulás, legyen árulás, ha a párt érdeke egyszer ezt kívánja. De akkor legalább tudjunk róla mi is” – a romániai politikai viszonyok egyik legjobb ismerője és legfőbb bírálója, Ion Luca Caragiale Az elveszett levél című zseniális, szatirikus színdarabjának klasszikus sorai nem csupán több mint száz évvel ezelőtt voltak érvényesek, hanem ma is.
A kormány által elfogadott sürgősségi rendelet ugyanis, amely 45 napot ad a helyi választott elöljáróknak, hogy eldöntsék, melyik pártban kívánnak tovább politizálni, pontosan a Caragiale által jelzett jelenségről szól: az érintettek 45 napig nyilvánosan követhetnek el árulást – büntetlenül. A rendelet ugyanis erre az időtartamra felfüggeszti azt a törvényi kitételt, miszerint pártváltás esetén elveszítik mandátumukat.
Merthogy a párt – ez esetben a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) – érdeke ezt kívánja. Novemberben államfőválasztást tartanak, és a kormányoldal számára létfontosságú lenne, hogy tíz év után végre a PSD jelöltjét válasszák elnökké. A helyi elöljárók ezzel úgy függnek össze, hogy – főleg a falvakban, kisvárosokban – ők ismerik a legjobban a helyi viszonyokat, és ők vannak abban a helyzetben, hogy mozgósítani tudnak egyik vagy másik jelölt mellett. Ha tehát őket sikerül zsarolással vagy ígéretekkel átcsábítani, az máris jelentős mértékben növeli a győzelmi esélyeket.
A kormány ezzel nem is annyira burkoltan elismeri, hogy előnyben kívánja részesíteni a hozzá közel álló önkormányzatokat – elvégre a győzelem érdekében tett erőfeszítéseket valahogy honorálni kell majd.
A PSD a jelek szerint annyira nem biztos a győzelmében, hogy még az Egyesült Államok nagykövetségének aggályai sem érdeklik, ami meglehetősen sajátos reakció csupán egy nappal azt követően, hogy a kormány prominensei a román–amerikai stratégiai viszony elmélyítését szorgalmazták.
A rövid távú pártérdek ismét csak felülírta az államérdeket. Ahelyett, hogy a parlamenti honatyák pártváltását is nehezítették volna, ideiglenesen még a helyi elöljárók vándorlását is büntetlenné teszik. Ennyit ér a törvény betűje és a választók akarata ma Romániában. De hátha majd az új, kormánypárti államfőnek sikerül kimagyaráznia a helyzetet.
Balogh Levente , Krónika (Kolozsvár)

Dragnea: nincs kompromisszum autonómiaügyben
Az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó szociáldemokraták ügyvezető elnöke, Liviu Dragnea leszögezte: nem fogadják el az autonómiát. A nyilatkozat apropója, hogy hamarosan nyilvános lesz az RMDSZ székelyföldi autonómiatervezete.
Burkoltan a koalíció felbontásával fenyegette meg az RMDSZ-t Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes, a magyar szervezettel együtt kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnöke, és kizárta a kompromisszumot az autonómia ügyében. Dragnea egy televíziós műsorban azt mondta: kizárt a „politikai zsarolás” lehetősége a Székelyföld etnikai jellegű autonómiája kapcsán, mivel a kormánynak az RMDSZ támogatása nélkül is megvan a többsége.
Dragnea azt is hozzátette ugyanakkor, hogy az RMDSZ eddig nem is vetette föl a koalícióban az autonómia témáját.
„Az RMDSZ sem hivatalosan, sem informálisan, egyetlen politikai témájú találkozón sem állt elő ezzel az igénnyel soha. Ami pedig a kormány hozzáállását illeti, semmilyen enyhülés nincs, egyértelmű a határozottság. Semmilyen lehetőség sincs arra, hogy valaki a kormányban vagy a parlamenti többség köreiben – és itt jegyzem meg zárójelben, hogy az RMDSZ nélkül is meglehet a többségünk –, tehát hogy nyomást gyakoroljon, vagy, isten őrizz, lehetősége nyíljon a politikai zsarolásra” – szögezte le Dragnea.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette, hogy bár az RMDSZ nem jelentette be hivatalosan az autonómiatervény tervezetét, a kormány figyelemmel követi az ügy fejleményeit. „Talán két-három héttel ezelőtt megkérdeztem, hogy az RMDSZ hivatalosan támogatja-e ezt a kezdeményezést. A válasz az volt, hogy nem. Ez nem jelenti azt, hogy nem figyelünk oda bármilyen nyilvános vagy kevésbé nyilvános akcióra, és hogy nem rendelkezünk mi is információkkal, hogy mindenre felkészüljünk. Másrészt viszont nem akarunk konfliktust gerjeszteni a térségben” – mondta Dragnea.
A miniszterelnök-helyettes egyúttal kizárta a kompromisszum lehetőségét az autonómia ügyében a PSD és az RMDSZ között.
„Semmilyen formában nem értünk egyet az etnikai alapú autonómiával. Nincs lehetőség kompromisszumra köztünk és az RMDSZ között. Ahogy politikai színezettől függetlenül az összes kormány ellenállt az évek során az ilyen kezdeményezéseknek, amelyek a fontosabb választások küszöbén valóban felerősödnek, mi sem hagyunk kétséget afelől, hogy ellenállunk, és nem támogatjuk őket. A román állam egységes jellegéről van szó. Az alkotmányban a régió kifejezés sem létezik, a regionalizációs folyamatot felfüggesztettük” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Mint arról beszámoltunk, a hét elején Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, elkészült az RMDSZ autonómiatörvény-tervezete, amelyről a szövetségen belül még egyeztetések zajlanak, majd hamarosan nyilvános vitára bocsátják, a kormányon belül azonban nem terjesztik be a dokumentumot.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tervezet elfogadásához nem is lenne elég az alkotmánymódosítás, hanem teljesen új alkotmány kellene, hiszen a jelenlegi alaptörvényben nem szerepelnek a régiók, mint közigazgatási egységek. Ráadásul az alkotmánybíróság a közelmúltban visszadobta az alkotmánymódosítási javaslatokat, arra a jelenlegi alaptörvényben foglalt cikkelyre hivatkozva, amely tiltja az egységes és oszthatatlan nemzetállami jelleget rögzítő cikkely módosítását.
Kelemen azt is elmondta, hogy a hétvégére a szövetség parlamenti frakciói megkapták a közel száz cikkelyből álló tervezetet, amely Dél-Tirolt tekinti mintának. A napokban a területi szervezetek is megkapják, és szeptember második hete után várhatóan nyilvános vitára bocsátják. Hozzátette: az egész romániai társadalommal egyeztetni kívánnak.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

Ki beszél, ki hallgat
Meglepőnek semmiképpen sem nevezhetnénk Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes szavait, miszerint nem fogadják el az autonómiát – de legalább információban nem oly szegény a Szociáldemokrata Párt egyik első emberének nyilatkozata: azt állítja ugyanis, hogy az RMDSZ sem hivatalosan, sem informálisan nem hozakodott elő ezzel az igénnyel.
Ami bizony, finoman szólva sem vet túl jó fényt a szövetség vezetésére, illetve a magát az erdélyi magyarság igényeinek szószólójaként beállító államfőjelöltjére, Kelemen Hunorra. Persze, jól tudjuk, az elnökválasztási kampány javában zajlik már, s azzal is tisztában vagyunk, hogy Romániában jelenleg is az a jelölt pályázik legnagyobb eséllyel a tisztségre, aki előzőleg megnyeri a Ki a nagyobb román hazafi című vitát. A legnagyobb ortodox címet már elnyerteforma a szociáldemokrata Victor Ponta, legesélyesebb ellenjelöltje, a lutheránus vallása miatt védekezésre kényszerült Klaus Johannis ezért ellentámadással próbálkozott, s azzal replikázott, hogy márpedig ő nem támogatja az autonómiát. S ha már a jobboldali jelölt útnak indította a Ki ellenzi inkább az autonómiát, anélkül, hogy tudná, mit is jelent az című versenyt, nosza, beneveztek a többiek is. Teljesen természetes tehát, hogy az RMDSZ koalíciós partnerének, a Szociáldemokrata Pártnak is meg kellett szólalnia az ügyben – megfelelően magas, de nem a legmagasabb szinten, hogy azért a koalíciós kapcsolatok se sérüljenek –, a Kelemen Hunorék által hónapok óta lebegtetett statútum pedig kiváló alkalomnak mutatkozott erre. Hiszen ismét leszögezhették, ezúttal is ellentmondást nem tűrően, hogy ők aztán soha, semmilyen körülmények között az ilyen jellegű követelésekkel egyetérteni nem tudnak, semmiféle zsarolásnak nem engednek – csak tudnánk, miféle zsarolásról lehetne szó, ha Kelemen Hunorék még csak fel sem vetették a témát? –, különben is, hangzott a burkolt figyelmeztetés: megvan a parlamenti többségük az RMDSZ nélkül is. Értjük tehát, hogy Liviu Dragnea miért beszél. De vajon miért hallgat az RMDSZ? Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Belföldi hírek
Kelement támogatja a HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) támogatja Kelemen Hunor indulását a romániai elnökválasztáson. Erről Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke beszélt tegnap, aki szerint az RMDSZ elnöke az erdélyi magyarok érdekeinek legmegfelelőbb képviselője.
Ezt tükrözi az is, hogy Kelemen mindvégig „az együttműködést és a párbeszédet szorgalmazza, valamint minden alkalommal elmondja, hogy a romániai kisebbségvédelemben még sok a tennivaló” – hangsúlyozta Vincze Lóránt. Az szövetség külügyi titkára emlékeztetett, az RMDSZ az elmúlt években az élén állt annak az erőfeszítésnek, amely a FUEN ernyője alatt az európai kisebbségvédelmi keret kidolgozását célozta. A FUEN alelnöke szerint Románia érdeke, hogy a kisebbségekre államalkotó tényezőként tekintsen, elfogadja közösségi igényeit, és az egész társadalom javára fordítsa a nemzeti közösségek értékeit, erősségeit. „Hiszem azt, hogy Kelemen Hunor államelnökjelöltként ezt a gondolatot hitelesen fogja megjeleníteni” – összegzett Vincze Lóránt.
Legyen kötelező a szavazás
Kötelezővé tenné a szavazást Ioan Munteanu, a Szociáldemokrata Párt képviselője. A honatya tegnap ismertette, törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe – jelenleg a szenátus asztalán –, amely kötelezővé tenné a szavazást az állampolgárok számára, és pénzbírsággal sújtaná azokat, akik nem járulnak az urnák elé. Munteanu úgy véli, hogy a kötelező szavazással felelősebbé válna mind a politikai osztály, mind a választótábor. „Évek óta egyre kevesebb ember megy el szavazni, és a választók 28 százaléka dönt az ország sorsáról, míg a többiek elégedetlenségüknek adnak hangot a szavazás után. Ötszáz lejtől ezer lejig terjedő bírságot javasolok azok esetében, akik nem mennek el szavazni” – mondta a képviselő.
Tízezrek a Forgatagon
Tavalyhoz képest jelentősen megnőtt az érdeklődés a vasárnap zárult Vásárhelyi Forgatag rendezvényei iránt, a szervezők szerint a több mint kétszáz programra megközelítőleg 40 ezren voltak kíváncsiak. Portik Vilmos, a marosvásárhelyi magyar kulturális napokként tavaly alapított Forgatag egyik főszervezője szerint a legnépszerűbbnek a szombat esti Rúzsa Magdi- és a vasárnap esti Nagy Feró- és Beatrice-koncert bizonyult, amelyekre mindkét este több mint 10 ezren látogattak ki. Portik pozitívumnak tartja, hogy a fesztivál fő helyszínén, a Maros-parton sok román is megfordult, mert ez azt jelenti, hogy a marosvásárhelyi románok is érdeklődnek a magyar kulturális napok iránt. Ez megerősíti a szervezők azon elhatározását, hogy a románok számára is vonzóvá lehet tenni egy ilyen rendezvényt anélkül, hogy feltétlenül csak nekik szóló programot szervezzenek. Mint mondta, a román látogatók leginkább a magyar konyha ízeire voltak kíváncsiak, így a bajai és a zalaegerszegi sátornál, ahol magyar ételeket és borokat lehetett kóstolni. A főszervező reményét fejezte ki, hogy jövőre még jobb lesz a marosvásárhelyi polgármesteri hivatallal való együttműködés, miután idén javult a szervezők és a hivatal közötti viszony a tavalyhoz képest. A szervezők ugyanis azt szeretnék, hogy a rendezvény fő helyszíne a belvárosba költözzék, de ezt a román városvezetés már a tavaly ahhoz a feltételhez kötötte, hogy legyenek román programok is.
Idén több volt a turista
Közel öt százalékkal nőtt az év első hét hónapjában 2013 azonos időszakához képest a romániai kereskedelmi szálláshelyeken megfordult turisták száma. Az országos statisztikai intézet szerint az említett időszakban 4,5 millió turistát fogadtak. A vendégéjszakák száma elérte a 10,56 milliót, ami 5,8 százalékos növekedés éves összevetésben a tavalyi év első hét hónapjához képest. A turisták csaknem 77 százaléka belföldi volt, a külföldi látogatók aránya 23 százalék, ez megegyezik a tavalyival. A vendégéjszakák 80 százalékát a román turisták töltötték el a szálláshelyeken, a többi 20 százalékot külföldiek. A román turisták átlagban 2,4 napot töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, a külföldiek két napot. A hazai kereskedelmi szálláshelyek kihasználtsági aránya 24 százalék volt, ami 1,1 százalékponttal magasabb a tavalyinál.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Két legyet ütne az RMDSZ (Anyanyelv- és jelképhasználat)
Az erdélyi magyarság szempontjából kiemelten fontos két törvény, a jelkép-, illetve az anyanyelvhasználatot érintő jogszabály hatályba léptetését is szeretné elérni az RMDSZ a parlament őszi, rövidített ülésszakában. Erről Máté András, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője beszélt tegnap.
A honatya szerint hamarosan napirendre kerül a szenátusban a szociáldemokrata koalíciós partnerek által összeállított, a helyi jelképhasználatot szabályozó törvénytervezet. Az RMDSZ azt szeretné elérni, hogy ezt még az őszi ülésszakon a képviselőház is elfogadja, és a törvény hatályba lépjen. A zászlótörvényként is elhíresült jogszabálytervezet nyár elején került a szenátus illetékes szakbizottságai asztalára, miután június második felében a Victor Ponta vezette kabinet rábólintott, és a parlamenthez továbbították. Kelemen Hunor szövetségi elnök akkor úgy nyilatkozott, hogy a törvény lehetőséget teremt a székely zászló használatára. Az RMDSZ képviselőinek érvelése szerint ugyanis a jogszabály nem tiltja meg, hogy különböző önkormányzatok ugyanazt a zászlót fogadják el saját jelképüknek, azt sem írja elő, hogy a zászlóra fel kellene írni a település nevét. A Szociáldemokrata Párt 42 képviselője április közepén terjesztett be törvénytervezetet a bukaresti törvényhozásban a helyi közigazgatási egységek saját zászlóinak elfogadásáról és használatáról. A tervezet szerint a községek, városok és megyék zászlóit kormányhatározattal fogadják el az önkormányzat javaslatára. Ott, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább húsz százalékát, a közigazgatási egység megnevezését az illető kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni a zászlón. A székely zászlót közösségi szimbólummá tevő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) korábban úgy vélekedett, hogy a tervezet „egyetlen világos célja a székely zászló szabad használatának korlátozása”. Szintén az őszi ülésszakban szeretné elfogadtatni a szövetség a bukaresti törvényhozással az egészségügyi anyanyelvhasználatról szóló saját kezdeményezésű jogszabályát. A törvény jelenleg a képviselőház asztalán fekszik, és az RMDSZ azon lesz, hogy mielőbb napirendre kerüljön – ismertette Máté András. A jogszabály lényege, hogy ahol egy kisebbségi közösség húsz százalék fölötti arányt tesz ki, a kórházban legyen olyan orvos, aki anyanyelvén tud beszélni a beteggel – magyarázta. Máté hozzátette, az RMDSZ továbbra is arra törekszik, hogy az európai nyelvi chartában szereplő előírásokat törvénybe iktassák az igazságszolgáltatás és közigazgatás terén. Ami a további parlamenti munkát illeti, a honatya rámutatott: szociális vonatkozásban az RMDSZ azt szorgalmazza, hogy a kormány által a nyugdíjasok és kismamák számára meghirdetett pénzügyi amnesztiát terjesszék ki a családorvosokra is, akiktől a számvevőszék be akarja hajtani a betegeknek nem megfelelő igazolás alapján felírt kedvezményes gyógyszerek ártámogatását.
Belső viták az autonómiatervezetről
Máté András a szövetség régóta ígért székelyföldi autonómiatervezetéről is szólt. Mint mondta, a tervezetről belső vitát folytatnak, és csak azt követően bocsátják közvitára, majd terjesztik a parlament elé, hogy „az RMDSZ minden szenátora és képviselője megfogalmazza formai és érdemi módosító javaslatait”. Arra a kérdésre, hogy az autonómiatervezettel együtt terjesztik-e be a parlamentbe azt az alkotmánymódosító javaslatot, amelyet Kelemen Hunor szükségesnek nevezett, Máté András azt mondta, a frakció még nem alakította ki álláspontját arról, hogy szükséges-e az alaptörvény módosítása. „Amíg nincs egy végleges szövegünk (az autonómiatervezetről), addig igazából azt sem tudjuk, hogy szükséges-e vagy nem az alkotmánymódosítás: ez annak függvénye, hogyan alakul a tervezet szövege” – magyarázta.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Számon kért kétnyelvűség – Interjú Nagy Zsigmond Maros megyei alprefektussal
A kisebbségek nyelvi jogaira vonatkozó törvények és egyezmények betartásáról szeretné meggyőzni felettesét Nagy Zsigmond, Maros megye augusztus elején kinevezett alprefektusa. A Krónikának adott interjújában az RMDSZ által támogatott helyettes kormánymegbízott elmondta, úgy érzi, jó munkaviszonyt képes kialakítani Vasile Oprea prefektussal, akinek már elmagyarázta, miért nem tartja törvénytelennek a kisebbségi jelképek használatát.
elmagyarázta, miért nem tartja törvénytelennek a kisebbségi jelképek használatát.
– Bár a Szociáldemokrata Párt (PSD) megígérte az RMDSZ-nek a prefektusi tisztséget Maros megyében, utólag megszegte az egyezséget arra hivatkozva, hogy „a megyei kormányhivatal élén magyar ember nem állhat”. Ezek után mégis miért vállalta el az alprefektusi tisztséget?
– Ha úgy vesszük, ebből a diskurzusból valóban az derül ki, hogy a magyar ember csak másodrangú lehet. Viszont, ha más szemszögből közelítjük a kérdést, akkor azt láthatjuk, hogy egy magyar ember jelenléte a prefektusi hivatalban mégiscsak fontos lehet. Még akkor is, ha csak helyettesi tisztségben. A politikum is így érzékelhette, ezért kértek fel a funkció elvállalására. Én mindenképpen megtiszteltetésnek veszem, és komoly kihívásnak tekintem. Úgy vélem: a magyar embereknek minden szinten ott kell lenniük a romániai közigazgatásban.
– Mégis, nem megalázó, amikor a szemedbe mondják, hogy jó vagy, de nemzetiséged miatt csak másodhegedűsi szerepkörben?
– Nem tudom. Őszintén szólva, én egy pillanatig sem tartottam megalázónak ezt az alprefektusi pozíciót. Ha a politikum ennyit tudott kialkudni, annak is meglehet az oka…
– Mekkora a mozgástere egy Maros megyei alprefektusnak, minekutána egyrészt van egy román nemzetiségű felettese, másrészt a Hargita megyei magyar prefektus, Petres Sándor kinevezése után hangosan kimondta, hogy neki folytatnia kell a zászlópereket?
– Hallottam a Hargita megyei kolléga nyilatkozatát. Én azonban már tájékoztattam a prefektusunkat az én álláspontomról a székely zászlóval és a közösségi jelképekkel kapcsolatosan. Persze a döntéshozás joga az övé, nem az enyém, de az eddigi beszélgetéseink alapján derűlátó vagyok. Vasile Oprea elmondta, ő nem szeretne beavatkozni semmiféle zászlóügybe. Elmondtam neki, jogászként úgy látom, egyetlen törvény sem tiltja a nemzeti jelképek használatát, így a székely zászló kitűzését sem egy kisebbségek által lakott település város- vagy községházára. Ettől függetlenül a már jól ismert feljelentők sem ülnek tétlenül, a prefektúrának pedig kötelessége, hogy válaszoljon a beadványukra.
– Milyen a kettőjük együttműködése?
– Egyelőre ismerkedünk. Mielőtt szabadságra ment volna, tíz napot dolgoztunk együtt, úgy érzem, korrekt viszony és jó munkakapcsolat van kialakulóban.
– Nem zavaró, hogy felettese tavasz óta egyetlen üggyel került erőteljesebben a médiába, éspedig a magyar nemesek által hosszas perek után visszanyert erdők ügyével?
– Ehhez nincs mit hozzáfűznöm, mivel a visszaszolgáltatott vagy visszaperelt erdők ügyiratai nem kerültek az asztalomra. Én is csak annyit tudok, amit a sajtóban olvastam.
– Mi az ön feladata helyettes kormánymegbízottként?
– Tudni kell, hogy alprefektusként a kormánymegbízott közvetlen alárendeltségébe tartozom, így a feladatokat is ő osztja le. A Vasile Oprea által kigondolt munkaköri leírásom szerint két nagy közszolgálat, az útlevélosztály és a gépkocsi-forgalmiengedélyeket kibocsátó hivatal felügyelete, valamint a dekoncetrált intézményeket monitorizáló ügyosztály vezetése hárul rám.
– Azt tapasztalni a prefektúra hatáskörébe tartozó legtöbb intézménynél, hogy a magyar alkalmazottak rendkívül alacsony arányán kívül az anyanyelvi jogok tiszteletben tartása sem érvényesül a törvényeknek és a jóérzésnek megfelelően.
– A dekoncentrált intézmények és a nyelvi jogok érvényesítése foglalkoztat, ezért is elrendeltem egy felmérés elkészítését mind a huszonöt alárendeltségünkbe tartozó hivatalban. Érdekel, hogy hol és milyen mértékben tartják be a 2001/215-ös számú közigazgatási törvény nyelvi jogokra vonatkozó előírásait, a prefektúra működésére vonatkozó szabályzatot, illetve a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájába foglaltakat.
Mindhárom rendelkezés egyértelműen kimondja, hogy ott, ahol a kisebbség számaránya elér egy bizonyos szintet – esetünkben 20 százalékot –, kötelező a kényelvűség alkalmazása. Ez ne múljék egyik vagy másik igazgató jóindulatán. Mint ahogy azon sem, hogy a költségvetésbe belefoglaltatott az egynyelvű tábla kicserélése, vagy sem. Mert az akarat és nem pénz kérdése. Azt látom, hogy a negyedszáz intézmény élén néhány magyar igazgató vagy aligazgató áll, de engem lényegében mindenekelőtt az érdekel, hogy tudnak-e magyarul azok, akik az ügyfelekkel foglalkoznak.
– Felméréssel vagy anélkül, tudjuk, hogy a legtöbb intézményben a kétnyelvűség – jobb esetben – abban merül ki, hogy kihelyeznek egy magyar felirattal is ellátott táblát az épület homlokzatára. Aztán bent még az illemhely ajtaján sem jelenik meg semmi magyarul…
– Két–három hét múlva többet fogok tudni ezzel kapcsolatban, és majd abból az anyagból készítek egy javaslatcsomagot a prefektusnak. A nyelvi jogok be nem tartása miatt neki lépnie kell, ő az, akinek jogában áll akár büntetéseket is kilátásba helyezni.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

ACL: törvénytelen Corina Creţu EU-biztosi jelölése
Corina Creţu európai uniós biztossá való jelölése törvénytelenül történt – állítja egy Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság megválasztott elnökéhez szerdán elküldött levélben Klaus Johannis és Vasile Blaga, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) két társelnöke.
Érvként azt hozzák fel, hogy a hatályos törvények értelmében a jelöltet előbb a román parlament illetékes szakbizottságainak is meg kellett volna hallgatniuk. Juncker ugyanakkor már korábban jelezte: a két román jelölt, Dacian Cioloş és Corina Creţu közül csak utóbbival folytat egyeztetéseket, vagyis Cioloş nem marad a bizottság tagja.
Mint ismeretes, a hétvégén derült ki, hogy Victor Ponta miniszterelnök az elmúlt négy évben a mezőgazdasági biztosi tisztséget betöltő Cioloş mellett Corina Creţu szociáldemokrata párti (PSD) európai parlamenti képviselőt is jelölte a Romániának járó biztosi tisztségre.
A levélben megjegyezte, hogy amennyiben az ország megtarthatja a mezőgazdasági biztosi tisztséget, akkor ragaszkodnak Cioloş személyéhez. Köztudott ugyanakkor, hogy nem szokás a mandátum lejártával ugyanannak az országnak adni egy biztosi tisztséget, amely azt addig birtokolta.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

EMNP: „félnek az alternatívától”
Akadályozzák az RMDSZ-esek az EMNP államfőjelöltjét támogató aláírások gyűjtését Biharban is. Több ilyen esetről számoltak be hétfőn a néppártiak tájékoztatójukon.
„Mindenképp meglesz a szükséges 200 ezer támogató aláírás ahhoz, hogy indulhassak az államfőválasztáson, sőt többet is akarunk gyűjteni” – válaszolta kérdésünkre Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államelnök-jelöltje hétfői váradi tájékoztatóján. Hozzátette, hogy bár akadályozzák a kézjegyek összegyűjtését, most bele fognak húzni: „Tiszta, szabályos, törvényes gyűjtést végzünk és tisztában vagyunk azzal, hogy ellenfeleink majd töröltetni akarnak sok kézjegyet, ezért a kötelezőmél is többet gyűjtünk össze. Például arról értesültünk, hogy Csíkszeredában az RMDSZ-esek arról győzködik az embereket, hogy nekik és nekünk is aláírhatnak, holott ezzel érvényteleníthetik utólag a kettős kézjegyeket”.
Helyzetkép nálunk
Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke kifejtette: megyénkben jól halad az aláírásgyűjtés, „bár sok a félelemkeltés, zsarolás, az RMDSZ a magyar lakossággal is szembekerül már több helyen”. Szerinte azért próblják akadályozni a munkát, mert félnek az alternatívától. Példákat is mondott. „Mihályfalván már nem telik el hét úgy, hogy a polgármester ne adjon ki valami hazug közleményt az EMNP-ről, és már az aláírásgyűjtőinket is zaklatják. Ennek ellenére a mintegy 8000 magyar lakosból 2000-nél is több már aláírt nekünk, ami jó támogatottságot mutat. Monospetriben ugyanakkor a gyűjtőink előtt biciklin, robogón mennek RMDSZ-esek, bekiabálva a portákra, hogy ne merjenek nekünk aláírni, mert baj lesz. A Berettyó mentén azzal gyűjtenek Kelemen Hunornak aláírásokat, hogy például azt állítják, a szimpatikusabb Cseke Attilának gyűjtik azokat. Csatárban meg azt állítják a Kelemen Hunor RMDSZ-es jelölt aláírásgyűjtői, hogy valójában a település csatornázására kérnek aláírásokat” – mondta Csomortányi István. Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke úgy fogalmazott: „A Szilágyi Zsoltot támogató aláírások gyűjtése közben lépten-nyomon érezzük, milyen fontos lenne az RMDSZ jelöltjének, hogy mi ne tudjunk elindulni az államfőválasztáson. Mióta Kelemen Hunor kormányfőhelyettes lett, a román kormány fogjává váltak, olyan, mint egy béna kacsa, és semmit sem tudnak felmutatni. Fennáll a gyanú, hogy a háttérben alku van a PSD és az RMDSZ között. Mi vagyunk az alternatíva, és ezt akarják ők legyűrni”. Csomortányi hozzátette: az EMNP mozgósításának az egyik további eredménye, hogy olyanok is megkeresték őket, akikre nem is számítottak, és ennek nyomán olyan helyen is alakul szervezetük, ahol eddig nem tervezték. Szilágyi Zsolt államfőjelölt jelezte: tisztában van vele, hogy magyar jelölt nem jut az államfőválasztás második fordulójába, de fontos, hogy ne csak egyfelé lehezzen kanalizálni a magyar voksokat. Hogy kit támogatnak majd a második fordulóban, arról azt mondta, „olyan államfőjelöltet biztosan nem, aki üldözi a székely zászló használatát, tagadja az autonómia létjogosultságát, bár vannak közben hétvégi grillpartnerei a magyar politikusok soraiból is”. Ami az RMDSZ régóta ígért autonómia tervezetét illeti, arról azt mondták az EMNP-sek, „egy ideje van egy úgymond számlálónk, hogy hányszor kampányol ezzel az RMDSZ és hányszor halogatja aztán az önrendelkezést: egy év alatt 45-ödször ígérték, majd halasztották a tervezetet, ez is beszédes.”
Szeghalmi Örs, erdon.ro

Terrorista szervezetnek nevezték az RMDSZ-t a Realitatea TV-n
errorista szervezetnek nevezte az RMDSZ-t a Realitatea TV Jocuri de putere című műsorában az egyik meghívott. Oreste Teodorescu újságíró a műsorban folyamatosan "botrányosnak" címkézett autonómiatervezet kapcsán fogalmazott így.
"Elvárom Victor Pontától, aki a Szociáldemokrata Párt élén Büszkék vagyunk arra, hogy románok vagyunk szlogennel nyerte meg az európai parlamenti választásokat, hogy holnaptól távolítsa el ezt a terrorista szervezetet a kormányból" - fogalmazott Teodorescu.
A kijelentésére visszakérdezett a műsorvezető, Rareș Bogdan, miszerint milyen értelemben tartja terrorista szervezetnek az RMDSZ-t, kifejezésmódjában-e, mire Teodorescu azt mondta, hogy nem, viselkedésében minősíti terroristának az RMDSZ-t.
Az adás felvétele itt érhető el. A kedd esti kiadásra kell kattintani és 02:14:20-kor hangzik el a kijelentés. Oreste Teodorescu ismert tévés személyiség, Codul lui Oreste címmel vezetett műsort az Antena 2-n, de Mircea Badeával is dolgozott együtt a Noaptea Târziu és a Mircea vs Oreste Show keretében. A Wikipédián szereplő önéletrajza szerint a konstanciai Ovidius Egyetemen doktorált teológiából és jelenleg előadótanár a Hyperion Egyetemen. 123 ezer lájkolója van a Facebook-on. (hírszerk.)
Transindex.ro

Hírsaláta
TERRORSZERVEZET. Így nevezte az RMDSZ-t a Realitatea TV egyik műsorában a meghívott Oreste Teodorescu újságíró, aki a botrányosnak címkézett autonómiatervezet kapcsán fogalmazott ily módon. „Elvárom Victor Pontától, aki a Szociáldemokrata Párt élén Büszkék vagyunk arra, hogy románok vagyunk szlogennel nyerte meg az európai parlamenti választásokat, hogy holnaptól távolítsa el ezt a terrorszervezetet a kormányból” – idézte Teodorescut a Transindex.
FENYEGETŐ KORRUPCIÓ. A legfelső állami vezetést is átható korrupció olyan helyzetet alakíthat ki, mint Ukrajnában – figyelmeztet a román hírszerzés igazgatója. George Maior úgy véli, Románia jó úton halad a korrupció és az adócsalás elleni harcban, de szerinte a politikumnak még inkább részt kellene vállalnia a küzdelemből. „A korrupció nemzetbiztonsági probléma is. Ami az ukrajnai fejleményeket illeti, a kormány bukásához is vezető instabilitás egyik fő oka a korrupció intenzív elterjedése az ukrán politikai és gazdasági életben addig a pontig, hogy a társadalomban felgyűlt frusztráció visszacsapódott az akkori hatalomra” – jelentette ki George Maior. (Főtér.ro) ÁLLAMFŐJELÖLTEK KÉTES MÚLTJA. Legalább egy államfőjelölt a titkosszolgálat ügynökeként tevékenykedett korábban – ezt Traian Băsescu államfő nyilatkozta az egyik kereskedelmi televíziónak. Mint mondta, neki tudomása van erről, és kötelessége nyilvánosságra hozni, ha a jelölt nem tölti ki önéletrajzában a hiányzó rovatot. (Marosvásárhelyi Rádió) ÚJKORI TÖRTÉNELMET TANÍTANÁNAK. Választható tantárgyként illesztené be az oktatási programba a szaktárca Románia közelmúltjának történelmét. A Digi24 szerint a kapcsolódó oktatási csomag összeállítására uniós forrásokra pályáztak, részleteket pedig ma hoz nyilvánosságra a tanügyminisztérium. Az új tantárgy célcsoportja a IX–XII. osztályos diákok. FELÜGYELET NÉLKÜL A NAGYVILÁGBAN. Több mint hatvan felügyelet nélküli kiskorút hoztak vissza a hatóságok az országba az év eleje óta. A nemzeti gyermekvédelmi hatóság adatai szerint a gyermekeket tizenhat európai országból gyűjtötték be, a legtöbben, tizennyolcan Spanyolországból kerültek vissza Romániába. Magyarországon tíz, felnőttkíséret nélküli, romániai kiskorút azonosítottak, Olaszországból nyolc, Franciaországból pedig öt csellengő gyermeket hoztak haza. A hatóságok továbbá Kanadában, Németországban, az Amerikai Egyesült Államokban, de Görögországban, Szíriában és Finnországban is találtak kallódó román kiskorúakat. (Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ismét Kelemen Hunor oldalán korteskedik Victor Ponta
Több mint hatvan székelyföldi önkormányzat képviselője vehetett át csütörtökön Csíkkozmáson támogatási szerződést, vagy iskolabuszt Victor Ponta miniszterelnöktől, aki Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen látogatott el a Hargita megyei településre.
Victor Ponta megemlítette, amikor augusztus 3-án részt vett a Nyergestetőn tartott 1848-as megemlékezésen, a szimbolikus térben tett lépést a normalitás felé, most pedig a pragmatikus lépéseknek érkezett el az ideje. Hozzátette, a helyi fejlesztési terv keretében megkötött székelyföldi támogatási szerződésekkel azt szerették volna tanúsítani, hogy Románia valamennyi polgára haszonélvezője lehet a román kormány támogatási programjainak, azok nem csak a moldvaiaknak vagy az olténiaiaknak szólnak.
Victor Pontát, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökjelöltjét párttársa, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, fejlesztési miniszter is elkísérte, aki ama reményét hangoztatta, miszerint a novemberi elnökválasztáson a székelyek is úgy szavaznak, hogy „az jó legyen az országnak”. Hozzátette, reményei szerint 2015-ben nyugodt és racionális párbeszédet folytathatnak a magyarság képviselőivel, amely elvezethet a mindenki vágyait kielégítő megoldáshoz, és „minél több kompetencia helyi szintre kerülhet”.
A rendezvényen felszólaló Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes azt hangsúlyozta, hogy az RMDSZ a jó kormányzás, és a helyi közösségek fejlődésének biztosítása végett lépett be a kormányba, és döntését azóta sem bánta meg.
A ceremónia után újságírói kérdésre Victor Ponta kijelentette, ha a decentralizálás és az autonómia ugyanazt jelenti, akkor nincsen vitája a székelyföldiekkel. Ponta hangsúlyozta, a politikai párbeszéd híve, és senkinek nincs joga megsértődni, ha valaki tárgyalni kíván valamiről. A miniszterelnök azt is nyomatékosította, egyedül az RMDSZ-t tekinti az erdélyi magyarok legitim képviselőjének. Jónak tartotta, hogy az RMDSZ ott van az önkormányzatokban, a parlamentben és a kormányban egyaránt, mert általa a magyar közösség van jelen a döntéshozásban és a végrehajtásban.
Ponta továbbá hangsúlyozta, a székelyföldi gyermekeknek anyanyelvükön kell tanulniuk, ugyanakkor tudniuk kell románul és angolul is, mert mindez szükséges ahhoz, hogy európai polgárokként boldoguljanak. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy az oktatási tárcavezetővel is egyeztet a román nyelv elsajátításának pedagógiai eszközeiről és azok javításáról.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke egyébként egy magyar gyermekeknek szánt román tankönyv kéziratát adta át a miniszterelnöknek, kérve, hogy támogassa a tankönyv kiadását, hogy általa a székelyföldi gyermekek is jobban megtanulhassanak románul.
A Csíkkozmáson aláírt támogatási szerződések keretében mintegy hatvan Hargita és Kovászna megyei önkormányzat kapott együttesen 12 millió lej értékű támogatást állami költségvetésből, elsősorban infrastrukturális beruházások befejezésére.
Krónika (Kolozsvár)

Beszélgetés Király András oktatási államtitkárral
MOGYE-ügy, tanévkezdés előtti újdonságok
Király András oktatási államtitkárral a legutóbb készített interjúban megjegyeztük, hogy a MOGYE-ügy „megér még egy misét”. A Kisiratoson megszervezett idei Máltai táborban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) tanuló diákoktól azt hallottam, hogy az Orvosi Karon a román, illetve a magyar diákoknak 134–134 helyen felül 80 fizetéses hely volt legutóbb meghirdetve. Ezek viszont nincsenek elosztva a román, illetve a magyar hallgatók között, hanem a felvételi átlageredményei szerint számítják, idén viszont egyetlen magyar sem jutott be fizetéses helyre. Emellett a 134 helyből idén előfordult, hogy az orvosira két éve készülő egyik magyar lány a 134. helyre jutott be, csakhogy a neve mellett azt írta: bejutó, hely nélkül, mivel a helyét egy roma diáknak tartották fenn. A Gyógyszerészeti Karon meghirdetett 35-35 ingyenes hely mellett összesen 80 fizetéses helyet hirdettek meg, ám a 159 jelentkező közül 9 nem írta meg a bejutó átlagot, mégis 11 személy neve mellett írta: bejutó, hely nélkül. A diákok érdeklődésére az Egyetem titkárságán csak annyit mondtak, hogy a romák és a moldovaiak részére tartották fenn a helyeket. Később azonban levélben értesítették az érintett hallgatókat, hogy mégis megadják a 11 helyet, amelyeknek az igénylését az Egyetem tikárságán kell visszaigazolni.
– Államtitkár úrnak mi a véleménye a MOGYE-n szervezett idei felvételiről?
– A MOGYE-n két év óta vannak gondok, amikor is kialakult az új egyetemi struktúra új rektorral és szenátussal. Akkor a sajtó széles körben tárgyalta az új vezetői rendszer kialakulását. Azóta kezdődtek a gondok is a 80 fizetéses helynek a Minőség-felügyelő Bizottság által történő kiosztásával kapcsolatban. A fizetéses helyek tulajdonképpen az intézmény beiskolázási képességéhez viszonyítva vannak leosztva. Az igaz, hogy nem csak Marosvásárhelyen, hanem minden egyetemen bizonyos helyek fenn vannak tartva a romáknak, illetve a moldova köztársaságbeli tanulóknak. Ez viszont nem befolyásolja a leosztást, senkinek nem veszik el a helyét, hiszen a 134 plusz 80 helyre nem kerülhet be se roma, se moldovai diák. Két évvel ezelőtt az új szenátus olyan döntést hozott, hogy a 80 fizetéses helyet a bejutási médiák arányában osszák el. Hozzá kell tennem: az Egyetem szenátusának magyar tagjai is vannak, és a tavalyi szavazáson egyöntetű véleménynyilvánítás történt a helyek leosztását illetően. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a 134–134 ingyenes hely az RMDSZ és a PSD közötti egyezmény következtében alakult ki 2003. környékén. Akkor azt kritizálták, hogy az RMDSZ miért egyezett bele, hogy a magyarok csak 134 ingyenes helyet kapjanak, miközben a diákjaink igen jól fel vannak készülve. Ehhez viszonyítva azonban el kell mondanunk, hogy az utóbbi három évben a román felvételi eredmények jobbak a magyarnál. Ebbe a kérdésbe akkor ütköztünk, amikor az Oktatási Minisztérium előtt esernyős tüntetést szerveztek, ahol azt hangoztatták, hogy kitoltak a magyar diákokkal, megmásították a felvételi eredményeket. Akkor jutott eszünkbe, hogy nézzük meg az eredményeket, amelyeknek az ellenőrzésekor kiderült az állítottak ellenkezője. A mostani beszélgetésre is készültem, ezért elhoztam az eredményeket – húzta elő a jegyzeteit, majd folytatta –, a román nyelvű versenyvizsgára idén 714-en, a magyarra 303-an jelentkeztek. Tavaly 504 román jelentkezővel szemben 301 magyar volt. Tehát idén az arány jelentős mértékben eltolódott. Idén a versenyvizsgán a 134. helyet elért románnak az átlageredménye 9,77, míg a 134. magyarnak 9,44. Mindez azt is jelenti, hogy a tavalyinál jóval magasabbak voltak a bejutási átlageredmények. Felhasználva a szenátusi döntést, miszerint a 80 fizetéses helyet a médiák arányában osszák ki, a 213. románnak a médiája 9,68 volt, míg a 134. magyarnak, mint említettem 9,44. Most nehéz a számokra alapozva összehasonlítani a dolgokat, de ha nem lenne az ingyenes helyeknek az arányos elosztása, csupán 33 magyar jutott volna be, mivel a 33. magyarnak 9,77 volt az átlagos osztályzata. Mi is azt szeretnénk, ha a 80 fizetéses hely is arányosan lenne elosztva. Vagyis, ha a román jelentkezőknek a száma kétszer annyi, mint a magyaroké, akkor is legyen kétharmad az egyharmadhoz. Egyszer azonban megfordulhat az arány, hogy 60 magyarnak lesz magasabb az átlagosztályzata. Mi megpróbálunk tovább tárgyalni az Egyetemmel is és a Minőség-Ellenőrző Bizottsággal is, hogy adjanak több fizetéses helyet. Példának okáért, két évvel ezelőtt még plusz 20 hellyel oldották meg, idén is folynak a tárgyalások, amelyeken abban reménykedem, hogy a magyar vonal még kap 20 fizetéses helyet. Ehhez még annyit tennék hozzá: nem árt, ha jobban felkészülnek a diákjaink a vizsgákra, amelyek a magyar tagozatra jelentkezőknek magyar nyelven folynak, ezért valahogyan ki kellene küszöbölni a két vonal között meglévő bejutási osztályzatkülönbséget.
– Nem lehetne-e a magyar tagozat számára a romántól független fizetéses helyeket létrehozni?
– Fiatalkorunkban azzal a tudattal éltünk, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar. Én is ebben a tudatban érkeztem Bukarestbe, ahol viszont rádöbbentem a valóságra: 2011-ig nem is volt külön román és magyar vonal, hanem voltak román és magyar helyek, míg a kurzusokat, aki akarta magyarul, aki úgy akarta, románul hallgathatta. A gyakorlat románul ment, mint ahogy jelenleg is, de 2011 óta elindult a folyamat, ami a magyar vonal megerősödéséhez vezethet. Azért nem lehet szétválasztani, mert kis egyetemről van szó, a két vonal együtt is kicsi, egy épületben vannak a laboratóriumok, a klinikák, amelyeket mindkét vonal használ.
Megerősíteni az oktatói gárdát
– Mi lenne a megoldás a MOGYE válságára?
– Komoly gondot jelent, és a rendszerváltás előtti politikára vezethető vissza, hogy a magyar oktatói gárda kiöregedett, nem lehetett pótolni, de a rendszerváltás után erre lehetőség lett volna. E téren Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen hamarább, jobban léptek, ott erősek a magyar vonalak. Ugyanakkor Marosvásárhelyen is ki kell használni a lehetőségeket, fel kell tölteni a struktúrát. Erre az Oktatási Minisztérium is megadja a lehetőséget, csakhogy kevesen jelentkeznek oktatói posztokra, ami az alapoktól kezdve, betartva az egyetemi hierarchiát is, szívós munkával megoldható. Ugyanakkor meglepődve olvastuk, hogy a magyar prorektor, a dékán és a prodékán otthagyták a tisztségeiket, nem vesznek részt a szenátus ülésein. Szerintem ez a hozzáállás nem szolgálja az intézmény érdekeit, mert ha nem is tudták teljes mértékben érvényesíteni a magyar vonal érdekeit, ha kivonulnak a döntéshozatalból, egyáltalán nem szolgálhatják a jelzett érdekeket.
– A magyar vonal vezetőségének a tagjai nem jelentkeztek kihallgatásra az Oktatási Minisztériumban?
– Számtalanszor voltak kihallgatáson, viszont az oktatási miniszter és a felsőoktatásért felelős miniszter szerint nem volt meg a türelmük részt venni a folyamatban, amivel a magyar vonalat meg lehet erősíteni. Jelen pillanatban kevesen vannak professzorszámban, docensszámban, amit sürgősen fel kell tölteni. Jó ötletekkel jöttek, de a Minisztérium és az Egyetem szenátusának a vezetősége úgy értékelte, hogy az ötleteiket nem tudják kivitelezni.
– Nem lehet, hogy keményen keresztbe is tesznek nekik?
– Én csak azt mondhatom, amit a szövetségünk elnöke mondott, vagyis 33–33%-ban felelős a MOGYE-ügyben a Minisztérium, az Egyetem szenátusa és a magyar vonal vezetősége. Ismétlem: 1990-től 2011-ig lett volna idő és mód a kiesett oktatógárda pótlására. Eddig számtalan minisztériumi bizottság volt Marosvásárhelyen, ugyanannyi egyetemi bizottság járt Bukarestben, hasztalan. Sajnos, most már eljutottak arra a szintre, hogy egymással sem tárgyalnak. Én ott voltam a tárgyaláson, amikor kormányhatározattal megalakult a magyar kar, aminek a következménye a kormánybukás lett, de azóta a helyzet nem igen javult. Érdekes, ha elbeszélget az ember a két kar képviselőivel, mindkettő az Egyetem javát akarja: a román fél azonnal előhozakodik a hiányosságokkal, amiért meg lehet akadályozni bizonyos dolgokat, míg a magyar fél szívósan ragaszkodik a törvényes előírásokhoz, amit nem tartanak be. Erre mindig az a válasz, hogy a törvénynek a módszertana tartalmazza a mikéntet. Legnagyobb gond, amiben a Minisztérium legkevesebb a semlegességgel okolható, és amiben a magyar kar vezetőinek igaza van, hogy a szenátus számaránya kétharmad az egyharmadhoz, ezért bármikor megszavazhatnak a magyar vonal számára hátrányos intézkedéseket. Itt feltétlenül az Egyetem érdekeit kellene szem előtt tartani, mert igaz ugyan, hogy a szenátus bármikor leszavazhatja a magyar kezdeményezéseket, ha viszont a magyar vonal elmegy, a román is megszűnik a kis létszáma miatt.
– Ön szerint van-e megoldás a jelenlegi patthelyzetre?
– A vásárhelyi kollégák által folyamatosan gyakorolt egyezkedések mindig adnak egy kis okot a bizakodásra. Mindenképp a törvényes előírásokat kell elővenni, és azokon belül kell megteremteni a magyar vonal megerősítésének a lehetőségét. Úgy érzem, a Minisztériumban megvan a jó szándék a megoldásra, amióta ott van a felsőoktatásért felelős miniszter, mindig odafigyel, hogy megkapják az oktatói szinten igényelt helyeket, embereket viszont nem tud odavinni. Olyan eset is van, hogy a meghirdetett 40 helyre 14-15-en jelentkeznek. Egyrészt eléggé alulfizetett állásokról van szó, másrészt nagy az elvándorlás az orvosok, a gyógyszerészek, sőt az ápolók részéről is. Amíg e kérdések nem oldódnak meg, vagy valakik nem éreznek elhivatottságot az egyetemi oktatói vagy tudományos kutatói munka iránt, addig nehéz a MOGYE-ügyet orvosolni. Számunkra mindenképp nagyon fontos az Egyetem léte, működése, mert a romániai magyarságnak politikamentesen is elemi szüksége van a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésre.
Tanévkezdési újdonságok
– Tanévkezdés előtt állunk, milyen újdonságok várhatók a következő oktatási ciklusban?
– Egyik legfontosabb, hogy az új tanterveket kidolgozó folyamat folyatódik, most már az előkészítő és az első osztályosok után a második osztályosok tankönyvei is új tantervek alapján készülnek, amelyek a kompetenciára és a transzdiszciplinaritásra alapulnak. Ez a folyamat a következő évben a harmadik osztállyal folytatódik, a 2015–16-os tanévtől már minden osztály új, tehát hasonlóképpen átgondolt tantervvel fog működni.
– Lesznek-e hozzá megfelelő tankönyvek?
– Eltelt elég hosszú idő, miközben kisebb-nagyobb botrányba került a tankönyvkiadás. Nagyon remélem, hogy decemberig sikerül azokat a tankönyveket kiadnunk, amelyek nem mentek át az országos liciten, amiről sokat írt a sajtó, jómagam is eleget nyilatkoztam. Mert 2006 óta az országban nem adtak ki új tankönyvet. Most megszerveztek egy versenytárgyalást a 2009-es Közbeszerzési Törvény alapján, ennek az előírásai viszont nagyon szigorúak. Ne keressünk bűnbakot, hogy a Minisztérium nem hívta fel a kiadók figyelmét vagy a kiadók nem figyeltek oda kellőképpen. Egy kérdés a fontos: miért kellett a tankönyvet versenyeztetni a kiadókkal közösen, miközben a normalitás az lett volna, ha a tankönyvet tartalmilag versenyeztetik, majd a kiadók jelentkeztek volna a kiadás jogának a megszerzéséért.
– Milyen új magyar tankönyvekre lehet számítani?
– Az I. osztályos ábécés-, illetve az I. osztályos matematikakönyv biztosan megjelenik, ha nem is szeptember 15-ig, de a tanévkezdés elején. Ha az óvások elbírálása gyorsabban történne, még szeptemberben ki lehetne írni a második licitet, amitől két hónapon belül megjelenhetne a magyar nyelv és kommunikáció, illetve a specifikus román tankönyv, amit mindenki nagyon vár. Szerintem az egyik legnagyobb megvalósítás közoktatás szintjén, hogy a románt a tanügyi törvény és mindenféle módszertan szerint, specifikus tantervek alapján lehet oktatni, úgy történik a tudásfelmérés is. Remélem, hogy 2014 végéig megjelennek a jelzett új tankönyvek. Másik dolog, amire a pedagógus társadalom nagyon vár, kidolgozták az új módszertanokat, amelyek egyrészt az iskolák szervezésével, vezetésével kapcsolatosak, másfelől megjelennek azok a módszerek, amelyek a főtanfelügyelők, a tanfelügyelők, illetve az igazgatók választásával kapcsolatosak. Remélem, ezzel megszűnnek azok az állapotok, hogy bizonyos nyomásokra neveznek ki igazgatókat.
– Óhajt-e hozzáfűzni valamit az elmondottakhoz?
– Csak annyit, hogy az új tanévben sok sikert kívánok az anyanyelvű oktatásunkban részt vevő pedagógusoknak, diákoknak és a szüleiknek!
– Köszönöm szépen a beszélgetést.
Balta János

RMDSZ-es kormányszerep
Nézeteltérések a koalícióban
Éles vitáink vannak PSD-s koalíciós partnerünkkel, ahogy korábban is voltak a PNL-vel, vagy a PDL-vel, szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfői dévai sajtóértekezletén.
Az egyik ilyen vitatott téma a politikai vándorlást lehetővé tévő sürgősségi kormányrendelet, amelyet az RMDSZ nem támogat elvi megfontolásokból. „A vándorlás a román politika gyógyíthatatlan betegsége”, vélekedett Kelemen koalíciós partnere „zseniális húzásáról”. Holott figyelmezették őket, hogy ne ássanak másnak vermet, mert könnyen beleeshetnek saját maguk, e jelenség ugyanis kétélű fegyver, most a PSD-nek kedvez, máskor viszont lehet, hogy a szocdemeknek okoz vérveszteséget. Az RMDSZ-t nem érinti a kormányrendelet, a magyar politikai alakulat az egyetlen, amely konzekvensen kiállt a politikai vándorlás ellen.
Az érettségi nélküli egyetemmel sem értenek egyet, ez „valós katasztrófa lenne”, vélekedett az RMDSZ elnöke, aki szerint most nem erről van szó, s a riadalom fölösleges. Ellenben a pénzügyi amnesztiával egyetértenek, mivel az érintett magánszemélyek nem hibásak az állami hatóságok melléfogásaiért.
Tüskés kérdés az autonómia
Ami a székely autonómiát illeti, az RMDSZ–MPP erről szóló tervezete nem az erős skót vagy a katalán függetlenségi törekvésekből merít (inkább az olaszországi Dél-Tirol példájából), nincs közöttük közvetlen összefüggés, legfeljebb annyi, hogy az etnikai béke, a kisebbségi kérdés megoldása mindenütt megerősíti az adott országot, ennek hiánya viszont destabilizáló tényező. Bárhol a világon, bármely konfliktusban, túl a gazdasági és politikai ellentéteken, mindig ott húzódik a háttérben a megoldatlan kisebbségi kérdés.
Kelemen Déván is határozottan elítélte a CSM részéről érkezett autonómia-bírálatokat, szerinte ezzel a magisztratúra legfelsőbb tanácsa meghaladta hatáskörét, és átlépett a törvényhozás területére. Éppen a hatalmi hatáskörök átlépése veszélyezteti a jogállamiságot, a CSM feladata az igazságügy szabályozása, véleményt fogalmazhat meg a parlament által elfogadott jogszabályokról, de a sajtóban megjelent tervezetekről nem.
Chirmiciu András, Nyugati Jelen (Arad)

Közösen újraértelmezni Erdélyt – Interjú Szilágyi Zsolt államfőjelölttel
Jobb a pályán lenni, mint az öltözőben; szükség van arra, hogy az erdélyi magyarok és Erdély regionális érdekei megjelenjenek végre az államelnöki kampányban – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szilágyi Zsolt. Az EMNP államfőjelöltje szerint a novemberi választás tétje magyar szempontból az, hogy az Erdély-központú vagy a Bukarest-központú, az eddigi 25 évnek az autonómiaprogramot feladó politikája kap megerősítést. Szilágyi Zsolt úgy véli, az erdélyi magyar politika nagy hiányossága, hogy nem próbálta szövetségesként megszólítani az erdélyi románokat és azok politikai szerveződéseit.
– Az EMNP-ben mondhatni a kényszer szülte, hogy jelöltet állít az államfőválasztáson, miután nem vett részt az európai parlamenti megmérettetésen. Ugyanakkor a párt első körben Tőkés László és Izsák Balázs indítását tervezte, ezután esett a választás Önre. Ugródeszkának vagy esetleg nehéz tehernek tartja ezeket az előzményeket?
– Megtiszteltetés, hogy rám esett a választás, ugyanakkor sem én, sem pedig Toró T. Tibor EMNP-elnök nem éreztük, hogy hátrányos lenne, hogy több személy indulását elemeztük. Tudatos, hosszas elemzés alapján hozott döntésünk lényege, hogy jobb a pályán lenni, mint az öltözőben. Jobb mozgósítani, mint esetleg bojkottálni. Semmilyen kényszer nem volt, ugyanis világos, hogy ez a kampány, ez a választás egy esély.
A román államfőválasztáson egy magyar jelöltnek ugyanannyi az esélye, mint kettőnek, új politikai alakulatként viszont a néppártnak lehetőséget teremt arra, hogy bemutassa önmagát, programját, és jobban megismerjék. Ugyanakkor hasonló fontosságú az erdélyi románokkal folytatott párbeszéd és partnerség is, amely új lendületet kaphat az általunk képviselt témák révén.
– És az sem jelent hátrányt, hogy az elmúlt években Tőkés László kabinetfőnökeként jobbára Brüsszelben tevékenykedett, emiatt nem napi rendszerességgel vett részt az erdélyi magyar, illetve a romániai politikában?
– 1990 óta vagyok a politikában, és úgy érzem, kifejezetten előny, semmiképpen nem hátrány, hogy az elmúlt években Brüsszelben dolgozva megismerhettem a bukaresti és erdélyi mellett az uniós politika működését is. Még jobban kinyitotta a látóteremet, és egy uniós tagállam politikusa esetében előnyt jelent ismerni az EU működését. Kiegészítette a politikai ismereteimet, hogy 14 év Bukarest után Brüsszelben dolgozhattam, így nem érzem, hogy eltávolodtam volna a hazai közélettől, hiszen amikor tehetem, mindig itthon vagyok.
– Először történik meg a rendszerváltás óta, hogy a romániai választók két magyar államfőjelölt közül is válogathatnak. Miben rejlik a választás szabadságának előnye, miért érdemesebb Önre szavazni a rivális magyar alakulat jelöltjénél?
– Szükség van arra, hogy az erdélyi magyarok és Erdély regionális érdekei megjelenjenek végre az államelnöki kampányban. Fel kell mutassuk a megoldást, vagyis az autonómiát. Másrészt az emberek véleményt mondhatnak majd az elmúlt 25 év erdélyi magyar politikai vitáiról is. Épp ettől fél az RMDSZ. A jelenlegi helyzet is azt mutatja, hogy magatehetetlen bénultság jellemzi az RMDSZ-t: még ha képviselni szeretné is az autonómiát, nem teheti, mert amint láthattuk az elmúlt hetekben, szegény szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes még lemondani, kilépni sem tud a kormányból. Annyira nem ura a helyzetnek, hogy saját szervezete nem ért egyet a hatalomból való kivonulással. Vagyis nem a saját maguk urai.
Tulajdonképpen az elmúlt évek során is azt láttuk, hogy az Erdély-központú, az erdélyi magyar érdeket, az autonómiát képviselni akaró politikai tábor folyamatosan vitatkozott, versenyzett a Bukarest-központú politikai táborral, amelyik Bukarest politikai és pénzügyi támogatását élvezve mindig nyeregben volt. Tehát a választás tétje magyar szempontból az, hogy az Erdély-központú vagy a Bukarest központú, az eddigi 25 évnek az autonómiaprogramot feladó politikája kap megerősítést.
– Azaz a mostani megmérettetés az EMNP és az RMDSZ közötti egyfajta erőpróbaként is felfogható.
– Nyilván ez az olvasat is létezik, de ez nemcsak a két alakulat, nemcsak Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt versengése. A két személy az általa képviselt tábor, értékrend és politikai program révén tulajdonképpen az erdélyi magyarok eddigi dilemmáit, konfliktusait is megjeleníti. Nagyon jól tudom, hogy az RMDSZ tagjai és középvezetői között a legtöbben azt szeretnék, ha hangja, képviselete lenne az autonómiaprogramnak, és sokkal keményebb fellépést szorgalmaznának, azonban ők is kényszerben vannak, és fülüket-farkukat behúzva viszik az igát. Ám bízom abban, hogy a választófülke intimitásával élve őszintén a szívükre hallgatnak majd, és azt fogják támogatni, hogy az erdélyi magyarok végre emeljék fel a fejüket, és ne a bukaresti politika függelékeként, járulékos elemeként határozzák meg magukat, hanem egy önálló erdélyi, nem a román politikai többségnek kitett politikai egységként.
– Apropó, Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke többek között azzal kampányol, hogy őt Orbán Viktor is támogatja. Mi az igazság azokból a sajtóhírekből, miszerint a magyar miniszterelnök nem támogatta az EMNP részvételét az államfőválasztáson?
– Erről a Kelemen Hunor és az RMDSZ tulajdonában lévő médiaorgánumok újságíróit kell megkérdezni, akik bedobták ezt az álhírt. Nem túlzottan etikus, hogy egy miniszterelnöki találkozó után álhíreket próbálnak az eseményre utólag ráfűzni, de sajnos nem először történik. Lelkük rajta. Azt hiszem, a nemzet miniszterelnöke tapasztaltabb és bölcsebb annál, hogy egy ilyen helyzetben egy szocialista kormány miniszterelnök-helyettese mellett törjön lándzsát. Emlékeznek még, amikor 2007-ben, az európai választások alkalmával Orbán Viktor azt mondta: ne legyünk kishitűek, mindenkinek van hely a nap alatt, menjenek a magyarok szavazni, és mindenki be fog jutni? Mint annyiszor, neki lett igaza. Valamelyest hasonló a helyzet most is, sokkal jobban tesszük, ha a magyarok gondjaival és a mozgósítással törődünk, semmint az álhírekkel és azok terjesztőivel.
– Milyen mértékben lesz képes megszólítani a román nemzetiségű polgárokat a megmérettetésen? Különösen úgy, hogy kampányában kiemelt helyen szerepel az általuk idegenkedéssel fogadott autonómia és föderalizmus témája.
– Az erdélyi magyar politika nagy hiányossága, hogy nem próbálta szövetségesként megszólítani az erdélyi románokat és azok politikai szerveződéseit. Az elmúlt években változott az erdélyi románoknak a bukaresti nacionalizmushoz való hozzáállása, hiszen vendégmunkásként, turistaként sokan megfordultak Nyugaton, ahol rájöttek, hogy egy olyan gazdag ország, mint Románia, menedzselhető lenne jobban is. Mi Románia modernizációs programjaként egy olyan állammodelt tűztünk ki célul, amely a történelmi régiók szövetségén alapul, és ezáltal Erdélynek önálló adminisztratív, politikai és gazdasági intézményei lennének. Mindez ajánlat, hívó üzenet az erdélyi románok számára, ugyanis teljesen világos, hogy Erdélyt gazdaságilag, politikailag csakis az itt élő románokkal, németekkel, szlovákokkal, a többi nemzettel emelhetjük föl, és értelmezhetjük újra. Azt kell elérnünk, hogy Erdélynek önálló politikai intézményei lehessenek, ami adminisztratív, politikai és gazdasági önállóságot ad – nyilván egy modernizált Románia keretén belül.
Az erdélyi románokat is zavarja a korrupció, csakúgy, mint a magyarokat. Utóbbiak körében nagy visszatetszést kelt, hogy szinte nem múlik el hónap, hogy a tudósítások ne adnának hírt valamilyen RMDSZ-es korrupciós ügyről. De a politikától való elfordulás is nagyban tulajdonítható a korrupciónak. Úgy vélem, a történelmi régiók szövetségére alapozó szerkezeti reform eme jelenség ellen is hatékony választ adna, hiszen ha a közpénzeink nem vándorolnának messze attól a régiótól, ahol azokat befizetik, nagyobbak volnának az előrelépés esélyei.
– Nem nehéz úgy nekifutni az aláírás-gyűjtési, majd a választási kampánynak, hogy magyar jelöltként egyértelműen nincs esély bejutni a megmérettetés második fordulójába?
– Azok a magyarok, akikkel találkozok az utcán, azt mondják, hogy végre van választási lehetőség. Sokan közülük arra panaszkodnak, hogy megpróbálják őket megfélemlíteni, eltántorítani. Világosan látom, hogy az RMDSZ-nek az lesz az érdeke, hogy megakadályozza az indulásomat, megpróbálva gátolni az aláírásgyűjtést, majd a kézjegyek érvényesítését. Hiszen ha a romániai magyarok esélyt kapnak arra, hogy válasszanak egy ilyen megmérettetésen, akkor véleményt mondhatnak a regnáló kormány politikájáról, valamint az RMDSZ-ről mint ennek a kormánynak a foglyáról. Ennek tulajdonítható az aláírásgyűjtésünk kapcsán megnyilvánuló ellenkampány: egyesek félnek attól, hogy a romániai magyarok is választhatnak, és nagyon kényelmesnek tartják, hogy bírják a mindenkori politikai egyeduraság területét.
Másrészt, ha két magyar jelöltnek sikerül összegyűjteni külön-külön a 200 ezer aláírást, majd mindkettő elindul a választáson, akkor két jelöltnek lesz esélye elmondani, mi fáj nekünk. Ez tulajdonképpen kettős esély, ami nem elvesz valamit a közösből, hanem ellenkezőleg, hozzáad a közöshöz egy esélyt.
– De eljöhet majd az az idő, amikor egy német nemzetiségű politikushoz hasonlóan egy magyar is reális eséllyel pályázhat a legmagasabb romániai közméltósági tisztségre?
– Azon dolgozunk, hogy megváltoztassuk a románok általános gondolkodásmódját. Egyébként egy erdélyi magyar újságíró azt mondta: ha Klaus Johannis lehetett a Nemzeti Liberális Párt alelnöke, akkor Kelemen Hunor miért ne lehetne a Szociáldemokrata Párt alelnöke. Nem tudom, mennyire volt tájékozott, de nagyon lényeges kérdést vetett föl. Azt, hogy egy romániai német vagy egy romániai magyar mit képvisel, amikor lehetősége van elmondani közössége véleményét. Ahhoz, hogy a románok ezt elfogadják és tiszteljék, tiszta, világos beszéddel kell előálljunk, amelyből kitűnik, hogy Erdély nem Bukarest megtűrt kolóniája, hanem egy európai történelmi régió, amely gazdaságilag, politikailag, kulturálisan Románia gőzmozdonya lehetne, ha megkapná az önkormányzás lehetőségét.
Konkrét példával élve: a Székelyföld területi autonómiája jobbá, élhetőbbé, gazdagabbá tenné nemcsak a székelyek életét, de Románia helyzetét is. Megpróbáljuk ezt elmagyarázni Bukarestben? Vagy közösségünknek magyarázzuk, hogy mit miért nem lehet? Meggyőződésem, hogy egy erdélyi magyar politikusnak a magyar és az erdélyi érdeket kell képviselnie Bukarestben, és nem fordítva.
– Végezetül játszadozzunk el a gondolattal, és képzeljük el, hogy Szilágyi Zsoltot választják Románia államfőjévé. Mi lenne az első döntése vagy mandátuma legfontosabb célkitűzése?
– Jó kérdés. Románia az itt élő nemzetek közös hazája kell legyen. A keret, amely mindenkinek ugyanolyan esélyt ad, és ugyanúgy befogad. Az Unió nemcsak az államok, de a régiók Európája is. Ebben a keretben Erdély lehetne Kelet-Közép-Európa Svájca. Egy olyan modern államot kell teremtenünk, együtt a románokkal, amely nem a nemzeti kizárólagosságra, a többség diktatúrájára alapoz, hanem arra, hogy a társadalom, az állam az itt élő emberek, közösségek egyenrangú szövetsége legyen.
A Romániában létező nemzeti, nyelvi, vallási, regionális különbözőség nem az ország hátránya, hanem előnye kell legyen. Befogadó, mindenki számára élhető országot kell teremteni, amely biztosíthatja, hogy ne csak arra legyünk büszkék, hogy erdélyiek vagyunk, hanem esetleg arra is, hogy ennek a térségnek, ennek az országnak vagyunk a lakosai.
Tudom, hogy nagyon sok munka vár ránk, amíg ezt elérjük, de fontos látni a célt, ezért vállaltam a jelölést. Ezért kérek mindenkit, hogy támogassa az indulásomat, támogassa aláírásával, munkájával, hogy meglegyen a 200 ezer aláírás, és a kampány során fel tudjuk mutatni az erdélyi magyarok és Erdély érdekeit.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)

Belföldi hírek
Moszkva kifogásolja Ponta nyilatkozatát
Felelőtlennek és elfogadhatatlannak tartja Victor Ponta kormányfőnek a nagy egyesülésre vonatkozó nyilatkozatát az orosz külügyminiszter, és az Európai Unió reagálását kérte egy tegnap kiadott hivatalos közleményben.
Oroszországot foglalkoztatják Victor Ponta kormányfő Moldovai Köztársaságra vonatkozó kijelentései, amelyek a szociáldemokrata párt gyulafehérvári rendezvényén hangzottak el. Ahogy az államfőjelöltnek a 2018-ig megvalósítható „második nagy egyesülésre” vonatkozó világos felhívásaiból kiderül, egyes bukaresti politikai körök folytatják a szomszédos szuverén állam annektálására irányuló tervek készítését – fejti ki a közlemény, és leszögezi: Oroszország felelőtlennek és elfogadhatatlannak tartja az efféle külső nyilatkozatokat, amikor a Moldovai Köztársaságban választási kampány van. Az orosz külügyminiszter várja, hogy a chişinăui hatóságok célirányosan elemezzék e kijelentéseket, és reméli, hogy Brüsszel, illetve az európai államok fővárosai is megfelelően reagálnak rájuk. * Victor Ponta szeptember 12-én az SZDP kongresszusán azt mondta: „Azt akarom, hogy mindannyian kötelezzük el magunkat. 1918-ban itt, Gyulafehérváron, miután több százezer román életét adta az első világháborúban, elértük legfontosabb nemzeti célunkat: a nagy egyesülést. Azt akarom – és kérem, legyenek mellettem –, hogy száz év után legyünk ama büszke, erős, tisztelt ország, amelyet 96 évvel ezelőtt itt levő őseink kívántak. Ez ez én vállalásom, ez az én felhívásom minden román felé: hozzuk létre együtt másodszor Románia nagy egyesülését!”
Lehet pótlistán szavazni
Elutasította az alkotmánybíróság az NLP-nek az elnökválasztási törvény módosításával kapcsolatos óvását tegnap, így a novemberi elnökválasztáson előzetes átjelentkezés nélkül az ország bármelyik szavazóhelyiségében feliratkozhatnak a pótlistára és leadhatják voksukat azok, akik nem tartózkodnak a lakcímüknek megfelelő településen. Az ellenzék azzal gyanúsítja Victor Ponta miniszterelnököt, hogy a választási törvényt módosító kormányrendelettel választási csalást készít elő úgy, hogy megnehezíti a „választási turizmus”, vagyis a többszöri szavazás leleplezését. Az alkotmánybíróság azért utasította el a liberális óvást, mert sürgősségi kormányrendeleteket csak az ombudsman támadhat meg az alkotmánybíróságon.
Napirenden a migráció
Az alsóház jogi és közigazgatási bizottságai tegnap jóváhagyták az önkormányzati képviselők politikai migrációját 45 napig lehetővé tevő sürgősségi kormányrendeletet. A liberálisok ellenzik a jogszabályt, mert az alkotmányba ütközik, de azt is kifogásolják, hogy szerves törvényt módosítanak sürgősségi rendelettel, ráadásul közvetlenül a választás előtt. * Ugyancsak a migrációs rendelet ügyében hallgatta ki tegnap a korrupcióellenes ügyészség Klaus Johannis liberális államfőjelöltet, aki Liviu Dragnea kormányfőhelyettes ellen tett feljelentést.
Befagyasztják a gáz árát
2021 közepéig felfüggeszti a gáz árának liberalizációs ütemtervét a kormány, így legalább két és fél évvel hosszabbít a jelenleg hatályos tervhez képest – jelentette be tegnap Răzvan Nicolescu energiaügyi miniszter. Az erre vonatkozó kormányhatározatot ezután dolgozzák ki. Románia 2012-ben állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal arról, hogy 2018 végéig mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók esetében liberalizálja a hazai kitermelésű gáz árát. Az új tervek szerint ezt a határidőt 2021. július 1-jéig tolják ki. Az elmúlt két évben a gáz fogyasztói ára 16 százalékkal emelkedett, és a jelenlegi ütemterv október 1-jétől újabb 3 százalékos drágulást ír elő.
Romboló vizek a Szörénységben
60 lakást és 116 gazdaságot öntött el a víz az ország heves esőzések által sújtott délnyugati megyéiben. Két teherautót egy hirtelen földcsuszamlás majdnem a Dunába borított, egy országút és egy vasútvonal járhatatlan. Orsován és Ieşelniţa községben a víz levonulásával térdig érő sár és iszap maradt az utcákon. Az eső- és árvízriadót ismét meghosszabbították, négy bánsági és szörénységi folyón másodfokú, a többin első fokú készültséget rendeltek el.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az autonómia népakarat
Izsák Balázs aláírta Szilágyi Zsolt EMNP-jelöltnek az államfőválasztásokon való indulását támogató kérdőívet. Az SZNT-elnök úgy vélte, ez az egyetlen helyes út az autonómiaügy érdekében, hiszen Kelemen Hunor a székelység önrendelkezését elutasító Victor Pontának kampányol.
A nap meglepetéseként említette az SZNT elnöke, Izsák Balázs (képünkön) az EMNP alelnökét és államfőjelöltjét, Szilágyi Zsoltot a szeptember 17-ei sajtótájékoztatón, és elmondta: augusztus 17-én felhívást tett közzé Egy millió szavazatot az autonómiára címmel, amelynek célja az volt, hogy a két magyarajkú romániai államfőjelölt a kampányban hozza szóba és kötelezze el magát nyilatkozatban Székelyföld autonómiája, illetve az SZNT autonómia-statútuma mellett, egységes kiállást tanúsítva a székelyek önrendelkezése ügyében.
Csak Szilágyi válaszolt
„A felhívás másnapján, augusztus 18-án Szilágyi Zsolt válaszolt, amelyben leírta, hogy többedmagával már 2004-ben a romániai parlament elé vitte az SZNT tervét, amelyről úgy gondolják, hogy megvalósítható a jelenlegi alkotmányos keretek között. Kelemen Hunortól máig nem kaptam választ, csak üzenetet gesztusok és nyilatkozatok formájában: szerinte Székelyföld autonómiája lehetetlen a jelenlegi helyzetben. Mi ezt az autonómia ellenzéseként értelmezzük” – fogalmazott Izsák Balázs a Deus Providebit Házban tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, úgy érti, hogy Kelemen Hunor az RMDSZ – amúgy hosszasan elhúzódó – autonómia-statútumának a kormánypartner PSD szimpatizánsai körében történő ellensúlyozására nyilatkozott eképpen.
Kelemen Pontának kampányol
„Kelemen Hunor annak a Victor Pontának kampányol, aki miniszterelnökségét a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ellehetetlenítésével kezdte. Ebben az ügyben szolidarizálok a MOGYE magyar oktatóival. Kelemen Hunor annak a Victor Pontának kampányol, aki kijelentette, hogy Romániában nem lesz magyar többségű régió. Ebben az ügyben perben állok az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanáccsal, Victor Pontával és Traian Băsescuval, a tárgyalás következő fordulója pedig holnap (szeptember 18-án – szerk. megj.) lesz. Nem tudok tapsolni a Victor Ponta melletti kampánynak azért sem, mert ismerem, hogy a bíróságon milyen érveket hozott fel az erdélyi magyarok, a székelyek jövője ellen. Kelemen Hunor annak a Victor Pontának kampányok, akinek miniszterelnöksége alatt megromlott a Románia és Magyarország közötti jó viszony, és a 60 ezres marosvásárhelyi magyarság óhajával ellentétben nem jöhet létre Marosvásárhelyen magyar konzuli iroda. Továbbá Victor Ponta az SZNT európai polgári kezdeményezése ellen perel, és ha jól tudom, Kelemen Hunor még mindig a kormány tagja miniszterelnök-helyettesként. Azt vártuk volna, hogy Kelemen Hunor az autonómia mellett, és ne ellene lépjen fel” – sorakoztatta érveit Izsák Balázs, hangsúlyozva, hogy ezek ismeretében az önrendelkezés mellett már hosszú ideje elkötelezett Szilágyi Zsoltot, a Néppárt államfőjelöltjét támogatja, és aláírta a kérdőívet.
Az RMDSZ tervezete Columbo felesége
Szilágyi Zsolt elmondta, rég „egy táborban” vannak, az SZNT és az EMNT kitartó, szívós, következetes és becsületes munkája miatt kapott új lendületet a székelyföldi autonómia-mozgalom. „Rég zajlik a vita az erdélyi magyar közéletben, hogy melyik a helyes út. 25 évvel a rendszerváltozás után látjuk, hol tartunk, erről leltárt kell készíteni. Az autonómiáról bebizonyosodott, hogy népakarat. Az eddigi politika arra sem képes, hogy a kommunizmusban létező intézményeinket, mint a MOGYE-t, megtartsa. 2004-ben 90 év után először kényszerült arra a bukaresti parlament, hogy tárgyaljon a székelyek autonómia-igényéről, akkor 10-15 perces vita zajlott. Most reméljük, több lesz, ezért indítottuk elnökjelöltet, hogy ne az öltözőből, hanem a pályáról szóljunk bele a dolgokba. 2003-ban az Európa Tanács jelentése arra kérte a tagországokat, hogy kövessék az önrendelkezés jó példáit, és előzzék meg a konfliktusokat, ezért a román alkotmány nem tiltja, hanem politikai akarat mellett lehetővé teszi az autonómiát” – fogalmazott Szilágyi Zsolt, hozzátéve, hogy támogatása nem személyének, hanem az autonómiaügynek szól. Az RMDSZ autonómia-tervezetéről elmondta, olyan mint Columbo nyomozó felesége: folyamatosan szó van róla, de még senki nem látta, és nem is biztos, hogy létezik.
Gáspár Botond, Székelyhon.ro

Belföldi hírek
Orosz–román vita Moldováról
Stratégiai célkitűzése mind a bukaresti, mind a kisinyovi Európa-barát kormánynak, hogy Románia és a Moldovai Köztársaság újra egyesüljön az Európai Unióban – nyilatkozta tegnap Victor Ponta miniszterelnök válaszul arra, hogy korábbi, hasonló tartalmú kijelentését az orosz külügyminisztérium felelőtlennek és elfogadhatatlannak minősítette.
Ponta a tegnapi kormányülés elején kifejtette: elkötelezetten támogatja Moldova európai integrációját, és – bár ez túl ambiciózus célkitűzésnek tűnhet – azt szeretné, hogy Moldova 2018–2019-ig (Besszarábia és a román királyság egyesülésének századik évfordulójáig) az Európai Unió tagja legyen. v Tavaly novemberben Traian Băsescu államfő hasonló nyilatkozata keltett nemzetközi visszhangot: kijelentette, hogy országa következő nagy célja a Moldovával való egyesülés kell legyen, de később úgy árnyalta, hogy az Európai Unión belüli „egymásra találásra” gondolt. Ponta akkor bírálta Băsescut, amiért úgymond a román terjeszkedési törekvésekkel riogató moldovai kommunisták malmára hajtja a vizet. Elemzők szerint most Ponta a parlamenti választások előtt álló Iurie Leanca moldovai kormányfő vezette Európa-barát erőknek is segíteni akart.
Európai kórházaknak is tartozunk
Az Európai Román Közösségek Egyesületeinek Szövetsége kéri a román kormányt, hogy sürgősen fizesse ki több mint 200 millió eurós adósságát a különböző európai kórházaknak, mert ha nem törleszt, a romániai betegeket nem fogják kezelni az európai egészségügyi intézményekben. A föderáció megemlíti, hogy egyre több súlyos, esetleg Romániában kezelhetetlen betegségben szenvedő román állampolgár megy el külföldre, hogy megműtsék vagy kezeltesse magát. Egy 2007-es szabályozás ezt megengedi, de a román egészségbiztosítónak meg kell térítenie a külföldi kórházaknak a román betegekre fordított kiadásait. A felhalmozott, 200 millió eurót meghaladó adósságok miatt sok kórházban nem akarnak már romániai betegeket fogadni. A legnagyobb összegekkel Németországnak, Olaszországnak, Ausztriának és Franciaországnak tartozik Románia.
Leszavazták a migrációs tervezetet
Elutasította a képviselőház az önkormányzati vezetők – polgármesterek és tanácstagok – politikai migrációját lehetővé tevő sürgősségi kormányrendeletet. A végső szavazáson 195-en voksoltak a rendelet mellett (ellene 109-en, 21-en pedig tartózkodtak), de ez nem volt elég az elfogadásához. A tervezet ezzel nem bukott el, a szenátusi szavazáson még fordulhat a kocka. A szeptember 2-ától érvénybe lépett sürgősségi kormányrendelet lehetővé teszi az önkormányzati képviselőknek, hogy 45 napon belül más párthoz csatlakozzanak a mandátumuk elvesztése nélkül. A parlament még nem erősítette ezt meg, de már többen éltek a lehetőséggel, és az ellenzék soraiból valamelyik kormánypárthoz igazoltak át. Az RMDSZ nem támogatja a migrációs tervezetet. v Ugyancsak tegnap utasította el a képviselőház a Keresztény-Liberális Szövetség (KLSZ) által a magas adók és a hanyatló gazdaság ügyében benyújtott egyszerű indítványt. Később a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt is felolvasták, ezt is a KLSZ dolgozta ki, és hétfőn vitatják meg, bár Victor Ponta kormányfő szerint az alkotmánybíróság keddi döntése után tárgytalanná vált.
Nincsenek titkos ügynökök
A Külföldi Hírszerző Szolgálat szerint sem az államelnökjelöltek, sem a miniszterek és a parlamenti képviselők között nincs titkos ügynök – jelentette be tegnap Ilie Sârbu SZDP-frakcióvezető, a parlamenti ellenőrző bizottság alelnöke arra a dokumentumra hivatkozva, amelyet Teodor Melescanu hírszerzési igazgató írt alá. Sârbu szerint a Román Hírszerző Szolgálatnak is hasonlóan kellene eljárnia, és el kellene küldenie jelentését a parlamenti szakbizottságnak. Inog a tanügyminiszter széke
Jövő hétig adott ultimátumot Victor Ponta kormányfő Remus Pricopie tanügyminiszternek arra, hogy megoldja az időben el nem készült tankönyvek problémáját, azt sugallva, hogy a gyors megoldás hiánya a menesztéshez vezethet. Az utasítás a tegnapi kormányülésen hangzott el.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ponta örül, ha Moszkva bírálja
Örülök, ha Moszkva bírál – így reagált Victor Ponta miniszterelnök a szerdai kormányülésen arra a keddi moszkvai bírálatra, amelyet pénteki, Románia és Moldova újraegyesüléséről szóló kijelentése miatt váltott ki. „Jó jel, ha Moszkva bírál, továbbra is azt kívánom, hogy Moldova 2018-ig legyen EU-tag. Moldova és Románia EU-n belüli újraegyesülése stratégiai cél a kormány számára” – hangoztatta a miniszterelnök.
Mircea Geoană, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora, volt külügyminiszter elfogadhatatlannak és a valóságtól elrugaszkodottnak minősítette az orosz külügyminisztérium keddi közleményét.
Geoană szerint az Orosz Föderáció „párhuzamos valóságban” él, miközben megpróbálja aláaknázni szomszédai területi integritását és szuverenitását, az orosz külügy pedig a szovjet propagandához hasonló retorikát alkalmaz annak érdekében, hogy befolyást gyakoroljon a moldovai belpolitikai történésekre az őszi választások előtt.
Mint arról beszámoltunk, Ponta pénteki, a PSD államfőjelölő kongresszusán tett nyilatkozatát – amelyben arról beszélt: 2018-ra meg kell valósítani a második „nagy egyesülést” Moldovával Európában – az orosz külügyminisztérium kedden elfogadhatatlannak és felelőtlennek minősítette, és az Európai Unió állásfoglalását kérte, miután úgy értékelte: egyes bukaresti politikai körök arról szőnek terveket, hogy Románia bekebelezze egy független és szuverén szomszédját.
Moldova Románia általi bekebelezésének ötletét először Traian Băsescu államfő vetette fel komolyan, Ponta később arról beszélt: a prioritás a moldovai EU-csatlakozás, de ő sem zárta ki elviekben Moldova Romániához csatolását.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

Ponta: nem támogatom Székelyföld területi autonómiáját
Nem támogatja Székelyföld területi autonómiáját Victor Ponta román szociáldemokrata miniszterelnök, aki pénteken újságírói kérdésre válaszolva fejtette ki álláspontját.
Az Adevărul című napilap honlapján élőben közvetített interjúban Ponta elmondta: a tervezet kezdeményezői is tudják, sem a Szociáldemokrata Párt (PSD), sem a többi román párt nem támogatja a tervezetet. Úgy vélte, annak bemutatása része a romániai elnökválasztási kampánynak.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke csütörtökön mutatta be Kolozsváron az RMDSZ székelyföldi autonómiastatútumát Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke csütörtökön mutatta be Kolozsváron az RMDSZ székelyföldi autonómiastatútumát. A dél-tiroli autonómiamodellt román jogi környezetbe átültető statútummal az RMDSZ a román egységes és oszthatatlan állam keretében szeretne autonómiát biztosítani a – Maros, Kovászna és Hargita megyei településeket magába foglaló – Székelyföld Régiónak.
Ponta pénteki nyilatkozatában azt mondta: a modern román államnak, amely védi a kisebbségeket, azon kell dolgoznia a magyar kisebbség legitim képviselőivel, az RMDSZ-el együtt, hogy kiszélesítse a decentralizációt. Ponta szerint nem szabad elindulni olyan „lejtőn”, amely viszályt, széthúzást eredményez. Hangsúlyozta: egyetért a decentralizációval, vagyis azzal, hogy a helyi választottak több hatáskört kapjanak, de van egy határ, amit egyetlen román párt sem lép túl, még az ellenzék államfőjelöltje, a német kisebbségi Klaus Johannis sem – mondta Ponta.
Mircea Geoană, a kormány fő erejét képező PSD szenátora, aki román külügyminiszter is volt, úgy vélte, hogy az autonómia céljának hangoztatásával az RMDSZ az elszigetelődését kockáztatja a román és a nemzetközi politikai színtéren egyaránt. Geoană szerint az RMDSZ vezetői a mostani bonyolult nemzetközi politikai helyzetben felelőtlen módon „méltánytalan, irreális és elfogadhatatlan” célt népszerűsítenek.
A PSD Kovászna megyei szervezetének elnöke, Horia Grama úgy vélte, hogy az RMDSZ tervezete alkotmányellenes, és azt nem fogja elfogadni a román parlament. Hozzátette: ha sor kerül a decentralizációra, akkor azt az egész országban egyformán kell végrehajtani, és nem csak egy bizonyos régió számára kell biztosítani hatásköröket.
Andreea Paul, a román ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) első alelnöke a demokraták és a román liberálisok alkotta Keresztény-liberális Szövetség (ACL) nevében kijelentette: az RMDSZ tervezete alkotmány- és Európa-ellenes, szélsőséges nézőpontot tükröz és gyűlöletet szít. Úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ azon törekvése, hogy „párhuzamos társadalmat” építsen ki, sikertelen lesz.
A szintén demokrata párti Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere is úgy vélte, hogy az RMDSZ az elmúlt húsz évben csak gyűlöletet szított a románok és magyarok között, és a tervezettel is ezt folytatja.
Székelyhon.ro

Nincs új a nap alatt
Az RMDSZ egyelőre még nem végleges, csupán tervezetként kiszivárogtatott autonómia-statútuma körül bontakozott ki az újabb román–magyar, illetve erdélyi magyar–magyar szembenállás.
Köztudott: az autonómia kérdésköre amolyan lakmuszpapír az erdélyi magyar politikában, amely az autonomisták és a román hatalomba beépülők, a kurucok és labancok közötti törésvonalat mutatja ki. Hogy ki hol, melyik oldalon helyezkedik el az említett törésvonal mentén, az nem titok senki előtt.
Az RMDSZ eddig enyhén szólva nem sokat tett az önrendelkezésért, s ezt a választópolgárok, ha elfogadni nem is tudták, így könyvelték el. Az autonómia-küzdelem legutóbbi látványos eseményei, különösen a 2013-as székelyföldi élőlánc, valamint a marosvásárhelyi márciusi tüntetések lépéskényszerbe hozták az RMDSZ-t. Úgy tűnik, felismerték, ha gátat akarnak szabni szavazóik folyamatos lemorzsolódásának, változtatni kell eddigi imázsukon, önrendelkezés-párti fazont kell szabni maguknak.
Erre pedig az SZNT mögött felsorakozó tábor megosztása tűnt a legkézenfekvőbb megoldásnak. Vélhetően ezt a célt szolgálja a saját, jó hosszan lebegtetett autonómia-statútumuk is. Aminek az a legfőbb erénye, hogy a sajátjuk. Emellé keresik majd a támogatókat, főleg az SZNT táborából.
Ezt ismerte fel Izsák Balázs is, aki az autonómia-mozgalom megosztására tett kísérletként értékelte az RMDSZ egyelőre tervezetként ismert statútumát. Jobb későn, mint soha – mondhatnánk a márciusi marosvásárhelyi tüntetésen elhangzott szavaira utalva, amelyekkel az RMDSZ-ellenes rigmusokat bekiabálókat utasította rendre indokolatlan ingerültséggel.
A „szövetségi” manőver két szakaszban zajlott: először a politikai ellenzéket osztották meg az MPP ki tudja, milyen eszközökkel történt magukhoz szelidítése – kényszerítése? – által, most pedig jól láthatóan az autonomista tábor került sorra. Csak most jutott igazán tudathasadásos állapotba az MPP, miután a közösnek titulált RMDSZ-MPP autonómia-törvény tervezete kapcsán szembekerült az SZNT-vel, amelynek – legalábbis eddig – természetes szövetségese volt.
Arra mindenképpen kíváncsi lennék, hogyan magyarázza meg Biró Zsolt, hogyan oldja fel a feloldhatatlannak tűnő ellentmondást, hogy MPP-elnökként az RMDSZ-szel közös autonómia-statútumot támogatja, állandó bizottsági tagként pedig az SZNT által kidolgozottal azonosul.
A legutóbbi hetek történései ismét csak azt igazolták, hogy a korábban említett törésvonal mentén az erdélyi magyar politika két vonulata áll szemben egymással: a román hatalomba beépülők és az autonomisták. Az egyik oldalon a saját jelöltje ellenére a posztkommunista PSD-nek kampányoló RMDSZ, a másik oldalon az SZNT támogatását élvező EMNP, illetve azok államelnök-jelöltjei.
Tehát: nincs új a nap alatt. Nem lesz nehéz választani.
Szentgyörgyi László, Székelyhon.ro

A román politikum elutasítja az autonómiát
A megszokott elutasító álláspontot fogalmazták meg a román politikusok az RMDSZ autonómiatervezetével kapcsolatban. A vezető román politikusok közül Victor Ponta nyilatkozott újságírói kérdésre válaszolva.
Nem támogatja Székelyföld területi autonómiáját Victor Ponta miniszterelnök. Az Adevărul című napilap honlapján élőben közvetített interjúban Ponta elmondta: a tervezet kezdeményezői is tudják, sem a Szociáldemokrata Párt (PSD), sem a többi román párt nem támogatja a tervezetet. Úgy vélte, annak bemutatása része az államelnök-választási kampánynak.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke csütörtökön mutatta be Kolozsváron az RMDSZ székelyföldi autonómiastatútumát. A dél-tiroli autonómiamodellt román jogi környezetbe átültető statútummal az RMDSZ a román egységes és oszthatatlan állam keretében szeretne autonómiát biztosítani a – Maros, Kovászna és Hargita megyei településeket magába foglaló – székelyföld régiónak.
Szabadság (Kolozsvár)

„Csökkenteni fogja a román-magyar feszültségeket”
Borbély bízik az autonómia-tervezet közvitájában
„Aggasztónak tartom, hogy bár mindenkinek van véleménye az RMDSZ autonómia-tervezetéről, valójában kevesen olvasták el annak tartalmát pontról pontra” – nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a Radio France Internationale (RFI) rádióállomás román nyelvű adásának. Hozzátette, a Szövetség értetlenül állt a Legfelső Bírói Tanács (CSM) állásfoglalása előtt is, amely, egy kiszivárogtatott, nem hivatalos és akkor még nem is végleges verzió átolvasása után azt mondta ki: maga a tény, hogy erről a kérdésről tárgyaljanak a közbeszédben, már önmagában is veszélyes a román alkotmány és a román jogrend számára. „Egy demokratikus jogállamban bármiről közvitát lehet indítani, főként akkor, ha egy közel másfél milliós közösség igényeit fejezi ki” – magyarázta Borbély.
Borbély László elmondta: reméli, hogy a székelyföldi autonómia témája kapcsán kialakult egyeztetések nem növelni, de csökkenteni fogják a román–magyar feszültségeket, hiszen a tervezet nem szól senki ellen, mi több, olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek a székelyföldi román közösség javát szolgálnák. „Hogy csak egy példát említsek, a tervezet értelmében a megye, vagy a régió egyik helyi alelnöke automatikusan egy nem magyar etnikumú, tehát román anyanyelvű személy lenne. Remélem, mindenki úgy véli, hogy Románia egy demokratikus állam, amelyen belül beszélhetünk decentralizációról, és a kisebbségi közösségek számára fontos jogokról, amelyek a fejlett európai országokban, köztük Olaszországban vagy Finnországban, már működnek. Remélem, sikerül a politikai pártokkal nyugodt és eredményes tárgyalásokat folytatnunk az autonómiatervezet kapcsán is, ahogyan azt a 90-es évek óta tesszük más szövetségi kezdeményezések kapcsán.
Az RMDSZ autonómia-tervezetének csütörtöki bemutatása és a skóciai népszavazás között vélt összefüggések kapcsán, a politikai alelnök kifejtette: véletlen egybeesésről van szó. „A Szövetség által bemutatott tervezetnek semmi köze nincs a Skócia függetlenségére irányuló népszavazáshoz. Skóciának volt államisága, és tulajdonképpen ma is van, még akkor is, ha az Egyesült Királyság része marad. Mi a székelyföldi régiónak az autonóm elismerését szeretnénk, egy egységes és oszthatatlan román állam keretén belül” – hangsúlyozta Borbély László az RFI-interjúban.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol az egyes román politikusok által a tervezet kapcsán megfogalmazott negatív véleményekről, az RMDSZ politikai alelnöke elmondta: mindenkinek azt ajánlja, olvassák el figyelmesen a tervezet pontjait, és pusztán azért, mert választási kampány előtt áll az ország, ne zárkózzanak el a tárgyalásoktól.
„A tervezet több cikkelye is szorosan kapcsolódik a decentralizációs törvényhez, amely mint tudjuk, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányprogramjának a része. Sajnálom, hogy a törvény elakadt az alkotmánybíróságnál, remélem, hamarosan ismét napirendre kerülnek a decentralizációs tárgyalások” – tette hozzá Borbély.
Nyugati Jelen (Arad)

Össztűz az RMDSZ autonómiatervezetére
Román politikusok és elemzők szinte kivétel nélkül bírálták és elutasították az RMDSZ által csütörtökön közvitára bocsátott, a Székelyföld területi autonómiáját célzó törvénytervezetet. Beigazolódott tehát Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jóslata, miszerint heves, olykor hisztérikus viták fogják övezni a statútumot.
Victor Ponta kormányfő, az RMDSZ-szel koalícióban lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke pénteken leszögezte, nem támogatja a Hargita, Kovászna és Maros megyei településeket magába foglaló, többségében magyarok lakta autonóm régió kialakítását, a kezdeményezést pedig a novemberi államfőválasztáson induló Kelemen kampányfogásának nevezte.
A miniszterelnök az Adevărul napilap online kiadásának adott interjúban elmondta: a kezdeményezők is tudják, hogy sem a PSD, sem a többi román párt nem támogatja a statútumot. „Nem szabad elindulni olyan lejtőn, amely viszályt, széthúzást eredményez. Támogatom a decentralizációt, azt, hogy a helyi választottak több hatáskört kapjanak, de van egy határ, amit egyetlen román párt sem lép túl" – jelentette ki Ponta, aki a székely autonómiával szembeni érvként sorakoztatta fel Nagyszeben német nemzetiségű polgármesterének hasonlóképpen elutasító álláspontját is.
Klaus Johannis, az ellenzéki román jobboldal államfőjelöltje még a törvénytervezet közzététele előtt egyértelművé tette, nem ért egyet azzal, hogy etnikai alapon húzzák meg valamely régió határait. Johannis hozzátette, az országnak szüksége van a régiók kialakítására, ám ezt szerinte közigazgatási, az érintett entitások gazdasági fejlődését szolgáló szempontok alapján kell végrehajtani.
Mircea Geoană PSD-s szenátor, volt külügyminiszter úgy nyilatkozott, „méltánytalan, irreális és elfogadhatatlan" az RMDSZ célja, az autonómia hangoztatásával pedig elszigetelődését kockáztatja az alakulat a román és a nemzetközi politikai színtéren egyaránt.
Ciprian Dobre Maros megyei tanácselnök primitívnek, kabaréba illőnek, Horia Grama, a román kormánypárt Kovászna megyei elnöke pedig alkotmányellenesnek nevezte a dokumentumot, amelyet meggyőződésük szerint nem fog elfogadni a bukaresti parlament.
Dorin Florea, a statútumban a székely autonóm régió központjának javasolt Marosvásárhely demokrata polgármestere azzal vádolta az RMDSZ vezetőit, hogy az elmúlt húsz évben csak gyűlöletet szítottak románok és magyarok között, és a szerinte alkotmány- és Európa-ellenes tervezettel is ezt folytatják.
Párttársa, Vasile Blaga, a jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke kijelentette: a kezdeményezés szélsőséges nézőpontot tükröz, és ugyanannyi önrendelkezés jár a székelyföldi megyéknek, mint a Kárpátokon túli régióknak. Monica Macovei volt igazságügy-miniszter – aki korábban úgy vélekedett: az RMDSZ Oroszország érdekeit szolgálja a magyar önrendelkezés erőltetésével – ugyancsak az államfőválasztási kampánynak tudta be a törvénytervezet közzétételét, amely szerinte politikai válságot gerjeszthet Romániában.
Az ország szétszabdalásával kísérletező, szeparatista akciónak nevezte a tervezetet a nemrég a PSD-ből éppen az RMDSZ-szel való közös kormányzás miatti tiltakozásként kilépett Bogdan Diaconu parlamenti képviselő. Az Egyesült Románia néven pártot alapított, szélsőségesen magyarellenes politikus az európai szeparatista mozgalmakat, Orbán Viktor magyar kormányfőt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt láttatta a kezdeményezés mögött, amely miatt szerinte be kellene tiltani az RMDSZ-t.
Még a mértéktartó, higgadt elemzők is kitámadták az RMDSZ-t a statútum miatt, amelynek közzétételét a bukaresti média a skóciai elszakadási törekvésekkel, a függetlenségről rendezett népszavazással hozta összefüggésbe.
Ion Cristoiu, az Evenimentul Zilei napilap publicistája szerint az autonómia tematizálásával a magyar alakulat szavazatokra vadászik, és egyetlen célja a hatalmon maradás. Alexandru Cumpănaşu politikai elemző provokációnak nevezte a törvénytervezetet, amelynek kidolgozásával az RMDSZ szerinte bevonult a szélsőséges pártok sorába.
Nem aratott osztatlan sikert a dokumentum az erdélyi magyar politikusok körében sem. Tőkés László európai parlamenti képviselő és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke pénteken közös nyilatkozatában azzal vádolta az RMDSZ-t és elnökét, hogy a háromszintű autonómiaprogram világos megjelenítése helyett annak törvényi kerete megteremtését egy távoli és kétséges új alkotmány elfogadásához köti. Ezáltal szerintük az alakulat veszélybe sodorja az autonómia körüli közösségi konszenzust és az autonómiamozgalomban való cselekvő részvétel szándékát.
Kiss Előd-Gergely, Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Robert Turcescu: ügynök voltam
Megdöbbentő vallomást tett az egyik legismertebb, legbefolyásosabb véleményformálónak számító román újságíró, Robert Turcescu: a televíziós szerkesztő, műsorvezető vasárnap este blogján tette közzé, hogy a román hírszerzés fedett tisztje volt alezredesi rangban.
Turcescu nyilvánosságra hozta katonakönyvének fénymásolatát, valamint néhány fizetési bizonylatot is annak igazolására, hogy valóban titkos ügynök volt. Az újságíró azt írta, majd élő adásban – láthatóan zaklatottan – arról beszélt: azért leplezte le magát, mert elviselhetetlen terhet jelentett, hogy titkolóznia kell.
„Nem éltem meg felszabadítóbb érzést, nagyobb ünnepet, nem hallottam szebb dolgokat a lelkemben annál, mint ma, miután megszabadultam ettől a tehertől. Rájöttem, hogy becstelenség az Istennel, magammal és a családommal, valamint mindannyiótokkal szemben. Nem tudod tovább hazudni, el kell mondanom, be kell vallanom, függetlenül attól, mivel kell fizetnem érte” – írta Turcescu. Hozzátette: aláveti magát az igazságszolgáltatás ítéletének.
Az újságíró azt is közölte, hogy hétfőtől már nem folytatja a Traian Băsescu államfőhöz, illetve a jobbközép ellenzékhez közel álló B1 hírtelevízión sugárzott műsora szerkesztését.
Turcescu akár súlyosan meg is fizethet az önleleplezésért: az új büntető törvénykönyv értelmében államtitoknak minősülő adatok nyilvánosságra hozataláért kettőtől hét évig tartó szabadságvesztéssel sújtható. Államtitoknak minősülő dokumentumot nyilvánosságra hozataláért három hónaptól két évig terjedő szabadságvesztés, vagy bírság róható ki.
A védelmi minisztérium hétfőn nem kívánta kommentálni a hírt, Victor Ponta miniszterelnök viszont azt mondta: nem lepte meg a bejelentés, mivel „aki szelet vet, vihart arat”, és ez érvényes más, Traian Băsescuhoz közel álló személyekre is.
Mindazonáltal a román sajtóban olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek megkérdőjelezik Turcescu állításait. A Hotnews portálnak nyilatkozó források szerint katonakönyvvel csak a tartalékos tisztek rendelkeznek, a tényleges egyenruhások szolgálati igazolványt kapnak, a hírszerzőknek pedig nincs katonakönyvük. Emellett a nyilvánosságra hozott katonakönyvben az újságíró blogján szereplő fénykép látható.
Ponta: Băsescu a szeku tisztje volt
Traian Băsescu államfő a Szekuritáté tisztje volt – vádolta meg az elnököt Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltje. Ponta egy vasárnap esti televíziós műsorban azt mondta: azért nem szavazott Băsescura, mert tudta róla, hogy 1989 előtt a hírhedt kommunista titkosrendőrség tisztje volt.
Mint arról beszámoltunk, Băsescu nemrég közölte, tudomása van arról, hogy az államfőjelöltek között egy jelenlegi vagy volt titkos ügynök is van, és ha nem áll elő önként, ő maga leplezi le. Az államfő sejteni engedte, hogy Pontára célzott. A kormányoldal nyomására hétfőn elhalasztották az ellenzék által az ügy kivizsgálása céljából létrehozni kívánt bizottság megalakítását.
Balogh Levente, Székelyhon.ro