Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Partidul România Mare – PRM
1437 tétel
2006. május 11.
A magyar irredentizmussal szembeni győzelemnek tekinti a Nagy-Románia Párt, hogy a megyei törvényszék közigazgatási részlegén – a törvényességre vonatkozó érdemi döntés kimondásáig – felfüggesztették a marosvásárhelyi városi tanács tavaly októberi döntését, melynek alapján a Kossuth Lajos utca visszakapta száz éven át viselt nevét. Az NRP áprilisban kérte a határozat felfüggesztését. A városi tanács határozatát korábban a Vatra Romaneasca valamint az Avram Iancu Kulturális és Hazafias Egyesület megfellebbezte, provokatívnak, szeparatistának, nemzetellenesnek tartva az elnevezést. A pert tárgyaló negyedik bíró a május 2-i tárgyaláson a városi tanács határozatának felfüggesztése mellett a kifogások egybevonásáról valamint az ügyben szavazó tanácsosok egyénileg történő perbe hívásáról határozott. Kerekes Károly, a tanács védelmét ellátó ügyvéd szerint a határozat törvényessége nem vonható kétségbe. A képviselők egyéni perbe hívása a megfélemlítést szolgálja. Ideje lenne véget vetni áltörténészek valótlan állításainak románok ezreinek a kivégzéséről és a Marosvásárhelyen felakasztott románok emlegetéséről, ami – ahogy Spielmann Mihály történész-képviselő az októberi ülésen vélekedett – uszításnak tekinthető. A történelemhamisításra az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak is régen fel kellett volna figyelnie, Magyarország kormányának is fel kellene emelnie a szavát a magyar történelem személyiségei ellen folytatott sovén nacionalista kampány ellen. /Bodolai Gyöngyi: Az önkormányzatiság megcsúfolása? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2006. május 29.
Folytatódik a trianoni határok átrajzolásának, illetve az ott mesterségesen létrehozott államok szétesésének folyamata: Montenegró népszavazással döntötte el, hogy független országgá váljék, ezzel Nagy-Szerbia álma végképp szertefoszlik. Előzőleg Horvátország (4,8 millió lakos), Bosznia-Hercegovina 4,4 millió), Macedónia (2,2 millió) és Szlovénia (2 millió) élt a lehetőséggel, hogy lemondjon Belgrád gyámkodásáról, és folyamatban van a koszovói albánok sorsának rendezése. A Szovjetunió és Csehszlovákia után tehát megszűnt Jugoszlávia is. Miközben Montenegró ünnepelt, Moldávia Köztársaság kormánya visszautasította a parlamenti ellenzék egy frakciójának kérését, hogy az ország váljon ki a Független Államok Közösségéből, szakítson Moszkvával. A Mi Moldovánk nevű ellenzéki tömörülés reménységének 1990 óta a romániai ultranacionalizmus hangadói, elsősorban Corneliu Vadim Tudor és Adrian Paunescu szenátorok adnak szárnyakat. Moldávia exportjának jelentős része Oroszországba irányul, cserében a nélkülözhetetlen energiahordozókért. Az első világháborút követően, az 1812 óta Oroszországhoz tartozó Besszarábia 1917 őszén bejelentette autonómiáját, 1918 januárjában függetlenné válását, hogy végül március 27-én az Ország Tanácsa „örökre és az idők végezetéig” hatóan elrendelje az egyesülést Romániával. Ez azonban csak 1940-ig tartott, amikor Moldávia visszatért Moszkva kebelébe. Huszonkét év című könyvében Mikó Imre így írt erről: „A több mint ötvenezer négyzetkilométernyi terület elvesztésénél még nagyobb erkölcsi vereség érte a román hadsereget. Huszonkét éven át egyebet sem hallottak, mint azt, hogy egyetlen barázdát sem fognak vér nélkül másnak átengedni... A Nagy-Románia illúziójában élő románság elvesztette lelki egyensúlyát.” Az egyensúlyt a Nagy-Románia Párt igyekszik helyreállítani azzal, hogy követeli az újraegyesülést, és erre biztatja a moldáviai ellenzéket is. Angela Buciu NRP-képviselő idén március 28-i politikai nyilatkozatában elismeréssel adózott a hős elődöknek, akik Nagy-Románia ősi álmát valóra váltották. Előzőleg, január 13-án a Romania Mare című lap felrótta Moszkvának: az idők folyamán 3 millió idegent telepített be Moldáviába, hogy a lakosság nemzetiségi megoszlására hivatkozva igazolja területi követeléseit (a 4,5 millió lakosú ország 65 százaléka román, a többi ukrán, orosz, gagauz, bolgár és zsidó). Ugyancsak a Romania Mare az egyesülés 88. évfordulója alkalmából cikksorozat közlését kezdte el a történelmi igazság bizonyítására: Besszarábia Romániát illeti meg. /Barabás István: Trianon ördöge nem alszik. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2006. május 30.
Florea, Marosvásárhely polgármestere tovább folytatja a helyi magyarság ellen viselt háborúját. A közel három éve illegálisan a városháza előtt veszteglő Mihály vitéz mellszobor mellé a napokban kikerült egy újabb, a helyi tanács által ezúttal sem engedélyeztetett alkotás. Az új, arany színben pompázó „remekmű”, melynek megvalósulását a helyi sovén-nacionalista Avram Iancu „kulturális társaság” patronálta, egy sasfélét ábrázol. A parkban viszont ismét van tulipán. Ez évekkel ezelőtt ez elképzelhetetlen volt, ugyanis a nacionalisták mindig gondoskodtak arról, hogy annak az RMDSZ szimbólumát eltüntessék a járókelők szeme elől.   Tizenhat év alatt    kétszázezer fővel csökkent az erdélyi magyarság lélekszáma. Marosvásárhelyen létrehoztak egy Avram Iancu emlékházat. Valójában ez a ház nem is létezett az ő idejében. Arról nem is beszélve, hogy Avram Iancu az erdélyi magyarság hóhéra volt, nyolc ártatlan magyar falut irtatott ki. Végre ezekről is beszélnünk kellene nyíltan, mert 16 évvel a rendszerváltás után lennie kell magyar érzékenységnek is, írta Fazakas Csaba. Közben Marosvásárhelyen a Nagy-Románia Párt segédletével a bíróság elutasította a helyi tanács által immár másodszorra is megszavazott Kossuth Lajos utcanév használatát. A szomszédos utcában a háborús bűnös Antonescu neve a jogerős törvényszéki ítélet ellenére is a helyén áll. A temetők sincsenek biztonságban, mert kiderítették, hogy az évszázados fákat el kell távolítani. Ebben, mint sok más magyarellenes megnyilvánulásban, a polgármester a város első magyarjának, Csegzi alpolgármesternek a támogatását is élvezi. /Fazakas Csaba: Kis magyar abszurd. Velünk és ellenünk Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./
2006. május 31.
Az utóbbi időben ismét nacionalista felhangok töltik be a román közéletet. A kormánypárti demokrata honatyák akadályozták a kisebbségi törvény elfogadását, támadva a kulturális autonómiát; az ellenzéki szociáldemokrata párt vezető politikusai magyarellenes retorikát alkalmaznak, közben a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) önálló magyar karainak, illetve egy esetleges önálló magyar egyetemnek az ötlete „nemzeti alapú” ellenállást vált ki a románok körében. A Ziua című napilap támadta az elmúlt hónapokban a közös Gozsdu-közalapítvány létrehozásáról szóló román–magyar államközi egyezményt, és cikksorozatban fejtette ki, hogy a magyarok továbbra sem nyugodnak bele Trianonba. Bukarestben hazafiatlan cselekedetnek minősült, hogy Frunda György szenátor elfogadtatta az Európa Tanácsban a nemzet fogalmára vonatkozó jelentését. Román nemzeti érzelmeket látszott sérteni tavaly Koltay Gábor Trianon-filmjének bemutatása, és bizonyos politikai erők szakadár törekvésnek tekintették a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) rendezvényeit. A magyarellenes támadások élén áll a Nagy-Románia Párt (NRP). Corneliu Vadim Tudor pártvezér gyűlöletkeltő szólamai visszhangra találnak más politikai erők soraiban is. „Romániában néhány hónapja egyre erősödik a szélsőséges nacionalista beszédmód, egyre több a magyarellenes megnyilvánulás, egyre több a próbálkozás az RMDSZ kiszorítására a román politikai életből” – fogalmazott nemrég az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Bíró Béla szerint a nacionalizmus nem köthető kultúrákhoz, etnikumhoz, hanem helyzetekhez. Adrian Cioroianu történész, a bukaresti egyetem történelmi tanszékének docense szerint Ceausescu megbízásából a román történészek nacionalista szellemben szálltak vitába a magyar történetírás olyan műveivel, mint amilyen például Erdély háromkötetes története volt. A docens szerint a legjobb román egyetemek és főiskolák történelem szakain ma már korántsem tapasztalható az egykori görcsösség, túlfűtöttség. Rögtön a diktatúra bukásakor, 1989. december 22-én, miután lincselés áldozata lett a kézdivásárhelyi rendőrparancsnok, Romulus Vulpescu költő, volt nagy-romániás szenátor úgy adta elő a történetet: Székelyföldön a magyarok románok fejével futballoznak. Ezt természetesen nem volt igaz. Azután jött az 1990 márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogrom volt, amikor a tudatosan feltüzelt vidéki románok csaptak össze a helyi magyarokkal. A véres összeütközés után Marosvásárhely sokáig a félelem városa volt. Radu Ciontea, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) első elnöke a marosvásárhelyi pogrom előtti hetekben adott nyilatkozata szerint családi forrásból tudja, hogy minden magyar zsebében ott lapul a kötél, amelyre fel akarják akasztani a románokat. A nacionalizmus a kilencvenes évek közepéig erőteljesen jelen volt a román politikában, mind az írott, mind az elektronikus média vak indulattal beszélt a magyarokról. Varga Andrea Romániában élő és kutató magyarországi történész felidézett egy korabeli televíziós beszélgető műsort. Egy betelefonáló azt akarta kifejteni, milyen jól képes együtt dolgozni magyar kollégájával, s hogy nem igaz, amit a sajtó ír. Mondanivalóját nem tudta végigmondani, mert lekeverték a hangját, és a műsorvezető kikelt magából: mit szólna a kedves néző, ha az ő rokonának vágták volna le a fejét, és azzal fociztak volna a porban? A kilencvenes évek közepétől kezdve a sajtó leállt ezzel az általános uszítással. Akkor a politika úgy döntött: paradigmaváltást hajt végre a magyarokhoz fűződő viszonyában. Az RMDSZ akkorra már kormányzati tényezővé vált, mint a Demokratikus Konvencióba tömörült pártok egyike (1996–2000). Varga Andrea emlékeztet arra a vissza-visszatérő riogatásra, miszerint jönnek a magyarok, visszaveszik Erdélyt, például hátizsákos turistáknak „álcázva” magukat. Egy időben a szélsőséges román politikusok azt sugallták a lakosságnak, hogy a magyar vállalatok romániai befektetéseik révén apránként vásárolják fel Erdélyt, a Mol-kutak romániai terjeszkedése pedig arra szolgál, hogy az esetleges későbbi konfliktusos időszakokban a magyar harckocsiknak biztosítsanak üzemanyagot. Az effajta „üzenetek” egyik legfőbb terjesztője Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester volt. Sokan Markó Béla legutóbbi kézdivásárhelyi beszédét is a „magyar nacionalizmus” megnyilvánulásának tekintették, amikor a szónok így szólt a hallgatósághoz: „Aki itt, a Székelyföldön hivatalnok, az a mi kenyerünket eszi. Végtére is a mi adónkból, a székely ember adójából kapja a fizetését, nem másból. Akkor pedig tessék megszólalni magyarul, vagy ha nem tud valaki, aki hivatalt visel, tanuljon meg”. Sok román idézi a hivatalos tételt, miszerint a román ember egyik lényegi jellemvonása, hogy a mindennapi életben befogadó, nyitott a másság iránt. Azonban az alkotmány is „nemzetállamként” határozza meg a soknemzetiségű Romániát. Ezt a kitételt az RMDSZ-nek nem sikerült kivetetnie még a 2003 végén végrehajtott – népszavazással megerősített – alkotmánymódosítás során sem. A romániai magyarság aggódva figyeli a kormánykoalíciót alkotó Demokrata Párt (DP) nacionalista felhangjait. E pártba beolvadtak az NRP-ből kivált politikusok, s így tett testületileg Funar egykori pártja, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) is. Az ellenzéki szociáldemokraták (SZDP) a nagy-romániásokkal (NRP) terveznek együttműködést a parlamentben. Bíró Béla kifejezetten derűlátó. Szerinte a román értelmiségi elitben és a román közvéleményben kihunyni látszik számos hamis félelem (például az irredentizmustól). /Garzó Ferenc MTI – Bukarest: A nacionalizmus felemelt tyúktolla a porba kívánkozik Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
2006. június 10.
Kolozsvár egykori polgármestere, Gheorghe Funar, aki most a Nagy-Románia Párt szenátora, Bukarestben számos törvénykezdeményezésével szinte teljesen megbénítja a román felsőház munkáját. E téren Funar komoly tapasztalatra tett szert a kolozsvári közigazgatásban. 1992 és 2004 között „Erdély fővárosának” vezetőjeként Funar szinte teljesen megbénította a helyi közigazgatást. Politikai színezetre való tekintet nélkül háborút indított a bíróságon kormánymegbízottak, városi tanácsosok ellen, az így keletkezett többezer per pedig valóságos közigazgatási iszapbirkózáshoz vezetett. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor, a román felsőház jogi bizottságának elnöke szerint a román törvényhozók egyre türelmetlenebbek nagy-romániás kollégájuk akadékoskodásával szemben. Funar a nyilvános terek román nemzeti lobogóval való díszítéséről sem mondott le, továbbá javaslatot tett minden emlékmű kötelező felzászlózására. Úgy tűnik, az akadályozás taktikájával nem csak Funar, hanem a Corneliu Vadim Tudor által vezetett teljes frakció él. Eckstein-Kovács szerint a nagy-romániások heti 8–10 kezdeményezésükkel uralják a parlamenti vitát, ezért nem kapnak kellő hangsúlyt a vita során a kormány által benyújtott tervezetek. /B. T.: A túlbuzgó Funar. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
2006. június 13.
Június 12-én a szenátus visszautasította az ellenzék bizalmatlansági indítványát, az eredmény rendkívül szoros volt. Ötvenhét igen, ugyanannyi nem szavazattal és egy tartózkodással bukott el az Egészségügyi reform – a nagy átverés címmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) benyújtotta indítvány. A PSD és Nagy-Románia Párt 54 szenátora által aláírt indítvány az egészségügyre vonatkozó jobboldali reformelképzeléseket taglalta és Eugen Nicolaescu miniszter lemondását követelte. /I. I.Cs.: Borotvaélen a parlamenti többség. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
2006. június 14.
A kisebbségi törvény tervezetéből hét hónap leforgása alatt mindössze 17 cikkelyt sikerült elfogadniuk a képviselőház illetékes szakbizottságainak a 78 paragrafusból. A három szaktestület már tizenötödször tárgyalt a jogszabályról, a vita megkezdése – 2005. december 14-e – óta különböző okokból összesen ötször maradt el az ülés, hét esetben pedig a hiányzások miatt idő előtt fel kellett függeszteni. A kisebbségi törvény azután került az alsóházba, hogy a szenátus 2005. október 24-én leszavazta a tervezetet. Korábban példátlan támogatást kapott a törvény az Európai Uniótól is. A tervezet legnagyobb ellenzői az ellenzéki Nagy-Románia Párt (PRM) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai. A koalíciós partnerek közül eddig csak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem emelt jelentős akadályokat a bizottsági viták során. A Konzervatív Párt (PNL) többször is a törvény elgáncsolásával fenyegetett, kifogásokkal él már egy jó ideje a Demokrata Párt (PD). A kisebbségi törvény sorsa a képviselőházban 2005. október 26. a képviselőház vezetősége elutasítja a gyorsított eljárást 2005. november 1. a képviselőház vezetősége elnapolja a vitát a gyorsított eljárásról 2005. november 7. a képviselőház vezetősége ismét elutasítja a gyorsított eljárást 2005. december 7. külön-külön zajlik a törvény vitája a három bizottságban 2005. december 14. együttes ülésen kezdődik meg a vita a három bizottságban 2006. január 30. a bizottsági munkát idő előtt berekesztették a liberálisok hiányzása miatt 2006. február 14. elfogadják a törvény címét és első cikkelyét 2006. február 21. meddő vita a második cikkelyről 2006. február 28. késések miatt az ellenzék kivonul, az ülést felfüggesztik 2006. március 7. az ülést – ismét a hiányzások miatt – még elkezdése előtt felfüggesztik 2006. március 14. az ülést – ismét a hiányzások miatt – még elkezdése előtt felfüggesztik 2006. március 21. elfogadják a 2. cikkelyt, ám utána az ülés határozatképtelenné vált 2006. március 28. elfogadják a 3-11. cikkelyt 2006. április 4. elfogadják a 12-14. cikkelyt, de az ülést idő előtt felfüggesztik 2006. április 11. elfogadják a 15. cikkelyt, és megkezdik a 16. cikkely vitáját 2006. április 18. a katolikus húsvét miatt elmarad az ülés 2006. április 25. az ortodox húsvét miatt elmarad az ülés 2006. május 2. a május elsejei ünnep miatt elmarad az ülés 2006. május 9. a két ház együttes ülésének előkészítése miatt elmarad az ülés 2006. május 16. az ellenzék kivonul, az ülést felfüggesztik 2006. május 23. a Btk. bizottsági vitája miatt elmarad az ülés 2006. május 30. elfogadnak két bekezdést a 16. cikkelyből 2006. június 6. határozatképtelenné vált az ülés, ezért felfüggesztik /Cseke Péter Tamás: Cikkelyenként araszolgat a kisebbségi törvénytervezet. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
2006. június 19.
A Nagy-Románia Párt tizenöt évvel ezelőtt, 1991. júniusában alakult meg, kezdeményezője Eugen Barbu író, Mircea Musat történész és Corneliu Vadim Tudor újságíró volt, a decemberi fordulat előtt mindhárman a szekuritáté Saptamana című szócsövének vezető munkatársai. Előbbi kettő meghalt, a szélsőséges sovén-nacionalista párt hangadó vezére mindmáig C.V. Tudor (jelenleg a szenátus alelnöke is). Az évfordulós rendezvénysorozat Bukarestben tetőzött június 17-én, cirkusz és operett egyvelegére emlékeztető jelenetekkel, többek között C.V. Tudor Hitlerre és Ceausescura emlékeztető, fennkölt bevonulásával, úgyszintén régi rögeszméjének idézésével, miszerint rövidesen ő lesz Románia elnöke. A Romania Mare június 16-i számának szalagcíme: Románia jelenkori történetének legpatriótább, legigazságosabb pártja 15 éves – éljen sokáig! Az önköszöntőből: „A NRP dicsőséges történetét elnökének ragyogó szellemisége hatja át. Ez a párt 15 éven át védte a hazát minden veszély ellen. A harc élén C.V. Tudor, a vitézek között legvitézebb politikus áll, ő vezeti pártját győzelemről győzelemre.” Tricolorul (a párt napilapja), június 15.: „Tizenöt évvel ezelőtt született meg ez a legtisztább és legszebb párt, nem hiába, hogy országunk nevét viseli. Meggyőződésünk, hogy ha élne Mihai Eminescu, Mihai Viteazul, Tudor Vladimirescu, mindhárman tagjai lennének pártunknak.” Barabás István közölt néhány korábbi adatot. Romania Libera, 1992. június 5.: Miután birtokába jutott a féltve őrzött titoknak, a szerkesztőség leközölte Eugen Barbu és C.V. Tudor levelét, amelyben kérték Ion Iliescu elnököt és Petre Roman kormányfőt, járuljanak hozzá a Romania Mare hetilap beindításához, ez segítségükre lesz az ellenzék felszámolásában, a magyar veszély elhárításában. – A Nagy-Románia Párt 15 éve követeli az RMDSZ betiltását, vezetőinek kitoloncolását az országból. 1997. szeptember 12-én a kolozsvári Avram Iancu-ünnepség keretében C.V. Tudor a nagygyűlés szónoki emelvényén a tömeg ujjongása közepette darabokra tépte dr. Csapó Józsefnek a Székelyföld autonómiájára vonatkozó tervezetét. Legújabban a Tricolorul június 15-i számában hívja fel a figyelmet, hogy dr. Csapó József június 18-án Gyergyóditróban az autonómia révén el akarja csatolni Erdélyt Romániától. /Barabás István: Nagy-román önünneplés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
2006. június 23.
Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Párt elnöke letette az alapkövét egy 2000 férőhelyes börtönnek. Megesküdött: két év múlva, pontosabban 2008. július elsején ünnepélyesen fogja felavatni a Maffiózók Börtönét, de akkor már Románia államfőjének minőségében. Romániában törvény tiltja a privát büntetés-végrehajtási intézmények, fogdák, fegyházak, börtönök működtetését, de ez őt nem zavarja. Megnevezte a leendő börtön első lakóit, köztük van Emil Constantinescu volt államfő és Verestóy Attila szenátor. /Kilin Sándor: Börtönmese. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./
2006. június 30.
Majdnem tettlegességig fajultak a nézeteltérések a szenátusban a román-magyar közeledést célzó Gozsdu-egyezmény vitáján. Június 29-én úgy döntöttek, hogy a tervezetet újra kell vizsgálniuk a bizottságoknak. A szenátorok egy órát vitatkoztak a napirenden, végül a frakciók vezetői félrevonultak egyeztetés céljából. A csoportot követte négy nagy-romániás szenátor is. Körülvették Verestóy Attilát, az RMDSZ frakcióvezetőjét, aki távozásra szólította fel Nicolae Iorgát. Utóbbit – annak elmondása szerint – az RMDSZ-szenátor meglökte. Verestóy ezt nem tagadja, viszont azt állítja, a PRM szenátora súlyosan megfenyegette. Majd hozzátette: az eset nem lényeges, a sajtó nagyította fel. „A lényeg az, hogy még mindig ülnek olyan személyek a törvényhozásban, akik minden alkalmat megragadnak arra, hogy feszültséget keltsenek Magyarország és Románia viszonyában. Ezek közé tartozik a Gozsdu-ügy is, ezért halasztódik folyton a megoldása” – hangsúlyozta Verestóy. /Gozsdu-vita: majdnem tettlegesség. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
2006. július 8.
Adrian Moisoiu Nagy-Románia Párti képviselő bejelentette: nyolc képviselőtársával és Gheorghe Funar szenátorral közösen „a román nemzetiségű többségi állampolgárok státusára” vonatkozó törvénytervezetet kíván benyújtani. A törvénytervezetnek mindössze egy cikkelye van, amely előírja: „a többséghez tartozó román állampolgárok ugyanolyan jogokat élveznek, mint a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgárok”. Állításuk alátámasztására azt hozták fel, hogy az 1989-es decemberi rendszerváltást követően 169 olyan jogszabályt bocsátottak ki, amely szociális, gazdasági és kulturális téren többletjogokat biztosít a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak a többséghez tartozó román állampolgárokkal szemben. /”Többségi” törvénytervezet nagy-romániás módra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./
2006. július 21.
A visszajelzések alapján úgy érezzük, hogy a legfontosabb Maros megyei médiaként tartanak számon – nyilatkozta a Krónikának Mircea Munteanu, a Marosvásárhelyi Televízió igazgatója. A vásárhelyi tévé január 23-án indult egy építkezési magánvállalkozó pénzéből, napi ötórás műsoridővel. Ma már naponta kilenc órát sugároz. A magyar nemzetiségű nézőtábor kérésére a magyar nyelvű műsorok arányát ötven százalékra emelik. Adrian Moisoiu, a Nagy-Románia Párt (PRM) megyei elnöke „a túl sok magyar adást” és az élő adások feliratozásának hiányát kifogásolta. /Antal Erika: Féléves a Marosvásárhelyi Televízió: nőtt a magyar nyelvű műsorok aránya. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./
2006. július 21.
Meghalt 94 éves korában Raoul Sorban, az egyik legnagyobb erdélyi magyargyűlölő. Az általa életében előszeretettel hangoztatott hazugságok holtában is elkísérték. A rádió egyik híre szerint „több ezer észak-erdélyi zsidó megmentője volt”. Szintén a rádió közölte a Nagy-Románia Párt részvétnyilvánítását, amely szerint Sorban „15 ezer zsidót mentett meg a haláltól”. Ez azonban nem igaz, egyetlen zsidó sem köszönhette neki a megmenekülését. Élete utolsó éveiben derült ki, hogy Dragomir fedőnévvel több részletes besúgást írt a Szekuritáténak Tudor Bugnariuról, aki barátjának hitte, s aki a második világháború után a börtönből is segítette. Miután 1940–1944 között a kolozsvári egyetemen Felvinczi Takács Zoltán művészettörténész professzor tanársegédje volt, a kommunizmus idején, majd 1990 után is, Sorban egymás után ontotta magából a „magyar irredentizmust leleplező” könyveit. Annyira elfogulttá tette a gyűlölet, hogy az általa összeállított „irredenták” között Kányádi Sándor is szerepelt, méghozzá a máramarosi jiddis költészet magyarra fordításáért. 1990 után előbb a kommunista párttal kacsingatott, majd Funar jóbarátja lett, és végül belépett a Nagy-Románia Pártba. Életében nem sikerült visszavonatni a jeruzsálemi Jad Vashem intézettel azt az Igaz Ember címet, amelyet 1978-ban szintén hazugságokra alapozva adtak neki. /Tibori Szabó Zoltán: Egy besúgó halálára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2006. július 24.
Meghalt Raoul Sorban, szét kell oszlatni a hamis legendát, amit maga talált ki. Elhitette – az izraeli Yad Vashem Intézettel is, kicsalva a Népek Igaza kitüntető címet -, hogy erdélyi zsidók ezreit mentette meg a deportálástól, bár egyetlen túlélő sem tudta alátámasztani – sőt, az ötvenes években letartóztatták a nácikkal való együttműködés gyanúja miatt (erre sem volt elegendő bizonyíték). A Nagy-Románia Párt tagja lett, zsidómentő – egy antiszemita pártban? Szívesen tetszelgett a magyar megszállás ellen küzdő román szerepében is. Szekus besúgó, aki nemzetiségre való tekintet nélkül mindenkit feladott, az őt börtönből kihozó Bugnariu professzort, a magyarországi lapokkal őt ellátó Huszár Sándort, Balogh Edgárt, Kányádi Sándort. „Besúgta” a holtakat is: a horthysta-hungarista fasizmus képviselőjének nevezte Mikó Imrét, Albrecht Dezsőt, Kós Károlyt (utóbbit 1983-ban tiltólistára helyeztette). Ha Romániában nem talál táptalajra az elvakult nacionalizmus, sovinizmus, senki sem hallott volna Raoul Sorbanról. A kilencvenes évektől nyíltan is állampolitikává lett magyarellenesség segítette őt. /Bogdán Tibor: Svindler bárkája. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2006. július 26.
Eckstein-Kovács Péter szenátor és Máté András képviselő a napokban tárgyalt Titiana Zlatior Kolozs megyei főtanfelügyelővel a tordai magyar iskoláról, aki megígérte, hogy a legközelebbi vezetőtanácsi megbeszélésén felveti a kérdést, és valószínűleg meglesz az elvi beleegyezés. A szélsőséges Nagy-Románia Párt 15 éves fennállásának ünnepségén Doru Anca helyi pártelnök, tordai tanácsos ismét hangoztatta: a tervezett magyar iskola törvény- és alkotmányellenes, ezért pártja továbbra is a javaslat ellen szavaz. /(ladányi): Tanfelügyelőségi beleegyezés várható a tordai magyar iskola ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2006. július 29.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt (NRP) elnöke, azt nyilatkozta: felvette a kapcsolatot más pártok elnökeivel, akik egyetértettek azzal, hogy ősszel kezdeményezzék Traian Basescu államelnöki tisztségből való felmentését. /C.V. Tudor: Basescu sorsa megpecsételődött. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2006. augusztus 2.
Petru Calian konzervatív párti képviselő szerint a magyar titkosszolgálatok helyettes vezetője a hét végén Tőkés Lászlóval találkozott, akivel az erdélyi magyarok autonómiájával kapcsolatos, Romániai-ellenes tervet készített elő. Vajda Péter, a Magyar Nemzetbiztonsági Hivatal szóvivője az ÚMSZ-nek cáfolta az információt. „Ezt a Tőkést ki kellene toloncolni az országból őrültségei miatt, abban az értelemben, hogy autonómiát akar. Más sem hiányzik, mint egy olyan magyar állampolgár réteg, amely terrorcselekmények elkövetésébe kezd” – figyelmeztetett Calian képviselő. Majd arról beszélt, hogy a lehető legrövidebb időn belül ki kell nevezni a román titkosszolgálatok vezetőit, különben a testületek nem dolgoznak. „A magyar titkosszolgálatok jól ráéreztek a megfelelő pillanatra, mivel a nyári szabadságok ideje van, de ők a szabadság ideje alatt is dolgoznak” – mondta a konzervatív politikus. Petru Calian régebben a magyarellenességéről híres Nagy-Románia Párt tagja volt, korábban pedig egy kolozsvári napilap főszerkesztőjeként számos magyar-ellenes cikket írt. /Magyar-román kémtörténet. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
2006. augusztus 3.
Az ellenzéki pártok egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek a soraikba esetleg bekerülő titkosszolgálati igazgatókkal kapcsolatban. Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy amennyiben Radu Timofte be kíván lépni, a párt vezetősége alaposan elemezni fogja az esetet. Cristian Diaconescu szenátor, a szociáldemokraták szóvivője, azt nyilatkozta, nem tárgyaltak Radu Timofte és Gheorghe Fulga bátorításáról a pártjukhoz való csatlakozásuk érdekében. Radu Timofte a szociáldemokraták részéről már töltött be tisztségeket: volt szenátor, védelmi bizottsági elnök és a SIE-t ellenőrző bizottság alelnöke. Gheorghe Fulga brassói szociáldemokrata képviselőként és Ion Iliescu elnöksége idején belpolitikai tanácsadóként szerepelt. /Timofte és Fulga az ellenzék várószobáiban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
2006. augusztus 3.
Gigi Becali immár nem egyszerű párttulajdonos, hanem egy igazi parlamenti párt elnöke. A birkapásztorból lett mágnás, majd politikus bejelentette, hogy az általa elnökölt Új Generáció Pártja (PNG) beolvasztja a parlamenti képviselettel rendelkező Néppártot (PP). Ez utóbbi alakulatot Corneliu Ciontu hozta létre nem sokkal a 2004-es választások után, amikor nyolc társával együtt elhagyta a Nagy-Románia Pártot (PRM). A PP-t végül nem sikerült bejegyeztetni, ennek ellenére a nem létező alakulat 24 fiókszervezettel, közel harmincezer taggal és egy parlamenti képviselővel rendelkezik, Ciontu „útitársai” ugyanis időközben lemorzsolódtak – gazdagítja Gigi Becali pártját. Becali szabályszerűen megvásárolta alakulatát, az Új Generáció Pártját (PNG) a 2004-es választások előtt. A PNG a két és fél százalékot sem érte a törvényhozási választáson, maga Becali pedig államfőjelöltként a szavazatok 1,77 százalékát „seperte be”. Nem az Új Generáció Pártja az egyetlen, amely úgymond a hátsó kapun jut be a parlamentbe. A Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) – a parlamentből 2000-ben kiszorult egykori Parasztpárt – szintén úgy jutott törvényhozási képviselethez, hogy fuzionált egy parlamenti alakulattal. Bár ez utóbbi minősítés a Keresztény-szociális Unió (UCS) esetében enyhe túlzás, hiszen a formációnak összesen öt képviselője van a törvényhozásban, így frakciója sincs. Végső soron az Új Generáció Pártja és a Kereszténydemokrata Néppárt egyaránt a Nagy-Románia Párt listáin kerül be a parlamentbe. /Szőcs Levente: Felvásárolja a parlamentet? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./
2006. augusztus 8.
Augusztus 7-én az Evenimentul Zilei című napilap közölte, hogy a Szekuritátéval kapcsolatban állók iratán többek között RMDSZ-es politikusok neve szerepel. Az újság kiemelte Markó Béla kijelentését, miszerint adott nyilatkozatokat a Szekuritáténak, azonban a cikk nem közölte a nyilatkozattétel körülményeit. Az oldalon helyet kapott az átvilágítás egyfajta kronológiája is, amelyben az átvilágító bizottság /CNSAS/ által leleplezett „legfontosabb név” a Bárányi Ferencé. A szerző elhallgatja, hogy a politikából visszavonulni kényszerült egykori RMDSZ-es egészségügyi miniszterről később bebizonyosodott, hogy nem végzett politikai rendőri tevékenységet. A lap Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártja /PIN/ elnökének nyilatkozatát idézte: több mint száz politikusról derítik ki – köztük „az RMDSZ vezetőinek többségéről” -, hogy együttműködtek az egykori kommunista titkosszolgálattal. Tavaly, 2005. augusztus 30-án a Cotidianul című lap vádolta együttműködéssel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Ez a cikk feltételezéseket közölt sokat sejtető címmel és alcímekkel. Markó nem tagadta, adott nyilatkozatot a Szekuritáténak: Lábujjhegyre állt ország című interjúkötetben írt erről. Eszerint a Szekuritáté egy sepsiszentgyörgyi incidenssel, a robbantással kapcsolatban íratott vele nyilatkozatot. Az RMDSZ-es politikusok feltételezett szekusmúltja Traian Basescu államfő egykori tanácsosának, a korrupciós gyanú miatt lemondott Elena Udreának köszönhetően merült fel ismét. Udrea az Antena 3 televízió július 27-i beszélgető műsorában kijelentette: összefüggés lehet a politikusok dossziéinak tervezett nyilvánosságra hozatala és aközött, hogy a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság elutasította a titkosszolgálat igazgatójának lemondását, amelyet korábban az államfő elfogadott. Udera szerint a kapcsolat Verestóy Attila, a bizottság alelnöke lehet, illetve „párttársainak hosszú sora, akiknek gondjuk akadhat a titkosítás megszüntetése nyomán”. Tudor, a Nagy-Románia Párt vezetője büszke arra, hogy pártjának sikerült maga köré gyűjtenie számos egykori titkosrendőrt, és az alakulat szavazóit minden jel szerint ez nem zavarja. /Szőcs Levente: Átvilágítósdi magyarokkal a főszerepben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
2006. augusztus 9.
Komoly fenntartások merültek fel a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsággal (CNSAS) kapcsolatban. 2004-ben tisztára mosta Corneliu Vadim Tudort, a Nagy Románia Párt (NRP) elnökét azzal, hogy megállapította róla: a birtokában levő adatok szerint nem állítható, hogy együttműködött az egykori Szekuritátéval. Dan Voiculescu ügye is vitákat váltott ki, noha a végső vizsgán a Konzervatív Párt (KP) elnöke elbukott. /B. T.: Kételyek merülnek fel az átvilágítási bizottság következetességével kapcsolatban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./
2006. augusztus 10.
Több csoport alakult ki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságban (CNSAS). A radikális csoport tagjai – az elnök Claudiu Secatiu, Mircea Dinescu és Constantin Ticu Dumitrescu – az iratok teljes felderítését akarják, és szigorú intézkedések foganatosítását azokkal szemben, akik együttműködtek a Szekuritátéval. A mérsékeltek – Cazimir Ionescu (SZDP), Csendes László (RMDSZ) és Corneliu Turianu (DP) – az együttműködés árnyaltabb elemzését kívánják, Laurentiu Tanase (SZDP), Florin Chirisescu (SZDP), Dragos Petrescu (az államelnök jelöltje) a láthatatlanok csoportjába tartozik, míg Constantin Buchet, a Nagy-Románia Párt képviselője az Onisoru idejében meghonosodott gyakorlatot szeretné folytatni, tudósított az Evenimentul Zilei című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./
2006. augusztus 14.
Ion Iliescu volt államfő kijelentette: a Szekuritáté irattárából származó iratcsomók nyilvánosságra hozása nem tesz mást, mint rehabilitálja a Ceausescu-korszak eme intézményét és rontja a jelenlegi politikusok hitelét. A dossziék előrángatásával lejáratják a politikai élet szereplőit. Szerinte haszontalan a dossziék interneten történő közlése, ugyanis ezek az érintettek személyes életére vonatkozó részleteket is tartalmaznak. Iliescu boszorkányüldözésről beszélt. /Iliescu: manipulálnak a szekus dossziékkal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ Ugyancsak boszorkányüldözést említ Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója: „Valóságos boszorkányüldözés indult be Romániában a hírhedt Securitate, a kommunista titkosszolgálat levéltárának megnyitását követően.” /Tibori Szabó Zoltán: Besúgóhisztéria tört ki Romániában. = Népszabadság (Budapest), aug. 14./ Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke pedig hisztériának nevezte a napokban kirobbant botrányt, és felszólította azokat a szekustiszteket, akik nem öltek és nem loptak, hogy csatlakozzanak az általa vezetett alakulathoz. /Farcádi Botond: Sógor Csabát is szekusmúlttal vádolják. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./
2006. augusztus 18.
A Demokrata Párt (PD) félreállítása révén új kormánykoalíciót alakítana a Konzervatív Párt (PC). A PC az összes parlamenti pártot megkereste javaslatával, amely szerint 2007. január 1-jétől Románia élén egy új, PD nélküli kormánynak kellene állnia. A Nagy-Románia Párt kivételével egyelőre egyetlen politikai alakulat sem mutatott érdeklődést az ajánlat iránt. Voiculescu, a konzervatívok elnöke szerint mindez nem azt jelenti, hogy a PC kilép a koalícióból. „Az RMDSZ nem vesz részt egy ilyen kezdeményezésben” – nyilatkozta Kelemen Hunor parlamenti képviselő, háznagy. /Gujdár Gabriella: Száműzné a demokratákat Voiculescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
2006. augusztus 21.
A közvélemény visszafojtott lélegzettel várja, kiről fog még kiderülni, hogy a Szekuritáté munkatársai közé tartozott. Közben az Antena 3 nevű kereskedelmi adó egy volt magas rangú szekustisztet is bemutatott. Buzau megye egykori szekuritátés vezetőjét, a Nagy-Románia Párt egyik parlamenti képviselőjét. A Szekuritáté volt ezredese ma is büszke egykori munkájára. Felháborodottan visszautasította azt, hogy az általa irányított szervezet besúgókkal dolgozott volna. Csupa feddhetetlen jellemű, a nemzeti érdekek iránt mélyen elkötelezett hazafit szerveztek be, akikkel a tartó tisztek általában baráti kapcsolatokat is kialakítottak. A volt ezredes nem titkolta: ma havi több mint húszmillió régi lejes nyugdíjban részesül /a mai átlagnyugdíj több mint hétszerese/. /Bíró Béla: „Apró” következetlenségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
2006. augusztus 23.
Számos politikust hallgatott ki a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS), többen megjelentek azok közül a parlamenti képviselők és szenátorok közül, akiknek 71 névből álló listáját múlt héten tette közzé Csendes László, az átvilágító bizottság tagja. Állításuk szerint saját elhatározásból álltak a kihallgatás és a dossziék átvilágítása elébe, minthogy nincs takargatnivalójuk. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor elmondta, hogy a Szekuritáté üldözöttjének, és nem együttműködőjének tartja magát. Mircea Dinescu, az átvilágító bizottság tagja hangsúlyozta: különbséget kell tenni a Szekuritátéval együttműködők típusai között. Szerinte Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke együttműködött a Szekuritátéval. Dinescu szerint vannak olyanok, akik együttműködtek a Szekuritátéval, mert megfélemlítették, zsarolták őket, vagy homoszexuálisként a börtön helyett vállalták a „szerződést az ördöggel”, de nem végeztek politikai, rendőri tevékenységet. /Elkezdődött a CNSAS-zarándoklat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2006. augusztus 23.
Akár több hónapig is eltarthat, amíg a verespataki aranybánya-beruházást tervező cég megválaszolja a hazai közviták során írásban megfogalmazott összes kérdést – jelentette ki Korodi Attila, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára a tizenkettedik Verespatak sorsával kapcsolatos, Bukarestben tartott lakossági fórumon. Eddig több ezer, írásban megfogalmazott kérdést regisztráltak a bukaresti szaktárcánál. Gheorghe Funar Nagy-Románia párti szenátor közölte: büntető feljelentést tett a Legfelső Bíróság mellett működő ügyészségen a környezetvédelmi tárca vezetősége ellen. Azzal vádolta a céget, hogy a vitán résztvevő projekt-támogatókat lefizette. /Verespatak-cirkusz Bukarestben. Hónapokig tarthat, amíg az RMGC válaszol a kérdésekre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2006. augusztus 26.
Legkésőbb októberig Basescut felfüggesztik tisztségéből! – jelentette ki Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke, aki szerint pártja hamarosan hivatalosan is beindítja az eljárást, amelynek célja az államfő tisztségétől való megfosztása. Tudor kijelentette: más pártokkal is egyeztetett ebben az ügyben – természetesen leszámítva az RMDSZ-t –, és arra a következtetésre jutott, a többiek is alig várják, hogy végre megszabaduljanak Basescutól. – Én csináltam belőle elnököt, én rúgom ki! – hangoztatta Tudor utalva arra, hogy az elnökválasztások alkalmával az NRP a D.A. Szövetség jelöltjének támogatására bíztatta szavazóit. Az NRP elnöke bemutatta a sajtónak azt a két személyt, akiknek állítólag módjukban áll felfedni az államfő valós múltját. Az egyik Dobre Boros, a testőrség egykori vezetője, és Petrica Gheorgiu, mindketten a tengerészeti főiskolán Basescu évfolyamtársai voltak. Tudor szerint ők ketten be tudják bizonyítani, hogy Basescu besúgó és bűnöző egyszemélyben. A Traian Basescu testi épségéért felelős biztonsági szolgálat (SPP) volt aligazgatója, Dobre Boros szerint az elnök gyakran hozta kényelmetlen helyzetbe a biztonsági szolgálat alkalmazottait. Állítása szerint az elnök tavaly március-április folyamán két ízben is átugrotta a Cotroceni palota kerítését, így „rázva le” testőreit. Boros kijelentését azonnal cáfolta az elnöki hivatal. /Tudor: legkésőbb októberig megszabadulunk Basescutól! NRP-kísérlet az elnök tisztségéből való felfüggesztésére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2006. augusztus 28.
Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Párt (PIN) alelnöke a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS) „szerzett” dokumentumokat mutatott be a sajtónak, amelyek bizonyítják, hogy Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt /PRM/ elnöke 1989 előtt politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. A bemutatott dokumentum Aron Bordea szekus vezérőrnagy jelentése Vadim Tudor és Mihai Bandac festőművész találkozójáról. A politikus a sajtó rendelkezésére bocsátotta azt az 1983. februári keltezésű levelet is, amelyet Corneliu Vadim Tudor Nicolae Ceausescunak írt. Ebben egyebek közt hűségéről biztosítja az ország teljhatalmú urát. „Fiúi tisztelettel, Vadim Tudor” – zárul a levél. A PRM elnöke azonnal reagált a vádakra és bejelentette, az „elhangzott képtelenségekért” bepereli Lavina Sandrut, és 20 milliárd lejes erkölcsi jóvátételt kér. A politikus Cosmin Gusát, a PIN elnökét és Mircea Dinescut, a CNSAS tagját sejti a támadás hátterében. Szerinte Gusa és Dinescu kétségbeestek amiatt, hogy a Külügyi Hírszerző Szolgálattól (SIE) az átvilágító testülethez jutott iratok szerint Vadim Tudor határozottan elutasította az együttműködést a Szekuritátéval. Mircea Dinescu szerint az ügyészségnek eljárást kell indítania a PRM elnöke ellen, aki korábban kijelentette: „engedjétek hozzám jönni a szekusokat”. /Cs. P. T.: Lavinia Sandru: Vadim besúgó volt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2006. augusztus 29.
Augusztus 29-én folytatódhat a kisebbségi törvény vitája a képviselőház bizottságaiban. A szaktestületek tagjai viszont már előre leszögezték, aligha gyűl össze a határozatképes jelenlét. A tanügyi bizottság elnöke, Olguta Vasilescu nagy-románia párti képviselő szerint a vita elmarad, mert az emberjogvédelmi bizottság nem hívta össze tagjait, a tanügyi bizottságot pedig addig nem hívják össze, amíg az előbbi nem tart ülést. Vasilescu szerint már senkit sem érdekel a jogszabály, mivel az RMDSZ azt szeretné, ha helyette sürgősségi rendeletet fogadna el a kabinet. A román politikum elvárja, hogy a magyarságnak ne legyen képviselete a bukaresti kormányban – nyilatkozta Albert Álmos, az RMDSZ alsóháromszéki területi szervezetének elnöke. Albert szerint az alternatíva az, hogy az RMDSZ-en kívüli képviselet mehet panaszkodni az európai uniós intézményekhez. /Bukhat a kisebbségi törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./