Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Partidul România Mare – PRM
1437 tétel
2006. március 8.
Március 7-én kellett volna megkezdődnie a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitájának a három bizottság együttes ülésén. A parlamenti ülés elhúzódása miatt a képviselők többsége nem érkezett meg időben, ezért Lia Olguta Vasilescu, az oktatási bizottság Nagy-Románia párti (PRM) vezetője tíz perc után újra elnapolta a vitát. Varga Attila, a képviselőház emberjogi bizottságának alelnöke szerint ebben rosszindulat, szándékosság volt, a PRM-s bizottsági elnök asszony eddig is minden ürügyet megragadott arra, hogy húzza-halassza a törvénytervezet vitáját. A Pro Europa Liga aggodalmának adott hangot a román politikai életben tapasztalt nacionalista fordulatok miatt. A civil társadalom nevében a szervezet kéri a politikusoktól és a sajtótól, emelje föl hangját a Románia uniós csatlakozását is veszélyeztető, „párthatárokon túlmutató nacionalista koalíció” ellen. /Béres Katalin: Újra „jegelték” a kisebbségi törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2006. március 8.
Alig egy évvel Románia európai uniós csatlakozása előtt, egy pártokon átnyúló nacionalista koalíció jött létre, amelyben az olyan szélsőséges pártokkal, mint a Nagy-Románia Párt (PRM), a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) és az Új Generáció Pártja (PNG) fújnak egy hangot – nyilatkozta sajtótájékoztatón Smaranda Enache, a Pro Európa Liga (PEL) társelnöke. Ismét előkerült a „magyar kártya”, arról akarják meggyőzni a választópolgárokat, hogy az országot a széthullás veszélye fenyegeti. Azt állítják, hogy sehol Európában nem védik a kisebbségeket, hogy az Európai Unióban ismeretlen fogalom az egyetemi, kulturális és területi autonómia, elhallgatva az EU alapvető értékeit, közöttük az emberi jogokat és szabadságjogokat, illetve a nemzeti közösségek védelmét. Smaranda Enache kijelentette, hogy a magyarokat jog szerint megilleti egy állami magyar tannyelvű egyetem létrehozása. Nyílt titok, jelentette ki, hogy a nacionalista körök rendszeresen akadályozzák a görög katolikus egyháztól, a zsidó közösségektől, a római katolikus, a lutheránus, az evangélikus egyháztól, és más kisebbségi közösségektől elkobzott javak visszaszolgáltatását. Azért, hogy március 15-én Székelyudvarhelyen népgyűlést szerveznek, a román hatóságok a felelősek, mert évtizedeken át visszautasították, hogy lényegi tárgyalást folytassanak a magyar kisebbséggel. /Mózes Edith: Smaranda Enache: Ismét előkerült a „magyar kártya”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./
2006. március 9.
Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője és Virgil Ardelean, a Belügyi Elhárítás főnöke március 8-án nem jelent meg a képviselőház védelmi, közrend és nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amelyen a március 15-i székelyudvarhelyi székely nagygyűlésről és a Nagy-Románia Párt (PRM) ellenakciójáról tárgyaltak. „Szerintem a két tisztségviselő utasítást kapott arra, hogy ne jelenjen meg” – értékelte Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, a szakbizottság tagja. Ha ugyanis hivatalos meghallgatásra kerül sor, többek között az RMDSZ-képviselő jelenlétében, akkor semmiféle negatív jelzéssel nem hozakodhatnak elő a székelyudvarhelyi találkozót tekintve.” A SRI-igazgató hivatalos levelében azt közölte, hogy megbízatásából adódóan külföldön tartózkodik, ezért nem lehet jelen a bizottság ülésén. Nem hivatalos hírek szerint azonban Radu Timofte azért nem jött el, mert nem tartotta kötelességének a bizottság előtt megjelenni. Virgil Ardelean szintén levelet küldött maga helyett. Csapó József SZNT-elnök nyílt levélben kérte fel az egyházi főméltóságokat, szolgálatuk eszközeivel segítsék a nagygyűlést. Gheorghe Funar PRM-s szenátor az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta, a párt udvarhelyi ellenmozgalmára továbbra is legalább százezer románt várnak. „Nincs szükségünk engedélyre, mert ez nem tüntetés. A románoknak az alkotmány értelmében joguk van a szabad mozgáshoz és gyülekezéshez” – érvelt Funar. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke március 8-án kiállt a székely nagygyűlés mellett. Szép Gyula, az RMDSZ művelődésügyi alelnöke arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ országszerte megünnepli március 15-ét, Székelyudvarhelyen azonban nem szervez a SZNT megmozdulásával párhuzamos rendezvényt. Marosvásárhelyen a megyei rendőrség nemzetbiztonságot veszélyeztető okokra hivatkozva összeszedte a sajtóbódékból az Európai Idő sepsiszentgyörgyi hetilap február 26-i számának összes példányát. A rendőrök jegyzőkönyvet is készítettek, arra hivatkozva, hogy a lap a Székelyföld autonómiájára vonatkozó kiáltványt tett közzé, melyet a március 15-i székelyudvarhelyi székely népgyűlés fogad el. „Nem egy tényleges elkobzásról van szó, csak egy megelőző begyűjtésről, a Büntető Törvénykönyv 166. paragrafusának értelmében” – nyilatkozta Vasile Cabulea Maros megyei rendőrfőkapitány. Az ügyben az Európai Idő szerkesztősége nemzetközi jogvédő szervezetekhez fordul, mivel Mit kíván a Székely Nemzet? – A székelyek 12 pontja című cikkről egyértelművé tették: ez csak egy „lehetséges kiáltvány”, és nem az SZNT-től származik. /Béres Katakin, Gujdár Gabriella: Hallgat a Szolgálat, elhallgattatták az Európai Időt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2006. március 9.
Székelyudvarhelyen nyoma sincs a feszültségnek március idusának eseményeit miatt. A hagyományossá vált márciusi ünnepségekkel ,,egybekötött” főtéri nagygyűlés székely nemzetgyűléssé való avanzsálását a város függetlenként megválasztott polgármestere, Szász Jenő támogatja és engedélyezi, de megtagadná, hogy ugyanazon a helyszínen a Nagy-Románia Párt és külön az RMDSZ hívei is megtartsák a maguk emlékünnepségét. Ennek kapcsán nyilatkozatháború alakult ki Udvarhelyen. Az udvarhelyi RMDSZ-es tanácstagok követelték, hogy rendkívüli tanácsülés döntsön a kérdésben, s ne önhatalmúlag intézkedjék a polgármester.  A helyi nyilatkozatháborút egyrészről a polgármester, másrészről Verestóy Attila, az RMDSZ udvarhelyszéki elnöke, a szenátus frakcióvezetője ,,vezényelte”, ez mindaddig ártalmatlan torzsalkodásnak tűnt, amíg Székelyudvarhely utcáin meg nem jelentek a város határába telepített hegyivadász egység harci járművei, s el nem csörömpöltek a helyi vasútállomásra. Mi is folyik itt – kérdezték a város lakói. Kiderült hogy a felújításra ítélt tankokat éppen elviszik Udvarhelyről. Ezután jött a Vadim-féle, a százezres ,,hazafias” román Udvarhelyre tervezett látogatásáról szóló bejelentés. Megszólalt az államelnök is megszólalt, mondván: ,,provokációra nem lehet provokációval válaszolni”. Vadimék mifajta ,,provokációra” válaszolnának?! – kérdezte Magyari Lajos. Mindettől függetlenül az erdélyi magyar egység helyreállítása nélkül nem megyünk semmire, tette hozzá. /Magyari Lajos: Udvarhelyen különben csend van. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./
2006. március 10.
Három autóbusznyi emberrel készül Székelyudvar­helyre Gica Agrigoroaie, a Nagy-Románia Párt Kovászna megyei szervezetének elnöke, hacsak Traian Basescu államelnök addig határozottan fel nem lép. Szokásához híven kikelt az RMDSZ, az MPSZ és az SZNT ellen, majd szidta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt és pártját, szemükre vetette, hogy magyar prefektusokat neveztek ki, támogatják az RMDSZ érdekeit.  Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára, mintegy reagálva Szász Jenő kijelentésére, hogy nem engedélyezi az ellentüntetést, kijelentette: nekik nincs szükségük engedélyre, az alkotmány értelmében joguk van a szabad mozgáshoz és gyülekezéshez. /(s): Szentgyörgyről is készülnek a nagyromániások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2006. március 11.
Traian Basescu elnök Bukarestbe kérette Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert, hogy személyesen tájékozódjék a március 15-i székely nagygyűlésről. Egyes hírek szerint Basescu előzőleg a belügy- és az igazságügyi miniszterrel, valamint a titkosszolgálatok vezetőivel tárgyalt. Székelyudvarhelyen zavartalanul zajlik majd le a március 15- i székely nagygyűlés – biztosította március 10-én Bukarestben Szász Basescut. Szász meghívta Basescut a március 15-ei ünnepségre, az államfő elfogadta a meghívást, de jelezte: ha nem is tudna elmenni éppen március 15-én, egy későbbi időpontban megteszi látogatását. Szász sérelmezte, hogy az MPSZ választásokon való részvételét megakadályozták 2004-ben és kérte az államfőt, hogy legyen tekintettel a választási törvény módosításának szükségességére. Elmondta: nem számít provokációra, incidensre, Corneliu Vadim Tudor fenyegetésének nem hisz. Sófalvi László, az RMDSZ helyi szervezetének vezetője szerint semmi értelme annak, hogy Basescu megjelenjen Székelyudvarhelyen. Hargita megye prefektusa, Constantin Strujan úgy nyilatkozott: nem lesznek incidensek, a szervezők ugyanis egyeztettek a csendőrséggel és rendőrséggel. C.V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke kijelentette, neki és híveinek nincs szükségük engedélyre, hogy saját hazájában oda utazzon „sétálni”, ahova akar. /Basescu Bukarestbe kérette Szász Jenőt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2006. március 13.
A Székely Nagygyűlés betiltását kéri a Nagy-Románia Párt, ha ez nem történik meg, legalább százezer román utazik Székelyudvarhelyre – jelentette be Gheorghe Funar március 11-én Sepsiszentgyörgyön. Tájékozódni, szervezkedni érkezett Hargita és Kovászna megyébe, elkísérte kollégája, a brassói, nagy-romániás Nicolae Iorga szenátor. Funar és kollégája gyűlölettől fröcsögő, Románia területi egységét féltő, aberrációkkal fűszerezett felszólalásukban összeesküvés-elméletet ismertettek. ,,Magyarország és az RMDSZ áll az akció hátterében, az autonómia kikiáltása első lépés, Székelyföldet szeretnék kiszakítani Románia szívéből” – hangsúlyozta Gheorghe Funar. Iorga szerint az RMDSZ és az MPSZ vezetőségében van néhány ,,elmeháborodott”, akik a kis lépések politikája mögé bújva aláássák az állam egységét. Hozzáfűzte, Corneliu Vadim Tudor pártelnök állandó kapcsolatban áll az államfővel, és keresik a megoldást, hogy ,,megmentsék az ország területi egységét”. Funar leszögezte, ügyészségi feljelentést tettek a nagygyűlés szervezői ellen. A NRP-s szenátorok találkoztak a Kovászna megyei románok képviselőivel, támogatást, védelmet ígértek nekik, Funar távozásakor külön gratulált az itt élő román újságíróknak ,,hősies helytállásukért”. /Farkas Réka: A Székely Nagygyűlés ­betiltását kérik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./
2006. március 13.
A március 15-i megemlékezések mögött félkatonai szervezkedés húzódik meg – olvasható a bukaresti Ziua március 9-i számában, továbbá: A négy-ötezer fős Legion Siculis különítményt Budapesten Révész Tibor, Sepsiszentgyörgyről áttelepült belügyi munkatárs szervezte meg és irányítja kiképzését, hogy a határokon túl is bármikor bevethető legyen. Terhelő bizonyítékként a lap közölte Révész Tibornak az 1997. évi országos cselgáncsbajnokságon szerzett diplomáját. A román nemzetállam megcsonkítására készülő magyar rohamosztagok „leleplezése” tizenhat éve szakadatlanul folyik. A Romania Mare 1990. november 9-én közölte: „Több romániai magyar nemzetiségű ifjú Budapesten tanulja a hírszerzést, diverziós tevékenységet. Itthon az RMDSZ képez ki rohamosztagokat az erdélyi románság elűzésére.” Szervezett kampány indult, ezt bizonyította a folytatás. A Romanul című, néhai hetilap 1991. május 27-én közölte: „Magyarországon külföldi bevetések céljára szervezett kommandók állnak készenlétben. Tagjaik budapesti, bicskei, mohácsi, békéscsabai kiképzőtáborokban tanulják a közelharc technikáját. Főhadiszállásukat a budapesti Keleti téren rendezték be, legjobb harcosaikat 1989 decemberében innen küldték Temesvárra zavargáskeltés céljából.” Romanul, 1991. szeptember 16.: Radu Ceontea marosvásárhelyi szenátor politikai nyilatkozatából: Erdély magyarsága készül Hargita és Kovászna autonómiájának kikiáltására, ezért a magyarországi Keret helységben karateoktatás folyik. – Romanul, 1991. december 15.: „Magyarország újraélesztette nemzeti gárdáit. A Honvédelmi Minisztérium képviselője az avatóünnepségen kijelentette, rendkívüli eseményekre kell felkészülni. Talán katonai akcióra Románia ellen?” Romania Mare, 1995. november 3.: Corneliu Vadim Tudor szenátor, a lap főszerkesztője, a Nagy-Románia Párt elnöke írja: „Az RMDSZ rohamosztagai Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatást folytatnak, de én keresztülhúzom bárki számítását, aki Románia megcsonkítására törekszik.” – Gheorghe Funar (akkor még a PUNR elnöke és Kolozsvár polgármestere) 1995. november 13-án nyílt levelet intézett a Nagy-Románia Párthoz, ebben említi: „Kértem Ion Iliescu elnököt, utasítsa a főügyészséget, hogy vizsgálja ki Magyarország kormányának és parlamentjének hargitai és kovásznai tevékenységét, úgyszintén Erdélyben kobozza el a magyar különítmények fegyvereit és robbanóanyagait.” Ziua, 1996. március 18.: Ioan Gavra képviselő, a PUNR alelnöke szerint március 15. elmúltával is fennáll a veszély, hogy az RMDSZ fegyveres különítményei bevetésre kerüljenek Erdélyben. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ cáfolta, hogy a magyarságnak félkatonai szervezetei működnének az országban. – Evenimentul Zilei, 1997. október 14.: Hargita és Kovászna megyében a magyarok rohamosztagokat szerveztek. Kiképzőtáboraik működnek Zetelakán, Maroshévizen, Csíkmadarason, Sikaszóban, a Libán-tetőn. Zsögödfürdőn ötezer kutyát idomítanak bevetésre. C. V. Tudor sajtóértekezlete 2001. október 11-én, az 1956-os forradalom közelgő évfordulója alkalmából: az RMDSZ terrorista alakulatai az év végére nagyszabású akciókat terveznek. Romania Mare, 2006. március 3.: Fogjunk fegyvert, és vegyük célba: a magyar irredentizmus március 15-re páratlan provokációt készít elő! Államot az államban! /Barabás István: Puskaporos fantáziák. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2006. március 14.
Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke március 13-án a szenátusban közölte: lefújta a székelyudvarhelyi nagy-romániás akciót. Kifejtette: beszélt Vasile Blaga belügyminiszterrel és Radu Timofte SRI-igazgatóval, akik megnyugtatták, hogy március 15-én nem kiáltják ki Székelyföld autonómiáját, és hogy a hatóságok urai az ottani helyzetnek. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közölte: gondoskodott arról, hogy március 15-én a hatóságok képesek legyenek megvédelmezni az alkotmányt és a törvényeket. Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette: pártja képviselői is Székelyudvarhelyre mennek március 15-én, amennyiben ott „súlyos” dolgok történnének. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke így jellemezte a székelyudvarhelyi nagygyűlést: „sok hűhó semmiért”. Az autonómiáért nem hangzatos szólamokkal kell küzdeni. A RMDSZ elnöke egyébként nem tart az NRP által meghirdetett ellentüntetéstől. Az RMDSZ Kézdivásárhelyen rendezi központi ünnepségét. /C. V. Tudorék nem mennek Székelyudvarhelyre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
2006. március 18.
A Konzervatív Párt (KP) március 19-én Gyulafehérvárott ellentüntetést szervez, mintegy válaszképpen a március 15-i székelyudvarhelyi nagygyűlésre. Legalább ezer résztvevőt várnak. A székelyudvarhelyi eseményekről Petru Calian képviselő úgy vélekedett, hogy az RMDSZ jól megszervezett stratégiát dolgozott ki erre vonatkozólag, mivel „bombaüzeneteivel” Erdély vonzásközpontjaira összpontosított. – Azt az „RMDSZ-beli bandát”, aki ilyenképpen zavarja az embereket, teljesen el kell hallgattatni, mivel megengedhetetlen állapotot idéztek elő. Nem fogadjuk el, hogy egy RMDSZ-vezető kioktasson bennünket és követelje, hogy a románok tanuljanak meg magyarul, mivel Romániában a román a hivatalos nyelv – folytatta Calian. A gyulafehérvári tüntetésnek az a célja, hogy figyelmeztesse az „RMDSZ-beli bandát” – zárta beszédét a KP képviselője. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára azt nyilatkozta: az NRP törvénytervezetet kezdeményez, amely betiltaná az olyan nyilvános rendezvényeket, amelyek célja az etnikai alapon biztosított területi autonómia eszméinek hirdetése. – Március 15. a világ magyarságának állítólagos ünnepe, különben nincs tudomásom arról, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, ahol több mint két millió magyar él, Kanadában, vagy Franciaországban ünnepségeket rendeztek volna e nap tiszteletére. Nem szabad engedélyezni egy székely nagygyűlés megtartását, ahol a székelyek kifejezik autonómiaigényüket, mondta Funar. /Székely-ellentüntetést szervez a „Konzervatív-Nagy-Románia Párt”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2006. március 23.
Kormányválságot idézhet elő Adrian Nastase képviselőtársaival együtt, ha úgy döntenek, a Konzervatív Pártba iratkoznak be. A sajtó egyelőre kilenc személyt emlegetett, hogy Dan Voiculescu pártjába iratkoznának. Ezek után a D. A. Szövetség kénytelen lesz szakítani konzervatív koalíciós partnerével, amely az ellenzékbe sodródva a meggyengült Szociáldemokrata Párttal és a Nagy-Románia Párttal együtt többséget alkothatna a képviselőházban is. A mérleg nyelve 163–156 arányban az ellenzék javára billenhet. /Sz. K.: Kormányválság előtt az ország? Előrehozott választásokat idézhet elő Nastase esetleges távozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2006. március 24.
Március 23-án a parlament két háza együttes ülésen elfogadták a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) új összetételét. Ezt követően a testület tagjai a parlament előtt letették az esküt. Mandátumuk hat évre szól. A Nagy-Románia Párt (NRP) az elején bojkottálni próbálta az ülést. Csendes László, az RMDSZ jelöltje elmondta: az elnök személyéről a testület első ülésén döntenek majd. Constantin Ticu Dumitrescu, a szekustörvény megalkotója kijelentette: amennyiben őt bízzák meg az elnöki tisztség betöltésével, fő célja lesz a testület és a titkosszolgálatok közötti kapcsolat megváltoztatása. Csendes László legfőbb feladatuknak azt tartja, hogy mielőbb vegyék át a különböző minisztériumok birtokában lévő dossziékat. Tájékoztatása szerint mostanáig a hadügy semmit, a külügy pedig csak nagyon kevés iratcsomót adott át, s a Román Hírszerző Szolgálatnál (SRI) is még vannak anyagok. A CNSAS-t 1999-ben hozták létre. /P. A. M.: Megújult a Szekuritáté irattárát tanulmányozó bizottság. Csendes: mielőbb át kell venni a minisztériumoktól a szekus dossziékat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2006. március 24.
Marosvásárhelyen az érvényes tanácsi határozat ellenére sem került még vissza az utcanévtábla a Kossuth (Calarasilor) utcára. Az ügyben közigazgatási per zajlik. Kerekes Károly – a helyi tanács felkérésére – védőügyvédként képviseli a helyhatóságot a Kossuth utca nevének visszaállítása kapcsán indított perekben. Az Avram Iancu Kulturális és Hazafias Egyesület, a Nagy-Románia Párt és a Vatra Romaneasca Egyesület nyújtott be keresetet az utcanév visszaállítása ellen. A nemzetállamban – az ő értelmezésükben – semmilyen más nevet nem lehet adni tereknek, utcáknak, intézményeknek csak román nyelvűeket. /Bögözi Attila: Kossuth utca – csak papíron. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2006. március 27.
A véres marosvásárhelyi események visszhangja, idézetek. Adevarul, 1990. március 22.: Romulus Vulpescu író az év március 18-án kelt nyílt leveléből: „Holmi agresszív, idegen csoportok élnek közöttünk, amelyek hihetetlen arcátlansággal akarnak bennünket ököllel, bottal, sarlóval és kalapáccsal letiporni, hogy a nyakunkba varrják magukat. Hirdetik az irredentizmust, a területi annektálást, a polgárháborút, uszítanak a románok ellen. Ünnepelni akarják Erdély meggyalázását (Kossuth!), de mi tudjuk, hogy Hargita és Kovászna megyében kik vágják el sarlóval a román paraszt nyakát: a határon túli és a határon belüli magyarok.” – Viata Armatei, 1990/4.: Mi történt Marosvásárhelyen? Románokat, akik békésen tüntettek, énekeltek, az RMDSZ székházából váratlanul téglákkal, üvegekkel, kövekkel kezdték dobálni. Vérszemet kaptak, mert a román állam egész történelme folyamán a sovén agitáció, a románellenes uszítás, az erőszak módszereit használták. Magyarország legutóbb, márciusban, Marosvásárhelyre segélyszállítmánynak álcázott túróshordókban pisztolyokat szállított az itteni magyaroknak, hogy a szuverén nemzetállam ellen támadjanak. Semmi sem változott e nomád törzsek felfogásában, amióta megtelepedtek Pannóniában. – Est-Vest, 1990/9.: A románok jól ismerik Magyarországot, mert eddig kétszer foglalták el; ha tovább feszítik a húrt, reggel elindulunk, és este a Balatonban mossuk le a verejtékünket. Mi befogadtuk a magyarokat, mint bérlőket, és cserében meggyalázzák templomainkat, sírjainkat, külön iskolákat nyitnak maguknak, az intézményekre Horthy nyelvén tesznek ki feliratokat, mindezt Budapest utasítására. A magyar albérlőket nem Erdélyből, nem Európából, hanem a földkerekségről kellene száműzni. – Romania Mare, 1995. november 3.: Ha a Vatra Romaneasca nem lett volna, a magyarok ma csárdást táncolnának Erdély holttestén, mert nem volt elég nekik, hogy 1990 márciusában meglincselték a románokat, hanem az országot is meg akarták csonkítani. – Hírügynökségi jelentések, 2005. március 25.: Ion Iliescu, volt államelnök, marosvásárhelyi sajtóértekezletén kijelentette: „Nem csoda, ami 1990 márciusában Marosvásárhelyen történt, mert a magyarok agresszív szellemben ünnepelték meg március 15-ét, azonnal külön magyar iskolákat akartak létesíteni. A románság megrémült...” – Tricolorul, a Nagy-Románia Párt napilapja, 2005. március 18.: 1990. március 15-én Marosvásárhelyen 15 ezer magyar szállta meg a város intézményeit, majd elindultak a kaszárnyák felé, könnyű kitalálni, milyen céllal. Megtudták a görgény-völgyi parasztok, és bementek a városba megfékezni a magyar irredentizmust, de itt a magyarok fejszével, vasvillával fogadták őket. A románok a 896. évtől adnak szállást Attila hordáinak, miután Ázsia végéből e tájakra érkeztek. Mi lett volna Erdély sorsa, ha a Vatra Romaneasca 1990 márciusában nem szegül szembe a magyar próbálkozással? Az RMDSZ ma mégis követelésekkel zsarolja a kormányt. /Barabás István: A fekete március visszhangjai. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2006. március 29.
Meglepetésre Corneliu Turianu egykori bírát választották meg március 28-án a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnökének. Constantin Ticu Dumitrescu, a szekustörvény kezdeményezője bejelentette, nem kíván egyszerű tagja lenni a testületnek, és visszalépett. Példáját követte a bizottság frissen megválasztott alelnöke, Dan Lazea is. A bizottság elnökére vonatkozó koalíciós egyezséget a Demokrata Párt rúgta fel. A testület titkára Constantin Buchet lesz, akit a Nagy-Románia Párt (NRP) jelölt, és aki hat szavazattal győzte le ellenjelöltjét, Csendes Lászlót, akit az RMDSZ delegált a testületbe. Az ülés után Ticu Dumitrescu elmondta, előre megtervezett „aknamunkának” az eredménye ez, politikai vonalon akadályozták meg, hogy a testület elnöke legyen. „A titkosszolgálatok pánikba estek, amikor megtudták, hogy én kerülhetek az átvilágító bizottság élére”, mondotta. Hozzátette: „Mindez azt bizonyítja, hogy tulajdonképpen senki, a jelenlegi hatalom sem akarja leleplezni a volt szekusokat”. /Papp Annamária: Meglepetés az átvilágító bizottságban. Turianut választották Dumitrescu helyett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2006. március 29.
Március 28-án a Nagy-Románia Párt megtámadta a parlament két háza jogi bizottságainak azt a döntését, hogy Frunda György szenátor nem vonható felelősségre amiatt a nyilatkozata miatt, amely szerint az Európa Tanácsban nem Romániát, hanem azt a szervezetet, illetve azt a nemzeti közösséget képviseli, amely szavazatával a törvényhozásba küldte. A közelmúltban a román nacionalista pártok, velük a kormánykoalícióban szövetséges Demokrata Párt is össztüzet zúdítottak az RMDSZ szenátorra annak kapcsán, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kétharmados többséggel elfogadta a nemzetről szóló jelentését. Ebben a jelentésben szerintük Frunda György merényletet követett el az egységes, oszthatatlan nemzetállam ellen. Emiatt a szenátor szankcionálását és az ET- küldöttség vezetői tisztségéből való leváltását követelték. A szenátort két héttel ezelőtt a parlament két házának jogi bizottságai elé citálták, hogy magyarázza meg, hogyan képzeli a kijelentését. A meghallgatás nyomán a jogi bizottságok úgy döntöttek, hogy nem történt alkotmánysértés, és hogy Frunda Györgyöt nem kell leváltani a román delegáció éléről. Ezt a döntést támadta meg a Nagy-Románia Párt. Frunda György elmondta, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke is tett már nyilatkozatot az ügyben, hangsúlyozva, hogy Frunda György nem vonható felelősségre a véleménye miatt. /(mózes): Újabb PRM-támadás Frunda György ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./
2006. március 30.
Március 29-én a Nagy-Románia Párt megtámadta a parlament két háza jogi bizottságainak azt a döntését, hogy Frunda György szenátor nem vonható felelősségre ama nyilatkozata miatt, ami szerint az Európa Tanácsban nem Romániát, hanem azt a szervezetet, illetve azt a nemzeti közösséget képviseli, amely szavazatával a törvényhozásba küldte, írta Ziua című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./
2006. március 30.
Március 29-én a szenátus jogi és emberjogi bizottsága elfogadta az átvilágítási törvénytervezetről szóló jelentést, a szociáldemokraták és nagy-romániások tartózkodása ellenére. Az elfogadott módosító indítvány szerint Traian Basescu és Theodor Stolojan is a törvény hatálya alá esik. A törvénytervezet értelmében mindenkit, aki jelenleg köztisztséget tölt be, ellenőrizni kell. /P. A. M.: Pozitív jelentés az átvilágítási törvényről. Basescu és Stolojan is érintett? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
2006. április 4.
Tordán a márciusi tanácsülés nyugodt hangnemben zajlott. A Nagy-Románia Párt képviselője, Anca Doru sajnálatát és őszinte együttérzését fejezte ki az elhunyt Kiss László unitárius lelkipásztor családjának és a tordai magyar közösségnek. A februári ülésen ugyanis Doru nyomdafestéket nem tűrő szavakat intézett RMDSZ-es kollégáihoz. A tanácsülést követően minősíthetetlen módon beszélt Kiss Lászlóval, aki a heves szóváltást követően tragikus hirtelenséggel elhunyt. A magyar iskola ügyéről nem esett szó, a látszólagos nyugalom ellenére, a tanácsosok között továbbra is igen nagy a feszültség. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Tanácsülés a színlelt harmónia jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2006. április 11.
Egyetlen szavazattöbbséggel elfogadták az átvilágítási törvény tervezetét a szenátusban, amely tíz évre megtiltja köztisztségek viselését azoknak, akik tagjai voltak a kommunista hatalmi struktúrának. A Nagy-Románia Párt (PRM) frakciójának tagjai egyöntetűen elutasították a jogszabályt, a szociáldemokraták (PSD) többsége szintén elvetette. /Cs. P. T.: „Átment” az átvilágítás a szenátusi szavazáson= Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2006. április 11.
1945-ben az ellenséges vagyon elnevezést kiterjesztették a háború alatt és után Magyarországra vagy más államokba elmenekült, tehát Románia határain kívülre került magyar és német nemzetiségű román állampolgárok tulajdonára is. Létrehozták az ellenséges vagyont kezelő pénztárt, a CASBI-t. Az ingóságokról és ingatlanokról készítettek egy leltárt, s ebben a magánépületek mellett bankokat, üzemeket, gyárakat, szövetkezeteket, magyar érdekeltségeket szerepeltettek. A párizsi békeszerződés hatályon kívül helyezte ezt a törvényt és előírta a vagyonok visszaszolgáltatását tulajdonosaiknak. Ez csak részlegesen történt meg, a CASBI felszámolása után nagyon sok vagyon maradt továbbra is az állam vagy más szervezetek kezelésében. Ez bújtatott államosítás volt. Puskás Zoltán szenátor tervezetet nyújtott be arról, hogy minden CASBI kezelte vagyont szolgáltassanak vissza a jog szerinti tulajdonosnak, vagy ha ez ma már nem lehetséges, akkor fizessenek érte kártérítést. Hallgatólagos elfogadással a szenátuson sikerült átvinni a törvénytervezetet. Azután átkerült a képviselőházba, de itt Puskás Zoltán szenátor leállíttatta, elhalasztatta a tárgyalását. Marosvásárhelyen ugyanis az erdészek elkezdtek a CASBI-vagyonok visszaadása ellen tiltakozni. Többen a Nagy-Románia Párthoz és más román pártokhoz fordultak, a törvényhozásban olyan hangulat keletkezett, amely a törvénytervezet elutasítását hozta volna. Ezért kérte a szenátor a megtárgyalás elhalasztását. A kormány sem helyesli a CASBI-vagyonok visszaadását. Puskás szerint azért, mert azt hiszik, hogy háborús bűnösök vagyonáról lenne szó. Ez nem igaz. Mindennek semmi köze a Gozsdu-vagyonhoz. A Gozsdu alapítványt két állam közötti megállapodás szabályozza, a CASBI-vagyon pedig a Románia határain kívülre menekültek magántulajdona, amelyet az állam csak kezelésre vett át. /Puskás Zoltán Bálint háromszéki szenátor szerint: A CASBI-vagyon visszajár! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 11./
2006. április 15.
Maros megyében a megyei koalíció nem működik, hangzott el az RMDSZ sajtótájékoztatójának. Jelen volt Kelemen Atilla megyei elnök is. A megyei tanfelügyelőségen feszült hangulat alakult ki. A főtanfelügyelő minden egyes alkalommal átlépi az igazgatótanácsok határozatait, egyenesen a minisztériumból hozza az igazgatótanácsok határozatait megsemmisítő döntéseket. Hat marosvásárhelyi líceum, közöttük a Bolyai, vagy a Papiu, a megyében 19 líceum igazgatóját fenyegeti leváltás, mondvacsinált okok miatt. Kelemen Atilla megkereste a szakminisztert és kérte, próbálják meg Maros megyében „helyre tenni” a dolgokat. Az RMDSZ egy főtanfelügyelő-helyettesi posztot szeretett volna elérni, de ez nem sikerült. Marosvásárhelyen a Kossuth Lajos utca ügyében már korábban román nacionalista szervezetek beperelték a városi tanácsot, újabb fejlemény, hogy Sita Ioan PRM-s városi tanácsos a kollégáit, az RMDSZ- frakciót, Doru Opriscant és Claudiu Maiort is pereli. /Mózes Edith: Nem működik a megyei koalíció. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./
2006. április 20.
Április 16-án Görgényszentimrén a demokráciának kellett volna helyrehoznia azt, amit egyetlen tollvonással diktatórikusan szüntettek meg: a többségében magyarok lakta Görgényüvegcsűr leválásáról és önálló községgé alakulásáról kellett szavaznia a tíz faluból álló település több mint ötezer lakosának. Üvegcsűr a hatvanas években veszítette el függetlenségét. Szavazni mindössze 1.334-en mentek el, akik közül 347-en a különválás ellen voksoltak, a többi szavazat pedig alig több mint a fele volt a szükségesnek. A különválás ellen agitáló Nagy-Románia Párt győzelemként könyvelte el a referendum eredményét. /Bodolai Gyöngyi: Visszaköszön a diktatúra. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./
2006. április 22.
Váratlan eltűnése óta április 21-én először nyilatkozott a sajtónak Dan Lazea, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) volt demokrata párti alelnöke. Leszögezte, hogy nem tűnt el. Bukarest és Temesvár között ingázik. Az átvilágító bizottságban történt botrányos szavazás után Lazea tiltakozásképpen benyújtotta lemondását, mivel nem Constantin Ticu Dumitrescu, hanem Corneliu Turianu lett a testület elnöke. Ezt követően a fiatalember váratlanul eltűnt, kollégái közül pedig néhányan azt állították: nyomás alatt szavazott. A Cotidianul című lap szerint az interjúkészítés során érezhető volt, hogy Lazeára még mindig nyomás nehezedik. „Elsősorban olyan személyek szükségesek a bizottságba, akik le akarják leplezni az egykori Szekuritátét. A Szociáldemokrata Párt, a Nagy-Románia Párt és az RMDSZ megtartották azokat az embereket, akik még Onisoru idejében kerültek a testületbe. Másfél év alatt egyszer sem fordult elő, hogy Csendessel egyet értsünk. Ő csak Vadimot mocskolta”– mondta a volt alelnök. Csendes László, az átvilágító bizottság tagja nem kívánja kommentálni Lazea kijelentéseit. Szerinte kollégája saját magát buktatta meg, és amit önmagáról el akart mondani, azt tetteivel kifejezte. Lazea nem is tagadta, de nem is erősítette meg azt, hogy bárki is nyomást gyakorolt volna rá. – Megfenyegették és megzsarolták, de ezt csakis a titkosszolgálatok tehették – véli Constantin Ticu Dumitrescu. /P. A. M.: Előkerült az átvilágító bizottság volt alelnöke. Csendes: Lazea saját magát buktatta meg. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2006. május 6.
A koalíciós partnerek megdöbbenésére a demokraták lemondtak a Nép Ügyvédje tisztségről a Szociáldemokrata Párt /SZDP/ javára. Az egyezséget a két párt képviselőházi frakcióvezetője, Cristian Radulescu és Viorel Hrebenciuc írta alá. A képviselőház Állandó Bürójának RMDSZ-es képviselője, Kelemen Hunor úgy nyilatkozott: sem a szövetség, sem a többi koalíciós párt nem fogadják el a DP és az SZDP által aláírt egyezményt. Május 5-én a két ellenzéki párt, az SZDP és az Nagy-Románia Párt NRP együttműködési szerződést írt alá. /Geoana kiegyezett a DP-vel, és megnyerte az NRP támogatását is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
2006. május 6.
Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszternek a Realitatea TV-ben ismét meg kellett magyaráznia Bécsben tett megjegyzését: osztrák üzletemberek úgy jöjjenek Romániába, mintha egy otthoni tartományba akarnának befektetni. Ezt a román sajtó úgy tálalta, hogy Ungureanu eladta az országot Ausztriának, következésképpen hazaáruló, amit az is bizonyít, hogy európai fórumokon kiáll a kisebbségi törvény és a Gozsdu Közalapítvány mellett. Márciusban Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke a külügyminiszter lemondását követelte. Miért támadják ennyire Ungureanut? Válaszként Barabás István idézte a Lettre Internationale román kiadásának 1998/26-os számát, melyben Ungureanu – akkor a iasi-i Tudományegyetem tanára és külügyi államtitkár – tanulmányt közölt a következő címmel: Milyen jövőjük van a jelenkori román történelmi mítoszoknak? Néhány gondolata már merényletnek hathatott a szélsőséges nacionalizmus számára, talán ezért van az iránta tanúsított ellenszenv. Tanulmányában azt írta: „A történelmi mítoszoknak nagyon jól meghatározott helyük van a historiográfiában: olyan formában szabják át a történelmet, hogy a múlt kényelmessé és elviselhetővé váljék, hogy feloldjanak a vétkek alól, megszabadítsanak a lelkiismeret-furdalástól. És ugyancsak a mítoszok segítenek egy nemzetnek megbékülni saját bűneivel. Stephen Fischer Galati professzor 1979-ben a témának szentelt New York-i konferencián tételesen kimondta: a történelmi mitológia arra hivatott, hogy a 19. és 20. század román államának vezetői számára biztosítsa a legitimitást. Ebből a tételből kiindulva, a mítoszok két fajtáját határozta meg úgy, ahogy azok a romantikus román történészek laboratóriumaiban klónozással megszülettek. Kifelé arra hivatottak, hogy igazolják a románok történelmi jogát Besszarábia, Bukovina, az egész Bánát és Dobrudzsa területéhez. Befelé pedig megfigyelhető politikusoknak az a törekvése, hogy érveiket a román nemzet forradalmi és nemzeti hagyományaival támasszák alá. A történelmi jogok ugyanis szerintük az ősöktől (trákok, dákok, dák-rómaiak) származnak, ezért minden területnek, amelyet ők is laktak, Románia határain belül kellene lennie – így született meg az első világháború után Nagy-Románia. Ez a momentum a nemzeti történelem csúcsa, mert föltette a koronát a sok évszázados harcokra, amelyeket a románok szüntelenül vívtak rosszindulatú szomszédaikkal... A román történészek számára a nacionalizmus egyet jelent a nemzeti öntudattal. A román nacionalizmus egész sor mítoszt szült. Ilyen például az a tétel, miszerint a román nacionalizmus gyökerei a dák-római ősökig nyúlnak vissza, hogy Mihai Viteazul nacionalista beállítottságú volt, és hogy tudatosan vallotta a románok jogát Erdélyhez. A román történészek pátosszal beszélnek a múlt nagy személyiségeiről, sokuk számára a román múlt egyet jelent a román öntudattól áthatott elődök életrajzával.” /Barabás István: Balkáni bosszú. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 6./
2006. május 8.
Hosszú ideig az aradi Szabadság-szobor és a Megbékélés parkja adott okot nacionalista megnyilvánulásokra, most egy újabb szobor ötlete borzolja a kedélyeket. Négy civil szervezet egy, a magyar hadsereg tiszteletére Ópáloson, a Román Katona emlékműve mellé felállítandó szobor javaslatával állt elő. Lia Ardelean konzervatív párti képviselő kijelentette: érthetetlennek tartja a javaslatot, mivel a két hadsereg egymás ellen harcolt. A képviselőnő közölte: levelet küldött a miniszterelnöknek és Markó Béla RMDSZ-elnöknek. Előbbitől a javaslat elutasítását, utóbbitól pedig a magyar–román kapcsolatok javítását elkerülését kéri. Az RMDSZ helyi szervezetét nem kereste meg senki az ötlettel. A Nagy-Románia Párt nyilvánosan elítélte a szobor ötletét. /(Sinka): Újabb magyar–román szoborvita. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./
2006. május 9.
Nem írja alá az együttműködési megállapodást a két ellenzéki alakulat. A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak „gentlemen agreement”-et, azaz szóbeli egyezséget köt a Nagy-Románia Párttal (PRM) a parlamenti összefogásról – döntötte el a PSD vezetősége. Az európai szocialisták ellenzik, hogy a PSD az általuk idegengyűlölőnek tartott PRM-vel működjön együtt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) felhatalmazta frakcióit arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a Nagy-Románia Párt (PRM) frakcióival a parlamenti együttműködésről. Cristian Diaconescu a PSD szóvivője közölte, első közös feladatuk annak a bizalmatlansági indítványnak a megfogalmazása lesz, amelyet a PSD és a PRM még a jelenlegi parlamenti ülésszak végéig benyújt. A PRM elnöke, Corneliu Vadim Tudor a múlt héten személyesen tárgyalt Mircea Geoanával az együttműködésről. /Cseke Péter Tamás: A szociáldemokraták nem akarnak írásos egyezséget a nagy-romániásokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2006. május 10.
Visszautasította a képviselőház azt a tervezetet, amely kötelezte volna az RMDSZ-t, hogy politikai pártként jegyeztesse be magát. A kezdeményezők, a Nagy-Románia Párt képviselői azt szerették volna elérni, hogy az alsóház iktassa ki a politikai pártok tevékenységét szabályozó törvény azon cikkelyét, amely előírja, hogy a nemzeti kisebbségek szervezeteinek a választási részvételért enyhébb feltételeket kell teljesíteniük, mint a politikai pártoknak. A tervezetet előzőleg a szenátus is elutasította. /Nem kell párttá alakulnia az RMDSZ-nek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2006. május 11.
Május 16-a után írásos megállapodás születik a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nagy-Románia Párt (PRM) között a parlamenti együttműködésről, olvasható közleményükben, amelyet a két ellenzéki alakulat egy-egy képviselője, Viorel Hrebenciuc, illetve Lucian Bolcas írt alá. /Cseke Péter Tamás: PRM: márpedig papíron szerződünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./