Ha Gigi Becali nem mehet Brüsszelbe, akkor ő sem, jelentette be C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. Ha Európa tudná, hogy miről maradhat le. Gigi Becalit a román igazságszolgáltatás megakadályozza küldetésének teljesítésében, a bíróság nem oldotta fel a Becalira kiszabott mozgáskorlátozást. Ellene ugyanis büntetőeljárás indult. Becali a döntés miatt dühösen támadta az ügyészeket, a bírókat, az államfőt és mindenkit, aki csak eszébe jutott. /Szüszer-Nagy Róbert: Ha itthon maradnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

A legutóbbi két európai parlamenti választás eredményeit összehasonlítva 15 ezer voks tűnt el abból a szavazatszámból, amit két évvel ezelőtt az RMDSZ és a függetlenként induló Tőkés László összegyűjtött a regáti és moldvai megyékben. A 2007-es EP-választásokat követően a Nagy-Románia Párt (PRM) vezetősége bejelentette, hogy a nép ügyvédjéhez fordul, mivel – mint mondták – titokzatos módon megszaporodtak a magyar jelöltek által begyűjtött szavazatok, a 2002-es népszámlálás szerint a Kárpátokon túli megyékben élő magyarok létszámához viszonyítva. Akkor az RMDSZ és Tőkés László együttesen 22 841 szavazatot gyűjtött a regáti és moldvai megyékben. A református püspök győzelmet aratott az interetnikus környezetben köztudottan jól szereplő RMDSZ fölött, és megszerezte a magyar jelöltekre a Kárpátokon túl leadott voksok 65 százalékát, vagyis összesen 14 895 szavazatot gyűjtött. A különbség majdnem 7 ezer volt a felek között, hiszen az RMDSZ a regáti és a moldvai megyékből összesen csak 7946 szavazatot számolhatott össze. A két évvel ezelőtti eredményekhez képest a múlt vasárnapi EP-választáson a „magyar szereplés” jóval gyengébb volt, hiszen ezúttal a Magyar Összefogás listája körülbelül annyit kapott, mint 2007-ben az RMDSZ. A szövetség akkor 7946 szavazatot gyűjtött, most pedig az összefogás listájára 7841 személy voksolt. /B. T. : Eltűnt a titokzatos 15 ezer szavazat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Balázs Péter magyar külügyminiszter nemrég kijelentette, hogy térségünkben ,,a legnagyobb veszélyt a nacionalizmus jelenti”. Erre reagálva Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő kifejtette, hogy határozottan különbséget kell tenni a többségi nemzetek agresszívan elnyomó nacionalizmusa, másfelől pedig az elnyomott kisebbségi közösségek védekező patriotizmusa között. Tőkés László illyési fogantatású érzékenysége érthető – nacionalista, aki jogot sért, patrióta, aki jogot véd. Megállapítása szerint az EU-hoz csatlakozott volt kommunista országokban, nevezetesen Magyarország szomszédainál sertéspestisjárvány módjára terjedő, magyarellenes nacionalizmus kapott lábra. Példaként a Nagy-Románia Párt választási előretörését említette az EP-választásokon, de hozzátehetők a szlovák nacionalizmus frontembereinek kijelentései, például Ján Slota meg akarja szabni, hogy a magyarok milyen szavakat használhassanak. (A Felvidék megnevezés és a Kárpát-medence emlegetése sérti a fülüket, tömény nacionalizmusra vall a magyar településnevek használatát ,,szabályozó” törvények kierőszakolása is.) Romániában: a magyar vezetőréteg eltávolítása, a román jövevények funkciókba tolása is a nacionalizmus erősödésének eklatáns példái, az ortodox egyház támogatott térnyerése pedig aggasztó méreteket öltött. Tőkés László kifogásolta azt is, hogy az alapvetően diszkriminatív romániai egyházpolitika és a vallásügyi törvény nem szerepel a Romániáról összeállított jelentésekben, és szót sem ejtenek a moldvai csángók egyházi segédlettel folytatott asszimilációja ellen. Tőkés László amerikai útján felvetett fontos gondolat az is, hogy a hagyományos, őshonos kisebbségek problémáját a bevándorolt kisebbségek ügye szorítja háttérbe, s a fejlett demokratikus országok alig fordítanak figyelmet a kommunista múlt visszahúzó örökségére. Balázs Péter külügyminiszter fogalmazása egybecseng azzal a magyarországi politikai szlogenhalmazzal, melyet a kormányon lévő jelenlegiek unos-untalan a magyarság szemébe vágnak, kiegészítve némi cigányellenességgel és az antiszemitizmus vádjával. /Sylvester Lajos: Sertéspestisként terjedő nacionalizmusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

Kiutazhat Romániából Gigi Becali európai parlamenti képviselő, miután az illetékes bukaresti bíróság úgy határozott, hogy az ügyészségi eljárás alatt álló üzletember elhagyhatja az országot. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben június 7-én európai parlamenti képviselői mandátumot nyert Becali azért kérte az utazási korlátozás feloldását, hogy Brüsszelben átvehesse EP-képviselői mandátumát. /Brüsszelbe utazhat Gigi Becali. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Június 27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa – hosszas vitát követően, amely során többen is Markó Bélát találták volna a legalkalmasabbnak -, szavazással döntött, hogy elfogadja a Szövetségi Állandó Tanács javaslatát, és Kelemen Hunor ügyvezető elnököt 67 igennel, 19 ellenszavazattal fogadta el az RMDSZ államfőjelöltjének. Kelemen Hunor hangsúlyozta, üzenethordozó lesz a kampányban. Ez az üzenet elsősorban az erdélyi magyarok üzenete lesz. Markó Béla megtisztelőnek tartja, hogy sokan őt jelölték volna, viszont az RMDSZ elnökének az elkövetkező időszakban többféle feladata van. Az ultranacionalizmus fölerősödése, a Nagy-Románia Párt előretörése közepette oda kell figyelni, hogy ez hogyan befolyásolja a többi pártot, oda kell figyelni a magyar önkormányzatok munkájára. Markó aggodalommal szólt arról, hogy a kormány egymás után hozza a rosszabbnál rosszabb döntéseket, figyelmeztetett a magyar vezetők eltávolítására, arra, hogy leállt sok infrastrukturális beruházás. /Mózes Edith: Markó Béla: „Csak az összefogás adhat távlatokat”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

A Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben európai képviselői mandátumot nyert Gigi Becali jelezte, hogy Corneliu Vadim Tudorral együtt az Európai Parlament legnépesebb frakcióját adó politikai családhoz, az Európai Néppárthoz (EPP) csatlakozna. A PRM két politikusának a felvételével azonban nem ért egyet a Demokrata Liberális Párt (PD-L), amely a romániai néppárti küldöttség meghatározó alakulata. Theodor Stolojan, a román EPP-küldöttség vezetője közölte: a román delegáció nem ért egyet a PRM-sek felvételével. /B. T. : Becaliékat nem veszik fel az EPP-be. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Július 15-én megszavazták az Európai Parlamentben (EP) a szakbizottságok összetételét. Két erdélyi EP-képviselő is a Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben mandátumot szerzett Corneliu Vadim Tudorral és Gigi Becalival került egy szakbizottságba. Így Tőkés László nem csak az európai törvényhozó testületben lesz kollégája Corneliu Vadim Tudornak, hanem az Oktatási és Kulturális Bizottságban is. Winkler Gyula a Nemzetközi kereskedelem szakbizottságban kapott helyet, ahol többek között Gigi Becali is tevékenykedni fog. Tőkés a Külügyi Bizottság (AFET) albizottságaként működő Emberjogi Bizottságnak (DROI) is rendes tagja, továbbá póttagként került be a Külügyi Bizottságba. A magyarországi néppárti küldöttség Tőkést megválasztotta a testület tiszteletbeli elnökévé is. Ezt a tisztséget eddig a Fideszes Schmitt Pál töltötte be, akit az EP alelnökévé választottak, emiatt lemondott erről a tisztségről. /Tőkésnek Vadim, Winklernek Becali „jutott”. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

Constantin Strujan Hargita megyei prefektus visszahívását kéri az RMDSZ két törvényhozója a miniszterelnöktől, szerintük ugyanis a kormány képviselője megsértette a helyi magyar közösséget. Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor közös közleménye szerint Constantin Strujan „konfliktust szító” kijelentéseket tett egy román napilapban, amikor úgy fogalmazott: a székelyföldi magyarok nem csak a romákat, de a románokat sem tűrik meg maguk körül, általában az idegeneket, és kulturális rendezvények álcája alatt Magyarországon betiltott jobboldali szélsőséges szervezeteket támogatnak. A Cotidianul című bukaresti napilap internetes kiadásában egy székelyföldi riportot közölt, amelynek témája a Hargita megyei roma–magyar konfliktus volt. Ebben a prefektus Hargita megyét „Bantusztánnak” nevezte. Úgy vélte, hogy a hargitai magyarok „a romákon gyakorolják a betanult leckét”. A lakosság többsége nem tud románul, „a magyarországiak teljes befolyása alatt áll” – mondta a prefektus, aki szerint a szélsőséges jobboldali magyarországi szervezeteknek érdeke a székelyföldi magyarok támogatása. A két RMDSZ-es törvényhozó felkérte a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy nyilvánosan kövesse meg a helyi magyarságot az általa tisztségbe helyezett, „a magyar közösséggel szemben zsigeri indulatokat tápláló” prefektus „rosszindulatú, elfogadhatatlan” kijelentései miatt. A prefektus cáfolta, hogy a fenti szavak az ő szájából hangzottak volna el. – Ezek a kijelentések nem az enyémek. A cikk nem tükrözi az újságírókkal folytatott beszélgetést, teljesen el van torzítva – nyilatkozta Strujan. Érsekké avatta a hétvégén Ioan Selejant, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét Daniel pátriárka, a román ortodox egyház feje. Az avató ünnepségen részt vett többek között Emil Boc miniszterelnök és Mircea Geoana, a szenátus elnöke. Az ünnepségen elhangzott, hogy Selejan a püspökség 15 éves fennállása óta több mint 30 új templomot és nyolc kolostort épített, valamint 130 templomot renováltatott. Az ortodox egyházi törvények szerint legalább 300 éves hagyománnyal kell rendelkeznie egy püspökségnek ahhoz, hogy érsekséggé avassák. Ioan Selejan a szertartáson az ünneplőkhöz azt a kérdést intézte, hogy 300 esztendő múlva is jelen lesznek-e, mire azok igennel válaszoltak. Hargita és Kovászna megyében az ortodox egyház – saját adatai szerint – 100 ezer hívővel rendelkezik. Felszólalt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, kijelentetve: a román állam épületein magyar zászlókat látott, amiket el kell távolítani. Hozzátette: megkéri Emil Bocot, segítsen neki ebben: ő (mármint Vadim) felmászik a vállára, és így távolítja el a lobogókat. /B. T. : ”Bantusztánban” a Hargita megyei prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kijelentette: pártja azt kéri a Legfelső Semmítő- és Ítélőszéktől hogy indítson nyomozást a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által Székelyudvarhelyen szervezett nagygyűlés résztvevői ellen, és büntesse meg őket. Ugyanakkor bírálta Traian Basescu államfőt, mivel nem játszott moderátor-szerepet az ügyben. – A Nemzeti Liberális Párt arra kéri az állam valamennyi intézményét, elsősorban az ügyészséget, hogy indítson nyomozást, és büntesse meg székelyudvarhelyi rendezvény résztvevőit. Hozzátette: a PNL mindig a nemzeti kisebbségek jogainak támogatója volt, hangsúlyt helyezve a kulturális jogokra. /Ügyészségi vizsgálatot kér Crin Antonescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Heves magyarellenes reakciót váltott ki a bukaresti parlamenti pártok részéről a két székelyföldi nagygyűlésen megfogalmazott autonómiaigény. A román politikusok többsége érdekes módon leginkább az SZNT és az MPP által Székelyudvarhelyen rendezett találkozón elhangzottakat bírálta, holott azon ugyancsak a területi önrendelkezés mellett foglaltak állást. Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke, európai parlamenti képviselő felszólította az erdélyi magyarokat: költözzenek Dél-Tirolba, ha tetszik nekik a területi autonómia, Gheorghe Funar, PRM főtitkára pedig népszavazást rendeztetne a székelyföldi önrendelkezés tárgyában. Titus Corlatean, a szenátus külügyi bizottságának PSD-s elnöke szerint az egységesülő Európában az erdélyi magyarok 20. századi nézeteket vallanak „szeparatista” téziseikkel, miközben szenátor kollégája, Lia Olguta Vasilescu szerint a nagygyűléseken megjelent önkormányzati képviselőktől meg kell vonni mandátumukat az ország területi integritásának veszélyeztetése miatt. /Rostás Szabolcs: Etnikai válsággal és szeparatizmussal riogatnak a román politikusok a nagygyűlések kapcsán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

A Nagy-Románia Párt (PRM) reagálása a két székely nagygyűlésre részéről „természetes” reakciónak számít: a székely autonómiáról szóló „országos referendumot” kértek november 22-re, viszont Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének vehemenciája meglepően hatott. „Kérem az állam hivatott intézményeit, elsősorban az ügyészséget, hogy vizsgálja ki és büntesse meg a székelyudvarhelyi székely nagygyűlés résztvevőit. Úgy véljük, ott megszegték az alkotmányt, ami teljességgel elfogadhatatlan számunkra” – fejtette ki Antonescu. „A román politikusoknak külön kellene kezelniük a két rendezvényt. Ami Csíkszeredában elhangzott, az mind védhető, míg egy civil szerveződés rendezvénye nem jelent semmiféle politikai felelősségvállalást, tehát nem ugyanaz a mérce” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök a csíkszeredai és a székelyudvarhelyi rendezvényeket bíráló román politikusi kijelentések kapcsán. /”Várt” reakciók. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója tájékoztatta az általa vezetett intézményt felügyelő parlamenti bizottság tagjait a hétvégén megrendezett székelyudvarhelyi székely önkormányzati nagygyűléssel kapcsolatban gyűjtött háttér információkról. George Maior egyfelől aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az országban „fokozódik az autonomista diskurzus”, másfelől viszont arról tájékoztatta a honatyákat, hogy a székelyek „demokratikus”, „megszokott” rendezvényen vettek részt. Cezar Preda, a SRI-bizottság elnöke „demokratikusnak” nevezte a székelyudvarhelyi nagygyűlést. „A rendezvénnyel kapcsolatban felvetődött az a kérdés, hogy veszélyt jelent-e az ország biztonságára. A helyszínen tartózkodó SRI-sek részéről azt a tájékoztatást kaptuk, hogy demokratikus, a székelyek szokásos megnyilvánulásáról volt szó” – tette hozzá Preda. Markó Béla RMDSZ-elnök is védelmében vette a székelyudvarhelyi nagygyűlés szervezőit, szerinte egy civil szervezetnek megvan a teljes szabadsága hasonló jellegű rendezvények szervezésére. Emil Boc kormányfő „rendkívül súlyosaknak” nevezte Corneliu Vadim Tudor PRM-s pártelnök azon kijelentését, hogy az RMDSZ-t és leányvállalatait, a z MPP-t és az SZNT-t törvényen kívül kellene helyezni. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: Ártalmatlan székelyek? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Gazdag rendezvénysorozatot szerveznek Kolozsváron az európai örökség napok keretében. Kolozsváron szeptember 19-én két helyszínen, a Szabók bástyájánál és a Continental Szállónál zajlanak a rendezvények. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság a Farkas utcai református egyházközséggel kiállítást és sétát szervez. A rendezvényeket ismertető sajtótájékoztató botrányban fulladt. Dan Brudascu, a Városi Művelődési Ház igazgatója /évekig Gheorghe Funar expolgármester sajtófőnöke volt, később a Nagy-Románia Párt képviselője/ kifejtette, a Continental Szállodában történelmet írtak. „Csak két személyt hoznék fel példának – mondta – mindkettő fontos politikus volt. Az egyik Kun Béla, aki 1918-ig gyakran itta kávéját ebben a vendéglőben, amelyet akkortájt New York kávéháznak hívtak, és Octavian Goga költőt, Románia volt miniszterelnökét, akit itt mérgeztek meg, lassan ölő méreggel 1938. május 5-én. Goga két nappal később meghalt. Kolozsvár nagy írói és költői közül többen is itt töltötték idejüket”, folytatta Brudascu, majd kiselőadást tartott saját képviselői múltjáról, hogyan harcolt a régi ortodox templomok védelméért stb. Köllő Katalin újságíró közbeszólt: tudomása szerint egy hétvégi rendezvény sajtótájékoztatójáról van szó, nem pedig valamelyik párt kampányrendezvényéről. A rendezvényt hirdető plakátra magyar nyelven is került volna szöveg, erre azonban nem került sor. Maria Golban igazgató kifejtette: a rendezvényre az Európai Unió ünnepének keretében kerül sor, minden ország a saját nyelvén népszerűsíti az örökségnapokat, ennek megfelelően a plakát román nyelvű. Köllő Katalin közbevetésére, hogy a magyar nyelv ugyanolyan hivatalos nyelv az unión belül, és Kolozsvár lakosságának mintegy 20 százaléka magyar anyanyelvű, illetve a város épített örökséghez a magyaroknak is van némi közük, az igazgatónő nem tágított, csak román nyelvű plakátot nyomtattak. /Köllő Katalin: Botrányos sajtótájékoztató a kulturális örökség napjairól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Kerekes Károly ügyvéd, parlamenti RMDSZ-képviselő szeptember végén kérte a Kossuth utca perének áthelyezését, amelyet eddig a Marosvásárhelyi Táblabíróság tárgyalt. Az ügyvéd a Vatra Romaneasca, a Nagy-Románia Párt és az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület felperesekkel szemben képviseli a marosvásárhelyi tanácsot, amely a névadásról döntött. Kerekes Károly az áthelyezést részrehajlás magalapozott gyanújára hivatkozva kérte. A tárgyalásnak október 1-jén, a Marosvásárhelyi Táblabíróságon kellett volna lezajlania, de két nappal korábban például a Prima Televízió meghívta beszélgető-műsorába az ellenfelet képviselő ügyvédet, aki egy órán át gyalázta Kossuth Lajost. /Antalfi Imola: Egyetlen tárgyalás maradt hátra Craiován folytatódik a Kossuth utca pere. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

November 25-én közzétették az államfő-választás és a referendum végleges adatait. Az elnökválasztáson a választópolgárok 54,37 százaléka vett részt. Az államfőjelöltek sorrendje: Traian Basescu 32,44 %, 3 153 640 szavazat, Mircea Geoana /PSD/ 31,15 % , 3 027 838 szavazat, Crin Antonescu /PNL/ 20,02 %, 1 945 831 szavazat, Corneliu Vadim Tudor /PRM/ 5,56 %, 540 380 szavazat, Kelemen Hunor /RMDSZ/ 3,83 %, 372 764 szavazat. A többi jelölt kevesebb voksot kapott. A referendumon a választópolgárok 50,95 százaléka vett részt, az egykamarás parlamentre vonatkozó kérdésre 77,78 százalék válaszolt igennel. A honatyák számának csökkentésével 88,84 százalék ért egyet. Közzétették a végleges választási eredményeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Az RMDSZ leghatározottabban cáfolja a sajtóban felkapott hírt, miszerint Szeben megyében létezik egy megállapodás a RMDSZ és a Nagy-Románia Párt között. Az RMDSZ nem kötött és soha nem is fog kötni semmiféle egyezséget ezzel a párttal, az RMDSZ elutasítja mindazt a szélsőséget, amit a Corneliu Vadim Tudor neve által fémjelzett párt képvisel. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos szinten együttműködési egyezményt írt alá a Nemzeti Liberális Párttal, és ehhez tartja magát. /Kelemen Hunor, ügyvezető elnök: Nem létezik megállapodás az RMDSZ és a PRM között. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

Hosszabb ideje megromlott a viszony, és hiányzik az együttműködés a Kolozs Megyei Tanácsban. A tanács november 27-én tartott ülésén Alin Tise elnök lezárta a megbeszélést, miután a tanácsosok többsége azért nem szavazta meg az idei megyei költségvetést kiegészítő határozattervezetet, mert annak dokumentációját csak formálisan, az utolsó percekben kapták kézhez. Alin Tise megyei elnök berekesztette az ülés munkálatait, és megfenyegette a testület – szerinte – felelőtlen, bűnös tagjait: a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és Nagy-Románia Párt (PRM) tanácsosait. Fekete Emőke megyei elnök-helyettes elmondta, Alin Tise kirakat-együttműködésre törekedett a többi párt embereivel. Az ülések napirendjét önkényesen állapította meg, és senkivel sem konzultált. Néhány hónapja, a fejlesztési támogatások elosztásakor az RMDSZ-nek 13 százalékot terveztek, ezzel nem értettünk ezzel egyet, mondta el Fekete Emőke. Egyrészt, mert Kolozs megye lakosságának 20 százaléka magyar, másrészt pedig a magyar települések a kommunizmus idején módszeresen kevesebb támogatást kaptak, mint a többiek. Tise folyamatosan nyirbálta helyettese, Fekete Emőke hatáskörét. /Ördög I. Béla: Fekete Emőke: „Elérkeztünk türelmünk határához” = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Nagy István meglepődve olvasta a Nyugati Jelen december 12-i számában megjelent „Szülői kezdeményezés Pécskán – Kilencedik osztályt szeretnének a 2-esben” című riportot. Immár sokadszor lehet szembesülni az Arad megyei magyar oktatási stratégia hiányával. Nem készült el Matekovits Mihály idejében, mert – mint mondta – ilyesmire nincs szükség. Király András, és Nagy Gizella oktatási alelnöksége alatt sem készült el. Talán 1991-ben mondta Matekovits Mihály, akkor, amikor pécskai szülők, közöttük Bacsilla Sándor azt szerették volna, hogy a helyi magyar kilencedik tartozzon a Csikyhez, hogy olyat, hogy kihelyezett osztály nem ismer a romániai oktatási rendszer. Időközben gyermekhiány miatt megszűnt a pécskai román középiskolába indított magyar osztálysor, de a Csiky kínálatába mindmáig nem került be a most ismét szóba hozott Arad megyei magyar tannyelvű mezőgazdasági szakképzés. Nem csoda, hogy Király András iskolaigazgató nem lelkesedik az ötletért. Két-három éve parlamenti képviselőként még Aurel Ardelean PRM-s szenátorral arról ábrándozott, hogy az üres Zágoni Iskola épületében kihelyezett egyetemi fiókot kellene indítani. /Nagy István, Pécska: Stratégia híján. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./ Előzmény: Irházi János: Szülői kezdeményezés Pécskán. Kilencedik osztályt szeretnének a 2-esben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12.

Funar: Népszavazást Verespatak ügyében
Népszavazást javasol Verespatak ügyében Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) főtitkára. Románia állampolgárainak kell eldönteniük Verespatak sorsát, véli Funar, aki szerint csakis a román államot kellene hogy megillesse a kitermelés joga, a nemzet javára, nem pedig külföldi cégeket, amelyek saját részvényesei érdekeit tartják szem előtt. A volt PRM-s szenátor aggodalmát fejezte ki a településen feltárt régészeti leletek, templomok, temetők, műemléképületek sorsa miatt, és szólt azokról a környezetszennyezési veszélyekről is, amelyekkel az aranykitermeléshez használt ciántechnológia jár. Funar szerint nyilvánosságra kellene hozni, majd érvényteleníteni a Roşia Montana Gold Corporation-nal kötött szerződést.
Tegnapi kolozsvári tájékoztatóján Gheorghe Funar hazaárulással vádolta a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), amiért RMDSZ-es prefektusokat és alprefektusokat nevez ki. Véleménye szerint a nagyobbik kormánypárt meggondolatlan cselekedete a Románia szétszakadásán munkálkodók malmára hajtja a vizet. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Márton: folytatni kell a kisebbségi törvénytervezet vitáját
Amint megkezdődik az új parlamenti ülésszak, meg kell keresni annak módját, hogy folytatni lehessen a kisebbségek jogállását szabályozó - a korábbi parlamenti ciklus idején elakadt - törvénytervezet bizottsági vitáját, ezt a jelenlegi kormányprogram is támogatja - mondta szerdán az MTI-nek Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Az MTI azzal kapcsolatban kérdezte a honatyát, hogy a Mediafax hírügynökség kormányhoz közeli forrásokra hivatkozva tudni vélte: a PD-L és az RMDSZ tagjaiból álló kabinet azt szeretné, ha június végéig elkészülne a tervezet végleges szövege, és azt el is fogadnák.
Márton Árpád felidézte: az RMDSZ-t is magába foglaló Tăriceanu-kormány 2005-ben fogadta el és terjesztette a szenátus elé a kisebbségi törvény tervezetét, amely a parlament felsőháza el is fogadott. Miután a tervezet a képviselőházba került, annak megvitatására létrehoztak három szakbizottságot, a tanügyit, a jogit és a kisebbségjogit.
Csakhogy a konzervatív és a demokrata-liberális párti honatyák távolmaradása miatt az illetékes szaktestületek folyamatosan szavazatképtelenek voltak. A tanügyi bizottságot ráadásul a Nagy-Románia Párt (PRM) embere vezette - emlékeztetett Márton Árpád.
Később a demokrata-liberálisokkal sikerült ugyan megegyezni, de a tervezet vitája éppen a tanügyi bizottságban akadt el, mégpedig akkor, amikor a tanügyi fejezetnek már csak az utolsó cikkelye volt hátra. Az RMDSZ-es frakcióvezető emlékeztetett: ha túljutottak volna az utolsó cikkelyen is, akkor a tanügyi bizottság már nem lett volna többé illetékes a vitában, a munkát a másik két testület folytatta volna. A PRM-s politikus vezette tanügyi bizottságban azonban folyamatosan nem volt meg a szavazatképes többség, emiatt nem is lehetett továbblépni.
"Ez a játék folyt az akkori törvényhozási ciklus végéig, vagyis a 2008-as év végi választásokig" - mondta a romániai magyar honatya, emlékeztetve, hogy azután a PD-L a Szociáldemokrata Párttal (PSD) nagykoalíciót hozott létre.
Mivel 74 százalékos többséget élveztek a parlamentben, nem törődtek a kisebbségi törvény sorsával - tette hozzá. A nagykoalíció azonban 2009 végén felbomlott, államfőválasztást tartottak az országban, azután pedig létrejött a PD-L és az RMDSZ koalíciója, a szociáldemokraták ellenzékben maradtak.
A szövetség éppen a kisebbségi törvény ügyének rendezését szabta kormányzati szerepvállalásának egyik feltételeként. A kormányprogramba is bekerült, majd a parlament nagy többséggel el is fogadta, hogy folytatódjon az előző ciklusban elakadt törvénytervezet vitája.
A frakcióvezető emlékeztetett: a kormányalakítás után következtek a téli ünnepek, majd jött a parlamenti vakáció, amelyet csak a költségvetés elfogadása érdekében szakítottak meg egy rendkívüli ülésszakkal. A "rendes" ülésszak februárban kezdődik, megindulhat a kisebbségi törvénytervezet elfogadását célzó procedúra.
Márton Árpád jelezte: a jövő héten várhatóan megalakul az új házbizottság, amelynek el kell majd fogadnia a munkarendet. A frakcióvezetőknek is egyeztetniük kell. "Értelmetlen lenne azzal tölteni a következő négy évet, hogy minduntalan összeül az illetékes bizottság, majd tizenöt perc múlva feloszlik, mert nincsenek elegen" - mondta az RMDSZ-es frakcióvezető. (mti) Forrás: Transindex

Régiósorvasztás etnikai alapon
A jelenlegi fejlesztési régiókkal senki sem elégedett, és bár mindenki tudja, hogy a megoldás a régiótérkép átrajzolása lenne, eddig egyetlen román párt sem mert lépni, nehogy ellenfelei a „magyarveszélyt” kihasználva előnyre tegyenek szert. Az RMDSZ bízik abban, hogy a jelenlegi koalíciós társ mer lépni.
Háromévi uniós tagsága alatt Románia a strukturális alapoknak mindössze a tizedét használta fel. Ez annak ellenére történt, hogy a csatlakozáskor az érintett hatóságok meglehetősen derűlátók voltak. Optimizmusukat mindenekelőtt arra alapozták, hogy az elsők között készült el a román támogatási keretszerződés, amely a nemzeti fejlesztési terv alapján a források felhasználásáról rendelkezik. Ma megállapítható, hogy az akkori lelkesedésből csak a kezdőlépésekre futotta.
December végén a benyújtott projektek értéke három és félszer meghaladta a teljes keretet, sőt a jóváhagyott projekteké is felülről súrolta a támogatás határát. Ezzel szemben a tényleges finanszírozás helyzete rendkívül rossz.
A projektek jóváhagyása csak az első lépés az európai források lehívásában, és innen még jócskán van visszaút. Ezt mi sem igazolja inkább, mint az hogy a finanszírozásra elfogadott projektek teljes értéke már csupán a fele, az elszámolható költség értéke pedig – az előfinanszírozással együtt – mindössze a 10,26 százaléka a Románia számára elkülönített támogatási összegnek.
Rossz felosztás
Az alacsony felhasználási aránynak több oka van, az első a fejlesztési régiók rossz kialakítása. A 315. számú 2004. évi törvényben meghúzott határok túlságosan nagy és túlságosan heterogén régiókat eredményeztek. „... a legtöbb forrást a legfejlettebb/legnagyobb népességű megyék szerezték. (...) A három erdélyi régióban a magyarok lakta megyék jellemzően vesztesek” – összegzi Csutak István egykori integrációs államtitkár az előcsatlakozási alapok lehívásának tapasztalatait 2006 végén megjelent tanulmányában.
A RMDSZ szakpolitikusa a diagnózis alapján kezelést is javasolt, új régiós felosztást, amely tiszteletben tartaná a célt: a régiókon belüli és az azok közötti egyenlőtlenségek csökkentését. A tanulmány kitér arra is, hogy a jelenlegi régiók „gazdasági, környezeti, méretbeli és nem utolsó sorban kulturális különbözősége” gyakorlatilag lehetetlenné teszi az összefüggő, következetes fejlesztési elképzeléseket. A legkirívóbb példaként a szubkárpáti Vrancea és a tengerparti Konstanca megyét említette.
Soha senki nem magyarázta meg, hogyan és miért alakultak úgy a fejlesztési régiók határai, ahogyan ma is látjuk. Azonban a több mint egy évtizeddel korábban kezdődött folyamatra visszatekintve elmondható, hogy arra mindvégig rányomta bélyegét a „magyarveszély”, amelyet a román pártok és a sajtó a Székelyföld régió létrehozásában felfedezni véltek.
A Csutak-féle tanulmány alapján törvénytervezet is készült, amelyet az RMDSZ honatyái tavaly júniusban terjesztettek elő a szenátusban. Eszerint a jelenleginél kisebb, tizenhat régió egyikét a három székely megye alkotná. Az alkotmányos határidő lejártával a dokumentum a napokban átkerült a képviselőházhoz, anélkül hogy a felsőház szavazott volna róla. Az ellenzék és a sajtó egy része a nagyobbik kormánypárt „cinkosságát” sejti a veszélyesnek titulált tervezet elfogadása mögött.
Nemcsak a méret probléma
A régiók helytelen kialakítása mellett az uniós támogatások felhasználása ellen hat a régiók jogállása is, amelyet úgyszintén a „magyarveszély” alakított.
A regionális fejlesztésről a 315. számú 2004. évi törvény rendelkezik. E szerint a régió amolyan önkéntes alapon szerveződő, jogi személyiség nélküli – jobb híján – intézmény, amelyet a megyei tanácsok képviselői hoznak létre kölcsönös megállapodás alapján. A régiót a megyei önkormányzatok vezetőiből álló tanács irányítja, hatáskörei meglehetősen korlátozottak, gyakorlatilag hiányoznak.
A hatásköröket úgy alakították ki, hogy elhárítsák a „politikai veszélyt”. A Nagy-Románia párti frakcióvezető fogalmazott így a parlamenti vitában, és bár nem fejtette ki, mit ért politikai veszély alatt, mindenki értette.
Az ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint Hildegard Puwak integrációs miniszter, a kormány nevében a tervezet előterjesztője biztosította az aggályoskodó honatyát, hogy a régiók fejlesztésével kapcsolatos meghatározó döntések továbbra is Bukarestben születnek – annak ellenére, hogy a törvény elvileg a szubszidiaritásra épül.
Jogi úttorlasz
Szintén elvileg a támogatások útja rendkívül egyszerű, az EU-tól a végfelhasználóig a politika – program – projekt hármas biztosítja. A politikát az Európai Unió, vagyis a tagországok együttese határozza meg. Ezen a szinten dől el, hogy az uniós költségvetésnek mekkora hányadát fordítják a különböző területekre, mennyi jut a mezőgazdaságra, oktatásra-képzésre stb.
A programok kidolgozása a nemzeti hatóságok feladata, és hatékonyságuk abban mérhető le, hogy mennyire „vonzzák” az életképes projekteket. Amint a fentebb idézett adatok mutatják, a vonzás meglehetősen gyenge. Az ok abban keresendő, hogy – noha a törvény elvben a szubszidiaritásra épül – a döntéseket nem az érintettekhez legközelebb eső szinten hozzák, a hatáskörök jelentős része a nemzeti fejlesztési ügynökségnél és az operatív programok lebonyolításával megbízott minisztériumoknál maradt.
Az RMDSZ tervezete nem alakítaná át a régiók hatáskörét, talán mert a Szövetség nem akar egyszerre két frontot nyitni. A fejlesztést gátoló problémákra ugyanis a végleges megoldást a régiók jogi státusának és az ország területi felosztásának az átalakítása jelentené, ez pedig alkotmánymódosítás nélkül lehetetlen.
Szőcs Levente. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Dinoszauruszok tavasza
Adrian Păunescu ismét a Szociáldemokrata Párt (PSD) kultúra, egyházak és kisebbségek témakörért felelős ideológiai osztályát vezeti.
Nicolae Ceauşescu egykori udvari költője húsz évvel a rendszerváltás után sem vonult vissza, kisebbségellenes magatartásával mai napig is feszültségkeltő tényező az etnikumok közötti viszonyban. Megkérdőjelezhetetlen karizmájával és költői tehetségével még most is a fiatalabb nemzedékek lelkét fertőzi magyarellenességével. Egyértelműen rossz jel az RMDSZ számára, hogy a PSD ideológiai boszorkánykonyhájában a kisebbségellenes állásfoglalásairól hírhedtté vált bárd lett újból a „főszakács”, hiszen a szociáldemokraták eddig sem viszonyultak különösebb megértéssel a kisebbségi törvénytervezet iránt. Ráadásul a PSD-ben a Păunescuéhoz hasonló fontossággal bíró funkcióra tett szert az a Lia Olguţa Vasilescu is, aki nemrég a Nagy-Románia Párt színeiben koptatta a parlamenti bársonyszéket. Az oktatási kérdésekre szakosodott hölgy főbenjáró „érdemet” vívott ki magának a kisebbségi törvénytervezet elsüllyesztésével.
A politikai életnek ezek a legfrissebb fejleményei összhangban vannak az Adrian Păunescut publicistaként befogadó napilapnak, a Jurnalul Naţionalnak a minapi „felfedezésével”. Az újság azt veti Markó Béla miniszterelnök-helyettes szemére, hogy magyar nyelvű meghívót is küldött miniszterelnök-helyettesi irodájából a magyar nemzetiségű iskolaigazgatóknak és tagozatvezetőknek egy oktatási szakmai tanácskozásra, amit nemrég Marosvásárhelyen tartottak.
Számos román politikus önelégültséggel hajtogatja, hogy Románia teljesítette a tőle elvárható maximális kisebbségvédelmi jogrendszert, és hazánk ezen a téren mintaértékűvé vált Európában. Csakhogy a magyar nyelv természetes használata rendszerint heves tiltakozást vált ki Erdélyben vagy a bukaresti hivatalokban. Jó példa erre a kolozsvári helyzet is, ahol húsz nyelven, még kínaiul is ki van írva a város neve, de még véletlenül sem találja a 60 ezer magyarnak is otthont adó városba látogató a feliratok között a Kolozsvár nevet. Ilyen körülmények között nevetséges elhallgatni a többségi társadalom tudatalattijába mélyen beágyazódott magyarfóbiát, vagy akár a magyarok elég jelentős részénél is tapasztalható románfóbiát. Ezeket a viszolygásokat és ösztönös félelmeket el lehet kendőzni, de hosszú távon ismét a marosvásárhelyi „fekete márciushoz” vezethetnek, ha nem kezeljük őket. A gyógyír pedig csak a párbeszéd, valamint a másik kultúrájának, nyelvének és történelmének a megismerése lehet.
BORBÉLY TAMÁS. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Szó sincs közigazgatási átalakításról
Látszólag az RMDSZ elégedetten ül a kormányban. Érdekes, hogy mind ez idáig csak az igazán szélsőséges pártok — mint a Nagyrománia vagy az Új Generáció — üvöltöztek az úgynevezett román—magyar kormány ellen, a többség elismerte, hogy a szövetségnek jó és megbízható szakemberei vannak, s csak az ország javára szolgál munkájuk.
Nem így, mióta a múlt héten a szenátus hallgatólagosan elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által kidolgozott, a romániai gazdasági fejlesztési régiók átalakításáról szóló törvénytervezet. Akkor elszabadult a pokol, megkezdődött a haza- és Erdély-féltés újabb hulláma, a liberálisoktól a fiatal szocdemekig mindenki árulást ordított, s az aggodalom már-már eszüket vette a politikusoknak. Az RMDSZ meg mintha nem tudta volna, hogy a törvénytervezetét a képviselőházban — mely ügydöntő e kérdésben — aprópénzre szedik, s az eredeti elképzelésükből annyi marad, amennyit a Băsescu—Boc páros elfogadhatónak tart.
És ezt megerősítendő színre lépett Emil Boc miniszterelnök is. No meg azért is: nehogy nacionalista hívei rosszat gondoljanak róluk és pártjukról. A kormány feje, a magyar párt partnere különösebb óvatoskodás nélkül közölte koalíciós partnerével, az RMDSZ-szel, hogy jó lesz, ha a kérdésen még gondolkoznak, mert a javaslatot ebben a formában ők sem fogadják el. Miközben sietett leszögezni, hogy jelen pillanatban az alkotmány értelmében Romániának nem áll módjában olyan területi-közigazgatási egységeket létrehoznia, amelyeknek jogi statútumuk lenne, csupán újabb, kisebb fejlesztési régiókat, melyek lehetőséget teremtenek, hogy minél több uniós pénzt hívhasson le az ország.
És az RMDSZ törvénytervezete szerint éppen ezeket a fejlesztési régiókat szerveznék újra. Eszerint 8 helyett 16 lenne Romániában. Ennyi. Szó sincs közigazgatási átszervezésről, tehát az RMDSZ-nek most még az égadta világon semmi oka elégedettségre.
Különben Boc érthetően és a maga szempontjából megnyugtatóan közölte a románokkal, hogy nem eszik a kását olyan forrón, a tervezetről még egyeztetni fognak, s a képviselőházban majd érvényesítik politikai akaratukat. Reméljük, nem sikerül.
Simó Erzsébet. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újra előkerült a magyar kártya
A március 15-i megemlékezések látszólag a román nacionalisták malmára hajtották a vizet, ugyanis egy nappal a ’48-as forradalmi ünnepségek után „általános offenzívát” indítottak az RMDSZ ellen.
Mircea Duşa, a szociáldemokraták képviselőházi alelnöke szerint az lett volna normális, ha a csíkszeredai megyeházára felvont székely zászló – amelyet a Hargita Megyei Tanács hivatalosan magáénak fogadott el – a román közösséget jelképező elemeket is tartalmaz. Duşa emlékeztetett: tíz évvel ezelőtt „nagy nehézségek árán” tudta csak felhúzatni az épületre a román nemzeti lobogót.
„Nem lenne semmi gond a lobogóval, ha valóban csak a megye zászlaja lenne, de a kezdeményezők szerint ez az alkotmányban nem létező Székelyföld egészét jelképezi” – fejtette ki a PSD-s politikus, azt is szóvá téve, hogy a március 15-i megemlékezésen az is elhangzott, hogy Székelyföld nem tartozik Romániához.
A Konzervatív Párt (PC) sem akart alulmaradni a „licitben” és felszólította Emil Boc miniszterelnököt, hogy „dobja ki a kormányból az RMDSZ-t az alkotmány megszegése miatt”. Bogdan Diaconu konzervatív alelnök bejelentette, panaszt nyújtottak be az ügyészségen Markó Béla ellen, és a miniszterelnök-helyettes távozását kérik, mert szándékosan megszegte az alkotmányt, amikor a miniszterelnöki hivatal fejlécével ellátott papíron magyar nyelvű meghívót küldött a magyar iskolaigazgatóknak.
Mint ismeretes, a szövetségi elnököt a Vatra Româneasca szélsőséges szervezet is „bepanaszolta” a miniszterelnöknél. Markó utólag egyértelművé tette, hogy a magyarokkal eddig és ezentúl is anyanyelvükön kommunikál, miniszterelnök-helyettesi minőségében is.
Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) főtitkára tegnap nem kevesebbet kért Traian Băsescu államfőtől, mint népszavazás kiírását az RMDSZ törvényen kívül helyezéséről, és a szövetség színeiben közhivatalt betöltő szakértők elbocsátását.
„Történelmi lehetőség előtt áll Románia elnökeként: törvényen kívül helyeztetheti az RMDSZ-t, visszavonhatja az összes parlamenti, kormányzati és helyi emberük mandátumát, beszüntetheti az RMDSZ irányítása alatt álló civilszervezetek és sajtótermékek pénzelését” – sorolta „kihagyhatatlan” ajánlatait a volt kolozsvári polgármester.
A nagyromániás politikus szerint ezzel egy időben anyagi támogatásban kellene részesíteni a Vatra Românească Szövetséget és az Avram Iancu Egyesületet, amelyek „a román szellemiség megőrzéséért küzdenek”. Gheorghe Funar hozzátette: hatályon kívül kell helyezni azt a kormányhatározatot, amelynek értelmében Erdély több mint ezer települése „magyar nevet is kapott”, és vissza kell vonni azokat a privilégiumokat, amelyeket a magyarok az utóbbi húsz évben élveztek, beleértve „az etnikai alapú iskolai szeparatizmust”.
„Ez a négy intézkedés elhárítaná az ország területi integritására törő magyar veszélyt” – summázott a szélsőjobboldali politikus. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Boc kiáll az RMDSZ mellett
„Az RMDSZ korrekt, megbízható partner, közös kormányzási célkitűzéseink vannak. Mindeddig semmi sem akadályozta együttműködésünket” – jelentette ki kedden este a közszolgálati televízióban Emil Boc.
A miniszterelnök a kisebbik kormánypártra irányuló március 15-i magyar ünnep utáni ellenzéki támadásokra reagált. Többek között a Markó Béla kormányfő-helyettest ért konzervatív párti bírálatokra, a magyar érdekvédelmi szervezet törvényen kívül helyezéséről szóló nagy-romániás követelésre, illetve arra az RMDSZ-es igényre, hogy az alkotmányból kerüljön ki a Romániát nemzetállamként meghatározó passzus.
„Ugyanazon politikai családhoz tartozunk. Ugyanazon ideológiai elképzelések mentén körvonalazódott a programunk. Azt azonban korábban is elmondtam már: az RMDSZ jelenléte a kormányban nem teszi alku tárgyává az alkotmányt. Az alaptörvényről nem alkudozunk, hanem betartjuk” – magyarázta Boc, utalva egyben arra, hogy az ellenzéki politikusokhoz hasonlóan hallani sem akar a nemzetállamra utaló alkotmánycikkely eltörléséről. A kormányfő szerint a vonatkozó paragrafus módosítását maga az alkotmány is tiltja.
Az RMDSZ kormányzati részvételét megkérdőjelező politikusi kijelentések tegnap is elhangzottak. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Victor Ponta szerint a kisebbik koalíciós alakulat „túlzó és alkotmányellenes” követelésekkel áll elő.
„Az államfő és a PD-L most mindent lenyel az RMDSZ részéről. Ezért nem a magyarok tehetők felelőssé, hanem Traian Băsescu és Emil Boc. A kormányfő egy repülőgépre ült azzal a Cseke Attila miniszterrel, aki három nappal ezelőtt Kolozsváron a »Székelyföld nem Románia« transzparens mellett vonult az utcán” – példálózott a nagyobbik ellenzéki párt vezetője. Ponta szerint az RMDSZ-nek akkor is voltak „túlzott igényei”, amikor a parlamentből támogatták a PSD-kormányt, de a szociáldemokraták nem teljesítették ezeket az igényeket.
Mint ismert, március 15-e után a Konzervatív Párt (PC) felszólította a miniszterelnököt, „dobja ki a kormányból az RMDSZ-t”, amiért Markó Béla a Miniszterelnöki Hivatal fejlécével ellátott papíron magyar nyelvű meghívót küldött a magyar iskolaigazgatóknak. Korábban a szövetségi elnököt a Vatra Româneasca szélsőséges szervezet is „bepanaszolta” a miniszterelnöknél. Markó utólag egyértelműsítette, hogy a magyarokkal eddig és ezentúl is anyanyelvükön kommunikál, miniszterelnök-helyettesi minőségében is.
Emellett Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) főtitkára szerdán felszólította Traian Băsescu államfőt, írjon ki népszavazást az RMDSZ törvényen kívül helyezéséről. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

A székelyföldi románok intézkedéseket sürgetnek a "magyar szeparatista" törekvések ellen
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- A székelyföldi románokkal szembeni "diszkriminatív" intézkedések, valamint a magyarok "irredenta, revizionista és szeparatista" törekvései ellen emelték fel szavukat a hétvégén Maroshévizen szervezett nagygyűlésükön a román népcsoport tagjai.
A Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma által rendezett maroshévizi összejövetelen memorandumot fogadtak el. A román parlamentnek, kormánynak és államfőnek elküldött dokumentumban konkrét intézkedéseket várnak a hatóságoktól "egyes magyar vezetők szeparatista akciói ellen". A román nyelv hivatalos státusának szavatolását (vagyis a magyar nyelv hivatalos rangra emelésének elutasítását) követelik, védelmet kérnek a románokat Székelyföldön sújtó állítólagos diszkriminatív intézkedésekkel szemben. A résztvevők szerint a magyaroknak e három székelyföldi megyében tapasztalható törekvései veszélybe sodorják a román állam egységét és szuverenitását.
A résztvevők kifogásolják, hogy a kormány hallgatólagosan elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett új régiófelosztási törvénytervezetet (amely közös fejlesztési régióba sorolná a három megyét - A tud.). A székelyföldi románok úgy vélik, hogy e törvény esetleges elfogadásával visszaállítanák a Sztálin által elrendelt, 1952 és 1968 között fennállt Magyar Autonóm Tartományt, illetve az 1940-es második bécsi döntés nyomán Magyarországhoz csatolt Észak-Erdélyt. A résztvevők azt kérték a román parlamenttől, hogy ne fogadja el a kisebbségi törvénytervezetet, amely szerintük törvényes alapot teremtene az "etnikai területi autonómia" számára. Szerintük Székelyföld már így is "állam az államban".
Erre a megmozdulásra a marosvásárhelyi véres események huszadik évfordulóján került sor. Nem csupán a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt képviseltette magát, de a két ellenzéki parlamenti alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is. Forrás: MTI

Victor Ponta: Székelyföld nem létezik
A Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma által szervezett maroshévízi gyűlésen kijelentették: elnyomás alatt él a három megye románsága, elüldözésük és elmagyarosításuk folyamatos.
A résztvevők előtt felszólalt többek között Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke, Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megyék ortodox püspöke, valamint Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke. Az utóbbi kijelentette: pártja sohasem szavaz meg olyan alkotmánymódosításokat, amelyek a román mellett más nyelvek hivatalossá tételét vagy etnikai alapú autonómia létrehozását is megengednék.
- Az SZDP sohasem támogatja az alkotmány módosítását oly módon, hogy a román nyelven kívül más hivatalos nyelv is létezzen, és hogy etnikai alapú autonómia jöjjön létre – nyilatkozta Victor Ponta SZDP-elnök szombaton a maroshévízi nagygyűlésen. „Azért vagyok itt, hogy pártunk nevében határozottan állást foglaljak azokban az ügyekben, amelyek kapcsán a jelenlegi hatalom képviselői késnek a válasszal, és hogy szolidaritásunkról biztosítsuk önöket. Egyetlen románnak sem kell elhagynia szülőföldjét azért, hogy otthon érezze magát" – mondta beszédében Ponta.
- Egyetértek azzal, hogy Székelyföld nem Románia. Székelyföld ugyanis nem létezik! — szögezte le az SZDP vezetője.
Paprika Rádió, Háromszék. Forrás: Erdély.ma

Román naggyűlés Maroshévízen: „Székelyföld nem létezik”
A magyar többségű megyékben élő románok „elnyomására”, „elüldözésére” és „elmagyarosítására” kívánták felhívni a figyelmet szombaton a Maroshévízen tartott román nagygyűlés résztvevői, amelyet a Kovászna, Maros és Hargita Megyei Románok Civil Fóruma válaszként szervezett az egy héttel korábban tartott székely nagygyűlésre. A helyi kultúrházban megtartott rendezvényen több mint hatszázan gyűltek össze – legtöbben más megyékből, buszokkal érkeztek a helyszínre –, köztük a Nagy-Románia Párt (PRM) vezéregyéniségei, Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar, valamint Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A magyarellenes szónoklatokban bővelkedő rendezvény különösebb rendbontás és zavargás nélkül zajlott le, annak köszönhetően, hogy a híresztelések ellenére a Székely Gárda képviselői mégsem jelentek meg a rendezvényen, illetve mert Maroshévíz lakossága – mind a magyarok, mind a románok – tisztes távolságból figyelték az eseményeket.
Érkezésünkkor Maroshévíz főutcáján hosszú autóbuszsor fogadott, de a főtérről leágazó mellékutcákban is nehezen lehetett parkolót találni, mert a helyeket elfoglalták az idegen megyékből érkezett gépjárművek. Három autóbusznyi „elnyomás alatt élő román” érkezett Maros megye falvaiból, azokból, amelyeknek lakói cselekvő részesei voltak a húsz évvel ezelőtti „fekete márciusi” eseményeknek, de jöttek Dolj, Prahova, Iaşi, Vaslui, Botoşani, Máramaros, Temes, Beszterce-Naszód és Kolozs megyéből is. A buszok többségén a Nagy-Románia Párt (PRM) jelképe volt látható, a járművekkel érkező „erősítés” is főleg a nagy-romániások zászlóját, illetve a trikolórt lengette. Néhányan „Erdély román föld” (Ardealul pământ românesc) táblát emeltek a magasba. A tömeg a felújított kultúrház előtt gyülekezett, míg a házigazdák a négysávos főutca szemközti oldalán szemlélték az eseményeket.
Tartózkodó helybéliek
„Ki hívta ide ezeket?” – tették fel a kérdést románul, illetve magyarul többen is az út túloldalán szemlélődő helybéliek közül és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül egyöntetűen rosszallásuknak adtak hangot. Mellesleg a helybéliek csekély számú csoportjában több román szót lehetett hallani, mint magyart. „Mi itt jóban-rosszban együtt vagyunk, egyaránt vannak román és magyar barátaim. Nem értem, miért kell ilyen rendezvényeket szervezni, ha mi itt jól megvagyunk egymással?” – méltatlankodott Ioan Turcu maroshévízi lakos, aki a kérdésünkre adott válaszát a nyomaték kedvéért magyarul is megismételte. Elmondta, neki soha semmilyen hátránya nem származott abból, hogy ő román egy többségben magyarok lakta megyében, nem érzi, hogy őt „elnyomnák” a magyarok.
Markó: felelőtlenek a román politikusok
Markó Béla szerint a maroshévizi román nagygyűlés résztvevőit szándékosan félrevezették kijelentéseikkel a rendezvényen felszólaló román politikusok, akik részéről, mint mondta, több felelősséget várna el.
Az RMDSZ elnöke felelőtlennek nevezte Victor Ponta maroshévizi kijelentéseit, s úgy véli a PSD-elnök felkorbácsolta a kedélyeket a rendezvényen.
A Maroshévízen elfogadott memorandum kapcsán Markó leszögezte: amikor a magyarság több jogot kér, ezzel egyáltalán nem csorbulnak a magyar többségű megyékben élő románok jogai.
A gyűlést megelőzően egy kis szóváltásra is sor került a szervezők és az „erősítés” között, ugyanis a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma tartott attól, hogy az „elnyomott” négyszázezernyi román jogait követelő eseményt valamelyik párt kisajátítja. Ezért nem engedték bevinni egyik párt zászlóját sem, csak a trikolórt. A tiltás ellenére meglehetősen sok PRM-s zászló lengedezett a teremben és bejutottak az „Erdély román föld” feliratos táblák, valamint a szélsőjobb Noua Dreaptă kelta keresztes zászlói is.
Ponta: Székelyföld nem létezik
Az egymást váltó szónokok felszólalásából kiderült, hogy a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma hatalmas veszélyt lát a régiók újraszervezésében, és soha nem fognak egyetérteni azzal az RMDSZ-es kezdeményezéssel, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkosson.
„A PSD soha nem fogadja el, hogy a román mellett más hivatalos nyelv is legyen az országban, de az etnikai alapú autonómiát sem – jelentette ki Victor Ponta. „Egyetlen románnak sem kell innen elköltöznie, a Székelyföld pedig valóban nem Románia, mert a Székelyföld nem létezik” – magyarázta a legnagyobb ellenzéki párt vezetője – utalva a március 15-i kolozsvári megemlékezésen a „Székelyföld nem Románia!” transzparensre, melyet az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának tagjai emeltek magasba.
Ponta hozzátette: pártja vigyáz majd arra, hogy a képviselőház ne fogadhassa el az RMDSZ javasolta egy régióba soroló régióátszervezési törvényt. A politikus határozott állásfoglalásra szólította fel az államelnököt és a kormányfőt az egy héttel korábban tartott székely nagygyűlés kapcsán, ahol a résztvevők egyebek között a magyar nyelv hivatalossá tételét is követelték. Mircea Duşă, a képviselőház PSD-s alelnöke a helybéli románság nevében arra kérte a más vidékről érkezőket, hogy óvakodjanak a magyarellenes megnyilvánulásoktól. „Önök elmennek, de mi itt maradunk” – szögezte le Hargita megye korábbi prefektusa.
Nicolai: a székely nagygyűlés szánalmas
Norica Nicolai, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke szánalmasnak, nem európainak és embertelennek minősítette a székely nagygyűlést. Kijelentette: a liberális párt betartja a környéken élő románoknak tett ígéreteit és pártja mindenekelőtt a románság érdekeit képviseli. Kirobbanó tapsvihar fogadta Corneliu Vadim Tudort, aki biztosította a románságot, hogy a kisebbségi törvényt nem fogadja el a parlament. „Mindenkinek tisztelni kell az egységes román nemzetállamot. Nem létezik semmiféle Székelyföld, ez itt Románia” – szögezte le az EP-képviselő.
A Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselői nem vettek részt az eseményen, azonban Emil Boc kormányfő, a PDL elnöke már a román nagygyűlés alatt közleményben sietett leszögezni: az alkotmány értelmében Romániában a román a hivatalos nyelv, a magyar nyelv hivatalossá tételét illető viták alaptalanok, az alkotmány pedig nem alku tárgya.
Az ülés végén az egybegyűltek memorandumot fogadtak el, amelyben felkérik a hatóságokat, az elnöki hivatalt, valamint a kormányt és a civil szférát, hogy lépjen fel a szeparatista és revizionista törekvések ellen. Aggódnak amiatt, hogy a Hargita és Kovászna megyét ugyanazon régióba soroló régióátszervezési törvényt a szenátus hallgatólagosan elfogadta. Felszólítják a képviselőházat és Traian Băsescu államfőt, hogy utasítsák el a kisebbségi törvény elfogadását, emellett olyan jogszabály elfogadását sürgetik, amely a román nyelvnek „közigazgatásban használatos egyedüli nyelv státusát biztosítja”.
Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

A PSD és a PNL politikai is részt vettek a maroshévízi magyarellenes gyűlésen
Ismét felerősödött a nacionalizmus a marosvásárhelyi véres konfliktus évfordulóján
Ponta szerint nem létezik, a „szórványrománok” szerint már most is van Székelyföld – AGERPRES
Míg a hétvégén az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az 1990-es marosvásárhelyi véres etnikai konfliktusra emlékezett, a Hargita megyei Maroshévízen a székelyföldi románok egyik civil szervezete nagygyűlést rendezett. Ez utóbbi összejövetelnek a jelentőségét növelte, hogy számos vezető román politikus részt vett rajta. Így a magyarellenes szónoklatokból kivette a részét többek között Victor Ponta, a jelenlegi legerősebb ellenzéki politikai erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) frissen megválasztott elnöke. Ennek a pártnak több vezető politikusa is megjelent az összejövetelen, akárcsak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, Norica Nicolai, volt Kolozs megyei törvényhozó. A két ellenzéki erő ezzel a Corneliu Vadim Tudor vezette Nagy-Románia Párt (PRM) mellé sorakozott fel, amely szintén képviseltette magát a rendezvényen. A feszültséget csak növelte, hogy a marosvásárhelyi megemlékezésen is részt vettek a magyar gárdisták, miután korábban a kolozsvári március 15-ei ünnepségen voltak jelen.
A Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fórumának maroshévízi gyülekezetén a mintegy ezer résztvevő elfogadott egy memorandumot, amit elküldtek a parlamentnek, a kormánynak és az államfőnek. Ebben azt kérik, hogy a hatóságok konkrét intézkedéseket foganatosítsanak „egyes magyar vezetők szeparatista akciói ellen”, biztosítsák, hogy tiszteletben tartják a román nyelv hivatalos státusát, és vizsgáljanak ki a románokat Székelyföldön sújtó minden egyes diszkriminatív intézkedést. A résztvevők arra is kérik a hatóságokat, hogy lépjenek fel határozottan „az irredenta, revizionista és szeparatista törekvések ellen”, amelyek szerintük a három megyében tapasztalhatók a magyarok részéről. Úgy vélik, hogy ezek a törekvések nyíltan a román állam és nemzet egységét, szuverenitását veszélyeztetik, akárcsak „a románoknak a székelyföldi létét”.
A résztvevők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a szenátus „könnyedén” elfogadta hallgatólagosan, vita nélkül az RMDSZ által beterjesztett új régiófelosztási törvénytervezetet. Azt kifogásolják, hogy szerintük az RMDSZ visszaállítaná ezzel a Sztálin által elrendelt, 1952 és 1968 között működött Magyar Autonóm Tartományt, valamint az 1940-es második bécsi döntés nyomán Magyarországhoz csatolt Észak-Erdélyt. A dokumentum nem részletezi, hogy milyen szempontok szerint hasonlítják össze és azonosítanak egy mai gazdasági fejlesztési régiót az említett két történelmi képződménnyel, amelyek maguk is egymástól teljesen különböznek, miután gyökeresen más történelmi kontextusban születtek, és státusuk is különbözött, hiszen a Magyar Autonóm Tartomány Romániához tartozott, Észak-Erdély pedig Magyarországhoz. Ráadásul az RMDSZ vezetői számtalanszor leszögezték, hogy még a területi autonómia sem jelenti Székelyföld kiszakadását Romániából.
A résztvevők azt kérték a parlamenttől és az államfőtől, hogy ne fogadja el, illetve ne hirdesse ki a kisebbségi törvénytervezetet, amely szerintük „az etnikai területi autonómia törvényes alapjának a megteremtését tűzte ki célul a kulturális autonómia révén”. Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kérik a három megyében a románok ellen elkövetett diszkrimináció és visszaélések kivizsgálására. A memorandum aláírói leszögezik, hogy „a civil fórum nem a magyarok ellen irányul, hanem a hatóságok figyelmét akarja felhívni egy gazdasági fejlesztési terv kidolgozásának a szükségességére, mert a szegénység az egyik fő oka a régióban az etnikai alapú konfliktusoknak”. Szerintük Székelyföld már „állam az államban”, amelynek saját jelképei vannak, a románokat pedig semmibe veszik, alárendeltként kezelik őket.
A tanácskozáson felolvasták a határon túli románok érdekeit képviselő, meglehetősen ismeretlen Románok Világtanácsának és a Románok Világkongresszusának az állásfoglalását is. Azt kérik a román miniszterelnöktől, hogy hívja vissza funkciójából Cseke Attila egészségügyi minisztert, a külügyminisztérium pedig küldjön Magyarországnak egy tiltakozó levelet, amelyben kérjék, hogy Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja vagy határolódjon el a magyar gárdisták kolozsvári akciójától – amikor azok a március 15-i ünnepségen Székelyföld nem Románia! transzparenssel vonultak fel –, vagy ha ezt nem teszi meg a főkonzul, akkor nyilvánítsák nemkívánatos személynek Romániában. A román szervezetek azt kifogásolják, hogy Cseke és Szilágyi nem határolódtak el a nyilvánosság előtt a gárdások akciójától.
Victor Ponta, a PSD elnöke beszédében arról biztosította a székelyföldi románokat, hogy nincsenek egyedül, és „sokan küzdenek majd az ő igazukért”. Ponta hozzátette: Székelyföld valóban nem Romániában van, ugyanis – mint mondta – Székelyföld nem létezik. Rámutatott: a PSD soha nem fogadja el, hogy a románon kívül más nyelv legyen a hivatalos Romániában, és nem alkuszik majd az alkotmány 1-es cikkelyéről sem, amely kimondja egyebek között, hogy Románia nemzetállam.
Norica Nicolai EP-képviselő, a PNL alelnöke „keserűségének” adott hangot amiatt, hogy a székelyföldi románok ellen visszaéléseket követnek el húsz évvel a rendszerváltás után olyan európai állampolgárok, akik ezzel „embertelen és nem európai” magatartásról tesznek bizonyságot. Nicolai szerint Székelyföld mélységesen román föld, amely egyaránt a románoké és a magyaroké.
A kormánypártot, a Demokrata Liberális Pártot (PD-L) nem képviselte a rendezvényen vezető politikus. Emil Boc demokrata pártelnök egy szűkszavú közleményt adott ki szombaton, amelyben leszögezte, hogy az alkotmány szerint az országban a román a hivatalos nyelv, és a 152-es cikkely szerint a hivatalos nyelvről rendelkező cikkelyt nem lehet módosítani. Boc leszögezte: „a magyar nyelv hivatalosítására való törekvéseknek így nincs alkotmányossági alapjuk”. Hozzátette: a PD-L álláspontja az, hogy az alkotmányt alkalmazni kell, és az nem képezheti alku tárgyát.
B. T. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Markó: A kisebbségi jogok bővítse nem károsítja a többséget
Amikor egy közösség bizonyos jogokat kér vagy követel magának, azok az illető közösség lehetőségeinek kiszélesítésére vonatkoznak, de mindez nem sérti és nem is sértheti más közösségek jogait - jelentette ki hétfői bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla. Az RMDSZ elnöke ezzel a Maros, Kovászna és Hargita megyei román civil szervezetek hétvégén, Maroshévízen lezajlott rendezvényén elhangzott magyarellenes kijelentésekre utalt. Kifejtette, az elv érvényes jelen esetben is, hiszen az anyanyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás terén követelt jogok nem sértik az érintett megyék román közösségének érdekeit.
Markó szerint az olyan régiókban, térségekben, ahol jelentős számú, más nyelven beszélő közösség él, „gondolnunk kell a román nyelv mellett, az illető nyelv hivatalossá nyilvánítására”. Leszögezte, a magyar nyelvnek egyes esetekben már hivatalos jellege van: helységnévtáblák, intézmények feliratai kapcsán, vagy olyankor, amikor a helyi vagy megyei tanács ülései magyar nyelven zajlanak. „Ezekben az esetekben a magyar már használatos, tehát tárgyalhatunk az anyanyelvhasználat kiszélesítéséről”- tette hozzá, kiemelve az igazságszolgáltatást és a dekoncentrált intézményeket, mint a kiterjesztés irányát.
A székelyföldi románok – akik maguk is kisebbségben élnek- helyzete kapcsán elmondta, a politikumnak foglalkoznia kell a közösség jogainak védelmével. Szerinte a tanügyi törvénytervezetbe foglalt, a szórvány-közösségekben élő, kisebbségekhez tartozó, kislétszámú osztályok finanszírozására és pozitív diszkriminációjára vonatkozó rendelkezéseknek ugyanúgy érvényeseknek kellene lenniük a Hargita és Kovászna megyében élő román közösségek helyzetére is.
A politikus bírálta a hétvégi maroshévízi gyűlésen résztvevő román politikusokat. „Nagyon veszélyesnek tartom, hogy egy, a fiatal generációhoz tartozó politikus megpróbálja átvenni a már rég túlhaladottnak hitt nacionalista retorikát”- mondta Victor Ponta, szociáldemokrata pártelnök beszéde kapcsán. Úgy vélte, a Szociáldemokrata Párt és annak elnöke nagyot hibázik, amikor azt hiszi, hogy Erdélyben az ultranacionalista szavazatokkal még szavazat vagy népszerűség gyűjthető. „Erdélyben, akárcsak az ország már részeiben az nyer, aki modernizációs programot, infrastruktúra-fejlesztési programot, minden fontos területen európai programot nyújt a választóknak”- szögezte le. Markó meglepődéssel és döbbenettel tapasztalta, hogy az ellenzék egyes politikusai a Nagy-Románia Párttal „szövetkeztek” ebben a kérdésben.
Emil Boc kormányfő azon kijelentésére reagálva, mely szerint Romániában hivatalos nyelve mindig a román marad, illetve, hogy az alkotmány erre vonatkozó kitétetelei nem változtathatók meg, az RMDSZ elnöke azt mondta: az Alkotmány bármely rendelkezése módosítható, sőt, azon szakaszok is megváltoztathatók, amelyek más szakaszok megváltoztathatatlanságát írják elő. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

„Maroshévízen már megyékből érkezett pártaktivisták voltak jelen”
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke kijelentette, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma Maroshévízen megrendezett nagygyűlésén „nem helybeli románok voltak jelen, hanem más megyékből autóbuszokkal ideszállított pártaktivisták”.
A tanácselnök hangsúlyozza, építő párbeszédre alapozott jó együttműködést szeretne a megyében élő románok és magyarok között, ez szolgálná a mindkét nemzetiség által lakott megye fejlődését.
„A Hargita Megyei Önkormányzat elnökeként a jövőben is azért dolgozom, hogy a románok és székelyek közötti viszonyt a kölcsönös tisztelet, megértés és együttműködés jellemezze. Közös sorsunk van, hozzá kell járulnunk a térség fejlődéséhez” – jelentette ki Borboly Csaba közleménye végén.
Stelu Platon, Maroshévíz PNL-s polgármestere hétfőn kifejtette, egyetért Borboly Csaba nyilatkozatával, miszerint a románoknak és magyaroknak kölcsönös tiszteletre, megértésre és építő párbeszédre kell alapozniuk együttműködésüket, és közösen kell tenniük a térség fejlődéséért.
Platon azonban leszögezte, Borbolyt nem tájékoztatták pontosan a szombati maroshévízi találkozóról.
„Amit Borboly úr nem tud, az, hogy ez nem egy általános találkozó volt vagy egy nagygyűlés, amelyre pártaktivistákat gyűjtöttek össze, hanem a Románok Civil Fórumának munkaülése az ortodox püspökség patronátusa alatt, amelyen a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok kulturális, egyházi és civil szervezeteinek képviselői vettek részt, és amelynek nem volt semmilyen politikai vetülete” – nyilatkozta Stelu Platon.
A megtárgyalt kérdéseket végül egy memorandumban foglalták össze, amely tartalmazza mindazt, ami a térségben élő románokat foglalkoztatja.
„Nekünk, románoknak is megvan a büszkeségünk és a véleményhez való jogunk”, mondta Platon.
Szombaton Maroshévízen körülbelül 900 személy vett részt a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma által szervezett nagygyűlésen, a résztvevők között volt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Victor Ponta, a Szociál Demokrata Párt elnöke, és Liviu Dragnea, a PSD főtitkára.
Közülük körülbelül 200-an a kultúrház előtt álltak, mert már nem kaptak helyet az épületben.
A résztvevőknek megtiltották, hogy a terembe pártjelképeket vigyenek, így próbálták elkerülni, hogy politikai felhangot kapjon a rendezvény.
Jelen voltak a PRM Botoşani, Prahova és Beszterce-Naszód megyei képviselői, több autóbusz érkezett Moldvából.
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma Maroshévízen elfogadott memoranduma szerint: a három megye románsága „nehéz harcot vív” a nemzeti identitás megőrzéséért, és a három megyében lépésenként, tilalom nélkül „de facto államot az államban” hoztak létre.
A háromoldalas dokumentumot szombaton fogadták el a Kovászna, Hargita, Maros Megyei Románok Civil Fórumának maroshévízi ülésén, és azt a parlamentnek, az államfői hivatalnak, a kormánynak, az egyháznak és a civil társadalomnak juttatják el.
„Mi, a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok, mindazok a gondok mellett, amelyekkel az ország más részein élő honfitársaink üszködnek, még a nemzeti identitásért vívott harc terhét is magunkon viseljük” – áll a memorandumban, amelyben megjegyzik: a három megyében több mint 400 000 román él.
A dokumentum aláírói szerint Kovászna, Hargita és részben Maros megyében „Európában példa nélküli Európa-ellenes függetlenségi jelenség zajlik”. (mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)