Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2008. október 7.
Az RMDSZ minimális célja a parlamenti választásokon megismételni a 2004-es eredményeket – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 6-án Aradon. Az RMDSZ a Nagy-Románia Párton kívül az összes többi párttal szövetkezne. Markó elégedetlenségének adott hangot az észak-erdélyi autópálya munkálatainak ütemével kapcsoltban. /RMDSZ-minimum: megismételni a 2004-es eredményeket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2008. október 8.
Várhatóan még a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt napirendre tűzik a képviselőházban a ciántechnológia bányákban való használatának betiltását szorgalmazó törvényjavaslatot, amelyet Eckstein Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátor dolgozott ki. Amennyiben a jogszabályt megszavazzák, a beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat helyzete ellehetetlenül. Kiderült, az erdélyi római katolikus egyház eladta egyik verespataki ingatlanját a bányavállalatnak, annak ellenére, hogy a hivatalos nyilatkozatokban ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását, adta hírül a Szabadság napilap. /Gyergyai Csaba: Verespatak: kútba eshet a bányaberuházás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./
2008. október 15.
Három, a kisebbségekre vonatkozó törvénytervezetről szavaz a képviselőház plénuma. Várhatóan mindhárom kezdeményezést elutasítják – ennek csak örülhetnek a Romániában élő nemzeti közösségek. A kisebbségek jogállásáról, a nekik folyósítandó kedvezményekről és a lojalitásukról szóló tervezetek kezdeményezői a Nagy-Románia Párt (PRM) jelenlegi vagy volt törvényhozói. Mindhárom javaslatot májusban elutasította a szenátus, a képviselőház szakbizottságai szintén nem ajánlják elfogadásra ezeket a plénumnak. Az első törvényjavaslat nyilvánvaló célja a korábban előterjesztett kisebbségi törvénytervezet „helyettesítése”. A nyíltan magyarellenes Nagy-Románia Párt javaslata szerint létre kell hozni a kisebbségek tanácsát, de ennek hatásköre minden téren konzultatív. Ugyanakkor a tervezet a kisebbségek társulása kapcsán olyan szabályokat vezetne be, amelyek a törvény elfogadása esetén, három hónap alatt az RMDSZ felszámolásához vezetnének. A második törvénytervezet csaknem kizárólag az RMDSZ ellen irányul. A kezdeményezés címe: A kisebbségekhez tartozó állampolgárok lojalitása Románia és az egységes román nemzetállam iránt. Ez a törvény előírná, hogy a kisebbségi szervezetek képviselői a parlament ünnepi ülésén esküdjenek hűséget az egységes nemzetállamnak. A harmadik, a szerző által „kedvezménytörvénynek” keresztelt javaslat értelmében az etnikai kisebbségek tagjai ezer eurós támogatásra jogosultak az országhatár átlépésekor, az egyetlen feltétel az, hogy ne térjenek vissza. Ez a jogszabály azokra vonatkozna, akik nem ismerik el az 1918. december elsejei „Nagy Egyesülést” és Románia nemzetállam területi egységét. /Szőcs Levente: „Kisebbségi nap” a parlamentben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2008. október 18.
A marosvásárhelyi Kossuth Lajos utca ügyében a bíró már másodjára napolta el az ítélethirdetést. A per végkimenetelét illetően Kerekes Károly parlamenti képviselő, a helyi tanács ügyvédje továbbra is optimista. A marosvásárhelyi tanács 2005-ben döntötte el, hogy a Calarasilor utcát visszakereszteli Kossuth utcává. Ezt a határozatot megtámadta a Vatra Romaneasca, a Nagy-Románia Párt, az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület és Sita Ioan volt helyi tanácsos a Megyei Törvényszéken, első fokon. /Berekméri Ildikó: Ismét elnapolták az ítélethirdetést a Kossuth utca ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./
2008. október 25.
Az RMDSZ törvényen kívül helyezéséről szeretne országos népszavazást tartani november 30-án Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. Érvelése szerint erre azért lenne szükség, mert az RMDSZ veszélyezteti a nemzetbiztonságot, ha ugyanezen a napon referendumot szervez ,,Székelyföld autonómiájának kikiáltásáról”. Vadim Tudor azt is bejelentette, tiltakozó megmozdulásokat szerveznek a kormány, az elnöki hivatal és az RMDSZ-székházak előtt a magyar kisebbség képviselőinek kezdeményezése miatt. /Népszavazást akar Vadim Tudor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
2008. november 5.
Újratárgyalja a képviselőház szakbizottsága azt a nagy-romániás törvénytervezetet, amely „az 1989. december 21. után a magyar nemzetiségű sovének által elkergetett román családok visszatelepedését segítené elő Hargita, Kovászna és Maros megyébe”, valamint támogatná azokat a fiatal román családokat, amelyek ezekben a megyékben szeretnének letelepedni – döntött november 4-én az alsóház. „A magyargyalázó nyilatkozatok után az RMDSZ, a házelnök és néhány liberális képviselő kivételével valamennyi párt egyetértett a tervezet újratárgyalásával, így nincs kizárva, hogy az újonnan megválasztott parlament elfogadja azt, és akkor még nyilvánvalóbb eszközökkel támogathatja a kormány a románság Hargita és Kovászna megyébe való betelepítését” – nyilatkozta Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. /(O. M.): Románok székelyföldi betelepítését szeretné a PRM. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
2008. november 6.
„Túl sok sérelem érte a románokat magyar részről ahhoz, hogy az országnak egyhamar magyar elnöke legyen” – reagált Daniel Buda demokrata-liberális képviselő, arra a kérdésre: elképzelhetőnek tartja-e, hogy miután az amerikaiak színes bőrű elnököt választottak, Romániának belátható időn belül magyar államfője legyen. Daniel Buda szerint a románok, elsősorban az erdélyiek, nem tudják elfelejteni „mindazt a szörnyűséget”, amit a Horthy-csapatok műveltek annak idején Románia területén. Szintén a történelmi sérelmekre hivatkozva nem látja lehetőségét egy magyar államfő megválasztásának Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője sem. Szerinte ez egész Európában elképzelhetetlen. „A magyarok Magyarországon lehetnek államelnökök, nem Romániában” – jelentette ki Gheorghe Funar szenátor, a Nagy-Románia Párt főtitkára. Arra a felvetésre, miszerint Barack Omaba sem Kenyában lett elnök, ahonnan családja származik, Funar leszögezte: „A különbség az, hogy a kenyaiak nem áhítoznak az amerikai földre, míg a magyarok minden porcikája Erdélyt kívánja. ” Cristian Diaconescu szociáldemokrata szenátor: „Szerintem a romániai választók is elég érettek már ahhoz, hogy ha az országuk érdeke úgy kívánja, túllépjenek az etnikai akadályokon. Ha olyan rátermett, s tetszetős üzenetű magyar jelölt kerül, elképzelhetőnek tartom, hogy megválasszák államelnöknek. ” Cristian Tudor Popescu, a Gandul vezető publicistája szerint nem az a fontos, hogy magyar vagy más nemzetiségű elnöke legyen Romániának, hanem az lenne a fontos, hogy legyen egy Obama-szintű elnökünk, vagy legalább egy olyan szintű jelöltünk, mondta. „Nem tudok jóslatokba bocsátkozni, hogy a román társadalom mikor lesz képes elfogadni egy magyar nemzetiségű jelöltet, de mindenesetre nem túl hamar” – tette hozzá Popescu. „Annak érdekében, hogy Romániában magyar nemzetiségű államfőt válasszanak, maguknak a magyaroknak kell megtenniük az első lépést, mégpedig az etnikai alapú pártok megszüntetésével” – vélte a publicista. „Akkor lesz Romániában magyar elnök, amikor a románok elfogadják az autonómiát – mondta Dan Pavel politológus. „Romániának egyhamar nem lesz magyar elnöke, mert itt a tolerancia nagyon alacsony szinten van. Nálunk a rasszizmus is magasabb szintű, mint Amerikában, holott nekünk nincsenek feketéink. ” /Magyar államfő: majd ha fagy. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2008. november 7.
„Legföljebb azért kérhetnénk bocsánatot, mert túléltük a Ceausescu-korszakot, vagy azért, hogy Romániában élünk. Bocsánatot kérhetünk még azért, hogy továbbra is ebben az országban szeretnénk maradni, hogy továbbra is itt szeretnénk élni. Az, hogy itt élünk, önöket láthatóan zavarja” – jelentette ki képviselőházi felszólalásában Kelemen Hunor Hargita megyei RMDSZ-képviselő annak kapcsán, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt olyan törvénytervezetet nyújtott be a parlamentben, amelyben a Székelyföldről „elüldözött” románok visszatelepítését ösztönzik. A két párt által kezdeményezett törvénytervezet értelmében a Hargita, Kovászna és Maros megyébe vissza- vagy letelepedni kívánó román családok tetemes anyagi támogatásban részesülnének. A vita során Nádudvary György képviselő a székelyföldi megyék közigazgatási és rendészeti szerveiben tapasztalható etnikai arányokat bemutatta: az állami hivatalok vezető tisztségeiben Kovászna megyében még mindig több mint 50%-ban vannak jelen románok, a hadsereg és rendőrség összetételében ez a jelenlét pedig 90%-nál nagyobb. /Lázár Lehel: Alsóházi vita a románok Székelyföldre telepítéséről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./
2008. november 10.
A baróti önkormányzat is megszavazta az autonómiareferendum megszervezéséről szóló tanácsi határozatot. A hat RMDSZ-es, öt magyar polgári párti (MPP) és négy független képviselő egyöntetűen a népszavazás megszervezése mellett voksolt. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád polgármester a népszavazásról szóló vita elhalasztását szorgalmazta, javaslatát az MPP-s tanácstagok elutasították, azonban az RMDSZ-s képviselők tartózkodásával és a románok ellenszavazatával a tervezetet elvetették. A népszavazás megszervezését még Árkoson, Nagyborosnyón, Zabolán és Vargyason szavazták meg. Dálnokon visszautasították azt, míg Nagyajtán, Kommandón, Barátoson, Illyefalván ezután vitatják. A Nagy-Románia Párt 13 Bihar megyei szenátor- és képviselőjelöltje nyílt levélben fordult Calin Popescu-Tariceanu kormányfőhöz, amelyben az autonómiareferendumok megakadályozására szólították fel. /Bíró Blanka, Fried Noémi Lujza: Baróton is megszavazták. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./
2008. november 22.
A liberálisok Maros megyei elnöke, Ciprian Dobre képviselőjelölt azért átkozta a román pártokat, mert szerinte olyan "kocsmaszövetségeket" kötnek, amelyekkel az RMDSZ malmára hajtják a vizet. Emlékeztetett, hogy amikor indult a megyei tanácselnök-választáson, vereséget szenvedett az RMDSZ jelöltjével szemben. A vereség oka, az volt, hogy a PD-L, a PSD és a PRM – ahelyett, hogy "jó románokhoz" illően – őt támogatták volna, "eleve esélytelen jelöltet" erőltettek a szavazók nyakára, aminek meg is lett az eredménye. "Annak ellenére, hogy Maros megyében a lakosság 65 százaléka román nemzetiségű, a megyei tanács elnöki funkcióját az RMDSZ nyerte el". Most ugyanezek a pártok karöltve kampányolnak az egyéni választókerületekben, ugyanolyan aljas céllal: mégpedig azért, hogy ismét kifúrják őt, ezúttal a parlamenti bársonyszékből. Ezzel az RMDSZ-jelöltnek nyitnak utat a képviselőházi mandátum felé. A nagy-romániások, a PSD és Emil Boc pártja is nacionalista, különösen választási kampányban, megszoktuk már, írta a lap munkatársa. Azonban ha a jelenlegi kormányzati partner is így próbál szavazatokat gyűjteni, akkor baj van. /Mózes Edith: Bővül a nacionalista kórus. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./
2008. november 25.
Markó Béla RMDSZ-elnök biztos abban, hogy az RMDSZ bejut a parlamentbe. “Az RMDSZ az “ultranacionalista” Nagy Románia Párton kívül más pártokkal szívesen kormánykoalícióra lépne, mert Romániának erős, a többség támogatását élvező kormányra van szüksége, és a kormányban való részvétel az erdélyi magyarság ügyét szolgálja” – mutatott rá Markó. Az RMDSZ nyitott a kormányzásban való részvételre, amennyiben megbízható partnerre lel, amellyel olyan kormányprogram dolgozható ki, amely az RMDSZ kívánságait is tartalmazza. A szövetség célja az, hogy megtartsa jelenlegi honatyáinak számát, azaz, hogy legalább 22 képviselőt és 10 szenátort juttasson be a törvényhozásba. Az RMDSZ elnöke összegezte azokat a panaszokat, javaslatokat, kéréseket, amelyeket több mint száz települést érintő Maros megyei kampánykörútja során gyűjtött össze. A legtöbb felvetés a túl alacsony nyugdíjakhoz, a munkahelyek miatti aggodalomhoz, a mezőgazdasági támogatásokhoz, a vadkárokhoz kapcsolódtak. Nemzetiségi vonalon legfőképpen az iskolák, magyar osztályok hiánya került terítékre. „Nem foglalkozom a plakáttépésekkel, ugyanakkor elítélem az ilyesmit. Nincs is értelme az ilyen cselekedeteknek az én vonatkozásomban, hiszen az ellenjelöltemnek semmi esélye nincs arra, hogy elnyerje a szenátori mandátumot” – mondta Markó Béla a Krónika felvetésére, hogy az RMDSZ-es vezetés alatt álló Székelyvéckén és a hozzá tartozó falvakban valakik egytől egyig letépték Markó ellenjelöltje, Kincses Előd választási plakátjait. /Máthé Éva: Markó optimista. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./
2008. november 28.
A Nagy-Románia Párt /PRM/ nemzeti egységkormány létrehozását javasolja a parlamenti választások után, amelynek minden parlamenti párt része lenne – jelentette ki Gheorghe Funar szenátor, a párt főtitkára, erre a gazdasági világválság miatt van szükség. Hozzátette, mivel az RMDSZ nem párt, hanem szövetség, ezért az RMDSZ egyedül ellenzékben marad majd. /Nemzeti egységkormányt akar Funar. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./
2008. november 29.
Újabb pofon érte a marosvásárhelyi magyarságot. Két és fél éves huzavona után a Maros Megyei Törvényszék november 28-án ítéletet hirdetett: a Ceusescu-rezsim legsötétebb éveiben Calarasilorra átkeresztelt utca nem viselheti újra a Kossuth Lajos nevét. Kerekes Károly ügyvéd, a marosvásárhelyi tanács jogi képviselője szerint az ítélet nem jogerős. 2005 októberében a marosvásárhelyi tanács határozatot hozott, hogy a Calarasilor utca nevét vissza kell állítani az eredetire. A PRM, a Vatra Romanesca, az Avram Iancu Egyesület beadványt fogalmaztak meg, amelynek alapfokon helyt adtak és hatályon kívül helyezték a tanácsi határozatot. Az ügy újratárgyalására azért került sor, mert 2007. március 29-én az Ítélőtábla (Fellebbviteli Bíróság) helyt adott a Kerekes által benyújtott fellebbezésnek, hatályon kívül helyezve a 2006. novemberben hozott alapfokú döntést. A Fellebbviteli Bíróság 11 oldalon sorolta fel mindazokat a törvénytelenségeket, amelyeket 2006-ban a Megyei Törvényszék elkövetett. Többek között: a bíróság tévesen értelmezte a névadásra vonatkozó törvényes rendelkezést, miszerint a prefektúra mellett működő megyei névadó bizottság véleményezése csupán konzultatív jellegű, továbbá a bíróság nem vizsgálta meg, hogy a tanácsi határozat milyen állampolgári jogot vagy közérdeket sért. /Mezey Sarolta: Ítéletet hirdettek a Kossuth utca ügyében: marad a Calarasilor. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
2008. december 2.
Szoros eredményt ért el a parlamenti választásokon a szociáldemokraták és konzervatívok szövetsége (PSD+PC), illetve a Demokrata-Liberális Párt (PD-L). A PRM nem került be a parlamentbe. Az RMDSZ-nek sikerült megőriznie négy évvel ezelőtt szerzett mandátumainak számát. Kolozs megyében Eckstein-Kovács Péter mandátuma alig néhány szavazaton múlott. A Kolozs megyei RMDSZ jelöltek közül Szedilek Lenke (szenátus), illetve Máté András Levente és Pálfi Mózes Zoltán (képviselőház) szereztek mandátumot. Az Országos Választási Bizottság adatai szerint (99,62 százalékos feldolgozottság) a helyzet a következő: PSD+PC 33,09%, PD-L 32,34%, PNL 18,57%, RMDSZ 6,18% (képviselőház); PSD+PC 34,12%, PD-L 33,57%, PNL 18,75%, RMDSZ 6,41% (szenátus). /Holtversenyben Geoana és Boc pártja, alkupozícióban a liberálisok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2008. december 2.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta politikai szövetség ujjonghatott győzelme miatt. A szavazatok 99,62 százalékának feldolgozottságakor a PSD+PC képviselőházi jelöltjei 33,09 százalék szavazatot gyűjtöttek, a PD-L-sek 32,34 százalékot, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 18,57 százalékot, az RMDSZ 6,18 százalékot. A szenátorjelöltek esetében a pártok a következő eredményeket érték el: PSD+PC 34,12 százalék, PD-L 33,57 százalék, PNL 18,75 százalék és RMDSZ 6,41 százalék. Sem a Nagy-Románia Párt (PRM), sem az Új Generáció Pártja (PNG) nem érte el az öt százalékos parlamenti küszöböt. A több mint 18 millió, szavazásra jogosult állampolgár 39,26 százaléka jelent meg az urnák előtt. A városi lakosság 35,63 százaléka, a vidéki lakosság 44,24 százaléka foglalt állást. A Regátban és Moldvában voksoltak többen, Erdélyben alacsonyabb volt a szavazási hajlandóság. /Enyhe előnnyé sorvadt a szociáldemokrata győzelem. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2008. december 3.
A választásnak megvannak a nagy vesztesei és a meglepetésként ható győztesei. Nem jutott be Gigi Becali és C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke mellett a t. Házba Adrian Paunescu, Norica Nicolai és Gheorghe Funar sem. A román parlament tagja lett Oana Mizil, Ceausescu kommunista miniszterelnökének unokája, Toader Paleologu, Dan Voiculescu, Ioan Talpes /évekig a Külföldi Hírszerző Szolgálat elnöke volt/ és Elena Udrea. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
2008. december 4.
Az RMDSZ-nek 22 képviselői és 9 szenátori mandátuma lesz az új parlamentben, vagyis sikerült megismételnie a 2004-es eredményeket, jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Markó örült, hogy a Nagy-Románia Párt nem jutott be a parlamentbe. „Mi üdvözöljük ezt a változást, mivel Románia parlamentjében nincs szükség a párt által képviselt xenofób törekvésekre és szélsőséges nacionalizmusra” – mondta Markó. Markó leszögezte: az RMDSZ nem fél ellenzékbe vonulni, de szeretne kormányon lenni, azonban nem bármi áron: a feltétel az, hogy folytathassa tevékenységét. Calin Popescu Tariceanu PNL-elnök kijelentette, a PNL már konzultált az RMDSZ-szel, és megegyeztek, hogy partnerségi álláspontra helyezkednek. (Mediafax) /Markóék a liberálisokhoz húznak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2008. december 5.
Jó lenne, ha teret vesztene a nacionalizmus Romániában. A Nagy-Románia Párt és Gigi Becali alakulatának választási veresége nem jelent változást. Vannak újabbak, amellett a nagy-romániások ― vesztüket érezve ― tömegesen igazoltak át a liberális, demokrata-liberális és a szociáldemokrata pártba, s magukkal vitték kisebbségellenes, szélsőséges nacionalizmusukat. Horia Grama háromszéki szociáldemokrata képviselő például első nyilatkozatában aberrációnak nevezte Székelyföld területi autonómiáját, s az ellene való küzdelmet fő feladataként határozta meg. Silviu Prigoana a demokrata-liberálisok legújabb szerzeménye. Kijelentette: nem tűrheti, hogy az ő hazájában kétnyelvű feliratok legyenek, hogy az iskolákban ne csak románul tanuljanak, hogy országában ne kizárólag román nyelven beszéljenek. Ez a képviselő nincs egyedül. /Simó Erzsébet: A nacionalizmus új papjai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./
2008. december 9.
Sokkhatásként érhette az RMDSZ vezetőit az, hogy a Szociáldemokrata Párt elnöke, Mircea Geoana bejelentette: pártja kormánykoalíció kialakítását szorgalmazza az „elnöki párt” PD-L-lel – azzal a feltétellel, hogy az RMDSZ maradjon ki a szövetségből. Az ilyen típusú nyílt támadásoktól az RMDSZ és a romániai magyar közvélemény már eléggé elszokott, írta Salamon Márton László vezércikkében. A parlamentből eltűnt Nagy-Románia Párt képviselőinek helyeit „elosztották” egymás közt a bejutó román parlamenti pártok. Ilyen helyzetben pedig az RMDSZ-nek fel kell készülnie arra, hogy a következő négy évben az önvédelem lesz az elsőrendű feladat. /Salamon Márton László: Sokk. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
2008. december 10.
„Nem vagyunk hajlandók a hátsó ajtón belépni a kormányba” – fogalmazott Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, a Szövetségi Állandó Tanács tagja. Kelemen Hunor szerint sem merülhet fel az, hogy az RMDSZ a PD-L-nek járó posztokra alapozva kerüljön be a kormányba. Kelemen a PD-L-nek alapvető érdekének mondta az RMDSZ-szel való közös kormányzást. „Csak a hatalom megszerzéséért nem fog kormányra lépni az RMDSZ, és csakis egy következetes politikai partnerrel hajlandó koalíciót alkotni – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök a PSD vezetőinek kijelentésére. „A Szociáldemokrata Párt (PSD) megpróbálja betölteni azt a helyet, amelyet a Nagy-Románia Párt (PRM) szabadon hagyott” – vélekedett Adrian Ursu politikai elemző, a Cotidianul napilap főszerkesztője. /Cseke Péter Tamás, Mihály László, Salamon Márton László „Nem a hátsó ajtón lépünk be” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
2008. december 10.
Románia rendszerváltás utáni történetében egyetlen párt sem alkotott többséget a parlamentben, és egyetlen alakulatot, a mostani Szociáldemokrata Pártot leszámítva valamennyi formáció koalícióban vezette az országot. Románia a rendszerváltás utáni időszakot nagykoalícióval kezdte. Az első, úgynevezett átmeneti kabinet, amelyet Petre Roman vezetett, négy miniszterelnök-helyettesből, 28 miniszterből és tíz miniszteri rangú államtitkárból tevődött össze. Tagjait a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN), illetve annak elnöke, Ion Iliescu nevezte ki törvényerejű rendelettel. A tárcavezetők között volt Victor Atanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornok is, akiket idén ítélt el a bíróság jogerősen a forradalom idején elkövetett tetteik miatt. Az első rendszerváltás utáni kormánynak egyetlen magyar tagja volt, Horvát Andor, Andrei Plesu művelődési miniszter helyettes államtitkára. Az első Roman-kormány idején következett be az első bányászjárás is. Ion Iliescu kérésére a vájárok 1990. január 28–29-én rohamozták meg és dúlták fel a fővárost, valamint a FSN választási szereplése ellen tüntető ellenzéki pártok székházait. Alig egy évvel később a második Roman-kormánynak szintén bányászjárás vetett véget. Helyét Theodor Stolojan foglalta el a miniszterelnöki székben 1991. október elsején. Nicolae Vacaroiu volt az első miniszterelnök, aki a forradalom után letöltötte mandátumát, annak ellenére, hogy alakulata nem rendelkezett többséggel a parlamentben. Az 1992. november 19-én hivatalba lépett Vacaroiu a frissen alakult Nagy-Románia Párt (PRM) támogatásával kormányzott; a két alakulat együttműködését jelezte a „vörös négyszög” kifejezés. A Vacaroiu-kormányt a legtöbben populistának tartják: elutasította a privatizációt és elodázta a gazdaság átszervezését. Az átmenet csupán az 1996-os választások után kezdődött el, a demokratikus ellenzék győzelme nyomán. A Demokratikus Konvenció első miniszterelnöke, Victor Ciorbea azonban túlságosan merésznek bizonyult: egyrészt a reformokat illetőn, másrészt az etnikumközi kapcsolatok terén. Az RMDSZ-t is magába foglaló koalíción belüli nézetkülönbségek ellenére Ciorbea jelentősen bővítette a nyelvhasználati jogokat – igaz, sürgősségi rendeletét utólag visszavonták. Emil Constantinescu államfő Ciorbea menesztésével próbálta ellensúlyozni a kormány népszerűtlen intézkedéseit. Az első konvenciós kabinetben Birtalan Ákos vezette a turisztikai tárcát, Tokay György pedig kisebbségi kérdésekért felelős tárca nélküli miniszter volt. Constantinescu 1998. áprilisában Radu Vasilét nevezte ki a kormányfői posztra. A következő másfél évben egymást követték a botrányok. 1999 decemberében az államfő Vasilét is eltávolította, helyére Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank kormányzója került. Isarescu megvalósítása az ország rövid- és középtávú fejlesztési terve és több évi recesszió után az első pozitív gazdasági növekedés. A 2000-es választások egyben Ion Iliescu és baloldali pártja visszatérését jelentették. Utóbbi nem nyert ugyan többséget a törvényhozásban, azonban az RMDSZ külső támogatásával kényelmesen kormányzott 2004-ig. Az időszakosan megújított együttműködési megállapodásoknak köszönhetően ez a periódus hozott a legtöbb eredményt a kisebbségi jogok és az etnikumok közötti viszony javulása tekintetében. Négyévi nyugodt kormányzás után az időközben Szociáldemokrata Párttá alakult PDSR megnyerte ugyan a 2004-es választásokat, azonban államfőjelöltje, Adrian Nastase alulmaradt Traian Basescuval szemben az elnöki tisztségért folyó versenyben. A második forduló után Basescu a liberálisok és a demokraták szövetségének oldalára állította az RMDSZ-t és a PSD-vel közös listán indult humanistákat (PUR), mai konzervatívokat. Az előrehozott választásokat erőltető elnök csupán azt érte el, hogy Calin Popescu-Tariceanu liberális párti elnök és kormányfő menesztette a demokrata minisztereket. Azóta kisebbségben kormányoz az RMDSZ-szel és a PSD parlamenti támogatásával. /Szőcs Levente: Román koalíciós hagyományok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
2008. december 11.
A közös kormányzásra készülő Demokrata-liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt múltja szorosan összefonódik, noha a minap még politikai értelemben halálos ellenségek között semmiféle együttműködés nem létezett. A Nemzeti Megmentési Front (FSN – Frontul Salvarii Nationale) említésére ma a legtöbben Ion Iliescura gondolnak. Holott a FSN jogutódja a mai Demokrata-liberális Párt (PD-L). A FSN 1989 decemberében alakult meg. Feladata az eredeti elképzelések szerint az első demokratikus választások megszervezése volt. Az erre tett ígéretet azonban a szerveződés elnökévé választott Ion Iliescu már 1990 elején megszegte. Február 6-án a bukaresti törvényszék politikai mozgalomként jegyezte be a FSN-t, lehetővé téve szereplését a május 20-i választásokon. Az akkoriban rendkívül gyenge ellenzék az utcára vonult, és folytatta a tiltakozást a választás után is, amelyet a FSN több mint 70 százalékkal megnyert. A kéthónapos megmozdulásnak a sorban harmadik bányászjárás vetett véget 1990. június 13–15-én. A „politikai mozgalmat” azonban nem az Egyetem-tér véres leverése rengette meg. Június 17-én az államfővé választott Iliescu kinevezte a FSN első kabinetjét, élén az átmeneti kormányt is vezető Romannal. A FSN 1992. március 27– 29-én tartotta első tisztújító kongresszusát. Ezen az 1991. szeptemberi bányászjárással eltávolított kormányfő, Petre Roman (akinek utódja a kormány élén Theodor Stolojan volt) és csoportja külön programtervezetet mutatott be „A jövő ma” címmel. Ez kapta a legtöbb voksot, ezért ez lett a párt politikai programja. Iliescu és támogatói nem nyugodtak bele Petre Roman elnökké választásába és elhagyták az alakulatot. A szakadás után Iliescuék új politikai formációt hoztak létre, amely a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front (FDSN) nevet kapta. A névválasztásban szerepet játszott, hogy a FSN ismerősen csengett a választók fülében. Azonban néhány hónappal később kiderült, hogy a névnél sokkal fontosabb „védjegy” Ion Iliescu. Petre Roman FSN-je a helyhatósági választásokon még jól szerepelt, az őszi parlamenti választáson viszont már csak a voksok alig tizedrészét kapta meg. A parlamenti többséget azonban a FDSN sem érte el, ezért Nicolae Vacaroiu kormánya a Nagy-Románia Párt támogatásával kisebbségben kormányzott, miután a FSN visszautasította a koalíció létrehozására tett ajánlatot. A FSN az Iliescu-csoport kiválása után egy évvel, 1993 májusában összeolvadt a Demokrata Párttal (PD), amelynek a nevét a fúzió után megtartotta. Az alakulat ezt a nevet használta mindaddig, amíg tavaly össze nem olvadt a Nemzeti-liberális Pártból (PNL) kivált Stolojan-frakcióval. A FDSN 1993-ban szintén keresztelőn esett át, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) nevet vette fel. Az 1992–1996. közötti időszakban az ellenzék még jobban megerősödött. A Demokratikus Konvenció (CDR) által létrehozott koalícióba a PD a Román Szociáldemokrata Párttal (PSDR) alakított Szociáldemokrata Unió (USD) tagjaként lépett be. Utóbbi a törvényhozási választáson a voksok 13 százalékát kapta. A koalíciós partnerek a PD számlájára írják Victor Ciorbea miniszterelnök megbuktatását. A konvenciós botrányok a Demokrata Pártot is megviselték. 2000-ben a parlamenti választáson a PD a szavazatok hét százalékát szerezte meg. Az államfőválasztáson a röviddel korábban pártelnökké újraválasztott Petre Roman alig háromszázaléknyi voksot kapott. Miközben a PDSR megnyerte az elnök- és parlamenti választást és visszatért a hatalomba, a PD-ben a gyenge választási szereplés nyomán elkezdődtek a belharcok. 2001-ben Traian Basescu programtervezete nyert a kongresszuson, miután előzőleg a küldöttek elutasították a PDSR-vel való együttműködést célzó javaslatot. A mostani demokrata-liberális párt irányultsága szempontjából érdekes Traian Basescu nyertes programtervezetének címe: „Erős Románia – szociáldemokrata Románia”. A PD akkoriban a Szocialista Internacionálé tagjaként tűzzel-vassal küzdött a 2001-ben, Adrian Nastase vezetésével Szociáldemokrata Párttá (PSD) alakult formáció felvétele ellen. A PD időközben politikai programjába beiktatott egy kitételt, amely megtiltott mindenfajta együttműködést az egykori testvérpárttal. A két formáció történetében közös, hogy mindkettő fúzió révén szerezte mostani megnevezését. A PD legjelentősebb „akvizíciója” a névadó Demokrata Párt volt, míg a PSD szempontjából a legfontosabb az Alexandru Atanasiu által vezetett Román Szociáldemokrata Párt (PSDR) beolvasztása volt. Ezzel nemcsak új nevet szerzett, hanem belépőt a Szocialista Internacionáléba, amelynek a PSDR tagja volt. A Stolojan-féle liberális szakadárok csatlakozása után kapta a PD a Demokrata-liberális Párt nevet. /Szőcs Levente: FSN – a koalíció közös gyökere. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
2009. január 14.
Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt volt szenátora indulni szeretne a kolozsvári polgármester-választáson. A volt kolozsvári polgármester ugyanakkor anyagi támogatást kért a szenátustól, mert jelenleg nincs állása. Elmondása szerint folytatni kívánja oktatói tevékenységét az Agrártudományi Egyetemen. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./
2009. február 4.
„Annak ellenére, hogy a Nagy-Románia Párt (PRM) már nincs a parlamentben, bőven akadnak most is nacionalista politikusok, akik mindent meg fognak tenni, hogy lelassítsák a folyamatot, de mi ébren fogjuk tartani ezt a törvénytervezetet” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a kisebbségi törvény elfogadásáról, figyelembe véve Traian Basescu államfő Budapesten tett kijelentéseit, valamint az RMDSZ ellenzéki szerepvállalását. /M. L. : A PRM hiánya sem segít. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2009. február 17.
Bognár Levente aradi alpolgármester bejelentette, február 5-i dátummal megszüntették az okirathamisítás vádjával még 2001-ben ellene indított bűnvádi eljárást. Bebizonyosodott, hogy az ominózus végrendelet, amellyel felesége, Bognár Erzsébet örökölte a Szabadság-téren lévő emeletes ingatlant valódi, nem pedig hamisítás. Az ellene tett feljelentés 2001. május 25-én született, s egy olyan, Nagy-Románia Párt tagú ügyvéd tette meg, akiről közben kiderült, nincs is jogi végzettsége, ezért aztán börtönbe is került. Bognár Levente ellen 2006. december 7-én egyszer már megszüntették a bűnvádi eljárást, de egy évvel később a temesvári Ítélőtábla ezt semmisnek nyilvánította, így folytatódott az eljárás. Az eltelt évek során összesen 12, büntető- vagy polgári perben volt érdekelt az alpolgármester, míg most végleges döntés nem született arról, hogy az örökösödési okmány valódi. Az ügynek ezzel még sincs vége, most el akarják érni, hogy kilakoltassák a lakókat, akik továbbra sem hajlandóak bérleti szerződést kötni a tulajdonosokkal. A lakók gyakorlatilag illegálisan éltek ott anélkül, hogy szerződésük lenne vagy lakbért fizetnének. /Irházi János: Bognár-ügy. Megszüntették a bűnvádi eljárást az alpolgármester ellen. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./
2009. április 9.
Az előzetes letartóztatásban levő Gigi Becali milliomos üzletember, az Új Generáció Pártjának (PNG) elnöke elfogadta Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnökének korábbi felajánlását, így a második helyet foglalja el a PRM vezetője mögött az alakulat európai parlamenti listáján. Tudor és Becali korábban többször keveredett éles szóváltásba, minden adandó alkalommal káromló szavakkal illeték egymást. „Zsák a foltját megtalálta” – jellemezte Markó Béla RMDSZ-elnök a Gigi Becalinak a Nagy-Románia Párt (PRM) európai parlamenti listáján való indulása nyomán kialakult helyzetet. /Egyesült erejű szélsőjobb. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
2009. június 9.
A hivatalos végeredmény szerint a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt választási szövetsége (PSD-PC) nyerte a romániai európai parlamenti választásokat, 31,07 százalékos eredménnyel. Az RMDSZ égisze alatt futó „Magyar Összefogás listája” 8,92 százaléknyi szavazatot kapott, így három képviselőt küldhet a brüsszeli törvényhozásba: Tőkés Lászlót, Winkler Gyulát és Sógor Csabát, ugyanazokat, akik az erdélyi magyarságot az EP-ben eddig is képviselték. A választásokon a több mint 18 millió román állampolgárságú választónak csupán a 27,67 százaléka jelent meg az urnáknál. Az erdélyi magyarság az országos átlagnál magasabb, mintegy másfélszeres arányban szavazott. Az eredmény: PSD–PC – 31,07%, Demokrata-Liberális Párt (PD–L) – 29,71%, Nemzeti Liberális Párt (PNL) – 14,52%, RMDSZ – 8,92%, Nagy-Románia Párt–Új Generáció Pártja választási szövetség (PRM–PNG) – 8,65%, Elena Basescu független jelölt – 4,22%, Kereszténydemokrata Nemztei Parasztpárt (PNTCD) – 1,45%, Pavel Abraham független jelölt – 1,03%, Polgári Erő (FC) – 0,40%. Elena Basescu újra belépett a PD–L-be, ezért a PSD-PC és a PD-L egyenlő eredményt tudhat magáénak, 11–11 mandátummal. A PNL 5, az RMDSZ és a PRM–PNG 3–3 mandátumot szerzett. Hargita és Kovászna megyében hatalmas előnnyel győzött a magyar összefogás listája. Hargita megyében a magyar listára szavazott az urnák előtt megjelent választók 89,4 százaléka. Az RMDSZ nyerte el a szavazatok 89,4%-át. Kovászna megyében 82,41 százalékos eredményt ért el az összefogás listája. A magyar lista Háromszéken 1196-al több szavazatot gyűjtött, mint 2007-ben az EP-választáson. Maros megye: az RMDSZ neve alatt futó összefogás listája győzött: 49,3 százalékot /74 516 fő/ kaptak az EMNT és az RMDSZ jelöltjei. Szatmár megye: a magyar lista nyert, a leadott voksok 39,72 százalékát szerezte meg. Biharban is az RMDSZ–EMNT nyert /27,77 %/, Nagyváradon: 37 %. Szilágy megyében is magyar győzelem született: 29,55 %m /22 116 fő/. Beszterce-Naszódban az RMDSZ 6,30%-ot ért el Kolozs megyében: PD-L (46 182 szavazat; 31,01%), RMDSZ (33 525; 22,51%). Kolozs megyében az RMDSZ a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás óta a legjobb megyei eredményt érte el. Az RMDSZ országos vezetősége nevében Markó Béla mondott köszönetet a magyar listára szavazó 431 739 választónak. Markó az EMTE-nek is megköszönte hozzájárulását az összefogás megteremtéséhez. /Egyenlőség a koalíciós partnerek között a hazai EP-választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ A szavazatok 8,9 százalékával megőrizte európai parlamenti mandátumát a választások után a Magyar Összefogás listájának első három jelöltje: Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula. Tőkés László EMNT-elnök örömét fejezte ki, hogy nem okozott csalódást az összefogással járó kockázatvállalás. Románia negyedik legnagyobb alakulata továbbra is az RMDSZ maradt, az ismét feltámadt a Nagy-Románia Párt (PRM) 8,65 százalékkal az ötödik a rangsorban. Európai szinten a kereszténydemokrata-konzervatív Európai Néppártnak várhatóan 267, a szocialistáknak 159 képviselője lesz az Európai Parlamentben. Marosvásárhelyen, a Bernády Házban, az RMDSZ választási hadiszállásán június 8-án a jelenlévők pezsgőt bontottak és hangosan ünnepeltek. Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ–EMNT-együttműködés következő lépése az autonómia-munkacsoport megalakulása és autonómiatervezetek kidolgozása lesz. A Magyar Összefogás listája hat erdélyi megyében – szavazatarány szerinti csökkenő sorrendben: Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Szilágy és Bihar – nyerte meg az európai parlamenti választásokat. Szilágy megyében a 30 százalékos eredményhez 22 116 szavazatra volt szüksége az RMDSZ-listának. Biharban a 35 311 szavazat „csak” 27,41 százalékhoz volt elég, ezzel is az RMDSZ–EMNT közös listája kapta a legtöbb szavazatot. „Itt az ideje, hogy megkezdje működését az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum” – emlékeztetett Tőkés László. /Brüsszeli triumvirátus. Közel 9 százalékot ért el a Magyar Összefogás listája az EP-választáson. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2009. június 10.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke kifejtette: esze ágában sincs indítványozni csatlakozásukat a néppárti frakcióba. A szélsőséges nacionalista párt vezetője mindezt azzal indokolta: nem hajlandó olyan társaságba keveredni, amelynek Tőkés László és Sógor Csaba EP-képviselők is tagjai, értelmezése szerint ugyanis mindketten Erdély autonómiájának megvalósítását tűzték zászlójukra, ami egyet jelent Románia területi egységének szétszakításával. /Tudor nem akar Tőkéssel és Sógorral egy „csapatban” lenni Tudor nem akar Tőkéssel és Sógorral egy „csapatban” lenni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
2009. június 11.
A Központi Választási Iroda június 10-én közölte a végleges eredményeket: PSD+PC Szövetség a voksok 31,07 százalékát nyerte el, 11 mandátum van, PDL: 29,71 százalék, 10 mandátum, PNL: 14,52 százalék, 5 mandátum, RMDSZ: 8,93 százalék, 3 mandátum, PRM 8,65 százalék, 3 mandátum. Elena Basescu független jelölt a szavazatok 4,22 százalékát kapta meg, ő is mandátumhoz jutott az Európai Parlamentben. A június 7-én tartott európai parlamenti választásokon a szavazati joggal rendelkező lakosság 27,67 százaléka voksolt. Marius Balasescu, a PNL képviselője bejelentette, nem írja alá az eredményeket konstatáló jegyzőkönyvet, mivel a „PNL nem hajlandó igazolni egy választási csalást”. /BEC: Végleges eredmények. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./
2009. június 12.
Az európai parlamenti választáson képviselői tisztséget nyert harminchárom romániai politikus június 11-én ünnepélyes keretek között átvette a mandátumokat igazoló okiratokat. A Traian Basescu államfő, Emil Boc miniszterelnök és a parlament két házának elnöke, Mircea Geoana és Roberta Anastase jelenlétében zajló rendezvényen Vasile Alexandri, a Központi Választási Iroda (BEC) elnöke adta át a szóban forgó dokumentumokat. Traian Basescu az európai parlamenti képviselőknek gratulált az elért eredményekért. „Nem vagytok egyformák, de mindegyiketek román európai parlamenti képviselő, akik a román néptől kapták a küldetésüket” – hangsúlyozta Basescu. C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke közbekiáltott: „Sógor Csaba is román…”. Ezek után nagy hahotázás hallatszott Tudor táborából, mire az államfő kijelentette: „Vadim úr, kipakolom!” /Átadták az EP-mandátumokat igazoló okiratokat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./