Már a népszámlálás első napján rendellenességek jelentkeztek
Kolozsváron megkergettek egy számlálóbiztost
Máris jelentkeztek kisebb vagy nagyobb rendellenességek a tegnap kezdődött népszámláláson: néhány helyen több számlálóbiztos visszalépett, máshol az összeíró a polgároktól a telekkönyvi kivonatot kérte, holott a lakrészekre vonatkozó adatot a gondnoktól kellett volna beszereznie. Kolozsváron a város alpolgármestere rendkívüli esetről számolt be: megkergettek egy számlálóbiztost. Az RMDSZ főtitkársága szerint egy magyar családnál a nemzetiségre, anyanyelvre és vallásra vonatkozó kérdést azzal vezették fel, hogy ezekre nem kötelező válaszolni. Egy másik biztos megtagadta, hogy a szabad identitásvállalásra vonatkozó adatokat rögzítő, P jelzetű űrlapot felmutassa, illetve nem volt hajlandó azt kitölteni. Csütörtöki sajtótájékoztatóján a népszámláláson való részvétel, a magyar önazonosság vállalásának fontosságát, a cenzus korrekt lebonyolítását hangsúlyozta Máté András Levente megyei elnök és Dimény Emese ügyvezető elnök.
Újabb felhívásban hangsúlyozta a népszámláláson való részvétel, a magyar önazonosság vállalásának fontosságát tegnapi sajtótájékoztatóján Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője és Dimény Emese, a Kolozs megyei szervezet népszámlálási kérdésekkel megbízott ügyvezető elnöke. Az idei cenzus tétje, hogy a magyarság megőrizze 2002-ben jegyzett, 6,6 százalékos számarányát az összlakossághoz viszonyítva. Nem elhanyagolandó cél továbbá, hogy javítsunk az eredményeken, azaz Kolozsváron például elérhessük az anyanyelv-használati jogokat biztosító bűvös húsz százalékot – fejtette ki Dimény Emese. Mint mondta, a célkitűzések csak egy korrekt módon lebonyolított cenzussal valósíthatók meg. Mindemellett a népszámlálás tegnapi rajtjával a szabálytalanságok sora is megkezdődött, ezért felhívják a lakosok figyelmét arra, hogy minden ilyen jellegű eljárásmódot azonnal jelezzenek az RMDSZ szervezetnél vagy a polgármesteri hivatalnál.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a népszámlálást népszerűsítő kampánya keretében minden lehetséges eszközt megmozgatott annak érdekében, hogy üzenetük minden magyar emberhez eljuthasson, és kellő felelősségtudattal kezeljék az október 20–31 között zajló népszámláláson való részvétel kérdését. Az eredmény ugyanis a következő tíz évre meghatározza a romániai magyar kisebbség egyházi és kulturális intézményeinek, civil szervezeteinek sorsát, illetőleg a magyar nyelvhasználatot biztosító törvény lehetőségeit – összegezte Dimény Emese. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének népszámlálási karavánja október 17–19-e között 43 helységet érintett a megyében, köztük olyan településeket, ahol a tíz évvel ezelőtti népszámláláson a magyarság aránya jóval húsz százalék alatt volt. De azokat a településeket is felkeresték, ahol mindössze két-három százalékos volt ez a számarány, és ahol kiemelten fontos, hogy mindenki bátran vállalja saját és családtagjai magyar nemzetiségét. A karavánnak szórólapozással, személyes beszélgetésekkel, hangos-autóval mintegy 15 ezer embert sikerült megszólítania. A legtöbb helyen a visszajelzések pozitívak voltak, a karavánra egyértelműen szükség volt, hiszen a szórványban élő magyaroknak is érezniük kellett, hogy közösségük megmaradása tőlük is függ – tájékoztatott a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Kolozsváron az RMDSZ körzeti elnökei, az egyházak vezetői a lakosok személyes megszólítására törekedtek, minden rendelkezésükre álló módozattal felhívva figyelmüket a cenzuson való megfelelő részvétel fontosságára.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete is felháborodással értesült arról, hogy három, az erdélyi magyar közösség és a népszámlálás szempontjából kiemelt jelentőségű városban (Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen) a Statisztikai Hivatal által felhatalmazott képzők durván félretájékoztatták a felkészítőn a számlálóbiztosokat, miszerint a személyesen jelen nem lévő személyek nemzetiségéről, anyanyelvéről és felekezetéről az otthon tartózkodó családtagjai nem nyilatkozhatnak – részletezte Dimény Emese. Hangsúlyozta: a törvényes előírások értelmében mindenki bejegyeztetheti a családtagjai szabad identitásvállalásával kapcsolatos, tehát a fent említett adatokat, ezt a hivatalos cáfolatban az Országos Statisztikai Hivatal (INS) is megerősítette. Kiemelten fontos, hogy a megkérdezett ragaszkodjon ahhoz, hogy a számlálóbiztos törvényes kötelezettségének megfelelően a háztartás (család) valamennyi tagjának nemzetiségét rögzítse. Amennyiben a kérdező ezt nem hajlandó megtenni, a megkérdezett ne írja alá az űrlapot. Kolozsváron már korán délelőtt nagymérvű szabálytalanságot jelzett egy kolozsvári magyar lakos: a Detunata utcai lakhelyét felkereső számlálóbiztos megtagadta, hogy a szabad identitásvállalásra vonatkozó, tehát az anyanyelvet, nemzetiséget és felekezetet jelző mezőket tartalmazó, P űrlapot felmutassa a megkérdezettnek. A polgár ismételt kérésére előkerítette ugyan az ívet, de kitöltését megtagadta. Az RMDSZ a hatályban levő törvénykezés megszegéséért panaszt iktatott a polgármesteri hivatalban, és újabb számlálóbiztos kiküldését kérték az illető lakoshoz. Az RMDSZ ugyanakkor felhívja a magyar lakosok figyelmét arra, hogy a népszámlálási adatfelvétellel kapcsolatosan megtapasztalt szabálytalanságokat jelezze az RMDSZ által működtetett, ingyenes, 0800-802009 begin_of_the_skype_highlighting 0800-802009 end_of_the_skype_highlighting zöld- számon vagy a városházán.
Dimény Emese ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a számlálóbiztosok kizárólag örökíróval, tehát golyóstollal vagy tollal tölthetik ki az űrlapokat, amelyeket a megkérdezettnek csak abban az esetben kell aláírásával hitelesítenie, ha a bejegyzéseket leellenőrizte (elsősorban a már említett P űrlapon) és azokat helytállónak minősítette. A külföldön tartózkodó családtagokat a P és a G (a háztartásra vonatkozó) űrlapon egyaránt jegyezni kell, amennyiben a családtag emlékezete szerint az elmúlt egy évben bármilyen rövid időre hazalátogattak. Az adatbevitelhez az ideiglenesen külföldön tartózkodó családtag születési bizonyítványa is elegendő – mondta Dimény Emese.
Bár a számlálóbiztosnál valószínűleg lesznek magyar nyelvű űrlapok, a hiteles és kitöltendő nyomtatványok a román nyelvűek: a nemzetiségre vonatkozó mezőbe a maghiar, azaz magyar megjelölést kell beírnia a kérdezőnek, hogy a romániai magyar lakossághoz számolják majd az illetőt lakost. Kerülendő az ungur kifejezés, illetve a székely népcsoporthoz való, vagy bármilyen regionális hovatartozásra utaló identitásvállalás, ugyanis a népszámlálás alapvető tétje, hogy a romániai magyarság lélekszáma ne csökkenjen az előző cenzus eredményeihez viszonyítva – összegezte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A maghiar, ungur, secui bejegyzéseknek külön kódjai vannak, dea számlálóbiztosnak a maghiar (magyar) nemzetiséget kell megjelölni, a kódolás az ő feladata. Amennyiben a biztos elhibázza a szabad identitásvállalásra vonatkozó pontokat, új űrlapot kell kitöltenie, ugyanis a nemzetiséget, felekezetet, anyanyelvet jelző mezőknél a módosítás nem engedélyezett.
Fontos technikai kérdés továbbá, hogy az egyetemistákat a népszámlálás módszertana szerint az adott városban is össze kell írni, ahol tanulmányaikat végzik, függetlenül attól, hogy van-e hivatalos címük vagy ideiglenes tartózkodási engedélyük, vagy sem. A statisztikai adatfelvételt semminemű bírság kiszabására nem lehet felhasználni. Mindemellett szükséges, de nem elégséges, hogy családjaik otthon is bejegyeztessék egyetemistáikat. A regisztráció inkább többször, mint egyszer sem történjen meg, az adatok feldolgozásakor amúgy is kiszűrik a kettősségeket – részletezte Dimény Emese. Abban az esetben, ha a népszámlálás első napjaiban nem keres fel valakit egy számlálóbiztos sem, jelentkezzenek a már említett zöldszámon vagy a polgármesteri hivatalnál. Ha ezek után sem kap választ, október 30-án személyesen jegyeztesse be magát a városházán, amihez a törvény értelmében joga van – hangsúlyozta az ügyvezető elnök.
Csütörtökön László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a Szabadságnak arról számolt be, hogy a megyeszékhelyen 1707 körzetben zajlik a lakosság összeírása. – Ebből 406 körzetben kellett új nevesítéseket eszközölni, ugyanis sokan visszaléptek. Csütörtökön meglepetéssel tapasztaltuk, hogy mintegy 160 számlálóbiztos meggondolta magát, és nem vállalja a munkát – mondta a tisztségviselő, hozzáfűzve: tegnap újabb összeírókat nevesítettek az árván maradt körzetekbe. A népszámlálási biztosokat azok közül válogatták ki, akik a kiegészítő jegyzéken szerepelnek.
– Voltak kellemetlen dolgok is. Az egyik népszámlálási biztost megkergették a város egyik lakónegyedében. Az érintett a rendőrség közbelépését kérte – jegyezte meg a tisztségviselő.
Elmondásából kiderült, hogy több esetben a számlálóbiztosok nem ismerik a megfelelő eljárást. Így történt meg az, hogy a Monostor negyedi Mehedinţi utcában egyes polgároktól kérték a telekkönyvi kivonatot vagy ennek másolatát. Ezekben az esetekben a városháza intézkedett. Ugyanakkor a Detunata sétányon az egyik számlálóbiztos nem volt hajlandó igazolni magát.
– Így a polgár teljesen korrekt módon nem engedte be a lakásba, s értesítette a városházát és az RMDSZ-t. Ellenőrizzük, kiről volt szó. Olyan visszajelzések is érkeztek, hogy egyetemi hallgatók esetében a városban ideiglenesen tartózkodókra vonatkozó űrlapot akarta kitölteni a számlálóbiztos.
KISS OLIVÉR, ZAY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)

„Cenzurázott” romániai cenzus?
Visszaélésekkel és kapkodással kezdődött tegnap a népszámlálás Romániában
Kapkodás, szervezési káosz jellemezte tegnap több erdélyi településen a népszámlálás első napját, és nem voltak ritkák a visszaélések sem. Nagyváradon és Kolozsváron a magyar válaszadók arra panaszkodtak az RMDSZ forródrótján, hogy a kérdezőbiztosok elmulasztották a nemzetiségi adatok rögzítését
Panasz panasz után érkezett tegnap, a népszámlálás első napján: a magyar válaszadók a nemzetiségi adatok rögzítésének elmulasztását, a román válaszadók közül többen a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdéseket sérelmezték. A számlálóbiztosok a munkavégzés körülményeire panaszkodtak.
Káosz, verekedés, szabályszegés
Kolozsváron kapkodással kezdődött a népszámlálás: reggel, az utolsó utáni pillanatban, 160 számlálóbiztos mondott le, ezért a körzetek újraelosztása még délután is zajlott. Egy nappal az adatrögzítés megkezdése előtt az 1700 körzetből 460-at még nem osztottak ki.
A biztosok „menekülésének” elsősorban anyagi oka volt, a munkavállalók kevesellték a bruttó ötven lejes napidíjat, de az pénz miatti elégedetlenség mellett a munkavégzés biztonságát is sokan kétségbe vonták. A félelmeket igazolta, hogy egy számlálóbiztost megkergettek a tegnap, a rendőrség közbelépésére volt szükség. Az atrocitás hátteréről lapzártánkig nem érkezett jelentés.
László Attila alpolgármester szerint a számlálóbiztosok közül többen nem ismerik az adatrögzítés szabályait, a monostori negyedben például egyikük a telekkönyvi kivonatot kérte az adatközlő ingatlantulajdonostól. Az RMDSZ-hez azért érkezett bejelentés, mert a Györgyfalvi negyedben egy számlálóbiztos nem volt hajlandó igazolni magát.
Az egyetemi városban tanuló hallgatók közül többen tapasztalták, hogy esetükben csak az ideiglenesen a településen tartózkodókra vonatkozó űrlapot töltötték ki, a személyi adatokat rögzítő „P” jelű adatlapot (amelyen többek között a nemzetiségre és vallási hovatartozásra vonatkozó adatok szerepelnek) nem.
Az ÚMSZ által elkísért számlálóbiztos, Kacsó Zsolt úgy összegezte az első nap tapasztalatait, hogy nehéz, de nem sikertelen „bevetésen” van túl. „Romanegyedben voltam, nagyon kedvesen fogadtak, de rengeteg munka volt itt. Voltam olyan lakásban, ahol 14-en laknak” – mesélte a kolozsvári adatrögzítő.
Visszaütött a félretájékoztatás
Bihar megyében az RMDSZ forródrótján már tegnap délelőtt több bejelentés érkezett arról, hogy a számlálóbiztosok nem rögzítik a nemzetiségre vonatkozó adatokat. A megyei szervezet közleményben figyelmeztette a térségben élőket, hogy ragaszkodjanak az űrlapok helyes és maradéktalan kitöltéséhez.
Az RMDSZ szerint a szabályszegések magyarázata az, hogy a hét elején a Statisztikai Hivatal munkatársai félretájékoztatták a kérdezőbiztosokat, és azt az utasítást adták, hogy a távolban lévő családtagok nemzeti és vallási hovatartozásra vonatkozó adatait ne rögzítsék.
Az eljárás miatt tiltakozott Kelemen Hunor szövetségi elnök, a Statisztikai Hivatal országos vezetője, Virgil Voineagu pedig a hiba korrekciójára és a szabályok betartására szólította fel az illetékeseket.
Ellenkampány
Ismeretlen tettesek a Magyar Polgári Párt (MPP) népszámlálást népszerűsítő képeslapjához hasonlító szórólapokat dobtak több sepsiszentgyörgyi postaládába tegnap hajnalban, ezeken a párt jelképei mellett a „Jelentem székely vagyok” felirat szerepelt. Az eredeti szóróanyagon az MPP a „Jelentem magyar vagyok” feliratot tüntette fel.
Kulcsár Terza József, a Kovászna megyei MPP-szervezet elnöke „súlyos diverziónak” nevezte az esetet, és feljelentést tett az ügyészségen ismeretlen tettesek ellen, mert a hamisított képeslapon visszaéltek a párt nevével és azonosító jelével. A polgári párt elnöke szerint az akciónak két célja volt: az elkövetők így akarták megosztani a magyarokat, a lejárató kampánnyal pedig az MPP hitelét rontották.
Sepsiszentgyörgy Románia legnagyobb magyar többségű városa, ahol 2002-ben a lakosság 75 százaléka vallotta magát magyarnak. A legutóbbi adatrögzítéskor 14 válaszadó választotta a magyar nemzetiség helyett a „székely” megjelölést.
A magyarok nyitottabbak
Marosvásárhelyen a magyar családok felkészülten és nyitottan, a román családok azonban fenntartásokkal fogadták az ÚMSZ által elkísért számlálóbiztost. Pál Ildikó még tegnapelőtt értesítette azokat, akiket az első nap felkeresett, ennek ellenére sokan nem tartózkodtak otthon a megjelölt időpontban.
Az adatközlés viszonylag zökkenőmentesen zajlott, bár sokáig tartott, mert a nyilatkozók nem csak a kért adatokat közölték, hanem nagyon szívélyes és hosszas magyarázatokba fogtak a különböző életrajzi tényekkel kapcsolatban. A nemzetiségi adatok felvétele nem okozott gondot, a vallási hovatartozásról azonban több adatközlő is vonakodott nyilatkozni. Volt olyan háztartás, ahol az apa ortodoxnak, az anya jehovistának mondta magát, gyermekük pedig elzárkózott a nyilatkozattól.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Folyamatosak a visszaélések a népszámláláson
Folyamatosan jeleztek etnokulturális adatokkal kapcsolatos viszszaéléseket az RMDSZ zöldvonalán a hétvégén – nyilatkozta Kolozsváron Kovács Péter. A legtöbb jelzés Kolozs, Bihar, Szatmár, Maros és Bákó megyéből érkezett, a leggyakoribb probléma, hogy a számlálóbiztos nem kérdez rá az etnikumra, az anyanyelvre és a felekezeti hovatartozásra.
„Az erre vonatkozó kérdésekre valóban nem kötelező válaszolni, de a számlálóbiztosnak ezeket kötelező módon fel kell tennie” – hangsúlyozta Kovács, majd hozzáfűzte: a romániai magyar nemzetközösség szempontjából éppen ezek az adatok a meghatározók, fontos, hogy minden magyar ragaszkodjék ahhoz, hogy ezeket is rögzítsék. Rámutatott: az is előfordult, hogy a nemzetiségnél automatikusan a románt regisztrálták, ami egyértelmű visszaélés, hiszen nem érvényesül a válaszadó szabad akarata. Kolozsváron egy kérdezőbiztos radírozható golyóstollal írta be az adatokat, amit a kérdezett azonnal jelzett. László Attila, az RMDSZ alpolgármestere bekérette a szóban forgó kérdezőbiztos által kitöltött űrlapokat.
(Nem kötelező a személyi szám (CNP) közlése a népszámláláskor – jelentette ki az Országos Statisztikai Hivatal szóvivője, Vladimir Alexandrescu. Elmondta, a nyilvántartás a személyi szám rögzítése nélkül is teljesnek mondható, és nem jár szankció abban az esetben, ha valaki nem hajlandó közölni ezt az adatot. A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői korábban törvénytelennek nevezték, hogy a népszámlálási biztosok a személyi számot is megkérdezik a regisztrált személyektől. Az ellenzéki párt egyes politikusai szerint a Demokrata-Liberális Párt (PDL) a jövő őszi választások alkalmával használná fel ezeket az adatokat választási csalásra.)
 „Ismételten felhívjuk mindenki figyelmét arra, hogy a számlálóbiztosoknál külön a népszámlálásra gyártott golyóstoll található, ezzel kötelesek beírni adatainkat. Amennyiben azt tapasztalják, hogy a számlálóbiztos más írószert használ, biztosítsunk számára mi golyóstollat” – hangsúlyozta a szövetség főtitkára. A zöldvonalon egyébként többször jelezték azt is, hogy a számlálóbiztos ceruzát használt, ami az adatok utólagos módosításához vezethet. A Krónika értesülései szerint a számlálóbiztosok kolozsvári felkészítőjén elhangzott, hogy az adatokat ceruzával is be lehet írni, ha a cenzor bizonytalan a dolgában.
Egy másik gyakran felmerülő probléma, hogy a biztosok nem hajlandók regisztrálni az időszakosan külföldön élő, kettős állampolgársággal rendelkező családtagok adatait – ez is szabálytalan, nem felel meg a kormány által elfogadott népszámlálási metodológiának. A főtitkár szerint a szövetség munkatársainak az időben jelzett problémákat sikerült orvosolniuk, hiszen a panasztevőknek minden esetben igazuk volt.
(Csalást kiáltó romák. A Kolozs megyei statisztikai hivatalhoz és a megyei önkormányzat illetékeseihez fordul a Pro Europa Romapárt – a szervezet képviselői azt állítják, hogy egyes cenzorok nem hajlandóak beírni a roma nemzetiséget azok esetében, akik romának vallják magukat. Aurel Pascu, a roma párt kolozsvári elnöke bejelentette: a szervezet kérni fogja az adatfelvétel megismétlését azok esetében, akik rendellenességeket jelentettek. „Egyértelmű, hogy valaki tart attól, hogy pontos adatok derüljenek ki a roma kisebbség számarányával kapcsolatban” – mutatott rá a szervezet kolozsvári elnöke.)
„Amennyiben értesítjük a családtagokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat, hogy a magyar közösség számára melyek a kényes pontok, mire kell odafigyelni, akkor meg tudjuk akadályozni a tájékozatlanságból vagy rosszindulatból elkövetett visszaéléseket. Az RMDSZ segít, de csak akkor tud beavatkozni, ha tudomása van a gondokról, ezért arra kérünk mindenkit, hogy jelezzék a rendellenességeket az RMDSZ megyei szervezeteinél vagy az ingyenesen hívható 0800-802009-es telefonszámon – mondta Kovács Péter. Az Országos Statisztikai Hivatal által közölt adatok szerint lapzártánkig már több mint 5,5 millió személy adatait regisztrálták. A népszámlálás eddig Kovászna megyében halad a legjobban, ahol az adatok csaknem 21 százalékát már begyűjtötték a kérdezőbiztosok, míg a statisztikai hivatal adatai szerint a legnehezebb dolguk a bukaresti cenzoroknak van. A cenzus csütörtökön kezdődött, és október 31-én ér véget.
(Csibi székelynek vallja magát. Csibi Barna, a Székely Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület képviselője bejelentette: székely nemzetiségűnek fogja vallani magát a népszámláláson, hogy ezáltal is jelezze az önrendelkezésre való jogát. „Ha magyarnak vallanám magam, csupán kisebbségi jogokat kérhetnék, székelyként azonban a nemzetközi törvények alapján jogomban áll kérni az önrendelkezést” – magyarázta a csíkszeredai Csibi. A statisztikai hivatal adatai szerint a 2002-es cenzus alkalmával 532 személy vallotta magát székelynek.)
Krónika (Kolozsvár)

Csalók a népszámlálók
Elmulasztják a nemzetiségre vonatkozó adatok pontos rögzítését a kérdezőbiztosok
Mintegy 5,5 millió lakos adatait összesítették és 2,2 millió háztartásba jutottak el tegnapig a számlálóbiztosok, ám az eddigi jelek szerint rendkívül pontatlanul dolgoznak. Az RMDSZ helyi szervezeteihez folyamatosan érkeztek a visszaélésekről szóló hírek.
Folyamatosan érkeztek a visszaélésekről szóló hírek a népszámlálás első napjai alatt az RMDSZ helyi szervezeteihez, amelyek továbbították a kifogásokat a népszámlálási központokhoz. Négy nap alatt az ország lakosságának 16 százalékát vették nyilvántartásba, ám a visszaélések számát tekintve, jelentős lehet a hibaarány.
Megtévesztő magyar állampolgárság
Marosvásárhelyen több esetben az okozott gondot, hogy a válaszadó a nemzetiségre vonatkozó kérdésre azt válaszolta: magyar állampolgár. „Tájékozatlanság miatt mondhatták azt a helyi magyarok, hogy nem kettős, csupán magyar állampolgárok” – nyilatkozta Brassai Zsombor, a városi RMDSZ-szervezet elnöke.
A politikustól megtudtuk: több esetben a hat évnél fiatalabb gyerekek nemzetiségét nem vezették be az adatlapra a biztosok, és olyan eset is volt, amikor a nemzetiség megnevezését nem, csupán az arra vonatkozó kódot írták fel az adatrögzítők. „Ez azért lehet veszélyes, mert a feldolgozáskor megtörténhet, hogy a hiányosan kitöltött íveket nem veszik figyelembe a statisztikai hivatal munkatársai” – emlékeztetett Brassai Zsombor.
Láthatatlan toll, többszöri felszólítás
Kolozs megyében a hét végén öt bejelentés érkezett az RMDSZ helyi szervezetéhez – tudtuk meg Máté András Levente megyei elnökétől. A panaszok többsége arra vonatkozik, hogy a kérdezőbiztos „fakultatívnak” tekinti a nemzetiségre vonatkozó kérdéseket, ezért azokat vagy nem teszi fel, vagy nem veszi figyelembe a beérkező válaszokat.
Több kolozsvári magyar válaszadó arra panaszkodott, hogy könnyen törölhető írószerrel, halvány tollal vagy golyóstollal vezették fel az adatait. „Az ilyen jellegű panaszokat sajnos nem tudjuk ellenőrizni” – mutatott rá Máté András Levente.
Marthy Mátyás, a Brassó megyei RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy egy helyi népszámlálási biztos egy magyar családnál a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdéseket „opcionális” kérdésként tette fel, azzal a megjegyzéssel, hogy ezekre nem kötelező válaszolni. A válaszadó jelezte, hogy nyilatkozni szeretne ezekről a kérdésekről, amit a népszámlálási biztos szintén csak többszöri felszólításra vett tudomásul. A Brassó megyei RMDSZ az esettel kapcsolatban panaszt tett a városi és megyei népszámlálási bizottságnál.
Sepsiszentgyörgyön egy kérdezőbiztos nem volt hajlandó bevezetni azoknak a személyeknek az adatait, akik nem tartózkodtak otthon, és itt is előfordult, hogy a háztartásban élő kiskorú gyerek nemzetiségét nem rögzítették. A panaszosok az RMDSZ által működtetett zöld számon jelezték a szabályszegéseket. A szövetség megyei szervezete felszólította a Kovászna Megyei Statisztikai Hivatalt a szabálytalanság korrekciójára, a hivatal pedig a kérésnek megfelelően eljárt az ügyben.
Antal Árpád polgármester arra hívta fel a Sepsiszentgyörgyön élők figyelmét, hogy a katolikus hívek jelezzék: a római katolikus és nem a görög katolikus egyházhoz tartoznak. A politikus szerint a még meg nem keresztelt gyerekek esetében is lehet nyilatkozni a vallási hovatartozásról, ha a család már eldöntötte, melyik egyházhoz tartozik majd a kiskorú.
Temesvárról Ferencz András olvasónk jelezte, hogy a Buziási úton azért nem vettek nyilvántartásba két magyar lakost, mert külföldön tartózkodnak, családtagjaik adatközlését pedig nem fogadták el a kérdezőbiztosok.
Illegális tollvonás
Bukaresti olvasónk arra panaszkodott, hogy a nemzetiségi hovatartozását rögzítő rubrikába először azt írta be a kérdezőbiztos, hogy az adatközlő román, majd nyomatékos kérésére golyóstollal áthúzta a rosszul kitöltött mezőt, és a korábbi bejegyzést átjavította magyarra.
„A kérdőívek javítása tilos, de ez sajnos csak későn jutott eszembe, amikor már a biztos elment. Ilyen alapon bármelyik adatlap meghamisítható” – emlékeztetett a panaszos. Ugyancsak Bukarestből jelezték, hogy a számlálóbiztos nem kérdezett rá a nemzetiségi hovatartozásra, az erre vonatkozó adatokat pedig csak az adatközlő többszöri kérésére rögzítette.
Kovács: be kell jelenteni!
„Az utóbbi napokban beigazolódott, hogy ha az emberek időben jelzik a tájékozatlanságból vagy rosszindulatból elkövetett rendellenességeket, a szövetség munkatársai el tudnak járni a probléma kezelésének érdekében” – nyilatkozta Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
Az RMDSZ közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a népszámlálási biztosnak minden esetben fel kell tennie a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdést, az erre adott választ pedig jól láthatóan, tollal vagy golyóstollal kell felvezetni az űrlapra. A közleményben arra kérik az erdélyi magyarokat, hogy minden rendellenességet jelezzenek az RMDSZ helyi szervezeténél, vagy a szövetség által működtetett 0800-802009 ingyenesen hívható zöld számon.
A hét végén egyébként befejezte kampányát az érdekvédelmi szervezet népszámlálási karavánja, amely két hét alatt több mint száz településre látogatott el. A szervezők abban bíznak, hogy az elmúlt napokban kiosztott szórólapok, tájékoztató anyagok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a szórványvidéken élő magyarok a megfelelő információk birtokában válaszoljanak a számlálóbiztosok kérdéseire.
Nem kötelező a személyi szám
A személyi számot nem kötelező bediktálni a kérdezőbiztosoknak, az adat kiszolgáltatásának megtagadása miatt pedig nem rónak ki büntetést – nyilatkozta a hétvégén Vladimir Alexandrescu, az Országos Statisztikai Hivatal szóvivője. Georgică Severin szociáldemokrata képviselő vetette fel a hét végén, hogy a személyi számok rögzítése lehetőséget nyújt a választási csalások előkészítésére, erre a vádra reagált a statisztikai intézet a szóvivő állásfoglalásával.
Alexandrescu az adatrögzítés menetével kapcsolatban elmondta, hogy a lakosság többsége együttműködik a kérdezőbiztosokkal, bár gyakori, hogy a kérdezőbiztos az előzetes egyeztetések ellenére sem találja otthon az adatközlőket. „Ebben az esetben annyiszor kell visszatérni az érintett háztartáshoz, ameddig az adatszolgáltatás meg nem történik” – emlékeztetett a szóvivő, aki hozzátette, az információk visszatartása miatt még nem bírságoltak meg senkit.
Elvileg 4500 lejig büntethető az, aki nem nyilatkozik a számlálóbiztos által feltett kérdésekre, Vladimir Alexandrescu szerint azonban ez a lehetőség csupán „elrettentésként” szolgál, és csak a „legvégső esetben” bírságolnak.
Becslés: húszmillió alá csökkent a lakosság
Húszmillió alá csökkenhet Románia lakossága, becslések szerint hárommillió román állampolgár távozott külföldre az elmúlt tíz évben – jelentette ki Remus Anghel román szociológus.
A Kolozsváron működő Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa az MTI-nek kifejtette: a külföldön élő román vendégmunkások pontos száma nem ismert, hiszen sem Romániában, sem a különböző célországokban nem létezik pontos statisztikai kimutatás róluk. Más források szerint a külföldre települt romániaiak száma a négymilliót is meghaladja, a távozók 7 százaléka pedig magyar nemzetiségű.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Újabb rendellenességekre hívja fel az Országos Statisztikai Hivatal figyelmét az RMDSZ
Kelemen Hunor szövetségi elnök ismét levélben fordult Vergil Voineaguhoz, az Országos Statisztikai Hivatal elnökéhez, amelyben egy sor rendellenesség megoldását kéri. A hibák közül nagyon sokat az RMDSZ zöld vonalán jeleztek a lakosok, ugyanakkor a Szövetség területi és helyi szervezeteit is felkeresték panaszaikkal.
Kelemen Hunor ma elküldött levelében jelezte, a szabálytalanságok egyrészt a népszámlálási biztosok viselkedésére vonatkoznak, másrészt a népszámlálási útmutató helytelen alkalmazására.
„Az RMDSZ-hez beérkezett panaszok nagy része arra vonatkozik, hogy a kérdezőbiztos kihagyja a nemzetiségre, anyanyelvre vonatkozó kérdéseket, közölvén, hogy ezek lekérdezése nem kötelező. Arról is sokan tájékoztatattak, hogy a kérdezőbiztos nem tölti ki a nemzetiségre vonatkozó rubrikákat, csupán a megfelelő kódokat írja be, amely később visszaélésekhez vezethet. Ugyanakkor, ha ki is töltik az erre vonatkozó válaszokat, a biztos helytelenül írja be a nemzetiséget (pld: magiar/maghiar helyett), így majd az összesítésnél ez az „egyéb” kategóriába kerül majd. Probléma továbbá, hogy a biztosok sok esetben a nemzetiséghez automatikusan a románt írják be, mivel összekeverik az állampolgárságot az etnikummal. Arról is többen értesítettek, hogy az űrlapok kitöltésénél ceruzát, vagy egyéb, olyan íróeszközt használnak, amit később könnyen törölhetnek” – áll a Kelemen Hunor által elküldött levélben.
Az RMDSZ által jelzett rendellenességek közé tartozik továbbá az, hogy a kérdezőbiztosok visszautasítják az ideiglenesen távollevők és az egyetemisták feltűntetését a „P” űrlapon.
A szabálytalanságokról elsősorban Kolozs, Bihar, Szatmár, Maros, Temes, Szeben, Brassó és Bákó megyékből érkeztek a tájékoztatások.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ezelőtt egy héttel már tájékoztatta az Országos Statisztikai Hivatal elnökét a népszámlálás elején felmerült szabálytalanságokról. Akkor Kelemen Hunor azt követően fordult az Országos Statisztikai Hivatalhoz, hogy három megyében (Kolozs, Bihar, Maros) tévesen értelmezték az összeírás módszertanát a kérdezőbiztosok számára tartott felkészítők során. Az itt elhangzott téves utasítások értelmében a nemzetiségről, anyanyelvről és vallásról csak a kérdezéskor jelen lévő személyek nyilatkozhatnak.
Az Országos Statisztikai Hivatal elnöke múlt heti válaszában biztosította az RMDSZ elnökét, hogy a kérdezőbiztosok mindenhol írásban megkapják azokat a szükséges információkat, amelyek kizárják a metodológia téves értelmezését, és lehetővé teszik azt, hogy a népszámlálás eredményei a lehető legpontosabban tükrözzék a realitást.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szintén a múlt héten személyesen tájékoztatta Emil Boc miniszterelnököt a népszámlálás kapcsán felmerült félretájékoztatásokról, ugyanakkor levélben értesítette Traian Igas belügyminisztert is.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ismételten felhívja mindazok figyelmét, akik bármelyien rendellenességet tapasztalnak, akadályba ütköznek a népszámlálás során, azonnal jelezzék a Szövetség helyi irodáiban vagy az ingyenesen hívható zöld vonalon: 0800-802009.
erdon.ro

A románul nem tudókat is megszámolják
Kolozsváron a lakosság közel felét számolták össze
Külön papírra jegyezte fel a biztos a nemzetiségre és anyanyelvre vonatkozó adatokat, csak kódot írtak be, másutt ceruzával-radírozható golyóstollal töltötték ki az űrlapokat. László Attila alpolgármester hangsúlyozta a rendellenességek jelzésének fontosságát: a panaszokat orvosolják. Mi több, ahol nem beszélnek magyarul (pl. idős személyek), oda magyar személyt küldenek ki.
Tegnap László Attila a Szabadságnak részletezte a népszámlálás kapcsán jelentett rendellenességeket. Adatai szerint az RMDSZ ingyenes számára (0800-802-009) olyan bejelentés érkezett, hogy az Alverna utca 59. szám alatt a biztos nem ment be a hátsó épületbe összeírni a polgárokat. A bejelentés alapján az illetőnek jelezték a rendellenességet, s összeírta azokat a személyeket is, akikről korábban megfeledkezett.
Más esetekben a nemzeti hovatartozást taglaló mezőbe egyből a kódot írta be a számlálóbiztos. Az érintettek tudomására hoztuk, hogy fontos megfelelően, betűkkel kitölteni ezt a részt, a kódolást utólag kell megejteni.
– Bizonyos esetekben az egyetemi hallgatók vonatkozásában az ideiglenesen jelen levő személyekre vonatkozó űrlapot töltötték ki, s nem pedig a P jelzésűt. Ugyanakkor tisztáztuk a radírozható golyóstollak használatából adódó eseteket is. Utóbbit az 1918. December 1. útról jelezték. A helyzetet tisztáztuk a számlálóbiztossal, s tudomására hoztuk, hogy a hatóságok által szolgáltatott golyóstollat használja – közölte a tisztségviselő.
A Mehedinţi utca 10. szám alól érkezett a bejelentés, hogy ceruzával töltötték ki a nemzeti és felekezeti hovatartozást jelző mezőt. Az alpolgármester közlése szerint ebben az esetben a körzetfelelős segítségével ellenőrizték az összes adatlapot, s korrigálták a hibákat.
– A Vágóhíd térről érkezett két olyan bejelentés, hogy az imént említett két mezőt a számlálóbiztos külön papírra jegyezte fel. Ebben az esetben is a korábban jelzett módon jártunk el – közölte László Attila.
Kolozsvár alpolgármestere megköszönte a város magyarságának azt a hajlandóságot, amelyet a népszámlálás iránt tanúsítottak.
Közölte: olyan jelzések is érkeztek, hogy egyesek nagyon ellenségesen viselkednek bizonyos számlálóbiztosokkal.
– Néhányszor az összeíró orrába csapták az ajtót. Más esetben az illető egy ideig gond nélkül szolgáltatta az adatokat, majd hirtelen valami történt az illető fejében, elkezdett üvöltözni, s kitessékelte emberünket. A számlálóbiztos értesítette a rendőrséget. Ez az eset a városnak abban a részében történt, ahol fura dolgok mennek végbe – jegyezte meg az alpolgármester anélkül, hogy pontosított volna.
Elmondta: Kolozsváron eddig 60 645 lakásban jártak a számlálóbiztosok. László Attila adatai szerint ez azt jelenti, hogy 151 958 személynek az adatait sikerült lekérdezni. – Lassan közeledünk a munka feléhez – tette hozzá.
Arról számolt be, az elmúlt napokban olyan esetek is történtek, amikor a számlálóbiztos nem tudott az idős polgárok anyanyelvén beszélni, azok pedig nem tudtak románul. Ezeket az eseteket központosítják, a címek eljutnak a városháza illetékeseihez, s egy magyar személy megy házhoz. A kitöltött űrlapot eljuttatják az illető körzet népszámlálási biztosához.
Az alpolgármester arra kéri a polgárokat, a rendellenességeket jelezzék az RMDSZ imént leírt zöldszámán vagy a polgármesteri hivatal vezetékes telefonszámán: 0264-430-011. Megtudtuk: két kérés érkezett arra vonatkozóan, hogy népszámlálási megfigyelők ügyeljék felül a folyamatot. Erről a városházán működő népszámlálási bizottság dönt.
Keddi lapzártánkkor László Attila kolozsvári alpolgármester telefonon értesítette szerkesztőségünket, hogy az illetékes hatóságok tegnap délután (a Szabadság hírportálra feltöltött videointerjú készítése utáni időpontban – szerk. megj.) érkezett hivatalos pontosítása alapján a számlálóbiztosoknak kötelező kérniük, az alanyoknak pedig muszáj szolgáltatniuk a személyi számot.
A szóban forgó videointerjúban a városi tisztségviselő azt mondta, a polgárokra bízza azt, hogy megadják-e vagy sem a személyi számukat.
A Szabadság október 25-i lapszámában Székely István, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának a vezetője azt állította: az RMDSZ álláspontja értelmében, ha valaki aggályosnak tartja a személyi szám bejelentését, akkor ne adja meg. Ugyanakkor az Országos Statisztikai Hivatal (INS) szóvivője, Vladimir Alexandrescu szombaton egy olyan bejelentést tett, amelynek értelmében azokat a polgárokat is nyilvántartásba veszik, akik a népszámláláskor megtagadják személyi azonosító számuk (CNP) felfedését, és ezért semmilyen büntetés nem jár. – Senki nem köteles ezt a számot bemondani népszámláláskor, ha valamilyen okból ezt nem óhajtja megtenni – hangsúlyozta a szóvivő.
ÚJABB LEVÉLBEN EMELT PANASZT KELEMEN HUNOR
Kelemen Hunor szövetségi elnök ismét levélben fordult Vergil Voineaguhoz, az Országos Statisztikai Hivatal elnökéhez, amelyben egy sor rendellenesség megoldását kéri. A hibák közül nagyon sokat az RMDSZ zöldvonalán jeleztek a lakosok, ugyanakkor a Szövetség területi és helyi szervezeteit is felkeresték panaszaikkal. Kelemen Hunor ma elküldött levelében jelezte, a szabálytalanságok egyrészt a népszámlálási biztosok viselkedésére vonatkoznak, másrészt a népszámlálási útmutató helytelen alkalmazására. Az RMDSZ által jelzett rendellenességek közé tartozik továbbá az, hogy a kérdezőbiztosok visszautasítják az ideiglenesen távollevők és az egyetemisták feltűntetését a P űrlapon. A szabálytalanságokról elsősorban Kolozs, Bihar, Szatmár, Maros, Temes, Szeben, Brassó és Bákó megyékből érkeztek a tájékoztatások. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ezelőtt egy héttel már tájékoztatta az Országos Statisztikai Hivatal elnökét a népszámlálás elején felmerült szabálytalanságokról, ugyanakkor levélben értesítette Traian Igaş belügyminisztert is, és személyesen tájékoztatta Emil Boc miniszterelnököt.
Szabadság (Kolozsvár)

Összeszámolni sem tudunk?
Jogosan került a népszámlálás kérdése folyamatosan a Szabadság első oldalára: valamennyiünket érintő helyzetről van szó. Rendkívül fontos ez a romániai magyarság számára, ugyanis a népszámlálási eredmények függvényében biztosítanak számunkra különböző nyelvi és közigazgatási jogokat. Csakhogy az összeírás olyan szintű rendellenességekkel jár, hogy nem kizárt: valamely szervezet megóvja annak eredményeit. Írásunkban az kerül gyújtópontba, milyen problémák és ellentmondások merültek fel eddig, milyen tanulságok vonhatók le a folyamatból, milyen veszélyekkel járnak a különböző szándékos vagy véletlen félrevezetések, illetve hogyan sikerült ellensúlyozni azokat. Ugyanakkor szemügyre vesszük, hogyan zajlott a cenzus a tágasabb régióban: Magyarországon és Ausztriában. Kolozsváron eddig meglepő eredménnyel járt a népszámlálás, többek között kiderültek azok a turpisságok, amelyeket Gheorghe Funar eszközölt az 1989-es forradalom utáni első összeírás során, pontosabban 2002-ben.
Persze, könnyű csak bírálni, keresni kákán a csomót, akadékoskodni, kibicelni. Nem esik nehezünkre belekötni abba, hogy Romániában amatőr módon zajlik a kommunizmus bukása utáni második népszámlálás. De még a legjóindulatúbb megfigyelőnek is feltűnnek a nálunk zajló cenzus során jelentkezett kirívó és rendívül súlyos rendellenességek, s az, hogy nem tudja a jobb kéz, mint csinál a bal: a legmagasabb szintről egymásnak teljesen ellentmondó utasításokat kapnak azok a számlálóbiztosok, akiket nem igazítottak el megfelelően, s akiknek az összeírással kapcsolatos, útmutatásokat tartalmazó könyvecskéje mintegy száz oldalas. Ki olvassa azt el?
Már a legelején jelentkeztek súlyos rendellenességek. A számlálóbiztosokat tévesen értesítették, azt mondván nekik, hogy a nemzetiségről, anyanyelvről és vallásról csak a kérdezéskor jelen lévőszemélyek nyilatkozhatnak. Ezzel elindult a lavina. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke levelet írt dr. Vergil Voineagu úrnak, az Országos Statisztikai Hivatal vezetőjének, aki a megkeresést követően arra kérte a számlálóbiztosokat, tartsák be azokat az előírásokat, amelyek szerepelnek a népszámlálási személyzet tankönyvében: az ideiglenesen hiányzó személyek esetében a háztartás jelenlevőtagjai által bejelentett etnikai hovatartozást kell beírni.
Ismerve a többséget, és a vezetőiknek a magyarság vonatkozásában több ízben tanúsított eddigi hozzáállását, aligha hihető, hogy csupán véletlen félreértésről van szó. Szerencsére az érdekvédelmi szövetségnek megvolt a kormányzati súlya, illetve a közigazgatási eszköze arra, hogy intézkedjen. Visszás helyzet alakult ki amiatt is, hogy az érdekvédelmi szervezet miért egyezett bele abba, hogy a népszámlálás kapcsán különbözőkódszámokat adjanak a maghiar, ungur és secui válaszok esetében. Egyáltalán miért tette lehetővé, hogy három ilyen jellegűválasz létezzen? Ez a többségnek lehetőséget teremt arra, hogy megosszon bennünket, s adott esetben egy nem megfelelőpolitikai döntés eredményeképpen (amelyet szintén a többség hoz meg) azt mondhassák: csak 800 ezer magyar él Romániában, mert azok, akik ungur-nak és secui-nak vallották magukat, nem gyarapíthatják a hazai magyar kisebbség sorait. Most úgymond kedvezőa politikai konstelláció, a csillagok állása, ugyanis az RMDSZ kormányzati tényezőés valamilyen mértékben befolyásolni tudja a különbözőhatalmi ágazatok szintjén hozott politikai és közigazgatási döntéseket. Ez úgymond a kisebbik rossz, ugyanis az is megtörténhetett volna, hogy amennyiben csak a maghiar kód létezik, akkor a más nemzetiségek kategóriába sorolják azokat, akik ungurnak vallják magukat.
Kedvezőpolitikai helyzetről írtam, de a romániai körülményeket és valóságot ismerve vajon lehet bízni abban, hogy a három kódot valóban egybe számolják, s a cenzust követően az Országos Statisztikai Hivatal, a Központi Népszámlálási Bizottság vagy akár a kormány határozatban azt állapítja meg, hogy Romániában mondjuk 1,2 millió magyar él, s nem azt, hogy csak 800 ezer? Éppen egy magas rangú RMDSZ-es tisztségviselőhívta fel a figyelmemet arra, hogy lám-lám, miként rendelkezik a tanügyi törvény, s mi történik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, illetve mi szerepel a közigazgatási törvényben, s mi megy végbe az aranyosgyéresi magyar nyelvűhelységnévtáblával.
Kétségtelen, hogy politikai döntés kérdése, mit hova számolnak, mit mivel adnak össze. Csak mi hihetjük azt: statisztikai folyamatról van szó. Lehet, jövőre az új kormány úgy értelmezi, hogy csak azokat tekinti a romániai magyar kisebbség tagjainak, akik az idei népszámlálás során maghiar-nak vallották magukat, így soraink hirtelen lecsökkennek azok miatt, akik más megfogalmazásban érzik magyarnak magukat. Vajon ebben segít majd Brüsszel? Kétlem.
Vegyes házaspárnak hova tartoznak a gyermekei?
Kilenc évvel ezelőtt a Monostor lakónegyed bizonyos utcáiban feladatot teljesítőcenzornak segítettem összesíteni az adatokat, hajnalig dolgoztunk. Gondolom, most sincs másképp: a vegyes házasságból származó kiskorúakat szinte kivétel nélkül román nemzetiségűnek diktálták be.
Hadd ne említsem a személyi szám kapcsán jelentkezett súlyos rendellenességet, a kommunikáció szinte teljes hiányát. Holott a számlálóbiztosoknak adott útmutató könyvecske 61. oldalán (ellenőriztem) az szerepel, az alanyoknak a kettős felmérés elkerülése végett meg kell adniuk a személyi számukat, kezdetben az illetékesek azt mondták: nem szükséges ezt megadni. Aztán visszaléptek, hogy mégis szükséges. Enyhén szólva nevetséges volt a kialakult helyzet.
Ahogyan külföldön lajstromoznak
De nézzük meg, a tágasabb régióban hogyan zajlott a lakosság összeírása: Ausztriában a különböző hatóságok egyeztették a birtokukba levőadatokat, azaz összehangolták az adatbázisokat. Tény, a Magyarországgal szomszédos államban (akárcsak Németországban például) sokkal nagyobb az ellenérzés a számlálóbiztosok iránt, s talán ez az oka az eljárásnak. László Attila kolozsvári alpolgármester szerint a kincses városban is megkergettek egy számlálóbiztost, egy másik pedig úgy járt, hogy adatfelvétel közben az alany hirtelen üvöltözni kezdett, s kirakta őt a lakásból. Ausztriában például a személyiségi jogok elszánt védői most azt kifogásolták, hogy a különbözőelektronikus nyilvántartási rendszerek összekapcsolásaveszélyes játék. Mi több, nemrég utcai tüntetések is voltak, az egyik transzparansen azt írta: ne bennünket, hanem a napjaitokat számoljátok. Tény, mintegy 43 adatbázist hangoltak össze, s az esetleges eltéréseket tisztázták. Egyszerű, nagyszerű, nyugati megoldás. Az egyik osztrák illetékes elmondta, hogy a későbbiekben, Mozart országában a népszámlálás 5 évente is elvégezhetőlesz az egyszerűbb adatrögzítés következményeként, a foglalkoztatottságról pedig évente is készíthetnek felmérést.
Magyarországon jelentősen megkönnyítette a népszámlálási folyamatot az, hogy a polgárok segítségére volt a világháló és a Magyar Posta. Ugyanis az önállóan kitöltött íveket postán is beküldhették a polgárok. Az interneten keresztül továbbított adatok nagymértékben megkönnyítették a folyamatot. Azok pedig, akiknek egyik megoldás sem felelt meg, még mindig házhoz is hívhatták a számlálót, személyes interjúra.
Váratlan helyzetek kerülnek felszínre
Egyébként Kolozsváron a népszámlálásnak teljesen váratlan következményei is voltak: egyrészt rávilágított az ingatlan-beruházási káoszra, illetve felszínre hozta a Gheorghe Funar szélsőségesen nacionalista volt polgármesternek a 2002-es cenzus idején tett ügyködéseit. Ezeket nem a tényfeltáró újságírók derítették ki, hanem Sorin Apostu polgármester mondta a sajtóértekezleten. Persze, nem mondott neveket, csak annyit: 2000 és 2004 között (na, vajon ki volt akkor az elöljáró?) szinte futószalagon bocsátottak ki olyan személyazonossági igazolványokat, amelyeken a következő„lakcím” szerepelt: Patarét utca szám nélkül. Világos, hogy ez azokat a roma nemzetiségűpolgárokat fedi, akikhez annak idején Funar személyesen ment látogatóba annak érdekében, hogy meggyőzze őket: románnak vallják magukat. Emlékszem, ahogy ott állt a szeméttelepen, s mintha egy más világból Kolozsvárra szakadt tömeghez beszélt. Ugyanebben az időszakban a Coastei utcán, a hajléktalanok számára létrehozott menhelyre szólt a lakcíme több száz személynek. Jó trükk. Mást is mondott Apostu: több olyan személy él Kolozsváron, akinek olyan címre szól a személyazonosságija, ahol nincs is ingatlan.
Micsoda módszereket alkalmazott Funar annak érdekében, hogy a kincses városban ne érje el a 20 százalékot a magyar kisebbség aránya! De vajon most milyen eszközöket használnak? Ezekre is csak tíz év múlva jövünk rá?
Az ingatlanberuházás terén levőkáosz ismételten előkerült a népszámlálással. Kiderült, hogy bizonyos helyeken, ahol a városháza nyilvántartásában egy magánház szerepel, már régóta több tömbház magasodik, így az összeírónak egy család helyett még százat kellett volna összeszámolnia.
A romániai magyarság szempontjából mindenképpen nagy tét elérni vagy megközelíteni a másfél milliós létszámot, Kolozsváron a húsz, Marosvásárhelyen pedig az 51 százalékot.
De addig is marad a kérdés: összeszámolni sem tudunk?
KISS OLIVÉR 
Szabadság (Kolozsvár)

Kérdéses hitelesség
Lassan a tavalyi magyarországi országgyűlési választások első fordulójához hasonló tragikomédiává válik a romániai népszámlálás. Ahogy akkor az Országos Választási Bizottság szerencsétlenkedése miatt botrányba fulladt a voksolás, mivel a nem saját lakhelyükön voksolók településenként csupán egyetlen szavazókörben szavazhattak, úgy szerencsétlenkedik Romániában is az Országos Statisztikai Intézet a cenzussal kapcsolatosan.
A hivatal a távol levő rokonok nemzetiségének bediktálásával kapcsolatos „véletlen” félretájékoztatás ügyét is képes volt überelni a személyi szám rögzítése körüli botránnyal, miután először arról tájékoztatták a polgárokat, hogy nem kötelesek a személyi azonosítót megadni, majd arról, hogy megadása nemcsak hogy kötelező, de elmulasztása még bírságot is maga után von. Ezek után a számlálóbiztosoknak vissza kell térniük azokhoz, akik nem adták meg személyi számukat, akik pedig továbbra sem hajlandóak megosztani, azokét a népesség-nyilvántartóból szerzik meg.
A bohózatba illő eseményeken túllépve ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy van, ahol a személyi szám nélkül is megoldható a népszámlálás – Magyarországon például alkotmánybírósági ítélet tiltotta meg általános használatát a személyes adatok védelmében. Romániában viszont aggályosan sok helyen kérik el az ember személyi számát, nem csupán hivatalokban, de a bankokban, egyetemeken is ez alapján azonosítják az ügyfeleket – ami rendkívüli mértékben megkönnyíti, hogy csupán ezen kód felhasználásával bármelyik polgárról kideríthessen mindent az, akinek hozzáférése van az adatbázisokhoz.
Ennél jóval aggályosabb azonban, hogy valakik ismét csak „meghekkelték” a népszámlálást: azon körlevelek, amelyekben arra biztatják az erdélyi településeken lakó román hivatalnokokat, hogy ne vallják be, mikor költöztették ide őket, és hol dolgoznak, egyértelműen arra szolgálnak, hogy elfedjék a román hatóságok által az etnikai arányok megváltoztatása céljával alkalmazott betelepítési politikát. Márpedig ez, a személyi számos, a nemzetiséggel kapcsolatos botrány és az, hogy az uniós ajánlások ellenére az egy évnél hosszabb ideig távol levő családtagokat is beszámolják az állandó lakosok közé, egyre inkább megkérdőjelezhetővé teszi a népszámlálás majdani eredményének hitelességét.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Népszámlálás – rendellenességek, megtévesztő hivatalos közlések, adatvédelmi aggályok
A romániai népszámláláson számos rendellenességről érkezett hír csütörtökig a magyarok nemzetiségének regisztrálásával kapcsolatosan, a román lakosság és az ellenzéki erők körében felmerült adatvédelmi aggályok és az ellentmondásos hivatalos közlések ugyancsak zavart keltettek.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke két nappal ezelőtt ismét levélben fordult Vergil Voineaguhoz, az Országos Statisztikai Hivatal elnökéhez, amelyben egy sor rendellenesség megoldását kéri.
A panaszok nagy része arra vonatkozik, hogy a kérdezőbiztos kihagyja a nemzetiségre, anyanyelvre vonatkozó kérdéseket. A kérdezőbiztos a panaszosok szerint nem tölti ki a nemzetiségre vonatkozó rubrikákat, csupán a megfelelő kódokat írja be, amelyek később a magyar szervezet szerint visszaélésekhez vezethetnek. Ugyanakkor, ha ki is töltik az erre vonatkozó válaszokat, a biztos helytelenül írja be a nemzetiséget, például a “magiar” szót írja a “maghiar” helyett, így az összesítésnél emiatt az elírás miatt a megkérdezett az “egyéb” kategóriába kerül majd.
A biztosok sok esetben a nemzetiséghez automatikusan a románt írják be, mivel összekeverik az állampolgárságot az etnikummal. Többen jelezték, hogy az űrlapok kitöltésénél ceruzát vagy egyéb olyan íróeszközt használnak, amit később könnyen törölhetnek. Az említett szabálytalanságokról elsősorban Kolozs, Bihar, Szatmár, Maros, Temes, Szeben, Brassó és Bákó megyékből érkeztek jelzések.
A romániai lakosság körében zavart okozott, hogy az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) nyilvánosan hangoztatta adatvédelmi aggályait, amelyek szerint a személyi szám megadása alkalmas lehet a ma hatalmon lévőknek “választási csalásra”. A statisztikai hivatal szóvivője ráadásul a napokban hivatalos információként közölte, hogy nem kötelező a személyi szám megadása a népszámláláson.
Csakhogy a hivatal elnöke később cáfolta a szóvivő állítását, vagyis a személyi szám megadása kötelező. A számlálóbiztosoknak ezért újból fel kell keresniük azokat a személyeket, akik a korábbi megtévesztő információ miatt megtagadták azonosítójuk megadását. Akik továbbra sem hajlandók megadni az azonosító kódot, azokat megbírságolják.
Mircea Kivu szociológus a Romania libera című napilap hasábjain csütörtökön felhívta a figyelmet: rendkívül fontos, hogy a politikai elit teljes és reális képet kapjon a romániai társadalom állapotáról, mivel a különféle elektronikus nyilvántartásokban rengeteg pontatlanság van a társadalom szakmai képzettségét, iskolázottságát, etnikai hovatartozását, anyanyelvét, foglalkoztatottságát, családi állapotát, szociális helyzetét, foglalkoztatottságát illetően. A pontatlan adatokat csak egy népszámlálás képes kijavítani – véli a szociológus, aki szerint ehhez a személyi szám megadása elengedhetetlen.
Az Adevarul csütörtöki száma ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a fővárosban különösen nehéz összeszámolni a lakosokat. A számlálóbiztosok rendőri kíséret nélkül nem mernek bemenni némelyik “lerobbant” lakónegyedbe, a luxus lakóparkokban pedig biztonsági őrök akadályozzák, hogy a biztosok “zavarják” az ott lakókat.
Nyelvi megértési problémát okoz a sok kínai munkás és a multik alkalmazásában álló – románul ugyancsak nem tudó – hivatalnokok kikérdezése. Ezen kívül nagyon sok a hivatalosan be nem jelentett lakos Bukarestben, többen közülük csak “feketén” bérelik az adott lakást, vagy maguk alakítottak át szabálytalanul valamilyen garázst vagy tetőteret lakhellyé.
erdon.ro

Hány személyt számoltak meg a nagyobb magyarlakta településeken?
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján a Transindex kikereste a legnagyobb magyar lélekszámú településeket, és azt, hogy melyikben hány személyt számoltak meg az október 20-31. között lezajlott népszámláláson. A tízezer lakos fölötti, számottevő magyar lakosságú települések listája: Kolozsvár 314 513
Temesvár 301 761
Nagyvárad 184 861
Arad 144 484
Marosvásárhely 131 753
Nagybánya 120 270
Szatmárnémeti 97 753
Zilah 56 838
Sepsiszentgyörgy 56 094
Csíkszereda 37 013
Székelyudvarhely 32 846
Szászrégen 31 273
Kézdivásárhely 18 468
Segesvár 27 706
Dicsőszentmárton 21 641
Nagykároly 19 458
Gyergyószentmiklós 17 350
Nagyszalonta 16 889
Kovászna 10 265
Szováta 10 234
Az INS felhívta a figyelmet, hogy ezek az adatok nem tekinthetőek véglegesnek. A mostani számok csak az adott településen megszámolt személyek számát mutatják, nem a településen élők számát. (hírszerk.)
Transindex.ro

Kétmillióval kevesebben élünk Romániában?
Kétmillióval kevesebben élnek ma Romániában, mint tíz éve – derült ki a hétfőn zárult népszámlálás gyorsjelentéséből. Azt még nem tudni, hányan vallották magukat magyarnak, mivel a részadatokat még nem összesítették.
Tizenkét nap alatt több mint nyolcmillió háztartás és csaknem 19 millió 600 ezer ember adatait gyűjtötték össze a számlálóbiztosok. Az összesítés első eredménye azt mutatja: 10-12%-kal kevesebb a lélekszám, mint 2002-ben – mondta Sultana Stan, az Országos Statisztikai Hivatal szakértője.
Hargita megyében a lakossági nyilvántartó hivatal adataihoz képest a személyek 94%-át regisztrálták a számlálóbiztosok – közölte a megyei statisztikai hivatal igazgatóhelyettese. A legfrissebb adatok szerint a megyében 304 ezer 765-en laknak, vagyis 21 ezerrel kevesebben, mint egy évtizede. Maros megyében 40 ezerrel, Kovászna megyében pedig 11 ezer emberrel számláltak kevesebbet.
A statisztikusok szerint ez abból is adódhat, hogy idén az egyetemistákat ott számlálták meg, ahol tanulnak. Az első részletes eredményeket várhatóan 2012 januárjában hozza nyilvánosságra Romániában az Országos Statisztikai Hivatal, a teljes feldolgozás pedig egy év múlva várható.
hirado.hu 
Erdély.ma

Komolyan vette a hívó szót a magyar közösség
Az eddigi becslések szerint jelentős az alulszámlálás mértéke
A romániai magyar közösségnek a népszámlálás során tanúsított felelősségteljes hozzáállását hangsúlyozták az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői. Kiértékelésükből kiderült, hogy főleg a nagyvárosokban tapasztaltak rendellenségeket, de a lakossági jelzések nyomán azokat sikerült orvosolni. Elsősorban az etnokulturális kérdések, illetve a háztartásbeliek regisztrálása kapcsán merültek fel gondok. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a népszámlálás során lényegesen kevesebb személyi űrlapot sikerült kitölteni, amint az egyébként várható is volt. Bár a cenzus hivatalosan lezárult, mindenhol az a döntés született, hogy a különböző okok miatt fel nem tüntetett személyi azonosító számokat pótolni kell a kérdőíveken. Mindemellett a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal nagytermében tegnap javában írták össze azokat, akik önként jelentkeztek a közhivatalban, mivel náluk nem járt számlálóbiztos.
Kovács Péter: példátlan összefogást tanúsított a magyarság
– Számunkra az elsődleges következtetések nem annyira a technikai problémákra, mint inkább a magyar közösség és az intézmények szintjén tapasztaltakra vonatkoznak – mondta Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára szerint tájékoztató kampányuk sikere elsősorban abban rejlett, hogy azt mindenki a magáénak érezte. Közlése alapján felelősségteljes hozzáállást tapasztaltak minden magyar közösségben, a magyar történelmi egyházak, civil szervezetek és a magyar nyelvű sajtó úgyszintén példátlan összefogást tanúsított. Kovács Péter úgy véli, kampányuknak köszönhetően újraerősödött a bizalom az RMDSZ és a magyar emberek között. Az elmúlt napokban több ezer telefonhívás érkezett mind a zöld-vonalra, mind pedig a megyei szervezetekhez, de sokan személyesen is felkeresték a szövetség képviselőit, hogy tisztázzanak bizonyos népszámlálással kapcsolatos kérdéseket. – Mindez nagyon fontos számunkra – hangsúlyozta Kovács Péter, hozzáfűzve: beigazolódott, hogy a Minden magyar számít jelszó nem egyszerű szlogen volt, hanem valóságos hívó szó.
– Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a népszámlálás hátterében nem létezett tudatosan megszervezett, több síkon irányított magyarellenes tevékenység. Azt viszont mindenképpen megállapíthatjuk, hogy voltak olyan kérdezőbiztosok, akik tájékozatlanságból, vagy rosszindulatból hibákat követtek el. Nem akartak rákérdezni az etnokulturális adatokra azzal az indoklással, hogy ezekre nem kötelező a válasz. Mindez így igaz, de ezt nem a kérdezőbiztosnak kell eldöntenie, hanem a megkérdezett állampolgárnak. A másik gyakori problémacsoport az volt, hogy bediktálhatják-e az otthon levő háztartásbeliek azon családtagjaik adatait, akik nem tartózkodtak lakásukon. Úgyszintén ide kapcsolódik, hogy egyes kérdezőbiztosok összekeverték az állampolgárságot a nemzetiséggel. Tehát ha valaki azt mondta, hogy román állampolgár, akkor automatikusan a nemzetiségnél is így jelölték meg – részletezte Kovács Péter.
Az RMDSZ főtitkára kiemelte továbbá, hogy a kérdezőbiztosok képzése szintjén is komoly problémák merültek fel. Kovács Péter szerint túlságosan „vaskos” volt a tájékoztató könyv, amit a többség feltételezhetően nem olvasott el. Ugyanakkor az RMDSZ politikusa a kérdezőbiztosoknak jutatott pénzt is kevesli, hiszen tíznapi kemény munkáért csupán 500 lej bruttó összeget kaptak. – Úgy vélem, ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyesek nem végeztek tökéletes munkát. Vagy több biztossal kellett volna dolgozni, vagy jobban meg kellett volna fizetni őket. Hibának tartom továbbá, hogy a kérdezőbiztosok toborzását nem csak az elemi osztályokban tanítókra kellett volna alapozni, hanem a középiskolás pedagógusokra is – mondta Kovács Péter.
Az RMDSZ politikusa érdeklődésünkre kifejtette: a náluk jelzett problémákat kilencven százalék fölött orvosolni tudták. Az esetek többségében az érintettek már akkor telefonáltak, amikor még a kérdezőbiztosok náluk voltak, így rögtön be tudtak avatkozni. – Úgy gondolom, ha országos szinten számolunk majd, akkor az adatsor nem fog nagyon torzítani. Bízom abban, hogy a népszámlálás eredménye reális lesz – mondta Kovács Péter. Hozzátette: minden településről begyűjtik a regisztrált óvásokat, hogy hivatkozási alapot tudjanak szolgáltatni, ha esetleg komoly problémák merülnek majd fel az adatok feldolgozásánál. – Amennyiben túl magas lesz azoknak a száma, akik nem adták meg a nemzetiségükre vonatkozó adatokat, akkor ez gyanúra adhat okot. Ez azt jelentené, hogy visszaélés történt, hiszen tíz évvel ezelőtt szinte elhanyagolható volt azoknak az aránya, akik nem vallották be nemzetiségüket – mutatott rá.
Kérdésünkre Kovács Péter elmondta: egyértelmű, hogy vidék és város viszonylatában az utóbbi helyeken tapasztaltak rendellenességeket. Ennek egyik magyarázata az, hogy Bukarestben például a bruttó 500 lej sokkal kevesebbet ér reálértékben, mint például a Mezőségen. Ugyanakkor városon sokkal nehezebb eljutni az utolsó tíz százalékhoz, mint a falvakon. – Egészen biztosan vannak még olyanok, akiket nem sikerült összeírni, de úgy gondolom, lehetetlenség százszázalékos arányt tűzni ki célul. Országos szinten lényegesen meghaladta a kilencven százalékot a megkérdezettek aránya, ami szerintem kielégítőnek mondható – összegzett Kovács Péter.
Székely István: orvosolt sérelmek, kevesebb panasz
– A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok azt mutatják, hogy a népszámlálás során lényegesen kevesebb személyi űrlapot sikerült kitölteni, amint az várható volt. Keddi információk szerint ugyanis 19,6 millió személyi ívet összesítettek a szakemberek 20 millió 400 ezres becslésével szemben – mondta lapunknak Székely István politológus, az RMDSZ főtitkárhelyettese.
Bár a népszámlálás hivatalosan lezárult, mindenhol az a döntés született, hogy a különböző okok (így például az Országos Statisztikai Intézet – INS szóvivőjének, az ellenzéki pártok zavartkeltő kijelentései – szerk. megj.) miatt fel nem tüntetett személyi azonosító számokat pótolni kell a kérdőíveken. Elvileg nem zárható ki, hogy az adatok megfelelő statisztikai feldolgozását megkönnyítő személyi számok összegyűjtésén tevékenykedő biztosok, ha módjuk van rá, összeírják azokat a személyeket is, akiket mindmáig nem sikerült megszámolni – magyarázta Székely István. Az első benyomás mindenképpen az, hogy az alulszámlálás mértéke jelentős, a 800 ezer nem elhanyagolandó szám – tette hozzá a politológus. Mint kifejtette, az összesített személyi adatlapok között szerepelnek egyébként a tartósan távol lévő személyek, valamint a kettőzött P jelzetű űrlapok is. Az említett 19,6 milliós szám nem tartalmazza például a diplomáciai testületeket, a hadsereg speciális alakulatait, vagy sajátos belügyminisztériumi egységeket, akiknek munkatársait külön eljárásmódnak megfelelően számlálják össze. Mindemellett az említettek összességükben vélhetően nem haladják meg a százezres létszámot – fejtette ki Székely István.
A népszámlálás lebonyolításának módszertanát értékelve a politológus úgy vélte: az életvitelszerűen külföldön élő személyeket illetően nem működött az az eljárásmód, hogy a lakóközösség elnöke, a szomszéd stb. szolgáltasson hollétükre vonatkozóan adatokat. Az említettek ugyanis általában nem rendelkeztek az illető személyi számával, másrészt nemigen vállalták az adatlap aláírását – magyarázta. Mint mondta, kolozsvári adatok szerint körülbelül 10 ezer lakáscélú ingatlanba nem tudtak bemenni a számlálóbiztosok. Márpedig ezekben a lakásokban vélhetően albérlők élnek, a tulajdonos pedig külföldön van, így az összeírandó személyek száma esetében akár ötös szorzó is érvényesülhet, még akkor is, ha a bérlők egy része a szülői háztartásban már megszámlált egyetemi hallgató.
A visszajelzések szerint egyébként a magyar közösség megfelelő hozzáállással viszonyult a népszámláláshoz: a többségi lakossághoz képest nagyobb arányban tartózkodtak otthon és fogadták a számlálóbiztosokat.
Kolozsvár, Marosvásárhely és vonzáskörzeteik kiemelten sok hívással jelentkeztek az RMDSZ népszámlálási telefonvonalain, ami tanújele annak is, hogy a népszámlálási kampánynak sikerült felhívnia a magyarság figyelmét a lakosság összeírásának lényegi kérdéseire. Az etnokulturális adatok regisztrálása kapcsán történő visszaélésekre, szabálytalanságokra vonatkozó panaszok száma egyébként jelentősen visszaesett a népszámlálási időintervallum második felében. Ez a tény azt jelenti, hogy a sérelmek feldolgozása kedvét szegte a szándékos tévedéseket elkövető számlálóbiztosoknak, illetve akiknek hibái felkészülésbeli hiányosságokból adódtak, jobban odafigyeltek a személyi űrlap úgynevezett etnokulturális, azaz a szabad identitás vállalásával kapcsolatos kérdések módszertanára – részletezte Székely István.
A szabálytalanságok egyébként jellemzően nagyvárosokban fordultak elő, Székelyföldön pedig gyakorlatilag hiányoztak – tájékoztatott a szakember. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a közösségek tagjai a település méretével fordított arányban ismerik egymást, azaz a kisebb településeken a körzetét jól ismerő és abban ismert számlálóbiztos is természetesebben teljesítette az összeírás nemzetiségre összpontosító részét.
Az Országos Statisztikai Intézet munkatársai az űrlapokat kézileg dolgozzák fel, azaz vezetik be a számítógépes adatbázisba – ez a folyamat az előrejelzések szerint 25 hónapig tart – magyarázta Székely István. Az úgynevezett ideiglenes, márciusra ígért adatok a számlálóbiztosok által összesített információk feldolgozásával készülnek el. A kettősségek országos szintű szűrése azonban ezek alapján nem végezhető el, másrészt a statisztikai intézet által nyilvánosságra hozott gyors összesítések a nemzetiségekre vonatkozóan nem tartalmaznak adatokat.
A szakember valószínűnek tartja, hogy részinformációk úgymond szivárogni fognak a közeljövőben az önkormányzatoktól, de a helyi összesítések alapján közzétett adatoknak még semminemű jogkövetkezménye nincs.
László Attila: korai beszélni még a 20 százalékról
A népszámlálás kiértékelésével kapcsolatban László Attila, a helyi bizottság tagja lapuknak elmondta: megköszöni a kolozsvári magyaroknak a pozitív hozzáállást. A cenzorok visszajelzése szerint a magyar nemzetiségű polgárok készségesen álltak rendelkezésre, s a kért információkat gond nélkül szolgáltatták. Ugyanakkor megköszönte azoknak, akik az RMDSZ zöldvonalán vagy a városháza telefonszámán jelezték a rendellenességeket. Ezek eljutottak hozzám, s intézkedtünk – szögezte le.
Kolozsvár alpolgármestere a számlálóbiztosok munkáját is méltatta: a megyeszékhelyen 1764-en fejtették ki tevékenységüket, s megítélése szerint sok esetben emberfeletti munkát kellett végezniük. Szerinte ez annak is betudható, hogy központi szinten nem volt kidolgozva egy összehangolt és összefüggő kommunikációs stratégia: bonyodalmat okozott a személyi szám körüli vita, ugyanis felelős beosztású vezetők egyik nap így, máskor pedig másképp nyilatkoztak a sajtónak.
– Az adatgyűjtés lezárásával már elmondhatom, hogy szerintem olyanok állították össze a módszertant és a kérdőíveket, akik nagyon ritkán fordulnak meg a valós élet terén, kevés információval rendelkeznek azzal kapcsolatban, hogyan kell pontosan ezt a munkát elvégezni – jegyezte meg az alpolgármester, aki hozzátette: szociológusokkal is konzultált ebben az ügyben.
Úgy ítéli meg, bonyolultak voltak az űrlapok, és ezek kitöltése. Az eddigi adatok szerint Kolozsváron mintegy 128 ezer lakást sikerül összeszámolni; azt is megtudták, hogy körülbelül 9 ezer lakásnak időközben más lett a rendeltetése, azaz cégek, irodák működnek bennük. László Attila tudomása szerint kedd estig mintegy 314 ezer személyt sikerült összeszámolni Kolozsváron.
Az alpolgármester közölte: míg a népszámlálás elején a különböző csatornákon a rendellenességeket közölték, az időszak második felében olyan visszajelzések érkeztek, miszerint bizonyos helyeken nem járt a számlálóbiztos. – Hétfőn, az utolsó napon, 450–460 személy jött be a városházára, hogy számolják meg – közölte az alpolgármester.
Szerinte az egyik legkomolyabb fejfájást az okozta, hogy magánházak helyett több helyen tömbházak jelentek meg. – A csúcs az volt, hogy egy magánház helyett három darab nyolcemeletes tömbház jelent meg, amelynek két-két lépcsőháza van.
Az alpolgármester elmagyarázta: egy építkezési engedély három évig érvényes, a munkálatok elkezdésekor ezt be kell jelenteni, az építkezést pedig három év alatt kell befejezni, ami egy évvel meghosszabbítható. Ilyen módon sok tömbház még nincs a városháza nyilvántartásában, de már laknak benne, talán már el is adták azokat.
László Attila cáfolta bizonyos „nagyotmondó politikusoknak” az állításait, miszerint a statisztikai adatokat más célokra is használják. – Sok esetben a kint lakó diákok nem engedték be a számlálóbiztost – mondta. Az alpolgármester nem tudott nyilatkozni azzal kapcsolatban, mi történik, ha a súlyos rendellenességekre hivatkozva valamely személy vagy szervezet megóvja a népszámlálás eredményeit.
Hogy pontosan hány lakosa lesz Kolozsvárnak, s ezen belül a magyar közösségnek sikerül-e elérnie a 20 százalékot a nyelvi és közigazgatási jogok garantálása érdekében, erről még túl korai beszélni – mondta László Attila. – Azt sem tudni pontosan, hogy csökkent-e vagy sem a megyeszékhely lakossága. Kétségtelen, hogy migrációs folyamat zajlott a környező települések irányába, mint például Kisbács, Györgyfalva, Szászfenes stb. – fejtette ki.
Pert fontolgat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke és Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnöke szerdán, Kolozsváron megtartott sajtótájékoztatón bejelentette: pert fontolgatnak egyes állami intézmények ellen, mivel a népszámlálás adatgyűjtési szakaszának lezárása után nem hosszabbították meg az EMNT-önkéntesek akkreditációját, hogy azok az adatfeldolgozás során is kifejthessék tevékenységüket. – Önkénteseinknek későn vagy egyáltalán meg sem adták a népszámlálásra vonatkozó akkreditációt. Kolozsváron például hiába nyújtottuk be időben az akkreditációra vonatkozó kérést, azt csak a népszámlálás befejezése előtt négy nappal kaptuk meg – hangsúlyozták a politikusok. Azt is megemlítették, hogy november 2-án Tőkés László, az EMNT-elnöke és az EP-alelnöke nyílt levelet intézett Emil Boc kormányfőhöz és Traian Igaş belügyminiszterhez a népszámláláskor észlelt hiányosságok és méltánytalanságok miatt.
Toró T. Tibor megemlítette azt is, hogy az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 435 önkéntest foglalkoztatott a népszámláláskor. Ezekből 185-en a Székelyföldön, 140-en a Partiumon, 110-en pedig Közép-Erdélyben tevékenykedtek. „Első körben” 300 000 szórólapot osztottak ki, majd további 100 000-et; ezt követően az önkéntesek „kopogtatós”, azaz házról-házra járó kampányt folytattak.
– A népszámlálás nem volt mentes a szervezetlenségtől. Minden okunk megvan arra, hogy kételkedjünk a népszámlálás hitelességében és eredményeiben. Nem csak a szakszerűtlenséget, hanem a jóindulat hiányát is felróhatjuk az illetékeseknek. Az esetleges csalások az adatok összegyűjtésének szakaszára jellemzőek – figyelmeztetett Toró T. Tibor, majd sérelmezte önkénteseik akkreditációjának meg nem hosszabbítását – még a többségében magyarlakta településeken is.
Megtudtuk: a népszámlálás alatt az EMNT által működtetett telefonos segélyvonalra több mint 1000 hívás érkezett. Gergely Balázs azt hangsúlyozta: az EMNT nap mint nap folyamatosan továbbította a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalba a hozzájuk befutott panaszokat, ezért a népszámlálás második felében a negatívumok bejelentése csökkent. A két politikus megemlítette: a népszámlálás során jó volt az együttműködés a Magyar Ifjúsági Tanáccsal (MIT) és az RMDSZ egyes területi szervezeteivel – Kolozs, Bihar stb. – is.
Toró T. Tibor kifejtette arra vonatkozó véleményét is, hogy az államnak jogában áll megtudni állampolgárainak személyi számát, nemzetiséghez és felekezethez való tartozását, hiszen ezek az adatok döntő fontosságúak, mind a később kialakítandó politikákat, mind a kisebbségi jogokat illetően.
Gergely Balázs hozzátette: még ha a polgári pert nem nyerik meg, akkor is elvi kérdés, hogy ilyen komoly jogsértés esetében lépjenek. Toró T. Tibor örömmel nyugtázta, hogy a népszámlálás kapcsán a romániai magyarság politikai képviselői felülkerekedtek a politikai nézeteltéréseken.
Szabadság (Kolozsvár)

Cenzus: híjával találtattunk
Szociológusok becslése szerint 18,5 millióra csökkent a romániai lakosság száma
A kérdőívek feldolgozásakor derül majd ki, hogy népszámláláson tapasztalt visszaélések torzították-e a magyar népességre vonatkozó adatokat, és ha ennek lesznek jelei, az RMDSZ kész az Európai Uniónál bepanaszolni a román hatóságokat.
Csak a későbbiekben derül majd ki, hogy a hétfőn este lezárult romániai népszámláláson tapasztalt visszaélések torzították-e a magyar népességre vonatkozó adatokat – nyilatkozta lapunknak Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára emlékeztetett: a szövetség zöld számaira „több ezer” hívás érkezett a népszámlálás ideje alatt, ám csak egy részük szólt visszaélésekre vonatkozó panaszokról, sokan tájékoztatást, eligazítást kértek a cenzus menetéről.
Az egyik leggyakrabban jelzett rendellenesség az volt, hogy a számlálóbiztos nem tette fel a megkeresett személy etnokulturális jellemzőire (nemzetiség, anyanyelv, vallás) vonatkozó kérdéseket. „Ezekre a kérdésekre a megkeresett személynek nem volt kötelező válaszolni, ám a számlálóbiztosoknak kötelező volt rákérdezni az adatokra” – magyarázta. Emlékeztetett arra is, hogy korábban a beérkezett panaszok nyomán az RMDSZ felszólítására az Országos Statisztikai Intézet (INS) több településen is elvégezte a szükséges korrekciókat.
Kovács tájékoztatása szerint jelenleg a szövetség megyei szervezetei összesítik a regisztrált, írásban tett óvások számát, s részben ezek alapján lehet megállapítani, mekkora lehetett az aránya a visszaéléseknek. Emellett rendellenességekre utalhat az is, ha a feldolgozás folyamán kiderül: aránytalanul sok a vegyes lakosságú településeken azoknak a kérdőíveknek a száma, amelyeken nem szerepelnek a nemzetiségre vonatkozó adatok.
„A tapasztalt visszaélések mennyisége és milyensége függvényében döntjük el, hogy milyen lépéseket teszünk a továbbiakban, akár Bukarest, akár Brüsszel irányában” – magyarázta. Az RMDSZ főtitkára mindemellett nem gondolja úgy, hogy a rendellenességek a magyarság ellen irányuló, tudatos kampány részei lettek volna. „Nagy szerepet játszott ebben a kérdezőbiztosok képzetlensége, a népszámlálás szervezetlensége. Nem csodálom, hogy az Országos Statisztikai Intézet vezetője a lemondását fontolgatja” – mondta Kovács.
A főtitkár hasznosnak nevezte az RMDSZ népszámlálás előtti tájékoztatási kampányait. „Szerintem a romániai magyarok 95 százaléka egy percig sem volt bizonytalan azzal kapcsolatban, milyen nemzetiséget diktáljon be a kérdezőbiztosnak. A tájékoztató kampányaink a maradék 5 százalék mozgósítását célozták” – jelentette Kovács Péter, aki példaértékűnek nevezte az egyházak, a civil szervezetek összefogását annak érdekében, hogy a népszámlálás az erdélyi magyarság szempontjából sikeres legyen.
Beszédes számok
Mint ismert, az INS hétfőn ismertetett adatai szerint a kérdezőbiztosok összesen 8.387.153 lakást és 19.599.506 személyt regisztráltak a népszámlálás során. Ez a szám azonban nem azonos Románia állandó lakosságának számával. Az INS fel is hívta a figyelmet, hogy a közölt adatok nem tartalmazzák a különböző intézményekhez (például a hadsereghez) tartozó személyek, illetve a bentlakásokban élő egyetemisták számát. A statisztikusok január végére ígérték az első reális, ám ideiglenes adatokat az összlakosságról.
A statisztikai hivatal által hétfőn közölt adatok azonban így is beszédesek. Ezek alapján Kiss Tamás szociológus úgy becsülte, hogy 18,5 millió körüli lehet Románia állandó lakosságának száma.
A szakember emlékeztetetett, hogy a számlálóbiztosok által jelentett mintegy 19,6 millió főhöz hozzáadódik ugyan a bentlakásban élő egyetemisták vagy a kaszárnyákban regisztrált katonák száma, ám levonódik egy jóval jelentősebb tétel, a huzamosabb ideig külföldön tartózkodó személyek száma. „Ezt az utóbbi, vélhetően milliós nagyságrendű tételt a legtöbb megyében beleszámolták a jelentésükbe a kérdezőbiztosok” – magyarázta Kiss Tamás.
Erőteljes szuburbanizáció
A szociológus szerint a hétfőn közölt adatok érdekessége, hogy az úgynevezett szuburbanizációs folyamat (a városból a város környéki településekre történő költözés) erőteljesebb, mint amire a szakemberek számítottak. Kiemelkedő ebből a szempontból Kolozsvár esete: az önkormányzat 400 ezer fölé várta a lakosság számát, ehhez képest a kérdezőbiztosok 314 ezer főt regisztráltak a kincses városban a népszámlálás alatt.
Ilyés Gyula: nem bírságolunk senkit!
Nem hajlandók megbírságolni a polgármesterek azokat, akik megtagadták a személyi számuk közlését a számlálóbiztosoktól. „Hogyan büntessen meg egy állami hatóság valakit azért, mert egy másik állami hatóság félretájékoztatta? Ez nem normális, egyetlen bírságot sem fogunk kiszabni” – jelentette ki a Hotnewsnak Ilyés Gyula.
Szatmárnémeti polgármestere arra utalt, hogy korábban a statisztikai hivatal (INS) szóvivője közölte: nem kötelező a személyi szám rögzítése a népszámláláskor. Utóbb a szóvivőt menesztették, s a hivatal vezetői megerősítették: az adat közlése kötelező, megtagadásáért 4-5 ezer lejes bírság is kiszabható.
„Ez az adat az egyetemisták számát, illetve a huzamosabb ideje külföldön tartózkodó személyek számát is magában foglalja, s ha ezeket levonjuk, 300 ezer alatt lehet Kolozsvár reális népességszáma. Tehát az önkormányzat hatalmasat tévedett, ami azzal magyarázható, hogy Kolozsvárt sokkal többen használják életterükként, mint ahányan laknak is a városban” – magyarázta Kiss Tamás. Ezt szerinte kiválóan illusztrálja, hogy Szászfenes népességszáma például 22 ezer lett, vagyis nagyobb, mint Aranyosgyéresé. Ehhez hasonlóan ugrott Gyalu, Kisbács és Apahida népességszáma is
Kiss szerint a székelyföldi adatok alapján megkockáztatható az a kijelentés, hogy a népességcsökkenés ebben a régióban kisebb az országos átlagnál. A szociológus szerint ezt elsősorban a migrációs folyamatok változásai magyarázzák. „A kilencvenes évekkel szemben, amikor Székelyföldről erősebb volt a kivándorlás, mint máshonnan az országban, jelenleg a régió alulreprezentált a migrációs folyamatokban” – véli a szociológus.
Emil Bochoz fordult az EMNT és az EMNP
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt nyílt levélben jelezte Emil Boc kormányfőnek és Traian Igaş belügyminiszternek a népszámlálási megfigyelőik által tapasztalt szabálytalanságokat.
A levél tartalmát tegnap Kolozsváron sajtótájékoztatón ismertette Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnöke. A két szervezet azt szeretné, ha a népszámlálási megfigyelők a végeredmények közzétételéig követhetnék az adatfeldolgozást, ennek érdekében perelni is hajlandók. Toró hangsúlyozta: ha kiderül, hogy a népszámlálás eredményeit meghamisították, az EMNT és az EMNP panaszt tesz az Európai Bizottságnál és az Európai Parlamentnél.
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Kiértékelték a népszámlálást
Az október második felében lezajlott népszámlálás és az ügy érdekében való együttműködést értékelték ki csütörtökön az RMDSZ Bihar megyei székházában a Szövetség és társult civil szervezetek, történelmi magyar egyházak képviselői.
A cenzust megelőzően a Bihar megyei RMDSZ mindenekelőtt a magyar történelmi egyházakkal, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökséggel, a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel, a Nagyváradi Unitárius Egyházközséggel és a Nagyváradi Evangélikus-Lutheránus Egyházközséggel, majd összesen tizennyolc nagyváradi és megyei civil szervezettel kötött együttműködési megállapodást a népszámlálás tárgyában, majd a közös cél érdekében Magyar Polgári Párt, és valamivel hosszabb egyeztetés után sikerült megállapodnia az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei szervezetével is.
A Fekete Sas-palotabeli székházban a megjelent civil szervezeti és egyházi vezetőket Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte. Összefoglalta a népszámlálásra való készülődés főbb mozzanatait, majd a cenzus során tapasztalt általános problémákra világított rá. Mint az ügyvezető elnök mondta, a tapasztalatok alapján két fő hibája volt az idei népszámlálásnak: egyrészt a Központi Statisztikai Hivatal egy régi, 2009-es digitális térkép alapján készítette el központilag a kerületek leosztását, ami rendkívül pontatlan volt, hiszen az elmúlt bő két évben felépült tömbházak, lakónegyed-részek, házak hiányoztak az adatbázisból. Biharban a megyei statisztikai intézet sokat javított a Bukarestben összeállított utca- és lakáslistákon, ám így is megtörtént, hogy kimaradt egy-egy új ház a cenzorok összeállításaiból. Másrészt a személyi szám megadása körüli vita a lakosság szemszögében úgymond hiteltelenítette a népszámlálóbiztosok munkáját.
Bihar megyében az RMDSZ hatékony közbenjárására a félretájékoztatásokat sikerült idejében korrigálni, de a cenzusra szánt idő igencsak kevésnek bizonyult, több helyre nem jutottak el a biztosok. Az utolsó napon az RMDSZ számlálói még felkeresték azokat, akik jelentkeztek a megyei irodában, de még így is akadnak olyanok, akiket nem számlált meg senki. Hiányzott továbbá a lehetőség az interneted adatlap-kitöltési lehetőség, amelyre főleg a fiatal generáció részéről lett volna igény.
Ami az együttműködést illeti, a számlálálóbiztosok tapasztalatai és a visszajelzések alapján a Bihar megyei magyar lakosság nagy többségét sikerült tájékoztatni a legfontosabb információkról, és ebben nagyon nagy szerepet játszottak az RMDSZ-szel együttműködő civil szervezetek és egyházak is. Az egyházi vezetők és a lelkészek pedig az istentiszteletek alkalmával még az utolsó pillanatokban is tájékoztatták, figyelmeztették a híveket a népszámlálásról és annak fontosságáról. Fontos eredmény továbbá, hogy sikerült megfigyelőket delegálni a magyarlakta településeken és szórványban is, akik nem csak az összeíráskor, hanem az adatok számítógépbe történő bevitelekor is ellenőrzik a szabályosságot. A kiértékelésen lévők ugyanakkor felvetették a lehetőségét egy alternatív népszámlálásnak, amely során saját közösségünket lehetne pontosan felmérni.
erdon.ro

Tízezerrel kevesebb a magyar lakosság létszáma Kolozsváron
„Továbbra is Erdély második legnépesebb közössége vagyunk”
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által feldolgozott adatok szerint jelenleg 16 százalékra tehető a magyarság aránya Kolozsváron – tudtuk meg László Attilától. A város alpolgármestere a Szabadsággal közölte, hogy a 2011-es népszámlálás során összesített információkat továbbították az Országos Statisztikai Hivatalhoz, amelynek még jóvá kell hagynia ezeket, lényegi változás azonban nem várható. A friss adatok 49 426 magyarról tanúskodnak, miközben a város stabil lakosságának száma 309 136-ra fogyatkozott a 2002-es 317 432-vel szemben. A 2002-es cenzus idején 60 287 magyar lakost számláltak Kolozsváron, akik a város lakosságának 18,96 százalékát tették ki, míg tavaly csupán 49 426 magyar személyt (16,04 százalék) vettek nyilvántartásba. A korábbi népszámláláshoz képest azonban nagyon magasra tehető azoknak a száma, akik nem nyilatkoztak nemzetiségükről, nyelvi- és felekezeti hovatartozásukról.
Nemhogy közeledett volna a 20 százalékhoz, hanem 3 százalékponttal tovább csökkent Kolozsvár magyar lakosságának aránya az utóbbi tíz évben. A népszámlálás hivatalos – de az Országos Statisztikai Hivatal által még nem jóváhagyott – adatai szerint így már csak 16 százalék a magyarság aránya a kincses városban. A friss adatok 49 426 magyarról tanúskodnak, miközben a város stabil lakosságának száma 309 136-ra fogyatkozott a 2002-es 317 432-vel szemben. A 2002-es cenzus idején 60 287 magyar lakost számláltak Kolozsváron, akik a város lakosságának 18, 96 százalékát tették ki.
„Ezek tények, ezekkel a számokkal fogunk dolgozni” – közölte lapunkkal László Attila alpolgármester, hangsúlyozva, hogy a 16 százalék ellenére nem kell elkeserednünk, mert a valóságot nem fedi teljesen ez az arány. „5018 személy nem nevezte meg nemzeti hovatartozását, és nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy döntő többségük magyar” – nyilatkozta az alpolgármester.
A 2002-es adatokkal összevetve rémisztő következtetéseket vonhatunk le ilyen szempontból: tavaly annak dacára hallgatták el 5018-an az etnikai hovatartozásukat, hogy tíz évvel ezelőtt mindössze 55 (!) személy döntött ugyanígy. A nemzetiségi mellett az anyanyelvi és a felekezeti hovatartozást is megdöbbentő, sosem látott mértékben hallgatták el: 4609-en nem árulták el anyanyelvüket, míg vallásukat 7022-en tartották titokban.
Ezek a számok mind azt támasztják alá, hogy a „ködben” nagyon sok magyar rejtőzik. Ha az ötezer közül csupán háromezer magyar, már akkor is 17 százaléknál magasabb az érték! Hogy a nemzetiségüket nem vállalók csoportja többnyire magyar és roma személyeket fed, ezt többek között a számlálóbiztosok beszámolói támasztják alá, akik nem titkolták, hogy vegyesházasságok esetén nagy arányban hallgatták el az érintettek az etnikai hovatartozást. „Továbbra is Erdély második legnépesebb magyar közössége vagyunk, amellyel számolni kell, és amelyet nem lehet megkerülni semmilyen szinten” – nyilatkozta László Attila.
Fogyatkozásunk okai és a folyamat megállítása
Az idősebb nemzedéknek mai napig mintegy 40 százaléka magyar ajkú, vázolta László Attila. Tíz év alatt 36 ezer elhalálozást jelentettek be Kolozsváron, és a fenti értékek összevonásából – valamint tudva azt, hogy korábban még magasabb volt a magyarság részaránya – kiderül, hogy 16–17 ezer kolozsvári magyar hunyt el az utóbbi évtizedben. Ezt a veszteséget László Attila szerint elég hatékonyan pótolták, mert a részarány szempontjából nincs jelentős csökkenés. Az elhalálozás oka mellől „kikopni” látszik a kilencvenes évekre jellemző elvándorlás mint népességfogyatkozási ok. Helyébe az elöregedés lépett magyar viszonylatban, az elvándorlás inkább a román lakosság körében dívik – fejtette ki az alpolgármester, hozzáfűzve: egyik legjelentősebb gondunk az asszimiláció, erről árulkodnak a fent vázolt tények is, egyes adatok elhallgatása kapcsán. Másik fontos ok a várost övező településekre való kitelepedés: Szászfenes lakossága például megháromszorozódott, mintegy 14 ezer személlyel növekedett a lakossága. A kolozsvári nyilvántartásból „eltűnt” magyar lakosság egy része a metropoliszövezetben él – vélekedett László Attila.
Román nemzetiségű 247.504 fő /80,3 %/, román anyanyelvű 249.846 /81,1 %/,
Magyar nemzetiségű 49.426 /16 %/, magyar anyanyelvű 49.454 /16 %/
Ahhoz, hogy a kolozsvári összlakosság ne fogyjon, évente mintegy 2000 fiatalt kellene „nyernünk”, közülük 400–500 magyart azért, hogy a magyarság fogyásának folyamatát megállítsuk és visszafordítsuk. „Születésből és letelepedésből nyerhetjük meg ezeket a fiatalokat. Szükség van a gyermekvállalás arányának növekedésére, emellett pedig a Kolozsváron tanuló diákságnak mintegy 10 százalékát itt kellene tartanunk. Ehhez lakást, munkahelyet, oktatási és kulturális infrastruktúrát kell biztosítanunk számukra. Ez csak akkor valósulhat meg, ha vállalkozói önkormányzati rendszerünk lesz, és hatékonyan támogathatjuk mindazokat, akik befektetnek az infrastruktúrába. Ezek a befektetések közvetett módon megtérülnek, hiszen Kolozsvár jövedelmének is mindössze 6 százaléka származik helyi adókból. Egyelőre azonban nincsenek meg a kellő eszközeink, mert túlzottan centralizált ez az ország” – közölte az alpolgármester.
László Attila tudja, hogy ennek a demográfiai folyamatnak meglesznek a maga áldozatai, de meglátása szerint nincs ok az elkeseredésre. Ő maga lehetőségként, kihívásként tekint a számokra. A népszámlálás idején 301 354 nyilvántartásba vett személy volt Kolozsváron, 7602 azonban időszakosan nem tartózkodott a városban. A hosszabb időre elköltözöttek száma több mint kétszeresére nőtt a tíz évvel korábbi adatokhoz képest: 4795-ről 10 202-re emelkedett az érték.
Kilóg a lóláb felekezeti tekintetben is
A történelmi magyar egyházak körében valamennyi felekezet kevesebb lélekszámmal számolhat az új évtizedben. A magyar evangélikusok száma nem csökkent drasztikusan – 492-ről 453-ra esett (8 százalékos fogyás), a reformátusok viszont több mint 7,5 ezer lelket vesztettek: 38 779 hívet számláltak 2002-ben, 2011 végén viszont már csak 31 082-en voltak (18 százalékos fogyás). A római katolikusok és az unitáriusok nagyjából ugyanolyan arányban fogyatkoztak: előbbiek létszáma 17 540-ről 15 082-re csökkent (–14 százalék), utóbbiaké pedig 3369-ről 2938-ra (–12,8 százalék).
Az ortodoxok száma 220 011-ről 213 095-re zuhant, ez bő 3 százalékos fogyatkozást jelent.
Városszinten a történelmi magyar egyházak a következően arányulnak lélekszám szempontjából: a református hívek a város lakosságának 10,09 százalékát teszik, a kolozsváriak 4,9 százaléka római katolikus, 0,95 százaléka unitárius, 0,15 százaléka pedig evangélikus.
Látványosan emelkedett a muzulmán felekezetűek száma, olyannyira, hogy szinte kétszer annyi muszlim él ma Kolozsváron, mint evangélikus: a 2002-es 396-os szám 2011-re 863-ra ugrott!
Az ateisták száma közel háromszorosát mutatja a 2002-es értéknek: 1592 személy vallja magát ateistáknak, szemben a tíz évvel ezelőtti 549-hez képest. A felekezeten kívüliek száma is szöges ellentéte a korábbi adatoknak: 655 személyhez közel ezer adódott hozzá az utóbbi évtizedben, így ma már 1627-en tartoznak ebbe a csoportba.
A leginkább megdöbbentő azok száma, akik nem vallották be vallási hovatartozásukat: míg 2002-ben 559 „titkolózót” tartottak számon, 2011-ben már 7022-en nem nevezték meg a vallásukat.
Nagyobb házakban, de kevesebben
A népszámlálási statisztikákból az is kiderült, hogy nagyobb területű házakban élünk jelenleg, mint 2002-ben. Valamivel több, mint 130 ezer lakóházról, lakrészről árulkodnak az adatok, a szobák száma pedig 308 310. Mivel a helyiségek területe is szerepel a nyilvántartásban, kiszámítható, hogy a lakások szobáinak átlagos összterülete 51,8 négyzetméter, az egyes szobák átlagterülete pedig 21,68 négyzetméter. Tíz évvel a fenti két adat 38,6, illetve 16,61 négyzetmétert mutatott.
Az épületek száma közel háromezerrel nőtt tíz év alatt: 19 091-ről 22 036-ra emelkedett az épületek száma, a bő 130 ezer házban, lakásban pedig 119,3 ezer háztartás működik.
Meglepő volt a csökkenés mértéke
A kolozsvári magyar népesség arányának a 2002-es népszámlálási adatokhoz viszonyított csökkenését alapvetően egy ismert, illetve további elemzéseket igénylő összetevő határozta meg – mondta lapunknak Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Tájékoztatása szerint a kolozsvári népességszerkezetre vonatkozó népszámlálási eredmények alulmúlták az előzetes becsléseket: a szakemberek számítottak ugyanis a magyar nemzetiség számarányának valamelyes, de nem tízezres mértékű csökkenésére.
– Tudatában voltunk annak, hogy a város magyar népességének korszerkezete jóval kedvezőtlenebb, mint a románságé, ennek alapján nyilván nagyobb mértékű természetes népmozgalmi veszteséggel is számolni lehetett – magyarázta a szociológus. A kolozsvári magyarság elöregedése főként a kilencvenes évek elején bekövetkezett erőteljes elvándorlási hullám következtében hangsúlyosabb a város össznépességéhez viszonyítva. Ilyenképpen a 2002-es népszámlálási adatokhoz képest jegyzett veszteségnek több mint fele az elhalálozási és születési egyenleg alakulásával magyarázható – tette hozzá.
Magas asszimilációs veszteség
A fenti összetevőtől nehezen választható el a vegyes házasságok alapvető következménye, az asszimilációs veszteség, hiszen ez mindenekelőtt a magyar gyermekek számának csökkenésében nyilvánul meg. Az ezredfordulót követően országos szinten a magyarság magasabb mérvű szaporulata kompenzálta ezt a veszteséget, de Kolozsvárra vonatkozóan ez nem érvényes. – A város fiataljainak mintegy egynegyede vegyes házasságot köt, gyermekeik etnikai hovatartozása ¾-¼ (román–magyar) arányban változik – magyarázta a szociológus. A nyelvi képességek szintjén is megállapították, hogy a vegyes házasságból származó gyermekek többsége nem tanul meg magyarul, és nyilván iskolaválasztásuk tekintetében sem biztatóbb a helyzet.
A népszámlálási eredményeket befolyásoló másik tényező a migrációs egyenleg: kétségtelen, hogy ez is meghatározta a népszámlálás eredményeit, de összetételének – a perifériára való kiköltözéseknek, innen a városba való bevándorlásoknak és a nemzetközi migrációnak – konkrét alakulása még nem ismert. A rendelkezésre álló adatok szerint például a Kolozsvár peremtelepüléseire kiköltözött magyarok nem felülképviseltek a románság ilyen irányú migrációjához képest – részletezte Kiss Tamás.
Szembetűnő a csalások mértéke?
Kolozsvárra vonatkozóan ugyanakkor meglehetősen magas, 1,63 százalék volt azoknak a polgároknak az aránya, akiket a nemzetiségüket ki nem nyilvánító kategóriába soroltak. – Nyilvánvaló, hogy ez a szám nem az úgynevezett nagyvárosi individualizáció, hanem a népszámlálás során elkövetett csalások következménye, amelyek (Kolozsváron sokkal inkább, mint Marosvásárhelyen) úgy tűnik, hogy a sajtóbotrány ellenére is átmentek – hangsúlyozta a szociológus. Ha a fenti adatot összevetjük más, hasonló szerkezetű városokban, mint például Brassóban mért 0,2-0,3 százalékos aránnyal szembetűnő a különbség – tette hozzá. Mint mondta, a népszámlálási körzetekre lebontott eredményeket vizsgálva nyomon lehet majd követni, hogy a nemzetiségüket ki nem nyilvánító lakosok száma a többségében magyar- vagy románlakta körzetekben volt-e magasabb.
Mindemellett pozitívumnak tekinthető, hogy a kolozsvári magyar népesség jelentős mértékű csökkenése nem egy országszerte megnyilvánuló tendencia (a székelyföldi és a partiumi eredmények egészen jók), és az adatok általában véve nem múlják alul az előzetes számításokat – összegezte Kiss Tamás.
KOVÁCS HONT IMRE, ZAY ÉVA 
Szabadság (Kolozsvár)

Demográfiai dráma: a magyarok száma közel 200 ezerrel, az összlakosságé több mint kétmillióval csökkent
Románia lakossága tíz év alatt 12,1 százalékkal csökkent. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön ismertette a tavalyi népszámlálás nem végleges adatait, amelyek szerint az ország állandó lakossága 19 042 936 fő, ez 2 638 038 fővel kevesebb, mint 2002-ben, amikor összesen 21 680 974 személyt írtak össze. Az előzetes eredmények szerint a romániai magyarság létszáma 1 238 000 fő, 193 807-tel kevesebb, mint 2002-ben – ez 13,6 százalékos csökkenést jelent. Szakértők meglepőnek tartják a magyarság lélekszámának az összlakosságéhoz képest nagyobb mértékű apadását.
A lakosság 88,6 százaléka (16,87 millió) románnak vallotta magát, a magyarok száma 1 238 000, ez az összlakosság 6,5 százalékát jelenti. Cigánynak vallotta magát 619 ezer személy (3,2 százalék). Ukránnak 51 700 személy, németnek pedig 36 900 ember vallotta magát.
A 2002-es adatokhoz képest a romániai magyarok számaránya 13,6 százalékkal csökkent, akkor 1 431 807 személy (az összlakosság 6,6 százaléka) vallotta magát magyarnak. A mostani előzetes adatok szerint a magyarság számaránya az összlakosságon belül 6,5 százalék.
A cigány lakosság létszáma nőtt 2002-höz képest, amikor 535.140 személy (2,45 százalék) vallotta magát e nemzeti közösséghez tartozónak.
A romániai németek esetében csökkenés tapasztalható, 2002-ben 59 764 személy vallotta magát németnek.
A megszámlált lakosság 0,3 százaléka (59 200 ember) nem közölte nemzetiségét, vagy nem volt jelen.
A legmagasabb a magyarság aránya Hargita megyében (84,8 százalék), majd következik Kovászna (73,6 százalék), Maros (37,8 százalék), Szatmár (34,5 százalék), Bihar (25,2 százalék) és Szilágy megye (23,2 százalék).
A romániai cigányok aránya Maros megyében a legmagasabb (8,8 százalék), ezt követi Călăraşi (8,1 százalék), Szilágy (6,9 százalék) és Bihar megye (6,1 százalék).
Az előzetes adatok szerint Románia állandó lakossága 7,1 millió háztartásban él. A 2011 októberi népszámlálás során 8,5 millió lakást írtak össze, az épületek száma 5,1 millió, ebből mintegy 15 ezer társasház vagy tömbház.
A stabil lakosság 52,8 százaléka városon él, 47,2 százaléka vidéken.
Megyei bontásban a legtöbben Prahova megyében élnek (735, 9 ezer személy), következik Iaşi (723,6 ezer), Kolozs (659,4 ezer), Temes (649,8 ezer), Konstanca (630,7 ezer), Dolj (618,3 ezer), Suceava (614,5 ezer).
A legkisebb a lakossága Tulcea megyének, ahol 201,5 ezer ember él, majd következik Kovászna (206,3 ezer), Szilágy (217,9 ezer), Mehedinţi (254,6 ezer), Ialomiţa (258,7 ezer), Giurgiu (265,5 ezer), Krassó-Szörény (274,3 ezer) és Beszterce-Naszód (277,9 ezer).
Horváth István szociológus: meghökkentőek az adatok
„Meghökkentőek az adatok, azonban nem meglepőek” – szögezte le a Krónika kérdésére Horváth István kolozsvári szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke, amikor arról faggattuk, lehetett-e számítani a romániai népesség ilyen arányú fogyására. Mint részletezte, előre látható volt, hogy 19 millióra csökken a lakosság száma, s a magyarság részaránya terén is hasonló számadatra számítottak. Kérdésünkre, mivel magyarázható az a tény, hogy a magyarok száma 1,5 százalékkal nagyobb arányban csökkent, mint a lakosság egésze, Horváth elmondta, ez a számadat valóban meglepetést okozott.
„Azt hittük, hogy a migráció nagyobb a románok esetében” – indokolta a meglepetés okát a szociológus. Ugyanakkor szerinte ezeket a számadatokat fenntartással kell kezelni, mivel míg a befogadó államok által regisztrált migrációs adatok szerint az egyévesnél hosszabb tartózkodási engedéllyel ott élő romániaiak száma decemberben elérte a 2,8 milliót, addig a nem végleges népszámlálási adatok szerint 910 ezer román állampolgár él tartósan, míg mintegy 659 ezer ideiglenesen külföldön, a különbség pedig több mint egymillió fő. „Feltehetően tehát jobban áll a magyarság, mint a népszámlálás során regisztrált adat” – vallja a szakember, aki szerint azonban hosszú távon nem lehet megmondani, hányan térnek haza, és hogyan alakul a későbbiekben a lakosság száma, összetétele.
Horváth ugyanakkor arra is kitért, hogy a Trianon utáni első, 1930-as népszámlálás óta először fordult elő, hogy a kisebbségek részaránya nem csökkent az előző cenzushoz képest – 2002-ben 10,5 százalékot tettek ki a kisebbségek, most pedig számarányuk elérte a 11,4 százalékot. Főként a romák száma gyarapodásának tudható be a mutató alakulása, de nőtt a tatárok, illetve az ukránok számaránya is.
Krónika (Kolozsvár)

Veres Valér: RÉSZLEGES ERDÉLYI EREDMÉNYEK MEGYÉNKÉNT

46 ezerről 34 ezerre csökkent a máramarosi magyarság
A 2002 óta több, mint 10%-kal csökkent Máramaros megye lakossága – derül ki a Statisztikai Hivatal által közzétett részleges népszámlálási összesítéséből.
Eszerint megyénknek jelenleg 461 290 lakosa van, ezzel szemben tíz évvel ezelőtt még több, mint 510 ezer polgár mondhatta máramarosinak magát.
A legjelentősebb lakosságcsökkenés a megyeszékhelyen és a Történelmi Máramaros fővárosában tapasztalható. Nagybánya lakossága több, mint 17 ezerrel, Máramarossziget lakossága pedig közel 5 ezerrel csökkent. Három város, Borsa, Misztótfalu és Dragomérfalva könyvelhet csak el lakosságnövekedést. Igaz, szép számban akadnak olyan kisebb települések, ahol nőtt a lakosok száma az elmúlt évtizedben. Ezek közé tartozik a többségében magyarok által lakott Koltó is, bár ebben az esetben nem a magyaroknak, hanem a romáknak köszönhető a növekedés.
Sajnos a magyar ajkú közösségek az átlagnál is jobban megfogyatkoztak. 46 300-ról 34 781-re csökkent a megye területén lakó magyarok száma. Vagyis az egy évtizeddel korábbi 9,1 tized százalék helyett, most az összlakosság alig több, mint 7,5 tized százaléka vallotta csak magát magyar nemzetiségűnek.
Tamási Attila
nagybanya.ro
Erdély.ma

Csökken a magyarság lélekszáma
A tavalyi romániai népszámláláson 1.238.000 fő vallotta magát magyarnak, ez 193.807-tel kevesebb, mint 2002-ben, volt. Ez a romániai magyar közösség 13,6 százalékos csökkenését jelenti.
Románia lakossága mintegy tizenkét százalékkal csökkent az elmúlt tíz évben. Ez a tény látszik kitűnni a tavaly novemberi népszámlálási adatok előzetes összesítése alapján. A legfrissebb összesítés szerint az ország huszonkét megyéjében a lakosságszám nem érte el a 400 ezret, tizenhét megyében a lakosságszám 400-700 ezer közötti, és csak két megyének a lakossága haladja meg a hétszázezret. Az ország népességének 8,8 százaléka (1.678.000 személy) Bukarestben él. A legnépesebb megyék: Prahova (735.900), Iasi (723.600), Kolozs (659.400), Temes (649.800), Konstanca (630.700), Dolj (618.300), Suceava (614.500). A legkevesebb a népesség Tulcea (201.500), Kovászna (206.300), Szilágy (217.300), Mehedinti (254.600), Ialomita (258.700), Giurgiu (265.500), Krassó-Szörény (274.300) és Beszterce-Nazód (277.900) megyékben. A nem végleges adatok szerint Bihar megyében 558 ezer ember él, míg Nagyvárad lakossága 184 ezer. Hargita megye lakossága mintegy 300 ezer, Maros megyében 540 ezer lakost számláltak meg. Szatmár megye lakossága 336 ezer. Az előzetes adatok értelmében Romániában a magyarok és a romák képezik a legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbségeket. A magyarok az összlakosság 6,5, míg a romák a lakosság 3,2 százalékát teszik ki a romániai népszámlálás ideiglenes adatai szerint. Összesen 1.238 ezer személy vallotta magát magyarnak, miközben 619 ezer ember romának vallotta magát.
Kevesebben
Az Országos Statisztikai Hivatal múlt héten kiadott közleményében ismertette előzetes, nem végleges eredményeit. Ebből az ország nemzetiségi összetételére vonatkozó adatok is kiviláglanak.
A népszámlálás eredményei szerint az ország stabil lakosságának 88,6 százaléka, azaz 16.870.000 személy vallotta magát románnak. Magyarnak vallotta magát 1.238.000 személy, míg roma identitású 619.000 ember. Húszezernél nagyobb lélekszámú Romániában az ukrán (51.700 személy), a német (36.900), a török (28.000), lipován (23.000) és a tatár közösség (20.500). A fővárosban és az ország huszonhat megyéjében a román nemzetiségű lakosság meghaladja a kilencven százalékot, míg további tizenhárom megyében a román lakosság az összlakosságnak minimum az 52 százalékát teszi ki. Egyedül csak Hargita és Kovászna megyében nem a románok képezik a többséget. A két említett megyében a magyarok aránya 84,4, illetve 73,6 százalék. Jelentős magyar közösség él Maros megyében (37,8 százalék), Szatmár (34,5), Bihar (25,2) és Szilágy megyében (23,2). A legtöbb roma a népszámlálási adatok szerint Maros megyében él (8,8 százalék). Ugyancsak jelentősebb nagyságú roma közösség él Calarasi (8,1 százalék), Szilágy (6,9) és Bihar megyében (6,1 százalék). A német nemzetiségű lakosság háromnegyede Temes, Szatmár, Szeben, Brassó, Krassó-Szörény és Arad megyékben él. A nemzetiségre vonatkozó adatok rögzítése a megszámlált személyek szabad nyilatkozata alapján történt, szögezte le a közleményben az Országos Statisztikai Hivatal közleménye.
erdon.ro

Népszámlálás: cselekvést sürgetnek a magyar vezetők
Megdöbbentőnek tartják a romániai magyar pártok vezetői a tavalyi népszámlálás eredményeit. Mint a Krónika megkeresésére fogalmaztak, a magyarság ilyen mértékű fogyására nem számítottak. Amint arról beszámoltunk, 194 ezerrel csökkent a 2002-es népszámláláshoz képest a magyarok száma. Míg 2002-ben 1 millió 432 ezer, 2011-ben 1 millió 238 ezer magyar élt Romániában az Országos Statisztikai Hivatal (INS) csütörtökön közzétett, nem végleges adatai szerint. Így a jelenleg mintegy 19 milliós Romániában a magyar nemzetiségűek aránya 6,5 százalék. Ez minimális csökkenést jelent a 2002-es 6,6 százalékhoz viszonyítva.
Kelemen: elképzelhető még némi növekedés
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a népszámlálás ideiglenes eredményeivel kapcsolatosan a Krónikának kijelentette, ilyen nagyszámú csökkenésre nem számítottak, a számok mindenkit megleptek. Ennek ellenére úgy véli, többet fognak tudni mondani a végleges adatok birtokában, ezért egyelőre nem szeretne spekulációkba bonyolódni. „Mindannyiunkat meglepett a csökkenés, bár én úgy érzem, hogy vannak olyan települések, olyan régiók, ahol sok hiba csúszott be. Nagyon sok helyen nem jelenik meg a nemzetiség, több ezer ember esetében. Amikor megkapjuk az anyanyelvre vonatkozó adatokat, okosabbak leszünk. Lévén ezek mind ideiglenes számok, elképzelhető még némi növekedés” – mutatott rá a szövetségi elnök.
Kelemen szerint Románia a demográfiai csökkenés szempontjából ugyanazokkal a problémákkal küszködik, mint a térség más országai. Mint mondta, ez annak ellenére valós jelenség, hogy az utóbbi években észlelhető volt valamiféle stabilizálódás. Kelemen Hunor ugyanakkor elmondta, meglátása szerint a nagy elvándorlási hullám a forradalom utáni első 15 évben megtörtént, az utóbbi években enyhülés volt tapasztalható ezen a téren. „Nagyon fontos politikai szempontból, hogy az arányainkat megőriztük, én úgy látom, hogy ez a 6,5 százalék Románián belül, illetve az 1 millió 300 ezres szám továbbra is egy életképes közösséget feltételez, jelent” – szögezte le.
Toró T. Tibor bizalmatlan
Bizalmatlan eközben a közzétett számadatokkal szemben Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke, hiszen – mint mondja – a romániai népszámlálás körül akkora volt a káosz, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a most ismert adatok megfelelnek a valóságnak. „Ugyanakkor akár manipuláltak a számok, akár nem, a jövőben minden kutató kénytelen lesz ezekkel dolgozni, ellenőrzésre ugyanis nincs lehetőség, ám a népesség változásának trendjei még így is világosak: a fogyás mértéke több mint aggasztó. Persze a többségi nemzet esetében is megfigyelhető a csökkenés, de a drasztikus fogyás az erdélyi magyarság esetében egész régiókat sodor végveszélybe” – fogalmazott lapunk kérdésére a politikus, aki szerint a jelenség fő oka az asszimiláció, amely az interetnikus környezetekben igencsak felgyorsult az utóbbi időben.
A Bánságban és Dél-Erdélyben legalábbis biztosan ez az elsődleges ok – vallja Toró. „Alaposan végig kell gondolnunk, hogyan tudunk segíteni, ellenkező esetben a nemzethatár hamarosan beljebb költözik, területe zsugorodik, nemcsak földrajzi, hanem szellemi értelemben is” – fogalmazott a megbízott pártelnök. Úgy látja, az erdélyi magyar közéleti szereplőknek egységes stratégiát kellene kidolgozniuk, amelyben a szórványvidékek támogatására minden eddiginél nagyobb figyelmet kellene fordítani. „Ez az ügy megérne egy fegyverletételt” – véli. Hozzátette: természetesen a „magyar” megyékre is ráfér a támogatás, de ha a nemzethatár átköltözését szeretnénk megállítani, az asszimiláció által leginkább sújtott peremvidékekre kellene az erőforrások jó részét összpontosítani.
Nem kívülről kell megoldást várni
Brutálisnak nevezte a magyarság népességfogyásának mértékét Demeter Szilárd, Tőkés László központi irodájának vezetője. Felidézte: a népszámlálási adatokból kitűnik, hogy az elmúlt húsz év alatt mintegy 400 ezerrel csökkent az erdélyi magyar közösség lélekszáma, és meglátása szerint a hagyományosan magyarok által nagy számban lakott megyékben is hatalmas a fogyás – Maros megyében például húsz év alatt 41-ről 25 százalékra esett a magyar lakosság számaránya. A szórványmegyék, vagyis Dél-Erdély és Máramaros tulajdonképpen „bedőltek”.
Mindehhez hozzáadódik, hogy kutatások szerint az erdélyi magyarok mintegy 80 százaléka véli úgy, hogy az országban rosszul mennek a dolgok, a közösség fele pedig nem Erdélyben képzeli el gyermekei, unokái jövőjét. Az okok között Demeter Szilárd elsősorban azt látja szembetűnőnek, hogy hiányzik az az élhető jövőkép, amelyet a politikum, a civil és az akadémiai szféra, illetve az erdélyi magyar közszereplőknek közösen kellene megteremteniük.
„Civilként is rengeteg mindent tehetünk” – jelentette ki, szerinte ugyanis az egyik fő gond, hogy a felelősséget hajlamosak vagyunk áttolni az érdekképviseletre, a megoldásokat pedig Bukarestből várni. Arra volna szükség, hogy a társadalmi kohéziót újrateremtsük. Az önkormányzatok részéről jó lépés volna a regionális gazdaságpolitikák bevezetése – közbeszerzéseknél például a helyieket előnyben részesíthetnék –, a kaláka hagyományának felelevenítése, illetve alternatív támogatáspolitikák kidolgozása.
Szász: vissza kell fordulni a közösséghez
„Attól tartok, hogy az utolsó utáni pillanatban vagyunk, ami a fogyási folyamat megállítását vagy esetleges visszafordítását illeti” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Mint kifejtette, a mostani, illetve a 2002-es, az 1992-es és az 1977-es cenzusok adataira alapozott számításai szerint az elmúlt évtizedekben mintegy félmillió fővel lett szegényebb az erdélyi magyar közösség, ami az 1977-es lélekszám 35 százalékát teszi ki. Ez a veszteség óriási, és a politikus szerint, ha nem lassul a folyamat, a romániai magyarság száma egy olyan kritikus érték alá esik, ahonnan már nincs visszaút.
„Vagy sikerül egy katarzisszerű eseménnyel kapaszkodót nyújtani a közösségnek, vagy a mostani válság még jobban elmélyül” – véli Szász Jenő, aki elsősorban az autonómiák kivívását – a Székelyföldön a területi, másutt pedig a kulturális, illetve személyi elvű önrendelkezést – tekinti ilyen katarzisnak. Az MPP-elnök ugyanakkor kijelentette: szerinte az erdélyi magyar közösséget a kommunizmus kollektivizálási politikájának, illetve az 1990 utáni korszakban tapasztalható elvándorlásnak betudhatóan nagyobb veszteségek érték, mint a világháborúkban. Megoldásként az önmagunkkal való szembenézést javasolja, illetve a keresztény és közösségi értékekhez való visszatérést – mint mondja ugyanis, reményt csak a Szentlélek munkája jelenthet, vagyis az, ha az ego után végre visszafordulunk Isten, a szomszéd, a társ és a közösség felé – véli a politikus.
A csökkenés hátrányai
Jelentős mértékben módosulhat a Romániának járó európai uniós támogatások összege, az ország EU-n belüli súlya és akár a román törvényhozás összetétele is a tavalyi népszámlálás most nyilvánosságra került előzetes adatai nyomán. A 2,6 millió fős csökkenés nyomán jelentős uniós péntektől eshet el az ország, ezek aránya még nem ismert. Öröm ugyanakkor az ürömben, hogy 2020-ig még a 2002-es népszámlálás adatai alapján kiszámított összegre számíthat, a csökkenés csak azt követően kezdődő költségvetési időszaktól érvényes. Románia jelenleg – népessége nyomán – 14 szavazattal rendelkezik az EU Tanácsában (Németország és Franciaország szavazatszáma 29, a spanyoloké és a lengyeleké 27). Ez a rendszer 2014-től módosul a Lisszaboni szerződés alapján – amelynek értelmében akkortól már nem teljes konszenzus, hanem 55 százalékos minősített többség szükséges majd az Uniót érintő fontos döntések meghozatalához –, de a 2017-ig tartó átmeneti időszakban még nem lesz jelentős módosulás.
Ekkortól azonban ismét átszámolják a szavazati arányokat, és Románia esetében már a 2011-es népszámlálás adatait veszik figyelembe, ami várhatóan az országnak járó szavazatszámok csökkenését vonja majd maga után. Csökken az európai parlamenti képviselők száma is, a jelenlegi 35 helyett várhatóan 31-32 honatyát küldhet Románia az uniós törvényhozásba. De a több mint két és félmillió fős csökkenés nem csupán az uniós parlamentet érinti. Mivel a hatályos szabályozás szerint a román törvényhozásban egy képviselő 70 ezer, egy szenátor pedig 160 ezer polgárt képvisel, az eredmények nyomán itt is csökkentésre lenne szükség. Jelenleg 332 képviselő, illetve 137 szenátor ül a bukaresti törvényhozásban, ugyanakkor – ha fenntartjuk a jelenlegi képviseleti elvet – akkor a Ziare.com számításai szerint a képviselők létszámának 272, a szenátoroké pedig 119 főre kellene csökkennie. Robereta Anastase, a képviselőház elnöke ugyanakkor még csütörtökön úgy nyilatkozott: a Demokrata-Liberális Párt továbbra is 300 fős, egykamarás parlamentet szeretne, ezért ennek fényében kíván a választókerületek átrajzolásáról tárgyalni.
A szakember szerint a szórványban van nagyobb gond
„A Székelyföldön és a Partium északi részén viszonylag kedvezőek magyar szempontból a 2011-es romániai népszámlálás most nyilvánosságra hozott adatai, Közép- és Dél-Erdélyben ugyanakkor kedvezőtlenek” – fejtette ki az MTI megkeresésére Kapitány Balázs, a magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára. Mint részletezte, összehasonlítva a 2002-es népszámlálási adatokat a 2011-es eredményekkel, Hargita és Kovászna megyében a magyarok számaránya stabil, miközben a románok száma jelentősen csökkent, a magukat cigány nemzetiségűnek vallók száma enyhén nőtt.
Az Észak-Partiumban Bihar, Szatmár és Szilágy megyékről is elmondható, hogy „nincs gond” a romániai magyarság szempontjából. Összességében a magyarság aránya minimálisan csökkent ebben a régióban, miközben a románságé jelentős csökkenést mutat, a cigányoké pedig jelentősen nőtt. A székelyföldi megyékben a cigányok többsége nemcsak magyar anyanyelvűnek, hanem magyar nemzetiségűnek is vallotta magát, míg az Észak-Partiumban a magyar nyelvű cigányság nagyrészt magyar anyanyelvűnek, de cigány nemzetiségűnek tartja magát – tette hozzá a demográfus, emlékeztetve arra, hogy ebben a két régióban él az erdélyi magyarok nagyjából fele. Egészen más képet mutat Közép- és Dél-Erdély, ahol kedvezőtlenek vagy nagyon kedvezőtlenek az adatok. Közép-Erdélyben, Maros, Kolozs és Fehér megye többségében románok lakta városaiban, településein általában gyors az asszimiláció.
Ez tapasztalható Kolozsváron is, annak ellenére, hogy a város magyar kulturális és oktatási központnak számít. Dél-Erdélyben még rosszabb a helyzet. Ott a városokban a két népszámlálás között eltelt kilenc év alatt jelentős mértékben, 30-35 százalékkal is csökkent a magyarok száma. Kapitány Balázs felhívta a figyelmet arra: egész Dél-Erdélyre jellemző, hogy magyar szempontból „nincs utánpótlás” a vegyes, magyar–román házasságok nagy aránya miatt. Emellett az elvándorlás is jelentős ebből a régióból.
Krónika (Kolozsvár)

Népszámlálás 2011
Maros megyei részeredmények
2011. október 20. és 31. között zajlott a népszámlálás Romániában. Az Országos Statisztikai Intézet az elmúlt napokban hozta nyilvánosságra a népszámlálás részeredményeit. Eszerint Románia lakossága 2,6 millióval csökkent az elmúlt tíz évben, a romániai magyarságé pedig csaknem 194 ezerrel. A magyarság számaránya 6,5 százalék a korábbi 6,6 százalékhoz képest.
A Maros megyei részeredmények szerint a megye összlakossága 531.380 fő.
Etnikai felosztásban a románok száma a megyében 279.488 (52,60%), a magyaroké 200.989 (37,82), a roma nemzetiségűeké 46.637 (8,78%).
Marosvásárhely lakosainak száma 127.849. Ebből a románok száma 66.441, azaz 51,9%, a magyaroké 57.632, vagyis 44,87%, a romák száma 3.134 (2,45%).
A magyarok részaránya hét községben 90 százalék fölött van: Székelybere: 1189 lakos, magyar 1164 (97,90%), román 8 (0,67%), roma 16 (1,35%); Kibéd: 1765 lakos, magyar 1693 (95,92%), román 6 (0,35%), roma 32 (1,81%); Gyulakuta: 4595 lakos, magyar 4312 (93,84%), román 67 (1,48%), roma 184 (4,00%); Nyárádmagyarós: 1270 lakos, magyar 1180 (92,91%), román 10 (079%), roma 77 (6,06%); Havad: 1336 lakos, magyar 1227 (91,815), román 5 (0,37%), roma 103 (7,71%); Nyárádremete: 3797 lakos, magyar 3487 (91,84%), román 158 (4,16%), roma 151 (3,98%); Makfalva: 3157 lakos, magyar 2880 (91,23%), román 20 (0,63%), roma 238 (7,54%).
Szovátán, Székelyhodoson, Ákosfalván, Nyárádgálfalván, Székeyvéckén, Csíkfalván, Nyárádszeredában, Sóváradon, Backamadarason a magyarok aránya meghaladja a 80 százalékot.
Mezőmadarason, Mezőpantiban, Nagyernyében, Erdőszentgyörgyön, Dózsa Györgyön, Gernyeszegen a magyarok 70 százalék fölött van.
Marossárpatakon, Magyarón, Balavásáron, Nyárádkarácsonban, Koronkán, Vámosgálfalván, Vajdaszentiványon, Bükkösön 60 százalék fölötti a magyarok részaránya.
Mezőbodonban, Mikefalván, Marosszentgyörgyön, Jedden, Küküllőszéplakon a magyar lakosság részaránya 50 százalék fölött van.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Népszámlálás: a szórvány apad inkább
„Erdélyben ott van magyar jövő, ahol többségben és tömbben él a magyarság” – szögezte le a Krónikának Antal Árpád a népszámlálás részleges eredményei kapcsán. Sepsiszentgyörgy szociológusvégzettségű polgármestere hangsúlyozta, a cenzus eddigi adatai megerősítették, hogy Erdélyben a Partium–Kolozsvár–Székelyföld-tengelyen van magyar élet. „Ezt a tengelyt kell politikailag és demográfiai szempontból megerősíteni, és erre kell alapozni a szórvány jövőjét is” – hangsúlyozta Antal Árpád, aki szerint a magyarság fogyása a szórványban nagyon nehezen állítható meg.
„Ám ha egy dévai magyar fiatalnak erős erdélyi magyar közösségeket tudunk mutatni, akkor nagyobb valószínűséggel ragaszkodik majd anyanyelvéhez, kultúrájához” – fejtette ki Antal. Az elöljáró rámutatott, a szórványban sokkal radikálisabb a magyarság fogyása, mint a Székelyföldön: az átlag 12,1 százalékos csökkenés a székely megyékben kisebb, a szórványban viszont sokkal nagyobb.
„A népességcsökkenést a beolvadás, a természetes fogyás és az elvándorlás okozza. A romániai magyar közösség esetében nem lehet egyelőre kimutatni, hogy melyik a domináns, azonban a szórványban a beolvadás nagyon fontos tényező” – véli Antal Árpád, aki szerint a szórványtelepüléseken matematikailag lehet valószínűsíteni, mekkora eséllyel találhatnak a magyarok olyan partnert, hogy a következő generáció megőrizze a magyar nyelvet, ennek a valószínűsége a harmadik nemzedéknél viszont még jobban csökken.
A szakember ugyanakkor elmondta, az erdélyi nagyvárosokban a legnagyobb a beolvadás veszélye. Példaként Brassót említette, ahol az elmúlt kilenc év alatt elfogyott a magyarság 40 százaléka. Antal szerint viszont egyelőre még sok a megválaszolatlan kérdés a népszámlálás kapcsán. Például gyanúsnak tartja, hogy az előzetesen bejelentett adatokhoz képest 650 ezerrel nőtt a megszámoltak száma. „A cenzus után azt mondták, hogy hiányoznak a diplomaták, az Afganisztánban levő katonák, a börtönben levők és még néhány más kategória, ez néhány tízezer fős eltérést jelenthetett volna, ám a 650 ezer nagyon sok” – szögezte le a polgármester.
Antal szerint az etnikai arányokat az is ronthatja, hogy az ideiglenes lakhelyen tartózkodók nemzetiségi hovatartozását nem vették figyelembe. Amint arról beszámoltunk, 194 ezerrel csökkent a 2002-es népszámláláshoz képes a magyarok száma. Míg 2002-ben 1 millió 432 ezer, 2011-ben 1 millió 238 ezer magyar élt Romániában az Országos Statisztikai Hivatal (INS) csütörtökön közzétett, nem végleges adatai szerint. Így a jelenleg mintegy 19 milliós Romániában a magyar nemzetiségűek aránya 6,5 százalék. Ez minimális csökkenést jelent a 2002-es 6,6 százalékhoz viszonyítva.
Horváth: pénz nélkül hiába a stratégi
„Lehet stratégiákat kidolgozni a népességfogyás megakadályozása érdekében, a kérdés azonban az, hogy milyen eszközöket tudunk mellérendelni” – jelentette ki Horváth István kolozsvári szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke, amikor arról faggattuk, szerinte hogyan lehetne megakadályozni, hogy az ország lakossága, ezen belül a magyarság lélekszáma tovább apadjon. Mint fogalmazott, az ország eladósodott, nincs miből finanszíroznia a hasonló stratégiákat, és egyhamar nem is lesz. Horváth emlékeztetett, kevés államnak sikerült olyan szociális programokat kidolgoznia és gyakorlatba ültetnie, amivel sikerült legalább stabilizálni a lakosság számát. Példaként Svédországot említette, ahol a kormány kemény szociális politikát alkalmazott, többek között hozzárendelte a szülők igényeihez az oktatási intézményeket, ám a szakember szerint a hasonló programok csak hosszú távon hoznak eredményt, s nagyon sok pénzbe kerülnek. Ugyanakkor a hagyományosan szociális gazdaságpolitikát folytató államokkal szemben Romániára inkább a neoliberális gazdaságpolitika jellemző, s ha a választások után a jelenleg ellenzékben politizáló alakulatok kerülnének hatalomra, ez akkor sem változna.
Bálint Eszter, Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Megszámoltak, elszámoltak, felszámolnák a számlálókat
Kolozsváron folytatta a népszámlálás tematikájában tartott vitaestjeinek sorát a Szabadelvű Kör. A Népszámlálás 2011–2012. Számmisztika és számháború címmel meghirdetett szerda esti kerekasztal-beszélgetésre Magyari Nándor László, Veres Valér és Péter László szociológusokat, egyetemi oktatókat, valamint Székely Istvánt, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetőjét hívta meg az RMDSZ-platform. A beszélgetést Bognár Zoltán politológus, a Szabadelvű Kör elnöke moderálta, és az eseményen jelenlévő népes hallgatóság között megjelent László Attila alpolgármester, valamint Eckstein-Kovács Péter korábbi RMDSZ-es szenátor is.
A vitaest a tavalyi népszámlálásról és előzetes eredményeiről kívánt szakértői összképet formálni, a prók és kontrák párbeszédében pedig elég nagymértékben a kontrák kerültek túlsúlyba. Felhasználhatóságról, manipulációról, inkompetenciáról, gyászos fogyásról és borúlátás elleni szikrákról egyaránt szó esett a Minerva Művelődési Egyesület előadótermében.
Minél több helyszínen szerveznek vitaestet, annál nagyobb az igény az ilyen jellegű rendezvényekre – közölte Bognár Zoltán politológus, a Szabadelvű Kör elnöke, a beszélgetés moderátora. Az elhangzottak alapján megállapíthattuk: nem meglepő, hogy magas rá az igény, hiszen a számtalan buktató és a manipulatív rendszerfelépítés, ezek mellett pedig a puszta számrengetegből levonható tanulságok olyan mértékben tágítják a népszámlálás és vonatkozásainak kereteit, amelyeket egyhamar nem lehet kimeríteni.
„Minden szerkezetében recseg-ropog”
Magyari Nándor László szociológus a népszámlálási folyamat kritikus értékelését szorgalmazta. Vitaindító beszédében rávilágított arra, hogy a demográfiai, szociológiai és politikai vonatkozásokon kívül számos más vetülete volt a népszámlálásnak, és forráskritikai vonalon igyekezett körvonalazni a tavaly októberben véghezvitt számbavételt. Magáról a folyamatról, a számok felhasználásáról és kisebbségi szempontból vázolta a következtetéseket.
„Nagy kérdőjelekkel és fenntartásokkal kezelem az előzetes eredményeket. A kérdőívek összeállítása, a kérdezőbiztosok felkészültsége és a feladat végrehajtása számos apró hibát szült, ezek összessége pedig hiteltelenné tette a népszámlálást” – fogalmazott a szociológus, aki többek között a lebonyolításra előírt rövid időszakot is kifogásolta. A megjelentek egyetértően bólogattak megjegyzésére, amely szerint az adatok személyes közlése, tehát az autoidentifikációsnak tervezett eljárás is nagy mértékben kifogásolható, az időszakosan és a végleg elköltözöttek száma ugyanis rendkívül képlékeny csoportot képez, amelyet nem kezeltek kellő óvatossággal az illetékesek.
Magyari Nándor László szerint „minden szerkezetében recseg-ropog a népszámlálás”, és nagy bajban lesznek a szakaemberek mintavételkor – például a választói lista összeállítása kapcsán –, ha milliós nagyságrendben nem tudjuk, hol vannak a lakosok.
Nemsokára reális lesz a kimutatás
Veres Valér szociológus hangsúlyozta, hogy a közzé tett adatok ideiglenesek, a végleges számadásban – nem jelentős mértékben ugyan, de – változni fognak a számok. Szerinte a jelenlegi adatok relevánsak ugyan, de nem annyira fontosak, mint amekkorának sokan beállítják.
„A lakhelyváltoztatás terén súlyos elmaradásaink vannak” – mutatott rá az egyik legfontosabb tanulságra a szociológus. A nyilvántartások elavultsága elkeserítő, a megyénkénti lebontásban például helyenként nevetséges adatokkal találkozhatunk, mert „az emberek turistaként távoznak”, és akár néhány hetes külföldön tartózkodás esetében is torzulnak a statisztikák. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nemzetiségi hovatartozásukat be nem vallók csoportja sosem látott magas értéket mutat: tíz évvel ezelőtt mintegy kétezren hallgatták el etnikai identitásukat, 2011-ben viszont közel 60 ezren – hangsúlyozta Veres Valér és Magyari Nándor László.
Veres Valér szerint a ma még túlzó számokról tanúskodó előzetes adatokat komolyan vehetjük bizonyos szempontból: „A migráció olyan mértékű, hogy hamarosan tényleg valósak lesznek a számok”.
„Adatkonstrukciós gyakorlat”
Péter László szociológus nem demográfiai, hanem inkább társadalmi reflexiók vonalán értekezett a tavalyi népszámlálás kapcsán. Négy pilléren lépegetve vázolta kifogásait, észrevételeit. Elsőként a szuburbanizációs folyamatra hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy érdekes lenne egy arról szóló tanulmány, amely például a Kolozsvár 40 km-es körzetében megfigyelhető népességmozgásról szolgál adatokkal. Kiemelt szempont a vendégmunka kapcsán tapasztalt külföldön tartózkodás, és ugyancsak érdekes tény, hogy – bár emelkedett – a becslésekhez képest még mindig jóval alacsonyabb a romák száma. Vitatható az Országos Statisztikai Intézet (INS) hozzáállása, annak ténykedése is.
Péter László szerint nemcsak standardizálni kell a külföldön tartózkodást ellenőrző rendszert, hanem kompatibilissá is kell tenni a célországok ugyanezt vizsgáló rendszerével.
„Szociológiai felmérések alapján olyan országban élünk, ahol óriási a bizalmatlansági index. Tízből kilenc ember nem bízik a másikban” – mutatott rá a szociológus. Ez a tény is kétségeket ébreszt annak tekintetében, hogy mi mehetett végbe, amikor nem személyesen kérték az egyes polgártól annak adatait. A szociológus szerint a tavalyi népszámlálás inkább nevezhető adatkonstrukciós gyakorlatnak, mintsem a népesség profi szintű számbavételének. Meglátása szerint a módszerek összekeverése helyett az összeszámolásra meghatározott időtartamot kellett volna meghosszabbítani akkor, amikor látták, hogy súlyos szervezési problémákkal szembesülnek a kérdezőbiztosok és az adatfeldolgozók. Veres Valér szerint az anyagi vonzat miatt nem tolták ki az időkorlátokat.
A nagy szám a kelet-európai szándék
Székely István, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetője a népszámlálás intézményének védelmére sietett a szerdai beszélgetésen. „Fogadjuk el, hogy közös Európai Unióban nem lehet a külföldön tartózkodókról pontos számot kapni, és ebből kell kiindulnunk” – szólít fel a szakember. Székely István elismeri, hogy nem volt alkalmas az a módszer, amellyel az ország határain kívül tartózkodó állampolgárokat akarták összeszámolni, de hangsúlyozta, hogy e mögött nem hátsó szándék húzódik meg, mindössze a fent említett tényező az oka.
Székely István azt is hangsúlyozta, hogy utolsó száz métereken változott az eljárás azokra vonatkozóan, akik külföldön tartózkodtak a számbavétel idején. Az EU meghatározta, hogy aki 12 hónapnál hosszabb ideje él az ország határain kívül, azt a célországban számolják össze, tehát a tartósan külföldön tartózkodók nem sorolhatók Románia lakosságához. Végül azonban úgy döntöttek, hogy aki az utolsó naptári évben egyszer is hazajött, azt romániai lakosként számolhatják el.
A szakember szerint Kelet-Európában az a szándék, hogy minél nagyobb legyen a lakosság száma. László Attila alpolgármester szerint jelentős erőfeszítéseket tettek egyes kérdezőbiztosok annak érdekében, hogy minél több személyt számoljanak össze azok közül is, akik nincsenek itthon.
„Ki kéne rúgni az egészet”
Parázs vita nem alakult ki a beszélgetésen, de azt sem mondhatjuk, hogy a meghívottak simogatták volna az érintetteket ott, ahol inkább „szópofozkodás” kívánkozott ki. „Nem lennék elnéző a népszámlálás intézményével, sem azokkal szemben, akik lebonyolították. Ez egy zárt, »szekus« intézmény még mindig, és a politikumnak mihamarabb be kellene avatkoznia. Ki kéne rúgni az egészet és felsózni a helyüket. Szükséges az Országos Statisztikai Intézet teljes átszervezése” – mondta Magyari Nándor László, figyelmeztetve arra is, hogy sürgető a bevándorlási politika gatyába rázása, ugyanakkor a romák integrációjának is a fontos feladatok listájára kell kerülnie.
Korábbi népszámlálások közzé nem tételével, illetve a jelenlegi adatok körüli „titoktartással” kapcsolatban Székely István megjegyezte, hogy a titokban tartott adatok az OSH „dugipénzét” képezik. Elszomorító szerinte is, hogy nem biztosítottak az ország egyes alapinformációi.
Kolozsvári vonatkozások
Több szempontból világítottak rá a kolozsvári magyarság számbeli és aránybeli csökkenésére is, és felemás véleményeket hallhattunk annak tekintetében, hogy mit jelent a 16 százalékos részarány. Mindenki egyetértett abban, hogy Kolozsvár a csökkent létszámmal és aránnyal is „magyarabb” város, mint korábban, Funar idejében.
A nyelvtörvény által biztosított feltételek veszélyeztetettségéről is szó esett. Ennek kapcsán Székely István arról a felvidéki precedensről beszélt, amely alapján Szlovákia az EU kérésére 20-ról 15 százalékra csökkentette azt a kisebbségi lakossági küszöböt, amelynél kötelező a kisebbségiek anyanyelvének használata a közigazgatásban. Románia lassan két és fél éve késik ezzel a jelentéssel, így „védekezve” az EU-s intézkedés ellen. Veres Valér arra hívta fel a figyelmet, hogy több országban is bevett eljárás, hogy a kisebbség arányától függetlenül egy meghatározott abszolút szám – 10 000 lakos – fölött a helység nevét többnyelvű tábla jelzi.
Csoma Botond RMDSZ-es városi tanácsos szerint az abszolút szám megállapításához és gyakorlatba ültetéséhez nem volt meg a kellő politikai akarat Romániában, de bízik benne, hogy a közeljövőben ez is megoldódik.
László Attila alpolgármester elmondta, 360–400-as nagyságrendben stabilizálódott a magyar nevet viselő gyermekek születésének száma Kolozsváron, egy korábbi – lapunknak adott – nyilatkozatában pedig rámutatott, hogy évente 400–500 magyar fiatalt kellene nyernie a kolozsvári magyarságnak a fogyás megállításához – nemcsak születésekből, hanem ide „csalogatott” egyetemisták soraiból is. Az alpolgármester szerint az ingatlanok és a lakások fejezete megbízható a népszámlálási adatok közül, a többihez azonban rengeteg torz szám került be.
Eckstein-Kovács Péter korábbi RMDSZ-es szenátor drámának éli meg a 10 ezres fogyást, de meglátása szerint minőséget kell rendelnünk a szám mellé, és ha 14 százalékra csökken a magyarság aránya, akkor is meg kell őrizzük „láthatóságunkat”.
Ugyanezt állapította meg Székely István is a romániai összmagyarság kapcsán: „Nem szabad azon gondolkodnunk, hogy ki kapcsolja le utoljára a villanyt, de újra kell gondolnunk a közpolitikákat. Ki kell dolgoznunk a nyugdíjkorhatár nem folyamatos, hanem drasztikus emelését, gyermekjárulékokat kell biztosítanunk, adójóváírást eszközölnünk, részmunkaidőt bevezetnünk” – vallja a politológus. Ellenkező esetben – ahogyan többek szájából is elhangzott – „mi” már nem fogunk nyugdíjt kapni.
Magyari Nándor László szerint nincs miért kétségbeesni, ehelyett ki kell józanodnunk, és ki kell dolgoznunk olyan politikai módszereket, amelyek visszaszorítják, majd pedig megállítják a népességfogyást.
KOVÁCS HONT IMRE
Szabadság (Kolozsvár)

Cenzus: nincs ok borúlátásra?

A népszámlálási eredmények következményei
A nyilvánosságra hozott előzetes népszámlálási adatok felborították Románia makrogazdasági adatait. A romániai magyarság százalékarányban sok helyen növekedőben van, ami számunkra biztató jel.
Az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék (GDP) értéke jelentősen növekedett, ami első ránézésre akár pozitívan is értelmezhető, ugyanakkor a munkanélküliségi arány szintén jóval nagyobb lett, ami problémákat vet fel — tudtuk meg Csehi Árpádtól, a Szatmár Megyei Tanács elnökétől. A csökkenő lakosságnak hatása van a 2021–gyel kezdődő hétéves EU–költségvetésre is (a 2014–2020 közötti költségvetést még a 2002–es népszámlálási adatok alapján számolják), csökkenni fog a bruttó nemzeti össztermék, ami minden ország területén az adott évben megtermelt áruk és szolgáltatások értékének az összege. Az egy főre vetített GDP–t az ország életszínvonalának elemzésekor használják, mostani árfolyamon ez immár kb. 4870 eurót — a 2002–es népszámlálási adatok szerint 4265 eurót — jelent. A mostani — egyébként statisztika–módszertani szempontból sok sebből vérző — népszámlálás viszont felhívhatja a figyelmet arra, hogy a gazdasági számok sem az égből potyognak ránk, hanem a lakosság állapota alakítja azokat. A népesedésről folyó diskurzus most megélénkül, kérdés, hogy a közpolitikában milyen válaszok érkeznek. A gazdaságpolitika egyik válasza a gyerekvállalás élénkítésében kell legyen, ami családi kedvezményben mutatkozhat meg.
Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke belátja, hogy az ország lakosságával együtt a magyarság aránya is csökkent, de ennél sokkal súlyosabbak az általános következmények.
Az új EU–s népszámlálási irányelveknek (a 12 hónapnál hosszabb ideje külföldön tartózkodó román állampolgárokat nem vették számításba), illetve a lebonyolítás körüli amatörizmusnak is köszönhető 2,6 milliós fogyást kimutató népszámlálási adatok alapján egyik pillanatról a másikra mintegy 6–700 euróval nőtt Romániában az életszínvonal. Persze ez egyrészt egyáltalán nem érzékelhető a mindennapokban, hiszen puszta statisztikai adatról van szó, másrészt hozzá kell fűzni, hogy az EU–ban ez még mindig a második legkisebb, Bulgária után. Arról nem is beszélve, hogy a lakosság lélekszámának drasztikus csökkenésével az egy főre eső államadósság is jelentősen növekedett (4750 euróról immár 5130–ra). Ráadásul mindezen népességmozgás és az abból adódó gazdasági számok olyan időszakban születtek (a 2000–es évek első évtizede), amikor gazdasági fellendülés volt a világban, és azon belül Romániában is. Arról nem is beszélve, hogy az Országos Statisztikai Hivatal által közreadott előrejelzések szerint mintegy 1,9 millió külföldön tartózkodó román állampolgár túlnyomó többsége az aktívak közül került ki, akik valószínűsíthetően nem tervezik hazatérésüket. Vagyis a román népesség korstruktúráját tekintve egyre inkább elöregedő, az inaktívak arányában növekvő képet mutat, aminek kihatása lesz az egyensúlyi helyzet fenntartására — foglalta össze Csehi Árpád.
Negatív és pozitív hatások
Természetesen a migrációnak vannak pozitív hatásai is, hiszen a külföldi munkavállalók az elmúlt években jelentős összegeket küldtek haza, amivel a belső keresletet növelték, és így áttételesen munkahelyteremtésben is részt vettek, vagyis a kép nem teljesen fekete — tette hozzá Csehi. De mielőtt ujjongani kezdünk, azt is tegyük hozzá, hogy az aktív lakosság teljesítményét tekintve a legjobb helyzetben lévő egyének távoztak, vagyis a megkeresett összeg töredékét küldték haza, miközben hasonló hazai teljesítménnyel a hazai termelékenységet növelték volna és a belső fogyasztást is jobban erősítették volna. A puszta népességmozgáson (migráción) túl ugyancsak szomorú képet mutat a születési és elhalálozási arányokból adódó későbbi probléma. Kevesebben a születések, mint az elhalálozások száma, amiből következően a lakosság-kicserélődés nagyságrendekkel rosszabb képet mutat. Azt azért figyelembe kell venni, hogy a mostani adatok pusztán csak materializálódtak, de a gazdaságra vetített hatásuk már eddig is érzékelhető volt. Romániában a produktivitás nagyon alacsony szinten van, ami bizony a fellendülő gazdasági ciklusban is megmutatta határait, a recessziós időszakban meg olyan visszaesést hozott, ami messze túlmutat azon országokén, amelyek egészségesebb korstruktúrával rendelkeznek.
erdon.ro

Megpróbálják kozmetikázni a népszámlálási adatokat
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) megpróbálja a közigazgatási forrásokból kapott információkból megszerezni annak a kb. egymillió polgárnak az adatait, akiket a becslések szerint nem írtak össze a népszámláláskor – nyilatkozta csütörtökön Silvia Pisică, az INS demográfiai és társadalmi statisztikai osztályának igazgatója.
„Miután a kérdőívekből a rendszerbe kerülnek az adatok, megpróbáljuk megszerezni azok adatait is, akiket nem írtak össze a népszámláláskor. Mindenekelőtt összevetjük a számba nem vettek adatait az Adó- és Pénzügyi Hivatalhoz letett 112-es nyilatkozatok adataival, mert az alapos bizonyíték arra, hogy akik 2011 októberében hozzájárulást fizettek, az országban vannak. Ha mindkét szülő szerepel adófizetőként, akkor logikus, hogy a lakossági nyilvántartásban szereplő gyermekük is az országban van” – mondta Silvia Pisică.
Más ellenőrzési forrás az egyetemi központok, katonai egységek, börtönök nyilvántartása, és megtörténhet, hogy lakosságtöbblet jön ki, de az is, hogy kisebb lesz a szám, mert kiderül, egyesek kétszer kerültek a jegyzékbe.
Az INS február 2-i első népszámlálási becslésének adatai alapján tavaly a háztartások 2,8 százalékát nem sikerült számba venniük, és ez kb. egymillió személyt jelent, ha az átlagos romániai család 2,7-2,8 főjével számolnak.
Az INS előzetes adati szerint Románia állandó lakossága 19 042 936 személy, 910 264-en tartósan távol tartózkodnak, és 301 666-an ideiglenesen vannak Romániában. Így a nyilvántartásba vett lakosok száma 20 254 866.
A jelenlegi statisztikák szerint 2011 júliusában Romániának 21 354 396 lakosa volt, míg a 2002-es népszámlálás adatai szerint Románia lakossága 21 680 974 volt.
Az INS szerint a feldolgozási idő és munkamennyiség nagyobb lesz az eredetileg becsültnél, mert a várakozásnál kisebb volt a begyűjtött adatmennyiség. Az intézet kénytelen volt növelni az adatfeldolgozók számát és a kiutalt pénzügyi alapokat.
Az INS kérte, hogy kb. 5 millió lejjel növeljék költségvetését, ezt az összeírás során megtakarított pénzekből utalhatja ki a Közigazgatási és Belügyminisztérium.
Arra a kérdésre, hogy miként magyarázza az össze nem írtak nagy számát, az INS igazgatója csak annyit mondott, hogy a számlálóbiztosok alkalmazása és irányítása a Közigazgatási és Belügyminisztérium, a prefektúrák és polgármesterek feladata volt, a statisztika csak a kiválasztásuk módszertanát határozta meg.
Pisică azt is elmondta, hogy a legtöbb gond a nagy városokban és a rezidensi központokban volt, példaként a Francia negyedet említette, ahová az őrzővédő cég nem engedte be a számlálóbiztosokat, arra hivatkozva, hogy magánterület. Hasonló helyzet más ilyen negyedekben is előfordult.
„Elemezzük majd, mekkora volt a kivándorlás ezekbe a nagy városok környéki negyedekbe. Mégis ez nem magyarázhatja a nagy hiányt a nagy városokban, hiszen az elmúlt években ezek vonzották a lakosságot, mivel kisebb volt a munkanélküliségi mutatójuk. (…) A kis városokban, falvakban nagy volt a polgármesterek szerepe, megértették, mindenkinek érdeke, hogy minél teljesebb legyen az összeírás” – magyarázta az INS igazgatója.
Pisică azt is elmondta, hogy eddig minden népszámlálásnál nagyobbak voltak a végleges adatok az előzetes adatoknál, ám egyelőre nem kívánja megbecsülni ezt a különbséget.
Az Eurostat 27 hónapban határozta meg a 2011-es népszámlálás végső adatainak beszolgáltatási határidejét, azaz 2014 elejéig kell véglegesíteni a számokat.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

RENDSZERHIBA
Tévesek a népszámlálási adatok, de esély sincs jobb statisztikára
A számok vitathatóak, de nem azért, mert csaltak volna a népszámlálást lebonyolítók, hanem azért, mert képtelenség nyilvántartásba venni az állampolgárok szabad mozgását.
Nem lehet készpénzként kezelni a népszámlálási adatokat, ezek mégis nélkülözhetetlenek: az államnak szüksége van egy olyan fajta kimutatásra, amelyet a közigazgatás igénybe vehet, vagy amely egyéb kutatások alapjául szolgálhat – körülbelül így fogalmazható meg a II. Szociológus Napok hivatalos nyitórendezvényeként megtartott kerekasztal-beszélgetésnek.
Veres Valér és Horváth István szociológusok, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem docensei a tavalyi népszámlálás jelenleg elérhető eredményeit magyarázta a többnyire szociológia szakos diákoknak.
Veres Valér A felvezetőben elmondta, a Szociológiai Nyílt Napok egyaránt szól a szociológusoknak, akik már a szakmában dolgoznak, a diákoknak, hiszen olyan kérdések is terítékre kerülnek, amelyekről a formális tanrendben nem esik szó. Ugyanakkor a szociológia iránt érdeklődő, nem szakmabeliek is találhatnak a maguk számára érdekes témákat a szociológiai szemszögből megközelített tematikák között, akár a sajtón keresztül, akár közvetlenül érdeklődnek. Idén is kiválasztottak egy pár ilyen közérdekű témát, az egyik a népszámlálás.
Veres elmondta, csak ideiglenes eredmények a legelső adatok, amelyeket eddig közzétettek, az előzetes adatok csak ezután jelennek meg. Az ideiglenes adatokat az Országos Statisztikai Intézet azzal a figyelmeztetéssel tette közzé, hogy még változhatnak, de ez a változás várhatóan nem lesz számottevő, kevesebb mint 1%-osra becsülhető.
Horváth István elmagyarázta, az ideiglenes és az előzetes adatok között az a különbség, hogy az előbbit a számlálóbiztosok szolgáltatják az általuk megszámolt, körülbelül 300 személy adatainak az összesítését követően, az előzetes adatok már a számítógépes feldolgozás eredményei.
A népszámlálási adatok közül referenciaként tekintenek az ország állandó népességére vonatkozó adatokra. Tavaly mintegy 19 millió állandó vagy stabil lakost számoltak meg, az EU-szabályozások és standardok értelmében ide tartoznak azok a román és más állampolgárok, akik állandó romániai lakhellyel rendelkeznek, és akik kevesebb mint egy évet tartózkodtak külföldön.
Ugyanakkor ide tartoznak azok a külföldi állampolgárok is, akik már több mint egy éve Romániában tartózkodnak, de a hivatalos lakhelyük külföldön van.
Etnikai megoszlás szerint a jelen pillanatban elérhető nem végleges eredmények szerint a románok aránya picit csökkent, a magyarok aránya viszonylag stabil, a romák aránya enyhén nőtt, 59 ezer fő nem rögzített etnikumú.
A beszélgetés moderátora, Balázsi-Pál Előd, a Transindex felelős szerkesztője azt vetette fel, hogy bár ismerjük a sarokszámokat, a kérdés az, hogy ezek mennyire megbízhatóak.
Horváth István szerint a demográfia nem egy egzakt tudomány, noha megkreálta magáról azt a benyomást, hogy egzakt módon tud számolni.
„Dekonstruálhatjuk a népszámlálást, elmondhatjuk hogy relatívak az adatok, ám mégis ezek alapján állapítják meg, milyen nyelvi jogokat kaphat egy település, vagy hogy a felekezetek mekkora összegre jogosultak, vagy hogy egy ország hány képviselőt küld az Európai Parlamentbe” – magyarázta Horváth a népszámlálás tétjét.
Kifejtette, a kérdőjelek és a nyitott kérdések abból erednek, hogy a demográfia egy más korszak, más népesség-ellenőrzési logikában kreálta meg a népszámlálás gyakorlatát, de időközben ez a fajta valóság megváltozott. „Az államok annyira zárt rendszerként működtek, akár a konténerek: amikor kimásztál az egyik konténerből és nagy nehezen átmásztál egy másikba, akkor ott volt valaki és feljegyezte az átmászás tényét. Így az államok eléggé pontosan tudták regisztrálni a népességet” – ábrázolta Horváth, hogy mennyire kontrollált volt egykor a kivándorlás, illetve a határátlépés.
Elmondta, a népszámlálás intézménye, ahogyan azt annak idején elgondolták és felépítették, két alaphipotézisre épült: hogy kivételes lesz az állampolgárok nagyméretű mozgása, illetve, hogy ellenőrizhető és pontosan regisztrálható lesz. A román népszámlálás során, noha elég sok botorságot elkövettek, a legnagyobb probléma mégiscsak az, hogy az alaphipotézisek nem valósultak meg.
Rámutatott, Romániának sikerült egy bizonyos számú kivándorlót regisztrálni, ám a kapott adatoknak semmi közük nincs a valósághoz.
”Ezzel a problémával nemcsak Románia, hanem a legtöbb állam szembesül. Mivel a legtöbb ember nem akar titkosrendőr lenni Kanadában, vagy parkolóőr Magyarországon, kimenetelének tényét nem fogja bejelenteni a román hatóságoknál” – mutatott rá Horváth, majd ismertette a kivándorlóknak a célországban történő regisztrálásának a módját.
”A külföldön való tartózkodások regisztrálása is elég furcsa. 2010-es adatok szerint 2,8 millió román állampolgárt regisztráltak különböző államokban, mint ott tartózkodókat, de különböző logikák szerint jegyezték fel őket tartósan ott tartózkodókként” – mondta. A szociológus szerint például Németországban bizonyítani kell, hogy az illető már egy éve ott tartózkodik, míg Spanyolország esetében elegendő egy olyan papírnak a felmutatása, amely szerint nincs korlátozva az ott tartózkodásának az ideje.
A népszámlálás alatt 1,57 milliónyi külföldön élőt regisztráltak. Az adatok szerint a '90-es években 1,1 millió személy tartózkodott külföldön, az átlag kivándorló 30 év körüli, az első munkahelyén túl levő férfi volt. Tíz év elteltével jellemzően megnövekedett azoknak az emigránsoknak a száma, akik rurális, elmaradott vidékekről származtak, és akik többnyire a húszas éveikben járó nők.
Elhangzott, van olyan ország, ahol más módszert használnak a népesség számának a nyilvántartására, azonban a módszer nem mondható jobbnak.
Például az 1,6 millió lakosságú Szlovéniában egy bürokratikus rendszer alapján történik a népesség számának a nyilvántartása: az adózás révén tűnik fel a rendszerben egy-egy személy. Ennek hibája, hogy aki például egy év alatt nem fizetett be adót, az kiesik a nyilvántartásból.
Kolozsváron a magyar közösség kudarcként élte meg a népszámlálás eredményét, mely szerint 17%-ra csökkent a magyarság számaránya. Noha a kolozsvári magyarság arra készült, hogy az arány eléri a 20%-ot, és végre érvényesítheti nyelvi jogait. Horváth elmondta, szociológusi, szakértői körökben nem arról szólt a vita, hogy a kolozsvári magyar közösség eléri-e vagy sem a 20%-os küszöböt, hiszen erőteljes volt a szuburbanizáció, és így inkább azt találgatták, hogy ez a jelenség mekkora mértékben érinti a magyar közösséget, azaz, hogy a magyarok mennyire költöznek ki Szászfenesre, Szucságba vagy Kisbácsba.
Transindex

RMDSZ-es népvándorlás a hatalomból
RMDSZ-es tisztviselők „népvándorlása” vette kezdetét Bukarestből Erdélybe annak nyomán, hogy a parlamentben megbukott Ungureanu-kormányt váltó balliberális hatalom nekilátott a kádercserének az állami és a kormányapparátusban. A kisebb megszakítással 1996 óta folyamatosan hatalmon lévő magyar alakulat számára jelentős érvágást jelent, hogy ellenzékbe került, hiszen miniszterelnök-helyettesi, három miniszteri és több mint tíz államtitkári poszttal rendelkezett a menesztett kormányban, ezenkívül politikusai több mint 40 kormányzati intézményben és számos prefektúrán töltöttek be vezető tisztségeket, és tanácsosok, irodavezetők, szakértők százainak adtak munkát.
Mennek. Ungureanuval együtt az RMDSZ is távozik a Victoria palotából (fotó: www.gov.ro)A jelenlegihez hasonló leváltási hullámban legutóbb 2009-ben, a Tăriceanu-kormány bukásakor volt része az RMDSZ-nek, amikor szintén ellenzékbe került a demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták alkotta nagykoalíció nyomán. Akkoriban tüntetésekre is sor került az állami intézmények területi kirendeltségei élén álló magyar tisztviselők eltávolítása miatt.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára tegnap lapunknak elmondta, mintegy 200 magyar tisztségviselőt érint közvetlenül a mostani kormányváltás, ennyien dolgoztak többek között tárcavezetőként, államtitkárként, helyettes államtitkárként vagy más beosztásban a leköszönő Ungureanu-kormány hivatalaiban. Kovács kérdésünkre hozzátette, erdélyi viszonylatban ugyanakkor több ezer közalkalmazottról van szó, az érintettek többsége esetében a leváltás kérdése a hatályos törvények miatt nem egyszerű.
„A miniszterek, államtitkárok és azok helyetteseinek, illetve a különböző kabinetek szakértőinek kinevezése miniszterelnöki aláírástól függ, vagyis politikai vonalon tisztségbe kerülő vezetőkről van szó. Léteznek viszont – Erdély mellett a fővárosban is – hivatalukat versenyvizsgával elnyert tisztségviselők, akiknek a helyzete törvényileg nem egyszerű.
A Victor Ponta kormányfő által nemrég kifejtett, véleményem szerint meglehetősen populista kijelentés szerint a decentralizált megyei intézmények vezetőinek leváltása szakmai alapon történik majd. Ezzel kapcsolatban csak azt tudom mondani, hogy reményeink szerint nem fog végbemenni etnikai tisztogatás az állami hivatalokban” – fogalmazott a szövetség főtitkára, aki a három évvel ezelőtti személyzeti cserének maga is „szenvedő alanya” volt, hiszen elvesztette az Országos Ifjúsági Hatóság elnöki posztját.
Az alprefektusokat is leváltják
Kovács Péter főtitkár közölte, a prefektusokon kívül a magyar alprefektusokat is leváltják, az érintetteket a kormány várhatóan kormányfelügyelői tisztségekbe nevezi ki. „A prefektusok és helyetteseik nem lehetnek tagjai egyetlen pártnak sem, ők úgynevezett főköztisztviselők, ebből a testületből pedig nem lehet őket letávolítani. Az új kormány minden bizonynyal kinevezi majd a leváltott magyar prefektusokat és alprefektusokat valamilyen tisztségbe, ez azonban semmilyen valós hatáskörrel nem jár majd, nem lesz semmiféle súlya a magyarság érdekeinek képviselete terén” – magyarázta a főtitkár.
A prefektusok leváltásáról szóló elvi döntés egyébként a Victor Ponta vezette kormány első, keddi ülésén megszületett. Az ország 41 megyéje közül Arad, Brassó, Hargita, Hunyad, Kovászna, Máramaros, Maros, Szatmár, Szilágy, Temes és Vaslui megyék élén áll az RMDSZ által javasolt prefektus vagy alprefektus. Ladányi László-Zsolt Hargita megyei prefektus az MTI-nek tegnap szintén úgy nyilatkozott, a leváltott hivatalnokokat minden bizonnyal kormányellenőri tisztségbe nevezik ki. „Azt, hogy ki milyen megyébe kerül majd, nem lehet tudni, a kormányellenőrök ugyanis már nem a belügyminisztériumhoz, hanem a kormányfőtitkársághoz tartoznak, ott döntik el, hogy ki milyen feladatkört kap majd” – magyarázta Ladányi.
Több száz leváltott közalkalmazott
A kormányváltás miatt a tárcavezetők, államtitkárok és államtitkár-helyettesek mellett minden bizonnyal a különböző államtanácsosokat, kabinetvezetőket is meneszti majd az új balliberális kormány. A kulturális minisztériumban például Kelemen Hunor volt tárcavezető, az RMDSZ elnöke mellett négy magyar tanácsos, két sajtótanácsos és egy kabinetigazgató dolgozott, míg a környezetvédelmi tárcánál Korodi Attila exminiszter mellett hét magyar tanácsos, egy jogtanácsos, egy kabinetigazgató és egy főtitkár-helyettes tevékenykedett.
Az egészségügyi minisztériumban négy tanácsos és egy főtitkár segítette Ritli László volt tárcavezető munkáját, Markó Béla leköszönő miniszterelnök-helyettest pedig öt tanácsos, három államtanácsos, illetve egy államtitkár. Markó munkatársai közül egyébként tegnap Nagy Zoltánt, Tudor Veronkát, Pásztor Gabriellát és Péter Zsuzsannát menesztették, ugyanakkor leváltották Dézsi Attila kormányfőtitkárt is, akit egyúttal a Hunyad megyei közigazgatásért felelős kormányellenőrnek neveztek ki.
Mindemellett meneszthetik a több tucat kormányzati intézménynél vezető beosztást betöltő RMDSZ-es tisztségviselőt is, például az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság alelnökét, az Országos Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnökét, illetve kabinetigazgatóját, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnökét és további három alkalmazottját, vagy az Országos Építkezési Felügyelőség főfelügyelőjét. Ugyanakkor leválthatják az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság alelnökét, az Országos Statisztikai Intézet alelnökét, a Közbeszerzéseket Szabályozó és Felügyelő Országos Hatóság alelnökét, illetve a Kórházak Akkreditációjáért Felelős Országos Tanács elnökét, az említettek személyek ugyanis kivétel nélkül az RMDSZ javaslatára tölthetik be funkciójukat.
Különben a Bukarestben dolgozó magyar kormányzati tisztségviselők várható menesztése kapcsán Kelemen Hunor a napokban úgy nyilatkozott: ez a politikában így szokott történni, egyik nap kormányon vagy, másik nap nem, erre föl kell készülni minden politikai szervezetnek. „A kormányon kívül is van élet, politikai munkánk ezzel nem ért véget. Rengeteg kormányzati tisztségviselőt fog ez érinteni, rengeteg szakpolitikusunk dolgozott a minisztériumokban, a különböző kormányzati intézményekben, és gondolom, egy új kormány, amennyiben az RMDSZ nincs kormányon, ezeket az embereket váltani fogja” – mondta az MTI-nek a szövetségi elnök.
Kőrössy Andrea. Krónika (Kolozsvár)

Ismét halasztott népszámlálási eredmények
Az Országos Statisztikai Intézet ismét elhalasztotta a tavalyi népszámlálás előzetes eredményeinek közzétételét, miután május 23-áról egyszer már kitolták május 31-re az időpontot. A 23-i halasztás okaként a hivatal azt közölte, hogy nem tudott ülésezni a népszámlálás lebonyolítására és eredményeinek jóváhagyására hivatott bizottság. Tegnap nem közölt újabb dátumot, így nem lehet tudni, hogy pontosan mikor teszik közzé az előzetes eredményeket.
Az intézetnek most részletesebben kellene ismertetnie a február elején közzétett első adatokat, amikor kiderült, hogy 1 millió 238 ezer magyar él Romániában, akik a lakosság 6,5 százalékát teszik ki. Románia lakosságának száma 19 millióra csökkent a korábbi 21,6 millióról. A cenzus ideje alatt számos rendellenesség történt, így nagyon magas például azoknak az aránya, akik nem nyilatkoztak nemzetiségi hovatartozásukról. A statisztikai intézet vezetőjének téves, és menet közben kijavított utasítására sok helyen nem kérdeztek rá a lakosok etnikai és felekezeti hovatartozá­sára. Szabadság (Kolozsvár)

Százezerrel kevesebb a nyugdíjasunk
Jelentősen csökkent a nyugdíjasok száma: az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint az év első három hónapjában 5,5 millió nyugdíjast tartottak számon, ez 97 ezerrel kevesebb a tavalyi, 24 ezerrel a tavalyelőtti azonos időszakhoz képest. A nyugdíjak összege 0,8 százalékkal növekedett 2011 utolsó negyedéhez képest, elérve a 766 lejes átlagot.
A legtöbben (99,9 százalék) társadalombiztosítási nyugdíjban részesülnek, ezek legnagyobb része (85,5 százalék) az államtól kapja az illetéket. Többségben vannak azok, akik korhatár szerint vonultak nyugdíjba (71,4 százalék), míg az előnyugdíjasok száma alig 2,4 százalék. Az év első hónapjában összesen 615 ezer személy kapta a társadalombiztosító által szolgáltatott minimális nyugdíjösszeget. Ezek közül közel 420 ezer személy állami juttatásban részesült, míg 195 600 személy az egykor megállapított mezőgazdasági nyugdíjat kapta. Szabadság (Kolozsvár)