Tófalvi Zoltán ismertette az 1957-ben elítélt kilenc erdélyi magyar értelmiségi perét, akik Dobai István egyetemi tanár, nemzetközi jogász Erdélyről készített memorandumának elkészítésében, terjesztésében működtek közre. Dobai Istvánt és Varga Lászlót életfogytiglani szigorított börtönre, Komáromi Józsefet és Kertész Gábort 25 év kényszermunkára, Bereczki Andrást 20, Gazda Ferencet 10, Dobri Jánost 6, László Dezsőt és Nagy Józsefet pedig 5 évi kényszermunkára ítélték. Dobai István a Bolyai Tudományegyetem nemzetközi jogásza tervezetet dolgozott ki az erdélyi kérdés rendezésére. Dobai István a memorandumot megmutatta Jordáky Lajosnak, aki a tervezettel szemben a független Erdély gondolatát tartotta fontosnak. A Dobai által javasolt, a méltányosság elvén álló lakosságcserével egyetértett. Dobai felkereste Márton Áron püspököt is, aki Erdély Magyarországra való visszatérését tartotta megoldásnak, hasonló volt Dobri János református teológiai tanár véleménye. Dobai az ENSZ-hez akarta eljuttatni a memorandumot, de a letartóztatása ebben megakadályozta. Az elítéltek között volt Varga László református lelkész, aki jelenleg a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. László Dezső 1941-1944 között magyar parlamenti képviselő volt. A Dobai-perben 1957. szept. 16-án kezdődött a tárgyalás. A román bíróság először tárgyalta nyilvánosan az erdélyi kérdést. Mindegyik vádlott fenntartotta véleményét a kínzások és annak ellenére, hogy az ügyész halálos ítéletet kért. Kertész Gábort például állandóan verték, mégsem tudták megtörni. Cellájába egy dühöngő elmebeteget tettek, aki valóságos kálváriává változtatta életét. Dobai István, Kertész Gábor és Nagy József dossziéján egy különleges jelzés volt, amelynek értelmében sohasem szabadulhattak a börtönből. Dobait és hat társát a hazaárulóknak fenntartott börtönbe vitték, ahol mintegy 400 ember raboskodott hihetetlen körülmények között. Dobai súlyos tébécés lett, az orvos megtiltotta, hogy gyógykezeljék. Az ablaktalan cellában elviselhetetlen volt az élet. A legnagyobb melegben is naponta csak három deci vizet kaptak, a forró ételt pedig tíz perc alatt, kanál nélkül kellett beszürcsölniük. A 400 elítéltből csak 42-en maradtak életben. 1959. márc. 6-án számolták fel ezt a különlegesen kegyetlen részleget. Dobait akkor lepedőben vitték az új cellába. Az orvos a börtönparancsnok utasítása ellenére sztreptomicinnel kezelte, így mentette meg az életét. /Tófalvi Zoltán: Magyarok a vádlottak padján. = Erdélyi Magyarság (Budapest), nov. - 16. sz./

"Magyarország és a magyarságtudat volt a témája annak a vitának, melyet Gödöllő polgármesteri hivatala, a Magyar Televízió és az Esti Hírlap rendezett. Az estre meghívták Csapody Miklós /MDF/ és Tabajdi Csaba /MSZP/ országgyűlési képviselőt, a harmadik székbe meghívták Konrád Györgyöt és Eörsi Istvánt, de ők nem vállalták a nyílt színi megmérettetést, jelezte Franka Tibor, az Esti Hírlap főszerkesztője. Csapody méltatta az ellenzék körében vihart kavart Nemzeti Tájékoztatási Hivatal jelentését, Tabajdi szerint viszont elég lenne társadalmi mozgalom formájában megvalósítani Magyarország külső képének javítását célzó kezdeményezéseket. A találkozón elmarasztalták Eörsi Istvánt a ZDF német televíziónak adott nyilatkozatáért. Eörsi István ugyanis ebben a nyilatkozatában a kommunistákat reformkommunistákká szelídítette és sajnálkozásának adott hangot a jobboldali erők ha nem is testi, de szellemi kiirtásának elmulasztása miatt. /Albert Attila: Magyarságkép, némi szeplővel. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 20./"

Nyárádszeredában /régi nevén Maros-Szeredában/ febr. 21-én emlékeztek Bocskai Istvánra, akit 1605. febr. 21-én itt, Szeredában választották fejedelmükké a székelyek, hogy azután a szerencsi és a medgyesi országgyűlésen egész Erdély és Magyarország fejedelmévé ismerje el. Szakács Márton nyugalmazott történelemtanár tartott előadást Bocskairól és hadakozásáról, Török Ernő nyugalmazott református lelkipásztor pedig /aki négy évtizeden át szolgált a helyi gyülekezetben/ Bocskai cselekvéseinek vallástörténeti összetevőit elemezte és a szobor történetét ismertette. Bocskai szobra a téren állt, jelenleg a református templomban található. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

Göncz Árpád köztársasági elnök márc. 23-án a Parlamentben 1956-os emlékérmet adományozott 32 erdélyi magyarnak, további 8 főnek posztumusz adományozta az 1956-os emlékérmet. Az átadáson jelen volt Boross Péter miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./ A kitüntetettek börtönbüntetést szenvedtek.

Gyergyószentmiklóson a zsinagógában máj. 6-án ökumenikus gyászszertartással emlékeztek meg a holocaust áldozatairól. Igehírdetők: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tőkés László és Csiha Kálmán református püspökök. Beszédet mondott Avshalom Megiddon, Izrael bukaresti nagykövete, a helyi zsidó közösség képviselője. Délután Burján Gál Emil szobrászművész alkotásainak felavatásán beszédet mondott Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Dézsi Zoltán polgármester, SZKT-elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8., Új Magyarország, máj. 6./

"Kolozsváron jún. 24-én reggel a tévé helyi adásában felolvasták Funar polgármester felhívását, amelyben kérte a város lakosságát, ne válaszoljon az RMDSZ "provokációjára". Békésen gyűlt össze a tömeg Kolozsváron, a Mátyás-szobor előtti téren az ökumenikus istentiszteletre. Délelőtt 11-kor a főtérre vonultak a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ országos és helyi vezetősége, a társszervezetek, a magyar parlamenti képviselők és szenátorok, valamint a demokratikus román ellenzék képviselői. Beszédet mondott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök, dr. Erdő János, unitárius egyházi főjegyző, Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspök, Kiss Béla, evangélikus egyházi főjegyző, Czirják Árpád katolikus főesperes, Tőkés László nagyváradi református püspök, Doina Cornea, Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Markó Béla. A tömeg békésen szétoszlott. Az RMDSZ őrtállókat nevezett ki, akik figyelik a teret. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

Melescanu külügyminiszter szept. 5-én Budapestre látogatott, tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, majd fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Az egynapos villámlátogatás a két külügyminiszter közös sajtótájékoztatójával zárult. Kovács László szerint a legjárhatóbb út az, hogy az alapszerződés rögzítse a legfontosabb elveket, a kisebbségi jogok részletezését pedig külön kisebbségvédelmi megállapodás tartalmazza. Melescanu elmondta, hogy szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségéről, üzleti tanács létrehozásáról és a határátkelőkről is tárgyaltak. Megállapodtak abban, hogy novemberben a szakértők találkoznak Bukarestben. Meggyőződéses optimista vagyok a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok fejlődésének esélyeit illetően, jelentette ki Melescanu a román rádióban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Szept. 19-21-e között tartják Zalakaroson a II. Külhoni Magyar Sajtótalálkozót, melyre a külhoni magyar elektronikus sajtó mintegy 150 képviselője jött el. Szept. 19-én fogadta őket a Parlamentben Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A kormány mindenkivel hajlandó tárgyalni, ha remény van a megyegyezésre. Tabajdi Csaba politikai államtitkár leszögezte:a kormány csak pártatlansággal és semlegességgel közelíthet a magyar szervezetekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke meghívására okt. 13-án Budapestre látogattak az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai. Találkoztak meghívójukkal és Tabajdi Csaba államtitkárral, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőivel, továbbá a szenátusi és képviselőházi frakció vezetői Pető Ivánnal, az SZDSZ elnökével és Tompa Sándorral, az MSZP frakcióvezető-helyettesével. A megbeszéléseken az alapszerződés, a határátkelők megnyitása, a diplomák honosítása, az egyházi vagyon visszaadása és a Duna Televízió helyzete szerepelt. Az RMDSZ delegációja találkozott az Országgyűlés külügyi bizottságával, a megbeszélésen a román-magyar kapcsolatokról volt szó, továbbá arról, hogy az EBEÉ budapesti konferenciáján Magyarországnak lehetősége nyílik arra, hogy fellépjen a romániai magyarság érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15-16., RMDSZ Tájékoztató, 390. sz., okt. 14./ A tárgyalás után Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője kijelentette, hogy az alapszerződés megkötése az alapja annak, hogy mindkét ország az Európai Unió tagja legyen. Tokay György a problémák között felsorolta az anyanyelvi oktatás nehézségeit, a kétnyelvű feliratok kérdését. Egyetértenek azzal, hogy a magyarság támogatási rendszerét úgy kell átalakítani, hogy ellenőrizhető legyen. Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője fontosnak tartja, hogy a szakbizottságok legalább kéthavonta, a parlamenti bizottságok félévente egyeztessenek. /Új Magyarország, okt. 14./

"A Magyarok Világszövetségének "abban is nagy szerepe van, hogy felöleli a magyar kultúra teljes horizontját, és nem engedhet meg magának semmiféle politikai vagy vallási megkülönböztetést. Ez az egyetemes magyar parlament, ötszázalékos bekerülési küszöb nélkül." - állapította meg Szőcs Géza. Kányádi Sándor pedig így vélekedett a Magyarok Világszövetsége közgyűlése után: a "Világszövetség léte elsősorban technikai hátteret nyújthat a világ magyarjainak, információs bázist, kulturális hátteret, hogy végre tudjuk, mennyien vagyunk és össze tudjunk fogni." Gazda József néprajzkutató arról beszélt, hogy Erdélyben a népi szociográfia területén "kényszerűségből nem szakmabeliek végezték a kutatásokat. Mentőmunkákat végeztünk el a huszonnegyedik órában." Dávid Gyula a könyvkiadás gondjait említette: "Romániában lényegében az állami könyvkiadás összeomlott. Ma a magyar nyelvű könyvkiadás reménysége egyedül a privatizáció lehet, viszont ehhez az anyagiak hiányoznak." /Magyar Nemzet, okt. 25./"

Okt. 29-én ért véget Nyírbátorban a Kárpát-medencében élő magyarság harmadik közoktatási fóruma. A konferencia befejezéseként állásfoglalást írtak alá. Fontosnak tartják, hogy a jól bevált támogatási rendszerek fennmaradjanak. /Kelet-Magyarország (Nyíregyháza), okt. 31./ A rendezvényt Lezsák Sándor országgyűlési képviselő nyitotta meg, majd Dobos Krisztina, képviselőtársa szólt a magyar közoktatás helyzetéről. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium feladatvállalásai a határon túli magyar közoktatás helyzetéről című előadásában Töttösy Istvánné elemezte az elmúlt négy évet, majd utóda, Egyed Albert, az MKM osztályvezetője ismertette a tárca koncepcióját. Biztosította a fórumot, hogy az Etnikai és Nemzetiségi Főosztály folytatni kívánja a határon túli magyar oktatási intézmények támogatását, de helyesebbnek látják ezt egy közalapítványi rendszer segítségével megoldani. A kiadott állásfoglalásban értékelték az elmúlt négy év minisztériumi segítségét, és azt, hogy a döntésekbe bevonták őket. A Magyarok Világszövetsége indítványozta a Magyar Pedagógusok Társasága létrehozását, a fórum pedig javasolta, hogy a pedagógusszövetségek képviselői vegyenek ebben részt. /Új Szó (Pozsony), nov. 29./

Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Rockenbauer Zoltán, a bizottság tagja nov. 5-én Bukarestbe utazott, hogy részt vegyen a román parlament által rendezett, az európai integráció biztonságpolitikai dimenziójáról rendezett szemináriumon. /Új Magyarország, nov. 7./

"Nov. 7-én a Nyugat-Európai Unió vezetői és Iliescu államelnök jelenlétében felavatták Bukarestben a NYEU romániai tájékoztató és dokumentációs központját. Sir Dudley Smith, a NYEU közgyűlésének elnöke, Wim van Eekelen, a NYEU főtitkára és más vezetői tárgyaltak Iliescu elnökkel, Melescanu külügyminiszterrel és Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. Ugyancsak nov. 7-én Bukarestben nemzetközi szeminárium nyílt "Közép-Európa egy európai biztonsági rendszerben" címmel. Magyarországról Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Rockenbauer Zoltán, a bizottság tagja érkezett a szemináriumba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./ "

"Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Bukarestben részt vett a Nyugat-európai Unió által rendezett, biztonsági kérdésekkel foglalkozó szemináriumon, felszólalásában javasolta egy "kisebbségi minimum" kidolgozását. A konferencia alkalmat adott a NYEU küldöttségének, hogy találkozzon Iliescu elnökkel. A román diplomácia hatékonyan dolgozik, a román vezetők nagy súlyt helyeznek arra, hogy az európai országok politikusait Románia mellé állítsák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./ "

Budapestre látogatott a Romániai Magyar Református Egyház küldöttsége /dr. Csiha Kálmán és Tőkés László püspökök, Szilágyi Aladár főgondnok/, hogy részt vegyen az 1995-ben tartandó Egyetemes Magyar Református Konvent előkészítésével foglalkozó tanácskozáson. A megbeszélésen megjelentek a szlovákiai, kárpátaljai református püspökök, valamint a nyugat-európai és kanadai reformátusok küldöttei. Másnap a háromtagú küldöttséget fogadta Tabajdi Csaba államtitkár, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, valamint Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke. A felek megállapodtak a rendszeres kapcsolattartás szükségességében. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 10-11./

Dec. 11-én az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának küldöttsége - Gellért Kis Gábor vezetésével - Bukarestbe utazott, dec. 14-ig tartó látogatásra. Megbeszélést folytatnak a román parlament emberjogi bizottságával, találkoznak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral is. /Pest Megyei Hírlap, dec. 12./

A Gellért Kiss Gábor vezette magyar parlamenti küldöttség sűrű programot bonyolított le. Dec. 12-én fogadta őket Oliviu Gherman szenátusi elnök és Viorel Herbenciuc kormányfőtitkár, dec. 13-án különböző egyházak képviselőivel találkoztak, dec. 14-én képviselőházi partnerekkel terveznek megbeszélést. Oliviu Gherman javasolta, minél több találkozó legyen. A magyar küldöttség vezetője kifejtette, hogy aggodalmat keltenek a kisebbségi kérdés különböző vonatkozásai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A látogatás befejezésekor Gellért Kis Gábor elmondta, hogy a megbeszélések fő témája a magyar kisebbség helyzete, az anyanyelvi oktatás, a határátkelők problémája és az egyházi ingatlanok visszaadásának kérdése volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Olajos Csaba 1994. dec. 26-án hunyt el, jan. 5-én volt a temetése Budapesten, a Farkasréti temetőben, ahol dr. Hegedűs Loránt református püspök és Lezsák Sándor költő, MDF-országgyűlési képviselő búcsúztatta az elhunytat. Lezsák Sándor jóbarátjára emlékezett, felvázolva életútját. Olajos Csaba 1972 óta járt Erdélybe. Nekünk kötelességünk minden elszakított területet megismerni, mondta. 1981-ben stencilgépet csempészett Erdélybe, ezzel sokszorosították az Ellenpontokat. Demszky Gáboréknak is hozott stencilgépet Bécsből. 1983-ban kitiltották Erdélyből. Amikor a szlovákiai Duray Miklóst letartóztatták, akkor az Olajos-házaspár ment a feleségéhez, szervezni a tiltakozást. 1984-ben kitiltották őket Csehszlovákiából. Ekkortájt naponta 10-15 vendégük volt. Sokan jöttek hozzájuk. Így állított be lakásukra Hosszú István, a Zsil-völgyi bányászsztrájk vezetője, amikor 24 óra alatt családjával együtt el kellett hagyni Romániát. Olajos Csaba egyszer eljött Lakitelekre. Menjünk el horgászni, ott nem hallgatnak bennünket, mondta. Rengeteg a dolgunk, meg kell beszélni. Szőcs Géza is felbukkant, hármasban folytatták a beszélgetést. Aznap a rendőr is megjelent a Tisza-parton, igazoltatott... Az MDF szervezésében is tevékeny volt Olajos Csaba. Erősítette a kapcsolatokat a határon túli magyar vállalkozókkal. /Új Magyarország, jan. 6./

A történelmi megbékélés szükségességét hangsúlyozta dr. Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A magyar Országgyűlésbe nem jutottak be a szélsőséges erők, mondta, az RNEP viszont a román kormánykoalíció része. Aggodalmat vált ki a magyar kormányból, amikor a román kormánykoalíció egyik összetevőjének vezetője durva magyarellenes kijelentéseket fogalmaz meg. - Melescanu külügyminiszter nem zárkózott el attól, hogy külön kisebbségi megállapodás szülessen. - A román-magyar gazdasági együttműködést is fejleszteni akarják. - A kapcsolattartást az RMDSZ valamennyi áramlatával egyenlően akarják építeni. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 6./

A Független Kisgazdapárt népszavazást kezdeményez annak érdekében, hogy ne az Országgyűlés, hanem az ország polgárai válasszák meg a köztársasági elnököt. Torgyán József pártelnök úgy nyilatkozott, hogy elképzelhetőnek tartják: ne magyar állampolgárságú magyar legyen a legfőbb közjogi méltóság viselője, azonban nem kívánta megnevezni pártja jelöltjét. A Népszava úgy értesült, hogy a kisgazdák Tőkés Lászlót szeretnék köztársasági elnöknek /Népszava, jan. 16.,/ ezt a hírt Torgyán József elutasította. /Magyar Hírlap, jan. 18./

"Jan. 25-én Hrebenciuc kormányfőtitkár Budapesten az Országgyűlés kül- és kisebbségügyi bizottságának tagjaival találkozott. A két bizottság ellenzéki képviselői az RMDSZ ellen indított kampány miatti tiltakozásul nem vettek részt ezen a megbeszélésen. A sajtó képviselői nem lehettek jelen, mert Hrebenciuc nem járult hozzá a megbeszélések nyilvánosságához. A kormányfőtitkár találkozott még Wolfart Jánossal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökével, továbbá Petrusan Györggyel, a Magyarországi Románok Szövetségének vezetőjével. Hrebenciuc lemondta a délutánra meghirdetett sajtóértekezletet.Ugyanezen a napon a kormányban részt vevő Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ terjedelmes közleményében minősíthetetlen hangon támadta az RMDSZ-t. Leszögezte, hogy pártja mindent megtesz az RMDSZ betiltásáért, élesen támadta a magyar vezetőket, amiért nem fogadták Hrebenciucot. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, jan. 26./ A Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ jan. 25-i közleményében fellépett az RMDSZ betiltása mellett. "Budapesten bebizonyították, hogy egy barbár nép utódai, amely ezer éve jött Európába, s ez az ezer év nem volt elég ahhoz, hogy alkalmazkodjék egy civilizált, európai szellemű magatartás normáihoz." Magyarország nem híve a párbeszédnek. A közleményben felszólították a kormányt, hogy hozzon határozatot a magyar etnikumúaknál található fegyver begyűjtésére, tiltsa meg, hogy az RMDSZ templomokban politizáljon, többmillió lejes pénzbüntetéssel sújtsák a magyar himnuszt éneklőket, rendeljenek el kötelező román nyelvvizsgát és aki nem felel meg, bocsássák el. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./ - A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja még ezen a napon éles hangú közleményben elhatárolta magát az RNEP állásfoglalásától, mert szélsőséges hangjukkal rossz szolgálatot tesznek a román külpolitikának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"

"Jan. 26-án a kormánypárt terjedelmes közleményt adott ki a hat magyar parlamenti párt állásfoglalásával kapcsolatban. Nincs szó az RMDSZ betiltásáról. Az RMDSZ autonómia-koncepciója a "normális állami életet" fenyegetik, a magyar pártok pedig felsorakoztak az RMDSZ mögé. A kormány nem folytathat külön dialógust állampolgárainak "csak egy részével". - A kormány semmivel nem vádolta a magyar kisebbséget, hanem egyes RMDSZ-vezetők felelősségét hangsúlyozta. Az RMDSZ autonómia-politikája ellenkezik az európai normákkal. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ A magyarországi politikusok "az utolsók között jogosultak véleményt mondani a kisebbségek helyzetéről..." /Népszabadság, jan. 27./"

Az alapszerződés megkötése nem Budapesten múlik, számos romániai politikai erőnek nem érdeke a megbékélés, hangoztatta Csapody Miklós, az MDF országgyűlési képviselője jan. 26-i sajtóértekezletén, miután visszatért romániai látogatásáról. A bukaresti Magyar Intézet meghívásának tett eleget. /Magyar Nemzet, jan. 27./

"Eörsi Mátyás /SZDSZ/, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke febr. 28-án a Naptévé adásában arra a kérdésre, hogy a nemzet részének tekinti-e a határon túli magyarságot, azzal hárította el a választ, hogy ez filozófiai kérdés. A pártok képviselői sorra elutasították ezt az álláspontot. Mécs Imre /SZDSZ/ sem értett egyet vele. Kövér László /Fidesz/: A fiatal demokraták természetesen a nemzet részének tekintik őket. "Az viszont meglehet, hogy az SZDSZ számára ez filozófiai kérdés." "...régi keletű a szabaddemokraták idegenkedése ettől a kérdéstől." /Esti Hírlap, márc. 1./"

"Febr. 22-én külpolitikai vitanap volt a magyar parlamentben. Kovács László külügyminiszter kifejtette, hogy a kormány külön figyelmet szentel a magyar-román és a magyar-szlovák kapcsolatoknak és az alapszerződéseket nem célként, hanem eszközként kezeli. A szerződésekről folyamatosan konzultálnak a határon túli magyarság képviselőivel is, a döntést azonban a kormány hozza meg. /Népszabadság, febr. 23./ "Elégedettek vagyunk a kormány külpolitikájával" - szögezte le Eörsi Mátyás, az SZDSZ külpolitikai ügyvivője. /Magyar Hírlap, febr. 23./ Für Lajos, az MDF elnöke a holocausttal egy sorban emlegette a magyarság hetvenéves fogyását, amelynek következtében 3,5 millió magyar hiányzik a Duna-tájról. A "helyzet valóban drámai." Antall József "tett is valamit a 15 millió magyarért." Ha viszont az európai integráció érdekében feladják a magyarság érdekeit, az "több mint hárommillió magyar feláldozását" jelentené. A független kisgazdák szónokaként G. Nagyné Maczó Ágnes kijelentette: "a magyar külpolitikával tulajdonképpen csak annyi probléma van, hogy sokszor olyan, mintha román lenne." Szerezzenek annyi jogot a kisebbségeknek, mint amennyit a dél-tiroli és belgiumi németek, a finnországi svédek élveznek. Németh Zsolt /Fidesz/ új külpolitikát hirdetett, bírálta a külügyminisztert, főleg Horn Gyulát, károsnak minősített lépéseiért, a "mosolydiplomáciáért", a "proletár nemzetköziségre rímelő" történelmi kibékülés gondolatáért. Szerinte az SZDSZ, majd az MSZP már május előtt fölmondta a külpolitikai konszenzust. Horn Gyula miniszterelnök arról beszélt, hogy az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételnél a partnerek igénylik, hogy Magyarország rendezze viszonyát szomszédaival. Csapody Miklós /MDF/ úgy fogalmazott, hogy 1957 óta nem tapasztalható olyan drámai mértékű romlás Magyarország külföldi megítélésében, mint most. Tabajdi Csaba, a kisebbségeket felügyelő államtitkár határozott kiállást ígért a határon túli magyarság ügyei mellett. Kovács László külügyminiszter vitazárójában hangsúlyozta, hogy megvan az esély a konszenzusra az alapvető külpolitikai kérdésekben. /Népszabadság, febr. 23./ /A külpolitikai vitanapról összefoglaló: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Kereskényi Sándor Van-e nemzetpolitikája a magyar kormánynak? címmel számolt be a külpolitikai vitanapról. Németh Zsolt "nem egészen alaptalanul -a kormány "mosolydiplomáciája" mögött meghúzódó személyes és csoportérdekek némileg hívságos voltára figyelmeztetett." Horn Gyula miniszterelnök kifejtette, hogy a "kormány külpolitikája nem bizonytalan, nem kapkodó, hanem rugalmas és szakmailag megbízható..." "Az európai megoldás 15 millió magyar egyszeri esélye a régóta várt találkozásra, és ezt az esélyt hiúságból vagy figyelmetlenségből elszalasztani nem szabad." Tabajdi Csaba államtitkár figyelmeztetett: a kisebbségpolitika nemcsak külpolitikai kérdés, hanem "a nemzet történelmi sorsvállalásának kérdése" is. Kádár Béla a nemzetpolitika globális kereteinek határozottabb kijelölését sürgette. A magyar kormánynak kell előállni a megoldás gazdasági-politikai forgatókönyvével. "Ehhez azonban a kormánynak nem titkolnia, hanem végre körvonalaznia kellene nemzetpolitikai stratégiáját." - ezzel a megállapítással fejeződik be a tudósítás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./ "

Az alapszerződéseket a magyar kormány köti és nem a magyar parlament, nem is a magyar ellenzéki pártok és nem a határon túli magyarság, nyilatkozott a BBC-nek Kovács László külügyminiszter. A nyugati országok azért sürgetik az alapszerződés megkötését, mert akkor az beépülne az európai stabilitási egyezménybe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

"Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője felteszi a kérdést, kinek használ, kinek jó az alapszerződés. Nem fogadja el a kormánykörökből származó érvelést: Nyugat nyomása miatt szükséges. Nyugat józan és higgadt külpolitikát vár el, nem üres mosolydiplomáciát. A román és a szlovák fél nem mutat megértést a magyar népcsoportok jogaira irányuló követelések iránt. "Ebben a helyzetben csak rossz alapszerződést lehet kötni. Az MSZP és az SZDSZ nagy súlyt fektetett a történelmi megbékélésre, ez a kategória hidat képezhetett az elmúlt évtizedek proletár nemzetköziségéhez. Mindez arra a csúsztatásra-tévedésre épült, hogy az elmúlt négy év kormánya tehető felelőssé az ún. szomszédsági kapcsolatok állapotáért. "Ma már egyre világosabb, hogy a Románia és Szlovákia felé irányuló diplomácia elhibázott, eredménytelen és felelőtlen." Érthetetlen, hogy a kormányzat miért nem tett semmit azért, hogy az ellenzéki pártokat időben bevonja az alapszerződések előkészítésébe. - "Horn Gyula 1995. január 25-én bejelentette, hogy a határon túli magyar szervezeteknek nincs vétójoguk az alapszerződések tárgyában." Végül a két országnak sem érdeke az alapszerződés, mert ezekben az országokban a nacionalizmus része a hatalmi legitimációnak. - Németh Zsolt úgy látja, hogy a kormánynak nincs koncepciója ebben az ügyben. /Alapszerződések. Cui prodest? = Magyar Nemzet, márc. 6./ "

Az alapszerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokról tájékoztatta márc. 8-án az Országgyűlés külügyi bizottságának alapszerződésekkel foglakozó albizottságát Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Tabajdi Csaba elmondta, hogy a magyar tervezet, amely az európai normarendszert tartalmazza, a határon túli magyarság érdekeit szolgálja. Csapody Miklós, MDF-es képviselő attól tart, hogy a magyar kormány éhes a külpolitikai sikerre. Szerinte egy ilyen fontos dokumentumot a konkrét kis lépések eredményeként megvalósuló jó viszony megkoronázásaként kellene aláírni. /Népszabadság, márc. 9./

"Márc. 1-jén RMDSZ-küldöttség utazott Budapestre, hogy részt vegyen a magyar kormány politikai államtitkára, Tabajdi Csaba által kezdeményezett konzultáción a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A Markó Béla szövetségi elnök vezette delegáció tagjai: Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke és Frunda György szenátor, az RMDSZ Európa Tanács-i képviselője. Tabajdi Csaba bevezető előadása után /A határon túli magyarság érdekeinek megjelenítése nemzetközi fórumokon/ Kovács László külügyminiszter tájékoztatta a romániai, szlovákiai, kárpátaljai, szlovéniai, horvátországi, vajdasági magyarság vezetőit a magyar-román és a magyar-szlovák alapszerződésekkel kapcsolatos kérdésekről.Stratégiai kérdéseket vitattunk meg, jelentette ki Tabajdi Csaba. Szükség van a magyar szervezetek belső egységére, a magyar diplomáciának pedig határozottabban, ám az európai elvárásoknak megfelelően kell megjelenítenie a határon túli magyarok igényeit, mondta. Ezeket a találkozókat rendszeressé teszik. Markó Béla eredményesnek könyvelte el a találkozót: "Az együttgondolkodás lehetővé teszi a bizalmatlanság elosztását is. "Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta: azon vannak, hogy az alapszerződések márc. 20-a előtt megszülessenek. "Viszont ha a román fél nem óhajt minimális jogi biztosítékokat adni, akkor nincs miről alapszerződést kötni" - jelentette ki az Erdélyi Naplónak. - A magyar szervezetek képviselőit fogadta Horn Gyula miniszterelnök is. - Tőkés László így foglalta össze a történteket: "Követelményeink, kritikáink, aggályaink feltárását követően Horn Gyula kifejtette, hogy a magyar kormány megközelítése némileg különbözik a miénktől." Tőkés László meglepőnek tartotta Kovács László külügyminiszternek a BBC-ben elhangzott kijelentését: "Az alapszerződéseket a magyar kormány köti a szomszédos országokkal, nem a magyar parlament, nem is a magyar ellenzéki pártok, és nem a határon túli magyarság." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8./"Hangot adtam annak a reményünknek, hogy a nagy sietségben ez a konzultáció nem csupán formális jellegű, hanem valóban bele tudunk szólni a minket érintő kérdésekbe." - nyilatkozta Tőkés László. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke hangsúlyozta: Mi nem kérdőjelezzük meg, hogy a magyar kormánynak kell véghezvinnie a szerződéskötések aktusát. De mindenképpen figyelembe kell vennie annak az ötmilliónak az érdekét és helyzetét, akit tőle elszakítottak, még akkor is, ha sürgetik bizonyos vállalások és törekvések. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"

"Hazai és külföldi értelmiségiek átnyújtották az Országgyűlésnek Nyilatkozat a Magyarok Világszövetsége megújításáért című javaslatukat. A nyilatkozat aláírói szerint az MVSZ nem felel meg hivatásának, nem az összmagyarságot tömörítő szervezet, hanem egyetlen politikai irányzat "világszövetsége". Az MVSZ a maga világnézetén kívül semmilyen más felfogást nem tűr meg. A nyilatkozatban Pomogáts Bélára, az Anyanyelvi Konferencia elnökére is hivatkoznak, aki szerint álszervezetek kaptak a magyarországi tagozat felépítésénél vezető szerepet. Az aláírók kifogásolták azt, hogy ha kisebbségi szervezetek anyagi támogatásért az MVSZ-hez fordultak, az Illyés Alapítványhoz küldték őket. Az aláírók az Országgyűlést kérték arra, hogy vizsgálja meg az MVSZ működését. Az 1995. január 20-án kelt nyilatkozat ötvenhárom aláírója között van többek között: Ágoston Vilmos író, újságíró, Beke Kata, Bodor Pál újságíró, Cs. Gyimesi Éva /Kolozsvár/, Donáth László lelkész, országgyűlési képviselő, Eörsi István, Faludy György, Fejtő Ferenc, Győrffy Miklós újságíró, Halász Péter író /München/, Jancsó Miklós filmrendező, Kende Péter, Kenedi János, Lőcsei Pál, Méray Tibor, Nagy Csaba /Zürich/, Nagy Pál költő /Párizs/, Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság (Kolozsvár) napilap főszerkesztője, Ungvári Tamás. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, márc. 8./ Sajnálatos, hogy az MVSZ-t támadó nyilatkozat ilyen széles nyilvánosságot kapott a magyar sajtóban, a szervezet tevékenységéről azonban kevés szó esik, jelentette ki Bakos István, az MVSZ főtitkára. A levelet Nagy Csaba küldte szét a világ számos MVSZ-szervezetéhez. Bakos István elmondta, hogy már korábban is tudomásuk volt a levélről, de nem akartak reagálni a fejléc és aláírás nélküli papírra írt vádaskodásokra. Furcsának tartotta, hogy az aláírók nem az MVSZ 1992-es kongresszusán mondták el véleményüket. /Cáfol a világszövetség főtitkára. = Esti Hírlap, márc. 9./ A világ negyven országából mintegy 850 ezer tagot összefogó MVSZ főtitkára, Bakos István alattomos támadásnak minősítette a nyilatkozatot. Ismertté vált az, hogy a szerző Nagy Csaba, aki már korábban hírhedtté vált a határon túli magyarok körében, Zürichben etikátlan magatartása elhatárolódtak tevékenységétől. A támadás beleillik a nemzeti intézmények, a Duna TV vagy a Nemzeti Színház elleni támadássorozatba. /Népszabadság, márc. 8./ Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára problematikusnak érzi az MVSZ-ben az anyaország társadalmi képviseletét. A levél valós problémákat feszeget, ugyanakkor úgy tűnik, folytatta az államtitkár, hogy a nyilatkozók nem tájékozódtak a szövetség belső munkájáról. Közvetlenül a nyilvánossághoz fordultak anélkül, hogy az MVSZ-szel konzultáltak volna a problémák orvoslásáról. /Népszabadság, márc. 10./ Az Országgyűlés házbizottsága állást foglalt a levélírók nyilatkozatával kapcsolatban: társadalmi szervezetek alkotmányban rögzített autonómiáját sértené, ha a törvényhozás beleavatkozna az MVSZ ügyeibe. /Magyar Hírlap, márc. 11./"