"Szabó Miklós SZDSZ-es országgyűlési képviselő támadást intézett az RMDSZ vezetése és a magyar ellenzéki pártok ellen /az utóbbiakat egyszerűen nacionalista pártoknak nevezve/, írásában elutasította a magyar nemzeti egység, az egységes magyar önazonosság gondolatát. Írásában tbbször a román nacionalista pártok érvelését visszhangozta. Cikkét a Magyarok Világszövetsége elleni támadással kezdte. Szabó Miklós értelmezésében a magyar-magyar csúcsértekezleten "a magyar nacionalista pártok és a velük szövetkezett szomszédos országokbeli magyar szervezetek összpontosított rohamot intéztek annak kikényszerítésére, hogy meghatározó szerepet kapjanak a magyar állam szomszéd országokkal kapcsolatos politikájának alakításában." Szabó Miklós elveti az összmagyar nemzetkoncepciót. Szerinte a világ magyarsága csak egyetlen program jegyében alkothat átmeneti cselekvési közösséget, amennyiben nemzeti feladat a területi revízió lehet. Szabó Miklós titkos budapesti központot feltételez, amikor azt írja, hogy "természetesen" autonómiamodellt "a budapesti 'nemzeti élcsapat' dolgoz ki és tesz kötelezővé az összmagyar nemzet minden tagja számára." Elveti azt, hogy a magyar önazonosság "az anyanemzethez való tartozás" érzését jelenti. Szerinte a jövő útja: sajátos magyar öntudat, "nem rendelve maga fölé mércének az 'összmagyarságnak' valamely konformizált eszményképét". A szomszédos országok nacionalista pártvezetőinek szavait visszhangozza: "A kisebbségek sorsa valóban saját országukban dől el és nem Budapesten. Ennek javításáért elsősorban tenni nekik van lehetőségük, nem a magyar államnak." Támadta az RMDSZ vezetőségét: "egészségtelen helyzet, ha egy kisebbségi politikai képviselete az intranzigens irányzat kezében van." "Az RMDSZ minimális követelésként adja elő azokat a követeléseket, amelyek az adott helyzetben csak maximális követeléseknek tekinthetők, és ezzel egységbe kovácsolja maga ellen az egész román politikai világot." Szabó Miklós szerint: a "romániai monopolhelyzetű magyar szervezet cselekvési elvként akarja a nacionalista magyar pártok nyomása által a magyar államra erőltetni azt, hogy a magyar állam vegye át sérelmi politikájukat, és gyakoroljon állandó nyomást a román államra." A cikkíró szerint az RMDSZ válságba került, a hazai nacionalista pártok segítenek rajta: a magyar kormány hiányzó támogatására fogják a kisebbségi szerveztek további kudarcát. "Be akarják betonozni őket az itteni magyar politikába..." Az "állandósuló 'magyar-magyar' csúcsértekezletek afféle összmagyar nemzetpolitikai felsőházzá kell hogy váljanak az alkotmányos magyar parlament mellett és nyakán. Mindezzel pedig a magyar nacionalista pártok saját felszínen maradásukért is küzdenek. Két fuldokló egymásba kapaszkodik." - vonta le a következtetést a cikkíró. /Szabó Miklós: Adj szállást az összmagyarnak... = Népszava, szept. 12./"

"1990 elején a román vezetés tudatában volt a két nép közötti történelmi alkuhelyzetnek, de úgy ítélte meg, hogy nem érkezett el az engedmények órája, írta Borsi-Kálmán Béla. A vezetés tudtával, netán aktív közreműködésével kirobbantott 1990. március 19-20-ai marosvásárhelyi "események" a két nép közötti megbékélés esélyét egy fél évszázadra meghiúsították. 1990 óta tehát történelmi megbékélésről mint szerfölött kívánatos fejleményről lehet beszélni. Az Országgyűlés alapszerződést megvitató szept. 3-i rendkívüli ülésén a felszólalók nem tértek ki arra, hogy az 1920-as, az 1947-es Párizs környéki "békeműből" alig maradt valami, és ami megmaradt, annak egyetlen kötőanyaga az 1920-as átrendezés legnagyobb vesztese, a magyar nemzet. A délszláv válság a mértéktartó magyar diplomáciai törekvéseket rossz fényben tüntette fel. Ezt a meggyöngült alkupozíciót kísérelte meg a Horn-Kovács kormány szerződésekre váltani. A mai román politikai elit fejlettsége alig éri el az 1962-65 közötti kádári Magyarország színvonalát. - Immár nemcsupán a magyar politikai osztályok érdekérvényesítő, veszélyt érző képessége romlott meg, hanem a románoké is. Ennek az 1989 után tapasztalható kapkodó, bizonytalankodó "diplomáciának" legszembetűnőbb melléfogása ugyanaz, ami a Horn-kabinet eddigi legnagyobb sikere: a magyar-szlovák alapszerződés megkötési esélyeinek eltérő /román szempontból hibás felmérése. A román diplomácia ekkora presztízsveszteséget nem szenvedett el. Mérlegelendő tehát, nem dobott-e mentőövet a temesvári alapszerződéssel a magyar politika a túlélésért küzdő Iliescu-rezsimnek? A Horn-kormány, akarata ellenére a nemzetállamiság mellett voksolt. /Borsi-Kálmán Béla: Megbékélés vagy beletörődés. = Magyar Hírlap, szept. 16./ Borsi-Kálmán Béla történész, egyetemi oktató, 1990 és 1995 között a bukaresti magyar nagykövetség diplomatája volt."

"Bauer Tamás /SZDSZ/ országgyűlési képviselő kiállt az alapszerződés mellett, sorra véve az ellenvetéseket és azokat igyekezett megcáfolni: nem igaz, hogy árulás az alapszerződés megkötése. Határozottan állította, hogy ez a szerződés nem árt, hanem "bizonyosan használ a szomszéd országokban élő magyarságnak." Nem igaz, hogy az alapszerződés újabb menekülthullámot indít el, hiszen jogokat rögzít és kimondja az asszimiláció tilalmát. "Érthetetlen tehát, hogy miért menekülnének emiatt Erdélyből az ott élő magyarok". Bauer hosszan és lelkesen sorolja, mi mindent nyer az alapszerződéssel a romániai magyarság. /Bauer Tamás: Az alapszerződés és a kétféle külpolitika. = Magyar Hírlap, szept. 17./"

"Az öt magyar ellenzéki párt közös nyilatkozatban ítélte el az alapszerződést. Az Országgyűlésben szept. 16-án napirend előtti felszólalásként elhangzott nyilatkozat hangoztatja: a kormány az ellenzék és a határon túli magyarság fenntartásai ellenére írta alá a magyar-román alapszerződést. A szerződést támogató MSZP és SZDSZ eltért a magyar-magyar csúcs nyilatkozatának szellemétől. Nagy a kockázata annak, hogy az alapszerződés a magyar-román viszony romlásához vezet. Az ellenzéki frakciók javasolják az újabb magyar-magyar csúcs összehívását. - A magyar ellenzéki pártok és szervezetek szept. 16-án a Magyarok Világszövetségének székházában aláírt közös állásfoglalásukban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. "A Magyarok Világszövetsége elnöke és az alulírott pártok, társadalmi szervezetek vezetői szükségesnek tartják, hogy nyilatkozatban foglalják össze álláspontjukat." "Egyetlen kormány sem kapott azonban felhatalmazást arra, hogy a magyarság érdekeinek rovására - külső befolyás alatt vagy saját szándékából - a jogokról való egyoldalú lemondással szerződéseket kössön. A magyar kormány nem kapott felhatalmazást arra, hogy a magyar-magyar csúcstalálkozón vállalt kötelezettségeitől két hónap múlva egyoldalúan elálljon." "A nyilatkozat aláírói felszólítják a magyar kormányt, hogy enyhítse a hibás döntésből eredő hátrányokat." Érvényesítse az autonómiákkal kapcsolatos jogos magyar igényeket. A nyilatkozat aláírói: Magyarok Világszövetsége - Csoóri Sándor, Bocskai Szövetség - dr. Balás István, Erdélyi Szövetség - Halász Péter, Kárpátaljai Szövetség - Báthory Katalin, Rákóczi Szövetség - Halzl József, Független Kisgazda Párt - Győriványi Sándor, Fidesz-Magyar Polgári Párt - Orbán Viktor, Kereszténydemokrata Néppárt - Giczy György, Magyar Demokrata Fórum -. Boross Péter, Magyar Demokrata Néppárt - Jeszenszky Géza. /Magyar Nemzet, szept. 17., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./ Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ elnöke bejelentette, hogy az MVSZ külföldi magyar szervezetek segítségével irodát nyit Budapesten, hogy a határon túli magyar szervezetek panaszt tehessenek, ha az eddig megkötött alapszerződések megszegését tapasztalják. A panaszokat eljuttatják nemzetközi szervezeteknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./"

"Önálló képviselői indítványt terjesztett be Szűrös Mátyás /MSZP/ és az öt ellenzéki párt egy-egy képviselője: Rockenbauer Zoltán /Fidesz/, Győriványi Sándor /FKGP/, Csóti György /MDF/, Isépy Tamás /KDNP/, Jeszenszky Géza /MDNP/. A szomszédsági kapcsolatokban és a magyarság összetartozásában bekövetkezett újabb fejlemények szükségessé teszik az anyaország és a határon túli magyarság közötti minél tejesebb nemzeti és politikai összhang kialakítását - áll az indítványban. A javaslat 12 pontba foglalja össze a magyar külpolitikának a célok elérése érdekében követendő "viselkedési normáit", köztük a magyar Országgyűlés a tárgykörben elfoglalt álláspontját. /Népszabadság, szept. 21./"

Az RMDSZ annak az alapszerződés-szövegváltozatnak az ismeretében fogalmazta meg állásfoglalását a dokumentumot illetően, amely a magyar Országgyűlés előtt is ismeretes volt a szövetség képviselőinek jelenlétében megrendezett parlamenti vitán, s amelyhez képest most - a jelek szerint - eltérések vannak a végleges változathoz képest, mondotta a Szabadság kérdésére Markó Béla. Véleménye szerint a magyar tárgyaló félnek nem kellett volna engednie, hogy ezek a kétértelmű értelmezések bekerüljenek. Arra a kérdésre, hogy tekintető-e mindez magyar külügyi szándékos féltetájékoztatásnak, Markó Béla elmondta: nevezhető pontatlan tájékoztatásnak is, a tájékoztatással, konzultációkkal gondok voltak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25., a Népszabadság átvette: szept. 25./

"Az RMDSZ Reform Tömörülésének elnöksége állásfoglalásában a magyar kormány további konszenzusát rontó lépésként értékeli a magyar-román alapszerződés "puccszerű megkötését, megengedhetetlennek tartja az RMDSZ véleményének mellőzését, illetve a szöveg utólagos "stilizálását", melynek örve alatt "a szerződő felek az erdélyi magyar nemzeti közösség szempontjából hátrányos, további érdemi módosításokat eszközöltek." A Tömörülés felhívja a magyar politikai pártok figyelmét arra, hogy a választások előtti "alapszerződési hisztériában" a magyar utódpárt segítségadási igyekezetét lássák a megmérettetés előtt álló román testvérpárt irányában. Arra kérik a magyar Országgyűlést, hogy a ratifikáció ellen szavazzon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29./"

A román kormány okt. 8-i ülésén tudomásul vette, hogy a román parlament ratifikálta a Magyarországgal, illetve Jugoszláviával megkötött alapszerződést. A kormány kifejezte reményét, hogy a magyar parlament minél hamarabb ratifikálja az alapszerződést. A román alkotmánybíróság elfogadhatatlannak minősítette a Funar vezette Román Nemzeti Egységpártnak az alapszerződéssel kapcsolatos óvását. /Népszabadság, okt. 9./

"Az Országgyűlés külügyi bizottsága okt. 9-i ülésén megvitatta Szűrös Mátyás szocialista képviselő és több ellenzéki képviselő a "Határon túli magyarság iránti felelősség dolgában" címmel benyújtott határozati javaslatát. Szűrös Mátyás azzal indokolta javaslatát, hogy megbomlott a magyar külpolitika egyensúlya, az integrációnak alárendelődött a határon túli magyarság ügye. A képviselő szerint az Országgyűlés szintjére kellene emelni a magyar-magyar csúcs zárónyilatkozatában foglaltakat. Az előterjesztést támogatta a Fidesz, az MDF, az MDNP és a FKGP frakciója. A külügyi bizottság azonban elvetette az indítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"

A romániai magyarság körében számos problémát fogalmaztak meg, például az egyházi kártalanítás kimaradásával kapcsolatban, de dokumentum messze nem vált ki akkora elégedetlenséget, mint ahogy azt a magyarországi ellenzék látni szeretné, mondotta kolozsvári tapasztalatairól Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Eörsi okt. 11-én látogatott Kolozsvárra, egy lakossági fórumra. Találkozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Eckstein-Kovács Péterrel, az RMDSZ Szabadelvű Körének elnökével. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Balogh László, a szegedi önkormányzat MDF-es frakcióvezetője okt. 143-én sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Surányi Rudolf, Ada polgármestere okt. 9-én akarta átvinni a határon a Szegeden működő társadalmi szervezetek ajándékát, harminc könyvet, amely az adai nyelvművelő napok rendezett diák versmondó verseny legjobb szereplőinek jutalmául szolgált volna. Ez már évek óta gyakorlat, és a háború idején is átengedték a könyveket. Most azonban elkobozták a könyveket a horgosi vámnál. Surányi polgármester nem volt hajlandó vámot fizetni az ajándék-könyvekért, és a 30 márkás határátlépési illeték miatt vissza sem kívánta hozni a könyveket Magyarországra, ezért felajánlotta azokat Jugoszláviának. Balogh László elmondta, hogy a jugoszláv vámszervek barátságtalan lépéséről tájékoztatni kívánják a magyar parlamenti külügyi bizottságot. /Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 15./

Okt. 22-én az RMDSZ Maros megyei szervezete a marosvásárhelyi Kultúrpalotában emlékműsorral emlékezett az 1956-os magyarországi forradalom 40. évfordulójára. Felszólalt Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke, majd Tófalvi Zoltán hangját hallhatta a közönség, aki nem lehetett jelen, mert a napokban mutatták be Tények és tanúk című, 1956-ról szóló dokumentumkötetét, amelynek ő az egyik társszerzője. Tófalvi elmondta, hogy Erdélyben az 1956-os megtorlás során 514 személyt állítottak bíróság elé, 13 halálos ítéletet mondtak ki, ebből tízet végre is hajtottak, köztük volt dr. Orbán Károly marosvásárhelyi ügyvéd is. Az est vendége, Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökségi tagja, országgyűlési képviselő kifejtette, hogy az 1956-os forradalom is bebizonyította, hogy a román és a magyar nép egymásra van utalva. 1956-ban nemcsak Budapesten, az anyaország más városaiban, hanem ugyanúgy Erdélyben a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemen, Szlovákiában a pozsonyi egyetemen és a kárpátaljai Nagyszőlősön is jelentős megmozdulások voltak. - Jelenleg egyre világosabban látható, hogy a régi elit hatalomátmentésének vagyunk tanúi ma a Kárpát-medencében. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./

Okt. 27-én befejeződött a Magyarok Világszövetségének tisztújító közgyűlése. Újraválasztották Csoóri Sándort az MVSZ elnökének, elnökhelyettes Patrubány Miklós /Kolozsvár/ lett, aki eddig az MVSZ Erdélyi Társaságának elnöke volt. Az anyaországi régió elnöke Kurucz Gyula, a kárpát-medencei régió elnöke Dobos László, a nyugati régió elnöke Papp László. Az MVSZ tízpontos határozatot hozott, ebben szerepel - többek között - az, hogy az MVSZ támogatja Szűrös Mátyás képviselőnek a Benes-dekrétum eltörlésére vonatkozó országgyűlési indítványát és a határon túli magyarokra vonatkozó indítványát. Az MVSZ megkereséssel fordul az Országgyűléshez, hogy képviselője felszólalhasson a magyar-román alapszerződés vitájában. Az MVSZ Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét kéri fel a vitában való felszólalásra.- Az MVSZ indítványozza, hogy a határon túli nemzetrészek legitim képviselői az őket érintő kérdésekben megszólalhassanak az Országgyűlésben. Az MVSZ szorgalmazza, hogy a határon túli nemzetrészek nyerjenek legitim képviseleti jogot a magyar törvényhozásban. - A szomszéd népekkel való megbékélés céljából az MVSZ megalakítja az Igazság és Megbékélés Bizottságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./ Megfigyelhető egyféle célzatosság a Sütő András lemondásáról szóló híradásokban, az író ugyanis újból elfogadta a tiszteletbeli elnöki tisztséget. - Ez csak a Romániai Magyar Szóban közölt olvasói levélből derül ki /Portik Piroska: Felhagyni a politikai babonával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ A szerkesztőség jelzi, hogy nem tudta pontosan kisilabizálni a faxon érkezett szöveget. - /

Legfelsőbb Bíróság elutasította a Magyar Területekért Szövetség nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet jogi képviselője dr. Zétényi Zsolt volt MDF-es országgyűlési képviselő, a szövetség célja /alapszabálya szerint/: alkotmányos úton demokratikus szervezetbe tömöríteni mindazon magyar állampolgárokat, határon túliakat és más nemzetiségűeket, akik igazságtalannak tartják a magyarságot sújtó trianoni békediktátumot és békés revíziót követelnek. A bíróság megkereste a Külügyminisztériumot is. A szaktárca szerint az alapszabályban megjelölt cél ellentétes az alkotmánnyal és több nemzetközi szerződéssel. A Legfelsőbb Bíróság szerint nem hozható létre olyan szervezet, amelynek célja a jelenlegi határok megváltoztatása. /Népszabadság, okt. 29./

"Szabó Miklós /SZDSZ/ országgyűlési képviselő eddig nem foglalkozott az RMDSZ-szel, most azt írta, hogy az RMDSZ feladta "az Antall-kormány óta Magyarországról sugalmazott stratégiát, amellyel lényegében lemondott arról, hogy Romániában, a romániai pártok körében tényező legyen, és arra törekedett, hogy a magyar jobboldali pártok társaként Magyarország belpolitikai életében váljon tényezővé." /!/ Ezzel "leszakadt a magyar nacionalista jobboldal járszalagjáról." Szabó Miklós megismétli eddig nem hallott vádját az RMDSZ-ről: "Szakított az Antall-rezsim és örökösei által rájuk erőltetett nosztalgiás és sérelmi magatartással." Szerinte az RMDSZ példát mutat a magyarországi jobboldalnak, hogy van kiút a "keresztény nemzeti" politika útvesztőiből. Az RMDSZ-nek, írja, szakítani kell Antall örökségével. /Szabó Miklós: Az RMDSZ utat mutat. = Népszava, nov. 14./"

"Hajdú János, az MSZP országgyűlési képviselője szerint: "Amikor a magyar társadalom 1994-ben nemzeti történelmünkben korában még soha nem tapasztalt józansággal és éberséggel a hatalomból nem kiszavazta az Antall-Csurka-Boross-Lezsák-Giczy-Csoóri-féle politikai sarlatánokat, illetve részben kalandorokat, hanem a szó szoros értelmében elzavarta őket az államügyeknek a közeléből is, akkor az emberek voltaképp azt juttatták kifejezésre, hogy értik a veszélyt." /Hajdú János: Quo vadis, MSZP? = Népszava, nov. 16./ Hajdú Jánosnak volt egy hírhedt cikke: Utószó egy előszóhoz /Élet és Irodalom, 1983. szept. 16./, ebben feljelentette Csoóri Sándort, mert előszót írt Duray Miklós Kutyaszorító című könyvéhez. Durayt "önjelölt kisebbségi érdekvédőnek" nevezte, továbbá Hajdú szerint Duray neve "teljességgel érdektelen". Tudni kell, hogy Duray ekkor már börtönt szenvedett, éppen kisebbségi érdekvédő kiállásáért /1982. nov. - 1983. febr./ Mindezt tudva írta Hajdú János - ha felkérésre is - 1983-ban ezt a cikket. Hajdú feljelentésének hatására Csoóri Sándort egy éves publikációs tilalommal sújtották. Duray Miklós kálváriája sem ért véget, 1984. máj. 10-én újból letartóztatták. Jelenleg a Népszava főmunkatársa Ungvári Tamás, rendszeresen publikál a lapban Szabó Miklós, Eörsi István és Tamás Gáspár Miklós."

Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke közölte: a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ kezdeményezte, hogy Tőkés László püspök felszólalhasson az Országgyűlésben a magyar-román alapszerződés ratifikációs vitájában. A kérdésről később dönt a házbizottság. /Magyar Hírlap, dec. 2./

" "Szívélyesnek, kifejezetten barátságos hangulatúnak" minősítette találkozóját Emil Constantinescu elnökkel Horn Gyula magyar kormányfő. A mintegy 25 perces megbeszélésen, amelyet dec.3-án tartottak Lisszabonban, az EBESZ-csúcsértekezlet színhelyén, megállapodtak arról, hogy az új román külügyminiszter ellátogat Budapestre. Horn Gyula biztosította a román államfőt arról, hogy a magyar kormány szándéka szerint az országgyűlés jövő héten ratifikálja a magyar-román alapszerződést. Mindketten kifejezték szándékukat, hogy mindent elkövetnek az alapszerződés végrehajtása érdekében. Horn Gyula elmondta: tárgyalópartnerével együtt nagyra értékelték az RMDSZ részvételét a kormányban. A magyar kormányfő arról biztosította Constantinescu elnököt, hogy az RMDSZ vezetői reálpolitikusok, akik tudják, hogy az ország gazdasági, politikai felemelkedése jelenthet előrelépést a magyar kisebbség számára. /A magyar országgyűlés jövő héten ratifikálja az alapszerződést. Emil Constantinescu Horn Gyulával találkozott. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ Emil Constantinescu elnök Lisszabonból hazaérve nyilatkozott a bukaresti rádiónak. Korrekt eljárásnak nevezte a magyarországi parlamenti vita elhalasztását a romániai választások utáni időpontra. Az alapszerződés "csak alapozás, amelyre széles körű együttműködési kapcsolatot kell építeni, elsősorban gazdasági téren", mondta. /Új Magyarország, dec. 5./ A televíziónak adott nyilatkozatában Emil Constantinescu elmondta, Románia a legutóbbi választások révén "tökéletesen demokratikus országgá vált". Constantinescu szerint ezt bizonyítja belső vonatkozásban az RMDSZ részvétele a kormányzásban, ami véget fog vetni mindenfajta vitának arról, hogy Romániában etnikai konfliktus lenne. Az etnikai problémák a kormányzásban való RMDSZ-részvétellel "a legmagasabb szinten megoldást nyertek" ? hangoztatta az államfő, megjegyezve azt is, hogy a parlamentben 15 más kisebbség is jelen van, amire más országokban nincs példa. /Constantinescu szerint az etnikai problémák a legmagasabb szinten megoldást nyertek.= Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./"

"Dec. 1-jén Nagyváradon tartotta kibővített ülését a Magyar Református Világszövetségének vezetősége. Kiadott állásfoglalásuk szerint elismeréssel vették tudomásul dr. Szűrös Mátyás, dr. Győriványi Gábor, Csóti György, Rockenbauer Zoltán, dr. Isépy Tamás és dr. Jeszenszky Géza képviselőknek a határon túli magyarság iránti felelősség ügyében benyújtott önálló országgyűlési indítványáról. Megdöbbenésünket fejezték ki amiatt, hogy "A határon túli magyarok iránti felelősség dolgában" című határozati javaslatnak a napirendre kerülését megakadályozta mind a külügyi bizottság, mind az Országgyűlés plénuma. Az állásfoglalás szerint "nemzeti érdekeink megkövetelik a magyar országgyűlésnek és a magyar kormánynak a júliusi magyar-magyar csúcs szellemében és az ott létrejött Közös Nyilatkozat értelmében történő felelősségvállalását." /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./"

Az Országgyűlés magyar-román alapszerződésről szóló vitában nem szólalhat Tőkés László, így döntött a két kormánypárt, az MSZP és az SZDSZ. /Magyar Hírlap, dec. 7./

"Az Országgyűlés nov. 9-én megkezdte a magyar-román alapszerződés ratifikációjának vitáját. Kovács László külügyminiszter expozéjában az elfogadását javasolta. Az elmúlt hetek történései azt igazolták, hogy az új román elnök és a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői az alapszerződés szellemében a megbékélésre, a kisebbségi jogok biztosítására törekednek. Az ellenzéki pártok véleményét Csóti György ismertette: mind tartalmi, mind formai szempontból súlyos kifogásaik voltak az alapszerződéssel szemben, ugyanakkor az ellenzék üdvözölte a Romániában tapasztalható pozitív változást. A Független Kisgazdapárt név szerinti szavazást kért. - Az ellenzéki pártok úgy döntöttek, hogy nem szavazzák meg az alapszerződés ratifikálását, nyilatkozta Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke. "Az alapszerződés tartalma nem változott, mi ezt továbbra is egy Horn-Iliescu-paktumnak tekintjük, amelynek sok hiányossága van" - mondta Demeter Ervin /MDF/. Horn Gyula miniszterelnök hangsúlyozta: vállalja a felelősséget, bebizonyosodott, hogy az alapszerződés aláírása helyes volt, idézett azokból a dokumentumokból, amelyeket vezető nyugati politikusoktól kapott a dokumentum aláírása után. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./"

"Az Országgyűlés dec. 10-én 249 igen szavazattal, 53 ellenében, 12 tartózkodás mellett ratifikálta az alapszerződést. A név szerinti szavazáson a koalíciós pártok /MSZP, SZDSZ/ képviselői támogatták a dokumentumot /egy kivételével, Szűrös Mátyás (MSZP) tartózkodott/, az MDF, a Fidesz, az FGKP és a KDNP nemmel voksolt /az utóbbiból ketten tartózkodtak/, az MDNP /az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárt/ tartózkodott. A vitában Horn Gyula miniszterelnök és Eörsi Mátyás /SZDSZ/ kiállt az alapszerződés mellett. Eörsi Mátyás szerint az egyezménynek köszönhetően lehetetlenné vált a választásokon a román nacionalisták manipulálása. A kisgazdák politikája Eörsi szerint életveszélyes, hatalomra kerülve fegyveres konfliktusba sodorhatnák az országot. Bírálta Giczy György KDNP-elnököt is, aki veszélyezteti a határon túli magyarok érdekeit, Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon kijelentését, hogy euroatlanti csatlakozásunk nem az alapszerződés aláírásától függ, felelőtlennek nevezte. Surján László /KDNP/ szerint szabaddemokrata képviselőtársa /Eörsi/ a belpolitikai csatározások szintjére alacsonyította le a külpolitikai párbeszédet. Tabajdi Csaba politikai államtitkár vállalható kompromisszumnak nevezte a szerződést. Rámutatott arra, hogy a kisebbségi ügyek rendezésének az alapszerződés szükséges, de nem elégséges feltétele. A közös kormányzás végre esélyt adhat arra, hogy a magyarság végre beleszólhat sorsa alakításába. Lezsák Sándor /MDF/ leszögezte, hogy a dokumentum tartalmilag veszélyesen hiányos. Hiányzik belőle a magyar közösség javainak visszaszolgáltatása, s elfogadhatatlan a kollektív jogokat értelmező lábjegyzet. Az MDF elutasító döntése azonban a múltat utasítja el, nem a jövőt. Az MDF a maga eszközeivel segíti a megbékélést a Kárpát-medencében. Jeszenszky Géza /MDNP/ kifejtette, hogy pártja "ha nem is támogatja, de nem ellenzi az alapszerződést". Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ kijelentette: az ellenzék kész volt, hogy részt vegyen az alapszerződés előkészítésében, azonban a kormánykoalíció az ellenzék egyetlen javaslatát sem fogadta el, s negligálta az RMDSZ véleményét is. Az egyházi kárpótlás alapkérdés, ettől függ, lesz-e magyar nyelvű oktatás Romániában. - Az ellenzéki pártok javasolták a ratifikálás elhalasztását addig, amíg a magyar-magyar csúcs záródokumentumának jogforrássá emelését célzó határozati javaslatot nem fogadja el a parlament. Eörsi Mátyás ezt elvetette, a ratifikálás elhalasztását a kormánytöbbség elutasította. - Az egyes frakciók képviselői megindokolták azt, hogyan szavaznak. Az MDF azért szavaz nemmel, indokolta Csóti György, mert a szerződést a romániai magyarok feje felett és akaratuk ellenére kötötték meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Kinek jó ez az egész magyarországi parlamenti ratifikációs vita az alapszerződésről, tette fel Nagy Iván Zsolt /a Magyar Nemzet munkatársa/ a kérdést, majd válaszolt rá, szerinte sem a kormánynak, sem az RMDSZ-nek, sem az ellenzéknek... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ A Népszabadságban Aczél Endre dühödten kirohant a magyar ellenzéki képviselők ellen, amiért nem szavazták meg a ratifikálást és bátran kiállt a kormányzat mellett. /Aczél Endre: Konok magyar ellenzék. = Népszabadság, dec. 11./"

A határon túli magyar szervezetek részvételével dec. 13-án háromnapos magyar-magyar ifjúsági csúcs kezdődött Budapesten. A Baloldali Ifjúsági Társulás /BIT/ által szervezett rendezvényre Romániából, Jugoszláviából, Csehországból, Szlovákiából és Ukrajnából érkezett vendégeket Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta. Gál Zoltán megjegyezte: Magyarország az euroatlanti csatlakozástól várja a kisebbségi problémák megoldását. Simon Gábor, a BIT elnöke elmondta: a határon túli fiatalok az együttműködés érdekében koordinációs iroda felállítását szorgalmazzák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Teodor Melescanu volt külügyminiszter, a szenátus külügyi bizottságának elnöke dec. 16-án napirend előtti felszólalásában méltatta azt, hogy Magyarországon az Országgyűlés ratifikálta a magyar-román alapszerződést. Melescanu arról biztosította a parlamentet, hogy pártja /a volt kormánypárt, a most ellenzéki Társadalmi Demokrácia Pártja/ mindent megtesz a szerződés jóhiszemű alkalmazásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

"Több mint fél év telt el a romániai magyar sajtóban talán egyedülálló, az Erdélyi Napló főszerkesztője-kiadója, Szőcs Géza ellen irányult puccskísérlet óta. Mint ismeretes, a lap kilenc munkatársa ultimátumot intézett a lapvezetéshez: követelve, Szőcs Géza mondjon le tulajdonosi jogköréről. Ezután hetekig visszhangzott az erdélyi média a "kilencek" protestálásáról. Cikkek jelentek meg a lap szubjektivitásáról. A felszíni hullámzás által eltakart mozgatórugókat a közönség nem ismerhette meg. Németh Tünde megkereste az Erdélyi Napló májusban kilépett munkatársait, most hogyan látják a történteket. Simon Judit, aki most a Brassói Lapokban publikál és Kinde Annamária, aki jelenleg a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium programszervezője, nem kívántak nyilatkozni, T. Szabó Edit nem hajlandó közétenni álláspontját. Varga Eleonóra szerint Sorbán Attila akkori főszerkesztő-helyettes miatt mentek el. Az kellett volna, hogy akkor Szőcs Géza eljöjjön és elbeszélgessenek, de erre nem került sor. Ferencz Zsuzsanna szerint a kilépésük utáni időben a romániai magyar sajtó megszűnt. "Atomizálódott minden." Papp Sándor Zsigmond szerint gazdasági okok miatt történtek meg a kilépések, minden politikai színezet nélkül. Szőke Mária úgy látja, hogy tranzakció áldozatai lettek. Azok, akik a konfliktus kirobbanásakor vállon veregették őket, nem törődtek a kilépettekkel, sem a lappal. Számukra csak az volt fontos, hogy nagyot üssenek Szőcs Gézán. A kilencek lázadása intrikákra épülő konfliktussorozat volt, melyet a megbízott lapvezetőség aljas módon csiholt ki a szerkesztőségben. Ő is sajnálja, hogy nem volt köztük Szőcs Géza. Azt kevesen tudják, hogy Boros Zoltán a magyar tévéadástól már május elején, a Varadinum alatt javasolta, hogy pakoljanak ki bátran Szőcs Géza ellen. A konfliktus idején pedig ott volt a bukaresti tévé adásának magyar stábja, hogy idejében rögzítsen. Ezután viszont senki sem foglalkozott azzal, hogy mi lett a kilépett újságírókkal. "Ekkor már nem voltunk fontosak nekik." A MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ nem igazi érdekvédelmi szervezet, hanem belterjes társaság, tőlük akár éhen is halhattak volna. Szőcs Géza is megszólalt. Szerinte az Erdélyi Napló megsemmisítésére szervezett kísérlet a sajtószabadság elleni legszégyenletesebb merényletként fog fennmaradni. "Amire az Iliescu-rezsim nem mert vetemedni -szétverni az erdélyi magyar sajtó legjelentősebb szerveződését -, arra a budapesti és marosvásárhelyi elvtársak egy csoportja feljogosítva érezte magát." - Az Analog /az Erdélyi Napló, a Kelet-Nyugat, a Családi Tükör, a Cápa, a Média, a Szemfüles kiadója/ 1993 tavaszára fizetésképtelenné vált. Ekkor adta át a részvénytöbbséget Szőcs Gézának Stanik István. Valójában csődtömeget vett át. Az újságírók nem értették meg, hogy a túlélésért kell küzdeni. Szőcs Géza a legfontosabbnak az Erdélyi Napló megtartását tartotta, akár a többi lap kárára. Teljes magánvagyonát a lapra fordította. Amikor támogatást kért a hetilap számára, elutasították. Kidolgozott egy konstrukciót a kárpótlási jegyekkel kapcsolatban, ezt elfogadták: javasolta, hogy az Erdélyi Naplóban és máshol is hirdessék a lehetőségeket a kárpótlási jegyek felhasználására vonatkozóan. - A "kultúra és a sajtó finanszírozása az eszköz, amivel egy közösség a legjobban befolyásolható kívülről. A román állam nem volt hajlandó tudomásul venni az erdélyi magyar közösség kulturális igényeit, ily módon "az egész kulturális felépítmény a budapesti köldökzsinórról kezdett táplálkozni." Ezzel azok, akik a pénzcsapoknál állnak, erdélyi klientúrájukkal együtt totális monopóliumhoz jutnak. Egy centralizált struktúra jött létre, amely nem tűri a kritikát, az ellenvéleményt, a másságot. - Amikor a Hungária Közalapítvány kuratóriumába javasolták Szőcs Gézát, akkor figyelmezették, hogy tönkreteszik. "Tabajdi Csaba felhívta telefonon Markó Bélát és utasította, hogy tiltakozzon a magyar országgyűlésnél." Markó Béla ezt megtette, tiltakozott Szőcs Géza jelölése ellen. Tabajdi és Markó kérte Szokai Imrét, az ÁPV Rt. igazgatótanácsának elnökét, hogy szüntesse be az Erdélyi Napló finanszírozását /vagyis hirdetéssel való ellátását/. Ezután a hetilapnál hatalomátvételt készítettek elő. A cél az volt, hogy szétverjék a szerkesztőséget. - Változás várható a közeljövőben: a tulajdonjogot a Dialog Nyomdára átruházza, ebben az Erdélyi Híradónak van részesedése, a Dialog pedig az Erdélyi Híradót bízza meg a lapkiadással. Gazda Árpád lesz a főszerkesztő. - Szőcs Géza elmondta még, hogy a laptól eltávozott szerkesztők is közölhetnek az Erdélyi Naplóban. /Németh Tünde: Ultimátum és puccs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./"

Az Országgyűlés külügyi bizottsága dec. 18-i ülésén elvetette azt a közös ellenzéki indítványt, mely szerint vizsgálóbizottságot állítanának fel a júl. 4-5-i magyar-magyar csúcstalálkozó kedvezőtlen nemzetközi visszhangja okainak feltárására. A vizsgálóbizottság ettől függetlenül megalakul, mert az indítvány megkapta az ehhez szükséges képviselői támogató szavazatokat. /Új Magyarország, dec. 19./

"Adrian Severin külügyminiszter dec. 27-én Budapestre látogatott. Tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, akivel kicserélték az alapszerződés ratifikációs okmányait, majd fogadta Horn Gyula miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Severin megbeszélést folytatott a magyar ellenzéki pártok vezetőivel. Severin külön kiemelte, hogy első útja Budapestre vezetett. Kovács László a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy román kollégájával megállapodtak: újra megnyitják a kolozsvári és a debreceni főkonzulátust, emellett tiszteletbeli konzuli hivatalt létesítenek majd Győrben és Constancában: megállapodtak abban is, hogy a két külügyminiszter vezetésével kormányközi vegyes bizottságot hoznak létre az alapszerződésben foglaltak megvalósításának elősegítésére, januárban megszületnek az albizottságok, az egyik a kisebbségek ügyével foglalkozik. Kovács László szerint már a jövő év elején aláírható lehet a szabadkereskedelemről, a diplomák kölcsönös elismeréséről, a környezetvédelmi együttműködésről, a kombinált fuvarozásról és a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről szóló megállapodás. A két külügyminisztérium szakmai együttműködését is írásos egyezmény fogja szabályozni. Szorgalmazzák, hogy rendszeressé váljanak a legmagasabb szintű találkozók. Megállapodtak új határátkelő helyek megnyitásáról és a jelenlegiek korszerűsítéséről. A tárgyaláson Kovács László felvette a kétnyelvű feliratok, az egyházak és kisebbségi közösségek kárpótlásának kérdését, illetve az oktatási törvény felülvizsgálatát. Horn Gyula a megbeszélés után kifejtette: egyetért azzal, hogy az együttműködésnek folyamatosan, lépésről lépésére kell megvalósulnia. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a román külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette: az új román vezetés immár gyakorlati lépésekkel bizonyította, hogy komolyan gondolta választási ígéreteit. Ettől új korszak kezdődhet a két ország kapcsolatában. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 28., Magyar Hírlap, dec. 28./ Az Adevarul szerint Severin külügyminiszternek nem volt hivatalos felhatalmazása a konzulátusok megnyitására vonatkozó "fedezet nélküli engedményeket" tenni a magyaroknak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./"

"Gál Zoltán, az Országgyűlés elnök jan. 9-én fogadta Livia Plaks asszonyt, a Project on Ethnic Relations Alapítvány /PER/ igazgatóját, aki a PER idei terveit egyezteti az alapítvány budapesti irodájának munkatársaival. Az 1991-ben létrejött PER olyan nem kormányzati szervezet, amely fennállása óta a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek problémáival is foglalkozik. /Magyar Nemzet, jan. 10./"

"Az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztálya vállalkozói fórumot szervezett jan. 11-én Kolozsváron, melyen több mint 70 romániai vállalkozó vett részt. Meghívott előadók voltak: dr. Burgert Róbert, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke, és dr. Csapody Miklós magyar országgyűlési képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 13., 943. sz./"

"A kolozsvári Fey László a HVG-ben kiáll a magyar kormány mellett: "ostoba volt a magyarországi ellenzék alapszerződés-ellenes retorikája." Fey ugyancsak elítéli, hogy - idézőjelbe teszi - "radikálisaink" szintén szidták az alapszerződést. Felnőtt egy román politikusi gárda, kitűnő szociológusaik, politológusaik jelentős hatást gyakorolnak a közvéleményre. Fey szerint "ami a parlamentet illeti, már a letűnt gárda hangneme sem volt rosszabb, mint a magyar Országgyűlésé." /Fey László: Kolozsvári levél. = Heti Világgazdaság, jan. 18./"