Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Országgyűlés [Magyarország Parlamentje] [és különböző testületei]
2520 tétel
2013. március 27.
Megnyugszanak-e valaha Nyírő hamvai a hazai földben?
Múlt év május 27-én, pünkösd vasárnapján került volna sor Székelyudvarhelyen Nyírő József újratemetési szertartására. A helyi és a megyei hatóságok által támasztott akadályok, illetve a barátságtalan politikai miliő következtében a végtisztességadás helyett országos és nemzetközi botrány kerekedett az ügyből, amelyben állást foglalt mind a magyar, mind az akkori román kormány. Temetés helyett csak egy ünnepélyes megemlékezést lehetett tartani a plébániatemplom mögötti Pap-kertben.
A magyarországi és a hazai magyar közvélemény, a politikum is megosztott az író megítélését illetően, így nem csoda, ha a honi román többség azonnal fasisztát látott az általa gyakran költőnek nevezett regényíróban és szerkesztőben, aki idén hatvan éve, 1953. október 16-án hunyt el Madridban. Lukács Csaba publicistával, a Magyar Nemzet főmunkatársával, a tavalyi Nyírő-temetés kommunikációs igazgatójával Székelyzsombor máig temetetlen szülöttjéről, a temetési próbálkozásról és a Nyírő hamvaival kapcsolatos további elképzelésekről beszélgettünk. A közismert publicista feladata „mindössze” a temetés zökkenőmentes lebonyolítása lett volna, megbízatása 2012. május 27-én véget is ért. Ebben a beszélgetésben csak a konkrét előkészületekről és a személyes élményekről vall. Egyelőre nem ismert az „igazi” temetés módja és dátuma, annak körülményeiről a későbbiekben intézkedik majd a Magyar Országgyűlés hivatala, ha elérkezettnek látja rá az időt.
– Mivel a temetés aktusa még nem történt meg, arra vagyok kíváncsi, hogy ön rendelkezik-e információkkal a tényleges „örök nyugalomra” helyezéssel kapcsolatosan?
– Folyamatosan keressük a megoldást. Úgy szeretnénk eljárni, hogy az összhangban legyen az író szellemi végrendeletével. Több kísérlet volt a zárt körű temetés megrendezésére is, ám a román hatóságok ellenállása miatt az még nem valósulhatott meg.
– Milyen a hangulat most Nyírő körül Magyarországon? Elcsitultak-e a „kanonizáláshoz” kapcsolható felhangok? A balliberális sajtó teljesen másképp közeledett hozzá, másként értékelte, mint a jobboldali.
– Mivel nem vagyok túl sokat Magyarországon, illetve nem mozgok irodalmi körökben, nem tudom megítélni, hogy mi van most pontosan Nyírő körül. Az biztos, hogy tavaly annyi Nyírő-könyvet adtak el a boltokban Magyarországon, amennyit még soha – ami azt jelenti, hogy az olvasók érdeklődését sikerült felkelteni, és ezt jó eredménynek tartom. A kanonizálás kérdésében fontosnak tartom, hogy életműve bekerült az irodalomoktatásba, de azt is tudom, hogy ennek sokan nem örülnek – jellemzően azok, akik a temetést is ellenezték. Hangsúlyoznám, hogy a temetés szervezése legalább másfél évig tartott, ezalatt kétszer volt kormányváltás Romániában. Amikor elkezdtünk szervezni és eldöntöttük az időpontot, akkor az önkormányzati választások őszre voltak kiírva – nem tudhattuk előre, hogy ezt a román Alkotmánybíróság meg fogja változtatni. A román hatóságokkal jó és konstruktív volt az együttműködés egészen a tervezett temetést megelőző hónapig – az előzetes, mindkét fél által láttamozott forgatókönyv szerint a román és a magyar kulturális miniszter is beszédet mondott volna a temetésen. Az utolsó hónapban aztán jött az új kormány, és minden megváltozott.
– Milyen a család, a rokonok, a leszármazottak viszonyulása? Egy időben szó esett arról is, hogy a temetést szűk családi körben kívánják megejteni. Történtek lépések erre vonatkozóan?
– A Nyírő családnak több ága van – ismerünk olyan rokont, aki aktívan részt vett az újratemetés körüli szervezőmunkában, de akad olyan is, aki másfél éves levélváltás után hirtelen, általunk ismeretlen okból megváltoztatta véleményét, és nem értett egyet az újratemetéssel. Azt tudni kell, hogy Nyírő hamvai fölött nem a család, hanem a Magyar Országgyűlés rendelkezik, mert annak idején a Magyar Nagykövetség temettette el az írót Spanyolországban.
– Változott-e a pillanatnyilag regnáló kormány álláspontja Nyírő-ügyben?
– Az őszi választások után alakított szocialista-balliberális román kormány hozzáállása az elmúlt időszakban nem változott ebben a témában. A beiktatás óta eltelt szűk három hónap alatt nem szólaltak meg Nyírő kapcsán, ám annyi biztos, hogy a székelyföldi autonómiatüntetés, a székely zászló használata, legutóbb pedig a kézdivásárhelyi középiskolás diáklány által a román nemzeti színű szalag provokatív viselésével kirobbantott botrányok azt jelzik, hogy kezdetét vette a visszarendeződés, és – sajnálatos módon – az elektronikus médiumok és az írott sajtó kiadványai sem mindig tárgyilagosak. Bizonyos politikai köröknek ma nem érdekük a „békés rendezés”, hiszen minden kisebbségi cirkusz jó arra, hogy elterelje a figyelmet a valós problémákról. Biztos vagyok abban, hogy a Nyírő József földi maradványai körüli hercehurca véget ér, az író fizikailag is hazatérhet végre, és hatvan év múltán megnyugodhat szülőföldjén.
„Nyírő Józsefet ma sem felfedezni kell, hanem birtokba venni. Mondom ezt akkor, amikor még értik a menasági, a recsenyédi, kénosi magyar nyelvet, s jobban értik ott, a Szigetközben, Menaságon, Csekefalván, mint a mostani elriasztó, se beszédre, se írásra nem alkalmas budapesti nyelvet. Szóvirágai, ősi szavai, megcsinált szóképei nem öncélúak, nem ragyogni akar Nyírő általuk, hanem megvilágítani egy másik, egy eleven népi világot, amely a miénk, gyámolításra szorulva a rettentő hazai – mert a román Erdély is haza – idegenségben. A román–magyar író és költő, Gelu Păteanu a múlt század hatvanas éveiben úgy fordította le Mikes Kelemen törökországi leveleit a 18. századból, hogy ahhoz alkotott egy nem létező, ám tökéletesen érthető román nyelvet. A mai állapotába juttatott budapesti magyar nyelv távolabb áll a tiszta magyar nyelvtől, mint a húszas-harmincas években használt nyírői. Nyírő József nem metanyelvet, nem különlegességet alkalmaz, hanem a meglévőt élteti. Ki meri azt bizonyítani, hogy akkor, Trianon után s Erdélyben ezt kedvére s kedvéért teszi?! Az önkínzó ember a hit kedvéért tisztulni akar fájdalmában, Nyírő azonban a kín megmutatásával menteni akar a hitben” – írja nagy íróelődjéről Czegő Zoltán.
Simó Márton
Székelyhon.ro,
Múlt év május 27-én, pünkösd vasárnapján került volna sor Székelyudvarhelyen Nyírő József újratemetési szertartására. A helyi és a megyei hatóságok által támasztott akadályok, illetve a barátságtalan politikai miliő következtében a végtisztességadás helyett országos és nemzetközi botrány kerekedett az ügyből, amelyben állást foglalt mind a magyar, mind az akkori román kormány. Temetés helyett csak egy ünnepélyes megemlékezést lehetett tartani a plébániatemplom mögötti Pap-kertben.
A magyarországi és a hazai magyar közvélemény, a politikum is megosztott az író megítélését illetően, így nem csoda, ha a honi román többség azonnal fasisztát látott az általa gyakran költőnek nevezett regényíróban és szerkesztőben, aki idén hatvan éve, 1953. október 16-án hunyt el Madridban. Lukács Csaba publicistával, a Magyar Nemzet főmunkatársával, a tavalyi Nyírő-temetés kommunikációs igazgatójával Székelyzsombor máig temetetlen szülöttjéről, a temetési próbálkozásról és a Nyírő hamvaival kapcsolatos további elképzelésekről beszélgettünk. A közismert publicista feladata „mindössze” a temetés zökkenőmentes lebonyolítása lett volna, megbízatása 2012. május 27-én véget is ért. Ebben a beszélgetésben csak a konkrét előkészületekről és a személyes élményekről vall. Egyelőre nem ismert az „igazi” temetés módja és dátuma, annak körülményeiről a későbbiekben intézkedik majd a Magyar Országgyűlés hivatala, ha elérkezettnek látja rá az időt.
– Mivel a temetés aktusa még nem történt meg, arra vagyok kíváncsi, hogy ön rendelkezik-e információkkal a tényleges „örök nyugalomra” helyezéssel kapcsolatosan?
– Folyamatosan keressük a megoldást. Úgy szeretnénk eljárni, hogy az összhangban legyen az író szellemi végrendeletével. Több kísérlet volt a zárt körű temetés megrendezésére is, ám a román hatóságok ellenállása miatt az még nem valósulhatott meg.
– Milyen a hangulat most Nyírő körül Magyarországon? Elcsitultak-e a „kanonizáláshoz” kapcsolható felhangok? A balliberális sajtó teljesen másképp közeledett hozzá, másként értékelte, mint a jobboldali.
– Mivel nem vagyok túl sokat Magyarországon, illetve nem mozgok irodalmi körökben, nem tudom megítélni, hogy mi van most pontosan Nyírő körül. Az biztos, hogy tavaly annyi Nyírő-könyvet adtak el a boltokban Magyarországon, amennyit még soha – ami azt jelenti, hogy az olvasók érdeklődését sikerült felkelteni, és ezt jó eredménynek tartom. A kanonizálás kérdésében fontosnak tartom, hogy életműve bekerült az irodalomoktatásba, de azt is tudom, hogy ennek sokan nem örülnek – jellemzően azok, akik a temetést is ellenezték. Hangsúlyoznám, hogy a temetés szervezése legalább másfél évig tartott, ezalatt kétszer volt kormányváltás Romániában. Amikor elkezdtünk szervezni és eldöntöttük az időpontot, akkor az önkormányzati választások őszre voltak kiírva – nem tudhattuk előre, hogy ezt a román Alkotmánybíróság meg fogja változtatni. A román hatóságokkal jó és konstruktív volt az együttműködés egészen a tervezett temetést megelőző hónapig – az előzetes, mindkét fél által láttamozott forgatókönyv szerint a román és a magyar kulturális miniszter is beszédet mondott volna a temetésen. Az utolsó hónapban aztán jött az új kormány, és minden megváltozott.
– Milyen a család, a rokonok, a leszármazottak viszonyulása? Egy időben szó esett arról is, hogy a temetést szűk családi körben kívánják megejteni. Történtek lépések erre vonatkozóan?
– A Nyírő családnak több ága van – ismerünk olyan rokont, aki aktívan részt vett az újratemetés körüli szervezőmunkában, de akad olyan is, aki másfél éves levélváltás után hirtelen, általunk ismeretlen okból megváltoztatta véleményét, és nem értett egyet az újratemetéssel. Azt tudni kell, hogy Nyírő hamvai fölött nem a család, hanem a Magyar Országgyűlés rendelkezik, mert annak idején a Magyar Nagykövetség temettette el az írót Spanyolországban.
– Változott-e a pillanatnyilag regnáló kormány álláspontja Nyírő-ügyben?
– Az őszi választások után alakított szocialista-balliberális román kormány hozzáállása az elmúlt időszakban nem változott ebben a témában. A beiktatás óta eltelt szűk három hónap alatt nem szólaltak meg Nyírő kapcsán, ám annyi biztos, hogy a székelyföldi autonómiatüntetés, a székely zászló használata, legutóbb pedig a kézdivásárhelyi középiskolás diáklány által a román nemzeti színű szalag provokatív viselésével kirobbantott botrányok azt jelzik, hogy kezdetét vette a visszarendeződés, és – sajnálatos módon – az elektronikus médiumok és az írott sajtó kiadványai sem mindig tárgyilagosak. Bizonyos politikai köröknek ma nem érdekük a „békés rendezés”, hiszen minden kisebbségi cirkusz jó arra, hogy elterelje a figyelmet a valós problémákról. Biztos vagyok abban, hogy a Nyírő József földi maradványai körüli hercehurca véget ér, az író fizikailag is hazatérhet végre, és hatvan év múltán megnyugodhat szülőföldjén.
„Nyírő Józsefet ma sem felfedezni kell, hanem birtokba venni. Mondom ezt akkor, amikor még értik a menasági, a recsenyédi, kénosi magyar nyelvet, s jobban értik ott, a Szigetközben, Menaságon, Csekefalván, mint a mostani elriasztó, se beszédre, se írásra nem alkalmas budapesti nyelvet. Szóvirágai, ősi szavai, megcsinált szóképei nem öncélúak, nem ragyogni akar Nyírő általuk, hanem megvilágítani egy másik, egy eleven népi világot, amely a miénk, gyámolításra szorulva a rettentő hazai – mert a román Erdély is haza – idegenségben. A román–magyar író és költő, Gelu Păteanu a múlt század hatvanas éveiben úgy fordította le Mikes Kelemen törökországi leveleit a 18. századból, hogy ahhoz alkotott egy nem létező, ám tökéletesen érthető román nyelvet. A mai állapotába juttatott budapesti magyar nyelv távolabb áll a tiszta magyar nyelvtől, mint a húszas-harmincas években használt nyírői. Nyírő József nem metanyelvet, nem különlegességet alkalmaz, hanem a meglévőt élteti. Ki meri azt bizonyítani, hogy akkor, Trianon után s Erdélyben ezt kedvére s kedvéért teszi?! Az önkínzó ember a hit kedvéért tisztulni akar fájdalmában, Nyírő azonban a kín megmutatásával menteni akar a hitben” – írja nagy íróelődjéről Czegő Zoltán.
Simó Márton
Székelyhon.ro,
2013. április 6.
Két és fél ezer állampolgársági kérelmet utasítottak el
Két év alatt mintegy 2500 állampolgársági kérelmet utasítottak el, a legtöbb közülük Romániából és Ukrajnából érkezett - derül ki Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek egy írásbeli kérdésre adott válaszából.
Korábban Steiner Pál szocialista képviselő azt kérdezte, hány ember állampolgársági kérelmét utasították el a kedvezményes honosítási eljárásban.
A közigazgatási miniszter az Országgyűlés honlapján megjelent válaszához mellékelte az egyszerűsített honosítási eljárásban 2011-2012-ben elutasítottak állampolgárság szerinti bontását.
Ebből kiderül, hogy 2533 kérelmet utasítottak el, a legtöbbet, 972-t a román állampolgárságú kérelmezők közül, a második helyen pedig ukrán állampolgárok állnak (921). Szerb állampolgárok közül 441-et, oroszok közül 36-ot, horvátok közül 24-et utasítottak el, és 20 amerikai kérelmező sem kapta meg a magyar állampolgárságot.
A tárca vezetője jelezte: a kedvezményes honosítási kérelmekről a köztársasági elnök kizárólagos jogkörben, indokolás nélkül dönt. A kérelmek elutasításának indokáról így nem tud adni tájékoztatást. Az elutasított kérelmekről a benyújtás helye szerinti bontásban pedig nem készül statisztika, így az erre irányuló kérés sem teljesíthető - tette hozzá.
A magyar állampolgárságot 2011. január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés 2010. május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok az esetükben. A törvény a határon túli magyaroknak nem szabja meg az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
Az allampolgarsag.gov.hu oldalon csütörtökön tették közzé, hogy több mint 422 ezer állampolgársági kérelem érkezett 2011 januárja óta, ebből több mint 203 ezret Magyarországon nyújtottak be. Állampolgársági esküt több mint 340 ezren tettek. A honlapról - ahol országonkénti bontásban megtalálható a beadott kérelmek száma és a kérelmezők állampolgársága is - az derül ki, hogy Romániából 149 449, Szerbiából 46 400, Ukrajnából 10 437, Szlovákiából 161, Nagy-Britanniából 1779 kérelmet adtak be. Izraelből 1060, Németországból 1472 kérelmet regisztráltak. Az állampolgárság szerinti bontásból az látszik, hogy 283 866 román, 1284 orosz, 76 652 szerb, 50 658 ukrán és 1515 szlovák állampolgár nyújtott be kérelmet. Kanadai állampolgároktól 787, amerikaiaktól 1013 honosítási kérelem érkezett, de adtak be kérelmet Suriname, a Seychelle-szigetek és Omán állampolgárai közül is.
A nemzetpolitikai államtitkárság arról tájékoztatta az MTI-t: a két adatsor közötti különbség abból fakad, hogy egy állampolgár állandó lakhelye bárhol lehet, és bárhol beadhatta magyar állampolgárság iránti igényét. (Például: egy eredetileg román állampolgár nemcsak Erdélyben/Romániában élhet, hanem Magyarországon, Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon is.) A fenti adatsorokból tehát nem lehet egyenes következtetést levonni arra vonatkozólag, hogy hány magyar állampolgár él egy adott országban - közölték.
MTI
Nyugati Jelen (Arad).
Két év alatt mintegy 2500 állampolgársági kérelmet utasítottak el, a legtöbb közülük Romániából és Ukrajnából érkezett - derül ki Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek egy írásbeli kérdésre adott válaszából.
Korábban Steiner Pál szocialista képviselő azt kérdezte, hány ember állampolgársági kérelmét utasították el a kedvezményes honosítási eljárásban.
A közigazgatási miniszter az Országgyűlés honlapján megjelent válaszához mellékelte az egyszerűsített honosítási eljárásban 2011-2012-ben elutasítottak állampolgárság szerinti bontását.
Ebből kiderül, hogy 2533 kérelmet utasítottak el, a legtöbbet, 972-t a román állampolgárságú kérelmezők közül, a második helyen pedig ukrán állampolgárok állnak (921). Szerb állampolgárok közül 441-et, oroszok közül 36-ot, horvátok közül 24-et utasítottak el, és 20 amerikai kérelmező sem kapta meg a magyar állampolgárságot.
A tárca vezetője jelezte: a kedvezményes honosítási kérelmekről a köztársasági elnök kizárólagos jogkörben, indokolás nélkül dönt. A kérelmek elutasításának indokáról így nem tud adni tájékoztatást. Az elutasított kérelmekről a benyújtás helye szerinti bontásban pedig nem készül statisztika, így az erre irányuló kérés sem teljesíthető - tette hozzá.
A magyar állampolgárságot 2011. január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés 2010. május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok az esetükben. A törvény a határon túli magyaroknak nem szabja meg az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
Az allampolgarsag.gov.hu oldalon csütörtökön tették közzé, hogy több mint 422 ezer állampolgársági kérelem érkezett 2011 januárja óta, ebből több mint 203 ezret Magyarországon nyújtottak be. Állampolgársági esküt több mint 340 ezren tettek. A honlapról - ahol országonkénti bontásban megtalálható a beadott kérelmek száma és a kérelmezők állampolgársága is - az derül ki, hogy Romániából 149 449, Szerbiából 46 400, Ukrajnából 10 437, Szlovákiából 161, Nagy-Britanniából 1779 kérelmet adtak be. Izraelből 1060, Németországból 1472 kérelmet regisztráltak. Az állampolgárság szerinti bontásból az látszik, hogy 283 866 román, 1284 orosz, 76 652 szerb, 50 658 ukrán és 1515 szlovák állampolgár nyújtott be kérelmet. Kanadai állampolgároktól 787, amerikaiaktól 1013 honosítási kérelem érkezett, de adtak be kérelmet Suriname, a Seychelle-szigetek és Omán állampolgárai közül is.
A nemzetpolitikai államtitkárság arról tájékoztatta az MTI-t: a két adatsor közötti különbség abból fakad, hogy egy állampolgár állandó lakhelye bárhol lehet, és bárhol beadhatta magyar állampolgárság iránti igényét. (Például: egy eredetileg román állampolgár nemcsak Erdélyben/Romániában élhet, hanem Magyarországon, Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon is.) A fenti adatsorokból tehát nem lehet egyenes következtetést levonni arra vonatkozólag, hogy hány magyar állampolgár él egy adott országban - közölték.
MTI
Nyugati Jelen (Arad).
2013. április 6.
Országgyűlési adomány a kollégiumnak
Nagyenyed
A magyar Országgyűlés számítástechnikai berendezéseket és 500 ezer forint értékű irodaszert adományozott a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak, a szórványban élő magyar gyerekek oktatása terén végzett példaértékű munkájának támogatására. Kövér László házelnök nevében az eszközöket Sárdi Péter külügyi igazgató, Pappné Farkas Klára, a Külügyi Igazgatóság Nemzeti Integrációs Irodájának főosztályvezető-helyettese és Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke adta át Nagyenyeden. Az adománnyal a parlament a 390 éves, erdélyi alma mater diákjainak kíván segíteni. Szőcs Ildikó, a kollégium igazgatója köszönő szavaiban megerősítette, hogy az iskola ma is azt a szellemiséget képviseli, amit az elmúlt évszázadokban. A parlamenti küldöttséget fogadta Mihai Horaţiu Josan, Nagyenyed polgármestere is.
Meglepetésként hatott: alig telt el másfél hónap a felejthetetlen budapesti emlékülés óta, és a meghívó, illetve vendéglátó fél, a magyar Országgyűlés küldöttsége ellátogatott Nagyenyedre április 4-én. Úgy tűnk, hogy az ünnepnappal nem szakadt meg a hangulat, hanem folytatódik a kapcsolatfelvétel és az együttműködés. Így kap tartalmat az a kijelentés, amely a tanári szobában lezajlott találkozón többször is elhangzott: „a nemzet képviseletéhez két alapvető dolog feltétlenül szükséges: érzelem és értelem.” Valósággá válhat, működőképessé és sikeressé tehető az összetartozás érzése és az együttgondolkodás gyakorlata. Ennek első lépése volt ez a látogatás.
A két nap alatt az Országgyűlés képviseletében itt volt dr. Sárdi Péter, a Külügyi Igazgatóság államtitkára, Pappné Farkas Klára főosztályvezető-helyettes és Szilágyi Zoltán, a parlament sajtófőnöke. Ezenkívül, az igazgató külön meghívására eljött a csíkszeredai főkonzul, dr. Zsigmond Barna Pál, valamint a látogatás második napján Fodor Tamás a kolozsvári főkonzulátus képviseletében. Az első napon maga a főkonzul is jelen volt, a programban pedig részt vett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, míg a második napon Kántor Csaba püspökhelyettes jött el. A város és a rehabilitáció miatt felkavart iskola megtekintése után a küldöttséget fogadta Mihai Horaţiu Josan nagyenyedi polgármester, aki maga is részese volt a februári ünnepnapnak. A beszélgetésben felelevenítették a szép emlékeket, és bemutatták a legújabb városi projekteket.
A tanári szobában Szőcs Ildikó, a Bethlen-kollégium igazgatója üdvözölte a vendégeket, az intézmény aktív és nyugalmazott tanárai, valamint a diákok egy csoportjának társaságában. Fórika Éva Kakukkszó nevű, általános iskolai tanulókból verbuválódott kórusa a Kaláka együttes dalaival köszöntötte a vendégeket. Felolvasták dr. Kövér László országgyűlési elnök meleg hangú üdvözlő levelét, amit az iskolának küldött. Ebből idézünk: „Az ünnepi alkalom hozzájárult az örök újrakezdés erdélyi jelképévé vált Bethlen Gábor Kollégium történetének, az intézményben folyó oktatói-nevelői munkának a jobb megismeréséhez, bepillantást engedett egyúttal a kollégium mindennapjaiba, sikereibe, gondjaiba.”
A beszédekből kiviláglottak a szórványmentés és a nemzetiségi tudat erősítésének lehetőségei. Az anyaországi vendégek szinte mindegyike erdélyi gyökerekkel rendelkezik, tehát jobban átérzik a szórványsorsot. Dr. Sárdi Péter kiemelte: öröm számukra, hogy tudnak segíteni, főleg a diákokon, hogy képzettebbek, felkészültebbek legyenek, amikor kilépnek az életbe, és mindezt úgy tegyék, hogy itt, a szórványsorsban is magyarok maradjanak. Pappné Farkas Klára megemlítette: nagyon jó együttműködésre volt szükség, és öröm volt látni a konferencia után, hogy milyen életképes közösség veszi körül a Bethlen-kollégiumot.
A csíkszeredai főkonzul megjegyezte, hogy ott, a tömbmagyarság központjában és általában a Székelyföldön nagy szimpátiával követik a Bethlen-kollégium sorsát. A kolozsvári konzul azt emelte ki, hogy Nagyenyednek modern gondolkodású polgármestere van, aki a kollégiumot partnerként tartja számon. Kántor Csaba püspökhelyettes szintén megerősítette, hogy az egyháznak szívügye a kollégium, amelyet megtartani, megtölteni élettel, elhivatottsággal örömmel vállalt feladat kell hogy legyen.
A találkozó végén szót kaptak a tantestület tagjai is. Krizbai Jenő egykori igazgató és Kónya Mária egykori aligazgató fejtették ki gondolataikat. Győrfi Dénes könyvtáros élt az alkalommal, és bejelentette, hogy nyugdíjba vonul, miután 36 évet töltött el a Bethlen Dokumentációs Könyvtárban, ez pedig az eddigi leghosszabb idő ebben a funkcióban. Sokat segített diákoknak, tanároknak, a diáktudományos dolgozatok sikereinek nagy része a könyvtári adatokkal lett teljes. Jelenleg a könyvtárat átadta, de a rehabilitáció miatt októberig a téka zárva lesz. Szőcs Ildikó igazgató ezen alkalomból megköszönte Győrfi Dénes munkáját.
A találkozó végén id. Lőrincz Zoltán nyugalmazott református lelkipásztor két, saját faragású Bethlen-címert adott át az Országgyűlés képviselőinek. A küldöttség tagjai sem jöttek üres kézzel, hiszen több filmet is hoztak az emlékülésről, valamint számítógépeket az iskola számára. A filmet hamarosan az Áprily-estek keretében a város közönsége is láthatja, hallhatja. Megfogalmazódott annak az igénye is, hogy készüljön egy kiadvány is az emlékülés anyagából, amelyben enyedi részvételre is számítanak.
Igazából megvalósulni látszik Áprily Lajos a Fejedelemhez intézett versének egyik sora, amelyet Sütő András is idézett 1972-ben a 350 éves évfordulón: „Fejedelem, a fundamentum állt.” Új kapcsolat van kialakulóban a Budapest–Nagyenyed tengely mentén, amelyre reményeink szerint a távlatokban is alapozni lehet majd.
BAKÓ BOTOND
Szabadság (Kolozsvár).
Nagyenyed
A magyar Országgyűlés számítástechnikai berendezéseket és 500 ezer forint értékű irodaszert adományozott a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak, a szórványban élő magyar gyerekek oktatása terén végzett példaértékű munkájának támogatására. Kövér László házelnök nevében az eszközöket Sárdi Péter külügyi igazgató, Pappné Farkas Klára, a Külügyi Igazgatóság Nemzeti Integrációs Irodájának főosztályvezető-helyettese és Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke adta át Nagyenyeden. Az adománnyal a parlament a 390 éves, erdélyi alma mater diákjainak kíván segíteni. Szőcs Ildikó, a kollégium igazgatója köszönő szavaiban megerősítette, hogy az iskola ma is azt a szellemiséget képviseli, amit az elmúlt évszázadokban. A parlamenti küldöttséget fogadta Mihai Horaţiu Josan, Nagyenyed polgármestere is.
Meglepetésként hatott: alig telt el másfél hónap a felejthetetlen budapesti emlékülés óta, és a meghívó, illetve vendéglátó fél, a magyar Országgyűlés küldöttsége ellátogatott Nagyenyedre április 4-én. Úgy tűnk, hogy az ünnepnappal nem szakadt meg a hangulat, hanem folytatódik a kapcsolatfelvétel és az együttműködés. Így kap tartalmat az a kijelentés, amely a tanári szobában lezajlott találkozón többször is elhangzott: „a nemzet képviseletéhez két alapvető dolog feltétlenül szükséges: érzelem és értelem.” Valósággá válhat, működőképessé és sikeressé tehető az összetartozás érzése és az együttgondolkodás gyakorlata. Ennek első lépése volt ez a látogatás.
A két nap alatt az Országgyűlés képviseletében itt volt dr. Sárdi Péter, a Külügyi Igazgatóság államtitkára, Pappné Farkas Klára főosztályvezető-helyettes és Szilágyi Zoltán, a parlament sajtófőnöke. Ezenkívül, az igazgató külön meghívására eljött a csíkszeredai főkonzul, dr. Zsigmond Barna Pál, valamint a látogatás második napján Fodor Tamás a kolozsvári főkonzulátus képviseletében. Az első napon maga a főkonzul is jelen volt, a programban pedig részt vett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, míg a második napon Kántor Csaba püspökhelyettes jött el. A város és a rehabilitáció miatt felkavart iskola megtekintése után a küldöttséget fogadta Mihai Horaţiu Josan nagyenyedi polgármester, aki maga is részese volt a februári ünnepnapnak. A beszélgetésben felelevenítették a szép emlékeket, és bemutatták a legújabb városi projekteket.
A tanári szobában Szőcs Ildikó, a Bethlen-kollégium igazgatója üdvözölte a vendégeket, az intézmény aktív és nyugalmazott tanárai, valamint a diákok egy csoportjának társaságában. Fórika Éva Kakukkszó nevű, általános iskolai tanulókból verbuválódott kórusa a Kaláka együttes dalaival köszöntötte a vendégeket. Felolvasták dr. Kövér László országgyűlési elnök meleg hangú üdvözlő levelét, amit az iskolának küldött. Ebből idézünk: „Az ünnepi alkalom hozzájárult az örök újrakezdés erdélyi jelképévé vált Bethlen Gábor Kollégium történetének, az intézményben folyó oktatói-nevelői munkának a jobb megismeréséhez, bepillantást engedett egyúttal a kollégium mindennapjaiba, sikereibe, gondjaiba.”
A beszédekből kiviláglottak a szórványmentés és a nemzetiségi tudat erősítésének lehetőségei. Az anyaországi vendégek szinte mindegyike erdélyi gyökerekkel rendelkezik, tehát jobban átérzik a szórványsorsot. Dr. Sárdi Péter kiemelte: öröm számukra, hogy tudnak segíteni, főleg a diákokon, hogy képzettebbek, felkészültebbek legyenek, amikor kilépnek az életbe, és mindezt úgy tegyék, hogy itt, a szórványsorsban is magyarok maradjanak. Pappné Farkas Klára megemlítette: nagyon jó együttműködésre volt szükség, és öröm volt látni a konferencia után, hogy milyen életképes közösség veszi körül a Bethlen-kollégiumot.
A csíkszeredai főkonzul megjegyezte, hogy ott, a tömbmagyarság központjában és általában a Székelyföldön nagy szimpátiával követik a Bethlen-kollégium sorsát. A kolozsvári konzul azt emelte ki, hogy Nagyenyednek modern gondolkodású polgármestere van, aki a kollégiumot partnerként tartja számon. Kántor Csaba püspökhelyettes szintén megerősítette, hogy az egyháznak szívügye a kollégium, amelyet megtartani, megtölteni élettel, elhivatottsággal örömmel vállalt feladat kell hogy legyen.
A találkozó végén szót kaptak a tantestület tagjai is. Krizbai Jenő egykori igazgató és Kónya Mária egykori aligazgató fejtették ki gondolataikat. Győrfi Dénes könyvtáros élt az alkalommal, és bejelentette, hogy nyugdíjba vonul, miután 36 évet töltött el a Bethlen Dokumentációs Könyvtárban, ez pedig az eddigi leghosszabb idő ebben a funkcióban. Sokat segített diákoknak, tanároknak, a diáktudományos dolgozatok sikereinek nagy része a könyvtári adatokkal lett teljes. Jelenleg a könyvtárat átadta, de a rehabilitáció miatt októberig a téka zárva lesz. Szőcs Ildikó igazgató ezen alkalomból megköszönte Győrfi Dénes munkáját.
A találkozó végén id. Lőrincz Zoltán nyugalmazott református lelkipásztor két, saját faragású Bethlen-címert adott át az Országgyűlés képviselőinek. A küldöttség tagjai sem jöttek üres kézzel, hiszen több filmet is hoztak az emlékülésről, valamint számítógépeket az iskola számára. A filmet hamarosan az Áprily-estek keretében a város közönsége is láthatja, hallhatja. Megfogalmazódott annak az igénye is, hogy készüljön egy kiadvány is az emlékülés anyagából, amelyben enyedi részvételre is számítanak.
Igazából megvalósulni látszik Áprily Lajos a Fejedelemhez intézett versének egyik sora, amelyet Sütő András is idézett 1972-ben a 350 éves évfordulón: „Fejedelem, a fundamentum állt.” Új kapcsolat van kialakulóban a Budapest–Nagyenyed tengely mentén, amelyre reményeink szerint a távlatokban is alapozni lehet majd.
BAKÓ BOTOND
Szabadság (Kolozsvár).
2013. április 9.
Elfogadta a magyar országgyűlés a választási törvényt
A magyar országgyűlés hétfőn módosításokkal ismét elfogadta a választási eljárási törvényt, amelynek több pontját - az államfő beadványa nyomán - januárban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság.
A módosított törvény alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők előzetes feliratkozás nélkül vehetnek részt a választásokon, míg a külföldön élő magyar állampolgárok levélben, az internetes ügyfélkapun vagy a választások hivatalos weboldalán kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál. Regisztrálniuk kell azoknak is, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, illetve akik segítséget kérnek a szavazáshoz.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők augusztus 1-jétől kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, a többiek november 1-jétől.
A parlament döntésével megszűnik a kampánycsend és a közvélemény-kutatási adatok közzétételének tilalma a voksolás napján, illetve az azt megelőző napokban. A korábbi tervekkel ellentétben pedig mozikban is lehet majd politikai hirdetéseket vetíteni.
A magyar Alkotmánybizottság január elején ítélte alaptörvény-ellenesnek a tavaly novemberben elfogadott választási eljárási törvény több rendelkezését, így azt, hogy a választójog gyakorlását minden választónál előzetes feliratkozáshoz kötötték. A jogszabály nem lépett hatályba, mivel arról Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért.
Az Ab mindazonáltal megállapította, hogy bizonyos választói csoportoknál - a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknál, a nemzetiségieknél, valamint azoknál, akik segítségre szorulnak a szavazáskor - a regisztráció a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a feliratkozás bevezetése.
Az Ab azt is kimondta, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában engedi meg politikai reklámok közzétételét. Azóta viszont a kormánytöbbség módosította az alaptörvényt: az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban a listát állító pártok reklámjait csak a közmédia teheti közzé, ingyen, a jelölőszervezeteknek azonos feltételeket biztosítva. A reklámozásra szánt műsoridőt a Nemzeti Választási Bizottság fogja beosztani.
Ez a korlátozás viszont nem érvényes a többi jelöltre, illetve a listát nem állító pártokra, amelyek így az erről szóló módosító javaslat indoklása szerint szabadon dönthetnek arról, hol kívánnak reklámozni. Az alkotmány értelmében politikai reklám azonban csak ellenérték nélkül közölhető. A fideszes Gulyás Gergely a hétfői záróvitában azzal érvelt: nem életszerű, hogy a kereskedelmi televíziók, rádiók ingyen közöljék a listát nem állító pártok és a független jelöltek hirdetéseit, így megalapozatlanok a különbségtételt bíráló ellenzéki vélemények.
Az elfogadott törvény alapján az országos listát állító pártok a kampányban együttesen tízórányi hirdetést tehetnek közzé. Ám a kormányoldal azzal számol, hogy a 2014. tavaszi parlamenti választást egy időben tartják majd az európai parlamenti választással, ez pedig összesen további ötórányi hirdetés közlését teszi lehetővé a pártoknak.
A nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon továbbra is korlátozás nélkül hirdethetnek a politikai erők.
A parlament - az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti javaslatának elfogadásával - törölte a törvényjavaslatból azt a rendelkezést, hogy a szavazást megelőző 48 órában nem lehet politikai reklámot közzétenni, valamint megszüntette a közvélemény-kutatási eredmények nyilvánosságra hozásának moratóriumát is, amely a választást megelőző hat napra szólt volna.
A szavazóköröket április 30. helyett július 31-ig kell kialakítani.
Az eljárási törvény arról is rendelkezik, a választásra jogosultak megtilthatják, hogy személyes adataikat kiadják a pártoknak.
A jogszabályt a magyar parlament kormánypárti szavazatokkal fogadta el, a Jobbik-frakció tartózkodott, az MSZP képviselői pedig már korábban kivonultak az ülésteremből.
Maszol.ro.
A magyar országgyűlés hétfőn módosításokkal ismét elfogadta a választási eljárási törvényt, amelynek több pontját - az államfő beadványa nyomán - januárban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság.
A módosított törvény alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők előzetes feliratkozás nélkül vehetnek részt a választásokon, míg a külföldön élő magyar állampolgárok levélben, az internetes ügyfélkapun vagy a választások hivatalos weboldalán kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál. Regisztrálniuk kell azoknak is, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, illetve akik segítséget kérnek a szavazáshoz.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők augusztus 1-jétől kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, a többiek november 1-jétől.
A parlament döntésével megszűnik a kampánycsend és a közvélemény-kutatási adatok közzétételének tilalma a voksolás napján, illetve az azt megelőző napokban. A korábbi tervekkel ellentétben pedig mozikban is lehet majd politikai hirdetéseket vetíteni.
A magyar Alkotmánybizottság január elején ítélte alaptörvény-ellenesnek a tavaly novemberben elfogadott választási eljárási törvény több rendelkezését, így azt, hogy a választójog gyakorlását minden választónál előzetes feliratkozáshoz kötötték. A jogszabály nem lépett hatályba, mivel arról Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért.
Az Ab mindazonáltal megállapította, hogy bizonyos választói csoportoknál - a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknál, a nemzetiségieknél, valamint azoknál, akik segítségre szorulnak a szavazáskor - a regisztráció a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a feliratkozás bevezetése.
Az Ab azt is kimondta, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában engedi meg politikai reklámok közzétételét. Azóta viszont a kormánytöbbség módosította az alaptörvényt: az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban a listát állító pártok reklámjait csak a közmédia teheti közzé, ingyen, a jelölőszervezeteknek azonos feltételeket biztosítva. A reklámozásra szánt műsoridőt a Nemzeti Választási Bizottság fogja beosztani.
Ez a korlátozás viszont nem érvényes a többi jelöltre, illetve a listát nem állító pártokra, amelyek így az erről szóló módosító javaslat indoklása szerint szabadon dönthetnek arról, hol kívánnak reklámozni. Az alkotmány értelmében politikai reklám azonban csak ellenérték nélkül közölhető. A fideszes Gulyás Gergely a hétfői záróvitában azzal érvelt: nem életszerű, hogy a kereskedelmi televíziók, rádiók ingyen közöljék a listát nem állító pártok és a független jelöltek hirdetéseit, így megalapozatlanok a különbségtételt bíráló ellenzéki vélemények.
Az elfogadott törvény alapján az országos listát állító pártok a kampányban együttesen tízórányi hirdetést tehetnek közzé. Ám a kormányoldal azzal számol, hogy a 2014. tavaszi parlamenti választást egy időben tartják majd az európai parlamenti választással, ez pedig összesen további ötórányi hirdetés közlését teszi lehetővé a pártoknak.
A nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon továbbra is korlátozás nélkül hirdethetnek a politikai erők.
A parlament - az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti javaslatának elfogadásával - törölte a törvényjavaslatból azt a rendelkezést, hogy a szavazást megelőző 48 órában nem lehet politikai reklámot közzétenni, valamint megszüntette a közvélemény-kutatási eredmények nyilvánosságra hozásának moratóriumát is, amely a választást megelőző hat napra szólt volna.
A szavazóköröket április 30. helyett július 31-ig kell kialakítani.
Az eljárási törvény arról is rendelkezik, a választásra jogosultak megtilthatják, hogy személyes adataikat kiadják a pártoknak.
A jogszabályt a magyar parlament kormánypárti szavazatokkal fogadta el, a Jobbik-frakció tartózkodott, az MSZP képviselői pedig már korábban kivonultak az ülésteremből.
Maszol.ro.
2013. április 10.
Regisztrálniuk kell magukat a külföldön élő magyar állampolgároknak
A magyar parlament hétfőn módosításokkal ismét elfogadta a választási eljárási törvényt, amelynek több pontját – az államfő beadványa nyomán – januárban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab).
A módosított törvény alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők előzetes feliratkozás nélkül vehetnek részt a választásokon, míg a külföldön élő magyar állampolgárok levélben, az internetes ügyfélkapun vagy a választások hivatalos weboldalán kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál. Regisztrálniuk kell azoknak is, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, illetve akik segítséget kérnek a szavazáshoz. A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők augusztus 1-jétől kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, a többiek november 1-jétől.
A parlament döntésével megszűnik a kampánycsend és a közvélemény-kutatási adatok közzétételének tilalma a voksolás napján, illetve az azt megelőző napokban. A korábbi tervekkel ellentétben pedig mozikban is lehet majd politikai hirdetéseket vetíteni. A szavazóköröket április 30. helyett július 31-ig kell kialakítani.
Az eljárási törvény arról is rendelkezik, a választásra jogosultak megtilthatják, hogy személyes adataikat kiadják a pártoknak.
A jogszabályt a parlament kormánypárti szavazatokkal fogadta el, a Jobbik-frakció tartózkodott, az MSZP képviselői pedig már korábban kivonultak az ülésteremből.
Az Ab január elején ítélte alaptörvény-ellenesnek a tavaly novemberben elfogadott választási eljárási törvény több rendelkezését.
Szabadság (Kolozsvár).
A magyar parlament hétfőn módosításokkal ismét elfogadta a választási eljárási törvényt, amelynek több pontját – az államfő beadványa nyomán – januárban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab).
A módosított törvény alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők előzetes feliratkozás nélkül vehetnek részt a választásokon, míg a külföldön élő magyar állampolgárok levélben, az internetes ügyfélkapun vagy a választások hivatalos weboldalán kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál. Regisztrálniuk kell azoknak is, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, illetve akik segítséget kérnek a szavazáshoz. A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők augusztus 1-jétől kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, a többiek november 1-jétől.
A parlament döntésével megszűnik a kampánycsend és a közvélemény-kutatási adatok közzétételének tilalma a voksolás napján, illetve az azt megelőző napokban. A korábbi tervekkel ellentétben pedig mozikban is lehet majd politikai hirdetéseket vetíteni. A szavazóköröket április 30. helyett július 31-ig kell kialakítani.
Az eljárási törvény arról is rendelkezik, a választásra jogosultak megtilthatják, hogy személyes adataikat kiadják a pártoknak.
A jogszabályt a parlament kormánypárti szavazatokkal fogadta el, a Jobbik-frakció tartózkodott, az MSZP képviselői pedig már korábban kivonultak az ülésteremből.
Az Ab január elején ítélte alaptörvény-ellenesnek a tavaly novemberben elfogadott választási eljárási törvény több rendelkezését.
Szabadság (Kolozsvár).
2013. április 16.
A Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház előtt felvonták a székely zászlót
A Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház előtt a magyar és az amerikai zászló mellé felvonták a székely lobogót, a székelyföldi területi autonómiatörekvések szimbólumát is – közölte helyi időn szerint hétfő este az MTI-vel Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának Fideszes elnöke.
A bizottsági elnök, aki hétfőn a kaliforniai Ontarióban, kedden pedig Los Angelesben találkozott a nyugati parti magyar szervezetek és egyházak képviselőivel, emlékeztetett rá, hogy a székelyföldi autonómia mellett kiállt a magyar kormány, az Országgyűlés, valamint számos önkormányzat és civil szervezet is, és nemcsak Magyarországon.
„Magyarország minden magyarra számít, bárhol éljenek is a nagyvilágban" – hangsúlyozta Potápi.
A politikus szerint Magyarország számára nagyon fontos a diaszpóra magyarsága, mert ezeket az embereket Budapesten évtizedeken keresztül hazaárulóként kezelték, de 2010 óta Magyarország úgy tekint rájuk, mint nemzettársakra és szövetségesekre, akik a magyar nemzet képviseletét látják el ott, ahol élnek.
„Mindenkire számítunk, hiszen nem engedhetjük meg magunknak, hogy bárkiről is lemondjunk, bárhol is éljen a világban, hiszen nem vagyunk olyan sokan, hogy ezt megtehessük" – mondta a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke.
Potápi Árpád hangsúlyozta a magyarul esetleg már nem beszélő második és harmadik generációs magyarokkal való kapcsolattartás fontosságát is.
Pereházy Miklós, az Egyesült Magyar Ház elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a kaliforniai magyarság támogatja a Székelyföld autonómiatörekvését. Üdvözölte, hogy a magyar kormány egy nemzetben gondolkodik, valamint hogy megkereste és hogy fontos szereplőként tekint az emigrációra. vajma.info
Erdély.ma.
A Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház előtt a magyar és az amerikai zászló mellé felvonták a székely lobogót, a székelyföldi területi autonómiatörekvések szimbólumát is – közölte helyi időn szerint hétfő este az MTI-vel Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának Fideszes elnöke.
A bizottsági elnök, aki hétfőn a kaliforniai Ontarióban, kedden pedig Los Angelesben találkozott a nyugati parti magyar szervezetek és egyházak képviselőivel, emlékeztetett rá, hogy a székelyföldi autonómia mellett kiállt a magyar kormány, az Országgyűlés, valamint számos önkormányzat és civil szervezet is, és nemcsak Magyarországon.
„Magyarország minden magyarra számít, bárhol éljenek is a nagyvilágban" – hangsúlyozta Potápi.
A politikus szerint Magyarország számára nagyon fontos a diaszpóra magyarsága, mert ezeket az embereket Budapesten évtizedeken keresztül hazaárulóként kezelték, de 2010 óta Magyarország úgy tekint rájuk, mint nemzettársakra és szövetségesekre, akik a magyar nemzet képviseletét látják el ott, ahol élnek.
„Mindenkire számítunk, hiszen nem engedhetjük meg magunknak, hogy bárkiről is lemondjunk, bárhol is éljen a világban, hiszen nem vagyunk olyan sokan, hogy ezt megtehessük" – mondta a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke.
Potápi Árpád hangsúlyozta a magyarul esetleg már nem beszélő második és harmadik generációs magyarokkal való kapcsolattartás fontosságát is.
Pereházy Miklós, az Egyesült Magyar Ház elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a kaliforniai magyarság támogatja a Székelyföld autonómiatörekvését. Üdvözölte, hogy a magyar kormány egy nemzetben gondolkodik, valamint hogy megkereste és hogy fontos szereplőként tekint az emigrációra. vajma.info
Erdély.ma.
2013. április 16.
OGY - Autonómia albizottság - Berényi: a felvidéki magyarság megmaradásának feltétele az autonómia
A felvidéki magyarság megmaradásának alapvető feltétele az autonómia - jelentette ki Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának keddi budapesti ülésén.
A felvidéki magyar politikus úgy fogalmazott: nem lehet senkinek sem érdeke, hogy ez a közösség megszűnjön, és épp a népességfogyásnak köszönhetően teljesen legitim kérés az autonómia.
Berényi József egyetértett azokkal a véleményekkel, miszerint Európában nincs hatékony kisebbségvédelmi modell, és amiket a 90-es években kitaláltak, azok ma már nem működnek.
Duray Miklós felvidéki politikus kiemelte: ha önmagukban nem erősödnek meg, hiába lesz változás az európai közgondolkodásban, nem mennek semmire. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a felvidéki magyarok saját erejükből nem tudják majd kiharcolni az önkormányzatiságot.
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője arról beszélt, hogy az autonómiáról szóló párbeszédnek Szlovákián kívül akadálya nincs. Problémának látta ugyanakkor, hogy nincs a köztudatban, mit értenek alatta, mire jó, és sokszor nem eszközként, hanem végcélként tekintenek rá, a "csodavárás körébe" került ez a fogalom.
Bárdos Gyula, a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete) elnöke célként jelölte meg, hogy a legfiatalabb generáció számára is nyilvánvalóvá tegyék az autonómia fontosságát, és az a közbeszéd tárgya legyen. Fontosnak tartotta, hogy a regionális választásokon is minél többen vegyenek részt, sok helyen ugyanis, ahol tömbmagyarság él, mégsem élnek a lehetőséggel, hogy magyar polgármester, és magyar többségű képviselőtestület legyen.
Csóti György (Fidesz), a bizottság alelnöke úgy fogalmazott: a szlovákiai politikai gyakorlat az elmúlt két évtizedben és a felvidéki magyarság drasztikus fogyása joggal felveti azt a feltételezést, hogy "a szlovák politika célja a magyarság teljes és végleges felszámolása a Felvidéken, természetesen nem 20. századi módszerekkel, (...) kikényszerített asszimilációval, és kikényszerített elvándorlással".
A kormánypárti politikus alapvető feltételnek nevezte, hogy a magyar kormány és a magyar politika támogassa az autonómia-törekvéseket, mint kiemelte: egy teljes Kárpát-medencei összefogás hozhat eredményt. Hangsúlyozta: ő a minden magyar felelős minden magyarért elvet vallja.
Kalmár Ferenc (KDNP) azt mondta, hogy fontos, ne fáradjanak bele az autonómiáért folytatott küzdelembe. "Csináljuk tovább", Magyarországon és a környező országokban egyaránt - szólított fel.
A bizottság tárgyalt a különböző polgári kezdeményezések állásáról is.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke közölte: a kisebbségvédelmi jogalkotást célzó, aláírásgyűjtést kezdeményező javaslatukat előzetes véleményezésre beterjesztették az Európai Bizottság jogi főosztályához, a választ egyelőre még várják. Az erdélyi politikus hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyarság, hanem minden Európában kisebbségben élő nemzetiség ügyéről van szó.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta, hogy az ő javaslatuk nem elsősorban a székely autonómiáról szól, és olyan kisebbségi szabályozási csomagot dolgoztak ki, amely konkrét jogi aktusokat kér az őshonos kisebbségek és a regionális nyelvek védelme érdekében. Európában 100 millióan tagjai őshonos nemzeti kisebbségnek, azaz minden hetedik európai polgár valamely kisebbséghez tartozik. Emellett mintegy 40 millióan beszélnek más nyelvet, mint az adott ország hivatalos nyelve. Jelezte: 2013 júniusában indítják el hivatalosan is kezdeményezésüket.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kiemelte: javaslatuk a régiók felől közelít, és szeretnék Székelyföld kérdését európai kérdéssé tenni. Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke ehhez azt tette hozzá, hogy Székelyföldön a magyarság arányaiban őrzi vezető szerepét, ezért fontos, hogy az SZNT javaslatát támogassák. Ha együtt tudnának lépni, kifelé az lenne az üzenet, hogy nincs széthúzás a magyarság szervezetei között - jegyezte meg.
Az Európai Unió 2012. április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy egy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely jogszabály összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.
MTI
A felvidéki magyarság megmaradásának alapvető feltétele az autonómia - jelentette ki Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának keddi budapesti ülésén.
A felvidéki magyar politikus úgy fogalmazott: nem lehet senkinek sem érdeke, hogy ez a közösség megszűnjön, és épp a népességfogyásnak köszönhetően teljesen legitim kérés az autonómia.
Berényi József egyetértett azokkal a véleményekkel, miszerint Európában nincs hatékony kisebbségvédelmi modell, és amiket a 90-es években kitaláltak, azok ma már nem működnek.
Duray Miklós felvidéki politikus kiemelte: ha önmagukban nem erősödnek meg, hiába lesz változás az európai közgondolkodásban, nem mennek semmire. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a felvidéki magyarok saját erejükből nem tudják majd kiharcolni az önkormányzatiságot.
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője arról beszélt, hogy az autonómiáról szóló párbeszédnek Szlovákián kívül akadálya nincs. Problémának látta ugyanakkor, hogy nincs a köztudatban, mit értenek alatta, mire jó, és sokszor nem eszközként, hanem végcélként tekintenek rá, a "csodavárás körébe" került ez a fogalom.
Bárdos Gyula, a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete) elnöke célként jelölte meg, hogy a legfiatalabb generáció számára is nyilvánvalóvá tegyék az autonómia fontosságát, és az a közbeszéd tárgya legyen. Fontosnak tartotta, hogy a regionális választásokon is minél többen vegyenek részt, sok helyen ugyanis, ahol tömbmagyarság él, mégsem élnek a lehetőséggel, hogy magyar polgármester, és magyar többségű képviselőtestület legyen.
Csóti György (Fidesz), a bizottság alelnöke úgy fogalmazott: a szlovákiai politikai gyakorlat az elmúlt két évtizedben és a felvidéki magyarság drasztikus fogyása joggal felveti azt a feltételezést, hogy "a szlovák politika célja a magyarság teljes és végleges felszámolása a Felvidéken, természetesen nem 20. századi módszerekkel, (...) kikényszerített asszimilációval, és kikényszerített elvándorlással".
A kormánypárti politikus alapvető feltételnek nevezte, hogy a magyar kormány és a magyar politika támogassa az autonómia-törekvéseket, mint kiemelte: egy teljes Kárpát-medencei összefogás hozhat eredményt. Hangsúlyozta: ő a minden magyar felelős minden magyarért elvet vallja.
Kalmár Ferenc (KDNP) azt mondta, hogy fontos, ne fáradjanak bele az autonómiáért folytatott küzdelembe. "Csináljuk tovább", Magyarországon és a környező országokban egyaránt - szólított fel.
A bizottság tárgyalt a különböző polgári kezdeményezések állásáról is.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke közölte: a kisebbségvédelmi jogalkotást célzó, aláírásgyűjtést kezdeményező javaslatukat előzetes véleményezésre beterjesztették az Európai Bizottság jogi főosztályához, a választ egyelőre még várják. Az erdélyi politikus hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyarság, hanem minden Európában kisebbségben élő nemzetiség ügyéről van szó.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta, hogy az ő javaslatuk nem elsősorban a székely autonómiáról szól, és olyan kisebbségi szabályozási csomagot dolgoztak ki, amely konkrét jogi aktusokat kér az őshonos kisebbségek és a regionális nyelvek védelme érdekében. Európában 100 millióan tagjai őshonos nemzeti kisebbségnek, azaz minden hetedik európai polgár valamely kisebbséghez tartozik. Emellett mintegy 40 millióan beszélnek más nyelvet, mint az adott ország hivatalos nyelve. Jelezte: 2013 júniusában indítják el hivatalosan is kezdeményezésüket.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kiemelte: javaslatuk a régiók felől közelít, és szeretnék Székelyföld kérdését európai kérdéssé tenni. Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke ehhez azt tette hozzá, hogy Székelyföldön a magyarság arányaiban őrzi vezető szerepét, ezért fontos, hogy az SZNT javaslatát támogassák. Ha együtt tudnának lépni, kifelé az lenne az üzenet, hogy nincs széthúzás a magyarság szervezetei között - jegyezte meg.
Az Európai Unió 2012. április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy egy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely jogszabály összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.
MTI
2013. április 17.
Kisebbségi sors, tudomány, újítás
Ezek összefüggéseiről foglalta össze gondolatait, tapasztalatait Balás András, a Georgiai Egészségtudományi Egyetem egészségpolitika-professzora Tudomány és helytállás címen megjelent könyvében, amelyet erdélyi körúton mutatott be felesége, Balás Lujza mikrobiológia-professzor kíséretében.
A nagy felfedezések a kisebbségben kezdődnek – a szerző ezzel a mottóval hirdette meg a közönséggel való találkozásokat, amelynek egyik helyszíne az elmúlt héten a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara volt. Balás professzor tanárok és diákok körében mesélt a könyvben megfogalmazott élettapasztalatairól. Ezek szerint "a felfedezések, újítások és nagy sikerek szikrája ott pattan ki, ahol sokféle kulturális hagyomány, szakmai háttér és nézőpont találkozik egy helyen", mert "új gondolatok és tartós sikerek kisebbségeket is megbecsülő, sokszínű kulturális környezetből születnek".
A találkozón elhangzott, hogy az Egyesült Államokban élő egyetemi tanár rendkívül büszke erdélyi, pontosabban gyergyóremetei gyökereire, ahol édesapja, a későbbi budapesti ügyvéd, lapszerkesztő és a székelység történetének szenvedélyes kutatója felnőtt, anyai nagyapja pedig 15 éven át a választókerületet képviselte a budapesti parlamentben. Felmenői nevezetes küzdelmekben vettek részt a székelység történelme során, s az erdélyi hagyományok, a székely eredet tisztelete mindvégig lelkesítő elemként hatott szellemi fejlődésére, amely Budapestről vezetett a tízezer hallgatóval működő georgiai egyetemig, ahol jelenleg a dékáni tisztséget betölti, s a közegészségügyi intézetet vezeti. Szülőföldjéhez való hűségét pedig nem csupán a könyv és a címlapfotón viselt székely ruha jelzi, hanem az a nagyon fontos feladat, amelyet a Székely Előfutár, később pedig az Előfutár Szövetség (Foreuner Federation) révén felvállalt. Az alapítvány, amelyet családjával indított, székelyföldi fiatal kutatóknak biztosít ösztöndíjat, jelenleg 1.000 dollárt, tudományos munkájuk támogatására. Az alapítvány nevét az a küldetéstudat ihlette, miszerint a székelyek a fejedelmek előtt elsőnek mentek a harcba, majd miután derekasan megvívták azt, az utolsók voltak a visszavonulásban.
A kisebbségek képzése és a tudományban való részvétele alapvető kérdés – hangoztatta az előadó, majd híres magyar kutatók példáját sorolta fel a hallgatóságnak: Bolyai János mellett a Puskás Tivadarét, aki Edison munkatársaként nemcsak a rádió ősét, a Telefonhírmondót, hanem a telefonközpontot is feltalálta. Általa keletkezett a hallóból az egyik leggyakrabban használt angol szó, a hello. A szerző párhuzamot vont a nagy felfedezések születésekor felmerülő és a kisebbségek érvényesülése előtt álló nehézségek között. Ha valaki egy új felfedezéssel előáll, számolnia kell azzal, hogy kisebbségben lesz, amíg újítását, felfedezését elfogadják és elterjed. – Ezért szoktam mondani a diákjaimnak, hogy aki nem volt kisebbségben, az soha nem mondott újat, mert ha igazán újat mondott volna, az más lenne, mint amit a többség tud – hangsúlyozta. A kisebbségi sors, a kisebbségi állapot üzenete, hogy a többségnek is előnye származik abból, ha a kisebbségi álláspontot figyelembe veszi. Ezért fontos lehetőséget teremteni a kisebbségeknek, hogy megfelelő képzettségben részesüljenek, s a társadalom teljes jogú tagjaivá váljanak.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy fontosnak tartja az innováció megbecsülését a tudományos kutatómunkában, annál is inkább, mivel manapság az újítás elvált a kutatástól, s tudományos közleményt lehet írni anélkül, hogy szerepelne benne az innováció. Lényeges, hogy a kutatók ne felejtsék el, hogy van egy olyan lehetőségük és felelősségük, hogy új termék, új szolgáltatás legyen a kutatómunka eredménye.
Balás András részletesen kitért arra is, hogy a diszkriminációs helyzeteket meg kell tanulni kezelni, és nem szabad eltűrni, hogy egy kisebbséget vagy egy kisebbség egy másikat hátrányosan kezeljen.
Az Előfutár Szövetség ösztöndíj kapcsán elmondta, hogy a tudományos érdeklődés és a kreativitás serkentését, a jó témaválasztást, az időszerűséget, a figyelemfelkeltő előadásmódot is szeretné támogatni. Újabban az eredményességet is, ezért az összeg második felét a kutatás befejezésekor, az eredmények publikálásakor folyósítják. A könyv vonatkozó fejezeteiben a pályázás módjára, a hibák kiküszöbölésére ad tanácsot. Büszkék ösztöndíjasaikra, s legutóbb Boszniában szerveztek konferenciát a kisebbségi egyetemek számára, amelynek anyaga a Sapientia EMTE kiadványában jelent meg.
A könyvbemutatón beszámolt arról is, hogy egyetemi munkája révén alkalma volt betekinteni az amerikai hadsereg működésébe. Járt repülőgép- anyahajón, s a Kék angyalnak nevezett vadászrepülőgépeken kibírta a különböző trükkök során átélt testi, illetve a lélekjelenléttel kapcsolatos nehézségeket. Tanulságos volt számára betekinteni abba a folyamatba, ahogy a katonaságnál a kutatást támogatják, s példát is mondott arra, hogy milyen ötletekkel lehet fellendíteni a megfeneklett kutatást, mint például az önjáró gépkocsik megépítésének esetében.
A Népújság kérdésére válaszolva elmondta, hogy édesanyja kérésére végezte el az orvosi egyetemet, s mivel az volt az érzése, hogy az alkalmazott matematikában gyorsabb a fejlődés, második egyetemként azt választotta. A kettőt összekapcsolva kezdett el – immár az Egyesült Államokban – egészségügyi szervezéssel, egészségpolitikával foglalkozni. Így került be az Egyesült Államok Szenátusába, ahol az egészségügyi ellátás minőségének javítása érdekében dolgozott ki törvénytervezetet, s adta elő – saját bevallása szerint ékes magyar akcentussal – javaslatait az egészségügyi hibák kiszűrésére. A törvényt elfogadták, s ma már vannak jelentési rendszerek, országos akciók, kutatóprogramok a hibák mérésére. Ennek ellenére a statisztikák szerint az Egyesült Államokban évente 100.000 ember hal meg egészségügyi hibák miatt, amely a nyolcadik helyen áll a halálokok között. Az intenzív osztályon egy beteg naponta átlagosan egy hibának van kitéve, s ezt megakadályozhatnák, ha a csapatmunka minden láncszeme kifogástalanul működne.
Kutatómunkája során megfigyelte és le is írta, hogy átlagosan 17 évet vesz igénybe, hogy egy új egészségügyi felfedezést a gyakorlatban is alkalmazzanak. Ezt idézte Barack Obama elnök az amerikai orvosok chicagói kongresszusán, egy hónap elteltével pedig egy obamai jogászprofesszor nyomozta ki, hogy név szerint Balás Andrástól származtak az elnök által idézett adatok.
Pályafutása során volt olyan helyzetben, amikor úgy érezte, hogy diszkriminálják, de az Egyesült Államokra nem ez a jellemző. Véleménye szerint az enyhe dolgok ellen küzdeni kell, a súlyosabb megkülönböztetés miatt zajt kell kelteni, dokumentálni kell, s másoknak, a közvéleménynek is a tudomására hozni.
A kisebbségek továbblépése a tudásalapú társadalomban elsőrendű feladat. A kutatómunka megtanulása, a kutatási eredmények sikeres alkalmazása és új kutatási eredmények kitermelése mind fontosabb lesz. Mivel sok helyen a világban fel kell venni a küzdelmet a kisebbségekért, az Előfutár Szövetség azt a feladatot vállalta fel, hogy a kisebbségből jövő tehetség ne vesszen el – zárta gondolatait Balás professzor, majd ösztöndíjasainak és az érdeklődőknek dedikálta a Tudomány és helytállás című kötetet.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely).
Ezek összefüggéseiről foglalta össze gondolatait, tapasztalatait Balás András, a Georgiai Egészségtudományi Egyetem egészségpolitika-professzora Tudomány és helytállás címen megjelent könyvében, amelyet erdélyi körúton mutatott be felesége, Balás Lujza mikrobiológia-professzor kíséretében.
A nagy felfedezések a kisebbségben kezdődnek – a szerző ezzel a mottóval hirdette meg a közönséggel való találkozásokat, amelynek egyik helyszíne az elmúlt héten a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara volt. Balás professzor tanárok és diákok körében mesélt a könyvben megfogalmazott élettapasztalatairól. Ezek szerint "a felfedezések, újítások és nagy sikerek szikrája ott pattan ki, ahol sokféle kulturális hagyomány, szakmai háttér és nézőpont találkozik egy helyen", mert "új gondolatok és tartós sikerek kisebbségeket is megbecsülő, sokszínű kulturális környezetből születnek".
A találkozón elhangzott, hogy az Egyesült Államokban élő egyetemi tanár rendkívül büszke erdélyi, pontosabban gyergyóremetei gyökereire, ahol édesapja, a későbbi budapesti ügyvéd, lapszerkesztő és a székelység történetének szenvedélyes kutatója felnőtt, anyai nagyapja pedig 15 éven át a választókerületet képviselte a budapesti parlamentben. Felmenői nevezetes küzdelmekben vettek részt a székelység történelme során, s az erdélyi hagyományok, a székely eredet tisztelete mindvégig lelkesítő elemként hatott szellemi fejlődésére, amely Budapestről vezetett a tízezer hallgatóval működő georgiai egyetemig, ahol jelenleg a dékáni tisztséget betölti, s a közegészségügyi intézetet vezeti. Szülőföldjéhez való hűségét pedig nem csupán a könyv és a címlapfotón viselt székely ruha jelzi, hanem az a nagyon fontos feladat, amelyet a Székely Előfutár, később pedig az Előfutár Szövetség (Foreuner Federation) révén felvállalt. Az alapítvány, amelyet családjával indított, székelyföldi fiatal kutatóknak biztosít ösztöndíjat, jelenleg 1.000 dollárt, tudományos munkájuk támogatására. Az alapítvány nevét az a küldetéstudat ihlette, miszerint a székelyek a fejedelmek előtt elsőnek mentek a harcba, majd miután derekasan megvívták azt, az utolsók voltak a visszavonulásban.
A kisebbségek képzése és a tudományban való részvétele alapvető kérdés – hangoztatta az előadó, majd híres magyar kutatók példáját sorolta fel a hallgatóságnak: Bolyai János mellett a Puskás Tivadarét, aki Edison munkatársaként nemcsak a rádió ősét, a Telefonhírmondót, hanem a telefonközpontot is feltalálta. Általa keletkezett a hallóból az egyik leggyakrabban használt angol szó, a hello. A szerző párhuzamot vont a nagy felfedezések születésekor felmerülő és a kisebbségek érvényesülése előtt álló nehézségek között. Ha valaki egy új felfedezéssel előáll, számolnia kell azzal, hogy kisebbségben lesz, amíg újítását, felfedezését elfogadják és elterjed. – Ezért szoktam mondani a diákjaimnak, hogy aki nem volt kisebbségben, az soha nem mondott újat, mert ha igazán újat mondott volna, az más lenne, mint amit a többség tud – hangsúlyozta. A kisebbségi sors, a kisebbségi állapot üzenete, hogy a többségnek is előnye származik abból, ha a kisebbségi álláspontot figyelembe veszi. Ezért fontos lehetőséget teremteni a kisebbségeknek, hogy megfelelő képzettségben részesüljenek, s a társadalom teljes jogú tagjaivá váljanak.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy fontosnak tartja az innováció megbecsülését a tudományos kutatómunkában, annál is inkább, mivel manapság az újítás elvált a kutatástól, s tudományos közleményt lehet írni anélkül, hogy szerepelne benne az innováció. Lényeges, hogy a kutatók ne felejtsék el, hogy van egy olyan lehetőségük és felelősségük, hogy új termék, új szolgáltatás legyen a kutatómunka eredménye.
Balás András részletesen kitért arra is, hogy a diszkriminációs helyzeteket meg kell tanulni kezelni, és nem szabad eltűrni, hogy egy kisebbséget vagy egy kisebbség egy másikat hátrányosan kezeljen.
Az Előfutár Szövetség ösztöndíj kapcsán elmondta, hogy a tudományos érdeklődés és a kreativitás serkentését, a jó témaválasztást, az időszerűséget, a figyelemfelkeltő előadásmódot is szeretné támogatni. Újabban az eredményességet is, ezért az összeg második felét a kutatás befejezésekor, az eredmények publikálásakor folyósítják. A könyv vonatkozó fejezeteiben a pályázás módjára, a hibák kiküszöbölésére ad tanácsot. Büszkék ösztöndíjasaikra, s legutóbb Boszniában szerveztek konferenciát a kisebbségi egyetemek számára, amelynek anyaga a Sapientia EMTE kiadványában jelent meg.
A könyvbemutatón beszámolt arról is, hogy egyetemi munkája révén alkalma volt betekinteni az amerikai hadsereg működésébe. Járt repülőgép- anyahajón, s a Kék angyalnak nevezett vadászrepülőgépeken kibírta a különböző trükkök során átélt testi, illetve a lélekjelenléttel kapcsolatos nehézségeket. Tanulságos volt számára betekinteni abba a folyamatba, ahogy a katonaságnál a kutatást támogatják, s példát is mondott arra, hogy milyen ötletekkel lehet fellendíteni a megfeneklett kutatást, mint például az önjáró gépkocsik megépítésének esetében.
A Népújság kérdésére válaszolva elmondta, hogy édesanyja kérésére végezte el az orvosi egyetemet, s mivel az volt az érzése, hogy az alkalmazott matematikában gyorsabb a fejlődés, második egyetemként azt választotta. A kettőt összekapcsolva kezdett el – immár az Egyesült Államokban – egészségügyi szervezéssel, egészségpolitikával foglalkozni. Így került be az Egyesült Államok Szenátusába, ahol az egészségügyi ellátás minőségének javítása érdekében dolgozott ki törvénytervezetet, s adta elő – saját bevallása szerint ékes magyar akcentussal – javaslatait az egészségügyi hibák kiszűrésére. A törvényt elfogadták, s ma már vannak jelentési rendszerek, országos akciók, kutatóprogramok a hibák mérésére. Ennek ellenére a statisztikák szerint az Egyesült Államokban évente 100.000 ember hal meg egészségügyi hibák miatt, amely a nyolcadik helyen áll a halálokok között. Az intenzív osztályon egy beteg naponta átlagosan egy hibának van kitéve, s ezt megakadályozhatnák, ha a csapatmunka minden láncszeme kifogástalanul működne.
Kutatómunkája során megfigyelte és le is írta, hogy átlagosan 17 évet vesz igénybe, hogy egy új egészségügyi felfedezést a gyakorlatban is alkalmazzanak. Ezt idézte Barack Obama elnök az amerikai orvosok chicagói kongresszusán, egy hónap elteltével pedig egy obamai jogászprofesszor nyomozta ki, hogy név szerint Balás Andrástól származtak az elnök által idézett adatok.
Pályafutása során volt olyan helyzetben, amikor úgy érezte, hogy diszkriminálják, de az Egyesült Államokra nem ez a jellemző. Véleménye szerint az enyhe dolgok ellen küzdeni kell, a súlyosabb megkülönböztetés miatt zajt kell kelteni, dokumentálni kell, s másoknak, a közvéleménynek is a tudomására hozni.
A kisebbségek továbblépése a tudásalapú társadalomban elsőrendű feladat. A kutatómunka megtanulása, a kutatási eredmények sikeres alkalmazása és új kutatási eredmények kitermelése mind fontosabb lesz. Mivel sok helyen a világban fel kell venni a küzdelmet a kisebbségekért, az Előfutár Szövetség azt a feladatot vállalta fel, hogy a kisebbségből jövő tehetség ne vesszen el – zárta gondolatait Balás professzor, majd ösztöndíjasainak és az érdeklődőknek dedikálta a Tudomány és helytállás című kötetet.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely).
2013. április 17.
RMDSZ: 1 millió európai polgár a sokszínűségért
Az RMDSZ európai polgári kezdeményezését és a kisebbségvédelmi csomag, a Minority SafePack tervezett intézkedéseit ismertette Kovács Péter főtitkár a Magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottság, Autonómia albizottságának tegnapi budapesti ülésén.
Kovács Péter felszólalásában kifejtette, hogy a szövetség élni kívánt az Európai Unió politikai képviseletének új eszközével, az Európai Polgári Kezdeményezéssel, amelynek egymillió támogatói aláírást összegyűjtő kampányát a „Nem vagy egyedül: 1 millió európai polgár a sokszínűségért” mottóval indítják el.
„Az RMDSZ szakértők bevonásával egy olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amely jogi szabályozás útján előmozdítja és védelmezi az őshonos, nemzeti kisebbségeket és a regionális vagy kisebbségi nyelveket” – fogalmazott az RMDSZ főtitkára, majd hozzátette: „a Szövetség, valamint a kisebbségi polgári kezdeményezés további alapítói: a FUEN kisebbségi ernyőszervezet és a Dél-tiroli Néppárt közös intézkedései a nemzeti kisebbségek, regionális és kisebbségi nyelvi csoportok közös céljait fogalmazza meg, ráirányítja az európai uniós intézmények és a többségi társadalmak figyelmét a kisebbségi kérdésre, valamint nagymértékben javítja az európai szintű kisebbségvédelmet.”
Szabadság (Kolozsvár).
Az RMDSZ európai polgári kezdeményezését és a kisebbségvédelmi csomag, a Minority SafePack tervezett intézkedéseit ismertette Kovács Péter főtitkár a Magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottság, Autonómia albizottságának tegnapi budapesti ülésén.
Kovács Péter felszólalásában kifejtette, hogy a szövetség élni kívánt az Európai Unió politikai képviseletének új eszközével, az Európai Polgári Kezdeményezéssel, amelynek egymillió támogatói aláírást összegyűjtő kampányát a „Nem vagy egyedül: 1 millió európai polgár a sokszínűségért” mottóval indítják el.
„Az RMDSZ szakértők bevonásával egy olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amely jogi szabályozás útján előmozdítja és védelmezi az őshonos, nemzeti kisebbségeket és a regionális vagy kisebbségi nyelveket” – fogalmazott az RMDSZ főtitkára, majd hozzátette: „a Szövetség, valamint a kisebbségi polgári kezdeményezés további alapítói: a FUEN kisebbségi ernyőszervezet és a Dél-tiroli Néppárt közös intézkedései a nemzeti kisebbségek, regionális és kisebbségi nyelvi csoportok közös céljait fogalmazza meg, ráirányítja az európai uniós intézmények és a többségi társadalmak figyelmét a kisebbségi kérdésre, valamint nagymértékben javítja az európai szintű kisebbségvédelmet.”
Szabadság (Kolozsvár).
2013. április 17.
Egyedül nem megy (Tanácskozott az Autonómia Albizottság)
A felvidéki magyarság megmaradásának alapvető feltétele az autonómia – jelentette ki Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának keddi budapesti ülésén. A romániai magyarság képviselői a három szervezet három egymástól különböző európai polgári kezdeményezését ismertették. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke közölte: a kisebbségvédelmi jogalkotást célzó, aláírásgyűjtést kezdeményező javaslatukat előzetes véleményezésre beterjesztették az Európai Bizottság jogi főosztályához, a választ egyelőre még várják. Az erdélyi politikus hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyarság, hanem minden Európában kisebbségben élő nemzetiség ügyéről van szó. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta, hogy az ő javaslatuk nem elsősorban a székely autonómiáról szól, és olyan kisebbségi szabályozási csomagot dolgoztak ki, amely konkrét jogi aktusokat kér az őshonos kisebbségek és a regionális nyelvek védelme érdekében. Európában százmillióan tagjai őshonos nemzeti kisebbségnek, azaz minden hetedik európai polgár valamely kisebbséghez tartozik. Emellett mintegy negyvenmillióan beszélnek más nyelvet, mint az adott ország hivatalos nyelve. Jelezte: 2013 júniusában indítják el hivatalosan is kezdeményezésüket. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kiemelte: javaslatuk a régiók felől közelít, és szeretnék Székelyföld kérdését európai kérdéssé tenni. Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke ehhez azt tette hozzá, ha együtt tudnának lépni, kifelé az lenne az üzenet, hogy nincs széthúzás a magyarság szervezetei között – jegyezte meg. A tanácskozásnak kiemelt témája volt a felvidéki magyarság helyzete, Berényi József úgy fogalmazott: nem lehet senkinek sem érdeke, hogy ez a közösség megszűnjön, és épp a népességfogyás miatt teljesen legitim kérés az autonómia. Berényi József egyetértett azokkal a véleményekkel, miszerint Európában nincs hatékony kisebbségvédelmi modell, és amiket a 90-es években kitaláltak, azok ma már nem működnek. Duray Miklós felvidéki politikus kiemelte: ha önmagukban nem erősödnek meg, hiába lesz változás az európai közgondolkodásban, nem mennek semmire. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a felvidéki magyarok saját erejükből nem tudják majd kiharcolni az önkormányzatiságot. Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője arról beszélt, hogy az autonómiáról szóló párbeszédnek Szlovákián kívül akadálya nincs. Problémának látta ugyanakkor, hogy nincs a köztudatban, mit értenek alatta, mire jó, és sokszor nem eszközként, hanem végcélként tekintenek rá, a „csodavárás körébe” került ez a fogalom. Bárdos Gyula, a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete) elnöke célként jelölte meg, hogy a legfiatalabb generáció számára is nyilvánvalóvá tegyék az autonómia fontosságát, és az a közbeszéd tárgya legyen. Fontosnak tartotta, hogy a regionális választásokon is minél többen vegyenek részt, sok helyen ugyanis, ahol tömbmagyarság él, mégsem élnek a lehetőséggel, hogy magyar polgármester és magyar többségű képviselőtestület legyen. Csóti György (Fidesz), a bizottság alelnöke alapvető feltételnek nevezte, hogy a magyar kormány és a magyar politika támogassa az autonómiatörekvéseket, mint kiemelte: egy teljes Kárpát-medencei összefogás hozhat eredményt. Hangsúlyozta: ő a minden magyar felelős minden magyarért elvet vallja. Kalmár Ferenc (KDNP) azt mondta, hogy fontos, ne fáradjanak bele az autonómiáért folytatott küzdelembe. „Csináljuk tovább”, Magyarországon és a környező országokban egyaránt – szólított fel. A bizottság tárgyalt a különböző polgári kezdeményezések állásáról is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy).
A felvidéki magyarság megmaradásának alapvető feltétele az autonómia – jelentette ki Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának keddi budapesti ülésén. A romániai magyarság képviselői a három szervezet három egymástól különböző európai polgári kezdeményezését ismertették. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke közölte: a kisebbségvédelmi jogalkotást célzó, aláírásgyűjtést kezdeményező javaslatukat előzetes véleményezésre beterjesztették az Európai Bizottság jogi főosztályához, a választ egyelőre még várják. Az erdélyi politikus hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyarság, hanem minden Európában kisebbségben élő nemzetiség ügyéről van szó. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta, hogy az ő javaslatuk nem elsősorban a székely autonómiáról szól, és olyan kisebbségi szabályozási csomagot dolgoztak ki, amely konkrét jogi aktusokat kér az őshonos kisebbségek és a regionális nyelvek védelme érdekében. Európában százmillióan tagjai őshonos nemzeti kisebbségnek, azaz minden hetedik európai polgár valamely kisebbséghez tartozik. Emellett mintegy negyvenmillióan beszélnek más nyelvet, mint az adott ország hivatalos nyelve. Jelezte: 2013 júniusában indítják el hivatalosan is kezdeményezésüket. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kiemelte: javaslatuk a régiók felől közelít, és szeretnék Székelyföld kérdését európai kérdéssé tenni. Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke ehhez azt tette hozzá, ha együtt tudnának lépni, kifelé az lenne az üzenet, hogy nincs széthúzás a magyarság szervezetei között – jegyezte meg. A tanácskozásnak kiemelt témája volt a felvidéki magyarság helyzete, Berényi József úgy fogalmazott: nem lehet senkinek sem érdeke, hogy ez a közösség megszűnjön, és épp a népességfogyás miatt teljesen legitim kérés az autonómia. Berényi József egyetértett azokkal a véleményekkel, miszerint Európában nincs hatékony kisebbségvédelmi modell, és amiket a 90-es években kitaláltak, azok ma már nem működnek. Duray Miklós felvidéki politikus kiemelte: ha önmagukban nem erősödnek meg, hiába lesz változás az európai közgondolkodásban, nem mennek semmire. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a felvidéki magyarok saját erejükből nem tudják majd kiharcolni az önkormányzatiságot. Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője arról beszélt, hogy az autonómiáról szóló párbeszédnek Szlovákián kívül akadálya nincs. Problémának látta ugyanakkor, hogy nincs a köztudatban, mit értenek alatta, mire jó, és sokszor nem eszközként, hanem végcélként tekintenek rá, a „csodavárás körébe” került ez a fogalom. Bárdos Gyula, a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete) elnöke célként jelölte meg, hogy a legfiatalabb generáció számára is nyilvánvalóvá tegyék az autonómia fontosságát, és az a közbeszéd tárgya legyen. Fontosnak tartotta, hogy a regionális választásokon is minél többen vegyenek részt, sok helyen ugyanis, ahol tömbmagyarság él, mégsem élnek a lehetőséggel, hogy magyar polgármester és magyar többségű képviselőtestület legyen. Csóti György (Fidesz), a bizottság alelnöke alapvető feltételnek nevezte, hogy a magyar kormány és a magyar politika támogassa az autonómiatörekvéseket, mint kiemelte: egy teljes Kárpát-medencei összefogás hozhat eredményt. Hangsúlyozta: ő a minden magyar felelős minden magyarért elvet vallja. Kalmár Ferenc (KDNP) azt mondta, hogy fontos, ne fáradjanak bele az autonómiáért folytatott küzdelembe. „Csináljuk tovább”, Magyarországon és a környező országokban egyaránt – szólított fel. A bizottság tárgyalt a különböző polgári kezdeményezések állásáról is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy).
2013. április 20.
Kolozsváron zajlik a Néppárt II. Országos Küldöttgyűlése
Az Erdélyi Magyar Néppárt II. Országos Küldöttgyűlése április 20-án, szombaton 13 órakor kezdődött a kolozsvári Grand Hotel Napoca konferencia-központjában.
Gergely Balázs, a Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke, országos alelnök házigazdaként köszöntötte a megjelenteket.
Tőkés László, a Néppárt védnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntő beszédét az elmúlt napokban a Néppárt ellen irányuló összehangolt sajtóhadjárat felelevenítésével kezdte, amelyet a pártbejegyzést követő médiaoffenizívához hasonlított. A támadások véleménye szerint annak tudhatóak be, hogy mind az egyeduralomra törekvő RMDSZ, mind a román posztkommunista hatalom számára kényelmetlen Néppárt Románia egyetlen autonomista és föderalista pártja. Előbbi számára azért, mert vetélytársa akadt, utóbbi számára pedig azért, mert „bennünket nem lehet megvásárolni” – hangsúlyozta Tőkés László. Hozzátette: a román hatalom mindenkor talált magának „komprádorokat”, olyan magyarokat, akiknek fontosabb az önérdek, mint a köz boldogulása, olyanokat, akiket meg lehet vásárolni azért, hogy Bukarestben elfelejtsék az autonómiát, ne legyenek ott a Szenátusban, amikor Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet tárgyalják, vagy annak, hogy itthon elmagyarázzák, miért nem aktuális az önrendelkezés ügye. Az Erdélyi Magyar Néppárt megtalálta a helyes utat és világosan látja a célt: a magyarság nemzeti autonómiáját – fogalmazott a szervezet védnöke.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke kifejtette: bár csak két éve alakult az Erdélyi Magyar Néppárt, de Tőkés László személye miatt eszmei gyökerei 1989-re és Temesvárra mutatnak. A kárpátaljai elöljáró hangsúlyozta: egyedül az autonómia a megoldás nemcsak az erdélyi, hanem a kárpát-medencei magyar közösség számára is.
Marc Gafarot, a Katalán Demokratikus Konvergencia párt külügyi kabinetvezetője magyarul köszöntötte a küldötteket: „Egészséget, autonómiát!” Angol nyelvre váltva kifejtette: a Néppárt olyan ügyet képvisel, melyet már évtizedek óta nem vesznek figyelembe Európában. Mindannyian békeszerető nép vagyunk, a demokratikus erők nem valakik ellen vannak, hanem azért, hogy mindenkinek biztosítsuk az alapvető jogokat – hangsúlyozta. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Fidesz „jó testvérpártjának” nevezte az Erdélyi Magyar Néppártot. „Ti magatok vagytok a kiáltó szó Erdélyben, és erre a kiáltó szóra nagyobb szükség van, mint bármikor korábban” – mondta a néppárti küldöttgyűlésnek Németh Zsolt. A magyar-román államközi kapcsolatokról kijelentette: bár az elmúlt évek „mézeshetei” után az elmúlt időszakban számos „kihívás” jelentkezett, sikertelen bizonyos román körök azon igyekezete, hogy a kilencvenes évek magyarellenes légkörét felélesszék. Ez a Románia már nem az a Románia, a mézeshetek hatása nem múlt el nyomtalanul – mutatott rá az államtitkár. A román emberek tudják, hogy mi magyarok megbecsüljük őket, és partnerként tekintünk rájuk, hogy egy közös Közép-Európában élhessük a jövőnket – jelentette ki Németh Zsolt. A politikus arra buzdította az erdélyi magyarokat, hogy a 2014-es országgyűlési választásokon vegyenek részt az „anyaország kormányzási irányának meghatározásában”.
Az elmúlt egy év bizonyította, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt végérvényesen megvetette lábát az erdélyi magyar politikai életben – jelentette ki Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
Répás Zsuzsanna szerint 23 éve kevesen gondolták volna, hogy 2013-ban az erdélyi magyarságnak nem lesz állami egyetemi, önálló orvosi fakultása vagy nemzeti autonómiája, holott azok nélkül az magyar közösségnek nincsen jövője. „Nem fogadhatjuk el, hogy egyesek kétségbe vonják jogainkat, hiszen Európában széles körben elfogadott emberi jogokról van szó” – mondta Répás Zsuzsanna.
Az erdélyi autonómiaformák eléréséhez nem csak a többségi nemzet vagy az európai döntéshozók akaratára, hanem a teljes erdélyi magyarság együttműködése és az öntudatos polgárok tömegeinek bevonására van szükség – mutatott rá Répás.
A helyettes államtitkár a 2003-ban a szatmárnémeti Láncos-templomban indított, Tőkés László fémjelezte autonómia-mozgalmat méltatta, úgy fogalmazott, végig kell menni a kijelölt úton, még akkor is, ha „sziklába vájt út” az.
Egy olyan időszakban kell felépítenünk az erdélyi magyar Néppártot, amikor a politikában és a politikusokban megbízó emberek száma fogy, az állami hatóságok pedig a Néppárt munkáját akadályozták, stabilitási tényező helyett veszélyforrásként tekintettek rá – mondta elnöki beszámolójában Toró T. Tibor.
A politikus közölte, az elmúlt másfél évnyi pártépítés során 14 megyei szervezetet és 179 helyi szervezetet alapítottak. Létrejött továbbá az önkormányzati képviselők munkáját összehangoló helyi, regionális és országos szinten működő önkormányzati tanács, az Országos Választmány, az Minta ifjúsági partnerszervezet, valamint az EMNT-vel közösen fenntartott 12 szaktestület – sorolta Toró. „Megvetettük a lábunkat az erdélyi önkormányzatokba” – utalt a Néppárt önkormányzati képviselőire a pártelnök. Toró T. Tibor megköszönte a Fidesz politikusainak a Néppártnak nyújtott erkölcsi és szakmai támogatást. „Az emberi és baráti kapcsolatokon túlmenően a mi partnerségünk egy értékelvű-stratégiai partnerség” – jelentette ki Toró.
Gergely Balázs, közép-erdélyi régióért felelős alelnök bejelentette: a következő két éves ciklusra nem vállal alelnöki jelöltséget. Közölte: sikerrel működött együtt az elnökség tagjaival, majd megköszönte a közös munkát. Az alelnök elmondta, második gyermeke születése miatt, „felelős apaként” több időt kíván családja mellett tölteni, továbbá a Kolozs megyei néppárti tevékenységére is nagyobb figyelmet akar fordítani. Gergely Balázs üdvözölte Király Melinda, a Néppárt Fehér megyei elnökének országos alelnöki jelöltségét.
Gergely örvendetesnek nevezte, hogy bár a közép-erdélyi magyarok jobbára szórványtelepüléseken élnek, a néppárti választási eredmények nem maradtak el a székelyföldiektől. Mi több, a Máramaros megyei eredmények arányukat számítva az erdélyi magyar-magyar politikai verseny legjobb néppárti teljesítményeit jelentik. Szilágyi Zsolt: másfél év alatt többet dolgoztunk, mint mások évek alatt. A kampányok tanulsága véleménye szerint: hét nap alatt hét évet kell dolgoznunk. A külügyi alelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet: aktív erdélyi magyar külpolitika nélkül nem létezhet eredményes belpolitika.
Papp Előd Székelyföldért felelős alelnök név szerint is megköszönte a székelyföldi képviselők munkáját. Az alelnök több üzenetet is tolmácsolt, többek között a székelyföldi magyaroknak és románoknak: Székelyföld ereje a ti erőtök!
Zatykó Gyula Partiumért felelős alelnök beszámolójában az elmúlt két év eredményeit ismertette, és a jövőbeli tervek között megemlítette: a partiumi Néppárt saját irodahálózat kialakításán, továbbá egy szórvány-központ felépítésén, illetve saját újsághálózat létrehozásán fáradozik.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
Erdély.ma.
Az Erdélyi Magyar Néppárt II. Országos Küldöttgyűlése április 20-án, szombaton 13 órakor kezdődött a kolozsvári Grand Hotel Napoca konferencia-központjában.
Gergely Balázs, a Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke, országos alelnök házigazdaként köszöntötte a megjelenteket.
Tőkés László, a Néppárt védnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntő beszédét az elmúlt napokban a Néppárt ellen irányuló összehangolt sajtóhadjárat felelevenítésével kezdte, amelyet a pártbejegyzést követő médiaoffenizívához hasonlított. A támadások véleménye szerint annak tudhatóak be, hogy mind az egyeduralomra törekvő RMDSZ, mind a román posztkommunista hatalom számára kényelmetlen Néppárt Románia egyetlen autonomista és föderalista pártja. Előbbi számára azért, mert vetélytársa akadt, utóbbi számára pedig azért, mert „bennünket nem lehet megvásárolni” – hangsúlyozta Tőkés László. Hozzátette: a román hatalom mindenkor talált magának „komprádorokat”, olyan magyarokat, akiknek fontosabb az önérdek, mint a köz boldogulása, olyanokat, akiket meg lehet vásárolni azért, hogy Bukarestben elfelejtsék az autonómiát, ne legyenek ott a Szenátusban, amikor Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet tárgyalják, vagy annak, hogy itthon elmagyarázzák, miért nem aktuális az önrendelkezés ügye. Az Erdélyi Magyar Néppárt megtalálta a helyes utat és világosan látja a célt: a magyarság nemzeti autonómiáját – fogalmazott a szervezet védnöke.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke kifejtette: bár csak két éve alakult az Erdélyi Magyar Néppárt, de Tőkés László személye miatt eszmei gyökerei 1989-re és Temesvárra mutatnak. A kárpátaljai elöljáró hangsúlyozta: egyedül az autonómia a megoldás nemcsak az erdélyi, hanem a kárpát-medencei magyar közösség számára is.
Marc Gafarot, a Katalán Demokratikus Konvergencia párt külügyi kabinetvezetője magyarul köszöntötte a küldötteket: „Egészséget, autonómiát!” Angol nyelvre váltva kifejtette: a Néppárt olyan ügyet képvisel, melyet már évtizedek óta nem vesznek figyelembe Európában. Mindannyian békeszerető nép vagyunk, a demokratikus erők nem valakik ellen vannak, hanem azért, hogy mindenkinek biztosítsuk az alapvető jogokat – hangsúlyozta. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Fidesz „jó testvérpártjának” nevezte az Erdélyi Magyar Néppártot. „Ti magatok vagytok a kiáltó szó Erdélyben, és erre a kiáltó szóra nagyobb szükség van, mint bármikor korábban” – mondta a néppárti küldöttgyűlésnek Németh Zsolt. A magyar-román államközi kapcsolatokról kijelentette: bár az elmúlt évek „mézeshetei” után az elmúlt időszakban számos „kihívás” jelentkezett, sikertelen bizonyos román körök azon igyekezete, hogy a kilencvenes évek magyarellenes légkörét felélesszék. Ez a Románia már nem az a Románia, a mézeshetek hatása nem múlt el nyomtalanul – mutatott rá az államtitkár. A román emberek tudják, hogy mi magyarok megbecsüljük őket, és partnerként tekintünk rájuk, hogy egy közös Közép-Európában élhessük a jövőnket – jelentette ki Németh Zsolt. A politikus arra buzdította az erdélyi magyarokat, hogy a 2014-es országgyűlési választásokon vegyenek részt az „anyaország kormányzási irányának meghatározásában”.
Az elmúlt egy év bizonyította, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt végérvényesen megvetette lábát az erdélyi magyar politikai életben – jelentette ki Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
Répás Zsuzsanna szerint 23 éve kevesen gondolták volna, hogy 2013-ban az erdélyi magyarságnak nem lesz állami egyetemi, önálló orvosi fakultása vagy nemzeti autonómiája, holott azok nélkül az magyar közösségnek nincsen jövője. „Nem fogadhatjuk el, hogy egyesek kétségbe vonják jogainkat, hiszen Európában széles körben elfogadott emberi jogokról van szó” – mondta Répás Zsuzsanna.
Az erdélyi autonómiaformák eléréséhez nem csak a többségi nemzet vagy az európai döntéshozók akaratára, hanem a teljes erdélyi magyarság együttműködése és az öntudatos polgárok tömegeinek bevonására van szükség – mutatott rá Répás.
A helyettes államtitkár a 2003-ban a szatmárnémeti Láncos-templomban indított, Tőkés László fémjelezte autonómia-mozgalmat méltatta, úgy fogalmazott, végig kell menni a kijelölt úton, még akkor is, ha „sziklába vájt út” az.
Egy olyan időszakban kell felépítenünk az erdélyi magyar Néppártot, amikor a politikában és a politikusokban megbízó emberek száma fogy, az állami hatóságok pedig a Néppárt munkáját akadályozták, stabilitási tényező helyett veszélyforrásként tekintettek rá – mondta elnöki beszámolójában Toró T. Tibor.
A politikus közölte, az elmúlt másfél évnyi pártépítés során 14 megyei szervezetet és 179 helyi szervezetet alapítottak. Létrejött továbbá az önkormányzati képviselők munkáját összehangoló helyi, regionális és országos szinten működő önkormányzati tanács, az Országos Választmány, az Minta ifjúsági partnerszervezet, valamint az EMNT-vel közösen fenntartott 12 szaktestület – sorolta Toró. „Megvetettük a lábunkat az erdélyi önkormányzatokba” – utalt a Néppárt önkormányzati képviselőire a pártelnök. Toró T. Tibor megköszönte a Fidesz politikusainak a Néppártnak nyújtott erkölcsi és szakmai támogatást. „Az emberi és baráti kapcsolatokon túlmenően a mi partnerségünk egy értékelvű-stratégiai partnerség” – jelentette ki Toró.
Gergely Balázs, közép-erdélyi régióért felelős alelnök bejelentette: a következő két éves ciklusra nem vállal alelnöki jelöltséget. Közölte: sikerrel működött együtt az elnökség tagjaival, majd megköszönte a közös munkát. Az alelnök elmondta, második gyermeke születése miatt, „felelős apaként” több időt kíván családja mellett tölteni, továbbá a Kolozs megyei néppárti tevékenységére is nagyobb figyelmet akar fordítani. Gergely Balázs üdvözölte Király Melinda, a Néppárt Fehér megyei elnökének országos alelnöki jelöltségét.
Gergely örvendetesnek nevezte, hogy bár a közép-erdélyi magyarok jobbára szórványtelepüléseken élnek, a néppárti választási eredmények nem maradtak el a székelyföldiektől. Mi több, a Máramaros megyei eredmények arányukat számítva az erdélyi magyar-magyar politikai verseny legjobb néppárti teljesítményeit jelentik. Szilágyi Zsolt: másfél év alatt többet dolgoztunk, mint mások évek alatt. A kampányok tanulsága véleménye szerint: hét nap alatt hét évet kell dolgoznunk. A külügyi alelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet: aktív erdélyi magyar külpolitika nélkül nem létezhet eredményes belpolitika.
Papp Előd Székelyföldért felelős alelnök név szerint is megköszönte a székelyföldi képviselők munkáját. Az alelnök több üzenetet is tolmácsolt, többek között a székelyföldi magyaroknak és románoknak: Székelyföld ereje a ti erőtök!
Zatykó Gyula Partiumért felelős alelnök beszámolójában az elmúlt két év eredményeit ismertette, és a jövőbeli tervek között megemlítette: a partiumi Néppárt saját irodahálózat kialakításán, továbbá egy szórvány-központ felépítésén, illetve saját újsághálózat létrehozásán fáradozik.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
Erdély.ma.
2013. április 20.
EMNP-kongresszus – A néppárt céljai mellett foglalt állást több magyarországi párt képviselője
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) céljai mellett foglalt állást a párt kongresszusán mondott beszédében a magyarországi KDNP, az LMP, a Jobbik, és a Szociális Unió képviselője.
Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke arról beszélt, hogy megannyi gond oldódna meg, ha „az erdélyi magyarok hátrakötött kezét végre kioldanák, és engednék, hogy maguk oldják meg a saját ügyeiket". Úgy vélte, ha a közösség autonómiát kapna, nem kellene a magyar orvosképzés gondjaival, a kulturális intézmények megszervezésével, az anyanyelvhasználat kérdéseivel foglalkozni, ez pedig a románoknak is érdeke.
Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke azt hangsúlyozta, hogy pártja egyenlő mércével kívánja mérni a határon túli magyar szervezeteket, és azért kíván tenni, hogy a Kárpát-medencei magyar szervezetek „ne legyenek a magyar politika játékszerei". Hangsúlyozta, olyan ökológiai mozgalom képviseletében jött Erdélybe, amely mind a természetben, mind a kultúrákban a sokféleség fennmaradását képviseli. Kijelentette, az LMP elkötelezetten támogatja az erdélyi székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke azt hangsúlyozta, hogy az EMNP az erdélyi autonómiaküzdelemben a Székely Nemzeti Tanács mellett a legfontosabb letéteményes.
Szili Katalin, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának, valamint a Szociális Unió elnökeként arról beszélt, hogy az autonómia nem lehet tabutéma az Európai Unióban. A „piros-fehér-zöldmezős beruházáshoz" kívánt sok sikert az EMNP-nek.
MTI
Erdély.ma.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) céljai mellett foglalt állást a párt kongresszusán mondott beszédében a magyarországi KDNP, az LMP, a Jobbik, és a Szociális Unió képviselője.
Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke arról beszélt, hogy megannyi gond oldódna meg, ha „az erdélyi magyarok hátrakötött kezét végre kioldanák, és engednék, hogy maguk oldják meg a saját ügyeiket". Úgy vélte, ha a közösség autonómiát kapna, nem kellene a magyar orvosképzés gondjaival, a kulturális intézmények megszervezésével, az anyanyelvhasználat kérdéseivel foglalkozni, ez pedig a románoknak is érdeke.
Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke azt hangsúlyozta, hogy pártja egyenlő mércével kívánja mérni a határon túli magyar szervezeteket, és azért kíván tenni, hogy a Kárpát-medencei magyar szervezetek „ne legyenek a magyar politika játékszerei". Hangsúlyozta, olyan ökológiai mozgalom képviseletében jött Erdélybe, amely mind a természetben, mind a kultúrákban a sokféleség fennmaradását képviseli. Kijelentette, az LMP elkötelezetten támogatja az erdélyi székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke azt hangsúlyozta, hogy az EMNP az erdélyi autonómiaküzdelemben a Székely Nemzeti Tanács mellett a legfontosabb letéteményes.
Szili Katalin, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának, valamint a Szociális Unió elnökeként arról beszélt, hogy az autonómia nem lehet tabutéma az Európai Unióban. A „piros-fehér-zöldmezős beruházáshoz" kívánt sok sikert az EMNP-nek.
MTI
Erdély.ma.
2013. április 22.
EMNP kongresszus Kolozsváron: párttal az autonómiának
Alaposan ráérzett a közhangulatra Marc Gafarot, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetősége, amikor magyar nyelven, „Egészséget, autonómiát!” felkiáltással köszöntötte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 2. országos küldöttgyűlésének részvevőit. Persze nem tudhatjuk, miként szolgál a több mint 400 küldött egészsége, az viszont tény, hogy a Kolozsvárt szombaton rendezett kongresszuson elhangzott felszólalások alfája és omegája az önrendelkezés igénye, annak kivívási lehetősége volt.
Fővédnöki beszédében Tőkés László azzal adta meg az alaphangot: területért jogokat, Trianonért cserébe autonómiát követel mindenütt a Kárpát-medencei magyarság, és ez az eszme egységes nemzetpolitikai, határon túli stratégiai szemléletté formálódik. Az EP-képviselő leszögezte, az erdélyi magyarság sem akar néprajzi kiállítás tárgyává lenni, számára pedig nem felel meg a rezervátumi idegenvezető szerepe.
„Még néhány évig mutogatni fognak bennünket fesztiválokon, aztán beolvadunk, eltűnünk. Nem akarunk muzeális, multikulturális értékké degradálódni az egyesült Európában” – állapította meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az EMNP anyaországi testvérpártja, a Fidesz üdvözletét is tolmácsolva Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szerbia és a 2008-ban függetlenedett Koszovó viszonyának normalizálásáról az egy nappal korábban született megállapodás szerves része az észak-koszovói szerbek autonómiája. A fideszes politikus szerint a brüsszeli megegyezés a magyarság számára is inspirációként hathat. (A küldöttgyűlés egyébként határozatban kérte Románia kormányát, ismerje el Koszovó államiságát). Németh közölte, Magyarország teljes eszköztárával támogatja az erdélyi magyarságot a régióátszervezéssel kapcsolatban, szerinte a közösség által egységesen védelmezett régióhatárok nehezen lesznek figyelmen kívül hagyhatók. Miközben sem az RMDSZ, sem az MPP nem képviseltette magát a néppárti kongresszuson, a magyarországi, valamint a kárpátaljai, felvidéki, ausztriai magyar szervezetek vezetői az EMNP által kitűzött célokat méltatták, és sok sikert kívántak ezek, illetve – Szili Katalin, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómiaalbizottságának, a Szociális Unió párt elnökének szavaival élve – a „piros-fehér-zöld mezős beruházásként” indult pártépítés megvalósításához.
Hármas össztűzben
Zöldmezős beruházásként emlékezett vissza az EMNP 2011-es megalapítására Toró T. Tibor is, aki szerint az alakulatnak a politikából kiábrándultak számának gyarapodása, a 2012-es választási kampányok közepette kellett beépülnie a két rivális magyar párt közé. „Hármas össztűzben kellett helytállni, hiszen az RMDSZ a képviselet, a fenyős párt az alternatíva monopóliumát védte, a román hatóságok pedig a nemzetállamot, veszélyforrásként tekintve ránk” – hangzott el az elnöki beszámolóban. Másfél évnyi pártépítés során 14 megyei szervezetet és 179 helyi szervezetet alapítottak, létrejött az önkormányzati képviselők munkáját összehangoló helyi, regionális és országos szinten működő önkormányzati tanács, az országos választmány, a Minta ifjúsági partnerszervezet, valamint az EMNT-vel közösen fenntartott 12 szaktestület. Toró ígéretesnek nevezte, hogy három erdélyi magyarból ma már kettő ismeri az EMNP-t és céljait, a tavalyi helyhatósági és parlamenti választáson elért eredmény pedig elegendő a folytatáshoz. „Ha kevesebb szavazatot kapunk, elbizonytalanodunk, ha többet, akkor elbízzuk magunkat. Az autonómia, az európai Erdély felé vezet a néppárt útja, amelyen akkor is érdemes végighaladni, ha göröngyös, kanyargós” – szabta meg az irányt a pártelnök.
Különben a küldöttek – ellentétben például az RMDSZ miniparlamentje, az SZKT szónokaival – nem foglalkoztak a rivális politikai alakulatokkal, elsősorban a szervezetépítés, a választási kampány terén szerzett tapasztalataikat osztották meg, többször hangsúlyozva a szórványmagyarság felkarolásának fontosságát. Visszatérő motívum volt viszont a felső vezetők – sőt számos külhoni meghívott – körében a párttal stratégiai partnerséget ápoló EMNT magyarországi finanszírozásáról közölt Transindex-cikk. Mint ismert, a portál tényfeltáró anyaga szerint az EMNP-hez és a nemzeti tanácshoz kötődő civil szervezetek tavaly közel egymillió euró támogatást kaptak a magyar költségvetésből és állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól. Németh Zsolt leszögezte, a budapesti kormány semmilyen romániai pártot, pártpolitikai tevékenységet nem támogat, az Erdélybe érkező állami támogatások a demokrácia-központokhoz érkeztek, amelyek a magyar állampolgárság igénylése folyamatában nyújtanak segítséget az erdélyi magyaroknak. Toró T. Tibor a pártpolitikai rivalizálásnak tudta be a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tulajdonában lévő portál cikkét, Tőkés László azonban „obskurus, sötét sajtótámadásnak” nevezte, akárcsak a Maszol.ro korábbi, az Európai Néppárton belül a Fidesszel szemben állítólag felmerült bírálatokat megszellőztető írását. „Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű! Az RMDSZ a mi adónkból évente mintegy 3,5 milliónyi eurót kap, amellyel még soha nem számolt el adófizető magyar közösségünk előtt. Ennyi az ára annak, hogy Bukarestben elfelejtsék az autonómiát, hogy ne legyenek ott a szenátusban, ha netalán a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet tárgyalják” – jelentette ki a néppárt védnöke. Szerinte az RMDSZ-nek az „fáj”, hogy korábban a balliberális magyar kormányzat „számolatlanul öntötte” az adófizetők forintjait a szövetség alapítványaiba, például 2008 és 2010 között az Iskola és a Progress Alapítványok összesen 2,5 millió eurót kapott. Hozzátette, míg az Iskola Alapítvány 200 millió forintért osztotta Erdélyben a magyar oktatási-nevelési támogatást, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) jelenleg ugyanezt a munkát ötödanynyiért végzi el.
EP: győzködi Tőkést az EMNP
Gergely Balázs országos alelnöknek a napokban igaza volt, amikor beharangozta, hogy meglepetést is tartogat az EMNP-kongresszus. Az elsőt éppen ő szolgáltatta bejelentésével, miszerint személyes okok miatt – a néppárt kolozsvári elnöke másodszor néz apai örömök elé – nem vállal újabb mandátumot az országos vezetőségben. Váratlan bejelentésnek számít a Tőkésé is, miszerint már nem kíván indulni a jövő évi EP-választáson, mivel pihenni szeretne; szerinte az EMNP önállóan is bejutna a brüsszeli törvényhozásba. Kérdésünkre Toró T. Tibor elmondta, ha egy közösségnek van egy olyan történelmi személyisége, mint a magyarság érdekeiért 25 éve következetesen kiálló Tőkés László, akkor mindent meg kell tenni, hogy folytathassa brüsszeli munkáját. Az elnök szerint az alakulat még nem döntött esetleges indulása mikéntjéről, de ha kell, százezer aláírást gyűjt Tőkés támogatása érdekében. Az elnöki posztra egyedül pályázó Torót egyébként tíz ellenszavazat mellett választotta újra a kongresszus, az ötről héttagúra bővült elnökségben Király Melinda közép-erdélyi, Papp Előd székelyföldi, Szilágyi Zsolt nemzetstratégiai és külpolitikai és Zatykó Gyula partiumi alelnökön kívül a grémiumban helyet kapott Benedek Erika, az országos önkormányzati tanács, valamint Zakariás Zoltán, a választmány elnöke.
Az újraválasztott elnök következő kétéves mandátumának prioritásai között vázolta a szervezetépítést (az alakulat minden településen meg akarja vetni a lábát, ahol a magyarság aránya eléri a tíz százalékot), a magyar közösség gondjaira választ adó szakpolitikák kidolgozását, a többségi társadalomnak az autonómiáról alkotott közgondolkodása alakítását. „Rendet teremtene” a néppárt az erdélyi autonomista táborban, ugyanakkor arra törekszik, hogy hogy a lehető legtöbb erdélyi magyar megszerezze a magyar állampolgárságot, és részt vegyen a 2014-es országgyűlési választáson. Toró a Krónika kérdésére elmondta, szeretnének legalább az RMDSZ-éhez hasonló politikai súlyra szert tenni, hogy rákényszerítsék a szerinte a bukaresti kijárási politikára koncentráló szövetséget az akcióegységre. „Számszerűsítve most még nem tudom megmondani, milyen eredménnyel lennék elégedett a 2016-os romániai választásokon, de ki akarjuk egyenlíteni az RMDSZ túlsúlyát, mélyíteni pártunk beágyazottságát” – jelentette ki Toró, nem zárva ki, hogy alakulata önálló jelöltet indítson a jövő évi romániai államfőválasztáson.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár).
Alaposan ráérzett a közhangulatra Marc Gafarot, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetősége, amikor magyar nyelven, „Egészséget, autonómiát!” felkiáltással köszöntötte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 2. országos küldöttgyűlésének részvevőit. Persze nem tudhatjuk, miként szolgál a több mint 400 küldött egészsége, az viszont tény, hogy a Kolozsvárt szombaton rendezett kongresszuson elhangzott felszólalások alfája és omegája az önrendelkezés igénye, annak kivívási lehetősége volt.
Fővédnöki beszédében Tőkés László azzal adta meg az alaphangot: területért jogokat, Trianonért cserébe autonómiát követel mindenütt a Kárpát-medencei magyarság, és ez az eszme egységes nemzetpolitikai, határon túli stratégiai szemléletté formálódik. Az EP-képviselő leszögezte, az erdélyi magyarság sem akar néprajzi kiállítás tárgyává lenni, számára pedig nem felel meg a rezervátumi idegenvezető szerepe.
„Még néhány évig mutogatni fognak bennünket fesztiválokon, aztán beolvadunk, eltűnünk. Nem akarunk muzeális, multikulturális értékké degradálódni az egyesült Európában” – állapította meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az EMNP anyaországi testvérpártja, a Fidesz üdvözletét is tolmácsolva Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szerbia és a 2008-ban függetlenedett Koszovó viszonyának normalizálásáról az egy nappal korábban született megállapodás szerves része az észak-koszovói szerbek autonómiája. A fideszes politikus szerint a brüsszeli megegyezés a magyarság számára is inspirációként hathat. (A küldöttgyűlés egyébként határozatban kérte Románia kormányát, ismerje el Koszovó államiságát). Németh közölte, Magyarország teljes eszköztárával támogatja az erdélyi magyarságot a régióátszervezéssel kapcsolatban, szerinte a közösség által egységesen védelmezett régióhatárok nehezen lesznek figyelmen kívül hagyhatók. Miközben sem az RMDSZ, sem az MPP nem képviseltette magát a néppárti kongresszuson, a magyarországi, valamint a kárpátaljai, felvidéki, ausztriai magyar szervezetek vezetői az EMNP által kitűzött célokat méltatták, és sok sikert kívántak ezek, illetve – Szili Katalin, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómiaalbizottságának, a Szociális Unió párt elnökének szavaival élve – a „piros-fehér-zöld mezős beruházásként” indult pártépítés megvalósításához.
Hármas össztűzben
Zöldmezős beruházásként emlékezett vissza az EMNP 2011-es megalapítására Toró T. Tibor is, aki szerint az alakulatnak a politikából kiábrándultak számának gyarapodása, a 2012-es választási kampányok közepette kellett beépülnie a két rivális magyar párt közé. „Hármas össztűzben kellett helytállni, hiszen az RMDSZ a képviselet, a fenyős párt az alternatíva monopóliumát védte, a román hatóságok pedig a nemzetállamot, veszélyforrásként tekintve ránk” – hangzott el az elnöki beszámolóban. Másfél évnyi pártépítés során 14 megyei szervezetet és 179 helyi szervezetet alapítottak, létrejött az önkormányzati képviselők munkáját összehangoló helyi, regionális és országos szinten működő önkormányzati tanács, az országos választmány, a Minta ifjúsági partnerszervezet, valamint az EMNT-vel közösen fenntartott 12 szaktestület. Toró ígéretesnek nevezte, hogy három erdélyi magyarból ma már kettő ismeri az EMNP-t és céljait, a tavalyi helyhatósági és parlamenti választáson elért eredmény pedig elegendő a folytatáshoz. „Ha kevesebb szavazatot kapunk, elbizonytalanodunk, ha többet, akkor elbízzuk magunkat. Az autonómia, az európai Erdély felé vezet a néppárt útja, amelyen akkor is érdemes végighaladni, ha göröngyös, kanyargós” – szabta meg az irányt a pártelnök.
Különben a küldöttek – ellentétben például az RMDSZ miniparlamentje, az SZKT szónokaival – nem foglalkoztak a rivális politikai alakulatokkal, elsősorban a szervezetépítés, a választási kampány terén szerzett tapasztalataikat osztották meg, többször hangsúlyozva a szórványmagyarság felkarolásának fontosságát. Visszatérő motívum volt viszont a felső vezetők – sőt számos külhoni meghívott – körében a párttal stratégiai partnerséget ápoló EMNT magyarországi finanszírozásáról közölt Transindex-cikk. Mint ismert, a portál tényfeltáró anyaga szerint az EMNP-hez és a nemzeti tanácshoz kötődő civil szervezetek tavaly közel egymillió euró támogatást kaptak a magyar költségvetésből és állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól. Németh Zsolt leszögezte, a budapesti kormány semmilyen romániai pártot, pártpolitikai tevékenységet nem támogat, az Erdélybe érkező állami támogatások a demokrácia-központokhoz érkeztek, amelyek a magyar állampolgárság igénylése folyamatában nyújtanak segítséget az erdélyi magyaroknak. Toró T. Tibor a pártpolitikai rivalizálásnak tudta be a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tulajdonában lévő portál cikkét, Tőkés László azonban „obskurus, sötét sajtótámadásnak” nevezte, akárcsak a Maszol.ro korábbi, az Európai Néppárton belül a Fidesszel szemben állítólag felmerült bírálatokat megszellőztető írását. „Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű! Az RMDSZ a mi adónkból évente mintegy 3,5 milliónyi eurót kap, amellyel még soha nem számolt el adófizető magyar közösségünk előtt. Ennyi az ára annak, hogy Bukarestben elfelejtsék az autonómiát, hogy ne legyenek ott a szenátusban, ha netalán a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet tárgyalják” – jelentette ki a néppárt védnöke. Szerinte az RMDSZ-nek az „fáj”, hogy korábban a balliberális magyar kormányzat „számolatlanul öntötte” az adófizetők forintjait a szövetség alapítványaiba, például 2008 és 2010 között az Iskola és a Progress Alapítványok összesen 2,5 millió eurót kapott. Hozzátette, míg az Iskola Alapítvány 200 millió forintért osztotta Erdélyben a magyar oktatási-nevelési támogatást, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) jelenleg ugyanezt a munkát ötödanynyiért végzi el.
EP: győzködi Tőkést az EMNP
Gergely Balázs országos alelnöknek a napokban igaza volt, amikor beharangozta, hogy meglepetést is tartogat az EMNP-kongresszus. Az elsőt éppen ő szolgáltatta bejelentésével, miszerint személyes okok miatt – a néppárt kolozsvári elnöke másodszor néz apai örömök elé – nem vállal újabb mandátumot az országos vezetőségben. Váratlan bejelentésnek számít a Tőkésé is, miszerint már nem kíván indulni a jövő évi EP-választáson, mivel pihenni szeretne; szerinte az EMNP önállóan is bejutna a brüsszeli törvényhozásba. Kérdésünkre Toró T. Tibor elmondta, ha egy közösségnek van egy olyan történelmi személyisége, mint a magyarság érdekeiért 25 éve következetesen kiálló Tőkés László, akkor mindent meg kell tenni, hogy folytathassa brüsszeli munkáját. Az elnök szerint az alakulat még nem döntött esetleges indulása mikéntjéről, de ha kell, százezer aláírást gyűjt Tőkés támogatása érdekében. Az elnöki posztra egyedül pályázó Torót egyébként tíz ellenszavazat mellett választotta újra a kongresszus, az ötről héttagúra bővült elnökségben Király Melinda közép-erdélyi, Papp Előd székelyföldi, Szilágyi Zsolt nemzetstratégiai és külpolitikai és Zatykó Gyula partiumi alelnökön kívül a grémiumban helyet kapott Benedek Erika, az országos önkormányzati tanács, valamint Zakariás Zoltán, a választmány elnöke.
Az újraválasztott elnök következő kétéves mandátumának prioritásai között vázolta a szervezetépítést (az alakulat minden településen meg akarja vetni a lábát, ahol a magyarság aránya eléri a tíz százalékot), a magyar közösség gondjaira választ adó szakpolitikák kidolgozását, a többségi társadalomnak az autonómiáról alkotott közgondolkodása alakítását. „Rendet teremtene” a néppárt az erdélyi autonomista táborban, ugyanakkor arra törekszik, hogy hogy a lehető legtöbb erdélyi magyar megszerezze a magyar állampolgárságot, és részt vegyen a 2014-es országgyűlési választáson. Toró a Krónika kérdésére elmondta, szeretnének legalább az RMDSZ-éhez hasonló politikai súlyra szert tenni, hogy rákényszerítsék a szerinte a bukaresti kijárási politikára koncentráló szövetséget az akcióegységre. „Számszerűsítve most még nem tudom megmondani, milyen eredménnyel lennék elégedett a 2016-os romániai választásokon, de ki akarjuk egyenlíteni az RMDSZ túlsúlyát, mélyíteni pártunk beágyazottságát” – jelentette ki Toró, nem zárva ki, hogy alakulata önálló jelöltet indítson a jövő évi romániai államfőválasztáson.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár).
2013. április 22.
A nemzeti összetartozás emlékhete Debrecenben
Több száz hazai és határon túli önkormányzat és civil szervezet képviselőit várják a debreceni Vekeri-tavi ifjúsági táborba a Nemzeti Összetartozás Napjához, június 4-hez kapcsolódó, és június 8-ig tartó emlékhét programjaira.
Pajna Zoltán (Fidesz), Debrecen alpolgármestere a hétfői sajtótájékoztatón kifejtette: az önkormányzat örömmel támogatja a civil kezdeményezésre létrejövő kulturális programsorozatot, amelybe reményei szerint a debreceni általános és középiskolások is bekapcsolódnak.
Felidézte, hogy az Országgyűlés 2010-ben iktatta törvénybe a nemzeti összetartozás napját, amely az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződéshez kapcsolódik.
Simon Albert, a szervező PRO-FA S.T. Kft. ügyvezetője azt mondta, a rendezvény célja, hogy "a trianoni diktátum által szétdarabolt országunk jelenlegi határain innen és túl élők ismét egyetlen közösséggé kovácsolódjanak". Hozzátette: a programsorozat emellett segíti a fiatal nemzedékekkel megértetni múltunk, kultúránk, értékeink, nemzeti összetartozásunk fontosságát, "a magyarságért tevékenykedőket pedig erősíti hitükben, legyenek egyre többen az egységért munkálkodók".
A magyar nemzeti összetartozás emlékhetét az ebben a témában meghirdetett rajzpályázatra érkezett munkákból válogatott kiállítással, illetve a magyar népviseleteket, népi hímzéseket bemutató tárlattal nyitják meg a Vekeri-tónál.
A találkozó keretében a civil kezdeményezések napján önkormányzatok és civil szervezetek mutatkoznak be egymásnak és az érdeklődőknek. Fellép a Vekeri-tó partján mások mellett a debreceni Forgórózsa együttes, a felvidéki Berkenye Néptáncegyüttes, a partiumi Ezüstperje Néptáncegyüttes, a Debreceni Népi Együttes, több amatőr tánccsoport, vers- és prózamondó. Lesz lovaglás, íjászat, fegyverbemutató, kézműves játszóház és népi kézműves termékek vására is.
MTI
Több száz hazai és határon túli önkormányzat és civil szervezet képviselőit várják a debreceni Vekeri-tavi ifjúsági táborba a Nemzeti Összetartozás Napjához, június 4-hez kapcsolódó, és június 8-ig tartó emlékhét programjaira.
Pajna Zoltán (Fidesz), Debrecen alpolgármestere a hétfői sajtótájékoztatón kifejtette: az önkormányzat örömmel támogatja a civil kezdeményezésre létrejövő kulturális programsorozatot, amelybe reményei szerint a debreceni általános és középiskolások is bekapcsolódnak.
Felidézte, hogy az Országgyűlés 2010-ben iktatta törvénybe a nemzeti összetartozás napját, amely az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződéshez kapcsolódik.
Simon Albert, a szervező PRO-FA S.T. Kft. ügyvezetője azt mondta, a rendezvény célja, hogy "a trianoni diktátum által szétdarabolt országunk jelenlegi határain innen és túl élők ismét egyetlen közösséggé kovácsolódjanak". Hozzátette: a programsorozat emellett segíti a fiatal nemzedékekkel megértetni múltunk, kultúránk, értékeink, nemzeti összetartozásunk fontosságát, "a magyarságért tevékenykedőket pedig erősíti hitükben, legyenek egyre többen az egységért munkálkodók".
A magyar nemzeti összetartozás emlékhetét az ebben a témában meghirdetett rajzpályázatra érkezett munkákból válogatott kiállítással, illetve a magyar népviseleteket, népi hímzéseket bemutató tárlattal nyitják meg a Vekeri-tónál.
A találkozó keretében a civil kezdeményezések napján önkormányzatok és civil szervezetek mutatkoznak be egymásnak és az érdeklődőknek. Fellép a Vekeri-tó partján mások mellett a debreceni Forgórózsa együttes, a felvidéki Berkenye Néptáncegyüttes, a partiumi Ezüstperje Néptáncegyüttes, a Debreceni Népi Együttes, több amatőr tánccsoport, vers- és prózamondó. Lesz lovaglás, íjászat, fegyverbemutató, kézműves játszóház és népi kézműves termékek vására is.
MTI
2013. április 23.
A szervezetépítéstől a nemzetépítésig
– beszélgetés Toró T. Tiborral, az EMNP elnökével –
Szombaton az Erdélyi Magyar Néppárt országos küldöttgyűlése Toró T. Tibort választotta elnöknek. A frissen megválasztott elnök a Népújság kérdésére kijelentette: elnöki programja tulajdonképpen a Néppárt programja. Prioritásait tíz pontban fogalmazta meg, a szervezetépítéstől a nemzetépítésig.
– A szervezetépítést folytatni kell, hiszen a munkának talán a közepén tartunk, és a kétéves mandátumunk végére nem szabad olyan települése legyen Erdélynek, ahol a Néppártnak legalább egy csoportja ne lenne, egy olyan fix pontja, amelyre támaszkodni tud a 2016-os választásokon. Az önkormányzati munkára kell koncentrálnunk, hiszen az önkormányzatokban van nekünk elsősorban keresnivalónk.
– Pedig nem igazán képeznek erőt jelenleg az önkormányzatokban...
– Nem vagyunk az önkormányzatokban hatalmon, de ahhoz talán elég erősek lehetünk, hogy az átláthatóságot, tisztaságot, az elkötelezettséget számon kérjük a választott és kinevezett tisztségviselőkön. Ehhez külön stratégiával kell nekivágnunk azokkal az emberekkel, akik 2016-ban önkormányzati képviselők akarnak lenni.
– Arról is beszélt, hogy mennyire fontos a szakmaiság felértékelődése a párt munkájában. Pontosan mit jelent ez?
– A 2012-es választási évben nem volt időnk ezeket a műhelyeket olajozottan működtetni, ezért ebben az évben erre fogunk koncentrálni. Ennek köszönhető, hogy az országos választmány elnökét beemeltük az elnökségbe, hiszen az országos választmány az a testületünk, amelyben ott vannak a szakbizottságaink. Ennek egyik eredménye a Mikó Imre-terv, munkában van egy átfogó társadalomépítési szociális terv, amely azokat a fontos kérdéseket kell összegyűjtse és koherenssé tegye, amely az emberek mindennapi életét teszik könnyebbé úgy, hogy rámutassunk arra is, hogy az autonómia intézménye mennyiben segíti ezt elő szociális, közjóléti, környezetvédelmi és egyéb szempontok szerint.
Egy másik csomag az egyházi, illetve a közösségi ingatlanok, a kárpótlás kérdése. Ez forró téma, hiszen a kormány most fogadta el. Erről egy dokumentumot is elfogadtunk, amellyel kiállunk a restitutio in integrum mellett, illetve próbálunk minél szélesebb akcióegységet teremteni mindazokkal, elsősorban a magyar történelmi egyházakkal, akik kárvallottjai lehetnek ennek a folyamatnak, ha úgy kiteljesedik, ahogy a kormány elképzelte, és amelyre úgy tűnik, az RMDSZ valamilyen módon áldását is adta.
– Azt mondta, nagypolitikai kérdésekben is állást foglalnak. Mit tud tenni egy kis, parlamenten kívüli párt?
– Van néhány nagypolitikai kihívás, amely előttünk áll, s amiben fontos, hogy állást foglaljunk és cselekedjünk is, bár az eszközeink nem túl gazdagok, nem vagyunk a parlamentben, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell megszólalnunk, vagy akár cselekednünk az alkotmánymódosítás, a régióátalakítás, vagy akár a választási törvény kérdésében. Meg kell keresnünk azokat az eszközöket, elsősorban mozgalmi eszközöket, amelyekkel befolyásolhatjuk a folyamatok kedvező alakulását. Nagyon fontos eszköze a Néppártnak a közösséggel való partnerség. A közösség maga lehet politikai szereplő, ezt bizonyítottuk a marosvásárhelyi március 10-i tüntetésen, és ahányszor szükség lesz erre, használni fogjuk ezt az eszközt. Ez erőt ad, ugyanakkor hatékonnyá teheti a Néppárt politikáját.
– Tőkés László azt nyilatkozta, nem döntötte még el, hogy indul-e az európai parlamenti választásokon. Az EMNP viszont éppen az indulását szorgalmazza.
– Három választás áll előttünk 2014-ben. Az államelnök-választás fontos eszköz lehet arra, hogy alakítsuk a román politikai gondolkodást, és egyáltalán a politikai kultúrát. Ennek pozitív tapasztalatai vannak amúgy az elmúlt huszonhárom esztendőben, sajnos, nem sáfárkodtunk jól ezekkel a pozitív fejleményekkel. De fontos az európai parlamenti választás is, mindent meg fogunk tenni, hogy Tőkés Lászlót visszajuttassuk az Európai Parlamentbe. Történelmi igazságtalanságnak és bűnnek tartom azt, hogy komoly erőkkel munkálkodnak azon, hogy ellehetetlenítsék azt az embert, aki ismertségéből és elkötelezettségéből fakadón legtöbbet tehet azért, hogy a Kárpát-medencei magyar ügy európai és nemzetközi üggyé váljon.
Ami a magyarországi választásokat illeti, nagyon fontos nemzetpolitikai kérdés, hogy állampolgárságunk és szavazati jogunk is van. Többé már nem lehet a határon túli magyar közösségekkel visszaélni, mert politikai tényezőkké váltunk, számításba kell venni minket akkor, amikor a magyarországi pártok meghatározzák a maguk választási stratégiáját. Mi minden erőnkkel azon leszünk, hogy minél több ember egyrészt jusson magyar állampolgársághoz, másrészt pedig éljen azzal a joggal, amit megkapott a magyar választójogi törvényben. A választásokon való részvétel erősíti majd azt a folyamatot, amelyet nemzetegyesítésnek szoktunk nevezni, és a normalitás felé fog haladni, hiszen nem igaz, hogy nincs közünk ahhoz, ami a magyar parlamentben történik, van közünk hozzá, mert magyar ügy, és a mi ügyünk.
– Hogyan látja az erdélyi magyar–magyar viszony jövőjét?
– A magyar–magyar viszony megváltoztatása egyik fontos feladata és küldetése a Néppártnak. Nekünk feladatunk egyrészt rendet teremteni az autonómia párti táborban, és ezt a munkát gyorsan kell elvégezzük, másrészt pedig ki kell egyensúlyozni az erdélyi magyar politikát. Ezt úgy lehet megtenni, ha megerősödünk, és legalább összemérhető erővel és közösségi támogatottsággal rendelkezünk. Ha ez megtörténik, akkor azt hiszem, egy hatékony nemzetpolitikai érdekérvényesítés fog megszületni, hiszen akkor rá tudjuk kényszeríteni erre azokat, akik Bukarestben látják az erdélyi magyarság jövőjét, aki ott érzik jól magukat, és a kijárásos politikából kovácsolnak mindig elég politikai tőkét ahhoz, hogy visszamehessenek és folytathassák.
Mi úgy gondoljuk, Bukarestbe csak azért kell menni, hogy megteremtsük az erdélyi autonómia jogi kereteit, egyébként itthon van dolgunk. Tehát akkor leszünk hatékonyak az érdekérvényesítésben, ha ez a két politikai erő – a bukaresti kijárásos, és az autonomista –, amely azt gondolom, visszavonhatatlanul fókuszálódott, együttműködik. Együttműködni pedig akkor tud, ha rá van kényszerítve. Mi azon leszünk, hogy rákényszerítsük őket az együttműködésre. Egyrészt, mert a közösség elvárja ezt az együttműködést, másrészt pedig a román nemzetállami szemponttal szemben csak így lehetünk eredményesek.
Végül feladatunk, amelyről már beszéltem, a közösségi erőt minél magasabbra emelni, ébren tartani, frissen tartani, és használni akkor, amikor a kijárásos vagy a kamarilla politika nem vezet eredményre. Márpedig nem vezet eredményre, tehát nekünk az a dolgunk, hogy ezt az erőt arra használjuk, hogy ott legyünk majd, ahol a döntések megszületnek azzal az elkötelezettséggel és azzal a hittel, amely jellemezte itt, Kolozsváron is ezt a 450-es közösséget.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
– beszélgetés Toró T. Tiborral, az EMNP elnökével –
Szombaton az Erdélyi Magyar Néppárt országos küldöttgyűlése Toró T. Tibort választotta elnöknek. A frissen megválasztott elnök a Népújság kérdésére kijelentette: elnöki programja tulajdonképpen a Néppárt programja. Prioritásait tíz pontban fogalmazta meg, a szervezetépítéstől a nemzetépítésig.
– A szervezetépítést folytatni kell, hiszen a munkának talán a közepén tartunk, és a kétéves mandátumunk végére nem szabad olyan települése legyen Erdélynek, ahol a Néppártnak legalább egy csoportja ne lenne, egy olyan fix pontja, amelyre támaszkodni tud a 2016-os választásokon. Az önkormányzati munkára kell koncentrálnunk, hiszen az önkormányzatokban van nekünk elsősorban keresnivalónk.
– Pedig nem igazán képeznek erőt jelenleg az önkormányzatokban...
– Nem vagyunk az önkormányzatokban hatalmon, de ahhoz talán elég erősek lehetünk, hogy az átláthatóságot, tisztaságot, az elkötelezettséget számon kérjük a választott és kinevezett tisztségviselőkön. Ehhez külön stratégiával kell nekivágnunk azokkal az emberekkel, akik 2016-ban önkormányzati képviselők akarnak lenni.
– Arról is beszélt, hogy mennyire fontos a szakmaiság felértékelődése a párt munkájában. Pontosan mit jelent ez?
– A 2012-es választási évben nem volt időnk ezeket a műhelyeket olajozottan működtetni, ezért ebben az évben erre fogunk koncentrálni. Ennek köszönhető, hogy az országos választmány elnökét beemeltük az elnökségbe, hiszen az országos választmány az a testületünk, amelyben ott vannak a szakbizottságaink. Ennek egyik eredménye a Mikó Imre-terv, munkában van egy átfogó társadalomépítési szociális terv, amely azokat a fontos kérdéseket kell összegyűjtse és koherenssé tegye, amely az emberek mindennapi életét teszik könnyebbé úgy, hogy rámutassunk arra is, hogy az autonómia intézménye mennyiben segíti ezt elő szociális, közjóléti, környezetvédelmi és egyéb szempontok szerint.
Egy másik csomag az egyházi, illetve a közösségi ingatlanok, a kárpótlás kérdése. Ez forró téma, hiszen a kormány most fogadta el. Erről egy dokumentumot is elfogadtunk, amellyel kiállunk a restitutio in integrum mellett, illetve próbálunk minél szélesebb akcióegységet teremteni mindazokkal, elsősorban a magyar történelmi egyházakkal, akik kárvallottjai lehetnek ennek a folyamatnak, ha úgy kiteljesedik, ahogy a kormány elképzelte, és amelyre úgy tűnik, az RMDSZ valamilyen módon áldását is adta.
– Azt mondta, nagypolitikai kérdésekben is állást foglalnak. Mit tud tenni egy kis, parlamenten kívüli párt?
– Van néhány nagypolitikai kihívás, amely előttünk áll, s amiben fontos, hogy állást foglaljunk és cselekedjünk is, bár az eszközeink nem túl gazdagok, nem vagyunk a parlamentben, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell megszólalnunk, vagy akár cselekednünk az alkotmánymódosítás, a régióátalakítás, vagy akár a választási törvény kérdésében. Meg kell keresnünk azokat az eszközöket, elsősorban mozgalmi eszközöket, amelyekkel befolyásolhatjuk a folyamatok kedvező alakulását. Nagyon fontos eszköze a Néppártnak a közösséggel való partnerség. A közösség maga lehet politikai szereplő, ezt bizonyítottuk a marosvásárhelyi március 10-i tüntetésen, és ahányszor szükség lesz erre, használni fogjuk ezt az eszközt. Ez erőt ad, ugyanakkor hatékonnyá teheti a Néppárt politikáját.
– Tőkés László azt nyilatkozta, nem döntötte még el, hogy indul-e az európai parlamenti választásokon. Az EMNP viszont éppen az indulását szorgalmazza.
– Három választás áll előttünk 2014-ben. Az államelnök-választás fontos eszköz lehet arra, hogy alakítsuk a román politikai gondolkodást, és egyáltalán a politikai kultúrát. Ennek pozitív tapasztalatai vannak amúgy az elmúlt huszonhárom esztendőben, sajnos, nem sáfárkodtunk jól ezekkel a pozitív fejleményekkel. De fontos az európai parlamenti választás is, mindent meg fogunk tenni, hogy Tőkés Lászlót visszajuttassuk az Európai Parlamentbe. Történelmi igazságtalanságnak és bűnnek tartom azt, hogy komoly erőkkel munkálkodnak azon, hogy ellehetetlenítsék azt az embert, aki ismertségéből és elkötelezettségéből fakadón legtöbbet tehet azért, hogy a Kárpát-medencei magyar ügy európai és nemzetközi üggyé váljon.
Ami a magyarországi választásokat illeti, nagyon fontos nemzetpolitikai kérdés, hogy állampolgárságunk és szavazati jogunk is van. Többé már nem lehet a határon túli magyar közösségekkel visszaélni, mert politikai tényezőkké váltunk, számításba kell venni minket akkor, amikor a magyarországi pártok meghatározzák a maguk választási stratégiáját. Mi minden erőnkkel azon leszünk, hogy minél több ember egyrészt jusson magyar állampolgársághoz, másrészt pedig éljen azzal a joggal, amit megkapott a magyar választójogi törvényben. A választásokon való részvétel erősíti majd azt a folyamatot, amelyet nemzetegyesítésnek szoktunk nevezni, és a normalitás felé fog haladni, hiszen nem igaz, hogy nincs közünk ahhoz, ami a magyar parlamentben történik, van közünk hozzá, mert magyar ügy, és a mi ügyünk.
– Hogyan látja az erdélyi magyar–magyar viszony jövőjét?
– A magyar–magyar viszony megváltoztatása egyik fontos feladata és küldetése a Néppártnak. Nekünk feladatunk egyrészt rendet teremteni az autonómia párti táborban, és ezt a munkát gyorsan kell elvégezzük, másrészt pedig ki kell egyensúlyozni az erdélyi magyar politikát. Ezt úgy lehet megtenni, ha megerősödünk, és legalább összemérhető erővel és közösségi támogatottsággal rendelkezünk. Ha ez megtörténik, akkor azt hiszem, egy hatékony nemzetpolitikai érdekérvényesítés fog megszületni, hiszen akkor rá tudjuk kényszeríteni erre azokat, akik Bukarestben látják az erdélyi magyarság jövőjét, aki ott érzik jól magukat, és a kijárásos politikából kovácsolnak mindig elég politikai tőkét ahhoz, hogy visszamehessenek és folytathassák.
Mi úgy gondoljuk, Bukarestbe csak azért kell menni, hogy megteremtsük az erdélyi autonómia jogi kereteit, egyébként itthon van dolgunk. Tehát akkor leszünk hatékonyak az érdekérvényesítésben, ha ez a két politikai erő – a bukaresti kijárásos, és az autonomista –, amely azt gondolom, visszavonhatatlanul fókuszálódott, együttműködik. Együttműködni pedig akkor tud, ha rá van kényszerítve. Mi azon leszünk, hogy rákényszerítsük őket az együttműködésre. Egyrészt, mert a közösség elvárja ezt az együttműködést, másrészt pedig a román nemzetállami szemponttal szemben csak így lehetünk eredményesek.
Végül feladatunk, amelyről már beszéltem, a közösségi erőt minél magasabbra emelni, ébren tartani, frissen tartani, és használni akkor, amikor a kijárásos vagy a kamarilla politika nem vezet eredményre. Márpedig nem vezet eredményre, tehát nekünk az a dolgunk, hogy ezt az erőt arra használjuk, hogy ott legyünk majd, ahol a döntések megszületnek azzal az elkötelezettséggel és azzal a hittel, amely jellemezte itt, Kolozsváron is ezt a 450-es közösséget.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
2013. április 23.
Több pénz a külhoni magyarság támogatására
Az előző évihez képest közel egymilliárddal több, 13,4 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre a Bethlen Gábor Alapnál a külhoni magyarság támogatására – mondta Lélfai Koppány, az alapkezelő vezetője a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt kedden a fővárosban. Oktatási- nevelési célú juttatásokra 10,76 milliárd forintot, a Sapientia Magyar Tudományegyetem támogatására 1,38 milliárdot, míg a II.Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatására 500 millió forintot különítettek el. Az alapkezelő működési költségeire 810 millió forint áll rendelkezésre.
Népújság (Marosvásárhely)
Az előző évihez képest közel egymilliárddal több, 13,4 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre a Bethlen Gábor Alapnál a külhoni magyarság támogatására – mondta Lélfai Koppány, az alapkezelő vezetője a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt kedden a fővárosban. Oktatási- nevelési célú juttatásokra 10,76 milliárd forintot, a Sapientia Magyar Tudományegyetem támogatására 1,38 milliárdot, míg a II.Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatására 500 millió forintot különítettek el. Az alapkezelő működési költségeire 810 millió forint áll rendelkezésre.
Népújság (Marosvásárhely)
2013. április 27.
25 éve jelentették be a falurombolási tervet
Huszonöt éve, 1988. április 29-én jelentette be Nicolae Ceausescu államfő, a Román Kommunista Párt (RKP) főtitkára, hogy az országban 2000-ig végrehajtják az ún. településszisztematizálási tervet, melynek során „agráripari centrumokat" hoznak létre. A köznyelvben falurombolásként elhíresült program a tizenháromezer romániai falu mintegy felének a felszámolását irányozta elő.
Romániában már a hetvenes évek óta folyt a városok és városközpontok szisztematizálása. Az erőltetett városiasítás – a statisztikákban legalábbis – látványos eredményekkel járt, 51 község vált várossá. Ezt követte a vidéki területrendezési elképzelés megvalósítása, amely nem csak a lerombolandó, elköltöztetendő falvakat, hanem minden települést érintett, mert drasztikusan csökkentette a beépíthető területet és elrendelte az ezen kívül eső házak, családi gazdaságok elköltöztetését. Az intézkedésektől a pártvezetés a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület háromszázaléknyi növekedését remélte.
A falurendezési terv részleteit 1988. április 29-én ismertette Nicolae Ceausescu az RKP KP Politikai Végrehajtó Bizottságának ülésén. Eszerint az első szakaszban, 1990-ig elkészítik az átrendezés minden részletre kiterjedő tervét, s felmérik a falvak lakosainak számát. A két-háromezer főnél kevesebb lakosú településeket, azaz a romániai falvak felét eleve életképtelennek minősítették. Az 1995-ig tartó második szakasz végére megyénként 2-3 agráripari komplexumot terveztek kialakítani, az utolsó szakaszban pedig, 2000-ig 558 városi jellegű agráripari központ jött volna létre iskolákkal, kórházakkal, sport- és művelődési központokkal. A lakosságot többszintes lakóházakba akarták áttelepíteni, ezeket kizárólag a központi típustervekkel összhangban lehetett megépíteni. (1985-től már több települést felszámoltak Bukarest környékén és Giurgiu megyében, de a modellértékűnek tekintett új településeken többnyire a legalapvetőbb szolgáltatások is hiányoztak.)
Ceausescu bejelentését követően az ország egész területén megkezdődött a községek átszervezése: a falvak bontásához még hozzá sem fogtak, de sok helyen az orvosi ellátást már megszüntették. Nagyságukra nézve a magyarlakta falvak nem érték el az életképessé nyilvánítás alsó határát, s veszélyeztetettekké váltak a német nemzetiségű falvak is, mivel lélekszámuk az NSZK-ba történő erőteljes kivándorlás miatt folyamatosan csökkent.
A tervezett településrendezés nyilvánvalóan e nemzetiségek szellemi hagyományai és közösségi tudata ellen is irányult, erősítve a román lakosság módszeres betelepítésével támogatott homogenizációs folyamatot. Mindez ellentétes volt a polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányával és a helsinki záróokmánnyal, amelyeket Románia is aláírt.
Nicolae Ceausescu bejelentése után az értelmiség egy része tiltakozott a pártvezetésnél. Közleményekben tájékoztatta a külföldet is, a nemzetközi közvélemény felfigyelt a tervekre, s Románia egyre nagyobb politikai nyomás alá került. Hevesen tiltakozott a falurombolás ellen Ausztria és az NSZK, s kiéleződött a magyar-román viszony is.
A magyarlakta településekről érkező riasztó hírek hatására több magyarországi civil szerveződés 1988. június 27-én tüntetést szervezett a budapesti Hősök terén a romániai falurombolás ellen, a demonstráción mintegy 60-70 ezer ember vett részt. Három nappal később az Országgyűlés állásfoglalásban hívta fel a romániai Nagy Nemzetgyűlés figyelmét a megsemmisítésre kijelölt falvak felbecsülhetetlen történelmi és kulturális értékeire, kifejezve reményét, hogy a román vezetés eláll a terv végrehajtásától. Románia válaszul bezáratta a kolozsvári magyar konzulátust és a diplomáciai kapcsolatok megszakításának lehetőségét is felvetette. Mindennek nyomán menekültek ezrei kezdtek Romániából Magyarországra áramlani. A feszült politikai helyzetben augusztus 28-án teljesen váratlanul találkozott Aradon az új magyar miniszterelnök, Grósz Károly Nicolae Ceausescuval, de egyetlen fontos kérdésben sem sikerült megállapodásra jutniuk.
A településszisztematizálási programot a román vezetés 1988 végén lelassította, amiben a nemzetközi tiltakozásoknál nagyobb szerepet játszott az anyagi eszközök hiánya. A falvakat eredetileg buldózerekkel akarták a földdel egyenlővé tenni, de aztán ekkoriban láttak napvilágot azok az elképzelések, hogy iskola, közlekedés, orvosi ellátás, postai szolgáltatás híján inkább hagyják őket maguktól elhalni. A tarthatatlan bel- és külpolitikai állapotot végül a romániai forradalmi átalakulás szüntette meg, amely 1989. december 22-én magával sodorta Nicolae Ceausescut és egész rendszerét.
MTI
Erdély.ma
Huszonöt éve, 1988. április 29-én jelentette be Nicolae Ceausescu államfő, a Román Kommunista Párt (RKP) főtitkára, hogy az országban 2000-ig végrehajtják az ún. településszisztematizálási tervet, melynek során „agráripari centrumokat" hoznak létre. A köznyelvben falurombolásként elhíresült program a tizenháromezer romániai falu mintegy felének a felszámolását irányozta elő.
Romániában már a hetvenes évek óta folyt a városok és városközpontok szisztematizálása. Az erőltetett városiasítás – a statisztikákban legalábbis – látványos eredményekkel járt, 51 község vált várossá. Ezt követte a vidéki területrendezési elképzelés megvalósítása, amely nem csak a lerombolandó, elköltöztetendő falvakat, hanem minden települést érintett, mert drasztikusan csökkentette a beépíthető területet és elrendelte az ezen kívül eső házak, családi gazdaságok elköltöztetését. Az intézkedésektől a pártvezetés a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület háromszázaléknyi növekedését remélte.
A falurendezési terv részleteit 1988. április 29-én ismertette Nicolae Ceausescu az RKP KP Politikai Végrehajtó Bizottságának ülésén. Eszerint az első szakaszban, 1990-ig elkészítik az átrendezés minden részletre kiterjedő tervét, s felmérik a falvak lakosainak számát. A két-háromezer főnél kevesebb lakosú településeket, azaz a romániai falvak felét eleve életképtelennek minősítették. Az 1995-ig tartó második szakasz végére megyénként 2-3 agráripari komplexumot terveztek kialakítani, az utolsó szakaszban pedig, 2000-ig 558 városi jellegű agráripari központ jött volna létre iskolákkal, kórházakkal, sport- és művelődési központokkal. A lakosságot többszintes lakóházakba akarták áttelepíteni, ezeket kizárólag a központi típustervekkel összhangban lehetett megépíteni. (1985-től már több települést felszámoltak Bukarest környékén és Giurgiu megyében, de a modellértékűnek tekintett új településeken többnyire a legalapvetőbb szolgáltatások is hiányoztak.)
Ceausescu bejelentését követően az ország egész területén megkezdődött a községek átszervezése: a falvak bontásához még hozzá sem fogtak, de sok helyen az orvosi ellátást már megszüntették. Nagyságukra nézve a magyarlakta falvak nem érték el az életképessé nyilvánítás alsó határát, s veszélyeztetettekké váltak a német nemzetiségű falvak is, mivel lélekszámuk az NSZK-ba történő erőteljes kivándorlás miatt folyamatosan csökkent.
A tervezett településrendezés nyilvánvalóan e nemzetiségek szellemi hagyományai és közösségi tudata ellen is irányult, erősítve a román lakosság módszeres betelepítésével támogatott homogenizációs folyamatot. Mindez ellentétes volt a polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányával és a helsinki záróokmánnyal, amelyeket Románia is aláírt.
Nicolae Ceausescu bejelentése után az értelmiség egy része tiltakozott a pártvezetésnél. Közleményekben tájékoztatta a külföldet is, a nemzetközi közvélemény felfigyelt a tervekre, s Románia egyre nagyobb politikai nyomás alá került. Hevesen tiltakozott a falurombolás ellen Ausztria és az NSZK, s kiéleződött a magyar-román viszony is.
A magyarlakta településekről érkező riasztó hírek hatására több magyarországi civil szerveződés 1988. június 27-én tüntetést szervezett a budapesti Hősök terén a romániai falurombolás ellen, a demonstráción mintegy 60-70 ezer ember vett részt. Három nappal később az Országgyűlés állásfoglalásban hívta fel a romániai Nagy Nemzetgyűlés figyelmét a megsemmisítésre kijelölt falvak felbecsülhetetlen történelmi és kulturális értékeire, kifejezve reményét, hogy a román vezetés eláll a terv végrehajtásától. Románia válaszul bezáratta a kolozsvári magyar konzulátust és a diplomáciai kapcsolatok megszakításának lehetőségét is felvetette. Mindennek nyomán menekültek ezrei kezdtek Romániából Magyarországra áramlani. A feszült politikai helyzetben augusztus 28-án teljesen váratlanul találkozott Aradon az új magyar miniszterelnök, Grósz Károly Nicolae Ceausescuval, de egyetlen fontos kérdésben sem sikerült megállapodásra jutniuk.
A településszisztematizálási programot a román vezetés 1988 végén lelassította, amiben a nemzetközi tiltakozásoknál nagyobb szerepet játszott az anyagi eszközök hiánya. A falvakat eredetileg buldózerekkel akarták a földdel egyenlővé tenni, de aztán ekkoriban láttak napvilágot azok az elképzelések, hogy iskola, közlekedés, orvosi ellátás, postai szolgáltatás híján inkább hagyják őket maguktól elhalni. A tarthatatlan bel- és külpolitikai állapotot végül a romániai forradalmi átalakulás szüntette meg, amely 1989. december 22-én magával sodorta Nicolae Ceausescut és egész rendszerét.
MTI
Erdély.ma
2013. április 29.
Kísért a múlt falurombolás
Részletes összeállítást közöl a Magyar Távirati Irodaa romániai falurombolás egykori tervéről. Nicolae Ceauşescu huszonöt évvel ezelőtt jelentette be, hogy 2000-ig végrehajtják a településszisztematizálási tervet. Ez az elképzelés „falurombolás” néven vonult be a történelembe, a program tizenháromezer romániai falu közel felének a felszámolását irányozta elő. A „Kárpátok géniuszának” elképzelése szerint a vidéki területrendezés nem csak a lerombolandó, elköltöztetendő falvakat, hanem minden települést érintett: drasztikusan csökkentette a beépíthető területet és elrendelte az ezen kívül eső házak, családi gazdaságok elköltöztetését. Az intézkedésektől a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület háromszázaléknyi növekedését remélte.
Bár a „szisztematizálás” valamennyi romániai településre kiterjedt, a legveszélyeztetebbek közé tartoztak a magyarok lakta falvak is, mivel lélekszámuk alacsony volt, „nem érték el az életképessé nyilvánítás alsó határát”. A településrendezési programmal ilyenformán a kommunista vezetés kettős hatást ért volna el: az úgynevezett szisztematizálás mellett a magyar, és az egyre nagyobb arányban kivándorló, rohamosan fogyó német közösségek felszámolása, amely összhangban volt az évtizedek óta tartó tudatos asszimilációs politikával, lényegesen felgyorsította volna a folytatott beolvadást.
Az MTIösszeállításában emlékeztet – sokunkban ma is elevenek az emlékek–, hogy Ceauşescu bejelentése nyomán erőteljes tiltakozóhullám indult be külföldön, elsősorban Magyarországon, Németországban, Ausztriában. Emlékezetes maradt a budapesti Hősök terén 1988. június 27-én megrendezett tüntetés, amelyen 60-70 ezer ember vett részt – először érezhettünk ekkora méretű szimpátiamegmozdulást az anyaország részéről. A magyar Országgyűlés a bukaresti Nagy Nemzetgyűléshez intézett felszólításában többek közt reményét fejezte ki, hogy a román vezetés eláll a terv végrehajtásától. Románia válaszul bezáratta a kolozsvári magyar konzulátust. 1988 augusztus 28-án Aradon találkozóra került sor Grósz Károly magyar miniszterelnök és Nicolae Ceauşescu között – mindhiába.
Napjainkban az egykori kommunista falurombolás helyébe másfajta, spontánabb, „szelektívebb” vidékátstrukturálás lépett. Az „életképes” falvakba az erőltetett városiasítás, iparosítás következtében elszármazott városi lakosság elkezdett visszaköltözni, és az egyre kevesebb munkalehetőséget biztosító város helyett vidéken keresni a megélhetés módját. A fejlesztésre kiírt programokat egyre hangsúlyosabban kihasználó önkormányzatok megpróbálják a szűkös anyagi keretek között korszerűsíteni az életfeltételeket, fejleszteni az infrastruktúrát, a termelőmunkát, a szolgáltatásokat, az idegenforgalmat, pályázatokkal és testvértelepülési kapcsolatokkal nyitni a világra. Az emberek nagy része kezd rádöbbenni arra, milyen kihasználatlan érték a mezőgazdaságban és általában a természetben rejlő lehetőségek, szépségek értékesítése, és aki teheti, a városi munkanélküliségből, szennyezett környezetből kiköltözik vidékre, ahol gyakran a kényelmi feltételek lekörözik a városiakét. Viszont bőven vannak olyan hátrányos helyzetű falvak és tanyák, amelyek esetében a folyamat visszafordíthatatlan, a lakosság menthetetlenül kiöregedett. Jól tudjuk, hogy egy nemzeti közösség szempontjából ez még fájdalmasabb, még nagyobb veszteséget jelent. Ezeket az elnéptelenedő falvakat most már nem a néhai Kondukátor szelleme bomlasztja tovább, hanem gyakran a reménytelenség, tehetetlenség, az idő könyörtelen múlása.
ÖRDÖG I. BÉLA
Szabadság (Kolozsvár)
Részletes összeállítást közöl a Magyar Távirati Irodaa romániai falurombolás egykori tervéről. Nicolae Ceauşescu huszonöt évvel ezelőtt jelentette be, hogy 2000-ig végrehajtják a településszisztematizálási tervet. Ez az elképzelés „falurombolás” néven vonult be a történelembe, a program tizenháromezer romániai falu közel felének a felszámolását irányozta elő. A „Kárpátok géniuszának” elképzelése szerint a vidéki területrendezés nem csak a lerombolandó, elköltöztetendő falvakat, hanem minden települést érintett: drasztikusan csökkentette a beépíthető területet és elrendelte az ezen kívül eső házak, családi gazdaságok elköltöztetését. Az intézkedésektől a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület háromszázaléknyi növekedését remélte.
Bár a „szisztematizálás” valamennyi romániai településre kiterjedt, a legveszélyeztetebbek közé tartoztak a magyarok lakta falvak is, mivel lélekszámuk alacsony volt, „nem érték el az életképessé nyilvánítás alsó határát”. A településrendezési programmal ilyenformán a kommunista vezetés kettős hatást ért volna el: az úgynevezett szisztematizálás mellett a magyar, és az egyre nagyobb arányban kivándorló, rohamosan fogyó német közösségek felszámolása, amely összhangban volt az évtizedek óta tartó tudatos asszimilációs politikával, lényegesen felgyorsította volna a folytatott beolvadást.
Az MTIösszeállításában emlékeztet – sokunkban ma is elevenek az emlékek–, hogy Ceauşescu bejelentése nyomán erőteljes tiltakozóhullám indult be külföldön, elsősorban Magyarországon, Németországban, Ausztriában. Emlékezetes maradt a budapesti Hősök terén 1988. június 27-én megrendezett tüntetés, amelyen 60-70 ezer ember vett részt – először érezhettünk ekkora méretű szimpátiamegmozdulást az anyaország részéről. A magyar Országgyűlés a bukaresti Nagy Nemzetgyűléshez intézett felszólításában többek közt reményét fejezte ki, hogy a román vezetés eláll a terv végrehajtásától. Románia válaszul bezáratta a kolozsvári magyar konzulátust. 1988 augusztus 28-án Aradon találkozóra került sor Grósz Károly magyar miniszterelnök és Nicolae Ceauşescu között – mindhiába.
Napjainkban az egykori kommunista falurombolás helyébe másfajta, spontánabb, „szelektívebb” vidékátstrukturálás lépett. Az „életképes” falvakba az erőltetett városiasítás, iparosítás következtében elszármazott városi lakosság elkezdett visszaköltözni, és az egyre kevesebb munkalehetőséget biztosító város helyett vidéken keresni a megélhetés módját. A fejlesztésre kiírt programokat egyre hangsúlyosabban kihasználó önkormányzatok megpróbálják a szűkös anyagi keretek között korszerűsíteni az életfeltételeket, fejleszteni az infrastruktúrát, a termelőmunkát, a szolgáltatásokat, az idegenforgalmat, pályázatokkal és testvértelepülési kapcsolatokkal nyitni a világra. Az emberek nagy része kezd rádöbbenni arra, milyen kihasználatlan érték a mezőgazdaságban és általában a természetben rejlő lehetőségek, szépségek értékesítése, és aki teheti, a városi munkanélküliségből, szennyezett környezetből kiköltözik vidékre, ahol gyakran a kényelmi feltételek lekörözik a városiakét. Viszont bőven vannak olyan hátrányos helyzetű falvak és tanyák, amelyek esetében a folyamat visszafordíthatatlan, a lakosság menthetetlenül kiöregedett. Jól tudjuk, hogy egy nemzeti közösség szempontjából ez még fájdalmasabb, még nagyobb veszteséget jelent. Ezeket az elnéptelenedő falvakat most már nem a néhai Kondukátor szelleme bomlasztja tovább, hanem gyakran a reménytelenség, tehetetlenség, az idő könyörtelen múlása.
ÖRDÖG I. BÉLA
Szabadság (Kolozsvár)
2013. április 30.
Egy élet Zsibó és New York között
In memoriam Teleki Ilona (1939–2013)
Ha tehetné, bizonyára határozottan ellenezné, hogy írjak róla. Mert ilyen volt, nem szerette a feltűnést; édesapjára hasonlított e tekintetben, aki azt vallotta, hogy a fontos ügyekért (számára a legfontosabb Erdély volt) névtelenül és önzetlenül kell dolgozni.
Teleki Ilona halálának a hírét a New York Timesból (Vivian Yee:The Death of a Countess in Exile, The New York Times, 2013. április 27., A16. old.) tudtam meg, véletlenül, így annál inkább megdöbbentett. Ritkán találkoztunk ugyan, úgy évtizedenként egyszer, egymáshoz való kölcsönös ragaszkodásunk azonban változatlan maradt gyermekkorom óta. Azóta, hogy a rá jellemző kedvességgel és szerénységgel spárgából és nagy barna kabátgombból általa készített játékszerrel ajándékozott meg, amit ő brüggőnek nevezett, és amit sokáig őriztem legkedvesebb emlékeim között.
Nehézségekkel teletűzdelt élete volt. A baj Ilonáék számára a második világháború végén kezdődött. A szovjet haderő által 1944 októberében Kolozsvárról Vita Sándorral együtt elhurcolt édesapja, széki gróf Teleki Béla családját a zsibói Wesselényi-kastélyból nemsokára kilakoltatták. A kommunista rendszer nagyszüleit, Teleki Arcturt és Wesselényi Ilonát, valamint nagynénjét, Teleki Gemmát Marosvásárhelyre, édesanyját, Teleki Béláné született báró Benz Annát és gyermekeit pedig Zsibóra kényszerlakhelyezte. A Zsibón maradt család ettől kezdve egy jóakaratú helybéli család sebtében átalakított istállójában lakott. Édesanyjuk, a szelíd szavú Ninon néni varrásból, kézimunkából és mosásból igyekezett fenntartani és taníttatni a gyerekeket, ez utóbbi azonban, a hatalmi tiltás miatt, cseppet sem bizonyult könnyű feladatnak. Az iskolák kapui az arisztokrata gyermekek előtt ugyanis még évekig zárva maradtak. Ilona a cipőkészítő szakmát tanulta ki, ha jól tudom, Nagybányán.
Édesapja széki gróf Teleki Béla, a zsibói Wesselényi-kastély utolsó ura az Erdélyi Párt elnöke volt, és ennek nyomán, 1941 és 1944 között, a budapesti parlament behívott képviselője. Neki köszönhető, hogy a német és a magyar csapatok Kolozsvárról a szovjet haderő érkezése előtt kivonultak, és ekképpen a város nem vált a második világégés csataterévé, épületei, múzeumai, emberei viszonylag könnyen megúszták a front átvonulását. Teleki Bélát 1944 őszén az oroszok őrizetbe vették és elhurcolták ugyan, de mivel semmilyen bűnt nem tudtak ellene felhozni, Pozsony mellett szabadon engedték. Budapesten azonban a magyar hatóságok tartóztatták le és tartották egy ideig fogságban. Végül sikerült Ausztriába menekülnie, ahonnan Franciaországon át az Egyesült Államokba jutott. Ott élte le az életét – elsősorban Erdély szolgálatában. Az Amerikai Erdélyi Szövetség elnöke volt, és három évtizeden keresztül szerkesztette az általa New York-ban kiadott Transylvania folyóiratot, a nyugati emigráció egyik legkomolyabb és legkörültekintőbb lapját. Teleki Béla 1990 februárjában hunyt el, nem sokkal azt követően, hogy Soros Györggyel közösen írt újságcikkben az erdélyi nemzetiségi béke megteremtése mellett tett újra hitet. Teleki Béláné a kilencvenes években, néhány évvel férjének halála után költözött el közülünk.
Családtagjait – lánya, Éva kivételével – Teleki Béla nagy nehézségek árán, 1964-ben sikerült kimenekítenie Romániából. Így került Ilona New Yorkba, szerény iskolai végzettséggel, kifosztva, hasznosítható angol nyelvtudás nélkül.
Az Amerikába történő utazás lázában, a nagyanyám és nővére lakásán történt megható búcsúzkodás hétéves tanúja voltam, ami máig kitörölhetetlen, mély nyomot hagyott bennem. Levelekből tudtam, hogy Ilona előbb egy bronxi harisnyagyárban kapott állást, később pedig gépíróként vállalt munkát. Édesanyja akkoriban gyakran hazalátogatott, így élő szóban is kaptunk sorsukról tájékoztatást. Tudtuk azt is, hogy Ilona 1975-ben férjhez ment Lino DeVito di Porriasa olasz márkihoz, aki, ha jól emlékszem, borkereskedéssel foglalkozott, és akitől lánya született, Elisa. Ilona Kolozsvárra talán összesen három-négy alkalommal tért vissza látogatóba, s ezen alkalmakkor megállapíthattam, hogy kedvessége és szerénysége a régi maradt.
Valamikor a hetvenes évek elején került a New York-i Értéktőzsdéhez közeli munkahelyre. Amikor 2000-ben New Yorkban meglátogattam, már nagyon régen a Merrill Lynch cégnél dolgozott. Irodája – egyben Rodostója – a New York-i Világkereskedelmi Központ egyik tornyának sokadik emeletén volt, s az íróasztala fölötti falon térképek és fényképek formájában ott volt szeretett Erdélye.
A torony földszintjén működő étteremben ebédeltünk és beszélgettünk sorsunkról, családjainkról. Aztán felvitt a 106. emeletre, a világ tetejére, hogy az onnan nyíló kilátásban gyönyörködhessek, később pedig a tornyok melletti rakparton sétáltunk, s onnan mutatta meg nekem a távolban látható Szabadság-szobrot, ezt a megható szimbólumát az Egyesült Államokba érkező és sokáig az Elis-szigeten fogadott (vagy kiutasított) menekülteknek. Akkor találkoztunk utoljára, azon a szeles-hűvös őszi napon, és ma is úgy látom magam előtt, talán leginkább a Bécsben elhunyt Ili nagynénjére emlékeztetően, karcsú, egyenes tartású, az élet által meggyötört, mégis derűlátó asszonyként, ahogyan a balonkabátját fázósan összehúzza magán.
Az élet később azt az általam még megcsodált „kis Erdélyt” is elvette tőle, amit az irodájában őrzött, mégpedig amikor a tornyokat 2001. szeptember 11-én repülőgépes merényletekkel lerombolták. Igaz, Ilonának szerencséje volt, mert nem sokkal a becsapódás előtt kilépett az épületből.
Soha senkinek nem tárta fel a munkahelyén származását. Ez számomra csak most derült ki, amikor április 15-én bekövetkezett halála után a New York Times április 26-i számában Vivian Yee róla szóló, kissé szenzációra kihegyezett – s így Ilona természetével ugyancsak ellenkező –, de a lényeget jól megragadó írását olvastam. Az újságírónak nyilatkozók, Teleki Ilona egykori Merrill Lynch-es kollégái mondták el róla: egészen kiváló piaci elemzője volt a cégnek, fejben rendkívül gyorsan számoló, remek befektetési tanácsokat adó, megbízható munkatárs. Aki 2005-ös nyugalomba vonulását követően sem tudott elszakadni a munkájától, továbbra is érdeklődéssel követte a tőzsdét, és aki még a 2008-as pénzügyi válság idején is képes volt nyereséges befektetéseket eszközölni.
Szintén a New York Times rendhagyó nekrológjából szereztem tudomást arról, hogy Lino DeVito 2008-ban távozott az élők sorából, nem sokkal azt követően, hogy az orvosok megállapították: Ilona gyógyíthatatlan betegségben szenved. Valamikor ez idő tájt születhetett unokája, Anna Elena is. Ilona természetét ismerve, meggyőződésem, hogy betegségét méltósággal viselte, és úgy ment el, feltűnés nélkül, ahogyan élt. Mindig azt vallotta ugyanis, hogy a főnemesi származás semmilyen előjogot nem biztosít az embernek, ezért soha nem tett említést róla, ha pedig valaki szóba hozta azt, mosolyogva zárta le a témát: rég volt, ne beszéljünk róla.
Lánya, Elisa a New York-i lapnak most elmondta: miután megbetegedett, édesanyja mesélt neki a szép emlékeiről is, gyermekkoráról, a zsibói kastélyról és azokról az időkről, amikor a család még együtt volt, és békében és boldogságban élt. A New York Times sztorija Ilonát egy csapásra világhírűvé tette. Gondolom, ennek sem örült volna...
Tény azonban, hogy a volt munkatársainak és ismerőseinek többsége csak a halálát bejelentő NYT-nekrológból tudta meg, hogy ki is volt valójában a munkatársuk. Egy menekült grófnő Transzszilvániából, egy szerény, kedves, halk szavú, de mégiscsak kékvérű asszony, aki egyetemet ugyan sosem végzett, de aki mégis New York-i tőzsdezsenivé vált.
Nyugodjék békében!
TIBORI SZABÓ ZOLTÁN
Szabadság (Kolozsvár)
In memoriam Teleki Ilona (1939–2013)
Ha tehetné, bizonyára határozottan ellenezné, hogy írjak róla. Mert ilyen volt, nem szerette a feltűnést; édesapjára hasonlított e tekintetben, aki azt vallotta, hogy a fontos ügyekért (számára a legfontosabb Erdély volt) névtelenül és önzetlenül kell dolgozni.
Teleki Ilona halálának a hírét a New York Timesból (Vivian Yee:The Death of a Countess in Exile, The New York Times, 2013. április 27., A16. old.) tudtam meg, véletlenül, így annál inkább megdöbbentett. Ritkán találkoztunk ugyan, úgy évtizedenként egyszer, egymáshoz való kölcsönös ragaszkodásunk azonban változatlan maradt gyermekkorom óta. Azóta, hogy a rá jellemző kedvességgel és szerénységgel spárgából és nagy barna kabátgombból általa készített játékszerrel ajándékozott meg, amit ő brüggőnek nevezett, és amit sokáig őriztem legkedvesebb emlékeim között.
Nehézségekkel teletűzdelt élete volt. A baj Ilonáék számára a második világháború végén kezdődött. A szovjet haderő által 1944 októberében Kolozsvárról Vita Sándorral együtt elhurcolt édesapja, széki gróf Teleki Béla családját a zsibói Wesselényi-kastélyból nemsokára kilakoltatták. A kommunista rendszer nagyszüleit, Teleki Arcturt és Wesselényi Ilonát, valamint nagynénjét, Teleki Gemmát Marosvásárhelyre, édesanyját, Teleki Béláné született báró Benz Annát és gyermekeit pedig Zsibóra kényszerlakhelyezte. A Zsibón maradt család ettől kezdve egy jóakaratú helybéli család sebtében átalakított istállójában lakott. Édesanyjuk, a szelíd szavú Ninon néni varrásból, kézimunkából és mosásból igyekezett fenntartani és taníttatni a gyerekeket, ez utóbbi azonban, a hatalmi tiltás miatt, cseppet sem bizonyult könnyű feladatnak. Az iskolák kapui az arisztokrata gyermekek előtt ugyanis még évekig zárva maradtak. Ilona a cipőkészítő szakmát tanulta ki, ha jól tudom, Nagybányán.
Édesapja széki gróf Teleki Béla, a zsibói Wesselényi-kastély utolsó ura az Erdélyi Párt elnöke volt, és ennek nyomán, 1941 és 1944 között, a budapesti parlament behívott képviselője. Neki köszönhető, hogy a német és a magyar csapatok Kolozsvárról a szovjet haderő érkezése előtt kivonultak, és ekképpen a város nem vált a második világégés csataterévé, épületei, múzeumai, emberei viszonylag könnyen megúszták a front átvonulását. Teleki Bélát 1944 őszén az oroszok őrizetbe vették és elhurcolták ugyan, de mivel semmilyen bűnt nem tudtak ellene felhozni, Pozsony mellett szabadon engedték. Budapesten azonban a magyar hatóságok tartóztatták le és tartották egy ideig fogságban. Végül sikerült Ausztriába menekülnie, ahonnan Franciaországon át az Egyesült Államokba jutott. Ott élte le az életét – elsősorban Erdély szolgálatában. Az Amerikai Erdélyi Szövetség elnöke volt, és három évtizeden keresztül szerkesztette az általa New York-ban kiadott Transylvania folyóiratot, a nyugati emigráció egyik legkomolyabb és legkörültekintőbb lapját. Teleki Béla 1990 februárjában hunyt el, nem sokkal azt követően, hogy Soros Györggyel közösen írt újságcikkben az erdélyi nemzetiségi béke megteremtése mellett tett újra hitet. Teleki Béláné a kilencvenes években, néhány évvel férjének halála után költözött el közülünk.
Családtagjait – lánya, Éva kivételével – Teleki Béla nagy nehézségek árán, 1964-ben sikerült kimenekítenie Romániából. Így került Ilona New Yorkba, szerény iskolai végzettséggel, kifosztva, hasznosítható angol nyelvtudás nélkül.
Az Amerikába történő utazás lázában, a nagyanyám és nővére lakásán történt megható búcsúzkodás hétéves tanúja voltam, ami máig kitörölhetetlen, mély nyomot hagyott bennem. Levelekből tudtam, hogy Ilona előbb egy bronxi harisnyagyárban kapott állást, később pedig gépíróként vállalt munkát. Édesanyja akkoriban gyakran hazalátogatott, így élő szóban is kaptunk sorsukról tájékoztatást. Tudtuk azt is, hogy Ilona 1975-ben férjhez ment Lino DeVito di Porriasa olasz márkihoz, aki, ha jól emlékszem, borkereskedéssel foglalkozott, és akitől lánya született, Elisa. Ilona Kolozsvárra talán összesen három-négy alkalommal tért vissza látogatóba, s ezen alkalmakkor megállapíthattam, hogy kedvessége és szerénysége a régi maradt.
Valamikor a hetvenes évek elején került a New York-i Értéktőzsdéhez közeli munkahelyre. Amikor 2000-ben New Yorkban meglátogattam, már nagyon régen a Merrill Lynch cégnél dolgozott. Irodája – egyben Rodostója – a New York-i Világkereskedelmi Központ egyik tornyának sokadik emeletén volt, s az íróasztala fölötti falon térképek és fényképek formájában ott volt szeretett Erdélye.
A torony földszintjén működő étteremben ebédeltünk és beszélgettünk sorsunkról, családjainkról. Aztán felvitt a 106. emeletre, a világ tetejére, hogy az onnan nyíló kilátásban gyönyörködhessek, később pedig a tornyok melletti rakparton sétáltunk, s onnan mutatta meg nekem a távolban látható Szabadság-szobrot, ezt a megható szimbólumát az Egyesült Államokba érkező és sokáig az Elis-szigeten fogadott (vagy kiutasított) menekülteknek. Akkor találkoztunk utoljára, azon a szeles-hűvös őszi napon, és ma is úgy látom magam előtt, talán leginkább a Bécsben elhunyt Ili nagynénjére emlékeztetően, karcsú, egyenes tartású, az élet által meggyötört, mégis derűlátó asszonyként, ahogyan a balonkabátját fázósan összehúzza magán.
Az élet később azt az általam még megcsodált „kis Erdélyt” is elvette tőle, amit az irodájában őrzött, mégpedig amikor a tornyokat 2001. szeptember 11-én repülőgépes merényletekkel lerombolták. Igaz, Ilonának szerencséje volt, mert nem sokkal a becsapódás előtt kilépett az épületből.
Soha senkinek nem tárta fel a munkahelyén származását. Ez számomra csak most derült ki, amikor április 15-én bekövetkezett halála után a New York Times április 26-i számában Vivian Yee róla szóló, kissé szenzációra kihegyezett – s így Ilona természetével ugyancsak ellenkező –, de a lényeget jól megragadó írását olvastam. Az újságírónak nyilatkozók, Teleki Ilona egykori Merrill Lynch-es kollégái mondták el róla: egészen kiváló piaci elemzője volt a cégnek, fejben rendkívül gyorsan számoló, remek befektetési tanácsokat adó, megbízható munkatárs. Aki 2005-ös nyugalomba vonulását követően sem tudott elszakadni a munkájától, továbbra is érdeklődéssel követte a tőzsdét, és aki még a 2008-as pénzügyi válság idején is képes volt nyereséges befektetéseket eszközölni.
Szintén a New York Times rendhagyó nekrológjából szereztem tudomást arról, hogy Lino DeVito 2008-ban távozott az élők sorából, nem sokkal azt követően, hogy az orvosok megállapították: Ilona gyógyíthatatlan betegségben szenved. Valamikor ez idő tájt születhetett unokája, Anna Elena is. Ilona természetét ismerve, meggyőződésem, hogy betegségét méltósággal viselte, és úgy ment el, feltűnés nélkül, ahogyan élt. Mindig azt vallotta ugyanis, hogy a főnemesi származás semmilyen előjogot nem biztosít az embernek, ezért soha nem tett említést róla, ha pedig valaki szóba hozta azt, mosolyogva zárta le a témát: rég volt, ne beszéljünk róla.
Lánya, Elisa a New York-i lapnak most elmondta: miután megbetegedett, édesanyja mesélt neki a szép emlékeiről is, gyermekkoráról, a zsibói kastélyról és azokról az időkről, amikor a család még együtt volt, és békében és boldogságban élt. A New York Times sztorija Ilonát egy csapásra világhírűvé tette. Gondolom, ennek sem örült volna...
Tény azonban, hogy a volt munkatársainak és ismerőseinek többsége csak a halálát bejelentő NYT-nekrológból tudta meg, hogy ki is volt valójában a munkatársuk. Egy menekült grófnő Transzszilvániából, egy szerény, kedves, halk szavú, de mégiscsak kékvérű asszony, aki egyetemet ugyan sosem végzett, de aki mégis New York-i tőzsdezsenivé vált.
Nyugodjék békében!
TIBORI SZABÓ ZOLTÁN
Szabadság (Kolozsvár)
2013. május 3.
Beszélgetés Borbély Zsolt Attila EMNT-elnökkel
Arad megyében elsimítani a magyar–magyar ellentéteket
A múlt hónapban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei közgyűlése Borbély Zsolt Attila politológust választotta meg elnöknek.
A frissen megválasztott elnök, megköszönve a bizalmat, arról beszélt, hogy a szórványban rendkívül fontos a magyar szervezetek együttműködése, amit akkor is lehetségesnek gondol, ha országos szinten komoly ellentétek vannak az EMNT és az RMDSZ között. Borbély Zsolt Attilát az EMNT és az EMNP közötti viszonyrendszerről, az erdélyi magyar közélet törésvonalairól és a szórványbeli közösségépítés módozatairól kérdeztük.
– Kezdjük egy alapvető kérdéssel, amely sokak számára nem világos. Mi a különbség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt között?
– Tény és való, nekem is gratuláltak többen, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke lettem, családtagjaim között sem volt mindenki számára tiszta és világos a két szervezet viszonyrendszere. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egy civilszervezet, amely 2003 decemberében alakult abból a célból, hogy az erdélyi magyarság autonómiaigényét képviselje külföldön és belföldön. Az EMNT soha nem indult a választásokon, előbb a Magyar Polgári Szövetséget támogatta céljaiban, s támogatta volna a választásokon is a maga eszközeivel, de az MPSZ indulását a 2004-es helyhatósági és országos választásokon megakadályozta a román hatalom. Ezek után a 2008-ban bejegyzett párt, az MPP lett a fő stratégiai partner, majd azt követően, hogy az MPP saját elnökének foglyává vált, aki soha nem látott antidemokratikus viszonyokat teremtett a párton belül, szükségesnek mutatkozott egy saját párt bejegyzése, amelyben a belső demokrácia és a nemzeti célok egyaránt fontosak. Az EMNP létrehozásáról az EMNT döntött, viszont a Tanács nem alakult párttá, megmaradt civilszervezetnek. Országos szinten a vezetők között nincs átfedés, megyei szinten is üdvösnek látjuk a funkciók szétválasztását. Arad megyében ez most valósult meg, midőn Burián Sándor barátomtól és kollegámtól – aki eddig mindkét szervezetet vezette –, a közgyűlés döntése nyomán átvettem az EMNT elnökségét.
– Ha ilyen nagy az egyetértési hajlandóság alapszinten, mi szükség volt egyáltalán külön szervezet alapítására? Milyen törésvonalak választják el az EMNT-t és az RMDSZ-t?
– Amint azt elnöki beköszöntőmben is elmondottam, itt, Arad megyében a magyar–magyar ellentétek minél nagyobb fokú elsimítását látom célszerűnek a nemzet jövőjének szempontjából. Személyi konfliktusok köztem és az RMDSZ vezetői között nincsenek, sőt, a legutóbbi önkormányzati választáson induló RMDSZ jelöltek között több jó barátunk is volt, akikben nemcsak emberileg, de politikailag is meg tudok bízni bizonyos mértékben. Nem megalapozatlan tehát a remény, hogy a helyi közösség életével kapcsolatban is egy irányba mutatnak az elképzeléseink. Ugyanakkor a kérdést sem szeretném elkerülni. Országos szinten ugyanis mind a célokat, mind a követendő stratégiát illetően vannak ellentétek. Ezek lényege abban ragadható meg, hogy az autonomista-helyzet-teremtő oldal a kezdetek kezdetétől úgy vélte: egy olyan célrendszert kell megfogalmazni, mely megvalósulása esetén az erdélyi magyar nemzeti közösség hosszú távú fennmaradásával és gyarapodásával kecsegtet, majd e célrendszerhez kell eszközöket keresni. E cél a háromszintű autonómia, aminél többet a jelen geopolitikai helyzetben nem lehet követelni, kevesebbet viszont nem érdemes, mert az egyenértékű a középtávú beolvadással. A szakadékot nem lehet két kis lépéssel átugrani, mondta egy alkalommal Orbán Viktor. S ez így van: ha nem érünk el áttörést a kisebbségpolitikában, a rendszerváltás utáni két népszámlálás adatait alapul véve, középtávon valószínűsíthető az önálló, független létezésre alkalmas közösségkénti megszűnésünk, míg hosszú távon a teljes felmorzsoltatásunk. Megítélésünk szerint a román politikum autonómiaellenessége miatt kezdettől arra kellett volna törekedni, hogy nemzetközi síkra tereljük az „erdélyi kérdést”, párhuzamosan az erdélyi magyar társadalom minél önállóbb létre való megszervezésével. Ehelyett 1996-tól az RMDSZ országos vezetése a kormányzati szerepvállalással, majd a protokollum-politikával azt üzente a világnak, hogy itt minden rendben van, nincs szükség nemzetközi beavatkozásra, a nemzeti önkormányzat mentén való önépítkezés viszont leállt. A nagyhatalmak igen hamar vették az üzenetet, 1999-ben már nemcsak Ion Iliescu, hanem Bill Clinton is azt nyilatkozta, hogy Romániában „modellértékűen” oldották meg a kisebbségi kérdést.
– Ha ilyen ellentétek vannak országos szinten, akkor miként lehetséges ezeket helyi szinten feloldani?
– Célirányos programokkal. A választási kampány idején nyilván az országos elnökség döntései irányadóak. Azon kívül viszont a közösségépítés a legfontosabb teendő, akár a pártlogo háttérbe szorításával. Itt van például a feleségem, Réka s az egyik legjobb barátom felesége, Schmak Jutka által szervezett táncház, melynek működtetésében ott segítek, ahol tudok. Arra viszont közös akarattal vigyázunk, hogy plakátjainkra semmilyen politikai szervezet jelvénye fel ne kerüljön, még akár a kettő egymás mellett sem. Ha csak egyetlen ember akad, aki azért nem jön el esetleg, mert pártszimbólumot lát, s abból neki már elege van, akkor többet veszítettünk, mint amennyit nyertünk. De szervezeti szimbólumok alatt is tartunk közösségépítő rendezvényeket, elsősorban előadásokat. A magyar szellemi élet olyan lényeglátó, a globalizmus természetrajzát kutató jelesei voltak vendégeink a múlt évben, mint Varga István és Bogár László közgazdászok, több ízben tartott előadást meghívásunkra Raffay Ernő történész, Trianon meghaladásáról beszélt Szabó Pál Csaba, a Trianon múzeum igazgatója, idén június 4-én, terveink szerint, Fráter Olivér történész lesz a vendégünk. Ekkor, a Magyar Országgyűlés által a magyar összetartozás napjának nyilvánított dátumon indítjuk útjára az aradi Magyar Állampolgárok Klubját, amely reményeink szerint jól fog működni mind a cybertérben egy levelező csoport formájában, mind pedig a gyakorlatban, amikor a modern információs csatornáknak köszönhetően egyre többen értesülhetnek majd közösségi rendezvényeinkről. S nem csak a mienkről. Tervem az, hogy e fórum keretén belül minden olyan rendezvényt népszerűsíteni fogunk, amely magyar jellegű és közösségépítő, attól függetlenül, hogy ki áll mögötte.
– Ez zárszónak is megfelel. Köszönöm a beszélgetést.
– Én köszönöm a lehetőséget.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
Arad megyében elsimítani a magyar–magyar ellentéteket
A múlt hónapban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei közgyűlése Borbély Zsolt Attila politológust választotta meg elnöknek.
A frissen megválasztott elnök, megköszönve a bizalmat, arról beszélt, hogy a szórványban rendkívül fontos a magyar szervezetek együttműködése, amit akkor is lehetségesnek gondol, ha országos szinten komoly ellentétek vannak az EMNT és az RMDSZ között. Borbély Zsolt Attilát az EMNT és az EMNP közötti viszonyrendszerről, az erdélyi magyar közélet törésvonalairól és a szórványbeli közösségépítés módozatairól kérdeztük.
– Kezdjük egy alapvető kérdéssel, amely sokak számára nem világos. Mi a különbség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt között?
– Tény és való, nekem is gratuláltak többen, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke lettem, családtagjaim között sem volt mindenki számára tiszta és világos a két szervezet viszonyrendszere. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egy civilszervezet, amely 2003 decemberében alakult abból a célból, hogy az erdélyi magyarság autonómiaigényét képviselje külföldön és belföldön. Az EMNT soha nem indult a választásokon, előbb a Magyar Polgári Szövetséget támogatta céljaiban, s támogatta volna a választásokon is a maga eszközeivel, de az MPSZ indulását a 2004-es helyhatósági és országos választásokon megakadályozta a román hatalom. Ezek után a 2008-ban bejegyzett párt, az MPP lett a fő stratégiai partner, majd azt követően, hogy az MPP saját elnökének foglyává vált, aki soha nem látott antidemokratikus viszonyokat teremtett a párton belül, szükségesnek mutatkozott egy saját párt bejegyzése, amelyben a belső demokrácia és a nemzeti célok egyaránt fontosak. Az EMNP létrehozásáról az EMNT döntött, viszont a Tanács nem alakult párttá, megmaradt civilszervezetnek. Országos szinten a vezetők között nincs átfedés, megyei szinten is üdvösnek látjuk a funkciók szétválasztását. Arad megyében ez most valósult meg, midőn Burián Sándor barátomtól és kollegámtól – aki eddig mindkét szervezetet vezette –, a közgyűlés döntése nyomán átvettem az EMNT elnökségét.
– Ha ilyen nagy az egyetértési hajlandóság alapszinten, mi szükség volt egyáltalán külön szervezet alapítására? Milyen törésvonalak választják el az EMNT-t és az RMDSZ-t?
– Amint azt elnöki beköszöntőmben is elmondottam, itt, Arad megyében a magyar–magyar ellentétek minél nagyobb fokú elsimítását látom célszerűnek a nemzet jövőjének szempontjából. Személyi konfliktusok köztem és az RMDSZ vezetői között nincsenek, sőt, a legutóbbi önkormányzati választáson induló RMDSZ jelöltek között több jó barátunk is volt, akikben nemcsak emberileg, de politikailag is meg tudok bízni bizonyos mértékben. Nem megalapozatlan tehát a remény, hogy a helyi közösség életével kapcsolatban is egy irányba mutatnak az elképzeléseink. Ugyanakkor a kérdést sem szeretném elkerülni. Országos szinten ugyanis mind a célokat, mind a követendő stratégiát illetően vannak ellentétek. Ezek lényege abban ragadható meg, hogy az autonomista-helyzet-teremtő oldal a kezdetek kezdetétől úgy vélte: egy olyan célrendszert kell megfogalmazni, mely megvalósulása esetén az erdélyi magyar nemzeti közösség hosszú távú fennmaradásával és gyarapodásával kecsegtet, majd e célrendszerhez kell eszközöket keresni. E cél a háromszintű autonómia, aminél többet a jelen geopolitikai helyzetben nem lehet követelni, kevesebbet viszont nem érdemes, mert az egyenértékű a középtávú beolvadással. A szakadékot nem lehet két kis lépéssel átugrani, mondta egy alkalommal Orbán Viktor. S ez így van: ha nem érünk el áttörést a kisebbségpolitikában, a rendszerváltás utáni két népszámlálás adatait alapul véve, középtávon valószínűsíthető az önálló, független létezésre alkalmas közösségkénti megszűnésünk, míg hosszú távon a teljes felmorzsoltatásunk. Megítélésünk szerint a román politikum autonómiaellenessége miatt kezdettől arra kellett volna törekedni, hogy nemzetközi síkra tereljük az „erdélyi kérdést”, párhuzamosan az erdélyi magyar társadalom minél önállóbb létre való megszervezésével. Ehelyett 1996-tól az RMDSZ országos vezetése a kormányzati szerepvállalással, majd a protokollum-politikával azt üzente a világnak, hogy itt minden rendben van, nincs szükség nemzetközi beavatkozásra, a nemzeti önkormányzat mentén való önépítkezés viszont leállt. A nagyhatalmak igen hamar vették az üzenetet, 1999-ben már nemcsak Ion Iliescu, hanem Bill Clinton is azt nyilatkozta, hogy Romániában „modellértékűen” oldották meg a kisebbségi kérdést.
– Ha ilyen ellentétek vannak országos szinten, akkor miként lehetséges ezeket helyi szinten feloldani?
– Célirányos programokkal. A választási kampány idején nyilván az országos elnökség döntései irányadóak. Azon kívül viszont a közösségépítés a legfontosabb teendő, akár a pártlogo háttérbe szorításával. Itt van például a feleségem, Réka s az egyik legjobb barátom felesége, Schmak Jutka által szervezett táncház, melynek működtetésében ott segítek, ahol tudok. Arra viszont közös akarattal vigyázunk, hogy plakátjainkra semmilyen politikai szervezet jelvénye fel ne kerüljön, még akár a kettő egymás mellett sem. Ha csak egyetlen ember akad, aki azért nem jön el esetleg, mert pártszimbólumot lát, s abból neki már elege van, akkor többet veszítettünk, mint amennyit nyertünk. De szervezeti szimbólumok alatt is tartunk közösségépítő rendezvényeket, elsősorban előadásokat. A magyar szellemi élet olyan lényeglátó, a globalizmus természetrajzát kutató jelesei voltak vendégeink a múlt évben, mint Varga István és Bogár László közgazdászok, több ízben tartott előadást meghívásunkra Raffay Ernő történész, Trianon meghaladásáról beszélt Szabó Pál Csaba, a Trianon múzeum igazgatója, idén június 4-én, terveink szerint, Fráter Olivér történész lesz a vendégünk. Ekkor, a Magyar Országgyűlés által a magyar összetartozás napjának nyilvánított dátumon indítjuk útjára az aradi Magyar Állampolgárok Klubját, amely reményeink szerint jól fog működni mind a cybertérben egy levelező csoport formájában, mind pedig a gyakorlatban, amikor a modern információs csatornáknak köszönhetően egyre többen értesülhetnek majd közösségi rendezvényeinkről. S nem csak a mienkről. Tervem az, hogy e fórum keretén belül minden olyan rendezvényt népszerűsíteni fogunk, amely magyar jellegű és közösségépítő, attól függetlenül, hogy ki áll mögötte.
– Ez zárszónak is megfelel. Köszönöm a beszélgetést.
– Én köszönöm a lehetőséget.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2013. május 3.
Kenderesen helyezték örök nyugalomra Horthy Istvánnét
A szerdán Budapesten tartott gyászünnepség után május 2-án, csütörtökön Kenderesen örök nyugalomra helyezték az Angliában elhunyt özvegy Horthy Istvánné gróf Edelsheim Gyulai Ilonát. A kenderesi Horthy-ligetben tartott gyászünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott, hogy Horthy Istvánné még a trianoni "országszabdalás" előtt született, és április 18-án, életének 96. évében rendkívül békésen hagyta el a földi világot.
Hangsúlyozta: Horthy Istvánné életét végigkísérte a hűség hazája és a Horthy család iránt. Miután 24 esztendősen megözvegyült, érett, megbízható személyiségként vállalt cselekvő részt Horthy Miklós kormányzó mellett a második világháborús zsidómentésből és kiugrási kísérletből - mondta.
Becsület és kötelesség című, 2001-ben bemutatott könyve a koronatanú objektív emlékirata - fogalmazott Lezsák Sándor a szertartáson. Kiemelte: tisztelet, nagyrabecsülés és köszönet illeti mindazokat, akik dokumentálták gróf Edelsheim Gyulai Ilona életét és visszaemlékezéseit és azokat is, akik az elmúlt évtizedek fenyegetettsége és hazugságai ellenére megőrizték és őrzik ma is a Horthy család emlékét.
Az Országgyűlés alelnöke bejelentette: Horthy Istvánnénak is köszönhető, hogy - remélhetőleg a közeli jövőben - emlékművet állítanak Oroszországban, Alekszejevka településen, azon a helyen, ahol Horthy István kormányzóhelyettes 1942-ben repülőgépével lezuhant és hősi halált halt.
Kocsis Sándor, a Horthy Társaság alelnöke a búcsúztatón hangsúlyozta: Horthy Istvánné nem élt hiába. Szerény arisztokrata volt, aki nyolc nyelven beszélt és rajongott a repülésért - idézte fel. Halálával zárult le végleg a Horthy korszak, amely "a történelemhamisítók" megállapításai ellenére sikeres volt - mondta. Kocsis Sándor szólt arról is, hogy a koporsót takaró díszes nemzeti színű leplet Wittner Mária készítette és ajánlotta fel.
Pádár Lászlóné, Kenderes független polgármestere beszédében kiemelte: Horthy Istvánné személyében az utolsó hiteles történelmi személyiség távozott, akit magával ragadó stílus és rendíthetetlen hit jellemzett. Felidézte: "Ilona asszony" a kormányzó újratemetése után évente ellátogatott a városba, amelynek 2009-ben díszpolgára lett.
Ifjabb Horthy István megemlékezésében arról beszélt: örökké hálás lesz édesapjának azért, hogy édesanyját választotta. Elmondta: édesanyja mindig erős volt, és élete utolsó pillanatáig megőrizte méltóságát, hiszen mindössze két napi gyengélkedés után, három generáció jelenlétében tért meg teremtőjéhez. Úgy fogalmazott: egy csepp szomorúságot sem érez, mert tudja: édesanyja itt van velük, talán még közelebb, mint eddig.
Horthy Istvánné gróf Edelsheim Gyulai Ilona április 18-án hunyt el életének 96. évében Angliában. Özvegy Horthy Istvánnét 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki a második világháború idején kifejtett ellenállási tevékenységéért, a kiugrási politika támogatásáért, valamint a portugáliai magyarság körében végzett munkássága elismeréseként. 2001-ben mutatták be Becsület és kötelesség című könyvét, 2011-ben Budapesten az I. kerület díszpolgárává avatták.
Horthy Miklós egykori kormányzó menyét százak kísérték utolsó útjára Kenderesen, ahol a család mauzóleumában, hozzátartozók és barátok szűk körében helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartáson részt vett Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök özvegye, Mádl Dalma, valamint Antall Józsefné, a korábbi kormányfő özvegye, Boross Péter egykori miniszterelnök és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is.
Özvegy Horthy Istvánnétól szerdán a budapesti Belvárosi Nagyboldogaszony-főplébánia-templomban vettek végső búcsút tisztelői. A budapesti gyászünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: Horthy Istvánné élete és magatartása példázata annak a szerény, de annál állhatatosabban képviselt asszonyi áldozat- és feladatvállalásnak, amely nélkül üresebb lenne az élet és a történelem.
Maszol.ro
A szerdán Budapesten tartott gyászünnepség után május 2-án, csütörtökön Kenderesen örök nyugalomra helyezték az Angliában elhunyt özvegy Horthy Istvánné gróf Edelsheim Gyulai Ilonát. A kenderesi Horthy-ligetben tartott gyászünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott, hogy Horthy Istvánné még a trianoni "országszabdalás" előtt született, és április 18-án, életének 96. évében rendkívül békésen hagyta el a földi világot.
Hangsúlyozta: Horthy Istvánné életét végigkísérte a hűség hazája és a Horthy család iránt. Miután 24 esztendősen megözvegyült, érett, megbízható személyiségként vállalt cselekvő részt Horthy Miklós kormányzó mellett a második világháborús zsidómentésből és kiugrási kísérletből - mondta.
Becsület és kötelesség című, 2001-ben bemutatott könyve a koronatanú objektív emlékirata - fogalmazott Lezsák Sándor a szertartáson. Kiemelte: tisztelet, nagyrabecsülés és köszönet illeti mindazokat, akik dokumentálták gróf Edelsheim Gyulai Ilona életét és visszaemlékezéseit és azokat is, akik az elmúlt évtizedek fenyegetettsége és hazugságai ellenére megőrizték és őrzik ma is a Horthy család emlékét.
Az Országgyűlés alelnöke bejelentette: Horthy Istvánnénak is köszönhető, hogy - remélhetőleg a közeli jövőben - emlékművet állítanak Oroszországban, Alekszejevka településen, azon a helyen, ahol Horthy István kormányzóhelyettes 1942-ben repülőgépével lezuhant és hősi halált halt.
Kocsis Sándor, a Horthy Társaság alelnöke a búcsúztatón hangsúlyozta: Horthy Istvánné nem élt hiába. Szerény arisztokrata volt, aki nyolc nyelven beszélt és rajongott a repülésért - idézte fel. Halálával zárult le végleg a Horthy korszak, amely "a történelemhamisítók" megállapításai ellenére sikeres volt - mondta. Kocsis Sándor szólt arról is, hogy a koporsót takaró díszes nemzeti színű leplet Wittner Mária készítette és ajánlotta fel.
Pádár Lászlóné, Kenderes független polgármestere beszédében kiemelte: Horthy Istvánné személyében az utolsó hiteles történelmi személyiség távozott, akit magával ragadó stílus és rendíthetetlen hit jellemzett. Felidézte: "Ilona asszony" a kormányzó újratemetése után évente ellátogatott a városba, amelynek 2009-ben díszpolgára lett.
Ifjabb Horthy István megemlékezésében arról beszélt: örökké hálás lesz édesapjának azért, hogy édesanyját választotta. Elmondta: édesanyja mindig erős volt, és élete utolsó pillanatáig megőrizte méltóságát, hiszen mindössze két napi gyengélkedés után, három generáció jelenlétében tért meg teremtőjéhez. Úgy fogalmazott: egy csepp szomorúságot sem érez, mert tudja: édesanyja itt van velük, talán még közelebb, mint eddig.
Horthy Istvánné gróf Edelsheim Gyulai Ilona április 18-án hunyt el életének 96. évében Angliában. Özvegy Horthy Istvánnét 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki a második világháború idején kifejtett ellenállási tevékenységéért, a kiugrási politika támogatásáért, valamint a portugáliai magyarság körében végzett munkássága elismeréseként. 2001-ben mutatták be Becsület és kötelesség című könyvét, 2011-ben Budapesten az I. kerület díszpolgárává avatták.
Horthy Miklós egykori kormányzó menyét százak kísérték utolsó útjára Kenderesen, ahol a család mauzóleumában, hozzátartozók és barátok szűk körében helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartáson részt vett Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök özvegye, Mádl Dalma, valamint Antall Józsefné, a korábbi kormányfő özvegye, Boross Péter egykori miniszterelnök és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is.
Özvegy Horthy Istvánnétól szerdán a budapesti Belvárosi Nagyboldogaszony-főplébánia-templomban vettek végső búcsút tisztelői. A budapesti gyászünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: Horthy Istvánné élete és magatartása példázata annak a szerény, de annál állhatatosabban képviselt asszonyi áldozat- és feladatvállalásnak, amely nélkül üresebb lenne az élet és a történelem.
Maszol.ro
2013. május 9.
Kárpát-medencei magyar iskolatalálkozó kezdődött el Kárpátalján
Öt külhoni és egy magyarországi iskola diákjainak részvételével kezdődött el csütörtökön a kárpátaljai Aklihegyen a Kárpát-medencei Magyar Iskolák XIV. Találkozója.
A háromnapos rendezvényen egy-egy erdélyi, felvidéki, vajdasági, horvátországi, anyaországi és kárpátaljai iskola tanulói gazdag programsorozat keretében ismerkednek egymás életével és Kárpátalja történelmi nevezetességeivel.
A Nagyszőlőshöz közeli Aklihegy iskolájában megtartott nyitóünnepségen Mocsáry Dezső piliscsabai tanár, a Kárpát-medencei magyar iskolatalálkozók kezdeményezője és szervezője hangsúlyozta, hogy az évente más-más országban tartott találkozók célja az, hogy közelebb hozza egymáshoz a különböző államok területén élő fiatalokat, tudatosítva bennük az egy nemzethez való tartozásukat. "Megpróbálnak szétválasztani bennünket, de - mint ezek a találkozók is bizonyítják - nem lehet, mert mi együtt vagyunk magyarok" - tette hozzá.
A határokon átívelő iskolatalálkozók elindításáról Mocsáry Dezső az MTI-nek elmondta: "mivel tarthatatlannak véltem, hogy erdélyi testvéreinket románoknak, a kárpátaljai és a felvidéki magyarokat ukránoknak és szlovákoknak nevezték a nemzettársak, megpróbáltam ezen a magam szerény eszközeivel és lehetőségeivel változtatni". Kifejtette: az ilyen többnapos találkozókon részt vevő diákok családoknál vannak elszállásolva, így közvetlenül tapasztalhatják, hogy a környező országokban is ugyanolyan magyarok élnek, mint ők.
Az aklihegyi találkozó résztvevőit levélben köszöntötte Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke, aki írásában a többi között kiemelte: "az otthon nekünk - több országra szétszabdalt magyaroknak - a Kárpát-medence, amely megtépázott nemzetünk megmaradásának és életképes jövendőjének is záloga. A Kárpát-medencei Magyar Iskolák Találkozójának megszervezésével Önök egy olyan programot működtetnek, amely kiállta az idő próbáját, hiszen az emberi, a közösségi kapcsolatokra építve, hat régió iskoláit összefogva, immár 14. esztendeje azon dolgoznak, hogy eltüntessék a szocialista-kommunista uralmak által a nemzet testén és lelkén ejtett sebeket."
"Aki egyszer részt vesz egy ilyen találkozón, biztos vagyok benne, hogy annak nem szerb és nem ukrán vagy román lesz a határon túlról jött magyar, egy újabb kiránduláson pedig már otthon fogja érezni magát Etéden, Kupuszinán, Laskón, Komáromban, itt Aklihegyen vagy akár Piliscsabán" - áll a levélben. A házelnök egyben reményét fejezte ki, hogy az aklihegyi találkozóhoz kapcsolódó konferencia - melynek témája, lévén az idei esztendő a kisiskolák éve, a Kárpát-medencei kisiskolák aggasztó helyzete, a tanulói létszám csökkenése - segíteni fogja a magyar kormányt nemzetstratégiájának a megvalósításában.
Varga Béla MTI
Öt külhoni és egy magyarországi iskola diákjainak részvételével kezdődött el csütörtökön a kárpátaljai Aklihegyen a Kárpát-medencei Magyar Iskolák XIV. Találkozója.
A háromnapos rendezvényen egy-egy erdélyi, felvidéki, vajdasági, horvátországi, anyaországi és kárpátaljai iskola tanulói gazdag programsorozat keretében ismerkednek egymás életével és Kárpátalja történelmi nevezetességeivel.
A Nagyszőlőshöz közeli Aklihegy iskolájában megtartott nyitóünnepségen Mocsáry Dezső piliscsabai tanár, a Kárpát-medencei magyar iskolatalálkozók kezdeményezője és szervezője hangsúlyozta, hogy az évente más-más országban tartott találkozók célja az, hogy közelebb hozza egymáshoz a különböző államok területén élő fiatalokat, tudatosítva bennük az egy nemzethez való tartozásukat. "Megpróbálnak szétválasztani bennünket, de - mint ezek a találkozók is bizonyítják - nem lehet, mert mi együtt vagyunk magyarok" - tette hozzá.
A határokon átívelő iskolatalálkozók elindításáról Mocsáry Dezső az MTI-nek elmondta: "mivel tarthatatlannak véltem, hogy erdélyi testvéreinket románoknak, a kárpátaljai és a felvidéki magyarokat ukránoknak és szlovákoknak nevezték a nemzettársak, megpróbáltam ezen a magam szerény eszközeivel és lehetőségeivel változtatni". Kifejtette: az ilyen többnapos találkozókon részt vevő diákok családoknál vannak elszállásolva, így közvetlenül tapasztalhatják, hogy a környező országokban is ugyanolyan magyarok élnek, mint ők.
Az aklihegyi találkozó résztvevőit levélben köszöntötte Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke, aki írásában a többi között kiemelte: "az otthon nekünk - több országra szétszabdalt magyaroknak - a Kárpát-medence, amely megtépázott nemzetünk megmaradásának és életképes jövendőjének is záloga. A Kárpát-medencei Magyar Iskolák Találkozójának megszervezésével Önök egy olyan programot működtetnek, amely kiállta az idő próbáját, hiszen az emberi, a közösségi kapcsolatokra építve, hat régió iskoláit összefogva, immár 14. esztendeje azon dolgoznak, hogy eltüntessék a szocialista-kommunista uralmak által a nemzet testén és lelkén ejtett sebeket."
"Aki egyszer részt vesz egy ilyen találkozón, biztos vagyok benne, hogy annak nem szerb és nem ukrán vagy román lesz a határon túlról jött magyar, egy újabb kiránduláson pedig már otthon fogja érezni magát Etéden, Kupuszinán, Laskón, Komáromban, itt Aklihegyen vagy akár Piliscsabán" - áll a levélben. A házelnök egyben reményét fejezte ki, hogy az aklihegyi találkozóhoz kapcsolódó konferencia - melynek témája, lévén az idei esztendő a kisiskolák éve, a Kárpát-medencei kisiskolák aggasztó helyzete, a tanulói létszám csökkenése - segíteni fogja a magyar kormányt nemzetstratégiájának a megvalósításában.
Varga Béla MTI
2013. május 15.
Teljes adatvédelem és biztonság kell
Teljes adatvédelmet és biztonságot kell nyújtani a magyarországi választásokon való részvételre külföldön regisztrálók számára – mondta el Potápi Árpád a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Állandó Bizottságának elnöke kedden, azt követően, hogy a választási törvény végrehajtásáról tárgyalt a bizottság a magyar Parlamentben.
A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy pártpolitikától és jelentős nézetkülönbségektől mentes szakmai vita zajlott a zárt ülésen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény végrehajtási rendeletéről. Reményei szerint a kormány az állandó bizottság javaslatait figyelembe veszi és beépíti majd a készülő rendelet szövegébe.
Kérdésre válaszolva Potápi Árpád elmondta, hogy az adatvédelem a kettős állampolgárságot nem elfogadó Ukrajna és Szlovákia esetében volt hangsúlyosan téma a tanácskozáson. „A regisztrációnál értesítési címre megy ki a levél, ez lehet magyarországi és határon túli cím. Nyilván Ukrajna és Szlovákia esetében magyarországi címet fognak használni” – hangsúlyozta.
Annak kapcsán, hogy a magyar állampolgárság felvétele miatt többen elvesztették szlovák állampolgárságukat, azt hangsúlyozta: a magyarországi választásokat úgy kell lebonyolítani, hogy az azon résztvevő külhoni magyarokat ne érhesse semmiféle retorzió.
A politikus közölte, hogy az ülésen felvetődött a kérdés: mennyire legyen nyilvános a választói névjegyzék. „Több elképzelést említettek meg, hogyan lehet megoldani, hogy ne hozzuk nyilvánosságra ezt a névjegyzéket, ugyanakkor pedig senkiben semmi kétely ne legyen abból a szempontból, hogy esetlegesen bármelyik párt, politikai erő visszaéljen a szavazatokkal” – jelentette ki Potápi Árpád.
A javaslatok között elhangzott, hogy a névjegyzéket megtekinthessék a parlamenti bizottságok, például a nemzetbiztonsági bizottság vagy a nemzeti összetartozás bizottságának tagjai – tette hozzá.
Szabadság (Kolozsvár)
Teljes adatvédelmet és biztonságot kell nyújtani a magyarországi választásokon való részvételre külföldön regisztrálók számára – mondta el Potápi Árpád a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Állandó Bizottságának elnöke kedden, azt követően, hogy a választási törvény végrehajtásáról tárgyalt a bizottság a magyar Parlamentben.
A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy pártpolitikától és jelentős nézetkülönbségektől mentes szakmai vita zajlott a zárt ülésen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény végrehajtási rendeletéről. Reményei szerint a kormány az állandó bizottság javaslatait figyelembe veszi és beépíti majd a készülő rendelet szövegébe.
Kérdésre válaszolva Potápi Árpád elmondta, hogy az adatvédelem a kettős állampolgárságot nem elfogadó Ukrajna és Szlovákia esetében volt hangsúlyosan téma a tanácskozáson. „A regisztrációnál értesítési címre megy ki a levél, ez lehet magyarországi és határon túli cím. Nyilván Ukrajna és Szlovákia esetében magyarországi címet fognak használni” – hangsúlyozta.
Annak kapcsán, hogy a magyar állampolgárság felvétele miatt többen elvesztették szlovák állampolgárságukat, azt hangsúlyozta: a magyarországi választásokat úgy kell lebonyolítani, hogy az azon résztvevő külhoni magyarokat ne érhesse semmiféle retorzió.
A politikus közölte, hogy az ülésen felvetődött a kérdés: mennyire legyen nyilvános a választói névjegyzék. „Több elképzelést említettek meg, hogyan lehet megoldani, hogy ne hozzuk nyilvánosságra ezt a névjegyzéket, ugyanakkor pedig senkiben semmi kétely ne legyen abból a szempontból, hogy esetlegesen bármelyik párt, politikai erő visszaéljen a szavazatokkal” – jelentette ki Potápi Árpád.
A javaslatok között elhangzott, hogy a névjegyzéket megtekinthessék a parlamenti bizottságok, például a nemzetbiztonsági bizottság vagy a nemzeti összetartozás bizottságának tagjai – tette hozzá.
Szabadság (Kolozsvár)
2013. május 17.
Közjogi méltóságok Csíksomlyón
Magyarország több közjogi méltósága is jelen lesz az idei csíksomlyói búcsún. Áder János köztársasági elnök először vesz részt a pünkösdi ünnepi szentmisén a nyeregben.
Az elnök sajtófőnöke, Altorjai Anita kérdésünkre megerősítette, Áder János, Magyarország államfője valóban ellátogat Csíksomlyóra. „A magánlátogatásra feleségével megy Csíkszeredába a köztársasági elnök úr, aki részt vesz a szombati misén” – nyilatkozta a Székelyhonnak a sajtófőnök. Kövér László, az Országgyűlés elnöke is jelen lesz a szombati ünnepi szentmisén, ezt a hírt a magyarországi közszolgálati rádió közölte. Meg nem erősített információnk szerint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is ellátogat az idei csíksomlyói búcsúra.
Amennyiben mindhárman részt vesznek a csíksomlyói búcsú ünnepi szentmiséjén, ez lesz az első alkalom, hogy Magyarország első három közjogi méltósága egyszerre látogat el a csíksomlyói pünkösdi eseményre.
Kozán István
szekelyhon.ro
Magyarország több közjogi méltósága is jelen lesz az idei csíksomlyói búcsún. Áder János köztársasági elnök először vesz részt a pünkösdi ünnepi szentmisén a nyeregben.
Az elnök sajtófőnöke, Altorjai Anita kérdésünkre megerősítette, Áder János, Magyarország államfője valóban ellátogat Csíksomlyóra. „A magánlátogatásra feleségével megy Csíkszeredába a köztársasági elnök úr, aki részt vesz a szombati misén” – nyilatkozta a Székelyhonnak a sajtófőnök. Kövér László, az Országgyűlés elnöke is jelen lesz a szombati ünnepi szentmisén, ezt a hírt a magyarországi közszolgálati rádió közölte. Meg nem erősített információnk szerint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is ellátogat az idei csíksomlyói búcsúra.
Amennyiben mindhárman részt vesznek a csíksomlyói búcsú ünnepi szentmiséjén, ez lesz az első alkalom, hogy Magyarország első három közjogi méltósága egyszerre látogat el a csíksomlyói pünkösdi eseményre.
Kozán István
szekelyhon.ro
2013. május 21.
Készüljünk közösen a Nemzeti Összetartozás Napjára!
Marosszék Székely Tanácsa 2013. május 27- én tartja soron következő ülését Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota kistermében 18 órai kezdettel. A Nemzeti Összetartozás Napjára készülve meg fogunk emlékezni a székelység történelmének közel egy évszázadáról, arról a korszakról, amely a kisebbségi sors terhével tette próbára népünket. A székelység, amelynek egész történelme szüntelen küzdelem volt a szabadságért, ez alatt a nehéz évszázad alatt is megőrizte többségét ősei szülőföldjén.
2010-ben a magyar Országgyűlés június 4-ét, a trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. A gyász és emlékezés napja ezáltal a magyarok szolidaritásának, a jövőbe tekintő bizakodásnak a napjává is lett. A 2010. június 4- én hatályba lépő törvény kimondja: Az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.
A rendezvény díszvendége Egyed Ákos akadémikus, a Székely Nemzeti Tanács által Gábor Áron-díjjal kitüntetett kolozsvári történész, aki A székelyek helyzetének alakulása 1918 után címmel tart előadást.
Ezt követően a gyűlés napirendjén szerepel a felkészülés a Székely Nemzeti Tanács június 22-ére kitűzött gyűlésére, amely meg fogja választani a Székely Nemzeti Tanács elnökét.
A küldöttek meghallgatnak egy rövid beszámolót a széki tanács féléves tevékenységéről, majd elfogadják a következő időszak tevékenységi tervét.
Marosszék Székely Tanácsának minden ülése nyilvános és – mint eddig is – minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Csíki Sándor, Marosszék Székely Tanácsának elnöke
Népújság (Marosvásárhely)
Marosszék Székely Tanácsa 2013. május 27- én tartja soron következő ülését Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota kistermében 18 órai kezdettel. A Nemzeti Összetartozás Napjára készülve meg fogunk emlékezni a székelység történelmének közel egy évszázadáról, arról a korszakról, amely a kisebbségi sors terhével tette próbára népünket. A székelység, amelynek egész történelme szüntelen küzdelem volt a szabadságért, ez alatt a nehéz évszázad alatt is megőrizte többségét ősei szülőföldjén.
2010-ben a magyar Országgyűlés június 4-ét, a trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. A gyász és emlékezés napja ezáltal a magyarok szolidaritásának, a jövőbe tekintő bizakodásnak a napjává is lett. A 2010. június 4- én hatályba lépő törvény kimondja: Az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.
A rendezvény díszvendége Egyed Ákos akadémikus, a Székely Nemzeti Tanács által Gábor Áron-díjjal kitüntetett kolozsvári történész, aki A székelyek helyzetének alakulása 1918 után címmel tart előadást.
Ezt követően a gyűlés napirendjén szerepel a felkészülés a Székely Nemzeti Tanács június 22-ére kitűzött gyűlésére, amely meg fogja választani a Székely Nemzeti Tanács elnökét.
A küldöttek meghallgatnak egy rövid beszámolót a széki tanács féléves tevékenységéről, majd elfogadják a következő időszak tevékenységi tervét.
Marosszék Székely Tanácsának minden ülése nyilvános és – mint eddig is – minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Csíki Sándor, Marosszék Székely Tanácsának elnöke
Népújság (Marosvásárhely)
2013. május 22.
Röviden
Érvényes az alaptörvény módosítása
A magyar Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a negyedik alkotmánymódosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására irányuló ombudsmani indítványt – tudatta tegnap a testület. Szabó Máté ombudsman még február végén kérte az államfőt: fontolja meg, hogy aláírja-e az alkotmánymódosítást, ugyanis szerinte az az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát veszélyezteti.
Áder János március 13-án jelentette be, hogy – mivel ez egyértelmű alkotmányos kötelezettsége – aláírja a negyedik alkotmánymódosítást. Az Ab az alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására vonatkozó indítványt nem találta megalapozottnak, tartalmi vizsgálatot pedig hatáskör hiányában nem végzett. Az Országgyűlés március 11-én fogadta el a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását. A negyedik alkotmánymódosítás tartalmazza többek között a hallgatói szerződések és az életvitelszerűen utcán tartózkodás szankcionálásnak lehetőségét, a család fogalmát és a politikai reklám tiltását a kereskedelmi tévékben. A kormánypártok szerint az Alkotmánybíróság döntése őket igazolta, megerősítette az alaptörvényt, és lezárta az e körül dúló vitákat.
Kétszáz beadvány a Tavares-jelentéshez
A Fidesz európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja Gál Kinga vezetésével mintegy kétszáz módosító indítványt nyújtott be a két hete előterjesztett, Magyarországról szóló Tavares-jelentéshez. Mint azt a képviselőcsoport tegnap közölte, beadványuknak az a célja, hogy „törölje a hazai közjogi és politikai kérdésekbe minden jogalap nélkül beavatkozó, elfogadhatatlan pontokat, kijavítsa a dokumentum súlyos ténybeli tévedéseit és csúsztatásait, valamint felhívja a figyelmet azokra a jogintézményekre, amelyeket a jelentés más európai tagállam esetében nem, csak Magyarország esetében kifogásol”. Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő az EP szabadságjogi szakbizottságának megbízásából vezette azt az eseti bizottságot, amelynek a jogállamiság magyarországi helyzetének feltérképezése volt a feladata. A Magyarországgal szemben erősen elmarasztaló tartalmú Tavares-jelentés legtöbbet idézett eleme, hogy a képviselő szerint az EU-szerződés hetedik cikkével összhangban indokolt lenne megvizsgálni, súlyos veszélybe kerültek-e Magyarországon az európai alapértékek. A hetedik cikk szerinti eljárás elvben akár az érintett tagállam bizonyos tagsági jogainak a felfüggesztéséhez is vezethet.
Összefogtak az ukrajnai kisebbségek
Az ukrán törvényhozás négy nemzetiségi képviselője közösen fordult Dmitro Tabacsnik oktatási miniszterhez, hogy a kisebbségi nyelvekből és irodalmakból is rendezzenek Ukrajnában országos tanulmányi versenyeket – tájékoztatott tegnap Gajdos István parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökének sajtószolgálata. A verhovna rada egyetlen magyar nemzetiségű képviselője mellett a beadványt aláírta Anton Kissze bolgár, Ion Popescu román és Vagyim Kolesznyicsenko orosz nemzetiségű képviselő, akik egyben országos kisebbségi szervezetek vezetői is. Dmitro Tabacsnik a napokban levélben arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az oktatási minisztérium konkrét lépéseket tesz kérésük teljesítésére, és már folyamatban e versenyek szabályainak kidolgozása.
Krízishelyzetben a hegymászók
A nepáli Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsát hétfőn sikeresen meghódító Erőss Zsolt és Kiss Péter még nem ért le a legmagasabb, 4-es táborba, jelenleg 8000 méterről ereszkednek le – mondta el Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció vezetője tegnap. A sikeres csúcstámadás óta több katasztrófa is történt: egy nagy lavina elvitte a kettes tábort, egy koreai és egy bangladesi hegymászó leereszkedés közben életét vesztette, két serpa megsérült, és a lavina miatt sokan a szabadban töltötték az éjszakát. Erőss Zsolt és Kiss Péter sem jutott le még a 7600 méter magasan fekvő 4-es táborba. „A fiúk fáradtak, és nagyon le vannak gyengülve, ezért segítséget kell küldeni eléjük. Tegnap a mentést szervezték” – mondta Kollár Lajos, hozzátéve: minél előbb biztonságban szeretné tudni a csapatot, hogy a monszun miatt legkésőbb május 25-én elindulhassanak lefelé a hegyről. A magyar hegymászók a Kancsendzönga elérésével a világ 12., nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsát hódították meg a tizennégy közül.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Érvényes az alaptörvény módosítása
A magyar Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a negyedik alkotmánymódosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására irányuló ombudsmani indítványt – tudatta tegnap a testület. Szabó Máté ombudsman még február végén kérte az államfőt: fontolja meg, hogy aláírja-e az alkotmánymódosítást, ugyanis szerinte az az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát veszélyezteti.
Áder János március 13-án jelentette be, hogy – mivel ez egyértelmű alkotmányos kötelezettsége – aláírja a negyedik alkotmánymódosítást. Az Ab az alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására vonatkozó indítványt nem találta megalapozottnak, tartalmi vizsgálatot pedig hatáskör hiányában nem végzett. Az Országgyűlés március 11-én fogadta el a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását. A negyedik alkotmánymódosítás tartalmazza többek között a hallgatói szerződések és az életvitelszerűen utcán tartózkodás szankcionálásnak lehetőségét, a család fogalmát és a politikai reklám tiltását a kereskedelmi tévékben. A kormánypártok szerint az Alkotmánybíróság döntése őket igazolta, megerősítette az alaptörvényt, és lezárta az e körül dúló vitákat.
Kétszáz beadvány a Tavares-jelentéshez
A Fidesz európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja Gál Kinga vezetésével mintegy kétszáz módosító indítványt nyújtott be a két hete előterjesztett, Magyarországról szóló Tavares-jelentéshez. Mint azt a képviselőcsoport tegnap közölte, beadványuknak az a célja, hogy „törölje a hazai közjogi és politikai kérdésekbe minden jogalap nélkül beavatkozó, elfogadhatatlan pontokat, kijavítsa a dokumentum súlyos ténybeli tévedéseit és csúsztatásait, valamint felhívja a figyelmet azokra a jogintézményekre, amelyeket a jelentés más európai tagállam esetében nem, csak Magyarország esetében kifogásol”. Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő az EP szabadságjogi szakbizottságának megbízásából vezette azt az eseti bizottságot, amelynek a jogállamiság magyarországi helyzetének feltérképezése volt a feladata. A Magyarországgal szemben erősen elmarasztaló tartalmú Tavares-jelentés legtöbbet idézett eleme, hogy a képviselő szerint az EU-szerződés hetedik cikkével összhangban indokolt lenne megvizsgálni, súlyos veszélybe kerültek-e Magyarországon az európai alapértékek. A hetedik cikk szerinti eljárás elvben akár az érintett tagállam bizonyos tagsági jogainak a felfüggesztéséhez is vezethet.
Összefogtak az ukrajnai kisebbségek
Az ukrán törvényhozás négy nemzetiségi képviselője közösen fordult Dmitro Tabacsnik oktatási miniszterhez, hogy a kisebbségi nyelvekből és irodalmakból is rendezzenek Ukrajnában országos tanulmányi versenyeket – tájékoztatott tegnap Gajdos István parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökének sajtószolgálata. A verhovna rada egyetlen magyar nemzetiségű képviselője mellett a beadványt aláírta Anton Kissze bolgár, Ion Popescu román és Vagyim Kolesznyicsenko orosz nemzetiségű képviselő, akik egyben országos kisebbségi szervezetek vezetői is. Dmitro Tabacsnik a napokban levélben arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az oktatási minisztérium konkrét lépéseket tesz kérésük teljesítésére, és már folyamatban e versenyek szabályainak kidolgozása.
Krízishelyzetben a hegymászók
A nepáli Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsát hétfőn sikeresen meghódító Erőss Zsolt és Kiss Péter még nem ért le a legmagasabb, 4-es táborba, jelenleg 8000 méterről ereszkednek le – mondta el Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció vezetője tegnap. A sikeres csúcstámadás óta több katasztrófa is történt: egy nagy lavina elvitte a kettes tábort, egy koreai és egy bangladesi hegymászó leereszkedés közben életét vesztette, két serpa megsérült, és a lavina miatt sokan a szabadban töltötték az éjszakát. Erőss Zsolt és Kiss Péter sem jutott le még a 7600 méter magasan fekvő 4-es táborba. „A fiúk fáradtak, és nagyon le vannak gyengülve, ezért segítséget kell küldeni eléjük. Tegnap a mentést szervezték” – mondta Kollár Lajos, hozzátéve: minél előbb biztonságban szeretné tudni a csapatot, hogy a monszun miatt legkésőbb május 25-én elindulhassanak lefelé a hegyről. A magyar hegymászók a Kancsendzönga elérésével a világ 12., nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsát hódították meg a tizennégy közül.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2013. május 22.
OGY - Az összefogás fontosságát hangsúlyozta Mátrai Márta a III. Magyar Világtalálkozón
Az összefogás szükségességét hangsúlyozta Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya a III. Magyar Világtalálkozó megnyitóján a fővárosban - közölte az Országgyűlés sajtószolgálata szerdán az MTI-vel. A programokra öt földrész mintegy félszáz országából érkeztek magyar és nem magyar állampolgárok.
A rendezvényről kiadott közleményben kiemelték: a napokban zajló III. Magyar Világtalálkozó rendezvénysorozatának a "határtalan összefogás értékeinkért" az alapgondolata. A megnyitó ünnepséget kedden este tartották Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Köszöntő beszédében Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya is az összefogás szükségességét hangsúlyozta. A háznagy - a tájékoztatás szerint - az Országgyűlés munkájára utalva kiemelte, hogy 2010 óta olyan törvények születtek, amelyek alapvetően megváltoztatták, megváltoztatják az összmagyarságról való gondolkodást, és egyúttal jogszabályi kereteket is adnak az együttgondolkodásnak.
"De nap, mint nap tapasztaljuk, látjuk, kevés csupán Magyarország határain belül megszervezni az összefogást: széles e világban szükség van a magyarság, sőt a magyarsággal rokonszenvező, együttműködő erők összefogására, a mai fékevesztett világban, ahol a természetes értékek, a legfontosabb parancsolatok elveszni, elfelejtődni látszanak: tisztesség, család, szeretet, megbecsülés, felelősség, áldozatvállalás és bátorság" - idézte Mátrai Márta szavait a közlemény. A háznagy a találkozó üzenetéről azt mondta: "egy a nemzet, és éljünk a világ bármely pontján, honfitársaink teljesítményeit tekintsük az egyetemes magyar kultúra részének. Hagyományainkat és értékeinket őrizzük meg, teremtsünk új értékeket, segítsük egymást, összefogásunk és teljesítményeink által legyünk ismertek a világban."
2011. június végén a külhoni és a Kárpát-medencei magyarság kezdeményezésére rendezték meg az I. Magyar Világtalálkozót a Kárpát-medence területén élő és a távoli országokba szétszéledt magyarság tízezreinek.
MTI
Az összefogás szükségességét hangsúlyozta Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya a III. Magyar Világtalálkozó megnyitóján a fővárosban - közölte az Országgyűlés sajtószolgálata szerdán az MTI-vel. A programokra öt földrész mintegy félszáz országából érkeztek magyar és nem magyar állampolgárok.
A rendezvényről kiadott közleményben kiemelték: a napokban zajló III. Magyar Világtalálkozó rendezvénysorozatának a "határtalan összefogás értékeinkért" az alapgondolata. A megnyitó ünnepséget kedden este tartották Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Köszöntő beszédében Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya is az összefogás szükségességét hangsúlyozta. A háznagy - a tájékoztatás szerint - az Országgyűlés munkájára utalva kiemelte, hogy 2010 óta olyan törvények születtek, amelyek alapvetően megváltoztatták, megváltoztatják az összmagyarságról való gondolkodást, és egyúttal jogszabályi kereteket is adnak az együttgondolkodásnak.
"De nap, mint nap tapasztaljuk, látjuk, kevés csupán Magyarország határain belül megszervezni az összefogást: széles e világban szükség van a magyarság, sőt a magyarsággal rokonszenvező, együttműködő erők összefogására, a mai fékevesztett világban, ahol a természetes értékek, a legfontosabb parancsolatok elveszni, elfelejtődni látszanak: tisztesség, család, szeretet, megbecsülés, felelősség, áldozatvállalás és bátorság" - idézte Mátrai Márta szavait a közlemény. A háznagy a találkozó üzenetéről azt mondta: "egy a nemzet, és éljünk a világ bármely pontján, honfitársaink teljesítményeit tekintsük az egyetemes magyar kultúra részének. Hagyományainkat és értékeinket őrizzük meg, teremtsünk új értékeket, segítsük egymást, összefogásunk és teljesítményeink által legyünk ismertek a világban."
2011. június végén a külhoni és a Kárpát-medencei magyarság kezdeményezésére rendezték meg az I. Magyar Világtalálkozót a Kárpát-medence területén élő és a távoli országokba szétszéledt magyarság tízezreinek.
MTI
2013. május 25.
Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres legyen, és az erdélyi magyarság szülőföldjén otthon érezze magát - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke szombaton Csíkszeredában, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 11. kongresszusán elmondott beszédében.
Semjén Zsolt aláhúzta: a magyar kormány számára minden államközi kapcsolatban az első szempont, hogy milyen helyzetben van az adott országban élő magyar kisebbség. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: Magyarország a román modell alapján adott lehetőséget arra, hogy határain túl is felvegyék a magyar állampolgárságot. "Ami Romániának és a románságnak jó Moldova tekintetében, az nekünk is jó Erdély tekintetében" - jelentette ki Semjén Zsolt. A KDNP elnöke a magyar "világnemzet" helyzetét a háromlábú székhez hasonlította. Kijelentette, a magyarságot akkor lehet megőrizni, ha mind a magyarországi, mind a Kárpát-medencei, mind a nagyvilágban élő magyar nemzetrész megőrzi azokat az értékeket, amelyeket csakis ő tud adni. Semjén Zsolt nyomatékosította, a magyar kormány alkotmányos felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért, támogatja őket céljaik elérésében. Ha más nemzetiségeknek lehet területi autonómiájuk az EU-ban, akkor a magyaroknak is lehet. "Nem vagyunk alábbvalók egyetlen más nemzetnél sem" - jelentette ki. "Magyarország számít önökre, és bármi történik, önök mindig számíthatnak Magyarországra" - zárta köszöntőbeszédét Semjén Zsolt. Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője "a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének" tolmácsolta pártja üzenetét. Az erdélyi magyarok céljainak magyarországi támogatása mellett a jövő évi magyarországi választásokra is kitért. Rogán Antal elmondta, érdemes élni a lehetőséggel, és minden határon túli politikai szervezetnek érdemes a választási részvételre buzdítania a magyar közösség tagjait. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) üzenetét , az Országgyűlés alelnöke tolmácsolta. Kijelentette, pártja támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Ujhelyi István úgy értékelte: "a politikai bokszmeccs a magyarországi legerősebb kormánypárt és az RMDSZ között eldőlt az RMDSZ javára". Az alelnök rendkívül fontosnak tartotta az RMDSZ-nek és partnereinek azt a szándékát, hogy az európai polgári kezdeményezés eszközével élve fogadtassanak el kisebbségvédelmi keretszabályozást az Európai Unióban. Kijelentette, ha az Európai Bizottság jóváhagyja a kezdeményezést, a MSZP szervezetei egész Magyarországon elindítják a támogató aláírások gyűjtését, és pártkapcsolataikon keresztül más országokban is elindítják az aláírásgyűjtést. Ujhelyi István azt is elmondta: az MSZP koordinációs tanácskozást kezdeményez a magyarországi parlamenti pártokkal, hogy a csatározásokat félretéve közösen járuljanak hozzá a polgári kezdeményezés sikeréhez.
MTI
Semjén Zsolt aláhúzta: a magyar kormány számára minden államközi kapcsolatban az első szempont, hogy milyen helyzetben van az adott országban élő magyar kisebbség. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: Magyarország a román modell alapján adott lehetőséget arra, hogy határain túl is felvegyék a magyar állampolgárságot. "Ami Romániának és a románságnak jó Moldova tekintetében, az nekünk is jó Erdély tekintetében" - jelentette ki Semjén Zsolt. A KDNP elnöke a magyar "világnemzet" helyzetét a háromlábú székhez hasonlította. Kijelentette, a magyarságot akkor lehet megőrizni, ha mind a magyarországi, mind a Kárpát-medencei, mind a nagyvilágban élő magyar nemzetrész megőrzi azokat az értékeket, amelyeket csakis ő tud adni. Semjén Zsolt nyomatékosította, a magyar kormány alkotmányos felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért, támogatja őket céljaik elérésében. Ha más nemzetiségeknek lehet területi autonómiájuk az EU-ban, akkor a magyaroknak is lehet. "Nem vagyunk alábbvalók egyetlen más nemzetnél sem" - jelentette ki. "Magyarország számít önökre, és bármi történik, önök mindig számíthatnak Magyarországra" - zárta köszöntőbeszédét Semjén Zsolt. Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője "a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének" tolmácsolta pártja üzenetét. Az erdélyi magyarok céljainak magyarországi támogatása mellett a jövő évi magyarországi választásokra is kitért. Rogán Antal elmondta, érdemes élni a lehetőséggel, és minden határon túli politikai szervezetnek érdemes a választási részvételre buzdítania a magyar közösség tagjait. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) üzenetét , az Országgyűlés alelnöke tolmácsolta. Kijelentette, pártja támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Ujhelyi István úgy értékelte: "a politikai bokszmeccs a magyarországi legerősebb kormánypárt és az RMDSZ között eldőlt az RMDSZ javára". Az alelnök rendkívül fontosnak tartotta az RMDSZ-nek és partnereinek azt a szándékát, hogy az európai polgári kezdeményezés eszközével élve fogadtassanak el kisebbségvédelmi keretszabályozást az Európai Unióban. Kijelentette, ha az Európai Bizottság jóváhagyja a kezdeményezést, a MSZP szervezetei egész Magyarországon elindítják a támogató aláírások gyűjtését, és pártkapcsolataikon keresztül más országokban is elindítják az aláírásgyűjtést. Ujhelyi István azt is elmondta: az MSZP koordinációs tanácskozást kezdeményez a magyarországi parlamenti pártokkal, hogy a csatározásokat félretéve közösen járuljanak hozzá a polgári kezdeményezés sikeréhez.
MTI
2013. május 27.
Régi szövetség új utakon (RMDSZ-kongresszus Csíkszeredában)
Fegyelmezetten, olykor pátosszal megtűzdelve, kritikai hangot alig hallatva zajlott le szombaton Csíkszeredában az RMDSZ 11. kongresszusa. Bár jelentősebb tétje nem volt a nagygyűlésnek – szigorítottak ugyan kicsit a szervezeten, még jobban központosították a döntéshozatalt, és itt-ott csöppet a jelenhez igazították a szövetség programját is –, soha nem látott tömeget toboroztak, majdnem nyolcszáz küldött hitelesítette az „új irányt”. Kelemen Hunor szövetségi elnök kongresszus utáni sajtótájékoztatóján jelentette be: törvénytervezetet nyújt be az RMDSZ a román törvényhozásban Székelyföld területi autonómiájáról. Az RMDSZ által „feladatkijelölőként” jellemzett kongresszust a magyar, a székely, a román és az európai himnusszal nyitották meg tíz óra után alig néhány perccel, a 777 küldöttet, a több mint száz meghívottat és csaknem kétszáz újságírót köszöntő Ráduly Róbert polgármester pedig egy székely zászlót terített a szónoki pulpitusra. Bejelentette azt is, a rendezvény helyszínéül szolgáló sportcsarnokot a Himalájában eltűnt Erőss Zsolt hegymászóról, a város szülöttjéről nevezik el. Román és magyar politikusok egész sora vonult fel a kongresszuson. Victor Ponta miniszterelnök kifejtette: a Romániát nemzetállamként meghatározó alkotmány első cikkelyének megváltoztatására nincs reális esély, de olyan módosításra igen, amely garantálja, hogy a romániai magyarok az ország részei, egyenlő és legitim polgárai. Az RMDSZ-t a magyar közösség egyetlen választói legitimitással rendelkező képviseletének nevezte, és elengedhetetlennek minősítette, hogy a román kormány mindig párbeszédet folytasson vele. A székely zászlóra utalva rámutatott: egy olyan szabályozást javasolt nemrég az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében elmondott beszédében, amely a román és az EU-zászló mellett elismeri a helyi jelképeket. A régiók kialakításáról szólva Victor Ponta miniszterelnök azt mondta: megérti, hogy a magyarság nem akar olyan óriásrégiót, amelynek központja távol esik, és amelynek irányításában a közösség képviselői kisebbségben vannak. „Azt a formát keressük, amely az identitás megőrzését és a fejlődést is biztosítja” – ígérte. A marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyében Ponta kijelentette: az oktatási miniszternek „felelőssége és jogköre”, hogy érvényt szerezzen a román és a magyar tanárok között tavaly született megállapodásnak. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke rámutatott: senki sem akar a romániai magyarságra egy másik történelmet, egy másik nyelvet ráerőltetni. Azt mondta: egy erősebb magyar közösség erősebb Romániát is jelent. A jobbközép ellenzék képviseletében jelen lévő Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök nyilvánosan felvállalta magyar gyökereit, és néhány mondatban magyarul is köszöntötte az RMDSZ-t mint volt koalíciós partnerét. Románul folytatott beszédében hangsúlyozta: az RMDSZ képviselői mindig hűséges és megbízható partnereknek bizonyultak azokban a politikai szövetségekben, amelyekben részt vettek, a szövetség által képviselt politika pedig európai. Vasile Blaga, a DLP elnöke elmondta, az RMDSZ iránt érzett tiszteletből érkezett a kongresszusra, egyértelműen megfogalmazta: a régiókat a történelmi, földrajzi és kulturális kritériumok figyelembevételével kell kialakítani. Óvatosan kell a regionalizációt végrehajtani, ellenkező esetben a régióközpontok és a vidék között, illetve a különböző nagyvárosok között is megnőhet a szakadék – hangsúlyozta.
Magyarországi támogatás
Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres legyen, és az erdélyi magyarság szülőföldjén otthon érezze magát – jelentette ki Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. Kiemelte: a magyar kormány számára minden államközi kapcsolatban az első szempont, hogy milyen helyzetben van az adott országban élő magyar kisebbség. Nyomatékosította: a magyar kormány alkotmányos felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért, támogatja őket céljaik elérésében. Ha más nemzetiségeknek lehet területi autonómiájuk az EU-ban, akkor a magyaroknak is lehet. „Magyarország számít önökre, és bármi történik, önök mindig számíthatnak Magyarországra” – zárta köszöntőbeszédét Semjén Zsolt.
Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője „a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének” tolmácsolta pártja üzenetét. Az erdélyi magyarok céljainak magyarországi támogatása mellett a jövő évi magyarországi választásokra is kitért. Rogán Antal elmondta, érdemes élni a lehetőséggel, és minden határon túli politikai szervezetnek érdemes a választási részvételre buzdítania a magyar közösség tagjait. Az MSZP üzenetét Ujhelyi István, a magyar Országgyűlés alelnöke tolmácsolta. Kijelentette, pártja támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Ujhelyi István úgy értékelte: „a politikai bokszmeccs a magyarországi legerősebb kormánypárt és az RMDSZ között eldőlt az RMDSZ javára”. Az RMDSZ-szel közösen indított kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés fontosságát hangsúlyozta Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke. Az RMDSZ kongresszusát Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke videoüzenetben köszöntötte.
Irányt mutat az elnök
Az RMDSZ-nek meg kell teremtenie mind a területi, mind a kulturális autonómia jogi kereteit, ennek érdekében a magyar politikai tényezőknek meg kell állapodniuk, hogy csatározásaikban az autonómia ügyét nem használják fegyverként – hangoztatta Kelemen Hunor elnöki beszámolójában. Olyan hallgatólagos vagy írásos megállapodást kellene kötni, amelyet mindenki elfogad, „mert a legtöbb kárt akkor tudjuk okozni egymásnak, és különösen a mi közös ügyünknek, ha azt a látszatot keltjük, hogy vannak igazi autonómiaharcosok, és vannak olyanok, akik ezzel szemben állnak” – mondta az RMDSZ elnöke. Fontosnak nevezte, hogy egy eddigieknél részletesebb tervezetet terjesszenek a román parlament elé a Székelyföld státusáról. Rámutatott: az RMDSZ-nek partnereket kell keresnie a román társadalomban az európai példákra és az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés ígéreteire hivatkozva.
Az RMDSZ elnöke kijelentette: Románia alkotmányának módosítása nem kényszer, hanem lehetőség arra, hogy Románia leszámoljon a nemzetállam 19. századi fogalmával, és a nemzeti közösségek államává lépjen elő. „Olyan alkotmányt akarunk, amely végre államalkotó tényezőként ismeri el a nemzeti kisebbségeket, amely szabad használatot biztosít nemzeti szimbólumainknak, és amely megteremti a közösségi autonómia lehetőségét. Szorgalmazzuk továbbá, hogy a hivatalos román nyelv mellett regionálisan a kisebbségek nyelve is legyen hivatalos” – hangoztatta Kelemen Hunor. A megválasztása óta eltelt két évet összegezve az RMDSZ elnöke egyebek közt az új oktatási törvényt említette, amely minden szinten biztosítja az anyanyelvű tanulás lehetőségét a magyar gyerekek számára. Rámutatott, az RMDSZ többéves küzdelme nyomán fogadta el a román parlament a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációját, alakított a bukaresti kormány önálló magyar kart a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Hozzátette: az RMDSZ kormányzati szerepvállalása idején tízszeresére növelték a magyar érdekeltségű műemlék épületek felújításának költségvetését. Az RMDSZ előtt álló célkitűzésekről szólva Kelemen Hunor határidős feladatnak nevezte a jövő évi európai parlamenti választásra való felkészülést.
Autonómiastatútum készül
A következő két év tennivalóit az RMDSZ a kongresszuson elfogadott nyolc dokumentumban jelölte meg. Ezek alkotmánymódosításról, a régiók szervezéséről és gazdasági kérdésekről szólnak, Székelyfölddel és a szórvánnyal kapcsolatosak, egy-egy előterjesztett határozat az európai állampolgári kezdeményezésre, illetve az európai parlamenti választásokra vonatkozik, és megszavaztak egy szolidaritási állásfoglalást is. A székelyföldi autonómiával kapcsolatos dokumentumot Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere mutatta be. Nincsenek illúzióink, de nem szabad karba tett kézzel várni a csodát, dolgozni kell – hangsúlyozta. Bár tudatában vannak, hogy Székelyföld autonómiájának kivívása nem egy azonnali eredménnyel kecsegtető célkitűzés, a kongresszusi határozat kimondja, hogy a közjogi rendezéssel párhuzamosan folytatni kell azokat a lépéseket, amelyek különálló fejlesztési régióként fogalmazzák meg Székelyföldet, regionális szinten hivatalossá teszik a magyar nyelvet, biztosítják a nemzeti szimbólumok szabad használatát, valamint az etnikai arányosság elvét a közigazgatás minden területén. A dokumentumban leszögezik, hogy folytatják azokat a fejlesztési programokat, amelyek Székelyföld infrastruktúrájának és gazdasági környezetének javítását célozzák, megerősítik az önazonosság kiteljesedése szempontjából meghatározó intézményeket.
Az MTI és az RMDSZ-tájékoztató felhasználásával
összeállította: Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Fegyelmezetten, olykor pátosszal megtűzdelve, kritikai hangot alig hallatva zajlott le szombaton Csíkszeredában az RMDSZ 11. kongresszusa. Bár jelentősebb tétje nem volt a nagygyűlésnek – szigorítottak ugyan kicsit a szervezeten, még jobban központosították a döntéshozatalt, és itt-ott csöppet a jelenhez igazították a szövetség programját is –, soha nem látott tömeget toboroztak, majdnem nyolcszáz küldött hitelesítette az „új irányt”. Kelemen Hunor szövetségi elnök kongresszus utáni sajtótájékoztatóján jelentette be: törvénytervezetet nyújt be az RMDSZ a román törvényhozásban Székelyföld területi autonómiájáról. Az RMDSZ által „feladatkijelölőként” jellemzett kongresszust a magyar, a székely, a román és az európai himnusszal nyitották meg tíz óra után alig néhány perccel, a 777 küldöttet, a több mint száz meghívottat és csaknem kétszáz újságírót köszöntő Ráduly Róbert polgármester pedig egy székely zászlót terített a szónoki pulpitusra. Bejelentette azt is, a rendezvény helyszínéül szolgáló sportcsarnokot a Himalájában eltűnt Erőss Zsolt hegymászóról, a város szülöttjéről nevezik el. Román és magyar politikusok egész sora vonult fel a kongresszuson. Victor Ponta miniszterelnök kifejtette: a Romániát nemzetállamként meghatározó alkotmány első cikkelyének megváltoztatására nincs reális esély, de olyan módosításra igen, amely garantálja, hogy a romániai magyarok az ország részei, egyenlő és legitim polgárai. Az RMDSZ-t a magyar közösség egyetlen választói legitimitással rendelkező képviseletének nevezte, és elengedhetetlennek minősítette, hogy a román kormány mindig párbeszédet folytasson vele. A székely zászlóra utalva rámutatott: egy olyan szabályozást javasolt nemrég az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében elmondott beszédében, amely a román és az EU-zászló mellett elismeri a helyi jelképeket. A régiók kialakításáról szólva Victor Ponta miniszterelnök azt mondta: megérti, hogy a magyarság nem akar olyan óriásrégiót, amelynek központja távol esik, és amelynek irányításában a közösség képviselői kisebbségben vannak. „Azt a formát keressük, amely az identitás megőrzését és a fejlődést is biztosítja” – ígérte. A marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyében Ponta kijelentette: az oktatási miniszternek „felelőssége és jogköre”, hogy érvényt szerezzen a román és a magyar tanárok között tavaly született megállapodásnak. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke rámutatott: senki sem akar a romániai magyarságra egy másik történelmet, egy másik nyelvet ráerőltetni. Azt mondta: egy erősebb magyar közösség erősebb Romániát is jelent. A jobbközép ellenzék képviseletében jelen lévő Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök nyilvánosan felvállalta magyar gyökereit, és néhány mondatban magyarul is köszöntötte az RMDSZ-t mint volt koalíciós partnerét. Románul folytatott beszédében hangsúlyozta: az RMDSZ képviselői mindig hűséges és megbízható partnereknek bizonyultak azokban a politikai szövetségekben, amelyekben részt vettek, a szövetség által képviselt politika pedig európai. Vasile Blaga, a DLP elnöke elmondta, az RMDSZ iránt érzett tiszteletből érkezett a kongresszusra, egyértelműen megfogalmazta: a régiókat a történelmi, földrajzi és kulturális kritériumok figyelembevételével kell kialakítani. Óvatosan kell a regionalizációt végrehajtani, ellenkező esetben a régióközpontok és a vidék között, illetve a különböző nagyvárosok között is megnőhet a szakadék – hangsúlyozta.
Magyarországi támogatás
Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres legyen, és az erdélyi magyarság szülőföldjén otthon érezze magát – jelentette ki Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. Kiemelte: a magyar kormány számára minden államközi kapcsolatban az első szempont, hogy milyen helyzetben van az adott országban élő magyar kisebbség. Nyomatékosította: a magyar kormány alkotmányos felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért, támogatja őket céljaik elérésében. Ha más nemzetiségeknek lehet területi autonómiájuk az EU-ban, akkor a magyaroknak is lehet. „Magyarország számít önökre, és bármi történik, önök mindig számíthatnak Magyarországra” – zárta köszöntőbeszédét Semjén Zsolt.
Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője „a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének” tolmácsolta pártja üzenetét. Az erdélyi magyarok céljainak magyarországi támogatása mellett a jövő évi magyarországi választásokra is kitért. Rogán Antal elmondta, érdemes élni a lehetőséggel, és minden határon túli politikai szervezetnek érdemes a választási részvételre buzdítania a magyar közösség tagjait. Az MSZP üzenetét Ujhelyi István, a magyar Országgyűlés alelnöke tolmácsolta. Kijelentette, pártja támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Ujhelyi István úgy értékelte: „a politikai bokszmeccs a magyarországi legerősebb kormánypárt és az RMDSZ között eldőlt az RMDSZ javára”. Az RMDSZ-szel közösen indított kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés fontosságát hangsúlyozta Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke. Az RMDSZ kongresszusát Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke videoüzenetben köszöntötte.
Irányt mutat az elnök
Az RMDSZ-nek meg kell teremtenie mind a területi, mind a kulturális autonómia jogi kereteit, ennek érdekében a magyar politikai tényezőknek meg kell állapodniuk, hogy csatározásaikban az autonómia ügyét nem használják fegyverként – hangoztatta Kelemen Hunor elnöki beszámolójában. Olyan hallgatólagos vagy írásos megállapodást kellene kötni, amelyet mindenki elfogad, „mert a legtöbb kárt akkor tudjuk okozni egymásnak, és különösen a mi közös ügyünknek, ha azt a látszatot keltjük, hogy vannak igazi autonómiaharcosok, és vannak olyanok, akik ezzel szemben állnak” – mondta az RMDSZ elnöke. Fontosnak nevezte, hogy egy eddigieknél részletesebb tervezetet terjesszenek a román parlament elé a Székelyföld státusáról. Rámutatott: az RMDSZ-nek partnereket kell keresnie a román társadalomban az európai példákra és az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés ígéreteire hivatkozva.
Az RMDSZ elnöke kijelentette: Románia alkotmányának módosítása nem kényszer, hanem lehetőség arra, hogy Románia leszámoljon a nemzetállam 19. századi fogalmával, és a nemzeti közösségek államává lépjen elő. „Olyan alkotmányt akarunk, amely végre államalkotó tényezőként ismeri el a nemzeti kisebbségeket, amely szabad használatot biztosít nemzeti szimbólumainknak, és amely megteremti a közösségi autonómia lehetőségét. Szorgalmazzuk továbbá, hogy a hivatalos román nyelv mellett regionálisan a kisebbségek nyelve is legyen hivatalos” – hangoztatta Kelemen Hunor. A megválasztása óta eltelt két évet összegezve az RMDSZ elnöke egyebek közt az új oktatási törvényt említette, amely minden szinten biztosítja az anyanyelvű tanulás lehetőségét a magyar gyerekek számára. Rámutatott, az RMDSZ többéves küzdelme nyomán fogadta el a román parlament a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációját, alakított a bukaresti kormány önálló magyar kart a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Hozzátette: az RMDSZ kormányzati szerepvállalása idején tízszeresére növelték a magyar érdekeltségű műemlék épületek felújításának költségvetését. Az RMDSZ előtt álló célkitűzésekről szólva Kelemen Hunor határidős feladatnak nevezte a jövő évi európai parlamenti választásra való felkészülést.
Autonómiastatútum készül
A következő két év tennivalóit az RMDSZ a kongresszuson elfogadott nyolc dokumentumban jelölte meg. Ezek alkotmánymódosításról, a régiók szervezéséről és gazdasági kérdésekről szólnak, Székelyfölddel és a szórvánnyal kapcsolatosak, egy-egy előterjesztett határozat az európai állampolgári kezdeményezésre, illetve az európai parlamenti választásokra vonatkozik, és megszavaztak egy szolidaritási állásfoglalást is. A székelyföldi autonómiával kapcsolatos dokumentumot Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere mutatta be. Nincsenek illúzióink, de nem szabad karba tett kézzel várni a csodát, dolgozni kell – hangsúlyozta. Bár tudatában vannak, hogy Székelyföld autonómiájának kivívása nem egy azonnali eredménnyel kecsegtető célkitűzés, a kongresszusi határozat kimondja, hogy a közjogi rendezéssel párhuzamosan folytatni kell azokat a lépéseket, amelyek különálló fejlesztési régióként fogalmazzák meg Székelyföldet, regionális szinten hivatalossá teszik a magyar nyelvet, biztosítják a nemzeti szimbólumok szabad használatát, valamint az etnikai arányosság elvét a közigazgatás minden területén. A dokumentumban leszögezik, hogy folytatják azokat a fejlesztési programokat, amelyek Székelyföld infrastruktúrájának és gazdasági környezetének javítását célozzák, megerősítik az önazonosság kiteljesedése szempontjából meghatározó intézményeket.
Az MTI és az RMDSZ-tájékoztató felhasználásával
összeállította: Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2013. május 27.
RMDSZ-kongresszus Oscar-gálás körítéssel
A résztevők számát és a körítést tekintve az eddigi legnagyobb szabású, „21. századi” kongresszusát tartotta szombaton a csíkszeredai sportcsarnokban az RMDSZ. A politikai rendezvényt felvezető reggeli sajtótájékoztatóján Kovács Péter kongresszusi biztos adatokkal illusztrálta ezeket a jelzőket: 777 küldöttet, száznál több meghívottat, 166 sajtóst várnak.
A szervezők megadták a módját: az alkalomra külön okostelefon-alkalmazás készült, a sportcsarnokban Oscar-gálára emlékeztető vörös szőnyeget helyeztek el, a küldötteket nagykivetítős animációkkal, fénykép-összeállítással hangolják az eseményre, amelyet az RMDSZ honlapján élőben lehet követni.
Kovács Péter „feladatkijelölőnek” nevezte ez a kongresszust, amelyen értékelik a szövetség elmúlt két évét és megszabják a következő két év prioritásait. A program- és alapszabályzat-módosítás mellett a bemutatják az RMDSZ új irányelvei és céljai alapján megfogalmazott dokumentumait az alkotmánymódosítás, Székelyföld, szórvány, európai parlamenti választások, gazdaság, európai polgári kezdeményezés témában.
„Erős, ütőképes, egységes RMDSZ-t szeretnénk” – utalt a sajtótájékoztatón Kovács az alapszabályzat-módosítás lényegesebb elemeire: a Szövetségi Elnökség karcsúsítására, a Szövetségi Állandó Tanács kibővítésére, a platformok számának csökkentésére és a női szervezet megalapítására.
A délelőtt a meghívottaké volt a kongresszuson. Nagy várakozások előzték meg Victor Ponta kormányfő és Crin Antonescu szenátusi házelnök, illetve a magyarországi kormánypártok vezető politikusainak köszöntőbeszédét. Kovács a sajtónak azt ígérte: a rendezvény 18 órakor véget ér, így mindenki elérheti majd a Bayern-Dortmund Bajnokok Ligája döntőt.
Zengett a székely himnusz
Tíz után néhány perccel a magyar, székely, román és európai uniós himnusz elénekésével kezdődött meg a kongresszus: a székely himnusztól zengett a leghangosabban a terem.
A küldötteket házigazdaként Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester köszöntötte, aki bejelentette azt is, hogy a sportcsarnok felveszi a Himalájában eltűnt hegymászó, Erőss Zsolt nevét.
Vastapsot kapott Borboly Csaba, amikor mikrofonhoz lépett, ám Hargita Megye Tanácsának elnöke – vélhetően az ellene indult bűnvádi eljárásra való tekintettel – igen rövid beszédet mondott. Közölte: megtisztelőnek érzi, hogy jelen lehet a rendezvényen.
A mikrofont Kelemen Hunor vette át. A szövetségi elnök név szerint köszöntötte a meghívottakat: Victor Ponta kormányfőt, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettest, Crin Antonescu szenátusi házelnököt, Rogán Antalt, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét, Vasile Blagát, a Demokrata Liberális Párt elnökét, Hans Heinrich Hansent, a FUEN elnökét, a Polgári Erő elnökét, Mihai Razvan Ungureanut, Ujhelyi István MSZP-s képviselőt, a magyar országgyűlés alelnökét, Berényi Józsefet, az MKP elnökét.
"Az elmúlt 24 év a problémamegoldásról szólt, van olyan cél, amit elértünk, van amit nem. Mi a parlamenti eszközöket, párbeszédet választottuk, ami nem mindig könnyű, de nem lehetetlen. Victor Ponta olyan partner, akivel az utóbbi időben többször le tudtunk ülni a gondjainkról beszélni, és empátiával fogadta kéréseinket" -- szólította mikrofonhoz a kormányfőt Kelemen Hunor.
Ponta kompromisszumokat ígért
Victor Ponta megbecsüléséről biztosította az erdélyi magyar közösséget és az RMDSZ-t pedig az erdélyi magyarság érdekeinek egyetlen legitim politikai képviselőjének nevezte. A miniszterelnök egy sor ígéretet tett a küldötteknek, és kompromisszumkeresésre kérte az RMDSZ-t az alkotmánymódosítás és a régiók kérdésben.
A Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu akkor aratta a legnagyobb tapsot, amikor kijelentette: „Románia csak akkor tud erős lenni, ha a magyar közösség is erős. Elmentek a németek, a zsidók és az ország ezáltal gyengébb lett”.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, a magyar kormány számára minden államközi kapcsolatban az első szempont, hogy milyen helyzetben van az adott országban élő magyar kisebbség. Hangsúlyozta, Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres legyen, és az erdélyi magyarság szülőföldjén otthon érezze magát.
Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője "a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének" tolmácsolta pártja üzenetét. Az erdélyi magyarok céljainak magyarországi támogatása mellett a jövő évi magyarországi választásokra is kitért. Rogán Antal elmondta, érdemes élni a lehetőséggel, és minden határon túli politikai szervezetnek érdemes a választási részvételre buzdítania a magyar közösség tagjait.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) üzenetét Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke tolmácsolta. Kijelentette, pártja támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Ujhelyi István úgy értékelte: "a politikai bokszmeccs a magyarországi legerősebb kormánypárt és az RMDSZ között eldőlt az RMDSZ javára". Az alelnök rendkívül fontosnak tartotta az RMDSZ-nek és partnereinek azt a szándékát, hogy az európai polgári kezdeményezés eszközével élve fogadtassanak el kisebbségvédelmi keretszabályozást az Európai Unióban.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke tolmácsolta a határon túli magyar szervezetek üzenetét. A felvidéki politikus jelzésértékűnek nevezte, hogy az RMDSZ csak az MKP-t hívta meg Szlovákiából a kongresszusra, ezzel is megerősítve a két alakulat közötti stratégiai partnerséget.
Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke az RMDSZ-szel közösen indított kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés fontosságát hangsúlyozta.
Az RMDSZ kongresszusát Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke videoüzenetben köszöntötte.
Kelemen: meg kell küzdenünk a jövőnkért
A meghívottak üdvözlő beszédei után Kelemen Hunor megtartotta politikai beszámolóját az eddigi mandátumáról és a szövetség előtt álló feladatokról.A szövetségi elnök elöljáróban emlékeztetett azokra az alapelvekre és értékekre, amelyek – mint mondta – zsinórmértékként működtek az RMDSZ utóbbi két évének tevékenységében.
Bemutatták a dokumentumokat
Kelemen Hunor beszámolója után a kongresszusi dokumentumok bemutatása következett. A felszólalók sorrendben az alkotmánymódosítással, a régiók átszervezésével, az európai polgári kisebbségvédelmi kezdeményezéssel, az európai parlamenti választásokkal, a szórvánnyal és a Székelyfölddel kapcsolatos RMDSZ-álláspontot ismertették.
Tulipán és székely zászló
A dokumentumok bemutatása után a küldöttek hozzászólásai következtek. Felszólalásra összesen 37-en iratkoztak fel, mindegyikük 4 perc tíz másodpercben fejthetett ki gondolatait. Ahogy az lenni szokott, kevés küldöttnek sikerült beleférni az időkorlátba.
Elsőként Markó Béla szenátor, volt szövetségi elnök lépett mikrogonhoz, aki beszédében kifejtette: az RMDSZ azért maradhatott sikeres, azért őrizhette meg előnyét az újonnan alakult versenypártokkal szemben, mert a politikai küzdelem mellett társadalomszervezéssel is foglalkozik.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint azért is volt fontos a kongresszus, mert ismételten bebizonyosodott, hogy a legfontosabb román és magyar pártok az RMDSZ-t tartják a romániai magyarság legitim szervezetének. „Nem voltak protokolláris beszédek, számon is kérjük rajtuk” – fogalmazott a szövetség politikai alelnöke.
Kovács Péter beszédében hangsúlyozta, hogy bár az RMDSZ a mindennapi politika szintjén pártként viselkedik, de a romániai magyar közéletben ennél sokkal több, hiszen olyan feladatokat lát el, amelyek nem tartoznak egy klasszikus értelemben vett politikai párt hatáskörébe. „Egy nagybetűs Szövetségnek, mint amilyen a mi Romániai Magyar Demokrata Szövetségünk, kötelessége a partnereivel együtt a helyi közösségek felkarolása és megerősítése, a kisrégiós identitás és az ezzel járó jellegzetességek előtérbe helyezése, az Erdélyiség hangsúlyozása. Egy pártnak mindezek nem számítanak”- fejtette ki az RMDSZ főtitkára.
Megszavazták a dokumentumokat
A hozzászólások után szavazásra bocsátották az alapszabályzat- és a programmódosító javaslatokat, illetve a kongresszusi dokumentumokat. A küldöttek nagy többséggel mindegyiket elfogadták.
Bár nem volt személyi tétje, az RMDSZ kongresszusán a küldöttek a szervezet jövőjére nézve alapvető dokumentumokat fogadtak el – összegzett a politikai rendezvény végén Kelemen Hunor.
Szabadság (Kolozsvár)
A résztevők számát és a körítést tekintve az eddigi legnagyobb szabású, „21. századi” kongresszusát tartotta szombaton a csíkszeredai sportcsarnokban az RMDSZ. A politikai rendezvényt felvezető reggeli sajtótájékoztatóján Kovács Péter kongresszusi biztos adatokkal illusztrálta ezeket a jelzőket: 777 küldöttet, száznál több meghívottat, 166 sajtóst várnak.
A szervezők megadták a módját: az alkalomra külön okostelefon-alkalmazás készült, a sportcsarnokban Oscar-gálára emlékeztető vörös szőnyeget helyeztek el, a küldötteket nagykivetítős animációkkal, fénykép-összeállítással hangolják az eseményre, amelyet az RMDSZ honlapján élőben lehet követni.
Kovács Péter „feladatkijelölőnek” nevezte ez a kongresszust, amelyen értékelik a szövetség elmúlt két évét és megszabják a következő két év prioritásait. A program- és alapszabályzat-módosítás mellett a bemutatják az RMDSZ új irányelvei és céljai alapján megfogalmazott dokumentumait az alkotmánymódosítás, Székelyföld, szórvány, európai parlamenti választások, gazdaság, európai polgári kezdeményezés témában.
„Erős, ütőképes, egységes RMDSZ-t szeretnénk” – utalt a sajtótájékoztatón Kovács az alapszabályzat-módosítás lényegesebb elemeire: a Szövetségi Elnökség karcsúsítására, a Szövetségi Állandó Tanács kibővítésére, a platformok számának csökkentésére és a női szervezet megalapítására.
A délelőtt a meghívottaké volt a kongresszuson. Nagy várakozások előzték meg Victor Ponta kormányfő és Crin Antonescu szenátusi házelnök, illetve a magyarországi kormánypártok vezető politikusainak köszöntőbeszédét. Kovács a sajtónak azt ígérte: a rendezvény 18 órakor véget ér, így mindenki elérheti majd a Bayern-Dortmund Bajnokok Ligája döntőt.
Zengett a székely himnusz
Tíz után néhány perccel a magyar, székely, román és európai uniós himnusz elénekésével kezdődött meg a kongresszus: a székely himnusztól zengett a leghangosabban a terem.
A küldötteket házigazdaként Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester köszöntötte, aki bejelentette azt is, hogy a sportcsarnok felveszi a Himalájában eltűnt hegymászó, Erőss Zsolt nevét.
Vastapsot kapott Borboly Csaba, amikor mikrofonhoz lépett, ám Hargita Megye Tanácsának elnöke – vélhetően az ellene indult bűnvádi eljárásra való tekintettel – igen rövid beszédet mondott. Közölte: megtisztelőnek érzi, hogy jelen lehet a rendezvényen.
A mikrofont Kelemen Hunor vette át. A szövetségi elnök név szerint köszöntötte a meghívottakat: Victor Ponta kormányfőt, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettest, Crin Antonescu szenátusi házelnököt, Rogán Antalt, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét, Vasile Blagát, a Demokrata Liberális Párt elnökét, Hans Heinrich Hansent, a FUEN elnökét, a Polgári Erő elnökét, Mihai Razvan Ungureanut, Ujhelyi István MSZP-s képviselőt, a magyar országgyűlés alelnökét, Berényi Józsefet, az MKP elnökét.
"Az elmúlt 24 év a problémamegoldásról szólt, van olyan cél, amit elértünk, van amit nem. Mi a parlamenti eszközöket, párbeszédet választottuk, ami nem mindig könnyű, de nem lehetetlen. Victor Ponta olyan partner, akivel az utóbbi időben többször le tudtunk ülni a gondjainkról beszélni, és empátiával fogadta kéréseinket" -- szólította mikrofonhoz a kormányfőt Kelemen Hunor.
Ponta kompromisszumokat ígért
Victor Ponta megbecsüléséről biztosította az erdélyi magyar közösséget és az RMDSZ-t pedig az erdélyi magyarság érdekeinek egyetlen legitim politikai képviselőjének nevezte. A miniszterelnök egy sor ígéretet tett a küldötteknek, és kompromisszumkeresésre kérte az RMDSZ-t az alkotmánymódosítás és a régiók kérdésben.
A Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu akkor aratta a legnagyobb tapsot, amikor kijelentette: „Románia csak akkor tud erős lenni, ha a magyar közösség is erős. Elmentek a németek, a zsidók és az ország ezáltal gyengébb lett”.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, a magyar kormány számára minden államközi kapcsolatban az első szempont, hogy milyen helyzetben van az adott országban élő magyar kisebbség. Hangsúlyozta, Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres legyen, és az erdélyi magyarság szülőföldjén otthon érezze magát.
Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője "a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének" tolmácsolta pártja üzenetét. Az erdélyi magyarok céljainak magyarországi támogatása mellett a jövő évi magyarországi választásokra is kitért. Rogán Antal elmondta, érdemes élni a lehetőséggel, és minden határon túli politikai szervezetnek érdemes a választási részvételre buzdítania a magyar közösség tagjait.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) üzenetét Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke tolmácsolta. Kijelentette, pártja támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Ujhelyi István úgy értékelte: "a politikai bokszmeccs a magyarországi legerősebb kormánypárt és az RMDSZ között eldőlt az RMDSZ javára". Az alelnök rendkívül fontosnak tartotta az RMDSZ-nek és partnereinek azt a szándékát, hogy az európai polgári kezdeményezés eszközével élve fogadtassanak el kisebbségvédelmi keretszabályozást az Európai Unióban.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke tolmácsolta a határon túli magyar szervezetek üzenetét. A felvidéki politikus jelzésértékűnek nevezte, hogy az RMDSZ csak az MKP-t hívta meg Szlovákiából a kongresszusra, ezzel is megerősítve a két alakulat közötti stratégiai partnerséget.
Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke az RMDSZ-szel közösen indított kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés fontosságát hangsúlyozta.
Az RMDSZ kongresszusát Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke videoüzenetben köszöntötte.
Kelemen: meg kell küzdenünk a jövőnkért
A meghívottak üdvözlő beszédei után Kelemen Hunor megtartotta politikai beszámolóját az eddigi mandátumáról és a szövetség előtt álló feladatokról.A szövetségi elnök elöljáróban emlékeztetett azokra az alapelvekre és értékekre, amelyek – mint mondta – zsinórmértékként működtek az RMDSZ utóbbi két évének tevékenységében.
Bemutatták a dokumentumokat
Kelemen Hunor beszámolója után a kongresszusi dokumentumok bemutatása következett. A felszólalók sorrendben az alkotmánymódosítással, a régiók átszervezésével, az európai polgári kisebbségvédelmi kezdeményezéssel, az európai parlamenti választásokkal, a szórvánnyal és a Székelyfölddel kapcsolatos RMDSZ-álláspontot ismertették.
Tulipán és székely zászló
A dokumentumok bemutatása után a küldöttek hozzászólásai következtek. Felszólalásra összesen 37-en iratkoztak fel, mindegyikük 4 perc tíz másodpercben fejthetett ki gondolatait. Ahogy az lenni szokott, kevés küldöttnek sikerült beleférni az időkorlátba.
Elsőként Markó Béla szenátor, volt szövetségi elnök lépett mikrogonhoz, aki beszédében kifejtette: az RMDSZ azért maradhatott sikeres, azért őrizhette meg előnyét az újonnan alakult versenypártokkal szemben, mert a politikai küzdelem mellett társadalomszervezéssel is foglalkozik.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint azért is volt fontos a kongresszus, mert ismételten bebizonyosodott, hogy a legfontosabb román és magyar pártok az RMDSZ-t tartják a romániai magyarság legitim szervezetének. „Nem voltak protokolláris beszédek, számon is kérjük rajtuk” – fogalmazott a szövetség politikai alelnöke.
Kovács Péter beszédében hangsúlyozta, hogy bár az RMDSZ a mindennapi politika szintjén pártként viselkedik, de a romániai magyar közéletben ennél sokkal több, hiszen olyan feladatokat lát el, amelyek nem tartoznak egy klasszikus értelemben vett politikai párt hatáskörébe. „Egy nagybetűs Szövetségnek, mint amilyen a mi Romániai Magyar Demokrata Szövetségünk, kötelessége a partnereivel együtt a helyi közösségek felkarolása és megerősítése, a kisrégiós identitás és az ezzel járó jellegzetességek előtérbe helyezése, az Erdélyiség hangsúlyozása. Egy pártnak mindezek nem számítanak”- fejtette ki az RMDSZ főtitkára.
Megszavazták a dokumentumokat
A hozzászólások után szavazásra bocsátották az alapszabályzat- és a programmódosító javaslatokat, illetve a kongresszusi dokumentumokat. A küldöttek nagy többséggel mindegyiket elfogadták.
Bár nem volt személyi tétje, az RMDSZ kongresszusán a küldöttek a szervezet jövőjére nézve alapvető dokumentumokat fogadtak el – összegzett a politikai rendezvény végén Kelemen Hunor.
Szabadság (Kolozsvár)