"A magyar irodalom és kultúra tanfolyamon febr. 20-án, csütörtökön Rudolf Ágnes tanárnő tart előadást Zrínyi Miklósról Aradon, a minorita kultúrház Kölcsey-könyvtárában. /Kölcsey-csütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./"

"Átfogó stratégia kidolgozása végett hívta össze Temesvárra a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés hármas számú munkacsoportjának ülését Bodó Barna, a testület tavaly novemberben kinevezett elnöke. A Temes megyei RMDSZ-es tanácsos, művelődési bizottsági elnök invitálásának a DKMT négy romániai megyéjének - Arad, Temes, Hunyad, Krassó-Szörény - képviselői, a Vajdasági Autonóm Tartomány küldöttsége, Magyarországról pedig Csongrád Megye Közgyűlésének kulturális főtanácsosa tett eleget. Az Eurorégió című háromnyelvű, színes, Romániában, Magyarországon, Szerbiában és Montenegróban egyaránt terjesztett folyóirat újbóli megjelentetésének szükségességét Bodó Barna vetette fel. A kiadvány 2002-ben nem jelent meg pénzhiány miatt. Az elhangzott javaslatokat a DKMT legfőbb döntéshozó testülete, az Elnökök Fóruma elé terjesztik a febr. 26-i szegedi tanácskozáson. /Pataky Lehel Zsolt: Bővítenék az együttműködést az eurorégióban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./"

"Febr. 19-én a borosjenői törvényszék elutasította az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének 1 milliárd lejes kártérítési követelését. A borosjenői Informatia hetilapban magyarellenes viccek jelentek meg, amiért a szervezet beperelte a kiadót. "A csatát félig megnyertük, mert a bocsánatkérést lehozták a lapban" - nyilatkozta a Nyugati Jelennek Búza Gábor ügyvéd, az RMDSZ jogi képviselője az ügyben. Fellebbeznek az ítélet ellen. /(Irházi): RMDSZ kontra borosjenői Informatia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./"

"Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség első titkára, sajtó- és kulturális attaséja leszögezte, a Bánát neki inkább mentalitás, sajátos érzékeny soknemzetiségű kultúra, mintsem tájegység. A térségben a nemzeti államok létrejötte zajlik, nem az összetettség szövetsége. Kiemelt figyelemmel követik nyomon a diaszpórát, a magyar kormány növekvő hányadban támogatja közalapítványai által a szórványmagyarságot. Kedvező folyamat, hogy az RMDSZ-nek is egyre nagyobb lehetősége van a diaszpórával foglalkozni. Az etnikai diaszpórát az EU-normák szerint is - hátrányos helyzete miatt - pozitív diszkriminációban kell részesíteni. Az RMDSZ-nek, a civil intézményeknek meg kell tanulniuk az EU nyújtotta lehetőségek kihasználását. A magyar kormányzat a fiatalok anyanyelvi oktatását, az itteni magyarok közösségteremtő intézményeit, kulturális fórumait, gazdasági önszerveződését fogja növekvő mértékben támogatni. Az egyetlen biztos módja a közösségi értékek megőrzésének az önszerveződés. /Nagyálmos Ildikó: "Bánát a vastag húsos szalonna és a rózsafajok kikísérletezője". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./"

"Napvilágot látott a kisjenői Mihai Veliciu iskolacsoporthoz tartozó erdőhegyi iskola Diákszó című "sulilapja" első évfolyamának első száma. Van benne Erdőhátról szóló természetföldrajzi jellemzés is. /(balázs): Megjelent az erdőhegyi Diákszó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./"

"Resicabánya magyar óvodájának óvónője, illetve az RMDSZ megyei elnöke szeptemberben levelet intézett az Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ vezetőségéhez, támogatást kérve. A válasz a napokban egy csaknem harmincmilliós támogatás formájában érkezett meg. A küldeményben volt tévé, videolejátszó, magnós-CD lejátszós rádió, továbbá CD-lemezek, videokazetták, játékszerek és könyvek. /Krassay Szörény: Hathatós segítség a magyar óvodának. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./"

"Febr. 21-én Temesváron szakemberek találkoztak, hogy újabb szálakkal erősítsék Temes és Csongrád megye baráti kapcsolatait. A két megye önkormányzata kezdeményezi román és magyar középiskolák együttműködését, ami tapasztalatcserék, közös kirándulások, cserenyaralások stb. formájában válna kézzelfoghatóvá. /(S.): Temes és Csongrád tovább akar lépni. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./"

"Aradon a Szent Antal templomban van két minorita atya, nem tudnak magyarul. Egyedül a plébános, egyben rendfőnök misézik magyar nyelven. A templomban magyarul akarnak imádkozni, szólt hozzá a lapban megjelent cikkekhez az egyik hívő. /Özv. Bera Zoltánné Éberhardt Ágnes, a belvárosi római katolikus egyházközség tagja: Templomunkban mindvégig magyarul akarunk imádkozni, énekelni! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./"

"Február 20-án Aradon, a Kölcsey-csütörtök alkalmával Zrínyi Miklósról tartott előadást Rudolf Ágnes tanárnő. Két hét múlva az érdeklődők Mikes Kelemenről hallhatnak, Piroska Katalin neves magyarországi irodalomtanár előadásában. /Benke Tímea: Zrínyi Miklósról a Kölcsey Egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./"

"A Bolyai Társaság /Kolozsvár/ kezdeményezte a találkozót febr. 22-én Temesváron, a felsőoktatásban tevékenykedő, magyarul beszélő egyetemi tanárokkal. Az összejövetelen tizennyolc temesvári magyar egyetemi tanár, valamint a Temesvári Magyar Diákszervezet néhány tagja volt jelen, akiket dr. Kovács Béla, a Temesvári Műegyetem Gépészmérnöki Karának tanára, a nagyváradi Keresztény Egyetem rektora üdvözölt. A Bolyai Társaság temesvári fiókszervezet megalakulását kezdeményezték. Dr. Kovács Béla professzor kiosztotta a Bolyai Társaság temesvári fiókjának megalakítását szorgalmazó értelmiségieknek a tagsági igazolványt, majd dr. Ferencz András, dr. Pogány András, dr. Matekovits György, Bakk Jutas TMD-elnök, dr. Salló Ervin, dr. Zimán Magda, dr. Preitl István fejtették ki véleményüket. /Pogány András: Temesvári fiókszervezet a Bolyai Társaságnak? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./"

"Febr. 22-én Nagyenyeden hivatalosan is felavatták a Nyugati Jelen már működő helyi szerkesztőségét. Böszörményi Zoltán főszerkesztő /és a lap mecénása/ hangsúlyozta, hogy március elsejétől egy kinézetében szebb, tartalmában gazdagabb lapot olvashatnak az előfizetők. Balta János lapigazgató hangsúlyozta, hogy ez a ház a Fehér megyei magyarságé, ahova bármikor be lehet majd térni, segítséget kérni. Itt többek között eme vidék számára hiányzó magyar nyelvű könyveket lehet majd vásárolni, képkiállításokat, különböző közösségi programokat lehet majd szervezni. Az enyediek közül Józsa Miklós nyugdíjas magyartanár, a szerkesztőség külső munkatársa úgy értékelte: a nagyenyedi "kövekből felsugárzó alapra épül ma, itt, Erdély központjában egy újabb bástya a meglévők mellé". /Papp Gy. Attila: Szerkesztőséget avatott a Nyugati Jelen Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./"

"Hiánypótló műszaki kiadvány látott napvilágot Delesega Gyula és Ioan Borza egyetemi tanárok szerkesztésében, az Épületgépészeti magyar-román, román-magyar szótár /Orizonturi Universitare, Temesvár/. A szerzők 3400 épületgépészeti címszót ültettek át egyik nyelvről a másikra. A szótár nem magyarázó, csak a kifejezések fordítását tartalmazza. Ám zárójelben azért megtalálhatók a kiegészítések vagy ugyanannak a fogalomnak a másik nyelven többféleképpen lehetséges visszaadásai. A szavak eléggé nagy száma, valamint a román épületgépészeti kifejezések még nem mindenben véglegesített formája okozhat némi zavart. A szerzők szívesen veszik a visszajelzéseket, észrevételeket, hogy felhasználhassák azokat a következő kiadás(ok) tökéletesítésére. /(S.): Épületgépészeti magyar-román, román-magyar szótár. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./"

"Nagyzerinden a Fekete-Körös-hídnál a hídfőn márványtábla áll ezzel a felirattal: Directia Drumuri si Poduri Timisoara 1917. Tudni kell, hogy 1917-ben ilyen, román nyelvű felirat nem kerülhetett a hídra, mert akkor itt még Osztrák-Magyar Monarchia volt, s ilyen nevű cég minden bizonnyal nem is létezett. A mostani betonhíd előtt itt egy vashíd állt - amit 1903-ban avattak fel, a második világháború után, 1952-1957 között készült a mostani, amelyre odabiggyesztették az említett táblát. Amúgy visszamenőleg, új honfoglalókként igazolva: "ők" már akkor itt voltak, s hidat építettek. Nem ártana, ha olyan tartalmú kerülne ennek a helyére, amelyből pontosan kiderülne: mikor és milyen cég készítette az eredeti hidat, és mikor végeztek átépítést, felújítást. Szebb lenne egy kétnyelvű tábla. Már csak a történeti hűség kedvéért is. /Kiss Károly: Ötletes ,,honfoglalás" . = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./"

"Az Erdélyben nyolc-kilenc évvel ezelőtt állt szobrok, emlékművek közül a legtöbbet lebontották. A legtöbb mellett ott a megjegyzés: jelenlegi sorsa ismeretlen. Buziásról a Ceausescu-korszak utolsó éveiben eltűnt a Deák-pad. Senkit nem kérdeztek meg az emlékmű sorsáról. A település magyarságának nem kis anyagi áldozattal kellett elkészíttetnie az eredeti mását. Szükséges lenne az RMDSZ és a kormánypárt között létrejött megállapodásba belevenni az egykori köztéri szobrok, emlékművek hollétének tisztázását. /Ujj János: Nyomtalanul? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./"

"Lupényban a helyi magyar egyházak, az RMDSZ, valamint a MADISZ képviselői a napokban megvitatták a Lupényi 1-es sz. Általános Iskola magyar tagozatának gondjait, a létszámcsökkenés okozta problémákat. A jelenlévők úgy vélték, hogy feltétlenül föl kell keresni azokat a magyar családokat, akiknek gyermekei nem tanulnak anyanyelvükön, különös tekintettel a külvárosi negyedekben, illetve az Urikányban lakókra. A katolikus egyház részéről Marthy Attila plébános a rászoruló gyermekek számára anyagi támogatást ígért. Gál Sándor református tiszteletes Ghermán Margit tanítónő segítségével már megkezdte szombatonként azoknak a gyermekeknek az anyanyelvi oktatását (írás-olvasás tanítása), akik csak a családban beszélik az anyanyelvüket. /Farkas Éva: Vitafórum a magyar oktatás fenntartásáról. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./"

"A Máltai Szeretetszolgálat temesvári kirendeltsége több mint hét éve segít a rászorulókon. Az öregek számára létrehozott otthonban jelenleg húszan laknak, ezenkívül ötven idős embernek szállítanak házhoz naponta ebédet. Bárányi Ildikó, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője és Kertész Éva ügyvezető igazgató a Máltai Központban megmutatta az újságírónak a segélyeket tároló raktártól a konyháig, a gyógyszertártól az orvosi rendelőig, a napközi otthontól a jelmeztárig, a "bennlakók" szobáitól a kápolnáig mindent. A nappali otthonba bejáró idősek varrógépen a segélyből kiválogatott ruhadarabokat újra feldolgozzák, eladás céljából. /Nagyálmos Ildikó: Hasznossá teszik magukat az öregek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./"

"A gyulai önkormányzat képviseletében Aradon járt Gaál Áron költő, a két testvérváros kapcsolatainak civil szervezetek, kulturális intézmények szintjén történő erősítésének híve. Gaál Áron találkozott a Tóth Árpád Irodalmai Kör /Arad/ képviselőivel. A gyulaiak javasolják egy közös szerkesztésben napvilágot látó kétnyelvű irodalmi antológia kiadását, amely Arad és Gyula irodalmának, képzőművészeti alkotásainak nyújtana fórumot. A két szomszéd vár között 1990 óta időnként fellángoló, ám menet közben elhaló kapcsolatok most újból erősödnek. /Erősödő irodalmi kapcsolatok. Arad-Gyula kétnyelvű antológia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./"

"Hol van Európa missziós lendülete? Afganisztánt hosszan bombázták, mi meg néztük a TV-ben. "Ami engem mélységes szomorúsággal tölt el, az a lihegő igyekezet, amellyel Magyarország és Románia vezetősége belekapcsolódott az akár világégésbe is torkolódható háborús készülődésbe. Én egyetlen iraki embert nem ismerek, soha eggyel sem fogtam kezet, nekem soha egy sem ártott, nem tudom, hogy az én, a mi nevünkben is, milyen jogon határozza el magát a román, a magyar kormány, hogy az ellenük harcoló Amerika oldalára áll, a megkérdezésünk nélkül? Az RMDSZ vezetői miért kellett állást foglaljanak, hogy támogatják a román kormányt a háborús készülődésében? Szavazatommal sok mindenre felhatalmaztam az RMDSZ-képviselőt, de arra nem, hogy egy őrült háborúba belevigye az erdélyi magyarságot." - írta Böjte Csaba. /Böjte Csaba ferences testvér: Hol van a missziós lendület? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./"

"Aradon a belvárosi plébánián szerdánként találkoznak a ferences lelkiségi mozgalom tagjai, ahol arra tanítják a résztvevőket, hogy úgy éljenek és gondolkodjanak, mint egy ferences szerzetes, Assisi Szent Ferenc útmutatása alapján. A legnagyobb tilalom a személyválogatás ellen szól: aki a rend tagjává akar válni, nem tehet semmi különbséget gazdag és szegény, öreg és fiatal, férfi és nő, idegen és polgár, keresztény és más vallású, kitűnő képességű és fogyatékos, jó és rossz múlttal rendelkező között. /Benke Tímea: Harmad rendi ferencesek képzése. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./"

"Márc. 1-jén Aradon 160 vendége volt a Jelen Házban megtartott farsangi bálnak. A főszervező, Matekovits Mária EMKE-elnök volt. Aradon 1973-ban rendeztek először magyar farsangi mulatságot. A zenét az Ypszilon együttes szolgáltatta. /Farsangfarka a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./"

"Márc. 1-jén Nagyenyeden megtartották az immár nyolcéves múltnak örvendő hagyományos Bethlen-bált a kollégium végzős diákjai. A díszmagyarba öltözött diákok legelőbb palotást mutattak be, ahol barátok, szülők, tanárok mintegy kétszázan voltak a közönség soraiban. /Palotással nyitották a Bethlen-bált. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./"

"Márc. 3-án Aradon az RMDSZ helyi vezetőinek egy csoportja, valamint a Szabadság-szobor restaurálásában közreműködő szakemberek találkoztak Kolozsi Tibor szobrászművész-restaurátorral. A kolozsvári művész munkája a nagyszalontai Bocskai-szobor, illetve a gyulafehérvári templom négy külső barokk szobrának felújítása. Elmondta, hogy a szoboregyüttes jobb állapotban van, mint gondolta. A legfontosabb munkákat a minorita udvarban fogja elvégezni. Az Ébredő szabadság alakzatnál a szárnyakat is szét kell bontani, mert a tartó fémpántokat is kimarta a rozsda. Ezután következne a hiányzó részek megmintázása, a horpadások kijavítása. A munkát két évre saccolja, de ezt lehet gyorsítani, ha több emberrel dolgozhatna. A munkát úgy akarja megszervezni, hogy októberre álljon a téren a szobor. /Puskel Péter: Egy lépéssel közelebb a nagy álomhoz. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./"

"Tavaly aug. 18-22. között Magyarországon, Csongrádon nemzetközi költői fesztivált rendeztek Globalizáció és lokalizáció a költészetben címmel. Eszteró István temesvári költőt is meghívták, a fesztivál után szerepelt egy antológiában. Eszteró egy szeptemberben közzétett pályázatra beküldte verseit. Örömmel értesült a hírről: díjazták versét. Eszteró István magyar nyelvet tanít a temesvári Bartók Béla Líceumban. Megállapította, hogy a magyarországi kezdeményezés segítségével a szórványban élők is teret kaptak. Magyarország lépett, nem Marosvásárhely, nem a Székelyföld vagy Kolozsvár. /Nagyálmos Ildikó: Irodalmi díj Eszteró István költőnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./"

"Az ötödik évén túllépő aradi Szövétnek folyóirat idei első, februári számában Dinyés László budapesti szobrászművész vallott Aradról. Gazdag a Művészet, a Tudomány rovat is. /P. P.: Az idei első Szövétnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./"

"Petrovici Éva zsombolyai tanárnő, aligazgató megjegyezte, jó dolog, hogy Zsombolya című időszakos kiadványukat meg tudják jelentetni, az viszont dermesztő, hogy 86 magyar gyermek nem az anyanyelvén tanul az iskolában. Tavaly márciusban létrehozták a zsombolyai magyar nőbizottságot, közösségmegtartó erőt látnak ebben a szerveződésben. A bizottságnak nincs székhelye, Petrovici Éva lakásán jönnek össze. /Egyik szemük sír, a másik nevet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4., átvéve a Nyugati Jelen (Arad) napilapból/ "

"Márc. 4-én Temesváron, a Banat Múzeumban megnyílt a Baragánra deportáltak kálváriájáról szóló kiállítás. A bánsági deportáltak túlnyomó többségének az volt a bűne, hogy közel lakott a jugoszláv határhoz. Akinek rokona volt a határ túlsó oldalán, vagy valamelyik "imperialista" országban, azt elvitték. Tizenhat helyre, kicövekelt puszta mezőre hajtották őket, ott építhettek maguknak házat, falut a semmiből. Azaz gyeptéglából azok, akik vittek magukkal ásót, lapátot, fűrészt, fejszét és más létfontosságú szerszámot. Vizet azután ihattak, miután megásták a kutat, ehettek pásztortűznél pirított szalonnát kenyérrel, hagymával (ha volt a tarisznyában), a szabad ég alatt voltak addig, amíg megépültek a házak. A deportáltak hat év múlva térhettek haza. /(S.): Baragáni deportáltak kálváriája. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./"

"Nagyváradon zajlott le febr. 28.-márc. 2. között az ,,Olvasni jó!" IV. mesevetélkedő, melyre 8 megye nevezett be. Alföldy Andrea tanítónő volt a mesevetélkedő főszervezője. A vetélkedő idején volt a Galagonya gyermekszínjátszó kör első fellépése. A Szatmár megyei csapat lett az első, elnyerte a Nemzetközi Gyermekvédő Szolgálat díját, egy háromnapos budapesti gyermeknapi rendezvényen való részvételt. F. Diósszilágyi Ibolya /Nagyvárad/ dedikálta a mesevetélkedő részvevőinek régebbi és újabb könyveit. /Cirják Izabella-Márta: Olvasni jó! mesevetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./"

"Déván a Szent Antal-templomhoz tartozó közösség idén március 2-án hatodik alkalommal ünnepelte meg a Hűség napját. A Dévára telepített maroknyi bukovinai székely 1935-ben tette le a Szent Antal-templom alapkövét és öt esztendő alatt, önerőből építette meg templomát. 1997-ben Böjte Mihály ferences atya, akkori plébános első ízben emlékezett meg a templomépítőkről, fenntartókról, mindazokról, akik hűek maradtak a templomhoz, egyházhoz, hithez, nemzethez.A hűség nemcsak múltba tekintést jelent, hanem bizakodást is, reménységet, hogy a szeretet valóban minden akadályt legyőz - mondta szentbeszédében Páll Leó, Erdély Szent István királyról elnevezett Ferences Rendtartományának provinciálisa. /A Hűség napja Déván. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./"

"Vajdahunyadi civil szervezetek képviselői, RMDSZ-tisztségviselők és pedagógusok gyűltek össze febr. 28-án megvitatni a helyi magyar közösségi élet és az anyanyelvű oktatás fejlesztésének lehetőségeit. Hauer Erich vajdahunyadi RMDSZ-elnök beszámolt az elmúlt esztendő tevékenységéről, kiemelve a vajdahunyadi Petőfi-szobor felavatását, a magyar oktatás támogatását, illetve a magyar közösséget érintő problémák megoldását (helységnévtáblák, közvilágítás, iskolajavítás stb.). A résztvevők megvitatták a Magyar Ház bővítési tervét is. /Gáspár-Barra Réka: Közösségi találkozó Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./"

"Nagyszabású találkozót tartottak márc. 2-án Óteleken a megyei gazdaköri tagok és a farmerképző tanfolyam hallgatói. Az összejövetelen megjelent Kiss Károly mérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete temesvári szervezetének elnöke, Fazekas Pál egyetemi előadótanár, Szabó János mérnök is. A nagyszabású összejövetelen óteleki, keresztesi, újszentesi, gátaljai, zsombolyai, gyertyámosi, csenei, újvári, aurélházi, magyarszentmártoni gazdakörök tagjai vettek részt. /Talpai Gábor: Gazdakörök találkozója Óteleken. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./"