"Egyhónapos pesti tanulmányútról érkezett haza dr. Kovách Géza. Az aradi történész a Magyar Tudományos Akadémia Domus-ösztöndíjasaként anyagot gyűjtött a Tiszántúl jobbágyviszonyai a XVIII. század második és a XIX. század első felében című tanulmánykötetéhez. Kovách Géza, idős kora ellenére, ma is fáradhatatlanul kutat. Kisiratosi falumonográfiához is talált adatokat. A Concord Media Kiadónál van Arad megye eltűnt települései című munkája. /Puskel Péter: A jobbágyviszonyoktól a falumonográfiáig. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./"

"Az általános iskola I-VIII. osztályaiban a tankönyveket ingyenesen biztosítja a diákságnak az állam. Azonban ez nem így van ez az egyházi iskolákban, amelyet a tanügyi törvény egy kategóriába sorol a magániskolákkal. Hauer Erich, a dévai Traian Gimnázium aligazgatója elmondta, köztudott, milyen nehézségekkel küszködik a Magyarok Nagyasszonya Kollégium, a diákok nemhogy a tankönyveket nem kapják meg, hanem az általános támogatásokban sem részesülnek, mint a tej-kifli akcióként ismert gyermekétkeztetési program, vagy az utazási kedvezmény. Az RMDSZ útján kezdeményezik a tanügyi törvény ezen cikkelyeinek módosítását. A közeljövőben bejegyeztetnek egy alapítványt, amelynek az lesz a célja, hogy a hátrányosabb helyzetű diákoknak kikölcsönözze a tankönyveket. /P. Gy. A.: Déván alapítványt hoznak létre a szegényebb diákok megsegítésére. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./"

"A Vajdahunyadi 6-os számú iskola magyar tagozata egy színes televíziókészüléket és egy videót kapott oktatási célokra. Ugyanilyen támogatásban részesülnek a Lupényben magyarul tanuló diákok is, valamint a Hunyad Megyei RMDSZ, valamennyien a magyarországi Illyés Közalapítványhoz benyújtott pályázat alapján. A vajdahunyadi iskola magyar tagozatán jelenleg 115 gyermek tanul. A gyerekek, és újabban a tanárok ingázási költségeinek a felét a budapesti Apáczai Közalapítvány téríti meg. /(Chirmiciu): Újabb támogatás a vajdahunyadi magyar gyerekeknek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./"

"Nov. 9-én ünneplik, hogy 75 éves a temesvári Ifjúsági Keresztyén Egyesület /IKE/. A 75 év történetét dr. Higyed István nyugalmazott lelkipásztor, egykori ifjúsági vezető foglalja össze. Szót kap Pintér Sarolta, aki 1927-ben alapító tagja volt az Ifjúsági Keresztyén Egyesületnek. Az IKE 1990-es újraindulásáról ifj. Tolnai István nagykárolyi lelkész idézi fel emlékeit. Béres Margit a belvárosi református egyházközség hitéletének és közösségének fáradhatatlan szervezője: presbiter, egyházmegyei világi főjegyző, a vasárnapi iskola vezetője, szenior IKE-tagként pedig a hagyományok továbbéltetésén, a fiatalok vallásos alapú szervezetének megerősítésén fáradozik. Temesváron az IKÉ-t 1927-ben Szabolcska László, a templomépítő papköltő Szabolcska Mihály fia alapította. Béres Margit 1947-től a szervezet politikai okokból való betiltásáig, 1956-ig volt az ifjúsági szervezet tagja. Az ő idejében hetenként többször is találkoztak a fiatalok a belvárosi bérpalota gyülekezeti termében. Az IKE újraszervezését Tőkés László szorgalmazta: az alakuló ülés 1990. június 18-án volt. /Szekernyés Irén: 75 éves a temesvári Ifjúsági Keresztyén Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./"

"Brittich Erzsébet /Arad/ hat plakettjét és kilenc grafikáját mutatta be okt. 5-én Aradon, a Jelen Ház klubjában. Brittich Erzsébet Szegeden tökéletesíti művészeti tanulmányait. Brittich Erzsébet a versírásban se kezdő, s a művészeti délutánt két verse és egy prózai írásának felolvasásával tette még hangsúlyosabbá. /P. P.: Képzőművészet, vers, próza. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./"

"Nov. 6-án Aradon, a Jelen Házban mutatta be dr. Bodó Barna egyetemi tanár, a Szórvány Alapítvány elnöke a Romániai Magyar Évkönyv 2002-es számát. Bodó Barna szerkesztésében ez immár a harmadik évkönyv. A szerkesztő munkatársai Bakk Miklós és Somai József voltak. Az új évkönyv munkatársai között szerepel Dávid Gyula is. A kötet nagy fejezetei - egyházi blokk, a magyar nyelvű kultúra és oktatás, tanulmányok, az év eseményei stb. - lehetővé teszik, hogy, aki évek múlva kezébe veszi ezt az évkönyvet, megtalálja benne a 2002. év történéseit. /(Puskel): Romániai Magyar Évkönyv 2002. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./"

"Gátalja község mindkét bejáratához kétnyelvű tábla került: mintegy félmillió lejbe került darabja. Hét nap múlva bemázolta valaki a magyar feliratot. /Laslavic Tímea: Hét napig "éltek" a kétnyelvű táblák. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./"

"Temesváron jelenleg két magyar ifjúsági szervezet is működik, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) és a Temesvári Magyar Diákszövetség (TMD), mégis szép számban akadnak magyar nemzetiségű fiatalok, egyetemisták, akiket egyik szervezet sem tudott megszólítani. Az ifjúsági szervezetekbe be nem kapcsolódó réteget kívánja mozgósítani az okt. 31-én megalakult új szervezet, a Temesvári Helyi Egyetemisták Társasága (TEHET). A társaság kezdeményezője, ifj. Toró Tibor szerint olyan szervezetre lenne szükség, amelyben a temesvári helyi egyetemisták otthon éreznék magukat. A TEHET fő célja egy találkozási helyet biztosítani a temesvári egyetemistáknak. A kezdeményezők, hogy nem kívánnak konkurenciát jelenteni a már létező két ifjúsági szervezetnek. Ezt bizonyítja, hogy az alakuló gyűlésen részt vett Bakk Jutas, a TMD elnöke, és a TEMISZ képviseletében Somogyi Attila. /Jantó-Petneházy István: Új ifjúsági szervezet alakult. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./"

"Nov. 7-én Magyarországról, Celldömölkről érkeztek Vajdahunyadra vendégszereplésre a Soltis Lajos Színház ifjú tagjai. Céljuk végigjárni Hunyad megye fontosabb magyar iskoláit, tagozatait, hogy a diákok részére egy irodalmi összeállítást adjanak elő. 1990-től kezdve járnak e tájakra, őket is a személyes ismeretség köti a vidékhez. Testvérvárosi kapcsolatokat létesített Szombathely Vajdahunyad, illetve Szigetvár Déva, sőt a két megye is kötött hasonló jellegű megállapodást. Felléptek Déván, Lupényban, Vulkányban, Petrozsényban és Petrillán is. /P. Gy. A.: Rendhagyó irodalomóra Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./"

"Nov. 7-én szülői értekezletet tartottak Aradon, a Jelen Házban, ahol az RMDSZ oktatási bizottsága ismertette az aradi magyar diákok helyzetét. Megalakult a "Szülők az Aradi Magyar Oktatásért" civil szervezet, amely mint jogi személy, különböző támogatásokat pályázhat meg. Az aradi magyar gyermekek közel 50%-a nem magyar iskolába jár. /D. L.: Civil szervezetet alakítottak az aradi szülők. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./"

"1896 óta létezik az Aradi Magyar Baptista Gyülekezet. Imaházuk újjáépítése 1997-ben kezdődött, a munka befejeződött, megnyitása nov. 17-én lesz. Vendég szónokuk lesz dr. Simon József, a gyülekezetek szövetségének elnöke. /Dr. Vass Gergely lelkipásztor: Imaházmegnyitásra készül a magyar baptista gyülekezet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./"

"Bogdan Adamczyk ferences szerzetes, az aradi minorita rendház főnöke. Bogdan atya misszionárius, aki elhagyta szülőföldjét, hogy hirdesse az örömhírt. Egerben végezte a teológiát, 1993-ban pappá szentelték Miskolcon. 2001. októberében érkezett a következő missziós állomásra - Aradra. Aradon Bogdan atya vezeti a Karizmatikus Megújulás közösséget, a karitatív csoportot, a Neokatekumenális út kisközösségét. Tervezi egy harmadrendi ferences közösség megszervezését. Ennek érdekében írta és kiadta a "Ferences lelkiség" című könyvet. Minden évben több zarándoklatot is szervez. /Aradi zarándok: A mennyországban és a pokolban jártunk. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./"

""Egységeseknek kell lennünk közös céljainkban, a normatiszteletben, a hitben, a következetességben, és autonómiatörekvéseink konok képviseletében. Egy keresztény értékelvű alapon nyugvó magasabb rendű egység lehet csak jövőnk záloga" - áll a Keresztény értékek a politikában című szimpózium résztvevői által elfogadott zárónyilatkozatban. A hétvégén a témáról szóló konferenciát tartottak Temesváron a Gerhardinum Katolikus Líceum dísztermében. Keresztény értékek az erdélyi magyar politikában című előadásában Toró T. Tibor elmondta, a keresztény értékek tisztelete talán az egyetlen dolog, amelyről konszenzus van az RMDSZ-en belül. Jelenleg négy platform tűzte zászlajára a keresztény demokrácia értékeit: az Erdélyi Magyar Keresztény Demokrata Mozgalom, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Nemzetépítő Platform és a Reform Tömörülés. Borbély Zsolt Attila, Sógor Csaba, és Hermán M. János is tartott előadást. Borbély Zsolt Attila politológus, a Reform Tömörülés egyik alelnöke kifejtette: Romániában, illetve Magyarországon a szocialisták a francia típusú nemzetfogalmat követik, amely kizárja a határon túli magyarokat a magyar nemzetből. Sógor Csaba szerint a keresztény hitet nem a közéletben kell megélni, hanem a lélekben, a keresztény hit szerint kell cselekedni. /Jantó-Petneházy István: Szükség van a keresztény értékelvű politizálásra. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./"

"Évtizede hirdette meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület templomépítő programját. Hogyan áll ma ez a program? - hangzott a kérdés. Tőkés László püspök leszögezte, hogy nagyon szegények. Isten csodája, hogy végül is sikerültek olyan megvalósítások, mint a szatmári új templom, a zilahi templom, az angyalkúti, a gáji, a temesvári, még épülőben levő templom, a szatmári Rákóczi Kollégium. Idén felavatták az Arany János Kollégium új épületszárnyát Nagyváradon, most pedig Borosjenőn sikerült templomot szentelni. Ezeknek a kis közösségeknek az élni akarása és a hite olyan energiákat, rejtett erőket mozgósít, ami megszégyeníti a nagy ellustult, eltespedt közösségeket. Nemzetpolitikai problémákat csak intézményteremtéssel tudnak megoldani, hangsúlyozta a püspök. /Jámbor Gyula: Intézményteremtéssel a nemzetpolitikai problémák megoldásáért. Beszélgetés Tőkés László királyhágómelléki püspökkel. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./"

"Nov. 9-én fölszentelték Borosjenőn az új református templomot, a száz reformátust számláló borosjenői közösség templomát. Igét hirdetett Tőkés László királyhágómelléki református püspök. Két év alatt épült föl a templom. Dr. Vajda Sándor fogorvos nélkül a borosjenői új templom tetején ma még biztosan nem lenne süveg. Segített a belgiumi református testvérgyülekezet, az Illyés Alapítvány, a Gusztáv Adolf Alapítvány és számos magánszemély. Tőkés László püspök szintén besegített. Az istentiszteleten a Csanádi János magyartanár által vezetett Kisjenő-Erdőhegyi Irodalmi Kör tagjai mutattak be zenés-verses összeállítást. Az új templom külső falán három évszámot tüntettek föl: 1523 jelöli a protestantizmus megjelenését Borosjenőn, 1924 a régi református templom felszentelésének évét, 2002 pedig a régi helyén épült új templom felszentelését. /Gujdár Gabriella: Új templomot emelt a száz borosjenői református közösség. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./"

"Nov. 9-én Aradon helyére került az eredeti Nepomuki-szobor hasonmása, Takács Mihály alkotása. A hasonmás felszentelésére a munkálatok teljes befejezését követően kerülhet sor. A 273 éves, restaurált eredeti szobor még sorsára vár. Remélhetőleg, mielőbb biztonságba helyezik. /Puskel Péter: Helyére került a Nepomuki Szent János szobra. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./"

"Idén is megtartották az unitárius egyház ifjú hívei szokásos zarándokútjukat a dévai várba, Dávid Ferenc vallásalapítóra emlékezve. Közel négyszázan zarándokolták végig a nov. 9-i napot. A hagyomány szerint 1579. nov. 15-én halt meg az egyház- és vallásalapító nagy előd, előtte várfogságra volt ítélve. A zarándoklat főszervezője a kolozsvári székhelyű Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) volt. Megjelentek a jeles eseményen néhányan a Magyarországra elszármazott hívek közül is. Érkeztek zarándokok Aranyosszékről, Udvarhelyszékről, Háromszékről, Marosszékről és természetesen a környékről is. A zarándok fiatalok zászlóikkal a kezükben érkeztek fel az emlékhelyre. A magyar nemzeti lobogót követte az ODFIE zászlaja, majd az Unitárius Egyházé, a Magyarok Világszövetségéé, a kolozsvári Brassai Sámuel Középiskoláé. Déván a dévai református templomban a verses-zenés előadással Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára emlékeztek, majd kiosztották az előző napon Kolozsváron megrendezett egyház- és nemzettörténeti országos vetélkedő díjait. /P. Gy. A.: Erdély unitárius fiataljai Déva várába zarándokoltak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./"

"Nov. 10-én Aradon a Csiky Iskolacsoportban zárult a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) által Kolozsváron, Szovátán és Aradon szervezett módszertani továbbképző előadássorozat. Albert Júlia, a Kolozsvári Állami Színház művésznője beszédtechnikára, míg Csép Sándor, a MÚRE elnöke verbális és nonverbális metakommunikációra oktatta a résztvevőket. /(Irházi): Közgazdász-továbbképzés. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./"

"Nov. 9-én jótékonysági bált szerveztek az erdőhegyi általános iskola magyar tagozata számára Kisjenőn, a katolikus plébánia udvarán lévő ifjúsági házban. A Tini Mixt diákzenekar is bekapcsolódott. Az iskolának a meglévő két számítógép mellé szüksége volt egy nyomtatóra, valamint egy fénymásolóra. Kisjenő-Erdőhegyen a rendezvény sikeres volt. /Balta János: Kellemest a hasznossal Kisjenőn. A vártnál több volt az adomány. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./"

"Hosszas betegeskedés után meghalt Rappert Dódi (Fogarassy Róza), az operett egyik erdélyi nagyasszonya (1920-2002). Gazdag színészi pályája során hosszabb időt töltött el Nagyváradon, Budapesten, Aradon (1946-1948) és főleg Temesvárott, de szíve mindig visszahúzta Aradra. Testvérével, Károllyal sok emlékezetes előadásban szereztek örömet a nézőknek a temesvári időszakban is, hiszen az aradi társulat összeomlása után évekig a Csiky Gergely Színház tagja volt. Amikor Temesváron játszott, akkor is Aradon lakott, ingázott Temesvárra. Átélte az aradi társulat hatalmi szóval történő felszámolását, és még tanúja lehetett, jó fél évszázad múltán, az Aradi Magyar Színház újjászületésének. Nov. 12-én helyezik örök nyugalomra. Aradon. /P. P.: Rappert Dódi (1920-2002). Elment az operett egyik nagyasszonya. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./"

"Tíz évvel ezelőtt, 1992. április 22-én volt az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) alakuló ülése. Az alapszabályzata szerint nem politikai szervezet, amelynek célja az aradi fiatalság kulturális, szociális, szórakozási stb. igényeinek kielégítése, folyamatos tájékoztatása kulturális, oktatási és szakmai téren egyaránt. 1993 óta az AMISZ aktív tagszervezete a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ). Egyik legrégibb rendszeres sátoros kirándulásuk (92 óta) a Kisiratosi hétvége. 1993-tól jelent meg az AMISZ kiadványa, a Fókusz, először önálló lapként, majd a HANG keretén belül, végül a Nyugati Jelenben. A Fókusz 1999-ig kisebb-nagyobb rendszerességgel megjelent, azóta szünetel a kiadása. /László Lajos: AMISZ évforduló. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./"

"Önálló dévai magyar iskola létrehozása az elsődleges célja a nov. 13-án megalakult Geszthy Ferenc Társaságnak. Geszthy Ferenc várkapitány volt, a XVI. század elején halt meg és hagyatékában úgy rendelkezett, hogy vagyonából iskolát alapítsanak Déván. Az új civil szervezet felvállalja egész Hunyad megye területén a magyar oktatási szférában jelentkező gondok kezelését. A társaság megalapítását Hauer Erich, a helyi Traian Líceum aligazgatója kezdeményezte. Céljuk: magyar iskolák és óvodák létrehozása, a hátrányos helyzetű családból származó diákok támogatása, a kezdő vagy ingázó, továbbá a kisnyugdíjas pedagógusok segítése. Iskolaalapítványként óhajtják majdan működtetni a társaságot. Megszavazták a hét tagú igazgatótanács összetételét, Hauer Erich az elnök és Varga Károly, a Corvin Kiadó igazgatója az alelnök. /P. Gy. A.: Geszthy Ferenc Társaság. A dévai önálló magyar iskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./"

"Pongrácz P. Mária felidézte a száz éve indított és 1940-ben megszűnt Temesvári Hírlapot, tisztelegve a lapalapítók, az egykori szerkesztők előtt. Ez volt Bánság és Erdély egyik legnagyobb és legrangosabb napilapja. Most a Nyugati Jelen vállalja e hagyomány éltetését. /P. M.: Megtartó üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14., Pongrácz P. Mária: Bánság és Erdély legnagyobb magyar napilapja. Fejezetek a Temesvári Hírlap történetéből. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ A szép emlékezésekből kimaradt az, hogy Temesváron 1994 végén megszűnt a magyar napilap /az akkori Temesvári Új Szó/. Annyira összeszűkült az olvasóközönség, hogy 1994 után már tudott eltartani magyar napilapot. 1994. dec. 29-től indult a Heti Új Szó."

"Még száz lelket sem számlál a zsombolyai református gyülekezet, bár a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 188-an vallották magukat református magyarnak. Papp Csaba tiszteletes szerint a nyilvántartásában lévőknek is csak mintegy húsz százaléka látogatja rendszeresen az istentiszteleteket. Tavaly egyetlen keresztelő sem adódott, temetni viszont öt gyülekezeti tagot kellett. A legtöbben máshonnan költöztek ide. Papp Csaba a második állandó református lelkésze Zsombolyának. Hozzá tartozik még Nagyszentmiklós, Nagyősz, Klári, Gyertyámos, Valkány és Teremi. Ezeken a településeken alig akad néhány híve. Egyedüli hely, ahol lehet és kell építkezni, az Nagyszentmiklós. Ott mintegy nyolcvan református él, és ha sikerül egyezségre jutni a néhány fős evangélikus gyülekezettel, templomuk is lesz. /Sipos János: Reformátusság a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./"

"Aradon, nov. 15-én délelőtt a Jelen Házban kezdte meg régióbeli találkozói sorát az E-MIL alkotóinak egy csoportja. Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen szerkesztője mutatta be a vendégeket: a 75. életévében járó Fodor Sándor prózaírót, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnökét, s a jóval fiatalabb nemzedéket képviselő Sántha Attila költőt, a Liga ügyvezető elnökét, Kinde Annamária költőt, a Nyugati Jelen főszerkesztőjét, Orbán János Dénes költőt, prózaírót és Karácsonyi Zsolt költőt, a Nyugati Jelen egykori munkatársát. Az E-MIL alig egy éve alakult, és olyan feladatokat is felvállalt, amelyekre az írószövetségnek nem terjedt ki a figyelme. A megjelent fiatalok "transzközépnek" nevezik magukat. Ennek kifejtésére nem került sor. Szépírásaik azonban a szabadszájúság és a hangsúlyozott modernség jegyében születtek. Orbán János Dénes székely nyelvjárásban írt és székely tematikájú novellájára "rímelve" Sántha Attila egy prózát és egy "székely" verset, Kinde Annamária költeményét, Karácsonyi Zsolt három versét, Fodor Sándor humoros elbeszélését olvasta fel. /Puskel Péter: A jó vers a lélek gyöngyszeme...= Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./"

"Nov. 15-én a Nyugati Jelen temesvári szerkesztősége ünnepséggel emlékezett arra, hogy száz évvel ezelőtt jelent meg a város egykori országos hírű napilapja, a Temesvári Hírlap. Író vendégeik is érkeztek - Fodor Sándor, Sánta Attila, Böszörményi Zoltán, Orbán János Dénes, Kinde Annamária, Karácsonyi Zsolt -így író-olvasó találkozóra is sor került. /S. J.: Tovább éltetjük a megtisztelő örökséget. A múlt, a Jelen és az erdélyi írók. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./"

"Nov. 17-én felavatták Aradon az arad-belvárosi újjáépített magyar baptista imaházat. Dr. Vass Gergely lelkipásztor üdvözölte a megjelenteket, köztük Gyurkócza Aranka lévita lelkészt a belvárosi evangélikus-lutheránus gyülekezet részéről, Baracsi Levente református lelkipásztort és Bálint Pál lelkipásztort Temesvárról. Az ünnepségen elhangzott Dsida Jenő Psalmus hungaricusa. /Balta János: Híveim, vegyük birtokunkba Isten házát! Felavatták az arad-belvárosi magyar baptista imaházat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./"

"Nov. 16-án Aradon, a Jelen Házban az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet tízéves születésnapját ünnepelte. A zenét a Jelen Ház két muzsikusa, Méreg Eduárd és Kovács András szolgáltatta. /(B. F.): Tízéves születésnapját ünnepelte az AMISZ. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./"

"Gátalján az óvodában találkoznak a fakultatív magyar órákra beiratkozott gyerekek, mert csak itt van hely. A beiratkozottak közül huszonöten rendszeresen eljönnek. A román iskolából - a jobbára tiszta magyar családok gyermekei - jönnek magyarórára. Eltelt a szeptember, el az október, és az órákért járó fizetést a tanárnő még nem kapta meg, holott Végvárról jár Gátaljára. /Sipos Erzsébet: Iskola hetente egyszer. Jöttek a gyerekek a román iskolából - magyarórára. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./"

"Kodály Zoltán zeneszerző születésének 120. évfordulóját ünnepelte Temesvár zenekedvelő magyarsága nov. 20-án, a Belvárosi Református Bérpalota Újvárossy Endre gyülekezeti termében, az Ormós Zsigmond Társaság szervezésében. Ohanovici Miklós egyetemi tanár bemutatta a kortársakat, akikkel együtt indult Kodály Zoltán a művészi pályán. Kodály Zoltán népdalfeldolgozásaiból a temesvári Bartók Béla Énekkar nyújtott ízelítőt. Bloch Éva, a Temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karának tanára az Adagiot adta elő mélyhegedűn, zongorán kísérte Székely Echstein Vera. /Szekernyés Irén: Sikeres Kodály-estet szervezett az Ormós Zsigmond Társaság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./"