Szept. 15-én dr. Szabó Béla, a bukaresti magyar nagykövetség munkatársa a megyeszékhelyen találkozott a Csíkszereda vonzáskörzetébe tartozó kistelepülések pedagógusaival. A találkozó célja az volt, hogy fellendítsék a vidéki iskolák és a magyar tanügyminisztérium közötti információcserét. /Igényfelmérés az iskolákban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

"A csángóföldi magyar nyelvoktatás kérdésében az elmúlt években a Közoktatásügyi Minisztérium, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, sőt, maga az RMDSZ sem tudott felmutatni érdemleges eredményt, a romániai politikai állapotok miatt. Nemrégiben az Európai Unió kulturális bizottsága titkárának csángóföldi jelenlétére volt szükség, hogy a dolgok - amint utóbb kiderült, csupán látszólag - visszatérjenek a kívánt kerékvágásba. Az elmúlt héten újabb felvonása zajlott le a csángóföldi "iszapbirkózásnak". A történtekről Kötő József oktatásügyi államtitkár tanácsosa, a Csángóföldön járt ellenőrző bizottság egyik tagja, Sántha Attila számolt be. A bizottság a Közoktatásügyi Minisztérium, a Kisebbségvédelmi Hivatal és a Bákó megyei prefektúra embereiből állt össze. Szept. 14-én Klézsén felvázolták az érdekelt szülők előtt a törvényes előírásokat, hogy ennek tudatában dönthessenek. Klézsén 13 gyerek számára kérték az anyanyelv oktatását. Azután megjelent a helyszínen a helyi polgármester, a községi tanácsosok társaságában, és kitört a cirkusz. A helyi önkormányzat embereinek erőszakos fellépése elriasztotta a kérelmezésben érdekelt további szülőket. Klézsén 13, Pusztinán 9 gyerek számára óhajtották az anyanyelvi oktatást. Ezekben a községekben a törvények szerint meg kell alakítani egy-egy szimultán csoportot, ahol anyanyelvként oktatják a magyar nyelvet. Lészpeden csupán egyetlen szülő kérte ezt, két gyerek számára, ezért ott nem lehet külön csoportot beindítani. /Szonda Szabolcs: Amikor a kevés is sokat jelent. Szimultán iskolai csoportok alakulhatnak a Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

Szept. 18-án a kolozsvári törvényszék október 16-ra halasztotta a tárgyalást a Református Kollégium ügyében. Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa a Szabadság kérdésére elmondta: a tárgyalást azért halasztották el, mivel a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum nem rendelkezett ügyvéddel. Mint ismeretes, a református egyház pert indított a Sincai-líceum, a megyei tanfelügyelőség és az oktatási minisztérium ellen, hogy érvényt szerezzenek tulajdonjoguknak, amelyet a tavaly szeptemberben kiadott sürgősségi kormányrendelet is szentesít. Ennek értelmében a kollégium egykori épületét visszaszolgáltatták az egyháznak, jelenleg tehát a Sincai-líceum és a Viitorul sportklub illegálisan tartózkodnak az épületben. Tőkés Elek elmondta: ígéretükhöz híven felhívták a nemzetközi szervek, a testvéregyházak figyelmét a kollégium helyzetére, és a nemzetközi fórumok segítségét kérték. /Elhalasztották a tárgyalást a Református Kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

"Kötő József oktatásügyi minisztériumi államtitkár lemondását követelte Anghel Stanciu /Nagy-Románia Párt/ képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának elnöke, aki Mugur Isarescu miniszterelnök közbelépését is kérte. Stanciu szerint Kötő megszegte a tanügyi törvény előírásait, és "az etnikai alapon történő megkülönböztetést támogatja". Stanciu kijelentette, Kötő József kezdeményezésére parancsot adtak ki, hogy a magyar nyelv tanítását kérő klézsei csángó szülők hamis névjegyzékét állítsák ki. Stanciu szerint az 1992-es népszámlálás alapján a Bákó megyei Klézse község nemzetiségi megoszlása a következő: a 6702 lakosból 6385-en vallották magukat románnak, 11-en magyarnak, 305-en csángónak, ami pedig az anyanyelvet illeti, 6516 személy anyanyelve a román, 15 személyé a magyar, 171-en pedig más nyelvet tartottak anyanyelvüknek. "A Magyar Csángószövetség terrorizálja a lakosságot, és kényszeríti a románokat, hogy magyarnak vallják magukat, az RMDSZ és a magyar kormány pedig különböző segélyeket folyósít a szövetségnek, amivel a listákra való iratkozásra csábítja a románokat" - állította Stanciu, aki szerint Duma András, ifj. és id. Csicsó Antal, valamint Istók György "a csángók eredetét tükröző történelmi igazság elferdítésére törekednek." A képviselő kérte az Andrei Marga által kibocsátott 2000/3113-as rendelet semmisnek nyilvánítását, és egy 669 klézsei csángó aláírásával ellátott beadványra hivatkozott, amelyben ezek a magyar kormány és az RMDSZ részéről történő nyomás gyakorlására panaszkodnak. - Kötő József a Szabadságnak elmondta, Anghel Stanciu akciója szervesen kapcsolódik az oktatásügyi minisztérium Bákó megyébe kiszállt bizottságának botrányos megfenyegetéséhez. Az államtitkár kijelentette, minden fenyegetés, nyomás ellenére kitart amellett, hogy a csángók gyakorolhassák az alkotmány és a tanügyi törvény garantálta jogukat, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. "Nem kívánunk történelmi vitába bocsátkozni a Nagy-Románia Párttal a csángók eredetéről, Anghel Stanciu kezdeményezésének pedig adminisztrációs következményeit is vállaljuk, munkatársaimmal együtt" - nyilatkozta Kötő József. - Szilágyi Zsolt, a csángók parlamenti képviseletére felkért Bihar megyei képviselő elmondta, valóban létezett egy beadvány, ami a Bákó megyei prefektus és Klézse polgármestere szervezte gyűlés nyomán született, ahol a megye elöljárói azt állították, hogy kötelező magyar oktatás bevezetése készül az iskolákban. - A magyar nyelv fakultatív módon történő tanítását kérő szülőknek minden joguk megvan ehhez - jelentette ki Szilágyi, aki szerint a tanügyminiszternek kötelessége betartani saját rendelkezéseit, és nem szabad engednie a Nagy-Románia Párt zsarolásának. /Salamon Márton László: Kötő József menesztését kérte Anghel Stanciu. A nagy-romániás képviselő a csángók beadványára hivatkozott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./"

"Minden körülmény adott arra, hogy az oktatásügyi minisztérium engedélyezze a csángók által lakott, Bákó megyei Klézsén és Pusztinán a magyar nyelv tanítását - jelentette ki Sántha Attila oktatásügyi államtitkársági tanácsos a román Helsinki Bizottság szept. 22-i, bukaresti sajtóértekezletén. Klézsén, Pusztinán és Lészpeden egy, az Oktatásügyi Minisztérium, a Kisebbségügyi Hivatal, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség és a Prefektúra képviselőiből alkotott bizottság szeptember 14-e és 15-e között a helyszínen ellenőrizte a kérvények helyzetét, és megállapította: Klézsén tíz kérvény létezik, Pusztinán pedig nyolc. A minimális kérvényszám hét. Constantin Sergiu, aki az illető bizottságban a Kisebbségügyi Hivatalt képviselte, kijelentette: Az iskolák vezetősége és a helyi hatóságok nyomást gyakoroltak a szülőkre. Klézsén a bizottságot egy, 20-30 személyből álló csoport fogadta, amelynek tagjai azt skandálták: "Ki a magyarokkal! Nem kellenek a magyarok! Halált rájuk!" Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke elmondta, a csángók helyzetéről jelentés készül, amelynek nyomán az Európa Tanács kivizsgálást indít. Andreescu kijelentette, az APADOR-CU emberjog-védelmi bizottság fontosnak tartotta megrendezni sajtókonferenciát, mert ezáltal az oktatásügyi minisztérium és a kisebbségügyi hivatal képviselői a nyilvánosság elé tárhatták a helyzetet. A Helsinki Bizottság elnöke "abszolút természetes kérésnek" nevezte a csángók beadványát. /A Helsinki Bizottság támogatja a csángók kérését. Természetesnek tartják a magyar nyelvű oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./"

"Az oktatási minisztérium két magyar nyelvet tanuló csoport létrehozását engedélyezi Bákó megyében csángók számára - jelentette ki szept. 24-én Sántha Attila, az oktatási minisztérium nemzetiségi oktatásért felelős államtitkárának tanácsosa a Helsinki Bizottság sajtóértekezletén. A közelmúltban az oktatási minisztérium és a kisebbségvédelmi hivatal közös küldöttsége járt Bákó megyében, hogy a helyszínen tájékozódjék a magyar nyelv tanításával kapcsolatos igényről. A bizottság megállapította, hogy Klézsén tíz, Pusztinán pedig nyolc szülő kérte gyermeke számára a magyar nyelv tanítását. - A törvény értelmében ezen a két településen létre kell hozni a magyar nyelvet tanuló csoportokat - szögezte le Sántha. Constantin Sergiu, aki a kisebbségvédelmi hivatal szakértőjeként volt a bákói falvakat felkereső küldöttség tagja, elmondta: a helyi hatóságok és az iskolaigazgatók nyomással próbálták rávenni a szülőket arra, hogy ne kérjék gyermekeik számára a magyar nyelv tanítását. Sergiu beszámolt arról is, hogy Klézsén egy 20-30 fős csoport "ki a magyarokkal!", "halál a magyarokra!" kiáltással támadt a küldöttségre. Gabriel Andreescu a Romániai Helsinki Bizottság részéről elmondta, hogy az Európa Tanács jelentést készít a csángók helyzetéről. /A magyar nyelv tanítása Csángóföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./"

A többségében magyarok lakta Szilágy megyei Magyargoroszlón a Világbank finanszírozásával felújították a helyi iskola épületét. Az avatási ünnepséget szept. 24-én tartották, többek között Andrei Marga miniszter és Kötő József oktatásügyi minisztériumi államtitkár jelenlétében. Az iskola állandó ivóvíz-ellátását modern szivattyú-berendezés teszi lehetővé, ami - a romániai falvakban működő iskolai viszonyokat tekintve - szintén egyedülálló. /Korszerű iskolát avattak a Szilágy megyei Magyargoroszlón. A támogatás egy 130 millió dolláros világbanki program része. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

"Andrei Marga tanügyminiszter szeptember 24-i magyargoroszlói iskolaavatása során, a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügyében is tájékozódott a helyszínen. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes beszámolt arról, hogy a látogatás során a Tanügyminisztérium képviselői elmondták: az egyházi iskolák lényegében kettős - egyházi és tanügyminisztériumi - vezetés alatt állnak. Az egyházi iskolákba nem kerülhet az egyházak bizalmát nem élvező igazgató, de amennyiben az egyház megvonja az érintettől támogatását, ez nem jelenti a kinevezés megvonását is. Addig, amíg nem tudni biztosan, hogy Seres Magdolna "lemondatott" igazgatónő visszavonja-e lemondását vagy sem, nincs mit tenni. A tanfelügyelőség nem fogadta el az igazgatónő lemondását. Seres Magdolna egyelőre magyarországi továbbképzésen vesz részt, így továbbra is patthelyzet van a kollégiumban. Amennyiben visszavonja lemondását, akkor a Tanügyminisztérium és a Vallásügyi Minisztérium hivatott dönteni az ügyről. /Zilah. Patthelyzet a református kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"

A román Közoktatásügyi Minisztérium gátolja az egyetlen erdélyi magyar nyelvű magániskola, a Déván működő Magyarok Nagyasszonya Magániskola működését, melyben árva és hátrányos családi helyzetben lévő gyermekek tanulnak. Az iskolát működtető Szent Ferenc Alapítvány vezetői rengeteg kérvényt írtak a megyei tanfelügyelőségnek, a szakminisztériumnak, de semmi kézzelfogható választ nem kaptak, noha csupán azzal a törvény által előírt lehetőséggel szeretnének élni, miszerint az állam magániskolák esetében fizetheti a tanárok bérét is. Ez esetben nem fizeti. Az RMDSZ tanügyi osztályán régóta tudnak a dologról, mégsem történt semmilyen látható támogatás ez ügyben. Kötő József tanügyi államtitkár: "Csak üdvözölni tudom azt a nagyszerű szervezést, ahogy a dévai Szent Ferenc Alapítvány működteti az iskolát. Természetesen mindent meg fogok tenni, hogy az állam támogassa őket. Az a baj, hogy eddig egyetlen hivatalos kérelem sem jutott el a szakminisztériumba, ezért nem lehetett lépni az ügy érdekében. De most, hogy én is tudomásul vettem a dolgokat, ígérem, hamarosan megtaláljuk a módját, hogy a dévai magyar magániskola valamilyen keretbővítéssel támogatást nyerjen". A riporter megjegyezte: személyesen látta a beadványokat, melyek a Hunyad Megyei Tanfelügyelőségnek, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztériumnak voltak címezve, sőt már Frunda György szenátor segítségét is kérték a dévaiak. A szenátusi iroda volt az egyetlen olyan intézmény, ahonnan visszajeleztek a magániskolának. Orbán Mária, a Hunyad megyei tanfelügyelőség magyar tanfelügyelője: "A Magyarok Nagyasszonya Magániskolával valóban sok gond adódik. Pedig ez egy nagyon jól működő iskola. Én már azt a variációt is hallottam, hogy amennyiben államosítják, államosíthatnák ezt a tanintézményt, megkapna minden törvény adta támogatást". Ionel, a Hunyad megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelője: "A ferences kolostor által működtetett Magyarok Nagyasszonya Magániskola problémája rendkívül bonyolult dolog, számos olyan dolgot von maga után, amelyek nem csupán a tanügyi törvények adta lehetőségeket lépik túl, de súlyos szociális gondokra is fényt vetítenek." Magánemberként becsüli és támogatja Bőjte atya terveit. Az intézmény nincs akkreditálva a Nevelésügyi Minisztérium által. Igaz, hogy szeptemberében eljuttattak hozzá egy kérvényt, melyben kérték, hogy az iskolájukban dolgozó képesített és szakképzetlen pedagógusoknak a tanfelügyelőség adjon fizetést. A megyei tanfelügyelőség minden év decemberében szokta továbbítani a szakminisztérium felé a megyei tanügyi költségvetéseket. Szerinte "nincs keretük kétszáz hátrányos helyzetben lévő gyereket egyik percről a másikra felkarolni." "Böjte atya az utcáról begyűjtötte őket, s aztán valószínűleg az utcán végzik megint?" Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke emlékezett a kezdetre: 1993-ban néhány gyerek bejött a kolostorba, kijelentették, hogy nagyon éhesek és fáznak. Vakációra befogadta őket. Ősszel nem akartak elmenni, ő pedig nem tudta volna elzavarni őket. A szükséges engedélyeket megkapták és 1995-ig mint a 2-es számú iskola magyar tagozata működtek. 1995-ben megjelent az új tanügyi törvény, mely engedélyezte magániskola alapítását. Úgy döntöttek, élnek a lehetőséggel. Mindenféle engedélyt folyamatosan beszereztek, az ideiglenes működési engedélyt a minisztérium jóváhagyta. A román állam eddig egy lejt nem fizetett ezeknek a gyerekeknek a beiskolázásáért. Furcsa a mostani hozzáállás, hiszen a gyermekek nyolcvan százalékát a román megyei gyermekvédelmi központok bízták rájuk nevelés, oktatás céljából. Böjte Kötő József államtitkárt többször megkereste a minisztériumban, minden alkalommal nagyon kedvesen fogadta őt. Azonban ez nem hozott eredményt. - Közben a szórványban a magyar oktatás napról napra sorvad. Petrozsényben 1992-ben még magyar nyelven érettségiztek diákok, 1999-ben már ugyanott nem indítottak magyar első osztályt. Félő, hogy lassan a dél-erdélyi magyarság teljesen eltűnik, elveszti anyanyelvét, nemzeti öntudatát. /Szőke Mária: Déva: Magyarok Nagyasszonya Magániskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

A moldvai csángó-magyar gyermekek magyar nyelvű oktatása ügyében kialakult helyzet kivizsgálását kérte Mugur Isarescu miniszterelnöktől Szilágyi Zsolt képviselő interpellációjában. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy Bacau megyében számos szülő a törvények adta lehetőségekkel élve kérte gyermeke számára a magyar nyelv tanítását. A kérést nem teljesítették. Szilágyi szerint ennek oka az, hogy a kormányzati szervek (a Prefektúra, a Megyei Tanfelügyelőség) nem hajtják végre az érvényben lévő törvényeket. A Megyei Tanfelügyelőség szerint a helyi iskolák vezetésének kell alkalmaznia a törvényt, az iskolaigazgatók viszont arra hivatkoznak, hogy nem kaptak utasítást a Megyei Tanfelügyelőségtől. "A kör bezárult, a rendszer tökéletesen működik" - állapította meg Szilágyi, aki arra is emlékeztetett, hogy az érintett falvakban az Oktatási Minisztérium bizottságának tagjait fizikai erőszakkal fenyegették meg. - Szilágyi annak kivizsgálását is kérte a miniszterelnöktől, hogy vajon kinek az utasítására és miért nem sugározták Bacau megye legnagyobb részén hétfőn a román közszolgálati televízió magyar szerkesztőségének műsorát a moldvai csángó-magyarok helyzetéről. /RMDSZ-interpelláció. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 13./

Kötő József államtitkár kifejtette, hogy módosítani lehet ugyan az akkreditációs rendszert, de megváltoztatásához hosszas parlamenti folyamat szükséges. A törvény szerint egy magánintézmény csak akkor válik akkreditált intézménnyé, ha az első két végzős nemzedéknek 50 százaléka sikeresen államvizsgázott egy állami vagy más akkreditált intézményben. A magyar, egyházi hátterű magánegyetem dokumentumait a Sapientia Alapítvány felterjesztette, azok már átestek a Tanügyminisztérium láttamozásán, és az iratcsomó már az akkreditációs bizottságnál van. A bizottság illetékes szakcsoportja kiszáll a helyszínre ellenőrizni, adottak-e az infrastrukturális követelmények az oktatás beindításához. A Sapientia esetében ennek január 1-jéig kell megtörténnie ahhoz, hogy a második félévben elkezdődhessen az oktatás. /Salamon Márton László: Akadályozhatja a Sapientia ügyét az oklevélhamisítási botrány. Nem új akkreditációs törvényre, hanem a meglevő rendelkezések betartására lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Aznap, amikor a Román Televízió magyar adása a csángó-magyarokról szóló kerekasztalt közvetítette, hirtelen leállott a bákói tv-relé, így Moldova e tájain az említett műsort nem láthatták. Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke Mugur Isarescu kormányfőt kérte, tegye közhírré: ki döntött a relé üzemeltetésének egy magyar adásnyi időre való beszüntetéséről. - Nagyobb baj azonban, hogy nem engedik a csángó-magyar gyerekeket anyanyelvükön tanulni. "Egyébként, a közoktatási minisztérium mossa kezeit, mondván, ez helyi probléma, a megyei tanfelügyelőség azt állítja, a törvény alkalmazása az iskolák vezetőségének a jogkörébe tartozik, az iskolaigazgatók pedig azzal védekeznek, semmiféle utasítást nem kaptak erre a megyei tanfelügyelőségektől. A kör bezárult, a rendszer tökéletesen működik" - mondotta a román kormányfőhöz intézett interpellációjában a csángó-magyarok védelmét felvállaló Szilágyi Zsolt képviselő. Szilágyi Zsolt Andrei Marga közoktatási, valamint Vlad Rosca, közigazgatásügyi miniszterek válaszára is kíváncsi, ugyanis a Bákó megyei prefektúrán dolgozó bizonyos Dumitru Nada nemhogy a törvényt nem alkalmazza, hanem Klézsére kimenve feltüzelte a helybeliek egy részét a gyerekeiket magyarul tanítani akarók ellen. "Összeegyeztethető-e vagy sem az állami köztisztviselői minőséggel a Nada úr cselekedete, aki polgárokat polgárok ellen uszít, feltüzeli a kedélyeket, s akinek intoleráns, nemzetiségellenes a magatartása?" - tette fel az újabb kérdését az erdélyi magyar honatya. /Magyar Balázs: Csángók relétlen sötétben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16.

Okt. 21-én tartják a magyar szakos tanárok országos találkozóját Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceumban. Az értekezlet témája a középiskolai magyar nyelv és irodalom tanterve lesz. Mintegy 130 magyartanár lesz majd jelen. A Tanügyminisztériumot Kötő József államtitkár, Murvai László igazgató és Gászpor Réka, a magyar szakos tanárok országos főtanfelügyelője fogja képviselni. /Magyar szakos tanárok országos találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Nov. 9-én Nagyváradra érkeztek azok a lelkes fiatalok, akik az RMDSZ Országos Ifjúsági Kampánystábjának kezdeményezésére az ország 36 településén korteskednek az RMDSZ mellett. Porcsalmi Bálint, az egyik főszervező elmondta: a tizenöt fős csoport nov. 5-én, vasárnap indult Kézdivásárhelyről, és két héten át járja a magyarlakta városokat. Bihar megyében Érmihályfalván, Székelyhídon és Nagyszalontán álltak meg. "Jelmondatunk - Mi Erdélyben utazunk - egyrészt jelzi, hogy az ifjak itthoni tájainkon tartják mozgásban a kampányt, másrészt kifejezi, hogy sok fiatal látja a jövőjét Erdélyben" - magyarázta Porcsalmi. /Váradon járt az RMDSZ Ifjúsági Karavánja. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./ Az RMDSZ Ifjúsági Kampánystábja Beugró-Egyetemek Körútja elnevezéssel találkozósorozatot szervez november 13-16. között. A Szövetség oktatási szakértőinek, tisztségviselőinek, honatyajelöltjeinek, valamint a diákszövetségek képviselőinek részvételével tartandó vitafórumok elsődleges célja a romániai magyar egyetemisták minél szélesebb körű megszólítása, az RMDSZ rájuk vonatkozó üzenetének eljuttatása. A kampánykörút négy várost érint: Nagyváradot, Marosvásárhelyt, Brassót és Kolozsvárt. Az RMDSZ választási kampányának részeként Nagyváradon, nov. 13-án rendezi meg a Nagyváradi Magyar Diákszövetség az oktatási fórumot. A rendezvény meghívottja Kötő József, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium államtitkára és Nagy F. István, az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó országos ügyvezető alelnöke. /RMDSZ-oktatási fórum Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./

Egy évtizeddel a változások után sem sikerült megoldani az anyanyelvű oktatás kérdését a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. A magyar tanárok, az RMDSZ számos alkalommal kérte az intézmény vezetőségét és az Oktatási Minisztériumot, hogy engedélyezze a magyar nyelvű képzés újraindítását a zeneakadémián, eredménytelenül. Áprilistól új vezetősége van az akadémiának: Aurel Marc a rektor. A Szabadság munkatársa a rektort, Angi István professzort, zeneesztétát és Kötő József oktatási államtitkárt kérdezte a Gheorghe Dima Zeneakadémia magyar nyelvű oktatásáról. Aurel Marc rektor szerint nem jogos a kérés. Az első évesek között sok a magyar nemzetiségű. Szerinte a zenében nincsenek nyelvi különbségek, a zene nyelve mindenki számára érthető, továbbá a magyar nyelvű oktatás esetén a magyar diákok lehetőségei szűkülnének. Kötő József hangsúlyozta, hogy a zenekultúra ugyanolyan része az anyanyelvnek és az identitást megőrző kultúrának, mint maga a nyelv Kidolgozták az anyanyelvi képzés tervét. Kötő államtitkári minőségében lejött Kolozsvárra, és részt vett a szenátusi ülésen, amelynek a témája az anyanyelvi képzés volt. Az intézmény akkori rektora és szenátusa azonban elutasították a kérést. - Kolozsvári látogatása alkalmával Max van der Stoel EBESZ-főbiztossal is tárgyalásokat folytattak. Kötő újra kezdeményezni fogja az anyanyelvi képzést. Angi István leszögezte: a zene anyanyelven történő oktatása nemcsak jog, hanem kötelesség is. - Az akadémián korábban is létezett magyar csoport. Ez az ötvenes években alakult meg, és egészen a nyolcvanas évek elejéig működött. Az elmúlt évek során több alkalommal is kérték a magyar csoport visszaállítását. Rengeteg próbálkozás volt, de kemény ellenállásba ütköztek. - A Nagyváradon létrehozott Partiumi Keresztény Egyetemen jelenleg egy magyar zenetanárképző csoport is működik. Idén végez az első generáció, mintegy tizenöt személy. Ez sem működik azonban zökkenőmentesen. Az intézet akkreditálásakor csak az egyházzenei fakultás címet hagyták jóvá, eredetileg mi zenetanári-egyházzeneit kértünk. A Tanügyminisztérium megígérte az intézmény vezetőségének, hogy a kérdést rendezni fogják. /Papp Annamária: Megoldásra vár az anyanyelvű oktatás kérdése a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. A 80-as évekig működött magyar csoport az akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Az óvodától az egyetemig biztosítani kell az anyanyelvű képzést - jelentette ki Kötő József, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium államtitkára a Nagyváradon tartott oktatási fórumon. Az esemény az RMDSZ választási kampányának része volt, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) szervezésében. 1990-ben 7000 magyar diák tanult a romániai felsőoktatási intézetekben, a 2000/2001-es tanévben pedig 19.726-an, s közülük 6-7000-en anyanyelvükön képezhetik magukat. /Rais W. István: RMDSZ-oktatási fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

Nov. 28-án Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában találkoztak az erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar történelmi egyházak elöljárói annak érdekében, hogy egyeztessék álláspontjukat a határon túli magyarok különleges jogállásáról szóló törvény tervezetéről. Az erdélyi magyar egyházak püspökeinek augusztus 31-én kibocsátott Állásfoglalását - egyetlen módosítással - elfogadták a jelen lévő felvidéki, vajdasági és kárpátaljai református, római katolikus és evangélikus egyházi elöljárók is. Az Állásfoglalás utolsó előtti pontját - ″Javasoljuk, hogy a nemzeti hovatarozás megállapításának egyik kritériuma legyen a vallási hovatartozás, illetve az egyháztagság″ - egészítette ki azzal, hogy: ″Az egyház ezen tevékenysége opcionális.″ Ennek a kitételnek a bevételét az indokolta, hogy a Magyarországgal szomszédos államokban nem minden esetben olyan egyértelmű a jelzett egyházak nemzetiségi összetétele, mint Erdélyben. Például a Felvidéken a római katolikus egyháznak nincs magyar püspöke, a reformátusok pedig nem mind magyarok. Másrészt a jelzett kitétel nélkül ez a pont félreértelmezhető, hisz ha valaki magyar nemzetiségű ugyan, de nem tagja ezeknek az egyházaknak, ez nem lehet kizáró jellegű. A találkozó után Tőkés László református püspök hangsúlyozta, hogy "abban a nagy megosztottságban, mely mind földrajzilag, mind politikailag, mind határok által, mind felfogásbélileg népünket megosztja, az egyházak szeretnének hozzájárulni a különleges jogállás vonatkozásában minél szélesebb konszenzus kialakításához, ez által is hivatásuk szerint szolgálva a nemzet érdekét, megkönnyítve ennek a rendkívül bonyolult és nehéz ügynek a legoptimálisabb rendezését a jövőben.″ Huzsvár László római katolikus püspök (Délvidék) kifejtette: mindinkább kibontakozik az egykori Nagy-Jugoszlávia társköztársaságai között az az elképzelés, hogy ezek az egykori társköztársaságok késznek mutatkoznak arra, hogy külhoni állampolgárságot adjanak egymás más nemzetiségű állampolgárainak. Furcsa lenne, ha nekünk, akik ott élünk most délvidéki térségben, esetleg arra kellene panaszkodnunk, hogy míg a más nemzetiségűek élvezik a külhoni állampolgárságot a saját anyanemzetünk irányában, addig mi ezt nem tehetjük meg.″ - A határon túli magyar történelmi egyházak elöljáróinak találkozóját megelőzően az erdélyi magyar egyházak jelen levő képviselői az alapítványi egyetem kérdésében önálló tanácskozást tartottak, melyen részt vettek a Magyar Külügyminisztérium, az Oktatási minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Programtanácsnak, a Sapientia Alapítványnak és a Pro Universitate Partium Alapítványnak a képviselői is. /Guther M. Ilona: Tanácskoztak a határon túli magyar történelmi egyházak elöljárói. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

Kolozsváron dec. 8-9-én megrendezték a III. Erdélyi Tudományos Diákkonferenciát. Évről évre növekszik az érdeklődés. Tavaly például 120, idén 221 dolgozatot mutattak be. Az anyagi hátteret az Illyés Közalapítvány, Magyarország Oktatásügyi Minisztériuma, a Román Tanügyminisztérium, az Országos Tudományos Technikai és Innovációs Ügynökség, a Korunk és a Krónika biztosította. Gál-Borus László főszervező elmondta, hogy a megnyitón Andrei Marga tanügyminiszteri, és nem rektori minőségében szólt a rendezvény résztvevőihez, a konferencia fővédnöke volt Kása Zoltán, az egyetem prorektora, Kötő József, az Oktatásügyi Minisztérium államtitkára, és Pokorni Zoltán. Idén 26 szekciót hirdettek meg, 24-re érkeztek pályamunkák. Az elbírálási feltételek nagyjából megegyezőek a Magyar Országos Diákkonferencia követelményeivel, így a legjobbak továbbmennek a Magyarországon kétévente megrendezett TDK-ra. /Burus János Botond: EtűDöK. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Kötő József államtitkár elmondta, hogy semmiféle kapcsolatfelvételre nem került még sor az új miniszter Ecaterina Andronescu és a még hivatalában levő Oktatási Minisztérium között. Köztisztviselőkké válva a magyar megyei főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek a törvény által védettekké válnak. Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója szerint Andronescu idején - mivel a miniszter az RTDP színeit képviseli -, egy kis visszarendeződésre számítani kell. Az anyanyelvű oktatással kapcsolatos visszarendeződés az, hogy nem lesz kisebbségi államtitkárság a Tanügyminisztériumban. Az új miniszter egy ideig volt oktatási államtitkár, prodékán és dékán. /Szabó Csaba: Racionális tanügyi reform várható. Ecaterina Andronescu feltételezett oktatáspolitikájáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és az RMDSZ közötti támogatási protokollum szövegét most készítik. Verestóy Attila szenátor hangsúlyozta, hogy a megállapodásban foglaltak nem merítik ki az RMDSZ programjában foglaltakat, de ez nem jelenti azt, hogy a szövetség lemond jogos követeléseiről. Az RMDSZ többek közt a magyar nyelvű felsőfokú oktatás megfelelő autonómiájának biztosításától teszi függővé az RTDP-kormány parlamenti támogatását. Az RTDP hajlandónak mutatkozik támogatni a magyar nyelvű oktatás bővítését, a magyar katedrák autonómiájának bővítését a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül is. A BBTE vezetőségi tagjai közül többen is bírálták az RTDP ilyenszerű ígéreteit. Véleményük szerint az autonómia kiszélesítése az első lépés volna a magyar oktatási vonal elszigeteléséhez vezető úton. - Szilágyi Pál egykori rektor-helyettes szerint az egyetemi autonómia kétélű dolog, ugyanis sokszor épp erre hivatkozva próbálnak megakadályozni bizonyos reformtörekvéseket. Állami egyetem feladatkörét - így többek között azt is, hogy a román nyelv mellett magyar nyelvű felsőfokú képzést is biztosít - a kormánynak kell meghatároznia. A Tanügyminisztériumnak tehát nem szabad megengednie azt, hogy az egyetemi autonómia nevében egyes minisztériumi rendeleteket ne tartsanak tiszteletben. Így például a tanügyi törvény azon szakaszát, amely lehetővé teszi azt, hogy a magyar középiskolát végzett diákok magyarul felvételizhessenek. Az egyetemi autonómia-koncepció tehát nem helyezhető a meglévő törvények fölé. Kása Zoltán jelenlegi rektor-helyettes szerint a legnagyobb autonómiát a magyar karok beindítása jelentené. /Szabó Csaba: Közel a parlamenti támogatásról szóló megállapodáshoz az RTDP és az RMDSZ. Kétélű fegyver az egyetemi autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

"Az RTDP kormányalakításával a koalíciót képviselő kormánytagoknak lejárt a mandátumuk. A Tanügyminisztériumban Kötő József államtitkárnak is hamarosan megkeresik az utódját. Fennállt annak a veszélye, hogy a tanügyminisztériumi kisebbségi vezérigazgatóság is megszűnik, de ezt az RMDSZ-RTDP egyezség - amely az RMDSZ-nek a művelődési minisztériumi és tanügyminisztériumi vezérigazgatói posztjára való igényét is rögzíti - remélhetőleg meghiúsítja, tájékoztatott Murvai László egykori, és potenciális jövendőbeli tanügyminisztériumi vezérigazgató. A Tanügyminisztérium átalakítása után viszont mindenképpen a tanfelügyelőségek átszervezése következik. /Szabó Csaba: RMDSZ-es vezérigazgatókat ígért az RTDP a művelődési és oktatási minisztériumokban. Murvai László az egyik esélyes jelölt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./"

"A Tanügyminisztérium hivatalos neve ezentúl Nevelési és Kutatási Minisztérium (NKM), és három államtitkársága van: a kutatásért és a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős államtitkárság, az egyetemi oktatásért és az Európa-integrációs folyamatokért felelős államtitkárság, valamint a közoktatási államtitkárság. Ez utóbbi hatáskörébe tartozik a kisebbségek oktatási gondjaiért felelős vezérigazgatóság, amelyet minden valószínűség szerint a vonatkozó köztisztviselői vizsgával (és státussal) rendelkező Murvai László fog vezetni. Megfigyelők szerint az egykori Tanügyminisztérium bonyolultabbá vált, hiszen Andrei Marga idejében hat vezérigazgatóság létezett, az Ecaterina Andronescu által vezetett intézmény 16-ra növelte ezek számát. A Nevelési és Kutatási Minisztérium javaslatára teljes gőzzel folyik a Marga-féle rendeletek és határozatok visszavonása: az idei 295. kormányrendelet törölte például az érettségi vizsgák diverzitását előíró egykori 130-as rendelkezést. /Jóváhagyták a Tanügyminisztérium felépítési tervezetét. Megmaradt a kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatóság. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

"Jan. 14-én tartotta Zilahon az a Királyhágómelléki Egyházkerület az egyházi-iskolai fórumot, a belvárosi templomban a zilahi Református Wesselényi Kollégiumot fenntartó két egyházmegye rendkívüli és nyilvános közgyűlését. Máté Edit, a Királyhágómelléki Egyházkerület jogtanácsosa felvázolta az egyházkerületnek az ingatlanok visszaszerzése érdekében kifejtett évtizedes harcát és ennek eredményeit, ismertette a zilahi Kálvineum jogi helyzetét. - A zilahi Református Wesselényi Kollégium (mint bármely egyházi iskola) ún. kettős vezetésnek van alávetve: a Tanügyminisztérium (tanfelügyelőség) csak annak a pedagógusnak fogadhatja el az igazgatói (menedzseri) versenyvizsgára beadott dossziéját, akinek egyházi ajánlása is van. Seres Magdolna tanárnő mindezek birtokában versenyvizsgázott az igazgatói posztra, és 1999. februárjában megkapta kinevezését. Időközben az egyház megvonta tőle támogatását, és lemondatta. Az említett kettős vezetés értelmében az egyháznak végig kellett volna járnia az állami iskolákra és egyháziakra egyaránt érvényes büntetési procedúrákat, s javasolnia kellett volna lemondatását. Az 1996-ban aláírt tanügyminisztériumi-egyházügyi protokollum nem ír elő semmit arra az esetre, ha az egyház megvonja bizalmát az igazgatótól - joghézag állt elő. Az ügy annyira elmérgesedett, hogy az egész romániai sajtót elöntötték a vádaskodások és a válaszok. Tőkés László püspöknek az egykori tanügyminiszterhez, Andrei Margához címzett levelében a megoldási javaslat egy új protokollum megkötése az érdekelt felek között. /Szabó Csaba: Nyilvános közgyűlés a Wesselényi Kollégium védelmében. Megbékélés csak kompromisszummal érhető el. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Jan. 14-én Zilahon az egyházi-iskolai fórumon felszólalt Csapó József volt szenátor, valamint Vekov Károly Kolozs megyei képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának tagja is. Csapó József az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása körüli joghézagokra mutatott rá, és az egyházi autonómia, illetve az egyházi tulajdonjog értelmezési lehetőségeit boncolgatta. Vekov Károly az erdélyi, illetve a szilágysági oktatás gyökereiről beszélt, hangsúlyozva: a magyar értékrend azonos az európaival. Hangsúlyozta: a magyaroknak egyet kell érteni az alapérdekekben; Szabó Dezső szavai - minden magyar felelős minden magyarért - ma is aktuális, Zilahon és Erdélyben egyaránt. Tőkés László Királyhágómelléki püspök szerint a kollégiummal kapcsolatban kialakult áldatlan helyzet során valakik ″mozgatják a magyarokat a magyarok ellen″. Este a tömeg az egyházi ingatlanok mostoha sorsa ellen tiltakozva gyertyával kezében vonult végig a belvárosi templom - Kálvineum - Wesselényi Kollégium (egykori épület) - belvárosi templom útvonalon, majd ezt követően a jelenlevő egyházi vezetők állásfoglalást fogalmaztak meg, melyben hangsúlyozzák, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közel háromszáz elkobzott épületéből az eltelt tizenegy év alatt egyetlen egy sem került vissza jogos tulajdonoshoz. /Szabó Csaba: Gyertyás felvonulás Zilahon. Tőkés László: Valakik mozgatják a magyarokat a magyarok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ A Zilahon rendezett fórumra meghívták a szilágysági gyülekezetek presbitériumait és híveit, érkeztek is buszokkal Szilágycsehből és Szilágysomlyóról. A Romániai Magyar Szó kiemelte, hogy nem kapott meghívást Seres Dénes szenátor, a helyi RMDSZ elnöke, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. A néma tüntetés rendbontás nélkül zajlott le, majd a templomban szülői értekezletet tartottak. Állásfoglalást fogadtak el, amelynek első pontja joggal követeli vissza az államosított egyházi ingatlanokat; egyik pontja szerint az "iskola-ügyet″ az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztik. A Romániai Magyar Szó szerint a rendezvény az RMDSZ megosztására szervezett eseményként is felfogható: nem csak a szövetség egyes képviselőit elmarasztaló, bíráló megjegyzések hangzottak el, hanem bizonyíték nélküli vádaskodások (pl. "nemrég megválasztott báránybőrbe bújt farkasokról″, a barikád két oldalán szembenállókról szóltak), ugyanakkor a püspök vezette "szülői értekezleten″ nem csak szülők vettek részt a megye több helységéből. /(Fejér László): Állófogadás és gyertyás felvonulás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./"

"Magyarországról, a Duna Televízió, az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának jóvoltából Brassó megyéből több iskola is részesült a tananyag elmélyítését szolgáló videókazettákból. Ajándékcsomagot kapott Alsórákos, Apáca, Kőhalom, Szecseleváros, valamint Brassó magyar iskolája. Az utóbbi, az Áprily Lajos Középiskola igazgatója, Nedeczky László hangsúlyozta, hogy örömmel fogadták az ajándékcsomagot. Az elmúlt év végén az iskola kapott a tanácstól pénzt, amelyet központi fűtés beszerelésére fordítanak. Ez a pénz a város hozzájárulása a Világbank által finanszírozott projekthez, amelynek keretében sor kerül az iskola épületének korszerűsítésére is. /Tóásó Áron Zoltán: Mi újság a brassói magyar középiskola háza táján ? Beszélgetés Nedecky László városi tanácsossal, az Áprily Lajos gimnázium igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./"

"Az új tanügyminiszter a felvételi rendszer újraértékelését helyezte kilátásba, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége kitart eddigi elképzelése mellett: a hangsúlyt inkább a középiskolai eredményekre kívánják helyezni. Ennek megfelelően egyre több szakon nem lesz írásbeli felvételi vizsga, és egyre nagyobb százalékban számítják be az érettségi és középiskolai jegyeket. Idén 17 egyetemi karon hirdetnek felvételt 104 román, 47 magyar és 13 német nyelvű szakon. A beiskolázási szám a tavalyihoz képest nem változott, összesítésben nappali tagozaton 5556 államilag támogatott (térítésmentes), 5915 tandíjköteles hely várja a jelentkezőket, ezenkívül 617 helyre licencvizsgával rendelkezőket vesznek fel, és további 2140 diák részesülhet távoktatásban - amennyiben a tanügyminisztérium a kérést jóváhagyja. A magyar tagozat vonatkozásában a számok így alakulnak: 1076 térítésmentes, 732 tandíjköteles, 400 távoktatási és 115 a végzettek számára. Kollégiumi képzésben 14 magyar szak működik. A Távoktatási és Továbbképzési Központ kínálata is bővült. Azoknak, akik nem tudnak nappali tagozaton tanulni, magyar nyelven egyetemi fokú képzés indul a következő szakokon: történelem, filozófia, szociológia, szociális munkás, pszichológia, főiskolai képzésre pedig a kézdivásárhelyi, udvarhelyi és szatmárnémeti tanítóképzőben nyílik lehetőség. /Rácz Éva: A BBTE kitart a reform mellett. Kevés változás a magyar szakokon. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./"

"Idén 150 millió forinttal támogatja a felsőoktatási intézmények könyvtárainak szakirodalommal történő ellátását az Oktatási Minisztérium, a kérelmeket február 26-ig lehet benyújtani a budapesti irodánál /Felsőoktatási Pályázatok Irodája/. A minisztérium a pályázaton keresztül támogatja a külföldi magyar intézetek szakkönyv- és folyóirat-beszerzését, és a határon túl folyó magyar anyanyelvű felsőfokú pedagógusképzés könyvtári hátterének biztosítását külföldi egyetemek, főiskolák nyújthatnak be. /Felsőoktatási könyvtártámogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./"

"A Jurnalul National márc. 9-i száma öles betűkkel hirdette: "A BÁKÓI CSÁNGÓK NEM AKARNAK MAGYARUL TANULNI". A cikket olvasva kiderült: nem a Bákó városbeliek, hanem a megye falvaiban lakók. Azok közül is csak a pusztinaiak - mert mindössze őket kérdezte meg a cikkíró. Az egyik megkérdezett, Rosu Neculai elmondta: "Az én gyermekem még románul sem tud, nemhogy magyarul tanulna." - Vajon milyen nyelven beszél az a gyermek? - tette fel a kérdést a román lap cikkéről hírt adó Zsehránszky István. - Valójában Pusztinában 78 gyermek tanul jelenleg magyar nyelvet, Bilibók Jenő tanár úr oktatja őket - nem az iskolában, azt nem engedték meg nekik, hanem otthon. Klézsén pedig 97-en tanulnak magyar nyelvet! 88 gyermek és 9 felnőtt. Bogdán Melinda és Hegyeli Attila oktatja őket - szintén iskolán kívül. - A csángó adófizetőtől megtagadták azt a jogot, hogy anyanyelvét is tanulhassa az állami iskolában. A tanév elején valóban kevesen kértek magyar nyelvórát az iskolában. Klézsén mindössze 13-an, Lészpeden 2-en, Pusztinában 10-en. De vajon miért? - amikor most hétszerannyian járnak, iskolán kívül, magyarórára! Mert akkor a szülőket megfélemlítették. Ebben együttműködött a helyi hatóság, a katolikus pap és az iskolaigazgató. Együttesen "beszélték le" a magyarul tanulni akarókat. Ez kiderül abból a memorandumból, amit 2000 áprilisában küldtek a tanügyminisztériumnak, s amelyben kimondják: nem akarják és nem engedik meg azt, hogy Klézse községben az iskolában magyarul tanuljanak. Ez a beadvány a diszkrimináció kézzel fogható dokumentuma. - Párizsban értekezlet kezdődik a csángó kultúráról. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének művelődési, oktatási és tudományos szakbizottsága tárgyalja a kérdést. Függetlenül attól, hogy milyen következtetésre jutnak, Romániában az alkotmány, a parlament által elfogadott hazai és nemzetközi jogszabály mind írott malaszt addig, amíg féket nem vetnek a nemzeti türelmetlenségnek. /Zsehránszky István: Hazugság, diszkrimináció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

"Vasile Molan, a Nevelési és Oktatási Minisztérium államtitkára bejelentette, hogy ősztől újraindulhatnak országszerte a tavaly megszüntetett 13 osztályos tanítóképzők. Molan szerint tévedés volt 1999-ben ezt az oktatási formát főiskolai szintre emelni, ugyanis vidéken óriási számban lehet fellelni olyan képzetlen tanítókat, akik a 13 osztállyal még megbirkóztak volna, de az egyetemi szinttel már nem. Az államtitkár szerint a Marga-féle "elitista szemléletmód" az oka annak, hogy a vidéki elemi oktatás szintje messze elmarad a várositól. - Wolf Rudolf, az Apáczai Csere János Líceum igazgatója szerint viszont semmi értelme nincs visszaállítani a régi rendszert, sőt, még a Marga-féle irányzat is módosítást igényelne, ugyanis a 3 főiskolai év kevésnek bizonyul a szakma európai szintű elsajátítására. /Sz. Cs.: Visszaállítják a 13 osztályos tanítóképzést. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ A 2001-2002-es iskolai évtől kezdve újra elindul a tanítóképzés középfokon is mind román mind pedig magyar nyelven, ha arra a nyolcadikat végzett diákok részéről igény mutatkozik és ezt a középiskolák vezetősége is támogatni fogja. Azaz Romániában újra lesz középfokú és felsőfokú óvópedagógus- és tanítóképzés is. /Murvai László: Újraélesztett középfokú tanítóképzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

"Március végén Sógor Csaba csíki szenátor kereste fel a moldvai csángómagyar szervezetek vezetőit, akikkel a bákói református imaházban folytatott tárgyalásokat, majd a szervezetek irodáit látogatta meg. A csángók már többször aláírásokat gyűjtöttek. Hol a magyar nyelvű miséért, hol a magyar nyelv tanításáért. A fenyegetések sorozata, az elutasító válaszok sorozata követte egymást. A kilencvenhatos választások után az RMDSZ kormányzati szerepvállalása során a csángóság kérdésével külön szakember foglalkozott a tanügyminisztériumban. Eredménytelenül. A csángóagyarok iskoláiban a mai napig még opcionális tantárgyként sem lehet tanítani a magyar nyelvet. A Bákó megyei tanfelügyelőség egyelőre hallani sem akar a magyar nyelv oktatásáról. Amióta lehetőség van arra, hogy a férfiak munkát vállaljanak Magyarországon azóta a szülők még inkább kiállnak a magyar nyelv tanítása mellett. Egyházi emberek pedig azt szorgalmazzák, hogy ne Magyarországra, hanem inkább Olaszországba menjenek a csángók dolgozni. Bilibók Jenő Pusztinán, a szülei házában tanít magyar nyelvet. Csíkszeredában végezte a középiskoláit, majd Debrecenben történelem szakon tanult. Az egyetem befejezése után hazatért és otthon próbál meg tenni a magyar oktatásért. Bilibók Jenőt a Csángómagyarok Szövetsége alelnökévé választották az elmúlt napokban. Azonban az ilyen otthoni tanítás nem megoldás. Már nem csak a pusztinai gyerekek, de a szomszédos falvakból is járnak ide. A csángó szervezetek közül a Via Spei és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Bákó városában működtet irodát. A Via Spei - Reménység Útja szervezetnek lelkes csapata van. Farkas János elnök a szervezet irodáját is bemutatta. Kétszobás városi tömbház lakást bérelnek, havi ötven dollárért. A lakásban modern számítógépes technika van. Farkas János arról tájékoztatott, hogy az elmúlt év egyik legsikeresebb programja az "Ismerjük meg falvainkat" elnevezésű volt, amelyben a csángófalvak fiataljai találkoztak egymással. - Farkas szerint semmiképpen nem jelenthet megoldást a csángók kitelepítése, mert csak a fiatalok mennének el és ők sem biztos, hogy jól éreznék magukat más vidéken. Szóba került a gyimesfelsőloki iskola is. A szervezet vezetői szerint, akik oda elkerültek nem biztos, hogy hazajönnek. A megoldás az oktatás megvalósítására és a közösségi házak építése lenne, ahol lehetne megfelelő helyiségeket kialakítani. - Az RMDSZ-szel való együttműködés sem mondható kifogástalannak. A csángószervezetek támogatói között van a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Alapítvány. A támogatásaikból működnek a szervezetek. A beszélgetésekből kiderül az is, hogy a csángóknak szánt mintegy százezer forintból közel nyolcvan százaléka máshol marad és csupán húsz százaléka jut a moldvai szervezeteknek. - A két szervezet az elképzelés szerint a közeljövőben közös irodát alakít ki. - Az újságíró beszámolt Kostelek falu helyzetéről. A faluba nem jár az autóbusz. Legközelebb Csügésre kell két órát gyalognia annak, aki el akarja érni az autóbuszt. A falut közigazgatásilag elcsatolták 1952-ben Csíkszépvíztől. Ágashoz csatolták, ahonnan harminc kilométere van a falu. A színtiszta magyar faluban csak román iskola van. Salamon Antal katolikus plébános vállalta gyermekek magyar nyelvű tanítását, harminc gyermek jár hozzá betűvetést és olvasást tanulni. A többi Bákó megyei településhez képest sikerként könyvelhető el, hogy itt a többszöri kérésre 1999-től opcionális tantárgyként lehet tanítani a magyar nyelvet, igaz - csak összevont csoportokban. A magyar tankönyvekkel itt is gondok vannak. Az ötvenhat tanulóból mintegy harmincan tanulnak magyar nyelven. /Daczó Dénes: Csángó-magyaroknál Sógor Csaba szenátorral. 1. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., II. rész: ápr. 4./ A Csík vármegyéhez, majd a Maros Autónom Tartományhoz tartozó Kóstelek falut 1968-ban csatolták Bákó megyéhez. A színmagyar faluban a magyar oktatást beszüntették. /Kósteleken még tanítják a magyart, de... = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./"

"A Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatban egyaránt vár magyarázatot az Európai Unió, illetve a környező országok kormányai. A törvénytervezet és az uniós szabályok összeegyeztethetőségével kapcsolatban felmerülő EU-kételyekre a magyar illetékesek azt válaszolják: a tervezet minden rendelkezése összhangban áll a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel; a magyar igazolvány kibocsátása nem sérti a schengeni elveket; az EU több tagállama is alkalmaz pozitív diszkriminációt, mind az állampolgárságot, mind a vízumpolitikát illetően; a környező országokban is születtek hasonló törvények. Spanyolország például a latin-amerikai országok állampolgáraival alkalmaz pozitív diszkriminációt: 90 napnál rövidebb tartózkodásra nem szükséges számukra schengeni vízum, a beutazáshoz nemzeti vagy kedvezményes vízumot kapnak. Ugyanakkor pozitív elbírálásban részesülnek a tartózkodási és munkavállalási engedmények, illetve az állampolgárság megszerzésében is. Portugália Brazíliával és volt gyarmataival tart fenn különleges kapcsolatokat. A portugál és a brazil állam vízummentességi megállapodást kötött, ezenkívül Portugália "visszafogad" minden olyan brazil állampolgárt, aki a schengeni térségben túllépi a megengedett három hónapos tartózkodási időszakot. Írországban alanyi jogon illeti meg az ír útlevél azt a személyt, aki be tudja bizonyítani, hogy legalább egyik nagyszülője ír származású. Németországban szintén pozitív diszkriminációban részesülnek az állampolgárság megszerzésében az áttelepülő németek, akik kezdetben ún. "német jogállásúaknak" minősülnek. Ausztria kizárólag a Romániában élő német nemzetiségűek számára állít ki 1 éves érvényességű nemzeti vízumot. Az Albániában élő görög kisebbséghez tartozó személyek pedig 6 hónapos, csak Görögországba szóló vízumot kapnak, ennek birtokában pedig olyan személyi igazolványt kérhetnek, ami feljogosítja őket a görög területen való munkavállalásra, más EU-tagállamok meglátogatására. 1998-ban a román parlament is elfogadott egy, a határon túli román közösségek támogatására vonatkozó jogszabályt. Ennek értelmében a határon túli román közösségek által szervezett oktatási, művelődési, ifjúsági rendezvények támogatására, különleges orvosi beavatkozások finanszírozására stb. külön pénzalapot hoztak létre, amellyel a miniszterelnök rendelkezik. A támogatások odaítélése a Románia és Moldova Köztársaság között létrejött minisztériumközi bizottság dolga, amelynek összetételét a mindenkori román kormányfő hagyja jóvá. A bizottság tagjai: az oktatási, a külügyi, a művelődési és a pénzügyi tárcák, valamint a kormányfőtitkárság, illetve a vallásügyi államtitkárság képviselői. Létrejött ugyanakkor az oktatási minisztériumnak alárendelt Eudoxiu Hurmuzachi Központ, amelynek feladata a törvényben megjelölt támogatási akciók véghezvitele. Szintén e központ hatáskörébe tartozik a határon túli román fiatalok felvételi felkészítése a román oktatási rendszer valamennyi fokozatára. A felvételt nyert fiatalok erre az időre román állami ösztöndíjban, ingyenes bentlakásban, illetve más juttatásokban részesülhetnek. /Székely Kriszta: Magyarázatot várnak Magyarországtól. Nyugat- és kelet-európai "státus-példák". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ (Helyben) - A Magyarországon készülő státustörvény diszkriminatív lehet abban az értelemben, hogy a magyar nemzetiségűeknek biztosított kedvezmények hátrányos megkülönböztetést jelenthetnek a többiekkel szemben - jelentette ki a hét elején Adrian Nastase miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva. Nastase szerint további problémát jelent az, hogy a tervezett törvény szerint elegendő, ha a román állampolgárok saját maguk kijelentik: ők magyar nemzetiségűek. "Előfordulhat, hogy arra ébredünk: Erdélyben hét millió magyar él - fogalmazott, hozzátéve azt, hogy nem tudni, miként fogják felkutatni a magyarokat."Ha ezt a szabályt az Európai Unió törvényesíteni fogja, akkor bennünket is érdekelni fog a határokon túl élő románok esetére"- szögezte le. - A hét elején Budapesten tartózkodó szlovák kormányfő, Mikulás Dzurinda aggályainak adott hangot a készülő státustörvénnyel kapcsolatosan. Felvetette, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat egyes passzusainak gyakorlati megvalósítása esetleg megronthatja a légkört a szomszédos országokban, illetve Magyarország és szomszédai között. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: a magyar kormány készen áll az egyeztetésre az érintett országokkal. A Die Presse című bécsi lap ápr. 24-én ismertette a státustörvény lényegi elemeit, majd megállapította, hogy mindez az EU-hoz és Schengenhez való csatlakozás nyomán problémákat okozna. - A Romániai Magyar Szó idézte a Szabadságból Tibori cikkének néhány részletét. /Nincs béke a státustörvény körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ Idézett cikk - Tibori Szabó Zoltán: Státus - egyik magyarországi választási kampánytól a másikig. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./"