Az újabb tanügyminisztériumi rendelet szerint a történelemvizsga a jövőben nem lesz kötelező az érettségin, továbbá választható érettségi tantárgy lett a testnevelés. A humán szakokon viszont választani kell a románok történelme és a Románia földrajza tantárgy között. /Szabó Csaba: Nem kötelező történelemből érettségizni. Nő a testnevelés tantárgy ázsiója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Szept. 14-én Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere jóváhagyta a Keresztély Irma főtanfelügyelő által kezdeményezett képző központ létesítését a nemrég kiköltöztetett Újvárossy-kerti óvoda épületében. Ma a hétmilliárd lej értékű beruházás előtanulmányát a főtanfelügyelő az Oktatási Minisztériumban mutatja be. A székelyföldi átképző és továbbképző központban helyet kap a tanfelügyelőség, a főépületben előadótermeket, szálláshelyet és étkeztetésre alkalmas helyiséget rendeznek be. A beruházást a minisztérium költségvetéséből finanszírozzák. /Pedagógusképző központ lesz Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

Amennyiben a kolozsvári Gheorghe Sincai Elméleti Líceum épületének ügye nem rendeződik, az Erdélyi Református Egyházkerület bepereli a tanügyminisztériumot, nyilatkozta a Szabadságnak Tőkés Elek, az egyházkerület titkára. Az ingatlant szeptember 13-án telekkönyvezték, így az egyháztól elkobzott épület visszakerült az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába. Mivel a Farkas utcai épületrészben jelenleg egy magánlíceum működik, az Erdélyi Református Egyházkerület felkérte a Tanügyminisztériumot, hogy a tantermeket szabadítsa fel. Ennek hatására a minisztérium szeptember 15-én felszólította a Kolozs megyei tanfelügyelőséget, hogy rendezze a nyolc tanterem helyzetét, de mostanáig még semmiféle intézkedést nem hoztak az ügyben. Amennyiben harminc napon belül az ingatlan helyzete nem rendeződik, az egyház bepereli a tanügyminisztériumot. Tőkés Elek elmondta: amennyiben felszabadulnak a tantermek, a Farkas utcai épületrészben a rendszerváltás után újraindult Református Kollégium kap majd helyet. Az iskola jelenleg a Györgyfalvi negyedi 16-os Általános Iskolában működik. /A református egyház kész beperelni a Tanügyminisztériumot. Továbbra sem rendeződött a Farkas utcai iskola helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Október 1-4-e között az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Államtitkársága kezdeményezésére Brassó-Pojánán tanácskozott a magyar nyelv és irodalom és a történelem tanárok munkabizottsága. Megvitatták és kidolgozták a magyar nyelv és irodalom tanításának reformszemléletű tanterveit az I-XII. osztály számára. A magyartanárok munkacsoportjának megbeszélésén jelen voltak dr. Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor, dr. Zsolnai József kutató és tantervkészítő, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára és más magyarországi szakértők is. Az év végéig teljes egészében elkészülő új Magyar nyelv és irodalom tantervcsomag (I-XII. osztályig) illetve a hozzárendelt Gyakorlati útmutató alkalmazására a 2000-2001-es iskolai tanévvel kezdődően kerül majd sor. A munkatanácskozáson részt vett Kötő József oktatásügyi államtitkár is. /Klárik Attila: Egységes tantervkoncepció született... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Új igazgatót /Garbea Péter/ neveztek ki a Közoktatási Minisztérium Magyar Nyelvű Oktatási Osztályának az élére, aki a szakoktatásért, illetve a kisegítő iskolahálózatért felel. Az október 1-jén beiktatott igazgató szakmai tanácskozást hívott össze november elejére. A tanácskozás témája: a romániai magyar szakoktatás jelenlegi helyzete, valamint a kisebbségi tankönyvellátás. (Klárik Attila): Új kézben a romániai magyar szakoktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

"Okt. 14-én a Tanügyminisztérium által kezdeményezett, a PER marosvásárhelyi irodája által megszervezett szemináriumon a megoldatlan romániai roma oktatásról volt szó. Kötő József államtitkár elmondta, hogy a szervezés fázisánál tartanak. Minden megyében létrehozzák a roma oktatásért felelős szakfelügyelői tisztséget. Ki kell dolgozni a roma oktatás tantervét, hogy megszülethessen a sajátos roma történelmet bemutató oktatási tanterv és magának a tankönyvnek a megírása. /Lokodi Imre: A roma oktatás csak anyanyelvi tantárgyként "értelmeződik" = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./"

"A parlament két házának tanügyi bizottsága okt. 20-i ülésén úgy döntött, javasolja az oktatásügyi minisztériumnak, hogy vonja vissza a Sigma Kiadó által megjelentetett és az utóbbi időszakban hevesen támadott alternatív történelemtankönyvre adott jóváhagyását mindaddig, amíg a könyv szerzői annak tartalmán nem változtatnak. A parlamenti bizottság álláspontját "közlemény" formájában hozza a tárca tudomására. /Parlamenti javaslat a vitatott történelemtankönyv visszavonására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"

"Kolozsvárra látogatott Andrei Marga tanügyminiszter. Okt. 21-én a Babes-Bolyai Tudományegyetemen üdvözölte a kolozsvári román nyelvű egyetemi oktatás 80. évfordulóját, majd felvázolta az egyetem 1918 utáni életének fontosabb pillanatait. Marga az alternatív tankönyvek ügyére is kitért. Elmondta, hogy befejeződött az "egyetlen tankönyvből" típusú oktatás Romániában, olyannyira, hogy lényegében bármelyik tanár nekifoghat tankönyvet írni. A tankönyveket ezentúl nem fogja a Tanügyminisztérium láttamozni, hiszen a szakmabeliek ajánlását nem vonhatja kétségbe egy minisztérium. A miniszter válaszolt az ellenzékiek támadására a Sigma-tankönyvvel kapcsolatban. - Ha egy olyan honatya dicsérne, mint a nagy-romániás Stanciu úr, igen sértve érezném magam tanári, értelmiségi és miniszteri minőségemben egyaránt - mondta. Az utóbbi időben több ellenzéki honatya is kérte lemondását, Marga kifejtette: nem ragaszkodik székéhez. /Szabó Csaba: Marga ügyet sem vet a hőzöngőkre Csakis a szakemberek ítélkezhetnek a tankönyvek felett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"

Balázs Ildikó, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum igazgatója elmondta, hogy a tanügyminisztérium még mindig nem a tananyag csökkentését írta elő, hanem azt, hogy ugyanazt a tananyagot kevesebb órában tanítsák. Az érettségi kötelező három tárgyból: román nyelv és irodalom, anyanyelv és irodalom és egy választott idegen nyelv, ehhez jön azután a szaktárgy. - El kellene érni, hogy lefordítva kapják meg az érettségi tételt a minisztériumból, akárcsak a román nyelvű tételeket. /Csomafáy Ferenc: Kommunikálni, érvelni és választani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Székely Győző, az Erdélyi Tankönyvtanács szerkesztője leszögezte, hogy a törvény értelmében a nyolcadik osztályig a tankönyv ingyenes, amit a tanuló a tanév idejére kölcsönvesz. Ebből az következne, hogy a minisztériumnak kötelessége az iskolát ellátni megfelelő számú könyvvel. - A magyar nyelven tanulókat 1997-ben érte utol az alternatív tankönyvek lehetősége. Megoldható lett volna, hogy a magyar iskolákba is eljusson a megrendelt könyv, azonban 1997 tavaszán a magyarul tanítókat nem mindenütt értesítették, hogy nekik is választaniuk kell. A tankönyveket nem mindenütt lehetett megtekinteni. A tanároknak rövid fél óra alatt kellett dönteniük, melyiket választják. Senki előtt nem volt világos: mennyi időre választ. Nem törvényes az, hogy a Tanügyminisztérium a nem románul tanulókat eleve hátrányos helyzetbe hozza. A ma tankönyv nélkül tanuló kilencedikesek eredményei már befolyásolhatják a diákok egyetemi felvételét! - A magyar tankönyvek rendelése az utóbbi években a tanév kezdete után történt! Erre nincs magyarázat. - A pedagógusok módszertani találkozóin gyakran hallani igen éles tanterv- és tankönyvkritikákat. Azonban kritizálás helyett a tanár ma már írhat, szerkeszthet tankönyvet, tervezhet tanmenetet. Vannak már olyan iskolák, tantestületek is, melyek teljes tankönyvsorozatukat maguk írják, szerkesztik. Ehhez azonban kielégítő tudás szükséges. - Kevés szülőnek jut eszébe, hogy beperelje a tanügyminisztériumot, a minisztert, mert gyermekét számos tankönyvben alázzák meg. Népét, nemzetiségét csak ellenség képében mutatják be. - Azt is tudni kell, hogy az egyetlen magyar tankönyvszerkesztőséget október 8-án bezárták. Végleg. Miért nem kapott önállóságot magyar szerkesztősége? A magyar szerkesztőkkel soha, senki nem konzultált. Szükség van egy önálló, közérdekű magyar tankönyvkiadóra. /Szabó Csaba: Õsz a tankönyverdőben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

Nov. 4-én mintegy tízezer diák lepte el a bukaresti Egyetem teret. Az egyetemisták tiltakozó menetelésük során kormányellenes jelszavakat kiabáltak, a járókelőket is buzdították, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Hasonló tüntetésekre az ország más városaiban is sor került. Adrian Miroiu államtitkár elmondta, hogy a diákszervezetek követeléseire írásban válaszolt a Tanügyminisztérium. /A diákok elfoglalták Bukarestben az Egyetem teret. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Székely Győző, az Erdélyi Tankönyvtanács szerkesztője kifejtette, hogy a tanár ma már írhat, szerkeszthet tankönyvet, tervezhet megfelelő tanmenetet. Ez azonban sok-sok munkát igényel. - Kevés szülőnek jut eszébe, hogy beperelje a Tanügyminisztériumot, a minisztert, mert gyermekét számos tankönyvben alázzák meg. A mai nacionalista megnyilvánulások egyik (fő) oka az utóbbi évtizedek hamis tartalmú oktatása. Azért kellene küzdeni, hogy ne taníthassanak valamely nemzetiségre, kisebbségre nézve sértő, megalázó tartalmú könyvekből. Székely Győző úgy látja, hogy a mostani tankönyvek között sok a rossz, elfogadhatatlan tankönyv. Szabadság van, mindenki azt ír, amit akar. A negyedikes például arról tanulhat, hogyan szabadították fel a román csapatok 1916-ban Csíkszerdát az elnyomás alól. - Néhány korosztálynak fél évet kell várnia a magyarra fordított változatra. Kevesebb a példányszám, mint ahány tanuló magyarul tanul, mert nem rendeltek eleget. Vannak fertőző, rossz tankönyvek: néhány történelem, erkölcsi nevelés, illetve matematika-tankönyv. A középiskolákban a rendelet a tanévkezdés utánra helyezte a teljesen átdolgozott tanterveknek megfelelő tankönyvek nyomtatását és bemutatását. Ezekből kell majd kiválasztani /a bemutatásra kerülő 70 változatból!/ és magyarra fordítani a tankönyvet. A tanárok nem láthatják az összes változatot. Hogyan történik majd választás? Erre nincs válasz. Így néz ki a tanügyi reform. - Vannak olyan tanárok, akik maguk írják meg a tankönyvet. Ma többezer diák tanul ilyen szamizdat tankönyvből. Mások magyarországi tankönyvet rendelnek, és abból tanítanak, ha a tantárgy tanterve ezt lehetővé teszi. /Szabó Csaba: A tankönyverdő ösvényein. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

Nov. 15-én a képviselőház nagy többséggel elvetette azt az indítványt, amelynek benyújtói a Sigma Kiadó gondozásában megjelent, a román nacionalista sajtó által hevesen támadott tizenkettedikes alternatív történelemtankönyv visszavonását követelték. Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke elmondta: az ellenzék célja az, hogy az oktatási minisztériumot a hazafiatlanság, nemzetárulás vádjával illesse, másrészt pedig önmagukat a hiteles hazafi szerepében feltüntetni. /Papp Annamária: Parlamenti vita a tizenkettedikes történelemtankönyvről Heves támadások érték az alternativitás gondolatát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

Nov. 23-án a kisebbségek nyelvén írt magyar nyelvű líceumi tankönyvekről tanácskoztak a Tanügyminisztériumban. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) Lászlóffy Pál elnök, Burus Botond, a Hargita megyei Pedagógusok Háza igazgatója, Farkas István Kovászna megyei tanfelügyelő, valamint az Erdélyi Tankönyvtanács szerkesztője, Székely Győző képviselte. Évtizedek óta nem volt erre példa: a minisztérium pedagógiai jellegű civil szervezeteket hívott a magyar nyelvű líceumi tankönyvek ügyének rendezésére. Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke a kisebbségek tankönyvgondjait felvállaló kiadó létrehozásában látta a megoldást. A fordításra javasolt tankönyvek példányszámának növelése érdekében más javaslat is elhangzott: a magyar és német nyelvű tankönyvek ügye kapcsolódjék valamiképpen össze. Megállapították, hogy a kilencedikes tankönyvek ügyét meg kell oldani: magyar nyelvű tankönyveket kell adni a kilencedikesek kezébe. /Szabó Csaba: Tanügyminisztériumi nyitás A civil társadalom kezében a magyar nyelvű líceumi tankönyvek ügye. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

Nov. 27-én Babes-Bolyai Tudományegyetemen a Comenius Tudományos Diákkör szervezésében A hazai közoktatás reformja címmel pedagógiai értekezletet tartottak. Szilágyi Pál, az egyetem rektor-helyettese kiemelte, hogy a tanügy egyik legnagyobb megvalósítása az öt erdélyi magyar tannyelvű főiskolai szintű tanítóképző beindítása. A szatmári, kolozsvári, nagyenyedi, székelyudvarhelyi és kézdivásárhelyi főiskolai szintű intézmények a jövendőbeli egyetemi képződmények sejtjei lehetnek. Addig, ameddig létrejön az önálló magyar tannyelvű egyetem, a magyar tagozatok erősítéséért, az önálló karok létrehozásáért kell tenni. Murvai László tanügyminisztériumi vezérigazgató kifejtette, hogy 1989-ben Romániában 107 líceumban működött magyar tagozat, ez a szám 1990-ben 136-ra nőtt, 1989 előtt egyetlen magyar líceum sem működött az országban, addig ma 50 tanintézetben folyik csak magyar nyelven az oktatás. Szamosközy István, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományi Karának dékán-helyettese emlékeztetett: 1990-ben 8 tanár oktatott a magyar tagozaton, jelenleg 27 tanár áll a 152 magyar diák rendelkezésére. Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) országos elnöke a szövetség megalakulásáról és tevékenységéről beszélt, Szőcs Judit, az RMPSZ országos alelnöke pedig a pedagógusi életfelfogásról írt esszéjét olvasta fel. Bajcsi Ildikó, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző igazgatója jelezte, hogy Kovászna megyében jelenleg több mint ötszáz képesítés nélküli óvónő, illetve tanítónő tanít. Létszámuk jövőre visszaesik háromszázra. Sajnos, nem azért, mert utánpótlás érkezik, hanem azért, mert ennyire csökken a jövő évben a magyar gyerekek száma Kovászna megyében. /Szabó Csaba: A közoktatás reformjáról értekeztek a pedagógusok A reform kulcsa az iskolaigazgatók zsebében van. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Dec. 14-én a 2000-2001-es tanév beiskolázási terveivel kapcsolatos egyeztetést tartottak Nagyváradon, az RMDSZ Bihar megyei székházában. Pető Csilla, az RMDSZ megyei oktatási ügyvezető alelnöke leszögezte: legfontosabb az volt, hogy a februárban véglegesülő beiskolázási tervben milyen kilencedik osztályok (líceumi és szakosztályok) létrehozásának jóváhagyását igényeljék a Tanügyminisztériumtól. Tavaly a 21 Nagyváradon, magyar nyelven végzett VIII. osztályt 16 IX. váltotta fel, ebből egyetlenegy a szakiskolai osztály. Ez nem tükrözi a reális igényeket. Több, a diákok számára vonzó szakosztályt kellene indítani magyar nyelven. Kérdőívet készítenek, amelyet minden érintett tanuló kitölthet, ebből kiderülhet a hozzávetőleges kereslet. Felmerült az esti tagozatos magyar tannyelvű oktatás visszaállítása is Nagyváradon, amely érdeklődés híján szűnt meg néhány évvel ezelőtt. - Elhangzott a figyelmeztetés: a vidéki tanulók felkészültségi szintje rendkívül alacsony. /Kulcsár Andrea: Vonzóbb szakosztályokat kellene indítani. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 16./

Szeptember óta törvényesen is visszakerült az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába a kolozsvári Református Kollégium épülete, azonban a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum többszöri felkérés ellenére sem hajlandó felszabadítani a Farkas utcai épületrészt. Tőkés Elek elmondta, hogy az egyházkerület több engedményt már nem hajlandó tenni irányukba. A líceum jelenleg félig üres, felszólítják az iskola vezetőségét, hogy január 1-jei hatállyal kössék meg az egyházzal a lakbérleti szerződést. Amennyiben erre nem kerül sor, feljelentést tesznek az oktatási minisztériumnál. /Papp Annamária: A református egyház nem hajlandó további engedményeket tenni a Gheorghe Sincai Líceumnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18/

Kolozsváron ünnepség keretében második alkalommal vehették át diplomáikat a Gábor Dénes Főiskola végzős diákjai. Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs igazgatója elmondta, hogy idén beindult a csíkszeredai tagozat is, tehát Erdélyben a GDF-nak hét tagozata van, 550 hallgatóval és 120 oktatóval. Nagy eredménynek számít, hogy a megszerzett oklevelet a Nemzetnevelési Minisztérium elismeri. Különbözeti vizsgák nélkül üzemmérnöki diplomát kapnak a hallgatók, melyet a bukaresti számítástechnikai kar ad ki, informatikus mérnök megnevezéssel. További nyolc román nyelven letett különbözeti vizsgával okleveles mérnöki végzettségként ismerik el a GDF által kiadott diplomát. /Csomafáy Ferenc: Átvették a diplomákat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Szatmárnémetiben a város valamennyi iskoláját rákötötték az internetre. A líceumokkal és szakközépiskolákkal együtt összesen 38 tanintézetről van szó, amelyekben kb. 25 ezer fiatal tanul. Szatmárnémeti az első olyan megyeszékhely az országban, melynek minden iskolája kapcsolatban áll a világhálóval. Az eredmény nem kismértékben a magyar tanfelügyelő- helyettesnek, Erdei Líviusznak köszönhető, aki a helyi önkormányzat képviselőjeként is sokat tett azért, hogy a városi tanács megszavazza és kiutalja a csatlakozáshoz szükséges 200 millió lejt. A közoktatásügyi minisztérium illetékes szakosztálya, az edu.ro ingyenesen biztosítja a belépést. Egyébként minden szolgáltatás ingyenes. Erdei Líviusz elmondotta: a világhálóra kapcsolódás megnöveli a magyar iskolák és a magyar tanulók esélyeit. /(Sike Lajos): Interneten minden szatmárnémeti iskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

1999 októberétől immár Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) néven működik a felsőfokú református tanintézet Nagyváradon. Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy létrejött a jogi háttér, a Pro Universitate Partium Alapítvány, majd végigjárták a törvényben előírt lépéseket: a szakminisztérium és a törvényszék egyaránt jóváhagyta az egyetem beindítására vonatkozó kérést. Okt. 3-án az egyetem elkezdhette első évét. A feltételeket az új (a Hivatalos Közlönyben 1999. július 27-én megjelent) akkreditációs törvény szigorúan szabályozza. A PKE-be épülnek a volt Főiskola szakjai, diákjai és tanári kara, ehhez a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa hozzájárult. El kellett készíteniük három, az egyetem ideiglenes akkreditálásához szükséges szervezeti szabályzatot: az egyetem statútumát, a tanárok és diákok jogait és kötelességeit összefoglaló tanulmányi és vizsgaszabályzatot, valamint az alkalmazottakra vonatkozó etikai és fegyelmi szabályzatot. Ezeket jóváhagyta a PKE szenátusa, és elkészítették az ideiglenes akkreditálást kérő dossziét, melyet december 17-én benyújtottak a Tanügyminisztériumnak és az akkreditációs bizottságnak. - Az Arany János Kollégium épülete végleg az övék lesz, és a Református Püspöki Palota jó részét használhatják. - Az ideiglenes akkreditálás engedélyezése után a szociális munkás-vallástanár szak végleges jóváhagyását fogják igényelni. Ezután kérhetik majd az egyetem végleges akkreditációját. - Az Apáczai Alapítvány pályázatán elnyert összeg év végéig fedezi a költségeket. A magyar állam által felajánlott 2 milliárd forint egy részére számítanak. Erre vonatkozó döntést az erdélyi történelmi egyházak vezetői fogják meghozni. /Partiumi Keresztény Egyetem. Minőségi munkára van szükség. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7./

A Tanügyminisztérium által kiadott szabályzat javasolta, hogy szüntessék meg az egyetemeken a felvételi vizsgát, a középiskolai eredménynek alapján vegyék fel a hallgatókat. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, hogy a következő tanévben még nem térnek át erre a változtatásra. /Egyelőre nem szüntetik meg az egyetemi felvételi vizsgát. = = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Az 5145/1999. sz. tanügyminisztériumi rendelet az iskolák gazdasági-pénzügyi önállósodását írta elő. Erdei Líviusz Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta, hogy ez az iskolák decentralizációját jelenti: minden iskolának saját költségvetése lesz. A költségvetés rendszerét a 72/ 1996-os törvény írta elő. Ezután minden iskolának szponzorok után kell néznie. /Erdei Líviusz az iskolák gazdasági önállósodásáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 8./

A kormány munkastílusában észlelhető változásoknak az oktatási reform felgyorsulását kell eredményezniük - jelentette ki Kötő József, az oktatási minisztérium kisebbségügyi államtitkára. Első lépésként a költségvetést kell az elvárásokhoz igazítani és megteremteni annak lehetőségét, hogy jól javadalmazott pedagógusokkal valósítsuk meg a reformot, mondta. Szerinte a működőképes és korszerű oktatás alapfeltételeinek biztosítása csak a központi irányítás lebontásával lehetséges, természetesen úgy, hogy ezzel egy időben erősödik a helyi önrendelkezés. /A reform felgyorsulásában bízik az oktatásügyi államtitkár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

Múlt év decemberében vehették át oklevelüket Kolozsváron a Gábor Dénes Főiskola erdélyi tagozatain végzett hallgatók. Dr. Selinger Sándor, a kolozsvári konzultációs központ igazgatója tájékoztatójában kifejtette, hogy a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központját és annak hét tagozatát működtető Gábor Dénes Alapítvány alapvető célja és feladata az erdélyi magyar nyelvű távoktatásos rendszerű informatikusmérnök-képzés. Az alapítvány az 1994-1995-ös tanévben kezdte el tevékenységét, megteremtve ezzel a lehetőséget arra, hogy hét erdélyi városban, így Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön versenyképes és keresett szakmát adjon az érdeklődők kezébe. Az 1999-2000-es tanévben 550 hallgató iratkozott be a főiskolára. Az elmúlt két évben 67 informatikus mérnök végzett, 1998-ban 27-en, míg 1999-ben a júniusi és októberi záróvizsgán már 40 hallgató védte meg sikeresen a diplomamunkáját. A végzősök 4-5 kivétellel Erdélyben helyezkedtek el. A Gábor Dénes Főiskola informatikusmérnök-oklevelét a román Nevelésügyi Minisztérium vizsga nélkül almérnöki diplomának ismeri el. Amennyiben a hallgatók leteszik az igényelt nyolc különbözeti vizsgát, akkor tanulmányaikat okleveles mérnöki végzettségnek tekintik. A marosvásárhelyi tagozat az 1995-1996-os tanévben kezdte meg az oktatást, egy évvel a kolozsvári, nagyváradi, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi tagozatok beindulása után. A tanárok egyetemi oktatók, tudományos kutatók, az információtechnológia, valamint az alap- és gazdasági tárgyak elismert szakemberei. - Az oktatás költségtérítéses. Az évi tandíj 800 dollár. /Informatikus mérnököket képez a Gábor Dénes. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

A tanügyi reformról fejtette ki véleményét Bálint István, a Bolyai Farkas Középiskola /Marosvásárhely/ igazgatója és Horváth Gabriella igazgatóhelyettes. A Református Kollégium a jelenlegi iskolai évig a Bolyai tagozataként működött, majd önálló státust kapott a minisztériumtól, és utána - tanév közben - működési engedélyét megint visszavonták. - Az iskolák önálló pénzügyi gazdálkodása előnyt jelenthet, ha a tanács, az iskola valamint a szponzorok összehangoltan tevékenykednek. - A törvény szerint a tanács csak a költségek bizonyos százalékát fedezi, a többit az iskolának kell előteremtenie. A jövőben nem biztosítanak beruházási keretet az iskoláknak. - Lehetőség lesz arra, hogy az iskolák olyan osztályokat indítsanak, melyek önfenntartók. - A magyar tagozat kilencedikesei a tankönyvhiány miatt szenvednek. Jövőre a tizedik osztálynak már alternatív tankönyveket kell használniuk, s akkor valószínűleg ugyanilyen cirkusz lesz a magyar tankönyvek hiánya miatt. Elképzelhető az, hogy egyes évfolyamok tankönyv nélkül fognak kifutni. Viszont a Tanügyminisztérium nem hirdette meg a pályázatokat a tankönyvírásra, fordításra. - Jelenleg a Bolyai Farkas Középiskolában az osztályok kétharmada magyar tannyelvű. - A kormányrendelet szerint febr. 15-én megnevezik a kivételes státusú iskolákat, és ezek vezetői megválogathatják majd a tanári gárdát. /Tanügyi reform - alulnézetből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), január 15-16./

A Tanügyminisztérium közleménye szerint 2000-ben lezárul a tanügyi reform, és a román oktatás áttér az európai standardok alkalmazására. A minisztérium az állam központi és az egyes intézmények saját helyi (könyvtárak jövedelmei, tanügyi intézmények saját forrásai, helyi és nemzetközi programok és versenyek szervezéséből származó pénzalapok, illetve támogatások) pénzalapjaira számít. Azt tervezik, hogy a tankönyvkiadás szabadáras legyen. Csökkentik a kötelező vizsgák számát, nem lesz kötelező minden óra látogatása, és támogatni fogják azokat a fiatal tehetségeket, akik rendkívüli szakképesítéssel térnek vissza az országba külföldi tanulmányútjaikról. Több programot indítanak a roma gyerekek beiskolázására és lehetőséget biztosítanak a felnőttek oktatására. A minisztérium növelni kívánja a tanügyi fizetéseket. Bővítik az európai országokkal megkötendő szerződések skáláját a diplomák kölcsönös elfogadtatása érdekében, és többek számára kíván esélyt adni teljes angol, francia vagy német nyelvű képzésre. /Lőrincz Ildikó: Csökkentik a kötelezően kiírt vizsgák számát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 20./

A pedagógusok mindaddig sztrájkolni fognak, amíg a kormány nem teljesíti követeléseiket - jelentette ki Constantin Caranica, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet főtitkára. Folytatódik a pedagógusok sztrájkja, annak ellenére, hogy a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium arra kérte a tanügyi dolgozókat, kezdjék el a második félévet. /Tovább sztrájkolnak a pedagógusok. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 5./

"Kötő József államtitkár tájékoztatója a kisebbségi oktatást érintő 1998.03.06/3359-es számú tanügyminisztériumi rendeletről. A rendelet kijelölte a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság hatáskörét. Az államtitkárság hatáskörébe tartozik a kisebbségek nyelvén folyó oktatás működtetése és vezetése, valamint az oktatási reform végigvitele ezen a területen. Ennek alapján, az utóbbi időben a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság számos intézkedést hozott. Az 1999/151-es oktatási törvény Románia földrajza és A románok történelme tantárgyak esetében a román nyelvet határozta meg az oktatás nyelveként. A kiadott miniszteri jegyzék pontosította: azokban az iskolákban, ahol alkalmazták az 1997/36-os sürgősségi kormányrendeletet, és a 7., illetve 11. osztályban a kisebbségek nyelvén oktatták A románok történelmét, a 8., illetve 12. osztályban is az illető nyelven folyik az oktatás. Ezekben az iskolákban e tantárgy oktatásában csak a 2000/2001-es tanévtől kezdve térnek át a román nyelvre; az 1999/2000-es tanévben a tárgyból a képesség-, az érettségi- és felvételi vizsgák anyanyelven folynak. - A felekezetek által létrehozott iskolákban mindenfajta szak oktatása indítható. Ezek a világi, nem vallásos szakok ugyanúgy állami támogatásban részesülnek a továbbiakban, mint a teológiai szak. - A kisebbségek nyelvén folyó oktatásban a zene oktatása sajátos, a nemzeti tantervre épülő, ám azt a kisebbség igényeinek megfelelően kialakított tantervek alapján történik. - Eddig nem folyt a kisebbségi oktatás kutatása. Az új miniszteri rendelet előírja egy oktatáskutató csoport létrehozását Kolozsváron, a bukaresti Oktatáskutató Intézet fiókintézményeként. A három magyar, három német és három román kutatóból álló csoport elkezdi munkáját. Eddig számos kisebbség esetében pszichikai nyomásgyakorlással megakadályozták az anyanyelvet tanuló diákcsoportok és osztályok létrehozását. Az új rendelet felhatalmazza a kisebbségi szervezeteket, hogy a szülők helyett eljárhassanak ebben az ügyben. Magyar viszonylatban e rendelet reményt ad arra, hogy a csángó gyerekek magyar nyelvoktatásának ügye megoldódjon. /Kötő József államtitkár tájékoztatója a kisebbségi oktatást érintő tanügyminisztériumi rendeletről. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 9. - 1655. sz./"

A tanügyi alkalmazottak sztrájkja minden szempontból indokolt, a tanítók és tanárok keresete alacsony, a gyermekek fáznak az osztályokban, az egészségügyi létesítmények kritikán aluliak. - A felsőoktatásban sem jobb a helyzet. 49 állami felsőoktatási intézmény működik, kiegészülve 7 katonai jellegű tanügyi intézettel. Mellettük 68 magánegyetem van, 180 karral. Az 1999/2000-es egyetemi évben Romániában 130 054 egyetemi hallgató folytatja tanulmányait, közülük 41 084 látogatás nélküli hallgató. Az 56 állami felsőoktatási intézmény nagyon sok. Örvendetes, hogy az Oktatási Minisztérium megkapja a 4%-os GDP-t, de ez az összeg csak a túléléshez lesz elegendő. Egy egyetemi tanár ma 130-140 dollárnyi fizetést kap. Egy nyugaton dolgozó egyetemi tanár fizetése havi 4000-6000 dollár között van. /Dr. Mészáros Miklós: Válságban a felsőoktatás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Újabb miniszteri rendeletben foglalta össze a felnőttképzésre vonatkozó rendelkezéseket Andrei Marga, az oktatási tárca vezetője. Az 1999-2000-es tanév második félévétől minden megye közoktatási intézményének, pedagógiai központjának be kell iktatnia egy vagy több, konkrétan a felnőttképzést érintő programot is kínálatcsomagjába. E sajátos programoknak összhangban kell lenniük a helyi érdekekkel, a munkaerőpiaci követelményekkel, illetve a jelenlegi oktatáspolitikai reformtörekvésekkel. E programoknak az elemi oktatás kiteljesítését, a szakképzést és az átképzést, a választott szakon belüli folyamatos továbbképzést, az idegen nyelvek, a kommunikációs technika (pl. számítógép kezelés), az alapvető közgazdasági és vállalkozói ismeretek elsajátíttatását kell elsődleges célként követnie. E programok anyagi fedezetét a Közoktatási Minisztérium által kiutalt különleges pénzalapból, valamint a helyi költségvetésből kell biztosítani, de számításba jöhet más pénzforrás is. /Králik Attila: Iskola - felnőtteknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./