Ambrus Vilmos Marosludas 460 magyar családjának plébánosa. A városban tavaly 12 gyermeket kereszteltek és 9 hívőjüket temették. A katolikus egyházat lelki-szellemi központnak is tekintik, főleg 1996 óta, akkor készült el a templom melletti lelki-kulturális központ. Mezőlengyelbe is a plébános jár, mert ott nincs pap. Mezőlengyel faluban 170 magyar él. /Mozgatórugó. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

"A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke, Kiss Kálmán arról tájékoztatott, hogy ők már elkezdik a felkészülést a következő parlamenti és helyhatósági választásokra. Megpróbáltak tárgyalni Markó Bélával és Tőkés Lászlóval. "Vakon hittünk bennünk, de csalódnunk kellett." A pártnak több megyében van erős szervezete, a közeljövőben megyei konferenciákat tartanak. Szervezeteik vannak Déván, Nagyenyeden, Kolozsváron, Gyulafehérváron, Argesben is. Maros megyében 5800 a taglétszámuk. Találkozni akarnak Markó Bélával és Eckstein-Kovács Péterrel, hogy eldöntsék, az RMDSZ-szel együtt haladnak a jövőben, vagy külön maradnak. Ez lesz az utolsó próbálkozásuk. Már "komoly politikai erők komolyan vesznek bennünket." - nyilatkozta Kiss Kálmán. /Mózes Edith: "Vakon hittek Markó Bélában és Tőkés Lászlóban, de csalódtak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./"

A Duna Tv-nek nagyon nagy szerepe a határon túli magyarság életében. Magyarországon elhangzott olyan ötlet, hogy a Duna TV-t össze kell olvasztani az MTV-vel. Ezt nem tudják elfogadni a Duna TV hívei. A Duna Televízió Baráti Körét 1994 nyarán alapította több erdélyi város képviselője, a székhelye Csíkszeredában van. Január végén harmadszor találkoztak a Duna Televízió Baráti Körei. A harminc kör a találkozó végén közös nyilatkozatban hitet tettek a Duna TV mellett, mely megkülönböztetett feladatként végzi az egyetemes magyarságtudat építését. /Máthé Éva: Védőbeszéd Duna TV-ügyben. Kapocs a nemzetrészek között. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

A Bolyai Farkas Líceum /Marosvásárhely/ egyhetes rendezvénysorozattal emlékezett meg Bolyai Farkas születésének 224., valamint az intézet fennállásának 442. évfordulójára. A Bolyai-napok febr. 12-én értek véget. Bálint István igazgató mondott beszédet. Vetélkedők zajlottak le, diákok dolgozataikból olvastak fel. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

"Febr. 13-án Nyárádszeredában harmadik állomásához érkezett az RMDSZ-en belüli Fórum mozgalom. A Fórum mozgalom kezdeményezője, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: politikai opcióként artikulálódik az, amit eszmei szinten hirdettek meg. A tiszteletbeli elnök sajnálkozott, miért kellett akkora hűhót csapni, annyi akadályt állítani e fórum elé, hiszen végeredményben ma már bárki láthatja: nem kívülálló erőként jelentkezett a Fórum, hanem mindenkoron ragaszkodott a szövetségi keretekhez. Tőkés Lászlón kívül Toró T. Tibor és Izsák Balázs tartott előadást. Toró Politikai felelősségvállalás és alternatíva címmel járta körül az RMDSZ közösségi szerepvállalását. Szerinte egy csapat, amikor közösséget képvisel, soha nem vághat alternatíva nélkül a politikai szerepvállalásnak. Az alternatívanélküliség rossz politika. Saját erőinket kell mozgósítanunk a közösség ügyei érdekében, amit sajnos, az elmúlt két évben, a kormányzásra összpontosítva elmulasztottunk - vélte Toró T. Tibor. Izsák Balázs Elintézés vagy intézményes garanciák című elemzésében azt fejtegette, hogy az RMDSZ területi szervezeteit nem egyszer éri bírálat az országos vezetés részéről, mert nem elég hatékonyak a helyi szintű koalíciós tárgyalások. A kérdéskört kezdetben indokolatlan, művi titokzatosság lengte körül, majd a hamis információk tömkelege következet. Ha tisztán akarunk látni, akkor a diplomatikus szótekerés helyett ki kell mondanunk az igazat: az ún. "koalíciós tárgyalás" rendszerváltást takar-e a választói elvárásoknak megfelelően, vagy csak a konc elosztását, s a színfalak mögötti, de már színfalakat is feldöntő és letépő balkáni pankrációt a húsosfazék körül. /Bögözi Attila: Csernátonnál se több, se kevesebb. Negyedik nekifutásra sikerült. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform nevében dr. Bartha András Nyílt levelet olvasott fel, amelyet az aláírók dr.Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő ügyében Románia belügy- és külügyminiszteréhez intéztek. Először az Iliescu-rendszer, a Vacaroiu kormány nyilvánította persona non gratának dr. Eva Maria Barkit. Az Iliescu-rezsim ugyanakkor, 1994. október 6-án minősítette Románia közellenségének Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, az Erdélyi Magyar Kezdeményezést, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformját, Katona Ádámot, az EMK platform elnökét, valamint dr. Csapó József szenátort, az RMDSZ autonómia tervezetének kidolgozóját. Másodszor pedig 1998 októberében a volt belügyminiszter, Gavril Dejeu egy diktatúra-korabeli törvényre (25/1979. dec. 17) hivatkozva tiltotta ki újabb három évre Románia területéről dr. Eva Maria Barkit, akinek az önrendelkezésről kifejtett gondolatai összhangban vannak az ezredvégi európaisággal, és nem veszélyeztetik egyetlen ország, így Románia érdekeit sem. A levél aláírói kérik Barki asszony kitiltásának haladéktalan feloldását. Katona Ádám a Magyar Köztársaság kormánypártjaihoz írt nyílt levelét olvasta fel. Levelében azt kérte, hogy - az 1998. szeptember 12.-i alsócsernátoni fórumon is támogatólag elfogadott - alábbi kérésüket a soron következő magyar-magyar csúcstalálkozón napirendre tűzni szíveskedjenek: biztosítson a Magyar Köztársaság kormánya védőhatalmi státust a jelenlegi magyarországi határokon kívül élő valamennyi magyar számára. - Katona Ádám, az EMK elnöke, és még néhányan az emlékezetes alsócsernátoni polgári fórum szereplői közül idézést kaptak a brassói táblabíróság ügyészéhez. Törvénysértő módon a brassói ügyészség nem tüntette föl, hogy milyen ügyet is rejt a 311/P/1998-as számú "Dosar penal. Katona Ádám beszélt az Agache-féle kézdivásárhelyi 89-es rendőrgyilkosság ügyéről, amelyben harmadszor is elhalasztották az ítélethozatalt, ami súlyos bírói hiba. A bíróság nem adott lehetőséget a védőtanúk meghallgatására, ami szintén súlyos jogi vétség. Mindezek mellett közismert az 1990. jan.4-i elnöki kegyelmi dekrétum, melyet az oroszhegyi és zetelaki ügyet kivéve mindenhol alkalmaztak. A vádlottak felkérésére az ügy monitorizálását vállalta az EMK. Hasonlóan cselekedett a Magyarok Világszövetsége is, melynek küldöttgyűlése egyöntetű szavazással fölvállalta ezen ügy nemzetközi szintre emelését. Tőkés András tömör hozzászólásában kimondta: Nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz. Az erdélyi magyarság ragaszkodik anyanyelvéhez, akárcsak az erdélyi románság. Bardóczy Csaba Székelyudvarhelyről az követelte, hogy az RMDSZ hívja vissza, vonja felelősségre és büntesse meg a Verestóyék csapatát, Borbély Zsolt Attila pedig az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. Tőkés László püspök a fórumról elmondta, hogy a fórum kezdeményezés elérte a célját. Erjedési folyamatot indított el. Nyárádszeredában határozat született arról is, hogy a kongresszusig minden hónapban tartanak hasonló jellegű fórum-találkozót, a legközelebbit éppen a Szilágyságban. /Bögözi Attila: Csernátonnál se több, se kevesebb. "Nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ A fórumon mintegy 300-an voltak jelen. Tőkés László kifejtette, hogy a fórumok mozgalommá nőttek ki. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök úgy látja, "az RMDSZ-kormányzás" zsákutcába vezet: "Élni kell a mást csinálás alternatívájával, nyilván másokkal, mint a jelenlegi vezetés". A Népújság nehezményezte azt, hogy a "mást csinálás" mit is jelent valójában, a fórumon nem lehetett megtudni. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./ A fórumon felolvasták a nemrég balesetben elhunyt szovátai Bíró István dolgozatát. Bíró hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság gazdasági és anyanyelvi elsorvasztása ma is folytatódik: az ortodox templomok és püspökségek egyre nagyobb teret hódítanak Székelyföldön, a székelyudvarhelyi Cserehát ügye megoldatlan, Sepsiszentgyörgyön laktanyákat hoznak létre, miközben a kisebbségi magyarság a túlélésért küzd. /Gergely László: Alsócsernátontól Nyárádszeredáig. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), febr. 19-25./"

Horn Gyula volt magyar miniszterelnök javaslatára febr. 13-án tiszteletbeli Európa-szenátorrá választották Victor Ciorbea volt román kormányfőt. A belgiumi Antwerpenben székelő Európai Egyesült Államokért Egyesület 38. alkalommal hívta össze az Európai Tiszteletbeli Szenátust. A szenátus tagjai között szerepel Horn Gyula mellett Václav Havel cseh elnök, Alois Mock volt osztrák külügyminiszter, Habsburg Ottó és Tőkés László püspök is. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./

Febr. 18-án Marosszentgyörgyön másodszor rendezték meg a Csak tiszta forrásból nevet viselő népdalestet. A katolikus plébánia által szervezett találkozót Baricz Lajos plébános nyitotta meg. /Csak tiszta forrásból. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./

Megjelent Vákár Katalin A gyimesi fonáján varrott /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1999/ című könyve, amely hozzáférhetővé teszi a gyimesi csángó díszítőművészet legjellegzetesebb motívumkincsével rendelkező hímzést, a fonáján varrottat. Vákár Katalin: A gyimesi fonáján varrott. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

Sütő András is jelen volt a Pusztakamarásról Vadasdra elszármazott néprajzos, Székely Ferenc /szül. 1951/ könyvének /Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ febr. 19-i marosvásárhelyi bemutatóján. Olyan szerzőt avatunk, mondotta Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, aki a Művelődés hasábjain kezdett közölni. /Bölöni Domokos: Kik fogják a ceruzánkat? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

Febr. 20-án Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a Színházelméleti Műhely /SZEM/. Az új fórum célja, hogy fellendítse a helyi színházi kritikát. A kezdeményező a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társaság vezetősége. /Van már SZEM-ünk is. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

Febr. 23-án 70. életévében elhunyt Gergely Géza, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatának nyugalmazott rendezője. 1954-ben rendezett először, azóta is a városban dolgozott, ugyancsak tevékeny volt a Színművészeti Főiskolán, a színifőiskolások oktatásában. Az elhunytat a marosvásárhelyi katolikus temetőben temetik febr. 25-én. /Búcsú Gergely Gézától. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./

Dan Zaharia, védelmi minisztériumi államtitkár és Kárász János, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára febr. 24-én Bukarestben aláírta a két ország 1999-re szóló haditechnikai együttműködési megállapodását. A magyar küldöttséget fogadta Victor Babiuc védelmi miniszter is. Román részről nagy érdeklődést mutattak a múlt héten Veszprémben átadott ASOC egységes légtérfigyelő rendszer iránt. A román fél felvetette a kérdést, hogy miként lehetne azt a megfelelő román rendszerrel összekapcsolni. /Magyar-román haditechnikai együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./

Sebestyén Spielmann Mihály mentette meg a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ febr. 23-i ülését. A meghívott előadó, Ormos Mára magyarországi történész ugyanis az időjárási viszonyok miatt nem tudott eljönni. Előadása Trianonról szólt volna. Helyette vállalta az előadást Sebestyén Spielmann Mihály. Farkas Ibolya színésznő Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című versét szavalta el, majd Jánosházy György költő átadta a társaság által meghirdetett diákpályázat nyerteseinek a díjakat. /Lokodi Imre: Kemény Zsigmond Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

Victor Babiuc védelmi miniszter Horvátországba utazott, febr. 25-én a horvát-román katonai együttműködésről tárgyalt Zágrábban horvát kollégájával. Bukarest Zágrábhoz hasonlóan repülőgép-korszerűsítési megállapodást kötött Izraellel. /Horvát-román katonai együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

"A nemzetvédelmi kollégium hallgatóinak tartott előadásában Teoctist ortodox pátriárka kifejtette: Az ortodox egyház nem halogatta, hanem alaposan elő akarta készíteni II. János Pál pápa meghívását és romániai látogatását. Teoctist elmondta, hogy a pápalátogatás révén Románia sokat nyerhet "vallási szempontból". - Radu Vasile miniszterelnök a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetőségi ülésén elmondta: román ortodox egyházi körökben ellenállás tapasztalható azzal a tervvel kapcsolatban, hogy a pápa Erdélybe is ellátogasson. /Teoctist pátriárka a pápalátogatásról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./"

A New Yorkban székelő Magyar Emberi Jogi Alapítvány saját szerverén rendre helyet biztosított előbb a magyar határon túli kisebbségi szervezeteknek, majd a kisebbségi magyar sajtónak. Így jelenleg a http://www.hhrf.org/ címre lépve, elérhető már a világhálón Romániából: a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, az Romániai Magyar Szó, a nagyváradi Erdélyi Napló, a kolozsvári Magyar Közélet, a kolozsvári Korunk folyóirat, legújabban nagyváradi Bihari Napló, az Erdély című internetes magazin, az RMDSZ sajtófigyelője és az RMDSZ Tájékoztató, de megtalálható rajta a szlovákiai Új Szó című napilap, a Vasárnap hetilap, továbbá közös dobbantó a fő magyarországi lapok felé, magyar Sajtóközpont címmel. Ugyanakkor, a már ismert Internettó mellé most új internetes lap sorakozott föl: a Magyar Netlap, amely febr. 26-a óta újságként, hírügynökségként, televízióként és rádióként érhető el a világhálón a http://www.netlap.hu/ címen. Az induló rovatok között természetesen helyett kapott a hír, a gazdasági, a sport, a szolgáltatási, a szórakozás, az életmód, a fórum, valamint a virtuális áruház ajánlatainak ismertetője. /Gazdagodó világháló(nk). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

"Viorel Catamara a közelmúltban távozott a kormánykoalícióban részt vevő Nemzeti Liberális Pártból és már megválasztották a "mérsékelten nacionalista" Román Nemzeti Párt elnökének. Ezt a pártot Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ volt elnöke jegyeztette be. Egyes lapok szerint hajdan mindketten a Securitate tisztjei voltak. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./"

A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeit vendégszereplére hívta márc. 5-re Bécsbe az Ausztriai Magyarok Egyesületeinek Központi Szövetsége. Molnár Ferenc Játék a kastélyban című színművét adják elő. /Kiss Éva: Játék a kastélyban, előadás a Császárvárosban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

A kolozsvári Tinivár Kiadó bemutatta a középiskolásoknak és főiskolásoknak szánt Géniusz tudományos ismeretterjesztő magazin első számát. Főszerkesztő Dáné Tibor Kálmán, felelős kiadó dr. Bartha Zoltán. A 64 oldalas szemle második számát márciusra ígérték. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

Alexander Kwasniewski lengyel elnök márc. 4-én kétnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett. Tárgyalt a román vezetőkkel, majd elutazása előtt kijelentette: Varsó támogatja Románia NATO-integrációs törekvéseit. Radu Vasile miniszterelnök elmondta: a megbeszéléseken nagy hangsúlyt kapott a regionális együttműködés, az 1997-ben lekezdett román-lengyel-ukrán háromoldalú együttműködés. Azt vizsgálják, hogy az együttműködésbe bevonják a Moldovai Köztársaságot is. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

Székely Ferenc Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című könyvét Keszeg Vilmos mutatta be. /Népújság (Marosvásárhely), Múzsa rovat, márc. 6./

Marosvásárhelyen járt dr. Anghel Andreescu dandártábornok, országos csendőrparancsnok. Azt vizsgálta, hogy mennyire működőképesek a nemrég létrehozott csendőrségi rohamzászlóaljak. Ezeknek az alakulatoknak a feladatuk a közrend fenntartása. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

Baróthi Ádám /sz. Marosvásárhely, 1945/ szobrászművész Szászrégenben él és alkot. Elmondta, hogy Dsida Jenőnek állítanak emléktáblát, aki hajdanán Abafáján volt házitanító Huszár báró kastélyában, Ugyancsak az abafáji kastély falára kerül az 1500-as években élt Gyulai Pál fejedelmi krónikás, humanista költő emléktáblája. A Petőfi-szobor állítását még nem sikerült elérniük a helyi tanácsnál. Hamarosan létrehozzák a szászrégeni képzőművészek múzeumát. Az innen elszármazott művészek munkáit fogják itt őrizni. /Készül a képzőművészek múzeuma. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

Megjelent Vákár Katalin A gyimesi fonáján varrott /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1999/ című könyve, amely hozzáférhetővé teszi a gyimesi mintakincset. A könyv előszavát János Pál nyugalmazott múzeumigazgató írta. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

Márc. 10-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban bemutatkozott a svédországi Erdélyi Könyv Egyesület, amely Erdély irodalmát közvetíti a világ magyarságának. Veress T. Magda /akire a régebbiek Teleki Magdi néven emlékeznek/ kiadóvezető elmondta, hogy Erdély szétdobált köveit illesztgetik Veress Zoltánék.Évente egy Erdélyben élő író művét adják ki, előfizetéses alapon. Az előfizetők harminc százaléka nem erdélyi. Az előfizetők kielégítésa után fenmmaradó könyvmennyiséget juttatják el Erdélybe. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 13. Múzsa mellélet./

Marosvásárhelyen, a Bernády Házban megnyílt az 1848-1849 dokumentumai című kiállítás.Az anyagok nagy része most kerül először múzeumon kívül a nagyközönség elé. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

Márc. 17-én Norvégia - az Európa Tanács tagjai közt 25- ikként - Strasbourgban átadta a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó európai konvenció ratifikációs okmányát. Norvégiában dánokon, svédeken, finneken kívül egyebek közt mintegy 40 ezer lapp él. Az oslói kormány ezzel kötelezte magát az elismert kisebbségek nyelvhasználatának és kulturális kibontakozásának elősegítésére az iskolában és a közéletben. Biztosítania kell a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségét a tömegtájékoztatásban, a hatóságoknál és az utcatáblákon. Elismerik saját neveik használatára vonatkozó jogukat is. - A konvenció idén július elsejével lép életbe. Az Európa Tanács egy év elteltével megvizsgálja majd, hogy betartották-e a konvenció rendelkezéseit. A konvenció egyebek közt Ausztriában, Németországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Svájcban és Magyarországon van már érvényben. /Európai kisebbségvédelmi konvenció. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

"Carmen Podgorean külügyi szóvivő márc. 17-i sajtóértekezletén közölte, hogy az uniós tagállamok belügy- és igazságügy-minisztereinek március 12-i tanácsán ismét szőnyegre kerültek ama szabályozások, amelyek megerősítik a vízumkényszert az EU-ba utazó egyes harmadik országok állampolgárai esetében. A Romániát is feltüntető "fekete listát" tartalmazó szabályozás 1995 óta van érvényben. Az Európai Bizottság az egyedülálló döntőképes közösségi mechanizmus, a mai napig nem módosította e szabályozást, így hazánk és Bulgária változatlanul megkülönböztetett bánásmódban részesül más társult országokhoz viszonyítva. /Schengeni vízumkényszer. Maradtunk a fekete listán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./"

A Budapesten létrehozott Marosvásárhely Baráti Társaság és a Bolyai Alapítvány hat egyetemi hallgatónak biztosított tíz hónapra szóló ösztöndíjat, valamint egyszeri anyagi támogatást. Dr. Barabássy Sándor egyetemi oktató adta át a hallgatónak az ösztöndíjat. Az alapítvány célkitűzése magyar marosvásárhelyi egyetemisták támogatása. Az alapítvány létrehozói valamikor ebben a városban végeztek. /Átadták a Bolyai-ösztöndíjakat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

"Az 1990. március 19-20-i véres marosvásárhelyi eseményekre emlékezve a Népújságban Bodolai Gyöngyi felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarellenes pogrom szervezői máig büntetlenek, és, hogy az eseményeket kivizsgáló kormánybizottság két jelentést készített: "a tárgyilagosat külföldi, az eseményeket elferdítő változatot pedig belföldi használatra". Végül: "mindössze azok közül ítéltek el néhányat, akiket belekényszerítettek az összetűzésbe". A lap Sütő Andrással közöl interjút, aki beszámolt a márciusi napokról, amikor az RMDSZ-székház előtt tüntető tömeg gyilkossági kísérletet követett el ellene. Elmondta, hogy úgy kerülhetett a tömeg kezébe, hogy Ioan Judea ezredes, a város akkori első emberének a megbízottja "átverte". Sütő emlékeztetett, hogy a betegágyán meglátogatta Ion Iliescu akkori elnök, és megnyugtatta, hogy a tettesek ismertek és meg lesznek büntetve. Sütő hangsúlyozta, hogy a bányászinváziók ugyanannak a politikai törekvésnek a szerves részei, amely a marosvásárhelyi pogromot is kirobbantotta. Sütő az elvándorlás megállítását az önrendelkezés megvalósításában látja, vagyis abban, hogy "az erdélyi magyarság megszabadul a kiszolgáltatottság, a másodrendű állampolgári lét, a nyelvi megszoríttatás, a kulturális háttérbe szorítás rémétől és veszedelmétől". /Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./"