Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1997. szeptember 6.
"Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere alkalmazta a törvény előírásait, kitette a város bejárataihoz a kétnyelvű helységnévtáblákat. A Vatra Romaneasca és a Román Nemzeti Egységpárt helyi vezetői két ízben is Bukarestbe utaztak, hogy tiltakozzanak, majd Emil Constantinescu elnököt akarták meggyőzni a kormányrendelet alkotmányellenességéről /!/. Nem jártak sikerrel, viszont ismeretlenek többször bemázolták a magyar feliratot. Marosvásárhelyen a Vatra Romaneasca pert indított a polgármester ellen. A tárgyalás szept. 5-én kezdődött. Fodor Imre védője, Frunda György szenátor kifejtette, hogy azon közigazgatási rendeletről van szó, amelyet nem lehet megtámadni. Tanase Dumitru bíró a döntést szept. 12-re halasztotta. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./"
1997. szeptember 6.
"Habsburg Ottó, a Páneurópai Bizottság elnöke szept. 4-én Romániába utazott, az első napon az RMDSZ vezetőivel és román politikusokkal találkozott, szept. 5-én felkereste Tokay György kisebbségvédelmi minisztert. Ezt követően Habsburg Ottó erdélyi körútra indult. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 5., Magyar Nemzet, szept. 6./"
1997. szeptember 6.
"Platty Iván egyházügyi államtitkár román partnerével, George Angelescuval tárgyalt. Az MTI tudósítójának elmondta, hogy második alkalommal találkozik román meghívójával, akit áprilisban vendégül látott Budapesten az egyházak szerepéről rendezett nemzetközi szimpóziumon. A magyar fél kész a két intézmény közötti gyakorlati kapcsolatépítésre. Teoctist ortodox pátriárkával lezajlott tanácskozásán Platty Iván elmondta: a román ortodox egyház minden magyarországi ingatlanát visszaszolgáltatta a magyar állam, s kiemelte, hogy a 19 magyarországi román ortodox egyházközség önálló püspökséget kapott. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./A Budapesten tartott kétnapos /ápr. 21-22/ tanácskozás címe volt:Az egyházak szerepvállalása a nemzeti kisebbségiek közösségépítésében. "
1997. szeptember 8.
"Közös nyilatkozat aláírásával véget ért szept. 7-én Székelyudvarhelyen a Kárpát-medence átjárhatóságának elősegítését célul tűző Kárpát-Alpok Alapítvány negyedszer rendezett tanácskozása /szept. 6-7./, melyet a térség magyar polgármestereinek rendeztek. Közösség és önkormányzat volt a nemzetközi találkozó címe, melyre az erdélyi polgármestereken kívül Magyarországról, Szlovákiából, Kárpátaljáról és a Vajdaságból is érkeztek résztvevők. Széles témakört tekintettek át, mint az erdélyi autonómia-formák története, az önkormányzatok közötti gazdasági együttműködés lehetőségei, az egyházak és az önkormányzatok viszonya stb. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./ Két napon át a Kárpát-Alpok Alapítvány jobbnál jobb előadásokkal traktálta a II. Kárpát-medencei önkormányzati konferencia résztvevőit, értékelte Oláh István a tanácskozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ A tanácskozáson 135-en jelentek meg. A rendezvényt a városba látogató Habsburg Ottó is megtisztelte jelenlétével, akinek Bedő Árpád elnök átadta a Kárpát-Alpok Alapítvány ajándékát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 9./ Bedő Árpád, az alapítvány elnöke kifejtette, hogy folytatni fogják az önkormányzatok együttműködését fejlesztő munkát. /Új Magyarország, szept. 8./"
1997. szeptember 9.
"Szept. 7-én este ötnapos hivatalos látogatásra Kínába utazott Emil Constantinescu elnök, útjára elkísérte a kormány több tagja, köztük Adrian Severin külügyminiszter. Elutazása előtt a román elnök elmondta, hogy a két ország közötti árucsere volumene az utóbbi három évben drasztikus módon csökkent. Az 1989-es fordulat óta Ion Iliescu volt elnök két látogatást tett Kínában, 1994-ben Li Peng miniszterelnök, 1996-ban pedig Csing Cö-min államfő látogatott el Romániába. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./"
1997. szeptember 9.
"Marosvásárhelyen szept. 7-én ünnepséggel emlékeztek a városban folyó 440 éves református oktatásra: a volt Református Kollégiumba, a jelenlegi Bolyai Farkas Líceumban gyűltek össze, a Bolyai Farkas Líceum Öregdiákjainak Köre 1100 meghívót nyomtatott ki. Utólag kiderült, hogy több évfolyamfelelős nem küldött ki minden példányt. Sokan készültek lelkesen, önfeláldozó munkával erre az évfordulóra, köztük a lelkészek is. Az ünneplő sokaság nyilatkozatban szállt síkra azért, hogy szerezzenek érvényt az 1990 februárjában hozott tanügyminisztériumi döntésnek, amelynek értelmében a Bolyai Farkas Líceum magyar középiskolaként működhessen. A nyilatkozatot eljuttatják az ország vezetőinek. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./"
1997. szeptember 10.
"Szept. 7-én emlékeztek Jobbágytelkén a helyi iskola fennállásának 140. évfordulójára. Az ünnepség alkalmából két emléktáblát helyeztek el az iskola falán.. Az egyiket gróf Mailáth Gusztáv Károly volt erdélyi püspök /1897-1937/, egyben az iskola mecénása, a másikat Petre Kálmán /1887-1927/ tanár, költő és közíró emlékére. A helyszínen meg lehetett vásárolni a Bekecsalja lapot. Az ünnepségre eljött komáromi iskola tanulóinak néptáncosai felléptek, őket követte a jól ismert jobbágytelki együttes. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"
1997. szeptember 11.
"A kolozsvári Tinivár Kiadó szept. 1-8-a között megrendezte első diákújságíró táborát Erdőcsinádon. Az Illyés Alapítvány támogatásával kilenc diák ismerkedhetett meg az újságírással. Vezetőik a Diákabrak kiadói voltak, a felelős kiadó, dr. Bartha Zoltán és a munkatársai. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./"
1997. szeptember 12.
"Amennyiben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt nem talál megoldást arra, hogy Pruteanu szenátor, a szenátus oktatási bizottságának elnöke a kisebbségi anyanyelvi oktatást illetően a koalíció álláspontjától eltérő nézeteket képvisel, akkor jelenleg ez a vita a koalíció egészének problémájává válik - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 11-i sajtóértekezletén. Ez a kérdés szerepelt a koalíciós pártok politikai tanácsának ülésén, ahol a koalíciós pártelnökök közölték Pruteanuval, hogy el kell fogadnia a koalíció döntését, ezt maga Ion Diaconescu parasztpárti elnök közölte vele. Markó Béla tehát ígéretet kapott a kérdés megoldására. Ennek ellenére Pruteanu szenátor továbbra is kitart nézetei mellett. Azért javasolta a titkos szavazást, hogy a koalíciós egyezséget ne kelljen betartani. Pruteanu a szenátusban elérte, hogy az oktatási törvénybe bekerüljön: az iskolai okmányokat román nyelven kell kiállítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Király Károlynak a Romániai Magyar Szóban megjelent, az RMDSZ vezetőségét és a kormánykoalícióban részvételt bíráló cikkét Markó Béla ellentmondásnak nevezte, mert 1989 után éppen Király Károly akarta rávenni az RMDSZ-t a kormányba való belépésre, amit akkor az RMDSZ elutasított. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./ Markó Béla nyilatkozott a koalíciós egyeztető tárgyalásokról: mindenki egyetértett abban, hogy az RMDSZ-nek helye van a koalícióban, nincs más alternatíva. Olyan információk vannak, hogy az RMDSZ kilép a koalícióból, ha a törvényhozás nem szavazza meg a sürgősségi kormányrendeleteket. Erről kérdezte Simon Judit Markó Bélát. Az RMDSZ szövetségi elnöke válaszában kifejtette: nem lenne helye, ha az RMDSZ előzetesen meghozná döntéseit egy esetleges negatív forgatókönyv esetére. Nyilvánvaló, hogy "koalíciós egyezségről, kormányprogramról lévén szó, ha ezek nem teljesülnek, ha a koalíció eltér a kormányprogramtól, akkor mindenki kötelessége megvizsgálni, hogyan haladjon tovább." - A Bolyai Egyetem ügyében nem sikerült előrelépni. Ellenben elérték, hogy Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson egy-egy hároméves főiskola indul, a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett intézményeként, mindkettőn magyar tagozat lesz.- A Bolyai Egyetem ügyében újabb tárgyalásokat kezdenek. /Simon Judit: Találgatások szintjén. = Brassói Lapok, szept. 12./"
1997. szeptember 12.
"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ nemzeti-kereszténydemokrata platformja képviseletében Katona Ádám elnök az RMDSZ kongresszusára az RMDSZ programjához kiegészítéseket javasolt. Az önmeghatározás legyen: A romániai magyar nemzeti közösség a nemzetközi élet autonóm szereplője. A célkitűzések között szerepeljen a kettős állampolgárság elnyerése. - Az RMDSZ ellenőrizze az etnikai összetétel megváltoztatására vonatkozó tiltás betartását. - Az RMDSZ tisztségviselői számoljanak be az egykori szekuritatéval való kapcsolatukról. - Ne legyen vezető a szervezetben az, aki ügynök, kollaboráns volt. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./"
1997. szeptember 13.
"Románia külföldi adóssága június végén 7,944 milliárd dollár volt, 11,3 %-kal több, mint az év elején, tájékoztatott a Román Nemzeti Bank. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./ "
1997. szeptember 16.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meghívására Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke szept. 14-én Szatmárnémetiben részt vett a tanévnyitó istentiszteleten majd a polgári fórumon. Pártja mindent megtesz azért, hogy a szomszédos országokban élő magyarság ne csak megtartsa, de gyarapítsa is iskoláit és templomait, ezen át megőrizze nyelvét és azonosságtudatát, hangsúlyozta. Nagy gondnak nevezte, hogy a hivatalos magyar politika kimutathatóan 7-8 milliós magyarságban gondolkozik és tervez, ahelyett, hogy az összmagyarság érdekinek megfelelően gyarapodó nemzetben gondolkozna, s gazdaságpolitikájával támogatná a nemzet gyarapodását. Megemlítette, hogy a millecenetárium évében a kormány 200 iskolát szüntetett meg. Az MDF kezdeményezni fogja újabb magyar-magyar csúcs összehívását, erre elengedhetetlenül szükség van mind a NATO-csatlakozásra, mind Magyarország európai integrációjára való tekintettel, a térség stabilitása és biztonsága érdekében, fejtette ki Lezsák Sándor. Akárcsak az előző napok polgári fórumain, itt is felvetődött a Meciar-féle lakosságcsere-javaslat. Tőkés László hiányolta Horn Gyula miniszterelnök megfelelő tájékoztatását, Lezsák Sándor szintén hiányolta ezt és kifejtette, hogy vagy olyan ötletet vetett fel Győrben a szlovák kormányfő, amelynek van előzménye, vagy improvizált, ami még veszélyesebb, mert kiszámíthatatlan. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, aki egyenesen Szlovákiából érkezett a fórumra, elmondta, hogy a szlovákiai magyar pártok szerint Meciar nem kísérleti léggömböt eresztett fel, hanem veszélyes tervet körvonalazott, amelyet komolyan kell venni és minden fórumon tiltakozni kell ellene. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17., Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./"
1997. szeptember 16.
"Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke képviselőházi elnök szept. 15-i sajtótájékoztatóján a kormánykoalíció és pártja neheztelését fejezte ki az RMDSZ címére azzal a levéllel kapcsolatban, amelyet Frunda György szenátor még júliusban az Európa Tanácshoz intézett, támogatást kérve a román kormánykoalíció számára, amelynek kisebbségvédelmi vonzatú sürgősségi kormányrendeletei kivívták a román nacionalisták ellenkezését. Diaconescu szerint a levél a kormánykoalíció bepanaszolásaként értékelhető, továbbá etikátlannak tartja, hogy azokat a jogszabályokat, amelyeket a parlamentben most sokan túlzónak minősítenek, a romániai magyarság képviselői csupán részeredménynek tekintik. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./"
1997. szeptember 16.
"A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete nyilatkozatban tette közzé véleményét a neves román újságíró, Andrei Cornea ellen benyújtott bírósági feljelentésről. A MÚRE, "Sajtóetika kisebbségi sorban" című szimpóziumán született nyilatkozatában megállapítja: "Az esetet elemezve, a szimpózium részvevői kifejezték meggyőződésüket, hogy Andrei Cornea nem sértette meg a Nemzetközi Újságíró Szövetség etikai kódexét, amikor érvényesítette a szabad vélemény-nyilvánításhoz való jogát, amit az Emberi Jogok Chartájának XIX. cikkelye biztosít. Andrei Cornea újságíró esetleges büntetőjogi elmarasztalása a Charta XIX. cikkelyének és a szabad vélemény-nyilvánítás Románia Alkotmánya által is biztosított jogának megsértését jelentené. Úgy véljük, erkölcsi kötelességünk kifejezni szolidaritásunkat Andrei Corneaval, a kiváló közíróval és politikai elemzővel, aki Egyesületünk 1996-os PRO AMICITIA díjának kitüntetettje" /Népújság (Marosvásárhely), szept. 18., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 16., 1116. sz./"
1997. szeptember 16.
"Szept. 13-án, Hármasfaluból jövet, Marosvásárhelyen, a Vártemplomban, Fülöp G. Dénes tiszteletes igehirdetése és Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei elnöke üdvözlése után Bálványos-Budapest-Pápa címmel polgári fórumot tartott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke és Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke részvételével. Tőkés László elmondta, hogy Bálványos a román-magyar közeledést, Pápa a magyar-magyar párbeszédet jelképezi, az utóbbit a magyar kormány nem támogatta. A püspök a magyar-román alapszerződést vizsgálva kifejtette, hogy Bukarest és Budapest kapcsolatában az RMDSZ sem mellőzhető. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egységét fontosnak tartja, ennek ellenére fel kell vetni a problémákat. Bírálta a tovább folyó "elrománosítási politikát", a laktanyák létesítését Székelyföldön, magyar iskolákban román nyelvű osztályok indítását. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja elmondta, hogy a magyar kormányfő elhallgatta Meciar miniszterelnöknek a lakosságcserére vonatkozó "ajánlatát", azt maga Meciar mondta el egy sajtótájékoztatón. Magyarországnak emiatt megfelelő nemzetközi fórumhoz kellene fordulnia, azonban a hivatalos magyar vezetés nem tervez semmiféle politikai lépést. A fórumot követő sajtótájékoztatón Tőkés László az egyházi ingatlanok visszaadásának rendezetlen ügyét hozta szóba. Sérelmezte azt, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter ebben az ügyben nem kereste meg a történelmi egyházakat. Nagy vonalakban egyetért Király Károlynak a Romániai Magyar Szó szept. 10-i számában megjelent írásával, amely élesen bírálta mind a román kormánypolitikát, az RMDSZ vezetését, mind a magyar kormányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./ "
1997. szeptember 17.
"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 15-én Marosvásárhelyen találkozott a romániai magyar sajtóorgánumok vezetőivel. Markó Béla reagált Király Károly írására /Romániai Magyar Szó, szept. 10./, arra emlékezetve, hogy hét éve éppen Király Károly szorgalmazta az RMDSZ kormányba lépését. Markó Béla károsnak nevezte, hogy Tőkés László tiszteletbeli elnök platformszellemű elkötelezettséggel bocsátkozik politikai csatározásokba. Az RMDSZ-nek jó viszonyt kell fenntartania a mindenkori magyar kormánnyal, s ennek jellege nem hasonlítható az egyes pártokhoz fűződő viszonyhoz. Markó Béla elégedetlen a kormánykoalíció működésével, nyugtalanítóan széteső a kormányzati munka. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./ Az RMDSZ platformjai mára sokat veszítettek fontosságukból. Helytelen, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Orbán Viktorral és Lezsák Sándorral erdélyi körútra indult, mert tisztségénél fogva egyenlő távolságot kellene tartania valamennyi párttal szemben. A találkozón újra felmerült, hogy az RMDSZ nem alakított ki gyors tájékoztatási kapcsolatot a magyar sajtóval. Ezért elkerülhetetlen a szóvivői iroda létrehozása. /Szabó Piroska. Magyar közélet a sajtó tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"
1997. szeptember 17.
"Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke elutasította azt a tervet, amelyet Funar bejelentett, hogy pártja, a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt pártszövetséget hoz létre. A pártszövetség győzelme esetén, jelentette be Vadim Tudor, ő lesz az államelnök, Funar a miniszterelnök és Paunescu a belügyminiszter. Ennek ellenére Tudor a Jurnalul National hasábjain komolynak nevezte a tervet és figyelmeztette Tabarát, ne akadályozza pártjaik összefogását. - A Cotidianul idézte Emil Constantinescu államelnököt, aki Kolozsváron kijelentette, hogy a "nacionalista baloldal" offenzívája majd magától kifullad. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./"
1997. szeptember 17.
"Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke arról tájékoztatott, hogy megérkezett Tokay György kisebbségvédelmi miniszter aláírásával az átirat arról, hogy el kell helyezni a többnyelvű helységnévtáblákat. Maros megyében 219 településen haladja meg a magyar lakosság arány a 20 százalékot. Az átiratban szerepelnek a magyar helységnevek is, ezek a történelmi nevek, nem a román elnevezések tükörfordításai. A táblákat az útügyieknek kell elhelyezni, de ők jelezték, hogy a táblákra kijelölt keretük kimerült, ezért a táblákat a helyi költségvetésből kell kifizetni. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./"
1997. szeptember 17.
"Az elmúlt időszakban az RMDSZ Maros megyei szervezete vezetőségének tudta nélkül a megyében szervezett politikai fórumokon elhangzottak a megyei szervezetet érintő valótlan állítások, ezért a jövőben igénylik a szervezők részéről az előzetes információt és konzultálást, olvasható a megyei szervezet elnökségének közleményében. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./"
1997. szeptember 17.
"Szept. 14-én, vasárnap Emil Constantinescu államelnök Kolozsváron járt. Kijelentette, hogy a nemzetközi egyezményekkel bizonyos kötelezettségek járnak együtt, amelyeket tiszteletben kell tartani. Két lehetőség közül lehet választani: vagy biztosítják a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelven történő oktatást, vagy pedig búcsút veszünk az európai beilleszkedéstől. A Babes-Bolyai Tudományegyetemnek meg kell őriznie multikulturális jellegét, és nem kellene szétválnia magyar, illetve román egyetemre. Szerinte a multikulturális felépítés példát mutat Európának. Az elnök nem volt hajlandó kommentálni az egyházi javak visszaadására vonatkozó kérdéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ Az államfő a tanévnyitó alkalmából látogatott Erdély több városába és részt vett egy ukrán kisebbségi középiskola felavatásán. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./ "
1997. szeptember 18.
"Emil Constantinescu államelnök interjút adott a legnagyobb példányszámú bukaresti napilapnak, az Adevarulnak, amelyben "Constantinescu államelnök elismeri a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások erősödését". Ilyen megnyilvánulások mind a román többség, mind a magyar kisebbség egyes szegmenseiből kiindulnak - jelentette ki. Az okok között említette az RMDSZ-en belüli belső küzdelmet, továbbá azt, hogy egyes pártok ősszel tartják kongresszusukat. Szerinte mind az RMDSZ, mind a Román Nemzeti Egységpárt keretében konfliktusok vannak a különböző csoportok között. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./"
1997. szeptember 19.
"Sergiu Nicolaescu szenátor a National lapnak nyilatkozott /megjelent a lap szept. 17-i számában/: "Ha Románia nem tesz valamit most, mielőtt Magyarország a NATO tagjává válik, késő lesz. Mert ha Magyarország zsákjai felkerülnek a NATO szekerére, tízszer arrogánsabbá és offenzívebbé válik, ami azt jelentené, hogy a legrövidebb időn belül autonóm övezetté nyilvánítanák Erdélyt, s valamivel később pedig, természetes módon az anyaországhoz csatolnák." A megoldás szerinte Erdély militarizálása. Erdélyt be kell hálózni katonai egységekkel, laktanyákkal, vagyis a hadsereg súlypontját Erdélybe kell helyezni. "Nem ártana nagyvállalatokat nyitni, amelyekben más vidékekről betelepített munkásokat alkalmaznánk a kisebbségi lakosság ?higítása? érdekében. Amíg sikerül szétszórni az erdélyi magyarokat, nem tudjuk asszimilálni, leghatékonyabban vegyes házasságokkal, román férfiak, magyar nők, nem mondhatjuk, hogy megszabadultunk az ősi föld elvesztésének rögeszméjétől." /Mózes Edit: Erdély militarizálását javasolja Sergiu Nicolaescu szenátor! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Sergiu Nicolaescu fenti kijelentéséről elmondta: "aggasztó, hogy egyre több a hasonló nyilatkozat, amelyek végül is azt célozzák, hogy Románia és Magyarország viszonyát alapvetően megrontsák. Másrészt az is egyértelmű, hogy uszító, kisebbségellenes gyűlöletre izgató nyilatkozatok. Nicolaescu kijelentéseiben ugyanis olyan kitételek vannak, amelyek az erőszakos asszimilációra, a kisebbségek fokozatos felszámolására szólítanak fel. És ami még aggasztóbb, a szóban forgó kijelentések ellen az ügyészségnek régen föl kellett volna lépnie, de nem foglalt állást." /Brassói Lapok, szept. 19./"
1997. szeptember 20.
"Szept. 19-én megnyitotta kapuit a kárpátaljai magyar felsőoktatás újabb intézménye, az Ungvári Gazdasági Akadémia /UGA/, ahol negyven magyar diplomás szakember kezdte meg kétéves tanulmányait anyanyelvén. Az UGA létrehozása a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége szervezőmunkájának köszönhető, az anyagi hátteret a Határon Túli Magyarok Hivatala keretében működő Új Kézfogás Alapítvány biztosítja. - Az Új Kézfogás Alapítvány eddig mintegy 100 millió forintnyi térítésmentes, illetve kedvezményes kölcsönnel támogatta a kárpátaljai magyar vállalkozásokat. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./"
1997. szeptember 20.
"Szept. 19-én és 20-án Farkaslakán és Székelyudvarhelyen emlékeztek a száz éve született Tamási Áronra. Farkaslakán, az iskola udvarán felavatták az író mellszobrát, Sánta Csaba alkotását. Farkaslakán szept. 19-én Sütő András, Kányádi Sándor, Dávid Gyula /Kolozsvár/ és Czine Mihály /Budapest/ emlékeztek az íróra. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./ Sütő András beszédében békességre intett: "A fejünk fölött az ezer esztendős magyar égboltozat, európai életünk sátora." Hatalmi marakodás zajlik és jönnek a megbélyegzések: "Megalkuvó magyar!", "Kommunista-neptunista magyar!" Végleges helyre kell billenteni a világot. "Tűzveszélyes időkben a meggondolatlanul cselekvők és a cselekvésképtelen meggondoltak félreállítása, avagy tiszteletteljes leültetése babérjaikra: politikai és morális feladat." - Sütő Tamási Áron hatalmas életművét méltatva megállapította, hogy az író publicisztikai hagyatékának közkinccsé tételében nem lehetünk elégedettek. Sütő másra is figyelmeztetett: "A mulasztás kiterjed az erdélyi-romániai magyarság hét évtizedes önvédelmi harcának egész történetére is." Sütő kiáll a mérsékeltek mellett, mondván: a parlamenti képviselőink iszapbirkózást folytatnak jogainkért, a radikálisok közben fumigálják őket. /A beszédet közölte: Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./ Szept. 20-án - többek között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet Farkaslakán. /szövege: Népújság (Marosvásárhely), szept. 26., Múzsa mell./"
1997. szeptember 22.
"Horn Gyula miniszterelnök felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés szept. 22-i ülése, aki kifejtette: a kormány mindent megtett a szomszéd országokkal való jó viszony megteremtéséért, az elmúlt években romlott a szlovákiai magyarság jogainak érvényesítési lehetősége, ami komoly feszültséget keltett Magyarország és Szlovákia viszonyában. Kijelentette, hogy a magyar kormány védi a határon túli magyarság érdekeit. A magyar kisebbség jogainak helytelen képviselete azonban komoly zavarokat okozhat. Egyes ellenzéki politikusok kijelentéseikkel veszélyeztetik a kormány törekvéseit, állapította meg. A szlovák kormány kisebbségi politikája nem felel meg az európai normáknak és azoknak a nemzetközi kötelezettségeknek sem, amelyeket maga Szlovákia vállalt. A kormányfő felszólalása után a pártok frakcióvezető reagáltak az elhangzottakra. Torgyán József, az FKGP elnöke bejelentette: mivel Horn Gyula súlyos bűncselekményeket követett el a nemzet érdekei ellen", vizsgálóbizottság felállítást fogja kezdeményezni. Szerinte a jelenlegi kabinet a Kádár-Grósz kormányzat dicstelen külpolitikáját folytatja, majd - szokása szerint - felszólította a miniszterelnököt, mondjon le. Pokorni Zoltán /Fidesz/ szerint a kormány a "minden áron alapszerződést" politikájával felrúgta az a rendszerváltás utáni gyakorlatot, hogy Budapest emelt fővel kiállt a határon túli magyarok érdekiért. Demeter Ervin /MDF/ újabb magyar-magyar csúcstalálkozó összehívását javasolta. Megjegyezte: nem véletlen. hogy Vladimír Meciar szlovák kormányfő nem Antall József előtt vetette fel a lakosságcsere gondolatát, mivel Meciar is tudta, mit jelent lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének lenni. Szekeres Imre /MSZP/ és Szent-Iványi István /SZDSZ/ kiállt a kormány külpolitikája mellett. Szabó Iván /MDNP/ most is a konstruktív ellenzék szerepét vállalta: kötelességük támogatni azt a politikát, amely visszautasította a lakosságcserét. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./"
1997. szeptember 23.
"Szakács György a dicsőszentmártoni Sipos Domokos Művelődési Egyesület elnöke beszámolt a tervezett előadásokról. Dicsőszentmártonban, a művelődési házban könyvbemutatót tartanak, vendégük lesz a Mohács melletti Csátalja Székely Népdalköre, októberben a testvértelepülés, Hajdúböszörmény kórusa látogat el hozzájuk. György Horváth László és Ábrám Zoltán bemutatják Nyárádszeredáról szóló monográfiájukat. Szakács György a közeli Abosfalva múltjáról állít össze egy füzete, azt idén kiadják, abból az alkalomból. hogy Abosfalva első írásos említése 640 évvel ezelőttről, 1357-ből való. Vitális Ferenc Dicsőszentmárton műkedvelő társulatának a Népszínháznak a vezetője elmondta, hogy társulatuk aug. 1-3-a között részt vett a Zsámbéki Fesztiválon, szept. 4-7-e között, a Sepsiszentgyörgyön rendezett Concordia Fesztiválon pedig a Népszínházon kívül a Diákszínpad is szerepelt. Ugyancsak ott lesznek szept. 26-28-a között a Gyergyószentmiklóson immár ötödik alkalommal megtartott találkozón, a MÛSZIT Fesztiválon, a műkedvelő színjátszók találkozóján. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./"
1997. szeptember 24.
"A szenátus szept. 22-i ülésén Corneliu Turianu parasztpárti szenátor élesen támadta az RMDSZ egész politikáját, erre még nem volt példa a koalíciós együttműködés kezdete óta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke ezt követően sürgős találkozót kért Ion Diaconescutól, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökétől. - Előzőleg Diaconescu kijelentette, hogy az RMDSZ-nek engednie kell a magyar lakosság nevében előterjesztett egyes követeléseiből. Közben Goerge Pruteanu parasztpárti szenátor, az oktatási bizottság elnöke vezeti a harcot annak érdekében, hogy parlamenti szinten töröljék vagy felhigítsák a kisebbségi nyelvhasználat előírásait. Pruteanu szept. 22-én a televízióban kifejtette a koalíciós megállapodásban rögzített és saját pártja által is elfogadott kormányrendelet elleni érveit. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./ Pruteanu a tévében elmagyarázta: ha a magyarságnak megadatik a jog, hogy az óvodától az egyetemig anyanyelven tanulhasson, a végzősök "egyféle fogyatékos, abnormális, zavarosfejű emberek" lesznek. /Ferencz L. Imre: Veszélyben a koalíció /!?/ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"
1997. szeptember 24.
"Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke szept. 23-án beadvánnyal fordult Adrian Severin külügyminiszterhez, amelyben kérte az Eva Maria Barki nemzetközi jogász ellen hozott korlátozó intézkedések eltörlését. Eva Maria Barkit ugyanis az előző kormányzat persona non gratának nyilvánította. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./"
1997. szeptember 24.
"A kormány vezető ereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátusi és képviselőcsoportja szept. 24-én Victor Ciorbea miniszterelnök és a parasztpárti miniszterek jelenlétében megvitatta az RMDSZ-szel kialakult konfliktust, és bizottságot hozott létre az RMDSZ-szel folytatandó tárgyalásokra. Egyes jelentések szerint az ülésen "a miniszterelnök leszögezte: a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta és alkotmányellenes nyilatkozatot a /romániai/ magyar helyi hatóságok részéről". A KDNPP szándéka szerint a két párt küldöttsége a tanügyi törvényen kívül a koalíciós együttműködésben felmerült más problémákat is megvitat majd, közölte Victor Ciorbea. Az öttagú parasztpári bizottságot Virgil Petrescu oktatásügyi miniszter vezeti. A csoportnak nem tagja George Pruteanu szenátor, aki az anyanyelvű oktatást ismét korlátozó döntések kierőszakolásával a viszályt előidézte. - Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára bírálta az RMDSZ "politikai ostobaságát", amellyel ragaszkodik a két vitatott tárgy magyar nyelvű oktatásához. Olyan kompromisszumos megoldást javasolt, hogy a földrajzot magyarul, a történelmet románul tanítsák. Markó Béla kommentálni sem volt hajlandó ezt a változatot, rámutatva, hogy itt a koalíciós együttműködésről, a kormányprogram betartásáról van szó. /Nem két tantárgyról van szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./ Az RMDSZ szept. 25-én sajtóértekezletet tartott a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla elnök mellett részt vett a sajtóértekezleten Verestóy Attila szenátusi, és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető. A sajtóértekezlet fő ? mondhatni kizárólagos témáját ? a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet szenátusi bizottsági vitájának kapcsán előállott helyzet adta. A KDNPP elnökével, Ion Diaconescuval és Victor Ciorbea miniszterelnökkel tartott megbeszéléséről néhány perces késéssel érkező Markó Béla helyett Verestóy Attila nyitotta meg a sajtóértekezletet és rövid bevezetőjében elmondotta, hogy a koalíción belül tulajdonképpen nincsenek lényegbeli, érdemi ellentétek a reformfolyamat folytatását illetően, de valóban felmerültek egyes nézetkülönbségek a KDNPP-n belül a kormányprogram részét alkotó kisebbségi oktatást illetően, ám ezek tisztázása a parasztpárt feladata, hiszen a sürgősségi kormányrendelet szövegét ez a párt is elfogadta és támogatta. A kis késéssel érkező Markó Béla röviden beszámolt találkozójáról a parasztpárt elnökével és a miniszterelnökkel. Ezen a találkozón a KDNPP és az RMDSZ nézetkülönbségeiről tárgyaltak a kisebbségi oktatást szabályozó sürgősségi kormányrendeletet illetően, mintegy folytatásaként azoknak a megbeszéléseknek, amelyek az utóbbi napokban folytak a kormánykoalíciós egyeztetéseken. Megállapodtak a két politikai alakulat között felmerült nézetkülönbségek tisztázását és rendezését célzó teendőkben. Markó Béla ezután kitért az utóbbi hetekben felerősödött nacionalista retorikára, az ellenzék nacionalista, uszító felhangú megnyilatkozásaira, a magyarság kitelepítését, Erdély Csalódást okozott talán az egész erdélyi magyarságnak Victor Ciorbea miniszterelnök fenti nyilatkozata, hogy a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta nyilatkozatot a helyi magyar hatóságok részéről. Ebben szerepet játszhat a román nacionalisták nyomása, hiszen Székelyudvarhelyen semmiféle sovinizmusról nincs szó. /Komoróczy György: Kormánytámadás Székelyudvarhely ellen?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./"
1997. szeptember 24.
"Mit vár el az RMDSZ V. kongresszusától? - tette fel a kérdést Ábrám Noémi Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének és Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének. Markó Béla szerint elemezni kell az RMDSZ kormányzati tevékenységét, cselekvési programra, határozott célkitűzésekre van szükség. Világos cél volt például, hogy szükség van kisebbségi minisztériumra, de az RMDSZ nem dolgozta ki ennek hatáskörét, jellegét, működését. Markó Béla szeretné, ha az Operatív Tanács rendszeresen működő testületté válna. - Az SZKT-ban működési zavarok vannak: nem tudják befejezni a munkát. Tőkés László attól fél, hogy demonstratív jellegű, tartalmában szegényes kongresszus lesz. Az SZKT tevékenysége eljelentéktelenedik, nem tölti be a kisparlament szerepét, ezáltal az RMDSZ leglényegesebb jellemzője károsodik.- Az Operatív Tanács nem rendeltetésszerűen működött, döntött az SZKT felhatalmazása nélkül. /Népújság (Marosvásárhely), Hírmondó mell., (az RMDSZ Maros megyei szervezetének kiadványa), szept. 24./ "