Nyilvános árverésen próbálja értékesíteni a Maros megyei adóhivatal a marosvásárhelyi Lyra Könyvkiadó ingóságait. Káli Király István, a kiadó adminisztrátora szerint ez nem azt jelenti, hogy csődbe ment a Lyra Kft. Az árverést a marosvásárhelyi adóhivatal vezetője túlbuzgóságának számlájára írja. A körbetartozások miatt 2004 ősze óta rendkívül nehéz helyzetben van az erdélyi magyar könyvkiadás. A kiadók csak nagy késéssel jutnak hozzá a terjesztőknek átadott könyveik árához, így jelentős adótartozást kénytelenek maguk előtt görgetni. A Lyra Könyvkiadó Kft. elsősorban a Mentor Kiadó köteteinek kinyomtatásával és terjesztésével foglalkozott. A Mentor a legnagyobb tulajdonrésszel (54,62 százalékkal) szerepel a Lyra tulajdonosai között. Kisebb tulajdonrésszel rendelkezik a Látó irodalmi folyóiratot megjelentető Aranka György Alapítvány és a Maros megyei Népújságot megjelentető Impress Kft. Az árverés nem veszélyezteti a Mentor-könyvek megjelenését. A Mentor arra kényszerül, hogy a tulajdonában levő ingatlan eladásával teremtse elő a tartozásai kifizetéséhez szükséges anyagiakat. Markó Béla RMDSZ-elnök ez év márciusában keltezett vagyonnyilatkozata szerint a kiadótól kilencezer lej osztalékot kapott a 2006-os évre. Ugyanabban a vagyonnyilatkozatban számolt be a volt miniszterelnök-helyettes arról is, hogy 33 ezer lejért Káli Király Istvánnak adta el Mentor-részvényeit. /Gazda Árpád: Árverezik a Lyra könyvkiadó ingóságait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./

Markó Béla terjedelmes összegzését a budapesti Élet és Irodalom hozta, újraközölte a Népújság napilap. 1989 végén a romániai magyarság létfontosságú döntéseket hozott: egységes politikai szervezetet alakít, politikai eszközöket használnak programjuk megvalósítására. A program: az autonómia különböző formáinak megteremtése, az anyanyelvű oktatás visszaállítása, a magyar nyelv nyilvános használatának elismertetése. Markó szerint ezen döntések jegyében politizáltak Erdélyben mindmáig. Néhány nap alatt a frissen megalakult Romániai Magyar Demokrata Szövetségbe több mint hatszázezren iratkoztak be, és a kezdeti lelkesedés lelohadása, Marosvásárhely véres márciusa után is négyszázezer körül stabilizálódott az aktív tagok száma. Ez volt Kelet-Közép-Európa legnagyobb taglétszámú politikai szervezete. Markó tizenhét esztendeje hiszi, hogy életre kelt egy egységes, kiegyensúlyozott, következetes politikai szövetség az egyéni és kollektív jogok kivívásáért. Tizenhét év: a lassú előrehaladás története, de a megosztó vitáké is. Markó tizennégy éve elnöke az RMDSZ-nek, át kell gondolnia a maga felelősségét. 1996-ban az RMDSZ a kormányra lépésről döntött. Árulást kiáltottak egyesek, akik mindig csak a konfrontációért – végül is: a viszályért – szálltak síkra. Megkezdődött az elállamosított erdők, földek, épületek visszaadása. 1999-ben elfogadták az új oktatási törvényt, 2001-ben törvény született a kétnyelvű feliratok kötelező használatáról, 2003-ban a módosított alkotmányba bekerült az anyanyelvhasználat joga a dekoncentrált intézményekben és az igazságszolgáltatásban. Magyar állami támogatásból létrejött a Sapientia Egyetem, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen pedig már több mint tízezer diák tanul magyar nyelven. Markó sorolta a kedvező változásokat. Van eredmény, van kudarc is. Markó hisz a magyar-magyar egyetértésben. Kritikus szavakat fogalmazott meg Gyurcsánnyal szemben, de sietett Orbánt is keményen elmarasztalni: „Gyurcsány Ferencék kiábrándult távolságtartással, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta folyamatosan értetlenkedve szemlélik, hogy mi van a határokon túli magyarsággal, Orbán Viktorék pedig két elvesztett választás után ugyancsak befelé figyelnek, hogy amit rólunk mondanak, annak milyen hatása van odahaza, hány szavazat lesz vagy nem lesz belőle. Eszköz vagyunk, nem cél, ezt látom, és ezt ma világosan ki kell mondani. Az MSZP és az SZDSZ nem tud mit kezdeni velünk, a Fidesz pedig Erdélybe menekíti minden búját-baját, és legalább itt győzni szeretne. Legyőzni az egyetlen magyar szervezetet, amelynek csak egy bűne van: megtartotta az önállóságát baloldallal, jobboldallal szemben egyaránt. ” „Magyarország ma egymagában nem tudja megoldani a szomszédos országokban élő magyar közösségek helyzetét. ” Markó kikelt Tőkés László független jelölt ellen, nevét ugyan nem írta ki. „…magyarországi politikusok segédletével szétverjük azt, amit eddig jól-rosszul felépítettünk?” „Egyetlen ember messianizmusával akarunk behelyettesíteni egy hatalmas – és megengedem: egyáltalán nem tökéletes – szervezetet?” Markó támadta azt, aki „minden akar lenni, püspök is, európai parlamenti képviselő is, de legfőképpen azt szeretné, hogy „dögöljön meg a szomszéd kecskéje is. ”„ /Markó Béla: Felelőtlen felelősök (Válaszúton az erdélyi magyar politika). = Élet és Irodalom (Budapest), nov. 16., újraközölte: Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

Közös nyilatkozatban szólítottak fel a választás során az RMDSZ melletti kiállásra több országos hatókörű civil szervezetek személyiségei, köztük Dáné Tibor Kálmán, Gaal György, Guttman Mihály, Jakobovits Miklós, Kántor Lajos, Kötő József, Könczei Csilla, Szabó Zsolt és Veres Valér. /A választási kampány végére értünk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ Ugyanez a közös nyilatkozat megjelent a Népújságban is, az aláírók névsora bővült, többek között a következőkkel: Ágoston Hugó, Béres András, Biró A. Zoltán, Bura László, Fátyol Rudolf, Gálfalvi Zsolt, Kovács András Ferenc, Lányi Szabolcs, Muzsnai Árpád és Szabó Ungvári Zrínyi Imre. /A választási kampány végére értünk. == Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

Makkai János, a Népújság főszerkesztője újra hitet tett az RMDSZ mellett, mondván, a román szavazók közönyének köszönhető, hogy Frunda György, Sógor Csaba és Tőkés László Brüsszelbe igazolhat át. Cáfolta, hogy a versenyhelyzet mozgósítóan hatott volna a magyarok szavazókedvére. A Tőkés Lászlót támogatók pozícióját gyengíti, hogy Tőkés László Brüsszelből legfeljebb csak távirányító lehet, így majdhogynem súlytalanná válnak. Makkai szerint az RMDSZ szidalmazása helyett programokkal kell befolyást szerezniük. Az RMDSZ-t illetően Markó Bélának igaza van, most a mérlegelésé az idő, írta Makkai. /Makkai János: Túl az ünneplésen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

Az Európai Parlamenti választások után nem mondható el többé, hogy az RMDSZ az erdélyi magyarság kizárólagos legitim képviselője, és ez a legfőbb következtetés, ami levonható – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke. Elmondta, hogy alaptalannak bizonyultak az RMDSZ választásokat megelőző riogatásai. „Az RMDSZ azt állította, hogy minden Tőkés Lászlóra adott szavazat elveszett szavazat, hogy az RMDSZ-nek vannak szakértői, Tőkés László pedig nem tud majd szakértőként tevékenykedni az Európai Parlamentben, valamint azt, hogy a református püspökre adott szavazat egységbontó, míg az RMDSZ-re adott voks az egység megtartását jelenti. Megtévesztés volt mindez” – jelentette ki. Tőkés László a legjobb eredményeket Maros megyében a Küküllő menti településeken érte el, a Nyárád mentén és végül Marosvásárhelyen. A helyi sajtó az RMDSZ-t támogatta, mint ahogy a Népújság is, amely a kampánycsend ellenére is lehozta az RMDSZ Tőkést támadó reklámját. Tőkés András, valamint Kiss István megyei alelnök kifejtették, az MPSZ továbbra is kész tárgyalni az RMDSZ-szel az erdélyi magyarság prioritásairól, amelyek a magyarság speciális, oktatási és autonómiával kapcsolatos problémái. /Antalfi Imola: Az MPSZ szerint: Más pozícióból tárgyalhatnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának meglopására hivatkozott december 10-én kiadott közleményében a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetése. A sajtóközlemény szerint „Nagy Örs rektor-helyettes tájékoztatása szerint a magyar diákok kétszeresére növelt fejkvótája jelenleg nem ér el a magyar tagozatig, hanem elnyeli azt az egyetem közös költségvetése”. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektor-helyettese cáfolja, hogy az egyetemi hallgatók után járó összeg ne jutna el a magyar tagozaton tanuló diákokhoz, túlzásnak nevezve a BKB kijelentéseit. A Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetése „megelégedéssel vette tudomásul, hogy a MOGYE magyar rektor-helyettese és a BKB marosvásárhelyi tagozata megegyeztek annak a nyolcpontos követeléslistának a szövegében, amelyet reményeink szerint a MOGYE magyar oktatóinak döntő része aláírásával is támogatni fog”. A Hantz Péter alelnök által aláírt közlemény szerint „Jogaink kivívásának egyik legfontosabb eszköze a kollektív véleménynyilvánítás, és nem véletlen, hogy a boldogulásunk akadályozásában érdekeltek minden eszközzel gáncsolják a folyamatot. Elfogadhatatlannak tartanánk, ha egy magyar oktató pusztán azért nem írná alá a követeléslistát, mert esetleges retorzióktól tart, mikor több mint nyolcszáz magyar diáknak volt bátorsága a véleménynyilvánításhoz. Megértjük azok félelmeit, akik nem szeretnének az »első aláírók« lenni, ezért olyan nyomtatványokat készítettünk, hogy egy oldalon csak egy oktató aláírása szerepelhessen”. A BKB vezetése úgy véli, gazdasági- pénzügyi önállóság nélkül nem oldódnak meg az erdélyi magyar orvosi felsőoktatás gondjai. A BKB követeli, hogy a MOGYE válassza szét a román és a magyar tagozat költségvetését, „a magyar tagozat pénzét haladéktalanul fordítsák a túlterhelt magyar oktatók számának növelésére, valamint az alacsonyabb beosztású oktatók arcpirítóan alacsony fizetésének növelésére”. A „MOGYE-n még a BBTE esetében tapasztaltnál is szembeszökőbb a magyar tagozat meglopásának ténye: a magyar és a román diákok száma megközelítőleg azonos, de a magyar oktatók száma mindössze fele a román oktatók számának. Ezenfelül, a magyar oktatók szakmai előmenetelét a román többségű egyetemi vezetés sok esetben rosszindulatúan akadályozza, és a vezető tisztségekben is számarányuknál kisebb a magyar szakemberek aránya” – zárul a közlemény. Nagy Örs rektor-helyettes elmondta: az egyetem több magyar szenátusi tagja a BKB marosvásárhelyi vezetésével nem nyolc, hanem hat kérdésben egyezett meg, ennek ellenére a BKB a szaktárcának továbbította a maga tízpontos követeléslistáját. „Az elkövetkezendőkben megegyeztünk abban, hogy a meghirdetett állások a magyar oktatási vonalra vonatkoznak, hiszen meg kell érteni: magyar tagozat különállóként nincsen. Elsősorban gyakornokokra és a tanársegédekre, adjunktusokra van szükség, hogy biztosított legyen az utánpótlás. Ezt megpróbáljuk az egyetemi szenátus elé vinni” – jelentette ki. Hozzátette: abban is megegyeztek, hogy több magyar nyelvet beszélő személyt vesznek fel az adminisztrációs osztályra, továbbá: a diplomadolgozatokat magyarul is meg lehessen írni. A gyakorlati oktatásban, annak ellenére, hogy ez románul zajlik, a gyakorlatot vezető tanársegédtől magyarul is lehessen kérdezni, megfelelő méretű és számú kétnyelvű feliratokat függesztenek ki. Megpróbálják az egyetemi Chartában rögzíteni, hogy a magyar tisztségviselők irányíthassák, felülvizsgálhassák a magyar oktatás helyzetét, és végül – ami meg is oldódott – a fele-fele beiskolázási arány bevezetését. Ami a 800 aláírást illeti, Nagy Örs szerint „lehet, hogy ennyi van”, de a 800 diák közül 100 ha tudja, mit írt alá. A rektor-helyettes szerint nem lehet beszélni retorzióktól való félelemről, példaként Kincses Ajtay Mária professzort említette, aki, bár állítólag megfenyegették, semmiféle retorziónak, bosszúállásnak nem lett áldozata. A fejkvótával kapcsolatosan a rektor-helyettes kijelentette: nincs külön költségvetése az egyetemnek, nem létezik külön magyar és román tagozat. Nagy Örs szerint pillanatnyilag lehetetlen a pénzt célirányosan a magyar tagozathoz irányítani, hiszen nem létezik külön költségvetésű, adminisztrációjú magyar tagozat. A rektor-helyettes szerint a két tagozat különválasztásának feltétele az akkreditálás, ehhez viszont nincs meg a szükséges infrastruktúra, nincs elég oktató, professzor, docens, adjunktus, akikkel külön tagozatot lehetne alakítani. Nagy Örs szerint a BKB közleménye túlzás. A Népújság munkatársa hozzátette: „jól éreztük, hogy valami nem stimmel a hangzatos állításokkal teli BKB-közlemény körül. Nem vitás, a hűbelebalázs „harcosság” többet árt, mint használ az ügynek. ” /Antalfi Imola: Felszínesség vagy szándékos csúsztatás? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

Művelődési estet szerveztek Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánia tanácstermében, bemutatták a házigazda, Baricz Lajos költő-plébános gyerekversekből álló új kötetét, a Tündértáncot. Volt fotó- és üvegfestmény-tárlatnyitó és még egy könyvbemutató is. Baricz 11. kötetének a bemutatása mellé illusztrációként Vajda György, a Népújság munkatársa Gyerektánc címmel összeállított fotóesszéjét is láthatja a közönség, továbbá Nagy Zsuzsa rajztanárnő, textilművész irányításával a marosszentgyörgyi iskola kisdiákjai karácsonyi témájú üvegfestményeit is kiállították. Járay Fekete Katalin, a Népújság volt munkatársa édesapjáról, Járay Ernő festőművészről nemrég megjelentetett kötetét /Járay Ernő – Beszélgetés-töredékek, vallomások/ hozta el a marosszentgyörgyieknek. /e. gy. : Tündértánc családi hangulatban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság válaszolt Nagy Örsnek, a MOGYE rektor-helyettesének, mert a BKB nyilatkozatára adott válasza több ponton is kiegészítésre szorul: 1. A MOGYE több mérvadó oktatója, köztük a BKB marosvásárhelyi tagozatának vezetői és Nagy Örs rektor-helyettes nyolc pontban foglalták össze a magyar oktatók jogos követeléseit. Válaszában Nagy Örs hat pontot említett, de az ellentmondás csak látszólagos: hat pont az egyetem vezetőségét, kettő pedig a politikai döntéshozókat célozza meg. Nem szerencsés ezek szétválasztása, mert ez alkalmat nyújthat az egyetem vezetősége és a minisztérium számára, hogy egymásra mutogassanak – A diákok által gyűjtött aláírásoknak nincs köze ezen egyezséghez és a fentebb említett nyolc ponthoz. Valóban 800 diák aláírását adták át a diákok képviselői az Európa Tanács főtitkárának, és ez a spontán kezdeményezés nemzetközi szinten is nagy visszhangot váltott ki. A magyar oktatók közgyűlését hét éve nem hívták össze, ez Nagy Örs rektor-helyettes feladata (lenne). Az RMDSZ egykori államtitkára, Kötő József érte el, hogy a magyarul tanuló egyetemi hallgatók után a felsőoktatási intézmények kétszeres fejkvótában részesüljenek (Szabadság napilap 2005. dec. 7.). A kétszeres fejkvóta a magyar karok beindításának előkészítését szolgálná. Ez az összeg már több mint egy éve befolyik az egyetem kasszájába. A magyar oktatók száma fele a román oktatók számának, míg a magyar és román diákok száma megközelítőleg azonos. A magyar tagozat tehát közel kétszer annyi pénzt hoz az egyetem konyhájára, mint a román tagozat, a túlterhelt magyar oktatók összesített fizetése pedig, mivel feleannyian vannak, csak fele a román oktatókénak. Ez sajnos a magyar tagozat (és főleg a magyar oktatók) meglopása, amiért a parlamentben is hangzott el interpelláció. A BKB visszautasítja a Népújság rosszindulatú megjegyzését, amely ellenkezik az újságírói etika elemi szabályaival, és amely a Nagy Örssel készített interjút zárja. A cikk szerzője nem kevesebbet állít, mint azt, hogy „valami nem stimmel a hangzatos állításokkal teli BKB-közlemény körül”. „Nem vitás, a hűbelebalázs »harcosság« többet árt, mint használ az ügynek”. A BKB „hűbelebalázs” fellépése alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy az idéntől több magyar diákot vegyenek fel az orvosira. Amennyiben a Népújság szerkesztősége nem kér elnézést kioktató megjegyzésének közlése miatt, a BKB elnöksége a MÚRE állásfoglalását fogja kérni. A szerkesztőség megjegyzése: A BKB nem veszi észre a nyilvánvaló ellentmondást, ami a BKB említett közleménye és a rektor-helyettes „pontosításai” között feszül. Ehelyett sajtóetikából próbálják kioktatni a Népújságot! A lap ezt visszautasítja. /A pontosság kedvéért… Válasz Nagy Örs rektorhelyettesnek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

Január 12-én éjszaka rablótámadás áldozata lett a Népújság munkatársa, Benedek István. Benedek Istvánt hátulról megtámadták, többen bántalmazták, rugdosták és elvették maroktelefonját. Benedek István 17-18 napig tartó gyógykezelésre szorul – áll a látleletben. A Népújság érdeklődésére sem a marosvásárhelyi rendőrség vezetője, Damaschin Ioan, sem Popa Livia szóvivő nem volt hajlandó a legkisebb részletet sem elárulni a rendőrségi nyomozás eddigi eredményéről. /Antalfi Imola: Rablótámadás áldozata lett a Népújság munkatársa. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./

Rendkívül veszedelmes kísérletnek, öngyilkos rövidlátásnak nevezte Markó Béla RMDSZ-elnök, hogy a Fidesz-MPP „magyarországi mintára próbálja megosztani az erdélyi magyarságot”. Markó az erdélyi magyar írott és elektronikus média főszerkesztőivel folytatott marosvásárhelyi megbeszélésen kijelentette: a frissen bejegyzett Magyar Polgári Pártot Orbán Viktor Fidesz-elnök és Traian Basescu román államfő egyaránt eszköznek használja fel. „Basescu kapcsán látni kell, hogy ő semmivel sem szereti jobban az MPP-t, mint az RMDSZ-t, pusztán a közösség megosztásának és meggyengítésének lehetőségét keresi. Az MPP bizonytalan társaság, amely Bukarestben és Budapesten próbál támogatást szerezni, mások vállán próbál magasabbnak tűnni: rángatja Orbán Viktor köpenyét, és akkor is dicséri Traian Basescut, amikor erre senki nem kéri” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Markó Orbán „rövidlátásáról”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./ Üdvözölte a Székelyföld helyzete, jövője kapcsán kibontakozott vitát Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője úgy vélte, megfeneklett a Székelyföld-vita, ,,intellektuálisan siralmasnak" nevezte az RMDSZ-es politikusok eddigi megnyilvánulásait. Markó kifejtette, a Magyar Polgári Párt bejegyzését sokan úgy értelmezik, mint a reform beindulását a romániai magyar politikai életben, pedig ez éppen az elkezdődött reform leállításának kockázatát hordozza. Szerinte az a jó út, amelyen az RMDSZ jár. /Farkas Réka: Szükség van a Székelyföld-vitára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

Február 9-én Marosvásárhelyen Szász Jenő, a frissen bejegyzett Magyar Polgári Párt elnöke nyilvánosságra hozta a nyolcpontos "Együttműködési chartát". Erről a Népújság kérésére Borbély László régiós fejlesztési miniszter kifejtette véleményét: tárgyalni kell, de nem olyan módon, hogy az a magyarság képviseletének a szétveréséhez vezet. A Magyar Polgári Párt eddig nem bizonyította, hogy az egységet támogatná. Az MPP mellényzsebből előrántott javaslatokkal állt elő. Borbély leszögezte, amennyiben Bölöni László hazajön és Marosvásárhelyen polgármester akar lenni, akkor támogatja, de ebben az RMDSZ-nek kell döntenie, mert az RMDSZ-nek jelöltje Borbély László. /Mózes Edit: Borbély László: A mi ellenfeleink a román pártok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

Több mint negyvenéves tanári pályája elismeréseként Ezüstfenyő díjat kapott Józsa Miklós nagyenyedi tanár. Elmondta, hogy magyar szakos kollégáival minden lehetőséget kihasznált a magyar nyelv és irodalom megszerettetésére. Irodalmi köröket, író olvasó találkozókat szervezett. Ez a 89-es fordulat előtt sokszor nem volt egyszerű. 1989 után már bátran kiléphettek az iskola falán kívülre, és szorosabb kapcsolatot teremtettek a város kultúrára szomjas magyarságával. Józsa Miklós irodalomnépszerűsítő előadásokat és felolvasásokat tartott a Református Nőszövetség összejövetelein. 2003-ban a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház felavatása után ő javasolta, hogy létesítsenek Áprily-estek néven irodalmi és művelődési kört. A kör révén az eltelt öt év alatt sikerült kialakítani egy hozzávetőleg félszáz tagú törzsközönséget. A kör elsődleges célja Nagyenyed, a Bethlen Gábor Kollégium és Erdély jeles íróinak, költőinek és művészeinek népszerűsítése. Józsa Miklós a Kollégium és Nagyenyed történetével kapcsolatosan több cikket közölt a Nyugati Jelenben és annak évkönyvében, a Bihari Naplóban, a Szabadságban, a Népújságban, a Református Szemlében, az Erdővidéki Naplóban és az Új Magyar Szóban. - Őrizzük meg kincseinket, ne hagyjunk semmit elveszni! Ahogy Kányádi mondja: Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is, összegezte gondolatait Józsa Miklós. /Dvorácsek Ágoston: Beszélgetés Józsa Miklós Ezüstfenyő díjas nagyenyedi tanárral. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

Február 15-én a magyar történelmi egyházak vezetőivel találkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A találkozó elsődleges témája az oktatási törvény volt. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón a szövetségi elnök elmondta, hogy az alkotmány a felekezeti oktatást mint harmadik oktatási formát jelöli meg az állami és magánoktatás mellett. Azt szeretnék, ha ezek az állami iskolákkal egyenlő jogokat kapnának az elkövetkezendőkben és minél teljesebb finanszírozást. Ebben egyetértettek, egyeztették a módosító javaslatokat és az RMDSZ képviselni fogja ezt az álláspontot a vitában, utóbb a parlamentben is. A Népújság munkatársa megjegyezte, az egyházak érdekérvényesítő képessége korlátozott, amikor a szükség úgy kívánja – például a restitúciók esetében vagy a tanügyi törvény kapcsán elvárják az RMDSZ támogatását, máskor meg, pl. a választási kampányában, egy részük burkoltan, mások meg nyíltan az RMDSZ ellen hangolják a magyar közvéleményt. /Mózes Edith: Kölcsönösségi viszonyra lenne szükség az RMDSZ és az egyházak között. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

Bölöni Domokos két prózakötetét, a Jézus megcibálja Pricskili Dungónak a fülét /Impress, Marosvásárhely, 2006/ és a Széles utcán jár a bánat /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 2007/ című könyvét mutatták be február 19-én a marosvásárhelyi Bernády-házban. A szerzővel – aki a Népújság című napilap munkatársa – szerkesztőkollégája, Nagy Miklós Kund beszélgetett. Bölöni Domokos számára számtalan dolog kínál témát: a kocsmai történetek, a televíziós híradók és show-műsorok, a rádió, az internet. A szerző élete során sok helyen megfordult. A Küküllőmente, a Marosmente különösen közel áll a szívéhez. Akárcsak Vásárhely, ahol a „bögrecsárdák” vendégeivel megismerkedett, és akiktől sok érdekes történetet hallott. „Az életem úgy alakult, hogy megismerhettem a falusi világot is, de mivel éppen a kollektivizálás idején voltam kisgyerek, a szüleim úgy látták jónak, ha taníttatnak, és nadrágos embert csinálnak belőlem” – mesélt gyerekkoráról a szerző. Túl a hatvanadik életévén a szerző újságíróként már nem vállal sok feladatot, így több ideje jut saját témáinak megírására. A városi környezetben élő népszokásokról született írásait szeretné következő kötetében megjelentetni – mondta el a Krónikának. /Antal Erika: Pricskili Dungó kalandjai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

A Hargita Emlékkönyv bemutatásával, valamint a Hargita Kalendáriumokról szóló előadással zárult a Hargita Népe napilap negyven éves fennállásának rendezvénysorozata. Eljöttek az egykori kollégák, laptestvérek, a Háromszék, a Brassói Lapok és a Népújság munkaközössége, és ott voltak a hűséges olvasók is. Kozán István a Hargita Kalendáriumokról tartott előadást. A Hargita Kalendárium nem jelenik meg többet. Az elemzés egy lezárt sorozat áttekintése. Az évforduló alkalmából kiadták a Hargita Emlékkönyvet. Ez ünnepi alkalomra megjelentetett könyv, jelezte a kötet szerkesztője, Ferencz Imre. A visszatekintések sorát Zöld Lajosnak, a legidősebb hargitásnak a gondolatai zárták. /Takács Éva: Kalendáriumok és emlékkönyv – múlt és jelen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs Marosvásárhelyen kijelentette, azt szeretnék, ha az Európa Tanács (ET) „foglalkozna a Székelyföld helyzetével”, és ilyen vonatkozásban határozatot fogadna el. A romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban elmondta: az SZNT nem politizál, az SZNT „értékeket, elveket” fogalmaz meg, és azokat a jelölteket támogatja, akik vállalják az autonómia-törekvéseket. Izsák Balázs a múlt héten Markus Meckellel, a Bundestag külügyi bizottságának tagjával és Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével folytatott megbeszélést, illetve Budapesten részt vett a Kárpát-medencei Autonómia Tanács /KMAT/ ülésén. Az elnök a legfontosabbnak a KMAT azon határozatát nevezte, amellyel a Székely Nemzeti Tanács törekvéseit egyhangúlag támogatják a határon túli magyar szervezetek. Az SZNT az Európa Tanácsban is szeretné elérni, hogy egy Székelyföldre vonatkozó határozat szülessen, ehhez egy kisebbségi biztos kinevezését kezdeményezte, akinek jelentését az ET napirendre tűzné. A Népújság kérdésére, hogy kit támogatnak a polgármesteri tisztségre Marosvásárhelyen a júniusi helyhatósági választásokon, Izsák Balázs kijelentette: „Nem veszünk részt a politikában. A helyhatósági választásokra is csak olyan mértékben készülünk, hogy bizonyos elveket megfogalmaztunk. A jelölteknek vállalniuk kell az autonómia- törekvéseket, reméljük, ha polgármesterek lesznek, kiírják majd az autonómia-referendumokat, fölvállalják a székely jelképek használatát”. /Antalfi Imola: Az Európa Tanács támogatására számít az SZNT. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

A Népújság folytatásokban közölni kezdte Helmeczy Mihály író és fordító a Társalkodó című folyóiratának Pesten 1837-ben megjelent egyik számában közölt beszámolót a moldvai csángók életéről A’ moldovai magyarok’ jelen sorsa címen. Moldovában mintegy 40 ezer magyar-ajkú nép lakik, hitükre nézve mind római katolikusok. Olasz minorita szerzetesek gondozzák őket. /Moldovai magyarok (1.). = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

Élénk visszhangot váltott ki Erdélyben a kolozsvári Szabadság összeállítása, amelynek egyik cikke szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) az elmúlt években számos visszaélés történt. Az intézmény vezetése visszautasította a lap ezzel kapcsolatos megállapításait. A Szabadság egyik szerzője tudni véli, hogy az egyetem a romániai állami felsőoktatáshoz képest csaknem dupla béreket fizetett, a közbeszerzési kötelezettségekről megfeledkezett, ötletszerű fejlesztésekbe bocsátkozott, eközben várta évente az újabb pénzeket Budapestről. A Szabadság cikke a 2004-ben és 2007-ben végzett átvilágítások eddig bizalmasan kezelt eredményeire hivatkozva megállapította, hogy az intézményben rengeteg visszaélés történt, szerződések maradtak lezáratlanul, a szerződött összegek jelentős részét pedig nem számolták el. Közleményükben Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, valamint Dávid László, a Sapientia EMTE rektora felháborodásának adott hangot. Sérelmezték a cikk megállapításait, a Népújság szerint arra nem tértek ki arra, hogy szerintük pontosan miért is etikátlan a szöveg. /Górcső alatt a Sapientia egyetem. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./ A Népújság nem említette, hogy Tibori Szabó Zoltán A Sapientia–EMTÉ-ről – a kíméletlen tények nyelvén /Szabadság, máj. 3./ című cikkéről van szó.

Különleges világot képez Haller József művészete – jelentette ki Nagy Miklós Kund, a Népújság főszerkesztő-helyettese a képzőművész legújabb kiállításán Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Haller József az utóbbi évek munkáiból állította össze grafikai kiállítását. /Haller József, a reneszánsz ember. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

Székelykeresztúron a Zeyk Domokos Iskolaközpont iskolaheti rendezvényei közül egyik legjelentősebb volt a Bölöni Domokos íróval, a marosvásárhelyi Népújság napilap újságírójával, valamint Kedei Zoltán festőművésszel tartott találkozó. A beszélgetésen Bölöni Domokos Széles utcán jár a bánat /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 2007/ című, harminckét rövidprózai írást tartalmazó könyvét ismerhették meg a megjelentek. Bölöni Domokos Hullámok boldogsága című első könyve 1980-ban jelent meg, Bajor Andor és Szilágyi István írt hozzá ajánlást. 1995-ig még három kötete látott napvilágot, azután minden évben egy-egy rövidprózákat tartalmazó könyve. A vegyes lakosságú faluból, Szászdányánból származó Bölöni Domokos szeret terepre járni, ismeri a vidéki ember észjárását. Számára a szatíra az imádott műfaj. Eddig a rövidprózai írások mellett egy kisregényt is írt, de megjelent írásaiból össze lehetne válogatni egy nagy kötetre való, sziporkázó, vidám anyagot is. Bölöni Domokos vallja: „Megkeseredetten is kacagva írok”. Nincs jó véleménye a könyvkiadásról, úgy véli, e téren a kilencvenes évek végi partizánkodás még ma is tart. Olykor már visszatetsző, hogy bárki bármit kiadhat, ha pénze van hozzá. Elmondta, évente ír egy kis kötetre valót, amit a maga erejéből és jóindulatú barátai segítségével kiad. A másik meghívottja Kedei Zoltán, marosvásárhelyi festőművész volt, aki Székelykeresztúron járt középiskolába, és itt érettségizett. A találkozón bemutatták festményeinek reprodukcióit tartalmazó albumát. /László Miklós: Találkozás Bölöni Domokossal és Kedei Zoltánnal. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

Aki megpróbál az esélyesebbel rivalizálni, az tudatosan vesztésre játszik, hangoztatta a Népújság, kiállva az RMDSZ mellett. A választás szabadságát az RMDSZ volt tagjai és tisztségviselői kínálják. /Mózes Edith: A vesztés nem a választás szabadsága. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

Járay Fekete Katalin, a Népújság nyugalmazott munkatársa Viva la musica című interjúkötetében a Marosvásárhelyre látogató művészekkel készült interjúiból válogatta ki azt a harminc-negyvenet, amely a kötetbe került. Színes az interjúgyűjtemény, az emberközeli hangvétel, a kérdezett művészi és emberi vonásait, értékeit felvillantó megírási mód következtében szinte barátunknak tekinthetjük az interjúalanyokat. /Nagy Botond: Zenekötet Marosvásárhelyről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

Marosvásárhelyen eddig nem igazán jeleskedtek a hatóságok a kampánycsend alatt történt sorozatos törvénysértések miatt benyújtott óvások ügyében. Különösen súlyos az, ami az egyik televíziótársaság operatőrével történt, és ami bűnügyi eljárást vonna maga után. A kampánycsend megsértését filmező operatőr elmondása szerint a kameráját a törvénytelenséget jegyzőkönyvelő rendőrök szeme láttára a Salubriserv tulajdonosa, Sorin Terbea erőszakkal elvette, majd autójába vágta magát és elhajtott. . A rendőrparancsnok arra hivatkozik, hogy nincs tudomása rendőrségi csoport helyszínen tartózkodásáról. Június 3-án a Népújság érdeklődésére a rendőrparancsnok azt mondta: folynak a vizsgálatok, de többet nem árulhat el, mivel az ügyészséggel együtt dolgoznak az ügyön. Közben a főügyész azt nyilatkozta, hogy ők egyelőre csak felügyelik a nyomozást, de a bűnügyi eljárás megkezdését a rendőrség még nem kérte! Milyen jogállam az, amelyben ilyen esetek történhetnek? /Antalfi Imola: Az illetékes szervek időhúzására játszanak! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

A Népújság olvasói levelet közölt, melyben a levél írója kiállt Borbély László mellett, elítélve az RMDSZ marosvásárhelyi szervezeteinek beadványát, hangsúlyozva, Borbély László a legjobb jelölt volt, akit a magyarság állíthatott. /Az olvasó írja. Farkas Gábor: Tisztelt szerkesztőség! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Június 14-én megalakult a Sütő András Baráti Egyesület Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Bölöni Domokos „Úgy szeretem Marosvásárhelyt, hogy sosem feledhetem Pusztakamarást” címmel számolt be az eseményről a Népújságban /jún. 23./ „Sütő András sokat tett azért, hogy a magyar szellem, a magyar lélek, és a nemzetegység spirituális temploma fölépüljön” – hangsúlyozta előadásában dr. Bertha Zoltán egyetemi tanár, irodalomkritikus. Cs. Nagy Ibolya irodalomkritikus, Sütő András több kötetének szerkesztője arról számolt be, milyen könyvei jelentek meg az író halála óta. Cs. Nagy Ibolya szavait hallhatta félre mind Kovács András Ferenc, aki elhagyta a helyszínt, mind Sebestyén-Spielmann Mihály, a neves történész-levéltáros, aki a jeles költő és főszerkesztő távozta után nyomban KAF „védelmére kelt”. Cs. Nagy Ibolya hiába próbálta magyarázni az álláspontját, Sebestyén kikérte magának, hogy őt szülővárosában idegenek oktassák ki Sütőből és helytállásból. A marosvásárhelyi Vásárhelyi Hírlap június 27-i számában megjelent egy glossza, Sebestyén Mihály tollából. Azt írta, hogy „a meghívott előadó, debreceni egyetemi tanár gyöngécske apológiával, méltatlan színvonalon méltatta Sütő András munkásságát, irodalomtörténeti helyét. Vásárhely többet érdemel. A felkért szerkesztő, Cs. Nagy Ibolya az „erdélyi magyar irodalom megosztására tett kísérletet”. A hölgy a debreceni Digitális Irodalmi Akadémia bennfenteseként közölte, hogy az idei díjazott Kovács András Ferenc, »különben nagyon tehetséges költő« lett, de ezzel ki- vagy elütötte az elismeréstől Szilágyi István (Kő hull apadó kútba) kolozsvári főszerkesztőt, Kossuth-díjast. A kormányzat beleszólt, és most különböző írói csoportosulások szavazhatnak be akárkit, „olyan jöttment nemzetietlen taknyosokat is, mint KAF. ” Sebestyén Mihály felállt, jelezte, hogy „nem kérnek a magyarhonui pártvitákból és országmegosztó agyarkodásból, a hölgy férje, maga is nevetlen irodalomtörténész, felkért, hogy tartsam a számat. ” Az ügyben Bölöni Domokos megkérdette Cs. Nagy Ibolya véleményét, idézett leveléből. Cs. Nagy Ibolya leszögezte, nem tett kísérletet az erdélyi magyar irodalom megosztására. Nincs mit megosztani: nincs egységes erdélyi magyar irodalom. Ennek n kirívó példája lehet a három évvel ezelőtti esemény is: amikor a Sütő András elleni, A Hét-beli sajtóhadjárat miatt szükség lett volna az »egységes« erdélyi (de legalább vásárhelyi) magyar irodalmi kiállásra, az író védelemére. Mellesleg kik írták a Sütő-monográfiákat (az elsőt már 1986-ban): a „nevetlen“ magyarországi irodalomtörténészek, vagy az egységes erdélyi magyar irodalomtörténetírás jelesei? Cs. Nagy Ibolya sorolta Sebestyén tévedéseit: nincs »debreceni Digitális Akadémia«, s ő nem »bennfentes«., nem mondta, hogy Kovács András Ferenc »ki- vagy elütötte« az »elismeréstől« Szilágyi Istvánt, nem mondta, hogy a »kormányzat beleszólt«, és átalakította a régi rendszert, nem mondtam, hogy »KAF jöttment, nemzetietlen taknyos«. A másik »nevetlen irodalomtörténész«, a »hölgy férje«, nem mondta, hogy Sebestyén »tartsa a száját«, a »magyar demokratikus chartáról« sem esett egyetlen szó sem. A két megrótt irodalomtörténész, Bertha Zoltán és Márkus Béla csak azért nevetlenek, mert Sebestyén Mihály nem írta le a nevüket. Bölöni Domokos jelen volt, jegyzetelt, tanúsíthatja: Cs. Nagy Ibolya igazat mondott. /Bölöni Domokos: Amik elhangzottak és amik nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

A marosvásárhelyi bolyaisok 1990-ben, Budapesten létesítették a Marosvásárhelyi Baráti Társaságot, melynek most Marosvásárhely-Európa a neve. A társaságnak van saját Bolyai Alapítványa, amellyel támogatni tudja az otthoni alma matert. Honlapot is működtetnek, arról el lehet érni a marosvásárhelyi Népújságot és még néhány fontos erdélyi internetes portált. Évente három nagyobb összejövetelt szoktak tartani. Eseményszámba megy az évente megjelenő Címtár, a külföldön élő marosvásárhelyiek telefon- és információs könyve, ezt Tőkés Béla magyartanár szerkeszti, és 2007-ben a tizenegyedik jelent meg. Aki belelapoz a füzetbe, rögtön észreveszi, hogy hemzseg benne a sok doktor, mintha a marosvásárhelyi orvosi egyetemen végzettek mind disszidáltak volna. Tőkés Béla huszonöt éve oktatja magyar nyelvre a Budapestre érkező ázsiai és afrikai diákok seregét, egyetemi éveik elkezdése előtt. 1991-től minden március 19-én a Budapesten és környékén élő marosvásárhelyiek a margitszigeti Bodor-kútnál találkoznak. A baráti társaság Bolyai Alapítványa a jövedelemadó felkínálható egy százalékából négy és fél millió forintot gyűjtött össze, amelyet átadtak a marosvásárhelyi Sapientia Egyetemnek. (Részlet a Magyarország felfedezése sorozat számára készült Menekültek című szociográfiából.) /Kibédi Varga Sándor: Széteső fény. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

A Gardianul című lap augusztus 22-i számában idézte a Háromszék július 5-én Bedő Zoltán által jegyzett, Felemelt fejjel, egyenes derékkal című cikkét, s arra a következtetésre jutott, hogy a Háromszéket mint az elszakadásig menő önrendelkezés szószólóját, a fennálló renddel szembeni erőszakra buzdítás fórumát feljelenti a Román Hírszerző Szolgálatnál. Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt alelnöke is kijelentette: ,,Meg kell állítani őket. " A Gardianul az ,,ügy súlyosságára való tekintettel" egyetlen napot adott az RHSZ-nek, hogy válaszát megfogalmazza. A nagy pletykák és álhírek fórumának, a Gardianulnak ,,szenzációját" azonnal felkarolta az Antena 3 is, kiemelten foglalkozott a lappal és az említett cikkel. /Szenzáció uborkaszezon idején. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

Elhunyt V. Szász István (1944. május 26. – 2008. augusztus 20.) Szász István viszonylag sokat ír – vélekedett róla 1996-os, első kötete megjelenésekor lektora, Oláh Tibor. Olykor rímes, de a legtöbbször szabadvers szakad ki belőle. Egészében halk szavú, de mélyen érző lírikus volt. Verseit személyesen hozta a Népújság szerkesztőségbe. /Bölöni Domokos: V. Szász István (1944. május 26. – 2008. augusztus 20.) = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Erdély földje kincsesbánya – a rovásírás-kutatás szempontjából is. Titkok a rovásírásban című könyvében (2004) Ráduly János szerző 27 erdélyi feliratos (epigráfiai) emléket mutatott be, és írt a berekeresztúri vegyes rovásjegyű feliratokról is. Ráduly János újabb könyve /Beszélő rovásemlék. Adalékok rovásírásunk ismeretéhez. Hoppá Kiadó, Marosvásárhely, 2008/ a lapokban (Romániai Magyar Szó, Hargita Népe, Hazanéző, Kulturális Figyelő, Népújság) megjelent közléseket gyűjti egybe, benne újabb 23 epigráfiai és 4 kéziratos rovásemléket elemez a szerző. (A korábbi, 2006-os Ráduly-kötet – A székely(magyar) rovásírásról – 43 erdélyi feliratos rovásemlék meglétéről adott hírt. A szerző szerint a rovásbetűkkel írt korai szavak, mondatok, szövegek és szövegtöredékek nyelvemlék-jelentőségűek. /B. D. : Beszélő rovásemlékek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./

Szeptember 19–20-án szervezte meg az idei MÚRE- tábort a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Gyergyószárhegyen. Az idén rendezvény központi témája a sajtó és a hatalom viszonya volt. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke azokról a veszélyekről tartott előadást, amelyekkel a romániai magyar – írott és audiovizuális – sajtónak kell szembenéznie. A rendezvény a MÚRE- nívódíjak és a különdíjak átadásával zárult. A Gyergyószárhegyi Alkotási Központ igazgatója, Kassay Péter idén Bölöni Domokost, a Népújság munkatársát tisztelte meg azzal, hogy a kulturális újságírásban, illetve a közművelődési életben kifejtett tevékenységéért átnyújtotta neki az intézmény különdíját. Bölöni Domokos nemcsak a Népújság munkatársaként jelentet meg cikkeket, hanem aktív művelődésszervező, szoros szálak fűzik a Sóvidékhez, hiszen Korondon közel 20 évig lakott, ahol tanár, iskolaigazgató, könyvtáros volt és ma is a korondi Hazanéző című lap főmunkatársa. MÚRE-dicséretben részesült Incze Ibolya, a Háromszék olvasószerkesztője. A Tomcsányi-díjat Bartha Zsófia, a székely-udvarhelyi Siculus Rádió munkatársa kapta. Oknyomozó riportjaiért Rostás Szabolcsnak, a Krónika szerkesztőjének Oltyán László-emlékdíjat és plakettet adott át az író özvegye. /Vajda György: MÚRE-tanácskozás Gyergyószárhegyen. Különdíj Bölöni Domokosnak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./