Nagyromán álmok
A nyári uborkaszezon egyik vezető témájává vált Romániában a Moldovával való egyesülés. A kérdést a téma egyik fő szószólója, Traian Băsescu volt államfő vetette föl ismét, a hozzá közel álló Népi Mozgalom Párt egyik fő célkitűzéseként nevezve meg Moldova Románia általi bekebelezését.
Emellett unionista moldovai szervezetek egy csoportja az egyesülést támogató tüntetést hívott össze Chişinăuban, majd egyesülési menetet szerveztek Bukarestbe. Băsescu számára már államfőként is inkább csak amolyan hálás kampánytéma volt az egyesülés kérdése. Jól hangzik ugyan a „Nagy-Nagy-Románia”, és ő is minden bizonnyal szívesen tetszelegne az „új nemzetegyesítő” szerepében, de a geopolitikai és gazdasági realitások továbbra sem az ő oldalán állnak. Európa legszegényebb országa, a Moldovai Köztársaság jelenleg a Moszkva és a Washington által vezetett Nyugat közötti geopolitikai vetélkedés egyik legforróbb pontján található. Ha nem lenne elég, hogy Kelet-Ukrajna zömében orosz ajkúak lakta régióiban a Moszkva által támogatott szeparatisták szabályos háborút vívnak a Kijev-barát erőkkel, akkor magának Moldovának is van olyan régiója – Transznisztria –, ahol jelenleg is orosz „békefenntartók” védelmezik a Chişinău uralmát el nem ismerő, mintegy félmilliós, zömmel szintén orosz ajkú népességet. Ennek a problémának a rendezéséig az EU részéről még Washington esetleges unszolására is őrültség lenne a határain belülre „importálni” a konfliktust. Márpedig – hacsak Moldova, illetve Románia le nem mond Transznisztriáról – Moszkva gondoskodik arról, hogy a probléma fennmaradjon. Persze az sem utolsó rangú szempont, hogy a moldovaiak nagy része sem szeretné az egyesülést, ezt jelzi a legutóbbi választás eredménye is. Ennek fényében pedig az oroszpárti propaganda továbbra is destabilizáló erőként hatna a régióban. És akkor még nem beszéltünk a gagauz autonómiáról, ami Bukarest számára álmatlan éjszakákat okozna, hiszen precedens az erdélyi magyarok számára is. Úgyhogy a moldovai–román egyesülés továbbra sem több a nyári témaínség csillapítását szolgáló, minden realitást nélkülöző, de a fennálló konfliktusok mélyítésére alkalmas revizionista vágyálomnál.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Marosfő: magyar mintára román igazolványt akarnak
Míg a 2000-es évek elején hatalmas diplomáciai csata alakult ki az I. Orbán-kormány és az akkori Năstase-kabinet között a magyar igazolvány miatt, most román politikus szorgalmazza a magyar példa meghonosítását a határon túli románok számára.
Az ötletet Cristian Diaconescu volt külügyminiszter vetette fel, aki szociáldemokrataként kezdte pályafutását, majd átállt a jobboldalra, Traian Băsescu volt elnök tanácsadójaként. Diaconescu jelenleg a Băsescu pártjaként ismert Népi Mozgalom Párt háttérintézményét jelentő Népi Mozgalom Alapítvány elnöke. A politikus a határon túli románok marosfői táborában kijelentette, hogy Bukarestnek Magyarország példájára első lépésként román igazolványt kellene adnia a határon túli románoknak, majd állampolgárságot.
Szabadság (Kolozsvár)

Népszavazást javasol Băsescu Moldova és Románia egyesüléséről
Traian Băsescu volt államfő szerint a Moldovai Köztársaságnak úgy van „esélye” az Európai Unió tagjává válni, ha egyesül Romániával – közölte hétfőn nemzetközi kiadásában az Agerpres hírügynökség.
A volt államfő egy vidéki politikai rendezvényen beszélt erről a védnökségével létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) mintegy 700 Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyei tisztségviselője előtt.
Băsescu politikai tapasztalatára hivatkozva kijelentette: itt az ideje felvetni a témát, itt az ideje, hogy a bukaresti kormány és parlament megfogalmazza „ajánlatát” az egyesülés vonatkozásában.
Szabadság (Kolozsvár)

Az emberi jogok védelméért (Visszatér Băsescu)
Visszatér a politikába Traian Băsescu volt államfő, aki tegnap bejelentette, belép a Népi Mozgalom Pártba (PMP). Állítása szerint ezzel a lépéssel meg kívánja védeni azt, amit az elnöki mandátuma során felépített.
Nem okozott meglepetést, hogy a PMP-t választotta, hiszen eddig sem titkolta, hogy rokonszenvezik ezzel a politikai erővel, amelyet eddig is Băsescu pártjaként emlegettek. Tavaly az elnökválasztáson ennek a pártnak a jelöltjét, Elena Udreát támogatta, miután ő már nem vehetett részt a megmérettetésen. A párt 2013 júliusában jött létre az akkor még elnök Băsescu védnöksége alatt, aki megszakította kapcsolatait korábbi alakulatával, a Demokrata-Liberális Párttal, mert elégedetlen volt annak működésével.
A volt elnök azonban csak most iratkozott be a PMP-be, és jelezte, azért tér vissza a politikába, hogy megvédje azt, amit 2004 és 2014 között két elnöki mandátuma alatt felépített. Kijelentette, nem gondolta, hogy a két mandátum után ismét párttag lesz, de rákényszerítették erre a lépésre azok, akik „bősz lejáratási kampányt” indítottak ellene. Băsescu úgy véli, 2014 decembere, mandátuma lejárta óta a média egy része és egyes politikusok rendszerint megkérdőjelezik azokat a kedvező változásokat, amelyek tíz év alatt történtek Romániában, és megerősítették a jogállamiságot. Szerinte ebben a lejáratási kampányban egyes állami intézmények is részt vesznek, amelyeket pedig ő szilárdított meg. Ezzel a legfőbb ügyészségre utalt, amely több vizsgálatot kezdeményezett ellene. Ezek olyan ügyek, amelyeket elnöki mandátuma idején nem vizsgálhattak ki, mivel mentelmi jogot élvezett. A héten egyébként kétszer is meg kellett jelennie a bíróságon két külön ügyben. Az egyikben az időközben elhunyt Corneliu Vadim Tudor jelentette fel a 2005-ben Irakban elrabolt három román újságíró ügyében. Őket végül a hatóságok kiszabadították és hazatértek, de Vadim Tudor azt állította, hogy Băsescu eltulajdonította a váltságdíj egy részét. Egy másik ügyben egy férfi jelentette fel Băsescut amiatt, hogy 2007-ben a felfüggesztéséről szóló parlamenti szavazás után korábbi kijelentésével ellentétben mégsem mondott le elnöki tisztségéről. Mindkét ügyben a bíróságnak kell eldöntenie, hogy az ügyészség vizsgálatot indíthat-e. Băsescu leszögezte, hogy az emberi jogok védelme lesz a fő célja, a lakosságban és az intézményekben is tudatosítani kívánja, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása nem fakultatív jellegű egy jogállamban. Arról biztosította híveit, hogy továbbra is „kényelmetlen politikus” marad.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A nagy visszatérés
Ha Victor Pontát komolyan lehetne még venni, akkor talán megérne egy vezércikket az a kijelentése, miszerint a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) továbbra is egy igazi ellenfele van, mégpedig Traian Băsescu. Ő az egyetlen széles e vidéken, aki rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek alkalmassá teszik a kihívó szerepére, vélekedett Ponta a párt vasárnapi kongresszusán, amelyen Liviu Dragnea hivatalosan is átvette a hatalmat – tőle.
Ponta még sok mást is mondott. Dragnea bölcsességére bízta miniszterelnöki mandátuma sorsát, és a köztük levő „bajtársias” viszony jegyében emlékeztette az egybegyűlteket: nemcsak a jó döntéseket, hanem azokat is, amelyekből baj lett, együtt hozták meg Dragneával. Közösen terheli mindkettőjüket a felelősség a helyzetért, amelyben a PSD és az ország van, Dragneának tehát nincs erkölcsi alapja arra, hogy alkalmatlansággal vádolja őt, és a párt bizalmának megvonását helyezze kilátásba, amint erre tett korábban célzást. (Ezt Ponta már nem mondta ki, de mindenki érthette, mire utal.)
Nem tudom, hogy a politikusokhoz is jár-e az angyalka, de ha mégis, Traian Băsescuhoz az idén nagyon korán jött el. A volt államelnök múlt héten jelentette be visszatérését a politikai porondra. Amint arra számítani lehetett, saját ihletésű pártja, a Népi Mozgalom (PMP) színeiben kíván új életet kezdeni.
Nehéz megmondani, hogy az immár egy éve leköszönt Băsescu a korrupciós botrányok, – köztük Elena Udrea ideiglenes letartóztatása – által felkavart közhangulat lecsendesedését várta a bejelentéssel, vagy éppen ellenkezőleg, az újabb zavaros vizeket, időzítése mindenesetre jól sikerült. Az Európát lázban tartó menekültügynél egyetlen politikus sem kívánhat jobb alkalmat arra, hogy kihasználva az egészből nem sokat értő tömegek figyelmét-félszét, reflektorfénybe kerüljön. Băsescu sem hagyja ki ezt a lehetőséget, Ponta pedig kezére játszik, valahányszor – pótcselekvésként a DNA-tól jövet? – a magyarok határvédelmi politikáját bírálja például, de nem csak!
SZÉKELY KRISZTA
Szabadság (Kolozsvár)

Băsescut választották a Népi Mozgalom párt elnökévé
Hivatalosan is a védnökségével alakult Népi Mozgalom (MP) párt élére állt Traian Băsescu volt államfő: a politikai alakulat szombaton elnökévé választotta a pártba két hete belépett politikust.
A pártot Népi Mozgalom Pártja (PMP) néven két éve szervezték meg az akkor még államfő Băsescu legközelebbi hívei, miután korábbi pártja, a Demokrata Liberális Párt (PDL) már nem volt hajlandó követni az államfő útmutatásait.
A PMP mostani kongresszusán Népi Mozgalomra (MP) egyszerűsítette a párt nevét, és Eugen Tomac eddigi elnököt ügyvezetővé választotta. Băsescu Az én Romániám című pártelnöki programjában Románia korszerűsítésének folytatását ígérte.
Azt mondta, azért tér vissza a pártpolitikába, mert két elnöki mandátuma alatt nem sikerült végleg legyőznie, csak megrendítette a „rendszert”.
MTI
Erdély.ma

Harmadik erő az RMDSZ egy közvélemény-kutatás szerint
Az RMDSZ a harmadik legerősebb párt Romániában – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató szerdán nyilvánosságra hozott eredményeiből.
A kutatás adatai szerint a legnépszerűbb párt a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely a voksok 40, 1 százalékát kapná meg, ha most vasárnap lennének a választások. A második a Szociáldemokrata Párt (PSD) 36,3, az RMDSZ pedig 5,2 százalékkal. Az 5 százalékos parlamenti küszöböt csak ez a három párt éri el, vagyis esetükben nem kellene alternatív küszöböt alkalmazni.
A negyedik a Traian Băsescu volt államfő vezette Népi Mozgalom (MP) 4,4 százalékkal. A Călin Popescu-Tăriceanu volt kormányfő vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 4 százalékon áll, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) 2,6-on, a Monica Macovei volt igazságügy-miniszter fémjelezte M10 pedig 2,4-en.
A férfiak 41,6 százaléka a PNL-re, 34 százaléka a PSD-re voksolna, míg a nőknél ez az arány 38,1-39,2. A 18 és 34 év közötti válaszadók 50,7 százaléka a PNL-lel, 26,3 százaléka a szociáldemokratákkal szimpatizál. A 35 és 49 év közötti korosztályban ez az arány 43,5-26,3, az 50 és 64 év közöttiek körében 27,3-36,7. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 35,7 százaléka a liberális, 29,5 százaléka a szociáldemokrata pártot választaná, míg az érettségi nélküliek körében ez az arány 34,8-50,4, az érettségivel rendelkezők esetében pedig 43,2-34.
A városlakók 43,6 százaléka PNL-párti, míg 31,2 PSD-szimpatizáns, a vidékiek körében az arány 35,8-42,6. Moldvában és Bukovinában a PNL-re 37,4 százalék voksolna, a PSD-re pedig 46,6. Ez az arány Munténiában, Olténiában és Dobrudzsában 41,5-38,9, a Bánságban és a Partiumban 45,3-24, Erdélyben pedig 37-28,3.
Arra a kérdésre, hogy szavazna-e új pártra, 36,2 százalék igennel, 33,7 százalék pedig nemmel válaszolt. Emellett 47,2 százalék véli úgy, hogy szükség lenne új pártokra Romániában. A felmérés november 26. és december 2. között készült, 1071 fős mintán.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Moldova: alkotmánymódosítással tiltanák meg az egyesülést
Alkotmánymódosítással gátolná meg Moldovában az ellenzéki, oroszbarát szocialista párt, hogy az ország egyesülhessen Romániával.
Ezt Igor Dodon, a párt elnöke nyilatkozta szerdán az orosz Taszsz hírügynökségnek. „A szocialisták már kidolgoztak egy törvénytervezetet az alkotmány módosítására. A 142. cikkely módosítását javasoljuk, hogy kizárható legyen a Moldovai Köztársaság szuverenitásának és államiságának felszámolása egy népszavazás által” – közölte Dodon.
Mint ismeretes, Moldovában komoly ellentéteket szülnek az ottani románok egy része által képviselt unionista törekvések. A Moszkva-barát szocialisták egyik képviselője múlt héten azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a parlament ülése közben tépett szét egy, az 1930-as Romániát ábrázoló térképet, amelyen Moldova Románia részét képezte. A politikus ezzel tiltakozott az ellen, hogy az oktatási miniszter azt javasolta: minden iskolai tanteremben függesszék ki a térképet.
Dodon ennek kapcsán arra figyelmeztette a Nyugat-barát kormányt: ne propagáljon unionista nézeteket. „Ezt az unionizmus nyílt propagálásának nevezik. Mi ezt nem engedjük meg. Független állam vagyunk, a Moldovai Köztársaság. Azt üzenem a Pruton túli románoknak: barátok vagyunk, szomszédok vagyunk, tisztelünk benneteket, független állam vagytok. Tiszteljetek ti is bennünket független és szuverén államként” – hangoztatta Dodon.
Egy közelmúltbeli felmérés szerint Moldova polgárainak csupán 21 százaléka támogatja a Romániával való egyesülést.
Mint ismeretes, Romániában Traian Băsescu volt államfő, a Népi Mozgalom párt elnöke Moldova Románia általi bekebelezésének legfőbb szószólója. Băsescu már tavaly véget ért elnöki mandátuma alatt is többször szorgalmazta az egyesülést.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

EMNP: Florea helyzete még inkább szükségessé teszi az összefogást
Közös önkormányzati képviselői jelöltlista felállítását sürgeti Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott, hétvégi keltezésű közleményükben rámutatnak, az elmúlt hét politikai eseményei – különösen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) habozása, hogy indítsa-e vagy nem a hivatalban levő Dorin Florea polgármestert egy újabb mandátumért – erősíteni látszanak a hárompárti támogatottságnak örvendő marosvásárhelyi magyar polgármesterjelölt, Soós Zoltán esélyeit.
„Ilyen körülmények között felettébb szükséges a marosvásárhelyi magyarság minél szélesebb körű összefogása, a helyi politikai erők egységes fellépése – olvasható a néppárt közleményében. – Hitünk szerint az előválasztások nyomán kijelölt, a magyar pártok által közösen támogatott marosvásárhelyi polgármesterjelölt, Soós Zoltán melletti kiállás csak az első lépés az összefogás megvalósulása felé, annak kiteljesedése csak a közös önkormányzati képviselői jelöltlista felállítása által valósulhat meg.”
Az Erdélyi Magyar Néppárt emlékeztet arra, hogy egy ilyen lépés szervesen illeszkedne Szilágyi Zsolt EMNP-elnöknek egy választási párt – az Erdélyi Magyar Szövetség – létrehozására vonatkozó javaslatához. „Bízunk abban, hogy az RMDSZ felismeri a magyarországi kormányszövetség – a Fidesz–KDNP – által kidolgozott Nemzeti Együttműködés Rendszerébe illő lépés fontosságát. Az ilyen összefogás lehet az egyetlen biztosítéka annak is, hogy a román törvényhozásban erős magyar parlamenti érdekképviselet alakulhasson ki” – fogalmaznak a közleményben. 
Amint arról beszámoltunk, Dorin Florea neve nem szerepel a PNL által múlt héten jóváhagyott polgármesterjelöltek listáján, annak ellenére, hogy a Hotnews hírportál a napokban még arról számolt be, hogy az ellene folyó bűnügyi per ellenére a jelenlegi elöljáró lehet a PNL polgármesterjelöltje. A regnáló polgármester ellen hivatali visszaélés miatt indított büntetőjogi pert az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). A vád szerint Florea törvénytelenül kötött társulási szerződést az önkormányzat nevében az ASA futballcsapatával. A DNA szerint az állammal szembeni tartozása miatt a klub nem lett volna jogosult önkormányzati támogatásra.
A PNL 2015 végén elfogadott feddhetetlenségi kritériumai szerint a párt színeiben nem indulhat olyan politikus, aki ellen korrupció miatt bűnvádi eljárás indult. Az Evenimentul Zilei napilap egyébként úgy tudja, Florea függetlenként, vagy a Traian Băsescu védnökségével alakult Népi Mozgalom (MP) párt színeiben méretkezne meg egy újabb mandátumért.
Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)

Polgármester-választás Kolozsváron: átnéznek a magyar szavazókon a román jelöltek
Kolozsvár magyarsága szempontjából sok újdonságot nem ígérnek a helyhatsági választások, a jelöltek esélyeit tekintve a következő négy évben is a 2012-től újra a városvezetői székben ülő, a liberálisok jelöltjeként induló Emil Boc marad a polgármester. Nem zárható ki azonban a meglepetés sem, a nagyobb pártok ugyanis egyetlen közös jelöltet támogatnak: Octavian Buzoianu üzletembert, az egykori Ursus sörgyár vezetőjét. A magyar szavazatokra Horváth Anna (RMDSZ) és Fancsali Ernő (EMNT) hajt.
A kolozsvári választási irodánál 13-an iktatták polgármesteri jelölésüket, hármukat azonban kizárták a versenyből – közöttük a hamisított egyetemi diplomája miatt politikai téren csúfosan leszerepelt, a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) is kiebrudalt Mihai Seplecan korábbi megyei tanácselnök. A szavazatokért így tíz jelölt kampányol: a magyar lakosság szempontjából fontosabb kérdéseket messze elkerülő politikusok és üzletemberek mellett két magyar jelölt is versenyez a magyar ajkú szavazók bizalmáért.
Emil Boc: a „szalonmultikulti” úttörője
A kolozsvári magyarságnak az alig pár napja indult választási kampányban még semmit nem ígérő Emil Boc nem fogadta Traian Băsescunak azt a tanácsát, hogy adja át a stafétát a volt államfő pártja jelöltjének. „A barátság megmarad, a jó tanács nem szükséges” – üzente Boc egykori felettesének. A városvezető azt állítja: a következő négy évben Kolozsváron jön majd létre a legtöbb munkahely, ezzel a város Bukarest legfőbb vetélytársává válhat.
Nem fejtette még ki, hogy ezt miként valósítja meg, de tény az, hogy Kolozsvár már több téren beelőzte a fővárost. Gazdasági lapok elemzése szerint a kincses város az életszínvonal tekintetében már kezd Bukarest mellé felzárkózni. Boc javára szól az is, hogy már fontos nemzetközi sporteseményeket is Kolozsváron szerveznek meg, ezek mellett pedig az országszerte híres Untold zenei-fesztiválnak is a kincses város biztosít helyet. Nem beszélve arról, hogy Kolozsvár tavaly Európa ifjúsági fővárosa volt, és egy lépésre van attól, hogy kulturális fővárosa is legyen.
Emil Bocot – akinek pártja 70 százalékos győzelmet jósol – 2004-ben választották először Kolozsvár polgármesterévé, miután a második fordulóban a Szociáldemokrata Ioan Rus ellenében a Gheorghe Funar volt városvezető szavazótáborát is maga mellé tudta állítani. 2008-ban újraválasztották, ám ugyanezen év decemberében már miniszterelnök lett. A polgármesteri széket 2012-ben foglalta el ismét.
Kérdéses, hogy az egyre inkább elmérgesedő többnyelvűség-vitákat követően mennyi szavazatra számíthat Emil Boc a magyar lakosságtól. A helyi román politikusok ugyanis most is attól tartanak, hogy jelentős mennyiségű szavazatot veszíthetnek, ha a magyar szavazók felé nyitnak. Így a városvezetés egyrészt ma is határozottan elutasítja a 2002-ben megszavazott többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését, másrészt elzárkózik minden olyan kezdeményezéstől, ami a valós multikulturalitást felé mutatna. A többnyelvűségért küzdő Musai-Muszaj akciócsoport a „szalonmultikulti” jelzővel illette a polgármestert, miután a március 15-i nyilvánosan elhangzott ígérete után sem hajlandó a többnyelvűségről tárgyalni.
Az ellenzék reménye: Octavian Buzoianu
A jelöltségét mindössze március végén bejelentő Octavian Buzoianu pár nap alatt maga mögé tudta sorakoztatni a PNL-vel szemben álló román pártok egy részét, megszerezve így a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), illetve kisebb pártok (PNŢCD és PND) támogatását.
Buzoianu ismert kolozsvári üzletember. Neve az egykori Ursus sörgyárhoz kötődik, ez azonban a kampányban csak hátrányára válik, mivel ellenfelei azt róják fel neki, hogy Bukarestbe költöztette a jó nevű vállalatot.
Független jelöltként való színre lépése átrajzolta a helyi erőviszonyokat: a PSD ekkor megvonta támogatását addigi jelöltjétől, sajtóértesülések szerint egyebek között azért, mert Aurelia Cristea képviselő a szavazók egy része számára népszerűtlen dohányzásellenes törvény kezdeményezőjeként vált ismerté, a szervezet pedig attól tartott, hogy így jelentős voksmennyiségtől eshet el. Ugyanígy tett a PNŢCD is, aki saját jelöltje visszavonása után jelentette be Buzoianu támogatását.
Buzoianu kampánya a „Kolozsvár, egymillió ember városa” szlogennel indult, a független jelölt az IT-szektor, illetve a vállalkozásokat támogató szolgáltatások fejlesztésével és az egyetemekkel való együttműködéssel képzeli el a város következő négy évét.
Horváth Anna leküzdené a bizalmatlanságot
Az önkormányzatnak ugyanúgy kell szolgálnia a kolozsvári magyarokat, mint a román embereket – véli az 1973-ban született Horváth Anna. Az RMDSZ-en belül nem volt vita arról, hogy 2000-től a kincses városban élő csíkszeredai születésű kolozsvári alpolgármester legyen-e a szövetség polgármesterjelöltje. Horváth Anna szerint az elmúlt négy évben sok minden megoldódott a városban, az eredmény nem rossz, de akár jobb is lehetne.
„Egyre több fiatal, egyre több befektetés van. Az elmúlt évek munkájának köszönhetően nemcsak azt mondhatjuk el, hogy jó Kolozsváron élni, hanem, hogy ma jobb kolozsvári magyarnak lenni. Jobb, de van még rajta, amit javítani” – sorolta az RMDSZ kampányindítóján az alpolgármester, aki a kétnyelvű táblák helyzetének orvoslásán túl kiemelt feladatának tekinti a romén és magyar közösség közötti bizalmatlanság leküzdését.
Horváth Anna úgy véli, június 5-én eldől Kolozsváron és egész Erdélyben, hogy a magyar ügyeknek mennyire lesz erős, megkerülhetetlen képviselete: hogy amikor a kétnyelvű tábláról, a magyar nyelv használatáról, a magyar kultúra, oktatás, önkormányzati befektetések támogatásáról kell tárgyalni a román többséggel, mekkora közösségi támogatást látnak az RMDSZ mögött. „Én azért fogok dolgozni, hogy Kolozsvár a kreatív, vállalkozó és életszerető magyar fiatalok városa legyen, ahol jól érzik magukat és biztonságban tudják jövőjüket. Én azt szeretném, hogy a kincses város az új, nyertes generáció fellegvára legyen” – hangsúlyozta Horváth Anna.
Fancsali: „nem vagyok tenyésztett politikus”
Fancsali Ernőt indítja a kolozsvári magyarok szavazatiért az Erdélyi Magyar Néppárt. Az EMNP helyi elnökének jelölése azt követően került napirendre, hogy az RMDSZ és az EMNT nem tudott kiegyezni a helyhatósági választásokon való együttműködésen, ugyanakkor Gergely Balázs, az EMNP volt országos alelnöke a történelmi magyar egyházak javaslatára az RMDSZ tanácsosi lista második helyére került. Fancsali magát rendszeren kívüli politikusnak tartja, mivel nem vett részt az elmúlt 25 év politikai csatározásaiban, s állítása szerint így kompromisszumok nélkül, hitelesen képviselheti a közösség ügyeit. „Nem vagyok tenyésztett politikus, akit hosszú évek során neveltek ki a pártérdek szolgálatára. Eddig többnyire civil aktivistaként végeztem munkámat, s akkor szerzett tapasztalatomat polgármester-jelöltként, majd tanácsosként is kamatoztatni szeretném” – mondta korábban a jelölt, aki egyben az EMNP kolozsvári szervezetének a vezetője.
Sajtóhadjárattal kampányol Liviu Alexa
„Kolozsvárért” (Pentru Cluj) párttal indult volna a választásokon, terve azonban csődbe ment az aláírások körüli rendellenességek miatt elutasított pártbejegyzésen. Az újságíróként is ismert Liviu Alexa így a Liberális Mozgalom Pártba beiratkozva nyújtotta be jelölését. Saját tulajdonában levő ismert helyi hírportálján hevesen támadja politikai ellenfeleit.
A város magyar ajkú lakosságát is megpróbálta magához csábítani azzal, hogy a helyi magyar közösség igényeire kínál megoldásokat, agresszív és populista stílusa azonban nem segített a népszerűségének növelésében. A helyi sajtó szerint azonban pártjának összehozhat egy helyet a helyi önkormányzatban.
Băsescu kegyeltje: Adrian Gurzău
A Népi Mozgalom (PMP) jelöltje Traian Băsescu támogatásával indul a megméretkezésen. Habár hosszú évek óta aktívan politizál, a román sajtó ingerküszöbét is csak a szokatlan választási pannókkal tudta elérni, amely fejjel lefele ábrázolja a jelöltet. Szlogenje megközelítőleg így fordítható: „Nem estem a fejem tetejére, csak másképp látom a világot”. Adrian Gurzău a Demokrata Párt színeiben nyert először képviselői mandátumot 2000-ben, 2005 és 2008 között helyi tanácsosként tevékenykedett, majd ismét visszaülhetett a képviselőház padjaiba.
Futottak még
A jelöltek között van még Mircea Giurgiu. A volt szakszervezeti vezető a Nagy-Románia Pártban (PSD) kezdte politikai karrierét, majd a képviselőházban a demokraták és szociáldemokraták padsorait is kipróbálva most a Mircea Geoană nevével fémjelzett PSRO színeiben indul a polgármesteri tisztségért.
A 31 éves ügyvédnő, Irina-Maria Pop, a Monica Macovei volt igazságügyi miniszter megalapította M10-színeiben, Bruno Roschnafsky egykori kosárlabdázó a PPU színeiben pályázza meg a polgármesteri széket. Versenyben van ugyanakkor David Ilie gyerekorvos is, aki függetlenként nyerné el a polgármesteri tisztséget.
maszol.ro

Visszahódításra váró tisztségek Maros megyében
VÁLASZTÁS – Kelemen Atilla (2004), Borbély László (2008) és Frunda György (2012) után Soós Zoltán a negyedik magyar politikus, aki megpróbálja visszahódítani Marosvásárhelyen a polgármesteri tisztséget a 2000 óta regnáló Dorin Floreától.
A tizenhat évvel ezelőtt Fodor Imrét legyőző, több pártban is megfordult, idén függetlenként feltűnő polgármester az ötödik mandátumának megszerzésére készül. A közvélemény-kutatások szerint ő az első számú esélyes, azonban ha a város magyarsága visszanyeri önbizalmát, és összeszedi magát – búcsút intve annak a letargiának, amely jó ideje rátelepedett –, jó eséllyel megfordítható az eredmény, és június 5-étől Soós lehet Marosvásárhely polgármestere.
A „házigazda” előnye
Marosvásárhelyen, ahol a románság és a magyarság aránya nagyjából egyenlő, idén is ádáz harc dúl a polgármesteri székért. Mint mindig, átszavazások ezúttal is lesznek, azonban sem a felvilágosultság, sem a politikai meggyőződés, sem a békítő szándékú vagy éppenséggel hangzatos nyilatkozat, sem a sokasodó vegyes házasságok tapasztalata nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza az etnikai szavazást. Június 5-én tehát kétesélyes magyar–román „viadal” lesz, amelyet Dorin Florea vagy Soós Zoltán nyerhet meg, a többi román jelölt legfeljebb csak a nem sokat érő „bronzéremért” küzdhet.
Dorin Florea startból előnnyel indul: a magyarság aránya 45 százalék alá esett, ráadásul a felmérések szerint a szavazási kedv is csökkent a magyarság körében. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy az elégedetlenségek és az egyre bővülő kudarclista ellenére rosszmájúság lenne azt állítani, hogy 16 éve nem történt változás a városban. Hogy milyen áron, az már más téma. A jelenlegi polgármester és az őt támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára nem jelentett akadályt, hogy Florea úgy is részt vegyen a megmérettetésen, hogy korrupció miatt vádat emelt ellene az ügyészség. Bár a párt vezetősége a bűnvádi per miatt nem hagyta jóvá Dorin Florea PNL-színekben való indulását, az elöljáró megtalálta a kiskaput: a polgármester függetlenként száll harcba, a PNL pedig – a látszatra sem adva – nyíltan támogatja.
Ezzel szemben Soós Zoltán szinte a semmiből érkezik. Mi több, a fiatal, „alig” négyéves tanácsosi tapasztalattal rendelkező politikusnak komoly küzdelmet kellett vívnia azért is, hogy egyáltalán rajtpozícióba kerüljön. Előbb a nagyágyúkhoz szokott RMDSZ-ben kellett bizonyítania, majd az összmagyar előválasztáson kellett versenybe szállnia néppárti barátja, Portik Vilmos és a civil társadalom képviselője, Barabás Miklós ellen.
Közben belülről a vallási meggyőződéséért, kívülről a Maros Megyei Múzeum élén elfoglalt igazgatói tisztsége miatt támadták. Közösségen belüli és kívüli ellenfelei több mint egy éve próbálnak fogást találni rajta – mindmáig sikertelenül. Igaza van viszont annak, aki azt veti a szemére, hogy nem eléggé durva és rámenős. Soós nem Kelemen, Borbély vagy Frunda stílusával küzd, a Floreáéval még kevésbé. Soós Zoltán abban bízik, hogy az emberarcú politikus is nyerhet csatát vagy akár háborút. Egy normális társadalomban mindenképpen.
Maşca, aki másabb
Az idei meglepetésember Dan Maşca, aki igyekszik megszólítani a románokat és a magyarokat is (ezt megpróbálta négy évvel ezelőtt Smaranda Enache is), és „abszolút” civilként érkezik a politikai pályára. Sikeres vállalkozóként – akit nem az állami szervekkel kötött szerződések éltetnek vagy köteleznek – harmadmagával megalapította a Szabad Emberek Pártját, a POL-t, és belecsapott a közepébe.
Tudja, hogy semmi esélye túlszárnyalni Dorin Floreát vagy Soós Zoltánt, okos üzletemberként viszont jövőbe nézően gondolkodik, szeretné megvetni a lábát, majd bennebb és bennebb „kúszni”. Ha ad absurdum holnaptól elvennék a maga kreálta játékszerét, nem esne búskomorságba: az a típusú ember, aki a maga (meg a cége) ura szeret és tud lenni. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, akár a mérleg nyelve is lehet a két főesélyes között.
A felmérések szerint 5 százalék fölött teljesít, szurkolói szerint pedig akár a tízet is súrolhatja. Függetlenségével, kiegyensúlyozott diskurzusával, a kisebbségek iránt tanúsított tiszteletével számos, az RMDSZ-ből kiábrándult, de a kisebb pártokban alternatívát nem látó magyarnak a szavazatára számíthat. A jelek szerint kétszer akkorát szakíthat Floreától és a románoktól, főként a fiataloktól és az értelmiségiektől. Kelemen Hunor megfogalmazása szerint aki a szlovákiai Most–Híd mintájára létesült vegyes pártra szavaz, annak voksai elvesznek, magyarán nem Maşcát és csapatát, hanem Floreát támogatja. A képlet érvényes fordított esetben is.
Újfajta magyar kártya
Nem lenne igazán vásárhelyies a választási kampány, ha nem kerül elő a magyar kártya. Míg a ’90-es években és a 2000-es esztendők elején az esélyes román jelöltek nyíltan támadták a város magyarságát és az őt képviselő legnagyobb pártot, Florea és román nemzetiségű kihívói ezúttal európaibb illemszabályok szerint játszanak. Ma már nem divat nacionalista szólamokat puffogtatni, főként azoknak, akik évek óta a multikulturalizmust hirdetik és a harmónia városának nevezik Marosvásárhelyt.
Nemcsak Dorin Florea, de Ionela Ciotlăuş (Liberálisok és Demokraták Szövetsége), Sergiu Papuc ( Szociáldemokrata Párt) és Nicolae Nicodim Matei ( Népi Mozgalom Párt) is kínosan ügyel arra, hogy ne bántsa a magyarokat, viselkedésével inkább szavazatokat csaljon ki tőlük. A regnáló polgármester helyett mások, többnyire álnév mögé bújt „talpnyalók” végzik el a piszkos munkát. Legutóbb Aurel Mărgineannak, az Azomureş és a Romgaz villanyszerelőjének személyével gazdagodott a kamuprofil mögé húzódó Facebook-betyárok hada, aki hirtelen megtanult románul és magyarul egyaránt helyesen írni, tanácsi határozatokból bizonyos részleteket idézni és azokkal manipulálni. A „szaki” azzal riogatja a vásárhelyi románságot, hogy gyermekei, miután kénytelenek voltak elhagyni a város visszamagyarosított iskoláit, a Bolyait meg az Unireát, Soós Zoltán megválasztása esetén a művészeti gimnáziumból is az utcára kerülnek.
Hasonlóan nyomul a városháza nem hivatalos internetes oldala, a Tîrgumureşeanul.ro is, amely úgy mutatja be a hagyományos utcanevek kifüggesztésére vonatkozó tavalyi tanácshatározatot, hogy aszerint a jelenlegi hivatalos, román elnevezések helyett színmagyar nevek kerülnének előtérbe. Holott mindössze arról van szó, hogy az épületek falán, a tükörfordítás helyett megjelölnék az utcák egykori magyar nevét is. Az RMDSZ által tavaly tavasszal előterjesztett javaslatot egyébként a román tanácsosok többsége is megszavazta, mi több, az Erdélyi Naplónak adott interjúban maga Dorin Florea is azt mondta, hogy ezzel a Strasbourgban és más, vegyes lakosságú európai városokban is használt köztes megoldással rendezné a kétnyelvű utcanévtáblák negyed évszázada terítéken lévő ügyét. Ennek ellenére az említett honlap azzal riogatja a felsorolt utcák lakóit, hogy amennyiben az RMDSZ visszanyeri a polgármesteri széket, az érintetteknek okiratokat kell majd cserélniük saját zsebből.
Újabb RMDSZ-cél
Egyébként az elemzők és a politikusok is nagyobb esélyt látnak arra, hogy a magyarság a megyei tanácselnöki tisztséget szerezze vissza, miután 2012-ben Lokodi Edit Emőke kénytelen volt fejet hajtani a liberális Ciprian Dobre előtt. A közvetett választási módszer – a megyei tanácselnök személyéről nem a szavazók, hanem az önkormányzati képviselők döntenek – látszólag az RMDSZ-nek kedvez.
Amennyiben a szövetségnek sikerül megtartania az egyharmados jelenlétét a képviselő-testületben, egy észszerű politikai alku révén ismét megszerezheti az elnöki széket. A tisztség várományosa Péter Ferenc, aki hosszas polgármesterkedés után egy felvirágoztatott Szovátát hagy maga mögött. Az RMDSZ esélyeit némileg csorbítja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), amely önálló tanácsosjelölt-listát állított Marosvásárhelyen, és benevezett a megyei szintű megmérettetésre is. Amennyiben az EMNP-sek nem jutnak be a testületbe, a rájuk adott voksok a közös kosárba kerülnek.
Nagy András ismét Szászrégen élére állhat
A megye három, majdhogynem színmagyar városában, Szovátán, Nyárádszeredában és Erdőszentgyörgyön jóformán még magyar–magyar versenyre sem lehet számítani. A helyzet egyértelmű Segesváron, Dicsőszentmártonban, Marosludason, Radnóton, Nagysármáson és Nyárádtőn is, ahol a magyarság aránya nem teszi lehetővé, hogy a közösség polgármestert állítson.
A statisztika Szászrégenben sem sokkal kedvezőbb, ahol a városnak ma már kevesebb mint egyharmada vallja magát magyarnak. A hegedűk városában viszont komoly esély mutatkozik arra, hogy az egyetlen jelölt, Nagy András visszatérjen a 2004 és 2012 között elfoglalt székébe. Ezt csak a románok és a cigányok hathatós segítségével teheti meg, akárcsak nyolc, illetve tizenkét esztendővel ezelőtt. A közvélemény-kutatások alapján egyébként Nagy András a legesélyesebb. Egyrészt a város románságának jelentős része nem felejtette el az RMDSZ tettrekész polgármesterét, másrészt nincs elragadtatva Maria Precup szociáldemokrata elöljáró megvalósításaitól és kommunikációs stílusától.
Községi szinten a legnagyobb kihívást a vegyes lakosságú Jedd, Vajdaszentivány, Beresztelke és Maroskeresztúr visszaszerzése, Marosszentanna, Ádámos és Marosbogát megőrzése jelenti. A helyzetet segíti a román pártok versengése, ám ugyanakkor bizonyos településeken bonyolítja a magyar jelöltek sokasága. A Magyar Polgári Pártnak egyetlen polgármesteri széket kell „megvédenie”, a makfalvit. Ha a Küküllő menti községben veszít is, magyar kézben marad a település irányítása. Az Erdélyi Magyar Néppárt 28 településen állított tanácsosi listát, míg 16 településen polgármesterjelöltjük is van.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Egyértelmű a PSD győzelme a választásokon
Bár valamelyest csökkent a különbség a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között a vasárnapi önkormányzati választás – kedden, 99,46 százalékos feldolgozottság után közzétett – részeredményei szerint, a PSD diadala továbbra is egyértelmű.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a polgármesterekre leadott szavazatok 37,62 százalékát szerezte meg (2 830 555 szavazat, 1669 mandátum), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 32,63 százalékot kapott (2 455 186 szavazat, 1079 mandátum), az RMDSZ 4,13 százalékot (310 934 szavazat, 195 mandátum), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 5,89, százalékot ért el (443 384 szavazat, 64 mandátum), független jelöltekre 5,20 százaléknyian szavaztak (53 mandátum). Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a voksok 0,28 százalékát kapta (21 171 voks), a Magyar Polgári Párt (MPP) 0,25 százalékot ért el (19 355 voks, 13 mandátum). Két jelölt EMNP–MPP támogatással győzött.
A helyi közgyűlésekben az eredmény: PSD 36,15 (2 667 526 voks, 16 556 mandátum), PNL 30,70 (2 265 110 voks, 13 082 mandátum) ALDE 6,62 (488 917 voks, 2480 mandátum), RMDSZ 5,21 (384 680 voks, 2281 mandátum), Népi Mozgalom Párt (PMP) 4,03, (297 563 voks, 1291 mandátum), EMNP 0,47 (35 019 voks, 207 mandátum), MPP 0,25 (18 993 voks, 158 mandátum).
A megyei közgyűlések össszetétele: PSD 37,55 százalék (2 874 317 voks, 517 mandátum), PNL 31,97 (2 447 182 voks, 437 mandátum), RMDSZ 5,36 (410 408 voks, 93 mandátum), ALDE 6,31 (483 212 voks, 64 mandátum), PMP 4,26 (326 177 voks, 27 mandátum), EMNP 0,49 (38 215 voks, 6 mandátum), MPP 0,21 (16 824 voks, 6 mandátum).
Az RMDSZ megyei listáira négy évvel ezelőtt, a 2012-es önkormányzati választáson 491 864-en szavaztak (5,52 százalék), az EMNP 44 276 voksot gyűjtött, az MPP-re 36 671-en szavaztak. A polgármestereknél az RMDSZ 203 mandátumot nyert, az MPP hetet, az EMNP pedig kettőt. Az RMDSZ 2261 helyi tanácsosi tisztséget szerzett meg, az MPP 266-ot, az EMNP 214-et, az EMNP és az MPP közösen 14-et. Megyei tanácsosi mandátumból az RMDSZ 88-at gyűjtött, az MPP és az EMNP pedig 7-7-et 2012-ben.
Szövetkezik a PSD
Amúgy kedden a PSD elnöksége kiértékelte az eredményeket, ezt követően Liviu Dragnea pártelnök közölte: az ALDE-val és az UNPR-rel a 41-ből 27 megyei közgyűlésben tudnak többségi koalíciót alakítani. Egyébként Augustin Lazăr legfőbb ügyész kedden közölte: összesen 245 olyan bejelentés érkezett, amelyben többszörös szavazás gyanúját fogalmazták meg. A legfőbb ügyészség kivizsgálja a panaszokat.
Eközben Bukarest 1. kerületében a meglepetésre a főpolgármesteri választáson második helyet elért Mentsük meg Bukarestet Szövetség (USB) a szavazatok újraszámolását kérte, arra hivatkozva, hogy 17 szavazókör megfigyelők nélkül maradt. Mint arról beszámoltunk, ez volt az egyetlen kerület, ahol az előzetes eredmények alapján úgy tűnt, az USB jelöltje, a francia Clotilde Armand megakadályozhatja a Szociáldemokrata Párt győzelmét, azonban a végleges adatok később itt is PSD-s győzelmet mutattak.
Johannis bosszús
A választást értékelve kedden a luxemburgi látogatáson tartózkodó Klaus Johannis államfő úgy nyilatkozott: az országban szilárd és visszafordíthatatlan a demokratikus folyamat, és a bukaresti eredményt kivéve, amely kapcsán megjegyezte: a pártoknak új ajánlatokkal kellene előállniuk, a részvételi arányt sem tartotta rossznak. Sejtetni engedte ugyanakkor, hogy a korábban általa vezetett PNL kudarca bosszantja. Emellett megjegyezte: igencsak vitatható, hogy számos olyan politikust választottak meg, aki ellen bűnvádi eljárás zajlik, ezért ismét csak a politikai osztály megújulását szorgalmazta. Arról is beszélt, hogy a kötelező szavazás bevezetése nem megoldás.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

Közzétették az önkormányzati voksolás végeredményét
Közzétette a központi választási bizottság csütörtökön a romániai önkormányzati választások nem hivatalos végeredményét, amely szerint a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) több mint hét százalékpontos előnnyel nyert legnagyobb riválisa, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt előtt.
A megyei pártlistákra és a főváros önkormányzatára leadott voksoknál a PSD 37,8 százalékot, míg a PNL 30,6 százalékot szerzett. Bukarestben Gabriela Fireát, a PSD jelöltjét a voksok csaknem 43 százalékával választották főpolgármesterré.
A harmadik helyen a Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök által alapított, a PSD-vel együttműködő Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) végzett 6,32 százalékkal. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei és bukaresti listáira összesen 411 823-an voksoltak, ez az országosan leadott több mint 8,25 millió szavazat 4,99 százaléka. A Traian Basescu volt államfő vezette jobboldali Népi Mozgalom Párt (PMP) az országszerte leadott voksok 4,47 százalékát kapta.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei listáira 38 215 szavazat érkezett, ez országos összesítésben a voksok 0,46 százalékát teszi ki, míg a Magyar Polgári Párt (MPP) listáira 16 824-en szavaztak, ez országos szinten a voksok 0,2 százalékát jelenti.
Az RMDSZ 95 megyei tanácsosi mandátumot szerzett (héttel többet, mint 2012-ben), az EMNP-nek és az MPP-nek pedig hat-hat megyei tanácsosa lesz (eddig hét-hét volt).
A magyar pártok megyei jelöltlistái által összesített csaknem 467 ezer szavazat országos szinten a szavazatok 5,65 százalékát teszi ki. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Románia állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak.
A magyar pártok megyei listáira adott voksok 88 százalékát kapta az RMDSZ (három százalékpontot javítva 2012-höz képest), a fennmaradó 12 százalékon pedig az MPP és az EMNP osztozott.
A települési önkormányzatokban az RMDSZ-nek 2284 tanácsosa lesz (az eddigi 2261 helyett), az EMNP-nek 207 (az eddigi 214 helyett), az MPP-nek pedig 158 (az eddigi 266 helyett). Idén 33 magyar települési tanácsos az EMNP-MPP koalíciós listákon szerzett mandátumot (2012-ben 14-en voltak).
A magyar pártok jelöltjeinek 210 településen sikerült polgármesteri tisztséget szerezniük, ebből 195 RMDSZ-es (korábban 203), 13 MPP-s (korábban 7), ketten pedig az MPP-EMNP koalíció jelöltjeként szereztek mandátumot (2012-ben az EMNP önállóan nyert el két polgármesteri posztot).
A vasárnap megtartott romániai önkormányzati választáson a szavazásra jogosultak 48,2 százaléka járult az urnákhoz, míg négy évvel ezelőtt a részvétel meghaladta az 57 százalékot. Több mint 630 ezer voks (a szavazatok 7 százaléka) érvénytelennek bizonyult.
A hivatalos végeredményt az óvások elbírálása után ismertetik.
MTI

Öt százalékon az RMDSZ (A választás végeredménye)
Közzétette a központi választási bizottság az önkormányzati választások nem hivatalos végeredményét, amely szerint a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (SZDP) több mint hét százalékpontos előnnyel nyert legnagyobb riválisa, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) előtt.
Harmadik helyen a Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök által alapított, az SZDP-vel együttműködő Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) végzett 6,32 százalékkal. Az RMDSZ megyei és bukaresti listáira összesen 411 823-an voksoltak, ez az országosan leadott több mint 8,25 millió szavazat 4,99 százaléka. A Traian Băsescu volt államfő vezette jobboldali Népi Mozgalom Párt (NMP) az országszerte leadott voksok 4,47 százalékát kapta. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei listáira 38 215 szavazat érkezett, ez országos összesítésben a voksok 0,46 százalékát teszi ki, míg a Magyar Polgári Párt (MPP) listáira 16 824-en szavaztak, ez országos szinten a voksok 0,2 százalékát jelenti.
Az RMDSZ 95 megyei tanácsi mandátumot szerzett (héttel többet, mint 2012-ben), az EMNP-nek és az MPP-nek pedig hat-hat megyei tanácstagja lesz (eddig hét-hét volt). A magyar pártok megyei jelöltlistái által összesített csaknem 467 ezer szavazat országos szinten a szavazatok 5,65 százalékát teszi ki (a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Románia állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak). A magyar pártok megyei listáira adott voksok 88 százalékát kapta az RMDSZ (három százalékpontot javítva 2012-höz képest), a fennmaradó 12 százalékon pedig az MPP és az EMNP osztozott.
A települési önkormányzatokban az RMDSZ-nek 2284 tanácstagja lesz (az eddigi 2261 helyett), az EMNP-nek 207 (az eddigi 214 helyett), az MPP-nek pedig 158 (az eddigi 266 helyett). Idén 33 magyar települési tanácstag az EMNP–MPP koalíciós listákon szerzett mandátumot (2012-ben 14-en voltak). A magyar pártok jelöltjeinek 210 településen sikerült polgármesteri tisztséget szerezniük, ebből 195 RMDSZ-es (korábban 203), 13 MPP-s (korábban 7), ketten pedig az MPP–EMNP-koalíció jelöltjeként szereztek mandátumot (2012-ben az EMNP önállóan nyert el két polgármesteri posztot). A vasárnapi önkormányzati választáson a szavazásra jogosultak 48,2 százaléka járult az urnákhoz, míg négy évvel ezelőtt a részvétel meghaladta az 57 százalékot. Több mint 630 ezer voks (a szavazatok 7 százaléka) érvénytelennek bizonyult.
A hivatalos végeredményt az óvások elbírálása után ismertetik.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közzétették a helyhatósági választás végeredményét
Közzétette a központi választási bizottság az önkormányzati választások nem hivatalos végeredményét, amely szerint a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) több mint hét százalékpontos előnnyel nyert legnagyobb riválisa, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt előtt.
A megyei pártlistákra és a főváros önkormányzatára leadott voksoknál a PSD 37,8 százalékot, míg a PNL 30,6 százalékot szerzett. Bukarestben Gabriela Fireát, a PSD jelöltjét a voksok csaknem 43 százalékával választották főpolgármesterré.
A harmadik helyen a Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök által alapított, a PSD-vel együttműködő Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) végzett 6,32 százalékkal. Az RMDSZ megyei és bukaresti listáira összesen 411 823-an voksoltak, ez az országosan leadott több mint 8,25 millió szavazat 4,99 százaléka. A Traian Băsescu volt államfő vezette jobboldali Népi Mozgalom Párt (PMP) az országszerte leadott voksok 4,47 százalékát kapta.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei listáira 38 215 szavazat érkezett, ez országos összesítésben a voksok 0,46 százalékát teszi ki, míg a Magyar Polgári Párt (MPP) listáira 16 824-en szavaztak, ez országos szinten a voksok 0,2 százalékát jelenti.
Szabadság (Kolozsvár)

Belföldi hírek
Megjelent a Bethlen Gábor Alap külhoni fiatal vállalkozóknak szóló pályázata. A kiírás szerint a támogatásra olyan 40 év alatti magyar fiatalok pályázhatnak, akiknek működő vállalkozása van valamelyik, Magyarországgal szomszédos államban, Ausztria kivételével.
Fiatal vállalkozókat támogatnak
A pályázók a következő kiadások fedezésére kérhetnek támogatást: termeléshez, gyártáshoz szükséges eszközök beszerzése, információs technológiafejlesztések, gyártási licenc beszerzése, illetve el lehet számolni a hazai vagy külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel kiadásait, valamint a piacra jutást segítő tevékenységek és a marketing tevékenységek költségeit. A vállalkozások legtöbb 6 millió forint támogatást igényelhetnek. A támogatás mértéke százszázalékos. A pályázatokat július 15-ig nyújthatják be elektronikus formában a Bethlen Gábor Alaphoz az érdekeltek. Hitelből folytatják
Románia 175 millió eurós hitelt vesz fel az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától (CEB), hogy bérlakásokat építsen, illetve újítson fel fiatal családoknak – közölték a tegnapi kormányülést követően. A kabinet 6990 lakás építéséről, illetve felújításáról szóló keretmegállapodást kötött a CEB-bel. A vonatkozó törvénytervezetet a parlamentnek jóvá kell hagynia. A 250 millió eurós projekt költségvetésének 70 százalékát fedezik a CEB-hitelből, a hiányzó 75 millió eurót pedig a fejlesztési minisztérium és az állami lakásügynökség (ANL) állja saját forrásaiból, egyenlő arányban. A lakásokat a helyi és megyei önkormányzatok szociális bizottságainak javaslata alapján olyan 35 évnél nem idősebb fiataloknak adják bérbe kezdezményes áron, akiknek a jövedelme nem teszi lehetővé, hogy piaci áron béreljenek lakást. Az ötéves futamidejű projektet az ANL bonyolítja le 2016–2020 között. A hitelt ötéves türelmi idő után 20 év alatt kell törleszteni. Jól egyezkedtek
Brassói alpolgármesteri és Brassó megyei alelnöki tisztséget kap az RMDSZ egy jobboldali pártok közötti megállapodás értelmében – közölte tegnap az Agerpres hírügynökség. A megegyezés szerint az NLP adja a megyei önkormányzat elnökét és egyik alelnökét, az RMDSZ pedig a másik alelnököt. George Scripcaru polgármester munkáját egy RMDSZ-es és egy NMP-s alpolgármester segíti majd. Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnöke elmondta: a szövetség ezután nevezi meg jelöltjeit a tisztségekre. Az 1989-es rendszerváltozás óta nem volt még magyar alpolgármestere Brassónak. A megyei önkormányzatban 2000 és 2012 között töltött be alelnöki tisztséget RMDSZ-es politikus.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vezető tisztségeket kap az RMDSZ Brassóban és Brassó megyében
Brassói alpolgármesteri és Brassó megyei alelnöki tisztséget kap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egy jobboldali pártok közötti megállapodás értelmében – közölte csütörtökön az Agerpres hírügynökség.
Az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) Brassó megyei vezetői közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megállapodtak a városi és a megyei önkormányzati többség kialakításáról. A megegyezés szerint a PNL adja a megyei önkormányzat elnökét és egyik alelnökét, az RMDSZ pedig a másik alelnököt. A PNL-hez kötődő, de függetlenként megválasztott George Scripcaru polgármester munkáját egy RMDSZ-es és egy PMP-s alpolgármester segíti majd.
Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnöke elmondta: az RMDSZ ezután nevezi meg jelöltjeit a tisztségekre. Az 1989-es rendszerváltozás óta nem volt még magyar alpolgármestere a közel 230 ezer lakosú Brassónak, melyben a lakosság hét százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson. A városi önkormányzatba a PNL tíz, a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyolc, az RMDSZ, a Német Demokrata Fórum, a Román Környezetvédő Párt (PER) és a PMP két-két képviselőt juttatott be, és mandátumot szerzett egy független képviselő is.
A megyei önkormányzatban 2000 és 2012 között töltött be alelnöki tisztséget RMDSZ-es politikus. A testületben a PNL 16, a PSD 11, az RMDSZ és a PER három, a Német Demokrata Fórum pedig két mandátumot szerzett. Az RMDSZ a városban megőrizte, a megyében eggyel növelte a mandátumai számát. Kovács Attila az MTI-nek elmondta, a megállapodásban rögzítették, hogy közösen támogatják a megye és a város fenntartható fejlesztését, és közösen lépnek fel a Brassó melletti vidombáki repülőtér építési munkálatainak a befejezéséért. A Brassó megyei önkormányzat eddig csak a légi kikötő kifutópályáját tudta megépíttetni. Brassó város, valamint a közeli Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye önkormányzata is jelezte, hogy kész hozzájárulni a repülőtéri épületek felépítéséhez.
Az RMDSZ-es politikus hozzátette, a megállapodás a brassói magyar oktatási intézmények fejlesztését és a magyar kulturális projektek támogatását is tartalmazza.
erdon.ro

Helyzetbe hozták a választások Brassóban az RMDSZ-t
Brassói alpolgármesteri és Brassó megyei alelnöki tisztséget kap az RMDSZ egy jobboldali pártok közötti megállapodás értelmében – adta hírül az MTI az Agerpres hírügynökség tájékoztatása alapján.
Az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) Brassó megyei vezetői csütörtökön közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megállapodtak a városi és a megyei önkormányzati többség kialakításáról.
A megegyezés szerint a PNL adja a megyei önkormányzat elnökét és egyik alelnökét, az RMDSZ pedig a másik alelnököt. A PNL-hez kötődő, de függetlenként megválasztott George Scripcaru polgármester munkáját egy RMDSZ-es és egy PMP-s alpolgármester segíti majd. Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnöke elmondta: az RMDSZ ezután nevezi meg jelöltjeit a tisztségekre.
Az 1989-es rendszerváltozás óta nem volt még magyar alpolgármestere a közel 230 ezer lakosú Brassónak, melyben a lakosság hét százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson. A városi önkormányzatba a PNL tíz, a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyolc, az RMDSZ, a Német Demokrata Fórum, a Román Környezetvédő Párt (PER) és a PMP két-két képviselőt juttatott be, és mandátumot szerzett egy független képviselő is.
A megyei önkormányzatban 2000 és 2012 között töltött be alelnöki tisztséget RMDSZ-es politikus. A testületben a PNL 16, a PSD 11, az RMDSZ és a PER három, a Német Demokrata Fórum pedig két mandátumot szerzett. Az RMDSZ a városban megőrizte, a megyében eggyel növelte a mandátumai számát. Kovács Attila az MTI-nek elmondta, a megállapodásban rögzítették, hogy közösen támogatják a megye és a város fenntartható fejlesztését, és közösen lépnek fel a Brassó melletti vidombáki repülőtér építési munkálatainak a befejezéséért. A Brassó megyei önkormányzat eddig csak a légi kikötő kifutópályáját tudta megépíttetni. Mint arról beszámoltunk, Brassó város, valamint a közeli Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye önkormányzata is jelezte, hogy kész hozzájárulni a repülőtéri épületek felépítéséhez.
Az RMDSZ-es politikus hozzátette, a megállapodás a brassói magyar oktatási intézmények fejlesztését és a magyar kulturális projektek támogatását is tartalmazza.
MTI
Erdély.ma

Magyar önkormányzati vezetők Erdélyben
Brassóban alpolgármesteri és megyei alelnöki, Temesváron alpolgármesteri, Szatmáron pedig a magyar polgármester megválasztása után megyeitanács-elnöki tisztséget szerzett az RMDSZ. A rendszerváltozás óta nem volt még magyar alpolgármestere a közel 230 ezer lakosú Brassónak, a 303 ezer lakosú Temesvárnak. Brassóban a lakosság hét, Temesváron pedig mintegy öt százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson.
Az RMDSZ Barabás Lászlót jelöli a brassói alpolgármesteri posztra, és Ambrus Izabellát a Brassó megyei önkormányzat alelnöki tisztségére – közölte tegnapi hírlevelében a szövetség. Az RMDSZ, valamint a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és Népi Mozgalom Párt (NMP) Brassó megyei vezetői múlt csütörtökön jelentették be, hogy megállapodtak a városi és a megyei önkormányzati többség kialakításáról. A megegyezés szerint az NLP adja a megyei önkormányzat elnökét és egyik alelnökét, az RMDSZ pedig a másik alelnököt. A NLP-hez kötődő, de függetlenként megválasztott George Scripcaru polgármester munkáját egy RMDSZ-es és egy NMP-s alpolgármester segíti majd. Farkas Imre lesz Temesvár egyik alpolgármestere az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Temes megyei szervezete tegnapi megállapodásának értelmében. A két párt közös közleményben tudatta, hogy a hatékony temesvári helyi közigazgatás biztosítása érdekében, a régebbi jó kapcsolatokra és ezek nyomán létrejött kölcsönös bizalomra alapozva, Temesvár soknemzetiségű jellegét tekintetbe véve kötöttek szövetséget, melynek révén az NLP és az RMDSZ többséget képez az önkormányzati testületben. A tisztségébe újraválasztott Nicolae Robu liberális polgármester munkáját az RMDSZ-es és egy liberális alpolgármester segíti. A 27 tagú önkormányzati testületben 12 mandátumot szerzett az NLP, kilencet a Szociáldemokrata Párt (SZDP), kettőt az RMDSZ, kettőt a Népi Mozgalom Párt (NMP), egyet a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) és egyet egy független jelölt. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta: a szövetség mindkét nagy párttal tárgyalt, és az alpolgármesteri tisztség felajánlása után állapodott meg a liberálisokkal.
Szatmár megyében Pataki Csabát titkos szavazással egyhangúan választották meg a megyei tanács elnökévé, miután a június 5-ei választáson Szatmárnémeti polgármesteri tisztségét is az RMDSZ jelöltje, Kereskényi Gábor nyerte el. Pataki Csaba, a szövetség volt szenátora elmondta, hogy az elkövetkező időszakban valamennyi pályázási lehetőséget ki akarnak használni, illetve élhető hellyé akarják alakítani Szatmárt, ahol a fiataloknak is érdemes maradniuk. Pataki Csaba az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt között kötött politikai egyezség nyomán lett megyeitanács-elnök. A megállapodás értelmében a megyei önkormányzat két alelnökét a liberálisok adják.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Barabás László lesz Brassó alpolgármestere
Az RMDSZ Barabás Lászlót jelöli a brassói alpolgármesteri posztra és Ambrus Izabellát a Brassó megyei önkormányzat alelnöki tisztségére - közölte szerdai hírlevelében a szövetség.
Az RMDSZ, valamint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Népi Mozgalom Párt (PMP) Brassó megyei vezetői múlt csütörtökön jelentették be, hogy megállapodtak a városi és a megyei önkormányzati többség kialakításáról. A megegyezés szerint a PNL adja a megyei önkormányzat elnökét és egyik alelnökét, az RMDSZ pedig a másik alelnököt. A PNL-hez kötődő, de függetlenként megválasztott George Scripcaru polgármester munkáját egy RMDSZ-es és egy PMP-s alpolgármester segíti.
Az 1989-es rendszerváltás óta nem volt még magyar alpolgármestere a közel 230 ezer lakosú Brassónak, amelyben a lakosság hét százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson. A megyei önkormányzatban 2000 és 2012 között töltött be alelnöki tisztséget RMDSZ-es politikus.
Krónika (Kolozsvár)

Közel száz év után, magyar alpolgármestert választott a Temesvári Tanács!
Történelmi pillanatok szemtanúi lehettünk 2016. június 24-én, pénteken a Temesvári Városháza tanácstermében: Farkas Imre mérnök, vállalkozó személyében, közel 100 év után újból magyar alpolgármestert választott a frissen megalakult temesvári önkormányzat. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt tanácsosai támogatásával, Dan Diaconu (PNL) régi-új alpolgármester és Farkas Imre 14-14 szavazatot kapott, az ellenzék jelöltjei, Dugulescu Marius (PMP) és Adrian Orza (független) 13-13 szavazattal alulmaradtak az alpolgármester-választáson.
Mircea Băcală prefektus jelenlétében pénteken hivatalosan megalakult a temesvári önkormányzat, miután a 27 tanácsos felesküdött a Bibliára. A szocdemek két megválasztott tanácsosa, Florin Bârsășteanu és Marius Craina orvosok összeférhetetlenségi okokból lemondtak mandátumukról, helyüket Szatmari Ioan-Ștefan és Taropa Lucian foglalták el a városi tanácsban. A temesvári tanácsban – lehet hogy ez országos premier is – először jutott mandátumhoz, a Népi Mozgalom (PMP) színeiben egy mozgáskorlátozott fiatal hölgy, Popescu Raluca Ioana személyében. Az RMDSZ-t két tanácsos képviseli a temesvári önkormányzatban: Farkas Imre, akit alpolgármesternek választottak a képviselők és a bolgár kisebbség képviselője, Csokany Petronela Mihaela, aki a bolgár és a szerb kisebbségi szervezetekkel aláírt együttműködési szerződés alapján jutott egyéves mandátumhoz.
A tanácsban minimális többsége van a PNL (12 tanácsos) és az RMDSZ (2 tanácsos) frakciónak. A PSD 9, a PMP 2, az ALDE 1 tanácsosa mellett a független Adrian Orza is az ellenzékhez „csapódott”, miután a PSD-sek alpolgármesternek jelölték. A titkos, de borítékolható kimenetelű alpolgármester-választáson egyetlen szavazattöbbséggel választották meg a PNL és az RMDSZ jelöltjeit, ami azt igazolja, hogy nem lesz könnyű dolga Nicolae Robu (PNL) polgármesternek a kétharmados többséget megkövetelő határozatok átvitelében.
„Büszke vagyok arra, hogy hosszú idő után magyarként Temesvár alpolgármestere lehetek, ez nagy felelősség – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Farkas Imre –, először is köszönetet kell mondanom mindazoknak, akik megbíztak bennem, és rám szavaztak, nekik köszönhetem, hogy ebbe a megtisztelő tisztségbe kerültem. Mint a választási programomban is elmondtam, egy családbarát várost szeretnék, ezért elsősorban a szociális kérdésekkel szeretnék foglalkozni. Konkrét tervem egy családsegítő egyesület létrehozása. Alpolgármesteri kötelezettségeimet a polgármester úr fogja meghatározni.” Farkas Imre lapunknak azt is elmondta: szeretne nyílt és közvetlen kapcsolatot tartani a lakossággal, a kerületi konzultatív tanácsok közvetítésével. „Az természetes, hogy elsősorban a magyar közösséget képviselem, sokan tudják a telefonszámomat, internetes elérhetőségemet, bárki megkereshet a problémájával” – mondta befejezésül Farkas Imre, akinek alpolgármesteri tevékenysége idejére le kell mondania cégvezetői minőségéről.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Az RMDSZ a megyei koalíciós tárgyalások egyik nyertese
Bár nem értek el túl jó eredményt a június 5-i önkormányzati választásokon, az RMDSZ és a PMP számos vezető tisztséget szerzett a megyei tanácsokban, miután ez a két szervezet képezte a mérleg nyelvét – írta a Mediafax hírügynökség vasárnap az ország 41 megyéjében lezajlott koalíciós tárgyalások eredményeit összegezve.
A Traian Basescu volt államfő vezette PMP kilenc, míg az RMDSZ nyolc megyében lett része a helyi többségnek. Mindkét szervezet helyi érdekei alapján állt vagy a PSD, vagy a PNL mellé. A koalíciós tárgyalásoknak a pártok jövőbeni együttműködése mellett a vezető tisztségek elosztása volt a tétje. Az idén ugyanis már nem közvetlenül a szavazópolgárok, hanem a megyei önkormányzati képviselőtestület tagjai választottak maguk közül elnököt és alelnököket a megyei tanácsok élére.
Míg a közvetlen választási rendszerben 2012-ben az RMDSZ-nek csak a két magyar többségű megyében, Hargitában és Kovásznában sikerült megnyerni a tanácselnök-választást, az idei, közvetett rendszerben további három megyében – Maros, Szatmár és Bihar megyében – sikerült támogatást szereznie a román pártoktól ahhoz, hogy magyar tisztségviselőt válasszanak a megyei önkormányzat elnökévé. A Mediafax szerint a szövetség a koalíciós tárgyalások legfőbb nyertese: csak kettővel lesz kevesebb megyei elnöke, mint a liberálisoknak, ahhoz képest, hogy az RMDSZ megyei listái a voksok öt, míg a liberálisoké a szavazatok 30 százalékát kapta országos szinten.
"Azokban a megyékben, ahol a liberálisokkal szövetkeztünk, a szociáldemokraták haragszanak ránk, ott pedig, ahol a PSD-vel alkotunk többséget, a PNL haragszik" – idézte a Mediafax Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, aki szerint a korábbi tapasztalatok és a pártok együttműködési készsége alapján helyi szinten döntöttek arról, kivel szövetkeznek.
Arra a kérdésre, hogy a megyei koalíciós tárgyalásoknál befolyásolta-e az RMDSZ döntését az év végén megrendezendő parlamenti választások perspektívája, Kelemen Hunor nem-mel válaszolt, hozzátéve, hogy ha ezt vették volna figyelembe, akkor mindenütt a PSD vagy a PNL mellett kellett volna elkötelezniük magukat. Kifejtette: a június 5-i eredményeket véve alapul a PSD-nek és szövetségeseinek a (nem magyar) kisebbségi frakció támogatása nélkül is valószínűleg meglesz a többségük a parlament mindkét házában, úgyhogy nem szorulnak az RMDSZ támo- gatására. A jelenlegi parlament mandátuma decemberben jár le, a választásokat várhatóan november 20-án rendezik meg.
Népújság (Marosvásárhely)

Mediafax: az RMDSZ a megyei koalíciós tárgyalások egyik nyertese
Bár nem értek el túl jó eredményt a június 5-i önkormányzati választásokon, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) számos vezető tisztséget szerzett a megyei tanácsokban, miután ez a két szervezet képezte a mérleg nyelvét – írta a Mediafax hírügynökség vasárnap az ország 41 megyéjében lezajlott koalíciós tárgyalások eredményeit összegezve.
A Traian Băsescu volt államfő vezette PMP kilenc, míg az RMDSZ nyolc megyében lett része a helyi többségnek. Mindkét szervezet helyi érdekei alapján állt vagy a Szociáldemokrata Párt (PSD), vagy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mellé.
Míg 2012-ben, amikor a megyei tanács elnökét a polgármesterekhez hasonlóan közvetlenül választottuk, az RMDSZ-nek csak a két magyar többségű megyében, Hargitában és Kovásznában sikerült megnyerni ezt a tisztséget, az idei, közvetett rendszerben további három megyében – Maros, Szatmár és Bihar megyében – sikerült támogatást szereznie a román pártoktól ahhoz, hogy magyar tisztségviselőt válasszanak a megyei önkormányzat elnökévé. A Mediafax szerint a magyar szövetség a koalíciós tárgyalások legfőbb nyertese: csak kettővel lesz kevesebb megyei elnöke, mint a liberálisoknak, ami komoly fegyvertény, tekintettel arra, hogy az RMDSZ megyei listái a voksok öt, míg a liberálisoké a szavazatok 30 százalékát kapta országos szinten.
Szabadság (Kolozsvár)

Romániában egy kispárttal olvad össze Traian Basescu pártja
A nemrég még kormánykoalíciós pártnak számító Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR) olvad össze a Traian Basescu volt román államelnök által vezetett Népi Mozgalom Párt (PMP).
Ezt a két politikai erő vezetősége jelentette be kedden közös sajtótájékoztatón. Traian Basescu elmondta, hogy az új párt a PMP név alatt fog szerepelni, az elnöke továbbra is ő mArad, lesz négy első alelnökük, akik közül kettőt az UNPR ad majd. A Gabriel Oprea volt miniszterelnök-helyettes által vezetett UNPR a szociáldemokrata Victor Ponta egykori román miniszterelnök kormányának volt tagja. Oprea márciusban lemondott a pártelnökségről, miután két ügyészségi eljárás indult ellene. A PMP egy Basescu által alapított új párt. Az összeolvadástól azt remélik, hogy növeli bejutási esélyüket a parlamentbe az év végi választáson.
Az UNPR azt követően erősödött meg, hogy a Szociáldemokrata Párt ( PSD) és a Nemzeti Liberális Párt ( PNL) által létrehozott Szociálliberális Szövetség (USL) – amely megnyerte 2012-ben a helyhatósági és a parlamenti választásokat – kettészakadt, így a szociáldemokratáknak nagy szükségük volt az UNPR-re, hogy biztosítsa számukra a parlamentben a kormányzati többséget.
Az UNPR nem vett részt önállóan a választásokon, de 2012 után számos törvényhozót befogadott, akik különböző okokból kiléptek pártjukból, amelyeknek színeiben mandátumot szereztek. Így az UNPR önálló frakciót alakíthatott, és tavaly novemberig, a Ponta-kormány lemondásáig a mérleg nyelve szerepét töltötte be a Bukaresti parlamentben.
Tavasszal még azt fontolgatták, hogy önálló pártként indulnak a választáson. Az utóbbi hetekben azonban számos törvényhozó kilépett az UNPR-ből, és a PSD-hez csatlakozott, miután sikertelenül végződtek a szociáldemokratákkal folytatott egyeztetések egy esetleges közös parlamenti választási szereplésről. Basescu nyilatkozatában utalt arra, hogy sokan elhagyták az UNPR-t, de mint mondta, őket ez nem zavarja, mert olyan emberekre van szükségük, akik a jobbközép értékeket vallják magukénak.
Valeriu Steriu, az UNPR elnöke kijelentette: elsősorban azoknak a választóknak akarnak alternatívát nyújtani, akiknek elegük van a jelenlegi két nagypártból, a PSD-ből és a PNL-ből. A két nagy politikai erő, a balközép szociáldemokraták és a jobbközép liberálisok mellett jelenleg három kispárt pályázik eséllyel törvényhozói helyek megszerzésére az őszi romániai parlamenti választáson: a magát jobbközépnek tekintő PMP, a PSD-t támogató Calin Popescu Tariceanu vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
erdon.ro

Barabás László: száz év után lett magyar alpolgármestere Brassónak
A Brassói magyar közösség összefogásának köszönhetően közel 100 év után lett ismét magyar alpolgármestere a Cenk alatti városnak. A helyhatósági választások után az RMDSZ jó tárgyalási pozícióját is felhasználva Barabás László tanácstag lett az egyik alpolgármester. Interjúnk az új magyar polgármestereket és alpolgármestereket bemutató cikksorozatunk része.
Hány év után lett ismét magyar alpolgármestere Brassónak?
1918 óta nem volt magyar alpolgármestere Brassónak, ahol a lakosság közel hét százaléka vallotta magát magyarnak. A 253.200-as városban 16.551 fős a magyar közösség. A Brassói magyarok összefogásának köszönhetőek az idei jó választási eredmények, amelyek révén magyar alpolgármestere lett a városnak és magyar a megyei tanács egyik alelnöke is.
Ön új arcnak számít a Brassói közéletben. Hogyan lett alpolgármester?
Jól ismerem a helyi adminisztrációt és a dekoncentrált intézmények működését. 2012-ig az Olt-medence Vízügyi Igazgatóságán voltam igazgató. Hat megye vízügyi igazgatóságával, tíz igazgatóval, hat prefektúrával kellett együtt dolgozni. Az RMDSZ-nek megalakulása óta vagyok tagja, de mindeddig nem vállaltam politikai tisztséget. Az önkormányzati választásokon tanácsos jelöltként indultam az RMDSZ színeiben, akkor még azzal számoltunk, hogy két-két tanácsosi tisztséget sikerült szerezni a Brassó városi illetve a Brassó megyei önkormányzatokban. A magyar közösség összefogásának köszönhetően a megyei tanácsban sikerült három tanácsosi helyet, a Brassói tanácsban pedig két tanácsosi helyet szerezni, és az RMDSZ jó tárgyalási pozícióját is felhasználva alpolgármesteri és alelnöki tisztségeket is szerezni. A Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és a Népi Mozgalom Párttal (PMP) való megállapodás révén a liberális párti támogatással, de függetlenként induló George Scripcaru polgármester munkáját egy RMDSZ-es és egy PMP-s alpolgármester segíti.
Hogyan vette át a
tisztséget és milyen feladatköröket kapott?
Nem volt idegen számomra az adminisztrációs munka, és intézményvezetőként már korábban is kapcsolatban voltam a Brassói önkormányzattal és az ott dolgozókkal, így ismertük egymást. Az alpolgármesterek feladatköreit a polgármester határozza meg. Én az urbanisztikai, területrendészeti, és az építkezési engedélyek kibocsátásáért felelős igazgatóság-, a technikai igazgatóság-, a gazdasági igazgatóság koordinálását, a beruházások életbe ültetését, a hidak, utak és műemléképületek, parkok, terek, zöldövezetek, rezervátumok fejlesztését valamint a kóbor kutyákért felelős szakosztály és az állatkert felügyeletét kaptam feladatnak.
Sikerült-e már felmérni az állapotokat, átvenni a munkaköröket?
Július 1-től kezdtem dolgozni alpolgármesterként, így még mindig zajlik az állapotfelmérés. Naponta találkozok az általam irányított osztályok, igazgatóságok dolgozóival illetve minden nap a terepen is megvizsgálom a jelenlegi állapotokat, a befektetések helyszíneit.
Melyek a legsürgősebben megoldásra váró kérdések?
A már elkezdett beruházásokat kell befejezni, például a Brassópojánai szabadidőközpont több mint 90 százalékban kész van, ezt kell befejezni, de a Pojánában tervezett parkolók kivitelezését újra versenytárgyalásra kell kiírni.
Miben tudja segíteni a Brassói magyar közösséget az, hogy magyar alpolgármestere van a városnak?
A politikai pártok által megkötött együttműködési protokollum tartalmazza az infrastrukturális, a gazdasági növekedést célzó fejlesztések mellett a magyar oktatási intézmények és kulturális projektek, illetve kisebbségjogi ügyek támogatását is. A nyári vakáció alatt a tanintézmények, az osztálytermek és sportpályák rendbetétele jelent prioritást. Konkrét lépések történtek már az Áprily Lajos Főgimnázium udvarának és sporttermének felújítása valamint a 11-es óvodánál és a 15-ös iskolánál elkezdett munkálatok folytatása érdekében. Ugyanakkor az egyházakat támogatjuk az építkezési engedélyek megszerzésében és az egyházi valamint műemlék ingatlanok feljavítása érdekében. Szeretnék hozzájárulni a repülőtér tervének megvalósításához, hiszen gazdasági szempontból meghatározó lenne városunk számára, de a többségben magyarok lakta Kovászna és Hargita megye számára is.
Az RMDSZ a Nemzeti Liberális Párt és a Népi Mozgalom Párt Brassó megyei szervezetei által megkötött együttműködési megállapodás tartalmazza az oktatás és a kisebbség anyanyelven való tanulásának támogatását, a csökkentett létszámú magyar osztályok működtetését, iskolabuszok biztosítását, Brassói magyar bölcsőde kialakítását. A megállapodás alapján támogatják a magyar hagyományőrző eseményeket és a többnyelvű feliratok kihelyezését, segítik a magyar vonatkozású emléktáblák állítását és műemlékek feljavítását, illetve célként tűzték ki, hogy a Brassói kulturális eseménynaptárban helyet kapjanak a magyar rendezvények.
Kovács Zsolt
maszol.ro

Ellenőrizzék az RHSZ-t
Kíméletlen ellenőrzésnek kell alávetni a Román Hírszerző Szolgálatot – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő, a Népi Mozgalom Pártjának elnöke, aki szerint nyilvánvalóan gondok vannak a titkosszolgálat civil kontrolljával.
Szerinte ezt egy nagyon erős parlamenti ellenőrzés révén lehetne megoldani. Szólt az Országos Korrupcióellenes Ügyészségről is: a hatóság túlkapásainak szerinte az ügyészi felelősségről szóló törvény elfogadásával lehetne gátat vetni. Băsescu annak kapcsán beszélt a két intézményről, hogy pár nappal korábban Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke úgy vélekedett: Romániát az RHSZ és a korrupcióellenes ügyészség vezeti. Traian Băsescut televíziós műsorban kérdezték Tăriceanu kijelentéseiről.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Románia nem jogállam
Egy olyan ország, amelyben a titkosszolgálatokat is bevonják az állami tisztségviselők és igazságszolgáltatási vezetők kinevezésébe, nem nevezhető működő jogállamnak – szögezte le a Romániai Bírák Országos Szövetsége (RBOSZ) Klaus Iohannis államfőhöz intézett tegnapi nyílt levélben. A bírák érdekvédelmi szervezete éles hangon bírálta az elnököt amiatt, hogy nem válaszolt érdemben azoknak a politikusoknak, akik a Román Hírszerző Szolgálatnak (RHSZ) az igazságszolgáltatásra gyakorolt állítólagos befolyását sérelmezték.
Múlt héten két párt vezetője, Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének elnöke és Traian Băsescu volt államfő, a Népi Mozgalom Pártja elnöke is visszaéléssel vádolta a korrupcióellenes ügyészséget és a hírszerző szolgálatot, mondván, hogy a korrupcióellenes harcot valójában politikai célokra, a „kényelmetlen politikai ellenfelek” ellen használják, jogtalanul felülírva a demokratikusan megválasztott intézmények döntéseit. Băsescu szerint Románia „maffiaállammá változott”, amelyben az RHSZ és a korrupcióellenes ügyészség minden civil ellenőrzés alól elszabadult. Amikor Tăriceanu felhívást intézett az államfőhöz, hogy tisztázza, megalapozottak-e a hivatali elődje által megfogalmazott súlyos vádak, Iohannis azzal vágott vissza, hogy Romániában a jogállam működik, és nem hiteles, amikor ezt olyanok kérdőjelezik meg, akik ellen bűnvádi eljárás folyik. A bírák egyesülete szerint éppen az ilyen, „minden kritikát elutasító” nyilatkozatok bizonyítják azt, hogy „Romániában nem működik a demokratikus szabványok szerint a jogállamiság”. Az RBOSZ szerint Iohannisnak kötelessége lett volna komolyan venni és kivizsgálni a figyelmeztetést, függetlenül attól, kitől származik, mint ahogy a korrupcióellenes ügyészség sem tekinthet el azoktól a feljelentésektől, amelyeket elítéltek vagy gyanúsítottak tesznek. „Az RHSZ igazságszolgáltatásra gyakorolt befolyása roppant súlyos vád, erre nem válasz az, hogy Ön kinyilatkozza, márpedig a jogállam működik” – írta nyílt levelében a civil szervezet. Az RBOSZ egyúttal felszólította az államfőt, hogy az alkotmányosság őreként tisztázza,milyen jogszabály alapján ellenőrzi az RHSZ kinevezésük előtt az igazságszolgáltatás vezető tisztségeire és a legfelsőbb bírósági tagságra pályázó jelölteket.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A X. Kisjenői Városnapok sikere
Színes szórakoztató programok, vidámság
Amint azt előzetesen meghirdettük, a Kisjenői Polgármesteri Hivatal és a Városi Tanács szombaton és vasárnap X. alkalommal szervezte meg a Kisjenői Városnapokat. A rendezvénysorozat 11 órakor, a zsúfolásig megtelt városháza dísztermében ünnepélyes megnyitóval indult. Az állami himnuszt követően, a középen ülő Gheorghe Burdan polgármester köszöntötte a nagyszámú egybegyűltet, majd bemutatta a prezídiumban ülő vendégeket: Kovács Sándor csanádpalotai polgármestert, Ionel Ciupe megyei ALDE-elnököt, Gianina Ignuţa PSD-megyei nőszervezeti elnököt, Florin Remeţeant, a Népi Mozgalom Párt megyei elnökét, Kalcsó Istvánné kétegyházi polgármestert, Florentina Horgea alprefektust, Ioan Tripa alpolgármestert, Elisabeta Bondor iskolaigazgatót, Eugen Gagea városi tanácsost és Bianca Cotrăut, az óvoda igazgatóját. Ugyanakkor köszöntötte a nézőtéren helyet foglaló magas rangú vendégeket, név szerint megemlítve Andrei Anghelinát, a Vasile Goldiş Egyetem prorektorát, Ramona Lilét, az Aurel Vlaicu Egyetem rektorát, Ioan Crişan Marint, a Román Patronátus elnökét, Emil Moţiut, a kisjenői rendőrség parancsnokát, Dan Ilariét, a Kisjenői Törvényszék főügyészét, valamint a jelen volt városi és megyei tanácsosokat.
Értékelés, előretekintés
Gheorghe Burdan polgármester miután a város polgárainak megköszönte a legutóbbi önkormányzati választásokon magának és csapatának szavazott bizalmat, a Kisjenői Városnapokat olyan ünnepi alkalomnak nevezte, amikor érdemes visszatekinteni a tavaly óta megtett útra, de a jövőbeli munkát is vázolni kell. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb megvalósítása a szennyvízhálózatnak Erdőhegyen, 11 kilométer hosszan történt lefektetése, illetve a városi ülepítőtelep megépítése volt. Ugyanakkor kibővítették, korszerűsítették az Avram Iancu téren lévő óvodaépületet, utcákat aszfaltoztak Kisjenőben, Erdőhegyen és Nadabon, felújították a kisjenői, az erdőhegyi és a nadabi artézi kutakat, játszóteret építettek a sportcsarnok mellé, a vízüzem számára további három kutat fúrtak a vízhozam növelésére, korszerűsítették a Gyermekek Klubjához vezető 4 kilométeres utat, felújították a nadabi kultúrotthont, valamint az ottani iskolaépület fedelét, jelzőlámpákat szereltek fel a városközpont gyalogátkelőihez. Folyamatban van a városi vízvezeték-hálózat felújítása, javítják az erdőhegyi és a nadabi óvodaépületet, ugyancsak folyamatban van a kisjenői, illetve a hozzá tartozó települések közvilágításának a felújítása. A következő évben további járdákat kívánnak térkővel burkolni, tervezik a panellakások hőszigetelését, EU-pályázati támogatással hévízfürdő építését magyarországi testvértelepüléssel, közművelődési és szórakoztató-komplexum építését, a volt mentőállomás épületének a felújításával, átalakításával nőgyógyászati központ létrehozását tervezik. Folytatják a közbenjárást a város körgyűrűjének a megépítéséhez, esővíz-elevezető csatornákat építenek Kisjenő-Erdőhegyen – sommázta az új városvezetés terveit Gheorghe Burdan polgármester, aki kijelentette: maga és csapata továbbra is a kisjenői, vagyis a város polgárainak az érdekeit szolgáló politikát folytatja, ami azt is jelenti, hogy itt 1 köbméter víz 2 lejbe kerül, míg a megyeközpontban kétszer annyiba. A városban ismeretlen a munkanélküliség, sőt munkaerőhiány van, az ott megtelepedett nagyvállalatok bővítenék a tevékenységüket, amihez azonban nem találnak munkaerőt. Köszönetet mondott a Kisjenői Városnapok megszervezéséhez kapott támogatásért a Kromberg&Schubert Ramania, a Per Ecologic, a Guala Pack, az Universal Criş, a Havitas, a Maschio Gaspardo Romania, a Nouva Atelmec, az EKR Electrocontact, a Sapa Profiles, az Aniz Kft., az Izolta, a Baby Blue Gass, a Soc Coop Consum, a Terapeutica GT, a Soc Profesional Notar Cioara, az Arcatim Gyógyszertár, a Kisjenői Agromec, az Izaura, a Kézművesek Szövetkezete, az SW MING DA FU ZHUANG, a Gazda Agricola, a Pro Met Riv, illetve B-Alex cégeknek.
Ezt követően a prezídiumban ülők közül Kovács Sándor csanádpalotai polgármester magyarul, Florentina Horgea, Ionel Ciupe, Florin Reneţean, Gianina Ignuţa, Andrei Anghelina, Ioan-Martin Crişan románul gratulált a polgármesternek és csapatának az elért eredményekhez, további sok sikert kívánva. Mindenki meglepetésére, Kalcsó Istvánné kétegyházi polgármester folyékony román beszéddel köszöntötte a jelenlévőket, illetve az új városvezetést, reményét kifejezve a további együttműködésben. Felszólalása vastapsot kapott.
Színes parádé, majd program
Az ünnepélyes megnyitó végén mindnyájan az utcára vonultak, ahol rendőrautó biztosításával, a Sunetul Aradului fúvószenekar felvezetésével, pomponosok, moderntáncosok, népviseletbe öltözött táncosok, mesefigurák részvételével, három társzekér, illetve egy hintó kíséretében vonult a színes menet. A zenekar a városháza előtt felsorakozott vezetőség és vendégek előtt tisztelgett, tust húzott, majd hetykén vonult tovább a Fehér-Körös hídja irányába. Ezt követően Gheorghe Burdan polgármester a városi tanács nevében ebédre hívta az ünnepélyes megnyitó vendégeit és meghívottjait.
Ezzel párhuzamosan a városi stadionban 14 órától beindult a Szórakoztatópark, amelynek a programjában fellépett a kerülősi Moştenitorii néptánccsoport, majd 17.20 órakor a csanádpalotai (Magyarország), utánuk a kétegyházi (Magyarország) néptánccsoport magyar táncait tapsolta meg az egyre gyülekező közönség.
Vasárnap ugyancsak a városi stadionban 14 órakor indult a Szórakoztatópark. A kétnapos sikeres programért köszönet jár a szervezőknek, a közreműködőknek és a támogatóknak egyaránt!
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Kelemen Hunor: a Cioloş-kabinet megérdemelne egy bizalmatlansági indítványt
Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint a Cioloş-kabinet megérdemelne egy bizalmatlansági indítványt, de megbuktatása esetén korlátozott hatáskörrel a helyén kellene mAradnia az év végi választásokig.
Ezt Kelemen Hunor az Adevărulnak nyilatkozta annak kapcsán, hogy a Szociáldemokrata Pártnak ( PSD) szándékában áll megbuktatni a szakértői kormányt, és ehhez szövetségeseket keres a parlamentben. A PSD elnöke, Liviu Dragnea vasárnap közölte, hogy a napokban egyeztetni fog a Călin Popescu Tăriceanu vezette Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) a bizalmatlansági indítványról.
A szövetségi elnök elmondta, a PSD vezetői még nem keresték meg ebben az ügyben. Szerinte azonban a Cioloş-kabinetnek az elmúlt időszakban több olyan lépése is volt, amelynek nem volt parlamenti támogatottsága. „Az RMDSZ is elégedetlen a kormány több intézkedésével, az elégedettségünk pedig egyre nő” – jelentette ki Kelemen Hunor.
A politikus azonban hangsúlyozta, a szeptemberben benyújtandó bizalmatlansági indítvány sikere esetén a szakértői kormánynak a helyén kellene mAradnia a parlamenti választásokig. „Korlátozott hatáskörrel már nem hozhat sürgősségi rendeleteket és különféle határozatokat” – magyarázta.
Kelemen elmondta, ha a PSD és az ALDE megegyezik a bizalmatlansági indítvány benyújtásában, akkor az RMDSZ látni szeretné a szövegét is, mielőtt a támogatásáról döntene. „Azt is szeretnék tudni, mi történik a kormány bukása után” – tette hozzá. Emlékeztetett, hogy 2009-ben több hónapig korlátozott hatáskörű kormány vezette az országot az elnökválasztásokig.
A jelenlegi parlamentben 356 képviselő és 157 szenátor van, a kormány megbuktatásához 257 szavazatra van szüksége. A PSD-nek és az ALDE-nek az RMDSZ-szel együtt is csak 254 szavazata van. Így a bizalmatlansági indítvány csak akkor lehet sikeres, hogy a Traian Băsescu vezette Népi Mozgalom Párt (PMP) is támogatja – írja az Adevărul.
maszol.ro

Diaconu, mint célpont?
Megnyugodhatunk: ha igaz, hogy Bogdan Diaconu Traian Băsescu célkeresztjébe került, akkor a szélsőségesen nacionalista Egyesült Románia Párt (PRU) nem néz hosszú pályafutás elé. A jelek szerint a volt államelnök pártja, a Népi Mozgalom Párt (PMP) komoly konkurenciát lát a szélsőjobbon Diaconuékban, s mint ilyent, be is fogja darálni. Apró falat – egyelőre legalábbis –, Băsescu számláján ugyanis sokkal nagyobb koalíciók szétverése szerepel, nem egy harmadosztályú neonáci fog útjában állni, ha a nacionalista propagandára vevő választók szavazata a tét.
A nagyobb hitelesség kedvéért Băsescu Európa irányából indított legutóbbi kirohanásában. Miféle párt az, amelyik az uniós zászlót kidobta a pártgyűlésről? – utalt Diaconu sértő gesztusára. Majd ekképp folytatta: a DNA- SRI féle korrupcióellenes hadjárat a román politikai elit hitelvesztéséhez, a választóknak a rendszerellenes, szélsőséges pártok felé fordulásához vezethet, ami Románia nemzetközi elszigetelődésének veszélyével jár – figyelmeztetett.
Romániában a legstabilabb szavazótáborral rendelkező szociáldemokraták számára nem kétséges, hogy megnyerik a választásokat. (Persze, nem olyan arányban, hogy egyedül alakíthassanak kormányt – tehetjük hozzá, de ez már más téma.) Velük szemben még mindig, ám egyre kevésbé biztos talajon áll a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely kudarcot kudarcra halmozott az elmúlt időszakban, alaposan kiábrándítva a jobboldali választótábort. A Johannis-, a Cioloş-projekt, majd a kormányfői ambíciókat tápláló, de a júniusi Bukaresti főpolgármester-választás oltárán feláldozott Predoiu kudarca, nem utolsósorban pedig a Marian Munteanu-epizód világosan megmutatta: az új liberális párt körében nagy a zavar, nem sikerül felnőnie a vele szemben támasztott elvárásokhoz. Ezért értékelődik egyre inkább fel a fáradhatatlan Traian Băsescu. Ő talán még mindig a legismertebb politikus, akivel a jobboldalt sokaknak sikerül beazonosítaniuk. Băsescu tehát keményen nyomul ezen a vonalon, nyílik is tér számára, de a hátra levő rövid időben gyors szavazatszerzésre a szélsőségesek azon tábora alkalmas, akikre Diaconu is alapoz.
SZÉKELY KRISZTA
Szabadság (Kolozsvár)