Nem írja alá a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeum új székhelyének kialakításáról szóló, 18 millió euró értékű szerződést Radu Tarle, a Bihar Megyei Tanács liberális párti elnöke. Tarle közölte, azt tervezi, hogy a múzeumnak új székhelyet építenek, és a korábbi, RMDSZ-es irányítású megyei tanács által új székhelynek kijelölt egykori hadapródiskola épületébe a megyei tanácsot költöztetné alárendelt intézményeivel és az állami hivatalokkal együtt. Tarle erre vonatkozó elképzelését viszont az RMDSZ nem támogatja, Szabó Ödön megyei tanácsos, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az önkormányzatban a Nemzeti Liberális Pártnak nincs kellő többsége ahhoz, hogy egy ilyen döntést átvigyen. A jelenlegi megyei tanácselnök terveit azért is nehéz lenne gyakorlatba ültetni, mert szeptember 1-től nincs érvényes bérleti szerződés a római katolikus püspökség és a megyei tanács között. A közgyűjteménynek eddig otthont adó püspöki palotát ugyanis visszakapta a katolikus egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 2004-ben peres úton szerezte vissza az épület fölötti tulajdonjogát, melynek egyes termeit ár 2003-ban birtokba vehették. A múzeum 2003-ban ötéves türelmi időt kapott a mintegy 400 ezer darabból álló közgyűjtemény elköltöztetésére. „Megértjük, hogy nincs hová menniük, de arra a hét-nyolc teremre nekünk is szükségünk van. Ha ebbe nem egyeznek vele, nem írjuk alá a szerződést” – nyilatkozta Fodor József vikárius. /Fried Noémi Lujza: Múzeumkálvária Váradon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

A Nagy-Románia Párt (PRM) mégis megtarthatta alelnöki tisztségét a szenátus házbizottságában, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) ugyanis hajlandó volt átengedni Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt elnökének a posztot, cserében a PRM megszavazza majd a kormány ellen benyújtandó egyszerű indítványaikat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint „a két párt kritikán aluli vitában egyezkedett a köztük lévő megállapodásról. ” Élesen bírálta a politikai alkut a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője, Puiu Hasotti is, aki magyarázatot kért Emil Bocéktól az együttműködésre. A liberális politikus szerint a lépésre Traian Basescu államfő és Emil Boc, a demokrata-liberálisok elnöke „megrendelésére” került sor. Emil Boc tagadta, hogy szélesebb körű megállapodás született volna pártja és Vadim Tudor tömörülése között. – Traian Basescu határozottan cáfolva, hogy beleszólt volna a szenátusi vitába. Mindennek ellentmondott viszont Vadim Tudor, aki kijelentette, pártja a demokrata-liberálisokkal együttműködve megszavazza majd a kormány elleni egyszerű indítványt. „Kollégák vagyunk, és azért választottuk ezt a megoldást, mert az orosz szabadkőművesek által sarkallt szociáldemokraták és konzervatívok igyekeztek úgy húzogatni a szálakat, hogy együtt alakítsanak kormány, abban bízva, hogy ezzel elszigetelhetnek minket. De mi megtaláltuk az együttműködéshez vezető hidat” – jelentette ki Vadim Tudor. Tudor elismerte, hogy egyeztetett Bockal. /Benedek Sándor, Bogdán Tibor: Boc Vadimmal szövetkezik. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Aggódik a Pro Europa Liga (PEL) vezetősége Haller István egészsége miatt, de egyetért vele – mondta el marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Smaranda Enache, mert a hadrévi és kászonokbeli romák helyzete még mindig megoldatlan. Haller István október elejétől tart éhségsztrájkot az ellen tiltakozva, hogy a kormány semmibe veszi a strasbourgi emberjogi bíróság (CEDO) döntéseit. A PEL társelnöke arra is kitért, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Maros megyei szervezete levette őt jelöltlistájáról. Jelölését korábban a központi szervezet is megerősítette, de a Maros megyei szervezet úgy döntött, visszavonja azt. /Antal Erika: Támogatja Haller Istvánt a PEL. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét nem indítja jelöltként a parlamenti választásokon a Nemzeti Liberális Párt (PNL). A párt Maros megyei szervezete korábban elfogadta, hogy a népszerű emberjogi harcos immár politikusként valósíthassa meg elképzeléseit, most azonban leszavazták jelöltetését. Maros megyében a hangadó román véleményformálók Smaranda Enachét elvtelen magyarbarátsággal vádolják. /Kigolyózták Smaranda Enachet a PNL listáiról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Egyetlen párttal sem zárják ki a szövetkezést a liberálisok, de jó lenne, ha maradna a jelenlegi helyzet, és az RMDSZ-szel alakíthatnak kormányt a választásokat követően – jelentette ki Bogdan Olteanu, a képviselőház PNL-s elnöke. Olteanu hevesen bírálta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD) populista megnyilvánulásai miatt. Mircea Geoana pártelnök például azt ígérte a külföldön dolgozó románoknak, hogy fejenként 25 000 euró üti a markukat, ha visszatérnek Romániába. /Olteanu: „Az RMDSZ-szel kormányoznánk tovább” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Alkotmánybíróságon támadta meg a PDL az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását tiltó, múlt héten elfogadott törvényt. A PNL bejelentette: hasonló lépést tervez. /Balogh Levente: Megóvott ingatlantörvény. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

Függetlenként indul a parlamenti választásokon Ötvös Mózes, a Szarvasmarhatartók Egyesületének Kovászna megyei elnöke. Ötvös az erdővidéki választókerületben pályázik képviselői mandátumra. Ötvös kétszer próbálta meg függetlenként megszerezni a sepsiszentgyörgyi polgármesteri széket, mindkétszer sikertelenül. Az erdővidéki képviselői körzetben az RMDSZ részéről Márton Árpád képviselő, a Nemzeti Liberális Párt színeiben Kósa Árpád indul, és a MPP is bejelentette, hogy támogat egy független jelöltet, akit még nem nevezett meg. /Kovászna megye. Függetlenként indul Ötvös Mózes. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

Nemcsak az MPP által támogatott független jelöltekkel kell megmérkőzniük az RMDSZ-es jelölteknek egyes székelyföldi kerületekben: román pártok színeiben is indulnak magyar nemzetiségű jelöltek Székelyföldön – sőt a baróti kerületben „teljesen független” magyar is lesz. Hargita megyében a PNL indít két magyar nemzetiségű szenátort, a Zöld Párt pedig két magyar képviselőjelöltet, Orbán László és Orbán Imre, illetőleg Dósa Barna és Zilahi Imre a „románok magyarjai”. Maros megyében a Demokrata-Liberális Párt Schwarz Lászlót állítja versenybe szenátori mandátumért, méghozzá abban a körzetben, ahol Markó Béla RMDSZ-elnök indul. Kósa Árpád a PNL jelöltje a háromszéki Barót városát és a sepsiszéki falvakat magában foglaló képviselői választókerületben, ahol Márton Árpád az RMDSZ képviselőjelöltje. Az utóbbiban ráadásul Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületének elnöke bejelentette szándékát a parlamenti mandátum megszerzésére. Itt négy magyar nemzetiségű képviselőjelölt indul egymás ellen függetlenként, illetve magyar és román pártok színeiben. /Román pártok, magyar jelöltek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

Ioan Oltean, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) alelnöke azzal vádolta az RMDSZ-t: azért ragaszkodik a kormányzati pozícióhoz, hogy politikai szövetségesével tovább „lophasson”. – Az RMDSZ inkább azokat a pártokat kedveli, amelyekkel többet lophat. Velünk nem tudtak, de a PSD-vel igen, most pedig a PNL-vel folytatják ugyanezt. Egy biztos: velünk nem rabolnak tovább, nem az RMDSZ-é lesznek a leggazdagabb miniszteri tárcák – mondta Oltean. Néhány napja Miron Mitrea, a PSD kampányfőnöke Marosvásárhelyen kifejtette: pártja nem zárkózik el az RMDSZ-szel való együttműködéstől a választások után, de az a véleménye, jót tenne az RMDSZ-nek, ha még egy kicsit ülne ellenzékben is. /PD-L: Velünk nem fog lopni az RMDSZ! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Az RMDSZ-t jelölte meg első számú szóba jöhető szövetségesként Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára, amennyiben a választásokat követően a PNL alakíthat kormányt. Emellett nem zárta ki, hogy a két nagy párt, a Szociáldemokrata Párt vagy a Liberális-Demokrata Párt valamelyikével lépjenek koalícióra. /Balogh Levente: PNL: az RMDSZ az első. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

Benyújtották iratcsomóikat az RMDSZ parlamenti jelöltjei a Hargita Megyei Választási Irodához. A megyében az RMDSZ öt képviselőt és két szenátort indít. Képviselőjelöltek: Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő, Antal István parlamenti képviselő, Pál Árpád, és Bende Sándor, szenátorjelöltek: Gyerkó László, az Állami Privatizációs Hatóság alelnöke és Verestóy Attila szenátor. Több Hargita megyei választókerületben is magyar–magyar párharc várható: a Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott függetlenként Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke száll versenybe, Garda Dezső, aki tizenkét éve az RMDSZ színeiben képviseli a gyergyóiakat, szintén függetlenként indul. Román pártok is indítanak magyarokat a megyében: Orbán László és Orbán Imre a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátorjelöltjeiként, Dósa Barna és Zilahi Imre pedig a Zöld Párt képviselőjelöltjeiként vesznek részt a megmérettetésben. /Startnál a hargitai jelöltek is. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2008. okt. 20./

Traian Basescu államelnök kijelentette, az alkotmányos valóságból kiindulva, „köteles” azt remélni, hogy ha egyetlen párt sem ér el 51 százalékot a választásokon, rá hárul a kormányfő kinevezése, úgy ahogyan az 2004-ben is történt. „Véleményem az, hogy az államelnök választási kampányba lépett, mivel világosan megmondta, hogy nem fogja elismerni a választás eredményeit, sem egy esetleges koalíciót, amelyet a választások után alkotnának, és azt fogja tenni, amit akar”– reagált az államfő kijelentésére Norica Nicolai PNL-alelnök. /„Az államelnök figyelmen kívül hagyja az alkotmányt” = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

„Túl sok sérelem érte a románokat magyar részről ahhoz, hogy az országnak egyhamar magyar elnöke legyen” – reagált Daniel Buda demokrata-liberális képviselő, arra a kérdésre: elképzelhetőnek tartja-e, hogy miután az amerikaiak színes bőrű elnököt választottak, Romániának belátható időn belül magyar államfője legyen. Daniel Buda szerint a románok, elsősorban az erdélyiek, nem tudják elfelejteni „mindazt a szörnyűséget”, amit a Horthy-csapatok műveltek annak idején Románia területén. Szintén a történelmi sérelmekre hivatkozva nem látja lehetőségét egy magyar államfő megválasztásának Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője sem. Szerinte ez egész Európában elképzelhetetlen. „A magyarok Magyarországon lehetnek államelnökök, nem Romániában” – jelentette ki Gheorghe Funar szenátor, a Nagy-Románia Párt főtitkára. Arra a felvetésre, miszerint Barack Omaba sem Kenyában lett elnök, ahonnan családja származik, Funar leszögezte: „A különbség az, hogy a kenyaiak nem áhítoznak az amerikai földre, míg a magyarok minden porcikája Erdélyt kívánja. ” Cristian Diaconescu szociáldemokrata szenátor: „Szerintem a romániai választók is elég érettek már ahhoz, hogy ha az országuk érdeke úgy kívánja, túllépjenek az etnikai akadályokon. Ha olyan rátermett, s tetszetős üzenetű magyar jelölt kerül, elképzelhetőnek tartom, hogy megválasszák államelnöknek. ” Cristian Tudor Popescu, a Gandul vezető publicistája szerint nem az a fontos, hogy magyar vagy más nemzetiségű elnöke legyen Romániának, hanem az lenne a fontos, hogy legyen egy Obama-szintű elnökünk, vagy legalább egy olyan szintű jelöltünk, mondta. „Nem tudok jóslatokba bocsátkozni, hogy a román társadalom mikor lesz képes elfogadni egy magyar nemzetiségű jelöltet, de mindenesetre nem túl hamar” – tette hozzá Popescu. „Annak érdekében, hogy Romániában magyar nemzetiségű államfőt válasszanak, maguknak a magyaroknak kell megtenniük az első lépést, mégpedig az etnikai alapú pártok megszüntetésével” – vélte a publicista. „Akkor lesz Romániában magyar elnök, amikor a románok elfogadják az autonómiát – mondta Dan Pavel politológus. „Romániának egyhamar nem lesz magyar elnöke, mert itt a tolerancia nagyon alacsony szinten van. Nálunk a rasszizmus is magasabb szintű, mint Amerikában, holott nekünk nincsenek feketéink. ” /Magyar államfő: majd ha fagy. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Részben az RMDSZ akadályozta meg abban, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben induljon a november 30-i parlamenti választásokon, jelentette be Smaranda Enache. Személyesen is megkeresték a Maros megyei RMDSZ-jelöltek, és megkérték, ne induljon a választásokon. „Mi több, egy RMDSZ-jelölt a liberális párt országos vezetőségétől kérte, hogy ne jelöljenek” – tette hozzá Enache. Smaranda Enache arról is beszámolt, hogy miután a Nemzeti Liberális Párt nem jelölte Maros megyében sem szenátornak, sem képviselőnek, a párt vezetősége felajánlotta, legyen a bukaresti 3-as kerület képviselőjelöltje, illetve a 4-es körzet szenátorjelöltje. „A Marosvásárhely iránti hűségem megakadályozott abban, hogy elfogadjam ezt” – hangsúlyozta Enache, hozzátéve, hogy nagyon későn kapta az ajánlatokat. Borbély László tagadta a Smaranda Enache által mondottakat. „Egyszerűen nem igaz, amit Smaranda Enache állít. Őt a Nemzeti Liberális Párt Bukarestben akarta jelölni, de ő ezt nem fogadta el. Nincs olyan erős befolyása az RMDSZ-nek, hogy a mi szavunkra a Nemzeti Liberális Párt megváltoztassa a döntéseit” – mondta Borbély László. /Máthé Éva: Smaranda Enache: „beszólt” az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

Benedek Sándor RMDSZ-es és a liberális (PNL) politikusok egyaránt cáfolták, hogy az RMDSZ akadályozta volna meg Smaranda Enache parlamenti jelölését Maros megyében. Ezt Kincses Előd független szenátorjelölt állította, közleménye szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos alelnöke, illetve a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke jelölésének megakadályozása is azt bizonyítja, az RMDSZ tart az ellenfelektől. Smaranda Enache állította, miszerint az RMDSZ jelöltjei megkeresték őt, és kérték, ne induljon a PNL jelöltjeként Maros megyében. Enache Eugen Nicolaescu minisztert, a Maros megyei (PNL) szervezet elnökét tartja felelősnek azért, hogy levették jelöltlistájukról. Ehhez „hozzájárulhatott az is, hogy RMDSZ-es politikusok is odaszóltak – tette hozzá. Mindezt cáfolta Borbély László miniszter. /PNL-belharc áldozata Enache? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Több Kolozs megyei vidéki településre látogatott el november 14-én Calin Popescu Tariceanu kormányfő, melynek során vázolta a kormánynak a vidéki infrastruktúra fejlesztése terén elért eredményeit. Emlékeztette a választópolgárokat, hogy a kormány megkettőzte a nyugdíjakat és fizetéseket, majd elégedetlenségét fejezte ki észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak lassúsága miatt. Demagógiával vádolta Emil Boc demokrata-liberális pártelnököt, mivel az újfent azt hangoztatta, hogy a Tariceanu-kormány a megye politikai színezetétől függően utal ki kormánytámogatást. A kormányfő Kolozs megyére vonatkozó konkrét adatokkal cáfolta meg Boc állításait: a 37 Kolozs megyei vidéki település kétharmada demokrata-liberális vagy szociál-demokrata párti, s elenyésző számban találhatunk liberális vidéki polgármestereket, nyilatkozta a kormányfő. /Nagy-Hintós Diana: Tariceanu: nem politikafüggő a kormánypénzek kiutalása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezető politikusai egyaránt tagadták azt a sajtóhírt, hogy a két alakulat máris megkezdte volna a tárgyalásokat a választások utáni közös kormányzásáról; előbbiek azonban nyílt titokként kezelik: a liberálisokat szeretnék koalíciós társnak. /Újra „D. A. ”-t mondanak? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

A liberálisok Maros megyei elnöke, Ciprian Dobre képviselőjelölt azért átkozta a román pártokat, mert szerinte olyan "kocsmaszövetségeket" kötnek, amelyekkel az RMDSZ malmára hajtják a vizet. Emlékeztetett, hogy amikor indult a megyei tanácselnök-választáson, vereséget szenvedett az RMDSZ jelöltjével szemben. A vereség oka, az volt, hogy a PD-L, a PSD és a PRM – ahelyett, hogy "jó románokhoz" illően – őt támogatták volna, "eleve esélytelen jelöltet" erőltettek a szavazók nyakára, aminek meg is lett az eredménye. "Annak ellenére, hogy Maros megyében a lakosság 65 százaléka román nemzetiségű, a megyei tanács elnöki funkcióját az RMDSZ nyerte el". Most ugyanezek a pártok karöltve kampányolnak az egyéni választókerületekben, ugyanolyan aljas céllal: mégpedig azért, hogy ismét kifúrják őt, ezúttal a parlamenti bársonyszékből. Ezzel az RMDSZ-jelöltnek nyitnak utat a képviselőházi mandátum felé. A nagy-romániások, a PSD és Emil Boc pártja is nacionalista, különösen választási kampányban, megszoktuk már, írta a lap munkatársa. Azonban ha a jelenlegi kormányzati partner is így próbál szavazatokat gyűjteni, akkor baj van. /Mózes Edith: Bővül a nacionalista kórus. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

Szenátorként utolsó sajtóértekezletét tartotta Ion Iliescu, az PSD tiszteletbeli elnöke, aki a parlamenti választásokon már nem pályázik újabb mandátumra. Iliescu nem tartja életképesnek a nemzeti egységkormány gondolatát. Ő a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) koalícióját véli a legjobb kombinációnak. Iliescu reméli, hogy Basescu elnök tiszteletben tartja a stabil kormányt biztosító parlamenti többséget” – mondta a PSD tiszteletbeli elnöke. Traian Basescut azzal vádolta, hogy megpróbál olyan hatásköröket is felvállalni, amelyekre az alkotmány nem jogosítja őt fel. /B. T. : Iliescu elbúcsúzott a szenátustól. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Szoros eredményt ért el a parlamenti választásokon a szociáldemokraták és konzervatívok szövetsége (PSD+PC), illetve a Demokrata-Liberális Párt (PD-L). A PRM nem került be a parlamentbe. Az RMDSZ-nek sikerült megőriznie négy évvel ezelőtt szerzett mandátumainak számát. Kolozs megyében Eckstein-Kovács Péter mandátuma alig néhány szavazaton múlott. A Kolozs megyei RMDSZ jelöltek közül Szedilek Lenke (szenátus), illetve Máté András Levente és Pálfi Mózes Zoltán (képviselőház) szereztek mandátumot. Az Országos Választási Bizottság adatai szerint (99,62 százalékos feldolgozottság) a helyzet a következő: PSD+PC 33,09%, PD-L 32,34%, PNL 18,57%, RMDSZ 6,18% (képviselőház); PSD+PC 34,12%, PD-L 33,57%, PNL 18,75%, RMDSZ 6,41% (szenátus). /Holtversenyben Geoana és Boc pártja, alkupozícióban a liberálisok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta politikai szövetség ujjonghatott győzelme miatt. A szavazatok 99,62 százalékának feldolgozottságakor a PSD+PC képviselőházi jelöltjei 33,09 százalék szavazatot gyűjtöttek, a PD-L-sek 32,34 százalékot, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 18,57 százalékot, az RMDSZ 6,18 százalékot. A szenátorjelöltek esetében a pártok a következő eredményeket érték el: PSD+PC 34,12 százalék, PD-L 33,57 százalék, PNL 18,75 százalék és RMDSZ 6,41 százalék. Sem a Nagy-Románia Párt (PRM), sem az Új Generáció Pártja (PNG) nem érte el az öt százalékos parlamenti küszöböt. A több mint 18 millió, szavazásra jogosult állampolgár 39,26 százaléka jelent meg az urnák előtt. A városi lakosság 35,63 százaléka, a vidéki lakosság 44,24 százaléka foglalt állást. A Regátban és Moldvában voksoltak többen, Erdélyben alacsonyabb volt a szavazási hajlandóság. /Enyhe előnnyé sorvadt a szociáldemokrata győzelem. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Harmadik lett Kolozs megyében az RMDSZ a helyi választási iroda végeredményei szerint. Első helyen a PD-L áll a megyében, amely a képviselőknél a szavazatok 39,83 százalékát, a szenátoroknál pedig 41,70 százalékát kapta meg. Második a PSD 19,16, valamint 18,54 százalékkal, harmadik az RMDSZ 16,39, illetve 16,08 százalékkal, negyedik a PNL 14,95, valamint 15,57 százalékkal. Kolozs megyében a PD-L 4, a PSD, az RMDSZ és a PNL 2–2 képviselői mandátumot szerzett. Ami a szenátori tisztségeket illeti, a PD-L 2, az PSD és az RMDSZ 1–1 személyt juttatott be a parlament felsőházába. Kolozs megyében a részvételi arány 37,55% volt. Név szerint RMDSZ-képviselő Kolozs megyében Máté András és Pálfi Zoltán. RMDSZ-szenátor Szedilek Lenke (RMDSZ). Meglepetést okozott, hogy Eckstein-Kovács Péternek nem sikerült újabb szenátori mandátumot nyernie. 10 095 voksot sikerült összegyűjtenie, a bonyolult visszaosztási rendszernek köszönhetően mégis mandátum nélkül maradt, amit az őt alig 30 szavazattal leköröző Szedilek Lenke kapott meg. Hasonlóan nem jutott mandátumhoz az esélyesnek tűnő Csoma Botond és Boros János képviselőjelölt sem, akiknek Máté András mellett a legnagyobb számú szavazatszámot – 5181, illetve 4637 – sikerült megszerezniük. Mandátumot szerzett viszont Pálfi Zoltán mintegy 1825 vokssal. /Hivatalos végeredmény Kolozs megyében: harmadik az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) lesz a mérleg nyelve Romániában, őt fogják „körüludvarolni” mind a szociáldemokraták, mind a demokrata-liberálisok, de a stabil többséghez a magyarok szervezetét is be kell vonni – ebben a bukaresti kommentátorok egyetértenek. A két első helyezett eredménye között elhanyagolható a különbség. A Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta választási szövetség (PSD-PC) a képviselőházi és szenátori posztokért vívott küzdelemben a voksok 33,09, illetve 34,16 százalékát szerezte meg, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) 32,36, illetve 33,57 százalékot mondhat magáénak. Ez megkönnyítheti Traian Basescu államfő helyzetét, hiszen nem kell „automatikusan” az általa nem kedvelt szociáldemokraták valamely politikusát megbízni majdani kormányátalakítással. Az igazi „királycsináló” ebben a helyzetben csakis a Calin Popescu Tariceanu által vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) lehet, amely 18,57, illetve 18,74 százalékot szerzett. A Ziarul Financiar és az Evenimentul Zilei egyaránt tudni véli, hogy a liberálisok először a magyarok érdekvédelmi szervezetével akarnak megállapodást kötni. /Román sajtó: Szükség lesz az RMDSZ-re. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1990 után először nincs RMDSZ-es szenátora Kolozs megyének. Eckstein-Kovács Péter helyett Szedilek Lenke nyerte el a szenátori mandátumot, december 2-án végül kiderült: a felsőházban Kolozs megyét senki nem fogja képviselni RMDSZ-színekben, annak ellenére, hogy Eckstein-Kovács és Szedilek is külön-külön több mint 10 ezer szavazatot gyűjtött. Képviselő lesz viszont az egyik külföldi kerületben induló, Kolozsváron élő Kötő József, aki összesen 34 szavazatot kapott. Az RMDSZ képviselőházi frakciója 22 főből áll, akárcsak a korábbi, szenátorokból viszont csak 9-et ad a szövetség a korábbi 10 helyett. A Központi Választási Iroda (BEC) közzé tette a választások végleges eredményét. Mandátumok tekintetében a Demokrata Liberális Párt (PD-L) nyert, amely a képviselőházban 115 helyet kapott. A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Konzervatív Pártnak (PC) együtt csak 114 képviselője lesz, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 65 képviselőt, az RMDSZ pedig 22 képviselőt küldhet az alsóházba. A szenátusban viszont kettő a PD-L és a PSD+PC közötti mandátumkülönbség, így a demokraták 51 szenátort, a PSD+PC viszont csak 49 szenátort küld a felsőházba. A PNL 28, míg az RMDSZ 9 mandátumot szerzett. Az RMDSZ mindkét frakciójának a fele kicserélődött, hiszen a 22 képviselő közül 11 először szerzett mandátumot (Béres István, Derzsi Ákos, Édler András, Faragó Péter, Farkas Anna Lili, Korodi Attila, Kötő József, Olosz Gergely, Pál Árpád, Pálfi Mózes Zoltán, Pető Csilla), a szenátusban pedig a kilencből öten számítanak újoncoknak (Albert Álmos, Bokor Tibor, Cseke Attila, Günthner Tibor, Gyerkó László). Az eddig biztos befutónak tűnő Szedilek Lenke szintén elesett a szenátori mandátumtól. Az elkövetkező négy évben Kolozs megye magyarságát Máté András és Pálfi Mózes fogják képviselni a parlamentben. Kolozs megyében 1990–1992 között Szőcs Géza, 1992–1996 között Buchwald Péter, 1996-tól mostanáig pedig Eckstein képviselte az RMDSZ-t a parlament felsőházában. /Mandátumok szerint a demokraták győztek a parlamenti választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Folytatná együttműködését a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ – ezt mindkét párt vezetői megerősítették. Calin Popescu Tariceanu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, a kormányfő úgy nyilatkozott, hogy már tárgyaltak az RMDSZ-szel. /Tariceanu: Folytatjuk az együttműködést az RMDSZ-el. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Az RMDSZ-nek 22 képviselői és 9 szenátori mandátuma lesz az új parlamentben, vagyis sikerült megismételnie a 2004-es eredményeket, jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Markó örült, hogy a Nagy-Románia Párt nem jutott be a parlamentbe. „Mi üdvözöljük ezt a változást, mivel Románia parlamentjében nincs szükség a párt által képviselt xenofób törekvésekre és szélsőséges nacionalizmusra” – mondta Markó. Markó leszögezte: az RMDSZ nem fél ellenzékbe vonulni, de szeretne kormányon lenni, azonban nem bármi áron: a feltétel az, hogy folytathassa tevékenységét. Calin Popescu Tariceanu PNL-elnök kijelentette, a PNL már konzultált az RMDSZ-szel, és megegyeztek, hogy partnerségi álláspontra helyezkednek. (Mediafax) /Markóék a liberálisokhoz húznak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

A Központi Választási Iroda közölte a választások végleges eredményeit. A PDL 115 mandátumot szerzett a képviselőházban, a PSD+PC Szövetség 114 mandátumot, a PNL 65-öt, az RMDSZ pedig 22-őt. A PDL 51 mandátumot szerzett a szenátusban, a PSD+PC Szövetség 49 mandátumot kapott, a PNL 28-at, az RMDSZ pedig 9-et. A Központi Választási Irodában ünnepélyes keretek között adták át a parlamenti képviselői bizonyítványokat a nemzeti kisebbségek 18 képviselőjének. /A parlamenti választások végleges eredményei. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

Most úgy néz ki, mintha kormányozni kizárólag az RMDSZ akarna. Ráadásul utóbbit az összes többi szeretné ellenzékben látni. (Kivétel a Nemzeti Liberális Párt.) Tárgyalási nagyüzem folyik. Az államfőnek minden eszköz a rendelkezésére áll, hogy keresztülvigye akaratát, de még nem lehet tudni, hogy ő hogyan dönt. /Szőcs Levente: Nagyüzem. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Jó lenne, ha teret vesztene a nacionalizmus Romániában. A Nagy-Románia Párt és Gigi Becali alakulatának választási veresége nem jelent változást. Vannak újabbak, amellett a nagy-romániások ― vesztüket érezve ― tömegesen igazoltak át a liberális, demokrata-liberális és a szociáldemokrata pártba, s magukkal vitték kisebbségellenes, szélsőséges nacionalizmusukat. Horia Grama háromszéki szociáldemokrata képviselő például első nyilatkozatában aberrációnak nevezte Székelyföld területi autonómiáját, s az ellene való küzdelmet fő feladataként határozta meg. Silviu Prigoana a demokrata-liberálisok legújabb szerzeménye. Kijelentette: nem tűrheti, hogy az ő hazájában kétnyelvű feliratok legyenek, hogy az iskolákban ne csak románul tanuljanak, hogy országában ne kizárólag román nyelven beszéljenek. Ez a képviselő nincs egyedül. /Simó Erzsébet: A nacionalizmus új papjai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

A demokraták, a szociáldemokraták és a liberálisok is hajlandók kormánykoalícióra lépni, de mindhárom alakulat a Traian Basescu államfővel december 5-én folytatott konzultáció után is egyelőre kizáró feltételeket támasztott egymással szemben. A pártok távolságtartását az RMDSZ törte meg, amely váratlanul az európai néppárti partnere, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) irányába tett barátkozó gesztust. Basescu egyezetett külön-külön a parlamentbe frissen bejutott pártok küldöttségeivel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint olyan koalíció létrehozását támogatják, amelynek a PD-L mellett tagja a PNL is, de az RMDSZ is helyet kapna benne. Markó hozzátette, hogy más „kormányzati képlettől” sem zárkóznak el. Markó szerint Basescu is egyetért azzal, hogy az RMDSZ részt vegyen az új kormányban. Az RMDSZ küldöttsége az államfővel – Markó ismertetése szerint – a decentralizáció kérdését vitatta meg részletesen, s mint mondta, e téren a tennivalók tekintetében teljes mértékben egyetértettek. A PNL kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint nekik kellene adniuk a kormányfőt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) küldöttsége leszögezte, a választási eredmények alapján feljogosítva érzik magukat arra, hogy ők adják a kormány miniszterelnökét. A demokraták megerősítették, hogy elsősorban a PNL-vel szeretnének kormányt alakítani. /B. T. : Liberális–demokrata kormányalakítási tapogatózások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./