A végleges adatok szerint az Arad megyei önkormányzatban három hely jut az RMDSZ-nek, 17 a PD-L-nek, 6 a PNL-PNTCD-nek, 4 a PSD-nek és 2 a PC-nek. /Három hely az RMDSZ-nek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./

Minimális különbség van a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyhatósági választási eredményei között az első forduló után, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) megtartotta harmadik helyét. A június 1-jén tartott helyhatósági választásokon a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 50,65 százaléka vett részt. A megyei önkormányzatokra adott voksok 99,99 százalékos összeszámlálása után a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) 28,38, a PSD 28,22, a PNL pedig 18,65 százalékot szerzett. Negyedik helyen áll az RMDSZ 5,43 százalékkal, utána következik a Nagy-Románia Párt (PRM) 3,65 százalékkal. A Magyar Polgári Párt (MPP) 1,08 százalékot szerzett. A megyeitanács-elnökök versenyében a PD-L 28,16, a PSD 28,05, a PNL 19,81, az RMDSZ pedig 5,26 százalékban nyerte meg jelöltje számára a választókat. Az MPP 0,99 százalékot szerzett. A megyei elnökök esetében a PSD – noha a szavazatok országos összegét illetően csak második helyen szerepel – a legtöbb mandátumot szerezte, a megyei tanácselnöki tisztségek közül 16-ot kapott. A PD-L 14 megyei önkormányzatnak ad elnököt, a PNL-nek 5, az RMDSZ-nek 4 megyeitanács-elnöke van. A helyi önkormányzatokban a PSD szerezte a legtöbb mandátumot, azaz 12 110-et (30,11 százalék). Utánuk következik a PD-L 11 096 (27,59 százalék), illetve a PNL 8 513 (21,16 százalék) önkormányzati hellyel. Az RMDSZ 2 195 helyet mondhat magáénak, ami 5,45 százaléknak felel meg. Ami a polgármesteri székeket illeti, azokból a PSD 662-t (az összes 38,73 százalékát), a PD–L 473-at (27,67 százalékot), a PNL pedig 355-öt (20,77 százalékot) foglalhat el. Az RMDSZ 148 polgármestert állíthat, az összes polgármesteri hely 8,66 százalékát. Az MPP 6 polgármesteri székkel, 0,35 százalékos aránnyal rendelkezik. A második fordulóban 1471 mandátum vár elosztásra. A pártok által elnyert helyhatósági mandátumok száma: TÁBLÁZAT. /PSD–PD-L: döntetlen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

A június 1-jén tartott helyhatósági választásokat a végleges eredmények szerint mandátumokban a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte meg. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) csak a megyei tanácsosok esetében tudott felülkerekedni a szociáldemokraták fölött, szinte elhanyagolható különbséggel. A választásokon a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 50,65 százaléka vett részt. A megyei önkormányzatokra adott voksok összeszámlálása után a PD-L 32,94, a PSD 32,35, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig 21,05 százalékot szerzett a mandátumokból. Negyedik az RMDSZ 6,52 százalékkal, utána következik a Magyar Polgári Párt (MPP) 1,39 százalékkal. A megyei tanácselnöki mandátumok közül a PSD-nek sikerült megszereznie a legtöbbet, 17-et, ami 42,50 százaléknak felel meg. A PD-L 13 tisztséget nyert el, vagyis 32,50 százalékot. A helyi önkormányzati képviselőkre leadott voksok tekintetében is a PSD vezet: a szavazatok 30,12 százalékát, a PD-L 27,60 százalékát szerezték meg. A polgármesterek esetében is a PSD vezet. A szociáldemokraták elhódították a mandátumok 38,72 százalékát, a PD-L pedig a 27,65 százalékát. /B. T. : Mandátumokban a PSD nyert. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Mindegyik számottevő politikai alakulat győztesnek kiáltja ki magát. A szocialisták /PSD/ azt mondják, hogy ők győztek, hisz nekik van a legtöbb polgármesterük már az első forduló után, a legtöbb megyei elnökük. A Basescu-pártiak (PD-L) szerint övék a babérkoszorú, hisz a megyeszékhelyek, nagyvárosok többségében ők taroltak. A liberálisok (PNL) is örömünnepet ülnek: annak ellenére, hogy övék volt a kormányzás terhe, történelmük legragyogóbb eredményét érték el, a harmadik politikai erőként ők határozhatják meg, hogy ki kerüljön legközelebb kormányra. Az RMDSZ elégedett: vetélytársa, a Magyar Polgári Párt megjelenése igazából nem csökkentette erejét és politikai súlyát. Vannak, akik azt szerint a választás a Basescu-hívek és a Basescu-ellenzők csatája volt. Mások szerint a maffiák, a központi és helyi érdekcsoportok küzdelméről van szó, arról, hogy kiknek a kezébe kerüljenek azok az euró-milliárdok, amiket az elkövetkező négy esztendőben kaphat Románia. /Kilin Sándor: Győzelmek? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

Emil Boc, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) elnöke kijelentette, pártja célkitűzése az, hogy megnyerjék az általános választásokat. „Amíg a PNL-t a Tariceanu-csapat és Olteanu csapata vezeti, semmi esély az együttműködésre vagy szövetségre. A PNL ezen csapata elárult minket” – mondta Emil Boc. /A PD-L egyedül kormányozná Romániát. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

Hetvenhárom polgármesterjelöltet indít az RMDSZ a helyhatósági választások második fordulójában, s közülük legalább 30–35 befutóra számít – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Súlyát tekintve, az RMDSZ az ország negyedik politikai alakulata, ez a legfontosabb eredménye a választások első fordulójának. A június 1-jei szavazás fontos üzenete pedig az, hogy a szövetség az MPP-vel folytatott verseny körülményei között is bebizonyította: az alternatíva az RMDSZ-en belül van, nem azon kívül – hangsúlyozta Markó. Kifejtette: az RMDSZ jelöltjeinek átlagkora (40,5 év) mintegy tíz évvel kisebb, mint az MPP jelöltjeié (49,2 év), ez igazolja, hogy a fiatalítás az RMDSZ-ben nem puszta szólam. Markó szerint az MPP-nek nincs esélye a parlamenti bejutásra, de a következő választáson szavazatokat vonhat el az RMDSZ-től. Az RMDSZ a Nagy-Románia Párton kívül valamennyi alakulattal hajlandó együttműködni, a sorrend a Nemzeti Liberális Párttal, a koalíciós partnerrel kezdődik, de nyitottak a szociáldemokratákkal vagy pedig a demokrata-liberálisokkal történő közös fellépésre is. /Markó Béla: Az alternatíva az RMDSZ-en belül van! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ Az RMDSZ politikai alternatívája maga az RMDSZ, és nem a Magyar Polgári Párt, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /”Az RMDSZ politikai alternatívája maga az RMDSZ” = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./ „Az első forduló után a négy évvel ezelőtti eredményeket értünk el” – összegezte Markó Béla szövetségi elnök a helyhatósági választások eddigi eredményeit, hozzátette: ha az MPP nem gyengítette volna le az RMDSZ-t, eredményesebbek lehettek volna. /Fleischer Hilda: Voks, második nekifutás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Az ősszel sorra kerülő parlamenti választások után is kisebbségi kormány irányíthatja Romániát – jelentette ki Traian Basescu államfő, akinek az alkotmány biztosítja azt a lehetőséget, hogy miniszterelnököt javasoljon. Rámutatott: a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ együttesen csak 20 százalékos támogatottságot élvez a parlamentben. Ezért úgy gondolja, hogy a következő miniszterelnököt az a párt adhatja majd, amely megszerzi a képviselői és szenátori mandátumok legalább 40 százalékát. /Ősztől kisebbségi kormánya lehet Romániának– állítja Traian Basescu államfő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Egyelőre még vitatott, hogy ki tekinthető a romániai helyhatósági választások győztesének. Tény, hogy Romániában a Szociáldemokrata Párt (PSD) után egy második nagypárt – Demokrata Liberális Párt (PD-L) – is megjelent a politikai színtéren. Ez utóbbinak a második forduló inkább vereséget hozott, ha bukaresti gyenge szereplését vesszük figyelembe. A PD-L azonban 2004-hez képest megduplázta eredményét. Az RMDSZ összesen 184 polgármesteri mandátumot szerzett, a Magyar Polgári Párt (MPP) pedig 11-et. Az RMDSZ tehát hozta 2004-es formáját. Az RMDSZ a kolozsvári alpolgármesteri, valamint a megyei tanács alelnöki tisztségének a megszerzésére számít. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerezte meg a legtöbb polgármesteri mandátumot a helyhatósági választások második fordulójában: a PSD polgármesterjelöltjei győztek 472 településen. Második helyen végzett a Demokrata Liberális Párt (PD-L), amely 432 polgármesteri mandátumot szerzett. A harmadik helyezett a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL), 348 polgármester-jelöltje győzött a vasárnapi voksoláson. A leadott szavazatok tekintetében is hasonló sorrend alakult ki: a PSD a voksok 32,78 százalékát, a PD-L a 32,06 százalékát, a PNL 21,90 százalékát szerezte meg. Az RMDSZ Állandó Tanácsa közleménye szerint a romániai magyarság ismét az egységes politikai érdekképviseletre szavazott, bizalmat szavazott az RMDSZ jelöltjeinek, és elutasította a közösséget megosztó kísérleteket. Sikerült megismételni a 2004-es önkormányzati választások eredményeit. Az RMDSZ-nek 184 polgármestere, 4 közvetlenül választott megyei tanácselnöke, 2284 helyi és megyei tanácsosa van. Az RMDSZ tisztújítást rendelt el azokban a helyi RMDSZ-szervezetekben, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget. Közzétették az egyes városok eredményét. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpádnak sikerült megszereznie a voksok 55,64 százalékát ellenjelöltjével, az MPP-s Csinta Samuval szemben. Gyergyószentmiklóson az MPP-s Mezei János megszerezte a voksok 53,39 százalékát. Hargita megyében a második fordulóban az MPP majdnem ugyanannyi szavazatot kapott, mint az RMDSZ. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyula nyert 58,27 százalékkal. Bukarestben Sorin Oprescu lett a főpolgármester. Balra fordult Bukarest, amelynek főpolgármesteri tisztségét rendszerváltás óta először vesztette el a jobboldal – írta a sajtó. A bukaresti választások eredménye elsősorban Traian Basescu államfő veresége, mivel ő nyíltan vállalta a demokrata jelöltek támogatását. Kolozs megyében továbbra is a PD-L vezet. A megyében az RMDSZ összesen 8 polgármesteri mandátumot szerzett, 138 megyei és helyi tanácsossal rendelkezik. Szilágy megyében az RMDSZ öt esetben könyvelhet el győzelmet. Ezentúl Szilágycsehnek is magyar polgármestere lesz, Varga András személyében, valamint megnyerték Haraklányt is, ahol Dobrai Ferenc lett a győztes. Szilágy megyében a PSD 20 polgármesteri tisztséget szerzett meg, az RMDSZ 14-et, a PD-L 13-at, a PNL 11-et. Fehér megyében egy RMDSZ-es polgármester (Szőcs Ferenc – Torockó) aratott győzelmet. A Magyar Polgári Párt (MPP), egy három hónappal ezelőtt bejegyzett párt, képességeihez képest, jó eredményeket ért el a romániai helyhatósági választásokon – jelentette ki Szász Jenő, az MPP elnöke. Ötszáz helyi és megyei önkormányzati képviselői helyet szereztek. /Valamennyi politikai alakulat győztesnek tekinti magát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Szatmár megyében a szavazás második fordulójában elért eredmények: az RMDSZ-es polgármesterjelöltekre leadott érvényes szavazatok száma 42 291, PSD – 29 931, PD-L – 16 610, PNL – 11 269, függetlenek – 4111, MPP – 2604, PC – 1735, FDG – 634. A két forduló után az összesített eredmény, polgármesterek száma: RMDSZ – 18, PSD – 16, PD-L – 11, PNL – 9, FDG – 6, MPP – 1 független polgármesterek – 3./M. M. : A helyhatósági választások végeredménye Szatmár megyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 17./

Az RMDSZ inkább lemondott az egyik alpolgármesteri tisztségről Marosvásárhelyen, csak hogy ne kelljen koalícióra lépnie a Dorin Florea vezette PD-L-vel. Az eddigi kettő helyett az RMDSZ csupán egyetlen alpolgármestert kíván állítani a marosvásárhelyi önkormányzat élére. Az RMDSZ a két mandátumot letöltött Csegzi Sándor fizikust javasolja a tisztség betöltésére. Leköszönő kollégája, Bakos Levente megerősítette: az RMDSZ nem tart többé igényt a személyére, elbúcsúzott munkatársaitól. A jövőben Bakos önkormányzati képviselőként tevékenykedik majd. A Nemzeti Liberális Párttal (PNL) kötött egyezség értelmében a másik alpolgármesteri széket Marius Ichimnek, a PNL marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének ajánlják fel. Cserében az RMDSZ alelnököt állíthat a megyei önkormányzat vezető testületében. A következő választási ciklusban Lokodi Edit Emőke elnök munkáját egy liberális alelnök, illetve Szabó Árpád, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke fogja segíteni. Dorin Florea, Marosvásárhely újraválasztott demokrata-liberális párti (PD-L) polgármestere felháborítónak tartja az RMDSZ–PNL-alkut. Az RMDSZ tíz, a demokrata-liberális alakulat nyolc képviselőt juttatott be a 23 tagú testületbe, amelyben a liberálisok csak két tanácsossal képviseltetik magukat. Ichim személyével kapcsolatban a polgármester leszögezte: semmiféle feladatot nem hajlandó átruházni rá. „Eddig is egyedül vezettem a várost, ezentúl is azt fogom tenni!” – jelentette ki. Arra a felvetésre, hogy egy esetleges RMDSZ–PD-L-koalíció a kétharmados többséget is biztosítaná, Kelemen Atilla megyei elnöke kifejtette: az RMDSZ-nek eddig is elég volt az egyszerű többség. /Szucher Ervin: Feláldozott tisztség. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

A jelentősebb pártok az első forduló után kivétel nélkül győztesek kiáltották ki magukat. Az összesített adatok árnyalják a képet. A két fordulóban az RMDSZ jelöltjei 184 településen győztek, vagyis – Markó Béla elnök megfogalmazása szerint – a következő időszakban ugyanolyan erővel lesznek jelen a helyhatóságokban, mint eddig. A Magyar Polgári Párt 11 polgármesteri helyet szerzett meg, csaknem hússzor kevesebbet, mint az RMDSZ. Országos szinten az RMDSZ eredménye 5,8 százalék, az MPP-é 0,35%. A listán befutott jelöltek arányát nézve az MPP eredménye valamivel jobb, mint a polgármesterek esetében. A Polgári Párt országos szinten a helyi tanácsosok 1,21, a megyei tanácsosok 1,39 százalékát szerezte meg. Az RMDSZ jobban szerepelt (5,45 százalék a helyi önkormányzatokban, 6,53 százalék a megyei tanácsokban), de eredménye gyengébb a 2004-esnél. A Szociáldemokrata Párt (PSD) csaknem minden téren vezet. Ők adják a megyei tanácselnökök közel felét – tíz százalékkal többet, mint a demokrata-liberálisok – és a polgármesterek harmadát. A Demokrata-liberális Párt (PD-L) százzal kevesebb települést irányíthat a következő négy évben, mint a PSD. A megyei tanácsosok megoszlását tekintve a demokrata-liberálisok enyhe, nyolcmandátumos előnyre tettek szert, ellenben a helyi önkormányzati képviselők esetében a szociáldemokraták fölénye elsöprő: csaknem ezerrel több mandátumot szereztek közvetlen riválisaiknál. A 2004-es eredményekkel összehasonlítva a PSD veszített néhány százalékot, míg a PD-L több mint 10 százalékot nyert. A pártok által begyűjtött szavazatok számát tekintve egyértelműen a PD-L vezet. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) hat százalékkal, illetve 200 polgármesterrel marad el a második helyezett, a voksolás előtt legesélyesebbnek tartott demokrata-liberálisok mögött. A PNL-nek 1500-zal több helyi tanácsosa van, mint 2004-ben, polgármestereinek száma pedig csaknem megkétszereződött. Máris három nagy pártról beszélnek, miután a PNL – most először – túllépte a 20 százalékos küszöböt. /Szőcs Levente: Győzelmi verseny – „adatbeszéd” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Közreadták a választás végleges eredményeit. A Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte el a legtöbb polgármesteri tisztséget, 1138-at, a Demokrata-Liberális Pártnak (PD-L) 908, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) pedig 706 polgármestere lesz. A kiosztott 3179 mandátum 35,79%-át a szociáldemokraták, 28,56%-át a demokrata-liberálisok, míg 22,20%-át a nemzeti liberálisok szerezték meg. Az RMDSZ összesen 184, a Magyar Polgári Párt 11 polgármesteri mandátumot szerzett. /Az SZDP a választások győztese. Közreadták a végleges eredményeket. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Beiktatták Szászrégen helyi önkormányzat képviselői testületét. A 19 tagú tanácsot 9 RMDSZ-es, 4 PSD–PRM koalíciós, 3 liberális és 3 demokrata-liberális tanácsos alkotja. /Szászrégenben megalakult a tanács. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./

Marosvásárhelyen az önkormányzatban minden feltétel adott egy négyéves politikai állóháborúhoz. Dorin Florea polgármester és a demokrata képviselőcsoport számára nem volt könnyű elfogadni az RMDSZ–PNL-többség döntését. A demokraták összeesküvést emlegetnek a város ellen. Az önkormányzati döntéshozatal rendje szerint a tanács diktál a polgármesternek és nem fordítva. Ez az alakuló ülésen működött, kérdés hogy a továbbiakban hogyan lesz. /Benedek István: Új idők kezdete? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Június 20-án letette a hivatali esküt Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács megválasztott elnöke, megalakult a megyei tanács. Lokodi Edit elmondta: az elkövetkező négy évben reméli, jól együttműködik a megválasztott polgármesterekkel. A normalitás felé vezető első lépésnek nevezte azt, hogy Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, is eljött az eskütételre. Az RMDSZ-frakció Szabó Árpádot, míg a PNL frakció Ciprian Dobrét javasolta az alelnöki tisztségekre, mindkettőjüket megválasztották. /Antalfi Imola: Lokodi Edit letette a hivatali esküt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Szamosújváron újból magyar alpolgármestere lesz a városnak Török Bálint személyében. Az elkövetkező négy évben hat PD-L-s, négy RMDSZ-es, négy PSD-s, két PNL-s, három PRM-s tanácstag fog tevékenykedni a helyi önkormányzatban. Bánffyhunyadon nem alakulhatott meg a városi tanács, mert Vasas István RMDSZ-es tanácsos érvényességét megvétózták a liberális, a szociáldemokrata és az új generáció-párti tanácsosok, de ezt nem támasztották alá semmilyen indokkal. Erre az RMDSZ-es és a demokrata-liberális párti tanácsosok kivonultak a teremből, s az ülést elnapolták. Elképzelhető az is, hogy az RMDSZ-es tanácsosok a törvényszékhez fordulnak jogorvoslatért. Désen megalakult a városi tanács, melyben az RMDSZ-nek két tanácsosa van. /Szamosújváron és Désen megalakult a városi tanács. /Mesteri szakok bemutatója a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Június 23-án megtartotta alakuló ülését a Kolozs Megyei Tanács. A 36 képviselői hely megoszlása: PD-L 15, PSD és PNL 7–7, RMDSZ 5, NRP 2. Az RMDSZ listáján megyei tanácsosi helyhez jutott Balázs-Bécsi Attila, Fekete Emőke, Szedilek Lenke, Sztraniczky Szilárd és Vákár István Bálint. A tanácselnök Alin Tise (PD-L). A két alelnök: Fekete Emőke (RMDSZ) és Radu-Vasile Bica (PD-L). /(Ö. I. B.): Megalakult a Kolozs Megyei Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Az RMDSZ az előrejelzéseket meghazudtoló, jó eredményeket ért el a helyhatósági választásokon, és mérhetően nőtt a szövetség támogatottsága az európai parlamenti választásokhoz képest. Reméljük, ez a növekvő tendencia az őszi parlamenti választásokra is megmarad – jelentette ki Markó Béla bukaresti sajtótájékoztatóján. – Még van az a 14-15%, akik nem szavaztak az RMDSZ-re, tehát vannak tartalékaink, ha sikerül az elégedetlenségek okát megtalálni, és választ is találni rájuk – fogalmazott. Markó az eredmények közé sorolta a kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, illetve a zilahi alpolgármesteri helyeket, illetve a Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs és Bihar megyében szerzett alelnöki tisztségeket. A helyi és a megyei szervezetek nagy része az RMDSZ jelenlegi kormányzó partnerével, a Nemzeti Liberális Párttal alkot tanácsi többséget, de esetenként egyezség született a Szociáldemokrata Párttal és a Demokrata-Liberális Párttal is. /Növekvőben az RMDSZ támogatottsága. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

A helyhatósági választásokat követően a Szilágy megyei RMDSZ jobb helyzetben van, mint ezelőtt négy évvel – fejtette ki Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács régi-új alelnöke. Fontosnak tartja a helyi önkormányzatok működésének támogatását, mert a megyében sok az újonnan megválasztott polgármester és alpolgármester, ezért szükséges a koordinációs szerep. A 30 tagú megyei tanácson belül 20-an az erős koalíciót alkotó három pártot, a PSD-t, a PNL-t és az RMDSZ-t képviselik. A Szilágy megyei RMDSZ a választásokon összesen 14 polgármesteri, 20 alpolgármesteri, 9 megyei tanácsosi és 160 helyi tanácsosi tisztséget szerzett, mindenből többet, mint az előző időszakban. A mindössze 8 százalék magyarsággal rendelkező Zsibón is sikerült RMDSZ-es alpolgármestert választani Sárközi Pál személyében, holott a szilágysági városnak 50 éve nem volt magyar alpolgármestere. /S. B. Á. : Szilágy megye – Sikeres helyhatósági választásokat könyvelhet el az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Törvénytelennek tartja a dicsőszentmártoni alpolgármester megválasztását és közigazgatási bírósághoz fordul Szabó Albert, az RMDSZ jelöltje. A városban harmadik nekifutásra sikerült polgármester-helyettest választani. Szabót korábban már megválasztották ugyan alpolgármesternek, de a döntést a PNL és a PSD képviselői megfellebbezték, így a prefektus újabb szavazást rendelt el. Ennek nyomán kihirdették, hogy Szabó Albert lett az alpolgármester, de a PSD-s Popa Octavian, az előző polgármester megóvta a döntést, és a PNL, a PSD, illetve a PRM képviselőinek kérésére a prefektus rendkívüli tanácsülést írt elő. A június 27-én megtartott ülésen a PNL-s Meghesan Sorin 11 szavazattal legyőzte az RMDSZ-es Szabó Albertet, aki 8 szavazatot szerzett. /Antal Erika: Törvénytelen alpolgármester? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Húsz év után szinte lett magyar alpolgármestere Dicsőszentmártonnak, azonban a tanácsi határozatot a prefektúra megvétózta. Kakassy Sándor, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke szerint a prefektúra döntése jogtalan. Az első tanácsülésen az RMDSZ-es Szabó Albert és a PNL-s Meghesan Sorin maradt versenyben, a második fordulóban az RMDSZ jelöltje 9 szavazattal nyerte el az alpolgármesteri tisztséget, míg a liberális jelölt 7 voksot kapott. Ezt követően a prefektúra törvénytelennek nyilvánította ezt a határozatot. A prefektúra törvénytelenül járt el, amikor formai kifogásokat fogalmazott meg és arra hivatkozott, hogy a Szabó Albert megválasztásáról szóló döntést nem hagyta külön voksolással jóvá a testület. Kakassy Sándor jelezte, ezt nem hagyják annyiban, hiszen az országban sehol nem történt hasonló eset. /(antalfi): "Hátha egyszer igazság lesz!" = Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./

Erdélyben felszálló ágban van a regionális identitás, románok és magyarok megértették, hogy kizárólag együtt képesek megoldást találni az együttélésre és a fenntartható fejlődésre – állapította meg a Krónikának adott interjúban Smaranda Enache marosvásárhelyi emberjogi szakértő. A Pro Europa Liga társelnöke szerint Románia területi-közigazgatási reformjának legtermészetesebb és leghatékonyabb módszere a történelmi régiók alapján megvalósított regionalizáció. A legismertebb regionalista mozgalmak közül említést érdemel a kolozsvári Sabin Gherman alapította Erdély–Bánság Liga, valamint a Molnár Gusztáv kezdeményezte Provincia Egyesület és folyóirat. A Provincia egyedi mozgalomnak bizonyult, hiszen az erdélyi értelmiség és civil társadalom kiválóságait egyesítette, románokat és magyarokat egyaránt. Ez a csoport 2000-ben memorandumot juttatott el Románia parlamentjéhez, amelyben a hagyományos régiók alapján szorgalmazták közigazgatási és politikai régiók – Moldva, Munténia, Dobrudzsa, Olténia, Bánság és Erdély – létrehozását. A regionalista kezdeményezést vehemensen elutasították. Ennek ellenére a régiókról folytatott közvita nem maradt annyiban. Az Emil Constantinescu volt államfő vezette, nemrég a kormányzó román Nemzeti Liberális Párttal egyesült Népi Akció Pártja ugyancsak a történelmi régiók alapján kezdeményezte a decentralizációt. Románia jelenlegi nyolc statisztikai régiójának struktúráját gyakran éri bírálat amiatt, hogy nem hatékonyak, és nem felelnek meg az európai régiók méretének. Előrelépés nem történt, Románia gyakorlatilag ma is egy szuperközpontosított, a Ceausescu-rezsim által az 1968-as megyésítés alapján felosztott állam. Smaranda Enache szerint lehetséges, hogy az etnicista korszak a végéhez közeledik. Felszálló ágban van a regionális identitás, az erdélyi románok és magyarok megértették, hogy kizárólag együtt képesek megoldást találni az együttélésre. /Rostás Szabolcs: Felszálló ágban a regionális identitás Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

A Magyar Polgári Párt (MPP) bővített elnöksége hozza meg a döntést arról, elfogadják-e az RMDSZ javaslatát a belső koalícióra vonatkozóan vagy sem. Szász Jenő, az MPP elnöke továbbra is úgy vélekedik: csakis az általuk javasolt választási szövetséggel lehet biztosítani a legnépesebb magyar parlamenti képviseletet. Szerinte a törvény választási koalícióról, tehát pártok szövetségéről beszél. Az RMDSZ és az MPP választási szövetségével pedig kockázatmentesen biztosítható a legnépesebb magyar parlamenti képviselet. Az RMDSZ belső koalícióra való felhívása Szász szerint csak rosszabb lehet az MPP javaslatánál. „Az RMDSZ eddig már mindenkivel összeállt: 1996-től 2000-ig a Demokrata Konvencióval, 2004-től 2008-ig a szocialistákkal, majd a D. A. Szövetséggel és a konzervatív párttal, utána a liberálisokkal, a Basescu ellenes szövetségben pedig a nagy-romániásokkal együtt lépett fel. Itt az ideje, hogy most a testvérrel is szövetségre lépjen” – érvelt Szász Jenő. /Sz. K. : Nem enged a „választási szövetségből” az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

A PNL és a PDL Hargita megyei szervezeteinek vezetősége azt javasolja a megye román pártjainak, hogy közös, egységes jelöltet támogassanak a megye északi részében levő egyéni választókerületben. /A PNL és a PDL etnikai szavazásra biztat. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

Az őszi parlamenti választások utáni kormányzás a tétje annak az állítólagos politikai alkunak, amit Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kötött egymással. Megfigyelők szerint Basescu azért békül Tariceanuval, mert rájött, hogy a Demokrata Liberális Párt (PD-L) egyedül nem tud kormányozni, legjobb megoldás a PNL-lel való kibékülés. /Helyreáll a D. A. Szövetség? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Maros megyében csaknem három hétig folytak az egyeztetések az RMDSZ és a liberális párt /PNL/ helyi képviselői között a két szervezet választási együttműködéséről. A Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöke, Tőkés András szerint a választási körzetek felosztása Maros megyében is a PNL–RMDSZ-kiegyezést tükrözi. Marosvásárhelyen meghúzták a vonalat: az egyik kerületben fele-fele arányban vannak a románok és magyarok, a másik kerületben pedig sokkal több a románság. Tehát a várost úgy választották el, hogy a magyarok is labdába rúghassanak, ugyanakkor az egyik biztos hely a román jelölté lesz. Szováta és környéke együtt maradt, gyakorlatilag magyar többségű kerület lett. Tehát a liberális párt és az RMDSZ Maros megyében nem zavarja egymás vizeit. Egyelőre az MPP nem döntött arról, hogy hol indít képviselő- és szenátorjelölteket. /Máthé Éva: Esély arányos képviseletre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) arra számít: az ősszel várható parlamenti választásokon olyan jól szerepel majd, hogy egyedül alakíthat kormányt. Ha ez mégsem sikerül, a kisebbségi kormány, illetve a koalíció gondolatától sem idegenkednek – vélekedett Emil Boc, az PD-L elnöke. Boc elmondta: amennyiben nem tudnak majd egyedül kormányt alakítani, a koalíciótól sem riadnak vissza, elsősorban a szintén jobb-közép orientációjú RMDSZ, illetve a korábbi szövetséges, később rivális Nemzeti Liberális Párt (PNL) jöhet szóba. Néhány hónappal korábban, a helyhatósági választásokat megelőző kampányrendezvények alkalmával Emil Boc még arról szónokolt Kolozsváron: itt az ideje, hogy az RMDSZ „üljön már egy kicsit ellenzékben is. „Lakolniuk kell az árulóknak, akik megaláztak minket!” /Sz. K. : Boc nem zárja ki a koalíciót az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Arad megyében sem vették figyelembe a helyi RMDSZ-szervezet javaslatait a román pártok – köztük az RMDSZ kormányzati partnere, a PNL –, és saját szempontjaik szerint rajzolták meg a választókerületek térképét. Az aradi magyarság számára az a legfájóbb, hogy a nyugati határvidéket, ahol nagy számban él a magyarság, „kettévágták”, csökkentve ezzel egy magyar képviselő megválasztásának esélyeit. Király András parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök megfogalmazta a szervezet választási célkitűzéseit: egy magyar képviselő bejuttatása a parlamentbe. /Pataki Zoltán: „Kettévágott” magyar tömb. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester megfogalmazta: egyedül ő hoz döntéseket a városban. A tanács RMDSZ-frakciója beperelte a polgármestert, amiért illegális építkezésbe kezdett a Somostetőn. Az elöljáró a testület tudta és az általa jóváhagyott költségvetés nélkül építtet egy hatalmas játszószerkezetet, labirintusszerű mászkálót. „Minden engedély megvan az építkezéshez. Folytatjuk a munkálatot” – fejtette ki az elöljáró, holott a lakosok zömét nemzetiségre való tekintet nélkül felháborítja a Somostető jellegének a megváltoztatása. Florea szerint a magyar tanácsosok nem a saját akaratuk szerint cselekednek, hanem „minden tettük, szavuk mögött Borbély László miniszter áll”. A Krónika kérdésére, miszerint tetszik-e egyáltalán valakinek az, amit a Somostetőn létesíteni akar, a polgármester azt válaszolta: „Ön nem képes haladni a korral, nem bírja felfogni, hogy az egy olyan korszerű létesítmény lesz, aminek majd a csodájára járnak. ” A sajtótájékoztatón Marius Ichim nemzeti liberális párti (PNL) alpolgármester helyzete is szóba került, aki még mindig nem kapott irodát a városháza épületében, és Florea feladatokat sem adott számára. „A választási kampány idején gyalázta, lejáratta a hivatalt. Majd ha nyilvánosan bocsánatot kér ezért tőlem és a várostól, akkor esetleg szóba jöhet, hogy irodát kap” – szögezte le a polgármester. /Máthé Éva: Önkényeskedik Florea. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Romániának választania kell a parlamenti köztársaság és az alkotmányos monarchia államformája között – fejtette ki Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ifjúsági szervezetének nyári iskolájában tartott előadásábanA kormányfő szerint „stabil és kiegyensúlyozott” intézményes és alkotmányos rendszert kell megteremteni, melynek útján megszüntethetővé válna a négy év óta tartó helyzet, amelyben az ország „egyre jobban eltávolodott a meglévő alkotmányos keretektől”. Bizarrnak nevezte a kormányfő alkotmányos monarchiával kapcsolatos javaslatát Emil Boc, a Demokrata–Liberális Párt elnöke, szerinte az „semmiképpen sem jelenthet megoldást Románia alkotmányos jövőjére nézve”, inkább „olyan szilárd elnöki rendszerre van szükség, amelyben az állampolgár választja meg az államfőt”, lehetővé téve számára politikai programja gyakorlatba ültetését. „Az utóbbi időszak egyik belpolitikai kérdése éppen az alkotmány módosítása volt, azonban ez nem lehet egy populista választási kampánycéllal felmelegített téma. Az RMDSZ és jómagam az elsők között voltunk, akik az alkotmánymódosítás szükségességét hangoztattuk ” – jelentette ki Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. /Bogdán Tibor: Zsarnoki köztársaság vagy alkotmányos királyság? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./