Az SZNT január 17-i sepsiszentgyörgyi ülésén részt vevők ellen ügyészségi kivizsgálás beindítását kéri Petre Calian, a Nagy-Románia Párt Kolozs megyei elnöke. A szélsőséges nacionalista párt helyi vezetője úgy véli: Székelyföld Autonómiájának Statútuma nemcsak a román nemzeti érzések megsértését jelenti, hanem megszegi az ország törvényeit, és veszélyezteti az egységes román nemzetállam biztonságát. Calian követelte, hogy tiltsák meg a magyar közösségnek a helyhatósági és parlamenti választásokon való részvételt, amennyiben továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az autonómia Románia európai integrációjának előfeltétele legyen. /Ügyészségi kivizsgálást kér az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Hevesen ellenzik és alkotmányellenesnek nevezik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a parlament elé terjeszteni kívánt autonómiatervezetet a román politikai pártok és kormánytisztviselők. Alkotmányellenesnek nevezte január 19-én Titus Corlatean, a Határon Túli Románok Ügynökségének vezetője a Székelyföld autonómiastatútumáról szóló törvénytervezetet. A külügyi államtitkár szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által január 17-én elfogadott dokumentum az európai jogszabályoknak is ellentmond. A Nagy-Románia Párt (PRM) azzal a kéréssel fordult Ion Iliescu államfőhöz, azonnal hívja össze a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, hogy a testület hozza meg a szükséges intézkedéseket az „ország területi épségét veszélyeztető alkotmányellenes kezdeményezés” ellen. A Corneliu Vadim Tudor által vezetett PRM egyben értesítette a belügyminisztériumot és a Legfőbb Ügyészséget az SZNT törvénytelen kezdeményezéseinek veszélyeiről, ám ezek az intézmények „nem tudtak, vagy nem akartak intézkedni”. A PNL–PD szövetség, az ellenzéki politikai tömörülés szóvivője, Calin Popescu Tariceanu szintén alkotmányellenesnek nevezte az autonómiastatútumról szóló törvénytervezetet. „Felszólítjuk a hatóságokat, akadályozzák meg a román államhatalmi szervekkel párhuzamosan működő intézmények létrehozására irányuló kísérletet” – nyilatkozta a szóvivő. Elhatárolódott az SZNT-től Kovács László külügyminiszter is. – Farkas Réka, Cseke Péter Tamás: Román össztűzben az SZNT tervezete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

Nemcsak a román sajtó és a román politikusok támadják a székely tanácsokat és a Magyar Polgári Szövetséget, hanem a Romániai Magyar Szó és a Népújság munkatársai is. Barabás István cikkében támadta Tőkés Lászlót és Csapó Józsefet, akik két táborra osztják a hagyományosan összetartó szavazóbázist. Funar követelte, hogy kormány, ügyészség, rendőrség a törvény szigorával lépjen fel az alakuló tanácsok ellen. Barabás hozzátette: Funar véleményét a kutya sem veszi figyelembe, „Tőkés Lászlónak és Csapó Józsefnek, a két fő-tanácsnoknak haja szála sem görbült, ami részben az RMDSZ érvelésének is köszönhető: javasolgatni, tervezgetni, sőt Szövetségünket fúrogatni mindenkinek jogában áll” Barabás szerint „a romániai magyar szakadárpolitika január 17-én egy nyilvánvalóan életképtelen autonómiatervezettel újabb fejezetet” írt történetébe. Corneliu Vadim Tudor az RMDSZ-t támadó nemzeti tanácsoknak emlékművet helyezett kilátásba. A szenátusban 2003. március 10-én kijelentette: „Amikor majd Tőkés László alaposan szétveri az RMDSZ-t, hozzám jösztök, hogy bevigyelek a politikába. Tőkés László is tett valami jót az életében: megosztotta az RMDSZ-t. Emeljünk szobrot neki!” Gyarmath János március 15-én tudósítást közölt erről a szenátusi vitáról, megjegyezve: „Erre a szoborra vágyna a püspök úr?! Vélem, hogy nem. Csakhogy az áskálódást folytatva, akár ide is eljuthat.” Barabás szerint Tőkés László és áskálódó hívei is megérdemlik azt a bizonyos emlékművet, amelyet a román extrémizmus akar emelni mindazoknak, akik a romániai magyar kisebbség erejét gyengítik. Az RMDSZ-t három irányból éri szüntelen támadás: A Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca Egyesület és Tőkés László tábora részéről. Miközben Tőkés László és elvbarátai kígyót-békát kiabálnak az RMDSZ-re, a román politikai elit pozitívan ítélte meg az RMDSZ szerepét. /Barabás István: Hasraesés magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Az Arad megyei borossebesi városi RMDSZ alapítója és exelnöke, Patkó Wilhelm belépett a Nagy-Románia Pártba (NRP). Gheorghe Feies, az NPR Arad megyei szervezetének elnöke azt állította, hogy Arad megyében négyszáz magyar nemzetiségű tagjuk van. Király András, az Arad megyei RMDSZ vezetője elmondta, Patkó néhány évvel korábban lépett ki az RMDSZ-ből, mivel konfliktusba került a borossebesi magyarsággal. A konfliktus oka egy telek, amelyet Patkó a református egyháztól vett át. /Az NRP-be lépett Borossebes egykori RMDSZ-vezetője. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

Kincses Előd ügyvédi minőségében nyilatkozott, hangsúlyozva, a Székely Nemzeti Tanács autonómia- tervezetének a Legfelsőbb Védelmi Tanács általi elbírálása jogi nonszensz. Magán sajtótájékoztatóján hozzátette: a marosvásárhelyi magyarság számára nem a legjobb megoldás, ha több magyar jelölt közül kell választania. Szerinte a megoldást az előválasztások megszervezése jelentené. Kincses Előd párhuzamot vont Iliescu elnöknek az 1990 márciusi tragikus események idején tett, szeparatizmust emlegető nyilatkozatai és a jelenlegi, az autonómia-tervezettel kapcsolatos állásfoglalása között. Kincses szerint "elképesztő, hogy az az Iliescu elnök, aki 1990-ben szeparatizmusról beszélt a televízióban és ezáltal lovat adott a román ultranacionalista erők alá, komolyan megalapozva ideológiailag a fekete márciust, azért, mert a Székely Nemzeti Tanács a parlament elé szándékozik terjeszteni egy autonómia-tervezetet, összehívja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, azt a látszatot keltve, hogy Románia óriási veszélybe került. Akkor a PUNR-t erősítette, most a Nagy-Románia Pártot". Kincses Előd bejelentette, hogy semmiképpen nem jelölteti magát polgármesternek Marosvásárhelyen, de nem zárja ki azt, hogy független jelöltként induljon a parlamenti választásokon, ebben az esetben számít a Magyar Polgári Szövetség támogatására. /(antalfi): "Iliescu elnök beavatkozása káros". = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Két héttel ezelőtti ígéretéhez híven január 24-én Aradon újabb tüntetést szervezett a Szabadság-emlékmű visszaállítása ellen a Vatra Romaneasca. A Nagy-Románia Párt korábban elhatárolódott az ország szempontjából káros hatásúnak minősített aradi megmozdulástól. Ezúttal is mintegy százötven ember gyűlt össze. A szónokok megismételték a két héttel ezelőtt kifejtetteket, miszerint a szoborcsoportnak nem Aradon van a helye, azt Magyarországon kellene felállítani. A tüntetők a román fejedelemségek egyesülésének évfordulója alkalmából eljárták az ilyenkor szokásos körtáncot, az "egyesülési hórát". A Nagy-Románia Párt Arad megyei szervezete elhatárolódott az emlékmű visszaállítása ellen tiltakozó utcai akcióktól, hangoztatva, hogy azok "kedvezőtlen színben tüntetik fel a várost, és károkat okoznak Romániának". /Újabb VR-tüntetés a Szabadság-szobor ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester és az általa képviselt Nagy-Románia Párt (NRP) biztos abban, hogy már az első fordulóban felülkerekedik az ellenfelein. Az NRP teljes hatalmat szeretne gyakorolni Kolozsváron, és a polgármesteri tisztség mellett alpolgármesteri poszt, valamint a helyi tanácsban az abszolút többség megszerzésére törekszik. közölték, hogy a szimpatizánsok között az ortodox papok mellett magyar nemzetiségűek is Gheorghe Funar közölte: nem figyelheti tétlenül az irredenta magyarok akcióit Erdélyben, az autonómiát megvalósítani tervezőket a rácsok mögött látná legszívesebben. – A kampányban felvilágosítjuk majd a választókat a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ által alkotott szörnyszövetség ügyködéseiről, amelynek következtében létrejöhetett ez az autonomista mozgalom – mondta Funar. /(borbély): Kampányrajt nagy-romániás módra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Kiderült, hogy Szaddám Huszein annak idején román politikusokat vesztegetett meg – akkor még úgy mondták, „barátságot ápolt velük”. A barátság kétoldalú volt, hisz az egykori szörnyszövetség két tagja, a PSD és a PRM egyaránt képviseltette magát – 2001-ben! – azon a látogatáson, amelynek célja minden bizonnyal a hálapénz átvétele volt. A látogatásnak, amelyre úgymond az ENSZ Kőolajat élelemért programja keretében került sor, inkább lehetett célja egy amolyan Hűségpénz politikai támogatásért program kipipálása. Például Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt /PRM/ elnöke egy aranyórát kapott ajándékba Szaddámtól. Nicolae Iorga PRM-s szenátor szerint, mivel magánlátogatáson járt Irakban, senkinek semmi köze hozzá mi történt. Mihai Lupoi, a nagy-romániások másik frontembere bevallotta, hogy – természetesen szintén magánlátogatóként – találkozott Szaddám pártjának vezetőivel, s azok fel ajánlottak némi pénzt neki, de ő azt nem fogadta el. /Ágoston Hugó: Ósdi kirakósdi. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

A legmagasabb rendű kisebbségi jog – s a romániai magyarság álma – az autonómia. A Székely Nemzeti Tanács autonómia-tervezete vihart aratott, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) viszont az autonómia ügyében a kis lépések politikáját képviseli. Románia Legfelső Védelmi Tanácsa (LVT) alkotmányellenesnek tartotta a Székelyföld területi autonómiáját érintő törvénytervezetet. A döntést Ion Iliescu államfő elnökletével hozták. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az autonómia-tervezettel a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt malmára hajtja a vizet. Ugyanakkor "nagy politikai baklövésnek" nevezte, hogy a statútum ügyét az LVT tárgyalta. Kovács László külügyminiszter közölte, hogy a kormány nem támogat egységbontó tervet. /Király Ernő, MTI-Press: Az autonómia és a párhuzamos nemzetépítés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

Február 9-én Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára, Kolozsvár polgármestere: bejelentette, hogy a megyeszékhelyen Erdélyi Holokauszt-múzeumot hoz létre. A szélsőségesen nacionalista városvezető természetesen csupán a bécsi döntés következtében Észak-Erdélyben végrehajtott zsidóellenes atrocitásokat kívánja a közvélemény elé tárni. Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke szerint előbb például a Ion Antonescu utca nevét kellene megváltoztatni. – Ugyanakkor a Rodipet lapterjesztőnek sem kellene többet megengedni, hogy vasgárdista lapokat terjesszen, amelyekre elő lehet fizetni – mondta Goldner. Szerinte párhuzamosan kellene Holokauszt-múzeumot létrehozni Jászvásáron és Bukarestben is. /K. O.: Holokauszt-múzeumot létesítene a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Az SZDP, az RMDSZ, a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciója és az NLP támogatni fogja a román–orosz alapszerződés parlament általi ratifikálását, a Nagy-Románia Párt azonban ellene szavaz, a DP pedig tartózkodni fog. Mircea Geoana külügyminiszter kiemelte: ez az alapszerződés merőben új alapokra helyezi a két ország kapcsolatát. Ami a kényes kérdéseket illeti, a Ribbentrop–Molotov szerződés elítélése, illetve a Románia által visszaigényelt műkincsek kérdése, Geoana elmondta: olyan megfogalmazást keresetek ezeknél a pontoknál, ami mindkét fél számára aláírhatóvá teszi az okmányt. /Ratifikálják az orosz–román alapszerződést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Február 12-én tárgyalta az Alkotmánybíróság kilenctagú tanácsa a Nagy-Románia Párt kontra RMDSZ ügyet, és ellenvélemény, ill. tartózkodás nélkül utasította el az NRP keresetét, miszerint a párttörvény kisebbségi szervezetekre vonatkozó cikkelyei alkotmányellenesek, következésképpen be kell tiltani az RMDSZ-t. A szövetség jogi képviselője, Frunda György szenátor elmondta, hogy a PRM képviselője nem jelent meg a tárgyaláson, de a kormány írásos véleményezésében ellenezte az alkotmányos kifogást, ugyanezen az állásponton volt az ombudsman és az ügyészség is. Több mint két évvel ezelőtt a Nagy-Románia Párt beperelte az RMDSZ-t, és kérte, hogy helyezze törvényen kívül az RMDSZ-t. Frunda György a tárgyaláson kifogásolta a PRM azon jogát, hogy beperelje az RMDSZ-t, mivel az alkotmány megengedi a nemzeti kisebbségi érdekvédelmi szövetségeknek, hogy politikai alakulatokként részt vegyenek a választásokon és a politikai életben. /Mózes Edith: Pert nyert az RMDSZ a Nagy-Románia Párttal szemben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

A Maros megyei bíróságon február 17-én bejegyezték kisebbségi szervezetként a Kiss Kálmán által vezetett Romániai Magyar Szabadelvű Szövetséget, amelynek választási jelvénye a stilizált madár által összekapcsolt két piros tulipán. Kiss Kálmán szerint a szövetség azért jegyeztette be magát kisebbségi szervezetként és nem politikai pártként, mert az előbbi státust kevesebb támogató aláírással is meg lehetett szerezni. Az elnök szerint az újonnan bejegyzett szövetségen belül más pártok tagjai is tevékenykedhetnek, viszont a helyhatósági választásokon nem szándékoznak sem az RMDSZ-szel, sem ennek "radikálisaival" választási szövetséget kötni Kiss elmondta: az őszi országos választásokon román politikai pártokkal is szeretnének szorosabb kapcsolatokat kialakítani, viszont kizártnak tart mindenfajta együttműködést az RMDSZ-szel, a Nagy-Románia Párttal és az SZDP-vel, a román kormánypárttal. /Bejegyezték a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetséget. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Ennek a kétes pártnak már több neve volt: Romániai Magyar Szabad Demokrata Szövetség, Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt…

Vajon saját maga találja ki Gheorghe Funar kolozsvári polgármester és a Nagy-Románia Párt főtitkára mindazt a hazugságot, aljasságot, amit hirdet, vagy egy ezzel megbízott tanácsadó testület szállítja neki ezeket az ötleteket, tette fel a kérdést Fey László. A legutóbbi terve, hogy holokauszt-múzeumot akar létesíteni Kolozsváron. A diverzió lényege abban áll, hogy Funar olyan múzeumról beszél, amelyben a románok és a zsidók közös szenvedését hangsúlyoznák, Észak-Erdélyben 1940 és 1944 között. A két népcsoport sorsát össze sem lehet hasonlítani. Ezzel Funar nem csak a románok szenvedését nagyítja fel, hanem a holokauszt rémségét is minimalizálja. Ezt a nyugati közvélemény súlyosan elítéli, egyes országokban büntetendő cselekménynek számít. Minderre Funarnak azért van szüksége, hogy a tervbe vett "múzeumban" a kiállított anyag egy (bizonyára nagyobbik) része a románok elnyomásáról szóljon, hiszen ez hozza neki a szavazatokat. Nem ez az első eset, hogy Funar a holokauszt ürügyén uszít a magyarok ellen. Egy alkalommal a kolozsvári zsinagógában tartott megemlékezés keretében tartott ilyen jellegű gyűlöletbeszédet. A hitközség elnöke elhatárolta magát ettől a provokációtól, az egybegyűltek egyetértése közepette. Funar már korábban márványtáblába vésette, hogy az 1848/49-es szabadságharc idején a magyarok 40 000 románt öltek meg és 230 román falut gyújtottak fel. Ez nem igaz, másrészt, akkor háború volt és mindkét részről voltak atrocitások is, áldozatok is. Jellemző, hogy az a Funar jelentkezik– a holokauszt áldozatai emlékének ápolására, aki a romániai holokausztért felelős Antonescunak akart szobrot állítani, aki Antonescuról utcát nevezett el. Érvényes tanácsi határozat van arról, hogy ez az utca más nevet kapott, a polgármester nem hajlandó lecserélni az utcanévtáblákat. /Fey László: Az uszítás mestere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

A Maros megyei rendőrfelügyelőség vizsgálatot indított a Wass Albert rehabilitációjának támogatására szervezett maratoni felolvasás kapcsán. Azt vizsgálják, hogy a rendezvény szervezői megszegték-e a béke- és emberiségellenes bűnöket elkövető személyek kultuszát tiltó 31/2003-as rendelet előírásait. ,,Jelenleg azt ellenőrizzük, hogy a február 20–21-én elszavalt versek a Wass-életmű részei vagy sem. Ha ez bebizonyosodik, és kiderül, hogy bűncselekmény történt, az ügyészséghez fordulunk. Ha csak kihágásról van szó, az ügyet átveszi a Maros megyei művelődési és kultuszügyi igazgatóság” – közölte a megyei rendőrparancsnok. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezete azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy merényletet követ el az államrend ellen azáltal, hogy támogatja a Wass Albert rehabilitációját támogató felolvasást. /Rendőrség versek ellen. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) hamisnak és demagógnak tartja a Nagy-Románia Párt (NRP) arculatváltását, mivel Gheorghe Funar kolozsvári polgármester továbbra sem hajlandó eltekinteni Ion Antonescu marsall emlékének dicsőítésétől. A kormánypárt megyei szervezete által kiadott közlemény szerint Funar törvénytelenséget követett el azzal, hogy nem hajtotta végre a helyi tanács 2002 augusztusában született, az utcanév-változtatásról szóló határozatát. Romániában jelenleg tilos utcákat, sétányokat, tereket és parkokat elnevezni a béke és az emberiség ellen bűncselekményeket elkövető személyekről. /B. T.: Kifogásolják az Antonescu utcanevet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Országos felmérésekkel nagyon nehéz korrekt képet kapni az RMDSZ-ről, szögezte le Markó Béla szövetségi elnök. "Az országos szintű közvélemény-kutatások esetében igen kicsi a magyar nemzetiségű megkérdezettek száma, ezért az RMDSZ-szel kapcsolatos eredmények esetében jóval nagyobb a hibalehetőség", nyilatkozta Markó Béla a legutóbbi IMAS-felmérés kapcsán. Az IMAS szerint az SZDP-re a biztos szavazók 36,8 százaléka voksolna a parlamenti választásokon. A második helyen az NLP–DP szövetség áll 20,8 százalékkal, majd következik az NRP 7,5 százalékkal, az RMDSZ 2,8 százalékkal, az RHP 1,9 százalékkal, a KDNPP 1,1 százalékkal, az Új Generáció Pártja 0,9 százalékkal és más pártok 0,6 százalékkal. A megkérdezettek 8,6 százaléka nem szavazna. Markó elmondta: az utóbbi időszakban végzett felmérések szerint az RMDSZ 4 százalékos, 4 százalék alatti vagy 6 százalékos támogatottságnak örvend, a választóközönség bizalma kapcsán igen nagy különbségek vannak. /Markó Béla optimista. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Richárd Renátát indítja polgármesternek a Máramaros megyei Hosszúmező Nagy-Románia Párt /PRM/-szervezete a helyhatósági választásokon. A 80 százalékban magyarok lakta település PRM-s jelöltje elmondta, hisz abban, hogy Corneliu Vadim Tudor PRM-elnök jobb belátásra tért a kisebbségekkel szemben. „Elvégre Romániában élünk, és nem Magyarországon. Az én megélhetésemet is a románok biztosítják, nem a magyarországiak” – jelentette ki. Béres István, az RMDSZ történelmi máramarosi szervezetének elnöke felháborodottan nyilatkozott a PRM szándékáról. „Ennél csúnyább dolgot nem tapasztaltam még” – mondta. /Pesek Attila: Richárd hisz...Magyar PRM-jelölt Hosszúmezőn. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

Nagy román nemzetgyűlés szervezését jelentette be március 14-re Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere, a Nagy-Románia Párt főtitkára. Az Aradra tervezett gyűlés célja a 13 aradi vértanúnak emléket állító Szabadság-szobor eredeti helyére való visszahelyezésének megakadályozása. /Funar a szobor ellen. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9/ Az aradi Szabadság-emlékmű felállításáról szóló kormányrendelet visszavonását kérte Gheorghe Funar Adrian Nastase miniszterelnökhöz intézett levelében. Funar a kormány által 2002-ben kiadott rendeletre hivatkozott, amely szerint a béke- és emberiségellenes tetteket elkövetők emlékének ápolásáért, valamint a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő ideológiák terjesztéséért hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Erre a rendelkezésre hivatkozva Funar kérte Nastasétől, hogy forduljon Románia főügyészéhez: indítson büntető eljárást a tábornokok kultuszát ápoló személyek ellen. A kormányfőhöz intézett levél mellett a polgármester a bírósághoz is keresetet nyújtott be, amelyben azt kérte, hogy az emlékmű újraállítását támogató aradi tanácsosok ellen induljon kivizsgálás. /Funar megakadályozná az aradi Szabadság-emlékmű felállítását. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./

Nem rendezhetik meg a nagy-romániások Aradon a Szabadság-szobor talapzatánál a márc. 14-re beígért tüntetést, mert Dorel Popa polgármester megkapta a kormányhatározatot, melyben a Tűzoltó teret munkateleppé nyilvánítják. Ez azt jelenti, hogy a kijelölt területrészen tilos bármiféle rendezvényt, megmozdulást szervezni. /Kereshetnek más helyet a nagy-romániások. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

Újabb javaslat látott napvilágot csütörtökön az aradi Szabadság-szobor visszahelyezésével kapcsolatban. A Tűzoltó térre helyezendő másik, román emlékmű alkotója, Ioan Bolborea szerint a Szabadság-szobrot úgy kellene fordítani, hogy az egymástól mintegy 50 méter távolságra tervezett román és magyar alkotás – a megbékélés jegyében – szembenézzen egymással. Bolborea tervei szerint a román hősöknek emléket állító diadalíven négy-öt allegorikus – az Egyesült Európát, Romániát és kisebbségét jelképező – alak lenne látható. A tartóoszlopokat a 1848-as forradalom román alakjait, Avram Iancut, Nicolae Balcescut megmintázó domborművek díszítenék. Király András szerint a Szabadság-szobor talapzata maradni fog a jelenlegi állapotában és helyén, mert nem lehet olyan egyszerűen megforgatni. Az Aradi Polgármesteri Hivatal visszavonta a Nagy-Románia Párt március 14-ére igényelt tüntetési kérelmének jóváhagyását. A Gheorghe Funar vezette nagy-romániások a Tűzoltó tér helyett 14-én az Avram Iancu téren gyülekezhetnek. /Gujdár Gabriella: Szembenéző megbékélés Aradon? = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

Márc. 14-én Aradon mintegy ezren tüntettek a Szabadság-szobor Tűzoltó téren való felállítása ellen. A szervező Nagy-Románia Párt az ország több vidékéről mozgósított tüntetőket, akik Bihar, Hunyad, Kolozs, Krassó-Szörény, Maros és Arad megyei rendszámú autóbuszokkal érkeztek. A téren C. V. Tudort és pártját népszerűsítő propagandaanyagokat osztogattak. Márc. 13-án a Vatra Romanesca immáron negyedik alkalommal szervezett tüntetésén kb. másfélszáz ember vett részt. A vezérszónok – ez alkalommal is Doru Bogdan – az RMDSZ és a kormánypárt közötti megegyezést a szégyen protokollumának nevezte, a szobrot pedig románellenesnek. Felszólalt Mircea Chelaru nyugalmazott tábornok, aki rasszistának, háborús bűnösöknek nevezte a 13 vértanút. Nicolae Ieran beszédében többször is ,,a Dnyesztertől a Tiszáig” jelszót ismételgette. Márc. 14-én a rengeteg zászlóval és plakáttal felszerelt tüntetők megtapsolták a felszólalókat, Szabadság-szobor ellenes jelszavakat kiabálva és nagy-romániás zászlócskákat lobogtatva. Ioan Rus Maros megyei szenátor, például, arról is szólt, hogy a román bocskor ismét eljut Budapestig, ha kell. A tüntetés díszvendége Gheorghe Funar, a Nagy-Románia párt alelnöke volt. Szerinte a Szabadság-szobor Nagy-Magyarországot ábrázolja, és a magyar irredentizmus és sovinizmus szimbóluma; azt jelzi, hogy Magyarország és az RMDSZ nem ismeri el az egységes román államot. Kolozsvár polgármestere a Szabadság-szobor kérdését annak beolvasztásával oldaná meg. A tüntetés után Funar megtekintette a minorita rendház udvarán álló szoborcsoportot. Ezt követően sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a tábornokok terroristák. Felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy márc. 15-én megalakul a székely autonóm tartomány, és többször is hangoztatta: a szobrot be kell olvasztani, a terroristákat ábrázoló Szabadság-szobornak különben sincs semmiféle művészi értéke. Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: ha a szobrot mégis felállítják, addig foglalkoznak vele, ameddig már nem lesz látható. /Karácsonyi Zsolt: Funar beolvasztaná a Szabadság-szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

A biztos szavazók 41 százaléka a kormánypártra, 30 százaléka az NLP–DP szövetségre, 14 százaléka a Nagy-Románia Pártra, 6 százaléka pedig az RMDSZ-re szavazna, amennyiben következő vasárnap lennének a választások, olvasható a CURS legújabb felmérésében. Ennek ellenére a megkérdezettek 72 százaléka, tehát az SZDP-re szavazók 42 százaléka is úgy nyilatkozott: Romániának politikai váltásra van szüksége. /Politikai változás szükséges. Ennek ellenére a lakosság 41 százaléka az SZDP-re szavazna. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Az igazságügyi és helyhatósági intézményekhez egyaránt panaszt nyújtott be a Nagy-Románia Párt (PRM) Arad megyei szervezete, amelynek vezetői a Szabadság-szobor visszaállítása érdekében tett lépések törvénytelenségét igyekeztek bebizonyítani. Éjjel ismeretlen tettesek „Gyilkosok emlékműve” és hasonló feliratokkal festették tele Aradon a munkatelepet elkerítő pannókat. /Gujdár Gabriella: Panaszt tett a PRM. A Szabadság-szobor visszaállításának kivizsgálását kérik. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

Márc. 19-én Corneliu Vadim Tudor kijelentette: pártja, a Nagy-Románia Párt ellenzi “az aradi úgynevezett Román–Magyar Megbékélési Park létrehozását”, mivel szerinte a románok egyáltalán nem állnak konfliktusban a magyarokkal. “A tizenhárom magyar gyilkos szobrának felállítása a román Arad városában egyenértékű azzal, mintha Jeruzsálemben felállítanák Hitler, Himmler, Göring, Göbbels, Heydrich, Mengele, Ribbentrop, Bormann, Rosenberg és Eichmann szobrát – állította sajtótájékoztatóján a Vezér. /Uszítás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt /PRM/ elnöke bemutatta a párt helyhatósági választásokon induló magyar jelöltjeit. A magyar jelöltek között van Erdély Zoltán, egykori Olt megyei alprefektus, Tókos József, a párt Ürmös községi (Brassó megye) polgármesterjelöltje, Barabás András baróti polgármesterjelölt, valamint Richárd Renáta, hosszúmezei (Máramaros megye) polgármesterjelölt. /A PRM bemutatta magyar jelöltjeit. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

A képviselőházban márc. 30-án tartják a végszavazást a székelyföldi területi autonómia statútumának a törvénytervezetéről. A képviselőházban márc. 29-én lezajlott vita nem annyira a törvénytervezet konkrét megfogalmazásairól, mint inkább az autonómia fogalmáról szólt. A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvényjavaslatot a beterjesztő hat képviselő nevében Szilágyi Zsolt mutatta be a parlament plénuma előtt. A képviselő kijelentette, a kisebbségek által lakott területek autonómiája működő gyakorlat az Európai Unió országaiban. Hozzátette, az Európa Tanács is ezt a megoldást javasolta tavalyi határozatában. Szilágyi Zsolt kiemelte, az európai államok jellemzője, hogy lemondtak a központosított államigazgatásról, és a kényes kérdésekről is készek érdemi párbeszéd folytatni. A törvényjavaslattal szemben a kormánypárt oldaláról érkeztek a leginkább szakmainak nevezhető ellenérvek. Alexandru Lapusan hangsúlyozta, az európai szervezetek nem támogatják a kizárólag etnikai alapon létrehozott autonóm, különleges jogállású régiók létrehozását. A Demokrata Párt nevében felszólaló Emil Boc azt hangsúlyozta, pártja az egyesítésben érdekelt, nem pedig a szétválasztásban. Boc szerint a kezdeményezés ellentmond az alkotmány első cikkelyében rögzített egységes nemzetállami meghatározásnak. A Nemzeti Liberális Párt nevében felszólaló Victor Paul Dobre kijelentette, soha nem fogják megengedni, hogy az egységes nemzetállamon belül a magyarság párhuzamos struktúrákat hozzon létre. Augustin Bolcas, a Nagy-Románia Párt vezérszónoka kijelentette: példátlan a román parlamentarizmus történetében, hogy a képviselőház terroristák által beterjesztett tervezetet vitatott meg. Bolcas már a beterjesztést is gazemberségnek, provokációnak és a nemzetállam elleni merényletnek nyilvánította. Bolcas minősítéseit az RMDSZ álláspontját ismertető Kovács Csaba is elutasította. Kovács Csaba hangsúlyozta, nem a szövetség terjesztette be az autonómiatervezetet, és azt szakmai szempontból több ponton is gyengének tekinti, ennek ellenére támogatja a kezdeményezést, hiszen a Székelyföld területi autonómiájának a kivívása az RMDSZ-programban is szerepel. A beterjesztők nevében Toró T. Tibor reagált a hozzászólásokra. Hangsúlyozta, az alkotmánymódosításkor többször elhangzott az ígéret, a nemzetállami államforma nem lesz jogforrás a kisebbségek elnyomására. „Szinte biztos, hogy a plénum elutasítja a kezdeményezést, de akkor is egyértelmű sikernek tekinthető, hogy a román parlament többé-kevésbé nyugodt vitát folytatott a székelyföldi autonómiáról – összegezte Szilágyi Zsolt. – Az ülés után több kormánypárti kolléga is őszintén gratulált azért, hogy pozitívan tudtunk bemutatni egy olyan törekvést, melyet a román társadalom ma még érzelmi alapon elutasít.” /Gazda Árpád: Ma végszavazást tartanak a képviselőházban a székely autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Nem szavaz a székelyföldi autonómia-tervezet ellen az RMDSZ-frakció, véleményüket azonban fenntartják a statútum szakmai hiányosságairól, időszerűtlenségéről – döntötték el márc. 29-én a szövetség képviselői. Kényes helyzetbe került az RMDSZ képviselőházi frakciója a Székelyföld autonómiatervezetének napirendre kerülésével. Tekintettel arra, hogy az RMDSZ-programban tételesen is szerepel a három szintű autonómiára való törekvés, elképzelhetetlen lett volna a tervezet ellen szavazni. A tervezet előterjesztését kifogásolók tábora egyenlő arányban oszlott meg e két opciót támogatók között. Végül azok véleménye kerekedett fölül, akik a tervezet megszavazását javasolták. A vitán az előterjesztők nevében Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szólalt fel, nemzetközi példákra hivatkozva érvelt a tervezet mellett. Az RMDSZ álláspontját Kovács Csaba Brassó megyei képviselő ismertette. Felsorolta az RMDSZ fenntartásait a tervezettel kapcsolatban, hangsúlyozva: elsősorban az Nagy-Románia Párt magatartása miatt úgy döntöttek, kiállnak a kifogásolt statútum mellett. A Nagy-Románia Párt képviselője terroristáknak, bűnözőknek, alkotmánysértőknek, hazaárulóknak titulálva az autonómia híveit. Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint a frakció "betyárbecsületet" véd azzal, hogy a szakbizottság elutasítása ellen szavaz. /Székely Kriszta: Egységes fellépés az autonómia-tervezet mellett? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Másodfokon nyert a Nagy-Románia Párt (PRM) a román kormány ellen a bukaresti táblabíróság közigazgatási osztályán indított perben. A PRM beadványában az ellen a két kormányhatározat ellen élt kifogással, amelyek a kétnyelvű helységnévtáblák kitételét szabályozták. A párt közleménye megelégedéssel nyugtázta, hogy a román Cluj soha nem lesz „Koloszvar”. A PRM szerint a két határozat merénylet a hivatalos román nyelv ellen, amelynek során a kormány az RMDSZ szavazataiért cserébe „ősi román megnevezéseket adott el a bécsi döntés és a horthysta megszállás alatt használtakért”. A Táblabíróság döntése törölné a 2001/1206-os rendelet függelékeit, valamint azt a több mint 130 magyar helységnevet, amelyeknek kitételét a 2002/1415-ös írja elő. A két kormányrendelet függelékei azokat a magyar helységneveket tartalmazzák, ahol a magyarság aránya az 1992-es népszámlálási adatok szerint meghaladják a 20 százalékot. Borbély László, az RMDSZ alelnöke kifejtette: az említett törvények érvényesek, ugyanis nem lehet minden népszámlálásnál módosítani ezeket. Szorgalmazni fogják a kormánynál, hogy továbbra is tartsák fent azt az álláspontot, amit a jogszabályok elfogadásakor képviseltek. „A kiharcolt jogot nem lehet visszavonni” – szögezte le Borbély, aki szerint nem indokolt a Táblabíróság döntése. Az alelnök közölte, a törvény azt írja elő, hogy a 20 százalék feletti településeken kötelező kitenni, nem pedig azt, hogy az ez arány alattiakban tilos kihelyezni a táblákat. Eckstein-Kovács Péter szenátor reméli, hogy a kormány élni fog ezzel a jogával. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a PRM főtitkára közleményében leszögezte, kérni fogja a Kolozs megyei prefektúrát, hogy távolíttassa el a megye területén az összes nem román nyelvű feliratot. /Lepedus Péter: Cluj nem lesz „Koloszvar”? = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

A kormánypárt és az RMDSZ szavazataival a képviselőház úgy döntött a Büntető- törvénykönyv vitáján, hogy a rágalmazás továbbra is bűncselekménynek minősül, a rágalmazó személy pedig 10–120 napos bírsággal sújtható. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt tiltakozott ez ellen, és azt javasolta. Ionel Olteanu kormánypárti képviselő válaszképpen kifejtette: egyetlen európai norma sem kényszeríti Romániát arra, hogy a rágalmazást kivonja a bűncselekmények köréből, és hozzátette: Olaszországban még előzetes letartóztatást is alkalmaznak e bűncselekmény elkövetői ellen. A képviselőház az NLP, a DP és az RMDSZ tiltakozása ellenére márc. 29-én úgy döntött, hogy a besorozástól való távolmaradás békeidőben 1–3 hónapos szabadságvesztéssel vagy bírsággal büntetendő. –  Az Európai Unióba 2007-ben belépést remélő Románia jegybanki kormányzója, Mugur Isarescu szerint a reális dátumot az euró bevezetésére 2011–2013 között kell meghatározni. Idén 9 százalékra szeretnék leszorítani a tavaly 14,1 százalékos inflációt. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./