A Nagy-Románia Párt kettészakadt, egy csoport kivált és Nagy-Románia Mozgalom néven újabb szélsőségesen nacionalista szervezetet hozott létre. A különválók nem értettek egyet Corneliu Vadim Tudor pártelnök tekintélyuralmával, a párt szélsőséges, fasisztoid irányvonalát viszont nem vitatják. /B. T.: Kettészakadt a Nagy-Románia Párt. = Magyar Hírlap, jún. 23./

Az Agerpress hírügynökség szerint a két legszélsőségesebb tömörülés, a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt alsóbb szinteken megkezdte az egyesülést. A két párt vezetősége nem nyilatkozott erről. /Egyesülnek a román szélsőségesek. = Magyar Hírlap, júl. 7./

"Vacaroiu miniszterelnök találkozott a kormányt támogató /szélsőséges/ pártok - a Szocialista Munkapárt, a Nagy-Románia Párt, a Demokratikus Agrárpárt, a Románok Nemzeti Egységpártja - vezetőivel. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint ezek a pártok "teljes mértékben támogatják" a kormányt, megerősítették szövetségüket, bár nyilvánosan nem jelentették be a szövetségre lépést. Corneliu Vadim Tudor kijelentette, hogy "a Vacaroiu-kormány az utóbbi ötven év legrománabb kabinetje". A kormánypártnak a szekértolóival megkötött paktuma az ellenzék és a Roman-vezette Front közötti egyezményt hivatott ellensúlyozni. /Cotidianul (Bukarest), jún. 28., idézte magyarul: Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8. - Média melléklet./"

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke törvényszéki eljárást indít Emil Constantinescu professzor, a Demokratikus Konvenció elnöke ellen, mert fasisztáknak nevezte a Nagy-Románia Párt tagjait. /Perelő pártvezér. = Új Magyarország, júl. 27./

Brassóban 1990 óta kérik, de nem sikerült elérni, hogy az Áprily Lajos Középiskola magyar iskolává váljon, itt működik ugyanis egy román általános iskola is, a túlzsúfoltság miatt három váltásban folyik az oktatás, nincsenek laboratóriumok és helyhiány miatt hittanoktatás sincs. A helyi román nacionalisták, a Nagy-Románia Párt tagjai újra és újra megakadályozzák a helyzet rendezését. Madaras Lázár parlamenti képviselő elmondta, hogy a nacionalisták követelték az egyetlen magyar tanfelügyelő-helyettes, Kiss Magda leváltását is. /Ambrus Attila: Gondok a magyar oktatás körül. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 20./

"Jelenleg a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ közelebb van a döntés centrumához, mint a múltban. Nem a Nemzeti Megmentési Front hozta létre az SRI-t, hanem fordítva, ez a csoport /Iliescu elnök, Magureanu, az SRI elnöke teremtették meg a Nemzeti Megmentési Frontot, a Románok Nemzeti Egységfrontját, a Nagy-Románia Pártot, állapították meg összefoglalójukban Bányai Péter és Saszet Ágnes, elemezve a nemrég megjelent SRI-jelentést. A Ceausescu-diktatúra idején lassan kialakult egy különleges Securitate-ideológia. Ennek egyik lényeges eleme a nacionalizmus volt. Ezek a szeku-vezetők felkészültek a jövőre. Lassan kialakították ideológiájukat. Ennek alapelemei: a marxizmus gúnyos megvetése, a központosított nemzetállam kultusza, az állam és az ortodoxia /mint államvallás/ egységének kultusza és az idegengyűlölet. 1989 előtt létezett már az ortodox egyház Telegraful Roman című lapja, amelynek xenofób, történelemhamisító propagandája a Romania Mare előfutára. Az SRI-jelentés szerint Romániában kémkedés folyik, információ-gyűjtés minden tevékenységi területen, köztük az etnikai és demográfiai területen is. Ezek szerint minden kutató, szociológus, etnográfus stb. tevékenysége kémkedés? Ha a népszámlálás adatai hitelesek, miért fél az SRI az etnikai, demográfiai információk gyűjtésétől? Az SRI jelentésében az áll: "Paramilitáris edzőtáborokat azonosítottunk Erdélyben, amelyekben nagyszámú fiatal román állampolgár tartózkodott." Itt "az RMDSZ terrorista-akciójáról" van szó. Ezekről a paramilitáris edzőtáborokról régóta ír a Romania Mare és más uszító lap. Ezek ugyanis a cserkésztáborok. /!/ A jelentés azt állította, hogy "legalábbis középtávon fennmarad a nemzetbiztonság elleni konkrét fenyegetettség": "a sovén irredenta megnyilvánulások fejlődése és az autonomista jellegű cselekedetek" miatt. /Bányai Péter, Saszet Ágnes: Román titkosszolgálat. Az állam mi vagyunk. = Beszélő (Budapest), aug. 28./"

Catherine Lalumiére, az ET főtitkára Brassóba látogatott és hangsúlyozta, hogy Brassó megye kisebbségeinek helyzetéről kíván tájékozódni. Madaras Lázár képviselő kifejtette, a megye kisebbségeinek helyzete ellentmondásosan alakult. Vannak előrelépések, de visszalépések is. Pozitívum, hogy magyar iskolát sikerült szervezni, hogy a helyi rádió és tévé magyar nyelvű műsort is sugároz. Viszont minden területen csökkent a kinevezett magyar vezetők száma, ugyancsak csökkent a szakképzett magyar tanárok létszáma, a brassói Áprily Lajos Gimnáziumot épületét három év elteltével még mindig nem birtokolja teljes egészében. A Nagy-Románia Párt még a meglevő kisszámú magyar vezetőt is el akarja távolítani. A román hatalom visszautasítja az RMDSZ-szel való közvetlen tárgyalást, ehelyett továbbra is a kormánykoalíció nacionalista pártjainak magyarellenes nyomása érvényesül. /Előrelépés és visszalépés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./ Catherine Lalumiére, az ET főtitkára aug. 28-án Székelyföldre látogatott romániai látogatásának befejezéseképpen. Sepsiszentgyörgyön találkozott a prefektúra képviselőivel /ezen a megbeszélésen csak a helyi románok voltak jelen/, Albert Álmos polgármester pedig francia nyelvű levelet nyújtott át neki, melyben a hatalom kisebbségpolitikájának kettősségére hívta fel a figyelmet. Orbán Árpád megyei tanácselnök az itteni lakosság gondjairól szólt. /Flóra Gábor: Képmutatás nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ Kedvező változásokat tapasztalt Romániában, jelentette ki Lalumiére a repülőtéren. /Új Magyarország, aug. 30./

"A Román Nemzeti Egységpárt vezetőségének vitáján kisebbségben maradt Funar pártelnök javaslata, hogy vonják meg a bizalmat a kormánytól. Az elfogadott határozat szerint a párt "utolsó figyelmeztetésben" részesíti a kormányt. Követelik a kétnyelvű feliratok napirendről való törlését. /Népszava, aug. 31./ Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke ugyancsak kirohant: azonnal el kell távolítani a q elnökét, meg kell vonni a támogatást a jelenlegi kormánytól, nincs szükség felelőtlen javaslatokra /kétnyelvű feliratok, stb./ /Népszava, aug. 31./"

"Jeszenszky Géza szept. 17-én vidéki körútra indult, melynek első állomása Marosvásárhely volt. Tárgyalt a megyei prefektussal, Nagy Győző polgármesterrel, majd a Kultúrpalotában a helyi értelmiségiekkel és politikusokkal találkozott. Rövid beszédében utalt "az érzelmek tomboló diktatúrájára". A tolerancia és az együttélés történelmi hagyományai alapján ez a város és Erdély általában példát mutathat a térségnek és Európának. Jeszenszky találkozott az RMDSZ képviselőivel, volt a Bolyai Farkas Líceumban, ahol könyveket adott át a könyvtárnak. Megkoszorúzta az 1989-es decemberi hősök és az 1848-49-es székely vértanúk emlékművét, megtekintette a Teleki Tékát és a Vártemplomot, este Sütő Andrást látogatta meg. /Bögözi Attila: Magyar külügyminiszter a székely fővárosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19.,Simon Ernő: Jeszenszky Géza Marosvásárhelyen. = Magyar Nemzet, szept. 18./ Marosvásárhelyen a külügyminiszter a Kultúrpalotában meghallgatott több fölszólalást. A Nagy Románia párt helyi elnöke, Adrian Moisoiu felszólalásában követelte: "Ne avatkozzon be kívülről senki Maros megye problémáiba és mi meg fogjuk találni a modellértékű Európába vezető utat." A Román Nemzeti Egységpárt helyi elnöke, Ioan Judea, aki az 1990-es marosvásárhelyi pogrom idején Marosvásárhely polgármestere volt, bírálta a magyar kormányt, majd átadta Jeszenszkynek magyargyalázó, rágalmazó művét /Tg.-Mures - cumpana lui Martie/, a magyar külügyminiszter azonban feloldotta a feszültséget. A külügyminiszer Marosvásárhelyen ellátogatott az RMDSZ helyi székházába is, majd fölkereste a Bolyai Farkas Líceumot, a Teleki Tékát, este pedig Sütő Andrást. /Bögözi Attila: Szót lehet érteni, ha van jó szándék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

"A szenátus elfogadta Románia ET-felvételéről a beterjesztett egymondatos törvényjavaslatot, miszerint Románia "elfogadja az ET szabályzatát." A ratifikálás során a kormánypártot, a Társadalmi Demokrácia Pártját képviselő Ioan Solcanu a Románia felvételéhez kötött feltételeket pusztán elméleti jellegűnek mondta. Ezt a nézetét támogatta a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt. A Strasbourgból hazaérkezett Adrian Nastase, a parlament képviselőházának elnöke is úgy fogalmazott, hogy a feltételek közül több már korábban valósággá vált Romániában. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke túlzottnak találta a kisebbségekkel kapcsolatos feltételeket. /Bogdán Tibor, Bukarest: túlzott az ET. = Magyar Hírlap, okt. 2./"

"Okt. 6-án Magyari Lajos szenátor naprend előtti felszólalásában beszélt az aradi 13 tábornok mártíriumáról és kérte, néma felállással adózzon a szenátus emlékük előtt. A szenátorok többsége felállt. Már Magyari beszéde alatt tüntetően kivonult Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, majd visszatérve "köztörvényes gyilkosoknak" nevezte a 13 vértanú tábornokot. Az RMDSZ-es szenátorok Tudor beszéde alatt kivonultak a teremből. Több szenátor bírálta az RMDSZ-es szenátorok gesztusát, volt aki az emlékezést "álnok és külföldről irányított" lépésnek nevezte. /"Köztörvényes bűnözők" voltak a vértanúk. = Magyar Nemzet, okt. 7./"

Okt. 6-án Magyari Lajos szenátor kérte, hogy a szenátus egy perces felállással tisztelegjen az okt. 6-án kivégzett 13 aradi vértanú emléke előtt. A szenátorok felálltak, kivéve Paunescut /kár a gyilkosokért térdhajlításokat végezni, kiáltotta és kirohant/, majd Dumitrascu szenátor lehazaárulózta a felállókat. Ez hatott: húsz szenátor sietett felszólalásával a másikon túltenni az RMDSZ elítélésében. Az ellenzékiek is részt vettek ezekben a kirohanásokban, Ioan Lupu parasztpárti alelnök szerint az 1848-as forradalom Erdélyben románellenes volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke felszólalásában köztörvényes gyilkosoknak nevezte a 13 vértanú tábornokot. Az RMDSZ-szenátorok a politikus gyűlölködő szavai alatt kivonultak a teremből. /Magyar Nemzet, okt. 7./

"A Román Nemzeti Egységpártot jellemzi az ellenzéki napilapban, a Romania Liberaban Olga Micu: "Egyetlen ismertető jele a hipernacionalizmus", ideológiája ismeretlen, platformja nincs. "Legfőbb fegyvere a politikai zsarolás." Most be akar hatolni a kormányba, tárgyalni kezdett a Szocialista Munkapárttal és a Nagy-Románia Párttal. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

Okt. 22-én avatták Románia első Antonescu-szobrát Slobozia kisvárosban, egy belügyi államtitkár és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnökének avató beszédével. A következő szobrot Marosvásárhelyen akarják felállítani. /Újabb Antonescu-szobor? = Vasárnapi Hírek, okt. 24, Antonescu-szobor Marosvásárhelyen is? = Népszabadság, okt. 25./

Dr. Octavian Buracu elfogadhatatlannak tartja azt a megállapítást, hogy mindkét oldalon vannak szélsőségesek. Az utóbbi időben már a román ellenzékiek is hangot adnak ennek. Szélsőnacionalista a Nagy-Románia Párt, a Román Nemzeti Egységpárt, a Vatra Romaneasca, seregestől megnevezhetők az olyan román politikusok, akik szinte naponta magyarellenes, szélsőséges nyilatkozatot tesznek, azonban egyetlen magyar személyiséget sem lehet hasonló megnyilvánulások miatt tetten érni. /Dr. Octavian Buracu: Transzszilván szélsőség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

A román ET-küldöttségben hat helyet szerzett meg a kormányzó Társadalmi Demokrácia Pártja és három bolygópártja /a Román Nemzeti Egységpártból a magyarellenes kijelentéseiről híres Adrian Motiu, a Nagy-Románia Pártból Ioan Iuliu Furo, a Szocialista Munkapártból Adrian Paunescu/, az RMDSZ-t Frunda György képviseli. /A román ET-küldöttség összetétele. = Magyar Hírlap, nov. 4./

Mihály volt román király üzenetét sugározta nov. 9-én a bukaresti rádió. Mihály eleget tett a kormány kérésének, hogy ismertje el az ország köztársasági államformáját. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke szánalmas személynek nevezte Mihályt, akinek nincs mit keresnie az országban. /Magyar Hírlap, nov. 11./

"A Nagy-Románia Párt továbbra is támogatja a kormányt, de nem nyújt neki "kitöltetlen csekket". A párt "utolsó figyelmeztetésben" részesítette a kormányt: ha 1994. jan. 31-ig nem ülteti gyakorlatba válság-programját, akkor megvonja támogatását a kormánytól. /Nincs kitöltetlen csekk. = Magyar Hírlap, dec. 13./"

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök sorra megbeszélést folytatott a Nagy-Románia Párt, a Szocialista Munkapárt és az Agrárpárt vezetőivel. A kormánypárt csak ezekkel a szélsőséges pártokkal összefogva tudott parlamenti többséget elérni. A kormánynak meggyűlt a baja az ellenzékkel, a szakszervezetekkel, a diákokkal, nőtt a társadalmi elégedetlenség, még ezek a szélsőséges pártok is bírálták. Ezért kellett Vacaroiunak körbeudvarolnia támogatóit. /Párttól pártig röpköd. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 15./

A román televízióban láthatták a nézők, hogy a Nagy-Románia Párt sajtóértekezletén megjelent Vacaroiu miniszterelnök és helyeslően bólogatott Vadim Tudor szokásos RMDSZ- és királyellenes kirohanásait hallva. A kormányfő beiktatásakor hangsúlyozta, hogy politikailag nem elkötelezett, nem tagja egyik pártnak sem. A kormánypárt és Iliescu elnök is elítélte a miniszterelnök lépését. /A román kormányfő gesztusa. = Pesti Hírlap, dec. 16./

Ion Ratiu ellenzéki politikus házát felgyújtották, így kezdődött az új év. Hatalmas felháborodást váltott ki, hogy dec. 30-án a tévében bemutatott film, amely a száműzött Mihály királyt vádolta meg Antonescu kivégzéséért. A filmet Mircea Hamza, a Nagy-Románia Párt szóvivője készítette. Az országos médiatanács jan. 5-re magához kérette Paul Everecot, a tévé vezérigazgatóját. Everac nem jelent meg, de üzent: jan. 7-én hajlandó eljönni, ha a megbeszélésről kizárják a sajtót. /Magyar Nemzet, jan. 8./

"Ion Ratiu ellenzéki politikus házát feldúlták, így kezdődött az új év. Hatalmas felháborodást váltott ki, hogy dec. 30-án a tévében bemutatott film, amely a száműzött Mihály királyt vádolta meg Antonescu kivégzéséért. A filmet Mircea Hamza, a Nagy-Románia Párt szóvivője készítette. Az országos médiatanács jan. 5-re magához kérette Paul Everecot, a tévé vezérigazgatóját. Everac nem jelent meg, de üzent: jan. 7-én hajlandó eljönni, ha a megbeszélésről kizárják a sajtót. /Magyar Nemzet, jan. 8./"

Corneliu Vadim Tudor lapjában az elnöki hivatal és a kormány több magasrangú tisztségviselőjét azzal vádolta, hogy idegen nagyhatalmaknak dolgoznak. Felháborodást keltett a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnökének a cikke, elsőként Iosif Boda elnöki tanácsos válaszolt az Evenimentul Zileiben: kéri, hivatalosan vizsgálják ki tevékenységét, hogy meg lehessen cáfolni a rágalmakat. /Magyar Nemzet, jan. 26./

"Febr. 2-án bejelentették, hogy febr. 1-jei keltezéssel a kormánypárt, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /más fordításban Társadalmi Demokrácia Pártja/ elnöke, Oliviu Gherman és a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Gheorghe Funar aláírták a két párt kormánykoalíciójára vonatkozó megállapodást. Márciusig a kormánypárt négy miniszteri tárcát ad az RNEP-nek. A két párt még nem biztosít többséget, ezért tovább tárgyalnak a kormányt eddig is támogató Nagy-Románia Párttal, a Szocialista Munkapárttal és a Demokratikus Agrárpárttal. /Megszületett a kormánypárt és az RNEP kormánykoalíciós megállapodása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke, miután lapjaiban előzőleg a legkülönbözőbb vádakkal illette Nicolae Spiroiu védelmi minisztert, sajtóértekezleten intézett heves támadást ellene /elárulta a nemzet érdekeit, tönkretette a román hadiipart, stb./. A háttérben befolyásos, balos erők húzódnak meg, akik nem értenek egyet Spiroiu nyugatbarát politikájával. Ezt igazolja, hogy a miniszter a korábbi támadások miatt levélben kérte a védelmi bizottságot a helyzet megtárgyalására, még választ sem kapott. /Magyar Hírlap, febr. 7./

Iliescu elnök egyetértésével Vacaroiu miniszterelnök márc. 6-án négy fontos tárca élén személycserét hajtott végre: menesztette Nicolae Spiroiu védelmi, Gheorghe Danescu belügy-, Petre Ninisu igazságügy- és Paul Teodoru közlekedési minisztert, helyükbe Gheorghe Tinca /védelmi/, Ioan Doru Taracila /belügy/, Iosif Gavril Chiuzbain /igazságügy/és Aurel Novac /közlekedésügy/ került. Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy ezzel Románia eleget tett az Európa Tanács egyik feltételének, hogy had- és belügy élére polgári személyeket állított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ Spiroiut C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke támadta, a belügyminisztert és a közlekedési minisztert korrupciós ügyekkel vádolták. /Magyar Nemzet, márc. 7./ Spiroiu a brüsszeli NATO-központba kerül, a békepartnerség ügyével fog foglalkozni. Utóda /Tinca/ előzően külügyminisztériumi államtitkár volt. /Magyar Hírlap, febr. 7./

"A kormány szélsőséges támogatói közül két párt bejelentette, hogy felfüggeszti a kormánykoalícióról folytatott tárgyalásokat, amíg a vezetés nem tisztítja meg magát korrupt elemeitől. Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke felrótta Iliescu elnöknek, hogy felkarolja a kisebbségeket, "az arcátlan RMDSZ-t", a "szemtelen zsidókat" és a "bűnöző cigányokat". A másik visszalépő a Szocialista Munkáspárt. /Magyar Hírlap, febr. 21./"

A febr. 21-i bukaresti lapok szerint szabadon bocsátották Andrei Nicolae újságírót, akit egy Iliescu elnök elleni gúnyirat miatt vett őrizetbe a craiovai rendőrség. Az elnöki szóvivő, Chebeleu febr. 18-i sajtóértekezletén közölte, hogy nem az államfő tett feljelentést, hanem a helyi hatóságok kezdeményezéséről volt szó. Hozzátette, hogy a Btk. egyik paragrafusa alapján joggal tartóztathatták le az újságírót. A romániai sajtóba sok oda nem való ember került, akik csak rágalmaznak. A demokrácia alapja az állami hatóság iránti tisztelet, mondta. Mialatt ez elhangzott, Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke zavartalanul gyalázza az elnököt, a szóvivőt, rég kimerítve a Btk. cikkelyeit, ellene azonban nem lépnek fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Miután a kormánypárt nyilatkozatban elhatárolta magát Corneliu Vadim Tudortól, a Nagy-Románia Párt elnökétől, a hadsereg legfelsőbb katonai tanácsa is közleményben támadta meg őt, visszautasítva Spiroiu védelmi miniszter elleni támadását. /Magyar Hírlap, febr. 25./

Corneliu Vadim Tudor Ceausescu hűséges embere volt, a zsidók és magyarok ellen folytatott rágalomhadjárat tollnoka. Az 1989-es fordulat után megalapította a Nagy Románia /Romania Mare/ hetilapot. A laphoz a pénzt az akkori Petre Roman-kormánytól kapták, mert megígérték az ellenzék szétverését. Ezután megalakította társaival a Nagy Románia Pártot és annak szenátoraként lett a szenátus tagja. Becsületsértésért, rágalmazásért száznál több pert indítottak ellene, de ez sem használt. Tudor Spiroiu védelmi minisztert támadta heteken át, majd Iliescu elnöknek is nekiment. Ezt már megelégelték: parlamenti vizsgálóbizottság alakult, hogy megtárgyalják eddigi ténykedését. Lehet, hogy mentelmi jogát is elveszíti. /Népszava, márc. 11./