Adrian Nastase, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke, egyben képviselőházi elnök a választási kampánnyal kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ kinyilvánította a kormányzásban való részvételi szándékát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a BBC-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem felajánlotta a kormányzásban való részvételt, csak nem zárta ki ezt az eshetőséget. Feltételként szabta, hogy az együttműködésre számító politikai párt biztosítsa a magyarság sorsának rendezését és határolja el magát az olyan szélsőséges, nacionalista alakulatoktól, mint a Román Nemzeti Egységpárt, a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkáspárt. /Népszabadság, febr. 8./

"Egy nappal kolozsvári sajtóértekezlete után Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövetnek újabb sajtóértekezletet kellett tartania Bukarestben, kijelentései annyira felborzolták a közvéleményt. A nagykövet megismételte, szókimondóbban, mint febr. 22-én Kolozsváron: nem hisz abban, hogy Oroszország meggátolná Románia NATO-tagságát, ezt csak maga Románia vagy a román elnök akadályozhatja meg. /Magyar Nemzet, febr. 24./ Alfred Moses nagykövet kijelentette, hogy a szélsőséges pártok további jelenléte a kormányban csökkentheti Románia euroatlanti integrációjának esélyeit. Az olyan pártoknak, mint a Szocialista Munkapárt, a Nagy-Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt nincs helyük az igazán demokratikus kormányban, állapította meg a nagykövet. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen tartott előadásában azt is hangsúlyozta, bármennyire is igazságtalan volt a Molotov-Ribbentrop-paktum, ma már nem lehetséges módosítani a határokat, Romániának le kell mondania a Nagy-Románia eszméjéről. Erre febr. 24-én közleménnyel reagált a Román Nemzeti Egységpárt, ebben ,,a szovjet politikai komisszárokhoz" hasonlította Alfred Mosest. A közlemény szerint a diplomatának kolozsvári és bukaresti kijelentései igazolják azokat a fenntartásokat, amelyeket még kinevezése előtt hangoztattak az amerikai kongresszushoz írott levelükben a román szenátus egyes tagjai Moses szakmai felkészültsége, erkölcsi alkalmassága és pártatlansága tekintetében. A közlemény szerint a nagykövet véleménye arról, hogy milyen pártoknak kellene kormányozniuk az országot ,,megengedhetetlen személyes beleszólást jelentenek a romániai politikai életbe". Felháborította az RNEP-et, hogy Kolozsváron a nagykövet bírálta Funar polgármester arra vonatkozó tervét, hogy felállítsák a városban Antonescu marsall szobrát. Az RNEP nyilatkozata szerint ez ,,megengedhetetlen beavatkozás nemzeti történelmünk értékelésébe, és figyelmen kívül hagyja a román nép kizárólagos jogát arra, hogy tisztelje hőseit". /Megengedhetetlen beleszólás a román politikába Moses nagykövet kijelentéseit bírálja az RNEP. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./"

A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja vezetőinek a nagykövet megállapításait elmarasztaló állásfoglalása után a kormányt támogató Román Nemzeti Egységpárt, a Nagy Románia Párt és a Szocialista Munkapárt is elítélte a nagykövet kijelentéseit. Ezzel szemben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Szövetség Pártja képviselői osztják Alfred Moses véleményét. /Népszabadság, febr. 27./

"A szenátus febr. 26-i ülésén tárgyalták a kormány energiapolitikáját elmarasztaló indítványt, amelyet végül nem szavaztak meg. Az RMDSZ álláspontját Szabó Károly frakcióvezető fejtette ki. Strukturális válságról van szó, hangsúlyozta, erre vall az is, hogy a kormány elutasította az indítványt, nem áll szándékában az energiafaló iparágak visszaszorítása, modernizálása, ezután is jóváírja a gazdaságtalan vállalatok adósságállományát. A képviselőházban ugyanezen a napon viszont elfogadták az energiaválsággal kapcsolatos kormányt elmarasztaló indítványt. Székely Ervin emlékezetett arra, hogy az RMDSZ már a kormányprogramot helyettesítő ún. "gazdasági-szociális stratégia" bemutatásakor figyelmeztette a kormányt az energiafaló mamutvállalatok politikai meggondolásból való fenntartására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 28., 728. sz./ A képviselőház febr. 26-án - a szenátustól eltérően - megszavazta az ellenzék 50 képviselője által a kormány ellen - az energiahiánnyal kapcsolatban - benyújtott "egyszerű indítványt", amelynek elfogadásához a jelenlévők többségének voksára volt szükség. Az eredményt az határozta meg, hogy az ellenzék kezdeményezését támogatta a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt. A szenátus tehát elvetette, a képviselőház elfogadta ugyanazt a szöveget. Emil Constantinescu, az "egyszerű indítványt" kezdeményező Demokratikus Konvenció elnöke felszólította a kormányt, hogy derítse ki az energiaválság okait, az általa okozott károk nagyságát, és állapítsa meg a felelősök büntetőjogi felelősségét. Az energiahiány miatt február elején több száz üzemet kellett lekapcsolni az áramszolgáltató rendszerről, egész városok maradtak fűtés és meleg víz nélkül. Nicolae Vacaroiu miniszterelnök a parlament mindkét házában visszautasította már azt is, hogy energiaválság lett volna. A miniszterelnök a szokottnál keményebb téllel és azzal magyarázta a február elején kialakult helyzetet. /A képviselőház leszavazta a kormányt A nagy-romániások és a szocialisták az ellenzékkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

"Ion Iliescu államfő a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: "Jobb lett volna, ha Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete tartózkodott volna a szélsőséges pártoknak a kormányban való részvételére vonatkozó nyilatkozatoktól, mivel a szélsőségesség meghatározása vitatható kérdés". Az amerikai nagykövet a múlt héten Kolozsváron beszédében hangsúlyozta: egy szélsőséges pártok nélküli kormány a választások után előmozdítaná Románia NATO-csatlakozásának ügyét. Moses nyilatkozatát követően mind a Román Nemzeti Egységpárt, mind a Nagy-Románia Párt, mind a Szocialista Munkapárt élesen támadta az amerikai nagykövetet, szavait a belügyekbe való beavatkozásnak minősítették, sőt elhangzott olyan nyilvános állásfoglalás is, amely kiutasítását követelte. /A szélsőségesség vitatható. Ion Iliescu is "kioktatja" az amerikai nagykövetet.= Szabadság (Kolozsvár), márc. 1., Kinél a józan ész? A szélsőségesek után az elnök is bírál. = Új Magyarország, márc. 1./ "

"Két párt egyetlen "programja" a nacionalista uszítás. Egyiknek sincs ideológiája. Az egyik a Román Nemzeti Egységpárt, amely 1990. márc. 15-én alakult meg, alapító elnöke Radu Ceontea, akit 1992-ben Gheorghe Funar váltott fel. Az 1992-es választás alapján 30 képviselője és 14 szenátora volt. A másik az 1991. jún. 20-án bejegyzett Nagy-Románia Párt /1992-ben 420 ezer szavazattal 16 képviselőt és 4 szenátort juttatott be a parlamentbe/, amelyet egyszemélyes pártnak is neveznek elnöke, Corneliu Vadim Tudor elnök miatt. Ebbe a pártba a lecsúszott, későn észbekapott szekusok és pártaktivisták léptek be, továbbá a politikai lumpenrétegek. Ennek a két szélsőséges pártnak a létrehozásában a legfőbb vétkes az egykori Megmentési Front, a kormánypárt, mert a ki nem mondható igék kimondására alakították meg őket. /Vajnovszky Kázmér: A nacionalizmus vadhajtásai. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./"

"Hivatalosan is megszakította a kormánykoalíciós együttműködést a fő kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja és az Ilie Verdet által vezetett Szocialista Munkáspárt. A két pártelnök, Oliviu Gherman és Verdet márc. 16-án találkozott, ahol Verdet közölte a szakítást. /Kivált a kormányból a Szocialista Munkapárt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./ A kormánykoalícióból előzőleg kivált Nagy-Románia Párt nyilvánosságra hozta "kormányzási villámstratégiáját", melynek célja az elnemzetlenítésnek, a románok kifosztásának megakadályozása. /Magyar Hírlap, márc. 18./ (1. old.)"

A román CSOP Gallup február végén készült közvélemény-kutatása szerint az ellenzéki Román Demokratikus Konvencióra szavazna a választók 26,5 %-a, ezzel először került a lista élére, megelőzve a hatalmon levő vezető kormánypártot, amely 18,8 %-ot kapna. A szélsőséges pártok is előretörtek, a Gallup szerint a Nagy-Románia Párt 6,7, a Szocialista Munkapárt 7,3 2%-ot kapna, viszont az RMDSZ tartja a 7,2 %-ot, tudósított Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, márc. 30./ Arra a kérdésre, hogy vannak-e szélsőséges pártok Romániában, a megkérdezettek 37,5 százaléka felelt igennel, s közülük 39,1 százalék az RMDSZ-t nevezte meg ilyen értelemben, 32,6 százalék a Corneliu Vadim Tudor vezette Nagy-Románia Pártot, 12,2 százalék a Gheorghe Funar nevével fémjelzett RNEP-et, 8 százalék a Szocialista Munkapártot említette. /Felmérés: élen a Konvenció. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

"Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt elnökeitől, Gheroghe Funartól és Corneliu Vadim Tudortól, akik alkut ajánlottak. A két szélsőséges román politikus korábban tagadta a levél létezését. A két román párt azt ajánlotta, hogy a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Románia mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tenni. Zsirinovszkij erre az ajánlatra reagált: "Nagy-Románia létrejöhet, ám csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így sem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Romániának le kell mondani Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Nagy-Románia így szétrobban. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független román tartományt." Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadta a kapcsolatfelvételt. /Magyar Hírlap, ápr. 1./ Funar tagadta, hogy ő lenne a Zsirinovszkijhoz írt levél szerzője, szerinte ez része az ellene irányuló lejárató kampánynak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ "

A jelek szerint a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos stratégia megváltozott Bukarestben - írta Ara-Kovács Attila. Egy hadügyminisztériumi dokumentum leszögezte, hogy még az idén sor kerül az alapszerződés aláírására. E stratégiai változás már hosszú ideje a román kormány titkos diplomáciai manővereinek meghatározó eleme volt. A két szélsőséges pártot /Szocialista Munkapárt és Nagy-Románia Párt/ eltávolították már a hatalomból, de ottmaradt még a négy miniszteri tárcát és több prefektusi tisztséget birtokló Funar pártja, a Román Nemzeti Egységpárt, amely még szerződésellenesebb lett. Funar pártjának kiakobolítása a hatalomból az egyik feltétele a szerződés aláírásának. Fontos kérdés, hogy az ellenzék, amely eddig jobbára elutasító volt az alapszerződéssel szemben, hajlandó-e változtatni álláspontján. /Magyar Narancs, ápr. 4./

Ápr. 17-én a parlament elfogadta az 1996-os /!/ költségvetést, 245-en szavaztak mellette és 168-an ellene. A büdzsé a bruttó hazai termék növekedésének évi 4,5 százalékos, az infláció havi 1,5 százalékos ütemével számol, ezen belül az ipar 4,7, a mezőgazdaság 3,5 százalékkal növeli a tavalyihoz képest termelését. A költségvetést megszavazta a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt, a Szocialista Munkapárt és a Nagy-Románia Párt, vagyis a sokak által megszűntnek nyilvánított kormánytöbbség ezúttal is hibátlanul működött. A vita során több párt, köztük az RMDSZ, keménykritikával illette a költségvetés tervezetét, a parasztpárt képviselője a szociális vonatkozásokat tartotta elfogadhatatlannak, a szociáldemokraták szerint a kormány elhanyagolta az egészségvédelmet, az oktatást. /A parlament elfogadta az idei költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

Ápr. 18-án Kolozsváron tartotta soros ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, majd sajtótájékoztatót tartottak. Demeter János, a központi kampánystáb vezetője beszámolt a választási előkészületekről. Az RMDSZ fölkészült a kampányra, országosan mintegy 200 magyar polgármesterre, illetve 3000 magyar tanácsosra számítanak. Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető beszámolt az RMDSZ európai integrációs bizottságának megalakulásáról, majd arról, hogy Bukarestben folynak a tárgyalások az ellenzéki pártokkal való együttműködésről. Náznán Jenő gazdasági alelnök pedig a privatizációs folyamat nemrég lezárult első szakaszában az RMDSZ által nyújtott szolgáltatásokról. Előzetes adatok szerint mintegy 120 ezer érdeklődőnek adtak felvilágosítást és 100 ezer esetben segítették az igényjogosultakat az ügyintézésben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 19., 763. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Az RMDSZ stratégiája szerint minden párttal hajlandó tárgyalni, leszámítva természetesen a Nagy-Románia Pártot, a Román Nemzeti Egységpártot és a Szocialista Munkapártot. Arra a kérdésre, hogy a vezető kormánypártot is lehetséges tárgyalópartnernek tartja-e az RMDSZ, Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető tájékoztatott: ezzel a párttal még nem történt eddig semmiféle egyeztetés, de nincs kizárva tárgyalás. Elmondta, az egyeztetések néhány hete tartanak Bukarestben is. - A kolozsvári helyzet túlnő a város határain. Itt országos érdekű politikáról van szó. Arra a kérdésre hogy, amint azt más felmérések mutatják, miért csökken az RMDSZ-re szavazók száma, Takács Csaba nem talált aggodalomra okot. Vida Gyula szerint az egész lakosság körében érezhető egyféle passzivitás. /Többen többet ? együtt jobban Kampánystart az RMDSZ-nél is Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

"A szenátus ápr. 22-én, a sajtó kizárásával kezdet meg a vitát Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnökének mentelmi jogának visszavonásáról, amire a főügyész által összeállított 11 dosszié alapján hivatalból Chiuzbain igazságügy-miniszter tett javaslatot, hosszú huzavona után. A szenátort többrendbeli - köztük az államfőt érintő - rágalmazással vádolja az ügyészség. C. V. Tudor az őt éltető mintegy ötven híve előtt "politikai gyilkosságnak" minősítette az ellen indított eljárást. A kormánypárt mozgósította tagjait a szavazás érdekében, de az ellenzék is a mentelmi jog megvonására szavazott, így hatórás vita után a javaslatot 85 szenátor szavazta meg, 39-en foglaltak állást Vadim mellett. A döntés értelmében a C. V. Vadimnak a bíróság előtt kell felelnie állításai miatt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./ Az ellenzék nem feledte el, hogy 1990-ben a volt diktátor udvaroncát azok indították el politikai pályáján, akik ma a fejét követelik. A hatalom évekig a kisujját sem mozdította, sőt három éve szövetségesévé fogadta. Szándékosan késleltetett döntés született, mutatott rá több szenátor is, hiszen nem valószínű, hogy a 11 perből akár egyben is ítélet születik a választások előtt, így indulhat elnök-, illetve szenátorjelöltként. A szenátusi döntés után Tudor azonnal folytatta gyalázkodásait. Iliescu elnök részéről bármilyen aljasságra lehet számítani, jelentette ki, tudósított Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, ápr. 24./"

A szenátus titkosszolgálatot ellenőrző bizottsága máj. 15-én meghallgatta Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatóját, illetve Constantin Bucur titkosszolgálati tisztet a kirobbant lehallgatási botrány miatt. A szélsőséges Nagy-Románia Párt sajtóértekezletén ugyanis Corneliu Vadim Tudor pártelnök bemutatott tíz kazettát, politikusok és közéleti személyiségek telefonbeszélgetéseiről. A jelen levő Bucur százados és Magureanu két egykori helyettese, Dumitru Cristea és Victor Marcu igazolták a felvételek eredetiségét. A meghallgatáson Magureanu kifejtette, hogy a bemutatottak közül egyik lehallgatást sem engedélyezte, újságírókat és politikusokat nem hallgattak le. Bucur százados, akit kitettek a titkosszolgálatból, azt vallotta, hogy parancsra cselekedett a lehallgatásokkal. Felettese, Zamfir ezredes cáfolta ezt. Szabó Károly /RMDSZ/ szenátusi bizottsági tag szerint, nem biztos, hogy az SRI készítette a hangfelvételeket, mert vannak más intézmények is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Kolozsváron 257 ezer szavazati joggal rendelkezõ polgár közül 174 ezren járultak az urnákhoz, 4007 szavazat érvénytelen volt, a 169 704 érvényes szavazatból Funar 50,67 %-ot, Radu Sarbu, a Demokratikus Konvenció jelöltje 37,05 %-ot, Ioan Rus, az RTDP jelöltje 4,35 %-ot, Petru Litiu /Liberális Párt'93/ 1,79 %-ot kapott, más pártok hasonlóan kevés szavazatot nyertek. A helyi tanácsba az RNEP 13, a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ 6-6, az LP'93, a PSZP, a Környezetvédõ Mozgalom, a Szociáldemokrata Szövetség, a Nagy-Románia Párt és az RTDP 1-1 tanácsost küldött. A jelenlegi hét helyet a jövõben csak 6 tanácsos képviseli az RMDSZ-t, a magyar szavazók passzivitása miatt. 1992-ben 50 ezer magyar szavazó voksolt a magyar jelöltekre, most 26 766-na voltak. /!/ A szavazás megismétlését kéri a Kolozs megyei RMDSZ, mert több körzetben a katonák kétszer szavaztak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

A jún. 2-i választások - egyetlen szavazókörzet kivételével teljes - adatait jún. 7-én közzétették. A kormány vezetõ pártja, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ megõrizte vezetõ helyét, de az utána következõ ellenzéki Konvenció megerõsödött, harmadik a Szociáldemokrata Unió, negyedik az RMDSZ. Funar szélsõséges pártja /RNEP/ - kolozsvári sikere ellenére - kudarcot szenvedett korábbi eredményeihez képest, megelõzte a másik szélsõséges párt, a Szocialista Munkapárt, az idegengyûlölõ Nagy-Románia Párt, Corneliu Vadim Tudor párta a szavazatok 3 %-át sem érte el. 2954 polgármesteri tisztség közül 893 sorsa dõlt el az elsõ fordulóban. Bukarestben is lesz második forduló, ahol a Konvenció jelöltje, Victor Ciorbea 39 %-ot kapott, a kormánypárti Ilie Nastase volt teniszbajnok 30 %-ot. A 17.737 ezer szavazóból 10.061 ezer jelent meg az urnáknál, érvénytelen volt 473 ezer szavazat. A 893 megválasztott polgármester közül az SZDP-hez tartozik 368, az RMDSZ-hez 121 fõ. A helyi tanácsosokra leadott szavazatok tükrözik a politikai erõviszonyokat: a kormánypárt 1.506 ezer, Konvenció 1.446 ezer, Szociáldemokrata Unió 969 ezer, RMDSZ 563 ezre, függetlenek 487 ezer, Szocialista Munkapárt 445 ezer, RNEP 434 ezer, Agrárpárt 316 ezer, Nagy-Románia Párt 272 ezer, Polgári Szövetség Pártja 260 ezer, Liberális Párt'93 231 ezer szavazat, ezenkívül további 15 kis párt között osztottak meg a voksok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

A helyhatósági választások eredményét közzétették, ez még némileg módosulni fog. A pártok sorrendje:- polgármester-választás : Szociális Demokrácia Pártja /SZDP, vezető kormánypárt/ 868 polgármester, Demokratikus Konvenció /DK, ellenzéki tömörülés/ 320, Szociáldemokrata Unió 447, függetlenek 258, RMDSZ 139, Szocialista Munkapárt 104, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 141, Demokratikus Agrárpárt 178 polgármester, - helyi tanácsosok: DK 6530 tanácsos, SZDP 9480 tanácsos, Szociáldemokrata Unió 5952, RMDSZ 2445, függetlenek 1727, Szocialista Munkapárt 2525, RNEP 2045, Agrárpárt 2352 tanácsos, további pártok színeiben lett még 6675 fő tanácsos,- megyei tanácsosok: DK 307 tanácsos, SZDP 290, RMDSZ 602 561 szavazat, 133 tanácsos, RNEP 90, Szocialista Munkapárt 98, Nagy-Románia Párt 71, egyéb pártok színeiben is választottak tanácsosokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./

"Bukarest Északi Pályaudvarának közelében egy épületen tábla jelezte: Mihály Arkangyal Légió Horia Sima Klubja. A táblát levették, de a klub maradt. - A Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ kapcsolatos lehallgatási botrány kapcsán kiderült, hogy a Corneilu Vadim Tudor vezette Nagy-Románia Párt az SRI-vel párhuzamos információs struktúrát épített ki, a verőlegények sem hiányoznak a párt házatáján. Serban Suru, a Horia Sima Klub vezetője kijelentette, hogy bepereli az SRI-t. "Természetesen lehetőséget adunk számukra, hogy megjavuljanak, de ha továbbra is makacskodnak, törvény elé visszük a dolgot." - mondta. Az alkotmány ugyan tiltja a fasiszta pártok, csoportosulások működését, a valóság mégis más. /Asztalos Viktor: Arkangyalosok és nagyromániások. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./"

"Kolozsváron a városi tanácsban durván támadták Eckstein-Kovács Pétert az Antonescu-szobor felállításának vitájában, mert vitatott személyiségnek nevezte Ion Anonescut. Az egyik egységpárti tanácsos tűrhetetlennek mondta, hogy egy kisebbségi véleményt mondjon a román nép "nemzeti hőséről". Eckstein-Kovács Péter rasszista megnyilvánulásnak minősítette az egységpárti és a Nagy-Románia párti tanácsos uszító kijelentéseit. Végül a többség mégis megszavazta a díjnyertes szobortervre a hétmillió lej honoráriumot, az Antonescu-szobor felállítása viszont nem kapta meg a szükséges szavazatmennyiséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ "

A szenátus külügyi bizottsága szept. 22-én megvitatta a magyar-román alapszerződést. A felszólalók az alapszerződés mellett voltak. Ion Mocioi, a Nagy-Románia Párt szenátora szerint az 1201-es ajánlásnak nincs helye a szerződésben. Adrian Ovidiu Motiu, a Román Nemzeti Egységpárt tagja felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ-nek van már minikormánya és miniparlamentje, amely a szerződés aláírására vár, hogy a felszínre törjön. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

"A román kormány legutóbbi ülésén egyhangúlag jóváhagyta az alapszerződés aláírását, Funar pártjának miniszterei szintén áldásukat adták a dokumentumra. Ennek ellenére Funar levelet intézett valamennyi román vezetőhöz, az államelnökhöz, a parlament két háza elnökeihez, a törvényhozás rendkívüli összehívását kérve augusztus végére, továbbá Funar szükségesnek tartja, hogy a kormány újból foglalkozzon az alapszerződéssel. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke Székelyföldön, Csíkszeredában tartott sajtóértekezletén "az átkozott 1201-es ajánlás" kihagyását követelte a szerződésből. A Vatra Romaneasca ultranacionalista szövetség is arra szólította fel Iliescu elnököt és a román pártokat, hogy utasítsák el az 1201-es ajánlást. /Magyar Hírlap, aug. 26./"

A Nagy-Románia Párt alelnöke kijelentette: abban a pillanatban az alapszerződésre szavaz, amint betiltják az RMDSZ-t, olvasható a Jurnalul national című lapban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Okt. 3-án a képviselőházban sürgősségi eljárással tárgyalták és elfogadták a magyar-román alapszerződést. Nastase házelnök tájékoztatta a képviselőket, hogy a külügyi bizottság reggel összeült és elfogadásra ajánlotta az alapszerződést. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kifejtette, hogy az alapszerződés nem elégít ki mindenkit, de megjavítja a légkört a két nép között. A vitához egyetlen óra elegendő volt. Vida Gyula, az RMDSZ frakcióvezetője a magyar képviselők nevében nyilatkozatot olvasott fel, kifejtve, hogy az alapszerződés fontos eszköze lehet a két ország közötti kapcsolatok rendezésének. Az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerződést, amely bizonyos pozitív előírásokat is tartalmaz. Az alapszerződés azonban sok tekintetben nem elégíti ki a magyar közösség érdekeit, különösen az 1201-es ajánlás lábjegyzetes értelmezését fájlalja a szövetség, mert a kollektív jogok bizonyos formáinak intézményesítése nélkülözhetetlen a romániai magyarság helyzetének megnyugtató megoldásában. A képviselőház megszavazta az alapszerződést, egy ellenszavazattal és 27 tartózkodással. Az RMDSZ képviselői tartózkodtak. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ A két szélsőséges párt, a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt képviselői tiltakozásul kivonultak a teremből. /Magyar Nemzet, Népszabadság, Új Magyarország, okt. 4./

"Valószínűnek látszik, hogy a 328 képviselői és 143 szenátori helyért folyó a választási küzdelemben az ellenzék vezető ereje, a Demokratikus Konvenció /DK/ végez az első helyen. A 15 ellenzéki pártból álló DK magja a monarchista beállítottságú Kereszténydemokara Nemzeti Parasztpárt. A szellemi vezér, Corneliu Coposu tavalyi halála óta Emil Constantinescu elnök egyre nehezebben tudja összetartani a DK-t, amely időközben megvált a liberális pártoktól és kizárta az RMDSZ-t. A DK első számú koalíciós partnere a Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió, bár a parasztpártiak nem tudták megbocsátani Petre Romannak, a "pulóveres forradalmárnak", hogy miniszterelnöksége alatt a Bukarestbe bevonult bányászok feldúlták a parasztpárti székházat. - 1992-höz képest sokkal nagyobb az érdeklődés az elnöki poszt megszerzése iránt, az akkori hat helyett most 16-an gyűjtötték össze az induláshoz szükséges 100 ezer aláírást. A jelöltek között egy nő is akad, Nutu Angelina, s a profi politikusok mellett indult többek között Constantin Mudava bioenergetikus, George Munteanu, a Nyugdíjasok Pártjának elnöke, valamint Constantin Niculescu, az Autósok Nemzeti Pártjának elnöke. Három százaléknál többre azonban mindössze hatan esélyesek. Ion Iliescu /66 éves/, ígéretet tett a gazdaság korszerűsítésére és 2000-ig 1,5 millió új munkahely létesítésére. Emil Constantinescu /57 éves/ a DK elnöke, geológus, bukaresti egyetemi tanár. Az ellenzék széthúzását az ő hiúságának számlájára írják. Petre Roman /50 éves/, a Demokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt választási koalíciójának, a Szociáldemokrata Uniónak az elnöke, 1989 decemberétől 1992 szeptemberéig ő volt a miniszterelnök. Frunda György /56 éves/ az RMDSZ jelöltje. Gheorghe Funar /46 éves/ a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Kolozsvár "magyarfaló" polgármestere negatív kampányt folytatott, útszéli módon támadta az RMDSZ-t és Erdély elvesztésével riogatta választóit. Corneliu Vadim Tudor /53 éves/ a Nagy-Románia Párt elnöke szintén negatív kampányt folytatott. /Irházi János /Arad/: Romániai választások. = Heti Világgazdaság, nov. 2./"

Nyilvánosságra hozták az új parlament végleges összetételét. A győztes Demokratikus Konvenció /DK/ és partnere, a Szociáldemokrata Unió /SZU/ mindkét házban többséggel rendelkezik. A szenátus 143 helyéből 76-ot /53,2 %/ szereztek meg, a további sorrend: a volt kormányzópárt /Társadalmi Demokrácia Pártja/ 41 mandátum /28,7 %/, RMDSZ 11 mandátum /7,7 %, Nagy Románia Pártja 8 mandátum /56,5 %/, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 7 mandátum /4,9 %/. A képviselőház 343 mandátumából a DK az SZU-val 175-öt /51 %/ nyert el, a további sorrend: a volt kormányzópárt 91 mandátum /26,5 %/, RMDSZ 25 mandátum /7,3 %/, Nagy Románia Párt 19 mandátum /5,5 %/, RNEP 18 mandátum /5,2 %/, kisebbségi szervezetek 15 mandátum /4,4 %/. A koalíció fölénye a képviselőházban azért gyengébb, mert a testület kiegészült a 15 nem magyar nemzeti kisebbség képviselőivel, akik a törvény értelmében a választáson elért eredményüktől függetlenül helyet kapnak. - A DK legnagyobb pártja a jobboldali Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /27 szenátori, 82 képviselői mandátum/, elnöke az idős Ion Diaconescu, a tavaly elhunyt Corneliu Coposu harcos- és börtöntársa, a másik a Nemzeti Liberális Párt /16 szenátusi, 25 képviselői hely/. A Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió /23 szenátusi, 53 képviselői mandátum/ korszerű, nyugat-európai stílusú szociáldemokrata pártnak mutatja magát. - Az új kormánykoalíció tagjai ugyanolyan nacionalista ideológiájúak, mint az Iliescu-féle eddigi kormánypárt, csakhogy Iliescu pártja meglevő pozíciókat védelmezett, a DK pártja viszont változást akarnak, ehhez nagyobb bázisra van szükségük. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12., Magyar Hírlap. nov. 12., Kepecs Ferenc: Új pártpaletta Romániában. = Népszava, nov. 12./

"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke támadást intézett a többségi koalíció ellen. Bírálta, hogy az RMDSZ tagja a koalíciónak, továbbá azt, hogy az új koalíció tagja a zsidó származású Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió. Vadim Tudor vállalkozott arra, hogy átveszi a "magyar veszély elleni nemzeti ellenállás vezetőjének szerepét". - A magyar történelmi egyházak beadvánnyal fordultak az új román államfőhöz panaszaik orvoslásáért. A magyar egyházfők találkozót kérnek Emil Constantinescu elnöktől, tudósított Bukarestből Bogdán Tibor. /Magyar Hírlap, dec. 3./"

"Nemzeti Egység Fóruma néven újabb revizionista szervezet alakult Romániában. Alapítói - a Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Társaság és a Besszarábiáért és Bukovináért Szövetség, a vaskapu, az Összrománság - Temesváron írták alá az alapító okmányokat, s megtévesztő módon Temesvári Nyilatkozat címet adtak programjuknak. A dokumentum kimondja, hogy a román nemzet fő célkitűzése Románia békés úton történő egyesítése az elszakított országrészekkel. Időközben a Nagy-Románia Párt is bejelentette, hogy egy erős nemzeti szövetséget hoz létre. /Támad a szélsőjobb. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16., Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"Ara-Kovács Attila szerint "magyarországi vonatkozásban Funar pártjában leginkább a Fidesz ismerhetné föl a közeli rokont", a Nagy-Románia Párt /PRM/ "a Csurka-, illetve a Torgyán-Giczy-irányzat román tükörképe." A Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ állt elő azzal, hogy a radikális nacionalista erők hozzanak létre nemzeti szövetséget. A PRM elzárkózott ettől, ezzel felkínálkozott a volt kormánypártnak. Corneliu Vadim Tudor, a PUNR vezetője kijelentette, hogy pártja számára a jelenlegi kormánykoalíció elfogadhatatlan, mert két kisebbség, a magyarok és a zsidók befolyása alatt áll. Csak idő kérdése, írta Ara-Kovács Attila, hogy mikor fedezi fel majd Iliescu egykori pártja a maga helyét C. V. Tudor pártjának oldalán. /Ara-Kovács Attila: Román szélsőjobb. Hét szűk esztendő - és ami utána következik. = Magyar Narancs, jan. 16./"

"Gheorghe Funar pártelnök, kolozsvári polgármester jan. 15-én kihallgatást kért Emil Constantinescu elnöktől és Victor Ciorbea miniszterelnöktől, hogy ismertesse a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitása elleni érveit. Kolozsvár városi tanácsában a pártjához /RNEP/, a Nagy-Románia Párthoz és a volt kormánypárthoz tartozó tanácsosok jan. 13-án a főkonzulátus elleni tiltakozó határozatot fogadtak el, a kormánypárti tanácsosok távollétében. Azok ugyanis tiltakozásul elhagyták az ülést. Gilda Lazar külügyi szóvivő kifejtette, hogy Románia külpolitikáját az állami hatóságok alakítják ki. Hozzátette, hogy Funar túllépi hatáskörét, makacs fellépését "akár az állam biztonsága elleni merényletnek is lehet tekinteni". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./"

"Az ellenzéki pártok vezetővel folyó tanácskozás-sorozat keretében Emil Constantinescu elnök jan. 28-án fogadta a Román Nemzeti Egységpárt Gheorghe Funar vezette küldöttségét és a Nagy-Románia Párt delegációját, Corneliu Vadim Tudorral az élen. A két pártvezető támogatja a korrupció elleni harcot, viszont aggasztónak tartják azt a tervet, hogy külföldi beruházók megvásárolhatják azt a földterületet, amelyen vállalkozásaik működnek. Funar közölte, hogy felvetette Emil Constantinescu elnöknek "a Hargita, Kovászna és Maros megyei helyzetet". Az államfő biztosította őt, hogy "megvédi az ottani románokat és hamarosan ellátogat ezekbe a megyékbe, hogy a helyszínen győződjék meg arról, mi a helyzet." Petru Berteanu elnöki tanácsos az MTI tudósítójának elmondta: Funar arról beszélt, hogy a székelyföldi megyékben eltávolítják a románokat, Constantinescu válaszában csak annyit mondott: őrködik azon, hogy az országban sehol se kövessenek el törvénysértéseket. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./"