Kezdődnek az őszi felvételik a felsőoktatási intézményekben
Négy szakra várják a jelentkezőket szeptember elsejétől Udvarhelyen a MÜTF Oktatási Központ munkatársai, míg a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kihelyezett karán csak jövő héten kezdődik az őszi felvételi.
Elkezdődött a beiratkozási időszak a MÜTF által meghirdetett szakokra, a diákokat szeptember 10-éig várják az intézmény székhelyén – tudtuk meg felvételi koordinátorától. Veres Hanga elmondta, a nyáron meghirdetett szakok mindegyikén maradtak még üres helyek, így turizmus-vendéglátásra hét, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökire négy, könnyűipari mérnökire harmincöt, kereskedelem-marketingre pedig huszonhét diákot várnak. Utóbbin csak költségtérítéses helyek vannak, valamint a könnyűipari mérnökin is fizetnie kell az oktatásért az utolsó tíz hallgatónak – a többi képzés ingyenes. Idén egyébként csak távoktatásos tagozatokat indítanak a MÜTF-ön, hiszen az oktatók nagy része Magyarországról származik, nekik pedig csak a hétvégéken van idejük Székelyudvarhelyre utazni – magyarázta Veres Hanga.
Lakatos Zsuzsanna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kihelyezett karának titkárnője tudatta: a tanítóképzői szakra szeptember 8-án és 9-én jelentkezhetnek a hallgatók. Kifejtette, a nyári beiratkozási időszak után egy hely maradt a távoktatásos, továbbá huszonhat a nappali tagozaton – ezek mindegyike költségtérítéses. A hallgatóknak szeptember 10-én felvételi vizsgán kell bizonyítaniuk tudásukat magyar nyelv és irodalom, illetve elemi osztályos szintű matematika terén. Kérdésünkre, hogy hol fognak oktatni, a titkárnő azt felelte, egyelőre a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium tantermeiben, ám a következő félévet már a volt UCECOM épületében kezdenék.
Kántor- és pedagógusképzés Marosvásárhelyen
Őszi felvételit hirdetnek az Erdélyi Református Egyházkerülethez tartozó marosvásárhelyi kántor-tanítóképzőben, amely egyben a Károli Gáspár Református Egyetem kihelyezett tagozata. A tanító-óvodapedagógus szak nappali tagozatán csak ingyenes, a távoktatásos tagozaton pedig költségtérítéses helyekre is várják a jelentkezőket – olvasható az intézmény közleményében. A kántorképzés nappali tagozaton református, római katolikus, unitárius, evangélikus és baptista felekezetű hallgatóknak is felvehető. Levelező tagozaton újdonságnak számít a kétéves, ingyen elvégezhető posztliceális rendszerű református és unitárius kántorképzés, melynek eredményeként megszerezhető az egyházkerületi kántori oklevél. A beiratkozási időszak szeptember 1-jétől 10-éig tart, az alkalmassági vizsgákat 11-én tartják. Érdeklődni a 0265–215278-as telefonszámon, illetve a kantortanito@gmail.com e-mail címen lehet.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Fókuszban a magyar alaptörvény
Az új magyar alkotmányról, valamint a magyar állampolgárok jogairól és kötelezettségeiről volt szó a Jogállami kerekasztal Erdélyben című beszélgetésen péntek délután a székelyudvarhelyi MÜTF Oktatási Központban.
Az előadás-sorozat előtt Juhász Imre alkotmánybíró a sajtó képviselőinek elmondta, fontosnak tartja, hogy új alaptörvény született és lépett hatályba 2012-ben Magyarországon. „A korábbi toldozott-foltozott gyökerében mindenképpen kommunista alkotmány volt. Az új alaptörvényt már a tervezési és előkészítési folyamatban sok támadás érte, ez pedig nem csitult a hatályba lépését követően sem. Éppen ezért gondoltuk, hogy útjára indítunk egy kerekasztal-beszélgetést és előadás-sorozatot, amelyen elmondhatjuk, hogy mit gondolunk erről jogászként és állampolgárként” – magyarázta Juhász Imre. Tordáné Petneházy Judit, az egyesület alelnöke elmondta, a 2013-ban indított előadás-sorozatot előbb magyarországi településeken, majd Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön rendezték meg.
„Az alaptörvény sok újdonságot hozott a jelenlegi határokon kívül élő magyarságnak is, ugyanis ez egész más szintű felelősséget ír elő Magyarországnak a határon túli magyarságot illetően. Az alaptörvény hangsúlyozottan a nemzet egységének gondolatából indul ki, úgy vélem, ezt mindenképp tolmácsolni illik” – érvelt az alkotmánybíró, hogy miért aktuális a rendezvény az erdélyiek számára is. Mint elmondta, az alaptörvény hátteret nyújt a kettős állampolgárság kérdésének is, így az eddig lezajlott erdélyi kerekasztal-beszélgetéseken főként konkrét kérdések foglalkoztatták az érdeklődőket. Egyebek közt a szimbólumhasználat is felmerült, s mivel a magyar alaptörvény nem tud választ adni erre a kérdésre, ilyen esetben nemzetközi jogi szempontból közelíti meg a lehetőségeket az alkotmánybíró, uniós vagy európai tanácsi viszonylatban keresi a választ.
Az előadás-sorozatban egyébként Rubold Ödön Jászai Mari-díjas színművész is közreműködött, ő az alkotmány bevezető részét, a nemzeti hitvallást olvasta fel, a kultúra szempontjából is megközelítve az alaptörvényt. A színész suttogó propagandának nevezte a kezdeményezést, melynek révén sokkal jobban eljut az alkotmány jelentősége az emberekhez. A székelyudvarhelyi rendezvényen Szarka Gábor konzul is jelen volt, és rámutatott, hogy a magyar állampolgárság felvétele nem más, mint a magyar nemzet közjogi egyesítése. Az eseményt Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) és a MÜTF szervezte.
Veres Réka
Székelyhon.ro

„Körbeülték” Udvarhelyen a jogállami kerekasztalt
Többek között az új magyar alkotmányról, a választójogi változásokról, valamint a magyar állampolgársággal járó jogokról és kötelezettségekről kaptak tájékoztatást az egyetemi hallgatók és főiskolások a Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) és a MÜTF Oktatási Központ szervezésében lezajlott Jogállami kerekasztal Erdélyben című udvarhelyi rendezvényen péntek délután.
Juhász Imre alkotmánybíró elmondta, fontosnak tartja, hogy új alaptörvény született és lépett hatályba 2012-ben Magyarországon. „A korábbi, toldozott-foltozott gyökerében mindenképpen kommunista alkotmány volt. Az új alaptörvényt már a tervezési és előkészítési folyamatban sok támadás érte, ez nem csitult a hatályba lépését követően sem. Éppen ezért gondoltuk, útjára indítunk egy kerekasztal-beszélgetést és előadás-sorozatot, amelyen elmondhatjuk, hogy mit gondolunk erről gondolkodó jogászként és gondolkodó állampolgárként" – mondta Juhász Imre.
Tordáné Petneházy Judit, az MPEE alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az alaptörvény sok újdonságot hozott a jelenlegi határokon kívül élő magyarság számára is, ugyanis ez egész más szintű felelősséget ír elő Magyarország számára a határon túli magyarságot illetően. „Az alaptörvény hangsúlyozottan a nemzet egységének a gondolatából indul ki, úgy vélem, ezt mindenképp tolmácsolni illik" – érvelt az alkotmánybíró, hogy miért aktuális a rendezvény az erdélyiek számára is.
Mint elmondta, az alaptörvény hátteret nyújt a kettős állampolgárság kérdésében is, így az eddig lezajlott erdélyi kerekasztal-beszélgetéseken főként konkrét kérdések foglalkoztatták az érdeklődőket. Többek között a szimbólumhasználat is felmerült, mivel a magyar alaptörvény nem tud választ adni erre a kérdésre, ilyen esetben nemzetközi jogi szempontból közelíti meg a lehetőségeket az alkotmánybíró, uniós vagy európai tanácsi viszonylatban keresi a választ.
„Vannak bevett hagyományos jogi eszközök, azonban a nehézség a jogszabályok alkalmazásában van akár a hatalom részéről, akár egy megszületett ítélet vonatkozásában" – tette hozzá Juhász Imre, aki szerint ez a kérdés minden európai államban problémát okoz.
A rendezvény keretében Rubold Ödön Jászai Mari-díjas színművész is felszólalt, aki suttogó propagandának nevezte a kezdeményezést, amely révén az alkotmány jelentősége sokkal jobban tudatosodik az emberekben.
Veres Réka
Krónika (Kolozsvár)

Ingyenes érettségi felkészítőket szervez az NSKI
Ingyenes érettségi felkészítőket indítanak román nyelv és irodalomból, valamint matematikából a székelyudvarhelyi MÜTF Oktatási Központban. A kurzusokra, melyeket a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) finanszíroz, még lehet jelentkezni.
Noha a matematika tantárgy oktatási tervében nem történtek nagyobb változtatások, román nyelv és irodalomból idéntől nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a tananyag nehezebb fejezeteire, valamint a tanulásmódszertani órák számát is növelik – nyilatkozta az Udvarhelyi Híradónak Ilyés Ferenc, a MÜTF Oktatási Központ igazgatója, hozzátéve, hogy a kurzusok a korábbiaknál interaktívabbak lesznek. A felkészítőkre ezen a héten péntekig, illetve január 4. és 8. között bárki jelentkezhet, aki jövőre érettségizne. Ez még nem jelent felvételt a képzésre: mivel a helyek száma korlátozott, januárban szintfelmérőt tartanak.
Tavalyhoz képest két új településen indítják el az ingyenes képzéseket: a Bihar megyei Nagyszalontán, valamint a Maros megyei Szovátán – tudtuk meg Göthér Orsolya projektfelelőstől, aki hozzátette, utóbbi kisvárosban csak románból szerveznek tanfolyamot. A képzésekről érdeklődni Udvarhely, Szentegyháza, Székelykeresztúr és Szováta esetében a 0266-219760-as, Csíkszeredában a 0266-312111-es, Gyergyóalfaluban, Gyergyószentmiklóson a 0741-081604-es, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Baróton, Kovásznán a 0267-351959-es, Nagyszalontán pedig a 0745-624519-es telefonszámon lehet.
Az említett településeken összesen hétszáz diák nyerhet felvételt a programba. Kiss Mária, a nagyszalontai Pro Lyceum Alapítvány vezetője lapunknak elmondta, különösen örültek, hogy bevonták őket az ingyenes felkészítők megszervezésébe, hiszen náluk is hatalmas gondokat jelent például a román érettségire való felkészülés.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Érettségi felkészítő 
Hétfőn kezdődik a júniusig tartó érettségi felkészítő a sepsiszentgyörgyi Amőba Alapítvány és a székelyudvarhelyi MÜTF (Modern Üzleti Tudományok Főiskolája) Egyesület szervezésében. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatásával megvalósuló felkészítőre Háromszéken kétszázhatvan diák jelentkezett, a tevékenységeket Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton tartják tizenegy csoportban, hét csoportban román nyelv és irodalomból, négyben pedig matematikából. A tavalyi hasonló felkészítőt a szervezők sikeresnek ítélték, a résztvevők 93 százaléka szerezte meg az érettségi oklevelet, míg a megyei átlag alig 63,9 százalék volt. (fekete) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelyföldi tudományos társaságot alapítottak
Megalakult a Székelyföldi Regionális Tudományi Társaság (SZRTT) Csíkszeredában, melynek egyebek mellett célja Székelyföld fejlesztésének támogatása. A szervezet élére Geréb Lászlót, a MÜTF Oktatási Központ korábbi igazgatóját választották.
Az SZRTT elsődleges célja szakmai fórumot biztosítani a regionális tudományok művelőinek, illetve hogy kutatásaikkal hozzájáruljanak Székelyföld fejlesztéséhez – nyilatkozta lapunknak Geréb László, a társaság nemrég megválasztott elnöke. A tervek szerint konferenciákat, tanácskozásokat is szerveznek, a kutatások eredményeit pedig különböző fórumokon ismertetik majd az érdeklődőkkel.
Geréb elmondta, hogy egyebek mellett Székelyföld statisztikai vonatkozású meghatározásán is fognak dolgozni, ami gazdasági szempontból is lényeges. Nem mindegy, hogy Maros megyéből földrajzilag mekkora részt kapcsolunk ehhez a térséghez, hiszen ennek függvényében változhatnak a különböző mutatók – magyarázta.
A tizennégy kutató által alapított társaságot Nagy Benedek csíki egyetemi oktató kezdeményezte, így a tagok többségét jelenleg is a Sapientia egyetem csíkszeredai karának oktatói adják, ugyanakkor gyergyószentmiklósi, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi kutatókat is találunk köztük.
Bíró Boróka Júlia, a szervezet elnökségének sepsiszentgyörgyi tagja rámutatott, régóta szükség volt a térség tudósainak összefogására. Így lehetőség van a hatékonyabb kommunikációra, tapasztalatcserére és közös kutatások lebonyolítására is. Többségében gazdasági szakemberek alapították a társaságot, de a tagok között vannak történészek, földrajztudósok is.
Fülöp-Székely Botond. Székelyhon.ro

A székelyudvarhelyi MÜTF-nél vizsgálódik az ügyészség
Házkutatást tartott a korrupcióellenes ügyészség hétfő reggel Székelyudvarhelyen, a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján (MÜTF).
Az uh.ro beszámolója szerint 8 óra körül nyolc maszkos csendőr jelent meg a tanintézménynél civil ruhás ügyészek kíséretében. A portál meg nem erősített információik szerint Mezei Jánossal, Gyergyószentmiklós tisztségéből felfüggesztett polgármesterével kapcsolatos a vizsgálódás
A MÜTF néhány éve az ottani városháza közreműködésével tartott tanfolyamokat Gyergyószentmiklóson. A székelyudvarhelyi vizsgálattal párhuzamosan a Gyergyó Tv székhelyén is vizsgálódik a korrupcióellenes ügyészség.
Mint ismert, Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós 2008-ban megválasztott MPP-s polgármesterét hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással vádolja a korrupcióellenes ügyészség. maszol.ro

MÜTF-vizsgálat: hét évvel ezelőtti dokumentumokat kerestek
Szokatlanul indult a reggel a székelyudvarhelyi MÜTF Oktatási Központban: a DNA ügyészei jelezték a portásnak, dolguk van az intézményben. Mint kiderült, egy hét évvel ezelőtti projekt dokumentumaira voltak kíváncsiak. A város pedig minden egyébre.
Több álarcos csendőr és ügyész jelent meg hétfőn reggel nyolc körül a MÜTF-nél, az intézmény egyesületének elnökét keresve. Geréb László rámutatott, egy 2009-es projektjükkel kapcsolatban vizsgálódott a DNA két ügyésze, illetve egy könyvelő, amely során szerződéseket kötöttek a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatallal, különböző felső vezetői képzések lebonyolítása érdekében.
„Ezzel kapcsolatban keresték a szerződéseket, számlákat, nyugtákat, banki átutalókat és számlakivonatokat stb. A szerződések egy része itt volt az intézménynél, a könyvelési aktákat pedig a könyvelői cégtől kellett elhoznom” – magyarázta Geréb. Hozzátette, számítottak az ellenőrzésre, hiszen korábban a pénzügyi hatóság munkatársai is vizsgálódtak ugyanebben az ügyben – ők egyébként mindent rendben találtak.
Az elnök ugyanakkor cáfolta, hogy az ellenőrzésnek bármi köze lett volna a Szász Jenő által alapított Székelyudvarhelyért Alapítványhoz.
Nem általános ellenőrzésről volt szó, konkrét témában kutakodtak, a keresett szerződések iktatószámait is tartalmazta a házkutatási parancs – nyilatkozta Fóri Endre, a MÜTF Egyesület jogásza. Úgy gondolja, a keresett akták másodpéldányai a gyergyószentmiklósi városházán is megtalálhatók, ezek alapján jöttek Udvarhelyre az ügyészek – a dokumentumokat pedig össze fogják hasonlítani. „Az ilyen házkutatásoknak legalább ötven százalékát a formularisztika teszi ki” – magyarázta az ügyvéd, hogy miért is tartott hat órát a vizsgálódás.
Egyébként „úriemberként viselkedett mindenki” – hangsúlyozta az egyesület elnöke, akitől megtudtuk, az ügyészeknek még arra is gondjuk volt, hogy minden dossziét úgy és oda helyezzenek vissza, ahogy és ahol kapták – kivéve azokat, amiket magukkal vittek. A vizsgálat része volt ugyanakkor az is, hogy lejegyezzék, mikor és kivel telefonálnak az érintettek.
A nap folyamán egyébként Székelyudvarhely több pontján is látták az ellenőröket, többek között a Tihadar és Mihail Kogălniceanu utcákban, valamint a Függetlenség sugárúton – meg nem erősített információink szerint az ügyben érintett további személyeket keresték fel az ügyészek.
Az egyesület jogásza szerint a mostani ügy a vizsgálat alatt álló Mezei János tisztségéből felfüggesztett gyergyószentmiklósi polgármester személyéhez kapcsolható. Mint írtuk, ugyancsak hétfőn a Gyergyó TV-nél is vizsgálódtak a DNA ügyészei.
Fülöp-Székely Botond. Székelyhon.ro

Már megint Gyergyóban kutakodik a DNA
A helyi televíziónál és a székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján is házkutatást tartottak.
Bukarestben és a Hargita megye területén összesen hat házkutatást tartott hétfőn az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Az akcióról egyelőre nem sokat közöltek, csak hogy 2008–2012 közötti korrupciógyanús ügyeket vizsgálnak, és kereskedelmi társaságok érintettek. A házkutatásban a Hargita megyei csendőrség segítette a marosvásárhelyi ügyészeket. Ügyészségi forrásokra hivatkozva az Agerpres közölte: a DNA-t a gyergyói polgármesteri hivatal által kötött tanácsadói és szolgáltatói szerződések érdeklik.
Házkutatást tartottak a Gyergyó Tv székhelyén is. Ketesdi Imre, a televíziót működtető Media Center Kft. ügyvezetője a Székelyhonnak azt mondta, maga sem tudja, mi a házkutatás célja. A társaság közleményben jelezte: a DNA ügyészei hivatalos iratokat, szerződéseket kértek el, amelyeket rendelkezésükre is bocsátottak. Sem a televízió működtetőjét, sem a műsorok szerkesztőit nem gyanúsították meg semmilyen törvénybe ütköző cselekedettel.
A gyergyószentmiklósi városháza közölte: ugyanezeket az aktákat pár évvel ezelőtt a polgármesteri hivatalban is vizsgálták már pénzügyi ellenőrök, és nem találtak benne kivetnivalót.
Házkutatást tartottak továbbá Székelyudvarhelyen, a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján is. A Maszol-nak nyilatkozó Fóri Endre ügyvéd szerint a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal és MÜTF Egyesület közötti, „aprópénzekről szóló” 2009-es szerződések érdekelték a korrupcióellenes ügyészeket.
Az MPP színeiben 2008-ban megválasztott Mezei János polgármester ellen tavaly május végén visszaélés, zsarolás és sikkasztásra való felbujtás gyanújával emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA). foter.ro

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet itthon tartó törekvései
A helyiek boldogulását akarják elősegíteni – hangzott el a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) csütörtöki székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján, melyen az Orbán Balázs Akadémia tevékenységeit mutatták be.
Szellemi keretet nyújt a lebonyolítandó oktatási, kutatási és fejlesztési, ifjúsági és gyerek, valamint kulturális és sportprogramoknak az Orbán Balázs Akadémia – mondta el Szász Jenő, az NSKI elnöke. E tevékenységekkel a székelyföldiek boldogulását akarják elősegíteni – tette hozzá Geréb László, a kutatóintézet külhoni osztályait koordináló munkatársa.
Ilyés Ferenc, a MÜTF Oktatási Központ tanulmányi és marketingigazgatója szerint folyamatosan növekedett a négy éve elindított érettségi felkészítő program iránti érdeklődés. Idén már 35 csoportot indítottak 12 városban, Udvarhelyszéken pedig 10 csoport indult. Az igazgató szerint a részvevők harminc százalékkal jobban teljesítettek a megyei átlagnál az érettségin.
Tehetséggondozó programot indítottak Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnázium diákjait felkaroló alapítvánnyal közösen. A képzésen olyan tehetséges tizenegy éves gyerek vehetnek részt, akik szabadidejükben különböző képességeiket fejlesztenék – magyarázta Székely Zoltán, a tehetséggondozó program felelőse. A tevékenységen többek között honismeretet, élő matematikát és logikus gondolkodást tanulhatnak a diákok. Rendi Éva sakkmester segítségével sakktudásukat fejleszthetik, a környezetismereti órák alkalmával pedig a térségben kirándulhatnak, de szépérzéküket és önismeretüket is fejleszthetik. Első körben a város intézményeiben tanuló, legjobb tanulmányi eredményekkel rendelkező ötödikesek vehetnek részt a programban.
Az Orbán Balázs Akadémia részeként március 22-étől felnőtteknek is tartanak rendhagyó magyar irodalom és történelem órákat. A tervek szerint ugyanakkor az általános iskolás udvarhelyi diákokat táboroztatnák a magyarországi Erzsébet-táborokban. Székelyhon.ro

Felkarolták az udvarhelyi diákokat
A helyiek boldogulását akarja elősegíteni programjaival az Orbán Balázs Akadémia, hangzott el a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyen annak tevékenységét mutatták be.
Szász Jenő, az NSKI elnöke szerint az akadémia szellemi keretet nyújt a lebonyolítandó oktatási, kutatási- és fejlesztési, ifjúsági és gyerek-, valamint kulturális és sportprogramoknak. A tevékenységekkel a székelyföldiek boldogulását akarják segíteni – tette hozzá Geréb László, az NSKI külhoni osztályait koordináló munkatársa.
Ilyés Ferenc, a székelyudvarhelyi MÜTF Oktatási Központ tanulmányi és marketingigazgatója az erdélyi érettségi felkészítőprogramról számolt be. Elmondta, hogy a négy éve indított felkészítők iránt egyre nagyobb az érdeklődés, a résztvevők száma folyamatosan növekedett. Idén már 35 csoportot indítottak 12 városban, Udvarhelyszéken tíz csoport indult. Ilyés Ferenc arra is rámutatott, hogy a program résztvevői harminc százalékkal jobban teljesítettek a megyei átlagnál az érettségin.
A sajtótájékoztatón arról is beszámoltak, hogy Udvarhelyen tehetséggondozó programot indított a Hébe Alapítvány és a Tamási Áron Gimnázium Diákjaiért szervezet. A képzés olyan tehetséges, 11 éves gyereknek szól, akik szabadidejükben különböző képességeiket fejlesztenék – magyarázta Székely Zoltán, a tehetséggondozó program felelőse.
Elhangzott, hogy a gyerekek a tevékenységen többek között honismeretet, élő matematikát és logikus gondolkodást is tanulhatnak, míg Rendi Éva sakkmester segítségével sakktudásukat gyarapíthatják, a környezetismeretórákon a térségben kirándulhatnak, de szépérzéküket és önismeretüket is fejleszthetik. Elsőként a legjobb eredményekkel rendelkező ötödikesek vehetnek részt a programban. Székely Zoltán szerint a 24 diák szombaton is szívesen jár a rendhagyó „iskolába”, a programot a következő években is folytatnák. Az Orbán Balázs Akadémia részeként egyébként március 22-étől a felnőtteknek is tartanak rendhagyó magyar irodalom és történelem órákat, hangzott el.
Veres Réka. Krónika (Kolozsvár)

Hídépítő szerepet vállal a MÜTF
Hídépítő szerepet kíván betölteni a Kárpát-medencében a székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF), amely a nyári felvételi időszakban négy szakot hirdet meg alapképzésen – számolt be a Krónikának Szabó Attila.
Az intézmény kommunikációs és marketingosztályának vezetője kifejtette: összeköttetést szeretnének biztosítani a tömb- és a szórványmagyarság számára, a főiskolára így nemcsak székelyföldi, hanem közép-erdélyi, partiumi és határon túli fiatalokat is várnak. „A hídépítési szándék nemcsak szavak szintjén létezik, hiszen Budapestről és Szabadkáról is érkezett már diákunk" – magyarázta Szabó.
Az osztályvezető kiemelte: az ingyenes román nyelvű érettségi-felkészítőket idén tizenkét településre – köztük Nagyszalontára – terjesztik ki. Szabó Attila hangsúlyozta: a MÜTF 18 éve az erdélyi és partiumi magyar felsőoktatás szerves része, vállalati kapcsolatai révén pedig a székelyföldi gazdaságfejlesztés fontos szereplője. Az intézményben négy magyarországi felsőoktatási intézmény kihelyezett tagozata működik.
„A felsőoktatási intézmény kidolgozott stratégia mentén működik, ennek alapján hirdetjük meg a képzéseket. Mindig olyan szakokat indítunk, amelyek elvégzése után jó eséllyel lehet munkahelyet találni" – magyarázta a főiskola munkatársa. További információk a felvételiről és a szakokról a főiskola honlapján.
Kiss Előd-Gergely |
Krónika (Kolozsvár)

Elballagtak a MÜTF végzősei
Tizennyolc MÜTF-ös hallgató vehette át pénteken a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal Szent István termében a tanulmányaikért járó oklevelet. Az ünnepségen Gálfi Árpád, frissen beiktatott polgármester is beszédet mondott.
„Legyünk nagyon büszkék a végzős diákokra, mert a mostani változó világunkban, amikor a legkönnyebb a »nem éri meg« és a »nem lehet« kifejezéseket kimondani, akkor ezek a fiatalok mertek és bebizonyították, hogy megéri. Azt kívánom nekik, hogy az életben mindig ilyen magabiztosak legyenek és merjenek, mert csak ez visz előre, csak így lesznek sikeresek és boldogok” – fogalmazott ünnepi beszédében Ilyés Ferenc, a MÜTF Oktatási Központ igazgatója.
Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere kijelentette, hálával tartozunk az udvarhelyi főiskola alapítóinak, hiszen az intézmény rendhagyó oktatási modellje alkalmazkodik a leggyorsabban a munkaerőpiac kihívásaihoz azáltal, hogy nem csak szakokat, hanem tudást hoznak át Magyarországról. Szerinte ahhoz, hogy versenyképes maradhasson Udvarhely, az itt lévő felsőoktatási intézmények hatékonyak, fenntarthatónak és rugalmasak kell legyenek és a tudás mellett értéket is kell közvetítsenek – a MÜTF pedig ilyen. Arra kérte a végzős diákokat, hogy ne menjenek el külföldre egy jobb megélhetés reményében, ne adják fel szüleik, nagyszüleik örökségét.
A kereskedelem-marketing szakos hallgatókat Némethné Gál Andrea, az Edutus főiskola rektorhelyettese búcsúztatta, a turizmus-vendéglátás szakon diplomázókat pedig Kővári István, a Budapesti Gazdasági Egyetem mobilitási osztályának főosztályvezetője. Az eseményen zongorakoncertet adott Antalfi József.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Elkezdődött a tanév a MÜTF-ön
Közel kétszázan gyűltek össze péntek délután a Székelyudvarhelyi városháza Szent István Termében a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának tanévnyitó ünnepségére.
„Míg a mezőgazdaságban az ősz a betakarítás időszaka, az oktatásban ekkor kezdődik a vetés, ekkor indul az élet az elsőéves hallgatóknak. Most 112 friss hajtás kezdi el a tanévet” – köszöntötte az újoncokat Ilyés Ferenc, a MÜTF Oktatási Központ ügyvezető igazgatója.
A főiskola idén októberben lesz nagykorú: már tizennyolc éve nyújt továbbtanulási lehetőséget a térségben élőknek. Az új tanévben negyvenen gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, harmincan könnyűipari mérnök, huszonegyen turizmus-vendéglátás, illetve ugyanannyian kereskedelem és marketing alapszakon tettek esküt és kezdték meg tanulmányaikat.
Dósa Ildikó |
Székelyhon.ro

Konferenciát tartottak a politikum és az oktatás kapcsolatáról
A politikum és a tudományos élet képviselőinek együttműködéséről tartottak kerekasztal-beszélgetést csütörtökön a székelyudvarhelyi városháza Szent István Termében.
Annak ellenére, hogy Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is vannak egyetemek, a városok vezetősége mégis külsős cégekkel készíttette el fejlesztési stratégiáját, pedig a tudományos élet helyi képviselőit is felkérhették volna a feladatra – jelentette ki Geréb László, a Székelyföldi Regionális Tudományi Társaság elnöke.
Mint mondta, nem tudni, hogy a felhozott példában, melyik fél hibázott, a kerekasztal-beszélgetések célja megvizsgálni, mit lehet tenni a későbbi jó együttműködésért. Gálfi Árpád polgármester felszólalásában a politikum és a kutatók közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. A helyi egyetemeknek kell kinevelniük azokat a székelyföldi tehetséges diákokat, akik tudásukkal később jelentősen hozzájárulhatnak a régió fejlődéséhez – magyarázta Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Az ünnepi beszédek után vitaindító előadásokat tartottak, később pedig bárki elmondhatta véleményét az előadásokkal kapcsolatban.
Az udvarhelyi rendezvényt az SZRTT és a Sapientia EMTE szervezte, partnerségben a MÜTF Oktatási Központtal. A szervezők pénteken Csíkszeredában tartanak konferenciát, Integrációs és modernizációs esélyek egy európai periférián címmel.
Fülöp-Székely Botond Székelyhon.ro

Tizennyolc éves a MÜTF
Tizennyolc éve indult a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF). A szellemi műhely eddigi tevékenységéről, a pénteki szülinapi programról számolt be a szerdai székelyudvarhelyi sajtótájékoztatón Ilyés Ferenc ügyvezető igazgató, Kandikó József rektor, valamint Szabó Attila, a főiskola marketing- és kommunikációs vezetője.
A sajtótájékoztató elején elhangzott, hogy 1998-as indulásakor a MÜTF Erdély első olyan kihelyezett főiskolája volt, ahol nappali tagozaton magyar nyelvű gazdasági képzés folyt. Idén 118 hallgatója van az intézménynek, legtöbben, 224-en 2011-ben iratkoztak be. Tizenhét aktív projektjük van, de folyamatban van a tizennyolcadik is. Alapképzéseket jelenleg kereskedelem, marketing-turizmus-vendéglátás, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, könnyűipari mérnök szakágban folytatnak. De nyelviskola és nyelvvizsgaközpont is, erre kifejezetten büszkék – tájékoztattak a főiskola vezetői.
Beszámoltak a VitaMAG elnevezésű, általános iskolásoknak szervezett készségfejlesztő, illetve a felnőttképzési programokról is. Elhangzott, számos intézménnyel partnerek, tudományos munkákat is folytatnak, gazdasági témában szakkönyvtáruk is jól felszerelt. Szó esett a mozgalmas hallgatói életről is, külön kiemelték az egyre népszerűbb MÜTF-színházat.
Szabó Attila úgy fogalmazott, ha egy szellemi műhely tizennyolc évig helyt tud állni, akkor arra büszkék lehetnek. Az intézmény sikereit az is bizonyítja, hogy néhány éve kitüntették a Magyar Termék Nagydíjjal, a diákokat kedvezményekkel is segítő, minőségi oktatást kínáló tevékenységéért elnyerte a Diákbarát intézmény díjat. Politikájuk, hogy olyan képzéseket indítsanak, amelyekre szükség van – tette hozzá.
Az alapító Kandikó József elmondta, nagy öröm számára, hogy az elindított egyetlen programból számos más bontakozott ki az évek során. Ez a saroképület a Kőkereszt téren olyan, mint egy tudásmágnes, ami beszippantja az arra járókat – fogalmazott. Felidézte, hogy nagyon optimistán állt hozzá már a kezdetekkor, így számított rá, hogy hosszú életű lesz az oktatási központ.
Pénteken szülinapoznak
Előadásokkal ajándékoznak meg mintegy hatszázötven középiskolást a volt Stúdió mozi termében. Ránki Sára bűnügyi nyelvész és Kurdics Mihály kecskeméti nyugalmazott rendőr alezredes, drogprevenciós szakember tart bemutatókat, majd délután öt órától az oktatóknak és az intézmény hallgatóinak ismét megtartják ezeket az előadásokat.
Dávid Anna Júlia
Székelyhon.ro

Már a napokban fel- és leakaszthatják a kabátokat a jótékonykodók és a rászorulók
Ha szüksége van egy kabátra, vegyen el egyet, ha pedig segíteni akar, tegyen fel egyet a ruhatartóra – ennyire egyszerű az alapgondolata annak a karitatív akciónak, amelyet néhány napja indított egy székelyudvarhelyi civil.
Az interneten bukkant egy Magyarországon készült fényképre, ez ihlette a székelyudvarhelyi Rad Aeneas Lászlót arra, hogy létrehozza az Egy kabát mindenkinek, aki fázik nevű Facebook-oldalt, ahol a jótékonykodni kívánó székelyudvarhelyiek segítségét kérte, hogy a városban is elindíthassa a kabátakciót.
A kezdeményezés lényege csupán annyi, hogy a ruhatartó állványra kihelyezett kabátokat bárki elviheti, aki fázik és nincs pénze meleg felöltőre. A városlakókat pedig arra buzdítják, hogy ne dobják ki feleslegessé vált, ám jó állapotban lévő kabátjukat, hanem vigyék el ezekhez a gyűjtőpontokhoz, szerezzenek vele örömöt valakinek, akinek szüksége lehet rá.
A közösségi portálon létrehozott oldal gyorsan népszerűvé vált, hétfő óta több mint százan követik a jótékony kezdeményezést. „Meglepett a gyors reakció, úgy gondoltam, hogy ezen a héten lassan elindul, de hétfő óta lettek állványok, kabátok, vállfák és rengeteg felajánló, így vélhetőleg már a napokban megvalósul” – magyarázta az ötletgazda.
Mint megtudtuk, az elkövetkezőkben olyan üzleteket keres fel, ahol este vagy havazás esetén tárolhatja azt a 3–5 állványt, amelyeket kihelyeznének. Az egyik gyűjtőpont a MÜTF Oktatási Központ épülete előtt lenne, de az akció kezdeményezője szeretné, ha több helyen volna hasonló. Az állványok száma attól függ, hogy hányat adományoznak a célra.
A napokban egyébként több székelyudvarhelyi vendéglátó egység, valamint a MÜTF Oktatási Központ is ingyenteát kínált azoknak, akik fáznak, a pizzázók és kávézók a nem fogyasztó vendégeknek is felajánlották a forró italt.
Veres Réka
Székelyhon.ro

Nyolcszáz magyar diáknak segítenek a felkészülésben
Immár ötödik alkalommal szervez díjmentes érettségi felkészítőt románból és matematikából a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF), valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI). Terjeszkedett a projekt, hiszen idén már tizenhárom településen szervezik meg a képzést, amelyre hétfő óta lehet jelentkezni a www.egyetem.ro honlapon. 
Összesen harminchét csoportot indítanak Erdély-szerte, ami azt jelenti, hogy közel nyolcszáz diáknak tudnak segíteni az érettségire való felkészülésben – jelentette ki hétfői  székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján Szász Jenő, az NSKI elnöke. A program célja, hogy minél több magyar fiatalnak legyen sikeres az érettségije, ne törjön derékba az életük már 18–19 évesen. Ezzel az ifjúság itthon maradását is támogatják. A képzéseket Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen, Szentegyházán, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Gyergyóalfaluban, Maroshévízen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán, Baróton, Szovátán és Nagyszalontán szervezik meg.
„A román nyelv és irodalomból, valamint matematikából indított vizsgafelkészítők nem helyettesítik, csupán kiegészítik az otthoni tanulást” – hangsúlyozta Ilyés Ferenc, a MÜTF igazgatója. Rámutatott, tapasztalataik szerint sok diáknak főleg bátorításra van szüksége, ezért erre is figyelni fognak. A szervezők különösen fontosnak tartják a hátrányos helyzetű, közepes képességű tanulók, illetve a szakközépiskolákba járó diákok segítését, de célcsoportjukba tartozik bárki, aki idén érettségizne. A képzések ugyanakkor kutatásként is szolgálnak az oktatási rendszer hiányosságairól szóló felméréshez. Az ebből készült összeállítást továbbítják az illetékeseknek. Szász Jenő ugyanakkor a szakoktatás fontosságát hangsúlyozta, éppen ezért az idén jelentkező diákokat erről fogják megkérdezni.
Göthér Orsolya, a projekt koordinátora elmondta, túljelentkezés esetén – ahogyan ez az előző években történt – szintfelmérő vizsgákat tartanak január 23–24. között, ez alapján döntik el, hogy kit vesznek fel. A képzés 55 órából áll: hangsúlyt fektetnek a tanulásmódszertanra, a tanárral való közös feladatmegoldásokra, valamint az elsajátított tudás folyamatos felmérésére. Az NSKI 25 millió forinttal támogatja a projektet, de a későbbiekben szeretnének romániai forrásokat is bevonni.
A szervezők sikeresnek érzik az előző években tartott képzéseket, amit jól mutat, hogy az országos érettségi eredményekhez képest lényegesen jobban teljesítettek a programban részt vevő diákok. Tavaly például az érettségizők kicsivel több, mint 68 százaléka vizsgázott sikeresen országos szinten, a felkészítőt elvégzőknél közel 83 százalékos volt az arány.
Fülöp-Székely Botond 
Krónika (Kolozsvár)

Népviseletbe öltözött a székelyudvarhelyi önkormányzat
Székely népviseletbe öltözött Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, nem konkrétan az épület, hanem az ott dolgozó személyzet ünnepelte így a népviselet napját.
"Különlegesnek találtuk a viselethordás azon megközelítését, hogy ne csak egyházi és nemzeti ünnepeken, hanem egy hétköznapon is magunkra öltsük tájegységünk népi öltözékét. A kombinált megoldás is kihívás lett volna, végül teljes egészében mutattuk meg ezen a napon a székely ruha udvarhelyszéki, petki, siklódi, sóvidéki, máréfalvi darabjait" - írta a Transindexnek Simon Mária Tímea, a hivatal szóvivője, volt munkatársunk. Elmondása szerint Orbán Árpád alpolgármester volt a kezdeményező, aki maga is beöltözött, bár székely harisnyát még ő sem húzott. Gálfi Árpád polgármester nem öltözött székely ruhába.
A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal munkatársai is csatlakoztak ahhoz az értékteremtő kezdeményezéshez, hogy április 24-én népviseletünk egy darabját felvéve, vagy a teljes viseletben jöjjünk be munkahelyünkre.
Az ötlet onnan származik, hogy április 24. nem csak Szent György napja, s mint ilyen, az állatok legelőre hajtásának a hagyományos dátuma is, hanem 2015-től a népviselet napja is. Az elmúlt években számos Kárpát-medencei szervezet csatlakozott már a kezdeményezéshez, hogy megmutassák a világnak viseletüket, így már nemcsak a hagyományőrző eseményeken vagy táncházakban lehet találkozni ezekkel. Székelyudvarhelyen a MÜTF Oktatási Központ hirdetett meg székelyruha-viselési akciót, ehhez csatlakoztak a polgármesteri hivatal munkatársai. A szóvivőjük szerint az akció eredetileg egyébként német kezdeményezés. (hírszerk.) Transindex.ro

Tovább fogyatkozik az erdélyi magyarság, a fő tényező az elvándorlás
Változó intenzitással és célországokkal, de folyamatos az erdélyi magyarság kivándorlása, s az utóbbi időben fokozottan érinti a szórványterületeket – hangzott el a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerdai panelbeszélgetésén.
Péti Márton, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezető tanácsadója elmondta: a Népesedéstudományi Kutatóintézet és intézetük közös felmérésben vizsgálta a Magyarországra történő áttelepülést. A Kárpát-medencében az elmúlt száz évben kimutathatóak a migrációs folyamatok, és ez független a politikai viszonyoktól. A legutóbbi nagy hullám a 80-as években indult el az anyaország felé és máig tart változó intenzitással, a kitelepülők száma eléri a 320 ezret a hozzátartozókkal.
Fiatalabb, képzettebb áttelepülőkről lehet beszélni, az orvosok, fogorvosok például 5–10 százalékot képviselnek – jegyezte meg. Hozzátette: ha ez a folyamat nem indult volna el, akkor a magyarországi népesség 10 évvel korábban csökkent volna 10 millió alá. Ha a folyamat megállna, akkor az alapmodellnél egymillióval kevesebb, 7 millió körül lenne 2060-ra Magyarország lakossága – mondta Péti Márton.
Kiss Tamás szociológus a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet képviseletében kiemelte: 1988 és 1992 között a célállomás elsősorban Magyarország volt, a zöldhatáron át érkezők jelentős része ott maradt. Ez a kivándorlási szakasz mintegy 100 ezer embert érintett. A következő fázis 1992-től az ezredfordulóig tartott, szintén 100 ezer magyar hagyta el Erdélyt. Egy újabb kivándorlási hullám volt jellemző Románia uniós csatlakozása után, ez azonban már kisebb arányban érintette a magyarságot, illetve kevésbé számított célországnak Magyarország, belépett például Németország, Ausztria, Hollandia.
A magyar állampolgárság sokak számára a migráció során konvertálható tőkét jelentett – tette hozzá Kiss Tamás. Népességszámításuk szerint – amelyhez népszámlálási adatokat vettek alapul – közel 1,4 millió volt 2011-ben az erdélyi magyarság száma. A legújabb becslésük szerint 2031-re 1 millió 74 ezer lehet majd a magyar anyanyelvűek száma, de a magyar anyanyelvű népesség megtartaná arányát. Székelyföldön a demográfiai trendek nem jók, de kedvezőbbek, mint a romániai átlag - jegyezte meg a szociológus.
Ilyés Ferenc, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája székelyudvarhelyi képzési központjának igazgatója rámutatott: az elmúlt 20 évben nem kizárólag munkavállalásról szólt ez a döntés, hanem életformaváltással is párosult, azaz más életteret választottak a magyarok. Fontosnak nevezte, hogy az életminőségi tényezőket helyezzék előtérbe az anyagi szempontokkal szemben, így a szülőföldön maradás is népszerűbbé válna a fiatalok szemében.
Geréb László, a REGA Egyesület elnöke hozzátette: az erdélyi elvándorlás az utóbbi években egyre inkább a szórványterületeket érinti, Székelyföldet kevésbé. Érettségi felkészítőkben részt vevő diákokat érintő kutatásuk szerint a periféria-területek kiürülésére a jövőben is számítani kell.
kronika.ro; itthon.ma/erdelyorszag

Székelyföldnek van jövője
Folyamatos az erdélyi magyarság kivándorlása, és fokozottan érinti a szórványterületeket, de a székelyföldi demográfiai trendek kedvezőbbek a romániai átlagnál – hangzott el szerdán Tusványoson, az Orbán Balázs-sátorban tartott első panelbeszélgetésen, melynek végkövetkeztetése az volt, hogy sokkal kedvezőbb lenne a magyarság helyzete, ha az életminőség helyett inkább az élet javára döntenének az emberek.
A magyar kormány Nemzetstratégiai Kutatóintézetének fő feladata a nemzeti integráció ügyének szakmai támogatása – mondta el a beszélgetés felvezetőjében Bali János, az intézet igazgatója, röviden összefoglalva az idei szabadegyetemen tárgyalt témákat, melyek közül talán az első a legfontosabb, hisz a Kárpát-medencei magyarság jelenének és jövőjének döntő kérdése, hogy hányan vagyunk, hányan leszünk.
A kivándorlás állandó
Péti Márton, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezető tanácsadója, a beszélgetés moderátora felvezetőjében elmondta: a Népesedéstudományi Kutatóintézettel közösen felmérést készítettek a Magyarországra történő áttelepülésről, melynek eredményeképpen kiderült, hogy a Kárpát-medencében száz éve zajló migrációs folyamatok valójában állandóak, és függetlenek a politikai viszonyoktól. Mint kifejtette, a legutóbbi nagy erdélyi migrációs hullám a 80-as években indult el az anyaország felé, és változó intenzitással máig tart, így a kitelepülők száma a hozzátartozókkal együtt már eléri a 320 ezret. A felmérés szerint ezek az áttelepülők fiatalabbak és képzettebbek a magyarországi átlagnépességnél, például az orvosok, fogorvosok, mérnökök 5–10 százalékát teszik ki a külhonban született szakemberek. Hozzátette: ha ez a folyamat nem indult volna el, a magyarországi népesség már 2004 körül tízmillió alá csökkent volna. Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta, Erdélyben is hasonló adatokat mértek a Magyarországot célzó kivándorlási hullámokat vizsgálva, azonban a Románia uniós csatlakozása időszakában elindult nagy méretű országos migráció eredményeképpen jelenleg 4–4,5 millió román állampolgár él külföldön életvitelszerűen, és ez a magyar migráció szempontjából új helyzetet teremtett: a magyarok jelenleg alulreprezentáltak az országos kivándorlási statisztikákban, és az utóbbi tíz évben Magyarország is elvesztette vonzerejét más nyugati országokhoz viszonyítva. Kiss Tamás megjegyezte: a magyar állampolgárság sokak számára konvertálható tőkét jelentett a migráció során, hisz a nyugati országokban keresettebbek a magyar munkavállalók, mint a románok. Geréb László, a székelyudvarhelyi REGA Régiókutató Egyesület elnöke hozzátette, az erdélyi elvándorlás az utóbbi években egyre inkább a szórványterületeket érinti, Székelyföldet kevéssé. Ilyés Ferenc, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája székelyudvarhelyi képzési központjának igazgatója rámutatott: a munkavállalás mellett életformaváltásról is szól a fiatalok elvándorlása, és amíg korábban a rossz életkörülmények előli menekülést jelentette a migráció, ma komoly szervezés előzi meg, így biztos munkahelyek, lehetőségek várják a kitelepülőket. Jövőkép és javaslatok
Péti Márton a továbbiakban azt kérdezte a meghívottaktól, hogy mire lehet számítani a jövőben, hisz az előrejelzések szerint Magyarország népessége 2060-ra nyolcmillió főre csökken, illetve olyan szakpolitikai javaslatokat kért a jelenlévőktől, amelyek pozitívabb jövőkép felé vezethetnek. Kiss Tamás válaszában kifejtette, hogy több befolyásoló tényező miatt is pontatlan lehet a felmérésük, de mindent összevetve húsz évre előrevetítve 1 millió 34 ezerre apad az erdélyi magyarok száma, ezzel együtt azonban romániai számarányuk nem csökken, a székelyföldi demográfiai adatok pedig éppenséggel kedvezőbbek, mint a romániai átlagadatok. Viszont megerősítette: a szórványterületeken élők aránya egyre kisebb lesz. Az asszimiláció szempontjából ugyanez a helyzet, Székelyföldön jó, szórványban kedvezőtlen az arány. A szakpolitikákkal kapcsolatosan Kiss Tamás kifejtette, általános megoldás lehet a visszavándorlás ösztökélése, melyben az önkormányzatoknak lehet kiemelt szerepük család- és identitáspolitikai intézkedéscsomagokkal, de átfogó stratégiára, az anyaországgal összehangolt cselekvésekre volna szükség.
Geréb László egy friss közvélemény-kutatás adatait ismertetve rámutatott, az országon belüli migráció során a centrumterületek, például Kolozsvár, elvonzzák az értelmiséget Székelyföldről, melynek leghatékonyabb gátló tényezője a közösségi háló és olyan egyetemi szakok létrehozása Székelyföldön, amelyek elvégzése után a fiatalok otthon kapnának munkát. Ijesztő adat, hogy a végzettek 19 százaléka pontosan tudja már, hogy hová megy dolgozni külföldre. Geréb László szerint az önkormányzatoknak sajnos nagyon szegényes az eszköztára, ez nem tudja a trendeket megállítani. Mint mondta, a szakpolitika helyett a gyermekvállalás jelentene igazi változást. Nagyapáink idejében is szegény volt a világ, mégis voltak sokgyerekes családok, mert az emberek az életminőség helyett az élet javára döntöttek – tette hozzá. A pénz nem minden
Ilyés Ferenc szerint is elsősorban a gondolkodásmód változása tudná megváltoztatni a migrációs trendeket, vonzóbbá kellene tenni a szülőföldünket, de nemcsak anyagi motivációt kellene ennek a hátterébe felállítani, hanem az életminőségi tényezőket és példákat kellene pozitívabbra alakítani. Ha pár év múlva mindenki úgy térne vissza Tusványosra, hogy három-négy gyereket hagy otthon, akkor el lehetne mondani, hogy tettünk valamit a helyzet javulása érdekében – mutatott rá.
Meg kellene érteni, hogy a pénzben kifejezhető érték nem minden esetben függ össze a dolgok minőségével – mondta, elmesélve egy vállalkozó ismerőse esetét, akinek nincs akire bíznia az üzletét, mert a gyerekei kitelepültek, annak ellenére, hogy jólétben éltek itthon. Talán az lehet ennek az oka, hogy állandóan panaszkodott mindenre, gyerekei pedig megtanulták, hogy hiába gazdagok, mert itthon nem ér semmit az élet. Ilyés szerint a falvakban található rengeteg, olcsón megvásárolható ingatlant is fel lehetne használni a fiatalok itthon tartásához, Böjte atya sikeres példáiból tanulva.
Nagy B. Sándor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Restaurátorok tanulnak egymástól Székelyudvarhelyen
Tizennyolcadik alkalommal zajlik ezen a héten Székelyudvarhelyen a Erdélyi Magyar Restaurátor-továbbképző Konferencia. A péntekig tartó rendezvényen a legújabb szakmai eredményekről és módszerekről tartanak előadásokat határon túli és hazai restaurátorok.
Mintegy hatvan hazai és határon túli szakember vesz részt a héten a MÜTF Oktatási Központban megrendezett 18. Erdélyi Magyar Restaurátor-továbbképző Konferencián.
A legújabb szakmai eredményekről, az állományvédelemben alkalmazott új módszerekről hallhatók előadások a hét folyamán, valamint bemutatják a rendezvény kétnyelvű periodikáját, az ISIS – Erdélyi Magyar Restaurátorfüzeteket is, amely a tavalyi kiadás előadásait tartalmazza magyar és román nyelven. Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója elmondta, tizennyolc éve hiánypótló rendezvényként indult a konferencia, hiszen akkoriban a székelyföldi múzeumokban még többnyire szakképzés nélkül végezték a restaurátori munkát. Károlyi Zita, a Haáz Rezső Múzeum restaurátorának kezdeményezésére már akkor kialakulóban volt egy kapcsolat a budapesti Nemzeti Múzeummal, így Kovács Petronella restaurátor segítségével magyarországi szakemberek érkeztek Székelyudvarhelyre, hogy a szakmában dolgozóknak magyar nyelvű továbbképzést tartsanak. A múzeumigazgató szerint az utóbbi tizenöt év alatt felzárkózott a szakma, a legtöbb erdélyi múzeumban már szakképzett restaurátor van. Hozzátette, továbbra is szükség van a fórumra, mivel nagyon rétegzett szakmáról van szó, így amikor a fiatalok specializálódni szeretnének, egyeztetni tudnak a szakágakban dolgozókkal. Emellett a múzeumban dolgozók szintén ezen a rendezvényen szereznek további információt a különböző anyagkezelésekről. Példaként említette, hogy a legközelebbi papírrestaurátor Marosvásárhelyen van, textilre szakosodott restaurátor pedig csak Sepsiszentgyörgyön, így a konferencián a különböző sürgős beavatkozásokról is beszélgetnek.
Idén két és fél nap elméletből, valamint két és fél nap gyakorlatból áll a program, szerdáig előadásokat tartanak a szakemberek, majd tanulmányúttal zárul a rendezvény. Ezúttal Nagyvárad környéki műemlékeket és speciális gyűjteményeket látogatnak meg a restaurátorok. Székelyhon.ro

Székelyudvarhely városfejlesztési koncepciója: harminckét konkrét terv fogalmazódott meg
A Székelyudvarhely jövőképét érintő öt fejlesztési terület: a várost kikerülő északnyugati terelőút megépítése, a történelmi városközpont helyreállítása, a Székely Támadt-vár restaurálása és új funkciókkal való felruházása, a Küküllő-parti szabadidő- és sportcentrum létrehozása, valamint a Szejkefürdő fejlesztése.
„Ha nem tudjuk, hogy hová szeretnénk menni, bármelyik vonatra felülhetünk; de ha megérkeztünk, ne lepődjünk meg azon, hogy lehet, hogy rossz helyen vagyunk – olvashatjuk szinte minden menedzsmentkönyv soraiban. És ez a kijelentés nemcsak szervezetekre, hanem egy város fejlődésére, fejlődési irányvonalaira is igaz. Csak akkor lehet egy város mindennapjait értelmesen szervezni, ha megvannak azok a közép- és hosszú távú elképzelések, amelyek megvalósulását a mindennapi tevékenységek szolgálják, támogatják. A 2016 júniusában mandátumot nyert városvezetés fontos célként jelölte meg egy olyan városfejlesztési koncepció összeállítását, amely elsősorban ennek a városvezetésnek a választási ciklusára szól, de mindemellett hosszú távon is meghatározza Székelyudvarhely fejlődését” – áll a Szerethető Udvarhely címet viselő, hetvenöt oldalas tanulmány bevezetőjében, melyet az udvarhelyi polgármesteri hivatal megrendelésére készített a REGA Régiókutató Egyesület, Geréb László irányításával.
A kedd este tartott lakossági fórumon félszázan voltak kíváncsiak arra, hogy pontosan mit is tartalmaz a városfejlesi koncepció, hogyan készült el, miként állították föl a tanulmányban szereplő prioritásokat annak szerzői, a hivatal egyetértése mellett. Geréb László, a városfejlesztési tanulmányt készítő szakmai csoport vezetője hangsúlyozta, hogy ez még csak egy terv, most bocsátották közvitára, és a visszajelzések, észrevételek, kritikák alapján születhet meg a végleges változat.
Geréb azt emelte ki a lakossági fórumon bemutatott városfejlesztési elképzelés legfontosabb hozadékaként, hogy az egyáltalán megszülethetett, hisz így kiindulópontja lehet egy szélesebb körű együtt gondolkodásnak, mert van miből kiindulni.
A 2017-től 2020-ig terjedő cselekvési terv a tizenegy szakmai fókuszcsoport meghallgatása után alakult ki: a százöt konkrét javaslat harminc százaléka került be a fejlesztési koncepcióba; projektekre bontva összesen harminckét konkrét terv fogalmazódott meg.
Öt nagyberuházást tartalmaz a városfejlesztési koncepció: az északnyugati terelőút megépítését, a Szejkefürdő fejlesztését, a Székely Támadt-vár és környéke átalakítását, egy sportbázis és rekreációs központ létrehozását, valamint a városközpont helyreállítását.
Hozzászólásában Szász Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének területi elnöke hiányolta az elitképzés kérdését a koncepcióból, de hosszan sorolta azokat a témákat is, melyeknek szerinte az oktatási stratégia részévé kellene válniuk. Szász azt kérte a városvezetéstől, hogy vegyék figyelembe az általa megfogalmazott alapelveket: ne szűnjön meg egyetlen iskola sem, minden iskola kapjon egyenlő esélyt, illetve biztosítsanak minden gyermeknek egyenlő esélyt az iskolaválasztásban is. Ilyés Ferenc, a MÜFT igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte nem ártana már végre valamiféle közösségi etikai kódexet összeállítani, de fontos lenne, ha a városfejlesztési elképzelésekben hangsúlyosabban szerepelne a tinédzserek szabadidős tevékenységének kérdése is.
Hozzászólásokban elhangzott az is, hogy a drogprevenciónak, a romakérdés kezelésének szintén helye van a városfejlesztési koncepcióban, miként nem ártana azon is elgondolkodni, hogy a város egy technológiai inkubátorházat hozzon létre. De a város feladata lehetne neves udvarhelyi elhunytjaink elhanyagolt sírjainak gondozása is, valamint a vasutat sem kéne teljesen mellőzni a város közlekedési stratégiájából.
A fórumot kezdeményező polgármesteri hivatal nevében megköszönték az észrevételeket, és felhívták a figyelmet arra, hogy a városháza honlapjáról letölthető városfejlesztési koncepcióhoz 2017. október 27-éig várják a hozzászólásokat, melyeket be lehet adni írásban a polgármesteri hivatal titkárságára, a REGA Egyesület székhelyére, de elektronikusan is elküldhetők a vélemények az office@regaprojekt.ro vagy a gereb.laszlo@regaprojekt.ro címre. Szőke László / Székelyhon.ro