Márc. 4-én Kandikó József, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája főigazgatója és Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere megállapodást írt alá Tatabányán arról, hogy a főiskola ősszel kihelyezett tagozatot indít Székelyudvarhelyen. A sajtótájékoztatón elmondták: a kapcsolat a tatabányai önkormányzat, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala közreműködésével jött létre. Mintegy ötven hallgató kezdheti meg ősszel a négyéves nappali tagozaton tanulmányait. Tanáraik erdélyiek lesznek, akiket azonban előzetesen Tatabányán készítenek fel, s akiknek magyarországi kollégáik rendszeresen segítik munkájukat. A féléves vizsgákon jelen lesznek a tatabányai tanintézet képviselői. A végzősök közgazdász-kereskedői diplomát kapnak. A későbbiekben bevezetik a levelező tagozatot, s másoddiplomás képzés is lesz. Mindegyik képzési formáért a résztvevőknek tandíjat kell fizetni. - A sajtótájékoztatón bejelentették továbbá: a tagozat beindítását anyagilag is segíti a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány. A tatabányai önkormányzat polgári frakciója pedig a tehetséges, valamint a rászoruló hallgatóknak az ötödik félévben - amikor a diákok Tatabányán tanulnak - ösztöndíjat ad. - A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája a tervek szerint ugyancsak szeptemberben nyitja meg másik kihelyezett tagozatát Szabadkán.A szlovákiai Dunaszerdahelyen és az ausztriai Burgenlandban pedig ennek előkészítéséről kezdődtek meg tárgyalások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere úgy nyilatkozott, hogy a város kész tervekkel rendelkezik magyar tannyelvű felsőoktatási intézményeit illetően. A városban működik a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának kihelyezett, nappali tagozatos képzési központja, továbbá gazdasági üzemmérnökök képzése folyik a gyöngyösi főiskola és a soproni egyetem távoktatásos rendszerében, illetve itt működik a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett nappali tagozatos tanítóképzője is. A város készen áll a létesítendő egyházi egyetem fogadására. /Udvarhely készül az egyházi egyetem fogadására. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./

Április 21-én bejegyezték az Udvarhelyért Polgári Egyesületet mint jogi személyt, amelyet székelyudvarhelyi lakosok alapítottak. Az egyesület célja a polgári társadalom, a demokrácia erősítése, a magyar nemzeti közösség jogainak védelme. Az alapító tagok közt találhatók egyházi vezetők /Kovács Sándor római katolikus főesperes, Kedei Mózes unitárius esperes, Hegyi Sándor református lelkipásztor/, iskolaigazgatók, művészek, újságírók, más értelmiségiek és vállalkozók. Az egyesület elnöke Szász Jenő polgármester, alelnöke Péter Péter gyárigazgató, titkára Orbán Attila, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának igazgatója. /Udvarhelyért Polgári Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

Ápr. 28-án Székelyudvarhelyen, a városházán Tatabánya és Székelyudvarhely polgármestere aláírta a testvérvárosi szerződést. Szász Jenő udvarhelyi polgármester elmondta, hogy régi kapcsolatot szentesített az aláírás. Elég a Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának Udvarhelyre kihelyezett karára vagy néhány településfejlesztési kérdésre, ipari parkok létesítésének koncepciójára, az egyházakkal való együttműködésre gondolni. Az ünnepélyen fellépett a Székely Dalegylet, az eseményt a Himnusz nyitotta és a székely himnusz zárta. /Komoróczy György: Testvérvárosi szerződés Tatabányával. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Részletesen kidolgozott pályázattal érte el a Székelyudvarhelyért Alapítvány, hogy az Apáczai és Illyés Közalapítvány ingatlanvásárlásra több millió forintot ítélt oda a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája /MÜFT/ kihelyezett tagozatára. Az udvarhelyi MÜFT 33 millió forintért központi épületet vásárolt /alapítványi támogatással/, a központi könyvtár mellé felhúzott háromszintes épületet. Jog, számvitel, pénzügy, gazdaságföldrajz - e tárgyak esetében a főiskola a romániai viszonyokhoz igazította a tananyagot. A tatabányai főiskola magyarországi akkreditációja folyamatban van. /Zilahi Imre: Közgazdasági Karként működne a MÜFT. Magas színvonal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

A Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának székelyudvarhelyi tagozata az idén a harmadik tanévnyitóját tartotta, emlékeztetett dr. Kandikó József főiskolai főigazgató. Ősztől Brassóban is indítottak román nyelven egy ilyen főiskolai kart, és felvettek olyan hallgatókat vizsgáztatás nélkül, akik hasonló profilú tanintézetekből kibuktak. Ez az új kar hallgatókat fog elvonni a magyar nyelvű oktatástól, amellett a romániai felsőoktatásról rossz bizonyítványt állít ki. /Komoróczy György: Közgazdasági egyetemi kart Székelyudvarhelyre. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

"Nov. 3-án Székelyudvarhely központjában felavatták a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) új képzési központját. Elhangzott, hogy a jelenkori igényeknek megfelelő közgazdasági képzést nyújtó főiskola integrálása az Erdélyi Magyar Tudományegyetembe kívánatosnak látszik. Kövér László, a Fidesz alelnöke a megnyitón mondott beszédében így fogalmazott: "Ma olyan kormánya van Magyarországnak, amely fontosnak tartja, és meg akarja oldani a magyar egyetem ügyét." "Igyekszik segíteni azokon, akik maguk is megpróbálnak segíteni magukon." Tudva, hogy az udvarhelyi képzési központ székhelyvásárlására az Illyés és az Apáczai Közalapítványok összesen közel hetvenmillió forinttal járultak hozzá, a teremben jelenlévők számára Kövér kijelentése különös jelentőséget kapott. Szász Jenő polgármester, akinek jelentős szerepe volt abban, hogy a tatabányai főiskola vezetőit sikerült rábírni, létesítsenek önálló tagozatot Székelyudvarhelyen, kiemelte: 1997-ben, amikor eltervezték a MÜTF udvarhelyi központjának létesítését, még nem lehetett azt remélni, hogy 2001-ben erdélyi magyar magánegyetemi hálózat születik a Fidesz-kormány és Magyarország segítségével. Az avatóünnepségen felszólalt még Gál András Levente, a magyar Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára, Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója is. /Zilahi Imre: Kövér László Székelyudvarhelyen. Új székhelye van a közgazdászképző főiskolának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./"

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 1992 óta minden évben megrendezi az Országos Gépész Találkozót. Az elsőt Székelyudvarhelyen rendezték, és az idei ? ápr. 25?28. között ? tizedik találkozót szintén Udvarhelyen, a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján. A konferenciák legfontosabb célkitűzése a magyar műszaki nyelv ápolása, fejlesztése és a romániai magyar szakemberek közti összefogás erősítése. A konferencia érdemi része ápr. 27-én kezdődött a plenáris előadásokkal, cégbemutatókkal, négy szekcióra osztva. A résztvevők mérnökök, kutatók, műszaki egyetemi előadók voltak. 1995 óta minden évben kiosztják a Főgépész-díjat. A tavaly Kolozsváron rendezett találkozón Székelyudvarhelyről Péter Péter, a Matplast vezetője részesült ebben a díjban. Idén a Főgépész-díjat a kolozsvári dr. Pálffy Károly és dr. Halmai Attila kapta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről. /Bágyi Bencze Jakab: X. Országos Gépész Találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Máj. 25-én éjszaka román hackerek feltörték a székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának honlapját (www.mutf.nextra.ro). Miután letörölték az intézmény saját honlapját, egy tiltakozó hangvételű, helyenként szélsőségesen nacionalista tartalmú oldalt helyeztek el. Az utóbbi időben több ilyen jellegű támadás is történt a romániai és magyarországi magyar tartalmú honlapok ellen. /Román hackerek romániai magyar intézmények ellen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

"Először osztanak diplomát júl. 20-án Székelyudvarhelyen azoknak a magyar fiataloknak, akik szülőföldjükön vettek részt nappali tagozatos, magyar nyelvű képzésben - tájékoztatta Bariné Turán Csilla, a végzős hallgatók oktatását folytató tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) szóvivője az MTI-t. A tanintézet jelenleg négy képzési helyen, Komárom-Esztergom megye székhelyén, a fővárosban, a már említett Székelyudvarhelyen és a csallóközi (Szlovákia) Dunaszerdahelyen kínál főiskolai továbbtanulási lehetőséget gazdálkodási és kereskedelmi szakon. A MÜTF a tatabányai és a székelyudvarhelyi önkormányzat együttműködésének keretében 1998-ban nyitotta meg erdélyi képzési központját. Most mintegy harminc magyar anyanyelvű erdélyi fiatal kap az Európai Unió által is elismert diplomát, s Kandikó József, a MÜTF főigazgatója és Bencsik János, Tatabánya polgármestere ajándékokkal is kedveskedik az első végzősöknek. /Diplomaosztás Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./"

"Szept. 28-án ötödik tanévnyitó ünnepélyét tartotta a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája székelyudvarhelyi képzési központja. Az ünnepélyt Orbán Attila, a székelyudvarhelyi képzési központ igazgatója nyitotta meg. Dr. Kandikó József, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának főigazgatója mutatta be az intézményt az elsőéves hallgatóknak. Az intézmény célja, hogy a végzett hallgató jól tudjon tárgyalni, idegen nyelven is szabatosan fejezze ki magát, magabiztosan használja a számítástechnikát, és a lehető legjobban sajátítsa el a közgazdász szakmát. /Dávid: Tanévnyitó a MÜTF-ön. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 30./"

"Harmincöt, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) székelyudvarhelyi képzési központjában sikerrel államvizsgázott közgazdász vehette át a végzettséget igazoló oklevelet. Kandikó József, a tatabányai székhelyű főiskola főigazgatója szerint az erdélyi diákok tárgyi és gyakorlati tudása azonos az anyaintézményben végzettekével. Az ünnepségen jelen volt Bencsik János és Szász Jenő, Tatabánya, illetve Székelyudvarhely polgármestere. Kandikó József főigazgató figyelmeztette a MÜTF Székelyudvarhelyen közgazdászoklevelet szerző diákjait, a főiskola emblémáját formázó arany jelvény egy olyan hálózat tagjaivá avatja őket, amelyben a legfőbb érték az üzleti etika és a minőség iránti elkötelezettség. A MÜTF-oklevél romániai honosítása folyamatban van, azonban erre csak akkor van szükségük a végzetteknek, ha állami vállalatnál kívánnak dolgozni: a magánszférában vállalkozók inkább a fiatal közgazdászok gyakorlati ismereteire kíváncsiak. /Zilahi Imre: Okleveleket osztott a főiskola. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./"

""Meg kell köszönnöm, hogy sorsom úgy hozta, eljöhetek Csíkszeredába" - ezek voltak az első szavai Mádl Ferenc államelnöknek. Kijelentette: "Együttérzés, szeretet és felelősség uralkodik a magyar emberekben az itteni magyarság iránt". A Márton Áron Főgimnáziumban Varga László igazgató kürtöskaláccsal fogadta a vendéget. Mádl Ferenc csíkszeredai látogatása Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobrainak megkoszorúzásával zárult. Ezután Mádl ment Székelyudvarhelyre. Ezt megelőzően, a rangos vendégek Máréfalván időztek, ahol Kovács Piroska tanárnő kalauzolásával a falu székelykapuit nézték meg. Székelyudvarhelyen Szász Jenő polgármester fogadta a vendégeket. Mádl Ferenc városnéző sétán vett részt: megtekintették a központi épületeket, valamint Márton Áron szobrát, és a Vasszékelyt. Ezt követően a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának aulájában az intézmény vezetősége fogadta az államelnököt. Este a Városháza dísztermében, a Szent István teremben Szász Jenő polgármester köszöntötte az államelnököt. - Székelyudvarhely, az ősi anyaszékváros történelmi pillanatokat él át ezekben a percekben: 1940 óta magyar államfőt nem köszönthettünk városunkban - mondta Szász Jenő. Mádl és a székelyudvarhelyi polgármester közösen leleplezte Barabás Edit anyaországi szobrászművész alkotását, Szent István ábrázoló bronz mellszobrot. A meghívottak tiszteletére kulturális programra, szavalatokra, kórusművek előadására is sor került. Az Orbán Balázs szobor talapzatánál Mádl Ferenc koszorút helyezett el, majd köszöntötte - a késői időpont és a hideg ellenére is egybegyűlt - többszáz városlakót. - Az anyaország együttérzését, szeretetét közvetítem önöknek, és azt a meggyőződést, ami a hazai magyar lakosságban él: azt hogy együvé tartozik ez a nemzet - mondta Mádl Ferenc. Mádl Ferenc székelyudvarhelyi látogatása sajtótájékoztatóval ért véget. Ezt követően az elnök és kísérete Marosvásárhelyre utazott, ahonnan repülővel tértek vissza Budapestre. /Szondy Zoltán, Szász Emese: Együttérzés, szeretet és felelősség. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./"

A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 2007 szeptemberétől az eddigi közgazdász szak mellett egy új felsőoktatású képzést indít, a kommunikációs szakot, tájékoztatott Geréb László, a MÜTF székelyudvarhelyi tagozatának igazgatója. Az induló új szak a bolognai folyamat rendszerének megfelelően hároméves felsőfokú képzést biztosít, levelezési formában. A kommunikációs oktatás minőségét biztosítandó már felvették a kapcsolatot a New York-i Kommunikációs Akadémia képviselőivel, valamint a Budapesti Kommunikációs Főiskolával is. Szeptemberben lesz tízéves a tatabányai MÜTF székelyudvarhelyi tagozata. /Máthé László Ferenc: Kommunikációs képzést indít a MÜTF. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 22./

21 magyar karon 57 szakra hirdetett meg helyeket a Babes–Bolyai Tudományegyetem idén. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem idén 19 szakot indít Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. A Modern Üzleti Tudományok Főiskola székelyudvarhelyi kirendeltségén két alapképzésre és egy másoddiplomás képzésre lehet felvételizni. A beiratkozások július 20-án fejeződnek be. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./Emlékeztető: A Babes–Bolyai Tudományegyetem a 21 karból négyen csak románul tanítanak, kettőn csak magyarul, a többin vegyesen. /Kása Zoltán egyetemi tanár: BBTE és az igazmondás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Szeptember 29-én tartották a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája kilencedik székelyudvarhelyi tanévnyitóját Az ünnepség egy szűk hallgatói réteg számára a tanulmányok befejezését jelentette – sikeres államvizsga után a másoddiplomás hallgatók vehették át okleveleiket. Dr. Kandikó József, a MÜTF rektora mondott beszédet. Az ünnepség előtt egy nappal államvizsgáztak a mesterképzős hallgatók. /Bálint István: Diplomaosztással bátorított tanévkezdés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 1./

1998 októberében kezdte meg működését a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) Székelyudvarhelyi Képzési Központja. A 2008-as év a főiskola jubileumi éve – az évfordulót többnapos rendezvénysorozattal ünneplik meg az iskola tanévnyitója alkalmából. Gazdaság és iskola határok nélkül címmel szeptember 25-én tudományos konferenciát tartanak a városháza Szent István-dísztermében. A rendezvényre meghívást kaptak a BBTE, a Sapientia, illetve a budapesti Corvinus egyetem képviselői. Felavatják a Kubanek László tervezte, Tudás kútja emlékművet, illetve véndiák-találkozó is szerepel a programsorozatban. Az elmúlt tíz év során közel ezer diák, valamint különböző felnőttképző programokban résztvevő látogatta a főiskolát, és mintegy százötven hallgató részesült közgazdász diplomában. /Szász Emese: Tízéves a MÜTF. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

Az elmúlt évhez képest nincs számottevő újdonság a Hargita megyében működő egyetemek által meghirdetett szakok felhozatalában. A paletta széles: az államadminisztrációs képzéstől a zenepedagógián át az élelmiszer-ipari mérnöki képzésig szinte minden megtalálható. A székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskolán (MÜTF) már megkeződött a beiratkozás a közgazdaság és kommunikáció szakokra. Újdonság, hogy idéntől indítják a másoddiplomás képzést: Udvarhelyen online marketingen, Gyergyószentmiklóson pedig euromenedzser szakokon, nyilatkozta Geréb László, a MÜTF igazgatója. A Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem az új tanévre a csíkszeredai helyszínen a már jól bejáratott szakokra hirdet felvételit. A meghirdetett szakok: könyvelés és gazdálkodási informatika, általános közgazdaság, agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, környezetgazdaság, román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom, szociológia – vidékfejlesztés, kommunikáció és PR, élelmiszer-ipari mérnök, környezetmérnöki szak. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tíz éve létrehozott csíkszeredai kirendeltségén minden a tavalyi rendszer szerint működik. Egy hét múlva kezdődik az informatika szak tizenöt ingyenes és huszonöt fizetéses helyére való beiratkozás. A magánegyetemek is jelen vannak. A Babes–Bolyai Tudományegyetem Földrajz, illetve Szociológia és Szociális Munka Kara indít képzéseket Gyergyószentmiklóson. /Továbbra is tanulni. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Új székhelyen, újonnan választott elnökséggel indul útnak az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozók Szövetsége, élén Kelemen Fehér Dénes elnökkel, alelnökök: Bíró Jolán és Boros Csaba. Az UKKSZ 18 éves múltra tekint vissza. A kis- és középvállalkozókat egy tömbbe összefogni kívánó szervezet Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége néven már 1991-ben (Romániában elsőként) megalakult. A név módosítását a törvények tették szükségszerűvé. Létrehozták a www.ukksz.ro honlapot is. A partnerlistán többek között az Asimcov, a MÜTF, a Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület, a Székelyföldi Vállalkozók Egyesületének Szövetsége szerepel. Szeptember 18–19-é tartja az UKKSZ a Gazdaság és érték nevet viselő konferenciát. /Lázár Emese: UKKSZ – a megújult régi. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) a hét végén tartotta XVIII. vándorgyűlését Szatmárnémetiben „Kiút a válságból a közép-kelet-európai országok számára” címmel. A megnyitón Coltea Tibor, az RMKT elnöke, valamint Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Az előadók között szerepelt dr. Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsának tagja, a kolozsvári BBTE docense; Angyal G. Ádám, a budapesti Corvinus Egyetem tanára; dr. Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője; dr. Geréb László a székelyudvarhelyi MÜTF ügyvezető igazgatója; Coltea Tibor; Piricsi Alpár, a kolozsvár Tipo Offset Kft. Igazgatója; dr. Pete István számvevőszéki tanácsos, a kolozsvári BBTE docense; Csata Zsombor, a kolozsvári BBTE szociológia tanszékének docense; László Péter szociológus; valamint Pogány Erzsébet, a felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulás igazgatója. /Közgazdász vándorgyűlés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 12./

Székelyudvarhely: előadások vállalkozóknak
Vállalkozó és szakmaiság címmel indít előadás-sorozatot a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, melynek keretében a vállalkozások hosszú távú fejlődéséhez szükséges ismeretekre helyezve a hangsúlyt, különböző témákban tartanak előadásokat.
A havi rendszerességgel jelentkező előadások a marketing, menedzsment, stratégiák, vállalatvezetés, szervezés, mikro- és makrokörnyezet, kommunikáció vagy éppen a reklámozás témaköreit járják körül.
A programsorozat első előadását holnap17 órától Ambrus Tibor főiskolai docens és nemzetközi tréner tartja Vállalkozás, vállalkozó és család címmel a Hagyományőrzési Forrásközpont előadótermében.
Ambrus előadásában többek között arról beszél, hogy miként egyeztethető össze a vállalkozó munkája a családi élettel annak érdekében, hogy a vállalkozása eredményes, a családi élet pedig örömteljes legyen. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Székelyudvarhely: előadások vállalkozóknak
Vállalkozó és szakmaiság címmel indít előadás-sorozatot a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, melynek keretében a vállalkozások hosszú távú fejlődéséhez szükséges ismeretekre helyezve a hangsúlyt, különböző témákban tartanak előadásokat.
A havi rendszerességgel jelentkező előadások a marketing, menedzsment, stratégiák, vállalatvezetés, szervezés, mikro- és makrokörnyezet, kommunikáció vagy éppen a reklámozás témaköreit járják körül.
A programsorozat első előadását holnap17 órától Ambrus Tibor főiskolai docens és nemzetközi tréner tartja Vállalkozás, vállalkozó és család címmel a Hagyományőrzési Forrásközpont előadótermében.
Ambrus előadásában többek között arról beszél, hogy miként egyeztethető össze a vállalkozó munkája a családi élettel annak érdekében, hogy a vállalkozása eredményes, a családi élet pedig örömteljes legyen. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Így élünk mi – egyetemista mindennapok Székelyudvarhelyen
A cím szándékosan tartalmazza az egyetemista szót, hiszen különös módon nem minden székelyudvarhelyi tudja, hogy a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján kívül létezik egyetemi oktatás is a városban: ez a Benedek Elek Líceum épületében működő, intézményileg a Babeş–Bolyai Tudományegyetemhez tartozó Pszichológia és Neveléstudományok Karának kihelyezett Kisiskolai- és Óvodapedagógus Szaka, ahol a hároméves alapképzés után a hallgatók kettős képzési – tanítói és óvónői – diplomát kapnak.
Az 1999–2006 között működött college típusú képzés után az intézmény is áttért a bolognai rendszerre, ami kompatibilisabbá tette a más, hasonló profilú felsőoktatású intézményekkel – akár külföldiekkel is. Ennek az uniformizálódásnak azonban nem csak előnyei vannak, hiszen a nemzeti kultúra szempontjából ez a átjárhatóság mindenképpen veszteségként könyvelhető el.A szak működésébe dr. Antal Sándor tanulmányi igazgató nyújtott betekintést. A beiratkozás rendszere roppant egyszerű: érvényes érettségi diploma alapján történik, a 20 államilag támogatott helyet az érettségi vizsgaeredmények szerint kapják meg a hallgatók. Ezen felül minden beiratkozó kap lehetőséget, így a rosszabb érettségi eredményeket produkálóknak sem kell aggódniuk, amennyiben itt szeretnék folytatni tanulmányaikat.
Jelenleg 70 első-, 56 másod- és 22 harmadéves látogatja az előadásokat. Ezek közül a kiemelkedően jó tanulmányi eredményeket elérő hallgatók – általában évfolyamonként egy-egy személy – érdemösztöndíjnak örülhet, ennek összege 350 lej. Létezik tanulmányi és szociális ösztöndíj is, utóbbi a kisebb jövedelemmel rendelkező családok gyerekeinek jár. 
A száraz számadatokon túl egyéb mutatók tekintetében is nívós kép rajzolódik ki az egyetemről: a végzősök – akik a kezdetektől helyben államvizsgázhattak – csupán elhanyagolható hányada nem veszi sikeresen az államvizsga nehézségeit. Érezhető, hogy aki nekivág a képesítések megszerzésének, az komolyan veszi a jövőbeli feladatát. Tanári állások terén sincs ok panaszra: a tizenegy állásból hat helyileg le van fedve, a többi tárgy kevesebb óraszámú, elszórt, így kényelmesen megoldható bedolgozó tanárokkal, a diákok folyamatosan változó órarenddel és elmaradó-bepótolandó órákkal nincsenek összezavarva.
És bár a tanítói és óvónői karrier lehetőségével élni akarók negyven százaléka Udvarhelyszék vonzásköréből kerül ki, szép számmal akadnak hallgatók Csíkból, Gyergyóból és Maros megyéből is. Az mindenképpen említést érdemel, hogy működik távoktatásos forma is, ez főképp azokat célozza meg, akik korábban végzett középiskolai szintű tanító- és óvóképző képesítésüket egyetemi képzéssel szeretnék kiegészíteni, de bárki jelentkezhet, aki érettségivel rendelkezik és ezen a pályán szeretne elhelyezkedni vagy képesítést szerezni. Nem elhanyagolható az sem, hogy ehhez megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre: videokonferenciás felszerelés, e-learning platform stb. A vegyes (blended) típusú képzésben szemeszterenként van három kontaktórás hétvége, ahol a hallgatók találkoznak a tantárgyfelelőssel és az úgynevezett tutorral, és elmondhatják meglátásaikat, kérdéseiket. A távoktatásban résztvevők a félévek végén a nappali tagozattal teljesen azonos körülmények között vizsgáznak.
Visszatérve a nappali képzésre, mivel értelemszerűen az intézmény nem engedhetne meg magának egy külön bentlakást, így a Székelyudvarhelyen állomásozó, távolabbról érkezett egyetemisták egy része a református kollégium diákotthonának vendégszeretét élvezi. Az ottani bentlakásban két egyetemista szoba van kialakítva, melyekben szobánként tizenkét személy lakik csoportosan. Nincs kollektív – csajos-fiús – együttélés, azon egyszerű oknál fogva, hogy a teljes nappali képzésen mindössze három fiú van – és ők mind székelyudvarhelyiek. A kolesz színvonalához képest az árak meglehetősen alacsonyak: csupán 230 lejt kérnek havonta el a diákoktól, amibe belefoglaltatik a napi három étkezés költsége is. Ez ám a jó ár-érték arány!
Kényelemben sem szenved senki nagy hiányt, a bentlakás tévé- és netszobával van felszerelve, de ettől függetlenül sokan a laptopjukat is beviszik, egyszerűbb, komfortosabb, intimitás-központúbb, lehet wireless innen-onnan internetet kapni – térítésmentesen. A jó hangulatot egymás születésnapjának közös megünneplésével is fokozzák – nem rossz dolog bentlakó egyetemistának lenni Székelyudvarhelyen. Ám akad aki a nagyobb önállóság érzését nyújtó kintlakást részesíti előnyben. A hétköznapjairól információkat adó leányzó csíkszeredai, és immáron második éve vizitálja a Kisiskolai- és Óvodapedagógia Szak óráit.
Egy, a központban található magánházban sikerült berendezkednie, ahol külön szobával büszkélkedhet – akárcsak lakótársa, aki egy mellette levő szobában éli mindennapjait. Noha a tulajdonosok is ott laknak, gyakran előfordul, hogy napokig nem is látják egymást – ennek ellenére nagyon jó a kapcsolat, odafigyelnek a nebulókra. A költségek sem nevezhetőek (túlzottan) borzalmasnak: 80 euró/hónap, ez fix összeg, egyéb kiadások – gáz, villany stb. – nincsenek. Mivel egy ilyen hely nagy kincs, amit meg kell őrizni, ezért a nyári időszakra is fizetik a csupán tanév közben ottlakók a – csökkentett – bért.
Szerencsére a kintlakóknak is van lehetőségük a bentlakók étkezdéjében táplálkozni – a megkérdezettem is ezzel az alternatívával él –, igaz, csak az ebéd hozzáférhető. A háromfogásos, mindössze 5,5 lejbe kerülő étkezés ízletes, persze mindig minden mindenkinek nem lehet ínyére. A kintlakás külön konyhájában is van alkalom főzőcskére, ha szükség van rá. A konyhához hasonlóan külön fürdőszoba lehetőséget nyújt a mosásra is, rendszerint az apróbb dolgok kézzel mosódnak, a nagyobbak hazaszállítódnak.
Benti szórakozáshoz a laptop szolgáltatja az alapot, hozzá az internet valamely szomszédtól ugyancsak ingyen jár. Kinti összejövetelek, bulik kedvelt színhelyei az Irish, Retro, Jungle, szürke hétköznapokon meg az Udvarhelyi Kávéházban (régi nevén Mokka) töltik az időt.
Magáról az egyetemről is érdeklődtem, elvégre a növendékek véleménye tükrözi leginkább a valóságot. Meglepődtem, hogy negatívummal nem tudtak szolgálni: a tanárok korrektek – az normális, hogy elvárják a hallgatók hozzáértését ahhoz, amit csinálnak, de órákon kívül is szívesen beszélgetnek, odafigyelnek rájuk, elvégre ők is felelősek azért, hogy ne csupán szakmailag jól képzett emberek kerüljenek ki a kezeik alól. Az egyetem körülményei ideálisak, most érkeztek új padok és kivetítők, amik otthonosabbá és könnyebbé teszik a nem mindig egyszerű diákéletet.
Úgy tűnik jól választ az, aki a kihelyezett kar mellett teszi le a voksát. Az lehet, hogy nincs tombolás és vad pörgés, mint az egyetemi központokban, de ez nem is cél, a nyugodtabb temperamentum amúgyis előny annak, aki a fiatal generáció oktatásának hatalmas felelősségét vállalja magára. És ha ennyi nem lenne elég a jóból, ősztől pedagógia szak is indul, kísérleti jelleggel. A habot a tortán pedig az ugyancsak ősszel rajtoló, úttörésnek számító mesterképzés jelenti. Azért kuriózum ez, mert tanítóknak nem volt még mesterképzésre lehetőségük. Ez az innováció elsősorban tanítókat és óvónőket szólít meg, de nem kizárólag – olyanok jelentkezését is várják, akiknek nem tanítóképzői alapképzése van (logopédus, egyéb rokonszakmák).
Pinti Attila. Forrás: Székelyhon.ro

Egyetem lesz a székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskolájából
A változások időszakát éli a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Székelyudvarhelyi Képzési Központja, hiszen ősztől mesteri képzéseket indítanak, továbbá az új üzemeltető mielőbb egyetemmé szeretné alakítani a főiskolát.
Ugyancsak idéntől a MÜTF-ös diploma mellé magyar és angol nyelvű Europass oklevél is jár. Székelyudvarhelyen 12 éve tart marketing-alapképzést a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, ősztől azonban tovább mélyíthetik ismereteiket az ezen a szakterületen végzett diákok, 2010 októberétől marketing mesteri képzést indít a főiskola.
A képzések elsősorban a MÜTF-ön végzett hallgatókat szólítják meg, azonban lehetőséget szeretnének biztosítani azoknak is, akik máshol végeztek, s érdekli őket a továbbtanulási lehetőség, tudtuk meg Dr. Kandikó Józseftől, a főiskola rektorától.
A MÜTF udvarhelyi tagozata és a győri Széchenyi István Egyetem együttműködésében 2010 októberétől vezetés és szervezés mesteri képzés is indul Székelyudvarhelyen. A győri intézmény szenátusa jóváhagyta az udvarhelyi szakindítást, az akkreditációs kérés pedig már a Magyar Akkreditációs Bizottság előtt van. A mesteri képzés teljességgel a győri egyetem keretei között fog zajlani, Győrből érkeznek az oktatók, az egyetem által összeállított tanmenetben oktatnak, és az oklevelet is a győri egyetem állítja majd ki. Az is újdonság, hogy 2010 októberétől 50 államilag finanszírozott helyet hirdet meg a MÜTF Székelyudvarhelyen a kereskedelem és marketing szakon.
A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium ezzel is tanújelét adta annak, hogy fontosnak tartja a MÜTF által Székelyudvarhelyen szervezett gazdasági képzést, elismerve az itt folyó oktatás minőségét, véli a rektor. A főiskola életében nagy jelentőséggel bír, hogy egy nonprofit cég, az Edutus Zrt. vette át a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája fenntartói jogát. Mint megtudtuk, az Edutus fő célja, hogy az oktatási intézményt új pályára állítsa és egyetemmé alakítsa. A fenntartó további célja, hogy a műszaki ágazatokban és a közigazgatásban is képezzenek hallgatókat. Csáki Emese. Forrés: Krónika (Kolozsvár)

50 ingyenes hellyel és mesteri képzéssel indít idén a székelyudvarhelyi MÜTF
Július 7-én, szerdán kezdődik a nyári felvételi a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának Székelyudvarhelyi Képzési Központjában. A 2010/11-es tanévben a hároméves alapképzéseken kívül mesteri képzésekre is lehet iratkozni, ezzel teljes lett a felsőfokú képzés a Főiskolán. A MÜTF az idén 50 államilag finanszírozott helyet hirdet meg, amelyek odaítélése a felvételi átlag függvényében történik.
Akik középiskolai tanulmányaikat kívánják folytatni, a Kereskedelem és marketing vagy az Üzleti kommunikáció szakra jelentkezhetnek. Mindkét képzés hat elméleti és egy gyakorlati félévből áll, utóbbi azért szükséges, hogy hallgatók kellően tudjanak felkészülni a záróvizsgára és legyen idejük a szakdolgozat elkészítésére.
A Kereskedelem és marketing szak célja a vállalkozói szféra számára üzlettudományi szempontból felkészült szakemberek képzése, akik ismereteiket a gyakorlatban önállóan alkalmazni tudják, és képesek szakismeretük folyamatos és magasabb szintű megújítására.
A Kereskedelem-marketing szak nappali és levelező formában is indul. A nappali képzés előnyei: a folyamatos óralátogatás és felkészülés, gyakori találkozás a tanárokkal, a diáktársakkal. A levelező képzés inkább csökkentett óralátogatású nappalit jelent, mivel az előadások általában két hétvégente vannak, pénteken és szombaton, munka, vagy gyereknevelés mellett is lehet végezni.
Az Üzleti kommunikáció szak csak levelező formában indul, mivel a Főiskola így tudja biztosítani, hogy felkészült, a szakmában dolgozó kommunikációs és reklámszakemberek tartsák az előadásokat, akik többnyire külföldről érkeznek.
A Kommunikáció szakon olyan szakembereket képeznek, akik ismerik a társadalmat működtető kommunikációs rendszereket, az üzleti kommunikációt, valamint a kommunikáció és a média fontosabb intézményeit. A cél a vállalkozói szféra számára üzlettudományi szempontból felkészült, a kereskedelem és marketing területén új trendeket, eljárásokat és technikákat ismerő szakemberek képzése, akik ismereteiket a gyakorlatban önállóan alkalmazni tudják, magas színvonalú idegen nyelvi ismeretekkel és jó kommunikációs készséggel rendelkeznek.
A mesteri képzésre jelentkezők a Vezetés és szervezés (HR) és Marketing szakok közül választhatnak. Előbbi a győri Széchenyi István Egyetem keretein belül fog működni, míg a Marketing mesterszak a tatabányai MÜTF-el közösen. Ide azok jelentkezését várják, akik már rendelkeznek egy felsőfokú diplomával.
Azon középiskolai végzettek számára, akiktől a válság elvette azt a lehetőséget, hogy egy távoli nagyvárosban tanulhassanak tovább, a MÜTF egy jó megoldás tud lenni, mert jelentősen kevesebb anyagi ráfordítást jelent a Székelyudvarhelyen való továbbtanulás.
A MÜTF-ön megszerzett diplomák akkreditáltak, és a bolognai szerződést aláírt országokban elismertek.
A nyári jelentkezés július 23-ig tart. További információk a felvételiről a www.foiskola.ro oldalon olvashatók. Erdély.ma

Sapientia–MÜTF: közeledő vagy egybeolvadó szálak?
Szorosabb együttműködést szeretne a két felsőoktatási intézmény
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditálási kérelmének kedvező elbírálása óta egy évekkel ezelőtt jegelt kérdést melegítenek a felsőoktatási intézmény gazdaság- és humántudományok csíkszeredai karának, valamint a székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) vezetői. A két intézmény nyitott a szorosabb együttműködésre, de az egybeolvadás gondolatától sem zárkózik el.
Döntés azonban nincs, egyelőre csak egymás álláspontjaival ismerkednek a felek. A MÜTF a Sapientia – EMTE-vel való együttműködési elképzeléseire, illetve ez utóbbiba való esetleges beolvasztására vonatkozó híreszteléseket a MÜTF ügyvezető igazgatója sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudja. Amint azt dr. Geréb László főiskolai docens lapunknak elmondta, egyelőre konkrét döntés nem született, csak beszélgetések történtek a két intézmény vezetősége között, pontosabban a MÜTF és a Sapientia gazdaság- és humántudományok csíkszeredai karának dékánjai között.
„Igazából már 2006-ban elkezdődtek ezek a beszélgetések Kolumbán Gáborral és Bakacsi Gyulával. Mi – holott már két évvel korábban elkezdtük működésünket Székelyudvarhelyen, mint a Sapientia Csíkszeredában – kisebb intézményként kerestük meg őket, hogy jó lenne együttműködni, de mivel akkor még nem volt meg a Sapientia akkreditációja, halasztottuk a témát. Valójában most azért került újra az asztalra, mert indokolttá vált, hisz a Sapientia akkreditálása csak megerősítésre vár” – utalt az egyezkedések előzményeire dr. Geréb László igazgató. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolájánál – annak ellenére, hogy az Magyarországon akkreditált intézmény – a magyar diplomát itt, Romániában honosítani kell, és noha a bolognai rendszer értelmében nem lenne szükségszerű, rendszerint mégis végigjárják ezt az utat a főiskola végzettjei. A Sapientia ebben is segítséget nyújthatna, nem beszélve arról, hogy az egymástól 50 km-re, a Hargita két oldalán lévő városban majdnem ugyanazt oktatni, a háttérben nagyrészt ugyanazzal a finanszírozóval, nem a legésszerűbb. „Ez így oktatáspolitikailag sem a legjobb, ezért is keressük közösen a megoldást, és úgy tűnik, érdemesebb nagyobb léptékben gondolkodni. Az együttműködés megoldást jelenthetne” – fogalmazott Geréb László. Az együttműködéstől egyébként nem zárkózik el a Sapientia – EMTE vezetősége sem, bár mint Dávid László egyetemi rektor a Hargita Népének leszögezte, konkrét döntésekre nem került sor, egyelőre csak az álláspontok egyeztetése zajlik, „hogy tisztán lássuk a helyzetet”. „Tekintettel arra, hogy mi Romániában akkreditált felsőoktatási intézmény vagyunk, a MÜTF pedig egy magyarországi főiskola kihelyezett tagozata, számos olyan problémát vet fel, melyek azt igazolják, nem egyszerű döntésről van szó. Úgy kell ezt a rendszert felépíteni, hogy akkreditált képzés legyen” – magyarázta a Sapientia-rektor. Azt azonban ő is jónak tartaná, ha a két hasonló értékrendet kínáló tanintézmény sokkal közelebbi kapcsolatba kerülne egymással, mert úgy 60 kilométeres körzetben nem duplázódnának a szakok. „Ráadásul számos olyan tanárunk van, aki tanít mind a Sapientián, mind a MÜTF-ön” – teszi hozzá Dávid László. Az együttműködés vagy akár összeolvadás különben számos törvényi kérdést vet, a „befogadó” intézménynek ugyanis már kezdettől egy olyan struktúrát kell kialakítania, amely biztosítja az akkreditált képzést. „Ha egy egyetem kihelyezett tagozatot működtet, annak Romániában külön működési engedélyt és külön akkreditációt kell kérnie” – magyarázza a Sapientia rektora, és egy példát említ: a Babeş–Bolyai Tudományegyetem akkreditált informatika szakának működése nem jelenti azt, hogy a BBTE kihelyezett informatika szakja is akkreditált. Arról, hogy a két intézmény számára melyik lenne a legkedvezőbb struktúra, egyik intézményvezető sem kívánt nyilatkozni. Lapunk információi szerint gyakorlatilag három lehetőség is adott: a MÜTF a Sapientia – EMTE „business school”-jaként képezné a közgazdasági szakembereket, esetleg – akárcsak a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem – önállóan, de a Sapientia ernyője alatt működne. A harmadik variáns a teljes beolvadás lehetne, ez azonban újabb kérdéseket vet fel – az utóbbi évek normatív támogatásából a Sapientia például csak a szűk működését tudta fedezni, fejlesztésre nem jutott. A két intézmény vezetői tehát továbbra is keresik a mindannyiuk számára jó megoldást, így olyan részleteket, hogy összevont/kettős diplomát, azaz sapientiás és MÜTF-ös oklevelet kapnának-e majd a hallgatók, illetve hogy a szakokat megosztják-e vagy sem, egyelőre nem lehet tudni. „Vélhetően ez szeptemberre fog kikristályosodni. Jelen pillanatban ennél többet nem tudok mondani” – zárta a beszélgetést a MÜTF vezetője.
Antal Ildikó, Mihály László. Hargita Népe (Csíkszereda)

Tisztelt Köztársasági Elnök úr! Tisztelt Meghívottak! Kedves barátaim!
Nincs külön magyarországi és külön határon túli magyar ügy. Csak egy magyar ügy.
És ha ez így van, akkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az általunk vallott egységes magyar világ eszménye és valósága a Kárpát-medencében nem csak nyelvi, kulturális, mentális egységen alapul, hanem egyfajta politikai sorsközösségen is, amelyen belül a gondok is azonosak: a népképviselettel való gátlástalan visszaélés és a közösség idegen érdekeknek történő könyörtelen kiszolgáltatása nem pusztán magyarországi politikai jelenség, amely az országhatároknál megáll, hanem kisebbségi magyar politika jelenidejű valósága is. Széplelkűségből fakadó illúzióknak, tájékozatlanságból eredő naivitásoknak és pótcselekvésként használt kettős mércéknek már nincsen tovább helye.
Éppen ezért az egy magyar világ jegyében kérjük, hogy az alkotmányozási folyamatban vegyék figyelembe a határon túli magyarok véleményét is, hiszen az autonómia törekvéseket a magyar alkotmányban szentesíteni kell, az anyaországot, mint oltalmazó hatalmat, ezirányú kötelezettségekkel kell felruházni.
Magyarországnak az így vállalt kötelezettségeinek eleget kell tennie úgy a magyar-magyar, mint a nemzetközi kapcsolatokban.
És így Erdélyben illetve Székelyföldön támogatásra érdemes a hármas szintű autonómiatörekvés, amelyet zászlójára tűzött a választás szabadságát hirdető Magyar Polgári Párt, mely párt Székelyföld regionális státusát a romániai régiók kialakításának folyamatában, lakosságának azon történelmi óhajára alapozva szorgalmazza, hogy az autonómiát több rendben igényelte.
Az állampolgári kérdés kapcsán, a köszönet hangján túlmenően szorgalmazzuk ennek tartalmi kibontását is. Mert az állampolgárság kiterjesztésének legnagyobb hozadéka, egy valamennyi magyar embert számbavevő kataszter felállítása. Szabó Dezső mondja, hogy „Minden magyar felelős minden magyarért“. Így az állampolgárság többek között jelenti a választójogot és a választhatóság jogát is. Tehát szükségesnek tartjuk, hogy mi, erdélyi és székelyföldi magyarok teljes joggal részt vegyünk és részt vállalhassunk a magyarországi általános választásokon. Mi nem a felsőház visszaállítását/életrehívását, hanem a képviselőházban a határon túli magyar közösségek számára fenntartott helyek biztosítását szorgalmazzuk.
És ha állampolgárság, akkor szólnunk kell a munkavállalás és a szociális védőháló kiterjesztéséről is. Ha állampolgárság, akkor az nem csak jogokról, hanem kötelezettségekről is szól. Így például, ha hozzájárulunk a kockázati közösség kiterjesztéséhez és befizetővé válunk, akkor ki kell terjeszteni számunkra az egészségügyi ellátást is. És ha a befizetések során az Országos Egészségügyi Pénztár több tízezer, esetleg százezer ügyféllel bővül, akkor máris aktuális a költségek racionalizálása érdekében egy, az OEP által finanszírozott székelyudvarhelyi kórház felállítása.
Igen, szóltam a védőháló kiterjesztéséről, mert a demográfiai kérdések még súlyosabbak határon túl, mint az anyaországban. Mert Székelyföld addig magyartöbbségű, amíg itt él 700-800 ezer magyar, míg Magyarország akkor is magyar, ha nem tíz millió fölötti, hanem éppen tíz millió alatti a lakósság lélekszáma.
Idehaza is lényegi lépésekre van szükség. Véleményünk szerint a szórványvidék magyar gyerekeit Székelyföldre kell hozni tanulás céljából. Ha itt szocializálódnak, , itt vernek gyökeret, kevésbé veszélyezteti őket az asszimiláció illetve a kivándorlás veszélye. Fel kell állítani a szórványkollégiumokat Székelyföldön és az otthon maradt gyerekek számára egyaránt. Talán ez volna a járható út a csángó gyerekek/fiatalok esetében is. Valamennyi székelyföldi városnak részt kell vállalnia ebben a programban.
Közös erővel tovább kell fejlesztenünk a Sapientia és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája által működtetett egyetemi hálózatot. Kötelességünk küzdenünk az Állami Magyar egyetem visszaállításáért.
A legsikeresebb erdélyi magyar sportágakat is támogatni kell. Ez erősíti az itt élő emberek hitét, önbecsülését és székelyföld hírét és tekintélyét is segíti. A fiataloknak példát állít. Így törekedni kell arra és minden eszközzel támogatni kell, hogy a mindenkori „román” bajnok például jégkorongban és teremfutballban székely csapat legyen.
Javasolom egy jégkorong- illetve egy futballakadémia felállítását Csíkszeredában illetve Székelyudvarhelyen. Ezek komoly háttérintézményei lehetnek a magyarországi élsportnak. És a székely-magyar válogatott mérkőzésekkel erősíteni tudjuk az együvé tartozás élményét is..
Székelyföld gazdasági törekvéseit erősíti, ha magyar állami tulajdonban lévő vállalat(ok) (pl. MVM) biomassza alapú, zöld energia termelését célzó hőerőműveket telepít Gyergyó-, Udvarhely-, Csík- és Kézdiszék központjaiba. Ezen erőművek hátországát biztosítaná a jóváhagyott üzemtervek szerinti ésszerű erdőgazdálkodás. Sőt, a hulladék fának ma nincs is más piaca. Hargita megye energiaszükséglete 40MW/év. Egy-egy 10 MWattos erőművel számolva elmondhatjuk, hogy komoly lépést teszünk a régió energetikai függőségének lazításában is.
De magyarországi tőkével kellene értékesíteni továbbá a víz-és ásványvíz kincseinkben, illetve a turizmusban rejlő lehetőségeket is.
Repülőteret Székelyföldnek! Erre a legalkalmasabb terület Székelyudvarhely és Csíkszereda közötti 13/A országút mellett fekvő, Cekend-tető. A magyar –magyar kapcsolatok legfontosabb infrastrukturális megvalósítása lenne. A reptérnek kijelölt hely gyakorlatilag Székelyföld mértani közepe és egy órára csökkentené a Budapest-Székelyföld utat. A nagy út, egy rövid utazás és „schengen” után Székelyföld gyakorlatilag a magyar világ részévé válik.
A székelyföldi és erdélyi gazdák megsegítésére, az általuk megtermelt javak értékesítésére érdemes lenne felépíteni egy SZÖVETKEZETI HÁLÓZATOT. A gazdáknak a dolguk a termelés, a szövetkezeté pedig az értékesítés volna.
SZÉKELY PÉNZ; azaz pénzt helyettesítő utalvány bevezetése:
A mai romániai gazdasági helyzetben elengedhetetlen a székelyföldi, erdélyi kis- és középvállalatok megsegítése. Amikor az ország eladósodott, amikor a kereskedelmi bankok kizárólag csak az államot hitelezik, fel kell állítani egy szövetkezeti bankot, amely a nagy erdővagyonokkal rendelkező közbirtokosságok bevonásával (részvényesekké válnának) és a „székely pénz” –pénzt helyettesítő utalvány- kibocsátásával segíteni tud a munkahelyek megtartásának és gyarapításának szempontjából oly fontos vállalkozásoknak.
És, hogy éljünk – tovább éljünk a modern világ eszközeivel javaslom, hogy Székelyföld autonómiatörekvéseit erősítendő, filmesítsük meg a székelység több, mint ezeréves szabadságharcát. A példa kedvéért mondom, hogy kérjünk föl Csaba királyfi szerepére egy Mel Gibson-i szereplőt és egy hollywoodi produkcióval feledtessük „drakulát” és helyezzük a világ szeme elé a székelyek „szabadságharcát”.
Ez és hasonló feladatok (melyeknek további felsorolását az idő rövidsége nem teszi lehetővé) elvégzésére javaslom informálisan egy székelyföldi és egy erdélyi „kormányhivatal” (alapítványi vagy egyesületi formában) felállítását, mellyel érzékelhetővé tesszük az itt élő magyarság számára, hogy a „jövő elkezdődött”.
A nemzeti integráció rajtunk is áll, de Magyarország, mint édes-anyaország nélkül mindez elképzelhetetlen.
Adja a Jó Isten, hogy így legyen!
Szász Jenő a Magyar Polgári Párt elnöke, erdon.ro

Fidesz-fityisz az ÚMSZ-nek – Nulla forinttal támogatja a Szülőföld Alap az országos romániai magyar napilapot

Csak az udvari sajtó kapott pénzt a Szülőföld Alaptól
Egy forintnyi támogatást sem kaptak a Szülőföld Alap 1,315 milliárdos büdzséjéből azok a romániai magyar médiumok, amelyek nem a Fidesz holdudvarához tartoznak. Nem támogatják az egyetlen országos magyar napilapot, az Új Magyar Szót sem.
A romániai magyar médiumok támogatására szánt 7,7 millió forintból egyetlen forintot sem kapott az egyetlen országos napilap, az Új Magyar Szó (ÚMSZ) – tűnik ki a Szülőföld Alap múlt héten közzétett eredményhirdetéséből. Ennek tanúsága szerint magyar költségvetési támogatásban csak azok a sajtóorgánumok részesültek, amelyeket jellemzően a Fideszhez közelinek tartanak. Másfél millió forint jutott a Krónika napilapnak, a Kolozsváron szerkesztett erdélyi újság után a legtöbb pénzt, 1,2 milliót a Székelyföld című kulturális folyóiratnak adták honlapfejlesztésre, az idén még csak négy lapszámot megért Erdélyi Napló hetilap 1,1, a Háromszék sepsiszentgyörgyi napilap pedig egymilliót kapott. Támogatásban részesültek olyan intézmények honlapjai is, amelyek tevékenysége nem kötődik közvetlenül a média világához: ilyen a székelyudvarhelyi MÜTF Egyesület, a kolozsvári Kincses Kolozsvár Egyesület vagy a szintén kolozsvári Zöld Erdély Egyesület és Gondviselés Segélyszervezet. Az ÚMSZ mellett sem a transindex.ro hírportál, sem az Erdélyi Riport hetilap működtetésére nem jutott pénz – egyelőre nem tudni, miért.
Legalább őszintébbek, mert a másik tábor sajtójának semmit sem adnak, míg az előző kurzusban az ellenszenvesek is kaptak valami keveset – jegyezte meg kérdésünkre némi malíciával az ÚMSZ egyik szerkesztője. A lapnak Ulicsák Szilárd, a kormány határon túli támogatásokért felelős miniszteri biztosa azzal magyarázta a jobboldali sajtóorgánumokat előnyben részesítő döntéseket, hogy a beérkező pályázatok nagy mennyisége miatt „kezelhetetlenség” állt elő a Szülőföld Alapnál. Amikor az ÚMSZ döntéseken érezhető elfogultságot firtatta, a miniszteri biztos úgy válaszolt: ő nem lát bele annyira a határon túli ügyekbe, hogy érdemben mérlegelni tudjon. „Nem hiszem, hogy most jelentős aránytalanság történt volna, de a döntéseket a regionális egyeztető fórumok által jelölt kuratóriumi tagok hozzák, tehát elvileg a határon túli támogatottak is döntenek a kérdésben” - tette hozzá a miniszteri biztos, aki szerint az idén megszerezhető támogatások olyan alacsonyak, hogy azokból átfogó médiastratégiát kialakítani úgysem lehet, ezek egy-két havi túlélést tesznek lehetővé.
Vele ellentétben Székely István, a Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiumának erdélyi tagja szerint azonban a kurátorok csak javaslatot tesznek a támogatottakról. „A Szülőföld Alap elnöke nyújtja be az előterjesztést, és azon nekünk már nem áll módunkban módosítani" - hangsúlyozta a kuratóriumi tag az ÚMSZ-nek adott nyilatkozatában, a manna.ro cikkéhez fűzött hozzászólásában pedig leszögezte, vannak olyan pályázók, akik az elmúlt hat évben mindig eredményesen pályáztak, és most nem voltak sikeresek; és vannak olyanok, akik az elmúlt évek sikertelensége után most támogatásban részesültek. Székely az ÚMSZ-nek elmondta azt is, ma már egyre több intézmény jelentkezik támogatásért, az elv pedig az, hogy minél többnek kell jutnia a pályázati alapból, így az elérhető összegek felaprózódnak. „Van, akinek jut a pályázati alapból, és van akinek nem. Amit egy pályázónak odaadunk, azt egy másik pályázótól el kell vennünk” – szögezte le a tisztségviselő, aki szerint egyébként szakmai kritériumok általában a művelődési, könyvkiadási pályázatoknál érvényesülnek. Ahol viszont egyértelmű elfogultság tapasztalható, az a média-kollégium - tette hozzá.
Dorosz Dávid, az LMP képviselője az Országgyűlés hétfői ülésén azonnali kérdést tett fel az ügyben, ám érdemi választ nem kapott a Semjén Zsolt helyett válaszoló Rétvári Bence társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkártól.
Ami biztos, hogy a fent említett „kezelhetetlenség” miatt a Szülőföld Alap jelenlegi formájában nem működőképes. Idén az első félévben három hónapon késett a határon túli magyaroknak szánt létfontosságú támogatások elbírálása, és a második félévre szólókat is csak a múlt héten tették közzé. megszűnik, vagy jelentős mértékben átalakul. Ennek kapcsán Ulicsák a manna.ro-nak azt mondta, a tervek szerint jövőre külön járnak el a kis pályázókkal, és külön kezelik azokat a nagy intézményeket, amelyeknek a működtetése jelentős pénzügyi keretet igényel. Várhatóan megszűnik, de legalábbis jelentős mértékben átalakul a Szülőföld Alap – jelentette ki a miniszteri biztos, hozzátéve, a jelenlegi törvénykezési hullámban nehéz megmondani, hogy mikor születhet meg az erre vonatkozó jogszabály. NOL.hu

Klientúrát épít a Fidesz
A Fidesz-kormányzat az adófizetők pénzét határon túli klientúra építésre használja fel, amit az is mutat, hogy a Szülőföld Alap a Fidesz leplezetlen politikai szempontjai szerint osztotta le a határon túli magyar lapoknak járó támogatásokat. Ez sajnálatos - mondta a Népszavának Salamon Márton László, a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) napilap főszerkesztője.
A főszerkesztő arra a hírre reagált, hogy a magyar állam egyetlen forinttal sem támogatja az ÚMSZ-t, az egyetlen országos, Románia minden megyéjébe eljutó magyar napilapot. Hogy ez így van, az a Szülőföld Alap frissen közzétett pályázati eredményhirdetéséből derült ki.
A legnagyobb összegű támogatásban a Krónika című napilap részesült, a Kolozsváron szerkesztett erdélyi újságot közelről követi az idén még csak néhány lapszámot megért (megjelenését jó ideig szüneteltető) Erdélyi Napló című hetilap, illetve a Háromszék nevű sepsiszentgyörgyi napilap. Ugyanakkor "sajtótámogatásban" részesülnek különböző olyan intézmények honlapjai, amelyeknek tevékenysége nem kötődik közvetlenül a média világához, mint a székelyudvarhelyi MÜTF Egyesület, a kolozsvári Kincses Kolozsvár Egyesület vagy a szintén kolozsvári Zöld Erdély Egyesület és a Gondviselés Segélyszervezet. Ugyancsak hiába vár a Szülőföld Alaptól támogatást a legnagyobb forgalmú médium, a kolozsvári Transindex című magyar nyelvű hírportál, illetve a Nagyváradon megjelenő Erdélyi Riport hetilap is. Salamon László Márton elmondta lapunknak, hogy a Szülőföld Alap kuratóriumának kolozsvári tagja, Székely István politológus is elismerte, hogy politikai kritériumok szerint történt a leosztás, hozzátéve, hogy Budapesten bevett szokás, hogy a mindenkori hatalom a saját politikai céljai, szimpátiái szerint osztogat.
Ulicsák Szilárd, a budapesti kormánynak a határon túli támogatásokért felelős miniszteri biztosa az ÚMSZ megkeresésére a beérkező pályázatok nagy mennyisége miatti "kezelhetetlenséggel" magyarázta a furcsa döntések okát. Az ÚMSZ felvetésére, miszerint a Szülőföld Alap médiatestülete elfogultan bírálta el a pályázatokat, az erdélyi származású Ulicsák azt válaszolta: ő "nem lát bele annyira a határon túli ügyekbe, hogy érdemben mérlegelni tudjon".
Ami a Szülőföld Alap "kezelhetetlenségét" illeti, elmondta: a tervek szerint jövőre külön járnak el a kis pályázókkal és külön kezelik azokat a nagy intézményeket is, melyeknek a működtetése jelentős pénzügyi keretet igényel. "A kis pályázatokon maximum néhány milliós támogatást lehet majd igényelni, az eddigi elbírálási rendszerhez hasonlóan. Az úgynevezett nagy pályázók esetében áttekintjük, hogy az adott intézmények milyen feladatokat látnak el és azokat fontossági sorrendben, normatív alapon támogatjuk" - válaszolta az ÚMSZ-nek a miniszteri biztos. A napi túlélést jelentő támogatás megvonásával olyan jelentős erdélyi fórumokat hoztak kilátástalan helyzetbe, mint az Új Magyar Szó, a Transindex, a marosvásárhelyi Látó vagy a kolozsvári Korunk.
A hírre a szóban forgó marosvásárhelyi irodalmi folyóirat főszerkesztője a következőképpen reagált: "Mostanában, hogy Joszif Visszarionovics Sztálin felemelkedését tanulmányozom, olykor nem csak az elmúlt öt esztendő döbbent meg, hanem a semmibe illant öt hónap negatív kisugárzású története is - jelentette ki a Népszavának Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költő.
Lokodi Imre (Marosvásárhely) / Népszava