Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
MPP/MPSZ Arad Megyei Szervezet
933 tétel
2012. június 13.
Átrendeződtek az erdélyi magyarlakta megyék önkormányzatai
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Átrendeződött az önkormányzatok összetétele 2008-hoz képest Erdély magyarlakta megyéiben és városaiban a vasárnapi romániai önkormányzati választások nyomán.
Erdély, a Partium és a Bánság 16 megyéje közül eddig négynek az élén állt magyar nemzetiségű önkormányzati tanácselnök, annak idején valamennyien a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben szereztek mandátumot.
A vasárnapi választások után csak a két magyar többségű megye élén maradt magyar tisztségviselő: Hargita megyében Borboly Csaba és Kovászna megyében Tamás Sándor. A 38 százalékban magyarlakta Maros megyében Lokodi Edit (a voksok 35 százalékával), illetve a 34,5 százalékban magyarlakta Szatmár megyében Csehi Árpád (a voksok 35 százalékával) alulmaradt a küzdelemben a kormányzó szociálliberális szövetség (USL) jelöltjeivel (Ciprian Dobre 40,6 százalék, Adrian Stef 38,3 százalék) szemben.
A megyei tanácsok (közgyűlések) elnökeit mindkét alkalommal, 2008-ban, s most is egyszerű többséggel választották.
A megyei tanácsok közül - mindkét választáson - csak a magyar többségű megyei testületekbe jutott be az RMDSZ-szel szemben "ellenzéki" magyar képviselő. A Magyar Polgári Pártnak (MPP) eddig 19 megyei tanácsosa volt Hargita és Kovászna megyében, most az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) közösen van 14, míg az RMDSZ 5-tel növelte Székelyföldön megyei tanácsosainak számát. A Hargita megyei tanácsban 2008-ban 18 RMDSZ-es, 10 MPP-s és két szociáldemokrata (PSD) szerzett mandátumot, a vasárnapi választások után a RMDSZ-nek 20, az MPP-nek 4, az EMNP-nek 3, az USL-nek 3 tanácsosa lesz.
Kovászna megyében az előző választáson az RMDSZ 15, az MPP 9, a román pártszövetség 5 képviselője és egy független kapott mandátumot, vasárnap pedig 18 RMDSZ-es, 4 EMNP-s, 3 MPP-s, 3 PSD-s és 2 liberális (PNL) képviselő.
A nem magyar többségű megyék tanácsaiba (közgyűléseibe) a magyar "ellenzéki" pártok nem tudtak tanácsost bejuttatni, mert a jelöltjeikre leadott voksok nem érték el az 5 százalékos (a Kolozs megyei EMNP-MPP koalíció esetében a 7 százalékos) bejutási küszöböt.
A 38 százalékban magyarlakta Maros megye 34 tagú önkormányzatában az RMDSZ megőrizte eddigi arányát: a szövetségnek továbbra is 13 tanácsosa lesz.
A 34,5 százalékban magyar lakosságú Szatmár megye 32 tagú tanácsában az RMDSZ frakciója 13-ról 12 főre csökken.
A 25 százalékban magyarlakta Bihar megye 34 tagú tanácsában az RMDSZ-képviselet 9-ről 7 tagúra zsugorodik.
A 23 százalékban magyarlakta Szilágy megye 30 tagú tanácsában is két fővel, 9-ről 7-re csökken az RMDSZ-frakció.
A 16 százaléknyi magyar lakossággal rendelkező Kolozs megye 36 tagú önkormányzatában az RMDSZ-nek továbbra is 5 képviselője lesz.
A felsorolt román többségű megyék székvárosainak települési önkormányzataiban is visszaesett a magyar képviselők aránya - Marosvásárhely kivételével. A 45 százalékban magyarlakta Marosvásárhely 23 tagú tanácsában továbbra is 10 tagja lesz az RMDSZ-frakciónak.
A 38 százalékban magyarlakta Szatmárnémeti 23 tagú tanácsában az eddigi 11 helyett 9 RMDSZ-es tanácsos marad.
A csaknem negyedrészt magyar lakosságú Nagyvárad 27 tagú önkormányzatában az RMDSZ-frakció 9-ről 7 főre csökken.
A 16 százalékban magyarlakta Kolozsvár 31 tagú tanácsában az eddigi 5 helyett 4 RMDSZ-es tanácsos marad.
Zilahon, ahol a magyarság részaránya szintén 16 százalékot tesz ki, a 21 tagú tanácsban az eddigi 4 helyett 3 RMDSZ-es marad.
A két magyar többségű megyében a megyei jogú városokban többnyire előretört az RMDSZ, a magyar "ellenzéki" pártok rovására.
Csíkszeredának ezentúl 13 RMDSZ-es, 2 EMNP-s, 2 MPP-s, és 2 USL-s tanácsosa lesz (a korábbi 12 RMDSZ-es és 7 MPP-s helyett), és az RMDSZ-es Ráduly Róbert polgármester harmadik mandátumát kezdi meg.
Székelyudvarhelyen mostantól 11 RMDSZ-es, 5 MPP-s, 3 EMNP-s tanácsos lesz (a négy éve megválasztott 9 RMDSZ-es, 8 MPP-s és 2 Zöld párti helyett), az RMDSZ-es Bunta Leventét pedig másodszor is megválasztották polgármesternek.
Gyergyószentmiklóson az MPP tisztségben lévő polgármesterét, Mezei Jánost választották újabb négy évre a város élére, a tanácsban pedig 11 MPP-s és 6 RMDSZ-es foglal helyet (az eddigi 10 RMDSZ-es és 7 MPP-s helyett).
Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpád polgármester újabb mandátumot szerzett, a városi tanácsban pedig ezentúl 14 RMDSZ-es, 2 EMNP-s, 1 MPP-s, 2 PSD-s és 2 PNL-s képviselő fog ülni. Négy éve az RMDSZ 8, az MPP 9, a román szövetség 3 képviselője és egy független került a tanácsba).
Kézdivásárhelyen az MPP-s Rácz Károlyt az RMDSZ-es Bokor Tibor váltja a polgármesteri székben, a városi tanácsba pedig 9 RMDSZ-es, 4 EMNP-s és 4 MPP-s képviselő került be (a korábbi 10 MPP-s és 9 RMDSZ-es helyett).
Idén már nemcsak a megyei tanácselnököket, hanem a polgármestereket is egy fordulóban, egyszerű többséggel választották Romániában. Az RMDSZ-nek sikerült a négy évvel ezelőtti 184-ről 202-re növelnie polgármesterei számát. Az MPP négy évvel ezelőtt 11 polgármesteri tisztséget nyert el, míg a vasárnapi voksoláson hetet. A tavaly bejegyzett EMNP 2 településen nyert polgármesteri mandátumot. MTI
2012. június 14.
Lecsó
Engedje meg az olvasó, hogy most kivételesen Tőkés Lászlónak ajánljunk egy örömhírt. Vasárnap eldőlt, hogy brüsszeli képviselőnk a következő években sem fog unatkozni. Lesz munkája bőven, mert szerveznie kell a negyedik és az ötödik magyar pártot Erdélyben, ha az RMDSZ-t még a következő évtizedekben ki akarja ütni. Mert – amióta egyik alapító tagjaként összerúgta vele a patkót – másfél évtized sem volt elegendő, hogy ettől a „posztkommunista” párttól elhódítsa a tömegeket, pedig a területi autonómia mellett megannyi földi és égi jót ígért nekik. Nemhogy Szász Jenő csapata, az MPP, de az új Tőkés-párt, az EMNP sem brillírozott.
Ellenkezőleg, a béka fenekénél ragadt, annak ellenére, hogy a teljes pesti kormányt és parlamentet maga mögött tudhatja. Mint tapasztaltuk: nemcsak azzal, hogy a magyarországi adófizetők pénzéből több százmillió forintot térítettek el az „igazi magyar párt”, az EMNP struktúrájának kiépítésére, de azzal is, hogy Kövér Lászlóék a magyar-román kapcsolat mérgezését vállalva kampányoltak a két zsebpártnak. Sokan szerettük volna látni: milyen arcot vágott Kövér úr, amikor megtudta két kis favoritjuk választási „eredményét”. Az RMDSZ iránti, sokak szerint elsősorban félretájékoztatásból és irigységből táplált dühös ellenszenvét látva, aligha az jutott eszébe, hogy jobb és humánusabb lett volna azokkal a kidobott százmilliókkal inkább a havi 43 ezer forintból tengődő többgyermekes borsodi és szabolcsi családokat támogatni.
Talán inkább arra gondolt, hogy az ellenzék megtévesztésére miként bújtassanak el még több forintot a költségvetésben a szájuk íze szerint cselekvő új erdélyi pártocskák támogatására. Mert ha az említett két zsebpárt mostani teljesítményét vesszük alapul, akkor még legalább hat új magyar párt és négy választási ciklus kell ahhoz, hogy Kelemen Hunorékat a magyar voksok ötven százaléka alá szorítsák. Már engedelmet, de Kövér úr és csapata gyakorlati megnyilvánulásaiból akaratlanul is azt vesszük ki, hogy szerintük annál erősebb az erdélyi magyarság és annál egységesebb a magyar nemzet, mennél több pártra szakítják szét. Jóllehet még a székelység „büszke és öntudatos anyavárosa” (idézet emlékezetből Szász Jenőtől) a mostani választáson is értésükre adta, hogy másképpen, a tulipán jegyében képzeli el az egységet. Ha netán a nagy pártcsinálónak, a volt püspöknek gondot okozna a további új pártok elnevezése, szívesen adunk kölcsön pár ötletet. Legyen például: Legmagyarabb Erdélyi Magyarok Egylete (Leme), Lánglelkű Erdélyi Hunok Uniója (Lehu), Lelkes Erdélyiek Cselekvő Osztaga (Lecso).
Sike Lajos. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. június 15.
Milyen felelősség terheli az erdélyi magyar pártokat?
Megvannak a 2012-es önkormányzati választások eredményei: döbbenet. Döbbenet, hogy milyen kevés magyar ember élt szavazati jogával. Döbbenet, hogy az erdélyi magyar aprópártok milyen eredményeket értek el, és döbbenet, hogy az a mocskos-tolvaj-inkompetens-szajha RMDSZ még ezek után is milyen népszerű.
Igen, most már azt is tudjuk a tulipédiáról, hogy melyik magyar közéleti személyiség milyen ingóságokkal vagy ingatlanokkal rendelkezik, a kapjatok.be oldalról, hogy kinek adja a pénzeszsákokat Kelemen Hunor és Markó Béla, a Krónikából, a szekelyhon.ro-ról meg sok más érdekesnek álcázott információt, amelyek hatására a bunkó választónak okosan kell majd döntenie.
Erdélyben nincs bulvársajtó. No fene. Nincs rá igény. Azokat pocskondiázni, akik szerepet vállaltak, akik részt vettek a román döntéshozatalban igen könnyű. Pláné olyanoknak, akik eddig nem tették ki magukat efféle veszélyeknek.
Az alternatívák alapvetően jók. Egyrészt a konkurencia szükségszerűen egészséges minőségbeli javulást idéz elő, másrészt lehetőséget biztosít a választásra. Az MPP és újabban az EMNP az én koncepciómban jó fejezetei lehetnek lehettek volna az erdélyi magyar közéletnek. Már a kampány előtti időszakban felkeltették érdeklődésemet: fiatalok, lendületesek, idealisták – gondoltam. Olyan, mint egy utánpótlás – erre pedig természetesen szükségünk van. Elkezdődött a kampány és elkezdődött a demoralizáló fellépések, nagy leleplezések ideje. Mindenféle médiafogyasztó vagyok – és kíváncsi is, alkati hiba… Mindent elolvastam, mindent végignéztem, eljátszottam a pénzosztós játékot is – és segített meghozni a döntést: infantilis, felelőtlen társaságot lehet cukinak nevezni, de nem tanácsos komoly dolgok közelébe engedni.
Az EMNP megbántott: mert pocskondiázta a konkurenciát anélkül, hogy valós alternatívát kínált volna. Mert eljátszotta, hogy ért a világhoz, hogy ismeri az erdélyi magyar választópolgárt, de kiderült, hogy nem így van – elszámolta. Infantilis, mert nyelvöltögetőst játszott, miközben az anyja kezét fogta – és még így is kikapott. Mert mostohatestvérként kezelt minden olyan magyart, aki felvállalta a más-pártiságot.
Elkeserítő és kiábrándító, hogy egy kalap alatt kell értékelni jó és nem annyira jó embereket, hogy Gergely Balázs önszántából magán tartja a kényszerzubbonyt, amely kudarcra ítéli és nem veszi a bátorságot arra, hogy abban a csapatban játsszon, ahol labdába is rúghat. Félő, hogy a választási eredmények margóján értékes emberek hoznak a közélettől való elfordulásra vonatkozó döntést.
Nem tudok dicshimnuszokat zengeni az RMDSZ-ről. De minek is kéne? Emberből van az is, meg a többi is. Hogy tévednek, hogy esendők? Hát persze. Utáljam, mert 22 évig regnált? Utáljam, mert mindig valakivel összefogott, mert helyezkedett, mert útszéli cédaként viselkedett, csakhogy részt vehessen a román döntéshozatalban?
Racionálisan gondolkodó erre azt mondja, hogy addig jó, míg szükség van erre az útszéli cédára, amely a magyarokat képviseli. Mert történhet úgy is, hogy nem lesz szüksége rá: sem kormánypártnak sem ellenzéknek. Az lesz az igazi görög tragédia, ha a nagyszájú radikalizmusunkkal eltoljuk a tárgyalási pozíció székét magunk alól.
És akkor hol fogjuk ugrabugrálva kikiabálni kívánságlistánkat?
Bereczki Gyöngyvér
kolozsvaros.ro. Erdély.ma
2012. június 15.
Megosztással vádolja Tőkés Lászlót Szász Jenő
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke az erdélyi magyar jobboldali szavazók megosztásával vádolja Tőkés Lászlót. A politikus – aki a hétvégi helyhatósági választáson alulmaradt a székelyudvarhelyi polgármesteri posztért folytatott küzdelemben – a Hargita Népe napilapnak úgy nyilatkozott, az EP-képviselő és a védnöksége alatt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) „megosztási kísérlete” távol tartotta az urnáktól a választópolgárokat, emiatt az RMDSZ tíz–tizenöt évig megőrizheti monopóliumát.
„Az őszi parlamenti választások előtt a néppártnak el kell döntenie, kivel akar együttműködni: az RMDSZ-szel vagy velünk. Mi sem vagyunk erősek, de a néppártosok aztán végképp nem” – állapította meg Szász. Különben az idei önkormányzati megmérettetés vesztese a három erdélyi magyar alakulat közül éppen az MPP.
Miközben 2008-hoz képest az RMDSZ növelte helyi tanácsosai és polgármesterei számát is, a polgári párt tizenkét megyei és 223 települési képviselői, valamint négy polgármesteri mandátummal kevesebbet szerzett, a nulláról indult EMNP pedig hét megyei és 214 helyi tanácsosi, valamint két polgármesteri posztot gyűjtött össze.
Az MPP több politikusa tisztújítást követel a párt élén a választási eredmények miatt, ugyanakkor erre és a közéleti szerepléstől való megcsömörlésére hivatkozva Molnár Miklós lemondott az alakulat székelyudvarhelyi szervezetének elnöki posztjáról és frissen szerzett második tanácsosi mandátumáról.
Eközben Benedek Imre, az alakulat marosvásárhelyi polgármesterjelöltje – aki megsértődött amiatt, hogy csak 1300 szavazatot kapott – érdekes módon Kövér László házelnök látogatásának tudja be alacsony támogatottságát, holott múlt heti erdélyi kampánykörútja során az MPP tiszteletbeli elnöki tisztségét is betöltő fideszes politikus neki is korteskedett. Kijelentése miatt az MPP vezetősége elhatárolódott Benedektől.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 15.
Rácz „eltünteti a nyomokat”
Szerződéseket köt, számlákat állít ki és fizet Kézdivásárhely bukott polgármestere, az MPP-s Rácz Károly, mutattak rá tegnapi sajtótájékoztatójukon az RMDSZ háromszéki vezetői.
Bokor Tibor megválasztott RMDSZ-es polgármester kifejtette: fontosnak tartja a magyar– magyar összefogást Kézdivásárhelyen, ma találkoznak az EMNP helyi képviselőjével, ellenben az MPP-vel való együttműködés bonyolultabb lesz, mert ettől a párttól több sebet is kaptak a választási kampányban. Bokor Tibor szerint jelenleg is terror van a kézdivásárhelyi városházán. Az új városgazda szerint Rácz Károly folytatja a dokumentumok égetését, és tegnap az utolsó pillanatban tudták megakadályozni a Fortyogó fürdő eladását. Bokor szerint át fogják világítani az elmúlt négy évben kötött szerződéseket. Kifogásolja, hogy Rácz Károly továbbra is úgy viselkedik, mintha megnyerte volna a választást. „Nincs semmilyen törvényes eszközünk arra, hogy leállítsuk, mert amíg az új polgármestert és önkormányzatot be nem iktatják, a jelenlegi teljes jogkörrel rendelkezik, és ezt hangoztatja is” – mondta Bokor Tibor. Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-elnök sajtótájékoztatón azt mondta: tudomásuk van arról, hogy Rácz Károly saját cégének kiszámlázott 3300 lejt, amiből villanyégőt vásárolt a városnak. Az RMDSZ-es vezetők vádjaira válaszolva Rácz Károly a sajtónak elmondta: nem voltak és nem is lesznek visszaélések, és visszautasítja a vádakat.
Keresik a „pozícióvesztés” okait
Összetett okai vannak, hogy az RMDSZ fontos pozíciókat veszített a vasárnapi önkormányzati választások során, mondta el tegnapi sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint Székelyföldön is fájnak a Szatmár és Maros megyei kudarcok. Antal Árpád leszögezte: Európában mindenki ott kampányol, ahol akar, így Kövér Lászlónak is joga volt Romániába jönni, de nem mérte fel látogatása következményeit. Szerinte a magyarországi politikusok azért jöttek Erdélybe, hogy az RMDSZ-től elvegyenek mandátumokat, és azokat a kedvenc pártjaiknak szerezzék meg. Sajnos ezeket a tisztségeket végül román pártok vették el a szövetségtől, ugyanis Kövér László nyilatkozatai olyan hangulatot generáltak, amely interetnikus környezetben a románokat jobban mozgósította.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. június 16.
Tisztségekért tárgyal az RMDSZ (Választási végeredmények)
Közzétette tegnap a központi választási iroda az önkormányzati választások végeredményét, amely szerint a magyar pártok megyei jelöltlistái kapták országos szinten a szavazatok 6,48 százalékát (a tavalyi népszámlálás ideiglenes adatai szerint Románia állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak).
Az eredmények kihirdetésével párhuzamosan az RMDSZ megkezdte a politikai egyeztetéseket, hogy alpolgármesteri tisztségeket szerezzen Erdély nagyvárosaiban, és tanácselnök-helyettesi tisztségeket az erdélyi megyékben.
A választások végeredménye szerint a Szociál-liberális Szövetség (SZLSZ) a megyei pártlistás voksok csaknem felét megszerezve elsöprő győzelmet aratott a négy évvel ezelőtt győztes, most 15 százalékot elérő Demokrata Liberális Párt (DLP) felett. A harmadik helyen Dan Diaconescu Néppártja (DDNP) végzett kilenc százalékkal. A pártpreferenciák mérésére leginkább alkalmas megyei pártlistákra adott voksok tekintetében az RMDSZ a négy évvel korábbi 5,13 százalékról 5,52 százalékra növelte országos támogatottságát, míg az MPP a korábbi 1,01-ról 0,41 százalékra esett vissza, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pedig a szavazatok 0,49 százalékát kapta. Az RMDSZ-nek így 88 megyei tanácstagja lesz (eggyel több az eddiginél), az MPP-nek és az EMNP-nek pedig hét-hét (eddig az MPP-nek 19 volt). Az RMDSZ eddigi négy megyei tanácselnöke közül kettő szerzett újabb mandátumot. A magyar pártok megyei listáira adott voksok 85 százalékát kapta az RMDSZ (akárcsak 2008-ban), a fennmaradó 15 százalékon pedig az MPP és az EMNP – illetve a két párt koalíciós listája – osztozott.
A települési önkormányzatokban az RMDSZ-nek 2261 lesz (az eddigi 2195 helyett), az MPP-nek 266 (az eddigi 489 helyett), az EMNP-nek pedig 214. További 14 magyar tanácstag az EMNP–MPP koalíciós listán szerzett mandátumot. A magyar pártok jelöltjeinek és az általuk támogatott függetleneknek összesen 212 településen sikerült polgármesteri tisztséget szerezniük, ebből 203 RMDSZ-es (korábban 184), 7 MPP-s (korábban 11), 2 EMNP-s, további három településen pedig független magyar polgármester győzött. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára az MTI-nek elmondta: a pártok vezetői között helyi és országos szinten is egyeztetések zajlanak, amelyek végén – várhatóan a jövő hét során – születnek meg a helyi megállapodások. Kovács Péter elmondta: az RMDSZ Kolozsváron szeretné megőrizni az alpolgármesteri tisztséget, Kolozs megyében pedig a megyei tanácselnök-helyettesi tisztséget. A városban az RMDSZ négy önkormányzati képviselője képezi a mérleg nyelvét a két nagy román politikai erő között. A megyében az RMDSZ nélküli baloldali többség is kialakítható a szélsőségesen populista DDNP-vel. Marosvásárhelyen és Maros megyében az RMDSZ a legjelentősebb politikai erő, nélküle sem a DLP, sem az SZLSZ nem tud többséget kialakítani. Az RMDSZ az SZLSZ-szel folytat tárgyalásokat, és nem kétséges, hogy megyei alelnöki és marosvásárhelyi alpolgármesteri tisztséget kap. Szatmár megyében is a megyei alelnöki és a szatmárnémeti alpolgármesteri tisztség megszerzése a cél. A városi önkormányzati testületben ugyan az SZLSZ nem szorul koalíciós társ segítségére, de a megyében csak az RMDSZ-szel vagy román nagykoalícióval tudna többséget kialakítani. Kovács Péter elmondta, itt is az SZLSZ-szel folytatnak tárgyalásokat. Bihar megyében és Nagyváradon jelentős előnnyel nyert az SZLSZ, sem a városi, sem a megyei tanácsban nem szorul koalícióra. Viszont 2011 márciusában az RMDSZ olyan megegyezést kötött az SZLSZ-szel, amelyben a felek vállalták, hogy győzelem esetén a másik félnek biztosítanak egy megyei alelnöki és egy nagyváradi alpolgármesteri széket. Nagybányán is – a választások előtt kötött egyezség alapján – reménykedik az RMDSZ az alpolgármesteri tisztség megszerzésében. Itt azt vállalta a magyar szövetség, hogy nem indít polgármesterjelöltet, ha a választások után is megkapja az alpolgármesteri tisztséget. Kovács Péter elmondta, a szerződések nem jelentenek garanciát arra, hogy a felek be is tartják vállalásukat, de Nagybányán biztatóan haladnak az egyeztetések, Biharban viszont kőkemény tárgyalások folynak a tisztségekért. Szilágy megyében is a megyei alelnöki tisztség és a zilahi alpolgármesteri tisztség megszerzése a cél, ott is az SZLSZ a tárgyalópartner. A győztes pártszövetségnek a megyeszékhelyen az RMDSZ nélkül is megvan a többsége, a megyében viszont el kell döntenie, hogy az RMDSZ-szel vagy a DDNP-vel alakítja ki a többséget. Kovács Péter szerint jó esély mutatkozik arra, hogy Brassó megyében az RMDSZ megőrizze a megyei tanácselnök-helyettesi tisztségét, Arad megyében pedig, ahol a jobboldal győzött, mind a DLP-vel, mind az SZLSZ-szel tárgyalnak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. június 19.
Halasztás a MOGYE- ügyben
Az RMDSZ és az MMDSZ is beavatkozott a perbe
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által tavaly novemberben a Maros megyei törvényszéken indított perben tegnap a második tárgyalásra került sor, ám ezt is elhalasztotta a bíró. Az őszi egyetemi tanévkezdés előtt nem várható végleges ítélet – nyilatkozta dr. Kincses Előd, a RMOGYKE jogi képviselője.
Az egyesület a perben azt kérte a bíróságtól, hogy az egyetemi chartát a tanügyi törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítsák, különös tekintettel az anyanyelvi oktatást szabályozó 135. szakaszra. Kincses Előd elmondta, a keresethez csatolták a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemnek a chartáját, amelyekbe ezek a rendelkezések korrekt módon be voltak vezetve. "Az első tárgyalást 2012. május 11-re tűzték ki és megtagadták az időpont előbbre hozását szemben azokkal a perekkel, amelyeket később indított az egyetem a román kormány ellen és egyetlen tárgyaláson megoldottak. Májusban kézbesítették az eredeti három beavatkozási kérelmet, amelyeket az EMNT, az EMNP és a MPP nyújtott be, a felperes mellett beavatkozva a perbe. E három alakulat az első felkérésemre azonnal hajlandó volt belépni a perbe, szemben az RMDSZ-szel, amely a tavaly novemberi felkérésemet válaszra sem méltatta. Ezt nagyon nagy hibának tartom, úgy vélem, ha Markó Béla tanügyért felelős miniszterelnök-helyettesként és az RMDSZ belépnek a perbe, egész biztos elérhették volna azt, hogy rövidítsék le a határidőt és vigyék el más megyébe az ügyet. Ezt én sajnos hiába kérelmeztem a Legfelsőbb Ítélőtáblánál, amely az áthelyezési kérelmemet elutasította, mondván, hogy a marosvásárhelyi bírák nagyon objektíven tárgyalnak a román–magyar ügyekben. Amennyiben a bírói út gyorsabban haladt volna, talán el lehetett volna kerülni akár a kormánybuktatást is, hiszen nem visíthatott volna a MOGYE szenátusa, hogy az akadémiai szférába beavatkozik a politikum, az igazságszolgáltatás hozott volna ítéletet" – jelentette ki Kincses Előd. Az RMDSZ Karácsony Erdei Etel ügyvédet bízta meg a perbeli képviselettel, aki benyújtotta a RMOGYKE melletti beavatkozási kérelmet, ugyanakkor a perbe belépett a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség is, saját nevében, az ő képviseletüket Gogolák Csongor ügyvéd látja el. Kincses szerint a magyar diákság beavatkozása üdvös dolog, hiszen nem mondhatják, hogy kizárólag olyanok léptek be a perbe, akik nem közvetlenül érdekeltek. A tegnapi tárgyaláson az újabb beavatkozási kérelmeket közölték Ioan Sabau Pop ügyvéddel, aki a MOGYE-t képviseli a perben. Sabau ügyvéd ragaszkodott a halasztáshoz, arra hivatkozva, hogy a beavatkozási kérelmeket tanulmányoznia kell és mindenféle újabb kifogásokat fogalmazott meg. A bíró szeptember 28-ra tűzte ki a következő tárgyalást, annak ellenére, hogy Kincses Előd rövid határidőt kért, hangsúlyozva, fontos lenne az ítélethozatal még az új egyetemi tanév megkezdése előtt. "Egyetemkezdés előtt 2 nappal tárgyalják a pert, de úgy vélem, az ítélet semmi esetre sem lett volna jogerős október 1. előtt, hiszen olyan döntés nem születhet ebben a perben, amelyet a pervesztes ne fellebbezzen meg. A következő tanévre lehetne tisztába tenni a dolgot" – nyilatkozta a RMOGYKE ügyvédje. Kincses szerint a román kormánynak érdeke lenne ebben a perben egy korrekt bírósági döntés, hiszen a jelenlegi charta állandó feszültséget gerjeszt a romániai magyarok és románok között, Románia és Magyarország között, ez a szenátus pedig képtelen arra, hogy a törvénynek megfelelően módosítsa a chartát.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)
2012. június 21.
Alkotmánybírósághoz fordul az MPP, ha feloszlatják
Miközben egyelőre nem tudni, a bukaresti főügyészség kezdeményezi-e azoknak a pártoknak a feloszlatását, amelyek két egymást követő választáson sem gyűjtöttek össze ötvenezer szavazatot, az MPP kész alkotmánybírósághoz fordulni, ha ez bekövetkezik.
Szász Jenő, a polgári párt elnöke tegnap úgy nyilatkozott: az elmúlt 22 évben Romániában egyetlen politikai alakulat feloszlatását sem kezdeményezték, pedig tudomása szerint 38 olyan román párt létezik, amely nem teljesíti a törvényi feltételeket. Szász az RMDSZ-t sejti az esetleges intézkedés mögött.
Mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, az MPP esetleges megszüntethetőségéről kialakult vitát Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára indította el, rávilágítva, hogy az alakulat sem a 2008-as parlamenti, sem a 2012-es önkormányzati választáson nem szerzett 50 ezer szavazatot, ezért a párttörvény értelmében a főügyész „kezdeményezi a párt feloszlatását”.
A 2003-ban elfogadott párttörvény szerint törölhető egy párt a politikai alakulatok jegyzékéből, ha jelöltjei két egymást követő választáson nem szereznek országos összesítésben legkevesebb 50 ezer szavazatot a helyi vagy megyei, illetve a szenátusi vagy parlamenti képviselői választásokon. A politikai alakulatok megszüntetését a főügyészség kezdeményezi a bukaresti törvényszéknél, amely dönteni hivatott az ügyben; a nyomozó hatóság lapunkat tegnap arról tájékoztatta, hogy a törvényes határidőn, azaz harminc napon belül nyújt tájékoztatást kérdésünkre, miszerint indítványozta-e az MPP – és más alakulatok – feloszlatását.
Szász Jenő MPP-elnök tegnap az MTI-nek úgy vélekedett, ha az általa vezetett alakulat esetében alkalmazzák a törvénycikkelyt, többtucatnyi román pártot is fel kellene oszlatni. Hozzátette, a párttörvényt a romániai nagy pártok szövegezték a kis pártok ellen, és annak megannyi előírása alkotmányossági aggályokat vet fel. „Lehet, hogy éppen a mi küldetésünk, hogy helyre tegyük ezeket a passzusokat nemcsak a magyar kisebbség, hanem a román többség számára is” – jelentette ki, hozzátéve, ha elindítanák a feloszlatásukra irányuló pert, biztosan az alkotmánybírósághoz fordulnának.
Szász Jenő azt is megjegyezte, az MPP feloszlatásának a felvetése csupán Kovács Péter „vágyálmait tükrözi”. Úgy vélte, az RMDSZ főtitkára elszólta magát: ha ezek után a főügyész kezdeményezné az MPP feloszlatását, világos lenne, hogy az RMDSZ áll az intézkedés hátterében. Szász méltatlannak találta, hogy az RMDSZ voltaképpen azt rója fel, hogy a 2008-as parlamenti választásokon az MPP gesztust gyakorolt irányába, és nem indított jelölteket ellene, hogy ne veszélyeztesse az ötszázalékos küszöb átlépését. „Ez a hála a gesztusunkért!” – jelentette ki Szász. „Nem tartok attól, hogy feloszlatják az MPP-t, de ha ezt megkísérlik, meg fogjuk védeni magunkat” – összegezte mondandóját Szász Jenő.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 21.
Célhámosok
Bár nem törekszem politikai babérokra, az esetleges kivizsgálást megelőzendő, gyorsan beismerem, hogy plagizáltam. A cím lopott, Markó Béla Egy magyar-magyar egyetértés esélyeiről című 2004-es esszéjében találtam a következő állítást. „Nem tudom, a Kárpát-medencei magyar politika szereplői között vannak-e szélhámosok. Remélem, nincsenek. De “célhámosok” bizonyosan vannak!”
Ez jutott eszembe, amikor a napokban azt olvastam, hogy az erdélyi „jobboldali pártok” összefogásának egyetlen akadálya Szász Jenő személye. Állítólag minden erdélyi magyar szervezet/párt, így az MPP és az EMNP szeme előtt is ugyanaz a cél lebeg: a kisebbségi sors hátrányainak enyhítése, a közösség erősítése, jövőjének biztosítása. Látszatra a két párt az RMDSZ-től leginkább az eszközök tekintetében határolódik el, elutasítja azt a típusú szoros együttműködést a román köz- és politikai élet szereplőivel, amelyet az érdekérvényesítés leghatékonyabb fegyverének tart a szövetség. Ám ha egymástól személyi rivalizálás folytán fordulnak el, az a sanda gyanú ébred a külső szemlélőben, hogy az erdélyi magyar szervezeti osztódva szaporodás mögött sem a meghirdetett nemes célok és eszmék, hanem nagyon is prózai, személyes sértődöttségek álltak. Valahogy így képzelem el én a célhámosságot, s az a benyomásom, hogy egyesek ezt mesteri fokon művelik. Jól emlékszem még a kolozsvári Szabadság napilapban 2000 környékén leközölt egykori Reform Tömörüléses titkos jegyzőkönyvre, amelyben a jelenlegi versenypártok prominens figurái, még RMDSZ színekben, arról tárgyaltak, hogy miként és hogyan vehetik át belülről a szövetség vezetését. A Fidesz, az akkori Orbán-kormány ezt várta el tőlük, támogatta is, a kérdés csak az volt, hogy mit kezdjenek Tőkés Lászlóval, akinek személyéhez ragaszkodik Orbán, de „sem püspöknek, sem politikusnak” nem jó. Akkor is hivatalosan az autonómia, a magyar egyetem, meg hasonló közismert célok fogalmazódtak meg a Reform Tömörülés háza táján is, ám a nyilvánosságra hozott dokumentumból feketén-fehéren látszott, mennyire másodlagos mindez.
Nem kevésbé tisztán emlékszem arra is, amikor a Láncos templomi nemzeti tanácsos zászlóbontás után egy ideig békés egyetértésben éltek a mindenféle tanácsok, mindaddig, míg ki nem derült, hogy Szász nem kíván Tőkés másodhegedűse lenni. A riválisok célja akkor is azonos volt, olyannyira, hogy ugyanazok a személyek bábáskodtak az MPP létrejötténél, ugyanazok vádolták az alternatíva kiiktatási kísérletével az RMDSZ-t, akik most EMNP színeiben kiáltják ki bűnbaknak a volt polgármestert. Szász Jenő akkor sem volt épp egy szűzleány, de 2008-ban, amikor Tőkés László és Orbán Viktor személyesen tolták kampánya szekerét, amikor a mai néppárti vezetők és a választásokon induló jelöltjeik jó része még MPP színekben szolgálta a szent célt, nos, akkor már nemcsak Szász személyisége, hanem viselt dolgai is végképp közismertek voltak. Valahogy, valamiért mégsem zavart ez senkit a határ egyik oldalán sem.
Az egykoron még magát polgárinak, ma már néppártinak nevező csapat évek óta azt hangoztatja, értékelvű politizálást folytat az RMDSZ pragmatikus, hatalomorientált politikájával szemben. Végül is, nézőpont kérdése. Ha az az érték és az a cél, hogy Tündérkertben minden Tőkés László akarata szerint történjek, akkor bizony nagyon következetes ez a csapat, és bizony nagy akadály a kis székelyudvarhelyi, akinek esze ágában sincs leszállni arról a képzeletbeli trónról, amire épp mostani vádlói ültették.
Azon tűnődöm, ha akkor, az első Orbán-kormány idején, összejön a tervezett puccs az RMDSZ-ben, vagy ha a 2008-as választási zakó után sikerül Szász elnöki helyére a Tőkés unokaöcsöt ültetni, ahogyan tervezték, akkor is létezne-e ma MPP, illetve EMNP. Aligha. Akkor most Tőkés László még mindig vagy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke lenne, vagy ha az öcsi-projekt valósul meg, akkor még ma is minden erdélyi igaz magyar polgári, nem pedig néppárti lenne.
Célhámosság ez a javából, nevezzék bár értékelvű politizálásnak, nemzetegyesítésnek, akárminek.
Gál Mária. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. június 21.
Románia: újjászervezi struktúráit a Magyar Polgári Párt
Szeptember végéig újjászervezi struktúráit a romániai Magyar Polgári Párt (MPP) - döntött a párt bővített elnökségi ülése.
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény szerint kedden tartották az ülést, amelyen az elnökség tagjai mellett jelen voltak a párt megyei szervezeteinek az elnökei és újonnan megválasztott polgármesterei is.
Szász Jenő pártelnök a gyenge választási eredmények miatt felajánlotta lemondását, és kezdeményezte az Országos Tanács összehívását. A jelenlévők nem fogadták el a lemondást, de egyetértettek azzal, hogy mielőbb össze kell hívni a párt döntéshozó testületét.
"A párt megújulása csakis új emberek bevonásával, az alapok újjászervezésével kezdődhet, ezért az alapszervezetek szintjétől kezdve sort kell keríteni a tisztújításokra. A folyamat végét az Országos Tanács munkálatai zárják. Ennek határideje 2012. szeptember 30." - áll a párt tájékoztatási szolgálata által jegyzett közleményben.
Az MPP vezetői úgy értékelték, hogy a gyenge választási szerepléshez a jobboldal megosztása vezetett. "Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szereplése nem igazolta egy harmadik párt létjogosultságát; jelenléte csak arra volt elegendő, hogy teljesen elbizonytalanítsa a nemzeti oldal potenciális szavazóit, ezáltal pedig kompromittálja annak eredményeit. Úgy véljük, a jövőben Tőkés László pártja vezetőinek le kell vonniuk a következtetést, és el kell dönteniük, hogy a nemzeti oldalon az MPP-vel vagy a baloldali RMDSZ-el kívánnak együttműködni" - áll a közleményben.
A párt vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy "egy nemzetileg elkötelezett és a polgári értékrendet megtestesítő párt nélkül nem képzelhető el egészséges közélet" Erdélyben. Az MPP továbbra is ezt az értékrendet szándékozik képviselni. Ennek érdekében szükségesnek tartják egy mielőbbi akcióterv kidolgozását, a prioritások újragondolását és konkrét lépések megtételét a polgári gondolkodás megerősítése, az erdélyi magyar nemzeti közösség megmaradása és Székelyföld valós önrendelkezésének megteremtése érdekében. MTI
2012. június 22.
Beiktatták Bokor Tibort, Kézdivásárhely új polgármesterét
Beiktatták tisztségébe Bokor Tibort, Kézdivásárhely új polgármesterét, az RMDSZ-es politikus a magyar polgári párti (MPP) Rácz Károlyt váltja a város élén. A 17 tagú kézdivásárthelyi tanács csütörtöki alakuló ülésén az alpolgármestert is megválasztották.
Az RMDSZ által javasolt Derzsi Gyulát az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőinek többsége is támogatta, mindössze két ellenszavazatot kapott. Bokor Tibor elmondta, négy év múlva valós eredményeket szeretne felmutatni. Tamás Sándor újraválasztott megyei tanácselnök az ülésen ajándékot adott át Johann Taierling néppártos tanácsosnak, a saját kertjéből kiásott téglán az NF kezdőbetűk vannak, ezek Nagy Ferencre, Taierling üknagyapjára utalnak, aki Fortyogófürdő alapítója volt. Tamás Sándor tanácselnök pénteken teszi le a hivatali esküt, az alelnökök személyéről szombaton dönt a Háromszéki Képviselők Tanácsa. Pénteken tartja alakuló ülését a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is. Információink szerint az ülésen egyelőre csak egy alpolgármestert választanak, az RMDSZ Sztakics Éva jelenlegi alpolgármestert javasolja. A második alpolgármesteri székre Tischler Ferenc, a szövetség Kovászna megyei ügyvezető elnöke esélyes.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 22.
Zabolán győzött a pártfegyelem (Románokkal szövetkezett az RMDSZ)
Fokozott izgalom előzte meg a zabolai tanács alakuló ülését. Még az utolsó pillanatban sem lehetett tudni biztosan, ki győz az alpolgármesteri székért folytatott harcban. Hogy érvényesítse akaratát, az RMDSZ a román tanácstagokkal szövetkezett, s győztesen került ki a másik két magyar párttal szemben. A tanácstagok eskütétele után – ahol senki nem élt jogával, és nem mondta magyarul is az esküszöm szót – két frakció alakult. Az RMDSZ és a Szociál-Liberális Szövetség (USL) nyolc taggal, az EMNP és MPP öt taggal alakított tanácsi csoportot. Két alpolgármester-jelölt neve merült fel: az RMDSZ, főként „felső sugallatra”, Demes Botondot, az MPP Fejér Levente leköszönő alpolgármestert javasolta. A nevesítés után az RMDSZ–szociálliberális frakció szünetet kért, majd az orbaiszéki RMDSZ-szervezet elnöke, Lőrincz Zsigmond kíséretében tanácskozni vonult. Ugyanis már korábban felmerült annak a lehetősége, hogy az RMDSZ-ben lehetnek olyanok, akik „tévedésből” vagy meggyőződésből nem a szövetség jelöltjére szavaznak – háttérinformációk szerint ugyancsak beleszólt a széki és a megyei elnökség abba, hogy ki legyen az RMDSZ-es alpolgármester, a vezetőség akarata felülírta a helyi alkukat. Az egység és pártfegyelem végül győzött, Demes Botond nyolc, Fejér Levente öt szavazatot kapott. Ugyancsak tegnap választottak alpolgármestert Barátoson is, ahol újabb négy évre kapott mandátumot Hatházi Lajos.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. június 23.
Csata után, háború előtt
Milyen következményei lesznek az önkormányzati választások eredményeinek az erdélyi magyar politikai életre? Valóban oly elsöprő-e az RMDSZ győzelme, mint azt a szövetség vezetői hangsúlyozzák?
Mi lehet a mentőöv a szakadék szélére sodródott MPP számára? Elégedett lehet-e az Erdélyi Magyar Néppárt? Külön-külön méretkeznek meg a parlamenti voksoláson is, vagy addig létrejöhet valamiféle együttműködés a magyar szervezetek között? Hogyan befolyásolhatja a magyarság parlamenti képviseletét a választási rendszer? Elemzésünkben ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ, olyan szempontokat is szem előtt tartva, melyeket a győzelmi mámorban úszók hajlamosak figyelmen kívül hagyni.
A vesztesek
Ha a magyarok körében létezik egyértelmű vesztese az önkormányzati választásoknak, akkor az kétségkívül a Magyar Polgári Párt. A Szász Jenő vezette alakulat feleannyi szavazatot sem kapott, mint négy évvel korábban, és ami a legsúlyosabb vétke: a választás szabadságának eszméjét járatta le, csalódást okozva azoknak is, akik négy éve az egypártrendszerből kiábrándulva, reménykedve voksoltak az MPP jelöltjeire. A változásba vetett hitet játszották el tehát – nem csoda, ha a harmadik magyar alakulat, az EMNP már nem tudott annyira megkapaszkodni, mint 2008-ban a polgári párt. Kudarcuknak kétségkívül vannak rajtuk kívülálló okai is – az RMDSZ-es megyevezetések megvonták a forrásokat az MPP-s irányítású településektől (jeleskedett ebben Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is, nemcsak a polgármestert, hanem a teljes lakosságot büntetve); az EMNP-vel való versengés, illetve felemás kapcsolat is visszahúzó erő lehetett –, a leglényegesebbek azonban csakis rajtuk múltak. Ide sorolható, hogy az MPP színeiben mandátumot nyert önkormányzati képviselők, alpolgármesterek, polgármesterek a legtöbb helyen munkájukban nem remekeltek, az ellenzéki szerepet is jobbára úgy értelmezték, hogy mindennel szembe kell szállni, amit az RMDSZ javasol. Ezzel maguk biztosították a muníciót a szövetség részéről érkező olyan jellegű támadásokhoz, miszerint ők a gáncsoskodók, a fejlődést akadályozók stb. Ellenőrző szerepkört egyáltalán nem érvényesítettek, négy év alatt alig lehetett olyan vitát hallani, amelyben az ellenzék számon kérte és bizonyította volna például a közpénzek felelőtlen elköltését. Vereségük másik belső oka maga a pártelnök, Szász Jenő személye. Egyfelől azért, mert diktatórikus módon irányította az alakulatot, elmarva mindazokat, akik nem egy véleményen voltak vele, másrészt pedig azért, mert a másik két magyar pártból senki sem tekinti tárgyalópartnernek, le sem ülnek vele egy asztalhoz, ami kétségkívül elszigetelődéshez vezet. Jelenleg az MPP-nek túl sok választási lehetősége nincs. Lassan eltűnhet a politikai porondról, még személyi változások esetében sem garantált a túlélés. Legkézenfekvőbbnek valóban az tűnik, hogy nemzeti távlatokban gondolkodó tagjai egyesülnek az EMNP-vel, s együtt próbálnak alternatívát kínálni az RMDSZ-szel szemben – erre azonban a jelenlegi vezetéssel nincs esély.
A legkisebb fiú
Jobb eredményre számított a választásokon az EMNP is, ám a számok azt mutatják, csak azokat sikerült visszahozniuk az urnákhoz, akiket az MPP elveszített. A várakozásokon aluli teljesítmény okai esetükben inkább külső tényezőkre vezethetőek vissza. Ezek közül a legfontosabb éppen az, ami az MPP számlájára írható: a csalódás a polgáriakban sokakban fájdalmasabb volt, mint az RMDSZ-ből való kiábrándulás, hiszen a polgáriak felvillantották a reményt, majd eljátszották azt. Az EMNP emiatt is nehezebben tudta elnyerni a szavazópolgárok bizalmát: joggal kérdezhették a választók, meddig kell még újabb és újabb pártokat létrehozni? A felemás teljesítmény belső okai közé sorolhatjuk a negatív kampányt, amely a kormányváltás után uralgó magyarellenes hangulatban fölöttébb visszásnak tetszett, ekkor ugyanis már a magyar erők összefogását kívánta a közvélemény. Az EMNP által meghirdetett új egység elvét nem sikerült megfelelően elmagyarázniuk: létjogosultságukat igazolva ugyanis óhatatlanul bírálniuk kellett a másik két magyar pártot, ez esetben pedig legalábbis furcsának hatott az egység eszméjét hirdetni. Mindezek ellenére az EMNP sikerként könyvelheti el számos fiatal bevonását a közéletbe, s ha önkormányzati munkájuk során nem követik el ugyanazokat a tévedéseket, mint az MPP, ez alapot jelenthet a további építkezésre. A néppárt legnagyobb dilemmája a következőkben is az MPP lehet: szövetkeznek-e velük, miután ott esetleg vezetőváltás történik, és együtt veszik fel a harcot az RMDSZ-szel, vagy az új egység jegyében az együttműködés konkrét módozatainak kidolgozásán fáradoznak, tárgyalóasztalhoz ülve a szövetséggel is. Ez utóbbi esetben minden bizonnyal lesznek, akik vádolják az alakulatot, hogy az RMDSZ zsebpártjává válik, ráadásul azt is el kell viselniük, hogy szerény választási eredményük miatt Kelemen Hunorék igen magas lóról tárgyalnak majd velük – ha egyáltalán lesz párbeszéd.
Győztes csapat, melyen változtatni kell
Diadalittas nyilatkozatok hangzottak el az RMDSZ vezetői részéről a választásokat követően, a győztes csapaton azonban minden bizonnyal változtatnia kell a szövetségnek. Megnyilatkozásaikban is egyre jobban elkülönülnek egymástól a regionális szervezetek, de az eredmények tekintetében is lényeges különbségek vannak.
Ami egyértelmű: a csúcsvezetés fellegvára, Marosvásárhely, de még Maros megye is elveszett – és ezért bizony illenék vállalni a felelősséget a Székelyföld fővárosában ténykedő olyan politikusoknak is, mint Frunda György, Borbély László, Kovács Péter, Kelemen Attila. Bebizonyosodott: önmagukban nem tudnak eredményeket elérni, és megbizonyosodtunk arról is, képtelenek a párbeszédre, kompromisszumra, mi több, a kampány leghajmeresztőbb, legarrogánsabb nyilatkozatai is tőlük származnak (gondoljunk csak arra, amikor Frunda György lefasisztázta Nyirő Józsefet, de felidézhetjük a Kövér László látogatása kapcsán elhangzott nyilatkozataikat is). Nagyjából hasonló hangot ütöttek meg a szövetség partiumi képviselői is, a vereség pedig ott is látványos, lásd Szatmár megyét vagy Cseke Attila váradi levitézlését. Ezekhez képest visszafogottabbak voltak az RMDSZ székelyföldi, Kovászna megyei képviselői: valós vagy éppen felnagyított eredményeik hangoztatására épülő kampányuk során kerülték a magyar kormánypártok képviselőinek bírálatát, ellenfeleik lejáratását, helyt engedve a voks utáni párbeszédnek – győzelmükben kétségkívül szerepet játszott ez is. (Jelentős mozzanata lehet az önkormányzati választásoknak a sepsiszentgyörgyi eset, ahol a néppárt Antal Árpád RMDSZ-es polgármesterjelöltet támogatta – anélkül, hogy fennállt volna az összefogás demográfiai kényszere. Ennek egyik üzenete ugyanis, hogy az RMDSZ-en belül is vannak olyan vezetők, akik mellé felsorakozhatnak a szövetség vetélytársai, lehetséges tehát a párbeszéd, csak megfelelő partnerek kellenek hozzá.) Az RMDSZ vitorlájába fogta az elmúlt hetekben-hónapokban felerősödött magyarellenességet is, ellenfeleiknek nem sikerült elmagyarázniuk, hogy a szövetség kormányzati pozícióban sem tudott tartós eredményeket elérni.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése: a szövetség csúcsvezetése melyik irányba hajlik. Továbbra is az erdélyi magyar–magyar párbeszédet mereven elutasító, a magyarországi kormánypártot minduntalan támadó politikusok – Borbély László, Markó Béla, Kovács Péter, Szabó Ödön – határozzák-e meg az RMDSZ irányvonalát, vagy pedig nagyobb szerepet kapnak az eredményeket felmutató székelyföldi szervezetek képviselői közül azok, akiket politikai vetélytársaik is elfogadható tárgyalópartnernek tekintenek. A pillanatnyi diadalon túl ugyanis sem az RMDSZ, sem pedig magyar közösségünk számára nem mindegy, sikerül-e stratégiai céljaink megvalósításába bevonni azt a mintegy százezer magyar választópolgárt, aki az urnák elé járult, és nem a szövetséget támogatta.
Román nyílzáporban
Hogy mennyire szükséges a romániai magyar kisebbség érdekeinek védelme, azt eléggé jól látjuk az elmúlt hetek-napok történéseiből. Zászlócirkusz, leváltott magyar intézményvezetők – ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulásokra számíthatunk a hatalomra került és ősztől minden bizonnyal ismét kormányzó szociál-liberális koalíció képviselőitől. De mi lehet a megoldás? Mint látjuk, az RMDSZ ugyanazt a sémát, ugyanazt a Bukarest-központú politizálást folytatja, amikor egyfelől ostorozza a jelenlegi hatalmat, másfelől helyi szinten koalíciókat köt vele. Közben pedig nem győzi hajtogatni minden újabb jogfosztás nyomán: lám-lám, ezért van szükség a kormányzati pozícióra, hogy befolyásolni tudják a döntéseket. Sokat elárul a szövetség stratégiájáról az is, hogy magyar vetélytársaival továbbra sem kíván szóba állni, s mintha az új hatalom jóindulatát akarná elnyerni, maga is, legalább hallgatólagosan, hozzájárul ama megbélyegzés továbbéltetéséhez, miszerint ők a magyar mérsékeltek, a jófiúk, Tőkés Lászlóék pedig a szélsőségesek. Csakhogy nem első ízben láthatjuk, mit ér a kormányon hallgatásért cserében kínált néhány „kedvezmény”: mihelyt fordul a politikai széljárás, tollvonással megszüntethetőek az elnyert kisebbségi jogok.
E Bukarest-centrikus, Budapesttel szemben konfrontatív politika helyett az autonómia iránt elkötelezett, Erdély-központú, Kárpát-medencei támogatottságot élvező megközelítésre lenne hát szükség – e tekintetben az EMNP által javasolt együttműködésre, a civil szervezetek, egyházak bevonására alapuló új egység eszméje kétségkívül vonzónak tűnik, de az is világos, hogy egymagában a néppárt képtelen lesz érvényesíteni elképzelését.
Az együttműködés kényszere
Az erdélyi magyar–magyar viszony alakulását a június 10-i választások eredményein túl a következő hónapokban a román kormány fokozódó magyarellenessége és a választási törvény módosítása határozhatja meg. Abban mindhárom magyar politikai alakulat egyetért, hogy a magyarságnak erős parlamenti képviseletre van szüksége. Ez azonban azon is múlik, milyen szabályok szerint szavazunk, illetve hogy a három magyar párt egymással verseng-e, vagy hajlandó együttműködni. Vegyük sorra a lehetőségeket. Ha az alkotmánybíróság nem utasítja el a többségi választási rendszer bevezetését, a bejutási küszöb törlése könnyen arra sarkallhatja a magyar vezetőket, hogy önállóan méretkezzenek meg, annál is inkább, mert a nemzeti kisebbségeknek automatikusan jár képviselői mandátum azokban a megyékben, ahol arányuk eléri a hét százalékot. Nem érvényesül a megegyezés kényszere, szabad a verseny, és félő, az önkormányzati választásokon elért eredmények még elbizakodottabbá, gőgösebbé teszik az RMDSZ vezetőit. S bár rövid távon lehet, hogy nem okoz különösebb vérveszteséget egy újabb magyar–magyar verseny, a románság számára az az üzenete lehet, hogy megosztottak vagyunk, ily módon pedig könnyebb elbánni velünk. Az új rendszer egyúttal azt is jelentené, hogy a parlamentben jelentős többséghez jutna a Szociál-Liberális Szövetség, ez feleslegessé tenné az RMDSZ-t – és a szövetség újraválasztott polgármesterei sem tudnának majd olyan eredményeket felmutatni, mint amikor a kormányzati pozíciónak köszönhetően folytak a pénzek. Amennyiben a taláros testület megvétózza a választási törvényt, és a régi rendszer szerint voksolunk, jóval sürgetőbbé válik a magyar–magyar párbeszéd. Hiába ugyanis az alternatív küszöb, az erős parlamenti képviselet biztosításához valamiféle magyar–magyar együttműködés elengedhetetlen. Ilyen helyzetben talán az RMDSZ is inkább hajlana a megegyezésre, ennek üzenete pedig mozgósító erejű lehet. Hogy ez konkrétan milyen formát öltene, azt még van idő eldönteni, kétségtelen azonban, hogy egy ilyen, pluralizmuson alapuló egység – melyben mindenkinek meghatározott szerepe lenne – jelentősen javítaná a magyar érdekképviselet tárgyalási pozícióját is. Mennyivel könnyebben lehetne kisebbségi jogokat kivívni Bukarestben, ha a román politikusok látnák: olyan sokarcú, mégis egységes szövetséggel tárgyalnak, amely érdekei érvényesítéséhez a párbeszédet választotta, de amely mögött akár utcai megmozdulásokra kész tömegek állnak, amelyben ott vannak az úgynevezett „radikális” vezetők, a civil szervezetek, egyházak, és amely mögött teljes mellszélességgel kiáll Budapest, a Kárpát-medence egészében élő magyarság. Újfajta, „sokarcú” szövetség, egység létrehozása lenne a három magyar párt elsődleges feladata. Ez lenne jóformán az egyetlen esélyünk a hatékony politizálásra, autonómiatörekvéseink érvényesítésére akkor, amikor a román hatalom a történelem kerekének visszafordításán fáradozik, amikor a magyarság fogyása megállíthatatlannak tűnik, amikor mindinkább beszűkülünk Székelyföldre. És ez lehetne a garanciája is annak, hogy a vitathatatlanul szükséges egységes fellépésre hivatkozva némely vezetők nem valamiféle kizárólagosságra épülő egység kiépítésén dolgoznak.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. június 23.
Tischler Ferenc az új alpolgármester (Alakuló testületi ülés Sepsiszentgyörgyön)
Gyötrelmesnek és sikeresnek is mondható Sepsiszentgyörgy új vezetőségének alakuló ülése: a teremben alig lehetett levegőt kapni, a beiktatás két és fél órát tartott, de az újonnan választottak ellenszavazat nélkül léptek tisztségbe tegnap délután.
Az előző mandátumát meghosszabbító Antal Árpád András polgármester és Sztakics Éva alpolgármester mellett Tischler Ferenc lett az új alpolgármester – mindhárman az RMDSZ emberei –, az EMNP-s Nemes Előd számára pedig új tisztséget, afféle harmadik vagy (Czimbalmos-Kozma Csaba városgondnoki megbízatását is számolva) negyedik alpolgármesteri munkakört hoznak létre, részint azért, mert a legújabb magyar párt Antal Árpád újraválasztását támogatta, másrészt, mint elhangzott, a másképp szavazók iránti tiszteletből.
Tanács, főleg új emberekkel
A nem annyira ünnepélyes, mint amennyire formális összejövetelen hivatalból Codrin Munteanu prefektus, vendégként Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, Füzesi Oszkár bukaresti magyar nagykövet, a beregszászi és a csíkszeredai magyar főkonzul, az RMDSZ képviselői, szenátorai, különböző tisztségviselői, román és magyar pártvezetők, civil érdeklődők és a sajtó képviselői vettek részt. Az ülést az EMNP színeiben megválasztott Czegő Zoltán korelnök nyitotta meg – tiszta tekinteteket és tiszta kezeket látva és kívánva –, és alighanem a legfiatalabb, kissé elfogódott RMDSZ-es Aczél Kata zárta, aki a névsor szerinti első ülésvezetője az új tanácsnak. Kezdetben a frakcióvezetők mutatták be a megválasztottakat – az RMDSZ-nek 14, az NLP-nek, SZDP-nek, EMNP-nek két-két, az MPP-nek egy tanácstagja van. Kézfelemeléssel döntöttek elfogadásukról, kivétel nélkül egyöntetűen. Az új összetétel: Aczél Kata, Csatlós László, Debreczeni László, Kató Béla, Kelemen Szilárd Péter, Kondor Ágota, Magyarósi Imola Piroska, Miklós Zoltán, Mild Zoltán, Sztakics Éva Judit, Tischler Ferenc, Vajna László, Vargha Mihály, Zsigmond József (RMDSZ), Czegő Zoltán, Nemes Előd (MPP), Mădălin Guruianu, Marilena Profiroiu (NLP), Rodica Pârvan, Palela Rădiţa (SZDP); az előző időszakban nyolc mandátummal rendelkező MPP-t a következőkben Bálint József volt alpolgármester egyedül képviseli. A tanácstagok egyenként esküt tettek (a Bibliára, illetve az alkotmányra) románul, a magyar tanácstagok azonban magyarul is hozzátették, hogy esküszöm. Sepsiszentgyörgy legyen Székelyföld fővárosa
Utánuk az újraválasztott Antal Árpád András polgármester beiktatása következett, ő is elismételte magyarul, hogy Isten engem úgy segéljen. Rövid beszédet is tartott, üdvözölte az egybegyűlteket, és elmondta, hogy az elmúlt négy évben nemcsak fizikailag fejlődött a város, hanem meghatározó közösségi érzés is kialakult, ezt kívánja folytatni, az építkezést és a közösségfejlesztést, hogy Sepsiszentgyörgy Székelyföld legdinamikusabban fejlődő városa, sőt, fővárosa legyen, elegáns, élhető, európai település, ahol jó élni gyermeknek és szülőnek, ahova jó hazajönni, ahol otthon vagyunk. Meg fogunk találni minden használható lehetőséget, és ki fogjuk aknázni – ígérte, mert „hittel és szívós munkával hegyeket lehet mozgatni”. Sepsiszentgyörgy Székelyföld fővárosa lesz, ez nem presztízs, hanem infrastrukturális és szellemi fejlődés kérdése, azaz tudatos jövőtervezés – mondotta, és Isten áldását kérte a városra és a térségre. Ekkor került sor az alpolgármesterek megválasztására: az RMDSZ részéről Sztakics Éva Judit és Tischler Ferenc, a négytagú román frakció részéről Mădălin Guruianu neve hangzott el, újabb szünet következett a cédulák nyomtatására (ez már titkos szavazás volt), és a választáson 20 igennel Sztakics Éva, 15-tel Tischler Ferenc nyert, Guruianu pedig 4-gyel veszített. Egy szavazat érvénytelen volt. Nem szerepelt a napirenden, de a szakbizottsági helyeket is elosztották, nyílt és ömlesztett (egyszeri, kézfelemeléses) szavazással jóváhagyva a tanácstagok kívánságait. Mindenki két bizottság munkájában vesz majd részt, kialakításukban tekintetbe vették a pártok közötti arányosságot, és bár az RMDSZ-frakció kétharmados többséggel mindent vihetett volna, egy-egy elnöki tisztséget átengedtek az EMNP-nek, illetve a román tanácstagoknak. Végül a prefektus egy jó magaviseleti útmutató füzetet nyújtott át a polgármesternek, viszonzásul pedig – széles és célzatos mosolyok mellett – a város zászlaját vette át, amit nem bontott ki, de megköszönt. Győztes gesztus
A pezsgőt fél öt felé bontották ki (az ülés kettőkor kezdődött), és ezután tartott közös sajtótájékoztatót Antal Árpád és Nemes Előd: ekkor jelentették be, hogy a néppárt listavezetője a közösségfejlesztési egyesület elnöke lesz, ez nem összeférhetetlen a képviselői tisztséggel, de olyan feladat, amelyet eddig civil szervezetek láttak el, az éppen elérhető pénzforrásoktól függően több-kevesebb rendszerességgel. A Hunyad, Fehér, Szeben megyei szórványprogramok – amelyeket Brassóra is kiterjesztenek –, diáktáborok kapnak ezután szervezett és rendszeres keretet, intézményi odafigyelést. Antal Árpád azzal indokolta a döntést, hogy a szavazatok mögött érzelmek állnak, és ők, mint úgynevezett győztesek, nem kívánják félreseperni az úgynevezett veszteseket, hanem – felismerve, hogy a legnagyobb érték a városban kialakult közhangulat – bizonyítani kívánják, hogy a vezetők alázattal közelednek egymáshoz és az emberek gondjaihoz, mert a közös cél az, hogy mindenki jól érezze magát. Nemes Előd hozzátette: az EMNP mintegy ezer szavazatot veszített Antal Árpád támogatásával (ennyi a különbség a megyei és a városi lista választási eredménye között), de nem a párt, hanem a város érdekét nézték, ezután is ezt kívánják érvényesíteni. Remélhetőleg mindenki a város zászlaja alatt fog menetelni – jelentette ki Antal Árpád, aki azt is elmondta, hogy Tischler Ferenc nem a leköszönt Bálint József hatáskörét veszi át, újragondolják a feladatköröket, és az új alpolgármester – aki igencsak nagy tapasztalattal rendelkezik e téren – az eddig nem eléggé sikeresen kezelt szociális ügyekkel, elsősorban az Őrkő és a Csíki negyed gondjaival foglalkozik majd, és minden támogatást megkap, hogy előrelépés legyen.
Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. június 25.
Megalakultak a helyi tanácsok
Megalakultak a hétvégén a városi tanácsok: míg Marosvásárhelyen és Kolozsváron magyar alpolgármestert választottak, Szatmárnémetiben az RMDSZ kiszorult a városvezetésből. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ kétharmados többsége ellenére is együttműködik az EMNP-vel.
marosvásárhelyi választásokat megnyerő Dorin Floreának péntek óta úgymond négy alpolgármestere van: két régi és két új. Miközben a frissen megalakult önkormányzat az RMDSZ-es Józsa Tibornak és a Szociálliberális Unió (USL) jelöltjének, Ioana Ciotlăuşnak szavazott bizalmat, a negyedik mandátuma elején járó demokrata-liberális polgármester kijelentette: ő továbbra is PDL-s társával, Claudiu Maiorral és még a tanácsosi mandátumtól is eleső Csegzi Sándorral kíván együtt dolgozni.
Mindkettőjük megőrzi titkárságát és irodáját, és a továbbiakban Florea személyes tanácsadójaként szerepelnek a városházi munkatársak lajstromán. Az elöljáró egyelőre nem kívánta elárulni, hogy milyen irodahelyiséget és feladatköröket szán az RMDSZ–USL helyi koalíció által megválasztott új alpolgármestereknek.
„Én a város érdekeit helyezem előtérbe, nem a mindenféle egyezségeket kötő politikusokét” – magyarázta döntését a frissen beiktatott Dorin Florea. Négy évvel ezelőtt, amikor a tanács szintén nem az ő kedve szerint választotta meg az egyik alpolgármestert, Florea Marius Ichimmel szemben is hasonló taktikát alkalmazott. A liberális alpolgármestert a Hangyaépület egyik manzárdszobájába száműzte, és semmiféle feladattal nem látta el. A megalázott Ichim néhány hónap után beadta felmondását, helyébe pedig a polgármester favoritja, Claudiu Maior került.
Józsa Tibor, az ismeretlen ismerős Vásárhelyen
Az RMDSZ csúcspolitikusai által támogatott, ám a helyi szervezet választmánya előtt szinte ismeretlennek számító Józsa Tibor a Krónikának elmondta: a következő négy évben keveset politizálna, viszont annál többet foglalkozna a közigazgatással és a város gondjaival. Az alpolgármester úgy véli, a legfontosabb feladat visszaszerezni a polgármesteri hivatalban csalódott lakosok bizalmát. Azt szeretné, hogy Marosvásárhely ismét a nyugalom, a csend városa legyen, ahol virágzik a magyar kultúra, és ahonnan az ifjak nem kényszerülnek elköltözni.
„Ugyanakkor azt mondom, hogy a fülünket eresszük le az emberek felé, és figyeljünk oda, mit szeretnének” – tette hozzá. A Floreával való jövendőbeli együttműködésről a volt városházi igazgató elmondta, hogy a múltban korrekt és eredményes munkaviszonyban voltak, és reméli – a polgármester legfrissebb, egyáltalán nem hízelgő nyilatkozatai ellenére – visszaáll a kettőjük közötti kölcsönös bizalom.
Arra a felvetésre, hogy az RMDSZ választmányi ülésén visszatérő motívum volt, hogy a testületi tagok egyáltalán vagy alig ismerik, Józsa elmondta: „az idéntől lettem felkérve, hogy lépjek be az RMDSZ-be”. „Nem tudom, hogy ki az, aki nem hallott rólam. Elismerem, hogy nem voltam kirakatban, hogy mindenki bámuljon, de nem most kezdtem a közéleti tevékenységet” – nyilatkozta a Vásárhely.ro portálnak a fiatal alpolgármester. „Én nem tartok a székemhez, ha majd úgy érzem, hogy nem tudok teljesíteni, akkor lemondom a széket” – replikázott Józsa azon választmányi tagoknak, akik megkérdőjelezték az alkalmasságát az alpolgármesteri tisztségre.
Elbukott anyanyelvvizsga
A közgazdász-végzettségű Józsát rögtön beiktatása után számos támadás érte magyar részről. A „lemondom a székemet” és a választmányi ülésen elhangzott hasonló kijelentéseire számos ironikus megjegyzés jelent meg a Székelyhon.ro honlapon. Az RMDSZ-es politikus Facebook-oldalát tanulmányozva kiderül, Józsa nemcsak az anyanyelvén való kommunikációval, de a helyesírással is hadilábon áll. „Erdemes meghalgatni ...... valaszuk Frunda Gyorgy -Rmdsz”, „Frunda Gyorgy –polgarmester lehet ha elmegyunk szavazni egyutt iunius 10 en”, „csucs.......szavazzunk Frunda Gyorgy polgarmester”, „Csak sajnos meg nincsenek bicigli utak.... a zold festekel amivel a foter jardajat festete le a polgarmester inkabb vonalazott volna bicigli savokat.....de majd mi megteszuk meg egy het van hatra !!!!” – ezek a megjegyzések voltak olvashatók péntek estig az újdonsült alpolgármester üzenőfalán.
„Ne vonja kétségbe senki a magyarságomat, anyám-apám magyar volt. A középiskolát és az egyetemet románul végeztem, de szerintem helyesen beszélek magyarul. Az is lehet, hogy bizonyos dolgokat nem én írtam, az is, hogy véletlenül elütöttem a betűket, mert telefonról töltöttem fel. És különben is, nem olyan nagy hiba, amiért el legyek ítélve” – mondta a vádak kapcsán lapunknak Józsa Tibor, aki eltávolította közösségi oldaláról a kampányban írt bejegyzéseket.
Horváth Anna az alpolgármester Kolozsváron
Akárcsak Marosvásárhelyen, Kolozsváron is magyar alpolgármester segíti Emil Boc városvezető munkáját. A PDL-vel kötött koalíciónak köszönhetően a helyi tanács pénteki alakuló ülésén az RMDSZ részéről Horváth Anna szerezte meg az egyik alpolgármesteri tisztséget. Horváth Anna újonc a kolozsvári önkormányzati testületben, de a szövetség önkormányzati főosztályát vezető főtitkárhelyettesként jelentős tapasztalattal rendelkezik a területen. A másik alpolgármester a PDL-s Gheorghe Şurubaru lett. Az önkormányzati testületben az USL 12, a PDL 10, az RMDSZ 4, míg a PPDD egy mandátummal rendelkezik.
A helyhatósági választásokat minimális fölénnyel megnyerő Emil Boc beiktatásakor elmondta, minden kolozsvári polgármestere akar lenni, nemcsak azoké, akik megválasztották. A volt kormányfő, aki immár harmadik mandátumát kezdte meg a kolozsvári városháza élén, elmondta: a város fejlesztéséhez minden jó ötletet fel fog használni, függetlenül attól, hogy a hatalomtól, az ellenzéktől vagy a civil társadalom felöl érkezik. Az ellenzéki polgármester hozzátette, a kolozsváriak érdekében együtt fog működni a kormánykoalíció által kinevezett prefektussal és az USL-s megyei tanácselnökkel is.
Halasztott ülés Károlyban, román vezetés Szatmáron
Nagykároly kivételével Szatmár megyében is megalakultak a helyi tanácsok, illetve a megyei képviselőtestület. A kisvárosban a hétvégén a 19 tanácsosból mindössze 12 jelent meg az alakuló ülésen, ezért halasztani kellett az ünnepi eseményt – a prefektúra tájékoztatása szerint szerdán ülnek ismét össze. A találkozóról a 8 USL-színekben tisztségbe jutott képviselő hiányzott, akik minden bizonnyal azért maradtak távol, hogy nyomást gyakoroljanak az RMDSZ és a Német Demokrata Fórom által alkotott, 12 személyes frakcióra annak érdekében, hogy engedjék át nekik az alpolgármesteri posztot.
Kovács Jenő, az RMDSZ színeiben ismét mandátumhoz jutott polgármester korábban a helyi sajtónak nyilatkozva beszélt arról, hogy ismét a volt alpolgármestert, Keizer Lajost kívánja megbízni az alpolgármesteri teendőkkel. Nagykárolyban egyébként mindössze két párt jutott be a tanácsba: az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum által alkotott koalíció, illetve az USL-szövetség.
A szatmárnémeti tanács is megalakult a hétvégén – itt az USL-s Dorel Coica polgármester munkáját Radu Roca és Marcela Papici segítik majd alpolgármesterként, miután a kétharmados többséget szerzett pártszövetségnek nem volt szüksége az RMDSZ támogatására, így az eddig polgármester és alpolgármestert is adó szövetség ellenzékbe került. A Szatmár megyei képviselőtestületnek ellenben az USL-vel kötött országos egyezménynek köszönhetően RMDSZ-es alelnöke lett.
A megye vezetésében személyi csere nem történt, mindössze az erőviszonyok rendeződtek át: Csehi Árpád, aki eddig tanácselnökként tevékenykedett, alelnökként folytatja, míg a liberális Adrian Ştef volt alelnök elfoglalhatja a tanácselnöki széket, a szociáldemokrata Mircea Govor eddigi alelnök pedig megtartja tisztségét.
RMDSZ–EMNP-együttműködés Szentgyörgyön
Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Néppárttal működik együtt az RMDSZ, annak ellenére, hogy a szövetség megszerezte a kétharmados többséget az önkormányzatban. Antal Árpád polgármester alpolgármester-rangú tisztséget ajánlott fel Nemes Elődnek, a néppárt háromszéki elnökének, listavezetőjének.
A két politikus pénteken közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a következő négy évben közösen dolgoznak a város érdekében, Nemes Előd pedig a közösségfejlesztési egyesület vezetését látja el. Antal Árpád hangsúlyozta, ez valójában a negyedik alpolgármesteri tisztség, feladata a közösségépítés mellett a székely szórvány és a székely csángó programok koordinálása. „Nem szabad lesöpörni a legyőzötteket, fontos, hogy a győztesek alázattal viszonyuljanak azokhoz, akik gyangébben szerepeltek a választásokon” – fogalmazott a polgármester, aki bízik benne, hogy az együttműködésből a szentgyörgyiek nyernek.
Sepsiszentgyörgyön pénteken alakult meg az új döntéshozó testület, amelynek 14 RMDSZ-es, két–két EMNP-s, nemzeti liberális párti (PNL) és Szociáldemokrata Párti (PSD), valamint egy MPP-s képviselője van. Az ülésen az alpolgármestereket is megválasztották, mindkét tisztséget RMDSZ-es jelölt tölti be: Sztakics Éva folytatja az elmúlt négy évben elkezdett munkáját, Tischler Ferenc szociális és egyházi ügyekkel foglalkozik, Czimbalmos Kozma Csaba pedig továbbra is a városmenedzser tisztséget tölti be. Codrin Munteanu prefektus az ülésen az önkormányzati korrupció megelőzéséről szóló kézikönyvet adott át Antal Árpádnak, aki a város zászlójával ajándékozta meg a kormánymegbízottat, melyet az a közigazgatási bíróságon támadott meg.
Pénteken tette le hivatali esküjét Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök is, és megkezdte második mandátumát. A megyei tanács a héten tartja alakuló ülését, az RMDSZ az alelnöki tisztségekre Henning László eddigi alelnököt és Nagy Józsefet, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség korábbi igazgatóját javasolja.
Változatlan városvezetés Csíkszeredában
A régi polgármesterrel és alpolgármesterekkel, de zömében új tagokkal folytatja a munkát Csíkszereda önkormányzata, amely szombaton tartotta alakuló ülését. Ráduly Róbert Kálmán régi-új városvezető mellett újra Antal Attila és Szőke Domokos alpolgármestereknek szavazott bizalmat a testület. Az elöljárókat adó RMDSZ-frakció 13 tanácsossal rendelkezik a 19 tagú testületben, az EMNP, az MPP és az USL két-két mandátumot mondhat magáénak. Ráduly elmondta, a konfrontáció helyett a továbbiakban is az együttműködést fogja keresni. A testület összetétele az alakuló ülésen hiányos maradt: formai hiba miatt nem igazolták az MPP-s Bokor Márton mandátumát, ez ugyanis nem lehetett jelen az ülésen, az általa bemutatott orvosi igazolás érvényessége pedig egy nappal az ülés előtt lejárt.
MCL–RMDSZ-koalíció alakul Aradon
A PDL által alapított Keresztény-Liberális Mozgalommal (MCL) lép koalícióra az RMDSZ Aradon a helyi, illetve megyei önkormányzatban, döntött pénteken a megyei szervezet állandó tanácsa. Bognár Levente megyei RMDSZ-elnök elmondta, a döntés meghozatalakor a PDL-vel való eddigi jó együttműködésre alapoztak, és a továbbiakban folytatnák az elkezdett projekteket. A támogatás fejében az RMDSZ a következő négy évben is megkapná az alpolgármesteri tisztséget, mondta a tisztséget eddig betöltő Bognár, aki most is a legesélyesebb a posztra. Az RMDSZ két tanácsosának a támogatásával a 12 mandátumot szerzett MCL-nek egyszerű többsége lesz a 23 tagú testületben. A néppárt miatt nincs magyar alpolgármester?
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tanácsosának szavazatán múlt, hogy Kolozs községnek nem lett magyar alpolgármestere – véli az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Amint a szövetség közleményéből kiderült a 13 tagú tanács 7–6 arányban szavazta le az RMDSZ alpolgármester-jelöltjét, Debreczeni Józsefet. „Megítélésünk szerint ez az eset is azt példázza, hogy az egyéni érdekek, illetve az RMDSZ-szel való nyílt szembenállás képes felülírni a közösségi elköteleződést. Sajnálatosnak tartjuk, hiszen a magyar célokat csak magyar emberek tudják képviselni” – olvasható a Máté András megyei elnök által aláírt közleményben.
Kurucz József, a kolozsi tanács EMNP-s tagja a Krónikának elmondta, a szavazat eredménye annak köszönhető, hogy az RMDSZ az elmúlt évekhez hasonlóan most sem tudott olyan jelöltet állítani, amely valóban a közösség érdekeit képviselné, tiszta háttérrel rendelkezne, és így méltó lenne a támogatásra.
„Korábban próbáltunk arról is tárgyalni, hogy a szövetség támogassa a néppárt által javasolt alpolgármester-jelöltet, akit más pártok is segítettek volna, az RMDSZ azonban teljesen elzárkózott ettől a lehetőségtől” – magyarázta Kurucz. Hangsúlyozta, nem ért egyet azzal, hogy valakit csak azért kellene megszavazni, mert magyar nemzetiségű, ehelyett a szövetség jelöltjeinek tettekkel és felmutatott eredményekkel kellene támogatókat szerezniük.
„Magunk mögött kellene hagyni azt a gyakorlatot, hogy a magyarság és öszszefogás címszó alatt toborozzunk szavazatokat” – fogalmazott az EMNP képviselője, aki hozzátette, a szavazás titkos volt, így senkinek nem kellene tudnia, hogy melyik tanácsos kire adta le voksát.
Babos Krisztina, Bíró Blanka, Kőrössy Andrea, Pap Melinda, Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 25.
Az erdélyiek az RMDSZ-t jobban szeretik a Fidesznél
„Köszönetet mondok minden jelöltnek, minden polgármesternek és tanácsosnak, hogy 2004-hez és 2008-hoz képest sokkal jobb eredményeket értek el, jelentős pozíciókat szereztek vissza. A politika erről szól, a politikában az eredmények határozzák meg az irányt” – elemezte ki a helyhatósági választások országos eredményeit Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton a kézdivásárhelyi Vigadóban az RMDSZ Háromszéki Képviselőinek Tanácsán.
Kelemen szerint a siker kulcsát a hiteles jelöltek és programok jelentették, valamint az, hogy az RMDSZ az eredményeire épített, és őszintén beszélt a problémákról is. „Megnyertük a választásokat, 2008-hoz képest hetvenezerrel több szavazatot kaptunk, több tanácsosunk és több polgármesterünk van” – fogalmazott a szövetségi elnök. Hozzátette: úgy sikerült nyerniük, hogy 2012-ben két magyar párttal szemben indultak, amelyek jelentős háttértámogatással rendelkeznek. Kelemen hangsúlyozta: azt is el kell mondani a választási eredmények apropóján, hogy az erdélyi magyar emberek szeretik ugyan a Fideszt, a magyarországi politikusokat, de egy kicsivel jobban szeretik a sajátjaikat, az RMDSZ-t. Úgy vélte, hogy a 85,7 százalékos társadalmi támogatottság óriási felelősséget ró a szövetségre. „Nem szabad azt hinnünk, hogy az RMDSZ-en kívül nincs élet, nekünk oda kell figyelnünk a bíráló hangokra is, elsősorban azokra, amelyek a közösségből és a szervezetből jönnek. Akkor járunk el helyesen, ha a földön maradunk, nem részegülünk meg a győzelemtől” – fejtette ki az RMDSZ elnöke.
A parlamenti választásokon elérhető eredményt Kelemen Hunor szerint jelentős mértékben befolyásolja, hogy melyik választási rendszert alkalmazzuk. Az új választási rendszerrel az előzetes számítások szerint az USL megszerzi a mandátumok 80-85 százalékát, az RMDSZ 15 mandátumot, a PDL 10-12 mandátumot tud vinni, ehhez jön még a nemzeti kisebbségek frakciója. Arról, hogy ősszel lesz-e magyar–magyar verseny, Kelemen Hunor elmondta: „ha a mi 86 százalékunkat nézzük és az EMNP és MPP társadalmi támogatottságát, akkor én ebben a pillanatban nem tudok semmit ígérni. Ha azt nézzük, hogy milyen negatív kampányt indítottak ellenünk, akkor nagyon erős kétségeim vannak”. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. június 26.
Választási tangó
Bár országos szinten valóban megnyerte a helyhatósági választásokat az RMDSZ, nálunk el kell már végre ismerni derekasan, hogy helyi szinten veszítettünk. A helyzet egy kicsit a Titanic zenekarára emlékeztet. Nincs megyei tanácselnök és nem lett magyar polgármester Marosvásárhelyen. Az pedig gyenge gyógyír, hogy a megyében sikerült megőrizni 38 polgármesteri széket, hiszen vidéken sok esetben nem a pártot, a jelölt programját szavazták meg, hanem a jó gazdát választották vissza, vagy váltották le a rosszul teljesítő polgármestert. S amint lenni szokott, az öntömjénezés mámorában senki sem vállalja a felelősséget a veszteségért. A konszolidált demokráciákkal rendelkező országokban is ilyen esetben fejek hullnak a porba. Igaz, volt mifelénk is követendő példa, hiszen a választási bukás miatt Emil Boc pártelnök lemondott a PDL éléről.
Nálunk, sem a megyei, sem a marosvásárhelyi szervezetben senki sem vezekelt még. Frunda György a vereség okát egyrészt a magyar választók távolmaradásával, illetve a két magyar párt ellenkampányával magyarázta. Halovány kibúvók a felelősség alól. Mert lássuk csak, mi vezethetett Marosvásárhely jelenlegi politikai helyzetének, önkormányzatának a kialakulásához. Nem lehet eltekinteni a négy, a nyolc, sőt a tizenkét évvel ezelőtti előzményektől. Fodor Imre polgármestersége alatt nem sikerült maradandó, a város általános fejlesztése érdekében megvalósított tervet kivitelezni. S bár igaz, hogy a vár és a Víkendtelep felújításának ötlete még az ő korában fogalmazódott meg, de jelentős politikai támogatottság nélkül nem tudta leküzdeni azokat az adminisztrációs és anyagi akadályokat, amelyek elvezettek volna a kivitelezésig. A többségi szavazóbázis biztonságában 2000-ben valójában nem is volt kampány, mert amolyan természetesnek tűnt a folytonosság. Aztán mégsem így történt. Máig sem tisztázott, mennyire volt jogos a 125 szavazatnyi különbség. A mókuskerék beindult.
Aztán 2004-ben dr. Kelemen Atilla vállalta a polgármester-jelöltséget. Akkor először készült választási program és volt viszonylag profi kampány. Elbukott, mert kiderült, hogy többen voltak azok, akiknek már nem jelent semmit "a város régi fénye". S jócskán voltak olyanok is, akik a jelölt személyisége miatt maradtak távol az urnáktól. Ekkor fogalmazódott meg az az igény is, hogy a jelöltet a városi szervezet, a körzetek javasolják olyanok közül, akik a helyi tanácsban tevékenykedtek, ne a funkcióra felülről "rátelepedett" legyen a polgármesterjelölt. S bár a tanácsosi lista összeállításáért akkor is folyt a lobbi, 2004-ben, a szervezet szabályzatát betartva, a körzetek javasolták és szavazták meg a rangsorolásra kerülő elöljárókat. Igaz, a "cetlik" azért jó előre ki voltak osztva. A 2008-as választásokon a körzetek Csegzi Sándor alpolgármestert javasolták. Aztán pálfordulás történt, s mint ismeretes, annak ellenére, hogy a városi szervezet Csegzit támogatta, mégis Borbély László lett a jelölt. Kétségtelenül nagy a két politikus kalibere közötti különbség, de az indulás rossz fényt vetett a szervezetre. Mi több, a jelölt elég erőszakos lobbival juttatta be embereit a helyi tanácsba, ami szintén befolyásolta a választások alakulását. Mindezek mellett el kell ismernünk, hogy a 2008-as kampány volt a legprofibb, amely minden réteghez szólt és sokféle eszközt bevetett a mozgósítás érdekében. Ennek ellenére nem sikerült visszanyerni a várost. Mert egyrészt Dorin Florea jelentős helyzetelőnybe került. Kiépítette kapcsolatrendszerét, olyan látszatmegvalósításokat ért el, amelyek elsősorban a városban legutóbb épített tömbháznegyedek új lakóinak szóltak, annak a nemzedéknek, amelynek nem a régi város kell, hanem szórakozóhely, parkoló, játszótér stb. Közben fő hitelutalványozóként osztotta a pénzt, kihasználva azt, hogy sem Csegzi Sándor, az RMDSZ alpolgármestere, sem a tanács nem tanúsított különösebb ellenállást vele szemben. Nem sikerült ténykedéseit kormánypozícióból sem ellensúlyozni. Inkább amolyan néha mindkét fél részéről az abszurd határát súroló, látszat húzd meg–ereszd meg játéknak voltunk tanúi Dorin Florea és Borbély László között. S közben azt se feledjük, hogy az etnikai arány is – hátrányunkra – igencsak megváltozott. Nem tanultak mindezekből.
Rossz ómennel indult az idei választás is. Miután az év elejétől azon folyt a vita a megalakult új magyar pártokkal, hogy ki legyen az alkalmas polgármesterjelölt, annak ellenére, hogy a város "átvételére" készülő magyar formációk programokat, terveket, ötleteket és megoldásokat egyeztettek volna, a szervezetek előrukkoltak Vass Leventével, aki az egészségügyi miniszteri felkérést utasította el a városért. Aztán a belviszályok, ami elbizonytalanította a szavazókat, nem csitultak, s amikor már úgy látszott, hogy végre sínen van a jelölt, ismét pálfordulat következett be Frunda György javára. Későn. Mert bár a szenátor ismert politikus, de egy nyerő kampányt ilyen rövid időn belül helyi szinten nem lehetett felépíteni. Különösen akkor nem, amikor egy olyan politikus vállalkozott erre a megmérettetésre, aki nem volt olyan pozícióban, hogy a városért valami konkrétumot tegyen. S ami óriási hiba volt, hogy az idén a tanácsosokat a szabályzat ellenére nem is a város jelölte, hanem egyszerűen a vezető politikusok "helyzetbe hozták őket". Ez csak fokozta az "ellenhangulatot". A kampányprogram gyenge volt, több pontjában támadható, a kampány pedig jóval alulmaradt a 2008- asnál. A szimpátiaszavazás is elmaradt, mert nem volt idő Frunda György szenátort még közelebb hozni a marosvásárhelyiekhez. S minderre csak "enyhe" ráadás az, hogy a marosvásárhelyi szavazóknak mindeddig nem igazán volt tudomásuk arról – az újságbeli tudósításokat leszámítva –, hogy miként tevékenykedtek az RMDSZ-t képviselő tanácsosok, az alpolgármester(ek). Ami csak növelte a bizalmatlanságot az önkormányzattal szemben.
Mindezek mellett különös, de nem véletlen utójáték az új alpolgármester megválasztása, abból az RMDSZ-frakcióból, amely az előzőnél – a "város dolgaiban" jártas szakemberek összetételét illetően – nem sok változást ígér az önkormányzati politizálásban. Egy olyan személyt előretolni, aki nem is volt RMDSZ-tag, nincs városfejlesztési programja és önkormányzati gyakorlata, enyhén szólva amatörizmus. Ezzel szemben négy, vagy akár nyolc évvel ezelőtt kellett volna olyan tanácsost előtérbe helyezni, akire potenciális polgármester-jelöltként idejében rá lehessen építeni egy kampányt. Ha csak nem szól Józsa Tibor mentségére az a gyakorlat, hogy eddig a polgármesteri hivatal közterület-kezelő osztályának vezetőjeként hajtotta végre Dorin Florea utasításait. Ráadásul bizalmat szavaznak neki a tanácsban úgy, hogy választmányi ülésen felelősségteljesen kijelentette: ha nem megy neki, lemond…, ez igencsak arra vall, hogy a "politikacsinálók" átverték a szavazókat, azokat, akik a nehézségek ellenére még fenn akarják tartani a süllyedő hajót, annak a tudatával, hogy más nincs nekünk, s az a csónak, amelyet az MPP és az EMNT vízre eresztett, nem kínált megfelelő alternatívát.
Jó lenne már a kottaváltás, a belső hangzavarok letisztázása, hogy minél később kelljen elját-szani a Requiemet egy süllyedő hajón.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)
2012. június 27.
Megfosztották mandátumuktól a szentegyházi tanácsosokat
Bevált az RMDSZ helyi szervezete vezetőségének akcióterve Szentegyházán, ahol a választópolgárok akaratára és az önkormányzati választások eredményére fittyet hányva kitúrták a helyi képviselőtestületből a szövetség öt tanácsosát. A Hargita megyei városban az RMDSZ helyi szervezetének nemrég megválasztott új vezetősége bizalmatlansági indítványt kezdeményezett a szövetség listáján a közgyűlésbe jutott öt tanácsos ellen. A mandátumuktól megfosztott képviselők fontolgatják, hogy jogorvoslatért fordulnak.
A szentegyházi RMDSZ felkérte az udvarhelyszéki területi szervezetet, vonja meg a bizalmat a képviselőktől, lépését pedig a tulipános lista gyenge szereplésével, Burus Tibor RMDSZ-es polgármesterjelölt „csúfos vereségével” indokolta – sőt azt is felrótta a szövetség színeiben induló jelölteknek, hogy a függetlenként mandátumot szerzett Rus Sándor polgármester és Gáll Zakariás tanácsos „ellen tevékenykedtek”.
Noha az érintettek közül négyen hétfőn óvást nyújtottak be a széki vezetőséghez, a fellebbezést vélhetően érdemi kivizsgálás nélkül lesöpörték az asztalról. Ennek nyomán a hétezer lelkes város képviselőtestületének tegnapi alakuló ülésén nem igazolták a tanácsba bejutottak mandátumát, helyettük a listán utánuk következő RMDSZ-es jelöltek jutottak tisztséghez.
A választáson függetlenként indult, időközben viszont az RMDSZ-be visszatért Gáll Zakariás és Márton Gábor a tanácsülésen csatlakozott a tulipános frakcióhoz, amely így hét fősre bővült, az EMNP-nek négy, az MPP-nek három tagja van, így a független Máthé István a mérleg nyelve lett a grémiumban. Valószínűleg az ő szavazatán múlt, hogy az ülésen mégsem úgy alakult minden, ahogy az RMDSZ szerette volna, ugyanis nem András Attilát, a szövetség jelöltjét, hanem az MPP-s Molnár Tibort választották meg alpolgármesternek.
Molnár jelezte: nem biztos, hogy együtt tudnak működni Russzal. A mandátumától megfosztott Elekes István elmondta, az RMDSZ-listán utánuk következő jelöltek úgy jutottak tisztséghez, hogy a szövetség helyi és széki szervezete semmibe vette az alakulat alapszabályát, hiszen Gállék függetlenként a tulipános jelöltekkel versenyeztek. „A továbbiakban eldöntjük, távozunk-e abból a szervezetből, amely így megcsúfolja a demokráciát, vagy belülről próbálunk jogorvoslatért fordulni” – nyilatkozta a Krónikának Elekes, kifogásolva azt is, hogy a tegnapi tanácsülés kezdési időpontja után fél órával értesítették őket e-mailen, hogy megvonták tőlük a bizalmat, így nem igazolják a mandátumukat.
„Mi tényleg tenni akartunk a közösségért, de ha ennyire semmibe veszik a lakosság akaratát, akkor ez csak egyet jelent: nem számít minden magyar” – állapította meg a mandátumától ugyancsak megfosztott Tankó Csilla.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 28.
Betett Erdély?
Azt mondja román újságíró barátom, aki tudtommal egy rossz szót nem írt le rólunk: „Ti nem veszítek észre, hogy az ‚Erdély(i)’ megnevezés gyakori használata a választási plakátokon még azokat a román szavazókat is elviszi, akik különben az RMDSZ-re adnák voksukat? Márpedig itt, Szatmárban a vegyes házasságok okán is igen jelentős ez a réteg. Persze, értem én, miért Erdély és miért nem Románia, így próbáltok lelkileg is közelebb kerülni a szeretett szülőföldhöz és azokhoz, akiknek az erdélyiség mindig mást jelentett, mint a román fennhatóság."
Csakhogy amikor a magyarok Erdélyre hivatkoznak, pláne mind gyakrabban, a legtöbb román elszakítására gondol. Most Kövér úr megtisztelő látogatása kapcsán különös okuk volt erre gondolni. Mert bár a román parlament – tegyük hozzá, eléggé európai módon – felszólította, hogy a kampányban nem annyira ajánlott a látogatása, s kérték: inkább halassza el, ő mégis végig járta a Székelyföldet. Ahogy én a mieink közhangulatát, s miért ne mondjam ki, egyesek szitkozódását figyeltem azokban a napokban, Kövér úr nem is csak pár, de sok-sok ezer román szavazatot elvett az RMDSZ-től, amelyet pedig európai viselkedésért és szavahihetőségéért, az átlagromán is tisztel.”
Van benne valami. Gondoljunk csak arra, hogy Ilyés Gyula és Csehi Árpád négy éve fölényes győzelmet arat egy olyan városban és megyében, ahol a magyar lakosság aránya alig 36-38 százalék. (Mellesleg olyan eufóriával éltük meg, hogy azt hittük: itt az örök magyar–román béke.). Most pedig simán veszítenek. Igaz, akkor a román pártok nagyon egymásnak feszültek, most pedig az USL révén keményen összefogtak. Elsősorban a korábbi „bűnösök” ellen, de jórészt a velük kormányzó RMDSZ ellen is. Többek között elegük van abból, hogy – a mérleg nyelveként – hosszú időn át az RMDSZ határozza meg, melyik román párt alakít kormányt. Tegyük a kezünket a szívünkre: ellenkező esetben, mi sem cselekednénk másként!
Sejtem, az Erdély „varázsszó” a két zsebpárt miatt is kellett. Jelezni, hogy az RMDSZ-nek sem kevésbé szíve csücske az erdélyiség, mint az MPP-nek és az EMNP-nek. Csakhogy közben elriasztottuk a velünk rokonszenvező románokat. Akik sokkal többen vannak, mint azok a magyarok, akiket Erdéllyel lehet cukkolni, simogatni. De kell-e külön hangsúlyozni, hogy „Építjük Erdélyt”, ami nyert helyzetben amúgy is nyilvánvaló?
Szóval van mit átgondolni a következő választásig, ha több román szavazatot szeretnénk elcsípni – s miért ne akarnánk. Hagyjuk csak Szász Jenőnek és Torónak az olyan cukros szövegeket is, mint „Édes Erdély itt vagyunk, érted élünk és halunk.”
Sike Lajos. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. július 1.
„Sok budapesti elkadt a kürtőskalácsnál”
„Nem kívánok semmiféle polémiát, konfliktust táplálni Magyarországgal, magyarországi pártokkal, a budapesti kormánnyal és a miniszterelnökkel. De nem tudunk szó nélkül eltekinteni Kövér Lászlónak a politikai értelemben felelőtlen erdélyi portyájától” – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az SZKT ülése után a maszol.ro-nak adott interjúban.
- Az SZKT-n tartott politikai beszámolójában kitért arra is, hogy ott, ahol a választási eredmények alulmúlták a várakozásokat, meg kell vizsgálni az okokat, ahol pedig szükséges, újra kell szervezni a szervezetet. Külön kihangsúlyozta Marosvásárhelyt és Maros megyét. Mi várható?
- Az alapszabályzat szerint SZKT-döntésre volt szükség ehhez, de a további lépéseket, döntéseket itt fogják Maros megyében, a megyei képviselők tanácsában, a TKT-ban meghozni, és erre azt hiszem már hétfőn sor fog kerülni. Nem szabad a szőnyeg alá seperni a problémákat, amikor valahol gond van, ahol hibák történtek, vagy ott, ahol lehet javítani a szervezeteink működésén, javítani kell. Nem lehet az például, hogy Háromszéken, Udvarhelyszéken, Csíkban mindenhol jó eredményeket értünk el, míg Gyergyó vidékén, Gyergyószentmiklóson az eredményeink alulmaradnak a székelyföldi eredményekhez képest. Pedig Gyergyóban is székely emberek élnek, mint Csíkban, Udvarhelyen, vagy Háromszéken. Tehát ott is van probléma, vagy Koltón is, Máramaros megyében is, ahol most másodjára kapott ki az RMDSZ függetlentől, MPP-től vagy EMNP-től, teljesen mindegy, és még mindig nem volt képes a megyei, területi szervezet levonni a tanulságot ebből. Arra kértem Ludescher elnök urat is, hogy a koltói szervezetet újra kell szervezni, tisztújítást kell kiírni, mert most már második alkalommal veszítünk. Egyébként szinte az egyetlen olyan közösség Nagybánya vidékén, ahol meg lehet nyerni a választást, mert magyar településről beszélünk. Marosvásárhely csak egy példa, egy eset, de hálistennek nincs ilyen sok.
- A magyarországi politikusok erdélyi körútja mennyire befolyásolta a választási eredményeket?
- Ha döntően befolyásolta volna, akkor valószínűleg nem mi nyertünk volna. De a beleszólás megtörtént, megpróbálták ezt megtenni, a magyar emberek pedig bölcsen úgy döntöttek, hogy a járt utat a járatlanért nem cserélik föl, és ahogy eddig megbíztak, ezután is meg fognak bízni az RMDSZ-ben. Régen sokszor megtörtént, most is megtörténik az, hogy Bukarestből megpróbálnak beleszólni a mi dolgainkba. Az erdélyi magyar emberek azt is visszautasítják, ez jó, hogy így van. Ez így van évtizedek óta, és azt is mondtam, hogy évszázadok óta. Az erdélyi magyar társadalmat, az erdélyi magyar politikát sokan nem értik, bár sokat járnak Erdélybe, de valahol a kürtős kalács és korondi népművészeti termékeknél elakadnak. Ennél mélyebbre nem sikerül nekik elmélyülni 22 év után sem. Azt gondolom, hogy a tanulságokat mindenkinek le kell vonnia és meg kell értenie azt, hogy az RMDSZ 2012-ben és az azt követő esztendőkben sem megkerülhető. Akkor sem, amikor erdélyi, romániai magyar politikáról beszélünk, akkor sem, amikor kárpát-medencei politikáról beszélünk. RMDSZ nélkül ezt nem lehet fölépíteni, koherensen működtetni.
- Milyen a viszony az RMDSZ és a Fidesz közötti viszony a választások után?
- Nekünk konfliktusunk, ha lehet ilyet mondani, nem Orbán Viktorral van és nem a Fidesszel, mi nem polemizálunk és nem állunk semmiféle háborúban a magyar kormánnyal. Jómagam személyesen egy embert emeltem ki, és továbbra is csak őróla tudok beszélni, ez Kövér László, és a magyar házelnöknek az itteni portyázása. A Fidesszel a viszonyunk egyébként nem rossz. Nemrég találkoztam a külügyi államtitkárral, a miniszterelnök úrral is találkozni fogunk, ez már elő van készítve, és az elmúlt hónapokban, ebben az esztendőben is több alkalommal is beszélgettünk személyesen telefonon is. Nem kívánok semmiféle polémiát, konfliktust táplálni Magyarországgal, magyarországi pártokkal, a budapesti kormánnyal és a miniszterelnökkel. De nem tudunk szó nélkül eltekinteni Kövér Lászlónak a politikai értelemben felelőtlen erdélyi portyájától, mert ezt csak ennek tudom nevezni.
- Az őszi parlamenti választásokra készülve terveznek-e magyar-magyar szövetséget?
- Nagyon szoros szövetségre készülünk a magyar emberekkel. Ez lesz az a szövetség, amivel a választási kampányban indítunk, és amely az eredményt is meg fogja hozni. Koalícióra nem gondolunk, az RMDSZ identitása alatt mindenki, aki a közös képviseletet választja, beszállhat. Az ajtó nyitva van, várjuk, hogy a 86 százalékos támogatottságunkat is figyelembe véve csatlakozzon hozzánk, aki tenni akar.
Antal Erika
Maszol.ro/Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. július 5.
Elkezdődött az EU-tábor: a fiatalságé a jelen
Az ifjúság erős közösségépítő és képviseleti szerepvállalásának méltatásával, valamint a további hatékony munkára való buzdítással kezdődött el tegnap Marosfőn a kilencedik EU-tábor. Az RMDSZ, a MIÉRT és a Sapientia EMTE szervezésében egy héten át ifjúságot érintő, illetve aktuálpolitikai kérdésköröket boncolgató előadások, beszélgetések hangzanak el. A párt egyes magas rangú képviselői az érdekvédelmi szervezeten belüli változások fontosságáról, az erdélyi magyar pártpolitikák káros hatásairól és az ifjúság minél erőteljesebb közösségvezetői fórumokra való bevonásáról beszéltek a megnyitón. Ezt követően Markó Attila államtitkár az utóbbi napokban a Mikó-per körül kirobbant botrány részleteiről értekezett. Az első nap további témái között szerepelt még a tavalyi népszámlálás és az ifjúság régiók közti migrációja is.
Kovács Péter RMDSZ-főtitkár, a MIÉRT korábbi elnöke az ifjúsági szervezet helyhatósági választásokon elért eredményeit méltatta. „A választásokat követően elindult a találgatás, hogy melyik a második legerősebb erdélyi magyar párt. A második legerősebb hatalom nem párt, hanem a MIÉRT. Közel 400 helyi tanácsost juttatott a képviseletekbe, 22 polgármestere pedig tízszerese az egyik nemrég alakult párténak” – közölte a főtitkár. Kovács szerint helytelen az a gondolkodásmód, amely szerint a fiatalságé a jövő: a fiatalságé a jelen – fogalmazott –, és feladata, hogy olyanná alakítsa az RMDSZ-t, amely megfelel a közösség igényeinek. „Igenis szükség van a változásra az RMDSZ-en belül is! Tavaly már elkezdődött ez a folyamat, és változtatnunk kell mihamarabb Marosvásárhelyen, Nagybányán, Szatmárnémetiben, Gyergyóvidéken és minden más településen, térségben, ahol az RMDSZ nem működik úgy, ahogyan azt elvárnánk” – közölte Kovács Péter, aki szerint más hozzáállásra és több munkára van szükség.
Bodor László, a MIÉRT elnöke kifejtette, hogy az EU-tábort az erdélyi táborok palettáján annyira tematizálták, hogy ide koncentrálódik mindaz, ami korábban más helyszíneken történt. Az elnök szerint ma már Marosfőn zajlik a rövidnadrágos politizálás is. A tábor súlyáról árulkodik, hogy társszervezője az Európai Tanulmányok Központja (Centre of European Studies – CES), amelynek pártfogása jelzésértékű előrelépés. Az elnök meglátása szerint az Európai Unió szintjén is erős ifjúsági szervezet a MIÉRT. A tábor az Országos Ifjúsági Hatóság támogatottságát is élvezi, amelynek újdonsült elnöke, Victor Ionescu további együttműködést ígért.
Tonk Márton, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dékánja az egyetem egyre előrehaladottabb helyzetét vázolta: tanévkezdés növekvő diáklétszámmal, a Tordai úti épület építkezésének elkezdése, valamint az áprilisi végleges akkreditálás. A Sapientia és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) együttműködése révén karrieriroda indult az egyetemen, amellyel a táborlakók is megismerkedhettek. Tonk szerint ezek az eredmények az RMDSZ-nek köszönhetőek, és a Sapientia jó példája egy sikerre vitt, nem pedig elpuskázott törekvésnek.
A felszólalók sorát Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke (egyszersmind korábbi MIÉRT-elnök) zárta. A pártok közti ellenségeskedés visszaszorítására, illetve az ifjúság közösségszervezői és -vezetői szerepvállalásának elősegítésére hívta fel a figyelmet. „A szolidaritásra, az egymás javára való lemondásra szólít az EU-tábor” – fogalmazott a megyei önkormányzat elnöke. „Nem nagy dicsőség magyar embernek magyart legyőzni” – jegyezte meg Borboly, hozzátéve, hogy valamennyi erdélyi magyar politikai pártnak vissza kell vennie az ellenségeskedésből. Úgy látja, az EMNP-nél és az MPP-nél is gond, hogy nem megfelelő a tanácsadók személye.
Ugyanakkor ő is úgy látja, hogy az RMDSZ berkeiben is rengeteg változásra van szükség. Egyik legfontosabb váltásnak a fiatalság felkarolása és megítélése terén kell történnie, mert nehezebb az ifjúsággal való együttműködés, amíg egyes RMDSZ-es politikusok kizárnák őket a tanácsokból és bizottságokból attól tartva, hogy „nehogy egy új Borboly kinője magát”. A tanácselnök szerint magának a MIÉRT-nek is hangsúlyos szerepe van az eljövendő szakemberek – nemcsak politikusok – kinevelésében. A jelenlegi „minimálbéres diploma” világában az EU-tábor üzenetének elsajátítása felér egy egyetemi diplomával.
Nyolc évre kell tervezni – vallja Borboly –, mert a következő években óriási mennyiségű uniós pénzek jutnak az országba, amelyeknek céltudatos lehívásával és befektetésével látványos gazdasági előrelépés valósítható meg. Bukarest azonban nem mutat hatékony irányt a megfelelő képzések megszerzése felé, ennek hiányában pedig „elkótyavetyélődik” a pénz. „A jövőben az lesz a nyertes, aki megtanul élni a Bukaresttől független pénzekkel” – közölte.
Pártjával kapcsolatban Borboly elmondta: „Jól éreztem magam, amikor leszidott bennünket az államelnök. A Szociálliberális Unió (USL) hónapok óta támad bennünket, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) pedig árulónak tart minket. Ez azt jelzi, hogy senki mellett nem köteleztük el magunkat. Az RMDSZ etnikai párt. Éppen ezért ne Jászvásáron igyekezzen megoldani a problémákat, hanem ott, ahol magyarok élnek. Azt hiszem, az RMDSZ-nek az sem jó, ha ellenzékben van, de az sem, ha kormányon. A pártnak csupán a magyarokért kell lennie”.
Borboly szerint vissza kellene hívni Bukarestből azokat a képviselőket, akik otthon érzik magukat a fővárosban. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben Európa Parlamenti képviseletig jutott Csibi Magor példáján kijelentette: aki otthon érzi magát Bukarestben, az ne az RMDSZ színeiben politizáljon.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. július 8.
A rivális pártoknak is köszönhető az RMDSZ fölényes győzelme
Szombaton, a marosfői EU-tábor zárónapján az önkormányzati választások abszolút győztesei kaptak főszerepet. A két meghívott, Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere és Tóth Sándor, Nyárádszereda elöljárója egybehangzóan azt vallotta, hogy a konkurens pártok mocskolódásai és tisztességtelen kampányfogásai is jelentősen hozzájárultak a sikereikhez.
„Az igazi győzelem az, hogy sikerült meggyőzni a közösséget az elmúlt mandátumunk munkáival” – mondta Bunta, hozzátéve, hogy ha az RMDSZ nem tudott volna tisztességes kampánnyal a választópolgárok elé állni, akkor inkább lemondott volna a jelöltségről. „Láttam már kampánybulit és -koncertet, de kampánytemetést még nem. Tanulságosak voltak a Nyírő-ügyben folytatott tárgyalások, amelyek során direkt megkérdeztem a hozzám érkező küldöttségtől, hogy tudnak-e olyan negatív dologról az íróval kapcsolatban – mivel köztudott, hogy viharos időkben politizált –, amit a román állam esetleg kifogásolni fog. Ebből az lett, hogy az általam megfogalmazott kérdéseket és elmondottakat felnagyítva, elmásítva tárták a közvélemény elé. Ennek ellenére én még reménykedem abban, hogy a politika nem kell feltétlenül mocskos legyen” – tette hozzá a székelyudvarhelyi elöljáró, elismerve, hogy voltak időszakok, amikor nagymértékben esett a népszerűsége – többek között a sokat szellőztetett temetési igazolás visszavonása és a riválisok ingyenkazán-ígéretei miatt. „A mi malmunkra hajtotta a vizet, hogy az MPP nagyon mocskolódó, magánéleti dolgokat kiteregető stratégiát folytatott, ráadásul ezeket hetente megjelenő újságokban tették. Azt gondolom, hogy – erkölcsi értelemben is – ők az igazi vesztesei a választásoknak. Mi a kampányunkat a munkára építettük, rengeteg előadást tartottunk a megvalósításainkról, mert tudtuk, hogy az embereket tájákoztatni kell a jelöltek tevékenységéről. A megvalósítások sajnos könnyen elfelejtődnek, de ha bármilyen apró hibát követünk el, az sokáig megmarad az emberekben” – nyilatkozta Tóth Sándor. „Én inkább a közösségi munkát választottam politizálás helyett, ezzel is sok embert magam mellé tudtam állítani” – tette hozzá. A következő négy év új helyzetet és új kihívásokat jelent mindkét polgármesternek. Bunta olyan modern, európai közigazgatást szeretne, amely megalapozná a város hosszú távú fejlődését, ennek érdekében szükségesnek tartja egy fiatalítási folyamat elindítását is. „A fontos pozíciókat betöltő politikusok sokszor úgy alakítják a dolgokat, hogy még párton belül se legyen konkurenciájuk. Én a versenyben hiszek, ezért lehetőséget akarok biztosítani új, fiatal, jó szakembereknek, legyen egyfajta versengés közöttük.” Tóth Sándor szerint, aki tíz-húsz évet stagnál a politikában, arra nem biztos, hogy szükség van. „Azokat, akik hosszú időn keresztül nem tettek semmi érdemlegeset, le kell cserélni, mert csupán három-négy – odaadóan dolgozó – ember nem oldhat meg mindent. Nehéz lesz, de meg kell beszélni az idősebbekkel, hogy vagy felzárkóznak a lendületes, fiatalos csapathoz, vagy át kell adniuk a helyüket.
Pinti Attila
Székelyhon.ro
2012. július 10.
Magyar–magyar találkozó Budapesten (Erdélyi pártvezetőkkel tárgyalt Orbán Viktor)
Közös magyar érdek a demokratikus értékek megőrzése Romániában Orbán Viktor miniszterelnök és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetősége szerint. Orbán Viktor tegnap a magyar fővárosban találkozott az EMNP képviselőivel, és az RMDSZ küldöttségét is fogadta hivatalában. Szász Jenővel, az MPP elnökével a román belpolitikai helyzetről és a „magyar együttműködés” lehetőségeiről tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt kormányfőhelyettes.
Az EMNP képviselőivel folytatott találkozón részt vevők áttekintették a romániai helyzetet, és megállapították, hogy közös magyar érdek a demokratikus értékek megőrzése és a jogállamiság stabilitása Romániában. A tárgyaláson jelen volt Tőkés László, az EMNP védnöke, Toró T. Tibor, a párt elnöke és Demeter Szilárd, aki az önkormányzati választásokon az EMNP kampányfőnöke volt. Az erdélyi magyarság aktuális kérdéseiről is tárgyalt tegnap Budapesten a magyar kormányfő és Kelemen Hunor, a találkozón részt vett Bíró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Nagy Zoltán, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója is. A megbeszélés során áttekintették a romániai helyzetet mind a belpolitika, mind a magyarság vonatkozásában. A tárgyaló felek alapvető fontosságúnak nevezték, hogy az őszi parlamenti választásokon a magyarság minél nagyobb erőt képviseljen. Egyeztettek a romániai magyar iskolarendszert fenyegető aggasztó jelenségekkel szemben szükséges lépésekről is. „Konstruktív megbeszélés volt a magyar kormány vezető politikusaival, amelynek végén megállapodtunk, konzultáció előzi meg a nemzetpolitikai szempontból fontos ügyeket, és közösen lépünk fel minden olyan esetben, amikor ez indokolt, például a Mikó-ügyben vagy a MOGYE esetében” – összegzett Kelemen Hunor szövetségi elnök a találkozó kapcsán. A magyar kabinetet a kormányfő és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mellett Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár képviselte.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. július 19.
RMDSZ-demokrácia: csak a nevek cserélődnek
Kevés politikai fogalommal éltek annyiszor és oly mértékben vissza, mint a demokráciáéval. Ugyanakkor kevés politikai értékkategória tekintetében fogalmazódott meg annyi illúzió, mint a demokrácia kapcsán. Negyedszázaddal ezelőtt úgy véltük, az intézményesített demokrácia, a pártok versenye automatikusan biztosítja a népakarat leképződését, a társadalmi problémák politikai színtéren való megjelenését, az igazságos újraelosztást, általában véve a közjólétet. Ha le is számolunk minden illúzióval, és csupán a kérdés gyakorlati vetületeit nézzük, leszögezhetjük: az erdélyi magyarságnak érdeke, hogy a romániai demokrácia és a román jogállam rendeltetésszerűen működjön. Nem mindegy hát, hogy közösségünk legerősebb, magát érdek-képviseletinek tekintő szervezete – az RMDSZ – miként viszonyul a jelenlegi, úthengerszerű, mélyen antidemokratikus, posztkommunista nyomuláshoz, amely még az Európai Unió ingerküszöbét is elérte. Hogy miként viszonyul az RMDSZ saját belső demokráciájához, az már ismeretes. A Szövetség ismételten áthágta saját alapszabályzatát: a nemzeti önkormányzat és belső önrendelkezés elvén alapuló háromszintű autonómia programját szorgalmazókat szívós kitartással szervezeten kívülre kényszerítette, a programot pedig tulajdonképpen feladta, miközben saját önkormányzati struktúráját pártelvűre szabta át. Azt is tudjuk, miként viszonyul az RMDSZ az erdélyi magyar közösség demokráciájához, az erdélyi magyar pluralizmushoz. A szervezet vezetői nem kevesebbet állítottak a legutóbbi választások után, mint hogy az RMDSZ önfeladó politikájával szemben alternatívát kínáló autonomista pártokra – az MPP-re és az EMNP-re – nincs szükség. Nem vagyok az elhamarkodott címkézések híve, de ha ez nem tipikus bolsevik gondolkodás, akkor mégis micsoda? Az elmúlt hetekben pedig megtudhattuk, hogy mennyire fontos az RMDSZ-nek az ország demokráciája. Szó sincs arról, hogy Traian Bãsescu pozícióban maradását a demokrácia zálogaként aposztrofálnám. A Ponta-kabinet azonban – a hatalomátvételt követően – egy pillanatig sem habozott kinyilvánítani „magyarbarát” voltát, egyik hatalmi pozíciót szerezte meg a másik után. Ehhez képest Bãsescu elnök mégiscsak egyfajta hatalmi egyensúly képviselőjeként működhetett volna. Nem sok büszkeségre ad okot, hogy az RMDSZ képviselőjén múlott, hogy az alkotmánybíróság zöld utat adott az elnök felfüggesztéséhez, mint ahogy az sem, hogy a képviselőház és a szenátus elnökének puccsszerű leváltásakor is az RMDSZ képviselőinek jelenléte biztosította a határozatképességet. A Szövetség cinkossága a posztkommunista, mélyen antidemokratikus és magyarellenes hatalommal egyszerűen tagadhatatlan, ami különösen az RMDSZ Európai Néppárti tagsága miatt fonák helyzet. Tőkés László és Toró T. Tibor tájékoztatták a kialakult helyzetről Wilfried Martenst, az Európai Néppárt elnökét, kiemelve, hogy az „RMDSZ parlamenti képviselői – vélhetően egyöntetűen – megszavazták Traian Bãsescu államelnök tisztségéből való felfüggesztését”. Kelemen Hunor levélben fordult a Néppárt vezetőihez – magyarázva a magyarázhatatlant –, azt azonban maga sem tudta letagadni, hogy a néppárti RMDSZ képviselői nem álltak ki a néppárti államelnök mellett. Sajnos ilyen az RMDSZ hivatalos propagandája 1999 óta, amikor retorikájuk véglegesen levált a politikai gyakorlatról. Az akkor elfogadott tanügyi törvényt, amely megannyi diszkriminatív passzust tartalmazott a magyarság, valamint az egyházi oktatás vonatkozásában – többek között állami tulajdonként telekkönyveztetett több mint ezer, az egyháztól 1945 után eltulajdonított iskolaépületet –, az akkori, Markó-féle vezetés jelentős előrelépésként értékelte, a törvényt a tények fényében elemző Tőkés Lászlót pedig pellengérre állította. Azóta mintha ismételné magát a történelem, legfeljebb az RMDSZ elnökét hívják másképp.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. július 19.
Uniós pénzekben reménykednek az elöljárók
Magyar tervek Szatmártól Háromszékig
Új helyzetet teremtettek Erdélyben az idei helyhatósági választások. Vegyes lakosságú városainkban gyengült a magyar érdekérvényesítés lehetősége, számos településen már alpolgármesterre sem „futja”.
Székelyföldön az RMDSZ-dominancia a jellemző, olyannyira, hogy csak egyetlen várost vezet más magyar párt soraiból származó alpolgármester. Összeállításunkban erdélyi magyar politikusok „vallanak” terveikről.
A vártnál kisebb sikert hoztak a megyei és a városi önkormányzati vezetők tisztségeiről szóló, az RMDSZ és a román pártok közötti egyeztetések. Miután Szatmárnémetiben elúszott a magyar polgármesteri szék, az önmagát is túlteljesítő Szociálliberális Unió (USL) magyar alpolgármesteri tisztséget sem volt hajlandó biztosítani. Nagyvárad is magyar alpolgármester nélkül maradt, akárcsak több olyan erdélyi város, ahol a magyarság részaránya az utóbbi húsz évben drasztikusan visszaesett. Kivételt jelent Zilah, Kolozsvár és Marosvásárhely, ahol a román pártokkal folytatott tárgyalások eredményesnek bizonyultak.
Elsődleges cél a folytatás
A partiumi és belső-erdélyi megyei önkormányzatok magyar elnökhelyettesei a zömmel európai uniós pénzekből elkezdett beruházások folytatását, illetve befejezését tekintik fő célkitűzésüknek. Csehi Árpád, a Szatmár megyei önkormányzati testület alelnöke szerint az idei évtől más a helyzet, mint az elmúlt négy esztendőben, amikor a városnak és a megyének magyar elöljárója volt, az RMDSZ pedig kormányzati tényezőként segítette munkájukat. Ez egyaránt befolyásolja az érdek-képviseleti munka hatékonyságát és a magyar többségű helyi önkormányzatok támogatottságát. Csehi szerint – magyar alpolgármester híján – rá hárul majd a szatmárnémeti magyarság részéről származó gondok, kérések kezelése. Arra törekszik, mondta, hogy az előző mandátum során elkezdett megyei beruházásokat sikeresen be tudják fejezni, valamint kiemelten kezeli a helyi magyar kultúra, a helyi rendezvények támogatását. Csóka Tibor, a Szilágy megyei önkormányzati testület alelnöke ugyancsak a Szociálliberális Unióval kötött egyezség értelmében lett helyettes megyei vezető. A megegyezés révén az RMDSZ zilahi alpolgármesteri tisztséget is kapott, noha a Szövetség mindössze három képviselővel rendelkezik a 21 fős városi testületben – ez a rendszerváltás óta a legrosszabb eredmény. Csóka a több mint 100 millió eurós uniós projektek kivitelezését és befejezését nevezi meg legfontosabb célkitűzéseként. „Szilágyság számára ez szinte Marshall-tervnek számít. Saját költségvetésükből a települések húsz év alatt sem tudnák korszerűsíteni az út-, az ivóvíz- és a szennyvízelvezető hálózatot” – mondta az alelnök. Csóka szerint a magyar települések fejlődése szempontjából elengedhetetlen az RMDSZ kormányzati szerepvállalása. „Várjuk ki a végét!” – válaszolja felvetésemre, miszerint a következő négy évben stratégiaváltásra lesz szükség, amennyiben az RMDSZ ellenzékben marad. Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzati testület alelnöke árnyaltabbnak látja az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. „Az uniós pályázatok önrészének előteremtésénél előnyt jelentett, hogy az RMDSZ a bukaresti kormány tagja volt. Ezt most keményebb helyi érdek-képviseleti munkával kell áthidalni” – fogalmazott. A megyei önkormányzat – a bíróság által is megerősített döntés nyomán – visszaszolgáltatja a magyar tulajdonosoknak a gyalui kastélyt. A Kolozsvár közeli híres épületegyüttest turisztikai látványosságnak szánják. A Kolozs megyei magyar elöljáró kiemelt beruházásnak tartja a Mezőség orvosi ellátását biztosító mócsi kórház újbóli megnyitását. A megye és a régió szempontjából az egyik legfontosabb beruházásnak viszont a kolozsvári reptér korszerűsítési munkálatai számítanak: az új, 3,5 kilométer hosszú le- és felszállópálya az eddiginél nagyobb teher- és utasszállítógépek fogadását is lehetővé teszi. Kiss Sándor, a Bihar megyei önkormányzati testület alelnöke az RMDSZ megyei tisztújító közgyűlésén úgy fogalmazott: Nagyvárad polgármestere, Ilie Bolojan az előzetes megegyezés ellenére sem biztosított alpolgármesteri helyet a partiumi város magyar közösségének. „Mindent meg fogok tenni, hogy az alelnöki tisztség értékesebb legyen annál, mint amekkora jelentőséget ellenfeleink tulajdonítanak neki” – fogalmazott Kiss.
Két Fadrusz-szobor Zilah főterén?
Városaink magyar elöljárói is az infrastruktúrafejlesztést kezelik elsődleges célként. Az utóbbi négy évben sokat sikerült behozni a települések hatalmas lemaradásából, de még távol van a korszerű, lakható város képe. A harmadik mandátumát kezdő Kovács Jenő nagykárolyi polgármester prioritásként kezeli a több pályázatból álló, rekordösszegű – mintegy 10 millió euró értékű – beruházások kivitelezését. Nagykároly teljes infrastruktúrája megújul a következő négy évben. A beruházásokat kormánypénzek is segítik: 150 új lakás épül, amiből 90 szociális célokat szolgál – rászorulók igényelhetik –, további 60 pedig ANL-lakás. „A kormánypénzekből finanszírozott beruházásokat is be kell fejezni, függetlenül attól, hogy éppen ki van hatalmon Bukarestben” – reménykedik a polgármester.
Fazekas Miklós, Zilah alpolgármestere az immár 17 százalékra csökkent zilahi magyarság szempontjából elengedhetetlennek tartja egy fedett piac létrehozását, ahol zömmel szilágysági magyar falvakból származó, zöldséget, gyümölcsöt és tejtermékeket forgalmazó árusok kínálhatnák portékáikat. Az alpolgármester az RMDSZ által vezetett Ady-ház felújításáról is beszélt: a városiak kedvenc gyülekezőhelye megújulva várná a közös találkozókra járó zilahi magyarságot. „Erdélyben egyediek leszünk abban, hogy a város főterén két Fadrusz-munka áll majd” – jelentette ki Fazekas. A turulszobor a református templom udvarán várja köztéri elhelyezését, miután a zilahi önkormányzati testület 2010-ben már elfogadott egy erre vonatkozó, kedvező határozatot. „Terveink között szerepel, hogy Zilah bejáratainál négynyelvű – köztük magyar – tábla fogadja a városba érkezőket. A kétnyelvű tábla kivitelezhetetlen, a négynyelvű már könnyebben elfogadtatható” – ecsetelte az alpolgármester a zilahi közhangulatot. A magyarellenes közhangulat szempontjából Kolozsvár sincs jobb helyzetben. A kincses városban a Demokrata-Liberális Párttal (PDL), Kolozs megyében pedig a Szociálliberális Unióval egyezett ki az RMDSZ, bár az erdélyi viszonylatban egyedi eset egyetlen román pártnak sem tetszett. Horváth Anna kolozsvári alpolgármester úgy véli, munkájában előnyt jelent, hogy az Emil Boc vezette kabinetben koalíciós partner volt az RMDSZ. Ez a kapcsolat Kolozsváron továbbra is gyümölcsöző lehet. Horváth szerint a kolozsvári magyarság jó esélye az Európa Kulturális Fővárosa címért 2015-ben leadandó pályázat előkészítése lehet. A pályázat nem csak a város, de a megye prioritása is, Nagyszeben példája igazolja, hogy a projekt óriási lendületet kölcsönözhet egy egész régiónak. A polgármester asszony a nyelvi és kulturális örökség előtérbe helyezésében látja a magyar elvárások megoldását: műemlékeinkre felkerülnének a magyar feliratok, civil szervezeteink pedig hangsúlyosabban vehetnének részt a város mindennapi életében. A Mátyás-szoborcsoport előtti illegális felirat ügyében bűnvádi eljárás folyik az elkövetők ellen, a közeljövőben várható bírósági döntés orvosolná a helyzetet, de keresik a megoldást a kétnyelvű táblák kihelyezésére is, amit az Európa Tanács egyik újabb ajánlása segíthet. „Kiemelten fontosnak tartom az élhetőbb Kolozsvárért elindított beruházások folytatását. Kerékpárutakra, tiszta belvárosra és gondozott külvárosra van szükség” – összegezte Horváth a kincses város szempontjából elengedhetetlen kívánalmakat.
A száműzött marosvásárhelyi alpolgármester
Szatmárnémetivel és Nagyváraddal ellentétben Marosvásárhelyen ugyan van magyar alpolgármester, ám a helyzet olyan, mintha mégsem lenne. Az RMDSZ a marosvásárhelyi és a Maros megyei önkormányzati testületben az USL-vel egyezett ki, így mind a kormánypárt, mind az RMDSZ állíthatott alpolgármestert. Válaszként a demokrata-liberális Dorin Florea a szövetség mindkét alpolgármesterét kitiltotta a polgármesteri hivatal főépületéből, gyakorlatilag megfosztotta őket munka-, illetve hatáskörüktől. A történet a Funar-korszak hangulatát idézi, amikor Boros János kolozsvári alpolgármester – hosszú semmitevés után – a pataréti szeméttelepen számolgatta a szemeteskocsikat, míg a helyi tanács jobb belátásra nem bírta a román polgármestert. Úgy tűnik, Marosvásárhelyen Dorin Florea „gondozza” a funari örökséget. Józsa Tibor szerint Floreát az zavarja, hogy a PDL nem kaphatott alpolgármesteri tisztséget. Revansként maga mellé édesgette a volt magyar alpolgármestert, Csegzi Sándort, aki újabban személyes tanácsadóként dolgozik. Józsa úgy véli, Csegzi az elmúlt években is ugyanezt tette, nem volt önálló hangja, így nem csoda, hogy a városvezetés hanyagolta a magyar ügyeket. „ Daniela Ciotlăuș nemzeti-liberális alpolgármester asszonynak részletesen bemutattam követeléseinket a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésétől iskoláink helyzetéig. Személyes segítségét, valamint a helyi koalíció hozzájárulását kértem ahhoz, hogy a sok éve húzódó ügyek kimozduljanak a holtpontról. Az új alpolgármester asszony támogatásáról biztosított” – összegezte első tapasztalatait Józsa. Úgy véli, ha az USL-nek, illetve az RMDSZ-nek sikerül hatékonyan együttműködnie Marosvásárhelyen, vége szakadhat Dorin Florea nyolc éve tartó egyeduralmának. „A helyi önkormányzatban nehéz meccsek következnek, a képviselő-testület kitartásán múlik, hogy ki lesz a győztes” – fogalmazott. Lokodi Editet, a Maros megyei önkormányzati testület alelnökét szabadságolása miatt nem tudtuk elérni. Borboly: meg kell menteni a kistelepüléseket
A két székelyföldi megyében tiszta a kép. A kétharmados fölényben lévő RMDSZ nem érezte szükségét a magyar pártokkal való tárgyalásnak. Antal Árpád újraválasztott polgármesternek köszönhetően csak Sepsiszentgyörgyön kapott alpolgármesteri tisztséggel felérő intézményvezetői beosztást Nemes Előd néppárti önkormányzati képviselő. Nemes a közösségépítés, a Székely Szórvány Partnerség-, illetve a Székely–Csángó-programot koordinálja a jövőben. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint miközben a testület a 2013–2020 közötti európai pályázati kiírásokra készül, saját erőből is keresi a megoldásokat. „Folytatnunk kell az elmúlt négy évben elkezdett Kisfalu programunkat: vonzóbbá, élhetőbbé kell tennünk a kistelepüléseket, infrastrukturális beruházásokkal – az elektromos, illetve vízhálózat, valamint csatornarendszer kiépítésével, aszfaltozással, a helyi termelők felkarolásával –, hogy a fiatalok ne költözzenek be a városba, ne néptelenedjenek el a kis falvak. Továbbra is támogatnunk kell a fiatalok szakképzését, a vendéglátóipart, az élelmiszer-termelést, és a fafeldolgozó-ipart, hogy a faanyag saját középvállalkozóink kezében maradjon, illetve ők értékesítsék” – mondta Borboly Csaba, aki szerint az elkövetkező időszak kulcsszavai: „jó hangulat”, „törődés”, „egymásra figyelés” és „kicsiből sokat”. A megyei önkormányzat elnöke úgy véli, „az ellenzéki szerep nehezíti a munkát, de csak az RMDSZ képes biztosítani a munkavégzéshez szükséges keretet és lehetőséget. Bízom benne, hogy az őszi választásokat követően olyan parlament alakul, amelyben – a magyarság képviseletében – az RMDSZ segíteni tudja az önkormányzatok munkáját.” A másik két magyar párttal történő együttműködésről azt mondta: „Több mint ötven Hargita megyei RMDSZ-es polgármester mellett van négy MPP-s, az EMNP-t pedig egyetlen Hargita megyei közösség sem tüntette ki bizalmával, hogy ráruházza a település irányítását. Az MPP-s polgármesterekkel keresem az együttműködés lehetőségét, hiszen az általuk vezetett települések lakosságáért is szeretnék tenni.” Megújuló székely városok
Az RMDSZ-es sorból „kilógó” egyetlen nagyobb lélekszámú erdélyi település, Gyergyószentmiklós hetvenszázalékos többséggel újraválasztott MPP-s polgármestere, Mezei János elmondta: nagy előny, illetve hatalmas lehetőség, hogy folytathatja a négy évvel ezelőtt elkezdett városfejlesztési terveket, beruházásokat. A távfűtés kérdésének megnyugtató rendezése után a város ivóvíz- és csatornahálózatát akarják teljesen felújítani. Fontos feladatnak tartja a tulajdonviszonyok rendezését, ezzel ugyanis adós a polgármesteri hivatal a város közösségének. Mezei a helyi és a környékbeli turizmus fejlesztésében és támogatásában látja a város és környéke kitörési lehetőségét. A polgármester úgy véli, a közigazgatásilag hozzájuk tartozó Gyilkos-tó kiváló turistacsalogató a város számára, ezt a lehetőséget pedig alaposan ki kell használni.
Bunta Levente, Székelyudvarhely újraválasztott RMDSZ-es polgármestere szintén merész városfejlesztési tervekről számolt be. Ezeknek egy része már elkezdődött az elmúlt években, mások új uniós projektek keretében valósulnak majd meg. A távfűtést biomasszával működtetett hőerőművel szeretnék korszerűsíteni, új óvodát és bölcsődét terveznek, bővítenék a város egyetemi oktatását, támogatják egy magánklinika megépítését, mélyfúrással keresnek jobb minőségű ivóvizet, befejeznék a város körgyűrűjének munkálatait. Bunta úgy véli, a jelenlegi 3–4 millió eurós uniós projektek mellé hamarosan újak is felsorakozhatnak.
Az utóbbi évek egyik leglátványosabban fejlődő székely városa, Csíkszereda polgármestere, a szabadságoló Ráduly Róbert helyett Antal Attila alpolgármester beszélt olyan fejlesztésekről és beruházásokról, amelyek eddig általában meghaladták a székelyföldi városok lehetőségeit. A régi-új csapat harmadik mandátuma során Csíkszeredának teljesen felújított főtere, korszerűsített hulladékgazdálkodása és vízhálózata, számos közösségépítő programja – azaz alapjaiban átalakuló arculata – lesz. Ehhez ma 20 millió eurónyi elnyert uniós pályázat áll a rendelkezésükre, ami a város egyéves költségvetésének felel meg. Antal büszkén említette, hogy az eddigi beruházásokhoz nem volt szükségük kölcsönre, nem adósították el a várost.
Kézdivásárhelyen polgármesterváltás történt: a volt MPP-s polgármestert a választás nyomán Bokor Tibor volt RMDSZ-es szenátor váltotta. Az új polgármester szerint gyakorlatilag mindent újra kell kezdeni, a város ugyanis kimaradt a székelyföldi régióra jellemző nagyobb fejlesztésekből. Problémásnak nevezte a már elkezdett ipari parkot építő uniós projekt kivitelezését: a polgármester szerint a megkötött szerződés hátrányos a városnak. Bokor elsőrendű feladatának tartja a város úthálózatának gyors rehabilitálását, hogy a céhes város élhetőbb településsé váljon. „Hosszú évek után nagytakarítást végeztünk, kitakarítottuk az udvartereket, hogy az itt lakók és az ide érkezők is jól érezzék magukat” – mondta az elöljáró. Ma Kézdivásárhelyen is négy uniós projekt vár kivitelezésre, közülük az ivóvízhálózat felújítása, valamint a hulladékgazdálkodás átalakítása a legégetőbb. A háromszéki önkormányzati testület elnöke, Tamás SÁndor többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy újraválasztott polgármestere a következőképpen összegezte törekvéseit: „Én a szentgyörgyi emberek közérzetének további javítását tűztem ki elsődleges célomul. Mindezt az infrastrukturális és a kulturális-közösségépítő fejlesztések egészséges arányának megtalálásával szeretném elérni.”
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. július 26.
55 év alatt kérték annyian a magyar állampolgárságot, mint az utóbbi évben
A kedvezményes honosítás folyamatának jelenlegi állásáról tájékoztatták Tusványoson az érdeklődőket a magyar kormány képviselői. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkárhelyettes szerint a 2004. december 5-i népszavazás fordulópont volt, drámai pillanat a nemzetpolitikában, amely ugyanakkor magyarországi szemmel sok folyamatot elindított. Testvértelepülési, testvérgyülekezeti kapcsolatok alakultak, erősödtek meg, egyre többen látogattak a határon túlra, megélénkültek a magyar-magyar kapcsolatok.
A magyar parlamentben csupán három képviselő nem szavazta meg a kedvezményes honosításra vonatkozó törvényt, akkor, amikor még az új kormány meg sem alakult – hangsúlyozta.
Ugyanakkor a külhoni magyarok magyar állampolgárság-igénylési folyamata túlmutat az ügyintézésen, túlmutat azon is, mennyi akta keletkezik, hiszen egyszerű ügyintézők – szembesülve az egyéni történetekkel – érzik egyre inkább szívügyüknek, és az is nyilvánvaló, milyen sokat jelent ez az embereknek, akik visszaszerzik elvesztett magyar állampolgárságukat – tette hozzá.
Wetzel Tamás miniszteri biztos az aktuális statisztikai adatok ismertetése előtt hangsúlyozta, az embereket kell nézni a számok mögött. A külhoni magyarok kedvezményes honosítása sikertörténet, emblematikus, pedig benne volt a bukás lehetősége is – mondta. Eddig 300 ezer személy nyújtotta be a dossziéját, ütemezetten haladnak az eskütételek, az iratcsomók elbírálása.
1970-ben 416-an kértek magyar állampolgárságot, és 739-en mondtak le róla. Most évente 200 ezren kérik. 1957-től kb. annyian kérték és szerezték meg, mint most 1 év alatt – közölte. Továbbra is nagy a érdeklődés a magyar állampolgárság iránt, sok megható egyéni történet van, felemelő pillanatoknak lehetnek tanúi az ügyintézők, igénylők egyaránt. Korábban felmerült, hogy nem kéne eskütétel, mert bonyolult megszervezni, hanem inkább postai úton továbbítani a döntést és a dokumentumokat. Ám az eskütétel Wetzel szerint a sava és borsa az eljárásnak, felmérhetetlen jelentőségű az állampolgárságot megszerzők számára, erősíti az összetartozás érzését, ezt a vendégkönyvek bejegyzései is mutatják a külképviseleteken.
2004 óta valóban változás történt a közgondolkodásban Magyarországon, jellemzően semmi negatív visszajelzés nem érkezett a kedvezményes honosítás kapcsán, szinte mindenki valóban sikeres és előremutató dolognak tekinti, amit rég be kellett volna vezetni – vélte Wetzel. Az emberek elfogadták, hogy minden magyart megillet a magyar állampolgárság.
Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul szerint az ügyfeleknek is pozitív visszajelzése van az eljárásról. Csíkszereda a legnagyobb forgalmú külképviselete Magyarországnak, ide fut be a legtöbb igénylés. A kettős állampolgárság kapcsán romániai magyar politikai konszenzus van, nemcsak a Demokrácia Központok, hanem az RMDSZ és az MPP is besegít az ügyintézésbe, jó a kapcsolat velük – hangsúlyozta. Ugyanakkor megköszönte a román hatóságoknak, hogy semmiféle akadályt nem gördítenek az ügyintézés elé. Felidézett egy esetet, amikor egy csángó család igényelte a kedvezményes honosítást, és a családanya nehézkesen beszélt magyarul; az ügyintézők tanakodtak, mi legyen, amikor az asszony megkérdezte, énekelni lehet-e? És elénekelt egy archaikus csángó népdalt. Az ilyen történetek megerősítik az embert, hogy magyarnak lenni jó – zárta felszólalását a főkonzul.
Felszólalt Boldoghy Olivér szlovákiai színművész is, akitől megvonták a szlovákiai állampolgárságot, mivel nyilvánosságra hozta, hogy magyar állampolgár lett. Ez a máshol olyannyira olajozott rendszer Szlovákiában sajnos nem működik, a szlovák hatóságoktól való félelmükben a magyarok inkább Magyarországon tesznek titokban esküt. Boldoghy és Gubík László a szlovák alkotmányra hivatkozva civil tiltakozó akciót indítottak a diszkriminatív szlovák állampolgársági törvény ellen; az alkotmányban ugyanis az áll, akarata ellenére egyetlen állampolgártól sem vonható meg az állampolgárság. Elindítottak egy petíciót, hogy töröljék az alkotmányellenes törvényt, ezt néhány hete leadták a belügyminisztériumban.
„Többünktől elvették a szlovák állampolgárságot, folyamatos zaklatásnak, nyomásnak vagyunk kitéve” – ecsetelte a helyzetet. Fény az alagút végén, hogy a szlovák Alkotmánybíróság nem dobta vissza az általuk benyújtott kérést, foglalkoznak az üggyel, és ugyanakkor elindult egy magyar-szlovák kormányszintű egyeztetés is. Ám a radikalizált szlovák közvéleményt a média is manipulálja, mindig előveszi a magyar kártyát, és radikálisoknak bélyegezi a diszkrimináció ellen tiltakozó magyarokat, miközben voltaképpen az alkotmányosság a tét.
Wetzel szerint egyébkény 296-an veszítették el a szlovák állampolgárságukat, magyarok kevesen vannak köztük, a legtöbb cseh állampolgár. Boldoghy elmondta, próbáltak az ügyük mellé állítani szlovák közéleti személyiségeket is, ám egyelőre kevesen vannak mellettük.
Szász Péter, az EMNP Kolozs megyei szervezetének alelnöke hangsúlyozta, hasonló lehetőséget más országok is megadnak a határaikon kívül élő nemzettársaiknak, időszerű volt, hogy Magyarország is bevezesse a könnyített honosítást. A kolozsvári Demokrácia Központ igazgatója a Határtalanul! osztálykirándulás-programot nagyon fontosnak nevezte, hiszen a gyerek egy ilyen látogatás után elmondja szüleinek, hogy azok a magyarok a határon túl bizony nem szlovákok vagy románok. A magyar állampolgárság felvétele szerinte az asszimilációt is megállítja, köteléket teremt a különböző országokban élő magyarok között.
Tiboldi László moderátor, a csíkszeredai Demokrácia Központ irodavezetője közölte, az irodahálózat másfél év alatt több mint 105.700 személynek állította össze az állampolgárság igényléséhez szükséges dossziét. Ezeknek az igényléseknek az 53%-a székelyföldi. (tudósítónktól)
Transindex.ro
2012. július 27.
Borbély-Toró: barátságos csörte Tusványoson
Az erdélyi magyar belpolitika monopolizálta a Kárpát-medencei fórumot, mindkét fél részéről elhangzottak az utóbbi évekből, hónapokból ismerős vádak, cáfolatok, fricskák.
Aki eddig hiányolta az idei Tusványos felhozatalából az igazi, élesbe menő pengeváltásokat, most megkaphatta: majdnem három órás fősátori beszélgetés volt délelőtt a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek között. Az előzetesen közölt programmal ellentétben az RMDSZ is képviseltette magát Borbély László politikai alelnök személyében. A Választások 2012 munkacímű kerekasztalon az MKP, VMSZ, KMKSZ képviselői így adott ponton háttérbe is szorultak az aktuális erdélyi magyar belpolitikai csörték felelevenítése miatt.
Répás Zsuzsanna magyarországi nemzetpolitikai államtitkár-helyettes, moderátor elöljáróban felidézte, különleges év az idei, hiszen majdnem minden külhoni magyarlakta területen választások voltak vagy lesznek 2012-ben. A kívánság, miszerint „élj érdekes korban”, Kínában átoknak számít, remélhetőleg ez nem száll a Kárpát-medencei magyar közösségekre – mondta.
Össze kell fognunk, szolidaritásra van szükség – hangsúlyozta mind Toró T. Tibor, az EMNP elnöke, mind Borbély László, ugyanakkor mindkét fél részéről elhangzottak az utóbbi évekből, hónapokból mindenki számára ismerős vádak, cáfolatok, fricskák.
Helyhatósági választások eredménye: kétféle értékelés Az RMDSZ majdnem 90%-ot kapott a helyhatósági választásokon, és ez azt bizonyította, az erdélyi magyarság nem akar megosztást – jelentette ki Borbély. 22 éven át megvédtük a magyarjainkat, akik tudják, hogy van egy olyan szervezet, amely kiáll mellettük, és ez az RMDSZ, ezért nem volt nagyléptékű átszavazás sem a román pártokra, sem a többi romániai magyar politikai erőre – vélte. A június 10-i választások eredménye egy pillanatkép arról, mit gondolt az erdélyi magyarság, és többek közt azt gondolja, nincs szükség transzetnikus pártokra – replikázott Toró. Ugyanakkor szerinte az EMNP-nek köszönhetően sikerült 100 ezerrel több szavazópolgárt rávenni, hogy voksoljon, igaz, ezeknek 2/3-a az RMDSZ-re adta szavazatát, amit a szövetség azóta sem köszönt meg – jegyezte meg, erre Borbély visszakapcsolta mikrofonját, és annyit mondott: „Köszönjük, csak így tovább.” A többi egyharmad viszont ránk szavazott – replikázott Toró, hozzátéve: még sokat kell tanulniuk az RMDSZ-től, ami „a szavazatok megszámolásának technikáját illeti”. Versenytársak vagyunk, ám a nemzetpolitikában az együttműködés, a szolidaritás, az összezárás, a konszenzus, a munkamegosztás kéne legyen az uralkodó jelszó, és nekünk is így kell Erdélyben nemzetpolitikát folytatni – jelentette ki Toró. Például ilyen közös cél a Sapientia román állami finanszírozása, amelyet egyébként akkreditáció utánra az RMDSZ is ígért, ám a Sapientiát és a Partiumi Keresztény Egyetemet is akkreditálták, mégsem kaptak még finanszírozást. Ilyen cél a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának kérdése is, a kulturális autonómia, Székelyföld sajátos jogállása, ám hiába nyújtottunk be autonómiát javasló tervezeteket a parlamentbe, azt az RMDSZ nem támogatta; Marosvásárhelyen pedig a pártpolitikai érdek brutálisan felülírta a nemzetpolitikait, és nem volt közös magyar jelölt – sorolta Toró.
Toró felélesztené az EMEF-et 2009-ben a romániai magyar politikai szervezetek létrehozták az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely elért ugyan apró részeredményeket, de el kéne jutni a közös politikai cselekvésig – mondta Toró. „Felszólítom Borbély Lászlót, hozzuk össze augusztus közepéig ezt a fórumot, rakjuk össze erőinket, az összes politikai erőt, mert az őszi parlamenti választásokon szükségszerű az együttműködés” – jelentette ki. Az újratervezés jegyében a magyar szervezetek közti kapcsolatot is át kell gondolni, és egy új egységet létrehozni – tette hozzá. Tőkés László EP-képviselő, az EMNP védnöke a közönség soraiból szót kapva azzal kezdte szónoklatát, hogy félti az RMDSZ-t, mivel a hatalomvakság gyakran fellép a hatalom gyakorlóinál, és a hatalom 16 éve abszolút prioritás számukra, ami egyébként Băsescura, Pontáékra is vonatkozik – jelentette ki. Nehogy magával rántsa ez a társaság az RMDSZ-t, és cserbenhagyja a szövetséget „praktikus opportunizmusa” – fogalmazott.
Szerinte a helyhatósági választások eredményeit értékelve nem mellékes, hogy az RMDSZ „a román hatalom magyar megfelelője”, Bihar megyében pl. „egy korrupt, maffia típusú társaság” vette át a hatalmat, a civil szférát is leigázva - mondta. Iliescut is nagy többséggel választották meg korábban, ugyanígy az MSZP-t, Gyurcsányt, mert „a posztkommunista visszarendeződés mindig nagy sikereket aratott”; mit keres az USL-s táborban Kis Sándor és Frunda György? – tette fel a kérdést.
Tőkés felszólította az RMDSZ-t, legyen tekintettel a 11-12%-os politikai kisebbségre, mert „ha nem tér észhez, és nem ülünk le tárgyalni, magával ránthatja az egész magyar közösséget”. Üljünk le, készüljünk együtt az őszi parlamenti választásokra, de tegyenek rendet az RMDSZ-ben, mert másképp nem fog menni – fogalmazott kategorikusan Tőkés.
Tőkés Lászlót nem vakította el a hatalom, nem – replikázott Borbély, hozzátéve: az EP-képviselő úgy beszél, mintha a hatalom olyan csúnya dolog lenne, de erről esetleg a közönség soraiban jelen lévő Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettesnek is más lehet a véleménye, lévén hogy 68%-kal kormányoznak Magyarországon.
Meg kell találnunk a modus vivendit a mindenkori román kormánnyal, ami nem azt jelenti, hogy mindig kormányon legyünk, most sem vagyunk, hanem hogy tárgyalási pozíciónk legyen – fejtette ki Borbély. Az RMDSZ is volt hatalmon, nemrég pl. Tőkés felszólította három miniszterüket, mondjanak le, rá pár napra meg azt kérte, tegyenek valamit MOGYE-ügyben – akkor most tisztázni kellene, mikor mondjunk le, és mikor legyünk hatalmon – érvelt Borbély. Ezt együtt kellene megtárgyalni – értett egyet a közös egyeztetés szükségessége kapcsán, ugyanakkor megjegyezte, mondhatná ő is, hogy „olyan erős vagyok, hogy megüzenem Angela Merkelnek, hogy a következő hónapban ekkor és ekkor tudnám fogadni”.
Ugyanakkor szerinte arról is kellene beszélni, hogy az RMDSZ milyen nemzetpolitikai fontosságú eredményeket ért el az anyanyelv-használattól a közbirtokosságokon át a tanügyi törvényig. A magyarellenes hangulat nem szűnt meg Romániában, és nem biztos, hogy segített a romániai magyar politikai erők közti összefogásnak, hogy két magyar vezető politikus is kampányolni jött Romániába; ezt is meg kéne beszélni – szögezte le Borbély.
Párbeszédre szükség volt, van és lesz, de akkor helyezzük a serpenyőre mindazt, amit együtt vagy külön megvalósítottunk – javasolta. Románia nem jog-, hanem „vályogállam”, és ebben a kontextusban ne mondja egy európai biztos, hogy ne mondjunk véleményt az igazságszolgáltatásról, amikor Markó Attilát elítélték a Mikó kollégium visszaszolgáltatása miatt – szögezte le. Borbély ennek kapcsán megköszönte a magyar kormány szolidaritását, és felszólítást intézett a hallgatósághoz: minden magyar legyen ott szeptember 1-jén Sepsiszentgyörgyön a Mikóért szervezett tüntetésen.
Toró elmondta, nagyon komolyan gondolják az MPP-vel való együttműködést, akár a fúziót is szorgalmaznák; az MPP őszre összehívta kongresszusát, ahol remélhetőleg megoldják belső problémáikat, és utána már lehet tárgyalni ezekről a javaslatokról. Könnyebb lenne az RMDSZ-szel úgy tárgyalni, hogy nem három, hanem csak két fél ül az asztal két oldalán – fogalmazott.
Eltérő véleményen a referendumról
A Traian Băsescu leváltását célzó július 29-i referendumot az RMDSZ nem akarta, hanem februárban felvetették akkori koalíciós partnereiknek az előrehozott választások megszervezését. A szövetség végigvitte a kormányzást a PDL-vel, nem ők váltották le Băsescut – hangsúlyozta Borbély. Mivel 1990 óta alapvető jog a polgárok számára a szavazáson való részvétel, természetes, hogy nem távolmaradásra buzdít az RMDSZ, hanem részvételre, és hogy mindenki saját lelkiismerete szerint szavazzon a népszavazáson – magyarázta.
Toró T. Tibor szerint azonban félő, hogy ha az RMDSZ ily módon támogatja a román jogállam szétverésével fenyegető USL liberális-szocialista koalíciót, azzal „az egész magyarságot magával rántja”. Az ország megítélése nagyon megroppant a Ponta-kormány alatt, és az RMDSZ mellettük áll, őket erősíti, másik oldalon viszont a PDL, az EMNP, a Fidesz, az Európai Néppárt mondja azt, hogy „épeszű ember ebbe a kocsmai verekedésbe nem áll be”, azaz távolmaradásra buzdítanak a referendumról.
Arról, hogy az RMDSZ baloldali-e
Az RMDSZ egy európai jobboldali pártszövetség tagja, csak jobboldali pártokkal kormányzott együtt, 2000-2004 között ugyanakkor kívülről támogatta a PSD-t, ez volt az a periódus, amikor elég sok eredményt sikerült közösen elérni – mondta Borbély. 1993 óta a programjukban benne van elég hangsúlyosan az autonómia, ez is bizonyíték arra, hogy fontosak a nemzetpolitikai célok.
Toró szerint azonban az RMDSZ-nek be kéne vallania, hogy az MSZP stratégiai partnere. Borbély ezt határozottan cáfolta, és még hozzátette, ugyanakkor természetesen jó viszonyban kell lenni a mindenkori magyar kormánnyal. Októberben egyébként az RMDSZ a PDL-vel közösen szervezi az Európai Néppárt kongresszusát Bukarestben.
Határon túli párt bejegyzése
Magyarországon Borbély László elismételte, hogy az RMDSZ SZKT-n elhangzott javaslat, miszerint az RMDSZ pártot jegyezhetne be Magyarországon a 2014-es ottani választásokra, csak egy ötlet volt, hiszen az SZKT egy sokszínű grémium, ahol sokféle vélemény elhangzik. Ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy az EMNP tényként kezeli, hogy a 2014-es magyarországi választásokkor Fidesz-listán EMNP-jelöltek is szerepelnek majd.
Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke szerint kívülről is inkább úgy tűnik, egy élc hangzott el az RMDSZ SZKT-n. Egyelőre formálódóban van a határon túli magyar állampolgárok részvételének megszervezése a magyarországi választásokon, ezért 2014 egy reménykeltő, de ugyanakkor lehetséges veszélyekkel is terhes év lesz.
B. D. T.
2012. július 28.
Tusványos – Fókuszban Orbán Viktor és Tőkés László
Tusványos zárónapjának főrendezvénye Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének és Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének előadása. Az előadásokat és az utánuk következő fórumot Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium államtitkára moderálja.
* * * Németh Zsolt berekeszti a fórumot. Mindenkinek jó szórakozást kíván a ma délutáni-esti programokon. Kijelenti: Tusványos most már a világ közepe, és aki más irányba halad annak a GPS azt fogja mondani, hogy „újratervezés".
Orbán: kíváncsian várom, hogy ez az új román kormány internacionalista vagy hazafias kormány lesz-e? Csak erős kormányok tudják a nemzetet összefogni, a gyengék elveszítik azt. Az összefogáshoz pedig erős politikai szereplőkre van szükség. Ezért van nehéz dolga az Erdély Magyar Néppártnak, mert egy erős RMDSZ-szel kell megküzdenie. És nagyon nehéz eldönteni, hogy jó-e az összefogás, és egyáltalán kivel szabad összefogni!
Orbán: az én viszonyom önökhöz erkölcsi, nem politikai. Tisztelettel akarjuk megérteni azt a sorsot, amiben az erdélyi magyar él. A magyar kormány stratégiai szövetségben van Tőkéssel Lászlóval és pártjával. Azért mert tetszik, amit képviselnek, amilyen ügyeket képviselnek, viszont nem akar konfliktusba kerülni azzal a 80 százaléknyi magyarral, akik nem rájuk szavaztak, hanem az RMDSZ-re. Akkor tudjuk megfelelően képviselni a magyarokat, ha kormányon vagyunk. A finnek is ezt csinálják: határozottan kijelentették, hogy nem fekszenek össze másokkal, de kormányon akarnak lenni. Mi olyan politikusokkal tudunk együttműködni, akik hazafiak. Az internacionalista, globalista vezetőkkel nem. Traian Basescu egy jó román hazafi. Nehéz vele kommunikálni, de mi úgy gondoljuk, hogy egyezségre lehet vele jutni.
Kérdés: hogyan gondolkoznak a magyar politikusok az erdélyi politikáról?
Németh Zsolt Orbán Viktornak ad szót.
Tőkés: az EMNP nyert a választásokon. Az egyetlen vesztes az MPP. Összefogunk velük, ha minden jól megy. Kötelességünk megtenni ezt, de korrupt, vagy kollaboráns vezetőkkel nem fogunk összefogni. A szavazat maximalizálás nagyon fontos szempont, de nem kizárólagos!
Tőkés: Ezt az ellentmondást nehéz feloldani, főleg hogy létezik ez a manipulatív befolyás. Attól még, hogy bekerül egy magyar nevű román politikus a parlamentbe, vagy egy polgármesteri székbe, attól én még nem leszek boldog. Nem tekinthetünk el azoktól, akik Neptunban tárgyaltak!
Tőkés: lehetetlen vállalkozás az emberek tízezreit, százezreit a kötelező pártegység kényszerzubbonyába gyömöszölni. Mindenki viszolyog a szavazatok megoszlásától, de szembekerülhet-e egymással két olyan érték, mint a nemzeti egység és a pluralizmus?
Németh Zsolt előbb a Tőkés Lászlóhoz intézett kérdéseket olvasta fel. Azok nagyjából a magyarok együttműködésére vonatkoznak.
A hallgatóság kérdései következnek.
Orbán: A magyarok azért dolgoznak, hogy Magyarország kapcsolódni tudjon a győztes országokhoz. A miniszterelnök megköszönte a magyar nép támogatását.
Orbán: Románia közelebb került Magyarországhoz, előtte egy óriási lehetőség áll. A belpolitikai fejlemények Magyarország szemében nagyon nagy kockázattal járnak. Románia most az elmúlt 10 év alatt elért jó pozícióját kockáztatja. Aggodalommal nézzük a mostani helyzetet. Lehet, hogy a következő egy-két hónapban egy-két évtizedre eldől Románia sorsa. Ugyanúgy, ahogy Magyarország sorsa is abban az időben dőlt el. Jó döntéseket kell hozni!
Orbán: Románia és Magyarország azért küzd, hogy belekerüljön Közép-Európa sikerzónájába. Ez evidens kellene legyen, hogy ott vagyunk, de ma nekünk ezért küzdenünk kell. Azért kell küzdenünk, hogy ne szakadjunk le az EU-tól.
Orbán: Európának szövetségesekre lenen szüksége. A mostani válság mögött rejtett európai és amerikai konfrontációk állnak. Az a gondolat, hogy Európának és Oroszországnak meg kell találni az együttműködés formáját, ez egyre jobban előtérbe kerül. De ez valahogy úgy kéne létrejöjjön, hogy ennek Európa legyen a nyertese! Közösen kell megteremtenünk a közép-európai gazdasági biztonságot. Ez a következő 20 év legfontosabb törekvése.
Orbán: mi jobb ösztönökkel rendelkezünk, mint a nyugatiak. Mi pontosan tudjuk, hogy ha jönnek a szocialisták akkor összeomlasztják az országot. És akkor mehetünk a jobboldalhoz. Ha megint megtörténik a bukás, akkor megyünk megint a jobboldalhoz, hogy hozza rendbe. Ezért tudjuk pontosan, mit jelent, ha a szocialisták kormányoznak, s mit ha a jobboldal.
Orbán: ebben a helyzetben semmi esélyünk nincs megtalálni a problémákra a válaszokat Miközben Közép-Európa adóssághatára sokkal kisebb, mint a nyugati országoké, erős a csábítás, hogy a közép-európai országok is egyre följebb emeljék az adósságuk határát. Ez a legnagyobb veszély! Orbán: miközben ők Brüsszelben mindet előírnak, mi ne avatkozzunk be semmibe! Nyugat-Európa egy ördögi körben vergődik, amiből nincs kiút. Ez lényegében Brüsszel válsága! Brüsszelben azzal töltenek el értékes napokat és heteket, hogy a csirkeketreceket hogyan kell módosítani, és közben százezrek veszítik el munkájukat, és élünk egyre nehezebben.
Orbán: Csak azt látjuk hogy nő a harag az EU-val szemben. Az emberek nem tudják megérteni hogy mi történt, ugyanis ők rendesen dolgoztak. A válságnak igenis vannak felelősei: a bankárok.
Orbán: A szuverenitással élő országokat nem nézheti le az EU. Az eddigi EU-s válaszok során rendre kedvezőtlenek voltak Közép-Európa számára. Viszont ez a kedvező átrendeződés lehetőségét is magába foglalja. Miközben Nyugat-Európa nem boldogul a válságban, Közép-Európa elég jól boldog. A fájdalmas hírek nem közép Európáról szólnak, hanem Spanyolországból, Portugáliáról. Elég stabilak vagyunk. Sikeresebbnek bizonyulunk mint a Nyugat, és ennek súlyos következményei lesznek.
Orbán: Az EU válsága nem felületes, nagyon komoly! Valami nyugaton romlott el. A kérdés: mi ennek az oka? Hogyan érint ez minket, és hogyan fordíthatjuk a javunkra? Az európai elit ma azt gondolja, hogy a kontinenst kétszer romba döntő háború a nacionalizmusnak köszönhető. Ma az EU, az európai egység, olyan nemzetközi programmá vált, amelyről nem egyszerű beszélni, mert mindet félreértenek.
Németh Zsolt Orbán Viktornak ad szót.
Tőkés: mi az egység hívei vagyunk. Az EMNT, a Néppárt összefogást szeretne minden erdélyi magyar politikai szereplővel. Ennek magvalósításában számítanak az Orbán-kormány hathatós támogatására. Tőkés: nálunk most kizárják Basescut, pedig ő közel jött a magyarokhoz. Most is itt lenne közöttünk, ha nem lenne most ez a nagy harc. Kérdezem: vajon jobban járunk, ha Antonescu lesz az elnök? Politikai téren nekünk egy erdélyi magyar válogatottra van szükségünk!
Tőkés: botrányos, hogy vannak olyan külhoni magyar politikusaink, akik ahelyett hogy felzárkóznának a nemzeti együttműködés rendszeréhez, éppen ellenkezőleg, ellene fordulnak a magyar kormány politikájának!
Tőkés: Nem csak a román politikusok, de gyakran mi is elfelejtjük, hogy az autonómia nem csak egy eszme, hanem gazdaságilag is nagyon fontos. Az autonómia nem egy öncélú dolog, gazdasági létkérdés, népünk boldogulásának feltétele! Példának hozza fel Dél-Tirolt és Katalóniát.
Tőkés gazdasági vonatkozásokra tér át. A Wekerle tervről beszél, amellyel nem csak Magyarország fellendülését elérni, ez az eurózóna teljes területére ki kell hasson. Mi sem szigetelődhetünk el. Szeretnék a Mikó-tervet más országokra is kiterjeszteni (Erdélyországon kívül :) ) Ez mind a magyaroknak, mind a románoknak egyformán fontos. Mindnyájunknak esélyt ad a felemelkedésre.
Tőkés hangos szóval hívja a magyar embereket, vegyenek részt szeptember 1-én az Igazság Napján. Sajnos, a zilahi Wesselényi Kollégium ügye is ugyanilyen a helyzetben van – mondja.
Tőkés a Mikó-ügy körüli tüntetéssorozatról beszél, és a szeptember elsejére tervezett Igazság Napjáról. Beszédének vezérigéje: „Az igazságomhoz ragaszkodom, róla nem mondok le!
Tőkés: Vajdaságban is meg akarják akadályozni az autónómia-törekvéseket. Ugyanez tapasztalható nálunk is,
Erdély.ma nak is hasonló megnyilvánulásai vannak. Ebben az ellenforradalmi restaurációban kell élnünk.
Tőkés: Nemrégiben Károly herceg járt itt Székelyföldön, amelyre Kolozsvár polgármestere úgy reagált, hogy most be fogják vezetni a hivatalos magyar nyelvet Kolozsváron, és a várost átnevezik Kolozsvárrá. Ettől mi sajnos nem kell félnünk!
Németh Zsolt köszönti a közönséget, megemlítve Semjén Zsoltot, Toró T. Tibort, Berényi Józsefet, Albert Tibort, Kovács Miklóst, Brenzovics Lászlót, Pásztor István és Jakab Attila főszervezőt, majd Tőkés Lászlónak adja meg a szót.
-
Az autonómia nem székelykedés, hanem gazdasági létkérdés!
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az előző évekhez hasonlóan, idén is elfogadta a szervezők meghívását, és részt vett a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott politikai fórumon. Tőkés László EP-képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével közösen Magyarország és Közép-Európa megújul címmel értekezett. Az eseményt Németh Zsolt külügyi államtitkár, a diáktábor egyik alapítója moderálta.
Orbán Viktor beszédében elmondta: aggodalommal tekint a romániai belpolitikai helyzetre, de nem avatkozhat bele annak alakulásába. Az erdélyi magyaroknak át kell érezniük a helyzet súlyosságát és a személyes felelősség terhét. Orbán Viktor közvetett módon utalt arra is, hogy mi lehet a vasárnapi referendumon meghozható, Traian Basescu elmozdítását megakadályozó lépés, mondván, néha úgy is hozhatunk jó döntéseket, ha nem hozunk döntéseket.
A nemzet miniszterelnöke a gazdasági válság okaival összefüggésben elmondta: Európa fokozatosan elvesztette realitás-érzékét. Európában a válságból a kiutat a közép-európai régió országai találták meg, s ezt a tényt nem ismerik be nyugatabbra. Kik felelősek az euró-válságért? – tette fel a kérdést a nemzet miniszterelnöke. Válaszában rámutatott arra, hogy bár Brüsszel úgy tesz, mintha nem lennének felelősök, a válság kirobbanásáért konkrét személyek felelnek. Nem csoda, hogy nő a harag az Európai Unióval szemben, ha Brüsszel nem vállal felelősséget tetteiért, úgy tesz, mintha az elvek és intézmények mögött nem lennének emberek. Ez az oka annak, hogy Nyugat-Európa ördögi körben forog, és nem találja a kiutat. Orbán Viktor kijelentette: az európai válság Brüsszel válsága. Brüsszelben azzal foglalkoznak, hogy tyúkketrecek méreteit szabályozzák, míg a valódi problémákra nem találnak megoldásokat. Szerinte felelősségteljesebb politizálásra van szükség.
Szűkebb, Kárpát-medencei vonatkozásban Orbán Viktor rámutatott arra, hogy nem várhatunk sikerreceptet a Nyugattól, nekünk kell kigondolnunk saját megoldásainkat. Bíznunk kell önmagunkban, abban, hogy képesek vagyunk magunkat megszervezni. Az európai nemzetek egységének érzékeny kérdését érintve a miniszterelnök szemléletes példával élt, mondván, „Európa nem egy gyümölcsturmix, hanem egy gyümölcskosár kell legyen”. A gazdasági válságra sem lehet egy általános receptet kidolgozni, minden nemzetnek sajátságos lehetőségei vannak a gazdasági válságból kivezető út megtalálására.
Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke, átfogó erdélyi magyar helyzetjelentéssel szolgált a tusnádi sportpályát megtöltő hallgatóságnak. Kijelentette: Orbán Viktor tusnádfürdői jelenléte a társadalmi konzultáció erdélyi magyar közösségünk felé való kiterjesztésének tekinthető. Helyzetértékelésében említést tett a Székely Mikó Kollégium, illetve a MOGYE magyar tagozatának ügyéről, hangsúlyozva: az igazságról és a minket megillető jogokról nem szabad lemondanunk. Tőkés László bejelentette: a magyar kormány nemzetgazdasági minisztériuma nagy mértékű támogatást nyújt az EMNT által kidolgozott Mikó Imre Terv megvalósítására, a Wekerle-terv ernyője alatt. A folyamat a gazdasági talpraállásról szól, ugyanis gazdasági önrendelkezés nélkül Erdély sorsa megpecsételődött. Sokan megfeledkeznek arról, hogy az autonómia nem csupán egy szép eszme, hanem gazdaságilag is fontos. Tőkés leszögezte: az autonómia nem székelykedés, hanem létkérdés! Erdély mindig is Románia gazdasági mozdonya volt, és még mindig van annyi erő benne, hogy a Balkán irányából Nyugat-Európa felé terelje az országot. Tőkés László említést tett az európai autonómiák rendszeréről is, amelyek igazolják, hogy az önrendelkezés a gyakorlatban is működő fogalom. Az EMNT-elnök Orbán Viktor, illetve a magyar kormány hatékonyabb támogatását kérte az autonómia ügyének előmozdítása érdekében. Megemlítette, hogy „senki sem jött még olyan közel a magyarsághoz”, mint Traian Băsescu felfüggesztett román államfő, ezért fontolóra kell venni, hogy ő vagy a xenofób Crin Antonescu lenne jobb államelnök. Ugyanakkor arcátlan arroganciának nevezte Victor Ponta román miniszterelnök kijelentését, miszerint Székelyföld nem létezik. Ez egyben azt jelentené, hogy „önök sem léteznek” – tette hozzá a volt püspök.
Párhuzamot vonva az éppen megkezdődött harmincadik nyári olimpia békeüzenetével, az „esztelen testvérharc helyett a csapatszellem kialakulását” sürgette az erdélyi magyar politikában. Az olimpiai játékok üzenete szerint elvszerűen, szabályosan kell játszani, ezt kellene alkalmazni a politikai pályán is. Szabálytalan játéra, korrupcióra, manipulációra nincs szüksége közösségünknek, mondotta, ugyanakkor hozzátette: fontos, hogy a „bíró is független legyen” ebben a játékban.
Mint minden évben, idén is lehetőség nyílt arra, hogy az előadásokat követően a közönség közvetett módon kérdéseket intézzen az előadókhoz. A legtöbb kérdés a júniusi romániai helyhatósági választások eredményeit firtatta, illetve az erdélyi magyar politikai pártok lehetséges együttműködésére kérdezett rá. Tőkés László határozottan kijelentette: fontosnak tartja az új egység megteremtését, az erdélyi magyar politikai alakulatok összefogását, ennek azonban feltételei vannak. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alapított Erdélyi Magyar Néppárt ugyanis nem ül tárgyalóasztalhoz korruptakkal és árulókkal.
Orbán Viktor a kérdésekre válaszolva elmondta: a magyar kormány viszonya a határon túli magyarsággal nem politikai természetű. Feladatának érzi egységet teremteni a széthúzó erők között, a határok fölötti nemzetegyesítés szellemében. Hozzátette: azért szövetségesek a Tőkés László vezette EMNT-vel, mert húsz éve rendíthetetlenül ugyanazokat a nemzeti célokat szolgálják. A magyar kormány mindemellett elismeri és tiszteletben tartja azt a tényt, hogy az RMDSZ nyolcvan százalékos támogatottságot élvez, de nem tudja elfogadni az erkölcsi szempontok figyelmen kívül hagyását a nagyobbik magyar párt politikájában.
A Tusványos sajtószolgálata
Erdély.ma
2012. július 30.
Érvénytelen a referendum a választási iroda részvételi becslése szerint
Nagy valószínűséggel érvénytelen a Traian Basescu felfüggesztett államfő leváltásáról vasárnap rendezett népszavazás – derült ki a központi választási iroda (BEC) által helyi idő szerint éjfél után közzétett részvételi becslésből.
A BEC szerint urnazárásig a választói névjegyzékben szereplők 45,92 százaléka adta le voksát. A népszavazás érvényességéhez több mint 50 százalékos részvételre lett volna szükség.
A BEC közölte, hogy a részvételi adat becslés, amelynek során 18 242 szavazókörzet közül 2889-ből dolgozták fel az adatokat reprezentatív minta alapján. A felmérés hibahatára plusz-mínusz 3 százalék. Mivel a részvétel több mint 3 százalékkal elmarad az 50 százalékos küszöbtől Traian Basescu felfüggesztett államfő valószínűleg visszatérhet hivatalába.
Az urnazáráskor közzétett különböző exit poll-adatok szerint az urnákhoz járulók 84-88 százaléka szavazott Basescu leváltásra, olyan körülmények között, amikor az őt támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) a referendum bojkottálására kérte híveit.
Traian Basescu úgy nyilatkozott: „a demokrácia fáklyája nem aludt ki, a román állampolgárok elutasították a 256 parlamenti képviselő és szenátor államcsínyét”, és amikor visszatér az elnöki hivatalba, megpróbálja a társadalmi megbékélést előmozdítani.
Crin Antonescu ideiglenes államfő úgy nyilatkozott, hogy várni kell még a referendum végleges eredményére, de a központi választási iroda (BEC) és az eredményt hitelesítő alkotmánybíróság döntéseit mindenképp tiszteletben tartja.
Victor Ponta miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy egy olyan államfőnek, akit ötmillió szavazattal választottak meg, és akinek a leváltására több mint nyolcmillió polgár szavazott el kellene gondolkoznia arról: megvan-e még a legitimitása ahhoz, hogy Romániát képviselje.
A legkevesebben a magyarlakta területeken mentek el szavazni: Hargita megyében a választói névjegyzékben szereplők 11,6 százaléka, Kovászna megyében 20,6 százaléka, Szatmár megyében 28,2 százaléka, Maros megyében 34 százaléka járult az urnákhoz.
„A romániai magyarság számára nem volt közvetlen tétje a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló népszavazásnak, ezzel magyarázható a magyar választók alacsony részvétele” – jelentette ki az urnazárás után Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
Kolozsváron adott sajtónyilatkozatában kifejtette, hogy azért nem volt közvetlen tétje a magyarok számára a népszavazásnak, mert nem volt magyar jelölt.
A politikus elutasította Crin Antonescu ideiglenes államfő nyilatkozatát, amelyben a politikus a romániai magyarokat azzal vádolta, hogy „bojkottálták” a népszavazást.
„Elfogadhatatlan, hogy a magyarokat hibáztassák a referendum miatt, amelynek a végeredményét még nem is lehet tudni” – mondta az RMDSZ elnöke. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ a szavazáson való részvételre buzdította a magyarokat, akiknek azt ajánlotta, szavazzanak saját lelkiismeretük szerint. Kelemen elutasította azt a kijelentést is, miszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök tanácsára maradtak volna otthon a romániai magyarok. Szerinte Orbán felszólításának nem volt hatása, mert más választások alkalmából sem hatottak az erdélyi magyar választókra a magyarországi politikusok nyilatkozatai.
Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kovászna megyei szervezetének elnöke szerint a romániai magyarok alacsony részvételi aránya azt mutatja, hogy ez a közösség inkább Basescu oldalán áll, és nem tud „posztkommunista” politikai erőket támogatni. Nemes szerint az EMNP-nek és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) a népszavazásról való távolmaradásra vonatkozó buzdítása is hatott a választókra.
Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke szerint a székelyek azért nem mentek szavazni, mert nem értettek egyet a népszavazást kezdeményező Szociál-Liberális Szövetség (USL) „törvénytelenségeivel és manipulációjával”. „Nem érthetünk egyet azzal, hogy ezt az országot nem demokratikus és alkotmányellenes eszközökkel irányítsák” – mondta az MPP megyei elnöke. A referendum hivatalos eredményét várhatóan egy-két napon belül teszi közzé a BEC, ezt még az Alkotmánybíróságnak is hitelesítenie kell. Ezek után térhet vissza a felfüggesztett Traian Basesscu államfő az elnöki hivatalba – ha a BEC vasárnap esti részvételi becslés helytállónak bizonyult. MTI
Erdély.ma
2012. augusztus 8.
Előtérben a nemzeti ügyek (EMI-tábor nyolcadszor)
Higgyünk népünk fölemelkedésében – ez a mottója a ma kezdődő nyolcadik EMI-tábornak, amelyet új helyszínen, a Gyergyószentmiklós melletti Borzonton szervez meg a tíz éve működő Erdélyi Magyar Ifjak. A százhúsz éve született Mindszenty József bíborostól kölcsönzött gondolat tükrözi, hogy a szervezők a Kárpát-medencei magyarság jövőjében bízó, azt építő stratégiákat szeretnének népszerűsíteni a meghirdetett programok révén. Az ötnapos táborban elhangzó előadások, kerekasztal-beszélgetések elsősorban a nemzeti ügyekre összpontosítanak, de bőven találnak maguknak tartalmas foglalkozást a gyermekek, a különböző korosztályú kézműveskedők, a művészetkedvelők és a boros ínyencségek iránt érdeklődők is. Az EMI a magyar politikából a Fidesz és a Jobbik részéről hívott előadókat, hazai szinten pedig minden magyar politikai képviseletet meghívtak, mert céljuk a nemzetpolitika asztalához ültetni őket, ahol a közös célokat kereshetik – nyilatkozta Soós Sándor, a 8. EMI-tábor főszervezője. „Az RMDSZ, az MPP és a Néppárt közös célja kell hogy legyen az autonómia, a magyar nyelvhasználat kiszélesítése, az állami magyar egyetem létrehozása és a magyar szakok megvédése, a szórvány segítése, a népesedés kérdésének megoldása.” Raffay Ernő történész tartja ma az első előadást Nagy-Románia megteremtése 1866–1920 címmel, az előadósátorban szó lesz még Verespatakról, a Szent Koronáról, holnap a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának ügye a főtéma, pénteken a tavalyi népszámlálás, az idei önkormányzati választások, hazai és magyarországi átvilágítási helyzetkép lesz terítéken, szombaton magyar nemzetpolitika két választás között témával indítanak. Az autonómiának külön sátrat szentelnek, a szórványért és népesedés-sátorban a csángó megmaradás, a tömbromán vidékeken élő erdélyi szórvány jövője kérdéskörben hangzanak el előadások, illetve ismertetik saját helyzetüket az érintettek. A déli áhítat mindennap a Keskeny út sátorban hangzik el, itt az idős korról, a fiatalok krízishelyzeteiről, a felnőtté cseperedésről, gyermekvállalásról hangzanak el ismertetők, ezek körül folynak majd a beszélgetések. Nem maradnak el az esti koncertek sem, hazai és magyarországi fellépőkkel, ma Baricz Gergő és Miklós Gyuri indít, vasárnapi zárásként a Moby Dick szolgáltatja az éjfélig tartó zenei élményt, de fellép még többek között a Beatrice, a Kárpátia, az Ismerős Arcok, Varga Miklós, a Knock Out, a Kormorán, a Transylmania, az Ossian.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)