A Kárpát-medencei magyar egyetemisták állásfoglalása
A Rákóczi Szövetség 2011. évi Szentendrei Nyári Főiskolai Táborában jelenlévő felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és anyaországi magyar ajkú hallgatók közös nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatot változtatás nélkül közöljük.
Köszönetünket fejezzük ki a Rákóczi Szövetség huszonkét évnyi rendületlen és kitartó munkájáért, melyet magyar identitásunk megtartásának és a határon átnyúló magyar-magyar kapcsolatok elmélyítésének szentelt. Reméljük, hogy a Rákóczi Szövetség értékteremtő munkájának beteljesítéséhez a mindenkori magyar kormányzat és a gazdasági szféra lehetőségeihez mérten hozzájárul. Meggyőződésünk, hogy a magyar kultúra értékeinek megőrzésében és továbbörökítésében az ifjú generációknak kulcsszerepet kell vállalniuk. Tudjuk, hogy a Rákóczi Szövetségre ebben a feladatban örökös partnerként tekinthetünk. Célként egy öntudatos magyar közösséget kell megjelölni, mely büszkén felvállalja hovatartozását, az anyanyelvhasználat terén pedig bátran él jogaival. Kötelességünknek érezzük felhívni a figyelmet a határon túli civil szféra fokozott aktivitásának szükségességére. Hosszabb távon csakis a fejlett civil öntudat járulhat hozzá a Kárpát-medencei magyarság fennmaradásához. E tekintetben különösen előremutatónak tartjuk az elmúlt hónapok szlovákiai magyar nyelvhasználati kampányát, mely során a felvidéki fiatalok önszerveződésbe kezdtek jogaik érvényesítéséért.
Örömmel értesültünk róla, hogy a kedvezményes honosítást kérelmezők száma immáron meghaladta a 130 ezret. Tudjuk, hogy a magyar állampolgárság identitás-erősítő szerepe vitathatatlan, s üdvözöljük a nemzet közjogi egyesítését célzó törekvést, ugyanakkor úgy gondoljuk: a kettős állampolgárság csak egy tégla a sok közül, ami csak több, ütőképes intézkedéssel állhat össze erős fallá védelmünkben. Ilyen intézkedésnek tartjuk a kisebbségi jogok bővítését, az anyanyelvhasználat elősegítését és a magyar tannyelvű iskolarendszer sorvadásának megakadályozását. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a legtöbb építőkövet magunknak, határon túliaknak kell előállítanunk, hogy újra egy erős közösséget építhessünk.
A romániai, szerbiai és ukrajnai népszámlálások közeledtével felszólítjuk a helyi civil szervezeteket és politikai pártokat a létfontosságú összefogásra és együttműködésre. Csakis közösen sikerülhet minden magyarhoz eljuttatni az üzenetet, miszerint kultúránkat, anyanyelvünket és vallásunkat bátran és büszkén kell vállalnunk! Reméljük, a Rákóczi Szövetség hagyományaihoz hűen jövő évben is megszervezi a Kárpát-medencei ifjúság számára ezen hiánypótló találkozót, ezáltal is hozzájárulva nemzeti összetartozás-tudatunk erősítését.
Szentendre, 2011. augusztus 27.
Az állásfoglalást elfogadta: Csíkszeredai Rákóczi Szövetség; Országos Magyar Diákszövetség (Kolozsvár); Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség; Interkulturális Közösségek Egyesülete (Nagyvárad); Kolozsvári Rákóczi Szövetség; Diákhálózat (Pozsony); Juhász Gyula Ifjúsági Klub (Nyitra); KAFEDIK (Brünn); Ady Endre Diákkör (Prága); Kikelet Egyetemi Mozgalom (Kassa); Selye János Klub (Pozsony); József Attila Ifjúsági Klub (Pozsony); Kaszás Attila Diákkör (Budapest); Délvidéki Magyarok Ifjúsági Szervezete (Szabadka); Vajdasági Magyar Diákszövetség (Szabadka); KMDFKSZ (Ungvár); Kishegyes Község Ifjúsági Irodája; Márton Áron Szakkollégium (Budapest); Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK (Budapest) Felvidék.ma

Szőcs Géza már az óvodában is polarizáló személyiség volt
Ha egyszer megadatik nekem, hogy egy jó drámát írjak, akkor ez annak az iskolának lesz köszönhető, amit a politikában jártam ki - hangzott el az írói esten.
Szőcs Géza egyszerre ellenálló és forradalmár, publicista és politikus, a diktatúra elnyomásának elszenvedője, majd a rendszerváltás után a hatalom gyakorlója két államban is. Nem utolsó sorban író, költő. „Mondhatni, olyan avantgárd ő, aki a modern romantika korának legionáriusa is, legalábbis abból a szempontból, hogy nemzeti öntudatú és idealista, mialatt írásai az olvasható és élvezhető irodalom regiszterébe tartoznak.” A fenti sorokkal jellemezte Szőcs Gézát november 15-én A költő vagy/és a kalifa? címmel megrendezett irodalmi estjén Noszlopi Botond, az est házigazdája. A Balassi Intézet budapesti Márton Áron Szakkollégiumában összegyűlt közönség könyvbemutatóra érkezett, de többet kapott ennél.
- Hogy fér meg egymás mellett a politikus és a költő?
- Akadt már rá precedens, hogy a politikai pályára lépés a művészi kibontakozás rovására ment, Markó Bélát például kevesen emlegetik már költőként. Fiatalkorában Szőcs Géza filmrendező akart lenni, a politikai pálya a legkevésbé SEM vonzotta. De a kor, amelybe született és a szabadságeszmény iránti elkötelezettsége valahogy mégis erre predesztinálta - tudtuk meg. Nem bánta meg: „Belelátok az emberi viselkedés olyan rugóiba, mechanizmusaiba, amelyekről fogalmam sem volt. Egy írónak ez fontos tapasztalat. Ha egyszer megadatik nekem, hogy egy jó drámát írjak, akkor ez annak az iskolának lesz köszönhető, amit a politikában jártam ki.”
A beszélgetés során Noszlopi Botond nem kevés érdeklődéssel boncolgatta Szőcs politikai énjét. Azé a Szőcsét, aki szerinte nemcsak megélte a forradalmat, hanem ellenállóként az előkészítésében is részt vett, és ha nem előzik meg, talán ő robbantotta volna ki. Szőcs Géza mindig renitensnek számított– bevallása szerint már az óvodában is polarizáló személyiség volt, és véleményének hangot is adott az Ellenpontok című újságban vagy a Szabad Európa Rádióban, amit a hatalmi elit nem mindig vett jó néven. Az értelmiségiek azon szűk csoportjába tartozott, akik nem ágyazódtak bele a rendszerbe megalkuvással vagy árulással.
„Nem szívesen mondok ítéletet mások fölött, de olykor kénytelen voltam megtenni. Azokról akik kiszolgálnak egy olyan gépezetet, amely másokat tönkretesz, csak a legrosszabb véleményem lehet” - hangoztatta.
A szabadság- és emberi jogok védelme mellett Szőcs Gézát mindig is foglalkoztatta a magyarság jövője, amelynek tekintetében igencsak borúlátó. Attól tart, nehogy demográfiailag olyan völgymenetbe forduljunk, amelynek a végén a teljes kollapszus, a felszívódás, az eltűnés van. Ez ellen két megoldást lát ésszerűnek. Az egyik a magyarság sokgyerekes családmodellre való átállása, a másik – első hallásra meghökkentőbb kiút - a betelepítés abból a keleti demográfiai fölöslegből, ami nyugatra zúdul.
De még mielőtt elvesztünk volna a politikai és demográfiai fejtegetésekben, az irodalomra terelődött a szó, az író olvasott, mi hallgattuk, hol derűsen, hol keserű szájízzel.
„A hídon át pedig
a Traján út felől
egy férfi ballagott
és szája zárva volt
és szája ferde volt
mint akit
éjszaka négy rendőr vallatott.”
(Az istennyila és a hattyú)
Amiért tulajdonképpen összegyűlt az érdeklődő közönség, a bemutatandó könyv, a Carbonaro éjszakái valahogy háttérbe szorult, az est vége fele került csak elő. Szőcs legutóbbi Könyvhéten megjelent könyve egy pszeudonim alatt írt antológia. Ha a borítón szereplő férfialakban nem ismernénk rá Szőcs Gézára, a könyvben összegyűjtött vendégszövegek a leleményes olvasó előtt leplezik a szerző kilétét. Carbonaro Mikes Kelementől Örkényig vonultat fel számos szerzőt az irodalmi alkotások, kvázi-történelmi dokumentumok, kommentárok ezeregyéjszakájában.
A gondolatébresztő beszélgetés után Kovács Misi és a FolkEmbassy zenekar szolgáltatta a talpalávalót.
Brázdilik Zsuzsa
Transindex.ro

Pályázatok határon túli magyaroknak
Két pályázatot is meghirdetett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet határon túli magyar hallgatók támogatására.
A Soós Kálmán ösztöndíj - mellyel a kormány a szülőföldi értelmiség továbbképzését és utánpótlását kívánja támogatni - a 2013/2014-es tanévben szülőföldi felsőoktatási mester vagy doktori képzésben részt vevő szlovák, román, ukrán, szerb és horvát állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek támogatását célozza. A pályázat lebonyolításában közreműködik a Szövetség a Közös Célokért komáromi irodája, a Diákhálózat, valamint a Balassi Intézet is.
Felvidékről az pályázhat az a magyar nemzetiségű személy, aki szlovák állampolgársággal és szlovákiai állandó lakcímmel rendelkezik, és - a 2013/2014-es tanévben szülőföldi (szlovákiai vagy csehországi) állami felsőoktatási intézményben mesterképzésben nappali vagy levelező tagozaton aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, - vagy szülőföldi állami felsőoktatási intézményben egységes, osztatlan (egyetemi szintű) képzésben nappali vagy levelező tagozaton a képzési idő utolsó vagy utolsó előtti tanévében aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik - vagy szülőföldi állami felsőoktatási intézményben doktori (PhD/DLA) képzésben nappali vagy levelező tagozaton aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, illetve a doktori téma elfogadásáról szóló igazolással alátámaszthatóan a doktori cím megszerzésére irányuló tevékenységet folytat.
Pályázni két kategóriában lehetséges. A mester (MA/MSc) képzés támogatása a 2013/2014-es tanév 10 hónapjára szól. A támogatás havi összege személyenként 20.000 Ft/hó, azaz kétszázezer forint a tanév egészére. A doktori (PhD/DLA) képzés támogatása szintén a 2013/2014-es tanév 10 hónapjára szól. Ennek havi összege személyenként 40.000 Ft/hó, azaz négyszázezer forint a tanév egészére. A pályázatok beadásának és postai beérkezésének határideje: 2013. december 5., 12.00 óra. Fontos tudnivaló, hogy hiánypótlásra nincs lehetőség!
A pályázat iránt érdeklődők a Szövetség a Közös Célokért komáromi irodájában (Kossuth tér 3. Tel. +421-908-116-931, e-mail: komarom@szakc.sk), vagy a Diákhálózatnál tudnak (81103 Pozsony, Klarisszák u. 7. e-mail: oktatasugy@diakhalozat.sk) további információhoz jutni, valamint itt szerezhetők be a szükséges adatlapok is. A részletes pályázati kiírás - mely valamennyi tudnivalót tartalmazza - letölthető a magyar kormányportálról az alábbi címről: http://www.kormany.hu/download/8/d3/11000/So%C3%B3s.zip Szintén az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet közös kiírásában jelent meg az a pályázat, amely a 2013/2014-es tanévben a magyarországi és szülőföldi felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató határon túli magyar hallgatók és vezetőtanáraik (tutoraik) részére a Márton Áron Kutatói Szakkollégiumi Programban való részvételt támogatja. A pályázaton elnyerhető ösztöndíjjal a felsőoktatásban tanuló kiemelkedő tehetségű és szorgalmú külhoni magyar fiatalok tudományos-kutatói tevékenységét kívánják biztosítani, ezzel elősegíteni a külhoni magyar közösségek értelmiségi bázisának növelését, erősíteni a szülőföldi magyar nyelvű felsőoktatási és tudományos-kutatói szféra jövőbeni utánpótlását. Pályázhat minden olyan külföldi állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló, Magyarország területén állandó lakcímmel nem rendelkező magyar nemzetiségű személy, aki a 2013/14-es tanévben valamely magyarországi vagy ausztriai, horvátországi, romániai, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai vagy ukrajnai felsőoktatási intézményben alap-, mester/magiszteri/specialista vagy doktori képzésben folytat tanulmányokat; és aki pályázatában tutoraként olyan, a 2013/14-es tanévben valamely magyarországi vagy ausztriai, horvátországi, romániai, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai vagy ukrajnai felsőoktatási intézményben vagy tudományos/kutató intézményben/szakmai műhelyben oktatóként és/vagy tudományos kutatóként tevékenykedő vezetőtanárt jelöl meg, aki ezt a pályázat mellékletét képező szakmai ajánláson aláírásával vállalja.
E pályázaton való részvételnek nem akadálya a magyar (vagy kettős) állampolgárság megléte, de a magyarországi állandó (bejelentett) lakóhely kizáró ok.
A hallgatói ösztöndíj a 2013/2014-es tanév10 hónapjára nyerhető el, mértéke 28.000,- Ft/hó/fő.
A tutori ösztöndíj mértéke 120.000,- Ft/tanév/fő, mely utólagos kifizetéssel, egy összegben kerül utalásra, amennyiben a tutor a szerződésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz. A pályázaton 25 hallgató és ugyanennyi tutor részesíthető ösztöndíjban.
A pályázat benyújtási határideje 2013. december 5., 16.00 óra. Hiánypótlásra itt sincs lehetőség.
A pályázattal kapcsolatos részletes információk, a benyújtás pontos feltételei, valamint elérhetőségek megtalálhatók a kiírásban, mely elérhető itt:
http://www.kormany.hu/download/d/e3/11000/BIMASZ_kutatoi_paly_2013_14_ok.pdf
Felvidék.ma

Évforduló – Az omladozó sajtóháztól a „sárgáig”
Húszéves a kolozsvári magyar újságíróképzés
FOLYTATÁS LAPUNK NOVEMBER 16-AI SZÁMÁBÓL
Szakembereket egy félig béna sajtórendszernek?
Csakhogy hiába oktatnánk korszerű értékszemlélettel, ha végzettjeinknek felemás, rosszul működő médiarendszerben kell állást keresniük, állást vállalniuk. Húsz évvel ezelőtt nagyon megszívleltük Mihai Coman professzornak, az 1989 után létesített bukaresti Média- és Kommunikációtudományi Kar dékánjának a szavait, amelyeket Rostás Zoltán bukaresti szociológiaprofesszor rögzített: „Az egyetem feladata nem az, hogy zsenit neveljen. Az egyetem szakembert képez. A mi karunk a mass-media intézményei számára készít fel szakembereket. Persze, az is igaz, hogy a román mass-media még nem igazi intézmény, még nem gazdasági törvények szabályozzák működését, még nincs intézményi öntudata. De az is igaz, hogy egy félig béna sajtórendszer számára mi nem oktathatunk. Mi egy majdan normalizálódó sajtó szakembereit készítjük fel.” (A Hét, 1993. 31.). Ez a sajtórendszer, mint tudjuk, azóta sem normalizálódott. Ami korántsem jogosítja fel az újságíróképzés szakembereit, a mai médiakutatókat, hogy felhagyjanak a „béna rendszer” kritikai ostromával, hogy ne éljenek a „hatalom nélküliek hatalmával”.
Ha kezdetben Mihai Coman professzor betájolására és intézményszervezési tapasztalataira figyeltünk, később a szegedi kollégáinkét sem kerülhettük meg. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán ugyancsak az 1993/94-es tanévtől indult média- és kommunikáció-tudományi szakirány Róka Jolán és Szajbély Mihály professzorok vezetésével. Kezdettől jó kapcsolatokat alakítottunk ki velük. Regionális igényeknek igyekeztek megfelelni ők is, mi is. Az alaptantárgyak is ugyanazok voltak: az általános elméleti stúdiumokkal – médiafilozófia, sajtó- és médiatörténet, kommunikáció-elmélet, szociológia, tömeglélektan, jeltudomány stb. – egyenlő arányban szerepeltek a gyakorlati tárgyak (sajtóműfajok, számítógépes szövegszerkesztés, médiaírás). Legfennebb a tantárgyak évenkénti elosztásában voltak eltérések.
Spectator Sajtóháztól a Zápolya utcáig
Amikor beindítottuk az egyetemi szintű újságíróképzést, a MÚRE vezetőségével egy olyan – civil társadalmi összefogással építendő – kolozsvári sajtóház tető alá hozásában reménykedtünk, amelyik helyet biztosíthat valamennyi kolozsvári magyar szerkesztőségnek, rádió- és tévéstúdiónak, magának a magyar újságíró-egyesületnek, az újságíróképzésnek és a médiakutatásnak egyaránt. Az alapítványi pénzekből megvásárolt Rákóczi úti telekre tervezett ötszintes épületnek végül is csak a mérnöki rajza készült el. De a telken lévő – már akkor renoválásra szoruló – épületben 1993 októberében elkezdhettük az oktatást, majd a szakkönyvtár kialakítását. A bútorzatot egy bécsi alapítvány küldte, írógépekkel és fénymásolóval az Erdélyi Református Egyházkerület püspöksége látott el. A Magyar Televíziótól vágógépet kaptunk, egyébként pedig pályázatok révén szereztük be a televíziós képzéshez szükséges műszaki eszközöket. A budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett Tárkányi János, a BBTE Színház- és Filmművészeti Karának tanszékünkön frissen doktorált tanársegéde vállalta a műhelygyakorlatok irányítását. Az önellátásban odáig jutottunk, hogy a Szabadságban megjelent apróhirdetésünk nyomán jólelkű kolozsváriaktól ágyakat és ágyneműt kaptunk, és így három-négy rászoruló hallgatónak tudtunk szállást biztosítani. Aminek az volt a fölöttébb nagy haszna, hogy „a bentlakók” télvíz idején befűtöttek, eltakarították a havat, könyvtárszolgálatot vállaltak.
A két világháború közötti időszak legjelentősebb magyar publicistájáról, az akkori újságíró-egyesület élén álló Spectatorról (Krenner Miklósról) elnevezett Sajtóház egy évtizedig szolgálta célkitűzéseinket. Addigra az épület állaga annyira megromlott, hogy ki kellett költöznünk belőle. Fél évig az Apáczai-líceum fogadott be. A Politikatudományi és Közigazgatási Kar új székhelyének és modern épületszárnyának a berendezése után már mi is a Zápolya utca végén folytathattuk a munkánkat. Ahol már jól felszerelt, korszerű eszközökkel ellátott stúdió (súgógép, normál felsőkategóriás-, négy középkategóriás és öt amatőrkamera, lámpapark, valamint fejlesztés alatt lévő műszaki vezérlő) várta pénteki napokon hallgatóinkat, terepgyakorlatokon viszont a Xantus Gábor rendező-operatőr segítségével korábban beszerzett műszaki felszereléssel szerezhettek szakmai tapasztalatokat. A közbeeső epizódokról csak annyit: első dékáni működésem idején az 1999/2000-es tanévben Xantus Gábor elképzelései szerint rádiós és tévés műhelyt alakítottunk ki a Piarista rendház („Echinox”-épület) 60-as és 61-es szobájában, mindhárom tagozat számára. Nem sokáig vehettük igénybe. Nem tudni, hogy milyen megfontolásból, az egyetem akkori vezetősége úgy döntött, hogy a Gerilla Rádió rendelkezésére bocsátja az oktatóstúdiót.
Tanulmányút, amikor Budapest még „messze” volt
Fontos része volt az újságíróképzésnek a kéthetes budapesti tanulmányutak megszervezése 1997-től kezdődően. Ezekről egy-két résztvevő minden évben beszámolt a Campus hasábjain. A Minerva Ház archívumában elhelyezett dokumentumok mind a pályázatok szövegét, mind az elszámolások beszámolóit és számláit őrzik. Az 1997. november 12-én megfogalmazott egyik pályázat szerint a tanulmányi út célja „a) a kolozsvári egyetem végzős újságíró szakos hallgatói ismerjék meg a magyar sajtó szerkezetét, működési alapelveit, intézményeit, meghatározó műhelyeit; b) szakdolgozatuk elméleti megalapozása és dokumentációjuk kiegészítése céljából az Országos Szécheényi Könyvtárban, a MÚOSZ könyvtárában, a Parlamenti Könyvtárban, az Eötvös Collegium könyvtárában stb. végezhessenek kutatásokat. Elképzeléseink szerint délelőttönként intézményeket, szerkesztőségeket keresünk fel, a délutánokat könyvtárakban töltjük. Szeretnénk felkeresni a Független Média Központot, a MÚOSZ-t, a Bálint György Újságíró Iskolát, a Magyar Írószövetséget, az Anyanyelvi Konferenciát, a Népszabadság, a Magyar Nemzet, az Európai Utas, a Kortárs, a Magyar Napló szerkesztőségét, az MTI-t, a Duna Tévét, a Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen működő Kommunikációs Intézetet.” Az 1998. március 12-én kelt beszámolóból az derül ki, hogy a tanulmányút minden tervezett állomásán elidőztünk, és „bárhol jártunk, vendéglátóink figyelmét nem kerülte el: hallgatóink fontos kérdéseket tettek fel számukra; szakmai rátermettségüket éppen azzal bizonyították, hogy tudnak kérdezni.”
Ezeknek a kapcsolatoknak ma is hasznát vesszük, igaz, jóval kisebb anyagi támogatottsággal. Merthogy honnan is kértem én támogatást 1996. november végétől kezdve? A MÚOSZ-tól, az Illyés Alapítványtól, az Anyanyelvi Konferenciától, a Magyar Oktatási Minisztériumtól, a Határon Túli Magyarok Titkárságától, a Népszabadságtól, a Schola Rivulina Alapítványtól. Az így elnyert – jóval egymillió forint fölötti összegek – nagyjából fedezték (az utazás kivételével természetesen) a budapesti tanulmányutak minden költségét, a BKV-bérleteket és a színházjegyeket is beleértve. A Magyar Oktatási Minisztériumnak köszönhető, hogy hallgatóink számos évben a Márton Áron Szakkollégiumban lakhattak, illetve a Budapest Média Intézetben fejleszthették rádiós és tévés alapképzettségüket. Amelyekről az egyetemi tanévzárókon sem restelltek (olykor) önironikus videoklipeket bemutatni.
FOLYTATJUK
Cseke Péter
Szabadság (Kolozsvár)

Szülőföldi szakmai gyakorlat ösztöndíj külhoni magyar hallgatóknak
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet közösen pályázatot hirdet külhoni magyar hallgatók részére szülőföldi szakmai gyakorlat ösztöndíjazására. Jelentkezési határidő augusztus 18. éjfél. A pályázatra olyan felvidéki hallgatók jelentkezhetnek, akik a 2013/2014-es tanévben a magyarországi felsőoktatási intézményekben folytatták tanulmányaikat. A pályázat célja elősegíteni az anyaországban tanuló külhoni magyar hallgatók gyakorlati tapasztalatainak a bővítését. Fontos célkitűzésük továbbá a diploma megszerzése után a szülőföldjükre történő hazatérésük támogatása. A pályázatban azon hallgatókat részesítik támogatásban, akik 2014. július 1. és augusztus 31. között a felsőoktatási intézmény által tantervi követelményként előírt kötelező, vagy fakultatív (nem kötelező) szakmai gyakorlaton vesznek/vettek részt szülőföldjükön. A szakmai gyakorlat elismerhető időtartama két, illetve négy hét. A pályázaton ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma várhatóan 40-45 fő (a nyertes pályázók gyakorlati időtartama arányának függvényében), a pályázat keretösszege 1,5 millió Ft. Az ösztöndíj összege személyenként 20 000,- Ft/fő (2 hét esetén), vagy 40 000,- Ft/fő (4 hét esetén). A beküldési határideje 2014. augusztus 18., éjjel 24.00 óra. Az elektronikusan már benyújtott adatlap kinyomtatott és aláírt formájának és a kötelezően csatolandó mellékletek postai beérkezésének és személyes benyújtásának határideje: 2014. augusztus 19., 15.00 óra. Személyes benyújtás a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiumaiban (BI MÁSZ kollégiumok) lehetséges.
Felvidék.ma

Grezsa István: fontos erőforrást jelentenek a a határon túli magyar közösségek
A kormányzat fontos erőforrásként tekint a határon túli magyar közösségekre, de a cél az, hogy ezek tagjai szülőföldjükön boldogulva tudják megélni magyarságukat - hangsúlyozta Grezsa István, a Miniszterelnökség határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosa egy pénteki budapesti rendezvényen.
Hangsúlyozta, a visegrádi négyek csoportja jó példa arra, hogyan kell érvényesíteni a régió nemzeteinek egyező érdekeit. A határon túli magyar közösségek támogatásáról szólva kulcskérdésként említette a fiatal vállalkozók felkarolását.
Korábban a Délvidéken indult ilyen program, az idén pedig Kárpátalján kezd hasonlóba a magyar kormányzat - mondta Grezsa István.
A miniszteri biztos a magyarországi felsőoktatásban tanuló, határon túli, magyar nemzetiségű hallgatók számára a Balassi Intézet - Márton Áron Szakkollégium által szervezett állásbörze és szakmai vitanap megnyitóján arról beszélt: míg a kettős állampolgárság intézményének bevezetése a Vajdaságban felgyorsította a magyar közösség létszámának csökkenését, Kárpátalján ugyanez sokszor "életmentésként működött" a férfiak számára, akik a kelet-ukrajnai harcok idején behívót kaptak.
Grezsa István elmondta: áprilisban írják ki az első kárpátaljai pályázatokat, amelyeken keresztül az év végéig mintegy kétmilliárd forintot terveznek kiosztani. A helyi sajátosságokat figyelembe véve a mezőgazdasági és az annak termékeire épülő feldolgozóipari, valamint az idegenforgalmi projekteket támogatják majd, de a támogatási célok között lesz a határátkelési lehetőségek fejlesztése, így az ingázó munkavállalás támogatása is.
A Kárpát-medence egészére vetítve gondolkodunk gazdaságfejlesztésben - fogalmazott, hozzátéve, ez nem jelent valamiféle revizionizmust, a cél az, hogy számban, gazdasági, szellemi és jogi értelemben is gyarapítsuk a térség magyar közösségeit.
Az első alkalommal megrendezett állásbörzéről és szakmai vitanapról szólva Hammerstein Judit, a Balassi intézet főigazgatója megjegyezte: ezzel az eszközzel is hozzá kívánnak járulni annak a rossz tendenciának a megfordításához, hogy a Magyarországon tanuló, határon túli diákok közül a végzés után mind kevesebben térnek vissza szülőföldjükre.
Hangsúlyozta: az itt megjelent cégek a szülőföldjükön kínálnak a diákoknak állást, illetve a start-up vállalkozásaiknak támogatást.
Budapest(MTI)

Nem szűnik meg a Márton Áron Szakkollégium
Nem zár be a magyarországi Márton Áron Szakkollégium – írta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Szávay István levelére válaszolva. A Jobbik országgyűlési képviselője szerint ugyanis az utóbbi hetekben felmerült a határon túli magyar fiatalok anyanyelven való továbbtanulásának és így a magyar-magyar kapcsolatok e kiemelt színterének bezárása – ezért fordult a tárcavezetőhöz. A Külgazdasági és Külügyminisztériumba beolvadó Márton Áron kollégiumi hálózat az Emberi Erőforrások Minisztériuma fenntartásába kerül, ugyanakkor alapvető cél az eddigi munka folytatása és az, hogy a határon túli magyar hallgatókat az átszervezés ne érintse, így a következő tanévben a képzésekben részt vevő határon túli magyar hallgatók fennakadás nélkül folytathatják tanulmányaikat – fogalmazott Szijjártó Péter. (MTI)
pannonrtv.com

Rétvári: Makovecz-program a határon túli magyar hallgatókért
Csaknem négyszáz külhoni magyar hallgató részesülhet a Makovecz-ösztöndíjban, amelyre a kormány 234 millió forintot fordít - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden, Budapesten.
Rétvári Bence az ELTE Kárpát-medencei magyar nyári egyetemének megnyitóján kifejtette: a Kárpát-medencei program célja, hogy "bárki, bárhonnan, bárhová el tudjon menni" pár hónapra vagy félévre tanulmányokat folytatni, illetve oktatni. A "magyar Erasmus" a hallgatókat és oktatókat egyaránt segíteni akarja ebben - jelezte.
A program támogatási kerete a hallgatók számára 234 millió forint, míg magyarországi oktatók kiküldésére az oktatói ösztöndíjprogram keretében 140 millió forintot különítettek el. A régiós megoszlásban Erdély áll első helyen, amelyet Felvidék, Kárpátalja és a Vajdaság követ.
Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy hasonló ösztöndíjprogram jön létre a jövőben a V4-ek országai között.
Kitért arra is, hogy egységes felsőoktatási térben gondolnak, és ebben a magyar identitásnak nagyon fontos szerepe van. A globalizációval szemben a nemzeti érdekben és képviseletében hisznek - hangsúlyozta.
Rétvári Bence kiemelte: számos helyen van a Kárpát-medencében a magyar felsőoktatás. Magyarországról 11 felsőoktatási intézmény 15 alapképzést és kétféle mesterképzést kínál a határon túli felsőoktatási intézményekben, amelyekben 1200 hallgató vesz részt. A külhoni régiókban 20, a szomszédos államok jogrendszere szerint működő felsőoktatási intézmény csaknem 300 alap-, osztatlan, mester- és doktori képzésben biztosít magyar nyelvű oktatást, amelyeken több mint 16 ezer hallgató folytatott tanulmányokat. Emellett a diaszpórában 211 magyar iskola, oktatási program működik.
A felsőoktatásba belépés megalapozását szolgálja a középiskolás korosztályban a Határtalanul! program: míg tavaly 990 pályázat érkezett egész évben, addig idén az eddigi három fordulóban, már több mint 1400, és egy pályázati kör még hátra van - jelezte. Hozzátette, hogy tavaly 28 ezer diák tudott határon túlra utazni, a számuk ebben az évben több mint 40 ezer lehet.
Rétvári Bence kitért arra is, hogy a 695 magyar nyelvű óvoda, 1089 általános iskola és 161 középiskola működik. Óvodákban 47 552 kisgyermeket gondoznak, általános iskolában 156 607 diák tanul, magyar nyelvű középiskolákba pedig 51 607 diák jár a külhoni területeken. Az államtitkár fontos feladatnak nevezte, hogy az általános iskolába járókat magyar nyelvű középiskola választására ösztönözzék.
Az államtitkár beszámolt a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról is, amelyre több mint 17 milliárdot fordítanak. Emellett támogatnak szórványprogramokat, tematikus nyelvi táborokat, magyar nyelvű tankönyvek kiadását.
Kitért arra is, hogy 230 tanár vehet részt nyári továbbképzésen, és 2000 tanár szülőföldi évközi továbbképzéseken, emellett 1500-an Kárpát-medencei nyári akadémiákon.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a rendezvény lehetőséget kínál a Kárpát-medencei magyar egyetemisták számára a kapcsolattartásra, a tudományos tapasztalatcserére. Hiánypótló és nagyon fontos programról van szó - hangsúlyozta.
Mezey Barna, az ELTE rektora közölte: 22. alkalommal rendezik meg a nyári egyetemet, amelyen külhoni magyar oktatók és hallgatók vesznek részt.
Rámutatott: az ELTE-nek kiemelt felelőssége, hogy nemzetstratégiai kérdésekben segítséget nyújtson a kormánynak, a nemzeti értékeket őrizze és gondozza. Célként jelölte meg a határon túli értelmiség utánpótlásának biztosítása mellett, hogy a magyar szaknyelvet és tudományos nyelvet ápolják egy olyan időszakban, amikor rendkívüli módon romlik a nyelv.
Jelezte: a rendezvényen közel 160-an vesznek részt évről évre. Az idén az egyhetes nyári egyetem az eddigi négy mellett három újabb szekcióval bővül, a társadalomtudományival, a tanító- és óvóképzésivel, valamint a gyógypedagógiaival.
A nyári egyetem mellett most is megszervezik a határon túli intézmények kétnapos fórumát. A témák között szerepel majd a hallgatói, oktatói mobilitás, a kihelyezett képzések lehetősége is - mondta a rektor. Kitért arra is, hogy a Márton Áron Szakkollégium is bekapcsolódik a programokba. (MTI)