A Magyar Állandó Értekezlet keretében október 26-án oktatási szakbizottság alakult Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában. A bizottság elnöke Gál András Levente magyarországi államtitkár. Az ülésen az RMDSZ színeiben Asztalos Ferenc képviselő volt jelen. A szakértői bizottságok ajánlásokat fogalmaznak meg, illetve jelentéseket tesznek a magyar kormánynak. Az ajánlások, jelentések nyomán a magyar kormány jogalkotási folyamat megindítását kezdeményezheti. - A határon túli magyar nyelvű oktatást támogató magyarországi intézmények vizsgálatába be kell vonni az Apáczai Közalapítványt, a Domus programot, az Illyés Közalapítványt, a magyar felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatait, a Magyar Nyelvi Intézetet, a magyar ösztöndíjtanácsok rendszerét, a Márton Áron Szakkollégiumot és a Nemzetközi Hungarológiai Központot. Egyetértettek abban, hogy el kell készíteni a határon túli magyar tudományos műhelyek kataszterét. Pályázati rendszer alapján kell kijelölni azokat, akik bekapcsolódnak a kutatási programba, igénybe kell venni a határon túli szaktekintélyeket, tudományos kutatóműhelyeket is. /Jakab Árpád: Kétes protekció helyett biztos pályázati rendszert akarnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 9./

A budapesti Márton Áron Szakkollégium (MÁK) ösztöndíjas nyári szakmai gyakorlatot szervez. A romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a budapesti Márton Áron Kollégiumban működő Karrier Iroda felkérésére olyan erdélyi partnereket - polgármesteri hivatalokat, művelődési házakat, cégeket, újságokat, rádiókat, ifjúsági szervezeteket, intézményeket - keres, akik Budapesten tanuló diákokat nyári, egy-két hetes szakmai gyakorlatra fogadnának. Bölcsészhallgatókról, jogászokról, nyelvészekről, informatikusokról, pedagógusokról, művelődésszervezőkről, közgazdászokról és más szakmai területen tanuló, erdélyi fiatal diákokról van szó. A MÁK ösztöndíjas nyári szakmai gyakorlatának célja a Magyarországon továbbtanuló erdélyi fiatalok hazatérési lehetőségének elősegítése. A szakmai gyakorlatot végző fiatalok munkájának ellenértékét a MÁK biztosítja. Budapesti diákok /Erdélybe jönnének nyári gyakorlatra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és a Vajdaságból több mint 200, határon túli egyetemistát és főiskolást várnak az első alkalommal, augusztus 21. és 31. között Budapesten megrendezett Márton Áron Nyári Egyetemre. A hagyományteremtő szándékkal a budapesti Márton Áron Szakkollégium által szervezett rendezvényen tizenegy, többségében bölcsészettudományi szekció kínál lehetőséget a fiataloknak a tapasztalatcserére, együttgondolkodásra. A résztvevőket pályázati úton választották ki. A nyári egyetemen Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke előadást tart a státusz-, illetve a kedvezménytörvényről. /Ma kezdődik a Márton Áron Szabadegyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

"A Romániai Magyar Szó helyi lapokat, kiadványokat szemlézett. Napvilágot látott egy újabb diáklap, a Közmag ("Közgazdasági brassais diáklap", Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Kolozsvár) első száma. A Közoktatásban (romániai magyar pedagógusok lapja, Bukarest, februári szám) Gergely László főszerkesztő Félévi gondolatok című írása mellett szó esett a viselkedési problémákról és a nyelvi játékok szerepéről. Nagykároly és Vidéke (hetilap): Silimon-Várday Zoltán főszerkesztő egy nagykárolyi turulmadaras emlékműről, Bura László sorozata a csángókról, Erli Mária-Tünde az Átmentett igék című, nagykárolyi alkotók műveit tartalmazó irodalmi antológia bemutatójáról. Érted Szól (a Temesvári Magyar Diákszervezet lapja, január 29-i szám) hírt adott a TMD következő félévi stratégiáját meghatározni hivatott műhelydélutánról. Garabonciás (a budapesti Márton Áron Szakkollégium hivatalos lapja, 2000. december - 2001. januári szám) - beszámoló a Márton Áron Szakkollégium által vendégül látott Magyar Ifjúsági Konferencia munkálatairól. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"

"A magyarországi felsőfokú oktatási intézményekben tanuló határon túli magyarok körében egyre inkább az egyéni életkarrier válik fontossá, a hazatérőket is tovább foglalkoztatja a kivándorlás gondolata - állapította meg a Márton Áron Szakkollégium által végzett kutatás. A felmérésben az 1998, illetve 1999-ben Magyarországon egyetemet vagy főiskolát végzett határon túli magyar fiatalok életpályáját vizsgálták. A hallgatói létszám azokon a területeken - gazdasági, jogi és államigazgatási szakokon - növekedett jelentősen, amelyeket a határon túli ösztöndíjtanácsok nem részesítettek előnyben. /Határon túli magyar fiatalok életpályája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5/ "

"A Márton Áron Szakkollégium kutatást végzett az 1998-ban, illetve 1999-ben Magyarországon egyetemet vagy főiskolát végzett határon túli magyar fiatalok körében. A kutatás során 107 egykori magyarországi ösztöndíjas hallgatóval készítettek mélyinterjút; ebből 52-t Magyarországon, 25-öt Erdélyben, 5-öt Kárpátalján, 15-öt a Felvidéken és 10-et a Vajdaságban vettek fel. Kiderült, hogy amíg 1996-ban az összes Magyarországon tanuló határon túli hallgató több mint fele részesült ösztöndíjban, 1999-ben kevesebb, mint egyharmados volt a támogatási arány. A kilencvenes évek második felében, a határon túliak létszámának növekedésével egyidőben csökkent az ösztöndíjasok aránya. Az elmúlt 10 évben javult a Magyarországon szerzett felsőfokú diplomák otthoni honosításának rendszere. Erdélyben 1995-től 2000 májusáig 560 ilyen kérelmet nyújtottak be, ebből 453 diplomát honosítottak. /Határon túli magyar fiatalok életpályája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"

"Az Oktatási Minisztérium (OM), az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) tárcaközi együttműködés keretében 2001 júniusától információs irodákat kíván működtetni a Kárpát-medence legnagyobb magyar hallgatói létszámmal rendelkező városaiban. Ennek érdekében létrehozták az Agora Kárpát-medencei Szolgáltató és Információs Irodahálózatot. A program alapvető célkitűzése a határokon kívül élő magyar fiatalok Magyarországgal való kapcsolatainak minél szélesebb körű ápolása. Kiemelt célja, hogy a helyi ifjúsági, hallgatói és szakmai szervezetekkel együttműködve, velük hatékony munkamegosztást kialakítva, kiszolgálja a határon túli magyar fiatalok információ- és képzési igényeinek megvalósítását. Az irodák feladatai: a/ információközvetítés, tájékoztatás - a magyarországi képzési lehetőségekre, ifjúsági és kulturális programokra vonatkozó információk b/ ösztöndíj-pályázatok adminisztrációja c/ szülőföldi állásajánlatok közvetítése, karrier-tanácsadás d/ a határokon átnyúló kapcsolattartás elősegítése, szakmai támogatás e/ oktatási és ifjúsági programok népszerűsítése - a Kárpát-medence egyes magyarlakta régióiban már bevált és sikeres oktatási, ifjúsági programok, kezdeményezések helyi szinten történő meghonosításának elősegítése. f/ Európai Uniós információszolgáltatás, pályázatfigyelés. Az irodahálózat tevékenységéről való folyamatos tájékoztatás és a költségvetés felhasználásának ellenőrzése céljából Program Tanácsot hoznak létre. A Program Tanács negyedévenként tart ülést, melynek során értékeli az irodahálózat irányításáért felelős szervezet vezetője, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója által készített jelentést. Először 4 helyi iroda fog megnyílni, régiónként egy nagyobb határon túli magyarlakta városban és egyben egyetemi központban: Erdélyben Kolozsváron, Felvidéken Pozsonyban, Kárpátalján Beregszászban, és Vajdaságban Szabadkán. Az irodahálózat központi irodája a Márton Áron Szakkollégiumban található. - Az Agora szolgáltatáscsomagokkal áll a határon túli magyar diákok rendelkezésére: Agora Studium - oktatási szolgáltatások, információk, Agora Juventus - ifjúságot érintő információk közvetítése, Agora Európa - EU információk, pályázatok figyelése, Agora Civis - pályázat figyelés a civil szervezeteknek számára, Agora Globus - diákturizmus, nyári diákmunka, nemzetközi utazási kedvezmények. Agora Hungária - magyar-magyar kapcsolatok támogatása, tájékoztatás az összmagyarságot érintő eseményekről, Agora Press - hírszolgálat, ifjúsági, oktatási, kulturális információk, napi hírek közzététele, Agora Mentor - tanácsadó szolgálat, pályázati tanácsadás, Agora Karrier - partnerbörzék szervezése, Agora Kultúra - kulturális eseményekről, rendezvényekről szóló információk közvetítése. /Agora Irodahálózat. = Metszéspont (a határon túli magyar ifjúsági szervezetek irodájának hírlevele), máj.-jún./"

"A magyar gazdaság eddigi és a jövőben várható fejlődéséről beszélgettek többek között a határon túli magyar közgazdász hallgatók, amikor aug. 22-én Budapesten találkoztak Járai Zsigmonddal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével. A határon túli magyar fiatalokat, akik a Márton Áron Szakkollégium II. Nyári Egyetemére érkeztek Budapestre, Járai Zsigmond tájékoztatta a jegybank szerepéről és jövőjéről. A hallgatók szakmai látogatást tettek a Pénzügyminisztériumban, ahol fogadta őket Varga Mihály pénzügyminiszter. /Határon túli magyar fiatalok az MNB-nél. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./"

"Felavatták a határon túli magyarok felsőfokú tanulmányait támogató pécsi Márton Áron Szakkollégium felújított diákotthonát. A már működő budapesti, szegedi és pécsi, valamint a novemberben elkészülő debreceni szakkollégium alkotta új hálózat annak a kormányzati programnak a részeként valósult meg, melynek keretében közel ötezerrel bővítik a kollégiumi férőhelyek számát. /Szakkollégium határon túli diákoknak Pécsett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Kolozsváron felavatták a magyarországi Agora információs irodahálózat kolozsvári fiókját. Horváth Tamás főigazgató ismertetése szerint a Márton Áron Szakkollégium a magyar oktatásügyi minisztérium háttérintézménye, amely otthont ad a határon túli magyar diákságnak. Három fő célja van: biztosítani a határon túli ösztöndíjas hallgatók tanulmányaihoz szükséges feltételeket, az ott tanuló diákokat az otthonmaradásra bírni, ugyanakkor állandó információáramlást teremteni a magyarországi és határon túli oktatási rendszer közt. Budapest után, szeptember 11-én Szegeden, okt. 1-jén Pécsen, november 24-én Debrecenben nyílik meg a Márton Áron Szakkollégium. Az Agora Irodahálózat elsősorban az információ áramlását segíti. Az ifjúságot az Agora Juventus tájékoztatja, míg az ösztöndíj-lehetőségeket az Agora Stúdiumtól lehet megtudni. A diákturizmussal, a hírszolgálattal, a magyar-magyar kapcsolattal az Agora irodának külön fiókja foglalkozik. Az információikat a Határon Túli Magyarok Hivatalától, az Oktatásügyi Minisztériumtól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, valamint az Ifjúsági Sportminisztériumtól kapja. Az Agora Irodahálózat megpróbált minden nagyobb határon túli, magyarlakta területen irodát szervezni. Erdélyben Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában működik irodája. /Máté Erzsébet: Magyar ifjúsági tájékoztatási iroda nyílt Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (EMCSZA) máj. 3-4-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megszervezte a romániai magyar civil szervezetek tanácskozását. A IV. Civil Fórum 2002 A civil társadalom és az önépítkező intézményfejlesztés témájára összpontosított. Erre irányították figyelmüket az egyházi, gazdasági, ifjúsági, műemlékvédelmi, művelődési, oktatási, és szociális szekciók munkálataiban részt vevők, akiknek száma (közel 250) a szervezők szerint meghaladta az előző rendezvényekét. - A romániai magyarság várja a hiteles demokrácia térnyerését, miközben saját intézményrendszerét igyekszik hozzáépíteni a másokéhoz. A Kárpát-medencei magyarok egyenlő jogú és rangú polgárai lehetnek hazájuknak és Európának - mondotta Somai József. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője a magyarországi országgyűlési választások eredményei nyomán kialakult bizalmatlan hangulat eloszlatására elmondta: a magyar kedvezménytörvényt politikai beállítottságtól függetlenül mindenki elfogadta, nem annak tartalmáról, csak megvalósítási módszeréről folyt és tart a vita. Április 29-i adatok szerint a környező országokban összesen 333 329-en kértek magyar igazolványt (közülük 169 ezren Romániából), és 3700-an hozzátartozói igazolványt. Az önépítő intézményfejlesztés legfontosabb kelléke a cselekvőkészség. /Ördög I. Béla: Lezajlott a IV. Civil Fórum 2002. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Somai József EMCSZA-elnök szerint soha még ennyien Magyarországról nem vettek részt a Kolozsváron megrendezésre kerülő civil fórumon. Kötő József, az EMKE elnöke közölte, hogy 1432 önálló jogi személyiségként bejegyzett szerveződést tartanak nyilván, több mint 50 százalékuk a művelődés körében tevékenykedő testület. Horváth Tamás, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója Magyar szervezetek a Kárpát—medencében című adatbázis bemutatója nyomán mindenki láthatta az Agora Irodák működésének eredményét. /(Csomafáy Ferenc): IV. Civil Fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

"Sikeresen zárult az aug. 19-29. között a Márton Áron Szakkollégium által rendezett III. Márton Áron Nyári Egyetem. A százötven főnyi résztvevő a határon túli magyar vidékekről érkezett. Csak aki minden kötelező előadáson részt vett, és aláíratta indexét az előadóval, kaphatta meg ösztöndíjának második részletét a nyári egyetem utolsó napján. Az Egerben és Ópusztaszeren tett látogatást a Balaton követte, majd Budapest. /Boné Ferenc: III. Márton Áron Nyári Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

"Megalakulásának tizedik évfordulóján, jan. 22-én hivatalos magyarországi küldöttség látogatta meg az AGORA Információs Ifjúsági Iroda romániai központját. Petri Zsolt, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Hivatala Főosztályának helyettes vezetője, Szatmári Ildikó államtitkári tanácsadó és Horváth Tamás, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója egyúttal az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanáccsal tárgyalt. A magyar kormány néhány újdonságot akar bevezetni az anyaországban ösztöndíjjal középiskolai és felsőoktatási tanulmányaikat végző határon túli fiatalok megsegítésében. Azokat juttatnák pályázatokhoz, akik tanulmányaik befejeztével a szülőföldjükön vállalnak munkát. Erre vonatkozóan az érdekeltek előzetes szerződésben elkötelezik magukat erre. A felsőoktatás tekintetében fel szeretnék mérni, hogy milyenek az igények, és szükség esetén a részképzést is alkalmaznák. Ennek érdekében a Határon Túli Felsőoktatási Tanács egyeztetni kíván a Sapientia Alapítvánnyal, a többi itteni oktatási intézménnyel és az RMDSZ-szel. Sipos Gábor, az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács elnöke elmondta: a magyar oktatási minisztérium most 1-2 évre kiterjedő átmeneti időszakban gondolkodik az ösztöndíjrendszer megreformálásáról. /Ördög I. Béla: Tízéves az AGORA Információs Ifjúsági Iroda. További, de átgondoltabb anyaországi támogatások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"Febr. 7-én vitafórumot rendeztek a Márton Áron Szakkollégium budapesti székhelyén a kedvezménytörvényről és a határon túli magyarok támogatásáról, kormányzati részről Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, és ellenzékiről Csapody Miklós MDF alelnök, országgyűlési képviselő részvételével. A szakkollégium a magyarországi felsőoktatási intézmények határon túli magyar hallgatói számára biztosít kollégiumi elhelyezést. Budapesten kívül Szegeden és Debrecenben van részlege. Tornai Tünde kollégiumi igazgató tájékoztatása szerint a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban elhangzott a hallgatók részéről, hogy a kormánynak és ellenzéknek a gyakorlati résszel foglalkozniuk, hogy e kedvezményekkel a gyakorlatban miként tudnak élni a Magyarországra érkező határon túliak. /Guther M. Ilona: Vitafórum a Márton Áron Szakkollégiumban a határon túli magyarokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ "

"A magyarországi felsőoktatási intézmények erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai magyar anyanyelvű hallgatói rendeztek vitafórumot a határon túli magyarokról a számukra otthont adó Márton Áron Szakkollégium budapesti székhelyén. Csapody Miklós MDF alelnököt, országgyűlési képviselő elmondta, a megbeszélésen a hallgatók megkérdezték, van-e Magyarországnak nemzetstratégája, mik a tervei a határon túli magyarsággal? "A nemzetstratégia ügyében a kormányzati válasz és az én válaszom teljes mértékben egybeesett, a mi elképelésünk a szülőföld stratégia." Szemben a német elképzeléssel, mert ők a németeket "kivásárolták Romániából". "A cél érdekében, hogy a szomszédos országokban élő magyar százezrek, milliók a szülőföldjükön érezhessék otthon magukat, ott boldoguljanak, olyan eszközökre van szükség, melyekkel a szülőföld valódi hazává formálható." Ez egyetlen természetes megoldás, ezért van ez ügyben a magyar parlament pártjai között is ritkán tapasztalható konszenzus. Ehhez a magyar kormányzatnak törvényhozási, anyagi és kulturális eszközrendszerével hozzá kell járulnia. Nem elég a kedvezménytörvény, nem elég az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a Segítő Jobb Közalapítvány és más szervezetek, alapítványok támogatása, hanem a magyar államnak is szerepet kell vállalnia, mégpedig állami vagy államilag garantált privát stratégiai befektetésekkel, beruházásokkal. - Az Illyés Közalapítványnál egy bírónő formahibákat vétett. Csapody védte a kormányt: akik nem kapták meg a támogatást, szidják a kormányt, a kormány azonban nem tud beavatkozni a folyamatba. Foglalkoztatja a diákokat a Magyarország EU-s csatlakozásából adódó vízumkényszer küszöbön álló bevezetése. Ez a közeljövőben két magyar közösséget érint, a kárpátaljaiakat és a vajdaságiakat, egy 150-200 ezres és egy 300 ezres közösséget. A kormány hibája, hogy a tervezetből a kedvezményezettek köréből hiányoznak a vajdasági és a kárpátaljai magyarok mint olyanok. Az MDF szerint egyszerűsített eljárással kedvezményes vízumhoz való hozzájutást kellene biztosítani. Elképzelhető például - a kishatárforgalomról szóló kétoldalú egyezmények módosításával - az a bizonyos 15 km-es sáv megszélesítése mindkét oldalon. Egy másik lehetőség pedig a tartós vízum bevezetése. - A kettős állampolgárságot a kormány elutasítja. A későbbiekben, ott, ahol erre a partnerország részéről esetleg fogadókészség mutatkozik, Csapody elképzelhetőnek tartja. /Guther M. Ilona: Interjú Csapody Miklóssal a Magyarországon tanuló határon túli magyar főiskolásokat foglalkoztató kérdésekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ "

"Nagy F. István ügyvezető oktatási alelnök március 26-án részt vesz Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia székházában megrendezett, A magyar nyelvű oktatási intézmények munkaerő-piaci kihívásai a Kárpát-medencében című konferencián. A rendezvényt a Márton Áron Szakkollégium, az MTA-Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a TLA-Közép-Európai Tanulmányok Központja szervezi. Ezen szakmai szervezetek az elmúlt időszakban több határon túli magyar kutatóműhely együttműködésével számos olyan kutatást koordináltak, amelyek elsődlegesen a határon túli magyar oktatással-szakképzéssel, ezen intézmények munkaerő-piaci kihívásaival, illetve az oktatási intézményhálózat helyzetével foglalkoztak. A konferencia, az egyes határon túli régiókban- önállónak is tekinthető- kutatási programok bemutatásán túl lehetőséget biztosít szakmai kapcsolatok létesítésére, elmélyítésére is. Márc. 27-én a Határon túli magyar felsőoktatás az EU csatlakozás tükrében című, a Professzorok Házában megrendezett konferencián vesz részt az oktatási alelnök, melynek szervezője az Oktatáskutató Intézet és a MÁSZ-Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programiroda. A konferencia megszervezésének indítéka, hogy a térség közelgő uniós csatlakozása új kihívásokkal jár nemcsak a magyarországi, hanem a határon túli magyar felsőoktatás számára is, ami vélhetően a szomszédos országok magyar felsőoktatás támogatásában, fejlesztésében is mélyreható változásokat fog eredményezni. /Határon túli magyar oktatást érintő konferenciák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ "

"Több civil szervezet is rendelkezik többé- kevésbé teljes adatbázissal a romániai, illetve Kárpát-medencei magyar civil szervezetekről. A magyar Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának kutatási pályázatát elnyerő Márton Áron Szakkollégiumé a legátfogóbb valamennyi adatbázis közül: négyezer oktatási intézmény és körülbelül kétezer civil szervezet adatával rendelkeznek /www.martonaron.hu/magyarszervezetek /. A Magyar szervezetek a Kárpát-medencében kutatási programnak fontos szerepe van a magyar kormány határon túli támogatáspolitikájának kialakításában. A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány pár esztendeje készített adatbázisa körülbelül 1800 civil szervezet leírását tartalmazza. A harmadik adatbázist, illetve az azt tartalmazó CD-t Romhányi András ismertette a budapesti Magyar Művelődési Intézettől. Hasznos internetoldalak címét, nemzetközi jogszabályokat, magyarországi kulturális, közhasznú törvényeket és a kedvezménytörvényt is tartalmazza. /Balla Tünde: Adattárak a Kárpát- medencei civil szervezetekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"

"Drescher J. Attilát, a pécsi tudományegyetem szekszárdi főiskolai karának vezetőjét bízták meg a Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) vezetésével - írta a Magyar Nemzet május 20. száma SZDSZ-es váltás a szakkollégiumban címmel. A határon túli magyar hallgatók budapesti diákotthonának előző főigazgatója Horváth Tamás volt, akinek hároméves megbízatása idén április közepén járt le. Az Oktatási Minisztériumban (OM) elégedettek voltak Horváth szakmai munkájával, ennek ellenére új pályázata sikertelen maradt. Drescher - aki 1998-ban SZDSZ-es önkormányzati képviselőjelölt volt - OM-támogatásának hírére április 7-én a MÁSZ munkatársai levelet írtak Magyar Bálint miniszternek és az összes államtitkárnak, melyben a bizottság javaslatának felülvizsgálatát kérték. A szakkollégium Hallgatói Önkormányzata is levelet küldött az OM-be, melyben kifogásolták, hogy nem kérdezték meg a véleményüket. A vezetőváltás hírére néhány nap alatt összesen kilencven határon túli szakmai szervezet és több közéleti személyiség juttatott el ajánlást a minisztériumba, amelyben Horváth főigazgatót támogatták. A MÁSZ 1991 óta működik. A budapesti diákotthonban 900 teljes és 120 részképzésben részt vevő határon túli magyar hallgató lakik. Horváth Tamás munkája nyomán Szegeden, Pécsen és Debrecenben is beindult a kollégiumi képzés. A döntés mögött személyes, politikai indítékok állnak: az RMDSZ csúcsvezetése nem kedvelte az OM előző közigazgatási államtitkárát, s a jelenlegi főigazgatót az államtitkár egykori közeli munkatársának tartják. Az is köztudott, hogy az RMDSZ az OM politikai államtitkárságára beültette emberét, határon túli ügyekben való tanácsadás céljával, Szatmári Ildikót (Markó Béla egykori tanácsadójának, a pár évnyi bukaresti pártszolgálat után Budapestre költözött és újabban Erdély-szakértő médiaemberként fel-feltünedező Szatmári Tibornak a felesége). Úgy tudják, hogy az OM Határon Túli Magyarok Főosztályán már semmi sem történik Szatmári Ildikó bólintása nélkül, s a Márton Áron Szakkollégium megregulázása után jelenleg az Apáczai Közalapítvány van terítéken, ahol már sikerült elérnie, hogy az alapítvány kuratóriumi elnökének hiányában ő hozza meg a döntéseket. /Jól dolgozott, de Markóék nem szerették. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"

"Magyar Bálint oktatási miniszter a Márton Áron Szakkollégium határon túli fiataloknak szervezett, aug. 18-án kezdődött és aug. 30-ig tartó negyedik nyári egyetemén hangoztatta: a kormányzat rendkívül fontosnak tartja, hogy a határon túli diákok lehetőleg minél szorosabb kapcsolatot építsenek ki magyarországi felsőoktatási intézményekkel. "Az európai uniós csatlakozás meglehetősen új helyzetet fog teremteni a magyarországi felsőoktatási intézmények és a határon túli diákok viszonyában" - jelentette ki a miniszter. Elmondta: amikor Szlovákia után Románia is csatlakozik a közösséghez, "valójában egy egységes felsőoktatási piac jön létre, ahol a magyar nyelv ismerete valóban nagy előnyt fog jelenteni, hiszen ugyanolyan feltételekkel kerülhetnek be akár államilag finanszírozott képzésre is" a most még határon túlinak számító hallgatók. /A Márton Áron Szakkollégium IV. Nyári Egyeteme. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./"

"Magyarországon jelenleg az erdélyi magyar egyetemi hallgatókat semmi nem különbözteti meg bármely más külföldi állampolgártól. Erdélyi magyar kizárólag költségtérítéses képzésben vehet részt; a tandíj mértéke többszöröse a romániai átlagkeresetnek. Erdélyi magyar semmilyen körülmények között nem kaphat ösztöndíjat. Erdélyi magyar nem kaphat szociális támogatást, de orvosi biztosítást, ellátást is csak képtelen összegért: havi negyvenezer forintért; nem kaphat lakhatási támogatást, de kollégiumi elhelyezést sem, az egy Márton Áron Szakkollégium kivételével. Erdélyi magyar csak magyar állampolgárságú családtagjával köthet eltartási szerződést, a családtagok sora viszont kimerül a szülő-gyerek, testvér-, illetve élettársi kapcsolatban. A Magyarországon tanuló vagy tanulni kívánó erdélyiek számához képest aránytalanul és megalázóan kevés ösztöndíjat még nyomatékosítja a média. A sajtó tisztelettel, de diszkrét távolságtartással szól az erdélyiekről. A magyar állam különösebben nem viseli szívén a Magyarországra "tévedő" erdélyi fiatalok sorsát, mivel a teljesen idegenekkel (más nyelvűekkel, más kultúrájúakkal, akik esetleg alig tudnak valamit Magyarországról) egyazon kategóriába sorolta őket. /Móra Zoltán: Erdélyi magyar hallgatók Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

A határon túli testvériskolákat is támogató pályázatot kiíró Oktatási Minisztérium (OM) utófinanszírozással oldja meg a kifizetéseket, de az igénylők száma így is növekedik. Amikor a Julianus Testvériskola Program 2001-ben elindult, az iskolák támogatás nélkül már nem tudták fedezni kapcsolataik anyagi vonzatát (ez magyarországi iskolák esetében legalább 30 százalék önrészt jelent). Az OM Határon Túli Magyarok Főosztálya ezért indította be a budapesti Márton Áron Szakkollégiummal közösen a programot, amellyel a testvériskolai kapcsolatok megteremtését kívánták könnyíteni. A 2003/2004-es tanévre szóló 91 pályázatból 35-öt tudtak támogatni. Egy pályázót átlagosan 200-300 ezer forinttal támogat a főosztály. Egy, már nyertes iskola többször támogatható, de elsőbbséget élvez az a tanintézmény, amely már lebonyolította a viszontlátogatásokat is. A pályázat kizárólag az útiköltségek megtérítését tartalmazza. Az elnyert összeget akkor kapja meg az illető tanintézmény, ha a kért pénzt az önrész mellett előteremtette, és azt el is költötte. A támogatást a költségek számláinak bemutatásakor lehet megszerezni. Az elszámolást a Professzorok Házában működő Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programiroda munkatársai végzik. A programra eddig 579 pályázat érkezett, amelyből 280-at nyertesnek ítéltek meg. /Kristály Lehel: Túljelentkezés a Julianus- programra. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

Budapesten néprajz szakos főiskolás Selyem András, aki amatőr színjátszó is, a Budapesten már négy előadást megért Tizenhárom almafa című Wass Albert-regény színpadi változatának főszereplője. Várady Mária nagybányai származású színművész és rendező, aki szintén a Márton Áron Kollégiumban lakik, alapította meg a szakkollégium amatőr színjátszó csoportját erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai főiskolai hallgatókból. Ez volt az első színpadra vitt előadásuk. /Gál Éva Emese: Határon túli főiskolások színjátszó csoportja Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem megkérdezett magyar nemzetiségű tanárainak 83 százaléka támogatja a három magyar kar létrehozását. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a felsőoktatási intézmény mintegy 230 tanárából 179-et kérdezett meg, közülük 149-en úgy gondolták, változtatni kell az egyetem jelenlegi struktúráján, a magyar karokra szükség van – hangzott el bizottság december 7-i, kolozsvári sajtótájékoztatóján. Nemleges választ mindössze ketten adtak a kérdésre, az egyik Nagy László rektor-helyettes volt. A másik ellenszavazóról csak annyit lehet tudni, hogy a fizika kar egyik idősebb tanára. Salat Levente rektor-helyettes tartózkodott, az Akadémiai Tanács alelnökét, Szamosközi Istvánt pedig nem kérdezték meg, mivel az általa vezetett pszichológia karon nincs elegendő magyar oktató ahhoz, hogy önállóan működhessen. A bizottság kéri, hogy az egyetem szenátusa legkésőbb 2006. január 30-ig elemezze arra vonatkozó követelésüket, hogy a következő tanévben hozzák létre a három magyar kart. A BKB természettudomány, humán, illetve társadalomtudomány kar létesítését kéri, amelyeken 16 tanszék működne. Amennyiben az egyetem szenátusa elutasítja a kérést, a kormányhoz vagy a parlamenthez fordulhatnak ez ügyben. Péntek Imre egyetemi lektor elmondta: az önálló Bolyai egyetem létrehozása ügyében nemzetközi szervekhez fordultak. Legújabb nyílt levelüket aláírja majd Michael Atiyah, az Edinburghi Egyetem matematikusa is. Lovász László Wolf-díjas matematikus, illetve a kémiai Nobel-díjas Oláh György (George Olah) is ellátja kézjegyével a dokumentumot. November 24-én Budapesten mintegy százan vonultak fel az erdélyi magyar egyetemért. A FIDELITAS Ifjúsági Szervezet, a Rákóczi Szövetség illetve a Márton Áron Szakkollégium által szervezett megmozdulás alkalmával petíciót nyújtottak be Románia budapesti nagykövetségéhez. Kovács Lehel egyetemi lektor a november 25-i, nagyváradi konferenciára tért ki, amelyen minden olyan erdélyi felsőoktatási intézmény képviselte magát, ahol magyar oktatás is zajlik. A Bolyai Egyetem megalakulásának 60., a Partiumi Egyetem létrejöttének 15. évfordulója alkalmából szervezett konferencián elhangzott: követendő példának számít a marosvásárhelyi Színművészeti, illetve Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem, melyeknek autonóm statútuma van, ami igazgatási és finanszírozási függetlenséget jelent. /Antal Joós Erika: Többségi igen a magyar karokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

A magyar kormány úgy döntött, a Márton Áron Szakkollégiumot beolvasztja a Balassi Bálint Intézetbe. A Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) nemcsak másfélezer kollégiumi ágyat jelent, hanem ugyanannyi ügyet is. Ugyanis ahány hallgató, annyiféle probléma akad az idegenrendészeti kérdésektől az ösztöndíjazásig, a szülőföldre való visszatérés megkönnyítéséig – nyilatkozta Drescher J. Attila, a MÁSZ főigazgatója. Ő a hivatalos közlönyből értesült arról, hogy az eddig önálló költségvetési szervként – az Oktatási Minisztérium háttérintézményeként – működő szakkollégiumi hálózatot 2007. január 1-jei határidővel beolvasztják a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetbe. A 15 éves múltra visszatekintő, másfélezer határon túli magyar diákot befogadó szakkollégium Budapesten kívül Debrecenben, Pécsett és Szegeden rendelkezik telephellyel. A MÁSZ-t 1991-ben azzal a céllal alapították, hogy elhelyezést biztosítson a Magyarországon tanuló, határon túli magyar hallgatóknak. Költségvetésének immár csupán felét kapja az államtól, a többit „kitermeli”. A BBI a magyar kultúra éltetésére és terjesztésére 2002 januárjában jött létre, a Magyar Nyelvi Intézet és a Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódjaként.”Tartunk attól, hogy kényszerből idővel háttérbe szorulna az általunk képviselt felsőoktatási profil” – nyilatkozta Drescher J. Attila. Korábban is történt kísérlet a MÁSZ beolvasztására a BBI-be. A Medgyessy-kormány idején, 2004 februárjában is született olyan kormányrendelet, amelyben összevonásra jelöltek ki intézményeket. A MÁSZ ezen a listán is szerepelt, de 2004 novemberében éppen a Gyurcsány-kormány vette ki ezt az elemet a kormányrendeletből, így két évvel ezelőtt nem hajtották végre a beolvasztást. A főigazgató hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen olyan intézmény Magyarországon, amely a határon túli magyar hallgatók komplex ellátását, szakkollégiumi oktatását és karriertámogatását biztosítja, kiegészítve saját kutatási tevékenységével és kiadványaival. Azt még nem lehet tudni, hogy mi történik majd a határon túli hallgatók kollégiumi elhelyezésével, hisz ez hamarosan az egyetemek feladata lesz, ha valóban vállalják amúgy is szűk kapacitásuk terhére, miközben nőnek a határon túli hallgatók költségei is, de csökkennek az ösztöndíjösszegek. A Márton Áron Szakkollégiumba felvették már a hallgatókat a 2006/2007-es tanévre. A másfélezer hely betelt, nagy a túljelentkezés, már eddig mintegy száz fős várólista van. A kormányzati döntések az oktatási és kulturális intézményrendszer térképét alaposan átszabják, méghozzá nagyon rövid, 2007. január elsejei határidővel. Az érintett intézmények vezetői a kormány hivatalos lapjából, a Határozatok Tára 31. számából értesültek az átszervezésről, előzetesen a döntéshozók nem konzultáltak velük. /Guther M. Ilona: Megszűnik a határon túliak kollégiuma. A HTMH sorsára jut a budapesti Márton Áron Szakkollégium. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Megszűnik a határon túliak budapesti Márton Áron Szakkollégiuma. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy a belföldi gazdasági rendteremtés után tekintetét a nemzetpolitikai stratégiaváltás felé fordítja. Megszüntették a Határon Túli Magyarok Hivatalát, s ehelyett kétoldalú tárgyalásokon próbálják, az eddigi tapasztalatok szerint, egymás ellen is kijátszani a Trianon és az utána következők nyomában nyolcfelé bontott magyarságot. A Gyurcsány- s az ezt megelőző Medgyessy-kormányzás alatt a mai Magyarország fokozatosan távolodott az ,,anyaság” fogalmához kapcsolható erkölcsi értékektől, írta Sylvester Lajos. A Márton Áron Szakkollégium /MÁSZ/ megszüntetésével nem csak a másfél évtizedes múltra visszatekintő, másfél ezer határon túlról érkező diák szállás- és tanulóhelyét, hanem a magyar kollégiumi hagyományoknak megfelelő, a szellemi és a nemzeti kultúra otthonát számolják fel. Az intézménycsoportot átsorolják a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézethez. A Balassi Bálint Intézet négy évvel ezelőtt jött létre. Jogelődje Magyar Nyelvi Intézetként és Nemzetközi Hungarológiai Központként működött, a világ minden tájáról érkező fiatalok nyelvi előkészítését vállalta. /Sylvester Lajos: Megszűnik? Megszűnünk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

A Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus résztvevője volt Debrecenben Bíró Béla. A legkülönbözőbb témákról lehetett a magyar tudományosság legkiemelkedőbb képviselőinek előadásában naprakész információkat szerezni. – Gyengül az összetartozás-tudat. A magyar kormány – az új nemzetpolitikai irányvonal jegyében, takarékossági intézkedésként – megszüntette a határon túliak budapesti Márton Áron Szakkollégiumát, amely az elmúlt másfél évtizedben magyar fiatalok ezrei számára tette lehetővé a Magyarországon való tanulást, Bíró Béla sietett hozzátenni: „majd (jobbára) az ottani érvényesülést (is).” A magyarországi továbbtanulási lehetőségek ugyanis (a csökkenő erdélyi magyar szaporulattal karöltve) az erdélyi középszintű és felsőfokú oktatást fokozatosan válságos helyzetbe sodorták. Egyre nehezebben sikerül betölteni a helyeket. A cikkíró szerint „nemcsak a színvonalas önreprodukció lehetőségeit kell megtanulnunk kiharcolni, de azt is hogyan kell élni az új lehetőségekkel.” Azt, hogy egységes magyar nemzetstratégia lesz-e vagy sem, azt csak a jövő döntheti el, de hogy új erdélyi magyar nemzetstratégiának lennie kell, az mind kétségtelenebb, állapította meg. /Bíró Béla: Nemzetstratégia. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Szeptember 8-án Budapesten, a parlamentben tanácskozott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). A találkozót Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Szilvásy György magyar kancelláriaminiszter adott tájékoztatást a magyar kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos célkitűzéseiről. A KMKF ülésén a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselőjeként megválasztott politikusok, illetve a magyar országgyűlés elnöke által meghívott képviselők vesznek részt. – Fontos, hogy elinduljon az érdemi közeledés a nemzetpolitikában a magyarországi pártok és a határon túli nemzetrészek képviselői között, meg kell találni a közös minimumot – mondta nyitó beszédében Szili Katalin. A találkozón megjelent Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke, Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, valamint Duray Miklós, a szlovák parlamentben a Magyar Koalíció Pártjának képviselője. Szlovákiának kell megtennie azokat a lépéseket, amelyek garantálják, hogy a magyarellenes incidensek ne ismétlődjenek – hangsúlyozta beszédében Göncz Kinga külügyminiszter. Markó Bélával egyetértve, Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke és Surján László EP-képviselő is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovákiai helyzet nem elszigetelt eset, a többi környező országban ugyancsak kialakulhat hasonló helyzet. A fórum egyik napirendi pontját képezte a határon túli tagok által készített jelentés a magyarság helyzetéről. A dokumentumban a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség-Ukrajnai Magyar Demokrata Párt jelentése szerepel. Az RMDSZ 2006. évi jelentésében a romániai magyarság helyzetéről az olvasható: 1996 végén járatlan úton indult el az erdélyi magyarság, amikor érdekképviselete a román kormány tagja lett. Az RMDSZ véleménye szerint a létező alkotmányos keretek között a romániai magyarság helyzetének jogi-politikai rendezése csak egy hosszabb távú folyamat eredménye lehet, és ebben a folyamatban ésszerűen kihasználható a kormányzati szerepvállalás lehetősége. Mint írják, 2005-ben az RMDSZ a nemzeti kisebbségek jogai tekintetében újabb fejezetet nyitott: kezdeményezésére Románia kormánya olyan kisebbségi törvénytervezet nyújtott be a parlamentnek, amely egyben a kulturális autonómia létrejöttét is magába foglalja. A KMKF résztvevői egyetértettek abban, hogy ez a fórum nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Az ülést követően a fórumot összehívó Szili Katalin házelnök, valamint a határon túli magyar szervezetek és a magyar parlamenti pártok képviselői közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen a legfontosabb kérdésként a magyar–magyar párbeszéd, illetve a MÁÉRT jövője és a határon túli magyarok támogatási rendszere vetődött fel annak nyomán, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a KMKF délelőtti ülésén közölte: átalakul a határon túli magyarság támogatási rendszere, mivel a kormány a Szülőföld Alapba szeretné összpontosítani a támogatást, amelyre korábban több közalapítványt hoztak létre. Az államtitkár kitért arra is, hogy az eddigi magyar–magyar kapcsolattartást sokszínű, differenciált és hatékony fórumrendszer váltja fel, amelynek egyik eleme a mostani KMKF-fórum, ugyanakkor a fórumrendszer elemei között nem említette a MÁÉRT eddigi intézményét, amelynek tagjai között a magyarországi parlamenti pártok is jelen voltak. Bugár Béla kifejtette: nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a magyar kormány nem akarja működtetni a MÁÉRT-ot. Hozzátette: együtt akarnak működni, ehhez azonban meg kell állapodni a magyar–magyar együttműködés kereteiről. Leszögezte: úgy látja, hogy az Illyés Közalapítvány jól működött, ezért nem tartja indokoltnak a Szülőföld Alapba történő integrálását. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla, aki a sajtótájékoztatón megjegyezte: nem szeretné ha az intézményes magyar–magyar kapcsolatokból eltűnne Illyés Gyula és Márton Áron neve. Utóbbival utalt a Márton Áron Szakkollégiumra, amelyet január 1-jéig beolvasztanak a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetbe. A parlamenti tanácskozás után Sólyom László köztársasági elnök fogadta és köszöntötte a fórum tagjait. /Magyar–magyar fórum Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Szili Katalin rámutatott, hogy a KMKF az elmúlt két évben számos nemzetpolitikai stratégiai kérdésben jutott egyetértésre. A nemzetpolitika intézményrendszerének átalakítását kifogásolta Duray Miklós, aki szerint a magyar kormány által elképzelt magyar-magyar kapcsolattartási rendszer nem biztosítana intézményes kereteket. Duray Miklós rámutatott, kiderült számára, hogy megszűnnének a közalapítványok, köztük például az Illyés Közalapítvány. „Gyakorlatilag minden megváltozik, így nem lesz Magyar Állandó Értekezlet sem” – hívta fel a figyelmet Duray, leszögezve, hogy „a KMFK nem helyettesítheti a Máért-ot”. Markó Béla úgy fogalmazott: a környező országokon, beleértve az RMDSZ romániai koalíciós partnereit is, egyfajta „integrációs önhittség, önelégültség” lett úrrá, úgy tekintik, hogy az Európai Unióval szembeni a kötelezettségeiket teljesítették. Ez az önhittség rendkívül veszélyes, ez az elkövetkezőkben a térségben súlyos problémává válhat – tette hozzá. Németh Zsolt szintén arra hívta fel a figyelmet: a Kárpát-medencei magyarságnak szembesülnie kell azzal, hogy véget ért az az együttműködési időszak, amikor az európai integráció reményében a határon túli magyarokat bevonták a „kirakatpolitikába”. Ebben az új helyzetben egységesen kell fellépni – tette hozzá a külügyi bizottság elnöke. /Lezajlott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

Az önálló intézményként 2007. január 1-jei időponttal megszűnésre ítélt Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) budapesti telephelyén, a Kunigunda utcai másfél ezer férőhelyes bentlakáskomplexumba megérkeztek az ide elszállásolt határon túli magyar diákok, elfoglalták kollégiumi szobáikat. Közben folyik a MÁSZ beolvasztása a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetbe. A kormányzati döntések több vonatkozásban is érintik a határon túli magyarokat. A leglátványosabb köztük a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetése, illetve beolvasztása a Miniszterelnöki Hivatalba. Még dolgoznak a Bérc utcában, a HTMH impozáns székházában, de már csomagolnak. Azt még nem tudni, hogy a MeH-ben felálló, határon túli magyarokkal foglalkozó szervezeti egységnek mi lesz a neve, illetve hányan fognak itt dolgozni, kinek a vezetésével. A MÁSZ vonatkozásában sem lehet tudni, hogy a határidő lejártával marad-e a Márton Áron megnevezés vagy az is a múlté lesz, akárcsak a HTMH név. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán Markó Béla RMDSZ-elnök – a határon túli magyarokat is érintő kormányzati döntéseket illetően – kifejtette: amennyiben áttekinthetőségről, párhuzamosságok megszüntetéséről van szó, akkor ezzel egyetérthetnek, de a Márton Áron Szakkollégium beolvasztási szándéka „eléggé kérdőjeles”. Markó nem örülne annak, ha Illyés Gyula vagy Márton Áron neve eltűnne a magyar-magyar kapcsolatokból. Az 1991-ben létrehozott Márton Áron Szakkollégium az egyetlen olyan intézmény Magyarországon, amely a határon túli magyar hallgatók komplex ellátását, szakkollégiumi oktatását és karriertámogatását biztosítja, kiegészítve saját kutatási tevékenységével és kiadványaival. Mára költségvetésének immár csupán felét kapja az államtól, a többit „kitermeli”. A szakkollégium főigazgatója, dr. Drescher J. Attila nem kívánt nyilatkozni a fejleményekről, arra hivatkozva, hogy köztisztviselőként ezt nem teheti, csak felettesei engedélyével. /Guther M. Ilona: Dolgoznak a beolvasztáson. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

A magyarországi belpolitikai válságában elsikkadt a magyar nemzetpolitika ügye. A szocialista-liberális kormányzat nem folytatja a nemzeti újraegyesítés politikáját, egymás után szünteti meg az ezen a területen munkálkodó intézményeket. Ez idő tájt gyakorlatilag csak Sólyom László fordít figyelmet a határon túli magyarokra. Több mint két éve nem ült össze a Magyar Állandó Értekezlet, megszűnt a Határon Túli Magyarok Hivatala és az elszakított országrészek magyar kulturális életét támogató Illyés Közalapítvány, a felsőoktatást előmozdító Apáczai Közalapítvány, valamint a tudományos-kutatási célokat segítő Teleki László Alapítvány, fölszámolták a Magyarországon tanuló határon túli magyar diákok elhelyezéséről gondoskodó Márton Áron Szakkollégiumot – úgy tűnik, a kormány határozott: felszámolja a nemzetpolitikát. Szerte a Kárpát-medencében mindmáig indulatokat vált ki a szocialisták és a liberálisok két évvel ezelőtti magyarellenes kampánya. Amelynek állításai, mint azt Gyurcsány Ferenc maga is elárulta, nem voltak igazak. Ezt a beismerést a kormányfő egyébként hírhedt balatonőszödi szónoklatában meg is erősítette („nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”). Az intézmények felszámolása vagy beolvasztása a Szülőföld Alapba újabb bizonyíték arra, hogy a baloldal számára ez az egész kérdéskör pusztán fiskális problémát jelent. Ennek jegyében hozták létre a Szülőföld Alapot, amely nagy kommunikációs csinnadratta közepette született meg, ám valójában nem jelent egyebet, mint a már létező, de adott esetben a kormányzattól függetlenül működő források központosítását, egy kézbe vételét, vagyis a rendelkezésre álló pénzösszegekre való rátenyerelést. A Szülőföld Alap azután kiépítheti saját, politikai szempontból a szocialistáknak és a liberálisoknak megfelelő klientúráját az elszakított területeken. Ennek következményei látszanak Felvidéken, ahol számos magyarellenes atrocitás történt. A Nyitrán brutálisan összevert magyar diáklányt, Malina Hedviget immár gyanúsítottként üldözi a szlovák hatalom, mondván, bántalmazását csak kitalálta. Jellemző a budapesti külpolitika érzéketlenségére, hogy a szlovák nagykövetet egyetlenegyszer sem hívták be számot adni a felvidéki magyarságot érő támadásokról. S azután sem, hogy a pozsonyi kormány cinikusan bejelentette, a tengerszint feletti 277 méternél magasabban fekvő települések több pénzt kapnak majd, mint az alacsonyabban lévők. Mint köztudott, a Felvidék déli részén található színmagyar területek mind alatta vannak a megállapított magasságnak. A januárban az Európai Unióhoz csatlakozó Románia és Bulgária például ezekben a hetekben adja meg határain túl élő véreinek a román, illetve a bolgár állampolgárságot, s így tett korábban Szlovákia és Horvátország is. Magyarországon azonban a baloldal retteg a magyaroktól, s ezért – ahogy Orbán Viktor megállapította tavaly Tusnádfürdőn – időről időre ráront nemzetére. Jelenleg Sólyom László köztársasági elnök az egyetlen, aki rendszeresen fölemlíti a nemzetpolitika szükségességét. Az államfő immár két alkalommal találkozott az elszakított országrészek magyar civil szervezeteinek vezetőivel, közgazdászokkal, szociológusokkal, egyházi elöljárókkal. Míg Románia és Bulgária magával viszi testvéreit az unióba, addig a budapesti vezetés kirekeszti a magyarokat. Figyelemre méltó tény, hogy Délvidék minden anyaországgal rendelkező nemzetisége megkapta a neki megfelelő állampolgárságot, csak a magyarokról nem akar tudomást venni a budapesti vezetés. /Ágoston Balázs: Kivégzett nemzetpolitika. Sólyom László kimozdíthatja a holtpontról a magyar–magyar kapcsolatokat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 19./

Március 1-jétől a Balassi Intézet látja el a megszűnő, hasonló elnevezésű magyar kulturális intézet, valamint a Külföldi Kulturális Intézetek Igazgatósága és a Márton Áron Szakkollégium feladatait. A Balassi Intézet létrehozásáról tavaly decemberben döntött a magyar kormány. A Balassi Intézet egyfajta integrált „szolgáltatóház” lesz, amely korábbi tevékenységeit folytatva központi szerepet kíván betölteni a hungarológiai oktatóhelyekkel való kapcsolattartásban, a nemzetközi tudományszervezési feladatokban, a magyar nyelv tanításának, illetve a képzés módszertani központjának kialakításában. Az intézet továbbra is foglalkozik a Kárpát- medencei magyarság, illetve a nyugati szórványban élők nyelvi felkészítésével, szakkollégiumi képzésével. A Balassi Bálint Intézet 2002 januárjában jött létre a magyar kultúra éltetésére és terjesztésére, a Magyar Nyelvi Intézet és a Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódjaként. /Újjáalakul a Balassi Intézet. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./