"Nov. 2-án tartotta a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány a város egykori polgármestere tiszteletére szervezett Bernády-emléknapot, amely koszorúzással kezdődött. Először a Bernády sírnál, majd a Bernády téren, a Teleki-ház előtt álló Bernády-szobornál koszorúzott Dorin Florea polgármester, Csegzi Sándor és Fodor Imre alpolgármester, valamint Borbély László, a dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és Mester Zoltán, a szovátai dr. Bernády György Egyesület elnöke. A koszorúzást a fotókiállítás megnyitója, majd az ünnepi est követte. A Párhuzamok, hasonlóságok Marosvásárhely és Kecskemét 20. század eleji építészetében című kiállításon Bálint Zsigmond marosvásárhelyi fotóművész és kecskeméti kollégáinak munkái azokat a hasonló stílusú épületeket mutatják be, amelyek mindkét város arculatát meghatározzák. A tárlatnyitót követően Dr. Bernády György városa és kora című zenés körképpel, tudományos és művészi előadással emlékeztek a néhai városépítő polgármesterre. Az egykori elöljáró idejében épült a Kultúrpalota, a városháza, a városi szanatórium (ma régi szülészet), az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem épülete (akkor kadétiskola), a Kaszinó, valamint a Víz- és Közművek épülete. Szintén Bernády Györgynek köszönhető a város ivóvízhálózatának és csatornarendszerének kiépítése, az utcák aszfaltozása, Marosvásárhely modern arculatának kialakítása. /Antal Erika: Bernády-emléknap. A városépítőre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./"

"Első ízben tartották meg a magyar népi gyermekjátékok Gyöngykoszorú találkozóját dec. 8-án, Marosvásárhelyen. A kezdeményező az EMKE volt. Szabó Éva tanárnő felhívására egyetlen megyeszékhelyi iskola jelentkezett. A Kultúrpalota színpadán a jeddi, beresztelki, marosvásárhelyi (1. számú Általános Iskola), mezőpaniti gyermekek "játszottak". /b.d. [Bölöni Domokos]: Csilicsalamádé, nyári karalábé, Sári hopp! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./"

Marosvásárhelyen Kultúrpalota megérdemelné, hogy büszkén viselje Bernády György nevét, mert a palota megálmodója és építtetője Bernády György volt. Dr. Dorin Florea polgármester hevesen ellenezte a megyei tanács művelődési bizottsága indítványát, s célja érdekében történelmet hamisított. A megyei tanácshoz címzett hivatalos átiratban azt állította, hogy "az osztrák-magyar monarchia idején, a budapesti parlament olyan törvényt hozott, mely előírta, az állam egysége ellen harcoló, más nemzetiségű és vallású császári alattvalók kirekesztésével, a magyar kulturális erőket koncentrálni hivatott kultúrpaloták építését a birodalom peremén azért, mert szükség van (volt?) egy olyan eszközre, mely a kultúrával asszimilálja az államot alkotó összes társadalmi osztályokat és rétegeket". Továbbá "ami a volt polgármester, Bernády György emlékét illeti - aki csak politikusként, városgazdaként meg szakmailag gyógyszerészként szerzett némi érdemeket" - azt Marosvásárhelyen már így is fölöttébb sok minden tiszteli. A doktor úr felsorolásában ez a "sok": a Bernády szobor (nem a szintén általa épített Városháza előtt, ahol jogos helyét a latinitás szobra bitorolja), a Bernády utca (épp a polgármester ne tudná, hogy az nem utca, hanem tér, ahol a szobor áll), a Bernády Alapítvány meg a Bernády Ház (ezek a vásárhelyi "magyar ház" és az azt működtető alapítvány) és a Kultúrpalotában a Bernády mellszobor. /Bögözi Attila: Történelmi sebészszike. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Lejárt le a határidő, a kétnyelvű táblákat ki kellett volna helyezni. Marosvásárhelyen eddig háromnyelvű táblák virítottak: fent nagy betűkkel a román, alatta kisebbekkel a magyar és német megnevezés. Most a városgazda "egynyelvűsített": eltűnt a magyar és német felirat. Még mindig kizárólag román nyelvű felirat van a kormányhivatal, a megyei tanács épületén, a kultúrpalotán, az iskolákon, a többi hivatalon, sőt a legtöbb utcán is. /Máthé Éva: Eltűnt a magyar és német felirat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

A Kemény Zsigmond Társaság márc. 26-án a Kultúrpalota /Marosvásárhely/ kistermében tartja rendes havi összejövetelét. A társaság meghívottja ezúttal a budapesti Atzél Endre, aki a csángókérdésről tart majd előadást. Közreműködik Kilyén Ilka színművésznő. /Atzél Endre a KZST vendége. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

Kovács Levente munkája /A Marosvásárhelyi Székely Színház története. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2001/ kiváló szakkönyv. 1946-ban, a Kultúrpalotában megnyitotta kapuit a Székely Színház, és az államosításig, 1948. október 22-ig hetvenkét bemutatót /!/ tartott. 1948-ban az állam megszüntette az operettszínházakat Szatmáron és Aradon is, ezzel megtörtént az átváltás a prózai tevékenységre. 1962-től indult Marosvásárhelyen a román tagozat, ezzel valójában megszűnt a Székely Színház, és átalakult kéttagozatos állami színházzá. 1975-ben Csorba András személyében leköszön az utolsó magyar igazgató. /Kudelász Ildikó: Egy színház születése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

Ápr. 6-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartott záróünnepséggel ér véget az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya által az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti tudományok aktuális kérdéseiről szervezett kongresszus. /Ma zárul az EME-kongresszus. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

Máj. 16-án a Kultúrpalota nagytermében szimfonikus hangversennyel veszi kezdetét a Marosvásárhelyi Zenei Napok. A fellépő hangszerkettőst a svájci hegedűművész - anyai ágon erdélyi származású -, Márffy Gabriella -, és ifj. Kozma Péter, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekarának cselló szólamvezetője alkotja. /Járay Fekete Katalin: XXXII. Marosvásárhelyi Zenei Napok, 2002. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

Máj. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: Az önállóság — más szóval: autonómia — ugyanis azt jelenti, hogy a román pártokkal pragmatikus viszonyt kell kialakítanunk, és a velük való együttműködés révén olyan eszközöket kell teremtenünk, amelyek ezt a magyar közösséget a túlélésben, a megerősödésben és a továbblépésben segítik, Markó szerint ugyanezek az intelmek érvényesek a magyarországi pártokkal kialakított kapcsolatokra is. Markó beszámolójában az erdélyi magyar közvéleményt is megosztó magyarországi választások kapcsán felserkenő vitával foglalkozott, kifejtette: aki pedig jobbra vagy balra akar felsorakoztatni minket, az elveszti önállóságunkat, és ezzel elveszi erőnket is. Nincsen időnk Fidesz-, MDF-, MSZP-, vagy SZDSZ pártinak lenni, mert itt, Romániában kell magyarpártinak lennünk, amíg még nem késő - hangoztatta. Az SZDP-RMDSZ szólva a szövetségi elnök eredményként értékelte azt, hogy a rendőrségi törvénybe bekerült a nyelvhasználati rendelkezés, elfogadták a munkaszolgálatosok kárpótlásának törvényét, elkészültek az etnikai okokból üldözött személyek kárpótlását szabályozó törvény végrehajtási utasításai, kormányhatározat rendezte a nemzeti jelképek használatát, már csak államfői ellenjegyzésre vár a földtörvény, amelyből törölték a közbirtokosságra vonatkozó megszorító intézkedéseket, az egyházi ingatlanok restitúciója ügyében tett, az RMDSZ szerint időt nyerő lépéseket, a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásba. A Bolyai Farkas Líceum kapcsán kirobbant konfliktus véleménye szerint arra int: a nacionalizmus kísértete még itt van közöttünk, de megítélése szerint ennek felélesztéséhez hatalmi érdek már nem fűződik. Puskás Bálint szenátor szerint az erdélyi magyarság nem tudott kellően közel férkőzni a PHARE és egyéb, EU-pénzekkel tele "húsos fazékhoz". Bucur Ildikó megjegyezte, nem ártana konzultálni időnként a platformokkal is. (Ennek fontosságát később maga Markó Béla is elismerte). Szilágyi Zsolt, a Reform Tömörülés alelnöke kifejtette: egyetértenek abban, hogy szükség van összefogásra, önállóságra, autonómiára, hogy jó lenne, ha a kiszorítósdit a kooperáció, a tájékoztatás, a konszenzus venné át. Példaként megemlítette: azon kevés RMDSZ-politikus közé tartozik, akik évek óta tudatosan, következetesen felvállalták a csángókérdést, ezért nehezményezi, hogy "kiszorult" abból az RMDSZ-delegációból, amely nemrég Moldovába látogatott. Borbély László képviselő határozottan visszautasította azokat a vádakat, miszerint az RMDSZ-ben nem biztosított a demokratikus döntéshozatal. Ráduly Róbert képviselő értetlenségének adott hangot amiatt, hogy miért szorítják ki továbbra is a testületből a Magyar Ifjúsági Tanács SZKT- frakcióját. Borbély Zsolt kifejtette: azon magyar politikai erőket kellene támogatni, amelyek tényleg a magyar nemzet lelki egységét akarják megvalósítani, és nem azokat, akik az RMDSZ feje fölött alapszerződéseket kötöttek, a választási kampányban szembe állították a határon túli magyarokat a magyarországiakkal, az új kormányban az oktatási tárcát pedig egy olyan párt képviselőjére bízták, amelynek politikusai és holdudvara pedig a Szent Koronát lemicisapkázta, a Szent Jobbot letetemcafatozták. Tőkés András kifejtette: örvend a protokollum kapcsán elért eredményeknek, de véleménye szerint hosszú távon nem ez a Neptun óta elkezdődött alkupolitika, hanem az autonómia megteremtése a járható út. Frunda György szenátor, SZKT-elnök is, aki szerint az autonómia felé igenis Neptunban kezdődik, és Strasbourgon, Bukaresten, Budapesten, intézményteremtésen és az ezt lehetővé tévő törvények elfogadtatásán keresztül vezet az út. Az ülés a romániai magyar oktatás helyzetének vitájával folytatódott. A magyar tannyelvű oktatás akkor létjogosult, ha képes korszerű, versenyképes tudást biztosítani az anyanyelvükön tanuló fiataloknak. Hozzászólásaikban a küldöttek kifogásolták a romániai magyar nyelvű oktatás helyzetét, többek szerint a probléma megoldása az oktatási rendszer autonómiájának biztosításában rejlik. Kifogásolták többek között, hogy a szakiskolákban az anyanyelvi oktatást szabotálják, a tanintézmények vezetése nem hozhat döntéseket a tanfelügyelőségek, illetve az Oktatásügyi Minisztérium megkérdezése nélkül. A vitára meghívást kaptak a szakma képviselői is. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az SZDP–RMDSZ protokollum tartalmazza az önálló magyar oktatási vonal kiépítését a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, de felhívta a figyelmet, amennyiben nem tesznek sürgős lépéseket erre vonatkozóan, a terv megint csúszik egy évet. A Kolozs megyei RMDSZ részéről Mátis Jenő MKT-elnök határozattervezetet terjesztett elő, amelyben azt javasolják az RMDSZ parlamenti csoportjainak, hogy kezdeményezzék a tanügyi és a helyi közigazgatási törvény módosítását a tanintézmények autonómiája növelésének érdekében. A tanácskozás kezdetén az SZKT leszavazta a Reform Tömörülés elnökének, Toró T. Tibornak két javaslatát, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve az alkotmánymódosítás napirendre tűzését kezdeményezte. A visszautasítást azzal indokolták, az SZKT már döntött egyházi ingatlan-ügyben, amikor megbízta az RMDSZ-t, hogy a történelmi magyar egyházak képviselőivel közösen dolgozzanak ki erre vonatkozó törvénytervezetet. Ami az őszre tervezett alkotmánymódosítást illeti, a jogi szakértők ülésén a Reform Tömörülésnek alkalma van saját elképzeléseit képviselni, a kérés tehát időszerűtlen — hangoztatták. Az említett témákról és azokról a további kérdésekről, amelyek az RT szerint lemaradtak az SZKT napirendjéről az ülés után, a Polgári Együttműködés Tanácsának alakuló ülésén tárgyaltak. Az SZKT három frakciója, a Reform Tömörülés, a Keresztény-Nemzeti Frakció és a testületből kizárt Magyar Ifjúsági Tanács által létrehozott Polgári Együttműködés Tanácsa az RMDSZ képviselőházi frakcióján belül létrejött Polgári Szárny mintájára alakult. A Tanács célja az átláthatóság elősegítése a Szövetségi Képviselők Tanácsában, és az RMDSZ eredeti programjának gyakorlatba ültetése, amelytől a szövetség vezetése véleményük szerint eltávolodott. /Székely Kriszta: Önállóságra vagyunk ítélve. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ SZKT-ülés kis híján már első perceiben botrányba fulladt. Frunda György szenátor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagjainak a vissza nem fogadásának okát taglalta, a kiszorított ifjak a Kultúrpalota nagytermének erkélyéről kiáltották be véleményüket az elnök önkényesnek vélt döntéséről. Az SZKT ugyanis nem volt hajlandók napirenden kívül megvitatni a MIT sorsát. Annak ellenére, hogy a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság jogerős döntésben mondta ki, hogy az SZKT szabálytalanul járt el, amikor két évvel ezelőtt nem igazolta a MIT-jelöltek mandátumát. A jogerős döntésből kiindulva, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke a MIT megkövetését javasolta a kétéves jogfosztás miatt, de a teremben ülő többség erről hallani sem akart. A Krónikának nyilatkozva Jakab István, a MIT jelenlegi elnöke a testület félrevezetését eredményező hazugsággal vádolta Frundát, aki SZKT-elnökként nem volt hajlandó a szabályzatfelügyelők ifjakra vonatkozó döntését felolvasni. "Frunda György azt hangoztatta, a Szabályzat-felügyelő Bizottság döntése nem tekinthető jogerősnek, holott ez írásban szerepel a határozat szövegében. Mi nem vagyunk az RMDSZ ellen, de egyenesen botrányos, amit a demokráciával, a kényelmetlen erők lesöprésével művelnek" – mondta Jakab. A Reform Tömörülés másik két soron kívüli javaslatát is elutasította az SZKT. Toró azt szerette volna, ha az egybegyűltek megvitatják az egyházhoz való viszonyulást és az elkobzott javak kérdését, illetve az alkotmány módosítását. Ráduly Róbert aggasztónak nevezte azt az erdélyi magyar jövőt, amelyet a szekértáborokra szakított ifjúság épít majd fel. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, az RMDSZ csupán az egyházi ingatlanokra figyel, holott a kormánypárttal kötött megállapodás a közösségi javak visszaszolgáltatásáról is szól. A Nagy F. István alelnök által bemutatott füzetből kiderül, Erdélyben minden harmadik magyar anyanyelvű gyermek végzi románul iskolai tanulmányait, és a rossz demográfiai mutatók aggasztó jövőt vetítenek elő az anyanyelvi oktatásban. Matekovits Mihály aradi főtanfelügyelő-helyettes arra panaszkodott, hogy megyéjében a 8. osztályt magyar iskolában végző gyermekek 40 százaléka magyarországi középiskolában kívánja folytatni tanulmányait. /Szucher Ervin, Gazda Árpád: Erkélyjelenet az SZKT-ülésen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ Markó Béla RMDSZ elnök beszédének alapgondolatát – hogy az erdélyi magyarság önállóságra ítéltetett – a belső ellenzék is elfogadta. A célok tehát nem különböznek, már csak az ezekhez vezető útban, a hogyanban kell megegyezni. E téren viszont mintha mélyült volna a szakadék a felek között, állapította meg Gazda Árpád. Minősíthetetlen, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői az erkélyről bekiabálva próbálták érvényesíteni akaratukat. Botrányos, hogy az SZKT jogászként elismert elnöke arról győzködte a képviselőket: ideiglenes jellege miatt még csak felolvasni sem kell a szabályzat-felügyelők MIT javára hozott határozatát, amikor ennek a szövege azzal a szóval végződik: jogerős. Továbbá a szabályzat-felügyelő bizottság elnöke állította, a bizottság a MIT-ügy újratárgyalásáról döntött, az öttagú bizottság három tagja viszont nem tudott ilyen döntésről. /Gazda Árpád: Célok és eszközök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

A Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivál az évek folyamán Marosvásárhelyen az erdélyi magyar műkedvelő kórusok valóságos fórumává vált. Az idei jún. 8-án illetve 9-én lesz, a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar szervezőmunkájának köszönhetően, a Kultúrpalota nagytermében. Hangversenypódiumra lép a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, a kövesdombi református templom ifjúsági kórusa, az alsóvárosi református templom vegyes kara, továbbá a marosszentgyörgyi Reménység vegyes kar, a szintén marosvásárhelyi Sfanta Ana ortodox templom kórusa, valamint a Vártemplom Psalmus vegyes kara, a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum Armonia-Harmónia vegyes kara, a gyergyócsomafalvi Bel Canto kamarakórus, a Négyfalusi Kórus, továbbá a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikara, végül a marosvásárhelyi Laudate Domini Kórus. /Járay: XI. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivál, 2002. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

"Aug. 16-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában emlékeztek az államalapító Szent István királyra, az RMDSZ megyei és városi szervezete rendezésében. Ünnepi műsorral működött közre az Evangélium vegyes kar valamint a Boróka néptáncegyüttes énekszólistája, Tóth Katalin. Markó Béla az RMDSZ szövetségi elnöke és dr. Tonk Sándor történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora szólt a keresztény magyar állam megalapítójáról. A szónokok beszéltek az apostol-királyról, nemzet- és államalapításról, továbbá az uralkodó Erdély politikájában betöltött szerepéről - egyházszervezetek létrehozása, gyulafehérvári székesegyház, várispánságok alapítása stb. - és nem utolsósorban a modernné, az európaivá emelkedés időszakáról is. Miközben népek és hatalmak tűntek el, az erdélyi magyar nép és nyelv, tömbben avagy szórványként, ám az összmagyarság részeként itt él ma is a Kárpát- medencében. /Járay Fekete Katalin: Megemlékezés Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./"

"Okt. 2-án Ipó László-emlékkiállítás nyílt Marosvásárhelyen, Kultúrpalotában. A tizenegy éve elhunyt festőművész olajfestményeit láthatja a közönség. Ifj. Ipó László, a festőművész fia elmondta, hogy az Ipó László Alapítvány Marosvásárhelyen is emlékház létesítését, illetve emlékalbum kiadását tervezi. Ipó László élete nagy részét Székelykeresztúron töltötte. A kiállítás nagy része az erdélyi magyar és román szellemi élet, valamint az orvostudomány hírességeiről készült portré. /Lokodi Imre: Ipó László- emlékkiállítás. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./"

"A négynapos látogatáson Romániában tartózkodó Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 4-én Marosvásárhelyre utazott, ahol részt vett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tanévnyitóján a Kultúrpalotában. Később részt vett a Bolyai-év akadémiai konferenciáján, és találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel. A magyar államfő tiszteletére díszvacsorát adott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora kifejtette: az egyetem él, élni képes, és vállalta a szolgálatot. A rektor köszönetet mondott a magyar népnek és Magyarország kormányának a Sapientia elindításához és működtetéséhez nyújtott segítségért. Rámutatott: az EMTE tizenöt szakán mintegy 150 oktató irányításával ezer diák kezdi meg idén az új egyetemi tanévet. Tonk a magyar nyelvű egyetemi oktatás további fejlesztését sürgette. Hozzátette: nagy a tanulási igény, és mintegy hétezer magyar egyetemi hallgató kénytelen ma Erdély-szerte tetemes összegeket fizetni román magánegyetemeknek azért, hogy tanulhasson. A magyar kormány üdvözletét Hiller István oktatásügyi politikai államtitkár tolmácsolta. Kijelentette: a magyar kormány az elmúlt tizenkét esztendő értékes kezdeményezéseit - az RMDSZ-szel előzőleg egyeztetve - folytatni kívánja. Budapest a Sapientiát nagy értéknek tekinti, és azt tovább kívánja gazdagítani - szögezte le. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a fő cél továbbra is a teljes körű anyanyelvű oktatási rendszer megteremtése, az önálló állami magyar egyetemről a szövetség nem mondott le. Az 5500 magyarul érettségizett fiatalnak a magyar tannyelvű felsőoktatási intézményekben 4750 hely áll rendelkezésére. Markó szerint átfogó rendszerre van szükség a szórványoktatás és a fiatal oktatók támogatására. Az ünnepséget követően Mádl Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai Év Akadémiai Konferenciáján mondott beszédet. Mádl Ferenc ezt követően az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést, majd jeles erdélyi személyiségeknek nyújtott át magyar állami kitüntetést: Bujovszkij Loránd, a Bernádi György Közművelődési Alapítvány alelnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Doina Cornea, a BBTE egyetemi tanára (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Deák Gyula marosvásárhelyi szenátusi irodavezető (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi dékánja (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Jakobovics Miklós festőművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Kós András szobrászművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Kötő József EMKE-elnök (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Adrian Marino író, irodalomtudós (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje). Az államelnök okt. 5-én Szatmárnémetibe és Nagyváradra látogat. Ez utóbbi helyen felavatja a magyar állami támogatással felújított és kibővített Arany János Kollégiumot. /Tibori Szabó Zoltán: Nagy értéknek tekintik a Sapientia egyetemet. Mádl Ferenc erdélyi személyiségeket tüntetett ki Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"A marosvásárhelyi Kővirág együttest vezetője és dalszerzője, László József 1992 őszén alapította. A verséneklés műfaját követik, repertoárjukat elsősorban erdélyi költők, valamint magyar klasszikusok megzenésített versei alkotják. A Kővirág együttes megalakításának tízéves évfordulója alkalmával nemcsak egy nosztalgia-koncertet terveznek, hanem kétnapos fesztivált /okt. 18-19/, amelyre a verséneklés műfaját folytató zenészeket, énekeseket, együtteseket hívják meg Marosvásárhelyre, a Kultúrpalotába. /Kővirág fesztivál - A verséneklés fesztiválja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./"

"Ötödik alkalommal rendezett irodalmi estet a marosvásárhelyi Kultúrpalotában az a Castellum Alapítvány, mely a régi erdélyi nemesi családok mai leszármazottait tömöríti magában. Eddig Bánffy Miklósra, Wass Albertre, Vita Zsigmondra, Kemény Jánosra emlékeztek. Nov. 15-én báró Kemény Zsigmond volt a téma, és olyan személyiségek idézték alakját, műveit, mint Sütő András, Csávossy György és mások. A kiváló marosvásárhelyi Farkas Ernő tanár értékes, a Kemény-kutatás számára nóvumot is felvillantó előadást tartott az íróról. Csép Sándor Sütő Andrással, Csávossy Györggyel és Nagy Pál irodalomtörténésszel beszélgetett Kemény Zsigmond életéről és munkásságáról. Sütő András - a birtokában levő halotti bizonyítvány alapján - tisztázta, hogy 1875. december 22-én hunyt el az író Pusztakamaráson, és 24-én temették. Nagy Pál elmondta: egy évvel a halála után Marosvásárhelyen már létrejött a Kemény Zsigmond Társaság, de nem valósíthatta meg fő célkitűzését: az író regényeinek kiadását. Sütő András szerint Kemény Zsigmondnak drámai gyermekkora, élete volt. Zárkózott, betegeskedő, a magányt, az éjszakát kedvelő ifjúként ismerték. /Máthé Éva: Castellum Irodalmi Esték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "

"Nov. 21-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában hivatalosan megnyitották a 10. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivált. Kiss Annamária, a Maros megyei MADISZ elnöke, majd Virág György, a Maros megyei tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket. Gáspárik Attila, a fesztivál művészeti igazgatója hangsúlyozta: "mi mindig is a Marosvásárhelyi Filmfesztivál voltunk és leszünk." A városba érkezett Kuncze Gábor a magyar kormány nevében Pro Cultura Hungarica díjat adott át Vivi Dragan Vasile román operatőrnek, aki hat díjazott magyar játékfilm operatőre volt. /Balázsi-Pál Előd: Alter-Native 10. Kuncze Gábor díjat adott át a megnyitón. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

"Marosvásárhelyen közgyűlést tartott a múlt hét végén az EMKE Maros megyei, immár önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezete. Dáné Tibor Kálmán elmondta: a marosvásárhelyi fiókszervezet az országban a legeredményesebb. A dr. Ábrám Zoltán elnök vezette ernyőszervezet negyven különböző egyesület, tagszervezet laza szövetsége, emellett még kb. 60 néptáncegyüttest, népi zenekart fog össze. Egy év leforgása alatt a Maros megyei EMKE 147 millió lej fölött rendelkezett, ennek jó részét a magyar kormánytól és magyarországi alapítványoktól kapta. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester önkényesen lefaragta ama 25 millió lej jó részét, amit a városi képviselői testület szakbizottsága az EMKÉ-nek megszavazott. Az EMKE marosvásárhelyi székházának ügye évek óta megoldatlan. Az EMKE vezetősége és tagjai nem értik: miként létezik, hogy a magyar elnökkel rendelkező megyei tanács, melynek fennhatósága alá tartozik a Kultúrpalota, nem volt képes megoldani ezt az ügyet. /Máthé Éva: EMKE-közgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./ "

"Marosvásárhelyen a Kultúrpalota Kistermében dec. 12. és 14. között zajlanak a Könyvtári Napok. Csíki Emese könyvtáros, a rendezvény egyik szervezője elmondta, az immár hagyományossá vált rendezvénysorozat célja az olvasóknak a könyvtárba való vonzása. A Könyvtári Napok rendezvényen, ahol minden évben egy-egy neves íróról, költőről hallgathattak előadást az érdeklődők, dec. 12-én - az író születésének 100. évfordulója alkalmából - Illyés Gyulára emlékeztek. Előadást tartott Jánosházy György költő, irodalomtörténész, Illyés műveiből felolvasott Kozsik József. /Antal Erika: Illyésre emlékeztek. Könyvtári Napok Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./"

"Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./"

"Maros megyei nagy-romániás szenátorok jan. 25-én Marosvásárhelyen leszerelték a helyi prefektusi és megyei tanács épületében október végén elhelyezett Bernády-emléktáblát. A Dumitru Pop Maros megyei szenátor és Ioan Brudascu Kolozs megyei képviselő által vezetett nagy-romániások a leszerelt emléktábla helyére másikat állítottak, amelyik a városháza pincéjében szerintük 1916-ban meggyilkolt 35 román mártírnak állít emléket, s amelyet - Pop állítása szerint - a horthysta hadsereg 1940-ben megsemmisített. A modern Marosvásárhely legszebb épületeinek - köztük a Kultúrpalotának és a Városházának - felépítését megvalósító Bernády Györgyöt a vásárhelyiek a 20. század kiemelkedő egyéniségének, a város legendás polgármesterének tartják. Emléktábláját a Borbély László vezette Bernády Alapítvány tavaly októberben leplezte le. Az akkori ünnepség előtti napon Dumitru Pop szenátor szintén leverte a Bernády-emléket, amelyet a leleplezés napján kellett sebtében visszahelyezni. Borbély László szerint érthetetlen, hogy az emléktábla őrzését senki sem biztosítja és értetlen, hogy a rendőrség nem szállt ki a helyszínre. /Marosvásárhelyen ismét leverték a Bernády-emléktáblát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./ Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök a prefektust is a helyszínre hívta. A prefektus személyesen tájékoztatta a történtekről Octav Cozmanca közigazgatási minisztert. Virág György, a megyei tanács elnöke elítélte, és elutasította, hogy egyesek a parlamenti mentelmi jog mögé bújva bármit elkövethetnek. Egyébként a nagy-romániásoknak semmiféle engedélyük nem volt, a tábla kifüggesztésére. A prefektus megígérte, hogy leveszik a pérémések tábláját, és visszahelyezik Bernády György arcképét. /Provokáció a marosvásárhelyi magyarság ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./ "

"Kubanek László székelyudvarhelyi képzőművész festményeiből nyílt kiállítás a hét végén a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti kiállítótermeiben. Marosvásárhelyen évek óta nem állított ki székelyudvarhelyi képzőművész - mutatott rá Nagy Miklós Kund szerkesztő. Kubanek László /sz. Székelykeresztúr/ az egyetem elvégzését követően telepedett le Székelyudvarhelyen, ahol formatervezőként él. Kubanek elmondta, leginkább szociális, társadalomkritikai jellegű témák foglalkoztatják, ezt fejezi ki az alkotások révén. "A kortárs képzőművészet eltávolodott a közembertől, nagyon l art pour l art lett megint, és ezt én valahogy tudatosan próbálom visszacsavarni abba az irányba, hogy elfogadható, egyszerű és ugyanakkor újító is legyen" - jellemezte stílusát Kubanek. /Antal Erika: Emberközeli festészet fekete alapon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./"

"A 2003-as évet a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vidéki fellépésekkel kezdte. Februárban Gyimesfelsőlokon, Kászonaltízen, Csíkszentsimonban, Vacsárcsiban, Gyergyócsomafalván, majd Csíkdánfalván léptek fel. Febr. 28-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában lép fel az együttes, a Marosvásárhelyi Rádió indulásának 45. évfordulója alkalmából. Jó a kapcsolat az együttes és a rádiósok között, minden pénteken az Élő Muzsika című műsorban sorra kerülő rádiós népdaltanítás a hargitások közreműködésével történik. /Bodi Ildikó, János Enikő, Csíkszereda: Hívtak és mentünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./"

"Hosszú éveken keresztül Marosvásárhelyen Bónis Johanna volt a Maros Megyei Múzeum történelmi részlegének egyetlen magyar nemzetiségű munkatársa. 2002-ben tört meg a jég, akkor vették fel a fiatal középkori régészt, Soós Zoltánt. A múzeum anyaga siralmas helyzetben van. Marosvásárhelyen az első múzeum 1886-ban létesült, a Székelyföldi Iparmúzeum. Trianon után az iparmúzeum tevékenysége megszűnt. Anyagát széthordták, egy részét Kolozsvárra vitték át. 1940-ben próbálták újraindítani a múzeumot. A harmincas években alakult meg az úgynevezett régészeti és néprajzi múzeum, ami román régészeti tárgyakat, emlékeket gyűjtött. A hatvanas években felújították az egykori Székelyföldi Iparmúzeum épületét, abban egyesítették a régészeti gyűjteményt, és megnyílt a tartományi múzeum első kiállítása, ahol már magyar emlékeket is bemutattak. Akkor kezdték el gyűjteni a magyar történelmi anyagot. Dragomán Pál volt az igazgató, Zrínyi Endre is ott dolgozott. Most a történelmi részleg a Kultúrpalotában van, a néprajzi részleg a főtéri Toldalagi-házban, a természetrajzi gyűjtemény maradt az egykori ipartörténeti múzeum épületében. Bónis Johanna 1994-ben rendezett hatalmas céhtörténeti tárlatot, ehhez Kolozsvárról, Brassóból, Nagyszebenből, Szatmárról, Zilahról és más városokból érkezett az anyag. Ezt követte a textilkiállítás, majd a kerámia, fajansz porcelán tárgyak seregszemléje és az órakiállítás. 1997 óta nyaranta helytörténeti kiállítást rendeznek. Magyar restaurátor nincs a múzeumban. Állandó néprajzi kiállítás létezik a Toldalagi-házban, de az anyagban nincs egyetlen magyar vonatkozású tárgy sem, annak ellenére, hogy Maros megyében negyven százalék a magyarság aránya. A néprajzi részlegnek státussal rendelkező magyar munkatársa nincs. /Máthé Éva: Múzeumi tárgyak - hűvös, holt halomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ "

"Erdély Tavasza 1848 címmel tartottak történelmi vetélkedőt márc. 15-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Az aradi Csíky Gergely Elméleti Líceum, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceum, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas és a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceum diákjai vettek részt a vetélkedőn. /(nagy a.): Erdély Tavasza 1848. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./"

"Kéthetente rendeznek tárlatot a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, emellett évente megtartják a megyei szintű Téli szalont, tavasszal pedig az Ariadné dekoratív textilművészeti regionális kiállítást. Ugyancsak évente szervezik meg a Marosvásárhelyi Művészeti Gimnázium képzőművészeti szakos tanulóinak a közös tárlatát, illetve június elseje körül a gyermekrajz-kiállítást. Az utóbbi években kevesebben jönnek el a kiállításokra. /Antal Erika: Kevesen kíváncsiak a kiállításokra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./"

"Márc. 30-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában rendezték meg a felekezeti és zeneiskolák, elméleti líceumok énekkarainak körzeti versenyét. A vetélkedőn öt megyéből - Brassó, Dambovita, Hargita, Kovászna, Maros - tíz énekkar (vegyes, egynemű, kamara-) lépett pódiumra. Az egyházi kórusok között volt a marosvásárhelyi Református Kollégium énekkara, a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Líceum kamarkórusa, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum kórusa, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum Mikes Diákkara is. /(fekete): Iskolai énekkarok körzeti versenye. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./"

"Ápr. 4-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében kezdetét vette az orvostan- és gyógyszerészhallgatók X. Tudományos Diákköri Konferenciája. Neves magyar kutatók, egyetemi tanárok jöttek el előadást tartani, akik közül többen visszajáró vendégei a diákok tudományos fórumának. Míg a tíz évvel ezelőtt megtartott első rendezvényen nyolc dolgozat hangzott el, az elkövetkező két nap során a nyolc szekcióban a 216 részvevő diák 190 dolgozatot mutat be. Az egyetem vezetősége nevében dr. Nagy Örs rektor-helyettes értékelte az eltelt tíz év alatt történt fejlődést. /(bodolai): Jubileumi tudományos konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./"

" "Ilyen rangos gárda ritkán szerepelt a mi színpadunkon", mondotta Gálfalvi György író, a marosvásárhelyi Látó irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese máj. 3-án a Kultúrpalotában, ahol Esterházy Pétert, Závada Pált, Parti Nagy Lajost, az erdélyi származású Bodor Ádámot és Morcsányi Gézát, a budapesti Magvető Könyvkiadó igazgatóját üdvözölte Kovács András Ferenc (KAF) költő. Bodor Ádám életében először szerepelt egy írói est keretében Marosvásárhelyen. Bár két évtizede él Magyarországon, témáit máig az erdélyi életből meríti. Máthé Éva, a lap munkatársa szerint "író- és költő-óriások" vonultak fel a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán. /(Máthé Éva): Jeles vendégek a Látó folyóirat irodalmi színpadán. Író- és költőóriások vallottak önmagukról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./"

"Máj. 10-11-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában rendezték meg a XII. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivált. A szervező Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar és karnagya, Kovács András volt. Felléptek: a Marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskola Cantemus kórusa, a gyergyócsomafalvi Bel Canto kamarakórus, a marosvásárhelyi Keresztelő Szt. János Plébániatemplom Laudate Dominum Ifjúsági Kórusa, a marosszentgyörgyi Reménység vegyes kar, a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola dalosai, a marosvásárhelyi Vártemplom két kórusa /Psalmus vegyes kara és a Musica Humana női kara/, a négyfalusi kórus, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kar, a sepsibodoki református kórus, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikara és a marosvásárhelyi Laudate Domini Adventista Kórus. /Járay Fekete Katalin: XII. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./ "

"A héten véget ér Virág György, a Maros megyei tanács elnöke és a Kultúrpalota vezetőségének vitája: felkerül a magyar felirat. Hónapok óta tanácsi határozat írja ezt elő, de jöttek a kifogások sorjában: drága az állványzat, rövid a villanyosok létrája, nem szabad lefoglalni a tűzoltókét, nincs meg a műemlékvédelmi engedély, nem tudják eldönteni, miből készüljenek a betűk... Az érvek elfogytak, az óra ketyeg. /(Máthé Éva): Végre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"